﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5725. számú
törvényjavaslat
egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. május
1
2008. évi ... törvény
egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról
1.	§
(1)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában - az Országgyűlés tisztségviselője, valamint az
országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével - az Országgyűlés által megválasztott
személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően, az Országgyűlés előtt a
következő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz:
„Én, (a megválasztott közjogi tisztségviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar
Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom
és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből
eredő feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány
érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(A megválasztott közjogi tisztségviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
(2)	Az eskü vagy fogadalom tételéről a közjogi tisztségviselő okmányt ír alá.
2.	§
(1)	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület előtt a melléklet szerinti
szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.”
(2)	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény az e törvény melléklete szerinti melléklettel egészül
ki.
3. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép
hatályba.
(2) Az 1. § és a 3. § (3)-(5) bekezdése 2008. december 31-én lép hatályba.
2
(3)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről
szóló 1994. évi LXXX. törvény 15. § (1) bekezdésében az „ - az Országgyűlés házszabálya szerint
- esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg, a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.
évi LVII. törvény 16. § (2) bekezdésében az „esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy
fogadalmat tesz” szöveg, 35. § (2) bekezdésében az „esküt tesz” szövegrész helyébe az „az
Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő
szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg lép.
(4)	Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 11. §-ában, az Állami
Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 11. § (1) bekezdésében, az állampolgári jogok
országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 7. § (2) bekezdésében, valamint a rádiózásról
és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 36. § (2) bekezdésében és mellékletében az „esküt”
szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadalmat” szöveg lép.
(5)	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 28. § (1) bekezdésében az „A választási
bizottság tagjai” szövegrész helyébe az „Az Országos Választási Bizottság tagjai kivételével a
választási bizottság tagjai” szöveg lép, és az „ , illetőleg az Országgyűlés elnöke” szövegrész
hatályát veszti.
(6)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (1) bekezdésében az „a 32. §
szerint esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg, 32. §-ában az „esküt
tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg lép.
(7)	A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.
törvény 1. § (2) bekezdésében az „esküt tesz a képviselő-testület előtt” szövegrész, valamint 11. §
(1)	bekezdésében a „köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt” szövegrész helyébe az „a
képviselő-testület előtt - a polgármesterre irányadó szöveggel - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről
okmányt ír alá” szöveg lép, valamint hatályát veszti az 1. § (2) bekezdésének második mondata és
11.	§ (1) bekezdésének második mondata.
(8)	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés j) pontja hatályát veszti.
(9) A 2. §, a 3. § (3)-(9) bekezdése, valamint a melléklet 2009. január 1-jén hatályát veszti.
3
Melléklet az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi ...törvényhez
„Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez
A polgármester esküjének és fogadalmának szövege
„Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az
Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot
megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye/település/kerület)
fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!” ”
INDOKOLÁS
az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság a 9/2008. (I. 31.) AB határozatában 2008. december 31. napjával
alkotmányellenessége miatt megsemmisítette a Magyar Köztársaság Országgyűlésének
Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 132. § (5)
bekezdését, amely rögzítette egyes, az Országgyűlés által megválasztott közjogi tisztségviselők
eskütételi kötelezettségét, valamint az eskütétel elmulasztásának jogkövetkezményeit. A döntés
indoka, hogy az Országgyűlés nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Házszabályban -
különös tekintettel annak határozati formájára - az Országgyűlés működését és tárgyalási rendjét
nem érintő kérdéseket szabályozzon. Az érintett rendelkezések megsemmisítése miatt
törvényalkotási szükséglet keletkezett, hiszen az Alkotmány, illetve más törvények számos vezető
tisztségviselő esetében írnak elő eskütételi kötelezettséget, anélkül, hogy az eskü szövegét
meghatároznák. Az Alkotmánybíróságnak egy további, a 14/2008 (II. 26.) AB határozata is érintette
az eskütétel kérdését. Ebben a határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy
alkotmányellenes helyzet áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés nem szabályozta törvényben a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek esküjének a szövegét, és felhívta az Országgyűlést,
hogy jogalkotási feladatának 2008. június 30. napjáig tegyen eleget. Az Országgyűlés a törvénnyel
e két határozatból fakadó törvényalkotási kötelezettségének tesz eleget.
