﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5950. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról
Előadó:
Szűcs Erika
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2008. június
2008. évi ... törvény
a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról
1.	§
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCAtv.)
3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Alapprogramból - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -
az a civil szervezet jogosult támogatásra, amelyet a bíróság a pályázat kiírása évének első
napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és a létesítő okiratában foglalt
tevékenységet ténylegesen folytatja.
(2)	Az 1. § (2) bekezdésének a) és j) pontjában megjelölt célok kivételével csak a
közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján közhasznú jogállást
jogerősen megszerzett civil szervezet jogosult az Alapprogram támogatására.
(3)	Nem jogosult az Alapprogramból működési támogatásra az a civil szervezet, amely
a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül támogatásban a
központi költségvetésből, és a támogatást az erről szóló támogatási szerződés szerint
működési célra kapja.”
2.	§
Az NCAtv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Tanács tagja a Tanács döntése ellen - az 5. § (6) bekezdésében foglalt tanácsi
döntés kivételével - a döntés közzétételétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre
hivatkozással kifogást nyújthat be a miniszterhez. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak
nincs helye.
(7) A miniszter a Tanácsot - amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Tanács döntése
jogszabályt sért - a kifogás benyújtását követő 30 napon belül felhívja a jogszabálysértés
megszüntetésére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Ha a Tanács a felhívásnak a felhívás
kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, a miniszter a Tanács döntését e
határidő leteltét követő 30 napon belül megsemmisíti. A Tanács köteles a megsemmisítést
követő 30 napon belül a kérdésben új döntést hozni.”
3. §
(1)	Az NCAtv. 5. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A miniszter a legalább 7, de legfeljebb 9 tagú Kollégiumokat 3 évente a 13. § (1)
bekezdés szerinti választást követően a Tanács javaslata alapján alakítja meg; ennek keretében
a miniszter jogosult a Tanács javaslatára valamely Kollégiumot megszüntetni és új
Kollégiumot létrehozni.”
(2)	Az NCAtv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A civil szervezet által benyújtott, támogatás felhasználásáról szóló beszámoló
tárgyában hozott kollégiumi döntés ellen a Tanács tagja, a döntést hozó Kollégium tagja,
illetve a beszámolót benyújtó civil szervezet a döntés közzétételétől számított 30 napon belül
kifogást nyújthat be a Tanácshoz. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(6)	A Tanács a Kollégiumot - amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Kollégium döntése
jogszabályt sért vagy a Tanács döntésébe ütközik - a kifogás benyújtásától számított 30
napon belül felhívja a jogszabálysértés, illetve a Tanács döntésével való összeütközés
megszüntetésére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a Kollégium a
felhívásnak a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, a Tanács a
Kollégium döntését e határidő leteltét követő 30 napon belül megsemmisíti.
(7)	A támogatás felhasználásáról szóló beszámolót benyújtó civil szervezet a kifogását
elutasító, illetőleg a megsemmisítést, módosítást eredményező tanácsi döntés felülvizsgálatát
a döntés közzétételétől számított 30 napon belül a Tanács ellen indított polgári nemperes
eljárásban a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A kérelemről a bíróság a Polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény rendelkezéseit alkalmazva a
kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz.”
2
4. §
Az NCAtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat
követő 30 napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak
megbízása 3 évre szól.
(2)	A Tanácsban, Kollégiumban a jelölést, illetve választást megelőző 3 év során tagi
tisztséget betöltő személy akkor jelölhető, illetve választható újra, ha megbízása kezdetét
megelőző 3 évben az Alapprogram egyik testületének sem volt tagja.
(3)	A Tanács és a Kollégiumok tagjainak díjazását a miniszter rendeletben szabályozza.
A díj egy hónapra járó összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb
munkabér havi összegénél.”
5. §
Az NCAtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az NCAtv. a
következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7. § (1) Nem lehet a Tanács, illetve a Kollégium tagja
a)	országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, polgármester,
b)	a Tanács vagy Kollégium tagjának közeli hozzátartozója,
c)	az Alapprogram valamely testületében már tagi tisztséget betöltő személy,
d)	aki a jelölését megelőző 5 éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője
volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző 2 éven belül keletkezett köztartozás
megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat
kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására
kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,
e)	akinek a miniszter a 8. § (4) bekezdésének d) pontja alapján a megbízását korábban
visszavonta.
