﻿Országgyűlés Hivatala
Irományszám: -j-f
íirkezctt: 2008 SZEPT 2 2.
ifi i mii! i [I iü iii üi H fii ifi iii iíi □»«■iü k is p 11 ifi ifi in | H fii íiiiüniiiiiil
ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Önálló képviselői indítvány
2008. évi... törvény
a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
Az Országgyűlés az élethez, testi épséghez és méltósághoz minden embert megillető alapvető
emberi jogok védelmében, összhangban a nemzetközi egyezményekkel és az Alkotmánnyal, a
családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
l.§
(1)	E törvény alkalmazásában családon belüli erőszak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozó, volt házastárs vagy volt
élettárs, gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, vagy közös háztartásban
rendszeresen illetve időszakonként együttélő más személy, együttélés nélkül bensőséges
kapcsolatban álló személy e kapcsolat fennállása alatt vagy az ilyen kapcsolat megszakadása
után, (a továbbiakban együtt: bántalmazott) sérelmére, a vele ilyen kapcsolatban álló személy
vagy bensőséges kapcsolat kialakítására törekvő, de a másik fél részéről elutasított személy (a
továbbiakban: bántalmazó) részéről megvalósuló
a)	tettleges bántalmazás, vagy azzal való fenyegetés,
b)	nemi önrendelkezési jog megsértése, így különösen a közösülésre vagy fajtalanságra
kényszerítés, illetve ezzel való fenyegetés,
c)	a b) pontban megjelölt eseteken kívül, erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra való
kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
d)	személyi szabadságtól való megfosztás,
e)	a mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás
(zaklatás),
f)	az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése,
2
g)	a közös- vagy különvagyon körébe tartozó gazdasági javakhoz való hozzáférés jogellenes
korlátozása vagy megakadályozása.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazásában fenyegetés az olyan súlyos hátrány kilátásba
helyezése, amely alkalmas a bántalmazott megfélemlítésére vagy félelemben tartására.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az erőszak irányulhat a bántalmazottra vagy rá
tekintettel másra, továbbá megvalósulhat dolog megsemmisítésével vagy megrongálásával,
illetve állat bántalmazásával.
(4)	E törvény alkalmazásában zaklatás különösen
a)	más életének rendszeres, tartós vagy súlyos megzavarása, különösen kommunikációs,
telekommunikációs vagy egyéb adatátviteli eszköz útján,
b)	a személy akarata ellenére a zaklató által személyesen vagy más személyen keresztül
történő kapcsolatteremtési kísérlet,
c)	a zaklatott személlyel szemben alaptalan hatósági eljárások indítása,
d)	a zaklatott személy személyes adataival való visszaélés.
(5)	E törvény rendelkezéseit a nagykorú, cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes
bántalmazókra kell alkalmazni.
II.	Fejezet
Ideiglenes távoltartó határozat
Általános rendelkezések
2-§
(1)	Ideiglenes távoltartó határozat meghozatalának akkor van helye, ha a bántalmazó
magatartása vagy életvitele alapján meglapozottan feltehető, hogy a bántalmazó a jövőben
családon belüli erőszaknak minősülő magatartást fog tanúsítani.
(2)	Az ideiglenes távoltartó határozat olyan közigazgatási határozat, amelynek alapján a
bántalmazó köteles a bántalmazottal közösen használt ingatlant, ha ilyen van, - a használat
jogcímétől függetlenül - elhagyni, és oda az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott
ideig nem térhet vissza; köteles továbbá magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a
határozatban megjelölt más személytől, e személy vagy személyek lakó- és munkahelyétől, az
e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából
rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen
látogatott épülettől, általa rendszeresen látogatott egyéb intézménytől.
(3)	A bántalmazónak tilos közvetve vagy közvetlenül (telefonon, levélben, vagy más módon)
a bántalmazottat, illetve a határozatban megjelölt más személyt zaklatni vagy zavarni. Ezeket
a tilalmakat és kötelezettségeket a határozatban együttesen és külön-külön is elő lehet írni.
3
(4)	Az ideiglenes távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály alapján fennálló tartási,
valamint a közös lakás fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.
(5)	Az ideiglenes távoltartó határozat a távoltartás időtartamát tíz napban állapíthatja meg,
amely kérelemre vagy hivatalból további legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható, ha a
bántalmazó magatartása vagy életvitele alapján a családon belüli erőszak folytatásának
veszélye megalapozottan feltehető. Az ideiglenes távoltartás meghosszabbított időtartama
nem haladhatja meg a harminc napot. Abban az esetben, ha a bántalmazott az ideiglenes
távoltartó határozat időtartama alatt távoltartó határozatra vonatkozó kérelmet terjesztett elő a
bíróságon, akkor az ideiglenes távoltartó határozat hatálya automatikusan meghosszabbodik a
bíróság első fokú határozatának a bántalmazott számára történő kézbesítéséig. Ilyen esetben a
távoltartó határozat meghozatalára irányuló kérelemről a bíróság haladéktalanul értesíti a
rendőrséget.
(6)	Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bántalmazott csak akkor kérheti újból
ideiglenes távoltartó határozat meghozatalát, ha a bántalmazó az ebben a törvényben
meghatározott feltételeket ismételten, újból megvalósítja.
(7)	Az ideiglenes távoltartó határozat hatálya alatt álló bántalmazó elhelyezéséről maga
köteles gondoskodni. Ha a bántalmazó az elhelyezéséről nem tud gondoskodni, akkor a
hajléktalan személyeket ellátó intézmények szolgáltatásait veheti igénybe.
3.§
(1)	A családon belüli erőszak miatti ideiglenes távoltartó határozattal kapcsolatos eljárásra a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (Két.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség szerveinek hatáskörét és
illetékességét külön jogszabály állapítja meg.
(3)	A rendőrség az 1. §-ban meghatározott családon belüli erőszak miatt, a Rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény szerinti igazoltatás, fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű
átvizsgálása, elfogás, előállítás, valamint magánlakásban és közterületnek nem minősülő
egyéb helyen történő intézkedés (a továbbiakban: helyszíni intézkedés) során külön
jogszabályban rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével ideiglenes távoltartó határozatot
hoz, ha az élet, testi épség, vagyonbiztonság azonnali védelme ezt indokolja, vagy ha a
családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható bűncselekmény illetve szabálysértés
gyanúja merül fel, de büntetőeljárási vagy szabálysértési kényszerintézkedés alkalmazása nem
indokolt.
(4)	Ha a bántalmazóval szemben helyszíni intézkedés során bűnügyi vagy szabálysértési
őrizet elrendelésére került sor olyan cselekmény miatt, ami családon belüli erőszakot is
megvalósít, de a bántalmazó előzetes letartóztatását nem rendelték el, illetőleg a bíróság nem
szabott ki elzárás büntetést, a bántalmazó szabadon bocsátásával egyidejűleg a rendőrség dönt
az ideiglenes távoltartó határozat kérdésében is.
4
(5)	Ideiglenes távoltartó határozatot hozhat a rendőrség helyszíni intézkedés nélkül is, ha
családon belüli erőszakra vonatkozó tényt, körülményt észlel, vagy hoznak tudomására.
Az elintézési határidő
4.§
(1)	Az érdemi határozatot - ha a tényállás tisztázott és e törvény másként nem rendelkezik - a
helyszínen, vagy a kérelem előterjesztésétől, illetve az eljárás hivatalból történt
megindításától számított huszonnégy órán belül kell meghozni.
(2)	Ha családon belüli erőszak miatt helyszíni intézkedésre került sor, és a tényállás
tisztázásához további eljárási cselekmény szükséges, azt negyvennyolc órán belül le kell
folytatni, és a határozatot meg kell hozni.
(3)	A (2) bekezdés esetén kívül a rendőri szerv vezetője az elintézési határidőt a tényállás
tisztázása miatt hetvenkét órával meghosszabbíthatja.
(4)	Az elintézési határidő meghosszabbítása esetén külön-külön a bántalmazót és a
bántalmazottat is meg kell hallgatni. A fél meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha
tartózkodási helye ismeretlen, vagy a meghallgatásra kitűzött határnapon nem jelenik meg.
A határozat
5-§
Az ideiglenes távoltartó határozat rendelkező részének a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének d)
pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a)	a rendőri szerv döntését arról, hogy a bántalmazó köteles a bántalmazottal közösen használt
ingatlant - amennyiben ilyen van - elhagyni, és oda az ideiglenes távoltartó határozat hatálya
alatt nem térhet vissza,
b)	amennyiben van közösen használt lakás, a közösen használt lakás címét,
c)	a rendőri szerv döntését arról, hogy a bántalmazó köteles magát távol tartani a
bántalmazottól, illetve a határozatban megjelölt más személytől, e személy vagy személyek
lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási
intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől,
vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől, általa rendszeresen látogatott egyéb
intézménytől,
d)	a rendőri szerv döntését arról, hogy a bántalmazónak tilos közvetve vagy közvetlenül
(telefonon, levélben, vagy más módon) a bántalmazottat illetve rá tekintettel harmadik
személyt zaklatni vagy zavarni,
5
e)	a rendőri szerv figyelmeztetését arról, hogy a bántalmazónak tilos a bántalmazott vagy a
határozatban megjelölt más személy ellen bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetni,
illetve tilos ezek elkövetésével fenyegetni,
f)	annak megállapítását, hogy a bántalmazó szülő szülői felügyeleti joga illetve a kiskorú
gyermekével való kapcsolattartási joga szünetel,
g)	rendelkezést a határozat azonnali végrehajthatóságáról, a végrehajtás módjáról, a
foganatosítás rendjéről,
h)	figyelmeztetést arról, hogy az ideiglenes távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály
alapján fennálló tartási, valamint a közös lakás fenntartására vonatkozó fizetési
kötelezettségeit nem érinti,
i)	figyelmeztetést arról, hogy a távoltartó határozatban előírt kötelezettségek megszegése
szabálysértést valósít meg.
