﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6220. számú
törvényjavaslat
az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról
szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. szeptember
1
2008. évi .... törvény
az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról
szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács pénzmosásról, a
bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról,
valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt
Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. §
Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
„Council of Europe Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the
Proceeds from Crime and on the Financing of Terrorism
Preamble
The member States of the Council of Europe and the other Signatories hereto,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity
between its members;
Convinced of the need to pursue a common criminal policy aimed at the protection of
society;
Considering that the fight against serious crime, which has become an increasingly
international problem, calls for the use of modern and effective methods on an international
scale;
Believing that one of these methods consists in depriving criminals of the proceeds
from crime and instrumentalities;
Considering that for the attainment of this aim a well-functioning system of
international co-operation also must be established;
2
Beating in mind the Council of Europe Convention on Laundering, Search, Seizure
and Confiscation of the Proceeds from Crime (ETS No. 141 - hereinafter referred to as "the
1990 Convention");
Recalling also Resolution 1373(2001) on threats to international peace and security
caused by terrorist acts adopted by the Security Council of the United Nations on 28
September 2001, and particularly its paragraph 3.d;
Recalling the International Convention for the Suppression of the Financing of
Terrorism, adopted by the General Assembly of the United Nations on 9 December 1999 and
particularly its Articles 2 and 4, which oblige States Parties to establish the financing of
terrorism as a criminal offence;
Convinced of the necessity to take immediate steps to ratify and to implement fully the
International Convention for the Suppression of the Financing of Terrorism, cited above,
Have agreed as follows:
Chapter I
Use of terms
Article 1
Use of terms
For the purposes of this Convention:
a "proceeds" means any economic advantage, derived from or obtained, directly or
indirectly, from criminal offences. It may consist of any property as defined in
sub-paragraph b of this article;
b "property" includes property of any description, whether corporeal or incorporeal,
movable or immovable, and legal documents or instruments evidencing title to or
interest in such property;
c "instrumentalities" means any property used or intended to be used, in any manner,
wholly or in part, to commit a criminal offence or criminal offences;
d "confiscation" means a penalty or a measure, ordered by a court following
proceedings in relation to a criminal offence or criminal offences resulting in the final
deprivation of property;
e "predicate offence" means any criminal offence as a result of which proceeds were
generated that may become the subject of an offence as defined in Article 9 of this
Convention.
f "financial intelligence unit" (hereinafter referred to as "FIU") means a central,
national agency responsible for receiving (and, as permitted, requesting), analysing
and disseminating to the competent authorities, disclosures of financial information
i	concerning suspected proceeds and potential financing of terrorism, or
3
ii	required by national legislation or regulation,
in order to combat money laundering and financing of terrorism;
g "freezing" or "seizure" means temporarily prohibiting the transfer, destruction,
conversion, disposition or movement of property or temporarily assuming custody or
control of property on the basis of an order issued by a court or other competent
authority;
h "financing of terrorism" means the acts set out in Article 2 of the International
Convention for the Suppression of the Financing of Terrorism, cited above.
Chapter II
Financing of terrorism
Article 2
Application of the Convention to the financing of terrorism
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
enable it to apply the provisions contained in Chapters III, IV and V of this Convention to the
financing of terrorism.
2	In particular, each Party shall ensure that it is able to search, trace, identify, freeze,
seize and confiscate property, of a licit or illicit origin, used or allocated to be used by any
means, in whole or in part, for the financing of terrorism, or the proceeds of this offence, and
to provide co-operation to this end to the widest possible extent.
Chapter III
Measures to be taken at national level
Section 1
General provisions
Article 3
Confiscation measures
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
enable it to confiscate instrumentalities and proceeds or property the value of which
corresponds to such proceeds and laundered property.
2	Provided that paragraph 1 of this article applies to money laundering and to the
categories of offences in the appendix to the Convention, each Party may, at the time of
signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession,
by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that
paragraph 1 of this article applies
a only in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty or a detention
order for a maximum of more than one year. However, each Party may make a
declaration on this provision in respect of the confiscation of the proceeds from tax
offences for the sole purpose of being able to confiscate such proceeds, both nationally
4
and through international cooperation, under national and international tax-debt
recovery legislation; and/or
b only to a list of specified offences.
3	Parties may provide for mandatory confiscation in respect of offences which are
subject to the confiscation regime. Parties may in particular include in this provision the
offences of money laundering, drug trafficking, trafficking in human beings and any other
serious offence.
4	Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to
require that, in respect of a serious offence or offences as defined by national law, an offender
demonstrates the origin of alleged proceeds or other property liable to confiscation to the
extent that such a requirement is consistent with the principles of its domestic law.
Article 4
Investigative and provisional measures
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
enable it to identify, trace, freeze or seize rapidly property which is liable to confiscation
pursuant to Article 3, in order in particular to facilitate the enforcement of a later confiscation.
Article 5
Freezing, seizure and confiscation
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
ensure that the measures to freeze, seize and confiscate also encompass:
a the property into which the proceeds have been transformed or converted;
b property acquired from legitimate sources, if proceeds have been intermingled, in
whole or in part, with such property, up to the assessed value of the intermingled
proceeds;
c income or other benefits derived from proceeds, from property into which proceeds
of crime have been transformed or converted or from property with which proceeds of
crime have been intermingled, up to the assessed value of the intermingled proceeds,
in the same manner and to the same extent as proceeds.
Article 6
Management of frozen or seized property
Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to
ensure proper management of frozen or seized property in accordance with Articles 4 and 5 of
this Convention.
Article 7
Investigative powers and techniques
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
empower its courts or other competent authorities to order that bank, financial or commercial
5
records be made available or be seized in order to carry out the actions referred to in Articles
3,	4 and 5. A Party shall not decline to act under the provisions of this article on grounds of
bank secrecy.
2	Without prejudice to paragraph 1, each Party shall adopt such legislative and other
measures as may be necessary to enable it to:
a determine whether a natural or legal person is a holder or beneficial owner of one
or more accounts, of whatever nature, in any bank located in its territory and, if so
obtain all of the details of the identified accounts;
b obtain the particulars of specified bank accounts and of banking operations which
have been carried out during a specified period through one or more specified
accounts, including the particulars of any sending or recipient account;
c monitor, during a specified period, the banking operations that are being carried out
through one or more identified accounts; and,
d ensure that banks do not disclose to the bank customer concerned or to other third
persons that information has been sought or obtained in accordance with sub-
paragraphs a, b, or c, or that an investigation is being carried out.
Parties shall consider extending this provision to accounts held in non-bank financial
institutions.
3	Each Party shall consider adopting such legislative and other measures as may be
necessary to enable it to use special investigative techniques facilitating the identification and
tracing of proceeds and the gathering of evidence related thereto, such as observation,
interception of telecommunications, access to computer systems and order to produce specific
documents.
Article 8
Legal remedies
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
ensure that interested parties affected by measures under Articles 3, 4 and 5 and such other
provisions in this Section as are relevant, shall have effective legal remedies in order to
preserve their rights.
Article 9
Laundering offences
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
establish as offences under its domestic law, when committed intentionally:
a the conversion or transfer of property, knowing that such property is proceeds, for
the purpose of concealing or disguising the illicit origin of the property or of assisting
any person who is involved in the commission of the predicate offence to evade the
legal consequences of his actions;
6
b the concealment or disguise of the true nature, source, location, disposition,
movement, rights with respect to, or ownership of, property, knowing that such
property is proceeds;
and, subject to its constitutional principles and the basic concepts of its legal system;
c the acquisition, possession or use of property, knowing, at the time of receipt, that
such property was proceeds;
d participation in, association or conspiracy to commit, attempts to commit and
aiding, abetting, facilitating and counselling the commission of any of the offences
established in accordance with this article.
2	For the purposes of implementing or applying paragraph 1 of this article:
a it shall not matter whether the predicate offence was subject to the criminal
jurisdiction of the Party;
b it may be provided that the offences set forth in that paragraph do not apply to the
persons who committed the predicate offence;
c knowledge, intent or purpose required as an element of an offence set forth in that
paragraph may be inferred from objective, factual circumstances.
3	Each Party may adopt such legislative and other measures as may be necessary to
establish as an offence under its domestic law all or some of the acts referred to in paragraph
1	of this article, in either or both of the following cases where the offender
a suspected that the property was proceeds,
b ought to have assumed that the property was proceeds.
4	Provided that paragraph 1 of this article applies to the categories of predicate
offences in the appendix to the Convention, each State or the European Community may, at
the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or
accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe,
declare that paragraph 1 of this article applies:
a only in so far as the predicate offence is punishable by deprivation of liberty or a
detention order for a maximum of more than one year, or for those Parties that have a
minimum threshold for offences in their legal system, in so far as the offence is
punishable by deprivation of liberty or a detention order for a minimum of more than
six months; and/or
b only to a list of specified predicate offences; and/or
c to a category of serious offences in the national law of the Party.
5	Each Party shall ensure that a prior or simultaneous conviction for the predicate
offence is not a prerequisite for a conviction for money laundering.
7
6	Each Party shall ensure that a conviction for money laundering under this Article is
possible where it is proved that the property, the object of paragraph 1.a or b of this article,
originated from a predicate offence, without it being necessary to establish precisely which
offence.
7	Each Party shall ensure that predicate offences for money laundering extend to
conduct that occurred in another State, which constitutes an offence in that State, and which
would have constituted a predicate offence had it occurred domestically. Each Party may
provide that the only prerequisite is that the conduct would have constituted a predicate
offence had it occurred domestically.
Article 10
Corporate liability
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
ensure that legal persons can be held liable for the criminal offences of money laundering
established in accordance with this Convention, committed for their benefit by any natural
person, acting either individually or as part of an organ of the legal person, who has a leading
position within the legal person, based on:
a a power of representation of the legal person; or
b an authority to take decisions on behalf of the legal person; or
c an authority to exercise control within the legal person,
as well as for involvement of such a natural person as accessory or instigator in the above-
mentioned offences.
2	Apart from the cases already provided for in paragraph 1, each Party shall take the
necessary measures to ensure that a legal person can be held liable where the lack of
supervision or control by a natural person referred to in paragraph 1 has made possible the
commission of the criminal offences mentioned in paragraph 1 for the benefit of that legal
person by a natural person under its authority.
3	Liability of a legal person under this Article shall not exclude criminal proceedings
against natural persons who are perpetrators, instigators of, or accessories to, the criminal
offences mentioned in paragraph 1.
4	Each Party shall ensure that legal persons held liable in accordance with this
Article, shall be subject to effective, proportionate and dissuasive criminal or non-criminal
sanctions, including monetary sanctions.
Article 11
Previous decisions
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
provide for the possibility of taking into account, when determining the penalty, final
8
decisions against a natural or legal person taken in another Party in relation to offences
established in accordance with this Convention.
Section 2
Financial intelligence unit (FIU) and prevention
Article 12
Financial intelligence unit (FIU)
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
establish an FIU as defined in this Convention.
2	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
ensure that its FIU has access, directly or indirectly, on a timely basis to the financial,
administrative and law enforcement information that it requires to properly undertake its
functions, including the analysis of suspicious transaction reports.
Article 13
Measures to prevent money laundering
1	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
institute a comprehensive domestic regulatory and supervisory or monitoring regime to
prevent money laundering and shall take due account of applicable international standards,
including in particular the recommendations adopted by the Financial Action Task Force on
Money Laundering (FATF).
2	In that respect, each Party shall adopt, in particular, such legislative and other
measures as may be necessary to:
a require legal and natural persons which engage in activities which are particularly
likely to be used for money laundering purposes, and as far as these activities are
concerned, to:
i	identify and verify the identity of their customers and, where applicable,
their ultimate beneficial owners, and to conduct ongoing due diligence on the
business relationship, while taking into account a risk based approach;
ii	report suspicions on money laundering subject to safeguard;
iii	take supporting measures, such as record keeping on customer
identification and transactions, training of personnel and the establishment of
internal policies and procedures, and if appropriate, adapted to their size and
nature of business;
b prohibit, as appropriate, the persons referred to in sub-paragraph a from disclosing
the fact that a suspicious transaction report or related information has been transmitted
or that a money laundering investigation is being or may be carried out;
c ensure that the persons referred to in sub-paragraph a are subject to effective
systems for monitoring, and where applicable supervision, with a view to ensure their
9
compliance with the requirements to combat money laundering, where appropriate on
a risk sensitive basis.
3	In that respect, each Party shall adopt such legislative or other measures as may be
necessary to detect the significant physical cross border transportation of cash and appropriate
bearer negotiable instruments.
Article 14
Postponement of domestic suspicious transactions
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to
permit urgent action to be taken by the FIU or, as appropriate, by any other competent
authorities or body, when there is a suspicion that a transaction is related to money
laundering, to suspend or withhold consent to a transaction going ahead in order to analyse
the transaction and confirm the suspicion. Each party may restrict such a measure to cases
where a suspicious transaction report has been submitted. The maximum duration of any
suspension or withholding of consent to a transaction shall be subject to any relevant
provisions in national law.
Chapter IV
International co-operation
Section 1
Principles of international co-operation
Article 15
General principles and measures for international co-operation
1	The Parties shall mutually co-operate with each other to the widest extent possible
for the purposes of investigations and proceedings aiming at the confiscation of
instrumentalities and proceeds.
2	Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to
enable it to comply, under the conditions provided for in this chapter, with requests:
a for confiscation of specific items of property representing proceeds or
instrumentalities, as well as for confiscation of proceeds consisting in a requirement to
pay a sum of money corresponding to the value of proceeds;
b for investigative assistance and provisional measures with a view to either form of
confiscation referred to under a above.
3	Investigative assistance and provisional measures sought in paragraph 2.b shall be
carried out as permitted by and in accordance with the internal law of the requested Party.
Where the request concerning one of these measures specifies formalities or procedures which
are necessary under the law of the requesting Party, even if unfamiliar to the requested Party,
the latter shall comply with such requests to the extent that the action sought is not contrary to
the fundamental principles of its law.
10
4	Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to
ensure that the requests coming from other Parties in order to identify, trace, freeze or seize
the proceeds and instrumentalities, receive the same priority as those made in the framework
of internal procedures.
Section 2
Investigative assistance
Article 16
Obligation to assist
The Parties shall afford each other, upon request, the widest possible measure of
assistance in the identification and tracing of instrumentalities, proceeds and other property
liable to confiscation. Such assistance shall include any measure providing and securing
evidence as to the existence, location or movement, nature, legal status or value of the
aforementioned property.
Article 17
Requests for information on bank accounts
1	Each Party shall, under the conditions set out in this article, take the measures
necessary to determine, in answer to a request sent by another Party, whether a natural or
legal person that is the subject of a criminal investigation holds or controls one or more
accounts, of whatever nature, in any bank located in its territory and, if so, provide the
particulars of the identified accounts.
2	The obligation set out in this article shall apply only to the extent that the
information is in the possession of the bank keeping the account.
3	In addition to the requirements of Article 37, the requesting party shall, in the
request:
a state why it considers that the requested information is likely to be of substantial
value for the purpose of the criminal investigation into the offence;
b state on what grounds it presumes that banks in the requested Party hold the
account and specify, to the widest extent possible, which banks and/or accounts may
be involved; and
c include any additional information available which may facilitate the execution of
the request.
4	The requested Party may make the execution of such a request dependant on the
same conditions as it applies in respect of requests for search and seizure.
5	Each State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration
addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that this article applies
only to the categories of offences specified in the list contained in the appendix to this
Convention.
11
6	Parties may extend this provision to accounts held in non-bank financial
institutions. Such extension may be made subject to the principle of reciprocity.
Article 18
Requests for information on banking transactions
1	On request by another Party, the requested Party shall provide the particulars of
specified bank accounts and of banking operations which have been carried out during a
specified period through one or more accounts specified in the request, including the
particulars of any sending or recipient account.
2	The obligation set out in this article shall apply only to the extent that the
information is in the possession of the bank holding the account.
3	In addition to the requirements of Article 37, the requesting Party shall in its
request indicate why it considers the requested information relevant for the purpose of the
criminal investigation into the offence.
4	The requested Party may make the execution of such a request dependant on the
same conditions as it applies in respect of requests for search and seizure.
5	Parties may extend this provision to accounts held in non-bank financial
institutions. Such extension may be made subject to the principle of reciprocity.
Article 19
Requests for the monitoring of banking transactions
1	Each Party shall ensure that, at the request of another Party, it is able to monitor,
during a specified period, the banking operations that are being carried out through one or
more accounts specified in the request and communicate the results thereof to the requesting
Party.
2	In addition to the requirements of Article 37, the requesting Party shall in its
request indicate why it considers the requested information relevant for the purpose of the
criminal investigation into the offence.
3	The decision to monitor shall be taken in each individual case by the competent
authorities of the requested Party, with due regard for the national law of that Party.
4	The practical details regarding the monitoring shall be agreed between the
competent authorities of the requesting and requested Parties.
5	Parties may extend this provision to accounts held in non-bank financial
institutions.
12
Article 20
Spontaneous information
Without prejudice to its own investigations or proceedings, a Party may without prior
request forward to another Party information on instrumentalities and proceeds, when it
considers that the disclosure of such information might assist the receiving Party in initiating
or carrying out investigations or proceedings or might lead to a request by that Party under
this chapter.
Section 3
Provisional measures
Article 21
Obligation to take provisional measures
1	At the request of another Party which has instituted criminal proceedings or
proceedings for the purpose of confiscation, a Party shall take the necessary provisional
measures, such as freezing or seizing, to prevent any dealing in, transfer or disposal of
property which, at a later stage, may be the subject of a request for confiscation or which
might be such as to satisfy the request.
2	A Party which has received a request for confiscation pursuant to Article 23 shall,
if so requested, take the measures mentioned in paragraph 1 of this article in respect of any
property which is the subject of the request or which might be such as to satisfy the request.
Article 22
Execution of provisional measures
1	After the execution of the provisional measures requested in conformity with
paragraph 1 of Article 21, the requesting Party shall provide spontaneously and as soon as
possible to the requested Party all information which may question or modify the extent of
these measures. The requesting Party shall also provide without delays all complementary
information requested by the requested Party and which is necessary for the implementation
of and the follow up to the provisional measures.
2	Before lifting any provisional measure taken pursuant to this article, the requested
Party shall, wherever possible, give the requesting Party an opportunity to present its reasons
in favour of continuing the measure.
Section 4
Confiscation
Article 23
Obligation to confiscate
1	A Party, which has received a request made by another Party for confiscation
concerning instrumentalities or proceeds, situated in its territory, shall:
a enforce a confiscation order made by a court of a requesting Party in relation to
such instrumentalities or proceeds; or
13
b submit the request to its competent authorities for the purpose of obtaining an order
of confiscation and, if such order is granted, enforce it.
2	For the purposes of applying paragraph 1.b of this article, any Party shall whenever
necessary have competence to institute confiscation proceedings under its own law.
3	The provisions of paragraph 1 of this article shall also apply to confiscation
consisting in a requirement to pay a sum of money corresponding to the value of proceeds, if
property on which the confiscation can be enforced is located in the requested Party. In such
cases, when enforcing confiscation pursuant to paragraph 1, the requested Party shall, if
payment is not obtained, realise the claim on any property available for that purpose.
4	If a request for confiscation concerns a specific item of property, the Parties may
agree that the requested Party may enforce the confiscation in the form of a requirement to
pay a sum of money corresponding to the value of the property.
5	The Parties shall co-operate to the widest extent possible under their domestic law
with those Parties which request the execution of measures equivalent to confiscation leading
to the deprivation of property, which are not criminal sanctions, in so far as such measures are
ordered by a judicial authority of the requesting Party in relation to a criminal offence,
provided that it has been established that the property constitutes proceeds or other property in
the meaning of Article 5 of this Convention.
Article 24
Execution of confiscation
1	The procedures for obtaining and enforcing the confiscation under Article 23 shall
be governed by the law of the requested Party.
2	The requested Party shall be bound by the findings as to the facts in so far as they
are stated in a conviction or judicial decision of the requesting Party or in so far as such
conviction or judicial decision is implicitly based on them.
3	Each State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration
addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that paragraph 2 of this
article applies only subject to its constitutional principles and the basic concepts of its legal
system.
4	If the confiscation consists in the requirement to pay a sum of money, the
competent authority of the requested Party shall convert the amount thereof into the currency
of that Party at the rate of exchange ruling at the time when the decision to enforce the
confiscation is taken.
5	In the case of Article 23, paragraph 1.a, the requesting Party alone shall have the
right to decide on any application for review of the confiscation order.
14
Article 25
Confiscated property
1	Property confiscated by a Party pursuant to Articles 23 and 24 of this Convention,
shall be disposed of by that Party in accordance with its domestic law and administrative
procedures.
2	When acting on the request made by another Party in accordance with Articles 23
and 24 of this Convention, Parties shall, to the extent permitted by domestic law and if so
requested, give priority consideration to returning the confiscated property to the requesting
Party so that it can give compensation to the victims of the crime or return such property to
their legitimate owners.
3	When acting on the request made by another Party in accordance with Articles 23
and 24 of this Convention, a Party may give special consideration to concluding agreements
or arrangements on sharing with other Parties, on a regular or case-by-case basis, such
property, in accordance with its domestic law or administrative procedures.
Article 26
Right of enforcement and maximum amount of confiscation
1	A request for confiscation made under Articles 23 and 24 does not affect the right
of the requesting Party to enforce itself the confiscation order.
2	Nothing in this Convention shall be so interpreted as to permit the total value of the
confiscation to exceed the amount of the sum of money specified in the confiscation order. If
a Party finds that this might occur, the Parties concerned shall enter into consultations to
avoid such an effect.
Article 27
Imprisonment in default
The requested Party shall not impose imprisonment in default or any other measure
restricting the liberty of a person as a result of a request under Article 23, if the requesting
Party has so specified in the request.