(2)	A Tanács tagja és a Kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn
vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a
3
megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget 30 napon belül
megszüntetni.
(3)	A Tanács és Kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A
miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt
az érintett személy megbízásának visszavonásáról.
7/A. § (1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács és a Kollégium tagjának
érdekeltségi körébe tartozik, ha
a)	a tag vagy közeli hozzátartozója
aa)	az alapítvány alapítója, a civil szervezetben vezető tisztségviselő, az alapítvány
kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy
képviseleti szervének tagja,
ab)	a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
b)	a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző 3
éven belül bármikor fennálltak.
(2)	A Tanács és a Kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe
tartozó civil szervezetekről, valamint a Tanács elnökének 15 napon belül bejelenti az
érdekeltségi kör megváltozását. A Tanács elnöke a bejelentést követő 15 napon belül
gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon történő
közzétételéről.
(3)	Ha a kollégiumi tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezet pályázik az
Alapprogram támogatására, a Tanács elnöke olyan Kollégiumot jelöl ki a pályázat
elbírálására, amelyben egyik kollégiumi tag érdekeltségi körébe sem tartozik a civil szervezet.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak megsértésével kötött támogatási szerződésre a
közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a
továbbiakban: Knyt.) 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a (3) bekezdésben
foglaltak megsértését a miniszterhez is be kell jelenteni. A bejelentés megalapozottsága esetén
a miniszter az érintett kollégiumi tag megbízását a bejelentést követő 15 napon belül
visszavonja.”
4
6. §
Az NCAtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A Tanács, illetve Kollégium tagjának megbízása megszűnik
a)	a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,
b)	a tisztségről történő lemondással,
c)	a tag halálával, vagy
d)	a megbízás visszavonásával.
(2)	A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok
megbízatása megszűnik a testület új tagjainak a 13. § (1) bekezdése szerinti megválasztását
követő megbízása napján.
(3)	A tanácsi, kollégiumi tag a tisztségéről való lemondást írásban, a miniszterhez
jelenti be.
(4)	A miniszter - a Tanács, illetőleg a Kollégium javaslatára - a Tanács, illetve a
Kollégium tagjának megbízását visszavonja, ha
a)	feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,
b)	összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,
c)	egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy
d)	tisztségére méltatlanná válik.
(5)	A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott testületi tag (a
továbbiakban: miniszteri delegált) megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.
(6)	Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tanácsi vagy kollégiumi tag
megbízása - az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -
megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen az adott
testületbe jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a
továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttagot a tag megbízásából hátramaradt időtartamra
kell megbízni. A póttag megbízásának megszűnése esetén az e bekezdésben foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
(7)	A megbízás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely
5
betöltéséről:
a)	a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízás
megszűnésétől számított 30 napon belül bízza meg;
b)	a Bizottság által jelölt tag esetében a Bizottság a soron következő ülésén dönt az új
jelölt személyéről; a miniszter a jelöltet a Bizottság jelölését követő 30 napon belül bízza
meg;
c)	a póttagot - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a civil jelöltállítási
rendszerben megválasztott tag megbízásának megszűnésétől számított 30 napon belül kell
megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől
számított 30 napon belül megindítja a 12-13. § szerinti eljárást.”
7.	§
Az NCAtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács, illetve a Kollégium
zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok
védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt
indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont
zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(2)	Az Alapprogram kezelő szerve - a Knyt. 3. §-ában foglaltak szerint - biztosítja a
nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok
nyilvánosságát.
(3)	A pályázati felhívást legalább két országos napilapban közzé kell tenni.
(4)	Az Alapprogram működésének nyilvánossága érdekében a miniszter internetes
honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül
a)	a Tanács és a Kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított 30 napon
belül,
b)	a Tanács és a Kollégiumok tagjainak neve,
c)	a tanácsi és kollégiumi tagok 7/A. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe
tartozó civil szervezetek neve,
d a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,
e)	a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma,
6
képviselőjének neve, a pályázatot kiíró Kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe,
az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi
tagnak a 7/A. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között
közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,
f a 9/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti beszámoló,
g)	a Tanács és a Kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.
(5)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzétételért felelős szerv a közzététellel
egyidejűleg elektronikus úton értesíti a közzétételről a minisztert, a Tanács és a Kollégiumok
tagjait, valamint a kollégiumi döntéssel elbírált támogatás iránti kérelem esetén a kérelmet
benyújtó civil szervezetet.”
