﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T5771. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról
Előadó: Bajnai Gordon
nemzeti fejlesztési
és gazdasági miniszter
Budapest, 2008. május
2008. évi ... törvény
a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról
1.	§
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NATtv.) 2. §-ának g) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nemzeti akkreditálási rendszer működtetése során érvényesíteni kell a
következő alapelveket:]
„g) a kérelmező által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott
szabványoknak, valamint a jogszabályoknak való megfelelést,”
2.	§
A NATtv. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„b) akkreditálási feltételek: a vonatkozó szabványokkal, amelyeket a kérelmező az
akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogad, valamint a jogszabályokkal
összhangban meghatározott követelményrendszer, amelynek a kérelmező szervezetnek
vagy természetes személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy akkreditált lehessen.”
3.	§
(1)	A NATtv. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint
az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése érdekében
nyilvántartást vezet:]
„c) az akkreditáló bizottság tagjairól,”
(2)	A NATtv. 6. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az akkreditáló bizottság tagjainak, valamint az akkreditálási eljárásokban
alkalmazott minősítők és szakértők neve közérdekből nyilvános adatnak minősül. A (2)
bekezdés szerinti nyilvántartások közérdekű és közérdekből nyilvános adataiba bárki
térítés nélkül betekinthet. A Testület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részéből - a
szabványok kivételével - kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A
Testület tagjai részére a másolat szolgáltatása térítésmentes.”
2
(3) A NATtv. 6. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Testület honlapján közzéteszi a Testület alapszabályát, szervezeti és
működési szabályzatát, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó
részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat, valamint a külföldi akkreditált státusz
elismerésére vonatkozó szabályzatot.”
4.	§
(1)	A NATtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Testület tagjai lehetnek:
a)	az 1. § a) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz
fennállásának időtartama alatt,
b)	az 1. § c) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz
fennállásának időtartama alatt,
c)	az 1. § e)-h) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz
fennállásának időtartama alatt,
d)	az 1. § b), d), i) és j) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek és természetes
személyek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,
e)	az akkreditálásban érdekelt, a Kormány által rendeletben meghatározott
miniszterek,
f)	a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, az országos kamarák,
g)	a tudományos és műszaki egyesületek,
h)	az agrár, informatika, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, műszaki, orvos-
és egészségtudomány, természettudomány képzési területen képzést folytató
felsőoktatási intézmények,
i)	a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a
szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi
szervezetek.”
(2)	A NATtv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlés összehívására, napirendjére
javaslatot tegyen, a közgyűlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen,
szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács) - az (1) bekezdés e)
pontja szerinti tagok kivételével - tagot válasszon, és a Testület más szerveibe - a 17.
§-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel - megválasszák. A tag
kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapszabályban és más belső
szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket megtartsa.”
5.	§
A NATtv. 8. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A Testület alapszabálya és szervezete”
3
6. §
A NATtv. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közgyűlésen jelen lévő, szavazásra jogosult tagoknak a 7. § (1) bekezdés
szerinti minden csoportja azonos szavazati súllyal rendelkezik. A leadott szavazatokat
megszámlálásukat követően csoportonként ennek megfelelően kell arányosítani.”
7.	§
A NATtv. 10. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„e) a Tanács választott tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának
megállapítása,”
8.	§
A NATtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A közgyűlések közötti időszakban a Testület működését a Tanács
irányítja a közgyűlés határozatainak megfelelően.
(2)	A Tanács
a)	a Testület elnökéből,
b)	a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az általa
vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló képviselőjéből,
c)	az akkreditálásban érdekelt további miniszterek két - valamely akkreditálásban
érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló -
közös képviselőjéből és
d)	9 választott természetes személyből
áll.
(3)	A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
(4)	A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tűző közgyűlés
összehívásával egyidejűleg felkéri az akkreditálásban érdekelt további minisztereket,
hogy legkésőbb a közgyűlésen nevezzék meg közös képviselőjüket. Az akkreditálásban
érdekelt további miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselő személyére
javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt további miniszterek
döntésüket megelőzően egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt. A közös képviselő
személyéről a miniszter által vezetett minisztérium útján tájékoztatják a Testület elnökét.
(5)	A Tanácsba a 7. § (1) bekezdése szerinti csoportok saját maguk jelölik, illetve -
az akkreditálásban érdekelt miniszterek - delegálják képviselőiket. A 7. § (1) bekezdés
f)	pontja szerinti csoport jelöltje a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló
személy is lehet.
(6)	A Tanácsba a közgyűlés
a)	a 7. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 2 személyt,
4
b)	a 7. § (1) bekezdés b)-d) és f)-i) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 1-
1 személyt
választ 5 éves időtartamra.
(7)	A Tanács választott tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás illeti meg.
(8)	A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg.
(9)	A Tanács hatáskörébe tartozik
a)	az alapszabály módosítása, illetve kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése,
b)	a Testület szervezeti és működési szabályzatának, belső működésére
vonatkozó egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditált státusz elismerésére
vonatkozó szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra
vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása,
c)	a javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára,
d)	a Testület tevékenységéhez köthető - a Testület egyéb bevételeihez kapcsolódó
-	díjak meghatározása,
e)	a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány
számára készített beszámoló, valamint az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és
közgyűlés elé terjesztése a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával együtt,
f)	a Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és
egyéb juttatásainak megállapítása és az ügyvezető igazgató beszámoltatása,
g)	az akkreditáló bizottság elnökének megbízása és felmentése, díjazásának
megállapítása a Tanács bármely tagja és az ügyvezető igazgató szakmailag indokolt
önálló javaslata alapján,
h)	az akkreditáló bizottság elnökének, a Tanács bármely tagjának és az ügyvezető
igazgatónak szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az akkreditáló bizottság
tagjainak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása,
i)	az akkreditáló bizottság általános működési rendjének jóváhagyása és működése
feletti felügyelet,
j) a Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése,
javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására,
k) döntés a külföldi akkreditált státusz elismeréséről,
l) javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos
igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására,
m) a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai bizottság által kidolgozott, az
akkreditálásra vonatkozó speciális követelmények és útmutatók, továbbá az
akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai
és összeférhetetlenségi követelmények jóváhagyása,
n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács
hatáskörébe utal.”
