﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5770. számú
törvényjavaslat
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2008. május
2008. évi.....törvény
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
1.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. §-a a következő 28-29.
ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a
kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a
rövidfilm, a TV-film és a TV-sorozat.
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja,
amely Magyarországon keletkeztet adókötelezettséget és megfelel a külön jogszabályban
meghatározott követelményeknek.”
2. §
(1)	Az Mktv. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4)-(7)
bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtott állami támogatás felső
határának (maximális mértékének) elérése szempontjából a támogató szervezetek számától
függetlenül valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. A
filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás állami támogatását a 13. §-ban
meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.”
(2)	Az Mktv. 12. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e törvény szerinti közvetett állami támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási
költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.
(10)	A filmalkotás közvetett állami támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség
100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar
filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett
állami támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.”
3.	§
Az Mktv. a következő 12/A-12/B. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Filmgyártás céljára az e törvény szerinti közvetlen és közvetett támogatásban
csak olyan filmalkotás részesülhet, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális
követelményeknek.
2
(2)	Filmterjesztés céljára az e törvény szerinti közvetlen támogatás csak olyan filmalkotással
összefüggésben adható, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális
követelményeknek.
12/B. § A filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a következő táblázat
alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pontok közül legalább négyben pontot
szerez és
a)	külön jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy a
koprodukció magyar részvétellel készül
vagy
b) legalább 2 feltételt teljesít az a)-h) pontok közül:
Kulturális tartalom		Adható pont
a)	a filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos;	1
b)	a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak;	1
c)	a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti;	1
d)	a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be;	1
e)	a filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul;	1
f)	a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában;	1
g)	a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket - különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet - tükröz vagy jelenít meg;	1
h)	a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja.	1
Gyártási feltételek		
i)	a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás;	4
j)	a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára	1 pont
	található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon	minden 2
	díjat nyert mint:	teljesített
	ja) rendező,	kategória
3
	jb) producer,	után;
	jc) operatőr,	legfeljebb
	jd) forgatókönyvíró, je) fő- és mellékszereplők, jf) zeneszerző, jg) látványtervező, jh) jelmeztervező, ji) vág^ jj) maszkmester, jk) főgyártásvezető/gyártásvezető vagy jl) utómunka gyártásvezető (hangi/képi/digitális);	6 pont
k)	a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül;	4
l)	a filmalkotás közreműködői - a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével - legalább 51%-ban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmkoprodukciónak;	4
m)	a forgatási helyszín Magyarországon van;	3
n)	a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország.	3”
4. §
Az Mktv. 13. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke
bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, koprodukciós filmalkotás
esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.
(2)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész
estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó -
magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű
koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a
filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió
forintot, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(3)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a
filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a
magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar
nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a
terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a
filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést
meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a
támogatás arányában - vissza kell fizetni.
(4)	A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film,
tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar
filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós
filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális
sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem
biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár évente
a)	magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre
közzétett ipari termelői árindex mértékével,
4
b)	magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem
magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna
inflációjának mértékével
növekszik. A módosított értékhatárokat a költségvetési törvény állapítja meg.
(6)	A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megítélésekor a filmalkotással kapcsolatos
első állami támogatásra vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely
a)	közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat
alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,
b)	közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság
megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának
az időpontja.”
5.	§
Az Mktv. 14. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:]
„i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az állami támogatás folyósításkor nem
rendelkezik magyarországi telephellyel.”
6.	§
Az Mktv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén vagy
valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván
igénybe venni.”
7. §
Az Mktv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mozgóképszakmai hatóság a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási
költségvetésén belül a közvetlen filmgyártási és a közvetlen magyar filmgyártási költségek
összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási
arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a
támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.”
5
8. §
Az Mktv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a mozgóképszakmai hatóság eljárásának részletes szabályait,
b)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közvetlen filmgyártási és a közvetlen
magyar filmgyártási költségre vonatkozó részletes feltételeket és a 19. § (3) bekezdésében
meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint
c)	a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának
egyes szabályait.”
