﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5726. számú
törvényjavaslat
a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
Előadó:
Szűcs Erika
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2008. május
2008. évi ... törvény
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
20.	§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közalkalmazotti jogviszony
a)	büntetlen előéletű,
b)	tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá
c)	magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett
személlyel létesíthető.
(3)	Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez
a)	a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel alól mentesítést adhat,
b)	magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat
elő.”
2.	§
(1)	A Kjt. 20/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül
létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez
pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető
a)	olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon
belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,
b)	ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos
megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges
személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, vagy
c)	ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.”
(2)	A Kjt. 20/A. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyúttal a 20/A. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony
keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban:
álláshirdetés) a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a
továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást,
valamint az álláshirdetést
a)	ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,
b)	ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok
székhelyén is, továbbá
c)	a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen
a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy
egyéb módon való közzétételt is előírhat, ebben az esetben meg kell jelölni a KSZK honlapján
való közzététel időpontját. A pályázat benyújtásának, illetve az álláshirdetésre történő
jelentkezésnek a határideje a pályázati felhívásnak, illetve az álláshirdetésnek a KSZK
honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére
kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet.
(5)	A pályázó - a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően - a
pályázathoz csatolja
a)	a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére
vonatkozó programját,
b)	arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a
pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,
c)	a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására
vonatkozó okiratokat.
(6)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a 23. § (1) bekezdés szerinti magasabb
vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő
lejártát követő huszonegy napon belül a munkáltató által létrehozott legalább háromtagú, a
betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg,
melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a
kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a
bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő
a)	hatvan napon belül, vagy
b)	első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,
dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról.
(7)	A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a
pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó
részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott,
személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított
kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni
kell.”
3.	§
(1)	A Kjt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a)	helyettesítés céljából, vagy
b)	meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló
közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a
prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.”
(2)	A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 21.
§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a
besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén
munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A
kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
(4) Ha a kinevezés módosítása következtében
2
a)	a kinevezett vezető alacsonyabb osztályba sorolt vezetői munkakört tölt be,
illetményét a 66/A. §-szerint, vagy
b)	a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési
osztályának és fokozatának alapján
kell megállapítani. Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény
szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor - a 30/C. § (3)
bekezdésében foglaltak kivételével - az illetmény összegét a megelőző illetmény és a
garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell
megállapítani.”
4.	§
(1)	A Kjt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő
megszűnik,
a)	a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy
b)	ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem
lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.”
(2)	A Kjt. 22. § (9)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, ezzel
egyidejűleg a 22. § a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat
a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a
kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.
(10)	A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör
ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki
idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.
(11)	A szakmai segítő
a)	figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,
b)	segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,
c)	félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt
írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.
(12)	Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.
(13)	A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában
állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:
a)	a szakmai követelmények részletes tartalmát,
b)	a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,
c)	a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,
d)	az értékelés részletes szabályait.
(14)	A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell
megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel
kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.
3
(15)	A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A
minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye
mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni,
valamint
b)	a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.
(16)	A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a
közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés
eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.”
5.	§
A Kjt. 23. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben (a
továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető megbízással (a
továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás
feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a
magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Magasabb vezető csak
felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak
elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott
a gyakornoki idő tartama alatt.
(2)	A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése
szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül.
A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a
kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A magasabb
vezető munkakör betöltésére, illetőleg a megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B.
§ alapján a vezetői munkakör vagy megbízás betöltésére pályázat kiírása nem kötelező, a
munkáltató állapíthatja meg azt a vezetői megbízást, illetőleg munkakört, amely betöltése
pályázat alapján történik.
(3)	A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás
határozatlan időre szól. Jogszabály legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szóló megbízást
is előírhat.
(4)	A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az
indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás
indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az
indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti.
Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az
akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja. A munkáltató az
indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott
részére írásban megadni.”
6.	§
A Kjt. 24. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
4
„(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének
a)	a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés
módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának
(1)-(2) és (5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata,
valamint 80-81. §-a nem alkalmazható, továbbá
b)	79. § (5) bekezdése törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható,
c)	72. § (1), (4), valamint (7) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha végrehajtási
rendelet a közalkalmazotti jogviszony létesítési feltételeként a tizennyolcadik életév betöltése
alól mentesítést adott.
(3)	Ha közintézet költségvetési szerv esetében törvény megosztott vezetést vagy vezető
testület alakítását írja elő, valamint meghatározza ennek részletes rendjét, a kinevezett, illetve
megbízott vezetőre, továbbá vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseket e
törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni.”
7.	§
A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d)
pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a
közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél
rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a
megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem
megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt
került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. Ha ekkor a határozott időből
még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet
köteles megfizetni.”
8.	§
A Kjt. 30. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással
-	felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]
„e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel
kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott
azt írásban kérelmezi.”
9. §
(1)	A Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya
a)	felmentés,
b)	rendkívüli lemondás,
c)	a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy
d)	a (3) bekezdés szerint, a határozott idő lejártával szűnik meg.”
5
(2) A Kjt. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott
időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony
megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat
hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy
közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a)
vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a)
pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a
hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet
figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell
alkalmazni azzal, hogy a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Ha
az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a
közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű
kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell
hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi
végkielégítés kifizetése megtörtént.”
10.	§
A Kjt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A közalkalmazottat
a)	kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást
követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői
megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,
b)	a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási
idő csökkentése kötelező,
c)	a 66. § (1)-(3) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű
illetmény megállapítása előtt,
d)	a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve
e)	kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi
minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése
esetén,
f címadományozást megelőzően, illetve
g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben
minősíteni kell.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében
eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.
(3)	Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a
(2)	bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti
jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi
minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.
(4)	A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az
ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai
fejlődés elősegítése.
6
(5)	A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú
melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet
munkakörönként meghatározza a mellékletben szereplőkhöz képest az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.
(6)	A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével
kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített
alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.
(7)	A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő
pontszámokat kell alkalmazni:
a)	kiemelkedő minősítés három pont,
b)	megfelelő minősítés kettő pont,
c)	kevéssé alkalmas minősítés egy pont,
d)	nem megfelelő minősítés nulla pont.
(8)	A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas,
kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes
minősítési szempontok értékelésekor adható maximális pontszámnak a ténylegesen adott
pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:
a)	nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b)	hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c)	harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d)	harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap,
ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
(9)	A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az
ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a
minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
(10)	A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.
(11)	A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának,
személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított
harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
(12)	Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével
kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak
tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a
minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.”
11.	§
A Kjt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt,
ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.
7
(2)	A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult
közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen
a)	az olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben közeli
hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy
elszámolási kapcsolatba kerülne,
b)	gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagi minőség,
kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy
tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító
részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett
befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján
számítva - legalább ötven százalék.
(3)	A kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető nem lehet vezető
tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az
intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.”
12.	§
A Kjt. a következő 43/A-43/D. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által
fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél nem bízható meg
magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek közeli
hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen
tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal,
illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban,
illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(2)	A kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló
további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet
tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre
létesítettek.
43/B. § A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a katasztrófavédelmi feladatot ellátó,
végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre
irányuló további jogviszony létesítése, ha
a)	a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a
munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási
kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;
b)	a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének
teljesítését, aminek az eseteit a kollektív szerződés határozza meg.
43/C. § A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a nemzetbiztonsági feladatot ellátó,
végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál összeférhetetlen a munkavégzésre
irányuló további jogviszony létesítése, ha
a)	a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató jogszabályban előírt
tevékenysége eredményességét veszélyezteti;
8
b)	a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató tevékenységi körébe is
tartozik, vagy ha a munkavégzésre a munkáltatóval gazdasági vagy egyéb elszámolási
kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;
c)	a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének
teljesítését.