A határozat közlése
6. §
(1)	Az érdemi határozatot a bántalmazó val és a bántalmazottal a helyszíni intézkedés során
kell közölni, és azt részükre át kell adni. Ha a határozat közlése akadályba ütközik, vagy a
rendőrség a határozatot nem helyszíni intézkedés során hozta, azt a bántalmazó részére az
általa megjelölt címre kell kézbesíteni. Ennek hiányában a távoltartásra kötelezett a
határozatot a rendőri szervnél veheti át.
(2)	Ha a távoltartásra kötelezett a határozatot a rendőri szervnél nem veszi át, a határozatot a
meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidő elmulasztása ellen a
Ket.-ben meghatározottak szerint igazolásnak van helye.
(3)	A rendőrség az érdemi határozatot megküldi egyrészt a bántalmazott kérésére, illetve
beleegyezésével az illetékes családsegítő szolgálatnak, másrészt a gyermekjóléti szolgálatnak
abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. Ha a bántalmazott gyámság
vagy gondnokság alá tartozó személy, a rendőrség az érdemi határozatot a gyámolt vagy
gondnokolt állandó lakóhelye szerinti gyámhivatalnak is megküldi.
(4)	A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követő huszonnégy órán
belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú családtag esetében a gyermekjóléti szolgálat
köteles a bántalmazottat valamint a bántalmazót felkeresni és vele segítő kapcsolatot
kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszűntetésében intézkedni.
Fellebbezés
7.§
Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
6
Felvilágosítás
8.	§
A rendőrség a Két. 5. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezésen túl az eljárás megindításakor
köteles a bántalmazó részére felvilágosítást adni a bírósági távoltartó határozat iránti kérelem
benyújtásának lehetőségéről, az erre vonatkozó szabályokról, a szociális és jogi
segítségnyújtó szervekről és intézményekről, valamint a civil segítő szervezetekről, továbbá a
rendelkezésre álló pénzügyi segítségnyújtási lehetőségekről.
Az ideiglenes távoltartó határozat bírósági felülvizsgálata
9.§
(1)	Akire a közigazgatási határozat rendelkezést tartalmaz, jogszabálysértésre hivatkozva az
érdemi döntés felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított három napon belül kérheti a
határozatot hozó rendőrség székhelye szerint illetékes helyi bíróságtól. A kérelemhez csatolni
kell a rendőrség határozatát.
(2)	A kérelem benyújtásának a távoltartó határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya,
azonban a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3)	A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül, nemperes
eljárásban, szükség esetén a bántalmazó és a bántalmazott meghallgatása után határoz.
Jogszabálysértés esetén a kérelemnek helyt ad és a rendőrség határozatát hatályon kívül
helyezi, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Ha az eljárás nemperes jellegéből más nem
következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4)	A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
III.	Fejezet
Távoltartó határozat
I.	Cím
Közös szabályok
10.	§
(1)	A távoltartó határozat a bántalmazó mozgási szabadságát és a lakóhely szabad
megválasztásának jogát átmenetileg korlátozó bírósági határozat. A távoltartó határozat
alapján a bántalmazó köteles a bántalmazottal közösen használt ingatlant, ha ilyen van - a
7
használat jogcímétől függetlenül - elhagyni, és oda a távoltartó határozatban meghatározott
ideig nem térhet vissza; köteles továbbá magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a
határozatban megjelölt más személytől, e személy vagy személyek lakó- és munkahelyétől, az
e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából
rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen
látogatott épülettől, általa rendszeresen látogatott egyéb intézménytől.
(2)	A bántalmazónak tilos közvetlenül (telefonon, levélben, vagy más módon) vagy közvetve
a bántalmazottat, illetve a határozatban megjelölt más személyt zaklatni vagy zavarni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tilalmakat és kötelezettségeket a határozatban a
bíróság együttesen és külön-külön is előírhatja.
(4)	Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott tilalmak és kötelezettségek területi hatályának
meghatározásakor a bíróság nem tilthatja el a bántalmazót a munkavégzésének
(tanulmányainak) helyétől és a vallás gyakorlása során egyébként rendszeresen látogatott
vallási szertartás végzésére szolgáló épületétől akkor sem, ha az megegyezik a bántalmazott
vagy a határozatban megjelölt más személy által látogatott azonos hellyel vagy épülettel.
11.	§
(1)	Távoltartás elrendelésére a bántalmazott és a bántalmazó közötti, a családon belüli erőszak
miatt indult, vagy a családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható polgári
peres eljárásban, vagy a családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható
büntetőeljárásban van lehetőség.
(2)	Ha egymással párhuzamosan több különböző eljárás indul, vagy egymással párhuzamosan
több különböző eljárás van folyamatban, és az eljárások között polgári peres eljárás is van, a
távoltartás iránti kereseti kérelmet polgári peres eljárásban kell elbírálni.
(3)	Amennyiben nincs a családon belüli erőszak miatt indult polgári peres eljárás, illetve a
családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható polgári peres vagy
büntetőeljárás, a bántalmazott akkor is kérheti távoltartó határozat meghozatalát polgári peres
eljárásban, ha a rendőrség korábban ideiglenes távoltartó határozatot hozott.
(4)	E § alkalmazásában a családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható
polgári peres eljáráson a házassági pert, a gyermekelhelyezési pert, a lakáshasználat rendezése
iránti pert, a szülői felügyelet megszüntetése iránti pert, a kapcsolattartás megváltoztatása
iránti pert és a birtokháborítási pert kell érteni, amely perekben a távoltartás elrendelésének
kérelemre vagy hivatalból van helye.
(5)	A bíróság a távoltartás időtartamát legalább két, legfeljebb három hónapban állapíthatja
meg, amely időtartam három hónappal meghosszabbítható, feltéve, hogy az eljárás jogerősen
még nem fejeződött be.
12. §
8
(1)	A bíróság az érdemi határozatot megküldi egyrészt a bántalmazott kérésére, illetve
beleegyezésével az illetékes családsegítő szolgálatnak, másrészt a gyermekjóléti szolgálatnak
abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él.
(2)	A távoltartó határozat hatálya alatt álló bántalmazó elhelyezéséről maga köteles
gondoskodni. Ha a bántalmazó az elhelyezéséről nem tud gondoskodni, akkor a hajléktalan
személyeket ellátó intézmények szolgáltatásait veheti igénybe.
(3)	Ha a távoltartást a bíróság elrendeli, a bántalmazónak a határozat közlésétől számított
három napon belül be kell jelentenie a rendőrségen a távoltartó határozattal nem érintett
tartózkodási helyét.
II.	Cím
Távoltartó határozat a polgári perben
Általános szabályok
13.	§
(1)	A 11. § (4) bekezdésében meghatározott, a bántalmazó és a bántalmazott között
folyamatban lévő perben a bántalmazott távoltartás elrendelése iránti kereseti
(viszontkereseti) kérelmet az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
terjeszthet elő. A kereseti (viszontkereseti) kérelem előterjesztésére az ügyész is jogosult.
(2)	A bántalmazó ellen más által indított gyermekelhelyezési, illetve szülői felügyelet
megszüntetése iránti perben a bántalmazott beavatkozóként kérheti a távoltartás elrendelését.
(3)	A 11. § (4) bekezdésében felsorolt perekben a bíróság indokolt esetben az erre irányuló
kereseti (viszontkereseti) kérelem hiányában hivatalból is határozhat a távoltartás
elrendeléséről.
14.	§
(1)	A 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bántalmazott a bíróságtól a jogerős
ideiglenes távoltartó határozat meghozatalát követő kilencven napon belül távoltartó határozat
meghozatalát kérheti. A kereset előterjesztésére az ügyész is jogosult.
(2)	A pert a bántalmazó ellen kell megindítani.
A távoltartásra irányuló perek közös szabályai
15.	§
(l)A13.§ésal4. § alapján indított perre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályai az irányadók.
9
(2)	A bíróság a perben soron kívül jár el, és a távoltartásról a kereset (viszontkereset)
benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A távoltartásra vonatkozó kereseti
(viszontkereseti) kérelemmel kapcsolatban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
(3)	A bíróság a perben a feleket személyesen meghallgathatja. Ha a bíróság meghallgatást
rendel el, azt felenként külön-külön, nem azonos határnapon végzi.
(4)	A bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
16.	§
(1)	A bíróság a távoltartást a perben ideiglenes intézkedéssel is elrendelheti.
(2)	Ha a bántalmazó a távoltartás iránti kérelem előterjesztésekor ideiglenes távoltartó
határozat hatálya alatt áll, és a bántalmazott a távoltartás iránti kérelmét e határozat
meghozatalát követően haladéktalanul előterjeszti, a bíróság a bántalmazott kérelmére vagy
hivatalból, három napon belül dönt a távoltartás ideiglenes intézkedéssel történő
elrendeléséről.
(3)	Ha a bíróság ítéletében (ideiglenes intézkedésében) a távoltartásról határoz, indokolt
esetben kérelemre vagy hivatalból a bántalmazott tartásáról, illetve a bántalmazó és a
bántalmazott közös kiskorú gyermekének tartásáról is határozhat.
(4)	A távoltartás elrendelésére vonatkozó bírósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül,
előzetesen végrehajtható.
