﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6147 számú
törvényjavaslat
a minősített adat védelméről
Előadó:
dr. Szilvásy György
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
irányító tárca nélküli miniszter
Budapest, 2008. augusztus
2008. évi
törvény
a minősített adat védelméről
Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében, a közérdekű
adatok megismerésének alkotmányos jogából, illetve e jog kizárólag szükséges és arányos
mértékű korlátozásának lehetőségéből kiindulva, a minősített adat védelméről a következő
törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1.	§
E törvény célja, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása, a Magyar Köztársaság érdekeinek
védelme és az állam nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, valamint az
elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel összhangban meghatározza a minősített
adat létrejöttével és kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, a minősítési eljárás és a
nemzeti minősített adat felülvizsgálatának rendjét, a minősített adat védelmének általános
szabályait, a nemzeti iparbiztonság rendszerének főbb elemeit, és rendelkezzen a minősített
adat védelmét ellátó szervekről és személyekről.
Alapelvek
2.	§
(1)	Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot
minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a
védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.
(2)	Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy
közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.
(3)	Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé
vagy megismerhetővé.
(4)	Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja
vagy semmisítheti meg.
(5)	Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult
személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.
2
Értelmező rendelkezések
3.	§
E törvény alkalmazásában
1.	minősített adat:
a)	nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési
jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat,
amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során
megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé,
valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek
közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és
tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében
korlátozza;
b)	külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az
Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet
által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján
átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az
Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve
nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza;
2.	érvényességi idő: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont,
ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton
kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza;
3.	minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy;
4.	minősített adatot kezelő szerv: állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat
kezelését végző szerv, szervezet vagy szervezeti egység, továbbá a gazdálkodó szervezet;
5.	felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása céljából a
felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a minősített adatra vonatkozóan a
felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít;
6.	közreműködő: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv
feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása
is szükséges;
7 felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a felhasználói engedély
kiadására jogosult vezető által, a felhasználói engedélyben meghatározott, a minősített adatra
vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlása;
8.	felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő, illetve a
felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a minősített adat felhasználására
jogosult személy részére írásban adott felhatalmazás, a minősített adattal kapcsolatos egyes
rendelkezési jogosultságok meghatározásával;
9.	megismerési engedély: a minősítő által a jogosult személyazonosító adatainak
feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok
megjelölésével, a nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás;
10.	titoktartási nyilatkozat: a minősített adatot felhasználó vagy megismerő személy
nyilatkozata arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az
őt terhelő titoktartási kötelezettséget tudomásul vette;
3
11.	személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejártáig
meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen legmagasabb minősítési szintű
adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt;
12.	elektronikus adatkezelő rendszer: minősített adat elektronikus, elektromagnetikus vagy
optikai úton történő kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese;
13.	rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári védelem, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, valamint az állami és
hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
14.	gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c)
pontjában felsoroltak;
15.	telephely biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a
gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére
alkalmas;
16.	ügyészség vezetője: a fellebbviteli főügyész, a főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész, a
vezető ügyész.
II.	Fejezet
A minősítők és a minősítési eljárás szabályai
A minősítők
4.	§
(1)	Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:
a)	a Magyar Köztársaság elnöke,
b)	az Országgyűlés elnöke,
c)	az országgyűlési bizottság elnöke,
d)	az Alkotmánybíróság elnöke,
e)	a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke,
f)	a bíróság elnöke,
g)	az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője,
h)	a legfőbb ügyész,
i)	az ügyészség vezetője,
j) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a külön biztosok,
k) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
l) a Kormány tagja,
m) a kormánybiztos, a kormányhivatal vezetője,
n) a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,
o)	a rendvédelmi szerv központi szerve, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok
vezetője és a rendvédelmi szerveknél belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó
szervnek a vezetője,
p) a nemzeti biztonsági felügyelet vezetője;
q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben
meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi
szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti
hatáskörrel rendelkező személy,
r) törvény által minősítésre feljogosított személy.
4
(2)	Az (1) bekezdés szerinti minősítők minősítői jogkörüket írásban
a)	„Szigorúan titkos!” minősítési szintű adat esetén a helyettesükre, valamint a Kormány tagja
a szakállamtitkárra,
b)	„Titkos!”, „Bizalmas!” és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat vonatkozásában
az irányításuk alatt álló, közhatalmi jogosítványokkal felruházott szervben vezetői
megbízással rendelkezőkre, illetve vezetői beosztásba kinevezettekre
átruházhatják.
(3)	A honvédelemért felelős miniszter, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért
felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint az (1)
bekezdés o) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a minősített
adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bűnüldözési feladatok
körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó, vezetői
megbízással rendelkező, illetve vezetői beosztásba kinevezett más személyre és a minősített
adat felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértőre írásban átruházhatja. A bűnüldözési
feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.
A minősítés
5.	§
(1)	Minősítéssel védhető közérdek a Magyar Köztársaság
a)	szuverenitása, területi integritása,
b)	alkotmányos rendje,
c)	honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,
d)	igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
e)	külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
f)	állami szerve külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.
(2)	Tilos minősíteni az adatot
a)	a nyilvánosságra hozatalának megakadályozása vagy késleltetése érdekében, ha az adat
védelme a (3) bekezdés szerint nem szükséges, továbbá
b)	jogszabálysértés vagy adminisztrációs hiba, illetve a hatékonyság hiányának leplezése, a
verseny elkerülése, vagy kizárólag valamely személy vagy szervezet jó hírének védelme
érdekében.
(3)	Az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha
a)	az adat minősítéséhez fűződő közérdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a hozzáférhetővé
tételéhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek,
b)	a keletkezett adat az (1) bekezdésben meghatározott minősítéssel védhető közérdekek
körébe tartozik és a minősítésre nem a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra
tekintettel kerül sor,
c)	az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása,
illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, és
d)	az adat nyilvánosságát és arra feljogosított személyen kívüli megismerhetőségét
meghatározott ideig korlátozni szükséges.
5
(4)	Az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén és csak a
legszükségesebb ideig védhető.
(5)	Amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy
felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele
a)	rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Szigorúan titkos!”,
b)	súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Titkos!”,
c)	károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!”,
d)	hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott terjesztésű!”
minősítési szintű.
(6)	A kármérték meghatározásához irányadó szempontokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(7)	Az érvényességi idő:
a)	„Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év,
b)	„Bizalmas!” és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 15 év
lehet.
(8)	A „Titkos!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje
új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb a
(7)	bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal, illetve a Magyar Köztársaság -
magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (7)
bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. A „Bizalmas!” vagy
„Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új
minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5
évvel, illetve a Magyar Köztársaság - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő -
honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két
alkalommal, legfeljebb a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartammal
meghosszabbítható. Az új minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni.
Az érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése
után az adat újból nem minősíthető.
(9)	A minősített adat kezelése során mindig egyértelműen felismerhetőnek kell lennie az adat
minősített jellegének. A nemzeti minősített adat hordozóján vagy - ha arra nincs lehetőség -
külön kísérőlapon fel kell tüntetni a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét
és beosztását (a továbbiakban együtt: minősítési jelölés).
(10)	Nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján készített nemzeti minősítést igénylő
adat minősítése az (1)-(9) bekezdésekben meghatározottak szerint történik. Ilyen adat
külföldre történő továbbítása előtt a minősítési szintet magyarul, valamint a nemzetközi
szerződésben vagy megállapodásban meghatározott nyelven - az Európai Unió intézményei
és szervei tekintetében angolul vagy franciául - is fel kell tüntetni.
(11)	Ha több minősített adat el nem különíthető módon, csak együttesen kezelhető, akkor
azokat az alkalmazott legmagasabb minősítési szintnek megfelelően kell kezelni.
6
6. §
(1)	A minősítést az köteles kezdeményezni, akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a
minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik.
(2)	A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező indokolással ellátott minősítési
javaslatot készít.
(3)	A minősítési javaslatban fel kell tüntetni a minősítéssel védhető valamely közérdekre
történő hivatkozást, a minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési
javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a
minősítést szükségessé teszik.
(4)	A minősítési eljárás alatt álló, minősíthető adatot tartalmazó adathordozót a
kezdeményező minősítés céljából haladéktalanul felterjeszti a minősítőhöz. A minősítő a
felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül dönt az adat minősítéséről. Ha a minősítő a
határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre.
(5)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott adat a minősítőnél keletkezik, döntését a (3)
bekezdésben meghatározott minősítési javaslat tartalmával megegyező módon köteles írásba
foglalni és az adatot minősíteni.
(6)	A minősítési eljárás alatt álló adatot a minősítő döntéséig a kezdeményezett minősítési
szintre vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok
szerint kell kezelni.
(7)	A nemzeti minősített adat a minősítő által történő minősítéssel jön létre. A nemzeti
minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeit is be kell tartani.
(8)	A minősítő az adatvédelmi biztos megkeresésére írásban köteles részletesen megindokolni
az adat minősítését.
A minősítési jelölés megismétlése
7.	§
(1)	Nem kell új minősítési eljárást lefolytatni, ha a készített adatba saját vagy más minősítő
által korábban készített minősített adatot is belefoglalnak, és ennek során további, saját
minősítést igénylő adat nem keletkezik. Ebben az esetben a korábban készített minősített adat
minősítési jelölését meg kell ismételni, kivéve ha azt a megismételni kívánt adat minősítője
megtiltotta. A minősítési jelölés megismétlése esetén biztosítani kell a különböző forrásból
származó eredeti minősített adatok azonosíthatóságát és elkülöníthetőségét.
(2)	Ha a megismételt minősítésű jelölésű adat mellett további, saját minősítést igénylő adat is
keletkezik, akkor arra az adatra a minősítési eljárást le kell folytatni.
7
A nemzeti minősített adat felülvizsgálata, felülbírálata
8.	§
(1)	A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5
évenként felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által készített és a feladat- és hatáskörébe
tartozó nemzeti minősített adatot. A minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be.
(2)	A felülvizsgálat eredményeként a minősítő, illetve jogutódja a feladat- és hatáskörébe
tartozó nemzeti minősített adat
a)	minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is fennállnak,
b)	minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét módosítja, ha a
minősítés feltételeiben változás történt,
c)	minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.
(3)	A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő
módosításáról minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot
továbbították.
(4)	A minősítésre jogosult személy az általa minősítői jogkörrel felruházott személyek
minősítését a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint felülbírálhatja, ennek
eredményeként megszüntetheti a minősítést, módosíthatja a minősítési szintet, illetve a
minősítés érvényességi idejét.
(5)	A legfőbb ügyész az ügyészség vezetője, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a
kormánybiztos, a Kormány tagja - felügyeleti jogkörében - a kormányhivatal vezetője
minősítését a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint felülbírálhatja, ennek
eredményeként megszüntetheti a minősítést, módosíthatja a minősítési szintet, illetve a
minősítés érvényességi idejét.
(6)	A felülvizsgálat és a felülbírálat során a minősítési eljárás szabályai szerint kell eljárni.
(7)	A minősített adatot kezelő szervtől bárki kérheti a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát
és a minősítés megszüntetését. A kérelemben a felülvizsgálni kért minősített adatot pontosan
meg kell jelölni. A minősítő a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az adat
minősítését felülvizsgálja, és ennek eredményéről az igénylőt tájékoztatja. Nem kell a
felülvizsgálatot megismételni, ha a kérelem beérkezését megelőző 90 napon belül
felülvizsgált minősített adatra vonatkozik. Ebben az esetben a kérelmezőt a felülvizsgálat
időpontjáról és eredményéről kell tájékoztatni.