43/D. § (1) A 42-43. §-ban foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia
által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési
intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló
további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti
titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására kerülne sor.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a munkáltató gazdasági (kutatási)
tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ, megoldás, eljárási módszer,
adat, amely a munkáltató számára vagyoni értéket képvisel. Az üzleti titkot a közalkalmazott
kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben összeférhetetlenségre a munkáltató
csak abban az esetben hivatkozhat, ha az üzleti titok meghatározása a közalkalmazott
kinevezési okmányában előzetesen megtörtént.
(3)	Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatónál foglalkoztatott magasabb vezető,
vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott nem lehet tagja, illetve vezető
tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az
alapítója, tagja vagy a munkáltatóval - ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó
gazdasági társaságokat - gazdasági kapcsolatban áll.”
13.	§
(1)	A Kjt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló
jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével
-	köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további
jogviszony létesítését megtiltja.”
(2)	A Kjt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés
alapján szerez tudomást - a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül az (1) bekezdés
szerinti intézkedéssel él.
(4)	Ha a közalkalmazott az (1), illetve (2) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét
követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti
jogviszonyra a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
14.	§
A Kjt. 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„55/A. § (1) A kinevezett magasabb vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő
(szabadság) igénybevételét - a kinevezésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.
(2) A közalkalmazottat, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet
követően nem illeti meg pihenőidő.”
15.	§
A Kjt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen
eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság
megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak
kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással
függ össze.”
16.	§
A Kjt. a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) Az 56. §-tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett
közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett
közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A kinevezett vezető az 57. § (1) és (2) bekezdés, valamint a (4)-(6) bekezdés szerinti
pótszabadságra nem jogosult.”
17.	§
A Kjt. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Munka Törvénykönyve 134. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató a
közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a
szabadságot az 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő
közalkalmazott esetében.”
18.	§
(1)	A Kjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1) bekezdés,
valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű
szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.”
(2)	A Kjt. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Végrehajtási jogszabály rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges
iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges
mentesítés szabályairól.”
10
19.	§
A Kjt. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a
„G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt
a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény
vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, a Magyar
Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság
Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet vagy a kultúráért
felelős miniszter által jogszabály alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E
rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy
állami díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű
művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott
közalkalmazottak besorolásánál is.”
20.	§
(1)	A Kjt. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén
csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas
vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a
közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.”
(2)	A Kjt. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a
közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.”
21.	§
A Kjt. 66. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával
meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor
állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.
(8)	A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált
illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem
haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével
a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé
alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti -
garantált mértékre kell csökkenteni.”
22.	§
A Kjt. a következő 66/A. §-sal egészül ki:
11
„66/A. § (1) A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a
vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll.
(2)	A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja
meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.
(3)	A kinevezett vezetői munkakör a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségtől,
szakképzettségtől függően a három képzettségi osztály egyikébe tartozik:
a)	a középfokú képzettségi osztályba kell sorolni a 61. § (1) bekezdés d) és e) pontjába
tartozó,
b)	a felsőfokú 1. képzettségi osztályba kell sorolni a 61. § (1) bekezdés f és g) pontjába
tartozó,
c)	a felsőfokú 2. képzettségi osztályba kell sorolni a 61. § (1) bekezdés h)-j) pontjába
tartozó
képzettségnek megfelelő vezetői munkakört.
(4)	A képzettségi osztályokhoz tartozó, a kinevezett magasabb vezetőre, illetve a
vezetőre vonatkozó szorzószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.”
23.	§
A Kjt. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.
(2)	A pótlék mértéke
a)	magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-
ötszáz százaléka,
b)	vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven
százaléka.
(3)	A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet
állapítja meg.”
24.	§
A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai
sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe
tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.”
25.	§
A Kjt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás
a)	a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja
el, továbbá
12
b)	az olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve
felhasználását maga határozza meg.”
26.	§
A Kjt. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató
jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a
közalkalmazott egy naptári évre számított illetményének harminc százalékát.”
27.	§
A Kjt. a következő 77/A-77/C. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) A kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente,
legkésőbb március 31-ig - március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő
magasabb vezetői, illetve vezetői kinevezés vagy a kinevezés ilyen tartalmú módosítása
esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül - írásba foglaltan prémiumfeladatot
tűzhet ki. Prémiumfeladatként a kinevezett vezető munkakörével - a 77/B. § alkalmazása
esetén a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízással - kapcsolatos, előre meghatározott
feladat teljesítése, illetőleg teljesítmény elérése határozható meg. Prémiumfeladat kitűzése
esetén rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem
lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.
(2)	A prémiumfeladat kitűzésekor meg kell határozni, hogy részleges teljesítés esetén a
vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részleges
teljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg
kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban
értékelni kell.
(3)	A prémium - ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is - mértéke naptári
évenként nem haladhatja meg a kinevezett magasabb vezető, illetve vezető esetén az egy
naptári évre számított illetményének negyven százalékát.
(4)	A prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a
március havi illetménnyel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető. Ha a
vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés
és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot
legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kell kifizetni.
(5)	A kinevezett vezető keresetkiegészítésben és jutalomban nem részesíthető.
77/B. § (1) A megbízott vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben
prémiumfeladat tűzhető ki. A prémiumfeladat kitűzésével, a prémiumra való jogosultság
megállapításával és a prémium kifizetésével kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell a
77/A. § (1)-(4) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy a prémium - ideértve a több feladatért
megállapított prémiumot is - mértéke naptári évenként nem haladhatja meg
13
a)	a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári
évre számított illetményének tíz százalékát,
b)	a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított
illetményének öt százalékát.
(2)	A magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott - nem a
vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért - jutalomban részesíthető. A jutalom és
prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a megbízott magasabb
vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre
számított illetményének harminc százalékát. Az egy naptári évre számított illetmény
összegének meghatározásakor a 70. § szerinti illetménypótlékot is figyelembe kell venni.
(3)	A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban
és keresetkiegészítésben nem részesíthető.
77/C. § (1) A kinevezett vezetőre a 70. és 71. §, 74. és 75. §, 77. §, valamint a 79/B-
79/E. § nem alkalmazható.
(2)	A megbízott vezetőre a vezetői feladatokkal összefüggő munkateljesítmény, illetve
az átmeneti többletfeladatok elismerésére vonatkozóan a 77. § nem alkalmazható.
(3)	Azoknál a munkáltatóknál, amelyek tekintetében a költségvetési törvény
meghatározott feltételek teljesülése esetére jutalom fizetését teszi lehetővé, a 77/A. és 77/B. §
szerinti jutalom, illetve prémium fizetésére nem kerülhet sor.
(4)	A 77. § (3) bekezdésének, a 77/A. § (3) bekezdésének, valamint a 77/B. § (1) és (2)
bekezdésének alkalmazásakor a prémium, illetve jutalom esedékességének időpontjában
irányadó illetmény összegét kell alapul venni.”
28.	§
A Kjt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó
formaruha-juttatást.”
29.	§
A Kjt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul
okozott károkért teljes mértékben felel.
(2)	A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott
kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános kárfelelősségi
szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az
eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi
átlagkeresetéig terjedhet.
14
(3)	Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg - a
35.	§ (1) bekezdésétől eltérően - hathavi átlagkeresetével felel.”
30.	§
A Kjt. 83/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében -törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a
fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.”