9.	§
(1)	E törvény az Európai Bizottság - magyar filmtámogatási rendszerre vonatkozó -
jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
(2)	A kultúráért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatala időpontját -
annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
határozattal állapítja meg.
10.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a
hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően indult, az e törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő mindazon támogatási ügyben alkalmazni kell, ahol a
döntést azért nem lehetett meghozni, mert a támogatás az Európai Közösséget létrehozó
szerződés 87. cikke alapján tiltott állami támogatásnak minősült volna.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában az ügy indulásának szempontjából a közvetlen állami
támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy az egyedi támogatási kérelem
benyújtásának, közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó
jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának időpontja az irányadó.
(4)	E törvény 3. §-ának filmterjesztésre vonatkozó rendelkezéseit az Mktv. 29. § (3)
bekezdése szerinti nyilvántartásba e törvény hatálybalépését követően vett filmalkotásokkal
összefüggő filmterjesztési támogatásokra kell alkalmazni.
6
11. §
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. tv.) 4. §-ának 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a
mozgóképszakmai hatóság a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.)
2.	§ 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy az Mktv. 2. § 24. pontja
szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely
tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a
kedvezményre jogosító támogatás összegét. A mozgóképszakmai hatóság által egy
filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem
haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség
Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem
állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett
állami támogatásra.”
(2)	A Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének nf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv
szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az
átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt
kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben
foglaltakra, kivéve, ha]
„nf) az adózó a támogatást filmalkotáshoz juttatta, a mozgóképszakmai hatóság által a részére
kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig, feltéve, hogy a filmalkotás az Mktv.
rendelkezései szerint jogosult közvetett állami támogatásra,”
(3)	A Tao. tv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem érvényesíthető az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény, ha a filmalkotás az Mktv.
rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.”
12. §
(1)	E törvény 1-8. §-a, 11. §-a és 12. §-ának (1) bekezdése e törvény hatálybalépését követő 8.
napon hatályát veszti.
(2)	E törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.
7
Indokolás
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) módosítását a
filmtámogatási szabályok európai uniós szabályokkal történő összehangolásából fakadó
kötelezettsége teszi indokolttá. A magyar filmtámogatási rendszer Európai Bizottság általi
jóváhagyása lejár, ebből adódóan a Bizottság a magyar filmtámogatási rendszert - köztük az
ennek leglényegesebb elemét jelentő Mktv-t - felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként
a Bizottság - különösen a közvetlen támogatási intenzitások és az adókedvezmény-rendszer
kapcsán - megfogalmazott olyan elvárásokat, amelyek az Mktv. pontosítását teszik
szükségessé.
Ki kell azonban emelni a fentiek kapcsán azt, hogy az említett módosítások nem jelentik a
2003-2004-ben szakmai-politikai konszenzussal elfogadott Mktv. rendszerének
megkérdőjelezését, a viszonylag kis terjedelmű korrekció arra irányul, hogy az állami
támogatások bizonyíthatóan kulturális célokat szolgáljanak.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
A Javaslat 1. és 3. §-ai az Mktv. 2. §-át és 12. §-át egészítik ki, mely kiegészítések azt
rögzítik, hogy a filmterjesztésre adott közvetlen és a filmgyártásra adott közvetett és
közvetlen állami támogatásoknak milyen kulturális tartalommal kell bírniuk. Az Európai Unió
ugyanis most már következetesen várja el minden tagországtól a különféle kulturális
kritériumok hangsúlyos megjelenését az adott ország jogrendjében. Az egyes tagállamok ezt
ún. kulturális teszt és pontrendszer bevezetésével oldják meg (pl. Németország), mások
meghatározott követelményrendszer előírásával és az egyes követelményeknek való részbeni
megfeleltethetőséggel (pl. Hollandia, ahol 7-8 követelményből 3-nak kell legalább
megfelelni).