Section 5
Refusal and postponement of co-operation
Article 28
Grounds for refusal
1	Co-operation under this chapter may be refused if:
a the action sought would be contrary to the fundamental principles of the legal
system of the requested Party; or
b the execution of the request is likely to prejudice the sovereignty, security, ordre
public or other essential interests of the requested Party; or
15
c in the opinion of the requested Party, the importance of the case to which the
request relates does not justify the taking of the action sought; or
d the offence to which the request relates is a fiscal offence, with the exception of the
financing of terrorism;
e the offence to which the request relates is a political offence, with the exception of
the financing of terrorism; or
f the requested Party considers that compliance with the action sought would be
contrary to the principle of "ne bis in idem"; or
g the offence to which the request relates would not be an offence under the law of
the requested Party if committed within its jurisdiction. However, this ground for
refusal applies to co-operation under Section 2 only in so far as the assistance sought
involves coercive action. Where dual criminality is required for co-operation under
this chapter, that requirement shall be deemed to be satisfied regardless of whether
both Parties place the offence within the same category of offences or denominate the
offence by the same terminology, provided that both Parties criminalise the conduct
underlying the offence.
2	Co-operation under Section 2, in so far as the assistance sought involves coercive
action, and under Section 3 of this chapter, may also be refused if the measures sought could
not be taken under the domestic law of the requested Party for the purposes of investigations
or proceedings, had it been a similar domestic case.
3	Where the law of the requested Party so requires, co-operation under Section 2, in
so far as the assistance sought involves coercive action, and under Section 3 of this chapter
may also be refused if the measures sought or any other measures having similar effects
would not be permitted under the law of the requesting Party, or, as regards the competent
authorities of the requesting Party, if the request is not authorised by either a judge or another
judicial authority, including public prosecutors, any of these authorities acting in relation to
criminal offences.
4	Co-operation under Section 4 of this chapter may also be refused if:
a under the law of the requested Party confiscation is not provided for in respect of
the type of offence to which the request relates; or
b without prejudice to the obligation pursuant to Article 23, paragraph 3, it would be
contrary to the principles of the domestic law of the requested Party concerning the
limits of confiscation in respect of the relationship between an offence and:
i	an economic advantage that might be qualified as its proceeds; or
ii	property that might be qualified as its instrumentalities; or
c under the law of the requested Party confiscation may no longer be imposed or
enforced because of the lapse of time; or
16
d without prejudice to Article 23, paragraph 5, the request does not relate to a
previous conviction, or a decision of a judicial nature or a statement in such a decision
that an offence or several offences have been committed, on the basis of which the
confiscation has been ordered or is sought; or
e confiscation is either not enforceable in the requesting Party, or it is still subject to
ordinary means of appeal; or
f the request relates to a confiscation order resulting from a decision rendered in
absentia of the person against whom the order was issued and, in the opinion of the
requested Party, the proceedings conducted by the requesting Party leading to such
decision did not satisfy the minimum rights of defence recognised as due to everyone
against whom a criminal charge is made.
5	For the purpose of paragraph 4.f of this article a decision is not considered to have
been rendered in absentia if:
a it has been confirmed or pronounced after opposition by the person concerned; or
b it has been rendered on appeal, provided that the appeal was lodged by the person
concerned.
6	When considering, for the purposes of paragraph 4.f of this article if the minimum
rights of defence have been satisfied, the requested Party shall take into account the fact that
the person concerned has deliberately sought to evade justice or the fact that that person,
having had the possibility of lodging a legal remedy against the decision made in absentia,
elected not to do so. The same will apply when the person concerned, having been duly
served with the summons to appear, elected not to do so nor to ask for adjournment.
7	A Party shall not invoke bank secrecy as a ground to refuse any co-operation under
this chapter. Where its domestic law so requires, a Party may require that a request for
co-operation which would involve the lifting of bank secrecy be authorised by either a judge
or another judicial authority, including public prosecutors, any of these authorities acting in
relation to criminal offences.
8	Without prejudice to the ground for refusal provided for in paragraph 1.a of this
article:
a the fact that the person under investigation or subjected to a confiscation order by
the authorities of the requesting Party is a legal person shall not be invoked by the
requested Party as an obstacle to affording any co-operation under this chapter;
b the fact that the natural person against whom an order of confiscation of proceeds
has been issued has died or the fact that a legal person against whom an order of
confiscation of proceeds has been issued has subsequently been dissolved shall not be
invoked as an obstacle to render assistance in accordance with Article 23, paragraph
1a;
c the fact that the person under investigation or subjected to a confiscation order by
the authorities of the requesting Party is mentioned in the request both as the author of
17
the underlying criminal offence and of the offence of money laundering, in accordance
with Article 9.2.b of this Convention, shall not be invoked by the requested Party as an
obstacle to affording any co-operation under this chapter.
Article 29
Postponement
The requested Party may postpone action on a request if such action would prejudice
investigations or proceedings by its authorities.
Article 30
Partial or conditional granting of a request
Before refusing or postponing co-operation under this chapter, the requested Party
shall, where appropriate after having consulted the requesting Party, consider whether the
request may be granted partially or subject to such conditions as it deems necessary.
Section 6
Notification and protection of third parties' rights
Article 31
Notification of documents
1	The Parties shall afford each other the widest measure of mutual assistance in the
serving of judicial documents to persons affected by provisional measures and confiscation.
2	Nothing in this article is intended to interfere with:
a the possibility of sending judicial documents, by postal channels, directly to
persons abroad;
b the possibility for judicial officers, officials or other competent authorities of the
Party of origin to effect service of judicial documents directly through the consular
authorities of that Party or through judicial officers, officials or other competent
authorities of the Party of destination,
unless the Party of destination makes a declaration to the contrary to the Secretary General of
the Council of Europe at the time of signature or when depositing its instrument of
ratification, acceptance, approval or accession.
3	When serving judicial documents to persons abroad affected by provisional
measures or confiscation orders issued in the sending Party, this Party shall indicate what
legal remedies are available under its law to such persons.
Article 32
Recognition of foreign decisions
1	When dealing with a request for co-operation under Sections 3 and 4, the requested
Party shall recognise any judicial decision taken in the requesting Party regarding rights
claimed by third parties.
18
2 Recognition may be refused if:
a third parties did not have adequate opportunity to assert their rights; or
b the decision is incompatible with a decision already taken in the requested Party on
the same matter; or
c it is incompatible with the ordre public of the requested Party; or
d the decision was taken contrary to provisions on exclusive jurisdiction provided for
by the law of the requested Party.
Section 7
Procedural and other general rules
Article 33
Central authority
1	The Parties shall designate a central authority or, if necessary, authorities, which
shall be responsible for sending and answering requests made under this chapter, the
execution of such requests or the transmission of them to the authorities competent for their
execution.
2	Each Party shall, at the time of signature or when depositing its instrument of
ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the Secretary General of the
Council of Europe the names and addresses of the authorities designated in pursuance of
paragraph 1 of this article.
Article 34
Direct communication
1	The central authorities shall communicate directly with one another.
2	In the event of urgency, requests or communications under this chapter may be sent
directly by the judicial authorities, including public prosecutors, of the requesting Party to
such authorities of the requested Party. In such cases a copy shall be sent at the same time to
the central authority of the requested Party through the central authority of the requesting
Party.
3	Any request or communication under paragraphs 1 and 2 of this article may be
made through the International Criminal Police Organisation (Interpol).
4	Where a request is made pursuant to paragraph 2 of this article and the authority is
not competent to deal with the request, it shall refer the request to the competent national
authority and inform directly the requesting Party that it has done so.
5	Requests or communications under Section 2 of this chapter, which do not involve
coercive action, may be directly transmitted by the competent authorities of the requesting
Party to the competent authorities of the requested Party.
19
6	Draft requests or communications under this chapter may be sent directly by the
judicial authorities of the requesting Party to such authorities of the requested Party prior to a
formal request to ensure that it can be dealt with efficiently upon receipt and contains
sufficient information and supporting documentation for it to meet the requirements of the
legislation of the requested Party.
Article 35
Form of request and languages
1	All requests under this chapter shall be made in writing. They may be transmitted
electronically, or by any other means of telecommunication, provided that the requesting
Party is prepared, upon request, to produce at any time a written record of such
communication and the original. However each Party may, at any time, by a declaration
addressed to the Secretary General of the Council of Europe, indicate the conditions in which
it is ready to accept and execute requests received electronically or by any other means of
communication.
2	Subject to the provisions of paragraph 3 of this article, translations of the requests
or supporting documents shall not be required.
3	At the time of signature or when depositing its instrument of ratification,
acceptance, approval or accession, any State or the European Community may communicate
to the Secretary General of the Council of Europe a declaration that it reserves the right to
require that requests made to it and documents supporting such requests be accompanied by a
translation into its own language or into one of the official languages of the Council of Europe
or into such one of these languages as it shall indicate. It may on that occasion declare its
readiness to accept translations in any other language as it may specify. The other Parties may
apply the reciprocity rule.
Article 36
Legalisation
Documents transmitted in application of this chapter shall be exempt from all
legalisation formalities.
Article 37
Content of request
1	Any request for co-operation under this chapter shall specify:
a the authority making the request and the authority carrying out the investigations or
proceedings;
b the object of and the reason for the request;
c the matters, including the relevant facts (such as date, place and circumstances of
the offence) to which the investigations or proceedings relate, except in the case of a
request for notification;
20
d insofar as the co-operation involves coercive action:
i	the text of the statutory provisions or, where this is not possible, a statement
of the relevant law applicable; and
ii	an indication that the measure sought or any other measures having similar
effects could be taken in the territory of the requesting Party under its own law;
e where necessary and in so far as possible:
i	details of the person or persons concerned, including name, date and place
of birth, nationality and location, and, in the case of a legal person, its seat; and
ii	the property in relation to which co-operation is sought, its location, its
connection with the person or persons concerned, any connection with the
offence, as well as any available information about other persons, interests in
the property; and
f any particular procedure the requesting Party wishes to be followed.
2	A request for provisional measures under Section 3 in relation to seizure of
property on which a confiscation order consisting in the requirement to pay a sum of money
may be realised shall also indicate a maximum amount for which recovery is sought in that
property.
3	In addition to the indications mentioned in paragraph 1, any request under Section
4	shall contain:
a in the case of Article 23, paragraph 1.a:
i	a certified true copy of the confiscation order made by the court in the
requesting Party and a statement of the grounds on the basis of which the order
was made, if they are not indicated in the order itself;
ii	an attestation by the competent authority of the requesting Party that the
confiscation order is enforceable and not subject to ordinary means of appeal;
iii	information as to the extent to which the enforcement of the order is
requested; and
iv	information as to the necessity of taking any provisional measures;
b in the case of Article 23, paragraph 1.b, a statement of the facts relied upon by the
requesting Party sufficient to enable the requested Party to seek the order under its
domestic law;
c when third parties have had the opportunity to claim rights, documents
demonstrating that this has been the case.
21
Article 38
Defective requests
1	If a request does not comply with the provisions of this chapter or the information
supplied is not sufficient to enable the requested Party to deal with the request, that Party may
ask the requesting Party to amend the request or to complete it with additional information.
2	The requested Party may set a time-limit for the receipt of such amendments or
information.
3	Pending receipt of the requested amendments or information in relation to a request
under Section 4 of this chapter, the requested Party may take any of the measures referred to
in Sections 2 or 3 of this chapter.
Article 39
Plurality of requests
1	Where the requested Party receives more than one request under Sections 3 or 4 of
this chapter in respect of the same person or property, the plurality of requests shall not
prevent that Party from dealing with the requests involving the taking of provisional
measures.
2	In the case of plurality of requests under Section 4 of this chapter, the requested
Party shall consider consulting the requesting Parties.
Article 40
Obligation to give reasons
The requested Party shall give reasons for any decision to refuse, postpone or make
conditional any co-operation under this chapter.
Article 41
Information
1	The requested Party shall promptly inform the requesting Party of:
a the action initiated on a request under this chapter;
b the final result of the action carried out on the basis of the request;
c a decision to refuse, postpone or make conditional, in whole or in part, any
co-operation under this chapter;
d any circumstances which render impossible the carrying out of the action sought or
are likely to delay it significantly; and
e in the event of provisional measures taken pursuant to a request under Sections 2 or
3	of this chapter, such provisions of its domestic law as would automatically lead to
the lifting of the provisional measure.
22
2	The requesting Party shall promptly inform the requested Party of:
a any review, decision or any other fact by reason of which the confiscation order
ceases to be wholly or partially enforceable; and
b any development, factual or legal, by reason of which any action under this chapter
is no longer justified.
3	Where a Party, on the basis of the same confiscation order, requests confiscation in
more than one Party, it shall inform all Parties which are affected by an enforcement of the
order about the request.
Article 42
Restriction of use
1	The requested Party may make the execution of a request dependent on the
condition that the information or evidence obtained will not, without its prior consent, be used
or transmitted by the authorities of the requesting Party for investigations or proceedings other
than those specified in the request.
2	Each State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by declaration
addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that, without its prior
consent, information or evidence provided by it under this chapter may not be used or
transmitted by the authorities of the requesting Party in investigations or proceedings other
than those specified in the request.
Article 43
Confidentiality
1	The requesting Party may require that the requested Party keep confidential the
facts and substance of the request, except to the extent necessary to execute the request. If the
requested Party cannot comply with the requirement of confidentiality, it shall promptly
inform the requesting Party.
2	The requesting Party shall, if not contrary to basic principles of its national law and
if so requested, keep confidential any evidence and information provided by the requested
Party, except to the extent that its disclosure is necessary for the investigations or proceedings
described in the request.
3	Subject to the provisions of its domestic law, a Party which has received
spontaneous information under Article 20 shall comply with any requirement of
confidentiality as required by the Party which supplies the information. If the other Party
cannot comply with such requirement, it shall promptly inform the transmitting Party.
Article 44
Costs
The ordinary costs of complying with a request shall be borne by the requested Party.
Where costs of a substantial or extraordinary nature are necessary to comply with a request,
23
the Parties shall consult in order to agree the conditions on which the request is to be executed
and how the costs shall be borne.
Article 45
Damages
1	When legal action on liability for damages resulting from an act or omission in
relation to co-operation under this chapter has been initiated by a person, the Parties
concerned shall consider consulting each other, where appropriate, to determine how to
apportion any sum of damages due.
2	A Party which has become subject of a litigation for damages shall endeavour to
inform the other Party of such litigation if that Party might have an interest in the case.
Chapter V
Co-operation between FIUs
Article 46
Co-operation between FIUs
1	Parties shall ensure that FIUs, as defined in this Convention, shall cooperate for the
purpose of combating money laundering, to assemble and analyse, or, if appropriate,
investigate within the FIU relevant information on any fact which might be an indication of
money laundering in accordance with their national powers.
2	For the purposes of paragraph 1, each Party shall ensure that FIUs exchange,
spontaneously or on request and either in accordance with this Convention or in accordance
with existing or future memoranda of understanding compatible with this Convention, any
accessible information that may be relevant to the processing or analysis of information or, if
appropriate, to investigation by the FIU regarding financial transactions related to money
laundering and the natural or legal persons involved.
3	Each Party shall ensure that the performance of the functions of the FIUs under this
article shall not be affected by their internal status, regardless of whether they are
administrative, law enforcement or judicial authorities.
4	Each request made under this article shall be accompanied by a brief statement of
the relevant facts known to the requesting FIU. The FIU shall specify in the request how the
information sought will be used.
5	When a request is made in accordance with this article, the requested FIU shall
provide all relevant information, including accessible financial information and requested law
enforcement data, sought in the request, without the need for a formal letter of request under
applicable conventions or agreements between the Parties.
6	An FIU may refuse to divulge information which could lead to impairment of a
criminal investigation being conducted in the requested Party or, in exceptional
circumstances, where divulging the information would be clearly disproportionate to the
legitimate interests of a natural or legal person or the Party concerned or would otherwise not
24
be in accordance with fundamental principles of national law of the requested Party. Any such
refusal shall be appropriately explained to the FIU requesting the information.
7	Information or documents obtained under this article shall only be used for the
purposes laid down in paragraph 1. Information supplied by a counterpart FIU shall not be
disseminated to a third party, nor be used by the receiving FIU for purposes other than
analysis, without prior consent of the supplying FIU.
8	When transmitting information or documents pursuant to this article, the
transmitting FIU may impose restrictions and conditions on the use of information for
purposes other than those stipulated in paragraph 7. The receiving FIU shall comply with any
such restrictions and conditions.
9	Where a Party wishes to use transmitted information or documents for criminal
investigations or prosecutions for the purposes laid down in paragraph 7, the transmitting FIU
may not refuse its consent to such use unless it does so on the basis of restrictions under its
national law or conditions referred to in paragraph 6. Any refusal to grant consent shall be
appropriately explained.
10	FIUs shall undertake all necessary measures, including security measures, to
ensure that information submitted under this article is not accessible by any other authorities,
agencies or departments.
11	The information submitted shall be protected, in conformity with the Council of
Europe Convention of 28 January 1981 for the Protection of Individuals with regard to
Automatic Processing of Personal Data (ETS No. 108) and taking account of
Recommendation No R(87)15 of 15 September 1987 of the Committee of Ministers of the
Council of Europe Regulating the Use of Personal Data in the Police Sector, by at least the
same rules of confidentiality and protection of personal data as those that apply under the
national legislation applicable to the requesting FIU.
12	The transmitting FIU may make reasonable enquiries as to the use made of
information provided and the receiving FIU shall, whenever practicable, provide such
feedback.
13	Parties shall indicate the unit which is an FIU within the meaning of this article.
Article 47
International co-operation for postponement of suspicious transactions
1	Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to
permit urgent action to be initiated by a FIU, at the request of a foreign FIU, to suspend or
withhold consent to a transaction going ahead for such periods and depending on the same
conditions as apply in its domestic law in respect of the postponement of transactions.
2	The action referred to in paragraph 1 shall be taken where the requested FIU is
satisfied, upon justification by the requesting FIU, that:
a the transaction is related to money laundering; and
25
b the transaction would have been suspended, or consent to the transaction going
ahead would have been withheld, if the transaction had been the subject of a domestic
suspicious transaction report.
Chapter VI
Monitoring mechanism and settlement of disputes
Article 48
Monitoring mechanism and settlement of disputes
1	The Conference of the Parties (COP) shall be responsible for following the
implementation of the Convention. The COP:
a shall monitor the proper implementation of the Convention by the Parties;
b shall, at the request of a Party, express an opinion on any question concerning the
interpretation and application of the Convention.
2	The COP shall carry out the functions under paragraph 1.a above by using any
available Select Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering
Measures (Moneyval) public summaries (for Moneyval countries) and any available FATF
public summaries (for FATF countries), supplemented by periodic self assessment
questionnaires, as appropriate. The monitoring procedure will deal with areas covered by this
Convention only in respect of those areas which are not covered by other relevant
international standards on which mutual evaluations are carried out by the FATF and
Moneyval.
3	If the COP concludes that it requires further information in the discharge of its
functions, it shall liaise with the Party concerned, taking advantage, if so required by the COP,
of the procedure and mechanism of Moneyval. The Party concerned shall then report back to
the COP. The COP shall on this basis decide whether or not to carry out a more in-depth
assessment of the position of the Party concerned. This may, but need not necessarily,
involve, a country visit by an evaluation team.
4	In case of a dispute between Parties as to the interpretation or application of the
Convention, they shall seek a settlement of the dispute through negotiation or any other
peaceful means of their choice, including submission of the dispute to the COP, to an arbitral
tribunal whose decisions shall be binding upon the Parties, or to the International Court of
Justice, as agreed upon by the Parties concerned.
5	The COP shall adopt its own rules of procedure.
6	The Secretary General of the Council of Europe shall convene the COP not later
than one year following the entry into force of this Convention. Thereafter, regular meetings
of the COP shall be held in accordance with the rules of procedure adopted by the COP.
26
Chapter VII
Final Provisions
Article 49
Signature and entry into force
1	The Convention shall be open for signature by the member States of the Council of
Europe, the European Community and non-member States which have participated in its
elaboration. Such States or the European Community may express their consent to be bound
by:
a signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or
b signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification,
acceptance or approval.
2	Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the
Secretary General of the Council of Europe.
3	This Convention shall enter into force on the first day of the month following the
expiration of a period of three months after the date on which 6 signatories, of which at least
four are member States of the Council of Europe, have expressed their consent to be bound by
the Convention in accordance with the provisions of paragraph 1.
4	In respect of any Signatory which subsequently expresses its consent to be bound
by it, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the
expiration of a period of three months after the date of the expression of its consent to be
bound by the Convention in accordance with the provisions of paragraph 1.
5	No Party to the 1990 Convention may ratify, accept or approve this Convention
without considering itself bound by at least the provisions corresponding to the provisions of
the 1990 Convention to which it is bound.
6	As from its entry into force, Parties to this Convention, which are at the same time
Parties to the 1990 Convention:
a shall apply the provisions of this Convention in their mutual relationships;
b shall continue to apply the provisions of the 1990 Convention in their relations with
other Parties to the said Convention, but not to the present Convention.
Article 50
Accession to the Convention
1	After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the
Council of Europe, after consulting the Parties to the Convention, may invite any State not a
member of the Council and not having participated in its elaboration to accede to this
Convention, by a decision taken by the majority provided for in Article 20.d. of the Statute of
the Council of Europe and by the unanimous vote of the representatives of the Parties entitled
to sit on the Committee.
27
2	In respect of any acceding State, the Convention shall enter into force on the first
day of the month following the expiration of a period of three months after the date of deposit
of the instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 51
Territorial application
1	Any State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the
territory or territories to which the Convention shall apply.
2	Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary
General of the Council of Europe, extend the application of the Convention to any other
territory specified in the declaration. In respect of such territory the Convention shall enter
into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months
after the date of receipt of such declaration by the Secretary General.
3	Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any
territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the
Secretary General. The withdrawal shall become effective on the first day of the month
following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such
notification by the Secretary General.
Article 52
Relationship to other conventions and agreements
1	This Convention does not affect the rights and undertakings of Parties derived from
international multilateral instruments concerning special matters.
2	The Parties to this Convention may conclude bilateral or multilateral agreements
with one another on the matters dealt with in this Convention, for the purposes of
supplementing or strengthening its provisions or facilitating the application of the principles
embodied in it.
3	If two or more Parties have already concluded an agreement or treaty in respect of
a subject which is dealt with in this Convention or otherwise have established their relations
in respect of that subject, they shall be entitled to apply that agreement or treaty or to regulate
these relations accordingly, in lieu of the Convention, if it facilitates international co-
operation.