31.	§
A Kjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a KOMT-ban történt egyeztetést követően a reprezentativitás feltételei igazolásának
rendjét,
b)	a közalkalmazotti pályázatnak, illetve álláshirdetésnek a Kormányzati Személyügyi
Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán való közzétételére
vonatkozó részletes szabályokat,
c)	az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül részt vevő közalkalmazottak
kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi
elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre
és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi, a közoktatási, a felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos
Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervek, a művészeti, a közművelődési és
a közgyűjteményi, a testnevelési és sportintézmények, továbbá a helyi önkormányzatok által
fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve
más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak vonatkozásában
rendeletben határozza meg
a)	az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó
fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat
meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1)
bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt
szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,
b)	azt a munkakört, vezető megbízást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a
közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezető beosztással történő megbízáshoz,
c)	a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató
alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,
d)	a magasabb vezető, valamint a vezető kinevezés, illetve megbízás körét, továbbá ezek
e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,
e)	a határozott idejű vezetői megbízás körét és időtartamát,
f)	a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői
pótlékának mértékét,
g)	az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok
mértékét.
15
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
rendeletben határozza meg
a)	az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél
ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
aa)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének
feltétele alóli mentesítést,
ab)	a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati
eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és
az eljárás részletes szabályait,
ac)	a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,
ad)	munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1)
bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
ae)	azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai
végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai
végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által
korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat
idejébe be kell számítani,
af)	a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
ag)	a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,
ah)	az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben
foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
ai)	munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
aj) a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,
ak) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;
b)	a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél
foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző
közalkalmazottak tekintetében
ba)	a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati
eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és
az eljárás részletes szabályait,
bb)	az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés,
illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait,
bc)	az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,
bd)	munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
be)	pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,
bf)	az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;
c)	a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen
tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
16
ca)	a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati
eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és
az eljárás részletes szabályait,
cb)	a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,
cc)	munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1)
bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
cd)	a gyakornoki követelmények elveit, a szakmai segítő részletes kötelezettségeit, a
gyakornoki szabályzat kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a gyakornok
kötelező órájával kapcsolatos rendelkezéseket,
ce)	a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való
egyenértékűsége feltételeit,
cf)	pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,
cg)	a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra
eső mértékét,
ch)	az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,
ci)	az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;
d)	a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél
ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
da)	a magyar állampolgárság feltételét a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,
db)	a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
dc)	a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,
dd)	az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben
foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
de)	a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való
egyenértékűsége feltételeit,
df)	az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,
dg)	a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit;
e)	a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési
intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző
közalkalmazottak tekintetében
ea)	azt a magasabb vezető beosztást, illetve munkakört, amelynek a betöltéséhez a
magyar nyelvtudás előírható,
eb)	a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,
ec)	az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,
ed)	az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben
foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
ee)	a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az
ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
ef)	a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket;
f)	a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeknél foglalkoztatott,
illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
17
fa)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság
feltételét,
fb)	a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati
eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és
az eljárás részletes szabályait,
fc)	a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,
fd)	a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
fe)	a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,
ff)	az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,
fg)	munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
fh)	az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben
foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
fi)	a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket;
g)	a testnevelési és sportintézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési
szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében munkakörönként a napi
munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti
munkavégzés egyes sajátos szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért, a gazdaságpolitikáért, a
honvédelemért, a rendészetért, a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért, az
oktatásért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a
felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, a
nemzetbiztonságért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
hogy az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények
(munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg
a)	az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó
fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat
meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1)
bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt
szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,
b)	azt a munkakört, vezető megbízást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a
közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezető beosztással történő megbízáshoz,
c)	a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató
alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,
d)	a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető kinevezés, illetve megbízás körét,
továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,
e)	a határozott idejű vezetői megbízás körét és időtartamát,
f)	a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői
pótlékának mértékét,
g)	az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok
mértékét.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap
a)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a
tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,
18
b)	a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a
nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének
feltételeként magyar állampolgárság feltételét,
c)	a honvédelemért, a rendészetért, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar nyelvtudás
feltételét,
d)	a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és
családpolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy a pályázat hivatalos
lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét,
a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,
e)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a vezető állású munkavállalóval betöltendő
vezetői munkaköröket,
f)	a honvédelemért, valamint a rendészetért, továbbá a foglalkoztatáspolitikáért, a
felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy
munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés
szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
g)	a honvédelemért, a nemzetbiztonságért, a katasztrófák elleni védekezésért, a
foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért
felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
h)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a gyakornoki követelmények ágazati
szakmai tartalmát,
i)	a honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a
szociál- és családpolitikáért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint az
államháztartásért felelős miniszter, hogy azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a
kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel
egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a
közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a
szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,
j) a honvédelemért, gazdaságpolitikáért, a közlekedésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a
felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, valamint a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az 1. számú mellékletben szereplő minősítési
szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő
szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél
kizárt szempontokat,
k) a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a
felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy
munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az
ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
l) a rendészetért felelős miniszter, hogy a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői
munkaköröket,
m) az agrár-vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a
felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, valamint a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy munkakörönként, illetve vezetői
megbízásonként az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,
n) az agrár-vidékfejlesztésért, a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni
védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és
családpolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazatban
adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,
19
o)	a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a
nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó, e
törvényben foglaltakon túlmenő szabályokat,
p) a rendészetért, a gazdaságpolitikáért, a közlekedésért, a közgyűjteményekért,
valamint a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a
formaruha-juttatást,
q) a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a
nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik
tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és
feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos
feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási
támogatásának részletes szabályait,
r) honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a
nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a külföldön tanulmányokat folytató, illetve
külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes
szabályokat
az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények
(munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.
(6)	Amennyiben a munkáltató több, a (2)-(5) bekezdés hatálya alá tartozó intézmény
alaptevékenységébe tartozó tevékenységet is ellát, az egyes tevékenységek körébe tartozó
munkakört ellátó közalkalmazottra a tevékenységre vonatkozó végrehajtási rendelet
szabályait kell alkalmazni.
(7)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy:
a)	az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó, egészségügyi, felsőoktatási,
oktatási, kutatási, valamint közművelődési intézmények, illetve a más költségvetési szervnél
ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:
aa)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar állampolgárság
feltételét,
ab)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar nyelvtudás
feltételét,
ac)	munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1)
bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
ad)	a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
ae)	azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai
végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai
végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által
korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat
idejébe be kell számítani,
af)	a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,
ag)	az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben
foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
ah)	az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,
ai)	a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó, e törvényben foglaltakon túlmenő
szabályokat,
20
aj) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások,
költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés
rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes
szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,
ak) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő
közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat;
b)	az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények, illetve
a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
rendeletben határozza meg:
ba)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének
feltétele alóli mentesítést,
bb)	munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
bc)	a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket;
c)	az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó felsőoktatási, valamint a más
költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben
határozza meg:
ca)	a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,
cb)	a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit;
d)	az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közművelődési, közgyűjteményi
intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző
közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:
da)	a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket,
db)	a formaruha-juttatást,
dc)	munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.
(8)	Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért és a rendészetért felelős miniszter,
hogy:
a)	az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási,
oktatási, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak
tekintetében rendeletben határozza meg:
aa)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar állampolgárság
feltételét,
ab)	a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar nyelvtudás
feltételét,
ac)	munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1)
bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
ad)	a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
ae)	azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai
végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai
végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által
korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat
idejébe be kell számítani,
af)	a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,
21
ag)	az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó
munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben
foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
ah)	az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,
ai)	a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó, e törvényben foglaltakon túlmenő
szabályokat,
aj) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások,
költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés
rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes
szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,
ak) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő
közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat;
b)	az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények, illetve
a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
rendeletben határozza meg:
ba)	munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt,
továbbá
bb)	az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
bc)	a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket.”
Záró rendelkezések
32.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. június 30-án lép
hatályba.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 2008. július 1-jén lép hatályba
a)	az 1. és 2. §,
b)	a 3. § (1) bekezdése és a Kjt. e törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított 21.