9.	§
A NATtv. 12. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím
lép:
„Az akkreditáló bizottság
12. § (1) A nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken az akkreditált
státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról,
5
bővítéséről, szűkítéséről és fenntartásáról, valamint az akkreditált szervezetek és
természetes személyek ellen benyújtott panaszokról az akkreditáló bizottság határoz.
(2)	Az akkreditáló bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és legfeljebb 22
természetes személy tagból áll. A bizottság munkájában az adott szakterületen
felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal,
továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkező olyan személy vehet részt, akivel
szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll
fenn.
(3)	Az akkreditáló bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig
érvényes. Az akkreditáló bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás
nem adható.
(4)	Az akkreditáló bizottság döntéseinek meghozatalában az akkreditáló bizottság
elnöke és a szakterületen jártassággal rendelkező tagjai, de legalább két tag vesz részt.
(5)	Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról,
felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről szóló
határozatot az akkreditáló bizottság elnöke írja alá.”
10.	§
A NATtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A fellebbviteli bizottság két jogi és három egyéb felsőfokú végzettséggel,
legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személyből áll. Elnökét a
bizottság maga választja meg tagjai közül.
(2)	A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.
(3)	A fellebbviteli bizottság eljárásában a bizottság elnöke, egy jogi és egy egyéb
felsőfokú végzettségű tagja vesz részt.
(4)	A fellebbviteli bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A
bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
(5)	A fellebbviteli bizottság dönt
a)	az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról,
felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről hozott
határozat ellen benyújtott fellebbezésekről,
b)	a végzések ellen benyújtott önálló fellebbezésekről,
c)	a panaszeljárásban hozott döntések elleni fellebbezésekről,
d)	mindazon esetekben, amelyeket az alapszabály a bizottság hatáskörébe utal.
(6)	A fellebbviteli eljárás ügyintézési határideje 45 nap.”
11.	§
(1)	A NATtv. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
az (1) bekezdés a következő új d) és e) pontokkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-
i)	pontok megjelölése f)-k) pontra módosul:
[A Testület ügyintéző szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda]
„c) az akkreditálási eljárásokban ellátja a 18-21. §-ban, továbbá a vonatkozó
szabályzatokban meghatározott feladatokat,
6
d)	szakmai bizottságok működtetésével biztosítja a megfelelő szakértői
közreműködést, kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit,
továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott
szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket,
e)	értékeli az alkalmazott minősítőket és szakértőket,”
(2) A NATtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Akkreditálási Iroda vezetője az ügyvezető igazgató, aki gyakorolja az
Akkreditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat.”
12.	§
A NATtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Testület elnökének az választható meg, aki
a)	cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,
c)	akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója,
az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem
akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,
d)	gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek
érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,
e)	felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó
legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,
f)	a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, akkreditálásban érdekelt miniszter által
vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati
jogviszonyban.
(2)	A Testület elnökének nem választható meg
a)	a Tanács választott vagy delegált tagja,
b)	az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,
c)	a fellebbviteli bizottság tagja,
d)	a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,
e)	az ügyvezető igazgató,
f)	az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(3)	A Tanács tagjának az választható meg, aki
a)	cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,
c)	akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója,
az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem
akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,
d)	gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek
érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,
7
e)	felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó
legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,
f)	közigazgatási szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban, kivéve a 11. § (2)
bekezdésének b) és c) pontja alapján delegált tagokat, valamint a 11. § (5) bekezdése
szerint jelölhető, a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személyt.
(4)	A Tanács tagjának nem választható meg
a)	a Testület elnöke,
b)	az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,
c)	a fellebbviteli bizottság tagja,
d)	a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,
e)	az ügyvezető igazgató,
f)	az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(5)	Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának az bízható
meg, aki
a)	cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,
c)	akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója,
az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem
akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,
d)	gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek
érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,
e)	felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó
legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,
f)	a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által
vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati
jogviszonyban.
(6)	Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának nem
bízható meg
a)	a Testület elnöke,
b)	a Tanács választott vagy delegált tagja,
c)	a fellebbviteli bizottság tagja,
d)	a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,
e)	az ügyvezető igazgató,
f)	az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(7)	Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárásban minősítőként vagy
szakértőként nem vehet részt az, aki az eljárásban érintett szervezet vagy természetes
személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet
tulajdonosa, tisztségviselője, továbbá az azonos területen akkreditált státusszal
rendelkező szervezet vagy természetes személy munkavállalója vagy velük egyéb
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, illetve e személyek közeli
hozzátartozója.
8
(8)	A fellebbviteli bizottság tagjának az választható meg, aki
a)	cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,
c)	akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója,
az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem
akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,
d)	gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek
érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,
e)	a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által
vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati
jogviszonyban.
(9)	A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg
a)	a Testület elnöke,
b)	a Tanács választott vagy delegált tagja,
c)	az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,
d)	a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,
e)	az ügyvezető igazgató,
f)	az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(10)	A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának az választható meg, aki
a)	cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy.
(11)	A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának nem választható meg
a)	a Testület elnöke,
b)	a Tanács választott vagy delegált tagja,
c)	az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,
d)	a fellebbviteli bizottság tagja,
e)	az ügyvezető igazgató,
f)	az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(12)	Ügyvezető igazgatónak az nevezhető ki, aki
a)	cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,
c)	akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója, az
akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem
akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,
d)	gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek
érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője.