III.	Cím
IV.	Fejezet
Záró rendelkezések
Felhatalmazás
17.	§
Felhatalmazást kap a kormány, hogy az ideiglenes távoltartó határozat kérdésében eljáró
rendőri szervek hatáskörét és illetékességét, valamint a helyszíni intézkedés részletes eljárási
szabályait rendeletben állapítsa meg.
Módosuló jogszabályok
18.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 282. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
10
"A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó más
érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására,
elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, távoltartás elrendelése iránti keresetet,
valamint a házassági vagyonjogi keresetet (292. §) lehet összekapcsolni."
(2)	A Pp. 302. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perre a XV. fejezet rendelkezései irányadók a
277. § (2) bekezdése, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése és a 289-291. §-ok kivételével és az
alábbi eltérésekkel:]
"b) a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset - annak bírósága előtt -
összekapcsolható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére
irányuló keresettel, a gyermek elhelyezésére és tartására irányuló keresettel vagy a szülő
gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel, továbbá távoltartás elrendelése iránti
keresettel; más keresetet a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel
összekapcsolni nem lehet;"
19.	§
(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 91. §-ának
(1)	bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Szünetel a szülői felügyelet,]
”g) ha a szülővel szemben a rendőrség vagy a bíróság a gyermek, illetve a gyermekkel közös
háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes távoltartó
határozatot vagy távoltartó határozatot hozott."
(2)	A Csjt. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szülőnek - kivéve ha a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes távoltartó
határozat, vagy távoltartó határozat hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani
akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel."
20.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. §-ának (2) bekezdése a következő
32. ponttal egészül ki:
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]
"32. a családon belüli erőszak miatt az ideiglenes távoltartó határozat elrendelésére irányuló
eljárás;"
(2)	Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Illetékmentes a polgári ügyekben:]
11
"r) a családon belüli erőszak miatt az ideiglenes távoltartó határozat tárgyában hozott
határozat bírósági felülvizsgálata, valamint a távoltartással
21.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatási
(Gyvt.) 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rei
ról szóló 1997. évi XXXI. törvény
ndelkezés lép:
"(4) A gyermekjóléti szolgálat, és a települési önkormány^
15.	§ (2)-(4) bekezdésben meghatározott ellátások nyújtás
során a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl
a)	a gyermek, illetve a fiatalkorú által elkövetett bűncselekményre,
a gyermek sérelmére elkövetett
b)	a szülő vagy más törvényes képviselő által
bűncselekményre,
c)	a Ptk. 685.§-ának b) pontja szerinti hozzátartozó, vagy
vagy időszakonként együttélő más személy által a gye:
belüli erőszak miatt alkalmazható ideiglenes távoltartó hatá
vonatkozó adatokat kezelhet."
a közös háztartásban rendszeresen
rmek sérelmére elkövetett családon
rozatra vagy távoltartó határozatra
(2)	A Gyvt. 136. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
íjtó
"(5) A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyúj
szolgáltató tevékenység alkalmazottja és vezetője, a gyernjn
törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan mi
illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha
a)	a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő
bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, ann;
b)	a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik
belüli erőszak miatt alkalmazható ideiglenes távoltartó !
iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig."
22.§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 138/A.§ (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A távoltartás elrendeléséről a bíróság az indítv
munkanapon belül határoz. A határozatban a bíróság előír
időközönként a távoltartás alapjául szolgáló büntetőelj
jelentkezzék.”
(2)	A Be.l38/B.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
kapcsolatos perek."
;at jegyzője, illetve a gyámhivatal a
a, illetve intézkedések alkalmazása
5 gyermekjóléti, gyermekvédelmi
ek és az őt nevelő szülő, vagy más
egtagadhatja a szülő tájékoztatását,
másik szülő sérelmére elkövetett
^k jogerős befejezéséig,
szülő sérelmére elkövetett családon
íatározat vagy távoltartó határozat
ány megtételétől számított három
hatja, hogy a terhelt meghatározott
árást folytató nyomozó hatóságnál
12
„(1) A távoltartást a bíróság hatvantól kilencven napig
mely legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható, ha
jogerősen. Különösen indokolt esetben a távoltartás a
terjedő időtartamra is elrendelhető illetve addig meghossz;
terjedő időtartamra rendelheti el,
az eljárás még nem fejeződött be
büntetőeljárás jogerős befejezéséig
bbítható.”
23.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
megelőző alcímmel egészül ki:
„Távoltartó határozat szabályaina
a következő 139/A.§-sal és az azt
139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideigle
távoltartó határozatban meghatározott szabályokat szán
százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysért
hatáskörébe tartozik.”
nes távoltartó határozatban vagy a
4ékosan megszegi, elzárással vagy
és miatt az eljárás a rendőrség
k. megszegese
Hatályba lépés
24.	§
Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
13
Általános indokolá
Az Országgyűlés már 2003. április 14-én elfogadta a 4í
amelynek tárgya a családon belüli erőszak megelőzésére
nemzeti stratégia kialakítása. Ennek alapján a Kormány
családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
A törvényjavaslat egységesen szabályozta volna a közig;
ideiglenes távoltartás, valamint a polgári peres és a
távoltartási határozat intézményét. A törvényjavaslat tárg
el, majd azt a Kormány 2004. szeptember 6-án átdolgozást
$/2003 (IV. 16.) OGY határozatot,
és hatékony kezelésére irányuló
2004. április 16-án benyújtotta a
szóló T/9837. sz. törvényjavaslatot,
azgatási határozatban elrendelhető
büntető eljárásban alkalmazható
palása során a részletes vitáig jutott
a visszakérte.
Ezt követően több mint egy év múlva, 2005. novemberéb
büntető eljárásról szóló törvény módosítására vonatki
benyújtására, majd ennek alapján 2006. március 3-án
intézményének bevezetésére a 2006. évi LI. törvénnyel,
szemben nem került tehát sor arra, hogy a törvényhozás
családon belüli erőszak eseteit. Távoltartásra csak a bünte
nap közötti időtartamra adott lehetőséget a törvény.
en került sor a Kormány részéről a
:ozó T/18090. sz. törvényjavaslat
a távoltartás büntető-eljárásjogi
Az eredeti előterjesztői szándékkal
büntető eljáráson kívül is kezelje a
:ő eljárás során, és legfeljebb 10-30
A távoltartás ekként megnyirbált jogintézménye nem i
hozzá fűzött várakozásoknak. Ennek oka több rétegű, de
hogy a meghozott törvény nem alkalmas a családon belüli
és legtöbbször azonnali - ám nem feltétlenül büntetője
társadalmi jelenség megfelelő kezelésére. A NANE E
valamint a hozzájuk csatlakozó közel száz civil az igaz
címzett nyílt levelükben a következőket írták ezzel kapcso
„A távoltartás két éves „alkalmazása” alatt kialakuló gyi
szerint azonnali biztonság garantálására szolgáló jogintéz
átlagos átfutási ideje hat hónap! A jogszabály nem hatá,
belül a hatóságok kötelesek a távoltartásról döntést hozni
rendszerint továbbra is erőszakos a családtagjaival szem
neki kiszolgáltatva élnek vele egy háztartásban, vagy
hátrahagyva megalázó körülmények közé menekülve vára
A kialakult gyakorlat szerint ügyészi indítvány hiányába,
távoltartást. ...
Amint azt a nők emberi jogaival foglalkozó civil szervezi
beigazolódott: a hatályos szabályozás nem hogy nem s,
hátrányosabb helyzetet idéz elő az erőszak áldozatai szám
A távoltartásról szóló jogszabály immár az Igazságügy
várva várt „időtállósági vizsgálaton”, a gyakorlati tes
jogvédők számára világosan megbukott. Az eltelt két év a,
családon belüli nó'k, gyerekek ellen elkövetett erőszak m,
és elfogadása pillanatában is felelőtlenség volt. A m
módosításának halogatása további emberéleteket követel. ’
gazán felelt meg a gyakorlatban a
alapvetően abban a tényben rejlik,
erőszak, mint rendkívül bonyolult
gi - beavatkozást igénylő visszás
gyesület és a PATENT Egyesület,
ságügyi és rendészeti miniszterhez
atban 2008. június 30-án:
’akorlat azt mutatja, hogy a feladata
mény elrendelésének/elutasításának
irozza meg a maximális időt, amin
Az eljárás ideje alatt az elkövető
ben, az áldozatok továbbra is vagy
javaikat, munkájukat, iskoláikat
koznak az „ igazságszolgáltatásra
n a bíróságok nem rendelik el a
etek előre jelezték, a gyakorlat által
egít, de számos esetben kifejezetten
mra. ...
és Rendészeti Minisztérium által
zten is szakemberek, áldozatok és
\latt több, mint száz ember halt meg
iatt. A jogszabály már előterjesztése
lemzetközi bevált gyakorlat szerinti
14
A Törvényjavaslat mindezek figyelembe vételével arra
kezelje a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt
helyrehozhatatlan következményekkel járó bűncselekmén)
irányul, hogy még azt megelőzően
(így súlyosabb helyzet, a sokszor
bekövetkezne.
A családon belüli erőszak kiküszöbölésére számos
"távoltartás" intézményét, melynek nem alapfeltétele a bűin
kelet-európai régió országaiban, a balkáni államokban, va
sorban születnek a családon belüli erőszakot szabályod
beiktató törvények. Ezek legtöbbje az osztrák modellt vesz:
A távoltartás bevezetésénél a törvényjavaslat - megi
törvényjavaslattal - főképp az osztrák jogszabályra, valai
tapasztalatokra támaszkodik.