8.	§
Az NCAtv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A Kollégiumok és az Alapprogram kezelő szerve minden év március 31-éig
megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alapprogram
működésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott
szempontok szerint - elkészített beszámolót.
(2)	A Tanács minden év április 30-áig megküldi a miniszternek az Alapprogram
testületeinek és kezelő szervének előző évi tevékenységéről, valamint az Alapprogram, illetve
a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott
szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott -
beszámolóját.
(3)	A Tanács, a Kollégiumok és az Alapprogram kezelő szerve a feladatkörüket érintő
kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatják a
minisztert.
(4)	A miniszter minden év június 30-áig beszámol a Bizottságnak az Alapprogram előző
évi tevékenységéről és működéséről.”
7
9. §
Az NCAtv. 12. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A civil jelöltállítási rendszeren keresztül az országos hatókörű civil szervezetek a
Tanács öt tagját választják meg oly módon, hogy egy-egy tagot választanak a]
„e) közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés,
katasztrófaelhárítás, emberi és állampolgári jogok védelme, a nők és férfiak
esélyegyenlőségének védelme, fogyasztóvédelem, euroatlanti integráció elősegítése, nonprofit
szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, egyéb nonprofit tevékenységek”
[területén működő civil szervezetek.]
10. §
Az NCAtv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szavazólapra minden jelölt neve felkerül, aki a jelen lévő elektorok 10
százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Jelölt csak elektorként
delegált személy lehet. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott
szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy
másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de
egyikbe sem választják tagnak, a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán
kíván szerepelni.”
11. §
Az NCAtv. 14. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„b) civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött
társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján
létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége
(kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a
8
létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó
szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt);”
12.	§
Az NCAtv. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapprogram kezelése során felmerülő
összköltségnek az Alapprogram forrásaihoz való arányát, az Alapprogram kezelőjének
kijelölését és a civil jelöltállítási rendszer működésének részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a kezelő szerv feladatait, az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók
tartalmi elemeit, az Alapprogram nyilvánosságával kapcsolatos részletes szabályokat,
b)	a Tanács és a Kollégium tagjai díjazásának szabályait az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.”
13.	§
(1)	Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az NCAtv. 5. §-a (2) bekezdésének - e törvény 3. §-ának (1) bekezdésével
megállapított - első mondatában foglaltakat először az NCAtv. 13. §-ának (1) bekezdése
szerinti, 2009-ben lefolytatott választások keretében megalakított Kollégiumok tekintetében
kell alkalmazni.
(3)	Az NCAtv. 7. §-a (1) bekezdésének - e törvény 5. §-ával megállapított - a)
pontjában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően megbízott testületi tagokra kell
alkalmazni.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor megbízással rendelkező tanácsi, kollégiumi tag a
hatálybalépést követő 30 napon belül nyilatkozik a Tanács elnökének az NCAtv. - e törvény
9
5. §-ával megállapított - 7/A. §-ának (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil
szervezetekről.
(5)	Az NCAtv. 9. §-a (4) bekezdésének - e törvény 7. §-ával megállapított - e)
pontjában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az NCAtv.
a)	2. §-ának (3) bekezdése,
b)	12. §-a (3) bekezdésének második mondata,
c)	15. §-ának (2) bekezdése,
d)	16. §-a.
(7)	E törvény 2010. január 1-jén hatályát veszti.
(8)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az NCAtv.
a)	4. §-a (1) bekezdésében az „E törvény keretei között” szövegrész helyébe a
„Jogszabály által nem szabályozott kérdésben”,
b)	4. §-a (4) bekezdésében a „tagok legalább felének” szövegrész helyébe a „jelen lévő
tagok többségének”,
c)	11. §-ának (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben”
szöveg lép.
10
Indokolás
a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2003-ban lépett hatályba.
A Nemzeti Civil Alapprogram (a továbbiakban: NCA) 5 éves működése, a 2 választási eljárás
tapasztalatai alapján időszerűvé vált a törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata. A Javaslat az
NCA fő vívmányait, demokratizmusát, a civil szervezetek által választott testületek
hatáskörét, összességében az NCA szerkezetét nem érinti, elsősorban a rendszer
hatékonyágának, átláthatóságának előmozdítását, a gyakorlati tapasztalatok érvényesítését
célozza. A Javaslat által érintett főbb pontok a következők:
A támogatásra jogosult szervezetek körének felülvizsgálata: a kedvezményezettek
köréből a Javaslat ki kívánja szűrni azokat a szervezettípusokat, amelyeknek támogatása nem
egyeztethető össze az Alapprogram szellemiségével. Az Alapprogram függetlenségének
biztosítása érdekében indokolt pl. a pártok által alapított civil szervezetek támogatási
lehetőségének megszüntetése.