(13)	Ügyvezető igazgatónak nem nevezhető ki
a)	a Testület elnöke,
b)	a Tanács választott vagy delegált tagja,
9
c)	az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,
d)	a fellebbviteli bizottság tagja,
e)	a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,
f)	az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(14)	A Testület tisztségviselőjévé nem választható meg, továbbá a Testületben
nem láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag, aki
a)	az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy
foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
b)	a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
c)	büntetett előéletű,
d)	büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.”
13. §
(1)	A NATtv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Testület a kérelem formájára és tartalmára vonatkozóan ajánlást készíthet,
amelyet honlapján közzétesz.”
(2)	A NATtv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az akkreditálási kérelmet az Akkreditálási Irodánál történt iktatásától a
Testülethez megérkezettnek kell tekinteni.”
(3)	A NATtv. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról,
felfüggesztéséről, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről, valamint visszavonásáról
hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.”
(4)	A NATtv. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált
szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz
intézésére és a fellebbviteli bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
(5)	A NATtv. 18. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Testület akkreditálási eljárásáért, az éves felügyeleti vizsgálati eljárásáért,
valamint a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] indult rendkívüli felügyeleti
vizsgálati eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.”
10
14. §
A NATtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.
(2)	Az értékelési szakasz ügyintézési határideje 165 nap, amelyet az ügyvezető
igazgató egy alkalommal 20 nappal meghosszabbíthat. Az értékelési szakasz kezdetén
az Akkreditálási Iroda a kérelmet megvizsgálja és az ügyvezető igazgató
a)	szükség esetén a kérelmezőt a kérelem beérkezését követő 15 napon belül,
legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel,
b)	a Ket. által meghatározott esetekben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasítja,
c)	dönt az eljárás megindításáról.
(3)	Az értékelési szakasz során az akkreditálási kérelem alapján az ügyvezető
igazgató minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport
véleményezi a kérelmező által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat,
nemmegfelelőségeket, amelyek fennállása esetén az ügyvezető igazgató az értékelő
csoport javaslatára a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével a
hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére hívja fel.
(4)	Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart, amelynek
eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az ügyvezető igazgató az értékelő csoport
jegyzőkönyvében rögzített nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a
kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel.
(5)	Az értékelő csoport a helyszíni értékelésről készült jegyzőkönyvet, a
megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére,
szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az értékelési szakasz lezárásaként
a)	a helyszíni értékelést követő vagy
b)	a (3)-(4) bekezdés szerinti nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére
adott határidő elteltét követő
30 napon belül döntéshozatalra az akkreditáló bizottságnak átadja.
(6)	Az akkreditálási eljárás felfüggesztéséről szóló végzést az ügyvezető igazgató
írja alá.
(7)	Az értékelési szakasz befejezéséről, a kérelem döntésre való alkalmasságáról
az ügyvezető igazgató végzést bocsát ki.
(8)	A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje 15 nap, amelyet az akkreditáló
bizottság elnöke egy alkalommal 10 nappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali
szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során
összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés,
valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről
vagy elutasításáról.
(9)	Az akkreditáló bizottságnak az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata
elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas
meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére.
(10)	Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a
határozatban foglalt akkreditált területének szűkítését. A kérelem alapján az akkreditáló
bizottság - a kérelem benyújtását követő ülésén - határozatban módosítja az akkreditált
szervezet vagy a természetes személy akkreditált területét.
11
(11)	Az akkreditált terület bővítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz
odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz bővítése az
eredeti akkreditált státusz érvényességi idejére terjed ki.
(12)	Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditált
státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz
megújítása iránti kérelem legkorábban az alap akkreditált státusz érvényességi idejének
lejárta előtt 1 évvel nyújtható be.”
15. §
A NATtv. 20. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a
következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés
megjelölése (6)-(7) bekezdésre módosul:
„(1) Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedése
napján a Testület erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban:
akkreditálási okirat) ad ki, amely a határozat rendelkező részének megfelelően
tartalmazza
a)	a Testület jelét,
b)	az akkreditált szervezet (szervezeti egység) elnevezését, illetve természetes
személy nevét, székhelyét (lakcímét), valamint valamennyi telephelyét, ahol az
akkreditált tevékenységet végzi,
c)	az akkreditálás egyedi nyilvántartási számát,
d)	az akkreditált státusz odaítélésének tényleges időpontját és
lejáratának időpontját,
e)	az akkreditált tevékenység megnevezését az 1. §-ban felsoroltak szerint,
f)	a megfelelőségre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
g)	azon szabványra vagy egyéb dokumentumra történő hivatkozást, amely alapján
a szervezet (szervezeti egység), illetve természetes személy értékelése történt.
(2)	Az akkreditálási okiratot az ügyvezető igazgató írja alá. Az akkreditálási okirat
önmagában jogot és kötelezettséget nem keletkeztet. Ha a határozat és az akkreditálási
okirat tartalma eltér, akkor a határozatot kell hitelesnek tekinteni.
(3)	Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált terület bővítéséről vagy szűkítéséről
hoz határozatot, az akkreditálási okiratot a határozatnak megfelelően módosítani kell.
(4)	Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége
vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre a határozat kiterjed.
(5)	Az akkreditált szervezet vagy természetes személy 15 napon belül köteles
értesíteni az Akkreditálási Irodát az általa elhatározott és bekövetkező, valamint a
további bekövetkezett minden jelentős változásról, amely az akkreditált státuszával
kapcsolatos és valamilyen módon státuszát vagy tevékenységének bármely jellemzőjét
érinti, így különösen a változást
a)	a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában,
b)	a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység
ellátásához szükséges személyzetben,
c)	a fő működési politikában,
d)	az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek),
e)	az akkreditált területben.”
12
16. §
A NATtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények
fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy
alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli
felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell.