(8)	Ha a minősítő a minősítést nem szünteti meg, a kérelmező a tájékoztatás kézhezvételét
követő 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására a polgári
perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A bíróság a keresetet elutasítja, vagy az
adat minősítését megváltoztatja vagy megszünteti. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű
nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy
és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben
8
résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor
ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb
szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.
(9)	A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti, közérdekű adat
megismerésére irányuló igény elutasítása esetén a bíróság eljárására a (8) bekezdés
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
III.	Fejezet
Külföldi minősített adat
9.	§
(1)	Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió
(a továbbiakban: NYEU), valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az
Európai Atomenergia Közösség (a továbbiakban: EURATOM), az Európai Rendőrségi
Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL), az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a
továbbiakban: EUROJUST) által használt minősítési szinteket és azok nemzeti minősítési
szintű megfelelőit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2)	A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítési
szintet, illetve annak nemzeti minősítési szintű megfelelőjét a nemzetközi szerződés
tartalmazza.
(3)	A külföldi minősített adat érvényességi ideje a minősítő rendelkezése szerinti ideig tart,
ennek hiányában a minősítőnek az adat felülvizsgálata tárgyában hozott döntéséig minősített
adatként kell kezelni.
(4)	Ha nemzeti adat minősítésére és külföldi minősített adat kezelésére jogosult szervnél
külföldi minősített adat keletkezik, az adat minősítésére az érintett nemzetközi szervezet
biztonsági szabályai az irányadók.
(5)	A felhasználó a nála keletkezett adat esetében, ha az külföldi minősített adatot is
tartalmaz, a külföldi minősített adat minősítési szintjénél alacsonyabb minősítési szintet és -
amennyiben az érvényességi idő is fel van tüntetve - rövidebb érvényességi időt nem
alkalmazhat.
(6)	Ha a felhasználó a nála keletkezett nemzeti minősített adatba külföldi minősített adatot is
belefoglal, a nemzeti adat minősítése az 5. és 6. §-ban foglaltak szerint történik, a külföldi
minősített adat minősítési jelölésének megismétlését a 7. §-ban előírt szabályok szerint kell
végrehajtani. A keletkező adat esetében mindkét minősítési szintet fel kell tüntetni, és meg
kell jelölni a külföldi és a nemzeti minősítési szintű adatok pontos helyét.
(7)	A külföldi minősített adatot, amennyiben az Európai Unió jogi aktusa, nemzetközi
szerződés vagy megállapodás másként nem rendelkezik, e törvény szerint kell kezelni.
9
IV. Fejezet
A minősített adat biztonságára vonatkozó általános szabályok
A biztonsági feltételek megteremtése
10.	§
(1)	Minősített adatot kezelni csak a nemzeti biztonsági felügyelet által kiadott engedély
alapján lehet, akkor, ha az állami vagy közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen.
(2)	A minősített adathoz - az e törvényben meghatározott kivételekkel - kizárólag személyi
biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a
felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá.
(3)	A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett az adat minősítési szintjének
megfelelő szintű, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott
nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása
szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány
nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági
ellenőrzés alapján készített szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz. A személyi
biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.
(4)	Minden olyan szervnél, ahol minősített adatot kezelnek, meg kell teremteni a minősített
adat védelméhez szükséges, az adat minősítési szintjének megfelelő, e törvényben és a
végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonsági feltételeket.
(5)	Minden olyan helyiséget, épületet, építményt, ahol minősített adatot kezelnek, fizikai
biztonsági intézkedésekkel kell védeni az arra nem jogosult személyeknek a minősített
adathoz történő hozzáférése ellen.
(6)	Az adminisztratív biztonsági intézkedésekkel gondoskodni kell a minősített adat nyomon
követhetőségéről, bizalmasságáról, sérthetetlenségéről, rendelkezésre állásáról.
(7)	Elektronikus biztonsági intézkedéseket kell tenni az elektronikus rendszeren kezelt
minősített adat és az elektronikus rendszer bizalmassága, sérthetetlensége és rendelkezésre
állása érdekében.
(8)	A biztonsági feltételek tervezése során figyelembe kell venni:
a)	a kezelt minősített adat minősítési szintjét,
b)	a minősített adat mennyiségét és megjelenési formáját,
c)	a helyszín és a szerv, illetve az elektronikus rendszer veszélyeztetettségi szintjét és
sebezhetőségét, valamint
d)	a nemzetbiztonsági kockázatokat.
0
A minősített adat megismerése
11.	§
(1)	Az érintett a minősítő által kiadott megismerési engedély alapján, személyi biztonsági
tanúsítvány nélkül jogosult megismerni nemzeti minősítésű személyes adatát. Az érintett
köteles a nemzeti minősített adat megismerése előtt írásban titoktartási nyilatkozatot tenni és a
nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani.
(2)	A megismerési engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül
határoz. A megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat megismerése a
minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A megismerési engedély
megtagadását a minősítőnek indokolnia kell.
(3)	A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozat kézhezvételét követő
15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a
minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi. A bíróság eljárására egyebekben a 8. §
(8)	bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
12.	§
(1)	A minősített adat kezelője a személyes adatok védelméről szóló törvény alapján az
érintettet megillető tájékoztatást megtagadhatja, ha a minősítés alapjául szolgáló közérdeket
az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása veszélyeztetné.
(2)	Az érintett jogaival kapcsolatban egyebekben a személyes adatok védelméről szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés során az
eljáró bíróságra és a minősített adatok megismerésére a 8. § (8) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
Minősített adat felhasználása
13.	§
(1)	Minősített adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez állami vagy közfeladat
ellátása érdekében indokolt, és aki - törvényben meghatározott kivétellel - rendelkezik
a)	érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági
tanúsítvánnyal,
b)	titoktartási nyilatkozattal, valamint
c)	felhasználói engedéllyel.
(2)	A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adat állami vagy közfeladat
ellátásához szükséges felhasználása esetén a felhasználó titoktartási nyilatkozatot tesz és
felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie.
(3)	Állami vagy közfeladata ellátásához
a)	a köztársasági elnök,
b)	a miniszterelnök,
1
c)	az Alkotmánybíróság tagjai,
d)	az Országgyűlés elnöke,
e)	a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke,
f)	a legfőbb ügyész,
g)	az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a külön biztosok
nemzetbiztonsági ellenőrzés, illetve személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási
nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó
minősített adatra vonatkozó - a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott -
rendelkezési jogosultságok gyakorlására.
(4)	A minősítésre jogosult, - a gazdálkodó szervezet kivételével - a minősített adatot kezelő
szerv vezetője és a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és
hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó - a 18. §-ban meghatározott - rendelkezési
jogosultságok gyakorlására.
(5)	A bírót - ha törvény másként nem rendelkezik - nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi
biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül
megilleti az ügyelosztási rend szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges rendelkezési
jogosultságok gyakorlása.
(6)	Állami vagy közfeladat ellátása során külön engedély nélkül jogosult a minősített adat
felhasználására az, akit erre törvény kifejezetten felhatalmaz.
(7)	Minősített adatnak az állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a
minősített adatot kezelő szerv vezetője határozza meg a szerven belül azokat a vezetői
beosztásokat, amelyet betöltő személyek felhasználói engedély kiadására jogosultak.
Részükre a felhasználói engedélyt a minősített adatot kezelő szerv vezetője adja ki.
14.	§
(1)	Nemzeti minősített adatnak büntetőeljárásban történő felhasználására a büntetőeljárásról
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A büntetőeljárás során - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárást folytató, illetve
az eljárásban részt vevő ügyész, a büntetőeljárásban kirendelt vagy bevont igazságügyi
szakértő nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási
nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a rendelkezésére bocsátott
nemzeti minősített adatot.
(3)	A büntetőeljárásban fel nem használt nemzeti minősített adat felhasználására a minősítő
adhat felhasználói engedélyt.
(4)	Közigazgatási, - a büntetőeljárást kivéve - bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági
eljárásban nemzeti minősített adat felhasználására a minősítő adhat felhasználói engedélyt. Az
ügyészi törvényességi felügyeleti eljárásban, valamint az ügyész által közérdekből indítható
polgári peres eljárásban a nemzeti minősített adat felhasználására vonatkozó engedély kiadása
nem tagadható meg.
2
(5)	Ha közigazgatási, bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban a titoktartásra
kötelezettnek nemzeti minősített adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alól az
adatot minősítő személy adhat felmentést.
Minősített adat átadása
15.	§
(1)	Ha a minősített adatot kezelő szerv közreműködő segítségét veszi igénybe, és ehhez a
közreműködőnek minősített adatot kell felhasználnia, - a minősítő eltérő rendelkezésének
hiányában - a közreműködő részére a minősített adatot kezelő szerv vezetője adja ki a
felhasználói engedélyt.
(2)	A felhasználói engedély megadása előtt a minősített adatot kezelő szerv köteles
ellenőrizni, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt
feltételeket.
(3)	A közreműködőre az őt igénybe vevő minősített adatot kezelő szerv részére meghatározott
személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó feltételek
vonatkoznak.
(4)	A felhasználói engedély nem adható ki, ha a közreműködő nem felel meg a személyi
biztonsági feltételeknek.
(5)	A közreműködő kizárólag a minősített adatot kezelő szervnél férhet hozzá a minősített
adathoz, ha a minősített adatot kezelő szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a
közreműködőnél hiányoznak
a)	a fizikai biztonságra,
b)	az adminisztratív biztonságra vagy
c)	az elektronikus biztonságra
vonatkozó feltételek.
16.	§
(1)	Ha a minősített adatot kezelő szerv az állami vagy közfeladata ellátásához gazdálkodó
szervezet - minősített adat felhasználásával járó - közreműködését veszi igénybe, a
gazdálkodó szervezetnél a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat átadása
előtt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott iparbiztonsági
ellenőrzést kell végrehajtani. Az iparbiztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot
kezelő szerv a nemzeti biztonsági felügyeletnél kezdeményezi.
(2)	Az iparbiztonsági ellenőrzés
a)	a gazdálkodó szervezet cégellenőrzéséből és a minősített adatot felhasználó személyek
nemzetbiztonsági ellenőrzéséből, illetve
b)	a minősített adat személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei
meglétének ellenőrzéséből
áll.
3
(3)	Ha az iparbiztonsági ellenőrzés során a nemzeti biztonsági felügyelet nem állapít meg
kockázati tényezőt, akkor a gazdálkodó szervezet részére telephely biztonsági tanúsítványt ad
ki.
(4)	„Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat kizárólag érvényes telephely
biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet részére adható át.
(5)	„Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat gazdálkodó szervezetnek történő átadását
a minősített adatot kezelő szerv vezetője akkor engedélyezheti, ha a gazdálkodó szervezet a
minősített adat személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek
megfelel.
Személyi biztonsági tanúsítvány kiadása
17.	§
(1)	A nemzeti biztonsági felügyelet adja ki a 9. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi
minősített adat felhasználói, továbbá a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek
felhasználói részére a személyi biztonsági tanúsítványt. A nemzeti biztonsági felügyelet a
szükséges biztonsági feltételek hiánya vagy megszűnése esetén a személyi biztonsági
tanúsítvány kiállítását megtagadja, illetve a már kiadott tanúsítványt visszavonja.
(2)	A biztonsági vezető
a)	adja ki a szerven belül a nemzeti minősített adatot felhasználók, valamint a szervvel
közreműködők személyi biztonsági tanúsítványát,
b)	a szükséges biztonsági feltételek hiánya vagy megszűnése esetén a személyi biztonsági
tanúsítvány kiállítását megtagadja, illetve a már kiadott tanúsítványt visszavonja.