A testületi döntések felülvizsgálati szabályainak módosítása révén a Javaslat
meghatározott esetben lehetőséget ad a kedvezményezett szervezet részére a kollégiumi
döntés elleni kifogás benyújtására, illetve a kifogás tárgyában hozott Tanácsi döntés ellen a
bíróság előtti jogorvoslatra.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok szigorítása keretében a Javaslat
megteremti az összhangot a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007.
évi CLXXXI. törvény kizáró rendelkezéseivel.
A közpénzek felhasználása átláthatóságának előmozdítása érdekében a Javaslat
biztosítja a nyertes pályázati dokumentációk, valamint az elnyert támogatásokkal kapcsolatos,
a kezelő szerv által kezelt adatok nyilvánosságát.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
Az NCA célja a „klasszikus” civil szervezetek támogatása. Az NCA törvény ezért
kizárja a támogatási rendszerből a közalapítványokat, pártokat, munkaadói és munkavállalói
érdek-képviseleti szervezeteket, biztosító egyesületeket. A hatályos szabályozás értelmében
nem jogosult az Alapprogram működési támogatására az a civil szervezet, amely a tárgyévben
a költségvetési törvény alapján közvetlenül nevesítve részesül működési támogatásban az
állami költségvetésből, illetve az a civil szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet
folytat, illetve országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet
állít. Az Alapprogram több mint 4 éves működése azt igazolta, hogy a kedvezményezettek
körét módosítani, illetve a szabályokat pontosítani kell.
A kedvezményezettek köréből ki kell szűrni azokat a szervezettípusokat, amelyeknek
támogatása nem egyeztethető össze az Alapprogram szellemiségével. Az NCA törvény által
meghatározott kedvezményezetti körben ugyanis vannak olyan szervezetek, amelyek a
törvényben rögzített normatív feltételeknek megfelelnek ugyan, támogatásuk azonban
ellenkezik az Alapprogram támogatási céljával. Ilyen szervezeteknek tekinthetők a gazdasági
érdek-képviseleti tevékenységet ellátó szervezetek. A Javaslat értelmében a munkaadói és
munkavállalói érdekképviseletek mellett a létesítő okirat szerint gazdasági érdek-képviseleti
tevékenységet is ellátó szervezetek nem minősülnek civil szervezetnek, így támogatást sem
igényelhetnek az Alapprogramból.
Az NCA törvény preambuluma megfogalmazza, hogy az NCA pártpolitikától mentes
forrás kíván lenni. Erre tekintettel az Alapprogram függetlenségének biztosítása érdekében
indokolt a pártok által létrehozott civil szervezetek támogatási lehetőségének megszüntetése.
A Javaslat az értelmező rendelkezések között kimondja, hogy a törvény alkalmazásában nem
minősül civil szervezetnek a pártok által alapított alapítvány és a párt részvételével létrehozott
társadalmi szervezet.
Az NCA törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerint nem jogosult az Alapprogram
működési támogatására az a civil szervezet, amely a tárgyévben a költségvetési törvény
alapján közvetlenül, nevesítve részesül működési támogatásban a központi költségvetésből.
Ezt a rendelkezést pontosítja a Javaslat aszerint, hogy az a civil szervezet nem jogosult
működési támogatásra, amely a tárgyévben a költségvetési törvény alapján nevesítve részesül
támogatásban, és a támogatást az erről szóló támogatási szerződés szerint működési célra
kapja.
2
A 2-3. §-hoz:
Az NCA törvény 4. §-ának (6) bekezdése és 5. §-ának (5) bekezdése szerint a testületi
döntések ellen a döntéshozataltól számított 30 napos határidőn belül lehet kifogást
bejelenteni. A Tanács és a Kollégiumok döntéseinek az Alapprogram honlapján történő
közzétételére is 30 nap áll rendelkezésre. A határozathozataltól számított 30 napos határidő
jelentősen megnehezíti, egyes esetekben pedig ellehetetleníti a felülvizsgálathoz való jog
gyakorlását, hiszen a testület határozatának honlapon történő megjelenítésére is ugyanez a
határidő áll a tagok rendelkezésére, így előfordulhat, hogy mire a döntés publikálttá válik,
lejár a kifogás benyújtására megszabott határidő.