(2)	Az éves felügyeleti vizsgálatot az akkreditált szervezet, illetve természetes
személy köteles kezdeményezni. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés
vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása [20. § (5) bekezdés]
esetén kerülhet sor. A változásbejelentés a Ket. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti
kérelemnek minősül.
(3)	A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.
(4)	Az értékelési szakasz ügyintézési határideje 80 nap, amelyet az ügyvezető
igazgató egy alkalommal 20 nappal meghosszabbíthat.
(5)	Az ügyvezető igazgató a felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési szakasza során
dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, valamint értékelő csoportot jelöl ki, amely
helyszíni értékelést tart.
(6)	A felügyeleti vizsgálati eljárás során megállapított hiányosságok,
nemmegfelelőségek kiküszöbölésére az értékelő csoport javaslatára az ügyvezető
igazgató legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével, végzéssel felhívja az akkreditált
szervezetet, illetve természetes személyt.
(7)	Az értékelési szakasz befejezéséről az ügyvezető igazgató végzést bocsát ki.
(8)	A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje 10 nap, amelyet az akkreditáló
bizottság elnöke egy alkalommal 10 nappal meghosszabbíthat.
(9)	Az akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően
a)	az akkreditált státuszt fenntartja vagy
b)	az akkreditált státuszt
ba)	részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti,
bb)	részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.”
17. §
(1)	A NATtv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Testület kérelem alapján a külföldi akkreditált státuszt elismerheti. Az
elismeréssel a saját akkreditálási eljárásával egyenértékűnek minősíti a külföldi
akkreditáló szervezet által lefolytatott akkreditálási eljárást és az annak alapján odaítélt
akkreditált státuszt.”
(2)	A NATtv. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A külföldi akkreditált státusz elismeréséért külön jogszabályban meghatározott
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (3) bekezdésben foglalt esetekben az eljárás
mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól.”
13
18. §
A NATtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 7. § (1) bekezdésének e) pontja
szerinti akkreditálásban érdekelt minisztereket rendeletben meghatározza.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben a Testület akkreditálási eljárásáért, az éves felügyeleti vizsgálati
eljárásáért, valamint a változásbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati
eljárásáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékét rendeletben állapítsa meg.”
19. §
(1)	Ez a törvény 2008. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a
NATtv. 1. §-ának k) pontja, 6. §-a (4) bekezdésének bevezető szövegében a
„közhiteles” szöveg, 6. §-ának (10) bekezdése, valamint 27. §-ának (4)-(7) bekezdése.
(2)	A törvény
a)	5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „kiadott akkreditálási okirat (a
továbbiakban: külföldi akkreditálási okirat)” szövegrész helyébe az „odaítélt akkreditált
státusz (a továbbiakban: külföldi akkreditált státusz)” szöveg,
b)	5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 24. §-át megelőző alcímében és 24. §-
ának (2) bekezdésében az „akkreditálási okirat” szövegrész helyébe az „akkreditált
státusz” szöveg,
c)	5. §-a (1) bekezdésének h) pontjában és 6. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a
„szabványokról” szövegrész helyébe a „szabványokról, jogszabályokról” szöveg,
d)	6. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „a)-d) pontjai” szövegrész helyébe az
„a)-i) pontjai” szöveg,
e)	6. §-ának (5) bekezdésében az „a szakmai akkreditáló bizottság tagjai”
szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság tagjai” szöveg,
f)	8. § (2) bekezdése a) pontjának ac) alpontjában az „a szakmai akkreditáló
bizottságok” szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság” szöveg,
g)	9. §-ának (1) bekezdésében az „- a napirend megjelölésével -” szövegrész
helyébe az „- a napirend megjelölésével legalább 15 nappal a közgyűlés időpontját
megelőzően -” szöveg,
h)	18. §-ának (2) bekezdésében az „adott szervezet” szövegrész helyébe az „adott
szervezet vagy természetes személy” szöveg, továbbá a „vonatkozó szabványoknak”
szövegrész helyébe a „vonatkozó, az akkreditált státusz megszerzése érdekében
elfogadott szabványoknak” szöveg,
i)	18. §-ának (5) bekezdésében az „akkreditálás” szövegrész helyébe az
„akkreditált státusz” szöveg, továbbá az „a szakmai akkreditáló bizottság” szövegrész
helyébe az „az akkreditáló bizottság” szöveg,
j) 18. §-ának (11) bekezdésében a „(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12.
§(1) bekezdésében” szöveg,
14
k) 22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében, (2) bekezdésében és (3)
bekezdésének első mondatában, 23. §-ának bevezető szövegében az „A szakmai
akkreditáló bizottság” szövegrész helyébe az „Az akkreditáló bizottság” szöveg,
l)	22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében, (2) bekezdésében és (3)
bekezdésének második mondatában, 23. §-ának bevezető szövegében a „teljeskörűen”
szövegrész helyébe a „teljes körűen” szöveg,
m) 22. §-a (3) bekezdésének második mondatában az „a szakmai akkreditáló
bizottság” szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság” szöveg,
n) 24. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegében az „akkreditálási okiratot”
szövegrész helyébe az „akkreditált státuszt” szöveg, továbbá az „adta ki” szövegrész
helyébe az „ítélte oda” szöveg,
o) 24. §-ának (4) bekezdésében a „18. § (1)-(3) bekezdésében, (4) bekezdésének
második mondatában” szövegrész helyébe a „18. § (1)-(4) bekezdésében” szöveg
lép.
(3)	Ez a törvény 2008. december 1-jén hatályát veszti.
20. §
(1)	Az akkreditáló bizottság e törvény szerinti megalakulásáig az e törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokat a
szakmai akkreditáló bizottságok az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint
végzik.