Az osztrák modell négy pillére a rendőrség, a családjogi
intervenciós központok), valamint a büntető igazságszolg;
osztrák nemzetgyűlés 1996. november 26-án elfogadta a
a családon belüli erőszakkal szemben c. törvényt (BGBIN
jén lépett hatályba. Az erőszak elleni védelemről szóló
áll össze:
bíróság, a civilszervezetek (mint
áltatás (ügyészség és bíróság). Az
Szövetségi törvény a nők védelméről
o. 759/1996), amely 1997. május 1-
törvény a következő főbb pontokból
A jogszabály felhatalmazza a rendőrséget, hogy a családon
cselekményt megvalósító elkövetőt tiltsa ki a sértett lakó
illetve tiltsa meg számára a helyszínre való visszatérést
Ezen idő alatt az áldozat kérvényezheti, hogy a családű
határozatot az elkövető ellen, amely kérvény benyújtása
határozat hatálya további tíz nappal meghosszabbodik,
bíróság kiadja a kért védelmi határozatot, amely határozai
hatályban. A határozat értelmében az elkövetőnek a vissz;
sértett vissza kívánná fogadni a bántalmazót. A törvény
erőszakkal szembeni hatékony fellépést, hogy az elköveti
elhagyni a családi otthont. A rendőr helyszínen hozott ir
révén negyvennyolc órán belül kötelező felülvizsgálnia
esetén az elkövető szabálysértést követ el, és jelentős pénzb
A jogszabály hatékony végrehajtását az osztrák állam ú
intervenciós központok megalakításával támogatta, amelye
végeznek az áldozattá vált nők számára. Azon esete
határozatot ad ki, vagy valószínűsíthető, hogy az áldozái
kezdeményezni, a rendőrség köteles 24 órán belül érte:
Általános tapasztalat szerint minden harmadik esetben
fordulnak. Bűncselekmény elkövetése esetén a bántalmazó
alap
az
A Törvényjavaslat elkészítése során az előterjesztő
benyújtott, a fentebb említett osztrák modellt feldúl
figyelembe vette az ahhoz benyújtott, az előterjesztő és
támogatott módosító javaslatokat, kisebb módosítással
törvénybe beemelt távoltartás szabályait, de ki is egészített
családon belüli erőszakkal foglalkozó szakemberek
urópai államban alkalmazzák a
itető eljárás megindulása. A közép-
amint a volt szovjet tagállamokban
ó, a távoltartást jogrendszerükbe
i alapul.
egyezően a 2004-ben benyújtott
mint az alkalmazás során felgyűlt
belüli bármilyen erőszakos jellegű
helyének közvetlen környezetéből,
az elkövetéstől számított tíz napig,
yi bíróság bocsásson ki távoltartó
esetén a rendőrség által kiadott
Ezen időszak alatt a családügyi
it három hónapon keresztül marad
férésre akkor sincs lehetősége, ha a
így elsősorban azáltal biztosítja az
őnek, nem pedig a sértettnek kell
tézkedését belső rendőrségi eljárás
Az eltiltó intézkedés megsértése
írságra büntethető.
ynevezett családon belüli erőszak
k tanácsadói, támogatói feladatokat
kben, amikor a rendőrség eltiltási
t ideiglenes végzés kiadását fogja
síteni az intervenciós szervezetet,
a sértettek családjogi bírósághoz
ellen büntetőeljárás indul.
'Vetően támaszkodott a 2004-ben
gozó törvényjavaslat szövegére,
Alkotmányügyi bizottság által is
udomásul vette a büntető eljárási
e a korábbi javaslatot helyenként a
/éleménye alapján, szabálysértési
15
szankcióval biztosította a törvény betartását, valamint átvezette az időközben bekövetkezett
egyéb jogszabály-módosításokat is.
A Magyar Országgyűlésnek, a törvényhozásnak a felelős:
jogszabályi védelmet nyújtson az ártatlan áldozatoknak. E
termi, ha az adott társadalmi jelenség sajátosságait
lehetőséget ad a bántalmazóval sokszor bonyolult érzelmi
hogy még azt megelőzően kérhesse a hatóság segítsé
következménnyel járó bűncselekmény áldozatává válna.
Részletes indokolás
an
Az 1. §-hoz
1.	Az 1. § az értelmező rendelkezések között
személyi hatályát, tehát a lehetséges bántalmazok és bánta
fiatalok és idősek egyaránt lehetnek. Természetesen a s:
legyen, mint a szűk értelemben vett család tagjai - a
gyermekeik -, és nem korlátozódhat a családon
háztartásban élő személyekre sem.
A személyi kör fel kell, hogy ölelje azokat
hozzátartozói, illetve akik bár nem hozzátartozók, azonb
gazdasági kapcsolatban állnak, tipikusan közös háztartás
személyi hatálya tehát kellően széles ahhoz, hogy kitérj
közötti viszonyában a családon belüli erőszak tipikusan fe
Ez a személyi kör a Törvényjavaslat 1. § (1)
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a további
szerinti hozzátartozók, tehát a házastárs, az egyenesá:
mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mosto
élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a
testvére, valamint a testvér házastársa. Figyelemmel arra,
kapcsolat megszűnése számos esetben nem szünteti me^
indulatokat a volt partnerek között, valamint a volt házast
kényszerűségből - továbbra is közös lakásban élnek, a
kell, hogy terjedjen. A gyám és a gyámsága alatt álló kiskb:
gondnokolt közötti szoros kapcsolat, az egyikük esetleges
hogy a Törvényjavaslat rájuk is vonatkozzon.
Az előbb említett személyi kör esetében a család
törvényi tényállás megvalósul - megállapítható, fuggetle
élnek-e vagy sem. A Törvényjavaslat hatálya azonban kitt;:
nem tartozó személyekre is, akik pl. nem hozzátartozói
illetve időszakonként közös háztartásban együtt élnek
ebben az időszakban megvalósul közöttük olyan ma;
értelmében családon belüli erőszaknak minősül.
A Törvényjavaslatban meghatározott fogalom
személyi kört, akik között a családon belüli erőszak, te
vagy jogi függőségi helyzetre, megvalósulhat.
meghatározza a Törvényjavaslat
mazottak körét, akik férfiak és nők,
zlemélyi hatály szélesebb kell, hogy
házastársak (élettársak) és kiskorú
belüli erőszak időpontjában közös
t
sége, hogy hatékony és megfelelő
nnek a feladatának akkor tud eleget
messzemenően figyelembe véve
viszonyban álló bántalmazottnak,
>ét, mielőtt súlyos vagy végzetes
a személyeket, akik egymásnak
egymással szoros érzelmi, illetve
bán élnek vagy éltek. A törvény
edjen azokra, akiknek az egymás
merülhet, előfordulhat.
bekezdése értelmében a Polgári
Jakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja
gbeli rokon, az örökbefogadott, a
iá- és a nevelőszülő, a testvér, az
házastárs egyeneságbeli rokona és
hogy a házasság, illetve az élettársi
az érzelmi kapcsolatot, illetve az
ársak vagy volt élettársak gyakran -
Törvényjavaslat hatálya rájuk is ki
rú gyermek, illetve a gondnok és a
kiszolgáltatottsága indokolttá teszi,
on belüli erőszak - amennyiben a
nül attól, hogy közös háztartásban
rjed olyan további, az előbbi körbe
egymásnak, azonban rendszeresen,
pl. eltartóként és eltartottként) és
gatartás, amely a Törvényjavaslat
:hát egyrészt meghatározza azt a
cintettel az anyagi, fizikai, érzelmi
16
2.	Felhasználja ugyanakkor a Törvényjavaslat az egyes büntetőjogi, illetve
szabálysértési tényállásokban meghatározott elkövetési magatartások egyes elemeit is, hiszen
ezen magatartás-leírásokkal lehet meghatározni a bántalmazás különböző megjelenési
formáit. A Törvényjavaslat által használt családon belüli erőszak fogalma tehát „visszanyúl” a
büntetőjog fogalomrendszeréhez, ugyanakkor szociológiai és kriminológiai megközelítést is
tartalmaz. Éppen ezért nem felel, nem is felelhet meg minden elemében a hatályos Btk. egyes
fogalmainak, mert nem büntető törvényi tényállást, hanem élethelyzeteket kíván megragadni.
A családon belüli erőszak egyik tipikus megjelenési formája a tettleges bántalmazás
vagy az azzal való fenyegetés. Tettleges bántalmazáson a passzív alany testének erőszakos,
durva érintését értjük, melynek célja elsődlegesen megalázás, lealacsonyítás, fájdalom okozás
lehet, illetve amely a becsület csorbítására irányulhat. Ilyen tettleges bántalmazást lehet
tipikusan az ütlegelés, hajhúzás, orr vagy fül csavargatás, de idetartozik minden olyan, a
bántalmazott testét érintő fizikai behatás is, ami fájdalom okozásával jár, vagy egyébként
alkalmas arra, hogy a bántalmazottat megszégyenítse.
A Törvényjavaslat 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja a szexuális abúzust tartalmazza,
külön (de nem kizárólagosan) kiemelve a közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítést, illetve
ezzel való fenyegetést. Mind a közösülés, mind a fajtalanság esetén, e magatartásokon kívül
szükséges a magatartásra való kényszerítés is. A közösülés/fajtalanság és a kényszerítés
között cél-eszköz viszony áll fenn. A kényszerítés mint eszközcselekmény, a
közösülésnek/fajtalanságnak mint célcselekménynek a véghezvitelére irányul. A kényszerítés
a bántalmazott komoly ellenállásának a leküzdésére alkalmas olyan tevékenység, amelynek
eredményeként a sértett képtelen valódi akaratának megfelelő magatartást tanúsítani.