Felhasználói engedély
18.	§
(1)	A felhasználói engedélyben meg kell határozni, hogy a rendelkezési jogosultságok közül
melyek illetik meg a felhasználót.
(2)	A minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:
a)	állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,
b)	minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
c)	minősített adat birtokban tartása,
d)	minősítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása,
e)	minősített adat másolása, sokszorosítása,
f)	minősített adat fordítása,
g)	kivonat készítése,
h)	szerven belüli átadás,
i)	szerven kívülre továbbítás, szállítás,
j) selejtezés, illetve megsemmisítés,
k) felhasználói engedély kiadása,
l) megismerési engedély kiadása,
4
m) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,
n) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének
engedélyezése,
o)	minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezése,
p) titoktartási kötelezettség alóli felmentés.
(3)	A felhasználót
a)	az általa minősített adat esetén a rendelkezési jogosultságok teljes körűen illetik meg,
b)	a más minősítő által minősített adat esetén a (2) bekezdés a)-k) alpontjában foglalt
rendelkezési jogosultságok
illethetik meg.
Egyéb védelmi kötelezettségek
19.	§
(1)	Ha állami vagy közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek olyan külföldi minősített
adat kerül a birtokába, amelynek felhasználására nem jogosult, illetve ismeretlen helyről
származó, olyan nemzeti minősített adat került a birtokába, amelynek minősítője nem
azonosítható, köteles azt a nemzeti biztonsági felügyeletnek haladéktalanul átadni. A fellelés
körülményeiről és az adathordozó átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az ismeretlen
helyről származó nemzeti minősített adat minősítője ismert, az adatot a minősítőnek kell
haladéktalanul megküldeni.
(2)	Ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat
megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatja. Ha e törvényt vagy a
végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a „Szigorúan titkos!”,
a „Titkos!”, valamint a „Bizalmas!” minősítési szintű adat ezáltal illetéktelen személy részére
hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv
vezetője a minősítőt és a nemzeti biztonsági felügyeletet köteles erről tájékoztatni.
V.	Fejezet
A minősített adat védelmét ellátó szervezetek és személyek
A nemzeti biztonsági felügyelet
20.	§
(1)	A nemzeti biztonsági felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági
felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a
nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A nemzeti biztonsági felügyelet
közigazgatási hatósági ügyekben történő eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A nemzeti biztonsági felügyelet
a)	a minősített adatot kezelő szervnél engedélyezi a minősített adatok kezelését, jogosult a
kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,
5
b)	engedélyezi a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba
vételét, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,
c)	nyilvántartja az a) és b) pontban meghatározott engedéllyel rendelkező minősített adatot
kezelő szerveket nevük és székhelyük feltüntetésével,
d)	a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekről megfelelőségi igazolások alapján
tanúsítványt ad ki,
e)	ellátja a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését és felügyeletét,
f)	ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként egyedi vagy általános
ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat kialakítása érdekében, illetve
kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát,
g)	ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat kezelésének hatósági
felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a
személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartását,
h)	az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki,
jogosult a telephely biztonsági tanúsítványt módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány
visszavonására,
i)	kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő bejelentéseket,
j) a minősített adatot kezelő szervnél kivizsgálja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen
személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket,
k) gondoskodik a jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett minősített adatok
felülvizsgálatának elvégzéséről,
l)	ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az
EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, valamint vonatkozó
szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a
nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,
m) kapcsolatot tart a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és
tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,
n) ellátja a nemzeti érdekérvényesítést a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi
bizottságokban és munkacsoportokban,
o) részt vesz a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági
megállapodások, továbbá valamennyi olyan nemzetközi szerződés előkészítésében, amely
minősített adatokat is érint,
p) gondoskodik a biztonsági vezetők részére tartandó képzésről és továbbképzésről,
q) együttműködik az adatvédelmi biztossal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő
alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében.
21.	§
(1)	A nemzeti biztonsági felügyeletnek a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
hatáskörében hozott döntésével szemben az érintett a kézbesítéstől számított 15 napon belül
keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás
közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Fővárosi Bíróság
határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2)	A minősített adat védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az ezzel
kapcsolatos tevékenységéről szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja az
Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti ügyekkel foglalkozó
bizottságát.
6
A nemzeti biztonsági felügyelet adatkezelése
22.	§
(1)	A nemzeti biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához a következő
adatokat kezeli:
a)	az érintett személy
aa)	természetes személyazonosító adatai (születési családi és utóneve, neve, születési helye
és ideje, anyja születési családi és utóneve),
ab)	állampolgársága,
ac)	úti okmányának okmányazonosítója,
ad)	minősített adat felhasználásához kötődő munkahelye, beosztása és feladatköre,
ae)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott biztonsági
kérdőívben és szakvéleményben foglalt adatai,
b)	a kiadott személyi biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a nemzeti biztonsági felügyelet az érintett
személy részére kiadott utolsó személyi biztonsági tanúsítvány érvényességi idejének lejártát
vagy visszavonását követően a minősített adattal visszaélés bűncselekményére a büntető
törvénykönyvben meghatározott büntetési tétel felső határának megfelelő ideig kezeli.
(3)	Ha az érintett személy részére személyi biztonsági tanúsítvány kiadására nem kerül sor, a
nemzeti biztonsági felügyelet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az eljárás
befejezését követően köteles törölni.
(4)	A nyomozó hatóságok, a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
megkeresésére - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátásához, az ott
meghatározott körben - a nemzeti biztonsági felügyelet adatot szolgáltat.
(5)	A nemzeti biztonsági felügyelet az (1) bekezdés a) pontjának aa)-ad) alpontjában és b)
pontjában szereplő adatokat - a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a
külföldi adatkezelők részére.
A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet
23.	§
(1)	A minősített adat védelmi feltételeinek kialakításáért a minősített adatot kezelő szerv
vezetője felelős.
(2)	A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok
végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kinevezett
biztonsági vezető végzi.
(3)	Amennyiben a minősített adatok mennyisége indokolja, az ezek védelmével kapcsolatos
feladatok ellátására külön szervezeti egységként helyi biztonsági felügyelet is kijelölhető.
Ebben az esetben a helyi biztonsági felügyeletet a biztonsági vezető vezeti.
7
(4)	A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány
kiadásával összefüggésben a 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezeli a 22. §
(2)-(3) bekezdésében előírt ideig.
(5)	A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet a 22. § (1) bekezdés a) pontjának aa)-
ad)	alpontjában és b) pontjában szereplő adatokat - a nemzetközi kötelezettségvállalások
alapján - továbbíthatja a külföldi adatkezelők részére. A gazdálkodó szervezetek esetében
ezen adatok továbbítására a minősített adatot átadó szerv biztonsági vezetője jogosult.
VI.	Fejezet
Módosuló rendelkezések
Egyszerű többséget igénylő rendelkezések
24.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV.
Fejezetének III. Címe helyébe a következő cím lép:
„III. Cím
Visszaélés minősített adattal”
(2)	A Btk. 221. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal
221.	§ (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott titkos minősítésű
adatot
a)	jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,
b)	jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére
hozzáférhetetlenné teszi,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés
a)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt szigorúan titkos
minősítésű adatra követik el vagy ha a titkos minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy
részére válik hozzáférhetővé,
b)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a szigorúan
titkos minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet
követ el, az ott írt megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig, illetve bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt minősített adat felhasználására
törvény rendelkezése alapján jogosult személyként követi el, az ott írt megkülönböztetés
szerint, bűntett miatt
a)	az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig,
b)	a (2) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig,
8
c)	a (2) bekezdés b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig,
d)	a (3) bekezdés esetén - az ott írt megkülönböztetés szerint - három évig, illetve egy évtől
öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki az
(1)	bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két
évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt megkülönböztetés szerint, három évig, illetőleg egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(3)	A Btk. 222. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Visszaélés bizalmas minősítésű adattal
222.	§ (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott bizalmas
minősítésű adatot
a)	jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,
b)	jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére
hozzáférhetetlenné teszi,
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendő.
(2)	A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a bizalmas
minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.
(3)	Aki a bűncselekményt minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján
jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a
bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(4)	A Btk. a következő új 222/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal
222/A. § (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozott
terjesztésű minősítésű adatot
a)	jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,
b)	jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére
hozzáférhetetlenné teszi,
vétséget követ el, és közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a
bűncselekmény folytán a korlátozott terjesztésű minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy
részére válik hozzáférhetővé.
(3)	Aki a bűncselekményt minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján
jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
9
(4)	Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a
bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt közérdekű
munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
(5)	A Btk. 223. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Értelmező rendelkezések
223.	§ (1) E Cím alkalmazásában szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott
terjesztésű minősítésű adaton a minősített adat védelméről szóló törvényben ilyen minősítésű
nemzeti, vagy nemzetközi szerződésben, az Európai Unió jogi aktusában e minősítésű
adatnak megfeleltetett külföldi minősített adatot kell érteni.
(2)	A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított 30 napig kiterjed arra az
adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a cselekmény elkövetésekor a
minősítési eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.”
(6)	A Btk. a következő 224. §-sal egészül ki:
„224. § Szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, bizalmas minősítésű adattal, valamint
korlátozott terjesztésű minősítésű adattal visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített
adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy
feljelentése alapján van helye.”
25.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 53. § (1)
bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
[A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek]
„b) a minősített adatot tartalmazó iratait a felülvizsgálatra jogosult minősítő részére köteles
jegyzékbe foglalni és a jegyzék megküldésével a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezni.”
26.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A NEBEK vezetője a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződés hatálya alá
tartozó adat esetében feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.”
27.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
4/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
0
„(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője feladat- és hatáskörében
minősítésre jogosult.”
28.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A szolgáltató - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-
ában meghatározott adatszolgáltatás és adatbetekintés kivételével - köteles tájékoztatni az
érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat minősített adatot képező, védett
telefonszámait érintő adatszolgáltatási megkeresésekről.”
29.	§
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § Az európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatot
csak a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak szerinti engedély alapján
használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket
megtartani.”
30.	§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„18/B. § A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesettel és repülő eseménnyel összefüggésben feladat- és hatáskörében
minősítésre jogosult.”
Minősített többséget igénylő módosító rendelkezések
31.	§
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 8. § (2) és(3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép, a szakasz az alábbi új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki,
egyúttal a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(2) Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja a bizottság döntése alapján,
külön felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a
vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának
ellátásához szükséges minősített adat felhasználásához a felhatalmazást megadta. A
vizsgálóbizottság tagja a vizsgálóbizottság felhatalmazása alapján járhat el.
1
(3)	Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön
felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemről
szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges
minősített adat felhasználására. Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai
Felderítő Hivatal működése körében keletkezett minősített adatok vonatkozásában a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 17. §-a keretei között érvényesül.
(4)	Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön
felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített
adat felhasználására.
(5)	Az országgyűlési képviselő - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a feladatai
ellátásához szükséges minősített adatokat csak a minősített adat védelméről szóló törvényben
foglaltak szerinti felhasználói engedély alapján használhatja fel.”
32.	§
(1)	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület üléséről készült összefoglaló,
emlékeztető, továbbá kép- vagy hangfelvétel a keletkezését követő huszonöt éven belül nem
nyilvános, annak e határidőn belül való megismerését az adott testület vezetője
engedélyezheti.”
(2)	Az Avtv. 26. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A minősített adat az adatvédelmi biztost e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában
nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is
kötelezőek. Minősített adatot érintő adatkezelés esetén az adatvédelmi biztos jogait csak
személyesen, vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett
munkatársai útján gyakorolhatja.