4	Parties which are members of the European Union shall, in their mutual relations,
apply Community and European Union rules in so far as there are Community or European
Union rules governing the particular subject concerned and applicable to the specific case,
without prejudice to the object and purpose of the present Convention and without prejudice
to its full application with other Parties.
28
Article 53
Declarations and reservations
1	Any State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, make one or more
of the declaration provided for in Article 3, paragraph 2, Article 9, paragraph 4, Article 17,
paragraph 5, Article 24, paragraph 3, Article 31, paragraph 2, Article 35, paragraphs 1 and 3
and Article 42, paragraph 2.
2	Any State or the European Community may also, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration
addressed to the Secretary General, reserve its right not to apply, in part or in whole, the
provisions of Article 7, paragraph 2, sub-paragraph c; Article 9, paragraph 6; Article 46,
paragraph 5; and Article 47.
3	Any State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare the manner
in which it intends to apply Articles 17 and 19 of this Convention, parti cularly taking into
account applicable international agreements in the field of international co-operation in
criminal matters. It shall notify any changes in this information to the Secretary General of the
Council of Europe.
4	Any State or the European Community may, at the time of signature or when
depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare:
a that it will not apply Article 3, paragraph 4 of this Convention; or
b that it will apply Article 3, paragraph 4 of this Convention only partly; or
c the manner in which it intends to apply Article 3, paragraph 4 of this Convention.
It shall notify any changes in this information to the Secretary General of the Council
of Europe.
5	No other reservation may be made.
6	Any Party which has made a reservation under this article may wholly or partly
withdraw it by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of
Europe. The withdrawal shall take effect on the date of receipt of such notification by the
Secretary General.
7	A Party which has made a reservation in respect of a provision of the Convention
may not claim the application of that provision by any other Party; it may, however, if its
reservation is partial or conditional, claim the application of that provision in so far as it has
itself accepted it.
29
Article 54
Amendments
1	Amendments to the Convention may be proposed by any Party, and shall be
communicated by the Secretary General of the Council of Europe to the member States of the
Council of Europe, to the European Community and to every non-member State which has
acceded to or has been invited to accede to this Convention in accordance with the provisions
of Article 50.
2	Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the European
Committee on Crime Problems (CDPC) which shall submit to the Committee of Ministers its
opinion on that proposed amendment.
3	The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and the
opinion submitted by the CDPC and may adopt the amendment by the majority provided for
in Article 20.d of the Statute of the Council of Europe.
4	The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in accordance
with paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for acceptance.
5	Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall come
into force on the thirtieth day after all Parties have informed the Secretary General of their
acceptance thereof.
6	In order to update the categories of offences contained in the appendix, as well as
amend Article 13, amendments may be proposed by any Party or by the Committee of
Ministers. They shall be communicated by the Secretary General of the Council of Europe to
the Parties.
7	After having consulted the Parties which are not members of the Council of Europe
and, if necessary the CDPC, the Committee of Ministers may adopt an amendment proposed
in accordance with paragraph 6 by the majority provided for in Article 20.d of the Statute of
the Council of Europe. The amendment shall enter into force following the expiry of a period
of one year after the date on which it has been forwarded to the Parties. During this period,
any Party may notify the Secretary General of any objection to the entry into force of the
amendment in its respect.
8	If one-third of the Parties notifies the Secretary General of an objection to the entry
into force of the amendment, the amendment shall not enter into force.
9	If less than one-third of the Parties notifies an objection, the amendment shall enter
into force for those Parties which have not notified an objection.
10	Once an amendment has entered into force in accordance with paragraphs 6 to 9
of this article and a Party has notified an objection to it, this amendment shall come into force
in respect of the Party concerned on the first day of the month following the date on which it
has notified the Secretary General of the Council of Europe of its acceptance. A Party which
has made an objection may withdraw it at any time by notifying it to the Secretary General of
the Council of Europe.
30
11	If an amendment has been adopted by the Committee of Ministers, a State or the
European Community may not express their consent to be bound by the Convention, without
accepting at the same time the amendment.
Article 55
Denunciation
1	Any Party may, at any time, denounce the Convention by means of a notification
addressed to the Secretary General of the Council of Europe.
2	Such denunciation shall become effective on the first day of the month following
the expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the
Secretary General.
3	The present Convention shall, however, continue to apply to the enforcement under
Article 23 of confiscation for which a request has been made in conformity with the
provisions of the Convention before the date on which such a denunciation takes effect.
Article 56
Notifications
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the
Council of Europe, the European Community, the non-member States which have participated
in the elaboration of the Convention, any State invited to accede to it and any other Party to
the Convention of:
a any signature;
b the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
c any date of entry into force of the Convention in accordance with Articles 49
and 50;
d any declaration or reservation made under Article 53;
e any other act, notification or communication relating to the Convention.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this
Convention.
Done at Warsaw, this 16th day of May 2005, in English and in French, both texts being
equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of
Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each
member State of the Council of Europe, to the European Community, to the non-member
States which have participated in the elaboration of the Convention and to any State invited to
accede to it.
Appendix
a participation in an organised criminal group and racketeering;
31
b terrorism, including financing of terrorism;
c trafficking in human beings and migrant smuggling;
d sexual exploitation, including sexual exploitation of children;
e illicit trafficking in narcotic drugs and psychotropic substances;
f illicit arms trafficking;
g illicit trafficking in stolen and other goods;
h corruption and bribery;
i fraud;
j counterfeiting currency;
k counterfeiting and piracy of products;
l environmental crime;
m murder, grievous bodily injury;
n kidnapping, illegal restraint and hostage-taking;
o robbery or theft;
p smuggling;
q extortion;
r forgery;
s piracy; and
t insider trading and market manipulation”
„Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról
szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai és más aláíró Felek,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja, hogy tagjai között szorosabb egységet
valósítson meg,
abban a meggyőződésben, hogy a társadalom védelme érdekében közös büntető politika
folytatása szükséges,
figyelembe véve, hogy a növekvő nemzetközi problémává váló súlyos bűncselekmények
elleni harc nemzetközi szinten modern és hatásos módszerek alkalmazását igényli,
abban a hitben, hogy ezen módszerek egyike a bűnözők megfosztása a bűnözésből
származó jövedelemtől és eszközöktől,
figyelembe véve, hogy e cél elérése érdekében a nemzetközi együttműködés jól működő
rendszerének kialakítása is szükséges,
figyelembe véve az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó
jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményét (ETS No. 141. - a
továbbiakban: „az 1990. évi Egyezmény”),
szem előtt tartva az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2001. szeptember 28-án elfogadott,
a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető terrorista cselekményekről szóló 1373(2001)
számú határozatot, és különösen annak 3.d. bekezdését,
32
szem előtt tartva az ENSZ Közgyűlése által 1999. december 9-én elfogadott, a
terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményt, és különösen
annak 2. és 4. cikkét, amelyek arra kötelezik az egyezményt aláíró államokat, hogy a
terrorizmus finanszírozását bűncselekménynek minősítsék,
abban a meggyőződésben, hogy azonnali lépések szükségesek a terrorizmus
finanszírozásának visszaszorításáról szóló fent említett nemzetközi egyezmény ratifikálása és
teljes végrehajtása céljából,
az alábbiakban állapodtak meg:
I.	fejezet
Értelmező rendelkezések
1.	cikk
Értelmező rendelkezések
Ezen Egyezmény alkalmazása során
a.	„jövedelem” a bűncselekményekből közvetlenül vagy közvetve származó vagy
szerzett bármilyen vagyoni előny, amely az e cikk b. pontjában megjelölt bármilyen
dolog formájában megjelenhet;
b.	„dolog” bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó
vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó
jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol;
c.	„eszközök” azok a dolgok, amelyeket bármely módon, részben vagy egészben
bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésére használtak vagy kívántak
használni;
d.	„elkobzás” az a büntetés vagy intézkedés, amelynek alkalmazását a bíróság
bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást követően rendeli el,
és amely a dologtól való végleges megfosztást eredményezi;
e.	az „alapbűncselekmény” az a bűncselekmény, amelynek az eredményeként
keletkezett jövedelem a jelen Egyezmény 9. cikkében meghatározott bűncselekmény
tárgyává válhat;
f.	a „pénzügyi információs egység” (a továbbiakban: „PIE”) olyan központi,
nemzeti szervezet, amelynek feladata olyan pénzügyi információk fogadása (és ha
engedélyezett, kérése), elemzése, valamint az illetékes hatóságok részére történő
továbbítása,
i.	amelyek gyanús jövedelemmel és a terrorizmus potenciális
finanszírozásával kapcsolatosak, vagy
ii.	amelyeket a nemzeti jogalkotás vagy szabályozás követel meg
33
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében;
g.	a „lefoglalás” a dolog átruházásának, megsemmisítésének, átalakításának,
értékesítésének vagy mozgásának ideiglenes tiltása vagy a dolog ideiglenes felügyelete
vagy ellenőrzése bíróság vagy más illetékes hatóság által kibocsátott határozat alapján;
h.	a „terrorizmus finanszírozása” a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról
szóló fent említett nemzetközi egyezmény 2. cikkében meghatározott cselekményeket
jelenti.
II.	fejezet
A terrorizmus finanszírozása
2.	cikk
Az Egyezmény alkalmazása a terrorizmus finanszírozására
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy lehetővé tegye a jelen Egyezmény III., IV. és V. fejezetében foglalt
rendelkezéseknek a terrorizmus finanszírozására történő alkalmazását.
2.	Minden Szerződő Fél különösen azt biztosítja, hogy képes legyen a jogszerű
vagy jogszerűtlen eredetű, részben vagy egészben, bármilyen módon a terrorizmus
finanszírozására használt vagy arra szánt dolog, vagy az ebből a bűncselekményből származó
jövedelem felkutatására, nyomon követésére, azonosítására, lefoglalására és elkobzására, és
ennek érdekében a lehető legnagyobb mértékű együttműködés biztosítására.
III.	fejezet
Nemzeti szinten szükséges intézkedések
1.	rész
Általános rendelkezések
3.	cikk
Az elkobzásra vonatkozó intézkedések
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy biztosítsa az eszközök és a jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok,
valamint a pénzmosás eredményeként keletkezett dolgok elkobzásának lehetőségét.
2.	Feltéve, hogy a jelen cikk 1. bekezdése a pénzmosással és az Egyezmény
mellékletében szereplő bűncselekmény-kategóriákkal kapcsolatos, bármely Szerződő Fél az
aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe
helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilatkoztathatja, hogy
a jelen cikk 1. bekezdése
a.	csak akkor alkalmazandó, ha a bűncselekmény legalább egy évnél hosszabb
ideig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel
büntetendő. Azonban bármely Szerződő Fél nyilatkozatot tehet e rendelkezés kapcsán
az adóbűncselekményekből származó jövedelem elkobzása vonatkozásában azzal a
kizárólagos céllal, hogy nemzeti szinten és nemzetközi együttműködés keretében
34
elkobozhassa az ilyen jövedelmeket, a nemzeti és a nemzetközi adótartozás-behajtási
jogszabályok alapján; és/vagy
b.	csak meghatározott bűncselekmények jegyzékére alkalmazandó.
3.	A Szerződő Felek előírhatják a kötelező elkobzást az elkobzási rendszer tárgyát
képező bűncselekmények vonatkozásában. A Szerződő Felek különösen a pénzmosás, a
kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem bűncselekményét és bármilyen más súlyos
bűncselekményt foglalhatnak ebbe a rendelkezésbe.
4.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmény vagy bűncselekmények
vonatkozásában megkövetelje azt, hogy az elkövető bizonyítsa az elkobzandó feltételezett
jövedelem vagy más dolog eredetét, amennyiben ez a követelmény összhangban van nemzeti
jogának alapelveivel.
4.	cikk
Nyomozati és ideiglenes intézkedések
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy lehető tegye a 3. cikk alapján elkobzandó dolog gyors azonosítását, nyomon
követését, lefoglalását, különösen a későbbi elkobzás végrehajtásának elősegítése céljából.
5.	cikk
Lefoglalás és elkobzás
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy a lefoglalásra és az elkobzásra irányuló intézkedések magukban foglalják
a.	azt a dolgot is, amire a jövedelmet átalakították vagy átváltották;
b.	a törvényes forrásokból szerzett dolgot, ha a jövedelmet részben vagy egészben
ilyen dologgal keverték össze, a hozzákevert jövedelem becsült értékéig;
c.	azt a bevételt vagy más hasznot, amely abból a jövedelemből vagy dologból
származott, amire a bűncselekményből származó jövedelmet átalakították vagy
átváltották, vagy abból a dologból származott, amellyel a bűncselekményből származó
jövedelmet összekeverték, a hozzákevert jövedelem becsült értékéig, a jövedelemmel
azonos módon és azonos mértékben.
6.	cikk
A lefoglalt dolog kezelése
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy lehetővé tegye a jelen Egyezmény 4. és 5. cikkének megfelelően lefoglalt dolog
megfelelő kezelését.
35
7.	cikk
Nyomozási hatáskörök és technikák
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy lehetővé tegye a bíróság vagy más illetékes hatóság számára banki, pénzügyi vagy
kereskedelmi nyilvántartások adatai rendelkezésre bocsátásának vagy lefoglalásának
elrendelését a 3., a 4. és az 5. cikkben hivatkozott cselekmények végrehajtása érdekében. Egyik
Szerződő Fél sem tagadhatja meg a jelen cikk rendelkezései szerinti intézkedést a banktitokra
hivatkozva.
2.	Az 1. bekezdés sérelme nélkül minden Szerződő Fél megteszi a szükséges
jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye
a.	annak meghatározását, hogy egy természetes vagy jogi személy a saját területén
található bármelyik bankban lévő, bármilyen jellegű egy vagy több bankszámla
tulajdonosa vagy haszonélvezője-e, és ha igen, az azonosított bankszámlák részletes
adatainak megszerzését;
b.	meghatározott bankszámlák és azon banki műveletek adatainak beszerzését,
amelyeket egy meghatározott időszak alatt hajtottak végre egy vagy több meghatározott
számlán, beleértve a küldő és a fogadó számlák adatait is;
c.	egy meghatározott időszak alatt azon banki műveletek figyelemmel kísérését,
amelyeket egy vagy több azonosított számlán hajtottak végre; és
d.	annak biztosítását, hogy a bankok ne tájékoztassák az érintett ügyfelet vagy
harmadik személyeket arról, hogy információkat kerestek vagy szereztek be az a., b.
vagy c. pont alapján, illetve arról, hogy nyomozás van folyamatban.
A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő
pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is.
3.	Minden Szerződő Fél megfontolja olyan szükséges jogalkotási és egyéb
intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik a jövedelem azonosítását, nyomon
követését, az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtését megkönnyítő különleges nyomozási
technikák használatát, például a megfigyelést, a telekommunikációs üzenetek lehallgatását, a
számítógépes rendszerekhez való hozzáférést és meghatározott iratok bemutatására kötelező
határozatokat.
8.	cikk
Jogorvoslatok
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt,
hogy hatékony jogorvoslati eszközöket biztosítsanak a 3., a 4. és az 5. cikk, valamint az ebben a
részben található egyéb rendelkezésekkel, intézkedésekkel érintett érdekelt személyek számára
jogaik védelme érdekében.
36
9.	cikk
A pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy nemzeti joga szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse:
a.	a dolog átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e dolog
jövedelemnek minősül, azzal a céllal, hogy a dolog jogellenes eredetét eltitkolják vagy
leplezzék, vagy az alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a
tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében;
b.	a dolog valódi természetének, eredetének, helyének, mozgásának, a dologgal
történt rendelkezésnek az azon fennálló jogoknak, vagy tulajdonának eltitkolását vagy
leplezését, annak ismeretében, hogy a dolog jövedelemnek minősül;
és alkotmányos alapelveiknek, illetve jogrendszerük alapjaitól függően;
c.	a dolog megszerzését, birtoklását és használatát, tudva a dologhoz jutás
időpontjában, hogy az jövedelemnek minősül;
d.	az e cikk értelmében megállapított bármely bűncselekmény kísérletét,
elkövetésében való részvételt, segítségnyújtást, az elkövetésre való társulást,
szövetkezést, az elkövetésre való felbujtást, az elkövetés megkönnyítését, illetve az
ahhoz való segítségnyújtást.
2.	E cikk 1. bekezdésének végrehajtása vagy alkalmazása során:
a.	nem bír jelentőséggel az, hogy az alapbűncselekmény a Szerződő Fél büntető
joghatósága alá tartozott-e;
b.	rendelkezni lehet úgy, hogy a fenti bekezdésben meghatározott
bűncselekmények az alapbűncselekmény elkövetőire nem vonatkoznak;
c.	a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények elemeként meghatározott
tudomásra, szándékra, vagy célzatra objektív, ténybeli körülményekből lehet
következtetni.
3.	Bármely Szerződő Fél megteheti a szükséges jogalkotási és egyéb
intézkedéseket aziránt, hogy a jelen cikk 1. bekezdésében hivatkozott cselekmények
valamelyikét vagy mindegyikét a nemzeti jogban bűncselekménynek minősítse, a következő
esetek bármelyikében vagy mindegyikében, ha az elkövető:
a.	gyanította, hogy a dolog jövedelem volt,
b.	feltételezhette volna, hogy a dolog jövedelem.
4.	Feltéve, hogy a jelen cikk 1. bekezdése az Egyezmény mellékletében szereplő
alapbűncselekmény-kategóriákra vonatkozik, bármely Állam vagy az Európai Közösség az
aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe
37
helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy a jelen
cikk 1. bekezdése
a.	csak akkor alkalmazandó, ha az alapbűncselekmény büntetési tételének
maximuma legalább egy évnél hosszabb szabadságvesztés vagy szabadságelvonással
járó intézkedés, vagy azon Szerződő Felek esetében, amelyek jogrendszerükben a
bűncselekményekre vonatkozóan minimális büntetési tétellel rendelkeznek, csak akkor
alkalmazandó, ha a bűncselekmény legalább hat hónapnál hosszabb ideig terjedő
szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő; és/vagy
b.	csak meghatározott alapbűncselekmények jegyzékére alkalmazandó; és/vagy
c.	a Szerződő Fél nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények
kategóriájára alkalmazandó.
5.	Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az alapbűncselekménnyel kapcsolatos
előzetes vagy egyidejű ítélet nem előfeltétele a pénzmosással kapcsolatos ítéletnek.
6.	Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a jelen cikk szerinti pénzmosással
kapcsolatos elítélés lehetséges, ha bebizonyosodott, hogy a jelen cikk 1.a. vagy b. pontjának
tárgyát képező dolog alapbűncselekményből származott, anélkül, hogy szükség lenne a
bűncselekmény pontos meghatározására.
7.	Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a pénzmosás alapbűncselekményei egy
másik Államban bekövetkezett olyan cselekményre is kiterjedjenek, amely az adott Államban
bűncselekménynek minősül, és amely alapbűncselekménynek minősült volna, ha az
ugyanabban az országban következett volna be. Bármely Szerződő Fél biztosíthatja, hogy az
egyetlen előfeltétel az, hogy a cselekmény alapbűncselekménynek minősült volna, ha az
ugyanabban az országban következett volna be.
10.	cikk
Jogi személyek felelőssége
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a jelen Egyezmény alapján
meghatározott pénzmosási bűncselekményekért, amelyeket bármely olyan természetes
személy követett el a javukra akár egyénileg, akár a jogi személy valamely szervének a
részeként, aki a jogi személynél vezető beosztásban volt
a.	a jogi személy képviseleti jogosultsága; vagy
b.	a jogi személy nevében történő döntéshozatali jogosultság; vagy
c.	a jogi személyen belül ellenőrzési jogosultság alapján,
valamint az ilyen természetes személy bűnrészesként vagy felbujtóként történő
bevonásáért a fent említett bűncselekményekbe.
2.	Az 1. bekezdésben már említett eseteken kívül minden Szerződő Fél megteszi a
szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogi személy felelősségre vonható
38
legyen, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy által történő felügyelet vagy
ellenőrzés hiánya tette lehetővé az 1. bekezdésben említett bűncselekmények elkövetését a
jogi személy javára, a felügyelete alá tartozó természetes személy által.
3.	A jogi személy jelen cikk szerinti felelőssége nem zárja ki azon természetes
személyek elleni büntetőeljárás lefolytatását, akik az 1. bekezdésben említett
bűncselekmények elkövetői, felbujtói vagy bűnrészesei.
4.	Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a jelen cikk alapján felelősnek
minősített jogi személyekkel szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy
nem büntetőjogi szankciókat alkalmazzanak, beleértve a pénzügyi szankciókat is.
11.	cikk
Korábbi határozatok
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy a büntetés meghatározásakor lehetőséget teremtsenek a természetes vagy a jogi
személyek ellen egy másik Szerződő Félnél hozott jogerős határozatok figyelembe vételére a
jelen Egyezmény alapján megállapított bűncselekményekkel kapcsolatban.
2.	rész
Pénzügyi információs egység (PIE) és megelőzés
12.	cikk
Pénzügyi információs egység (PIE)
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy a jelen Egyezményben foglaltak szerint PIE-t hozzon létre.
2.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy a PIE közvetlenül vagy közvetve, időszerűen hozzáférhessen a feladatai
megfelelő ellátásához - ideértve a gyanús ügyletekről szóló jelentések elemzését is -
szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz.
13.	cikk
A pénzmosás megelőzésére irányuló intézkedések
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy átfogó belső szabályozó és felügyeleti vagy ellenőrző (monitoring) rendszert
vezessen be a pénzmosás megelőzésére, és megfelelő módon figyelembe vegye az
alkalmazandó nemzetközi elvárásokat, különösen a pénzmosással foglalkozó Pénzügyi
Akciócsoport (FATF) által elfogadott ajánlásokat.