(2)	A Nemzeti Akkreditáló Testület elnöke e törvény hatálybalépését követő 30
napon belüli időpontra tisztújító közgyűlést hív össze, és a közgyűlés gondoskodik az e
törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az új Akkreditálási Tanács és az új
fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztásáról. Az elnök a közgyűlést követő 15
napon belüli időpontra összehívja az Akkreditálási Tanácsot, amely gondoskodik az e
törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az akkreditáló bizottság létrehozásáról,
az akkreditáló bizottság elnökének, valamint az akkreditáló bizottság tagjainak
megbízásáról.
(3)	A Nemzeti Akkreditáló Testület e törvény hatálybalépése előtt megválasztott
Akkreditálási Tanácsának, fellebbviteli bizottságának, valamint megbízott szakmai
akkreditáló bizottságainak elnökei és tagjai a tisztújításig teljes jogkörben járnak el.
(4)	2008. október 31-éig el kell fogadni az e törvény rendelkezéseinek megfelelően
módosított alapszabályt, az ennek megfelelő belső szabályzatokat, továbbá az új
akkreditálási eljárási szabályzatokat, és elfogadásukat követően meg kell küldeni a
törvényességi felügyelet gyakorlójának.
15
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA: European co-operation for Accreditation)
1997-ben alakult meg a laboratóriumakkreditáló szerveket tömörítő Európai
Laboratóriumakkreditálási Együttműködésből (EAL) és a tanúsító szervezeteket
akkreditáló Európai Tanúsítás-akkreditálási Együttműködésből (EAC). Az EA célja az
akkreditálási tevékenység továbbfejlesztése és harmonizálása, a tagok közötti
kölcsönös elismerési megállapodások megkötése, a tanúsítványok európai szintű
elismerése és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása. Az EA és tagjai
elősegítik az Európai Unió egységes belső piacának fejlődését, részt vesznek a jogilag
szabályozott területen a kijelölési folyamatokban és szakértői tevékenységet végeznek
az Európai Bizottság és az EFTA Titkárság részére. A Nemzeti Akkreditáló Testület (a
továbbiakban: NAT) teljes jogú tagként képviseli a Magyar Köztársaságot az EA-ban.
Az EA multilaterális megállapodása (továbbiakban: MLA) lehetőséget ad az áruk és
szolgáltatások Európán belüli és Európán kívüli értékesítésére. Azon országok, amelyek
tagjai az MLA-nak, elismerik az egymás akkreditáló testületei által kiállított
tanúsításokat, tanúsítványokat. Az MLA egy akkreditálási „útlevél”, amely lehetővé teszi
tagjai számára mind az európai, mind a nemzetközi piac elérését a Nemzetközi
Laboratóriumakkreditálási Együttműködéssel (ILAC: International Laboratory
Accreditation Cooperation) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórummal (IAF: International
Accreditation Forum) való együttműködés kapcsán.
Azon EA tagoknak, akik az MLA szerződő felei, illetve azoknak, akik szerződő féllé
kívánnak válni, szigorú és rendszeres nemzetközi értékelésnek kell megfelelniük. Az
értékelés célja, hogy a szerződő fél megfelel-e az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált
európai szabványnak, illetve más alkalmazandó irányelveknek.
Az EA a NAT-ot 2007. április 20-án értékelte és úgy találta, hogy nem felel meg azoknak
az előírásoknak, amelyek révén az MLA-hoz csatlakozhat. A hiányosságok részben a
NAT belső szabályzataiból és működéséből, részben a Nemzeti Akkreditáló Testület
szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII.
törvény némely pontjaiból származnak.
Az EA MLA Értékelő Bizottság a törvénnyel kapcsolatban a következő hiányosságokat
tárta fel:
1.	A törvény nem biztosítja hatékonyan a NAT számára a szükséges tanácsadó
szakértelemhez való hozzáférést.
2.	A törvény 9. § (5) bekezdésében rögzített közgyűlési szavazásról szóló szabályok
nem tükrözik a különböző érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét, különösen azért,
mert az egyes felek képviselőit nem maga az érintett választja.
3.	Nem minden érdekelt fél vesz részt az Akkreditálási Tanácsban.
4.	A szakmai akkreditáló bizottság teljes mértékben részt vesz az akkreditálási
folyamatban. Ugyanaz a bizottság dönt a vizsgálati és értékelési szakaszban, valamint
az akkreditálás odaítéléséről is.
16
5.	A törvény értelmében minden külföldi akkreditálási okirat elismerését külön díj
fizetéséhez köti, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a nemzetközi
megállapodásban résztvevő szervezetek által akkreditált megfelelőség-értékelő
szervezetekkel szemben.
Az EA által megállapított hiányosságok kiküszöbölésére a törvényjavaslat a következők
szerint tesz javaslatot.
Ad 1. A szükséges szakértelemhez való hozzáférést, a megfelelő szakértői
közreműködést a jövőben az Akkreditálási Iroda által működtetett szakmai bizottság
fogja biztosítani, amely kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és
útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben
támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket.
Ad 2. A közgyűlés tagjainak csoportosítása alapvetően megváltozik, minden csoport egy
szavazattal rendelkezik, a korábbi súlyozott szavazás helyett.
Ad 3. A javaslat értelmében egy szakértői Akkreditálási Tanács jönne létre, amelybe
minden csoport maga választaná képviselőjét. A Tanács tagjait tevékenységükért
díjazás illetné meg, kivéve a miniszterek által delegált tagokat.
Ad. 4. Az akkreditálási eljárás szakaszait a törvényjavaslat értékelési és döntéshozatali
szakaszban határozza meg. Az értékelési szakaszt az ügyvezető igazgató által kijelölt
minősítők és szakértők folytatják le, az akkreditálással kapcsolatos döntések
meghozatala azonban az akkreditáló bizottság feladata. Az akkreditáló bizottság
munkájában nem vehet részt az, aki az értékelési szakaszban már részt vett.
Ad 5. A törvényjavaslat szerint a Tanács a külföldi akkreditálási okiratot díjfizetési
kötelezettség nélkül elismeri, ha azt olyan akkreditáló szervezet adta ki, amely
a)	az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési
Megállapodásának tagja,
b)	a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy Nemzetközi
Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,
c)	amellyel a Testület kétoldali megállapodást kötött.