(5)	Ha az adatvédelmi biztos az eljárása során a nemzeti minősített adat minősítését
indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére
szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minősítő 60 napon
belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. Amennyiben a minősítő a felszólításnak 60 napon
belül nem tesz eleget és határidőn belül nem fordul bírósághoz, a nemzeti minősített adat
minősítése a felszólítás kézhezvételét követő 61. napon megszűnik, illetve minősítési szintje
vagy érvényességi ideje a felszólításban foglaltaknak megfelelően megváltozik. A bíróság
eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A bíróság a
keresetet elutasítja, vagy az adat minősítését megváltoztatja vagy megszünteti. A perben csak
olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti
legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A perben résztvevő egyéb
személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági
ellenőrzésüket elvégezték.”
2
33. §
(1)	Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a
továbbiakban: Obtv.) 18. §-ának az Obtv. 1993. június 22-én kihirdetett szövegével
megállapított (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az állampolgári
jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi
CXLV. törvény 6. §-ával megállapított (5) bekezdésének számozása (6) bekezdésre és (6)-
(10)	bekezdéseinek számozása (7)-(11) bekezdésre változik:
„(5) A minősített adat az országgyűlési biztost az e §-ban szabályozott jogainak
gyakorlásában nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására vonatkozó
rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség
tisztsége megszűnése után is terheli.”
(2)	Az Obtv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a Magyar Honvédség vagy a
rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása minősített adatot
érintene, az ügyet az országgyűlési biztos éves beszámolójával egyidejűleg, vagy - ha a
visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti - az
éves beszámolót megelőzően, szükség szerint a minősített adat védelméről szóló törvényben
meghatározott minősítési szintű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező
bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.”
(3)	Az Obtv. 27. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adatvédelmi biztos beszámolója tartalmazza a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26. § (5) bekezdésében
meghatározott eljárásának a tapasztalatait is.”
(4)	Az Obtv. mellékletének II. pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során nem tekinthet
be:]
„7. A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos dokumentumokba.”
(5)	Az Obtv. mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:
1.	Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés
okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a
rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a
szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik.
2.	A rendőrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba,
megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-
kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények
megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.
3
3.	A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos,
és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény
mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.
4.	A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett
személyek őrzés-védelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre
vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.
5.	Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban
igényli.
6.	A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő
dokumentumokba, kivéve ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást
maga kéri.
7.	A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének
és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek
azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.
8.	A rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok,
valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.
9.	A tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
elrendelték.
10.	A Magyar Honvédséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési
megállapodásokba, amelyeket a felek „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatnak
minősítettek.”
(6)	Az Obtv. melléklete a következő VIII. ponttal egészül ki:
„VIII. Az országgyűlési biztos a nemzeti biztonsági felügyeletnek a minősített adat
védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait érintő eljárása során nem tekinthet be:
A rejtjeltevékenység szakirányításával és hatósági engedélyezésével, felügyeletével
kapcsolatos dokumentumokba.”
34. §
(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban:
Nbtv.) 4. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Információs Hivatal]
„h) végzi a minősített adatok védelmére használt rejtjelző eljárások, algoritmusok, valamint az
országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minősítését,
továbbá rejtjelkulcsot állít elő;”
(2)	Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzetbiztonsági Hivatal]
„j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk.
174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a
közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §),
a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
4
hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés
(Btk. 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bűncselekményekre vonatkozóan,”
(3)	Az Nbtv. 36. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség
esetein kívül - lőfegyvert használhat]
„c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő „Szigorúan titkos!” minősítési szintű
minősített adatnak személy elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre
irányuló kísérlet esetén;”
(4)	Az Nbtv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint
a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a
miniszter vagy a főigazgató engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.”
(5)	Az Nbtv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a szakasz
az alábbi új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt, illetve ilyen munkakört betöltő személyekre
vonatkozó szabályok szerint - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - kijelölésük,
megbízásuk előtt, valamint e megbízásuk, munkakörük betöltése alatt legalább ötévenként
ellenőrzést kell kezdeményezni
a)	az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró, valamint a minősített adat
védelméről szóló törvényben meghatározott peres eljárásban eljáró bíró,
b)	valamennyi miniszter,
c)	a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság eljárásában
közreműködő szakértő,
d)	amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű
minősített adatot szükséges felhasználnia, az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság,
eseti bizottság tagja, valamint a bizottság eljárásában közreműködő szakértő,
e)	az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész,
f)	amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű
minősített adatot szükséges felhasználnia, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti
minősített adatot kezelő szervvel közreműködő, illetve gazdálkodó szervezetnél minősített
adatot felhasználó személy,
g)	ha megfelelő szintű ellenőrzését még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem
rendelkezik, állami vagy közfeladat ellátásához szükséges „Bizalmas!” vagy ennél magasabb
minősítési szintű minősített adat felhasználására jogosult személy,
h)	a Független Rendészeti Panasztestület tagjai
tekintetében.
(5)	A (4) bekezdés g) pontja szerinti ellenőrzést nem kell kezdeményezni a minősített adat
védelméről szóló törvény 13. §-ának (3)-(4) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében
szereplő személyek, továbbá - a (4) bekezdés c), d) és h) pontjában meghatározottak
kivételével - az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament Magyarországon
megválasztott képviselője és az önkormányzati képviselő tekintetében.
5
(6)	Amennyiben a fontos és bizalmas munkakörbe jelölt, vagy ilyen munkakört betöltő,
továbbá a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében öt éven belül biztonsági
kockázati tényezőt nem tartalmazó - az új kinevezéshez, kijelöléshez vagy megbízáshoz,
illetve a közreműködéshez szükséges ellenőrzéssel legalább azonos szintű - biztonsági
szakvélemény került kibocsátásra, a kezdeményezésre jogosult mérlegelési jogkörében dönt
az érintett személy ellenőrzésének kezdeményezéséről.”
(6)	Az Nbtv. 69. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az ellenőrzést]
„a) az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi Bizottságába, illetve - ha
a feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot
szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, eseti
bizottságba jelölt személy,”
[tekintetében.]
(7)	Az Nbtv. 69. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenőrzést]
„i) az irányítása vagy felügyelete alatt álló minősített adatot kezelő szerv vezetője”
[tekintetében.]
(8)	Az Nbtv. 69. § (10)-(14) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) A Fővárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a titkos információgyűjtést
engedélyező bíró, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott
peres eljárásban eljáró bíró tekintetében.
(11)	Az országgyűlési bizottság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a bizottság eljárásában
közreműködő szakértő tekintetében, amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél
magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia.
(12)	A legfőbb ügyész kezdeményezi az ellenőrzést az 55. § alapján kijelölt ügyész
tekintetében.
(13)	A minősített adatot kezelő szerv vezetője kezdeményezi az ellenőrzést a 68. § (4)
bekezdésének f) és g) pontjában, valamint a 2. számú melléklet 19. pontjában meghatározott
személyek tekintetében.
(14)	A nemzeti biztonsági felügyelet vezetője kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek
tekintetében, akiknek feladataik ellátásához minősített adatot szükséges felhasználniuk, ha az
(1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult
személy.”
(9)	Az Nbtv. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a
következő (4) bekezdéssel egészül ki, és (5)-(7) bekezdésének számozása (6)-(8) bekezdésre
változik:
6
„(2) A 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban, valamint a 68. § (4) bekezdés a)-c), e), h)
pontjaiban felsorolt személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, „C” típusú kérdőívet
töltik ki.
(3)	A 68. § (4) bekezdésének d), f) és g) pontjában meghatározott személyek a felhasználandó
minősített adat minősítési szintjétől függően az alábbi típusú kérdőívet töltik ki:
a)	„Szigorúan titkos!” minősítési szintű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben
„Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó
személyek „C” típusú kérdőívet;
b)	„Titkos!” minősítési szintű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Titkos!”
minősítési szintű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személyek „B” típusú
kérdőívet;
c)	„Bizalmas!” minősítési szintű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben
„Bizalmas!” minősítési szintű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személyek
„A” típusú kérdőívet.
(4)	Az illetékes miniszter a 2. számú melléklet 18., illetve a minősített adatot kezelő szerv
vezetője a 2. számú melléklet 19. pontja alapján - a (3) bekezdésben meghatározottak
figyelembevételével - meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett
személyek a 3. számú mellékletben meghatározott „A”, „B” vagy „C” típusú kérdőívet
töltenek ki. Az illetékes miniszter a 2. számú melléklet 18/A. pontjában, illetve a nemzeti
biztonsági felügyelet vezetője a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek
tekintetében - a felhasználandó minősített adat minősítési szintjének megfelelően - egyedileg
dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.”
(10)	Az Nbtv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági
szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült, elfogadhatatlannak
minősített biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményt a nemzetbiztonsági
szolgálat a kezdeményezőhöz továbbítja. A szakvéleményben foglalt megállapításokért a
felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A kezdeményező a szakvéleményt a nemzeti
biztonsági felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához külföldi
minősített adatot szükséges felhasználnia. A szakvélemény felülvizsgálatát az érintett és a
kezdeményező a 11. § (5) bekezdése szerinti panaszeljárás keretében kezdeményezheti; a
miniszter ennek során a biztonsági kockázati tényező elfogadhatóságára vonatkozó minősítést
megváltoztathatja.”
(11)	Az Nbtv. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt - az
Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással - döntése kialakításánál
szabadon mérlegeli.”
(12)	Az Nbtv. 74. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
7
,f cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek
célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet minősített adat felhasználásával járó
közreműködése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.”
(13)	Az Nbtv. 2. számú melléklet 15. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:]
„15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői,
felügyelő bizottsági tagjai,
16.	a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek
vezető beosztású munkatársai és felügyelő bizottsági tagjai,”
(14)	Az Nbtv. 2. számú melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:]
„18. a minisztériumokon, az autonóm államigazgatási szerveken, a kormányhivatalokon, a
központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel
rendelkező miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek
feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot
szükséges felhasználniuk,”
(15)	az Nbtv. 2. számú melléklete a következő 18/A. ponttal egészül ki:
[Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:]
„18/A. a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!” vagy annál magasabb
minősítési szintű adatot kezelő szerv vezetője,”
(16)	az Nbtv. 2. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:]
„19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti
minősített adatot kezelő szervezeten belül a vezető által - a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben - meghatározott olyan személyek, akiknek
feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot
szükséges felhasználniuk.”
(17)	Az Nbtv. 3. számú mellékletében a „B” típusú biztonsági kérdőív 24. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„24. Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:”
8
35. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 43. §-a a következő
(3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek vezetői a honvédelmi felkészülés egyes
feladatainak ellátása során a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősítésre
jogosultak.”
VII.	Fejezet
Felhatalmazás
36.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nemzeti biztonsági
felügyeletet.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg:
a)	a nemzeti biztonsági felügyelet részletes feladatait, eljárását és működési rendjét,
b)	a minősített adat kezelésének rendjét, ennek részeként
ba)	a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásának és visszavonásának részletes eljárási
szabályait,
bb)	a minősített adat fizikai és adminisztratív biztonságának részletes szabályait,
bc)	a minősített adat kezelésének engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat,
bd)	a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályait,
c)	a minősített adat elektronikus biztonságának részletes szabályait, a minősített adatok
kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételének engedélyezésével és a
megfelelőséget igazoló tanúsítványok kiadásával kapcsolatos részletes szabályokat,
d)	a rejtjeltevékenység engedélyezésének rendjét és a hatósági felügyelet részletes szabályait,
e)	az iparbiztonsági ellenőrzés részletes szabályait.