2.	Ezzel összefüggésben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási
és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy
a.	megkövetelje az olyan jogi és természetes személyektől, amelyek nagy
valószínűséggel pénzmosás céljára is felhasználható tevékenységet végeznek - e
tevékenységeket illetően - azt, hogy
39
i.	azonosítsák és ellenőrizzék ügyfeleiket, és ahol alkalmazható, azok
tényleges tulajdonosait, és kockázatalapú megközelítés figyelembevételével
tanúsítsanak folyamatosan kellő gondosságot az üzleti kapcsolatokban;
ii.	jelentsék a pénzmosással kapcsolatos, elővigyázatosságot igénylő
gyanús eseteket;
iii.	tegyenek olyan támogató intézkedéseket, mint az ügyfelek
személyazonosságáról és az ügyletekről való nyilvántartás vezetése, dolgozók
képzése, belső irányelvek és eljárások kialakítása, és ha alkalmazható, igazítsák
ezen intézkedéseket a méretükhöz és az általuk végzett üzleti tevékenység
természetéhez;
b.	megfelelő módon tiltsák meg, hogy az a. pontban említett személyek
nyilvánosságra hozzák a gyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentés megtételének vagy
az ahhoz kapcsolódó információ átadásának a tényét, valamint annak a nyilvánosságra
hozatalát, hogy pénzmosási ügyben nyomozás folyamatban van vagy folyamatban lehet;
c.	biztosítsák az a. pontban említett személyek hatékony ellenőrző- (monitoring), és
ahol lehetséges felügyeleti rendszer alá helyezését - lehetőleg kockázatérzékenységi
alapon - a pénzmosás elleni küzdelem követelményeinek való megfelelésük biztosítása
céljából.
3.	Ezzel összefüggésben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és
egyéb intézkedéseket aziránt, hogy felderítse a készpénz, illetve a bemutatóra szóló, átruházható
értékpapír jelentős mennyiségű, határon keresztüli fizikai formában történő átszállítását.
14.	cikk
A hazai gyanús ügyletek elhalasztása
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt,
hogy lehetővé tegye a PIE vagy adott esetben bármilyen más illetékes hatóság részére, hogy
pénzmosással összefüggő ügylet gyanújának a felmerülésekor sürgős intézkedést tegyen,
annak érdekében, hogy az ügylet elemzése és a gyanú megerősítése céljából egy folyamatban
lévő ügyletet felfüggesszenek vagy az ügylethez való hozzájárulást megtagadják. Bármely
Szerződő Fél ezt az intézkedést azokra az esetekre korlátozhatja, amelyek vonatkozásában
gyanús ügylettel kapcsolatos jelentést nyújtottak be. Az ügylet felfüggesztésének vagy az
ügylethez való hozzájárulás megtagadásának maximális időtartamát a nemzeti jog vonatkozó
rendelkezései határozzák meg.
40
IV. fejezet
Nemzetközi együttműködés
1.	rész
A nemzetközi együttműködés alapelvei
15.	cikk
Általános alapelvek és a nemzetközi együttműködésre irányuló intézkedések
1.	A Szerződő Felek a lehető legnagyobb mértékben kölcsönösen együttműködnek
az eszközök és jövedelmek elkobzására irányuló nyomozások és eljárások során.
2.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek szerint teljesíteni tudja az alábbiakra
irányuló kérelmeket:
a.	jövedelemnek vagy eszköznek minősülő meghatározott vagyontárgy elkobzása,
továbbá a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg elkobzása;
b.	a fenti a. pontban megjelölt bármelyik fajta elkobzást célzó nyomozásban való
segítségnyújtás és az átmeneti intézkedések.
3.	A 2.b. pontban említett nyomozásban való segítségnyújtást és az átmeneti
intézkedéseket a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga által engedélyezett keretek szerint és
azzal összhangban kell megtenni. Ha a fenti intézkedések valamelyikével kapcsolatos
megkeresés a megkereső Szerződő Fél jogszabályai alapján szükséges formaságokat vagy
eljárásokat határoz meg, a megkeresett Szerződő Fél teljesíti a megkeresést még akkor is, ha
azok számára nem ismertek, amennyiben a kért intézkedés nincs ellentétben jogi alapelveivel.
4.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy a többi Szerződő Féltől a jövedelmek és az eszközök azonosítása, nyomon
követése vagy lefoglalása céljából érkező megkeresések ugyanolyan elsőbbséget kapjanak,
mintha azok a belső eljárások keretében érkeztek volna.
2.	rész
Nyomozásban való segítségnyújtás
16.	cikk
Segítségnyújtási kötelezettség
A Szerződő Felek kérelemre a lehető legnagyobb mértékben segítik egymást az
eszközök, jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok azonosításában és nyomon követésében.
A segítségnyújtás kiterjed a fent említett dolgok létezésére, helyére vagy mozgására,
természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és biztosítását célzó
valamennyi intézkedésre.
41
17.	cikk
Bankszámlákkal kapcsolatos információkérés
1.	Minden Szerződő Fél az ebben a cikkben meghatározott feltételek szerint - egy
másik Szerződő Fél által küldött megkeresésre válaszolva - megteszi a szükséges
intézkedéseket annak megállapítására, hogy a nyomozás alá vont természetes vagy jogi
személy birtokol-e vagy vezet-e egy vagy több, bármilyen természetű számlát a területén
található bármelyik bankban, és ha igen, akkor átadja az azonosított számlák adatait.
2.	Az ebben a cikkben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben
alkalmazandó, amilyen mértékben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3.	A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben:
a.	meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért
információ komoly jelentőséggel bírhat a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás
szempontjából;
b.	meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján feltételezi, hogy a megkeresett
Szerződő Fél területén lévő bankok vezetik a számlákat, és a lehető legteljesebb
mértékben meghatározza, hogy mely bankok és/vagy bankszámlák lehetnek érintettek;
és
c.	megad minden elérhető kiegészítő információt, amely elősegítheti a megkeresés
teljesítését.
4.	A megkeresett Szerződő Fél ugyanolyan feltételektől teheti függővé a
megkeresés teljesítését, mint amelyeket a felkutatásra és lefoglalásra irányuló megkeresések
esetében alkalmaz.
5.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács
főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy ezt a cikket csak az Egyezmény
mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt bűncselekmény-fajták vonatkozásában
alkalmazza.
6.	A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként
működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is. A kiterjesztés feltétele lehet a
viszonosság elvének alkalmazása.
18.	cikk
Banki műveletekkel kapcsolatos információkérés
1.	Egy másik Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél átadja a
meghatározott bankszámlák és azon banki műveletek adatait, amelyeket egy meghatározott
időszak alatt hajtottak végre a megkeresésben meghatározott egy vagy több számlán,
beleértve a küldő és a fogadó számlák adatait is.
2.	Az ebben a cikkben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben
alkalmazandó, amennyiben az információ a számlavezető bank birtokában van.
42
3.	A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben
megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ fontos a
cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
4.	A megkeresett Szerződő Fél ugyanolyan feltételektől teheti függővé a
megkeresés teljesítését, mint amelyeket a felkutatásra és lefoglalásra irányuló megkeresések
esetében alkalmaz.
5.	A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként
működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is. A kiterjesztés feltétele lehet a
viszonosság elvének alkalmazása.
19.	cikk
Banki műveletek megfigyelésére irányuló megkeresések
1.	Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy egy másik Szerződő Fél
kérésére képes legyen a megkeresésben meghatározott egy vagy több számlán végrehajtott
banki műveletek meghatározott időtartamú megfigyelésére, és a megfigyelés eredményeinek a
megkereső Szerződő Féllel történő közlésére.
2.	A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben
megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ fontos a
cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
3.	A megfigyeléssel kapcsolatos határozatot minden egyes esetben a megkeresett
Szerződő Fél illetékes hatóságai hozzák meg a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának
tiszteletben tartásával.
4.	A megfigyelés gyakorlati feltételeit a megkereső és megkeresett Szerződő Fél
illetékes hatóságai egyeztetik egymással.
5.	A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként
működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is.
20.	cikk
Önkéntes tájékoztatás
Saját nyomozási vagy eljárási érdekei sérelme nélkül, az egyik Szerződő Fél előzetes
kérelem hiányában is adhat tájékoztatást az eszközökről és jövedelmekről a másik Szerződő
Félnek, ha megítélése szerint ezen információ feltárása segítheti a címzett Felet nyomozás vagy
eljárás megindításában vagy lefolytatásában, vagy ha ez az információ az e fejezet szerinti
kérelem előterjesztéséhez vezethet.
43
3.	rész
Ideiglenes intézkedések
21.	cikk
Ideiglenes intézkedés foganatosítására irányuló kötelezettség
1.	A büntetőeljárást vagy az elkobzásra irányuló eljárást megindító Szerződő Fél
megkeresésére a másik Szerződő Fél megteszi a szükséges ideiglenes intézkedéseket, például
lefoglalást, avégett, hogy megakadályozza a dologgal való kereskedést, annak átruházását, vagy
az azzal való rendelkezést, ha e dolog utóbb elkobzás iránti kérelem tárgya lehet, vagy ilyen
kérelem kielégítésére szolgálhat.
2.	Az a Szerződő Fél, amely a 23. cikk szerinti elkobzásra irányuló megkeresést
kap, kérelemre megteszi a jelen cikk 1. bekezdésében említett intézkedéseket bármely dolog
vonatkozásában, amely a megkeresés tárgyát képezi, vagy a megkeresés teljesítését
szolgálhatja.
22.	cikk
Ideiglenes intézkedések foganatosítása
1.	A 21. cikk 1. bekezdésében kért ideiglenes intézkedések foganatosítása után a
megkereső Szerződő Fél önként és mielőbb átadja a megkeresett Szerződő Félnek mindazokat
az információkat, amelyek megkérdőjelezhetik vagy módosíthatják az intézkedések terjedelmét.
A megkereső Szerződő Fél késedelem nélkül átadja a megkeresett Szerződő Fél által kért összes
olyan kiegészítő információt, amely az ideiglenes intézkedések végrehajtásához és nyomon
követéséhez szükségesek.
2.	Az e cikk szerint foganatosított bármely ideiglenes intézkedés megszüntetése
előtt, amennyiben lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél lehetőséget ad a megkereső Szerződő
Félnek arra, hogy előterjessze az intézkedés fenntartása mellett szóló érveit.
4.	rész
Elkobzás
23.	cikk
Elkobzási kötelezettség
1.	Az a Szerződő Fél, amely egy másik Szerződő Féltől a területén lévő eszközök
vagy jövedelmek elkobzására irányuló megkeresést kapott:
a.	végrehajtja az ezen eszközök vagy jövedelmek elkobzását kimondó, a
megkereső Szerződő Fél bírósága által hozott határozatot; vagy
b.	a megkeresést továbbítja az illetékes hatóságaihoz elkobzást kimondó határozat
kibocsátása végett, és ha a határozatot meghozták, azt végrehajtja.
2.	A jelen cikk 1. bekezdés b. pontjának alkalmazása végett bármely Szerződő
Félnek, amikor szükséges, rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy saját joga alapján elkobzásra
irányuló eljárást indítson.
44
3.	Jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni arra az elkobzásra is,
amely a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetésének követeléséből áll, ha a dolog,
amelyre az elkobzás végrehajtható, a megkeresett Szerződő Fél területén található. Ilyen
esetekben, az 1. bekezdés szerinti elkobzás végrehajtása során, ha a fizetésre nem kerül sor, a
megkeresett Szerződő Fél a követelést bármely, rendelkezésre álló dologgal elégíti ki.
4.	Ha az elkobzás iránti kérelem meghatározott vagyontárgyra irányul, a Szerződő
Felek megállapodhatnak abban, hogy a megkeresett Szerződő Fél úgy is végrehajthatja az
elkobzást, hogy a dologgal azonos értékű pénzösszeg megfizetésére kötelez.
5.	A Szerződő Felek nemzeti joguk alapján a lehető legnagyobb mértékben
együttműködnek azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek olyan, az elkobzással egyenértékű és
tulajdontól való megfosztással járó intézkedések végrehajtását kérik, amelyek nem tartoznak a
büntetőjogi szankciók közé, amennyiben ezeket az intézkedéseket a megkereső Szerződő Fél
valamelyik igazságügyi hatósága rendelte el egy bűncselekménnyel kapcsolatban, feltéve, hogy
megállapították, hogy a dolog a jelen Egyezmény 5. cikke értelmében jövedelemnek vagy más
dolognak minősül.
24.	cikk
Az elkobzás foganatosítása
1.	A 23. cikk szerinti, az elkobzás elrendelésére és végrehajtására irányuló
eljárásban a megkeresett Szerződő Fél joga irányadó.
2.	A megkeresett Szerződő Fél kötve van azokhoz a ténymegállapításokhoz,
amelyeket a megkereső Szerződő Fél államában hozott határozat vagy bírósági ítélet tartalmaz,
vagy amelyeken egyébként a határozat vagy bírósági ítélet alapul.
3.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához
intézett nyilatkozatban kinyilváníthatja, hogy a jelen cikk 2. bekezdését csak alkotmányos
alapelveikkel és jogrendszerük alapjaival összhangban alkalmazza.
4.	Ha az elkobzás pénzösszeg megfizetésére történő kötelezésben valósul meg, a
megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága az összeget saját fizetőeszközére váltja át, az
elkobzás végrehajtását elrendelő határozat meghozatala idején érvényes átváltási árfolyam
szerint.
5.	A 23. cikk 1. bekezdés a. pontjának alkalmazása esetén kizárólag a megkereső
Szerződő Fél jogosult az elkobzást elrendelő végzés felülvizsgálatára irányuló kérelem
elbírálására.
45
25.	cikk
Elkobzott dolgok
1.	A jelen Egyezmény 23. és 24. cikke alapján valamely Szerződő Fél által
elkobzott dologgal ez a Szerződő Fél rendelkezik nemzeti jogszabályai és közigazgatási
eljárásainak megfelelően.
2.	A Szerződő Felek, amelyek a jelen Egyezmény 23. és 24. cikkével összhangban
egy másik Szerződő Fél által előterjesztett megkeresés alapján járnak el - nemzeti joguk által
megengedett mértékben és arra irányuló kérelem esetén - elsődleges megfontolás tárgyává
teszik az elkobzott dolgoknak a megkereső Szerződő Fél részére történő visszajuttatását azért,
hogy az kártérítésben részesíthesse a bűncselekmény áldozatait, vagy a dolgokat
visszajuttathassa jogos tulajdonosainak.
3.	Az a Szerződő Fél, amely a jelen Egyezmény 23. és 24. cikkével összhangban
egy másik Szerződő Fél által előterjesztett megkeresés alapján jár el
- nemzeti jogával és közigazgatási eljárásaival összhangban - különleges figyelmet fordíthat
a dolgok más Szerződő Felekkel történő megosztásáról szóló megállapodások vagy
egyezségek rendszeres vagy esetenkénti megkötésére.
26.	cikk
Végrehajtási jog és az elkobzás összegének felső határa
1.	A 23. és a 24. cikk szerinti elkobzás iránti megkeresés nem érinti a megkereső
Szerződő Fél jogát arra, hogy az elkobzást elrendelő végzést maga hajtsa végre.
2.	Az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy az elkobzás összértéke
meghaladhatja az elkobzást elrendelő végzésben meghatározott pénzösszeget. Ha valamelyik
Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy ez bekövetkezhet, az érintett Szerződő Felek tárgyalásokat
kezdenek ennek elkerülése érdekében.
27.	cikk
Elzárás nem teljesítés esetén
A megkeresett Szerződő Fél a 23. cikk szerinti megkeresés eredményeként nem
teljesítés esetén nem rendelhet el elzárást vagy más, személyes szabadságot korlátozó
intézkedést, ha ezt a megkereső Szerződő Fél kikötötte megkeresésében.
5.	rész
Az együttműködés megtagadása és elhalasztása
28.	cikk
Megtagadási okok
1.	A jelen fejezet szerinti együttműködés abban az esetben tagadható meg, ha:
a.	a kért cselekmény a megkeresett Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel
ellentétes lenne; vagy
46
b.	a megkeresés teljesítése sértené a megkeresett Szerződő Fél szuverenitását,
biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekét; vagy
c.	a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a megkeresésben hivatkozott ügy
jelentősége a kért cselekmény teljesítését nem indokolja; vagy
d.	a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény pénzügyi bűncselekmény, kivéve,
ha a bűncselekmény célja a terrorizmus finanszírozása;
e.	a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény politikai bűncselekmény, kivéve,
ha a bűncselekmény célja a terrorizmus finanszírozása; vagy
f.	a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a kért cselekmény teljesítése a
kétszeres eljárás tilalmának elvébe (ne bis in idem) ütközne; vagy
g.	a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény, amennyiben a megkeresett
Szerződő Fél területén követnék el, ezen Szerződő Fél joga szerint nem lenne
bűncselekmény. Ugyanakkor ezen megtagadási okra a 2. rész szerinti együttműködés
esetén csak akkor lehet hivatkozni, ha a kért segítség kényszerintézkedésre is
vonatkozik. Ha a jelen fejezet szerinti együttműködéshez kettős büntethetőség
szükséges, akkor ez a követelmény kielégítettnek tekintendő függetlenül attól, hogy
mindkét Szerződő Fél azonos bűncselekmény-kategóriába sorolja-e, vagy ugyanazzal a
terminológiával jelöli-e a bűncselekményt, feltéve, hogy a cselekmény mindkét
Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény.
2.	A 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség
kényszerintézkedésre is vonatkozik, továbbá az e fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor
is megtagadható, ha a kért intézkedésekre a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga szerint
hasonló hazai ügyben nyomozási vagy eljárási célból nem kerülhet sor.
3.	Amennyiben a megkeresett Szerződő Fél joga megkívánja, a 2. rész szerinti
együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik, továbbá a jelen
fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedések vagy más,
hasonló intézkedések nem lennének megengedhetők a megkereső Szerződő Fél joga szerint,
vagy - ami a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságait illeti - a megkeresést sem bíró, sem
más, büntetőügyekben eljáró egyéb igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, nem
engedélyezte.
4.	A jelen fejezet 4. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha
a.	a megkeresett Szerződő Fél joga szerint a megkeresésben hivatkozott
bűncselekmény vonatkozásában elkobzásra nem kerülhet sor; vagy
b.	a 23. cikk 3. bekezdésében megjelölt kötelezettség érintetlenül hagyása mellett,
az elkobzás határait illetően ellentétben állna a megkeresett Szerződő Fél nemzeti
jogának alapelveivel, tekintettel a bűncselekmény és
i.	a jövedelmének minősíthető gazdasági előny, vagy
ii.	az eszközének minősíthető dolog
47
kapcsolatára; vagy
c.	a megkeresett Szerződő Fél joga szerint az elkobzás elévülés miatt már nem
rendelhető el vagy nem hajtható végre; vagy
d.	a 23. cikk 5. bekezdésének érintetlenül hagyása mellett, a megkeresés nem utal
egy korábbi határozatra, bírósági ítéletre vagy ilyen határozatban található
megállapításra, miszerint egy vagy több bűncselekményt követtek el, amely alapján
elkobzást rendeltek el vagy kérnek; vagy
e.	az elkobzás a megkereső Szerződő Fél államában nem végrehajtható vagy rendes
jogorvoslati eszközökkel még megtámadható; vagy
f.	a megkeresés olyan elkobzást elrendelő végzésre utal, amely azon személy
távollétében hozott határozat eredménye, aki ellen a végzést kibocsátották, és a
megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a megkereső Szerződő Fél államában
lefolytatott, a határozathozatalt megelőző eljárás során nem biztosították a
bűncselekmény elkövetésével megvádolt személyt megillető védelemhez való jog
minimumát.
5.	A jelen cikk 4. bekezdés f. pontjának alkalmazása során a határozat nem
tekinthető az érintett személy távollétében meghozottnak, ha
a.	megerősítésére vagy kihirdetésére az érintett személy ellentmondását követően
került sor; vagy
b.	azt fellebbezési eljárás során hozták meg, feltéve, hogy a fellebbezést az érintett
személy nyújtotta be.
6.	A jelen cikk 4. bekezdés f. pontjának alkalmazása során, annak megítélésekor,
hogy a védelemhez való jog minimumát biztosították-e, a megkeresett Szerződő Fél figyelembe
veszi, ha az érintett személy szándékosan kerülte az együttműködést az igazságszolgáltatással,
továbbá azt a tényt, hogy a távollétében hozott határozat ellen jogorvoslattal élhetett volna, de
nem élt ezzel a lehetőséggel. Ugyanez a helyzet akkor, ha az érintett személyt szabályszerűen
megidézték, de nem élt a megjelenés lehetőségével és nem is kért halasztást.
7.	Egyik Szerződő Fél sem tagadhatja meg a jelen fejezet szerinti együttműködést
banktitokra hivatkozva. Valamely Szerződő Fél nemzeti joga értelmében megkívánhatja, hogy
az együttműködésre irányuló megkeresést, ha az banktitok feloldását is maga után vonná, akár
bíró, akár más, bűncselekményekkel kapcsolatban eljárni jogosult igazságügyi hatóság,
beleértve az ügyészt, engedélyezze.
8.	A jelen cikk 1. bekezdésének a. pontjában foglalt megtagadási októl függetlenül:
a.	azt a tényt, hogy a megkereső Szerződő Fél hatóságai által nyomozás vagy
elkobzást elrendelő végzés hatálya alá vont személy jogi személy, a megkeresett
Szerződő Fél nem tekintheti a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának;
48
b.	az a tény, hogy a természetes személy, aki ellen jövedelem elkobzásáról szóló
végzést bocsátottak ki, utóbb meghalt, illetve az a tény, hogy a jogi személy, amely ellen
jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb megszűnt, nem tekinthető a
23.	cikk 1. bekezdés a. pontja szerinti segítségnyújtás akadályának;
c.	azt a tényt, hogy a megkereső Szerződő Fél hatóságai által nyomozás vagy
elkobzást elrendelő végzés hatálya alá vont személyt a megkeresésben az
alapbűncselekmény és a pénzmosási bűncselekmény elkövetőjeként említik a jelen
Egyezmény 9. cikke 2. bekezdésének b. pontja alapján, a megkeresett Szerződő Fél
nem tekintheti a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának.
29.	cikk
Halasztás
A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés teljesítését elhalaszthatja, ha az a hatóságai
által folytatott nyomozást vagy eljárást hátrányosan érintené.