A Törvényjavaslat 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja a kényszerítés speciális fogalmát
tartalmazza. Speciális a büntetőjogi fogalomhoz képest, miután a Btk. 174. §-ában
meghatározott kényszerítésnek tényállási eleme a Jelentős érdeksérelem okozása” mint
eredmény. A Törvényjavaslat által használt fogalom szerint ugyanakkor, a bántalmazó akkor
követi el a családon belüli erőszakot, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel a bántalmazottat arra
kényszeríti, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A kényszerítés következménye
tehát, hogy a bántalmazott által tanúsított magatartást nem saját akarata határozza meg, illetve
a tanúsított magatartás saját akaratán alapult, de azt az akaratelhatározást a kényszerítő
magatartása határozta meg. A Törvényjavaslatban meghatározásra kerül a cselekvés módja is,
azaz az, hogy a bántalmazónak a kényszerítést erőszakkal vagy fenyegetéssel kell elérnie. (A
fenyegetés egyik megjelenési formája lehet például a távoltartás eljárása miatti megtorlással
való fenyegetés.)
A Törvényjavaslat a fenyegetés fogalmát a büntetőjogtól eltérően határozza meg,
ugyanakkor az erőszak fogalmára külön meghatározást nem ad. Az erőszak fogalmának
kiindulópontja a BK. 93. sz. állásfoglalás, amely szerint erőszaknak tekintendő valamely
személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. A
Törvényjavaslat azonban erőszaknak nem csak a személy elleni erőszakot tekinti, hanem a
dolog megsemmisítésével, megrongálásával, vagy az állat bántalmazásában megnyilvánuló
erőszakot is. Az ellenállás komolysága és az alkalmazott erőszak mértéke mindig az adott
esetben állapítható meg.
A családon belüli erőszak megjelenési formája a személyi szabadságtól való
megfosztás is. Megfosztás alatt - összhangban a büntetőjogi értelmezéssel - minden olyan
tevékenységet vagy mulasztást érteni kell, aminek következtében a bántalmazott elveszti a
mozgási, a helyváltoztatás, illetve a tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatos
szabadságát. Bár a Törvényjavaslat szerint nem kritérium, e cselekmény általában erőszak
vagy fenyegetés alkalmazásával valósul meg. A személyi szabadságtól való megfosztás
konkrét elkövetési tevékenysége lehet pl. a megkötözés, bezárás, lefogás, meghatározott
helyen való tartás.
17
A Törvényjavaslat önálló zaklatási fogalmat használ, amely szerint zaklatás a
mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás. Súlyosnak
tekinthető a zavarás, ha a bántalmazó zavaró magatartása olyan mértékű, amelynek elviselése
a bántalmazottól már nem elvárható. Tartós a zavarás, ha az időben hosszan elhúzódó,
rendszeres a zavarás, ha többször ismétlődő, amelynek eredményeképpen a mindennapi
biztonságos életvitel ellehetetlenül.
A Törvényjavaslat szerint megvalósul a családon belüli erőszak az emberi méltóság
vagy becsület rendszeres, illetve súlyos megsértése esetén is. Ez lehet egyrészt a becsület
csorbítására alkalmas kifejezés használata, ha ez gyalázkodó jellegű, az emberi méltóság
sérelmével járó nyilatkozat. Másrészt a tettleges becsületsértés, azaz olyan bántalmazás,
amely semmilyen sérülést nem okoz (pl. a bántalmazott leöntése szennyező anyaggal). Az
emberi méltóság megsértése lehet továbbá minden olyan tevékenység, amely megszégyenítő,
megalázó, lealacsonyító jellegű, de nem minősül kifejezés használatának vagy tettleges
becsületsértésnek. Ide tartozik többek között a lelki erőszak alkalmazása is.
Tekintve azt, hogy e pont alá a magatartások széles skálája sorolható, a
Törvényjavaslat időbeli és fokozatossági kritériumot határoz meg, azaz, vagy rendszeresnek
vagy súlyosnak kell lenni az emberi méltóság illetve a becsület megsértésének.
A g) pont ugyancsak a családon belüli erőszak körébe sorolja azt a tipikus, a
bántalmazottak életét súlyosan megnehezítő magatartást, amelyet akkor tanúsít a bántalmazó,
ha a közös- vagy különvagyon körébe tartozó gazdasági javakhoz való hozzáférést korlátozza
vagy akadályozza jogellenesen.
Az (5) bekezdés szerint a törvény személyi hatálya a nagykorú, cselekvőképes illetve
korlátozottan cselekvőképes bántalmazókra terjed ki.
A 2.§-hoz
A Törvényjavaslat az ideiglenes távoltartás elrendelését közigazgatási határozattal
teszi lehetővé. Az ideiglenes távoltartás lényege, hogy a határozat alapján a bántalmazó
köteles elhagyni a bántalmazottal közösen használt ingatlant, és oda az ideiglenes távoltartó
határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza. A távoltartás nemcsak a közösen használt
ingatlanra, hanem a személyes kontaktusra is vonatkozik: köteles továbbá magát távol tartani
a bántalmazottól, illetve mindazoktól, akiket a határozat megjelöl (ez a gyakorlatban
elsősorban a családtagokat jelenti). A távoltartás helyszíne elvileg minden térre kiterjed, de a
Törvényjavaslat kifejezetten megjelöli a lakó- és munkahelyet, és az oktatási intézményt,
valamint - összhangban a Btk távoltartásra vonatkozó hatályos szabályaival - a gyógykezelés
céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézményt, vagy a vallásgyakorlása során
rendszeresen látogatott épületet illetve általa rendszeresen látogatott egyéb intézményt.
A személyes kontaktus tilalma a kapcsolat minden formájára kiterjed: a
bántalmazónak tilos közvetve vagy közvetlenül (telefonon, levélben, vagy más módon) a
bántalmazottat, illetve a határozatban megjelölt más személyt zaklatni vagy zavarni. A
Törvényjavaslat lehetővé teszi e tilalmaknak és kötelezettségeknek együttes és külön-külön
előírását a határozatban.
A távoltartás azonban nem jelenti a törvényesen fennálló kötelezettségek alóli
mentesülést: az ideiglenes távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály alapján fennálló
tartási, valamint a közös lakás fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti. Az
ideiglenes távoltartás időtartama öt és tíz naptári nap között állapítható meg. Ez azonban -
kérelemre vagy hivatalból - húsz nappal meghosszabbítható, ha a bántalmazó magatartása
vagy életvitele alapján a családon belüli erőszak folytatásának veszélye megalapozottan
feltehető. A távoltartás meghosszabbított időtartama - tehát az eredetileg megállapított
időtartam és a meghosszabbítás időtartama együttesen - legfeljebb harminc nap lehet.
18
Az ideiglenes távoltartás legfeljebb harminc napos időtartama szigorú korlát, és újabb
ideiglenes távoltartás csak akkor rendelhető el, ha a bántalmazó ismételten a családon belüli
erőszak körébe eső cselekményt követ el. Nincs tehát lehetőség az ideiglenes távoltartás
többszörös meghosszabbítására, ha arra a bántalmazó nem ad újabb okot.
A Törvényjavaslat szerint az ideiglenes távoltartás nem eredményez a hatóság részéről
elhelyezési kötelezettséget: a bántalmazó az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha
azonban a bántalmazónak erre nincs módja, igénybe veheti a hajléktalan-ellátás lakóhelye
szerinti intézményeit.
Az ideiglenes távoltartás célja, hogy e tilalommal megakadályozza a bántalmazás
megismétlődését. Ezért a Törvényjavaslat nem zárja ki azt, hogy ha több közösen használt
lakás van, a tilalmat a rendőrség arra a lakásra nézve mondja ki, amelyet a bántalmazott
tartózkodási helyéül megjelöl. így ilyen esetben a bántalmazónak lehetősége van arra, hogy a
másik lakásban tartózkodjék a távoltartás időtartama alatt. Méltánytalan lenne ugyanis, ha a
távoltartást minden közösen használt lakásra kiterjesztené a Törvényjavaslat, így a
bántalmazott több lakást használhatna, míg a bántalmazó egyet sem. Ez már túlmutatna a
távoltartás célján, másrészt adott esetben a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jog aránytalan
korlátozását is jelentené.
A rendőrség kérelemre vagy hivatalból rendeli el a távoltartást. Hivatalból jár el pl.
akkor, ha nem a bántalmazott kéri azt, ugyanakkor - más bejelentése alapján - a családon
belüli erőszak körébe tartozó cselekményt maga észleli vagy azt más módon (pl. tanúk
közlése alapján) állapítja meg.
A 3. §-hoz
A Törvényjavaslat az ideiglenes távoltartó határozattal kapcsolatos eljárásra a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvényt (a továbbiakban: Ket.) rendeli alkalmazni, és eljáró hatóságként a rendőrséget jelöli
ki. A rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti helyszíni intézkedés
keretében ideiglenes távoltartó határozatot hoz, ha meggyőződik arról, hogy az élet, testi
épség, vagyonbiztonság azonnali védelme ezt indokolja. Ugyanígy jár el, ha a családon belüli
erőszakkal összefüggésbe hozható bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja merül fel, de
büntetőeljárási vagy szabálysértési kényszerintézkedés alkalmazása nem indokolt. A
Törvényjavaslat ideiglenes távoltartás elrendelését lehetővé teszi a rendőrségnek akkor is, ha
családon belüli erőszakot is megvalósító cselekmény miatti őrizetbevétel történt, de a
bántalmazó előzetes letartóztatását nem rendelték el, illetőleg a bíróság nem szabott ki elzárás
büntetést.