VIII.	Fejezet
Záró rendelkezések
37.	§
E törvény 2009. július 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
38.	§
(1)	A minősítő a kezelésében lévő, a már levéltárba adott, vagy más, minősített adatot kezelő
szervnél fellelhető saját készítésű vagy jogelődje által készített, a jelenlegi feladat- és
hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok közül
9
a)	az 1990. május 2. előtt keletkezett „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, „TÜK iratként
kezelendő!”, „Szigorúan bizalmas!”, „Szolgálati használatra!” jelöléssel ellátott nemzeti
minősített adatokat legkésőbb 2011. június 30-ig,
b)	az 1990. május 2-ától 1995. június 30-ig keletkezett „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, „TÜK
iratként kezelendő!”, „Szigorúan bizalmas!”, „Bizalmas!”, „Szolgálati használatra!” jelöléssel
ellátott nemzeti minősített adatokat legkésőbb 2012. június 30-ig,
c)	az 1995. július 1-jétől e törvény hatálybalépéséig terjedő időszakban keletkezett állam-
vagy szolgálati titkot képező adatokat legkésőbb 2013. június 30-ig
köteles e törvény szerint felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményéről a címzetteket
értesíteni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidők elteltével a felül nem vizsgált nemzeti
minősített adatok minősítése megszűnik.
(3)	A levéltár, illetve a gazdálkodó szervezet az általa kezelt, és e törvény hatálybalépéséig
még felül nem vizsgált, vagy korábbi felülvizsgálat eredményeként minősítésében fenntartott,
módosított minősítésű szintű vagy érvényességi idejű
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamely minősítő felülvizsgálati hatáskörébe
tartozó nemzeti minősített adatokat, valamint a jogutód nélkül megszűnt szervek által 1995.
július 1-je előtt keletkeztetett nemzeti minősített adatokat legkésőbb 2009. december 3l-ig,
b)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, valamely minősítő felülvizsgálati hatáskörébe
tartozó nemzeti minősített adatokat, valamint a jogutód nélkül megszűnt szervek által 1995.
július 1-jétől e törvény hatálybalépéséig terjedő időszakban keletkeztetett nemzeti minősített
adatokat legkésőbb 2010. december 31-ig
köteles a felülvizsgálatra jogosult minősítő, illetve a jogutód nélkül megszűnt szervek adatai
esetén a nemzeti biztonsági felügyelet részére jegyzékbe foglalni és a felülvizsgálatot
kezdeményezni.
(4)	A felülvizsgálatra jogosult minősítő, illetve a jogutód nélkül megszűnt szervek adatai
esetében a nemzeti biztonsági felügyelet
a)	a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok tekintetében 2011. június 30-ig,
b)	a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében 2013. június 30-ig
köteles a felülvizsgálatot elvégezni.
(5)	Megkeresésre a nemzeti biztonsági felügyelet gondoskodik a felülvizsgálat elvégzéséről
a)	az e törvény hatálybalépése előtt jogutód nélkül megszűnt szervek által az (1) bekezdés a)-
b)	pontjában megjelölt időszakokban keletkeztetett nemzeti minősített adatok esetében az (1)
bekezdés a)-b) pontjában megjelölt határidőkig,
b)	az e törvény hatálybalépése után jogutód nélkül megszűnő szervek által keletkeztetett
nemzeti minősített adatok esetében, illetve
c)	ha a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára jogosult minősítő valamilyen okból nem
állapítható meg.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az elmúlt rendszer titkosszolgálati
tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁSZTLtv.) 1. §-a (1) bekezdése a)
és b) pontjának hatálya alá tartozó adatokra.
0
(7)	Az (1)-(5) bekezdésben előírt felülvizsgálat során a felülvizsgálatra jogosult minősítő,
illetve a nemzeti biztonsági felügyelet a 8. §-ban előírtak szerint jár el.
(8)	Az (1)-(5) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzéséig, illetve az ÁSZTLtv. hatálya alá
tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséig az e törvény hatálybalépése
előtt minősített adatok közül
a)	az államtitokká minősített és „Szigorúan titkos!”, illetve „Szigorúan titkos!” minősítési
jelöléssel és „Különösen fontos!” különleges kezelési utasítással ellátott adat „Szigorúan
titkos!” minősítési szintű adatnak,
b)	a szolgálati titokká minősített és „Titkos!” minősítési jelöléssel ellátott adat „Titkos!”
minősítési szintű adatnak,
c)	a szolgálati titokká minősített és „Bizalmas!”, illetve „Korlátozott terjesztésű!” minősítési
jelöléssel ellátott adat „Bizalmas!”, illetve „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű
adatnak,
d)	az 1995. július 1-je előtt keletkezett „Szigorúan bizalmas!” jelöléssel ellátott adat „Titkos!”
minősítési szintű adatnak, a „TÜK iratként kezelendő!”, „Bizalmas!” jelöléssel ellátott adat
„Bizalmas!” minősítési szintű adatnak, a „Szolgálati használatra!” jelöléssel ellátott adat
„Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatnak minősül.
39.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott személyi biztonsági tanúsítvány és telephely
biztonsági tanúsítvány az abban feltüntetett időpontig, a külföldi minősített adat kezelésére,
illetve a rendszer működésére vonatkozó engedély visszavonásig érvényes.
(2)	A személyi biztonsági tanúsítványt 2010. december 31-ig kell beszerezni azon
felhasználók részére, akik az államtitokra és szolgálati titokra vonatkozó jogszabályok alapján
e törvény hatálybalépésének időpontjában már betekintési engedéllyel rendelkeztek.
(3)	A minősített adatot kezelő szervnek a minősített adat kezelésére vonatkozó engedélyt,
továbbá a minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére
vonatkozó engedélyt 2011. december 31-ig kell beszereznie.
(4)	A minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket 2010.
december 31-ig kell megteremteni.
40.	§
(1)	Hatályát veszti az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a Btk. 224. §-át megelőző alcím,
b)	a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1)
bekezdés b) pontjában az „és titkos minősítésű” szövegrész,
c)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény
módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 23. § (7) bekezdése,
d)	a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 22. § (7) bekezdés második
mondata.
1
41. §
(1)	A Btk. 147. § (2) bekezdésében az „államtitok” szövegrész helyébe a „Szigorúan titkos!
minősítésű nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű adatnak megfeleltetett
külföldi minősített adat” szöveg lép.
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/E. §-ában a „jogosult államtitkot,
illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére” szövegrész helyébe a „minősítésre jogosult”
szöveg lép.
(3)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (2)
bekezdésében a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adatvédelmi” szöveg lép.
(4)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/S. § (1) bekezdésében a
Titoktartási nyilatkozat szövegében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a
minősített adatot” szöveg lép.
(5)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12. § (2) bekezdés harmadik
mondatában az „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot”
szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a
minősített adatot” szöveg lép.
(6)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 50. § (2) bekezdés
harmadik mondatában az „az államtitok vagy szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a
minősített adat” szöveg lép.
(7)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. § (3) bekezdésében az
„államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra” szövegrész helyébe a „minősített
adatra” szöveg, 105. § (1) bekezdésében az „az államtitok” szövegrész helyébe az „a
minősített adat” szöveg, 121/A. § (8) bekezdésében az „államtitkot, szolgálati titkot”
szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, az „adat- és titokvédelmi előírások”
szövegrész helyébe az „adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások”
szöveg lép.
(8)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 17. § (2) bekezdésében az „az
államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített” szövegrész helyébe az „a minősített”
szöveg lép.
(9)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 7. §-ában az „állami, szolgálati”
szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg lép.
(10)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény 15. § (3) bekezdésében az „Az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe
az „A minősített adatot” szöveg, 80. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében az „az állami
és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 100. § (2)
bekezdésében az „az államtitokra, a szolgálati titokra” szövegrész helyébe az „a minősített
adat védelmére” szöveg, 100. § (3) bekezdés b) pontjában az „az államtitok és a szolgálati
2
titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, a „titkos adatkezelését” szövegrész
helyébe a „minősített adatkezelését” szöveg, a „titok” szövegrész helyébe a „minősített adat”
szöveg, 8. számú melléklet III.1. pont c) alpontjában a „szolgálati titoktartás” szövegrész
helyébe a „titoktartási kötelezettség” szöveg lép.
(11)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 23. § (2) bekezdésében az „az államtitokként” szövegrész helyébe az „a minősített
adatként” szöveg, 53. § (2) bekezdés c) pontjában a „betekintési” szövegrész helyébe a
„felhasználói” szöveg, az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a
minősített adatot” szöveg, 53. § (5) bekezdésében és 84/C. § (2) bekezdésében az
„államtitokként” szövegrész helyébe a „minősített adatként” szöveg, 118. § (7) bekezdésében
az „államtitokká minősítéséhez” szövegrész helyébe a „minősítéséhez” szöveg lép.
(12)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 1. § d) pontjában az „az államtitkot és a szolgálati titkot képező” szövegrész
helyébe az „a minősített” szöveg, 11. § a) pontjában „az államtitkot és a szolgálati titkot”
szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 12. § (5) és (6) bekezdésében az
„államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 25. § (1)
bekezdésében az „az államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg lép.
(13)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (3) bekezdésében a „jogosult
államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére” szövegrész helyébe a
„minősítésre jogosult” szöveg, 67. § (7) bekezdés b) pontjában az „államtitoksértés,
szolgálati titoksértés” szövegrész helyébe a „visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű
adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű
adattal” szöveg lép.
(14)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 12. §-ában az „az
államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 30. § (3)
bekezdésében a „szolgálati vagy államtitkok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg
lép.
(15)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 68. § (2) bekezdésében az „az állami és a szolgálati
titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 134. § (4) bekezdésében az „az
állam és szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 141. § második
mondatában az „államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot”
szöveg, 3. számú mellékletének „A rendőrség hivatásos állományának esküje” című részében
az eskü ötödik bekezdésének első mondatában „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész
helyébe „A minősített adatot” szöveg, „Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó egyéb
rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának
esküje, illetve fogadalma” című részében az eskü második bekezdésének harmadik
mondatában „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe „A minősített adatot”
szövegrész, a fogadalom második bekezdésének negyedik mondatában „Az állam- és
szolgálati titkot” szövegrész helyébe „A minősített adatot” szöveg lép.
3
(16)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 20. § a) pontjában az „az államtitkot
és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 46. § (1)
bekezdésében az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített
adatot” szöveg, 46. § (2) bekezdésében az „államtitokká vagy szolgálati titokká” szövegrész
helyébe a „minősített adattá”, 47. §-ában az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
1995. évi LXV. törvény IV. Fejezete” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelmére
vonatkozó jogszabályok” szöveg, a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adat
védelmére vonatkozó” szöveg lép.
(17)	A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 43/E. § (1) bekezdésében, 65. § (8) bekezdésében az „állami és szolgálati titkot”
szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 74. § (3) bekezdésében az „az államtitok,
szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg lép.
(18)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdésében az
„üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „üzleti titkot, minősített adatot”
szöveg lép.
(19)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
16.	§ (2) bekezdésében az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített
adatot” szöveg, 39. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész
helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(20)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 77. § (1) bekezdésében az
„az államtitkot képező adatok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg lép.