A Javaslatban a felülvizsgálati rendszer átalakításra kerül. A kifogásokat a döntés
közzétételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. A miniszternek a kifogás benyújtását
követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy a Tanácsot felhívja a jogszabálysértés
megszüntetésre. Amennyiben a Tanács a felhívásnak nem tesz eleget, a miniszter a
jogszabálysértő döntést megsemmisíti.
A civil szervezet által benyújtott, támogatás felhasználásáról szóló beszámoló
tárgyában hozott kollégiumi döntés ellen a Tanács tagja, a döntést hozó Kollégium tagja,
illetve a beszámolót benyújtó civil szervezet a döntés közzétételétől számított 30 napon belül
nyújthat be kifogást a Tanácshoz.
Míg a miniszter a Tanács döntését törvényességi szempontból vizsgálja meg, a Tanács
jogosult a Kollégium döntését megvizsgálni abból a szempontból is, hogy elvi irányító
jogkörében hozott döntésével a Kollégium döntése összhangban áll-e. Amennyiben a Tanács
úgy ítéli meg, hogy a kollégiumi döntés jogszabálysértő vagy a Tanács döntésébe ütközik,
felhívja a Kollégiumot az összeütközés megszüntetésére. Ha a Kollégium a felhívásnak 30
napon belül nem tesz eleget, a Tanács a Kollégium döntését megsemmisíti.
Ha a kifogás tárgyában hozott tanácsi döntés sérti a döntéssel közvetlenül érintett
pályázó érdekeit, az érvénytelenített döntés bírói felülvizsgálatára a nemperes eljárások
szabályai szerint van lehetőség.
Az NCA törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint a legalább öt, de legfeljebb tizenegy
tagú Kollégiumokat a Tanács egyetértésével a miniszter hozza létre és szünteti meg. Az NCA
működésének eddigi tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a kollégiumok munkája kevesebb
fővel is ellátható. Ennek megfelelően a Javaslat szerint a törvény hatálybalépését követően
létrehozott Kollégiumok létszámának felső korlátja 9 főre csökken, ezzel egyidejűleg - a
működőképesség biztosítása érdekében - az alsó korlát 7 főre emelkedik. A miniszter a
Kollégiumokat 3 évente a Tanács javaslatára alakítja meg. Ennek során Kollégiumot
megszüntethet, és új Kollégiumot hozhat létre. A Tanács javaslata a Kollégiumok számára,
létszámára vonatkozhat, a Kollégium összetételére nincs ráhatása, hiszen a testület civil tagjait
az elektorok választják a civil jelöltállítási rendszer keretében.
A Javaslat előkészítése során felmerült az a kérdés, hogy az NCA testületeinek
közhatalmi jellegű döntései és összetétele összhangban van-e az Alkotmánybíróság 40/2005.
(X. 19.) AB határozatában is rögzített, demokratikus legitimációra vonatkozó gyakorlatával.
3
Megállapítható, hogy a testületek jogállását, összetételét, eljárásait az NCA törvény
megfelelően rendezi, az említett AB határozatban foglaltakkal a szabályozás összhangban áll.
A 4. §-hoz:
Az NCA törvény 6. §-ának (1) bekezdése a testületi tagok választásával kapcsolatosan
kimondja, hogy „a megbízatás lejártával, a Tanács, illetve a Kollégium tagja tisztségére
legfeljebb egy alkalommal újra jelölhető”.
A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy e rendelkezés értelmében a testületi tag
csak abban a testületben nem folytathatja a munkáját a második megbízását követően, ahol
addigi tevékenységét végezte, vagy az NCA egyik testületében sem. A második elektori
választásokat követően 2006-ban megválasztott testületek tagjainak 57%-a a korábbi
testületben (Tanács, Kollégium) is betöltött tisztséget, a 2009-es választásokig ez az arány
várhatóan 60%-ra emelkedik. A testületek folyamatos megújulása, új szereplők, szempontok
bekapcsolódásának biztosítása érdekében a Javaslat arról rendelkezik, hogy a tag legfeljebb 2
ciklust tölthessen el egyhuzamban az NCA rendszerében, egy ciklus „kihagyását” követően
azonban újra jelölhető.