§-ának (3) bekezdése,
c)	a 4. §,
d)	a Kjt. 24. § (2) bekezdésének e törvény 6. §-ával megállapított a) és b) pontja,
e)	a 7. és 8. §,
f a 10. §,
g)	a Kjt. e törvény 11. §-ával megállapított 41. §-a, a kinevezett vezetőre történő
utalások kivételével,
h)	a Kjt. e törvény 12. §-ával megállapított 43/A-43/D. §-a, a kinevezett vezetőre
történő utalások kivételével,
i)	a 13. §,
j) a Kjt. e törvény 14. §-ával megállapított 55/A. § (2) bekezdése,
k) a 15. §,
l) a 18-21. §,
m) a 24. §,
n) a Kjt. e törvény 25. §-ával megállapított 76. §-a, az a) pont kivételével,
o)	a 28-30. §,
p) a Kjt. e törvény 31. §-ával megállapított 85. §-a, a kinevezett vezetőre való utalások
kivételével,
q) a (6) bekezdés, a g) és k) pont kivételével,
22
r) a (7) bekezdés a) és b) pontja,
s) a 33-39. §, valamint
t) a 41. §.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 2008. szeptember 1-jén lép hatályba a Kjt.
e törvény 6. §-ával megállapított 24. § (3) bekezdése.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 2009. január 1-jén lép hatályba
a)	a Kjt. e törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított 21. §-ának (4) bekezdése,
b)	az 5. §,
c)	a Kjt. 24. § (2) bekezdésének e törvény 6. §-ával megállapított c) pontja,
d)	a 9. §,
e)	a Kjt. e törvény 10. §-ával megállapított 40. §-ából a kinevezett vezetőre történő
utalások,
f)	a Kjt. e törvény 12. §-ával megállapított 43/A-43/D. §-ából a kinevezett vezetőre
történő utalások,
g)	a Kjt. e törvény 14. §-ával megállapított 55/A. § (1) bekezdése,
h)	a 16. és 17. §,
i)	a 22. és 23. §,
j) a Kjt. e törvény 25. §-ával megállapított 76. § a) pontja,
k) a 26. és 27. §,
l) a Kjt. e törvény 31. §-ával megállapított 85. §-ából a kinevezett vezetőre való
utalások, valamint
m) a 40. §.
(5)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 2012. december 30-án lép hatályba a (6)
bekezdés g), valamint k) pontja.
(6)	Hatályát veszti a Kjt.
a)	16. §-ának (4) bekezdése,
b)	20/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjából „(a továbbiakban: munkakör)” szövegrész,
c)	20/B. §-ának (1) bekezdése,
d)	54. §-ának (4) bekezdése,
e)	59. §-ának (1) bekezdéséből a „127. § (4) bekezdését” szövegrész,
f)	59. §-ának (2) bekezdése,
g)	61. §-ának (4) és (5) bekezdése,
h)	78/A. §-ának (12) bekezdése,
i)	80. §-ában az „és a 165. §-ának (2) bekezdése” szövegrész,
j) 84. §-ának (2) bekezdése,
k) 85. § (3) bekezdésének bb) pontja, valamint
l) 92. §-ának (1), valamint (3) bekezdése.
(7)	Hatályát veszti
a)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65.
§ (5) bekezdése,
b)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (12)
bekezdése,
c)	az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX.
törvény 40. § (2) bekezdésének a) pontja, valamint 41. § (2) bekezdésének b) pontjából a „(2)
és (3) bekezdése” szövegrész.
23
(8)	Nem lép hatályba
a)	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
2007.	évi C. törvény 7. § (1) bekezdéséből a Kjt. 23. § (2) és (3) bekezdését szabályozó rész,
b)	az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX.
törvény 6. §-ával megállapított Kjt. 23. § (1) bekezdése.
(9)	Ez a törvény - a (10) bekezdésben megjelölt kivételekkel - 2009. december 31-én
hatályát veszti.
(10)	A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az (5) bekezdés, a (6) bekezdés g),
valamint k) pontja 2012. december 31-én veszti hatályát.
33.	§
(1)	A Kjt. 1. számú melléklete helyébe a jelen törvény 1. számú melléklete lép, valamint
a Kjt. az e törvény 2. számú mellékletével megállapított 3. számú melléklettel egészül ki.
(2)	A Kjt.
a)	1. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „25/A-25/B. §” szövegrész helyébe a „25/A-
25/C. §” szöveg,
b)	20/B. §-a (2) bekezdésében, 21/A. §-ának (5) bekezdésében, 22. § (4) és (5)
bekezdésében, a 22/B. § felvezető szövegében, 54. § (3) bekezdésében, 55. §-ában, 57. § (3)
és (4) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 61. § (3) és (4) bekezdésében,
66. § (4) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 76. § (2) és (3)
bekezdésében „a miniszter” szövegrész helyébe „végrehajtási rendelet” szöveg,
c)	22. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „(12) bekezdésben” szövegrész helyébe a
„(16) bekezdésében” szöveg,
d)	81. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatában a „háromhavi” szövegrész helyébe a
„hathavi” szöveg
lép.
34.	§
(1)	Az Mt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc
órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti
munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti
munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A
heti munkaidő e bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes
tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell
számítani.”
(2)	Az Mt. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés
között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően osztott napi
munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő
biztosítandó.”
24
(3)	Az Mt. 125. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a munkaidő-
beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását évenként rendeletben
szabályozza. E változtatás során a vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.”
(4)	Az Mt. 134. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet, azonban az
esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli
tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a
következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.”
(5)	Az Mt. 29. § (3) bekezdésében az „érvénytelen” szövegrész helyébe az
„eredménytelen” szövegrész, a 124/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „124. § (5)-(6)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „124. § (3)-(6) bekezdésében” szöveg lép.
35.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény
működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az
intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének
folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok
végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az
intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a
teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan
eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi
önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való
kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az
országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség)
véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program
végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni
fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat
az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és
az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői
szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a
fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A
fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a
helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”
36.	§
(1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. §-
ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
25
„(7) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat
keretében a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik,
úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti
üzemeltetés kockázataira is. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.”
(2)	Az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az
üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,
a)	ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló
egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg
b)	rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy
műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.
Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a
technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a
veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi
szaktevékenységnek minősül.”
(3)	Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és
egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK
irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv.”
37.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/L. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a
Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”
38.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15.
§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt.
41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”
39.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény a következő 15/B. §-sal egészül ki:
„15/B. § Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi
szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi
önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott,
26
továbbá az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi
szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a
Kjt. 41. § (2) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a (3) bekezdésében foglalt
összeférhetetlenség a munkáltatóval gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság esetén áll
fenn.”
40.	§
(1)	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.
évi CXXII. törvény (Péptv.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt.,
illetőleg az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és
előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A
programban részt vevőt a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó
természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a munkáltató a
foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés harminc
százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való
részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző
időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás
alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevő tizenharmadik havi juttatásra a
(6)	bekezdésben foglaltak szerint jogosult. A programban részt vevőt utazási költségeinek
megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg.
Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon
alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott
juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően
alkalmazni.”
(2)	A Péptv. 4. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az
eredeti (6)-(10) bekezdés számozása (7)-(11) bekezdésre változik:
„(6) A tizenharmadik havi juttatás összege - ha a programban való részvétel a
tárgyévben folyamatosan fennállt - a (4) bekezdésben foglalt juttatás egyhavi összegének
harminc százalékával egyezik meg. A tizenharmadik havi juttatás a programban részt vevőt
időarányosan illeti meg, amennyiben a tárgyévben legalább kilencven nap időtartamban vett
részt a programban. Ha a programba való belépésre év közben került sor, a belépés
időpontjáig járó tizenharmadik havi illetmény összegét hozzá kell számítani a tizenharmadik
havi juttatáshoz. A tizenharmadik havi juttatást a tárgyév december hónap huszadik napjáig a
programban részt vevő számára ki kell fizetni. Ha a jogviszony év közben szűnik meg, akkor
a tizenharmadik havi juttatás időarányos részét az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni
a programban részt vevő részére.”