17
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NATtv.) 2. §-a g) pontjának
módosítása azt szolgálja, hogy a szabványok mellett a jogszabályoknak való megfelelés
alapelvi szinten jelenjen meg a NATtv.-ben, továbbá egyértelművé tegye a
megfogalmazás, hogy a szabványoknak való megfelelés az akkreditálást kérelmező
önkéntes vállalásán alapul.
A 2. §-hoz
Az akkreditálási feltételek fogalmának pontosítását az indokolja, hogy a hatályos
fogalom csupán a szabványoknak való megfelelést írja elő, azonban a megfelelőség-
értékelés szempontjából a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozás is szükséges.
Ezen kívül ennek a fogalom-meghatározásnak is azt kell kifejeznie, hogy a
szabványoknak való megfelelés az akkreditálást kérelmező önkéntes vállalásán alapul.
A 3. §-hoz
A NATtv. koncepcionális változásai indokolják a módosítást. A NATtv. szerint működő
szakmai akkreditáló bizottságok munkáját egy, azokat felváltó akkreditáló bizottság fogja
ellátni, így a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) nem több
bizottságról és annak tevékenységi területeiről, hanem a létrejövő egy bizottság tagjairól
vezet nyilvántartást.
A (2) bekezdés - a korábbi szabályozással ellentétben, a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel (a
továbbiakban: Avtv.) összhangban - a Testület tevékenysége átláthatósága és
nyilvánosságának biztosítása érdekében egyértelműen meghatározza, hogy a Testület
nyilvántartásában szereplő mely adatok minősülnek közérdekből nyilvános - így
hozzáférhető - adatnak (akkreditáló bizottság tagjainak, valamint az akkreditálási
eljárásokban alkalmazott minősítőknek és szakértőknek a neve). Az Avtv.-nek
megfelelően biztosított a betekintés a nyilvántartás közérdekű és közérdekből nyilvános
adataiba. A másolat szolgáltatása a Testület által meghatározott költségtérítés alapján
történik, kivéve a Testület tagjai esetében, amelyek, illetve akik tagsági jogosultság
alapján ingyenesen kérhetnek másolatot.
A NATtv. 6. §-a - a Testület átlátható működésének erősítése érdekében - kiegészül
továbbá egy új (9) bekezdéssel, miszerint a Testület honlapján közzéteszi az
alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, az akkreditálásra és az
akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat,
valamint a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatát.
18
A 4. §-hoz
A módosítást az indokolja, hogy a Testület legtöbb tagját adó akkreditált szervezetek és
természetes személyek eddig nem voltak elkülönítve tevékenységük szerint, ez
elsősorban az Akkreditálási Tanács (a továbbiakban: Tanács) felépítésének pontos
meghatározása szempontjából okozott problémát. A módosítás érinti az akkreditálásban
érintett minisztériumokat is, mivel a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényre
figyelemmel a tagság jogosultja nem a miniszter munkaszervezete, a minisztérium,
hanem maga a miniszter. Az akkreditálásban érdekelt minisztereket a Kormány
rendeletben határozza meg.
A javaslat - a vonatkozó jogszabályokkal való összhang érdekében - pontosítja a
felsőoktatási intézmények megjelölését, egyidejűleg - a Testület tevékenységével
összhangban - lehetőséget ad az informatikai képzést folytató felsőoktatási
intézmények taggá válására.
A Testület tagjai közül kikerül a Közbeszerzések Tanácsa, figyelemmel arra, hogy a
javaslat megszünteti a közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezetek és
tanúsító személyek akkreditálásának lehetőségét, összhangban a közbeszerzésekről
szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatodik részének folyamatban
lévő hatályon kívül helyezésével.
Az 5. §-hoz
A módosítás az alapszabályra történő utalással pontosítja a NATtv. 8. §-át megelőző
alcímet, figyelemmel arra, hogy a 8. § nem kizárólag a Testület szervezetére, hanem
annak alapszabályára vonatkozó alapvető rendelkezéseket is tartalmazza.
A 6. §-hoz
A NATtv. 9. §-a (6) bekezdésének - a közgyűlésen történő szavazás súlyozásának -
módosítása a 7. § (1) bekezdésének módosítása, azaz a Testület tagjainak
megváltozott összetétele miatt szükséges.
A 7. §-hoz
A NATtv. 10. §-a e) pontjának módosítását az indokolja, hogy a törvény szerint a
Tanács tagsága kétféle módon - választással és jelöléssel - áll össze. Egyrészt az
akkreditálásban érdekelt miniszterek egymás között, egyeztetve döntenek a saját
képviselőik személyéről, másrészt a NATtv. 11. § (5) bekezdése szerint az egyes
szervezetek jelöltjei közül a közgyűlés választja meg a tagokat. A közgyűlés által
megválasztott tagokkal kapcsolatban azok visszahívása és a díjazásuk megállapítása is
a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
19
A 8. §-hoz
A NATtv. 11. §-ának módosítása azért szükséges, mert a NAT vizsgálata során az
Európai Akkreditálási Együttműködés (a továbbiakban: EA) megállapította, hogy az
egyes csoportok nem maguk jelölik képviselőiket. A módosítás az EA által megállapított
nemmegfelelőség megszüntetését szolgálja oly módon, hogy az akkreditált szervezetek
9 tagot választanak maguk közül a Tanácsba. A gazdaságpolitikáért felelős miniszter
képviselője a törvény erejénél fogva tagja a Tanácsnak. Az akkreditálásban érdekelt
további miniszterek egymás közötti egyeztetés során döntenek két közös képviselőjük
személyéről, amelyről a gazdaságpolitikáért felelős miniszter értesíti a Testület elnökét.
A Tanács tagjaival szembeni összeférhetetlenséget a 17. § állapítja meg.
