﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6437. számú
törvényjavaslat
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról
Előadó: Szabó Imre
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2008. október
2008. évi......törvény
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról
1.	§
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után - ideértve más
termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is -
környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) fizet]
„a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék első
belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, a
(3)	bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba
hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,”
2.	§
A Kt. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása
2/A. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, külön
jogszabályban meghatározott módon átvállalható.
(2)	Számla alapján - a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelezett kivételével - a
termékdífizetési kötelezettséget
a)	csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó
belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez,
valamint
b)	belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba
hozó
vállalhatja át a kötelezettől.
(3)	Szerződés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget
a)	a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kötelezettől
aa)	a termékdíjköteles terméket exportáló, illetve Közösségen belül értékesítő első
belföldi vevő, továbbá a bérgyártó,
ab)	az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék
legalább 60 %-át exportálja vagy a Közösségen belül értékesíti,
1
ac) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet,
b)	a bérgyártótól mint másodlagos kötelezettől a mentességgel rendelkező hasznosítást
koordináló szervezet,
c)	kereskedelmi csomagolás esetén a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettől - ha
az a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a kötelezettséget átvállalta - a 2. § (1)
bekezdésének d) pontja szerinti kötelezett vevője (aa), ab) és c) pont a továbbiakban együtt:
másodlagos kötelezett)
vállalhatja át.
(4)	A (2)-(3) bekezdés alapján termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalóra - a hasznosítást
koordináló szervezet kivételével - a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(5)	Ha a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a
nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.
3.	§
A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta
állapítja meg és az éves, havi és negyedéves bevalló az Art. 1. számú mellékletének A. 2-3.
pontjában meghatározottak alapján a rá vonatkozó gyakorisággal, az Art. 1. számú
mellékeltének B. 1. pontjában, illetve B. 2. a) pontjában megállapított esedékesség
időpontjáig a termékdíj-fizetési kötelezettségről, valamint az ehhez kapcsolódó hasznosítási
kötelezettségéről - amennyiben e törvény szerint nincs helye a termékdíj hivatalból történő
megállapításának - a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott
tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett,
elektronikusan támogatott formanyomtatványon vagy elektronikus úton és formában bevallást
nyújt be.”
4.	§
(1)	A Kt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(3) Az importált termékdíjköteles termék utáni termékdíj-fizetési kötelezettség]
„ d) árutovábbítás vámeljáráskor, amennyiben a továbbszállítás érdekében átrakodás, ezen
belül kicsomagolás és újracsomagolás történik, a vám elé állításkor”
[keletkezik.]
(2)	A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a
Kt. 4. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
2
„(4) A kötelezett döntése alapján az adott tárgyévre vonatkozó termékdíj-fizetési
kötelezettsége, amennyiben erről a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a
vámhatóság részére
a)	a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetében a termék, illetve
b)	a belföldi előállítású csomagolás esetében a csomagolás összetevőjének
készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíj-fizetési
kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(5)	Amennyiben a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját az
(1)	bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett a (4) bekezdésben foglaltak alapján állapítja
meg, köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles
termékeiről leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat - a
tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig megfizetni.
(6)	Amennyiben a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a (4)
bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja
meg, akkor az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és
ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő
termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.
(7)	Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló törvény termékimport esetén az általános
forgalmi adó vámeljárás során történő kivetését írja elő, a termékdíjat a vámhatóság az
általános forgalmi adóval együtt veti ki.”
5.	§
A Kt. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A csomagolás termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a vámraktárba,
vámszabad területre, vámszabad raktárba külföldről történő betároláskor. A csomagolás
termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a termék nem került átcsomagolásra.”
6.	§
A Kt. a következő 5/E. §-sal egészül ki:
„5/E. § (1) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1)
bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1.
pontjában meghatározott azon újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E1”
termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi
rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.
(2)	Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdésének d)
pontjában meghatározott kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1. pontjában
meghatározott azon újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E2” termékdíjtételnek
100%-át, amelyre vonatkozóan igazolja, hogy a visszavett újrahasználható csomagolás a 2. §
(1)	bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek átadásra került.