(3)	A Péptv. 6. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„A 4. § (4)-(6), továbbá (8) és (9) bekezdése, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti
juttatás - kivéve a ruházati költségtérítést - és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató
számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása:”
27
41. §
(1)	A Kjt. e törvény 1. §-ával megállapított 20. § (2) bekezdésének a) pontja nem
eredményezi a 2008. július 1. előtt keletkezett közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségét.
(2)	A Kjt. 21. § (2) bekezdésének e törvény 3. §-ával történő módosítása nem érinti a
2008. július 1-jét megelőzően határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyról történő
megállapodást az annak módosítás nélküli lejárta időpontjáig.
(3)	A Kjt. e törvény 10. §-ával megállapított 40. §-a szerinti minősítést akkor kell
végrehajtani, ha az arra alapot adó ok 2008. június 30-át követően keletkezett.
(4)	A Kjt. e törvény 11. és 12. §-ával megállapított 41. §-a, valamint 43/A-43/D. §-a
nem érinti a 2008. július 1. előtt hatályos jogszabály alapján az összeférhetetlenségi
követelmény alól adott felmentést.
(5)	A Kjt. e törvény 21. §-ával megállapított 66. §-ának (8) bekezdését a 2008. június
30-át követően létesített közalkalmazotti jogviszonyra kell alkalmazni.
(6)	Ha a közalkalmazott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízása e törvény erejénél
fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át, illetményét a Kjt. e törvény 22.
§-ával megállapított 66/A. §-a szerint kell megállapítani.
(7)	A 2009. január 1-től a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő
közalkalmazott illetményként a 2008. december 31-én irányadó illetményének és a Kjt. 70-
75.	§-ai szerinti illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha a Kjt. e törvény 22. §-
ával megállapított 66/A. §-a szerinti illetménye ennél alacsonyabb mértékű lenne. Ha a vezető
a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt nem kell beszámítani, és arra az
átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.
(8)	A Kjt. 61. §-a (4) és (5) bekezdésének e törvény 32. § (6) bekezdésének g) pontjával
történő hatályon kívül helyezése nem érinti a 2012. január 1-jét megelőzően a munkakör
betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, illetőleg szakképesítés
megszerzése alól adott felmentéseket és mentesítéseket.
(9)	A Kjt. e törvény
a)	29. §-ával megállapított 81/A. §-ában, valamint
b)	33. § (2) bekezdés c) pontjával megállapított 81. § (1) bekezdésében
foglalt kártérítési felelősség szabályait a 2008. június 30. után okozott károk esetében kell
alkalmazni.
(10)	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény 4. §-ának (5) bekezdése alapján a 2008. július 1-jét megelőzően
kifizetett juttatásokat e törvény hatálybalépése nem érinti.
28
1. számú melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
Minősítési lap
1.	A közalkalmazott személyi adatai
Neve (születési neve):...........................................................................................................
Anyja neve:............................................................................................................................
Születési hely, idő:................................................................................................................
2.	A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok
A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ................................................................................
A közalkalmazott besorolása:...............................................................................................
A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete:............................................................
A minősítés indoka:..............................................................................................................
3.	A közalkalmazott minősítésének szempontjai
3.1.	A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek
Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé alkalmas (1 pont) - Nem megfelelő
(0 pont)
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
3.2.	A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
3.3.	A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
3.4.	A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
3.5.	A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
3.6 A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok:
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
4.	Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok
4.1.	A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
4.2.	A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése
Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő
Szöveges indokolás: ...........................................................................................
5.	A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a
kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések:
6.	A közalkalmazott minősítése
kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan
(30% alatt)
7.	A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ...................................
Dátum:
A minősítés megállapításait a	A minősítés tartalmát ismerem,
közalkalmazottal ismertettem.	észrevételeimet megtettem.
a minősítést végző aláírása, beosztása	a minősített aláírása”
29
2. számú melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
Szorzók a vezetői illetményalap arányában:			
	Középfokú	Felsőfokú1	Felsőfokú2
Magasabb vezető	-	2,00	2,40
Vezető	1,00	1,70	2,00
30
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2008. január 1-jén hatályba lépett egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2007. évi CLXXIX. törvényt követően a - nagyobb részben 2008. július 1-jén hatályba
lépő - Javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.)
érintően két olyan kérdést módosít, amelyre az előző törvény az egyeztetések eredményeként
végül nem tért ki.
A Javaslat egyfelől a Kjt.-beli felhatalmazó rendelkezéseknek az Alkotmány 2006.
június 3-ától hatályos 37. § (3) bekezdésének megfelelő újrafogalmazását, másfelől az önálló
munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatott vezetők, magasabb vezetők
illetményrendszerének kialakítását tartalmazza. Emellett lényeges változás, hogy a
nyugdíjszabályokkal összefüggésben módosítja a felmentés határidejét.
A Javaslat a fentiekhez kapcsolódva módosítja az egyes közalkalmazotti ágazatok
szakmai törvényeit és a Munka Törvénykönyvét, valamint a prémiumévek programról és a
különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény [Péptv.] kisebb
terjedelmű módosítását tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Hazánk uniós tagságával és ebből eredően a személyek szabad mozgásának alapelvével
összefüggésben a közalkalmazotti jogviszony létesítése nem korlátozható csak magyar
állampolgárokra. A létesítés feltételeit ezen túlmenően a törvény szigorítja az életkor és a
büntetlen előélet tekintetében, és végrehajtási rendeletben lehetővé teszi speciális szabályok
megfogalmazását.
A 2. §-hoz
Egyfelől a közalkalmazotti pályázatok és álláshirdetések közzétételére vonatkozó
szabályok pontosítása indokolja a szabályozás módosítását, a gyakorlat számára
egyértelműbbé téve a szabályozást. A pályázatokat elsődlegesen a Kormányzati Személyügyi
Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján kell közzétenni, innen
számítódnak a határidők is, elősegítve az állampolgárok könnyebb tájékozódását a
közszférára vonatkozó pályázatok megismerésére. A Javaslat végrehajtási rendeleti szintről
törvényi szintre emeli továbbá a pályázattal kapcsolatos garanciális jelentőségű szabályokat,
míg az ágazati végrehajtási rendeleteknek csak a közzététel további fórumaira nézve, valamint
az egyéb jogszabályban előírt, a pályázati eljárásba bevonandó fórumok eljárásával
kapcsolatosan ad felhatalmazást.
A 3. §-hoz
A határozott időre létesített jogviszony atipikus jogviszonynak tekinthető, garanciális
okokból indokolt, hogy csak törvény térhessen el a Kjt.-ben megállapítottaktól.
A Javaslat a vezetőkre vonatkozó szabályokkal összefüggésben a kinevezett vezetők
kinevezésének tartalmát is szabályozza.
A 4. §-hoz
A gyakornokkal szembeni követelmények - melyeket eddig végrehajtási szabályok
ágazatonként részben eltérően határoztak meg - egységesen törvényi szinten kerülnek
meghatározásra. A Javaslat szabályozza a szakmai segítő feladatait, az értékelési
tevékenységet, a minősítést, valamint a munkáltató által megalkotandó gyakornoki szabályzat
tartalmi elemeit.
Az 5. §-hoz
A Javaslat egyértelmű fogalomhasználatot vezet be a kinevezett és a megbízott vezetőre
nézve. Előbbi esetben a vezetői feladatok teljesen önálló munkakört fednek le, míg az utóbbi
esetben a saját (beosztotti) munkakör mellett, megbízás alapján történik a vezetői feladatok
ellátása. A Javaslat a törvényi keretek között lehetővé teszi ágazatonként az egyes vezetői
posztok megjelölését.
Intézményvezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet.
Az egységesség érdekében a Javaslat általános jelleggel ad lehetőséget jogszabálynak a
határozott idejű vezetői megbízás meghatározására, és törvényi keretek közé szorítja a
megbízás időtartamát.
A vezetői megbízás visszavonásakor a vezető indokolási kérelmének határidejével
kapcsolatosan a Javaslat által beiktatott szabály lehetővé teszi, hogy a vezető akadályoztatása
esetén se essen el a kérelmezés lehetőségétől.
A 6. §-hoz
A Javaslat a módosításokkal összefüggésben meghatározza, hogy a Munka
Törvénykönyve mely rendelkezéseit kell a közalkalmazottakra is irányadónak tekinteni.
A 7. §-hoz
A Javaslat - a bekezdés utolsó mondatának beiktatásával - pontosítja a
közalkalmazottnak felróható módon történő határozott idejű közalkalmazotti jogviszony
munkáltatói megszüntetése esetén járó díjazásra vonatkozó szabályt.
A 8. §-hoz
A nyugdíjazással összefüggő felmentési okra vonatkozó szabály módosításának indoka
az, hogy a közalkalmazott ne essen el nyugdíja meghatározott részétől. Mivel az új
nyugdíjszabályok szerint csak az jogosult nyugdíjra, akinek nem áll fenn biztosítással járó
jogviszonya, emellett a Kjt. korábbi rendelkezései csak akkor tették lehetővé a nyugdíjazás
miatti felmentést, amikor a nyugdíj életkorral és szolgálati idővel összefüggő feltételei már
teljesültek, a felmentési idő arra az időszakra esett, amikor az érintett már a nyugdíját is
felvehette volna. Ezért a felmentési idő alatt a közalkalmazott a nyugdíját még nem vehette
igénybe. Az új szabály lehetővé teszi, hogy a felmentési idő véget érjen addigra, amikortól a
nyugdíj folyósítása megkezdődhet.
A 9. §-hoz
A 37. § (3) bekezdésében szereplő végrehajtási rendeletalkotásra vonatkozó
felhatalmazás megszüntetésével egyidejűleg a Javaslat törvényi szinten állapítja meg a
határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos
végkielégítésre való jogosultság feltételeit, rendezve azt, hogyan kell eljárni több, azonos
felek között létesített közalkalmazotti jogviszony esetén.
A 10. §-hoz
A közalkalmazotti pályán történő előrejutás, a törvényi garantált illetménytől való
eltérés rendeltetésszerű alkalmazása érdekében a Javaslat - megváltoztatva a minősítés
korábbi szabályait - előírja a minősítés kötelező eseteit, lehetséges eredményeit, továbbá
törvényi szinten szabályoz bizonyos garanciális kérdéseket. A minősítés szabályait
valamennyi közalkalmazottra nézve egységesen indokolt megállapítani, ezért az ezzel
kapcsolatos, egymástól jelentős mértékben eltérő végrehajtási szintű szabályok helyett a Kjt.
tartalmazza az ezzel összefüggő anyagi és eljárási szabályokat.
2
A 11-13. §-hoz
Kizárólag törvényi szintű szabályozás tekinthető alkotmányosnak az
összeférhetetlenséggel összefüggésben, emellett az összeférhetetlenség szabályait valamennyi
közalkalmazottra nézve egységesen indokolt megállapítani, ezért az eddigi végrehajtási szintű
szabályok helyett a Kjt. tartalmazza az ezzel összefüggő általános, valamint ágazatonkénti
különös, továbbá anyagi és eljárási szabályokat.
A 14. §-hoz
Az intézményvezetőknek és helyetteseiknek maguknak kell szervezniük munka- és
pihenőidejüket, tekintettel arra, hogy a munkaszervezetben ilyen jogkört gyakorló felettesük
nincs.
Ez egyúttal a Kjt. 55/A. §-ának jelenlegi szabályát, az évi 280 óra rendkívüli munkaidő
maximumra vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi. Indokolatlan, hogy ne az
általános munkajogi szabályokban meghatározott 300 óra legyen alkalmazandó a
közalkalmazotti területen.
A készenlétet követő pihenőidő alóli kivételeket eddig végrehajtási rendelet határozta
meg. Az egységesítés érdekében a törvény tartalmazza - általános jelleggel - azt a kivételes
esetet, amikor a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a közalkalmazott pihenhetett, erre
tekintettel nem indokolt további pihenőidő kötelező előírása. Ezzel összefüggésben a
felhatalmazás eltörlésére kerül sor.
A 15. §-hoz
A Kjt. „sugárártalom” alapján pótszabadságot előíró szabálya a jelenlegi munkavédelmi
előírásoknak nem felel meg, hiszen a munkavédelmi törvény a munkáltató kötelezettségévé
teszi az egészségre nem ártalmas és biztonságos munkakörülmények megteremtését,
megfelelő munkavédelmi intézkedések foganatosításával. A megfelelő terminológia a
törvényben ezért az egészségkárosító kockázat, mely a pótszabadságra való jogosultság
előírása szempontjából - az egészségügyi törvényben használt fogalomnak megfelelően -
nem ionizáló sugárzással függ össze (az ionizáló sugárzás miatti pótszabadságot a Kjt. 57. §
(5)	bekezdése tartalmazza).
A 16. §-hoz
A vezetői munkakör bevezetésével összefüggésben meg kell alkotni a státuszt
betöltőkre irányadó önálló, a rendes szabadságot érintő szabályokat.
A 17. §-hoz
A Javaslat olyan esetekben, ahol a Kjt. a kötelező iskolai szünetekre figyelemmel 25
munkanap pótszabadságot biztosít, mellőzi az Mt. általános szabályát, mivel a szabadság
kettőnél több részletben csak közalkalmazotti kérelemre történő kiadása lehetetlenné tenné az
iskolai szünetek tartamának teljes körű, szabadsággal történő elszámolását.
A 18. §-hoz
Az Országos Képzési Jegyzék változásaihoz a Kjt. besorolási szabályai eddig nem
fűztek alkalmazási útmutatást, a Javaslat ezt pótolja.
A 19. §-hoz
A törvényhely a művészeti díjak hatását tartalmazza a besorolásra nézve. Pontosítása
azért volt szükséges, mert a törvényszövegben szereplő, a művelődési és közoktatási miniszter
által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM
rendelet már nem hatályos, ezért a Javaslat általános utalást tartalmaz a miniszter által
alapított művészeti díjakra.
3
A 20. §-hoz
A várakozási idő csökkentését megfelelő eredményű minősítésnek kell megelőznie.
Ezen túlmenően, törvényi szinten egységesíteni indokolt a várakozási idő csökkentésének
kötelező eseteit. (Az (5) bekezdés a korábbi (3) bekezdés változatlan szövegét tartalmazza).
A 21. §-hoz
A garantált illetménynél magasabb összegű illetményemelésre csak a Javaslat szerinti
minősítést követően kerülhet sor.
Annak érdekében, hogy a közszférába minőségi munkaerőt lehessen vonzani, a Javaslat
lehetővé teszi az újonnan létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetén a minősítés
mellőzésével a garantált illetménynél magasabb illetménnyel való alkalmazást, azonban
előírja, hogy egy év elteltével a minősítést végre kell hajtani, és további eltérítésre csak így
nyílik lehetőség.
A 22. §-hoz
A Javaslat szerinti új rendelkezések törvénybe iktatása a vezetői pozíció munkakörre és
beosztásra történő kettéosztásából következik.