(21)	A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 16. § (1) bekezdés e) pontjában az „az
államtitok és a szolgálati titok megsértése” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített
adattal” szöveg, 70/C. §-át megelőző alcíme helyébe az „A minősített adat megismerése”
alcím, 70/C. § (1) bekezdésében az „az államtitkot, illetőleg szolgálati titkot” szövegrész
helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében az „Az államtitokról és a
szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „A minősített adat védelméről” szöveg, a
„titokbirtokos” szövegrész helyébe a „minősített adatot kezelő” szöveg, 70/C. § (2)
bekezdésében, 70/C. § (3) bekezdés b) pont első és második mondatában, 70/C. § (3)
bekezdés c) pontjában az „államtitkot, illetőleg szolgálati titkot” szövegrész helyébe a
„minősített adatot” szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében, 70/C. § (5) bekezdés a) pontjában az
„az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében az „az államtitok, illetőleg a szolgálati titok megsértésének”
szövegrész helyébe az „a minősített adattal visszaélés büntetőjogi” szöveg, 70/C. § (3)
bekezdésének felvezető szövegében, 70/C. § (5) bekezdésének felvezető szövegében az „Az
államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg,
70/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész
helyébe a „minősített adatot” szöveg, 70/C. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjában, 70/C. § (4)
bekezdésében, 70/C. § (5) bekezdés a) pontjában az „az államtitok és a szolgálati titok”
szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 70/C. § (3) bekezdés d) pontjában a
„titokvédelmi” szövegrész helyébe a „biztonsági” szöveg, 70/C. § (4) bekezdésében a
„titokvédelmi felügyelőt” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetőt” szöveg, 74/A. § (3)
4
bekezdésében az „az államtitkot vagy szolgálati titkot sértene” szövegrész helyébe az „a
minősített adat védelmét sértené” szöveg, 81. § (2) bekezdésében az „Államtitoknak vagy
szolgálati titoknak minősülő tényről” szövegrész helyébe a „Minősített adatról” szöveg, 81. §
(3)	bekezdésében, 205. § (1) bekezdésében az „az államtitokról és a szolgálati titokról”
szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg, 201. § (1) bekezdés d)
pontjában a „szolgálati titoksértés” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített adattal”
szöveg, 237. § (3) bekezdés d) pontjában az „az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése”
szövegrész helyébe az „a minősített adat védelme” szöveg, 238. § (4) bekezdésében az „az
államtitok és a szolgálati titok megsértésének” szövegrész helyébe az „a minősített adattal
visszaélés büntetőjogi” szöveg lép.
(22)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 47. § (4) bekezdés második
mondatában az „Az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített
adatot” szöveg, 51. § (2) bekezdés b) pontjában az „az államtitkot vagy szolgálati titkot”
szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(23)	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 13. § (4) bekezdésében az „Az
államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minősülő” szövegrész helyébe az „A minősített”
szöveg lép.
(24)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (3)
bekezdésében az „államtitokként” szövegrész helyébe a „minősített adatként” szöveg lép.
(25)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében az
„államtitkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.
(26)	A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
szóló 2001. évi LXXXV. törvény 37. §-ában az „államtitoknak vagy szolgálati titoknak”
szövegrész helyébe a „minősített adatnak” szöveg, 38. § (7) bekezdésében az „államtitkot
vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, a „titokvédelmi”
szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó” szöveg lép.
(27)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 75. § (2) bekezdésében az „az állami és a szolgálati titkot”
szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 153. § (4) bekezdésében az „az állami és
szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg, 159. § (2)
bekezdésében az „állam- vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot”
szöveg lép.
(28)	A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 4. § (4) bekezdésében a
„titokvédelmi szabályok” szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó
szabályok” szöveg lép.
(29)	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 22. §
(3)	bekezdésében az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.
törvényben” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről szóló törvényben” szöveg
lép.
5
(30)	Az ÁSZTLtv. 9. § (5) bekezdésében az „az államtitok és szolgálati titok körébe tartozó”
szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, a „Ttv.” szövegrész helyébe a „minősített adat
védelméről szóló törvény” szöveg, 11. § (8) bekezdésében a „ , a Ttv. szerinti” szövegrész
helyébe a „nemzeti” szöveg, a „Ttv. 2. § (1) bekezdésének 7. pontjában” szövegrész helyébe a
„minősített adat védelméről szóló törvényben” szöveg, 12. § (4) bekezdés második és tizedik
mondatában az „államtitkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, az „az
államtitok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 12. § (9) bekezdésében az „a
Ttv. 10. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „a minősített adat védelméről szóló
törvény 8. §-ában” szöveg lép.
(31)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153. §-ában
az „államtitoknak nem minősülő” szövegrész helyébe a „minősített adatot nem tartalmazó”
szöveg lép.
(32)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontjában a
„betekintési” szövegrész helyébe a „felhasználói” szöveg, az „az államtitkot vagy szolgálati
titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(33)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 29. § (1) bekezdésében az
„állam-, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 30. § (7) bekezdés első
mondatában a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó”
szöveg lép.
(34)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/P. § (4) bekezdés
d)	pontjában a „betekintési” szövegrész helyébe a „felhasználói” szöveg, az „az államtitkot
vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(35)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontjában és
175. § a) pontjában az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a
minősített adatot” szöveg, 336. § (2) bekezdésében az „az államtitok, szolgálati titok”
szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 337. § (3) bekezdésében a „titokvédelmi”
szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó” szöveg, 337. § (4) bekezdésében
a „Betekintési” szövegrész helyébe a „Felhasználói” szöveg, az „az államtitkot, illetőleg a
szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 337. § (5) bekezdésében
az „államtitok vagy szolgálati titok megőrzése miatt” szövegrész helyébe az „a minősített adat
védelme érdekében” szöveg, az „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe
az „a minősített adat védelméről” szöveg, a „meghatározott megismerési engedély”
szövegrész helyébe a „meghatározottak” szöveg, 397. §-ában a „szolgálati” szövegrész
helyébe a „minősített adatot” szöveg, 404. § (1) bekezdés h) pontjában az „az államtitkot vagy
a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(36)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 9. §
(7)	bekezdés b) pontjában az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített
adatot” szöveg lép.
6
(37)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 51. § (4) bekezdésében az „az államtitok és a szolgálati titok” szövegrész
helyébe „a minősített adat” szöveg, 51. § (5) bekezdés a) pontjában az „az államtitoknak vagy
szolgálati titoknak minősített” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, 56. § (7)
bekezdésében az „az államtitkot, a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített
adatot” szöveg, 68. § (2) bekezdés d) pontjában a „betekintési” szövegrész helyébe a
„felhasználói” szöveg, az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a
minősített adatot” szöveg, 172. § n) pontjában az „az államtitok, a szolgálati titok” szövegrész
helyébe az „a minősített adat” szöveg lép.
(38)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 6. § (2)
bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg lép.
(39)	Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 18. § (5)
bekezdésében az „Az állam- és a szolgálati titok” szövegrész helyébe az „A minősített adat”
szöveg lép.
(40)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 34. § b) pontjában „az államtitokról és a szolgálati titokról”
szövegrész helyébe „a minősített adat védelméről” szöveg lép.
(41)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 13/A. § (5) bekezdés második mondatában az „az
államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről”
szöveg lép.
(42)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 20. § (4)
bekezdésében az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg lép.
(43)	A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi
CIX. törvény 176. § (1) bekezdésében a „2009. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2009.
július 1-jén” szöveg lép.
(44)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 68. § (3)
bekezdésében az „államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot”
szöveg lép.
(45)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 195. § (3) bekezdésében az
„az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(46)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés l) pontjában az
„államtikot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 62. § e)
7
pontjában az „az állami vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg lép.
Minősített többséget igénylő rendelkezések
42. §
(1)	A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 4. § (1) bekezdésében az „állami, szolgálati”
szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.
(2)	Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdésében az
„államtitkot és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 21. § (1)
bekezdésében az „államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot”
szöveg lép.
(3)	Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés
második mondatában az „az államtitoksértésre” szövegrész helyébe az „a szigorúan titkos és
titkos minősítésű adattal való visszaélésre” szöveg lép.
(4)	Az Avtv. 19. § (3) bekezdésében az „állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította”
szövegrész helyébe a „minősítette” szöveg lép.
(5)	Az Obtv. 27/H. § (4) bekezdésében az „az államtitok és szolgálati titok” szövegrész
helyébe az „a minősített adat” szöveg, 27/H. § (5) bekezdésében az „Az államtitkot vagy
szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, az Obtv. melléklete I.
pont 8. alpontjában az „államtitoknak” szövegrész helyébe a „ „Szigorúan titkos!” minősítésű
adatnak” szöveg lép.
(6)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdés c) pontjában a
„szolgálati titoksértés” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített adattal” szöveg, 93/A. §
(2)	és (3) bekezdésében az „az államtitoknak és szolgálati titoknak” szövegrész helyébe az „a
minősített adatnak” szöveg lép.
(7)	Az Nbtv. 5. § m) pontjában és 7. § m) pontjában az „iparbiztonsági ellenőrzéseket”
szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését” szöveg, 7. § k) pontjában az
„az államtitoksértés” szövegrész helyébe az „a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű
adattal” szöveg, a „légi jármű” szövegrész helyébe a „légi jármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű” szöveg, 18. § (2)
bekezdésében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg,
24.	§-ában valamennyi előfordulásakor az „állam- és szolgálati titok” szövegrész helyébe a
„minősített adat” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „szolgálati titokká minősített” szövegrész
helyébe a „minősített” szöveg, az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi
LXV. törvény 11. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről
szóló törvényben” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot
tartalmazó” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, 60. § (2) bekezdés második
mondatában az „az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére
vonatkozó törvényi” szövegrész helyébe az „a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó
8
jogszabályi” szöveg, 73. §-ában a „foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése” szövegrész
helyébe a „Munka Törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre” szöveg lép.
(8)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében az
„államtitkot, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.
(9)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 52. § (2)
bekezdésében az „az államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített
adatot” szöveg lép.
(10)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 13. § (1)
bekezdésében az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg, 27. §-ában az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített
adatot” szöveg lép.
(11)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 113. § (1)
bekezdésében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot”
szöveg lép.
(12)	Hatályát veszti
a)	az Avtv. 25. § (1) bekezdés utolsó mondata,
b)	az Nbtv. 30. § (4) bekezdés második mondata, 42. § (1) bekezdése, 52. § (2) és (3)
bekezdése, 64. § (4) bekezdésében az „1992. évi XXXVIII.” szövegrész, 72. § (5) bekezdése,
77. § (1) bekezdés a) pontja, 90. §-a, a 3. számú mellékletében szereplő „A”, „B”, „C” típusú
biztonsági kérdőíveken a „Szigorúan titkos! Különösen fontos! (kitöltés után)” jelölés,
c)	az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában való
részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény 3. §-a.
9
1. számú melléklet a 2008. évi
törvényhez
A minősítési szint meghatározásához szükséges kármérték
1.	Rendkívül súlyos kárnak minősül és „Szigorúan titkos!” minősítési szint alkalmazása
indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé,
valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül és tartósan sérti vagy
veszélyezteti a Magyar Köztársaság szuverenitását, területi integritását, alkotmányos rendjét,
belső stabilitását. Visszafordíthatatlanul jelentős károkat okoz az ország honvédelmi,
nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és gazdasági
érdekeiben, külügyi és nemzetközi kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös
biztonsági érdekeiben.
Rendkívül súlyosnak minősülhet a kár akkor is, ha annak elkerülhetetlen enyhítése
nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével, vagy az ország gazdasági helyzetének
egészére hátrányosan kiható ellenintézkedésekkel érhető el.
Rendkívül súlyos a kár többek között, ha tartósan gyengíti az ország honvédelmi képességeit,
különösen a hadműveleti tervek és fegyverrendszerek hatékonyságát, jelentősen gyengíti az
ország hírszerző és elhárító képességeinek folyamatos hatékonyságát, felfedi a nemzeti
rejtjeltevékenység titkosítási rendszereit, nagyszámú embert érintő közvetlen életveszéllyel
jár, jelentősen veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, előmozdítja a nukleáris, vegyi és
biológiai fegyverek elterjedését, lényegesen veszélyezteti a nukleáris és vegyi létesítmények
biztonsági rendszereit.