A Törvényjavaslat ideiglenes távoltartás elrendelését nemcsak helyszíni eljárásban
teszi lehetővé. A rendőrség helyszíni intézkedés nélkül is dönthet így, ha családon belüli
erőszakra vonatkozó tényt, körülményt észlel, vagy hoznak tudomására. Természetesen az
ideiglenes távoltartás elrendelésének feltétele a tényállás tisztázása, vagyis a bizonyítás (pl. a
bántalmazott és lehetőség szerint a bántalmazó meghallgatása, ellentmondó nyilatkozatok
esetén tanúk meghallgatása) nem mellőzhető.
A 4-6. §-hoz
A Törvényjavaslat az ideiglenes távoltartásra okot adó cselekmény jellegére, az
együttélés fenntartásának veszélyeire tekintettel, rövid határidőket ír elő a döntés
meghozatalára.
Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt
megindításától számított huszonnégy órán belül kell meghozni. Ha azonban a távoltartásra
19
okot adó körülményt a rendőrség a helyszínen állapítja meg, nyomban kell határoznia.
Mindkét eset feltétele, hogy a tényállás tisztázott legyen.
Ha a helyszíni intézkedés során a tényállás kellően nem tisztázható, és ezért további
eljárási cselekményre van szükség, e cselekményeket negyvennyolc órán belül le kell
folytatni, és a határozatot meg kell hozni.
Más a helyzet azonban, ha nem helyszíni intézkedés során merül fel a távoltartás
elrendelésének kérdése. Ilyen esetben a rendőri szerv vezetője az elintézési határidőt a
tényállás tisztázása miatt hetvenkét órával meghosszabbíthatja.
Az elintézési határidő meghosszabbítása esetén a bántalmazót és a bántalmazottat -
külön-külön - is meg kell hallgatni. A fél meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha
tartózkodási helye ismeretlen, vagy a meghallgatásra kitűzött határnapon nem jelenik meg.
A Törvényjavaslat részletesen meghatározza, hogy az ideiglenes távoltartó
határozatban milyen kérdésekről kell rendelkezni. Ezek közül kiemelendő a kötelezettségek
pontos megfogalmazása: a közösen használt ingatlan elhagyása, a lakás címe, a távoltartás
előírása, a bántalmazott zaklatásának vagy bármilyen más módon való zavarásának
megtiltása. Külön kell rendelkezni a határozatban a szülői felügyeleti jog és a kiskorú
gyermekkel való kapcsolattartási jog szüneteléséről. Lényeges, hogy a határozat azonnal
végrehajtható, ami azt jelenti, hogy a határozatot az esetleges jogorvoslatra tekintet nélkül
végre kell hajtani.
Az érdemi határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal a helyszíni intézkedés
során kell közölni, és azt részükre át kell adni. A Törvényjavaslat azonban figyelembe veszi,
hogy az ügy jellegére tekintettel várhatóan gyakori eset lesz, hogy a bántalmazó a helyszíni
intézkedés előtt ismeretlen helyre távozik, vagy nem adja meg a címét. Ezért a
Törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy ha a határozat közlése akadályba ütközik, vagy a
rendőrség a határozatot nem helyszíni intézkedés során hozta, azt a bántalmazó által megjelölt
címre kell kézbesíteni. Ennek hiányában a távoltartásra kötelezett a határozatot a rendőri
szervnél veheti át.
Amennyiben a távoltartásra kötelezett a határozatot a rendőri szervnél nem veszi át, a
határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidő
elmulasztása ellen igazolásnak van helye, tehát a Törvényjavaslat a kézbesítési vélelem
megdönthetőségét biztosítja, figyelemmel az Alkotmánybíróság e kérdést érintő határozatára.
A Törvényjavaslat figyelemmel van arra, hogy az ilyen ügyek gyakorta érintenek
kiskorú gyermekeket is. Ezért előírja a családsegítő szolgálatok értesítését az ideiglenes
távoltartásról, amelyek kötelesek huszonnégy órán belül felvenni a kapcsolatot a családdal, és
a rájuk irányadó rendelkezések alapján eljárni.
A 7. §-hoz
A Törvényjavaslat kizárja a távoltartó határozat elleni fellebbezést, mert a határozat
közvetlen bíróság általi felülvizsgálatát teszi lehetővé nemperes eljárás keretében (9. §).
A 8.§-hoz
A Törvényjavaslat, az ideiglenes távoltartó intézkedés mellett, a bántalmazottnak
további segítségnyújtást is biztosít. Ezért előírja, hogy az eljárás megindításakor a rendőrség
köteles a felek részére felvilágosítást adni a helyi szociális és jogi segítségnyújtó szervekről és
intézményekről, valamint a helyi civil segítő szervezetekről. A rendőrség ugyanis közvetlenül
20
nem képes az általában bonyolult, elmérgesedett családi viszonyokat rendezni, ehhez más
intézmények közreműködése is szükséges.
A 9. §-hoz
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét az Két. 109. §-ának
(1)	bekezdése tartalmazza. Eszerint az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés
tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát
jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a
határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. Az így indított közigazgatási per
elbírálására a Pp. szabályai irányadók.
A Törvényjavaslat az ideiglenes távoltartó határozat jellegére, természetére figyelemmel
a közigazgatási perre irányadó szabályoktól eltérő, speciális szabályokat határoz meg a
rendőrség határozatának bírósági felülvizsgálatára. Ennek értelmében az általános, 30 napos
perindítási határidő helyett az ideiglenes távoltartás felülvizsgálata iránti kérelmet a határozat
közlésétől számított 3 napon belül lehet a határozatot hozó rendőrség székhelye szerint
illetékes helyi bíróságnál benyújtani. A kérelemhez - értelemszerűen - mellékelni kell a
rendőrség határozatát, hiszen ennek jogszabályszerűsége az eljárás tárgya. A kérelem
benyújtásának ugyan főszabályként az ideiglenes távoltartó határozat végrehajtására nincs
halasztó hatálya, azonban a bíróság - ha szükségesnek látja - a határozat végrehajtását
felfüggesztheti. Erre akár kérelemre, akár hivatalból sor kerülhet.
A Törvényjavaslat a felülvizsgálatra is igen rövid határidőt állapít meg: a bíróság a
kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz. A bíróság
elsősorban az iratok alapján, de szükség esetén a bántalmazó és a bántalmazott meghallgatása
után dönt. A bíróság csak azt vizsgálja, hogy az ideiglenes távoltartásra vonatkozó határozat
megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Amennyiben a bírósági eljárás időszaka alatt
olyan újabb esemény történt, amely az ideiglenes távoltartást megalapozná, ezt nem teheti
vizsgálatának tárgyává, az újabb bántalmazás új ideiglenes távoltartás iránti kérelem alapjául
szolgálhat, melynek vizsgálata a rendőrség feladata.
Amennyiben a bíróság úgy találja, hogy az ideiglenes távoltartó határozat
jogszabálysértő, a kérelemnek helyt adva a rendőrség határozatát hatályon kívül helyezi,
ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak,
figyelemmel a gyors döntéshez fűződő érdekekre, valamint arra, hogy az Alkotmánybíróság
döntése értelmében a jogorvoslathoz való alkotmányos jog követelményét az egyfokú
jogorvoslat is kielégíti [22/1995. (III.31.) AB. határozat].
A 10. §-hoz
A „távoltartás” jogintézménye számos alkotmányos alapjogot érint, mint például a
szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, vagy a tulajdonhoz
fűződő jogot. Ennek megfelelően pontosan meg kell határozni azokat a helyzeteket, amikor a
lakástulajdonost jogszerűen távol lehet tartani otthonától, alkalmazva az Alkotmánybíróság
által kidolgozott szükségességi-arányossági mércét.
A távoltartó határozat - az ideiglenes távoltartó határozathoz hasonló tartalommal - a
bántalmazó mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza
átmenetileg. A bíróság azonban a távoltartó határozatában sem tilthatja el - tekintettel a
szükségességi-arányossági mércére -, a bántalmazót a munkavégzésének (tanulmányainak)
helyétől és a vallás gyakorlásának a vallási szertartás végzésére rendszeresen szolgáló
épületétől.
21
A bíróság mind együttesen, mind külön-külön előírhatja a Törvényjavaslatban
meghatározott kötelezettségeket és tilalmakat.
Mivel az ideiglenes távoltartó határozat és a (tartós) távoltartó határozat érdemi
tartalmát tekintve megegyezik, amennyiben a bíróság döntött a (tartós) távoltartó határozatról,
az az ideiglenes távoltartó határozat helyébe lép.
A 11. §-hoz
A távoltartó határozat bírósági eljárásban: vagy a családon belüli erőszakkal
közvetlenül összefüggésbe hozható büntetőeljárásban, illetve polgári peres eljárásban
rendelhető el, vagy amikor más, a családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe
hozható bírósági eljárás nem indult, elrendelése iránt polgári peres eljárás indítható. Ebben az
utóbbi esetben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait kell a Törvényjavaslat szerinti eltérésekkel alkalmazni.
Amennyiben van olyan polgári per, amely a családon belüli erőszak miatt indult, vagy
amelynek tárgya azzal közvetlenül összefüggésbe hozható (pl. házassági per,
gyermekelhelyezési per), a bántalmazottnak ebben az eljárásban kell a távoltartás elrendelését
kérnie. Ilyen per vagy a családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható
büntetőeljárás hiányában a bántalmazott önálló pert indíthat a távoltartó határozat
meghozatala iránt.
Amennyiben tehát már folyamatban van olyan polgári peres eljárás, amely a családon
belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható, a távoltartás elrendelése iránti kérelmet
a bántalmazottnak ebben az eljárásban kell előterjesztenie.