30.	cikk
A megkeresés részleges vagy feltételes teljesítése
Az e fejezet szerinti együttműködés megtagadása vagy elhalasztása előtt a megkeresett
Szerződő Fél, miután - amennyiben az helyénvaló - tárgyalt a megkereső Szerződő Féllel,
megfontolja, hogy a megkeresés részlegesen vagy az általa szükségesnek tartott feltételekkel
teljesíthető-e.
6.	rész
Kézbesítés és harmadik személyek jogainak védelme
31.	cikk
Okiratok kézbesítése
1.	A Szerződő Felek a legnagyobb mértékben kölcsönösen segítséget nyújtanak
egymásnak a bírósági iratoknak az átmeneti intézkedésekkel és elkobzással érintett személyek
részére történő kézbesítésben.
2.	Jelen cikkben semmi sem akadályozza
a.	bírósági okiratok közvetlen, postai úton történő megküldésének lehetőségét
külföldön tartózkodó személyek részére,
b.	annak lehetőségét, hogy a kibocsátás helye szerinti Szerződő Fél bírósági
tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai közvetlenül e Szerződő Fél
konzuli hatóságain keresztül, vagy a rendeltetési hely szerinti Szerződő Fél bírósági
tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai útján kézbesítsék a bírósági
okiratokat,
kivéve, ha a rendeltetési hely szerinti Szerződő Fél ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz az
Európa Tanács főtitkárához intézve aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozó okirat letétbe helyezésekor.
49
3.	A bírósági okiratoknak a külföldön tartózkodó, a küldő Szerződő Fél államában
hozott átmeneti intézkedésekkel vagy elkobzást elrendelő végzésekkel érintett személyek
részére történő kézbesítése során e Szerződő Fél megjelöli, hogy joga milyen jogorvoslati
lehetőséget biztosít e személyek számára.
32.	cikk
A külföldi határozatok elismerése
1.	A 3. és 4. rész szerinti együttműködésre irányuló megkeresések teljesítése során
a megkeresett Szerződő Fél elismeri a megkereső Szerződő Fél államában harmadik személyek
jogairól hozott bírósági határozatokat.
2.	Az elismerés megtagadható, ha
a.	a harmadik személyeknek nem volt megfelelő lehetőségük jogaik
érvényesítésére; vagy
b.	a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Szerződő Fél államában
ugyanabban az ügyben már meghozott határozattal; vagy
c.	a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Szerződő Fél közrendjével; vagy
d.	a határozat meghozatala a megkeresett Szerződő Fél jogának kizárólagos
joghatóságáról szóló rendelkezéseibe ütközik.
7.	rész
Eljárási és egyéb általános szabályok
33.	cikk
Központi hatóság
1.	A Szerződő Felek megjelölik központi hatóságukat vagy, amennyiben
szükséges, hatóságaikat, amelyek feladata az e fejezet szerinti megkeresések megküldése,
megválaszolása, e megkeresések teljesítése vagy illetékes hatóságoknak teljesítés végett történő
továbbítása.
2.	Minden Szerződő Fél aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozó okirat letétbe helyezésekor közli az Európa Tanács főtitkárával a jelen cikk 1.
bekezdése alapján kijelölt hatóságaik megnevezését és címét.
34.	cikk
Közvetlen kapcsolattartás
1.	A központi hatóságok közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással.
2.	Sürgős esetben a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai, beleértve az
ügyészt, közvetlenül küldhetik meg megkereséseiket vagy tájékoztatásaikat a megkeresett
Szerződő Fél hasonló hatóságaihoz. Ilyen esetben ezzel egyidejűleg a megkereső Szerződő Fél
központi hatósága másolatot küld a megkeresett Szerződő Fél központi hatóságának.
50
3.	A jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti megkeresés vagy tájékoztatás küldhető a
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezeten (Interpol) keresztül.
4.	A jelen cikk 2. bekezdése szerint előterjesztett megkeresés esetén, ha a hatóság
nem jogosult a megkeresés alapján intézkedni, azt az illetékes nemzeti hatósághoz továbbítja, és
erről a megkereső Szerződő Felet közvetlenül értesíti.
5.	Amennyiben a jelen fejezet 2. része szerinti megkeresések vagy közlések nem
vonatkoznak kényszerintézkedésre, azokat a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságai
közvetlenül továbbíthatják a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz.
6.	A jelen fejezet szerinti megkeresések vagy közlések tervezeteit a megkereső
Szerződő Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül megküldhetik a megkeresett Szerződő Fél
igazságügyi hatóságainak a hivatalos megkeresés előtt annak biztosítása érdekében, hogy
azok az átvételkor hatékonyan kezelhetők legyenek, és elegendő információt és kiegészítő
iratot tartalmazzanak a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga követelményeinek teljesítése
céljából.
35.	cikk
A megkeresés alakiságai és a nyelvhasználat
1.	Az e fejezet szerinti minden megkeresést írásba kell foglalni. A megkeresések
elektronikus úton vagy telekommunikációs eszközökkel is továbbíthatók, feltéve, hogy a
megkereső Szerződő Fél - kérésre - bármikor készen áll az adott közlés írott változata és az
eredeti példány bemutatására. Azonban bármely Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához
intézett nyilatkozatban bármikor jelezheti azokat a feltételeket, amelyek alapján kész az
elektronikus úton vagy bármilyen más kommunikációs eszközzel kapott megkeresések
fogadására és teljesítésére.
2.	A jelen cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételén túl, a
megkeresések vagy a mellékelt iratok fordítása nem követelhető.
3.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához
intézett nyilatkozatban közölheti, hogy fenntartja a jogot, hogy a hozzá érkező
megkeresésekhez, illetve a megkeresések alátámasztására szolgáló iratokhoz saját nyelvére,
vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvére vagy ezen nyelvek általuk megjelölt egyikére
való fordítást követeljen meg. Ugyanezen alkalommal kinyilváníthatják készségüket arra, hogy
az általuk meghatározott bármilyen nyelvre történő fordítást elfogadjanak. A többi Szerződő Fél
a viszonosság elvét alkalmazhatja.
36.	cikk
Hitelesítés
A jelen fejezet alkalmazása során továbbított okiratok mentesek mindenfajta hitelesítési
formaságtól.
51
37.	cikk
A megkeresés tartalma
1.	A jelen fejezet szerinti együttműködésre irányuló megkeresésben meg kell
jelölni:
a.	a megkeresést előterjesztő szervet és a nyomozást vagy eljárást folytató szervet;
b.	a megkeresés tárgyát és indokát;
c.	az ügyet, amelyre a nyomozás vagy az eljárás vonatkozik, beleértve a lényeges
tényeket (mint az elkövetés ideje, helye és körülményei), kivéve a kézbesítésre irányuló
megkeresés esetén;
d.	amennyiben az együttműködés kényszerintézkedésre is vonatkozik,
i.	a törvényi rendelkezések szövegét, vagy - ahol az nem lehetséges - az
alkalmazandó jogról szóló nyilatkozatot, és
ii.	annak megjelölését, hogy a kért intézkedésnek vagy hasonló hatással
járó más intézkedésnek a megkereső Szerződő Fél joga szerint, annak területén
helye van;
e.	ahol szükséges és amennyiben lehetséges:
i.	részleteket az érintett személyről vagy személyekről, beleértve a nevet,
születési időt és helyet, állampolgárságot és tartózkodási helyet, továbbá jogi
személy esetén székhelyet, és
ii.	a dolgot, amelynek vonatkozásában az együttműködést kérik, annak
helyét, az érintett személlyel vagy személyekkel való kapcsolatát, a
bűncselekménnyel való bármilyen kapcsolatát, továbbá bármilyen
rendelkezésre álló információt arról, hogy más személyeknek milyen érdekük
fűződik a dologhoz; és
f.	bármilyen különleges eljárást, amelynek követését a megkereső Szerződő Fél
kéri.
2.	Ha a 3. rész szerinti átmeneti intézkedésre irányuló megkeresés olyan dolog
lefoglalására vonatkozik, amelyen a pénzösszeg megfizetésének követeléséből álló elkobzást
elrendelő végzés végrehajtható, meg kell jelölni azt a maximális összeget is, ameddig a
dologból megtérítést követelnek.
3.	Az 1. bekezdésben említetteken túl, a 4. rész szerinti megkeresésnek tartalmaznia
kell:
a. a 23. cikk 1. bekezdés a. pontja esetén:
52
i.	a megkereső Szerződő Fél bírósága által hozott elkobzást elrendelő
határozat hiteles másolatát és a határozat alapjául szolgáló tényekről tett
nyilatkozatot, ha ezekre a határozat maga nem tér ki,
ii.	a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságának igazolását arról, hogy
az elkobzást elrendelő határozat végrehajtható és ellene rendes jogorvoslatnak
nincs helye,
iii.	tájékoztatást arról,
végrehajtását,
iv.	tájékoztatást arról,
megtételére;
b.	a 23. cikk 1. bekezdés b. pontja esetén azon tényekről szóló nyilatkozatot,
amelyet a megkereső Szerződő Fél elegendőnek tart ahhoz, hogy a megkeresett
Szerződő Fél nemzeti joga alapján a határozatot meghozza;
c.	amennyiben harmadik személyeknek lehetőségük nyílt jogaik érvényesítésére, az
ezt bizonyító okiratokat.
38.	cikk
Hiányos megkeresések
1.	Ha a megkeresés nem felel meg a jelen fejezet rendelkezéseinek vagy a
rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendők ahhoz, hogy a megkeresett Szerződő Fél eljárjon
a megkeresés alapján, e Szerződő Fél a megkereső Szerződő Féltől kérheti a megkeresés
módosítását vagy további adatokkal való kiegészítését.
2.	A megkeresett Szerződő Fél e módosítások vagy adatok megérkezésére határidőt
szabhat.
3.	Ameddig a jelen fejezet 4. része szerinti megkeresés vonatkozásában kért
módosítások vagy adatok nem érkeznek meg, a megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet 2. vagy
3.	részében hivatkozott intézkedések bármelyikét megteheti.
39.	cikk
Több megkeresés
1.	Ha a megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet 3. vagy 4. része alapján ugyanazon
személyre vagy dologra vonatkozó több megkeresést kap, a több megkeresés nem akadályozza
meg a Szerződő Felet abban, hogy eljárjon a megkeresések alapján és akár ideiglenes
intézkedéseket is tegyen.
2.	A jelen fejezet 4. része szerinti több megkeresés esetén a megkeresett Szerződő
Félnek meg kell fontolnia, hogy tárgyaljon a megkereső Szerződő Felekkel.
hogy milyen mértékben kérik a határozat
hogy szükség van-e átmeneti intézkedések
53
40.	cikk
Indokolási kötelezettség
A megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet szerinti együttműködést megtagadó,
elhalasztó vagy azt feltételekhez kötő határozatát indokolni köteles.
41.	cikk
Tájékoztatás
1.	A megkeresett Szerződő Fél megfelelően tájékoztatja a megkereső Szerződő
Felet:
a.	a jelen fejezet szerinti megkeresés alapján elrendelt cselekményekről;
b.	a megkeresés alapján végrehajtott cselekmények végeredményéről;
c.	a jelen fejezet szerinti együttműködést részben vagy egészben megtagadó,
elhalasztó vagy feltételekhez kötő határozatról;
d.	azokról a körülményekről, amelyek a kért cselekmény végrehajtását lehetetlenné
teszik, vagy jelentősen késleltetik; és
e.	ha a jelen fejezet 2. vagy 3. része szerinti megkeresés alapján ideiglenes
intézkedésre került sor, azokról a nemzeti jogszabályokról, amelyek az ideiglenes
intézkedés automatikus feloldásához vezetnének.
2.	A megkereső Szerződő Fél megfelelően tájékoztatja a megkeresett Szerződő
Felet:
a.	bármilyen felülvizsgálatról, határozatról vagy más tényről, amelynek
következtében az elkobzást elrendelő határozat részben vagy egészben elveszíti
végrehajthatóságát; és
b.	minden olyan - akár ténybeli, akár jogi értelemben vett - változásról, amelynek
következtében a jelen fejezet szerinti valamilyen cselekmény már nem indokolt.
3.	Ha egy Szerződő Fél ugyanazon elkobzást elrendelő határozat alapján az
elkobzást több Szerződő Féltől kéri, a megkeresésről az összes, a határozat végrehajtásával
érintett Szerződő Felet értesíti.
42.	cikk
A felhasználás korlátozása
1.	A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés teljesítését attól teheti függővé, hogy
a beszerzett információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai előzetes
beleegyezése nélkül a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem fogják
felhasználni, vagy továbbítani.
2.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához
54
intézett nyilatkozatban kinyilváníthatja, hogy előzetes beleegyezése nélkül a jelen fejezet szerint
rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai
a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem használhatják fel, vagy nem
továbbíthatják.
43.	cikk
Bizalmas kezelés
1.	A megkereső Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a megkeresett Szerződő Fél a
megkeresés tényeit és tartalmát kezelje bizalmasan, kivéve amennyire az a megkeresés
teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Szerződő Fél a bizalmas kezelés követelményének
nem tud eleget tenni, arról a megkereső Szerződő Felet haladéktalanul tájékoztatja.
2.	A megkereső Szerződő Fél, amennyiben az nem ellentétes nemzeti jogának
alapelveivel, kérelemre bizalmasan kezeli a megkeresett Szerződő Fél által rendelkezésre
bocsátott bizonyítékokat és információkat, kivéve amennyire ezek feltárása a megkeresésben
megjelölt nyomozásban vagy eljárásban szükséges.
3.	Az a Szerződő Fél, amely a 20. cikk szerinti önkéntes tájékoztatást kapott,
nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően eleget tesz az információt rendelkezésre bocsátó
Szerződő Fél bizalmas kezelésre irányuló kérelmének. Ha a másik Szerződő Fél nem tud eleget
tenni ezen kérelemnek, arról az információt nyújtó Szerződő Felet megfelelően tájékoztatja.
44.	cikk
Költségek
A megkeresés teljesítésének rendes költségeit a megkeresett Szerződő Fél állja. Ha a
megkeresés teljesítéséhez jelentős vagy rendkívüli jellegű költségek fedezése szükséges, a
Szerződő Felek tárgyalnak annak érdekében, hogy megállapodjanak a megkeresés teljesítésének
feltételeiről, illetve a költségek viseléséről.
45.	cikk
Kártérítés
1.	Ha egy személy a jelen szerződés szerinti együttműködéssel kapcsolatos
cselekménnyel vagy mulasztással okozott kárért való felelősségrevonás végett pert indít, az
érintett Szerződő Felek, adott esetben, megfontolják, hogy tárgyaljanak egymással arról, hogy
hogyan osszák meg a megállapított kártérítés összegét.
2.	Az a Szerződő Fél, amelyet kártérítési perbe vontak, törekszik a perről
tájékoztatni a másik Szerződő Felet, ha az a Szerződő Fél az ügyben érdekelt lehet.
55
V. fejezet
Együttműködés a pénzügyi információs egységek (PIE) között
46.	cikk
Együttműködés a pénzügyi információs egységek (PIE) között
1.	A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a PIE-k a jelen Egyezményben
meghatározott módon működjenek együtt a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, az olyan
tényekkel kapcsolatos információk nemzeti jogkörükkel összhangban történő összegyűjtése és
elemzése, vagy - adott esetben - vizsgálata céljából, amelyek pénzmosásra utalhatnak.
2.	Az 1. bekezdés alkalmazása során minden Szerződő Fél gondoskodik arról,
hogy a PIE-k önként vagy kérésre, a jelen Egyezménnyel, vagy a jelen Egyezménnyel
összeegyeztethető, meglévő vagy jövőbeni megállapodásokkal összhangban kicseréljék
egymás között azokat a hozzáférhető információkat, amelyek alkalmasak lehetnek a
pénzmosással összefüggő pénzügyi műveletekkel kapcsolatos, illetve az abban érintett
természetes vagy jogi személyekre vonatkozó információknak a PIE által történő
feldolgozására, elemzésére, illetve adott esetben nyomozásra.
3.	Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a PIE-k jelen cikk szerinti
feladatainak teljesítését ne befolyásolja azok belső státusza, függetlenül attól, hogy a PIE-k
közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságok-e.
4.	A jelen cikk szerinti megkeresésekhez mellékelni kell a megkereső PIE által
ismert tényekről szóló nyilatkozatot. A PIE a megkeresésben határozza meg, hogyan fogja a
kért információkat felhasználni.
5.	Ha a megkeresésre a jelen cikkel összhangban kerül sor, akkor a megkeresett
PIE a megkeresésben kért információkat, ideértve a hozzáférhető pénzügyi információkat,
valamint a kért bűnüldözési információkat a Szerződő Felek között egyébként alkalmazandó
egyezmények vagy megállapodások szerinti hivatalos megkereső levél elkészítésének igénye
nélkül adja át.
6.	Bármely PIE megtagadhatja azoknak az információknak a közlését, amelyek a
megkeresett Szerződő Félnél folytatott nyomozás eredményét veszélyeztethetik, vagy -
kivételes körülmények között - az információk közlése egyértelműen aránytalan lenne a
természetes vagy jogi személy, illetve az érintett Szerződő Fél törvényes érdekeivel, vagy
egyébként nem lenne összhangban a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának alapelveivel.
Az információközlés megtagadására megfelelő magyarázatot kell adni az információt kérő
PIE részére.
7.	A jelen cikk szerint beszerzett információk vagy iratok csak az 1. bekezdésben
meghatározott célokra használhatók fel. A pénzügyi információs társegység által átadott
információk nem továbbíthatók harmadik személyek részére, illetve - a rendelkezésre bocsátó
PIE előzetes hozzájárulása nélkül - a címzett PIE által nem használhatók fel az elemzéstől
eltérő célra.
8.	Az információk vagy iratok jelen cikk szerinti továbbításakor a továbbító PIE
korlátozásokat és feltételeket szabhat meg az információk 7. bekezdésben meghatározottaktól
56
eltérő célra történő felhasználására vonatkozóan. A címzett PIE betartja ezen korlátozásokat
és feltételeket.
9.	Ha valamelyik Szerződő Fél a 7. bekezdésben meghatározott célra kívánja
felhasználni a nyomozáshoz vagy bűnvádi eljáráshoz továbbított információkat vagy iratokat,
akkor a továbbító PIE nem tagadhatja meg az ilyen célú felhasználáshoz való hozzájárulását,
kivéve, ha a nemzeti joga szerinti korlátozások vagy a 6. bekezdésben említett feltételek
alapján tesz így. A hozzájárulás megtagadására megfelelő magyarázatot kell adni.
10.	A PIE-k megteszik a szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági
intézkedéseket is, annak biztosítása érdekében, hogy a jelen cikk alapján benyújtott
információk más hatóságok, szervezetek vagy osztályok részére ne legyenek hozzáférhetők.
11.	A benyújtott információkat az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes
adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló 1981. január 28-i egyezményével (ETS
No. 108) összhangban és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a
rendőri ágazatban való felhasználásáról szóló R(87)15 számú 1987. szeptember 15-i ajánlását
figyelembe véve legalább olyan titoktartási és személyes adatvédelmi szabályok szerint kell
védeni, mint amelyek a megkereső PIE nemzeti jogalkotása alapján alkalmazandók.
12.	A továbbító PIE ésszerű kérdéseket tehet fel a rendelkezésre bocsátott
információ felhasználásával kapcsolatban, és a címzett PIE - amikor csak lehetséges -
megadja ezen visszajelzéseket.
13.	A Szerződő Felek megjelölik azt az egységet, amely a jelen cikk értelmében
PIE-nek minősül.
47.	cikk
Nemzetközi együttműködés a gyanús ügyletek elhalasztására
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket
aziránt, hogy egy külföldi PIE kérésére a PIE sürgős intézkedést kezdeményezhessen egy
folyamatban lévő ügylet felfüggesztésére vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadására
olyan időtartamra és azon feltételek függvényében, amelyek az ügyletek elhalasztása
vonatkozásában a nemzeti jogukban alkalmazandók.
2.	Az 1. bekezdésben említett intézkedést akkor teszik meg, ha a megkereső PIE
indoklása alapján a megkeresett PIE meggyőződött arról, hogy
a.	az ügylet pénzmosással van kapcsolatban; és
b.	az ügyletet felfüggesztették volna vagy a folyamatban lévő ügylethez való
hozzájárulást megtagadták volna, ha az ügylet egy gyanús ügyletről szóló jelentés
tárgyát képezte volna.
57
VI. fejezet
Ellenőrzési mechanizmus és a viták rendezése
48.	cikk
Ellenőrzési mechanizmus és a viták rendezése
1.	Az Egyezmény végrehajtásának a figyelemmel kísérése a Felek
Konferenciájának (FK) a feladata. Az FK
a.	ellenőrzi az Egyezmény Szerződő Felek által történő megfelelő végrehajtását;
b.	bármely Szerződő Fél kérésére véleményt alkot az Egyezmény értelmezésével és
alkalmazásával kapcsolatos bármilyen kérdésben.
2.	Az FK az 1. bekezdés a. pontjában meghatározott feladatokat a pénzmosás
elleni intézkedések értékelésével foglalkozó szakértői bizottság (Moneyval) rendelkezésére
álló (a Moneyval-országok részére készített) nyilvános összefoglalók, és adott esetben a
Pénzügyi Akciócsoport (FATF) rendelkezésére álló (az FATF-országok részére készített)
nyilvános összefoglalók felhasználásával végzi, szükség esetén időszakos önértékelő
kérdőívekkel kiegészítve. Az ellenőrzési eljárás a jelen Egyezmény által érintett területekkel
csak azon területek vonatkozásában foglalkozik, amelyeket nem érintenek más olyan
nemzetközi szabványok, amelyek alapján a kölcsönös értékeléseket a FATF és a Moneyval
végzi.
3.	Ha az FK arra a következtetésre jut, hogy feladatai ellátásához további
információkra van szüksége, akkor érintkezésbe lép az érintett Szerződő Féllel, és szükség
esetén igénybe veszi a Moneyval eljárását és mechanizmusát. Az érintett Szerződő Fél ezután
visszajelzést ad az FK-nak. Az FK ennek alapján dönt arról, hogy elvégezze-e az érintett
Szerződő Fél helyzetének mélyrehatóbb értékelését. Ez - nem szükségszerűen - egy értékelő
csoport ország-látogatását is maga után vonhatja.