Mivel a jelenlegi rendszerrel szembeni uniós kritika éppen a jelenlegi támogatások rendkívül
széles körének erőteljes kifogásolásában fejeződött ki, a Javaslat meghatározza a filmek
állami támogathatósága szempontjából releváns, minden filmes műfaj (játékfilm,
dokumentumfilm, animáció stb.) kulturális tartalmára vonatkozó kritériumrendszert a már
említett európai példák szabályozásából átvett elemek felhasználásával. Hangsúlyozni kell
azonban a kérdéskör egésze szempontjából, hogy a Javaslatban írt kulturális követelmények -
összhangban az európai példákkal és figyelemmel alkotmányos elvekre - nem jelenthetnek
jogalapot a közvetlen állami támogatást nyújtó szervezetek vagy a mozgóképszakmai hatóság
számára a különféle események, személyek, történések történelmi, vallási vagy épp politikai
típusú értékelésére. Az itt írt követelmények és elvárások (pl. fontos vagy meghatározó jelleg)
ugyanis kizárólag a kulturális tartalom megalapozása szempontjából értékelhetőek. A
kulturális követelményeknek ugyanis az a kizárólagos céljuk, hogy garantálják az állami
8
támogatások kulturális célra történő felhasználását. E követelményeknek biztosítaniuk kell
tehát a filmalkotások tartalmának szükséges kulturális szintjét, de egyúttal ki kell zárniuk a
visszaélésszerű joggyakorlást is. Nem cél ugyanis kulturális tartalomként elismerni olyan
műveket, amelyek kultúrával való kapcsolata rendkívül laza vagy esetleges. Természetesen
ezeket a határokat konkrét esetekre vonatkoztatva a joggyakorlatnak kell majd kialakítania.
A Javaslat 1. §-ának a közvetlen magyar filmgyártási költségre vonatkozó definíciója és a 2.
§-a új szabályt vezet be az uniós szabályokkal való összhang megteremtése érdekében: külön
fogalomban értelmezi a közvetlen magyar filmgyártási költségeket a közvetlen filmgyártási
költségeken belül. Az állami támogatások kapcsán ugyanis az Európai Unió elvárja a
tagállamoktól, hogy az állami támogatások elköltését tegyék lehetővé legalább 20%-ban az
érintett tagállamon kívül. Természetesen a 20%-os külföldi költés nem lesz kötelező, csupán
lehetőség, de a legalább 80%-ban magyar filmgyártási költés a 100%-os filmgyártási költéssel
esik egy tekintet alá. Az ettől kisebb mértékű magyar költés azonban voltaképpen arányosan
csökkenti e filmszakmai kedvezmény alapját.
Az Mktv. 12. §-ának új (4) bekezdése elvi szinten rögzíti a mozgóképszakmai
tevékenységekre vonatkozó kumulációs szabályt, s e körben külön nevesíti a filmgyártás-
előkészítés és a filmgyártás egymáshoz való viszonyát.