A 11. § (4) bekezdése határozza meg azokat a polgári peres eljárásokat, amelyek ebbe
a körbe tartoznak. Ezeknek a pereknek közös jellemzője, hogy főszabályként a bántalmazó és
a bántalmazott között folynak, és a jogvita eldöntéséhez rendszerint olyan jellegű bizonyítási
eljárás lefolytatása szükséges, ami a legtöbb esetben hasonló jellegű, mint ami a családon
belüli erőszak megállapításához, a távoltartás elrendeléséhez szükséges. Annak elbírálásához
például, hogy a bíróság a felek kiskorú gyermekét melyik szülőnél helyezze el, ki
alkalmasabb a gyermek nevelésére, rendszerint vizsgálat alá kerül a szülők személyisége,
magatartása. A bizonyítási eljárás feltárhatja, hogy az egyik szülőtől - viselkedése, tettei miatt
-	alapos okkal retteg a gyermek. Ez döntő tényező a gyermekelhelyezés során, ugyanakkor
megalapozhatja a távoltartás elrendelését is. A kifejtettekre tekintettel a házassági per, a
gyermekelhelyezési per, a kapcsolattartás megváltoztatása iránti per, a szülői felügyelet
megszűntetése iránti per egyaránt alkalmas lehet arra, hogy a bíróság egyidejűleg a
távoltartásról is határozzon. A lakáshasználat rendezése iránti per és a birtokháborítási per
pedig olyan jellegű, hogy az egyéb hozzátartozók, illetve más együtt élő személyek esetében
is lehetőséget teremt a távoltartás elbírálására. Az tehát, hogy mi tekinthető a családon belüli
erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható büntető- vagy polgári peren, bírói mérlegelés
kérdése. Ebben az esetben a bíróság azt tudja csak valószínűsíteni, majd a bizonyítási eljárás
során feltárni, hogy az adott büntetőügyben megvalósult-e a Törvényjavaslat szerinti családon
belüli erőszak, illetve, hogy a polgári eljárás családon belüli erőszak következménye-e.
A távoltartó határozat hatálya a családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható
folyamatban lévő eljárás esetében és a külön távoltartó határozat megállapítására indított
polgári peres eljárásban is maximum három hónapban határozható meg, amely 3 hónappal
meghosszabbítható, feltéve, hogy az eljárásjogerősen még nem fejeződött be.
A 12. §-hoz
22
1.	A kiskorú érdeke, védelme indokolja, hogy a gyermekjóléti szolgálat minden
esetben kapjon jelzést arról, ha a kiskorú környezetében, családjában őt súlyosan
veszélyeztető helyzet áll fenn. A kiskorút veszélyeztető környezet megszüntetése és a további
veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésével kapcsolatos segítő tevékenység a
gyermekjóléti szolgálat törvényi kötelezettsége.
A Törvényjavaslat szerint a távoltartó határozatról értesíteni kell az illetékes
családsegítő szolgálatot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot abban az esetben, ha a
bántalmazott háztartásában kiskorú él.
A családsegítő szolgálat munkája az állampolgárral kötendő kölcsönös
együttműködési megállapodáson alapul, a családsegítő szolgálat csak akkor kerül kapcsolatba
a bántalmazottal, ha a bántalmazott a szolgálatot önként felkeresi, ezért az illetékes
családsegítő szolgálatot csak a bántalmazott kérésére, illetve beleegyezésével lehet értesíteni.
2.	A bántalmazónak a lakás illetve ingatlan elhagyására vonatkozó kötelezettsége
felveti azt a problémát, hogy megoldást kell találni a bántalmazó lakhatásának
vonatkozásában. Nyilvánvalóan elfogadhatatlan az a szabályozás, amelynek értelmében a
bántalmazó nem térhet vissza az esetlegesen a saját tulajdonában álló ingatlanába, ugyanakkor
nem biztosított számára más elhelyezés sem.
Az Európai Unió egyetlen tagállamában sincs példa a távoltartással érintett
bántalmazok elhelyezésére. Az Európa Tanács, az Európai Unió, valamint az ENSZ
vonatkozó előírásai pedig hangsúlyozottan felhívják a figyelmet arra, hogy a nők és a
gyermekek elleni erőszakkal szembeni védelemre biztosított anyagi és infrastrukturális
források terhére nem szabad a bántalmazok ellátására hivatott eszközöket finanszírozni.
Tekintettel arra, hogy az otthonról menekülni kényszerülő bántalmazott ellátásáról az
állam csupán a hajléktalan-ellátás meglehetősen alacsony színvonalú körülményei között
gondoskodik, nem indokolt, hogy a távoltartott bántalmazó részére ennél magasabb
színvonalú ellátást kelljen állami hatáskörben biztosítani.
Ezért a bántalmazó elhelyezéséről alapvetően önmaga köteles gondoskodni,
amennyiben erre képtelen, akkor az állandó lakóhelyéhez, illetve a tartózkodási helyéhez
legközelebb eső, a hajléktalan személyeket ellátó intézmény szolgáltatásait veheti igénybe.
Tehát ha a bántalmazó saját maga elhelyezését megoldani nem tudja, úgy elhelyezését
kérheti - csakúgy, mint bármely más hajléktalan személy - a hajléktalan szállón, és
amennyiben a bekerülés feltételeinek megfelel (pl. nem ittas, a társas együttlétre képes)
továbbá szabad férőhely áll rendelkezésre, úgy a bántalmazó a szálláson helyet kaphat.
3.	Miután a bírósági eljárás során szükséges az, hogy a bántalmazót a bíróság
elérhesse, a Törvényjavaslat előírja, hogy ha a távoltartást a bíróság elrendeli, a
bántalmazónak a határozat közlésétől számított három napon belül be kell jelentenie a
rendőrségen a távoltartó határozattal nem érintett tartózkodási helyét.
A 13. §-hoz
Amennyiben a bántalmazó és a bántalmazott között a családon belüli erőszakkal
közvetlenül összefüggésbe hozható házassági per, gyermekhelyezési per, lakáshasználat
rendezése iránti per, a szülői felügyelet megszüntetési iránti per, a kapcsolattartás
megváltoztatása iránti per vagy birtokháborítási per van folyamatban, a bántalmazott a perben
távoltartás elrendelése iránti kereseti (viszonkereseti) kérelmet terjeszthet elő. Ennek
határideje az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztése. Fontos szabály,
hogy a kereseti (viszontkereseti) kérelem előterjesztésére - figyelemmel a Pp. 9. §-ának (1)
bekezdésére - az ügyész is jogosult, mivel számos esetben a bántalmazott nincsen olyan
23
pszichés állapotban, hogy jogait, érdekeit e tekintetben a bíróságon érvényesítse. A perben az
ügyész a fél jogait gyakorolja.
Vannak olyan, a családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható polgári perek, ahol a
bántalmazott nem peres fél, hiszen a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek
elhelyezése iránti pert a gyámhatóság is kezdeményezhet a bántalmazó ellen. Ilyen esetben a
bántalmazott a perbe felperesi oldalon beavatkozva kérheti a távoltartó rendelkezés
meghozatalát.
A Pp. házassági perre vonatkozó szabályai lehetőséget biztosítanak a bíróságnak arra,
hogy a közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felől - szükség esetén - erre irányuló
kereseti kérelem hiányában is határozhasson [Pp. 290 § (1) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a
családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható perben a bíróság a bizonyítási eljárás
lefolytatása eredményeként elegendő információval rendelkezhet annak megítéléséhez, hogy a
távoltartó határozat meghozatala a bántalmazott (és sok esetben kiskorú gyermeke) érdekében
szükséges-e, fontos, hogy erről indokolt esetben kereseti (viszontkereseti) kérelem hiányában
hivatalból is határozhasson a bíróság, úgy mint a házassági perben a gyermek elhelyezéséről,
tartásáról. A hivatalbóli eljárás indokai ebben az esetben hasonlóak, mint az ügyész
perindítási jogának biztosításakor.
A 14. §-hoz
Amennyiben nincs a családon belüli erőszak miatt indult, vagy a családon belüli
erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható polgári peres vagy büntető eljárás, a
bántalmazott önálló perben kérheti a távoltartó határozat meghozatalát, feltéve hogy a
rendőrség korábban már ideiglenes távoltartó határozatot hozott.
A perindításra az ideiglenes távoltartó határozat meghozatalát követő 90 napon belül
kerülhet sor. Ez elegendő idő a bántalmazott számára annak megítélésére, hogy eredményes
volt-e az ideiglenes távoltartó határozat vagy sem. Természetesen nincsen akadálya annak,
hogy a bántalmazott az ideiglenes távoltartásra vonatkozó jogerős rendőrségi határozat
meghozatalát követően azonnal pert indítson a bántalmazó ellen, nem kell tehát megvárnia az
újabb erőszakos cselekmény bekövetkezését. A kereset előterjesztésére a 13. §-nál kifejtett
indokok alapján az ügyész is jogosult. A pert az alperes, tehát a bántalmazó lakóhelye
(tartózkodási helye) szerint illetékes helyi bíróságnál kell megindítani.
A 15-16. §-hoz
Akár a családon belüli erőszakkal közvetlenül összefüggésbe hozható polgári perben,
akár önálló eljárásban kéri a bántalmazott (vagy az ügyész) a távoltartás elrendelését, a perre
néhány, e törvényben nevesített eltéréssel a Pp. általános szabályai az irányadók. Ilyen
indokolt eltérést jelent például, hogy a perben a bíróság soron kívül jár el, hogy döntését 30
napon belül meg kell hoznia, vagy hogy az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének
nincsen helye, mivel alapvető érdek fűződik az eljárás mielőbbi befejezéséhez, a határozat
meghozatalához.
Az eljárás során a bántalmazó és a bántalmazott személyes meghallgatására is
lehetősége van a bíróságnak. Természetesen az eljárás során tanuk meghallgatására is sor
kerülhet, illetve okirati bizonyításra is.