Az NCA törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a Tanács és Kollégiumok tagjait,
illetve elnökeit tevékenységükért a miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg.
Jelenleg a havi díjazás legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban
meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa
lehet. A díjazáson felül a tagok és elnökök havi költségátalányra jogosultak, melynek
mértékét a miniszter határozza meg.
A miniszter az Alapprogram több mint 4 éves történetében a rendelkezésre álló szűkös
forrásokra való tekintettel minden évben a lehető legalacsonyabb szinten, a minimálbér
összegében határozta meg a testületi tagok díjazását; az elnökök ettől eltérő, magasabb
juttatást kapnak többletfeladataik ellátásáért.
Ez a díjazási rendszer 131 testületi tag, illetve az elnökök, valamint titkáraik esetében
évente nagyságrendileg 170 millió forinttal terhelte az Alapprogram költségvetését. A cél
tehát a működési költségek csökkentése. Ez részben a testületi tagok számának
csökkentésével, részben a díjazás szabályainak átalakításával érhető el.
A testületi tagok díjazásának szabályait - a díj legkisebb összegének kivételével - nem
szükséges törvényi szinten szabályozni. A díjazás szabályai nem képezik az Alapprogram
központi szabályrendszerének részét. A kezelő szerv költségeivel kapcsolatos rendelkezések
is a jogszabályi hierarchia alacsonyabb szintjén lettek meghatározva. A rendszer
rugalmassága érdekében szükséges, hogy a díjazás szabályait a miniszter rendeletben
szabályozhassa. Ennek érdekében az NCA törvényből a díjazásra vonatkozó szabályok
elhagyásra kerülnek, egyidejűleg a törvény felhatalmazó rendelkezései kibővülnek a
szükséges rendelkezéssel.
4
Az 5. §-hoz:
Az NCA törvény 7. §-a határozza meg a testületi tagok összeférhetetlenségének
eseteit. Eszerint a Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet a
Kollégium tagja. Nem lehet tanácsi vagy kollégiumi tag az sem, aki a jelölést megelőző öt
éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a
megszűnését megelőző két éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet
vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, s ennek nem tett eleget
(kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének
rendezése érdekében került sor).
Az NCA pártpolitikától való függetlenségének biztosítása érdekében szükséges az
összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok bővítése. A Javaslat értelmében a következő
NCA-választásoktól kezdődően nem lehetnek az NCA testületeinek tagjai azok a személyek,
akik országgyűlési, megyei (fővárosi) közgyűlési, települési önkormányzati képviselői,
polgármesteri tisztséget töltenek be.
Az NCA törvény jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályozást, hogy egy
személy csak egy testületben lehet tag. Ennek rögzítése annak érdekében szükséges, hogy a
támogatási döntések meghozatalában történő részvétel lehetőségét a civil szervezetek
képviselőinek mind szélesebb köre számára tegyük lehetővé, emellett az elmúlt évek
tapasztalatai is azt mutatják, hogy a Kollégiumok pályázati döntéseinek meghozatalára
gyakorlatilag egy időben kerül sor, és az ülésekről történő távolmaradás a testületek
működőképességét veszélyeztetheti. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs olyan tag, aki több
testületben is tagsággal rendelkezik, a rendelkezésre átmeneti szabály megállapítása nem
szükséges.
A Javaslatban az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás is módosításra kerül. A
Tanács és a Kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben
kizárási ok. A tagnak a kizárást megalapozó körülmény felmerülésétől számított 30 napon
belül meg kell szüntetnie az összeférhetetlenséget. Amennyiben ezt elmulasztja, a kizárási
okot a miniszterhez bárki bejelentheti, a miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén dönt a
tag megbízásának visszavonásáról.
Jelenleg a testületi tagoknak az NCA rendszerét érintő érdekeltségei nem célzottan
nyilvánosak. A civil szféra képviselői részére ugyanakkor biztosítani kell az átláthatóságot. A
Javaslat alapján nyilatkozatot kell tenni az érdekeltségi körbe tartozó szervezetekről. A
nyilatkozatot a honlapon közzé kell tenni.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény (Knyt.) meghatározza azt a szervezeti kört, amely a döntés-előkészítésben
közreműködővel, döntéshozóval fennálló kapcsolata miatt nem pályázhat, illetve nem
részesülhet támogatásban. A Javaslat a Knyt.-vel összhangban kívánja meghatározni a
testületi tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezeti kört. Ennek megfelelően a civil
szervezet a Tanács és a Kollégium tagjának érdekeltségi körébe tartozik, ha a tag vagy közeli
hozzátartozója a civil szervezet tisztségviselője, szervezetének tagja, vagy a civil szervezettel
5
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, továbbá a tag tekintetében e feltételek az
érdekeltségi kör vizsgálatát megelőző 3 éven belül bármikor fennálltak.