A Tanács tagjait - 5 éves időtartamra - a közgyűlés választja, a jelentős számban lévő
vizsgálólaboratóriumok közül 2 személyt, valamint a többi akkreditált és egyéb, nem
minisztériumi testületi tag csoportjainak jelöltjei közül 1-1 személyt. A Tanács választott
tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg.
A 9. §-hoz
A hatályos törvény szerinti szakmai akkreditáló bizottságokat egy akkreditáló bizottság
váltja fel. A bizottság 22 tagból, két elnökhelyettesből, valamint elnökből áll. A bizottság
tagja az a személy lehet, aki az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel és a
szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban
jártassággal rendelkezik. A konkrét akkreditálási eljárásban az elnök és az akkreditálási
bizottság valamennyi, az adott szakterületen jártassággal rendelkező tagja részt vesz.
Az átalakítás következtében az állandó összetételű akkreditálási bizottságból az egyes
esetekre - az akkreditáló bizottság elnökének és a szakterületen jártassággal
rendelkező tagok részvételével - alakulnak ún. „kisbizottságok”, amelyek az
akkreditálási eljárás döntéshozatali szakaszában eljárnak. Az új rendszer megfelel az
ISO/IEC 17011 szabvány követelményeinek, a bizottság működése pedig rugalmasabbá
válik.
Az akkreditáló bizottság elnökével, elnökhelyettesével és tagjaival szembeni
összeférhetetlenségi szabályokat a 17. § állapítja meg.
A 10. §-hoz
A fellebbviteli bizottsággal kapcsolatos módosítását az indokolja, hogy a bizottság 3 fős
létszáma nem bizonyult elégnek a feladatai ellátásához, a 3 fő esetében egy tag
akadályoztatása lehetetlenné tette az eljárást, ezért 5 főre emelkedik a tagok száma. Az
egyes eljárások lefolytatásában az elnök mellett egy jogi és egy felsőfokú végzettségű
tag vesz részt. A fellebbviteli eljárás határidejének külön meghatározása azért
szükséges, mert a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján a fellebbezési eljárás
20
lefolytatására az alapeljárás határideje vonatkozik, ami az akkreditálási eljárás esetében
180 nap. A fellebbviteli eljárás lefolytatására azonban 45 nap áll rendelkezésre.
A 11. §-hoz
A NATtv. 16. §-a (1) bekezdésének új d) ponttal való kiegészítését az indokolja, hogy az
EA a NAT előzetes értékelése során nemmegfelelőségként állapította meg a
szakértelemhez való hozzáférést (ISO/IEC 17011, 4.2.6. pont). A módosítás a
nemmegfelelőségi észrevételre kidolgozott megoldást jelenti, mivel az Akkreditálási
Iroda mellett egy olyan szakmai bizottság jön létre, amely kidolgozza az akkreditálási
eljárás speciális követelményeit és útmutatóit, valamint a minősítőkkel és szakértőkkel
szemben támasztott követelményeket, ezzel egyrészt lehetővé teszi a szakértelemhez
való hozzáférést az akkreditáláshoz közvetlenül kapcsolódó kérdésekben, másrészt
megteremti a minősítők és szakértők értékelésének alapját.
A 12. §-hoz
A testületi szervek tagjaival, tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és
összeférhetetlenségi szabályok módosítását az akkreditáló bizottság bevezetése,
valamint a Tanács választott tagjaival kapcsolatos új szabályozás indokolja. A Tanács
választott tagjaival szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok azért kerültek
bevezetésre, mert csak így biztosítható, hogy a Tanács tagjai teljesen elkülönüljenek az
akkreditált szervezetektől. A módosítás eredményeképpen a tisztségviselőkkel
kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok egy helyen, átláthatóan jelennek meg a
törvényben.
Az ügyvezető igazgatóval kapcsolatban eddig hiányoztak az összeférhetetlenségi
szabályok, a módosítás e hiányosság pótlásának is eleget tesz.
A 13. §-hoz
A Ket. rendelkezéseivel összhangban módosul a NATtv. 18. §-ának (2) bekezdése,
eszerint a Testület által honlapján jelenleg is közzétett, a kérelem formájára és
tartalmára vonatkozó követelmények nem kötelezőek, azokat a Testület csak ajánlás
jelleggel állíthatja össze a kérelmezők számára.
A NATtv. 18. §-a további bekezdéseinek módosítását az akkreditálási eljárással
kapcsolatos szabályok pontosítása indokolja.
A NATtv. 18. §-a (12) bekezdésének módosítása a Ket. szabályaival összhangban
kifejezetten rögzíti, hogy a felügyeleti vizsgálatok esetében a Testület éves felügyeleti
vizsgálati eljárásáért és a változásbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati
eljárásáért szedhető igazgatási szolgáltatási díj.
21
A 14. §-hoz
A NATtv. 19. §-ának módosítása több okból szükséges.
Az akkreditálási eljárás lefolytatása a módosítás eredményeképpen alapvetően
megváltozik. Az akkreditálási eljárás elkülönül egy értékelési és egy döntéshozatali
szakaszra. Az elkülönítést az EA azon kifogása indokolta, hogy jelenleg a szakmai
akkreditáló bizottság teljes mértékben részt vesz az akkreditálási folyamatban - az
ISO/IEC 07011 szabványban foglaltakkal ellentétesen -, ezáltal ugyanaz a bizottság
dönt a vizsgálati és értékelési szakaszban, valamint az akkreditált státusz odaítéléséről
is. A módosítással egyértelműen elválik az, hogy nem a minősítésre vonatkozó
értékelési szakaszban részt vevő személyek döntenek az akkreditált státusz
odaítéléséről.
A hosszabb, értékelési szakasz során az ügyvezető igazgató - amennyiben a kérelem
megfelel a kötelező formai követelményeknek - minősítőkből és szakértőkből álló
értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart,
amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet, a megvizsgált
dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére,
bővítésére vonatkozó ajánlását az értékelő csoport döntéshozatal céljából átadja az
akkreditáló bizottságnak. Az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz
során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés,
valamint a kérelmező észrevételei alapján rövid határidővel határoz az akkreditált
státusz odaítéléséről vagy elutasításáról.