A Pp. különleges eljárásokat tárgyaló részében vannak olyan pertípusok, ahol az
általános szabályokhoz képest a bíróság a szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is
elrendelheti, így pl. a házassági perben is [Pp. 286. § (1) bek.]. A családon belüli erőszakkal
összefüggő, a távoltartás elrendelésére vonatkozó peres eljárásban is indokolt biztosítani a
bíróság számára ezt a lehetőséget.
24
A bíróság a távoltartásról nem csak az eljárást befejező határozatában (ítéletében)
rendelkezhet, hanem - amennyiben elegendő adat (információ) áll rendelkezésre - ideiglenes
intézkedést is hozhat a távoltartásról. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a távoltartás iránti
kérelmet folyamatban lévő perben érvényesítik, melyben az egyéb kereseti kérelmek
elbírálása még hosszabb időt vesz igénybe, ugyanakkor a távoltartás elrendelése a
bántalmazott jogos érdekeinek védelme céljából nem tűrhet halasztást. Ha az ideiglenes
intézkedéssel elrendelt távoltartás időtartama a per befejezésekor még nem telt le, a bíróság az
ítéletében az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezve dönt a távoltartásról, beszámítva
azt az időt, amely az ideiglenes intézkedés folytán a távoltartásból már eltelt. Akár ideiglenes
intézkedéssel, akár az ítéletben dönt a bíróság az ideiglenes távoltartás elrendeléséről, a
távoltartás időtartama a Törvényjavaslat 11. §-ának (5) bekezdése értelmében legfeljebb
három hónap, amely az eljárásjogerős befejezéséig legfeljebb három hónappal hosszabbítható
meg.
A távoltartásra vonatkozó határozattal összefüggésben a bíróság indokolt esetben a
szülői felügyelet korlátozásáról is határozhat. Ugyancsak a felek kiskorú gyermekének érdeke
teheti szükségessé azt, hogy a bíróság a távoltartásra vonatkozó határozat meghozatalával
egyidejűleg a bántalmazót gyermektartásdíj fizetésére kötelezze. A bíróság dönthet a
bántalmazottnak a bántalmazottal szemben törvényes tartási igényéről is. Ebben az esetben
nem szükséges külön pert indítani a tartásdíj megállapítása iránt.
Hasonlóan, mint az ideiglenes távoltartásra vonatkozó perben, a bíróság távoltartásra
vonatkozó határozata a távoltartásra irányuló perben is előzetesen végrehajtható.
A távoltartásra vonatkozó bírósági határozat (ideiglenes intézkedés) elleni fellebbezésre,
illetve annak felülvizsgálatára egyebekben a Pp. általános szabályai irányadók.
A 17. §-hoz
A Törvényjavaslat az ideiglenes távoltartó határozat meghozatalának csak törvényi
szintű szabályozási kérdéseit tartalmazza, ugyanakkor a végrehajtás érdekében az ideiglenes
távoltartó határozat kérdésében eljáró rendőri szervek hatáskörét és illetékességét, valamint a
helyszíni intézkedés részletes eljárási szabályait a végrehajtási rendeletnek kell tartalmaznia.
A Törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt az eljárási szabályok megalkotására.
A 18-19. §-hoz
1.	A Pp. házassági pereket tárgyaló fejezetének 282. §-a meghatározza, hogy a
házassági per bírósága előtt e keresettel milyen más kereseti kérelmek kapcsolhatók össze.
Kizárólag csak az ott meghatározott ügyek tárgyalhatok együtt a házassági perrel, a Pp. 302.
§-a pedig hasonló taxációt tartalmaz a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perrel
összekapcsolható kereseti kérelmek tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a Törvényjavaslat
11.	§-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a családon belüli erőszakkal közvetlenül
összefüggésbe hozható perek közé tartozik a házassági per és a szülői felügyelet
megszűntetése iránti per is, így e perekben előterjeszthető a távoltartás iránti kérelem, ezért a
Pp. 282. §-át, valamint 302. §-át megfelelően módosítani kell.
2.	A Csjt. 91. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a szülői
felügyelet a törvény erejénél fogva szünetel. E felsorolást indokolt kiegészíteni azzal az
esettel, amikor a szülővel szemben a rendőrség vagy a bíróság a gyermek, illetve a
gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó sérelmére elkövetett cselekmény miatt
ideiglenes távoltartó határozatot vagy távoltartó határozatot hozott, figyelemmel arra, hogy a
távoltartás funkciója éppen az, hogy ne legyen érintkezési kapcsolat a bántalmazó, valamint a
bántalmazott és gyermeke között a távoltartás időtartama alatt. Amennyiben a szülői
25
felügyelet nem szünetelne, a bántalmazónak jogcíme lenne arra, hogy korábbi otthonát a
szülői felügyelet gyakorlása, illetve a kapcsolattartás céljából felkeresse. Hasonló okok miatt
szükséges kimondani a Csjt. 92. §-a (2) bekezdésének megfelelő módosításával, hogy a
távoltartás időtartama alatt a bántalmazó kapcsolattartási joga szünetel a távoltartással érintett
gyermeke tekintetében.
A 20. §-hoz
A Törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény kiegészítését is
tartalmazza, miszerint az ideiglenes távoltartással kapcsolatos államigazgatási eljárás, az
ideiglenes távoltartó határozat tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata, valamint a
távoltartással kapcsolatos perek tárgyi illetékmentesek.
A 21. §-hoz
A módosuló jogszabályok között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) adatkezelésére vonatkozó
rendelkezéseinek pontosítását is tartalmazza a Törvényjavaslat. Ennek indoka az, hogy mind a
rendőrség, mind a bíróság értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a távoltartó határozat
meghozataláról, így indokolt felhatalmazni a szolgálatot az ezzel összefüggő adatok
kezelésére. A gyermekjóléti szolgálat működési rendje szerint a gyermek mindkét szülőjének
betekintése van a gyermekekről kezelt adatokba. Az olyan szülői kapcsolatba, ahol
bántalmazás fordul elő, problematikus lehet az, hogy a bántalmazó előtt - ezen alapelveket
figyelembe véve - felfednek a bántalmazottal kapcsolatos adatokat. Ezen okból kifolyólag a
bántalmazott és a bántalmazott gyermekének biztonsága érdekében az adatok kiadásának
korlátozását is tartalmazza a Törvényjavaslat. Amennyiben a bántalmazó szülő ellen
gyermeke, vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett családon belüli erőszak
miatt alkalmazható ideiglenes távoltartó határozat vagy távoltartó határozat iránti eljárás van
folyamatban, a bántalmazó szülő tájékoztatása a bántalmazott tartózkodási helyére
vonatkozóan megtagadható, illetve a szülő iratbetekintési joga korlátozható. Az adatok
kiadásának ilyen jellegű korlátozását a Törvényjavaslat a távoltartás időtartamáig teszi
lehetővé.
A 22. §-hoz
1.	A Törvényjavaslat módosítja a Be. távoltartásra vonatkozó 138/A.§-ának szabályait
akkor, amikor nem soronkívüliséget ír elő, hanem - hasonlóan a rendőri határozat bírósági
felülvizsgálatának szabályához - három munkanapon belüli döntést igényel a bíróságtól. Ez a
büntető ügyekben - ahol a bírósági eljárást nyomozati szak előzte meg - gyors és hatékony
intézkedést tesz lehetővé az áldozatok védelme érdekében.
2.	A Be. 138/B.§-ának módosítását az indokolja, hogy a hatályos szabályok szerint
lehetséges 10-30 nap közötti távoltartási időszakot összhangba hozzuk a távoltartás 11 .§ (5)
bekezdése szerinti szabályokkal, és annak időtartamát hasonlóan határozzuk meg.
Ugyanakkor lehetnek olyan körülmények is, amikor - különösen indokolt esetben -
szükséges, hogy a távoltartás időtartama a büntető eljárás jogerős befejezéséig tartson. A
Törvényjavaslat erre lehetőséget biztosít.
26
A 23. §-hoz
A Törvényjavaslat annak érdekében, hogy megfelelő szankcióval biztosítsa a törvény
betartását, szabálysértéssé nyilvánítja a távoltartó határozat szabályainak szándékos
megszegését. A szabálysértési eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik, és módot ad arra is,
hogy a hatóság ne csak pénzbírsággal, hanem indokolt esetben akár elzárással is sújtsa a
bántalmazót, ha az szándékosan megsérti a távoltartó határozat szabályait.
A Törvényjavaslat a törvény hatályba lépésének időpontjául 2009. január 1-jét
határozza meg. Habár a határidő szoros, elegendőnek kell lennie. Nem ismeretlen
jogintézmény bevezetéséről van szó, a távoltartás intézménye a Be. szabályaként már két éve
része a jogrendszernek, ezért joggal lehet arra számítani, hogy annak a rendőrségi illetve
polgári bírósági alkalmazása sem fog felvetni olyan problémákat, amelyekre a hatálybalépés
időpontjáig ne lehetne a hatóságokat felkészíteni.
Budapest, 2008. szeptember hó 22. napján.
A 24. §-hoz
Dr. Sándor Klára
SZDSZ
Dr. Magyar Bálint
SZDSZ
27
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a családon belüli
erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2008. szeptember hó 22. napján.
;.........I
Dr. Sándor Klára
SZDSZ
Dr. Kióka János
l S?1)SZ
Aj\JíA
W:
Dr. Hankó F^rágó Miklós
szDSzr^v^
/ ^ t v~7 -jX*
i • • • • • «ry • y • • • • • •>» • •
Dr. Magyar Bálint
SZDSZ
Jl
Gusztos Péter
SZDSZ
Ccoí/—'
'Geberle Erzsébet
SZDSZ
1