A Knyt. 6. §-ának (3)-(4) bekezdése értelmében a Tanács elnökének másik
Kollégiumot kell kijelölnie, ha érdekeltséggel érintett szervezet nyújt be pályázatot. A Knyt.
15. §-a meghatározza a jogkövetkezményt arra az esetre, ha a Knyt. szerinti
összeférhetetlenségi szabályok megsértésével nyújtanak közpénzekből támogatást. A Javaslat
e jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az érdekeltségi szabályok
megsértését a miniszterhez is be kell jelenteni, aki a bejelentés megalapozottsága esetén dönt
az érintett kollégiumi tag megbízatásának visszavonásáról.
A 6. §-hoz:
A civil jelöltállítás keretében 3 évente választásokat tartanak, amely során
megválasztásra kerülnek a Tanács és a Kollégiumok civil delegáltak által jelölt tagjai. A
gyakorlatban nehéz megvalósítani azt, hogy az új tagokat pontosan a 3 éves időtartamú
megbízás lejártának időpontjában bízzák meg. A Javaslat értelmében a civil jelöltállítási
rendszerben megválasztott tanácsi, kollégiumi tagok megbízása megszűnik a testület soron
következő tagjainak az NCA törvény 13. § (1) bekezdése szerinti megválasztását követő
megbízásával.
Az NCA törvény 8. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontja rendelkezik a tanácsi és
kollégiumi tagok megbízatása megszűnésének eseteiről. A felsorolás azonban nem rendezi azt
az esetet, amikor a miniszter az általa a testületekbe delegált [NCA törvény 4. § (2) bekezdés;
5. § (2) bekezdés] tagok megbízatását vonja vissza. A Javaslat értelmében a miniszter az
általa megbízott személyek megbízását bármikor visszavonhatja.
Az NCA törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet vezette be a póttag
intézményét, annak érdekében, hogy a rendkívül idő- és költségigényes elektori gyűlések
lebonyolítására minél kevesebb alkalommal kerüljön sor. A jogbiztonság érvényesítésének
garanciális követelménye azonban szükségessé teszi, hogy a póttag megválasztására és
megbízására vonatkozó legfontosabb szabályok a törvényben kerüljenek rögzítésre.
Az NCA törvény 8. §-ának (5) bekezdése szerint a testületi tagság megszűnése esetén
a miniszter a saját hatáskörben megbízott tagokat a korábbi tag tagságának megszűnését
eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnésétől való tudomásszerzéstől számított 15
napon belül köteles megbízni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megalapozott
kiválasztásra, felkérésre és a megbízás átadására 15 nap nem elegendő, így indokolt a határidő
30 napra emelése.
A 7. §-hoz:
Az NCA törvény 9. §-a szerint a Tanács, illetve a Kollégium bármely tagjának
indítványára a Tanács, illetve a Kollégium kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy
a napirendi pont zárt tárgyalásáról határozhat.
6
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az NCA testületeiben zárt ülés elrendeléséhez a
testület jelen lévő tagjai kétharmadának egyetértése szükséges.
Az NCA törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerint az Alapprogram működésnek
nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. Az adatvédelmi szabályok alapján indokolt,
hogy a pályázatokkal kapcsolatos nyilvános adatok köre - az eddigi kormányrendeleti szint
helyett - törvényi szinten kerüljön meghatározásra.
A közpénzek felhasználása átláthatóságának előmozdítása érdekében indokolt, hogy a
nyertes pályázati dokumentációk, valamint az elnyert támogatásokkal kapcsolatos, a kezelő
szerv által kezelt adatok nyilvánossága biztosítva legyen. A gyakorlatban - a jelenlegi
lehetőségeket figyelembe véve - ez úgy valósítható meg, hogy az elektronikus úton benyújtott
pályázat esetében a kezelő szerv kezelésében lévő elektronikus dokumentumok a honlapon
közzétételre kerülnek, a papír alapon benyújtott pályázati dokumentáció anyagába pedig bárki
betekinthet.