3
(3)	Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott kötelezett vagy a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a
hasznosítást koordináló szervezet a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon
nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E1” termékdíjtételnek 85 %-át
levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható csomagolásból keletkezett
hulladéknak az anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy az
anyagában történő hasznosítás tényét igazolja.
(4)	Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott kötelezett a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon
nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E2” termékdíjtételnek 85 %-át
levonhatja, amelyre vonatkozóan igazolja, hogy a visszavett nem újrahasználható csomagolás
hulladéka a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, vagy a
kötelezett, illetve a hasznosítást koordináló szervezet által megbízott hulladékkezelőnek
átadásra került.
(5)	A levonásra kerülő termékdíj összegének göngyölített nagysága nem haladhatja meg a
tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített nagyságát.”
7.	§
A Kt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege, illetőleg a kereskedelmi csomagolás esetében
a csomagolás darabszáma.
(2)	Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a)	ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó
termékdíjtételt,
b)	ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű
anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,
c)	ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a
csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell
alkalmazni.
(3)	A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett csomagolás esetén - a
kereskedelmi csomagolás kivételével - a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon
számított termékdíjat fizet.
(4)	A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett kereskedelmi csomagolás
esetén a 2. számú, melléklet 2.1. pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet.
(5)	A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezett a 2. számú melléklet 2.2 pontja
szerint darabalapon számított termékdíjat fizet.
(6)	A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott első belföldi forgalomba hozó, ha a
kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztónak
értékesít, - a 2. számú, melléklet 2.1. pontja szerint számított termékdíjon túlmenően - a 2.
számú, melléklet 2.2 pontja szerinti számított termékdíjat is fizet.
4
(7)	A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, ha - a kapcsolt
vállalkozásnak minősülő kötelezettekkel együttesen számítva - éves szinten a 20. § zs)
pontjának zsa)-zsg) alpontjában foglalt csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000
darabnál, a 2. számú melléklet 2. 1. pontja szerinti „E1” termékdíjtételt nem kell megfizetnie.
E bekezdés szerinti mennyiség kiszámítása során az újrahasználható termékdíjköteles
csomagolást csak egyszer kell figyelembe venni.
(8)	A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a továbbforgalmazást kizárólag a
fogyasztó számára végző kötelezettnek, ha éves szinten az általa forgalmazott 20. § zs)
pontjának zsa)-zsg) alpontjában foglalt csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000
darabnál és legfeljebb 50 m alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik, a 2. számú melléklet 2.
2.	pontja szerinti „E2” termékdíjtétel fizetési kötelezettsége nem keletkezik. E bekezdés
szerinti mennyiség kiszámítása során az újrahasználható termékdíjköteles csomagolást csak
egyszer kell figyelembe venni.
(9)	A Cskt. termékdíjtételeit és kiszámításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(10)	A (7) és (8) bekezdésben foglalt, termékdíjtétel megfizetéséhez nyújtott kedvezmény a
Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006.
december 15-i, 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006. 12.28.), illetve az EK-
Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű
(de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2007. december 20-i 1535/2007/EK
rendelet (HL L 337/35. 2007.12.21.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
8.	§
A Kt. a következő alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:
„A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok
12/A. § (1) A 12. § (7) és (8) bekezdése szerinti 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá
tartozó kötelezett a 2. számú melléklet 2. 4. b) pontja szerinti E1, illetve E2 termékdíjtétel
megfizetéséhez a díj mértékével megegyező, legfeljebb évi 65 000 eurónak megfelelő
forintösszegű de minimis támogatást vehet igénybe.
(2)	A 12. § (7) és (8) bekezdése szerinti 1535/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó
kötelezett a 2. számú melléklet 2. 4. b) pontja szerinti E1, illetve E2 termékdíjtétel
megfizetéséhez a díj mértékével megegyező, legfeljebb évi 2500 eurónak megfelelő
forintösszegű de minimis támogatást vehet igénybe.
