﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5951. számú
törvényjavaslat
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2008. június

2008. évi ...törvény
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról

1.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 4. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„4. § (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld
tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen jogcímen
(szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással,
ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.
(2)	Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a
csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak
kötelezettséget, és
a)	a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a
tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b)	a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település
közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.
(3)	Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén - a 6. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
-	közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], továbbá közalapítvány, önkormányzat és a
Magyar Állam javára lehet átruházni.”
2. §
E törvény a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) módosításának célja a
spekulációs célú földszerzések kiküszöbölése. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a
termőföld cseréjének feltételeit tartalmazza, illetve a termőföldek ajándékozása esetén
meghatározza a megajándékozottak személyi körét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Régóta ismert a termőföldek és ingó vagyontárgyak közötti csereügyletek, és termőföldet érintő
ajándékozási szerződések problematikája, amely alapján felmerülhet, hogy a felek magatartása
az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok kijátszására irányul. Ezen földspekulációs törekvések
elsősorban azokban az esetekben szembetűnők, amikor kisebb értékű tartós fogyasztási cikk
ellenében történik termőföldszerzés, illetve a felek között fennálló rokonsági, érzelmi viszony
hiányában kerül sor ingyenesen a termőföld tulajdonjogának átruházására. A kétes ügyletekkel
az utóbbi időben a sajtó is több ízben foglalkozott.
A felek a csere és az ajándékozás esetében azért tudják megkerülni Tft.-ben foglalt elővásárlási
jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, mert a hatályos szabályozás alapján az
elővásárlási jog kizárólag az adás-vétel során alkalmazható. A csere és az ajándékozás
vonatkozásában ezen jogintézmény nem jöhet szóba.
Amennyiben tehát a termőföld 1/1 tulajdonjogát, illetve tulajdoni hányadát csere, illetve
ajándékozás jogcímén szerzik meg, az elővásárlásra jogosult személyek nem élhetnek az
elővásárlási jogukkal, mert az elővásárlási jog csak adás-vétel esetében, a - polgármesteri
hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett - vételi ajánlat alapján gyakorolható.
A Javaslat ezen rendelkezése szerint a termőföldet érintő csere érvényességi feltétele lenne,
hogy a csereszerződés kizárólag termőföldek kölcsönös átruházására irányuljon, úgy, hogy a
csere birtokösszevonást valósítson meg, avagy a helybenlakó személy földszerzését
eredményezze.
A termőföld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő megszerzése pedig csak a közeli
hozzátartozók között, illetve közalapítvány, önkormányzat, egyház, és az állam javára lenne
lehetséges. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 8. § (4) bekezdésében
szabályozott, az államot megillető elővásárlási jog csak a Javaslat 1. § (3) bekezdésében
meghatározott ajándékozotti körben alkalmazható.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a tartalmazza a hatályba léptető rendelkezést, tekintettel az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltakra is, mely
szerint a beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő
előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. Erre figyelemmel
további átmeneti hatályba léptető rendelkezés megalkotása szükségtelen.