A 4. §-hoz
A közvetlen állami támogatási intenzitásra vonatkozó Mktv. rendelkezések felülvizsgálatát
több szempont is indokolta. Részben az elmúlt 3 és fél év tapasztalatai alapján, részben
európai uniós javaslatra kerül módosításra az alacsony költségvetésű és az ún. „nehéz”
filmekre vonatkozó szabályozás. Az alacsony költségvetésű filmek kritériumai közül elmarad
a hatályos szabályozáshoz képest a magyar nyelviségre való utalás, hiszen ez a szempont nem
áll oksági összefüggésben a filmalkotás költségvetési helyzetével. Másrészről viszont az
eddigi 500 millió Ft-os értékhatár a játékfilmek, illetve az egész estés dokumentum-, népszerű
tudományos, illetve animációs filmek tekintetében 237 Millió Ft-ban kerül rögzítésre, míg a
magyar részvételű koprodukciók esetén viszont 467 millió Ft-ban kerül meghatározásra -
összhangban az Európai Bizottságnak a filmművészet állami támogatásának szabályait is
tartalmazó Közleménye (Közlemény a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és
Szociális Bizottsághoz valamint a Régiók Bizottságához, a filmipari és egyéb audiovizuális
művek bizonyos jogi aspektusairól, Brüsszel, 2001. 09. 26. COM(2001) 534 final) vonatkozó
rendelkezésével, mely szerint az alacsony költségvetésű filmek fogalmát a nemzeti
sajátosságoknak megfelelően kell meghatározni. Az elmúlt időszak tapasztalatai ugyanis azt
mutatják, hogy a Javaslatban meghatározott kisebb értékhatár lényegesen jobban közelít a
magyar filmek és magyar részvételű koprodukciók átlagos gyártási költségeihez. Az ez alatti
értékhatár viszont azt jelentette volna, hogy az európai viszonylatban amúgy sem magas
költségvetésű hazai filmeket „büntetjük” az előnyösebb támogatási intenzitásból való
kizárással. A Javaslat bevezeti az alacsony költségvetési értékhatárok (237 M és 467 M Ft)
tekintetében az éves felülvizsgálat és korrekció lehetőségét, melyet a költségvetési törvény
hatáskörébe utal az Mktv-ben foglalt determináció meghatározásával. A korrekció során a
magyar filmek tekintetében a magyar inflációs adatoknak, a magyar részvételű koprodukciós
filmalkotások vonatkozásában pedig részben a magyar, részben az eurozóna inflációs
adatainak, illetve a magyar és a külföldi közreműködés arányának van meghatározó
jelentősége. Az Mktv. 13. §-ának új (6) bekezdése pedig a jogalkalmazás megkönnyítése
9
érdekében rögzíti a filmkészítés sajátosságaira figyelemmel azt is, hogy mely időpont és
értékhatár irányadó egy adott filmalkotás vonatkozásában.
A hatályos szabályozáshoz képest hatályon kívül helyezésre kerül a 13. § (5) bekezdése is,
amely az 50%-os általános támogathatósági szabályok tekintetében megfogalmazott kivételek
egyikének (alacsony költségvetés, nehéz film) sem feleltethető meg igazán.
Az ún. nehéz filmek tekintetében viszont kizárólag az ezt a feltételrendszert megalapozó
egyes kulturális követelmények kerültek átalakításra azon az elvi alapon, hogy egy
filmalkotás „nehéz” jellegét alapvetően az előállítási költségek megtérülésének nem
valószínűsíthető volta jelenti, ami - többek között - a film témájával (pl. kisebbségi témák),
alkotóival (pl. első filmesek) vagy művészi-technikai sajátosságaival függhet össze. Kivételt
jelent e vonatkozásban az Mktv. 13. §-ának új (4) bekezdése, amely kapcsán a kulturális
aspektus fenntartását maga a Bizottság vetette fel az ott felsorolt filmes műfajok
sajátosságaira figyelemmel.
A Javaslat 4. §-a kapcsán egyrészt utalni kell arra is, hogy a koprodukciós filmalkotások
tekintetében a Bizottság elvárása az volt, hogy a koprodukciók esetében a vetítési alap
részben a magyar hozzájárulás aránya, részben a koprodukció összköltségvetése legyen. Erre
az elvre tekintettel kerülne megfelelően és következetesen rögzítésre a módosított vetítési alap
az Mktv. 13. § (1)-(4) bekezdéseinek módosításával. Másrészt pedig hangsúlyozandó, hogy az
Mktv. 13. §-ának új (1) bekezdése általános jelleggel határozza meg bármely filmalkotás
esetén az állami támogathatóság általános 50%-os mértékét. Ez idáig csak a magyar és a
magyar részvételű koprodukciós filmalkotások esetén volt előírás, de az Mktv. 13. § (6)
bekezdésének módosításával szükségessé vált a rendelkezés pontosítása bármely
filmalkotásra és koprodukcióra nézve.