2.	Súlyos kárnak minősül és „Titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat
érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy
felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele által az 1. pontban okozott sérelem nem küszöbölhető ki, de
enyhíthető, továbbá, ha ellehetetleníti vagy lényegesen akadályozza az állami vagy
közfeladatot ellátó szerv rendeltetésszerű működését és ezáltal közvetlenül a Magyar
Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit sérti, az állampolgárok biztonságának és
alkotmányos jogainak komoly sérelmével jár, közvetlen életveszélyt okoz, jelentősen
hátráltatja a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység folyamatos hatékonyságát,
feszültséget okoz a Magyar Köztársaság más országokkal fennálló kapcsolataiban, a
szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben, a Magyar Köztársaság pénzügyi és
gazdasági érdekeinek sérelmével számottevő vagyoni kárt okoz.
3.	Kárnak minősül és „Bizalmas!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat
érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy
felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele okozta érdeksérelem vagy veszélyeztetés ellenintézkedésekkel
lényegesen enyhíthető, és az nem jár jelentős anyagi, pénzügyi ráfordításokkal. Továbbá, ha
az állam érdekérvényesítő képességeit hátráltatja, vagy jelentősen zavarja, a diplomáciai
kapcsolatok tényleges sérelmét eredményezi, aminek következménye hivatalos tiltakozás
0
vagy enyhébb szankció lehet, sérti az állampolgárok biztonságát és alkotmányos jogait,
jelentősen sérti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági szervezet
működését, hátráltatja a honvédelem és a nemzetbiztonsági tevékenység, illetve a szövetséges
tagállamokkal közös biztonsági érdekek védelmének hatékonyságát, gátolja valamely
legalább öt évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény felderítését vagy elősegíti
valamely ilyen bűncselekmény elkövetését, megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó
szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve a Magyar
Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit sérti.
4.	Hátrányosan érinti az állam érdekeit és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint
alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala,
jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére
hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele megzavarja az
állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását
és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan
érinti, a hátrány azonban az elhárítására tett intézkedésekkel lényegesen enyhíthető vagy
kiküszöbölhető. Az államnak az 1-3. pontba nem tartozó pénzügyi veszteséget okoz, továbbá,
ha az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek részére jogtalan nyereséget vagy
előnyszerzést tesz lehetővé.
1
2. számú melléklet a 2008. évi
törvényhez
A NATO, a NYEU és az EU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője
1.	A NATO által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a)	„COSMIC TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„NATO SECRET” - „Titkos!”;
c)	„NATO CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;
d)	„NATO RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.
2.	A NYEU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a)	„FOCAL TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„WEU SECRET” - „Titkos!”;
c)	„WEU CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;
d)	„WEU RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.
3.	Az Európai Unió Tanácsa által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési
szintű megfelelője:
a)	„TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„SECRET UE” - „Titkos!”;
c)	„CONFIDENTIEL UE” - „Bizalmas!”;
d)	„RESTREINT UE” - „Korlátozott terjesztésű!”.
4.	Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	„TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„SECRET UE” - „Titkos!”;
c)	„CONFIDENTIEL UE” - „Bizalmas!”;
d)	„RESTREINT UE” - „Korlátozott terjesztésű!”.
5.	Az EURATOM által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	„EURA-TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„EURA-SECRET” - „Titkos!”;
c)	„EURA-CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;
d)	„EURA-RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.
6.	Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	„EUROPOL TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„EUROPOL SECRET” - „Titkos!”;
c)	„EUROPOL CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;
d)	„EUROPOL RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.
7.	AZ EUROJUST által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
2
a)	„EUROJUST TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;
b)	„EUROJUST SECRET” - „Titkos!”;
c)	„EUROJUST CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;
d)	„EUROJUST RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.
3
Indokolás
Általános indokolás
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.)
hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, a NATO tagságból származó
feladatok, továbbá az EU integrációból eredő új kötelezettségek időszerűvé tették a Ttv.
átfogó felülvizsgálatát.
Jelenleg eltérő normák vonatkoznak a nemzeti, illetve a külföldi minősített adatok védelmére.
A nemzeti minősített adatok védelmi rendszere jelenleg szervezetileg elkülönül a NATO, EU
titokvédelmi rendszerétől, amelynek egységes felügyelete és szakirányítása a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet hatáskörébe tartozik. Nemzeti minősített adatvédelmi rendszerünk
ezzel szemben dezintegrált, egyes részterületei eltérő irányítás alatt elkülönítetten működnek.
Nemzeti minősített adatvédelmi rendszerünk nem lehet másodlagos. Nem is pusztán a NATO,
EU követelmények átvételéről van szó, hanem olyan nemzeti minősített adatvédelmi
követelmények állítása, egységes adatvédelmi rendszer és hatósági felügyelet létrehozása
szükséges, amely a nemzeti minősített adatok megbízható védelme mellett alkalmas a
minősített adatok védelmével összefüggő nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítésére is.
Az új törvény megalkotásának alapját az Alkotmány vonatkozó rendelkezései, az
Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozata, valamint az EU minősített adatok
védelmére vonatkozó - az EU tagállamokban kötelező érvényű [a Tanács 2001/264/EK
határozata (2001. március 19.) a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról és annak
módosítása, a Tanács 2005/952/EK határozata (2005. december 20.) a Tanács biztonsági
szabályzatának elfogadásáról szóló 2001/264/EK határozat módosításáról, a Bizottság
2001/844/EK, ESZAK, EURATOM határozata (2001. november 29.) eljárási szabályzatának
módosításáról és annak módosítása, a Bizottság 2005/94/EK EURATOM határozata (2005.
február 3.) a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat módosításáról, a 3. számú
EURATOM Tanácsi rendelet az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 24.
cikkének végrehajtásáról (1958.07.31.)] -, továbbá a NATO minősített adatok védelmére
vonatkozó - a NATO tagországokban kötelező érvényű [C-M (2002)49 NATO Biztonsági
Szabályzat] - normák és az euro-atlanti térségben általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlat
képezi.
A tervezet egységesen szabályozza a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmét, néhány
helyen azonban a szabályozás különbséget tesz, így például a minősítési eljárás során eltérően
határozza meg a nemzeti és a külföldi minősített adatokra vonatkozó előírásokat.
A tervezet alapelveiben az Európai Unió minősített adatainak védelmével összefüggő jogi
aktusokkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A részletszabály-alkotási
kötelezettségünknek már korábban eleget tettünk, így a Tanács biztonsági szabályainak
elfogadásáról szóló 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatnak, a Bizottság eljárási
szabályzatának módosításáról szóló 2001. november 29-ei 2001/844/EK, ESZAK,
EURATOM határozatnak, az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés 24.
4
cikkének végrehajtásáról szóló 3. EURATOM rendeletnek való megfelelését a nemzetközi
szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített adat
védelmének eljárási szabályairól szóló 179/2003. (XI.5.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet részletes feladatairól és működési rendjéről, valamint az iparbiztonsági
ellenőrzések részletes szabályairól szóló 180/2003. (XI.5.) Korm. rendelet szolgálja.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-okhoz
A Javaslat meghatározza a törvény célját és alapelveit, valamint tartalmazza a szükséges
fogalom-meghatározásokat.
A 4-7. §-okhoz
A Javaslat elsődleges célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése,
ezáltal védelmük hatékonyságának növelése és hosszabb távon a védelmi igényüknek
megfelelő magas költségvetési ráfordítások csökkentése. Az előzőek mellett figyelembe
kellett venni, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos jogának korlátozására
csak a jogállami keretek között, alkotmányosan indokolható esetekben kerülhet sor.
A fenti cél gyakorlati megvalósítása érdekében a jelenlegi minősítési eljárást kell ésszerűbbé
tenni, amit a Javaslat a káralapú minősítési rendszer további erősítésével kíván elérni.
A Javaslat taxatíve meghatározza a minősítésre jogosultak körét. E közhatalmi
jogosítványokkal felruházott személyeknek, illetve a közjogi és közigazgatási szervezetek
vezetőinek írásban kell meghatározniuk - bizonyos korlátozással - azokat a beosztásokat,
amelyek betöltői részére minősítői jogkört biztosítanak.
A minősítésre csak a meghatározott védhető állami érdekek közvetlen sérelme, illetve
veszélyeztetése esetén van mód. A jelenlegi államtitokköri jegyzék helyett a minősítéssel
védhető érdekek körét határozza meg a Javaslat.
A minősítéssel védhető érdekek körébe való tartozás önmagában nem indok a minősítésre. A
minősítés a kárközpontú minősítési rendszer alapul vételével történik. Ennek lényege, hogy
minél nagyobb kárt okoz a minősített adat „illetéktelen kezekbe kerülése”, illetéktelen által
történő megváltoztatása, annál magasabb szintű személyi, fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonsági követelményeknek kell érvényesülniük a védelem során. A kármérték
tehát a védelmi intézkedések szintjét határozza meg.
A Javaslat abból indul ki, hogy a minősítésnek objektív alapja van: azért lesz az adat
minősített, mert az adathoz való illetéktelen hozzáférés az állam valamely védhető érdekét
ténylegesen károsítja és a kezdeményező, illetve a minősítő ezt a tényt állapítja meg, valamint
ezt felismerhetővé teszi.
Lényeges megjegyezni, hogy a kárközpontú rendszer az egyes védelmi (biztonsági)
intézkedések szempontjából döntő, az állampolgárok oldaláról nézve nem jelent különbséget.
Az egyes minősítők által korábban kiadott szolgálati titokköri jegyzékeknek az egységes
rendszerbe történő integrálásával és a védhető érdekek törvényben történő szerepeltetésével
5
megszűnik az az aggályos helyzet, hogy törvénynél alacsonyabb szintű norma állapít meg
alapjogi korlátozást.
A minősített adatok biztonságának megteremtésére differenciáltabb védelmi intézkedések
állnának rendelkezésre, tehát megszűnik a jelenlegi államtitkot és szolgálati titkot érintő,
lényegében azonos szintű védelmet előíró szabályozás.
A minősített adat e minőségének időbeli korlátozása a már hivatkozott AB határozatból
adódóan változatlanul fennáll. Az érvényességi idő meghosszabbítására csak egy, illetve a
törvényben meghatározott szűk körben két alkalommal, megismételt új minősítési eljárás
lefolytatása után van mód.
Az eddigi gyakorlat szerinti minősítési javaslat intézménye megmarad. A kezdeményezőnek
minden esetben indokolással ellátott minősítési javaslatot kell készítenie.
A Javaslat rendelkezik arról az esetről, amikor a készített adatba saját vagy más minősítő által
korábban készített minősített adatot is belefoglalnak, és ennek során további, saját minősítést
igénylő adat nem keletkezik.
A 8. §-hoz
A Javaslat a közérdekű adatok nyilvánossága legszükségesebb korlátozása elvének
megfelelően előírja, hogy a minősítő köteles a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti
minősített adatok felülvizsgálatát legkésőbb 5 évenként elvégezni. A gyakorlat azt mutatja,
hogy a 3 évenkénti felülvizsgálat indokolatlanul terheli le az állami szerveket alapfeladataik
ellátásának rovására. Ugyanakkor emiatt formálissá válik, hiszen 3 év alatt az adatok döntő
többségének minőségében alig következik be változás. Az Európai Unió már korábban
említett jogi aktusaiban szintén 5 éves felülvizsgálati határidőt ír elő. Mivel a minősítő az
adatot bármikor felülvizsgálhatja, az állampolgárok alkotmányos jogai nem csorbulnak.
A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest új eleme a Javaslatnak, hogy a jövőben bárki
kérheti a minősítőtől a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát és a minősítés megszüntetését.