4.	A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a
Szerződő Felek között kialakult vitát tárgyalások útján vagy bármilyen más békés úton kell
rendezni, beleértve a vitának az FK elé terjesztését, választottbírósághoz fordulást - amelynek
döntését a Szerződő Felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el -, illetve a Nemzetközi
Bíróság felkérését, az érintett Szerződő Felek választásától függően.
5.	Az FK elkészíti saját eljárási szabályzatát.
6.	Az Európa Tanács főtitkára a jelen Egyezmény hatálybalépését követően egy
éven belül összehívja az FK-t. Ezután az FK rendszeres üléseit az FK által elfogadott eljárási
szabályzattal összhangban tartják meg.
58
VII. fejezet
Záró rendelkezések
49.	cikk
Aláírás és hatálybalépés
1.	A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Európai
Közösség és azon nem tagállamok részére, melyek az Egyezmény kidolgozásában részt vettek.
Ezen államok vagy az Európai Közösség az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek
nyilváníthatják:
a.	aláírással, megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül; vagy
b.	megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával tett aláírással, amelyet
megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2.	A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál
kell letétbe helyezni.
3.	Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát
követő hónap első napján lép hatályba, amelyen hat aláíró Szerződő Fél, ebből legalább négy az
Európa Tanács tagállama az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban elismerte, hogy az
Egyezmény reá nézve kötelező hatállyal bír.
4.	Azon aláíró Szerződő Felek vonatkozásában, amelyek később ismerik el az
Egyezményt magukra nézve kötelezőnek, az Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel
összhangban álló, az Egyezmény kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított
három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
5.	Az 1990. évi Egyezményben részt vevő egyik Szerződő Fél sem ratifikálhatja,
fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a jelen Egyezményt anélkül, hogy magára nézve ne
tekintené kötelezőnek legalább az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő azon
rendelkezéseket, amelyek rá nézve kötelezőek.
6.	Hatálybalépésétől kezdődően a jelen Egyezmény szerződő Felei, amelyek
egyidejűleg az 1990. évi Egyezmény Szerződő Felei is
a.	kölcsönös kapcsolataikban a jelen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák;
b.	továbbra is alkalmazzák az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseit annak azon
Részes Államai vonatkozásában, amelyek jelen Egyezménynek nem részesei.
50.	cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1.	Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri
Bizottsága az Egyezmény Szerződő Feleivel való tárgyalás után az Európa Tanács alapszabálya
20.d. cikkében meghatározott többségi döntéssel, és a Szerződő Feleknek a Bizottságban helyet
foglalni jogosult képviselői egyhangú szavazatával bármely olyan államot meghívhat az
59
Egyezményhez való csatlakozásra, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az
Egyezmény kidolgozásában.
2.	A csatlakozó államok tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az
Európa Tanács főtitkáránál történt letétbe helyezéstől számított három hónapos időtartam
lejáratát követő hónap első napján lép hatályba.
51.	cikk
Területi alkalmazás
1.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláírásakor vagy a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozó okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a
területet vagy azokat a területeket, amelyeken az Egyezményt alkalmazni kell.
2.	Bármely későbbi időpontban bármely Szerződő Fél az Európa Tanács
főtitkárához intézett nyilatkozatban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban
megjelölt bármely területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól
számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a
főtitkár ezen nyilatkozatot átvette.
3.	Az előző két bekezdés értelmében tett bármely nyilatkozat az abban megjelölt
bármely terület viszonylatában a főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás
attól a naptól számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napjától hatályos,
amelyen a főtitkár ezen értesítést átvette.
52.	cikk
Más egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony
1.	A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Feleknek a speciális ügyekre
vonatkozó többoldalú nemzetközi okiratokból származó jogait és kötelezettségvállalásait.
2.	Az Egyezményben részes Szerződő Felek két- vagy többoldalú
megállapodásokat köthetnek egymással az Egyezményben szabályozott kérdések körében
annak érdekében, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék annak rendelkezéseit, vagy
megkönnyítsék az abban foglalt elvek alkalmazását.
3.	Ha két vagy több Szerződő Fél már kötött megállapodást vagy szerződést a
jelen Egyezményben szabályozott témák valamelyikéről, vagy más módon rendezte
kapcsolatait abban a témában, jogukban áll az ilyen megállapodást vagy szerződést
alkalmazni, vagy kapcsolataikat ezeknek megfelelően szabályozni az Egyezmény helyett, ha
ez a nemzetközi együttműködést megkönnyíti.
4.	Azok a Szerződő Felek, amelyek az Európai Unió tagállamai - a jelen
Egyezmény tárgyának és céljának, valamint más Szerződő Felekkel való teljes
alkalmazásának érintetlenül hagyása mellett - kölcsönös kapcsolataikban a közösségi és az
európai uniós szabályokat alkalmazzák, amennyiben léteznek az érintett konkrét tárgyat
szabályozó és a konkrét esetre alkalmazható közösségi vagy európai uniós szabályok.
60
53.	cikk
Nyilatkozatok és fenntartások
1.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor élhet a 3. cikk 2.
bekezdésében, a 9. cikk 4. bekezdésében, a 17. cikk 5. bekezdésében, a 24. cikk 3.
bekezdésében, a 31. cikk 2. bekezdésében, a 35. cikk 1. és 3. bekezdésében és a 42. cikk 2.
bekezdésében biztosított nyilatkozattételi lehetőségek egyikével vagy többjével.
2.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor a főtitkárhoz intézett
nyilatkozatban fenntarthatja azt a jogát, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a 7. cikk
2.	bekezdésének c. pontjában, a 9. cikk 6. bekezdésében, a 46. cikk 5. bekezdésében és a 47.
cikkben foglalt rendelkezéseket.
3.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor nyilatkozatban kijelentheti azt
a módot, ahogyan a jelen Egyezmény 17. és 19. cikkét alkalmazni kívánja, különös tekintettel
figyelembe véve a bűnügyek vonatkozásában a nemzetközi együttműködés területén
alkalmazható nemzetközi megállapodásokat. Az ebben a tájékoztatásban bekövetkező
változásokról az adott Állam vagy az Európai Közösség tájékoztatja az Európa Tanács
főtitkárát.
4.	Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy
a.	nem alkalmazza a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését; vagy
b.	csak részben alkalmazza a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését; vagy
c.	közli azt a módot, ahogyan a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését
alkalmazni kívánja.
Az ebben a tájékoztatásban bekövetkező változásokról az adott Állam vagy az Európai
Közösség tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát.
5.	Más fenntartás nem tehető.
6.	Bármely Szerződő Fél, amely a jelen cikk alapján fenntartást tett, azt részben
vagy egészben visszavonhatja az Európa Tanács főtitkárához intézett közlésben. A visszavonás
azon a napon lép hatályba, amelyen a főtitkár ezen közlést átvette.
7.	Az a Szerződő Fél, amely a jelen Egyezmény valamely rendelkezése
tekintetében fenntartást tett, e rendelkezés alkalmazását nem követelheti a többi Szerződő
Féltől; ugyanakkor, ha fenntartása részleges vagy feltételhez kötött, a rendelkezés alkalmazását
annyiban követelheti, amennyiben azt maga is elfogadta.
61
54.	cikk
Módosítások
1.	Bármely Szerződő Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. A javaslatot
az Európa Tanács főtitkára közli az Európa Tanács tagállamaival, az Európai Közösséggel és
minden olyan nem tagállammal, amely az 50. cikk rendelkezései értelmében csatlakozott a jelen
Egyezményhez vagy a csatlakozásra meghívást kapott.
2.	Bármely Szerződő Fél által javasolt módosítást közölni kell a Bűnügyi Kérdések
Európai Bizottságával (CDPC), amely a javasolt módosításról kialakított véleményét a
Miniszteri Bizottság elé terjeszti.
3.	A Miniszteri Bizottság a javasolt módosítást és a CDPC által előterjesztett
véleményt megfontolja, és az Európa Tanács alapszabálya 20.d. cikkében meghatározott
többségi döntéssel elfogadhatja a módosítást.
4.	A jelen cikk 3. bekezdése értelmében a Miniszteri Bizottság által elfogadott
módosítás szövegét meg kell küldeni a Szerződő Feleknek elfogadás végett.
5.	A jelen cikk 3. bekezdése értelmében elfogadott módosítás az azt követő
harmincadik napon lép hatályba, hogy az összes Szerződő Fél értesítette a főtitkárt a módosítás
elfogadásáról.
6.	A mellékletben szereplő bűncselekmény-fajták aktualizálása, valamint a 13.
cikk módosítása céljából a Szerződő Felek és a Miniszteri Bizottság egyaránt javasolhat
módosításokat. A módosításokról az Európa Tanács főtitkára tájékoztatja a Szerződő Feleket.
7.	Miután tanácskozott azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek nem tagjai az
Európa Tanácsnak, illetve szükség esetén a CDPC-vel, a Miniszteri Bizottság az Európa
Tanács alapszabálya 20.d. cikkében meghatározott többségi döntéssel elfogadhatja a 6. cikkel
összhangban javasolt módosításokat. A módosítás a Szerződő Felek részére történő továbbítás
napjától számított egy éves időszak leteltét követően lép hatályba. Ez alatt az idő alatt
bármely Szerződő Fél értesítheti a főtitkárt, hogy a saját szempontjából kifogásolja a
módosítás hatálybalépését.
8.	Ha a Szerződő Felek egyharmada értesíti a főtitkárt arról, hogy kifogásolja a
módosítás hatálybalépését, akkor a módosítás nem lép hatályba.
9.	Ha kevesebb, mint a Szerződő Felek egyharmada közli kifogását, akkor a
módosítás azon Szerződő Felek esetében lép hatályba, amelyek nem emeltek kifogást a
módosítás ellen.
10.	Miután egy módosítás a jelen cikk 6-9. bekezdésével összhangban hatályba
lépett, és egy Szerződő Fél közölte a módosítással szembeni kifogását, ez a módosítás az
érintett Szerződő Fél vonatkozásában annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely
azt az időpontot követi, amikor értesítette az Európa Tanács főtitkárát a módosítás
elfogadásáról. A kifogást emelt Szerződő Felek az Európa Tanács főtitkárának értesítésével
bármikor visszavonhatják ellenvetésüket.
62
11.	Ha a Miniszteri Bizottság elfogadott egy módosítást, akkor az Államok vagy az
Európai Közösség a módosítás egyidejű elfogadása nélkül nem ismerhetik el magukra nézve
kötelezőnek az Egyezményt.
55.	cikk
Felmondás
1.	Bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt az Európa
Tanács főtitkárához intézett értesítéssel.
2.	A felmondás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő
hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár az értesítést átvette.
3.	A jelen Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó a 23. cikk szerinti
elkobzás végrehajtására, ha az erre irányuló kérelmet az Egyezmény rendelkezéseivel
összhangban még a felmondás hatálybalépésének napját megelőzően terjesztették elő.
56.	cikk
Értesítések
Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács tagállamait, az Európai Közösséget, az
Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamokat, a csatlakozásra meghívást kapott
Államokat és az Egyezményben résztvevő minden más Felet értesíti
a.	valamennyi aláírásról;
b.	valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozó okirat letétbe
helyezéséről;
c.	az Egyezmény valamennyi hatálybalépési időpontjáról a 49. és az 50. cikk
szerint;
d.	az 53. cikk alapján tett valamennyi nyilatkozatról vagy fenntartásról;
e.	az Egyezményt érintő bármilyen más cselekményről, értesítésről vagy közlésről.
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen felhatalmazottak jelen Egyezményt
aláírták.
Készült Varsóban, 2005. május 16-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg
egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell letétbe
helyezni. Az Európa Tanács főtitkára az Egyezmény hiteles másolatát megküldi az Európa
Tanács valamennyi tagállamának, az Európai Közösségnek, az Egyezmény kidolgozásában
részt vett nem-tagállamoknak és az Egyezményhez történő csatlakozásra meghívott valamennyi
Államnak.
Melléklet
a.	szervezett bűnöző csoportban való részvétel és zsarolás;
b.	terrorizmus, ideértve a terrorizmus finanszírozását is;
63
c.	emberkereskedelem és embercsempészet;
d.	szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is;
e.	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
f.	tiltott fegyverkereskedelem;
g.	lopott és más áruk tiltott kereskedelme;
h.	korrupció és vesztegetés;
i.	csalás;
j.	pénzhamisítás;
k.	termékek hamisítása és kalózkereskedelme;
l.	környezetvédelmi bűncselekmény;
m.	emberölés, súlyos testi sértés;
n.	emberrablás, tiltott fogvatartás és túszejtés;
o.	rablás és lopás;
p.	csempészet;
q.	kényszerítés;
r.	okirat-hamisítás;
s.	szerzői jogi kalózkodás; és
t.	bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás.”
4.	§
Az Egyezményhez tett fenntartások magyar nyelvű szövege és annak hivatalos angol
nyelvű fordítása a következő:
a)	Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az
Egyezményhez a következő fenntartásokat tegye:
1.	A 3. Cikkhez
A Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a 3. Cikk (2) bekezdését kizárólag a
magyar Büntető Törvénykönyvben foglalt esetekben alkalmazza.
1.	To Article 3
The Republic of Hungary reserves the right, that Article 3, paragraph 2, of the
Convention will apply only to offences specified in the Criminal Code of Hungary.
2.	A 9. Cikkhez
A 9. Cikk 4. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy e
cikk 1. bekezdést kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében
alkalmazza.
A Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a 9. Cikk 6. bekezdésében foglalt
rendelkezést ne alkalmazza.
2.	To Article 9
In accordance with Article 9, paragraph 4, of the Convention, the Republic of Hungary
reserves the right, that Article 9, paragraph 4, shall apply only in so far as the offence is
punishable by deprivation of liberty.
The Republic of Hungary reserves the right not to apply the provisions of Article 9,
paragraph 6, of the Convention.
64
3.	A 24. Cikkhez
A 24. Cikk 3. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy e cikk 2.
bekezdését csak alkotmányos alapelveivel és jogrendszerének alapjaival összhangban
alkalmazza.
3.	To Article 24
In accordance with Article 24, paragraph 3, of the Convention, the Republic of
Hungary declares that the provisions of Article 24, paragraph 2 shall apply only subject to the
constitutional principles and the basic concepts of the Hungarian legal system.
4.	A 31. Cikkhez
A 31. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a bírósági
okiratokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon, mint központi hatóságán keresztül
kell kézbesíteni.
4.	To Article 31
In accordance with Article 31, paragraph 2, of the Convention, the Republic of
Hungary declares, that judicial documents must be delivered through the Ministry of Justice
and Law Enforcement as Central Authority.
5.	A 35. Cikkhez
A 35. Cikk 3. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot arra,
hogy a megkereséseket és az azok alátámasztására szolgáló iratokat magyar nyelven vagy az
Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén, illetve ezen nyelvek valamelyikén készült fordítással
követelje meg. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek nem kizárólag a saját hivatalos
nyelvükön, vagy hivatalos nyelveik egyikén készült, illetve ilyen fordítással ellátott
megkereséseket fogadnak el, a Magyar Köztársaság elfogadja a megkereséseket angol,
francia, valamint német nyelven, illetve e nyelvek valamelyikén készült fordítással is.
5.	To Article 35
In accordance with Article 35, paragraph 3, of the Convention, the Republic of
Hungary reserves the right, that the requests and the documents supporting such requests shall
be in Hungarian or in one of the official languages of the Council of Europe or they shall be
accompanied by a translation into one of these languages. Concerning those Member States,
which accept requests not solely in their own official languages or requests accompanied by a
translation into one of these languages, the Republic of Hungary accepts the request in
English, in French or in German or with a translation into one of these languages.
6.	A 42. Cikkhez
A 42. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a IV. fejezet
rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső
Szerződő Fél hatóságai - az információt, bizonyítékot szolgáltató hatóság előzetes
beleegyezése nélkül - a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl más célra
nem használhatják fel, illetve nem továbbíthatják.
6.	To Article 42
In accordance with Article 42, paragraph 2, of the Convention, the Republic of
Hungary declares that the information and evidence provided under the provisions of Chapter
IV of the Convention, may not be used or transmitted for any purpose other than
65
investigations or proceedings in the request by the authorities of the requesting Party without
the prior consent of the authority which provided the information or evidence.
b) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a
szerződéshez a következő nyilatkozatokat tegye:
1. A 33. Cikkhez
A 33. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság tájékoztatja az Európa
Tanács főtitkárát, hogy központi hatóságként a Magyar Köztársaság Igazságügyi és
Rendészeti Minisztériumát (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4.), valamint a Legfőbb
Ügyészséget (1055 Budapest, Markó utca 16.) jelöli ki.
1.	To Article 33
In accordance with Article 33, paragraph 2, of the Convention, the Republic of
Hungary informs the Secretary General of the Council of Europe, that the Central Authorities
designated are:
Ministry of Justice and Law Enforcement (4 Kossuth Lajos Sqr., Budapest 1055,
Hungary, 1363 Budapest, P.O. Box 54)
Prosecutor General’s Office of the Republic of Hungary (16 Markó Str. Budapest
1055, Hungary, 1372 Budapest, P.O. Box 438)
2.	A 46. Cikkhez
A 46. Cikk 13. bekezdése alapján a Magyar Köztársaság a Vám- és Pénzügyőrség
Központi Bűnüldözési Parancsnokságát jelöli ki a hazai pénzügyi információs egységnek.
2.	To Article 46
In accordance with Article 46, paragraph 13, the Republic of Hungary designates the
Hungarian Customs and Finance Guard Central Criminal Investigation Bureau as domestic
financial intelligence unit.
5.	§
Az Országgyűlés a 4. §-ban meghatározott fenntartásokat és nyilatkozatokat e
törvénnyel kihirdeti.
6.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti
megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat,
tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság
azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul
köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak
érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
66
(2)	Ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság valamely ügyleti
megbízással kapcsolatban védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján pénzmosásra vagy a
terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató
tudomására, ezt az információt - ha a pénzügyi információs egység egyidejűleg ezzel
ellentétesen nem nyilatkozik - akként kell tekinteni, hogy annak ellenőrzése céljából a
pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedése szükséges.
(3)	A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő
hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek
beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet
formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság
a)	belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő egy
munkanapon belül,
b)	nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két
munkanapon belül
megvizsgálja a bejelentést.
(5)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a bejelentést
továbbító szolgáltatót a (4) bekezdés szerinti vizsgálat során
a)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésről;
b)	arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott
intézkedést.
(6)	A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi
információs egységként működő hatóság az (5) bekezdés b) pont szerint értesíti, vagy ha a
felfüggesztést követően a (4) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs
egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.
(7)	A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként
működő hatóságot - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás
teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - a (6) bekezdésben meghatározottak alapján -
teljesíthető.”
7.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a és 5. §-a az Egyezmény 49. cikkében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a és 5. §-a hatálybalépésének naptári
napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
67
(4)	E törvény 6. §-a 2008. december 16-án lép hatályba.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős
miniszter, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
gondoskodik.
(6)	A 6. § 2008. december 17-én hatályát veszti. E bekezdés 2008. december 18-án
hatályát veszti.
68
INDOKOLÁS
az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról
szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007.	évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A pénzmosás jelensége nem új keletű, de számos új formát ölt napjainkban. A
bűncselekmény elkövetéséből származó jövedelem egymást követő pénzügyi műveletek során
válik „tisztává”, és kerül be a legális gazdaságba. A pénz- és bankrendszerrel történő
visszaélések azonban nem kizárólag pénzmosási célzatúak lehetnek. 2001. szeptember 11-ét
követően a nemzetközi közösség hamar felismerte a hasonlóságot a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozását célzó cselekmények között. A terrorizmus finanszírozása sem volt
eddig ismeretlen, hiszen a terrorista csoportok mindig is támogatták saját akcióikat. Az ilyen
tevékenységek korábban szintén illegálisak voltak (bankrablás, fegyverkereskedelem),
napjainkban azonban a terrorizmus finanszírozása éppen azért jelent növekvő problémát, mert
a szükséges anyagi forrásokat egyre inkább legális úton szerzik be, és a „tiszta” pénzt
használják fel a terrorista csoportok.
2.	Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló,
Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezményében (a továbbiakban: Egyezmény) foglalt
rendelkezések több helyen megegyeznek az Európa Tanács pénzmosásról, a
bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló,
Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: az 1990. évi
Egyezmény) szabályaival, illetve azok továbbfejlesztéseként értékelhetőek, amely
módosításokat a pénzmosási technikák megváltozása (pl. a nem-bank szektor fokozottabb
célbavétele), illetve az azóta eltelt időben megjelent új jelenségek indokolták, valamint az
Egyezmény alkalmazásának gyakorlati tapasztalati is hozzájárultak az Egyezmény
szövegének kialakításához.
Magyarország a 2000. évi CI. törvénnyel hirdette ki az 1990. évi Egyezményt, a
pénzmosás büntetőjogi tényállását a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
pedig már 1994 óta tartalmazza.
Egy új egyezmény létrehozásának indoka volt, hogy jelenleg nem létezik olyan
nemzetközi egyezmény, amely mind a pénzmosás megelőzését, a pénzmosás elleni
küzdelmet, mind a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépést szabályozná. Az
Egyezmény tehát a pénzmosás, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatása,
lefoglalása és elkobzása mellett a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban is tartalmaz
rendelkezéseket. Ennek okai többek között a következők:
a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása között felismert hasonlóság, amely
megjelenik a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) ajánlásaiban is;
69
b)	a pénzmosás megelőzésében és megakadályozásában hatásosnak bizonyult eszközök,
illetve alkalmazott technikák hatásosak lehetnek a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelemben;
c)	a pénzügyi információs egységek (a továbbiakban: PIE) közötti együttműködés
napjainkban is lefed számos, a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kérdést,
lévén, hogy a PIE egy olyan központi nemzeti szervezet, amelynek feladata (a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében) olyan pénzügyi
információk fogadása, kérése, elemzése, valamint továbbítása, amelyek pénzmosással
vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatosak;
d)	a PIE-k között cserélődő információk már jelenleg is felhasználhatók a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelem céljából.