A két önálló szakasz önálló közigazgatási döntéssel is zárul: az értékelési szakasz - a
végső döntésben megfellebbezhető - végzéssel, a döntéshozatali szakasz pedig az ügy
érdemére vonatkozó határozattal. A két eljárási szakaszhoz önálló ügyintézési határidőt
és határidő-hosszabbítási szabályokat rendel a javaslat, a módosítás azonban
összességében nem növeli a hatályos szabályok szerinti 180 napos ügyintézési
határidőt.
A módosításnak köszönhetően konkrétan megnevezésre kerülnek az egyes eljárási
szakaszokban az ügyintézési határidő meghosszabbítására jogosult személyek is.
A 15. §-hoz
Az akkreditálási okirattal kapcsolatos szabályok pontosítását az indokolja, hogy a
NATtv. nem tette egyértelművé, hogy az akkreditálási okirat - az akkreditálás
odaítéléséről szóló határozattal ellentétben - nem keletkeztet jogot és kötelezettséget. A
javaslat alapján a NATtv. a jövőben kifejezetten kimondja, hogy ha a határozat és az
akkreditálási okirat tartalma eltér, akkor a határozatot kell hitelesnek tekinteni. A javaslat
alapján továbbá a NATtv. részletesen meghatározza, hogy az akkreditálási okiratnak
mely adatokat kell tartalmaznia.
22
A 16. §-hoz
A NATtv. 21. §-ának módosítását a felügyeleti vizsgálattal kapcsolatos pontosítások
indokolják. A módosítás következtében a felügyeleti vizsgálati eljárás is elkülönül egy
értékelési és egy döntéshozatali szakaszra, önálló döntéssel, önálló ügyintézési
határidőkkel. A módosítás összességében ebben az esetben sem növeli a hatályos
szabályok szerinti ügyintézési határidőt.
A 17. §-hoz
A külföldi akkreditált státusz elismerésével kapcsolatos szabályozás módosítása azért
szükséges, mert az EA a NAT előzetes értékelése során a törvény ezen pontját nem-
megfelelőnek ítélte. Ezért az (1) bekezdésben egyértelművé válik, hogy a (3)
bekezdésben foglalt esetek kivételével a külföldi akkreditált státusz elismerése nem
automatikus, hanem mérlegelés kérdése, a kötelező elismerés eseteit pedig a (3)
bekezdés tartalmazza.
Az (5) bekezdés módosítása alapján pedig a (3) bekezdésben szereplő akkreditáló
szervezetek esetében az eljárásért sem igazgatási szolgáltatási díjat, sem az általános
tételű államigazgatási eljárási illetéket nem kell megfizetni.
A 18. §-hoz
A hatályos törvény szerinti felhatalmazó rendelkezés - a NATtv. új 7. §-a (1)
bekezdésének e) pontjában foglaltakkal összhangban - kiegészül azzal, hogy
felhatalmazást kap a Kormány az akkreditálásban érdekelt miniszterek
meghatározására.
A § pontosítja a gazdaságpolitikáért felelős miniszter részére adott felhatalmazást is.
Eszerint a Testület felügyeleti vizsgálati eljárása esetében az éves felügyeleti vizsgálati
eljárásért és a változásbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásért
szedhető igazgatási szolgáltatási díj mértékének meghatározására lesz a
gazdaságpolitikáért felelős miniszternek - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -
lehetősége.
A 19. §-hoz
Ez a § tartalmazza a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést (2008.
augusztus 1.), kellő időt hagyva a törvény kihirdetését követően a végrehajtásra való
felkészülésre.
Az (1) bekezdés hatályon kívül helyezi egyrészt a NATtv. végrehajtott feladatokat
tartalmazó, így feleslegessé vált átmeneti rendelkezéseit, illetve azt a szabályt, amely új
szakmai akkreditáló bizottság létrehozására és a szakmai akkreditáló bizottságok
tevékenységi területének kiterjesztésére vonatkozó kezdeményezés lehetőségét
23
biztosította (egy akkreditáló bizottság esetében ugyanis nem értelmezhető ez a
szabály).
A javaslat továbbá hatályon kívül helyezni rendeli a közbeszerzési eljárásokat és
gyakorlatot tanúsító szervezetek és tanúsító személyek akkreditálásának lehetőségét,
ilyen akkreditálásra ugyanis a NATtv. hatálybalépése óta nem merült fel igény. Másrészt
pedig a Kbt. folyamatban lévő módosítása - gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel -
hatályon kívül helyezni javasolja a Kbt.-nek a tanúsításról szóló hatodik részét, ezzel az
elvi lehetőségét is megszünteti annak, hogy az ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozó
közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelését akkreditált
tanúsítótól kérhesse.
A (2) bekezdés ún. mozaikos (szócserés) módosításai a javaslat által alkalmazott új
fogalmak (pl. akkreditáló bizottság) és az „akkreditált státusz” fogalom általános
használatának átvezetését, a NATtv.-ben foglalt hivatkozások pontosítását, valamint a
szabványok önkéntes alkalmazására vonatkozó utalás beépítését szolgálják.
A törvény - a deregulációs szempontokra figyelemmel - az átmeneti rendelkezésekben
foglalt feladatok végrehajtására előírt határidők lejártát követően, 2008. december 1-jén
veszti hatályát.
A 20. §-hoz
E § tartalmazza a módosító törvényre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket,
meghatározza a tisztújító közgyűlés határidejét, valamint a tisztújító közgyűlést követő
feladatokat (az új összetételű Tanács, az akkreditáló bizottság és új fellebbviteli
bizottság létrehozása) és annak határidejét, továbbá az új alapszabály elfogadásának
határidejét.
24