A Kjt. 66/A. §-a határozza meg a vezetői munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó
önálló illetményrendszert. Ennek indoka az, hogy kinevezésük kizárólag vezetői munkakör
ellátására szól (nem működnek közre közvetlenül az intézmény szakmai feladatainak
ellátásában), tevékenységüket ezért kiemelt vezetői felelősséggel és önállósággal látják el,
velük szemben magasabb követelmények támaszthatók. A Javaslat önálló vezetői
illetményalapot határoz meg, és tartalmazza az önálló vezetői besoroláson nyugvó
illetménytáblát, ezzel párhuzamosan megszüntetve az általános szabályok szerinti besoroláson
alapuló illetmény és az erre rakódó vezetői pótlék intézményét. A - közalkalmazotti
illetményrendszerben általános alapelvként érvényesülő - alsóhatáros módon meghatározott
tábla szerinti vezetői illetménytől felfelé csak minősítés eredményeként lehet eltérni.
A 23. §-hoz
A Javaslat a kinevezett vezető intézménye, továbbá ehhez kapcsolódva a kinevezett
vezető díjazásának speciális szabályai bevezetésével összefüggésben egyértelművé teszi, hogy
vezetői pótlék csak a megbízott vezetőt (magasabb vezetőt) illeti meg. A Javaslat növeli a
megbízott vezetők pótlékát, törvényi keretet határozva meg a végrehajtási szabályok számára.
A 24. §-hoz
Az illetménypótlék az általánostól eltérő munkaköri feladatok jellegére, a feladat
ellátásának speciális körülményeire, illetve a munkavégzés helyére tekintettel járó
illetményelem. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási rendeletekben bizonyos esetekben
pótléknak nevezett, de ezen feltételnek meg nem felelő illetményelemekről is történt
rendelkezés, a törvénynek szükséges a felhatalmazás kereteit pontosabban megadnia.
Figyelemmel arra, hogy a pótlékrendszer ebből eredő felülvizsgálatát el kell végezni, e
szabály 2009. január 1-jén lép hatályba.
A 25. §-hoz
A Javaslat pontosítja a rendkívüli munkavégzés díjazására nem jogosultakra vonatkozó
szabályt. Egyúttal eltörli annak lehetőségét, hogy az ilyen közalkalmazottnak mégis járjon
rendkívüli munkavégzésért pótlék, mivel ez idegen a jogintézmény lényegétől. A Javaslat a
korábbi 76. § (2) bekezdését azért helyezi hatályon kívül, mivel nem indokolt, hogy a
rendkívüli munkavégzésért ágazatonként eltérő díjazás illesse meg a közalkalmazottakat. A
76.	§ (3) bekezdésben foglalt, az egészségügyi ügyelet eltérő szabályaira adott felhatalmazás
4
pedig azért vált feleslegessé, mert ezt a kérdést már az egészségügyi tevékenységről szóló
külön törvény rendezi.
A 26. §-hoz
Tekintve, hogy a Javaslat rendezi a vezetők jutalmazását, indokolt a beosztott
közalkalmazottak jutalmazásának szabályait is megállapítani.
A 27. §-hoz
A Javaslat szintén a vezetői munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének ösztönzése
céljából a honorálásuk illetmény melletti másik jelentős elemét, a teljesítménytől függő
prémiumot szabályozza. A kinevezett vezetők számára a rendes juttatáson felüli díjazás csak
előre meghatározott módon, prémiumként fizethető, munkáltatói mérlegelési jogon alapuló
jutalomban nem részesíthetők. A jutalmazás a megbízott vezetők számára fennálló lehetőség,
de csak a szakmai („beosztotti”) feladataik ellentételezésére szolgálhat. A jutalom és prémium
maximális mértékére vonatkozó szabályokat a Javaslat egységesen állapítja meg. A
feladatokat és annak teljesítését minden esetben dokumentálni szükséges.
A Javaslat a fentiekkel összefüggésben kizárja a közalkalmazottak besorolására és
pótlékaira vonatkozó általános szabályok alkalmazását a vezetői munkakörben
foglalkoztatottakra nézve.
A 28. §-hoz
A munkaruha juttatása az általános munkajogi szabályok szerint minden olyan
munkakörben kötelező, ahol a munkavégzés miatt a ruházat védelme szükséges. Ez nem
függhet attól, hogy végrehajtási jogszabály előírja-e ezt vagy sem. Ezért a felhatalmazás csak
a formaruhára terjed ki, a munkaruha vonatkozásban pedig a közalkalmazottakra is az Mt.
165. § (2) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint a munkaruhát, ha annak feltételei
fennállnak, kötelező biztosítani.
A 29. §-hoz
Összefüggésben a költségvetési vagyon védelmével, hatékony felhasználásával,
valamint a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának felülvizsgálatára irányuló
törekvésekkel, indokolt, hogy a vezetői kárfelelősség a korábbinál szélesebb körű és jobban
körülhatárolt legyen.
A 30. §-hoz
A Javaslat pontosító szabályokat fogalmaz meg a közvetlenül az önkormányzattal
közalkalmazotti jogviszonyban állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása vonatkozásában.
A 31. §-hoz
A Javaslat a Kjt. felhatalmazó rendelkezéseit az új alkotmányossági, jogalkotási
követelményeknek megfelelően teljeskörűen újraalkotja. A felhatalmazások pontosan
megfogalmazva, nemcsak szabályozási lehetőséget jelentenek, hanem jogalkotási
kötelezettséget is keletkeztetnek, ezért a Javaslat meghatározza, melyik felhatalmazással
melyik ágazat tekintetében kell és lehet élni.
Az eddig nem egységesen szabályozott kérdésekkel kapcsolatos végrehajtási
felhatalmazás megszűnik, a garanciális jellegű szabályok törvényi szintre kerülnek, így
biztosítva, hogy a különböző ágazatokban dolgozó közalkalmazottak helyzete csak ott térjen
el egymástól, ahol ez a munka természetéből adódóan szükséges és elkerülhetetlen.
A Javaslat tartalmaz olyan kormányrendeleti szintű szabályokat, amelyek általános,
ágazatfeletti jellegűek. Emellett bizonyos nagy ágazatok tekintetében, ahol a feladatot
önkormányzati költségvetési szervek is ellátják, megőrzi a kormányrendeleti szintű
szabályozást. A miniszteri rendeletek megalkotására olyan költségvetési intézmények
5
tekintetében lesz továbbra is lehetőség, amelyek közvetlenül miniszteri irányítás alá tartoznak.
A vegyes profilú intézmények tekintetében a közalkalmazott által betöltött munkakörtől függ,
hogy vonatkozásában melyik végrehajtási szabály alkalmazandó, így elkerülhető, hogy az
azonos munkakört betöltő közalkalmazottak helyzete a különböző ágazatokban egymástól
eltérő legyen.
A 32. §-hoz
A törvény (mivel a legkorábban hatályba lépő rendelkezéshez kell igazítani a
hatálybalépés időpontját) 2008. június 30-án lép hatályba, és - mivel módosító törvényről van
szó - a folyamatba épített dereguláció folytán 2009. december 31-én veszti hatályát.
2008.	július 1-jén lép hatályba a kinevezett vezetőkre vonatkozó szabályozás kivételével
a többi érdemi rendelkezés, ami kihat a végrehajtási jogszabályok megalkotásának
határidejére is. A vezetői jogállás és illetményrendszer az új költségvetési évben, 2009. január
1-jén lép hatályba. A 2012. december 30-ai hatálybalépés azt biztosítja, hogy a munkakörhöz
szükséges iskolai végzettség, képesítés alóli felmentésre adott lehetőség átmenetileg
továbbélhessen, kellő felkészülési időt biztosítva a teljesen képzett munkaerőre való átállásra.