Az 5-6. §-hoz
Az Európai Bizottságnak a filmművészet állami támogatásának szabályait is tartalmazó
Közleménye (Közlemény a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális
Bizottsághoz valamint a Régiók Bizottságához, a filmipari és egyéb audiovizuális művek
bizonyos jogi aspektusairól, Brüsszel, 2001. 09. 26. COM(2001) 534 final) az általános
jogszerűségi követelmények között előírja, hogy a telephelyre vonatkozó követelményeknek
csak a támogatás kifizetésekor lehet érvényt szerezni. Ennek megfelelően pontosítja az Mktv.
szabályait a javaslat azzal, hogy a valamely EGT tagállamban székhellyel és magyarországi
telephellyel rendelkező társaság esetén a magyarországi telephely az állami támogatás
folyósításának a feltétele.
A 7-12. §-hoz
A Javaslat 7. §-a az Mktv. 2. §-a új 29. pontjának pontosítása.
A Javaslat 8. §-a részben uniós vonatkozásoktól függetlenül pontosítja az Mktv. felhatalmazó
rendelkezését, részben azonban a filmgyártáson kívüli egyéb mozgóképszakmai területek
állami támogatása feltételeinek részletes meghatározására ad felhatalmazást a kultúráért
felelős miniszternek. A rendeleti szabályozásnak e vonatkozásban az az indoka, hogy a
filmgyártásra vonatkozó támogatási szabályok jelentőségüknél fogva messze meghaladják -
összegszerűségükben is - az egyéb támogatási területek fontosságát, tehát a filmgyártásra
vonatkozó állami támogatások részletei a Mktv-ben, míg az ezen kívüli - csekélyebb szakmai
10
súlyú - mozgóképszakmai állami támogatások részletes szabályai miniszteri rendeletben
kerülnek kialakításra. A Javaslat 9. § a hatálybalépéssel, a 10. § pedig az átmeneti
rendelkezésekkel összefüggő szabályokat tartalmazza. A módosító rendelkezések - egy
kivétellel - a jogbiztonsági követelményekre tekintettel csak a hatálybalépést követően
indított eljárásokban alkalmazandóak. A Javaslat kivételként szabályozza azokat az eseteket,
amikor a különféle támogatási eljárások megindítása 2007. december 31-e után történt, de az
erre vonatkozó támogatási döntést azért nem lehet végrehajtani, tehát a támogatásokat a
Javaslat hatálybalépéséig azért nem lehet folyósítani, mert az az Európai Unió Bizottsága által
jóváhagyott támogatási program hiányában tiltott állami támogatásnak minősülne. Az ilyen
típusú - Javaslat hatálybalépésekor még folyamatban lévő ügyekben - a Javaslat
rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az uniós szabályokkal való összhang
érdekében. Az egyértelműség kedvéért és az esetleges téves jogértelmezés megelőzése
érdekében a Javaslat konkrétan meghatározza, hogy mi minősül a különféle típusú
eljárásokban az eljárás megindításának. A filmterjesztési támogatásokkal összefüggésben e
vonatkozásban indokolt kiemelni, hogy az új rendelkezés (Mktv. új 12/A. § (2) bek.)
kizárólag azokkal a filmterjesztési támogatásokkal összefüggésben alkalmazható, amelyek az
Mktv. 29. § (3) szerinti terjesztési nyilvántartásba a Javaslat hatálybalépését követően
kerültek.
A Javaslat 11. §-a a Tao. tv. egyes rendelkezéseit is módosítja - összhangban a Javaslat
filmszakmai vonatkozású rendelkezéseivel.
A törvény hatályvesztését kimondó szabály az új kodifikációs követelményeknek megfelelően
rendelkezik a módosító rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy az e törvénnyel célzott módosítások a hatálybalépést követően hatályukat
vesztenék. Azok ugyanis a módosított Mktv-ben értelemszerűen hatályosulnak. Kizárólag a
módosító jogszabály hatályos jogrendszerből való „kivezetése” történik meg a Javaslat 12. §-
ával. Az esetleges jogviták megelőzése végett a Javaslat a 10. §-ban meghatározott átmeneti
rendelkezéseket későbbi időpontban helyezi hatályon kívül.
11