3.	Annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is aktív részese legyen a pénzmosás
elleni nemzetközi küzdelemnek, és hatékonyan együtt tudjon működni ezen a területen az
Európa Tanács tagállamaival és az Egyezményhez csatlakozó más államokkal, szükség van az
Egyezmény szövegének végleges megállapítására, és ezt követően a kihirdetésére.
Az Egyezmény az állam- és kormányfők Varsóban, 2005. május 16-17. között
megrendezett harmadik csúcstalálkozóján nyílt meg aláírásra. Attól a naptól számított három
hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen hat aláíró Szerződő
Fél - amelyből legalább négy az Európa Tanács tagja - magára nézve elismerte az Egyezmény
kötelező hatályát. Az Egyezményt, amely 2008. május 1-én lépett hatályba az Európa Tanács
tagállamai közül eddig 29 tagállam írta alá (Albánia, Örményország, Ausztria, Belgium,
Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Görögország, Izland,
Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Moldávia, Montenegró, Hollandia,
Lengyelország, Portugália, Románia, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország,
Macedónia, Törökország, Ukrajna) és ebből hét tagállam (Albánia, Örményország, Bosznia-
Hercegovina, Málta, Moldávia, Lengyelország, Románia) ratifikálta.
4.	Az Egyezmény hét fejezetből épül fel. Az értelmező rendelkezések alkotta első
fejezetet követően az Egyezmény második fejezete rendelkezik az Egyezménynek a
terrorizmus finanszírozására történő alkalmazásáról. Az Egyezmény harmadik fejezete
tartalmazza azon intézkedéseket, amelyeket az Egyezményben Részes Államoknak nemzeti
szinten meg kell tenniük annak érdekében, hogy jogszabályaik megfeleljenek az Egyezmény
rendelkezéseinek. Az Egyezmény negyedik fejezete a nemzetközi együttműködésre
vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Ez a fejezet rendelkezik többek között a
nemzetközi együttműködés alapelveiről, a nyomozati segítségnyújtásról, az elkobzásról, a
kézbesítésről és harmadik személyek jogainak védelméről, valamint az eljárási és egyéb
általános szabályokról. Az Egyezmény ötödik fejezete a pénzügyi információs egységek
közötti együttműködést szabályozza, a hatodik fejezet pedig az Egyezmény végrehajtásának
figyelemmel kíséréséről, valamint a viták rendezésének módjáról rendelkezik. Végül az
Egyezmény hetedik fejezete tartalmazza az aláírással és hatálybalépéssel, a csatlakozással, a
területi alkalmazással, az Egyezménynek más egyezményekhez és megállapodásokhoz való
viszonyával, a nyilatkozatokkal és fenntartásokkal, a módosításokkal, az Egyezmény
felmondásával, valamint az értesítésekkel kapcsolatos záró rendelkezéseket.
70
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a
továbbiakban: Nsztv.) alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad az Egyezmény kötelező
hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a rendelkezik az Egyezmény kihirdetéséről.
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a tartalmazza a hét fejezetből álló Egyezmény hiteles angol nyelvű
szövegét és annak hivatalos magyar fordítását.
1.	Az Egyezmény első fejezete (1. cikk) tartalmazza az értelmező rendelkezéseket. Az
1.	cikk d. pontjában meghatározott elkobzással azonosan szabályozzák e jogintézményt a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 77-77/C. §-ai.
Az 1. cikk f. pontja határozza meg a PIE általános indokolásban kifejtett fogalmát. A
Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006.
(XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése értelmében, a Kormány a Vám- és
Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságát jelöli ki a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a
továbbiakban: Pmt.) szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként, így ez a
szervezet látja el a hazai PIE feladatait.
Az 1. cikk g. pontjában meghatározott lefoglalás szabályait a büntetőeljárásról szóló
1998.	évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 151-157. §-ai tartalmazzák.
Az 1. cikk h. pontja alapján a terrorizmus finanszírozása az ENSZ Közgyűlése által
1999.	december 9-én elfogadott, a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló
nemzetközi egyezmény 2. cikkében meghatározott cselekményeket jelenti. Ezen egyezményt
hazánkban a 2002. évi LIX. törvény hirdette ki. A Btk. 261. §-ában foglalt terrorcselekmény
tényállása a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló egyezménnyel - és így az
Egyezménnyel is - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
2.	Az Egyezmény második fejezete (2. cikk) kiterjeszti az Egyezmény III-V.
fejezeteinek alkalmazhatóságát a terrorizmus finanszírozására. A pénzügyi rendszereknek a
pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről
szóló 2005/60/EK irányelv 2005. november 25-én került kihirdetésre az EU Hivatalos
Lapjában, majd 2005. december 15-én lépett hatályba. Az irányelv átültetésére nyitva álló
határidő a hatályba lépést követő két év. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a Pmt. tartalmazza.
3.	A harmadik fejezet (3-14. cikk) két részben rendelkezik a Szerződő Felek által,
nemzeti szinten teendő intézkedésekről.
71
3.1.	A III. fejezet 1. része (3-11. cikk) megállapítja az elkobzásra, a nyomozati és
ideiglenes intézkedésekre, a lefoglalásra vonatkozó általános szabályokat, meghatározza a
pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények tartalmi ismérveit, továbbá rendelkezéseket
tartalmaz a jogi személyek felelősségre vonásával, valamint a korábbi határozatok
elismerésével kapcsolatban.
3.1.1.	Az Egyezmény 3. cikke előírja, hogy biztosítani kell a bűncselekmények
elkövetésére használt vagy használni kívánt eszközök (a továbbiakban: eszközök) és a
bűncselekményekből közvetlenül vagy közvetve származó vagy szerzett bármilyen vagyoni
előny (a továbbiakban: jövedelem) vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok, valamint a
pénzmosás eredményeként keletkezett dolgok elkobzásának lehetőségét, valamint bizonyos
esetekben kötelező elkobzást lehet előírni. Az Egyezmény e szabályaival összeegyeztethető
szabályozás található a Btk. 77-77/C. §-aiban. Az Egyezmény 53. cikkének 4. bekezdésében
foglalt lehetőséggel élve szükséges annak kimondása, hogy a Magyar Köztársaság a 2.
bekezdésben foglalt rendelkezést csak a Btk.-ban foglalt bűncselekmények tekintetében
alkalmazza.
3.1.2.	Az Egyezmény 4. cikke - különösen a későbbi elkobzás végrehajtásának
elősegítése céljából - előírja az Egyezmény 3. cikke alapján elkobzandó dolgok gyors
azonosítását, nyomon követését, valamint lefoglalását. A személy- és tárgykörözésről szóló
2001. évi XVIII. törvény, valamint a Be. 151-157. §-ai megfelelő jogszabályi hátteret
biztosítanak e rendelkezés hazai alkalmazhatóságához.
3.1.3.	Az Egyezmény 5. cikke a lefoglalás és az elkobzás kötelező tartalmi elemeit
tartalmazza. A Btk. 77/B. §-ának (1) bekezdése, valamint 77/C. §-ának (4) bekezdése kielégíti
ezen kritériumokat.
3.1.4.	Az Egyezmény 6. cikke a lefoglalt dolog megfelelő kezelésének kötelezettségét
írja elő, amelynek a Be. 154. és 156. §-ában foglalt szabályozás, valamint a lefoglalás és a
büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének
és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V.
8.) IM-BM-PM együttes rendelet eleget tesz.
3.1.5.	Az Egyezmény 7. cikke 1. bekezdésének rendelkezései alapján - az Egyezmény
3-5. cikkében foglalt cselekmények végrehajtása céljából - lehetővé kell tenni a bíróságok
vagy más illetékes hatóságok részére banki, pénzügyi vagy kereskedelmi nyilvántartások
rendelkezésre bocsátásának vagy lefoglalásának lehetőségét. Ezen intézkedések banktitokra
hivatkozva nem tagadhatók meg. Az említett nyilvántartások a Be. 115. §-a alapján tárgyi
bizonyítási eszköznek minősülnek, így a büntetőeljárás során a tényállás alapos és hiánytalan,
a valóságnak megfelelő tisztázása végett a bíróság által felhasználhatóak. A Pmt. 23. §-ának
(6)	és (7) bekezdése kimondja, hogy „A pénzügyi információs egységként működő hatóság
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése
esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság
megkeresése alapján bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot,
valamint - az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató
esetében - üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól,
amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg. A pénzügyi információs egységként
működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy
körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs
egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adat
72
vagy információ szolgáltatását kérheti az adóhatóságtól, illetve a vámhatóságtól, amelynek
átadását az adóhatóság, illetve a vámhatóság nem tagadhatja meg.”
A lefoglalás lehetőségét a Be. lefoglalással kapcsolatos rendelkezései (151-157. §)
biztosítják. Az adatszolgáltatással, és az adatszolgáltatással összefüggő titoktartási
kötelezettséggel kapcsolatos szabályozás található a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 51. §-a (2)
bekezdésének d) és e) pontjában, az 51. §-ának (6) és (7) bekezdésében, valamint 52. §-ában.
A Hpt. 51. §-ának (7) bekezdése alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben sem, ha a pénzügyi intézmény a Pmt.-ben meghatározott bejelentési
kötelezettségét teljesíti, továbbá, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi
információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva,
vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi
pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés
tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak
minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a Hpt.
lehetőséget biztosít a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a hazai PIE számára az Egyezmény
alapján történő, banktitoknak minősülő adat kérésére, egyúttal kötelezettséget teremtve a
titokgazda számára a banktitoknak minősülő adat átadására.
A Hpt. 52. §-ának e) pontja szerint a pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul
kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről,
ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet pénzmosással van összefüggésben.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. §-
ának (5) bekezdése alapján a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a
hazai PIE részére - akár külföldi PIE megkeresése alapján - köteles haladéktalanul
tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Btk.-ban foglaltak szerinti
pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.
E cikk 2. bekezdése azt a kötelezettséget rója a Szerződő Felekre, hogy képesek
legyenek bizonyos, bankszámlákkal, illetve banki műveletekkel kapcsolatos információk
meghatározására és megszerzésére, valamint egy vagy több azonosított bankszámlán
végrehajtott banki műveletek megfigyelésére, továbbá biztosítsák azt, hogy az
információkérésről illetéktelen személyek ne értesülhessenek. A Pmt. 27. §-ának (1)
bekezdése ezen utóbbi kötelezettségnek eleget tesz. Az említett szabályozás szorosan
összefügg az Egyezmény 17-19. cikkeivel, amelyek ugyanezen szabályokat tartalmazzák a
nemzetközi együttműködés keretében.
3.1.6.	Az Egyezmény 8. cikke megfelelő és hatékony jogorvoslati eszközök
biztosítását írja elő a harmadik fejezet 1. részében található rendelkezésekkel érintett
személyek számára jogaik védelme érdekében. A Be. jogorvoslati rendszere kielégíti ezen
követelményt.
3.1.7.	Az Egyezmény 9. cikke tartalmazza a pénzmosással kapcsolatos
bűncselekmények tartalmi kritériumait. A 2007. évi XXVII. törvénnyel módosított Btk. 303-
303/A. §-a mindendben megfelel az Egyezményben foglaltaknak.
73
E cikk 4. bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőséggel élve indokolt olyan
tartalmú nyilatkozat tétele, hogy a Magyar Köztársaság az 1. bekezdést kizárólag a
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.
E cikk 6. bekezdése alapján gondoskodni kell arról, hogy a pénzmosás megállapítása
és büntetés kiszabása akkor is lehetséges legyen, amikor - bár bebizonyosodott, hogy a
jövedelem alapbűncselekményből származott, de - az alapbűncselekmény nincs pontosan
meghatározva. Az Egyezmény 53. cikkének 2. bekezdésében foglalt fenntartás lehetőségével
élve szükséges annak kimondása, hogy a Magyar Köztársaság ezt a rendelkezést nem
alkalmazza.
E cikk 7. bekezdése értelmében biztosítani kell azt, hogy az alapbűncselekményi kör
egy másik államban bekövetkezett olyan cselekményre is kiterjedjen, amely ott
bűncselekménynek minősül, és amely alapbűncselekménynek minősült volna, ha az a saját
országban következett volna be. A Btk. pénzmosási tényállása nem a Btk.-ban foglalt
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében teszi lehetővé bűncselekmény
megállapítását. A Btk. 3-4. §-a szerinti, területi és személyi hatályára vonatkozó rendelkezése
alapján a magyar jog megfelel ennek a követelménynek.
3.1.8.	Az Egyezmény 10. cikke a jogi személyek felelősségre vonásának lehetővé
tételét írja elő bizonyos feltételek fennállása esetén az Egyezményben meghatározott
pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekért. E rendelkezéssel mindenben
összeegyeztethető szabályozás található a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló 2001. CIV. törvény 2-3. §-aiban.
3.1.9.	Az Egyezmény 11. cikke alapján meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy
egy másik Szerződő Félnél hozott, az Egyezményben megállapított bűncselekményekkel
kapcsolatos jogerős határozat figyelembe vehető legyen a büntetés meghatározásakor és
kiszabásakor. A külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos szabályokat a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjtv.)
IV. fejezetének 1. címe tartalmazza.
3.2.	A III. fejezet 2. része (12-14. cikk) a PIE-vel, valamint a pénzmosás megelőzésére
irányuló intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
3.2.1.	Az Egyezmény 12. cikke a PIE létrehozásának kötelezettségét írja elő, és
egyidejűleg gondoskodni kell arról is, hogy a PIE feladatainak megfelelő ellátásához
szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz hozzáférhessen.
3.2.2.	A pénzmosás megelőzésére irányuló intézkedéseket az Egyezmény 13. cikke
tartalmazza, s e cikk 1. bekezdése jogalkotási kötelezettségként írja elő belső szabályozó és
felügyeleti vagy ellenőrző rendszer bevezetését a pénzmosás megelőzésére. Ezen
kötelezettségnek a Pmt. 31. §-ának (1) bekezdése eleget tesz, hiszen kötelezettségként írja elő
a szolgáltató számára belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről való
gondoskodást.
3.2.3.	Az Egyezmény 14. cikke alapján lehetővé kell tenni a PIE vagy más hatóság
részére, hogy pénzmosással kapcsolatos ügylet gyanújának felmerülésekor - sürgős
intézkedésként - felfüggesszenek egy folyamatban lévő ügyletet vagy megtagadják az
ügylethez való hozzájárulást. Az intézkedés azokra az esetekre korlátozható, amelyek
74
vonatkozásában gyanús ügylettel kapcsolatos bejelentést tettek. A felfüggesztés maximális
időtartamára a nemzeti jog szabályai irányadók. A Javaslat 6. §-a szerinti módosítás, amely a
Pmt. 24. §-át módosítja - összhangban az Egyezmény 47. cikkével is -, már lehetővé teszi,
hogy a szolgáltató akkor is felfüggessze az ügyleti megbízás teljesítését, ha a pénzügyi
információs egységként működő hatóság valamely ügyleti megbízással kapcsolatban
védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató tudomására.
4.	Az Egyezmény negyedik fejezete (15-45. cikk) a nemzetközi együttműködés
szabályait tartalmazza hét részre osztva.
4.1.	A IV. fejezet első része (15. cikk) a nemzetközi együttműködés alapelveit
tartalmazza és rögzíti, hogy a Szerződő Felek a lehető legnagyobb mértékben kölcsönösen
együttműködnek az eszközök és a jövedelmek elkobzására irányuló nyomozások és eljárások
során, és megteszik az ehhez szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket. Az Nbjtv.
megfelelő jogszabályi hátteret biztosít a kölcsönös együttműködéshez. Az Nbjtv. IV.
fejezetének 5. és 6. címe tartalmazza a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának
átvételével, illetve átadásával kapcsolatos szabályokat. Ez a szabályozás mindenben megfelel
az Egyezményben foglaltaknak.
4.2.	A IV. fejezet második része (16-20. cikk) a nyomozásban való segítségnyújtás
szabályairól rendelkezik.
4.2.1.	Az Egyezmény 16. cikke segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a Szerződő
Feleknek az eszközök, jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok azonosítása és nyomon
követése esetén. Az Nbjtv. 61. §-ának (2) bekezdése eljárási jogsegély formájában teszi
lehetővé az említett együttműködést.
4.2.2.	Az Egyezmény 17-19. cikke a 7. cikk 2. bekezdésének a-c. pontjaival
szinkronban lévő szabályozást tartalmaz azzal, hogy a 7. cikk alapján nemzeti szinten kell
megteremteni a jogszabályi és technikai, infrastrukturális hátterét az ott meghatározott
információk megszerzésének, míg a 17-19. cikk a nemzetközi együttműködés keretein belül
teszi kötelezővé ezen információk megszerzését és megkeresés alapján történő átadását. A
megkeresések alakiságára vonatkozó - az Egyezmény 37. cikkén kívüli - további
rendelkezéseknek tartalmilag megfelelő megkeresések küldéséhez az Nbjtv. 80. §-ának (1)
bekezdése megfelelő hátteret biztosít. A 17-18. cikk 4. bekezdésében szabályozott
viszonosság kérdésében az Nbjtv. 6. §-ának (1) bekezdése, 8. §-a, valamint 62. §-ának (1)
bekezdése ad lehetőséget az Egyezményben foglalt feltétel meghatározására.
Az Egyezmény 28. cikkének 7. bekezdése alapján a megkeresések teljesítését nem
lehet megtagadni banktitokra hivatkozva. A Hpt. korábban, a 3.1.5. pont alatt említett
rendelkezései az Egyezménynek megfelelően lehetővé teszik a banktitoknak minősülő adatok
átadását.
4.2.3.	Az Egyezmény 20. cikke alapján az egyik Szerződő Fél előzetes kérelem
hiányában is adhat tájékoztatást az eszközökkel és a jövedelmekkel kapcsolatban egy másik
Szerződő Félnek, ha megítélése szerint az információ feltárása segítheti a címzett Felet a
nyomozás vagy az eljárás megindításában, illetve lefolytatásában.
75
4.3.	A IV. fejezet harmadik része (21-22. cikk) az ideiglenes intézkedések szabályait
tartalmazza.
4.3.1.	Az Egyezmény 21. cikke - megkeresés esetén - ideiglenes intézkedések (pl.
lefoglalás) foganatosításának kötelezettségét írja elő, avégett, hogy megakadályozza a
dologgal való kereskedést, a dolog átruházását, illetve az azzal való rendelkezést. Az Nbjtv.
61. §-a alapján a magyar hatóságok jogosultak az ideiglenes intézkedés foganatosítására,
amennyiben külföldi hatóság ilyen megkereséssel él. A lefoglalás részletes szabályait a Be.
151-157. §-a, míg a zár alá vétel szabályait a Be. 159. §-a tartalmazza.
4.3.2.	Az Egyezmény 22. cikke az ideiglenes intézkedés foganatosítását követően ír
elő meghatározott kötelezettségeket a megkeresés alapján eljáró Szerződő Fél részére. Az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény (a továbbiakban: Eubjtv.) 19. §-ának és IV. fejezetének szabályai megfelelnek ezen
kötelezettségeknek.
4.4.	A IV. fejezet negyedik része (23-27. cikk) az elkobzás részletes szabályait foglalja
magába.
4.4.1.	Az ideiglenes intézkedésekhez hasonlóan az Egyezmény 23. és 24. cikke egy
Szerződő Fél megkeresésére elkobzási kötelezettséget ír elő, továbbá tartalmazza a
megkeresés teljesítésének, valamint az elkobzás foganatosításának részletes szabályait. E
szabályoknak az Nbjtv. 60/B. és 60/C. §-a mindenben megfelel. Azonban szükségesnek
látszik a 24. cikk 3. bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőséggel élve kimondani, hogy
a Magyar Köztársaság a 24. cikk 2. bekezdését kizárólag alkotmányos alapelveivel és
jogrendszerének alapjaival összhangban alkalmazza.
4.4.2.	Az Egyezmény 25. cikke alapján az elkobzott dolgokkal az elkobzást
foganatosító Szerződő Fél rendelkezik nemzeti jogának szabályai szerint. E Szerződő Félnek
- erre irányuló kérelem esetén - meg kell fontolnia, hogy az elkobzott dolgot az
Egyezményben meghatározott célból visszajuttassa a megkereső Szerződő Fél részére azért,
hogy az kártérítésben részesíthesse a bűncselekmény áldozatait, vagy a dolgokat
visszajuttathassa jogos tulajdonosainak, valamint, hogy megállapodást kössön ezen dolgok
megosztásáról más Szerződő Felekkel.
4.4.3.	Az Egyezmény 26. és 27. cikke egyéb, az elkobzással kapcsolatos
részletszabályokat állapít meg, amelyeknek az Nbjtv. elkobzással kapcsolatos szabályai
megfelelnek.
4.5.	A IV. fejezet ötödik része (28-30. cikk) az együttműködés megtagadása, illetve
elhalasztása esetére irányadó szabályokat rögzíti.
4.5.1.	Az Egyezmény 28. cikkének 1-4. bekezdése a megkeresés alapján megvalósuló
nemzetközi együttműködés megtagadásának lehetséges okait sorolja fel. Az együttműködés
Egyezmény szerinti megtagadására az általános büntetőjogi alapelvekre történő hivatkozás
mellett az Nbjtv. 2. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése, 7.
§-a alapján van lehetőség. Mind az ideiglenes intézkedésekre, mind az elkobzásra irányuló
megkeresések esetére az Egyezmény további megtagadási okokat sorol fel.
76
Az 5. és 6. bekezdés a megtagadási okokkal kapcsolatos magyarázatot tartalmaz, míg a
7.	és 8. cikk sorolja fel azon körülményeket, amelyekre hivatkozva az együttműködés nem
tagadható meg. Ilyen körülmény az együttműködés banktitokra hivatkozással történő
megtagadása. A Hpt. 51. §-ának (7) bekezdése bizonyos körben felmentést ad a banktitoknak
minősülő adatok és információk kiadásának tilalma alól, így a hatályos magyar jog megfelel
ennek a szabályozásnak. A 8. cikkben található tényeket a megkeresett Szerződő Fél nem
tekintheti olyan körülménynek, amely az együttműködés megtagadásához vezet, még akkor
sem, ha az jogrendszerének alapelveivel ellentétes.