A Knyt. szabályozza pályázatban foglalt adatok nyilvánosságát. A nyilvánosság
biztosítása azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz való hozzáférést, amelyek
megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna,
feltéve, hogy ez nem akadályozza a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét. Ezt a
rendelkezést az Alapprogram pályázatainak nyilvánosságával kapcsolatban is alkalmazni kell.
A 8. §-hoz:
Az NCA törvény rendelkezik a Tanács elnökének tájékoztatási kötelezettségéről a
miniszter felé, valamint a miniszter beszámolási kötelezettségéről az Országgyűlés kijelölt
szakbizottsága felé. A Kollégiumok és a kezelő szerv beszámolási kötelezettségét a törvény
végrehajtásáról rendelkező 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet 13. §-a rendezi. A rendelkezések
átláthatóvá tétele érdekében indokolt a testületek beszámolási és tájékoztatási kötelezettségét
egységesen a törvényben szabályozni.
A 9-10. §-hoz:
A civil szervezetek részéről felmerülő igény alapján a Javaslat bevonja a nők és férfiak
esélyegyenlőségének védelme területén működő civil szervezeteket a civil jelöltállítási
rendszerbe.
A Javaslat kimondja, hogy a civil jelöltállítási rendszerben jelölt csak a civil
szervezetek által delegált személy lehet. Ennek kimondása a reprezentativitás érvényesítése
érdekében szükséges.
Szakmai szempontból fontos annak rögzítése, hogy a jelölt csak egyetlen testület
esetében lehessen póttag. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják
tagnak, a választást követően nyilatkoznia kell, hogy mely testületben kíván póttag maradni.
7
A 11. §-hoz:
A Javaslat során pontosítja a civil szervezet fogalmát, egyrészt a támogatható
szervezetek körének változása miatt, másrészt a fogalmi pontosság előmozdítása érdekében.
A 12. §-hoz:
Az NCA törvény 15. §-ának (3) bekezdése szerint a Kormány kap felhatalmazást arra,
hogy a civil jelöltállítási rendszer működésének, az Alapprogram kezelésének és
felhasználásának, az Alapprogram kezelőjének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,
valamint az ellenőrzés és beszámolás rendjét rendeletben szabályozza.
Az államháztartásról szóló törvény ugyanakkor a minisztert hatalmazza fel a fejezeti
kezelésű előirányzatok, így az NCA-előirányzat felhasználási szabályainak megállapítására is.
A Javaslat ezért az államháztartásról szóló törvénnyel való összhang okán az NCA
felhasználásával kapcsolatos szabályozásra vonatkozó felhatalmazást az előirányzatért felelős
fejezetgazda miniszter számára biztosítja.
A Javaslat értelmében a miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a Tanács és a
Kollégiumok tagjai díjazásának szabályait, valamint az Alapprogram nyilvánosságával
kapcsolatos részletes szabályokat (pl. a honlap működtetésének részletszabályait) rendeletben
állapítsa meg. Garanciális okból azonban továbbra is szükségesnek tartjuk azt, hogy a civil
jelöltállítási rendszer működésének a szabályait kormányrendelet rögzítse.
A 13. §-hoz:
A Javaslat módosítja a Kollégiumok létszámának felső korlátját, ez azonban nem
eredményezheti azt, hogy a jelenleg megbízott tagok megbízása e módosítás következtében
visszavonásra kerüljön. Ennek megfelelően átmeneti rendelkezés szükséges az NCA törvény
5.	§-a (2) bekezdésének vonatkozásában.
A Javaslat által megállapított kizárási szabályt - amely szerint nem lehet a Tanács és a
Kollégiumok tagja országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselő-testületének
tagja, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, polgármester - a Javaslat hatálybalépését követően
megbízott tag vonatkozásában kell alkalmazni, a korábban megbízott tagok tekintetében a
jelenlegi szabályok alkalmazandók.
A testületi tagok érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek adatainak nyilvánossága
közérdek. Ennek megfelelően meg kell teremteni a nyilvánosságra hozatal feltételeit.
Ugyanez vonatkozik a nyertes pályázatok nyilvánosságának az Alapprogram kezelő szerve
általi biztosítására.
A Javaslat hatályon kívül helyezi az NCA törvényben szereplő speciális (negyedéves
finanszírozásra vonatkozó) szabályt, így az államháztartás általános szabályai érvényesülnek,
vagyis az NCA fejezeti számlán hozzáférhető összeg havi ütemezésben kerül meghatározásra,
illetve lehívásra.
8