A törvényjavaslat 1. §-a az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők tekintetében
általános szabályt állít fel az eskütétel, illetve - a megválasztott közjogi tisztségviselő
meggyőződése szerint - fogadalomtétel vonatkozásában, és - a Házszabály korábbi
rendelkezésének megfelelően - meghatározza az eskü, illetve a fogadalom szövegét. A
törvényjavaslat 2-3. §-ában találhatók a polgármesteri tisztséget betöltő személyek, a képviselő-
testület, illetve a képviselő-testület bizottsága tagjának eskü-, illetve fogadalomtételét rendező
törvénymódosítások. A vonatkozó esküszöveget (illetve a fogadalom szövegét), mely az
Országgyűlés által megválasztott közjogi tisztségviselők esküjének, illetve fogadalmának
szövegével közel megegyező tartalmú, a melléklet tartalmazza. A 3. § szövegcserés módosító
rendelkezései a vezető közjogi tisztségviselők eskütételét szabályozó egyes törvények vonatkozó
rendelkezéseit hozzák összhangba a jelen törvényjavaslat szabályaival, azáltal, hogy az eskütétel
mellett fogadalomtételre is lehetőséget adnak.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők tekintetében
általános szabályt állít fel az eskütétel, illetve - a megválasztott közjogi tisztségviselő
meggyőződése szerint - fogadalomtétel vonatkozásában, s meghatározza az eskü, illetve a
fogadalom szövegét. Az általános szabály más törvény számára eltérést enged, így nem terjed ki az
Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tagjaira. A Testület tagjainak
eskütételét és az eskü szövegét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
továbbiakban: Rttv.) határozza meg. Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők, akikre
a tervezet 1. §-a kiterjed: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság tagjai, a
legfőbb ügyész, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a
Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Választási Bizottság tagjai, a Magyar Televízió
Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány
kuratóriumának 8-8 tagja, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó
Testületének tagjai, felügyelő bizottságának elnöke és egy tagja, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának
elnöke és tagjai, valamint a Független Rendészeti Panasztestület öt tagja. Az általános szabály nem
terjed ki az Országgyűlés tisztségviselőire, az országgyűlési bizottság tagjára és tisztségviselőjére.
Az eskütételre minden esetben az Országgyűlés általi megválasztást követően kerül sor, általános
szabályként a plénum előtt, az eltérés lehetősége más törvény számára e tekintetben is nyitott (az
Rttv. szabálya alapján a Testület tagjai az Országgyűlés elnöke előtt teszik le az esküt). Az eskü,
illetve fogadalom szövegét a törvényjavaslat a Házszabály korábbi rendelkezésének és a közjogi
hagyományoknak megfelelően állapítja meg. A megválasztott közjogi tisztségviselő az eskü, illetve
fogadalom tételéről okmányt ír alá.
A 2. §-hoz
A törvény 2. §-a a polgármesteri tisztséget betöltő személyek (polgármester, főpolgármester,
megyei közgyűlés elnöke) eskü-, illetve fogadalomtételéről rendelkezik - a polgármesteri tisztség
ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV.
törvény (a továbbiakban: Pttv.) megfelelő módosítása útján. A törvényjavaslat a polgármesterek
tekintetében is rendelkezik az eskütételt, illetve fogadalomtételt igazoló okmány aláírásáról. A (2)
bekezdés a Pttv.-t az esküszöveget tartalmazó melléklettel egészíti ki.
6
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat 3. §-a tartalmazza a hatályba léptető rendelkezéseket. Az egyes rendelkezések
hatálybalépésének eltérő időpontját a 9/2008. (I. 31.) AB határozatban, valamint a 14/2008. (II. 26.)
AB határozatban az alkotmányellenes mulasztás pótlására, illetve a megsemmisítésre megállapított
különböző időpontok indokolják. Ugyancsak a 3. § tartalmazza a szövegcserés módosító
rendelkezéseket, melyek a vezető közjogi tisztségviselők eskütételét szabályozó egyes törvények
vonatkozó rendelkezéseit hozzák összhangba a jelen törvényjavaslat szabályaival, azáltal, hogy az
eskütétel mellett fogadalomtételre is lehetőséget adnak. A (3)-(5) bekezdés az Országgyűlés által
választott közjogi tisztségviselők, a (6), illetve (8) bekezdés az önkormányzati képviselők és
polgármesterek tekintetében harmonizálja a vonatkozó törvényeket a jelen rendelkezésekkel. A (7)
bekezdés a képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottsága tagjának eskü-, illetve
fogadalomtételét rendezi - a polgármesteri tisztséget betöltő személyek esküjének, illetve
fogadalmának szövegére való utalással. A (9) bekezdés a hatályon kívül helyező és módosító
rendelkezéseknek végrehajtottá válásuk után történő hatályvesztéséről rendelkezik.
A Melléklethez
A melléklet a Pttv. új mellékletét állapítja meg, mely a polgármesteri tisztséget betöltő személyek -
illetőleg a jogszabályi utalások következményeként az egyéb megválasztott önkormányzati
tisztségviselők - esküjének és fogadalmának szövegét tartalmazza. A szöveg az Országgyűlés által
megválasztott közjogi tisztségviselők esküjének, illetve fogadalmának szövegével megegyezik,
azzal, hogy az önkormányzati tisztségviselő nem a Magyar Köztársaság, hanem települése
(megyéje, illetve a fővárosban kerülete) fejlődésének előmozdítását fogadja meg.