Az egyes szabályokat érintő hatályon kívül helyezések indoka a következő. A Kjt. 16. §
(4)	bekezdésének hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy nem került sor további
részvételi jogok meghatározására a Kjt. hatálybalépésétől, 1992-től eltelt idő alatt. A 20/B. §
(1)	bekezdése feleslegessé vált, mivel a pályázati eljárás szabályait törvényi szintre emelte a
Javaslat. Az Mt. tanulmányi szerződésre és az alanyi jogon járó tanulmányi munkaidő-
kedvezményekre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazhatók a közalkalmazotti területen
is, ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi a további tanulmányi kedvezményekre vonatkozó
felhatalmazást tartalmazó 54. § (4) bekezdést. Az 59. § (1) bekezdését belső hivatkozási
pontosítás érinti. Az 59. § (2) bekezdésének a) pontja a készenlétet követő pihenőidővel
kapcsolatos felhatalmazást tartalmazta, amit a szabályozás törvényi szintre emelése miatt volt
indokolt elhagyni; a b) pont pedig a rendkívüli munkavégzéssel, ügyelettel kapcsolatos
kivételekre adott felhatalmazásra vonatkozott: ahol ilyen kivételek fenntartása szükséges, ott
arról az adott ágazat szaktörvényében kell rendelkezni. A 61. § (4) és (5) bekezdés
szabályozta a munkakörhöz szükséges képzettségi feltételek alóli átmeneti felmentés és
végleges mentesítés intézményét - tekintve, hogy e szabályok bevezetése, 1992. óta eltelt
időben a végzettségek megszerzésére már lehetőség nyílt, az eltérés lehetőségének fenntartása
nem indokolt. A 78/A. § (12) bekezdése az állami kezességvállalással összefüggő
felhatalmazást tartalmazott, ezt az államháztartási törvény 124. § (2) bekezdésének e)
pontjában szereplő felhatalmazás váltja ki. Ugyanezen okból indokolt a köztisztviselői
törvény 49/I. §-ának (12) bekezdését is hatályon kívül helyezni. A 80. §-t érintő módosítás a
munkaruha biztosítására vonatkozó munkáltatói kötelezettséget emeli be a Kjt. szabályai
közé. A 84. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1) bekezdése végrehajtott rendelkezést
tartalmaz, ezért deregulálásuk indokolt. A Munka Törvénykönyve 65. §-ának (5) bekezdése a
vállalati tanács jogait szabályozza, amely már nem élő jogintézmény. A köztisztviselői
törvény 49/I. § (12) bekezdése a köztisztviselőknek nyújtott lakáskölcsön állami
kezességvállalásával kapcsolatos felhatalmazó szabálya, amely azonban felesleges, mivel az
erről szóló végrehajtási jogszabályt az államháztartási törvény felhatalmazó rendelkezése
alapozta meg. Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX.
törvényt érintő hatályon kívül helyezés az ottani, vezetői illetményrendszerre vonatkozó
szabályok hatálybalépéséről szóló szabályt érinti. A hatálybalépést kizáró szabály, mely a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi
C. törvényt és az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX.
törvényt érinti, szintén ezzel van összefüggésben.
A 33. §-hoz
A Javaslat a közalkalmazotti törvény mellékleteit módosítja, illetve mozaikos
kodifikációs módszerrel szövegpontosító rendelkezéseket iktat be.
6
A 34. §-hoz:
A Munka Törvénykönyve 119. § (3) bekezdésébe visszakerülő második mondat egy
korábban is hatályos pontosító jellegű rendelkezés jogalkalmazást segítő beiktatása.
A 123. § módosítása a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK
irányelv által biztosított rugalmas foglalkoztatási lehetőség kihasználása érdekében teszi
lehetővé az osztott napi munkaidő esetén a napi pihenőidő általánostól eltérő szabályainak
alkalmazását.
Az éves munkanap-átrendezésről szóló, a Munka Törvénykönyvében szereplő
miniszteri rendeletre adott felhatalmazást a Javaslat az újszerű jogalkotási követelményeknek
megfelelően fogalmazza meg.
Az alkotmányos követelményeknek való ésszerű megfelelést szolgálja a Javaslat, mely
szerint, ha a munkáltató még az esedékesség évében megkezdi a szabadság kiadását, annak az
új évre átnyúló részét a tárgyévben kiadott szabadsághoz kell számítani.
A Munka Törvénykönyve 29. § (3) bekezdése utal az Mt. 51. § (5) bekezdésére, az
azonban nem az érvénytelen, hanem az eredménytelen üzemi tanács választásról rendelkezik,
a Javaslat korrigálja a hivatkozást, érdemi-tartalmi változtatást nem jelent.
A 35. §-hoz
A közoktatási törvény módosítása mindössze annyi új elemet tartalmaz, hogy az
értékelés rendjét azzal kell meghatározni, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas,
alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. Erre azért van szükség,
mert biztosítani kell, hogy ahol a közalkalmazotti minősítés helyett más teljesítményértékelési
rendszert alkalmaznak, annak eredménye a minősítés eredményének megfeleltethető legyen,
és így alapul szolgálhasson a Kjt. szerinti illetményeltérítésnek.
A 36. §-hoz
A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és
egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv átültetéséhez
kapcsolódó, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) jogharmonizációs
céllal történő módosítása körében a Javaslat nem engedi meg, hogy a próba- vagy kísérleti
üzemeltetés során mellőzni lehessen az üzembe helyezési eljárást, sőt, a munkavédelmi
szempontú előzetes vizsgálat során többletkövetelményként szerepel az ilyen típusú átmeneti
üzemeltetéssel összefüggő kockázati tényezők figyelembevétele. Továbbá, a Javaslat
törvényileg szabályozza a munkaeszköz rendkívüli körülmények (átalakítás, baleset,
természeti jelenségek, hosszan tartó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén történő
soron kívüli ellenőrzésének munkáltatói kötelezettségét.
A 37-39. §-hoz
A szociális és gyermekvédelmi ágazatban - különösen az alacsony lakosságszámú
településeken - gyakran előfordul, hogy házastársak vállalnak munkát egy intézményen belül.
Az is gyakori, hogy az egyikük vezetői vagy magasabb vezetői megbízást is kap. Tekintettel a
szociális és gyermekvédelmi ágazatban még mindig meglévő szakemberhiányra, indokolt e
lehetőséget továbbra is fenntartani. A rendelkezések lehetővé teszik, hogy ez a körülmény
önmagában ne zárja ki a hozzátartozó foglalkoztatásának, vezetői megbízásának a
lehetőségét.
Egészségügyi intézmény vezetőjének, orvos-igazgatójának, pénzügyi
kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének lehet saját vállalkozása. Összeférhetetlenség
abban az esetben áll fenn, ha gazdasági kapcsolatban is áll saját munkáltatójával. Mindezek
mellett - kistelepüléseken, illetőleg hiányszakmákban másutt is - ellátási gondok
keletkeznének az ágazat számára biztosítandó eltérő szabályozás hiányában.
7
A 40. §-hoz
A prémiumévekkel kapcsolatosan a Javaslat egyértelműbbé teszi a jogszabály szövegét
az egyéb juttatásokra való jogosultság kérdésére vonatkozóan.
A prémiumévek programban részt vevőnek - hiszen illetmény helyett 70%-os ún.
juttatás illeti meg - 13. havi illetmény sem jár. Helyette a Javaslat egy ún. 13. havi juttatás
jogcímet határoz meg, melyre való jogosultság a programban részt vevőnek a tárgyévben
prémiumévek programban töltött idejétől függ. A ruházati költségtérítésnél - hasonlóan az
étkezési költségtérítéshez - szintén annak 30%-a illeti meg a programban részt vevőt (feltéve,
hogy ilyen juttatás egyébként is jár a munkáltatónál a többi dolgozó részére).
A 6. § (1) bekezdésének módosítása, mely a program finanszírozásáról szól, a 4. § (8)-
(9)	bekezdésére való utalással - motiválandó, hogy a 24. hónap lejárta előtt minél többen
létesítsenek a közszférán kívül munkaviszonyt - lehetővé teszi, hogy ilyen, egyébként
elenyésző számú esetekben a program időtartamából még hátralévő időre járó juttatások eddig
is kötelező kifizetése a költségvetési előirányzat terhére történjen.
A 41. §-hoz
A Javaslat megfogalmazza az egyes szabályokhoz kapcsolódó átmeneti
rendelkezéseket.
8