Ha a minősítő a minősítést nem szünteti meg, a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság a
minősítés kérdésében kétfokú eljárásban, érdemben dönt.
A 9. §-hoz
A Javaslat 2. számú melléklete tartalmazza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Nyugat-
európai Unió, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia
Közösség és az Európai Rendőrségi Hivatal és az Európai Igazságügyi Együttműködési
Egység minősítési szintjeit és azok magyar megfelelőit. A Magyar Köztársaság által kötött
egyéb nemzetközi szerződésben meghatározott minősítési szintet, illetve annak magyar
megfelelőjét a nemzetközi szerződés tartalmazza.
Amennyiben a felhasználó az általa készített, nemzeti minősített adatba külföldi minősített
adatot is belefoglal, a nemzeti adat minősítése a nemzeti adatokra vonatkozó szabályok szerint
történik, a külföldi minősített adat megismétlését a minősített adat megismétlésére vonatkozó
6
szabályok alapján kell végrehajtani. A keletkező adat esetében mindkét minősítési szintet fel
kell tüntetni, és meg kell jelölni a külföldi és a nemzeti minősítési szintű adatok pontos helyét.
A 10. §-hoz
A Javaslat meghatározza a védelem négy alrendszerét (személyi, fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonság). Fontos megjegyezni, hogy a rejtjeltevékenység az elektronikus
biztonság részét képezi.
A 11-12. §-okhoz
Az érintett saját személyes adatát tartalmazó nemzeti minősített adat megismerésére a
minősítő kérelemre adhat engedélyt. A megismerési engedély kiadásához személyi biztonsági
tanúsítvány nem szükséges. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avtv-ben
foglaltak az irányadók.
A 13-14. §-okhoz
A Javaslat főszabályként rögzíti, hogy minősített adatot csak az a személy használhat fel,
akinek ez állami vagy közfeladat ellátásához szükséges és rendelkezik személyi biztonsági
tanúsítvánnyal, titoktartási nyilatkozattal és felhasználói engedéllyel.
A Javaslat - az Nbtv. módosítása keretében - meghatározza, hogy a „Bizalmas!” minősítési
szintű adat megismerése esetén az „A” típusú, a „Titkos!” minősítési szintű adatok
megismerése esetén a „B” típusú és a „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatok
megismerése esetén a „C” típusú kérdőívhez kötött nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
szükséges. „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatok megismerése esetén
nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - nem
előírás. Ez esetben is szükség van azonban titoktartási nyilatkozatra és felhasználói
engedélyre.
A fentiek alóli kivételként a Javaslat konkrétan meghatározza, hogy mely esetekben nincs
szükség nemzetbiztonsági ellenőrzésre, titoktartási nyilatkozatra, illetve felhasználói
engedélyre.
A Javaslat rendezi azt az esetet is, ha minősített adat felhasználására a közigazgatási, bírósági,
szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban van szükség.
A 15-16. §-okhoz
A Javaslat szabályozza azt az esetet, amikor a minősített adatot kezelő szerv az állami vagy
közfeladata végrehajtásához más természetes személy (a továbbiakban: közreműködő)
közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek meg kell ismernie a minősített
adatot.
A fentieken túlmenően szabályozást igényel azon eset is, amikor a minősített adatot kezelő
szerv az állami vagy közfeladata végrehajtásához gazdálkodó szervezet - minősített adat
felhasználásával járó - közreműködését veszi igénybe. A gazdálkodó szervezet
7
vonatkozásában a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatok átadása előtt
iparbiztonsági ellenőrzést kell végrehajtani.
A tervezet a nemzeti minősített adatok tekintetében is bevezeti az iparbiztonsági ellenőrzést,
és újraszabályozza annak tartalmát. Két alapvető pillérre épül, az egyik az illetékes
nemzetbiztonsági szolgálat által folytatott cégellenőrzés és az érintett felhasználók
nemzetbiztonsági ellenőrzése, a másik a nemzeti biztonsági felügyelet által végzett
adatbiztonsági ellenőrzés.
Az iparbiztonsági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a minősített adat kezelésének
biztonsági feltételeit megteremtették-e az iparbiztonsági ellenőrzés alanyát képező
gazdálkodó szervezetnél. Ennek igazolására a nemzeti biztonsági felügyelet telephely
biztonsági tanúsítványt ad ki.
A 17. §-hoz
A személyi biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés
alapján a minősített adatot felhasználó meddig és milyen minősítési szintű adatokhoz férhet
hozzá.
A személyi biztonsági tanúsítvány intézménye mind a NATO, mind az EU Biztonsági
Szabályzatok szerint e minősített adatok tekintetében alapvető követelmény. Ebből
következően a személyi biztonsági tanúsítvány intézményrendszere honosodott meg az
Európai Unió tagállamainak minősített adatok védelmi rendszereiben is, amely gyakorlatot a
Javaslat az egységesség jegyében a nemzeti minősített adatokra is ki kívánja terjeszteni.
A személyi biztonsági tanúsítványt a külföldi minősített adat felhasználói, továbbá a
minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek felhasználói részére a nemzeti biztonsági
felügyelet, egyéb esetekben a helyi biztonsági felügyelet, illetve a biztonsági vezető adja ki.
A 18. §-hoz
A Javaslat meghatározza a minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságokat,
amelyeket a konkrét felhasználó tekintetében a részére kiadott felhasználói engedély
tartalmaz.
A 19. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról az esetről, amikor állami vagy közfeladatot ellátó szervnek vagy
személynek olyan külföldi minősített adat kerül a birtokába, amelynek felhasználására nem
jogosult, illetve ismeretlen helyről származó, olyan nemzeti minősített adat került a birtokába,
amelynek minősítője nem azonosítható.
Rendelkezik emellett a Javaslat arról az esetről, amikor a felhasználó tudomására jut, hogy a
minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megsértették.
8
A 20-23. §-okhoz
A Javaslat tartalmazza a minősített adat védelmét ellátó szervezetekre és személyekre
vonatkozó alapvető szabályokat.
A jogszabályi környezet potenciális megváltoztatása elengedhetetlenül együtt jár a szervezeti
kérdések felülvizsgálatával is.
Problémát okoz, hogy - ellentétben más európai országok, illetve nemzetközi szervezetek
ilyen irányú gyakorlatával - hazánkban hiányzik a minősített adatok védelmére vonatkozó
egységes intézményrendszer. Létezik ugyan egy működő biztonsági védelmi struktúra, de a
felügyeleti tevékenység széttagolt, és ez a legfőbb gátja az egységes védelmi filozófián és
normákon alapuló gyakorlat kialakulásának.
A NATO és az EU tagországaiban a minősített adat védelméért felelős nemzeti hatóságoknak
a kormányzati szervezetrendszerben elfoglalt helye, struktúrája eltérő képet mutat. Lényeges
közös jellemzőként állapítható meg azonban annak a követelménynek az érvényesítése, hogy
a nemzeti minősített adatok védelme is a NATO-ban, illetve az EU-ban elfogadott biztonsági
elveknek megfelelő legyen. Több országban, így például Olaszországban, Franciaországban,
Portugáliában, Csehországban a miniszterelnökség szervezetében, illetve a miniszterelnök
irányítása alatt működik. Németországban megosztott szervezetrendszer működik, amelyben a
Belügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a Szövetségi Információs-technikai
Biztonsági Hivatal látja el a hatósági feladatokat. Egyes országokban (pl.: Egyesült Királyság,
Hollandia, Lengyelország) pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és védelmi minisztériumok
gyakorolják a titokvédelmi hatósági jogköröket. Ezek a hatóságok a tervezett magyar
megoldásánál lényegesen nagyobb létszámmal működnek (pl.: Csehországban mintegy 300
fő, meg kell jegyezni azonban, ez a szervezet látja el a személyi biztonsági ellenőrzés
feladatait is). A NATO és az EU részéről strukturális elvárás nincs, az a követelmény, hogy a
titokvédelemmel összefüggő feladatok ellátására meglegyen a megfelelő nemzeti hatóság. Az
európai megoldásokkal összevetve a Javaslatban meghatározott struktúra és hatósági
ügyintézés, mind a hatékonyságot, mind a létszámot és a költségvetési kiadásokat tekintve
ésszerű és takarékos alternatívát kínál.
A fentiekre figyelemmel a Javaslat a nemzeti biztonsági felügyelet hatáskörébe utalja a
nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmének egységes felügyeletét, amely szervet a
Kormány rendeletben jelöl ki.
A Javaslat rendelkezik a nemzeti biztonsági felügyelet által kezelt adatokról is.
A minősített adatok védelmét a felhasználók szintjén is garantálni kell, és ennek megfelelően
ellenőrizni szükséges azok kezelését. A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adatok
védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő
szerv vezetője által kinevezett biztonsági vezető végzi.
Amennyiben a minősített adatok mennyisége indokolja, az ezek védelmével kapcsolatos
feladatok ellátására külön szervezeti egységként helyi biztonsági felügyelet is kijelölhető.
Ebben az esetben a helyi biztonsági felügyeletet a biztonsági vezető irányítja.
9
A 24-35. §-okhoz
A Javaslat a jogtechnikai módosítások mellett tartalmazza a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi
IV. törvény (Btk.) módosítását is.
A Btk. módosításával a gondatlan elkövetés csak a minősített adat felhasználására törvény
rendelkezése alapján jogosult személy esetében lenne büntethető, civil személynél csak a
szándékos elkövetést szankcionálná a törvény. Kiemelendő, hogy a minősített adat
felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy általi elkövetést a Javaslat
súlyosabban rendelné büntetni. Fentiek mellett a szankciórendszer differenciált az elkövetési
tárgy minősítési szintjét illetően is.
Az Nbtv. módosítása a technikai módosításokon túlmenően a személyi biztonság, ezen belül a
minősített adathoz történő hozzáférés kapcsán kimondja, hogy a „Bizalmas!” minősítési
szintű adat megismerése esetén az „A” típusú, a „Titkos!” minősítési szintű adatok
megismerése esetén a „B” típusú és a „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatok
megismerése esetén a „C” típusú kérdőívhez kötött nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
szükséges.
Az Nbtv. módosításával emellett megteremtődik a nemzetbiztonsági ellenőrzések alapján
készített biztonsági szakvélemények tényleges ötéves érvényességi ideje.
A 36. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a törvény végrehajtásához szükséges rendeletek
megalkotására.
A 37. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a törvény hatályba lépéséről, amely biztosítja az alkalmazáshoz
feltétlenül szükséges felkészülési időt.
A 38-39. §-okhoz
A Javaslat részletesen rendelkezik az új szabályozás hatályba lépése előtt keletkezett a
minősített adatot kezelő szerveknél, illetve a levéltárakban őrzött nagy mennyiségű nemzeti
minősített adat felülvizsgálatáról.
A nemzeti biztonsági felügyelet hatáskörébe utalja a jogutód nélkül megszűnt szervek által
keletkeztetett, valamint azon minősített adatok felülvizsgálatát, amelyek esetében az eredeti
minősítő vagy annak jogutódja nem állapítható meg.
A Javaslat kimondja, hogy az átmeneti rendelkezésekben előírt felülvizsgálat rendelkezései
nem vonatkoznak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló
2003. évi III. törvény hatálya alá tartozó adatokra.
0
A 40-42. §-okhoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.
törvényt, valamint hatályon kívül helyez minden olyan jogszabályhelyet, amely kimondja azt,
hogy egy adat államtitoknak minősül. A jelenlegi, mérlegelést kizáró megfogalmazások
ellentétesek a Javaslattal, hiszen célként fogalmazódott meg, hogy a közérdekű adat
nyilvánosságának korlátozására csak a tervezetben meghatározott feltételek fennállása esetén
és az abban meghatározott módon kerülhessen sor.
1