4.5.2.	Az Egyezmény 29. cikke lehetőséget ad a megkeresés teljesítésének
elhalasztására, ha az a megkeresett Szerződő Fél hatóságai által folytatott nyomozást vagy
eljárást hátrányosan érintené.
4.5.3.	Az Egyezmény 30. cikke alapján a megkeresett Szerződő Félnek meg kell
fontolnia, hogy az együttműködés megtagadása vagy elhalasztása előtt a megkeresést
részlegesen vagy feltételesen teljesítse. A részleges teljesítés szabályaira vonatkozóan az
Nbjtv. 71., valamint 76. §-ának (4) bekezdése adnak eligazítást, míg a feltételes teljesítésre az
Nbjtv. 7. és 8. §-ának rendelkezései vonatkoznak.
4.6.	A IV. fejezet hatodik része (31-32. cikk) a kézbesítéssel, valamint harmadik
személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályozást tartalmaz.
4.6.1.	Az Egyezmény 31. cikke az okiratok kézbesítésének szabályait tartalmazza. E
cikk alapján a Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a bírósági okiratoknak az
érintett személyek részére történő kézbesítésében. A Magyar Köztársaság a 31. cikk 2.
bekezdés alapján nyilatkozatot tesz, hogy a bírósági okiratokat az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztériumon, mint központi hatóságon keresztül kézbesíti.
4.6.2.	Az Egyezmény 32. cikke alapján, ha az ideiglenes intézkedéssel vagy
elkobzással kapcsolatban hozott határozat harmadik személy jogait is érinti (pl. a dolog nem
az elkövető, hanem harmadik személy tulajdona), a megkeresés teljesítése során a Megkereső
Szerződő Fél államában hozott határozatokat el kell ismerni. E cikk 2. bekezdése alapján
azonban lehetőség van az elismerés megtagadására. Az Nbjtv. 10. §-a alapján a nemzetközi
bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell a Be. szabályait, ha az Nbjtv.
másként nem rendelkezik. Az Nbjtv. 60/C. §-a, a Btk. 77. §-ának (3) bekezdése és 77/B. §-
ának (5) bekezdése, valamint a Be. szabályai együttesen megfelelnek az elismerés
követelményének. Az elismerés Egyezmény szerinti megtagadására az Nbjtv. 2. §-ának (1)
bekezdése, valamint a Be. alapján van lehetőség.
4.7.	A IV. fejezet hetedik része (33-45. cikk) a nemzetközi együttműködéssel
kapcsolatos részletes eljárási és egyéb szabályokról rendelkezik.
4.7.1.	Az Egyezmény 33. cikke alapján a Szerződő Feleknek ki kell jelölniük azon
központi hatóságaikat, amelyek feladata a megkeresésekkel kapcsolatos teendők (megküldés,
fogadás, teljesítés, stb.) ellátása. Az Nbjtv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében a bűnügyi
jogsegélyt a miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri.
4.7.2.	Az Egyezmény 34. cikke a központi hatóságok közvetlen kapcsolattartásáról
rendelkezik. Az e cikkben található szabályok alapján a Szerződő Feleknek lehetősége, de
nem kötelezettsége a közvetlenség biztosítása. Az Nbjtv. szabályai több esetben lehetőséget
77
adnak a közvetlenségre, így az Egyezményben biztosított lehetőséggel a magyar hatóságok is
tudnak élni.
4.7.3.	Az Egyezmény 35. és 36. cikke a megkeresések alakiságairól és a
nyelvhasználatról, valamint a hitelesítésről rendelkezik. Az Nbjtv. 63., 76., valamint 82. §-a
az Egyezményben szabályozottaknak mindenben megfelel. A Magyar Köztársaság a 35. cikk
3.	bekezdése alapján nyilatkozatot tesz, hogy a megkereséseket és az azok alátámasztására
szolgáló iratokat magyar nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén kell
elkészíteni, illetve ezen nyelvek valamelyikén készült fordítást kell hozzá csatolni. A Magyar
Köztársaság a megkereséseket és az azok alátámasztására szolgáló iratokat elfogadja magyar
nyelven, illetve magyar nyelvű fordítással. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek nem
kizárólag a saját hivatalos nyelvükön, vagy hivatalos nyelveik egyikén készült, illetve ilyen
fordítással ellátott megkereséseket fogadnak el, a Magyar Köztársaság elfogadja a
megkereséseket angol, francia, valamint német nyelven, illetve e nyelvek valamelyikén
készült fordítással is.
4.7.4.	Az Egyezmény 37. cikke a megkeresések minimum tartalmi kellékeit sorolja fel,
és külön rendelkezik az elkobzásra irányuló megkeresések további tartalmi kritériumairól. Az
Nbjtv. 76. §-ának (2) bekezdése a valamennyi megkeresésre irányadó tartalmi
minimumkellékekről rendelkezik. Ezt a szabályt egészíti ki az Nbjtv. 64. §-ának (1)
bekezdése, valamint az elkobzással kapcsolatban az Nbjtv. 60/D. §-ának (2) bekezdése, amely
szabályozás így megfelel az Egyezménynek.
4.7.5.	Az Egyezmény 38. cikke a hiányos megkeresések esetén irányadó szabályokat
rögzíti, amelynek az Nbjtv. 76. §-ának (4) bekezdése mindenben megfelel.
4.7.6.	Az Egyezmény 39. cikke alapján a Szerződő Fél eljárását nem akadályozza az
ugyanazon személyre vagy dologra vonatkozó több megkeresés.
4.7.7.	Az Egyezmény 40. cikke indokolási kötelezettséget ír elő az együttműködést
megtagadó, elhalasztó, vagy azt feltételekhez kötő határozathoz.
4.7.8.	Az Egyezmény 41. cikke megfelelő tájékoztatási kötelezettséget ír elő mind a
megkereső, mind a megkeresett Szerződő Fél részére az e cikkben meghatározott esetekben.
Az Nbjtv. 60/C. §-ának (2) bekezdése, 60/E. §-a, valamint 71. §-a alapján a tájékoztatási
kötelezettségnek a magyar jog megfelel.
4.7.9.	Az Egyezmény 42. cikke a megkeresés alapján átadott információk vagy
bizonyítékok felhasználásának korlátozásáról rendelkezik. Mind a konkrét megkeresés
esetében, mind általánosságban lehetőség van a felhasználás korlátozására. Az egyedi
korlátozásra az Nbjtv. 7. §-a ad lehetőséget, az általános korlátozást a Hpt. 51. §-ának (5)
bekezdése tartalmazza. Ezzel párhuzamosan lehetőség van az Európa Tanács főtitkárához
intézett nyilatkozattételre is, amely alapján a IV. fejezet rendelkezései szerint rendelkezésre
bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai - az
információt, bizonyítékot szolgáltató hatóság előzetes beleegyezése nélkül - a megkeresésben
megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl más célra nem használhatják fel, illetve nem
továbbíthatják. Indokolt ilyen tartalmú nyilatkozat tétele.
4.7.10.	Az Egyezmény 43. cikke alapján megkövetelhető, hogy a megkeresett
Szerződő Fél kezelje bizalmasan a megkeresés tényeit és tartalmát, a megkereső Szerződő Fél
78
viszont - kérelemre - kezelje bizalmasan a rendelkezésre bocsátott információkat és
bizonyítékokat. Amennyiben nem tud eleget tenni a kérésnek, erről haladéktalanul
tájékoztatnia kell a másik Szerződő Felet. A Be., valamint az Nbjtv. 7-8. §-ai ezzel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.
4.7.11.	Az Egyezmény 44. cikkében szabályozott költségviseléssel kapcsolatos
szabályok az Nbjtv. 83. §-ának (2) bekezdésében találhatók.
4.7.12.	Az Egyezmény 45. cikke rendelkezik arról, hogy a Szerződő Felek adott
esetben tárgyaljanak a kártérítés összegének megosztásáról, ha egy személy az
Egyezményben foglalt együttműködéssel kapcsolatos cselekménnyel vagy mulasztással
okozott kárért való felelősségre vonás végett pert indít, valamint tájékoztatássák a másik Felet
az ilyen perekről, ha az érintett lehet.
5.	Az Egyezmény ötödik fejezete (46-47. cikk) a PIE-k közötti együttműködéssel,
valamint a gyanús ügyletek elhalasztásával kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.
5.1.	Az Egyezmény 46. cikke az egyes PIE-k közötti együttműködés részletes
szabályait tartalmazza. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, mint
a hazai PIE-re vonatkozó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a PIE az
Egyezménynek megfelelően működjön és hajtsa végre az Egyezményben foglalt feladatokat.
A megkeresések alakiságára vonatkozó - az Egyezmény 37. cikkén kívüli - további
rendelkezéseknek tartalmilag megfelelő megkeresések küldéséhez az Nbjtv. 80. §-ának (1)
bekezdése megfelelő hátteret biztosít.
A 46. cikk 7. bekezdése alapján a pénzmosásra utaló beszerzett információk vagy
iratok csak a 46. cikk 1. bekezdésében meghatározott célokra használhatók fel. A
meghatározott célra felhasználás kötelezettségéről közvetve az Nbjtv. 7. §-a, közvetlenül
pedig a Hpt. 51. §-ának (5) bekezdése rendelkezik.
5.2.	Az Egyezmény 47. cikke előírja, hogy a hazai PIE egy külföldi PIE
megkeresésére sürgős intézkedést kezdeményezhessen egy folyamatban lévő ügyletet
felfüggesztése vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadása céljából, ha az ügylet
pénzmosással van kapcsolatban, és az ügyletet felfüggesztették volna, illetve az ügylethez
való hozzájárulást megtagadták volna, ha az ügylet egy gyanús ügyletről szóló jelentés tárgyát
képezte volna. Az időtartam és a feltételek tekintetében az Egyezmény a nemzeti jog
alkalmazását írja elő. A Javaslat 6. §-a szerinti módosítás, amely a Pmt. 24. §-át módosítja,
már lehetővé teszi, hogy a szolgáltató akkor is felfüggessze az ügyleti megbízás teljesítését,
ha a külföldi PIE kérésére a hazai pénzügyi információs egységként működő hatóság
valamely ügyleti megbízással kapcsolatban védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján
pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a
szolgáltató tudomására.
6.	Az Egyezmény hatodik fejezete (48. cikk) az Egyezmény végrehajtásának segítése,
ellenőrzése, valamint az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták
megfelelő rendezése érdekében előírja a Szerződő Felek Konferenciájának rendszeres
megtartását, melynek részletes szabályait szintén e cikk tartalmazza.
7.	Az Egyezmény hetedik fejezete (49-56. cikk) tartalmazza az aláírással és
hatálybalépéssel, a csatlakozással, a területi alkalmazással, az Egyezménynek más
79
egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszonyával, a nyilatkozatokkal és
fenntartásokkal, a módosításokkal, az Egyezmény felmondásával, valamint az értesítésekkel
kapcsolatos záró rendelkezéseket.
7.1.	Az Egyezmény 49. cikke alapján a 1990. évi Egyezményben részes Szerződő
Felek kölcsönös kapcsolataikban az Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák, azonban
továbbra is alkalmazzák az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseit azon részes államok
esetében, amelyek az Egyezménynek nem részesei.
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a tartalmazza a Magyar Köztársaság által az Egyezményhez tett
fenntartásokat és nyilatkozatokat.
Az Egyezmény 53. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy bármely Állam vagy az
Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat
letétbe helyezésekor élhessen a 3. cikk 2. bekezdésében, a 9. cikk 4. bekezdésében, a 17. cikk 5.
bekezdésében, a 24. cikk 3. bekezdésében, a 31. cikk 2. bekezdésében, a 35. cikk 1. és 3.
bekezdésében és a 42. cikk 2. bekezdésében biztosított nyilatkozattételi lehetőségek egyikével
vagy többjével, illetve, hogy a főtitkárhoz intézett nyilatkozatban fenntartsa azt a jogát, hogy
részben vagy egészben nem alkalmazza a 7. cikk 2. bekezdésének c. pontjában, a 9. cikk 6.
bekezdésében, a 46. cikk 5. bekezdésében és a 47. cikkben foglalt rendelkezéseket. A Magyar
Köztársaság által tett fenntartások és nyilatkozatok indoka a következő:
Az Egyezmény 3. Cikkének 1. bekezdése értelmében valamennyi Szerződő Félnek
meg kell tennie a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy biztosítsa az
eszközök és a jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok, valamint a pénzmosás
eredményeként keletkezett dolgok elkobzásának lehetőségét. Az Egyezmény 3. Cikkének 2.
bekezdéséhez tett fenntartás indoka, hogy a hatályos jogszabályok értelmében csak akkor
kerülhet sor elkobzásra, ha az a bűncselekmény, ami miatt az elkobzást elrendelték a magyar
Büntető Törvénykönyvben szerepel. Az elkobzás végrehajtásához Magyarország kizárólag
csak ilyen bűncselekmények esetében nyújt jogsegélyt.
Az Egyezmény 9. Cikk 4. bekezdése szerinti fenntartás indoka, hogy a magyar
Büntető Törvénykönyv értelmében a pénzmosást megelőző bűncselekmény kizárólag
szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény lehet. Ez a gyakorlatban azonban az
úgynevezett „all crime approach” alkalmazását jelenti, mivel a magyar Büntető
Törvénykönyvben öt olyan bűncselekmény van, ami kizárólag pénzbüntetéssel fenyegetett,
azaz a gyakorlatban minden bűncselekmény a pénzmosás megelőző bűncselekménye lehet, ha
erre egyébként jellegénél fogva alkalmas.
A Magyar Köztársaság nem kívánja alkalmazni az Egyezmény 9. Cikkének 6.
bekezdésében foglalt azon rendelkezést, amelynek értelmében a pénzmosással kapcsolatos
elítélés lehetséges, ha bebizonyosodott, hogy a 9. Cikk 1.a. vagy b. pontjának tárgyát képező
dolog alapbűncselekményből származott anélkül, hogy szükség lenne a bűncselekmény
pontos meghatározására.
Az Egyezmény 24. Cikkének 3. bekezdéséhez tett fenntartás indoka, hogy a Magyar
Köztársaság csak akkor fogadja el kötelező erővel azokat a ténymegállapításokat, amelyeket a
megkereső Szerződő Fél államában hozott határozat vagy bírósági ítélet tartalmaz, vagy
80
amelyeken egyébként a határozat vagy bírósági ítélet alapul, ha azok a Magyar Köztársaság
alkotmányos alapelveivel és jogrendszerének alapjaival összhangban alkalmazhatóak.
Az Egyezmény 31. Cikkének 2. bekezdéséhez tett nyilatkozat indoka, hogy a Magyar
Köztársaság a bírósági okiratoknak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon, mint
központi hatóságon keresztül történő kézbesítésével kíván megfelelni azon kötelezettségének,
miszerint a Szerződő Felek a legnagyobb mértékben kölcsönösen segítséget nyújtanak
egymásnak a bírósági iratoknak az átmeneti intézkedéssel és elkobzással érintett személyek
részére történő kézbesítésben.
Az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdéséhez tett fenntartás értelmében a Magyar
Köztársaság fenntartja a jogot arra, hogy a hozzá érkező megkereséseket, és az azok
alátámasztására szolgáló iratokat magyar nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos
nyelvén követelje meg. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek nem kizárólag a saját
hivatalos nyelvükön, vagy nyelveik egyikén készült, illetve ilyen fordítással ellátott
megkereséseket fogadnak el, a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállal a megkeresések
angol, francia, valamint német nyelven történő (illetve e nyelvek valamelyikén készült
fordítás) elfogadására.
Az Egyezmény 42. Cikkének 2. bekezdéséhez tett nyilatkozat indoka, hogy a Magyar
Köztársaság az adatvédelmi szabályainak maradéktalan érvényesítése érdekében biztosítani
kívánja azt a jogot, hogy a megkereső Szerződő fél hatóságainak rendelkezésére bocsátott
információkat vagy bizonyítékokat e hatóságok a megkeresésükben megjelölt nyomozáson
vagy eljáráson túl más célra ne használják fel, illetve ne továbbítsák, kivéve, ha a
továbbításhoz, illetve a más célra történő felhasználáshoz az információt, bizonyítékot
szolgáltató hatóság előzetesen hozzájárult.
Az Egyezmény 33. Cikkének 2. bekezdése értelmében minden Szerződő Fél köteles
közölni az Európa Tanács főtitkárával a kijelölt központi hatóságainak megnevezését és
címét. Ezen kötelezettségének a Magyar Köztársaság eleget tesz az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium, illetve a Legfőbb Ügyészség kijelölésével és címeik megadásával.
Az Egyezmény 46. Cikkének 13. bekezdése értelmében minden Szerződő Fél köteles
megjelölni azt az egységet, amely a Szerződő Fél államában a pénzügyi információs
egységnek minősül. A Magyar Köztársaság a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési
Parancsnokságát jelöli ki erre a feladatra.
Az 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-ában az Országgyűlés az Nsztv. rendelkezéseinek megfelelően
kihirdeti az Egyezményhez fűzött fenntartásokat és nyilatkozatokat.
A 6. §-hoz
A Javaslat 6. §-a tartalmazza a Pmt. 24. §-ának szükséges módosítását, figyelemmel az
Nsztv. 10. §-a (1) bekezdésének g) pontjára, amelynek értelmében a kihirdető jogszabálynak
tartalmaznia kell a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges
jogszabályváltozásokat.
81
Az Egyezmény 47. cikke értelmében minden Szerződő Fél megteszi a szükséges
jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy egy külföldi pénzügyi információs egység (a
továbbiakban: külföldi PIE) kérésére a hazai pénzügyi információs egység (a továbbiakban:
hazai PIE) sürgős intézkedést kezdeményezhessen egy folyamatban lévő ügylet
felfüggesztésére vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadására olyan időtartamra és
azon feltételek függvényében, amelyek az ügyletek elhalasztása vonatkozásában a nemzeti
jogukban alkalmazandók. Természetesen ilyen intézkedés csak akkor tehető, ha a megkereső
külföldi PIE indokolása alapján a megkeresett hazai PIE meggyőződött arról, hogy az ügylet
pénzmosással van kapcsolatban és az ügyletet felfüggesztették volna vagy a folyamatban lévő
ügylethez való hozzájárulást megtagadták volna, ha az ügylet egy gyanús ügyletről szóló
jelentés tárgyát képezte volna.
A hatályos Pmt. 24. §-a nem teszi lehetővé hazai PIE számára, hogy a külföldi PIE
kérésére az adott ügylet felfüggesztését kezdeményezze a szolgáltatónál, ugyanis erre a Pmt.
24.	§-ának (1) bekezdése értelmében csak a szolgáltatónak van lehetősége, ha pénzmosásra
vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt észlel és erről
bejelentést tesz a pénzügyi információs egység faladatait ellátó szervnek, továbbá úgy ítéli
meg, hogy a pénzügyi információs egység azonnali intézkedése szükséges.
A módosítás következtében a Pmt. 24. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott
rendelkezés már egyaránt eleget tesz az Egyezmény 14. cikkében, illetőleg 47. cikkében
foglalt kötelezettségnek, így a hazai PIE mind a saját hatáskörében, mind a külföldi PIE
megkeresése alapján kérheti a szolgáltatótól egy folyamatban lévő ügyleti megbízás
felfüggesztését annak ellenére, hogy a Pmt. 24. §-ának új (2) bekezdése a szolgáltató ügyleti
megbízásra vonatkozó felfüggesztési kötelezettségét expressis verbis nem mondja ki. Mégis
egyértelmű a Pmt. 24. §-ának (1) bekezdése alapján, hogy egy folyamatban lévő ügyleti
megbízás felfüggesztésének teljesítését a hazai PIE pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt tartalmazó jelzésére a szolgáltató nem
tagadhatja meg, mivel azt úgy kell tekintenie, mint aminek alapján a PIE azonnali intézkedése
szükséges. A szolgáltató teljesítési kötelezettsége független attól, hogy a hazai PIE saját
hatáskörben vagy egy külföldi PIE jelzése alapján kérte az ügylet felfüggesztését.
Ezzel egyidejűleg a Pmt. által a szolgáltatók vonatkozásában kialakított, az ügyleti
megbízás jóhiszemű felfüggesztése miatti felelősségre vonást kizáró rendszer kiterjesztésre
kerül a pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztés
eseteire is, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben ugyanúgy nem indokolt felelősségre
vonni a hatóságként eljáró szervezetet, mint az ügyleti megbízást - a törvényi feltételek
fennállása esetén - saját „hatáskörben” felfüggesztő szolgáltatót.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. §-a az Nsztv. rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg a kihirdető
jogszabály egyes részeinek, valamint a Pmt. módosításának külön időpontban történő
hatálybalépését, valamint kijelöli, hogy a kihirdető jogszabály végrehajtásához szükséges
intézkedésekről mely minisztereknek kell gondoskodniuk.
Az Egyezmény kötelező hatályának elismerése, valamint a fenntartások és
nyilatkozatok megtételére való felhatalmazás a kihirdető jogszabály kihirdetését követő napon
lép hatályba, ugyanakkor - mivel az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazást a kihirdető jogszabály tartalmazza - az Egyezmény és az azt kihirdető
82
jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének naptári napja még nem ismert. Mindebből
következik, hogy a Javaslat 7. §-ának (2) és (3) bekezdése csak a hatálybalépés feltételeire
utal.
Az Egyezmény 49. cikkének 4. bekezdése értelmében, azon aláíró Szerződő Felek
vonatkozásában, amelyek később ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek, az
Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban álló, az Egyezmény kötelező jellegét
elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első
napján lép hatályba.
A hatálybalépés naptári napját megállapító külügyminiszteri határozatot a
Külügyminisztérium saját nyilvántartása, illetve többoldalú szerződések vonatkozásában a
letéteményestől kapott értesítések alapján hivatalból, a szaktárca külön értesítésének
hiányában is kiadja.