(3)	A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett a
vámhatóság részére nyilatkozik, hogy a támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben,
valamint az előző két pénzügyi év során az általa igénybe vett csekély összegű támogatások
támogatástartalma nem haladja meg a 200.000, illetve mezőgazdasági termékeket előállító
vállalkozások esetében a 7.500 eurónak megfelelő forintösszeget, továbbá nyilatkozik arról,
hogy nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
5
(4)	A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell
diszkontálni.
(5)	Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben,
valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét
figyelembe kell venni.
(6)	Az 1998/2006/EK rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti tájékoztatási kötelezettséget, illetve az
1535/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a
vámhatóság köteles teljesíteni.”
9.	§
(1)	A Kt. 20. §-a a következő ly) ponttal egészül ki:
[20. § E törvény alkalmazásában]
„ly) kiskereskedelmi értékesítés: termékek és kereskedelmi szolgáltatások értékesítése, illetve
nyújtása közvetlenül a nem továbbforgalmazó vevő részére;”
(2)	A Kt. 20. §-a a következő ny) ponttal egészül ki:
[20. § E törvény alkalmazásában]
„ny) bérgyártás: megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban
letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott
anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék
előállítása;”
(3)	A Kt. 20. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:
[20. § E törvény alkalmazásában]
„sz) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez
és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (2004/C;
244/02) 2.1 pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás;”
(4)	A Kt. 20. §-ának zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[20. § E törvény alkalmazásában]
„zs) kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös
Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete 2009. január 1-jén
hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti
zsa) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy
aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor,
körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok
másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol
6
legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem
denaturált etilalkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és
más szeszesital,
zsb) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
zsc) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a
2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
zsd) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a
szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más
alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével,
zse) a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem
erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
zsf) a 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy
színezett cukorszirup,
zsg) a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes
vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag
hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.
(V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti csomagolása (ide nem értve a
címkét és kupakot), továbbá a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és
3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes
szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti műanyag zsák
és zacskó (ideértve a kúp alakút is) csomagolás;”
10.	§
A Kt. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A számlán a teljesítés dátumát, illetve a számlán vagy annak mellékletén a termékdíj
mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni.”
11.	§
A Kt. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
12.	§
(1)	Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A Kt. 3. §-ának (15) bekezdésében „a termékdíjat a bevallás benyújtásáig” szövegrész
helyébe „a termékdíjat - a 4. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a bevallás benyújtásáig”
7
szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdésében „a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel”
szövegrész helyébe a „a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel ” szövegrész, a 4/G. §-ának (2)
bekezdésében „az átvállaló” szövegrész helyébe „a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló”
szövegrész, a 4/H. § (4) bekezdése b) pontjának „adóbírság” szövegrésze helyébe a
„termékdíj bírság” szövegrész, a 4/H. § (4) bekezdése c) pontjának „adóbírságot,”
szövegrésze helyébe a „termékdíj bírságot” szövegrész, a 4/H. § (7) bekezdésének
„adóbírság,” szövegrésze helyébe a „termékdíj bírság,” szövegrész, a 4/I. § (1) bekezdésének
„adóbírság,” szövegrészei helyébe a „termékdíj bírság,”, szövegrészek, a 4/I. § (2) bekezdése
b)	pontjának, valamint (3) bekezdése b) pontjának „szellemi jog jogosultja” szövegrésze
helyébe a „szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja” szövegrész, a 4/I. § (3) bekezdése b)
pontjának „szellemi tulajdonjogot” szövegrésze helyébe a „szellemi alkotáson fennálló
tulajdonjogot” szövegrész lép.
(3)	A Kt. 2. §-ának (2) bekezdése, 5/A. §-ának (5) bekezdése, továbbá 6. §-ának (2)
bekezdésében az „, 5%-át a Minisztérium” szövegrész 2009. január 1-jén hatályát veszti.
(4)	Ez a törvény 2009. január 2-án hatályát veszti.
13.	§
A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése
megtörtént:
a)	az Európai Parlament és a Tanács - 98/48/EK irányelvvel módosított - 98/34/EK
irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs
társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás
megállapításáról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a
csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.
14.	§
(1)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 11. §-
ában az „önálló szervezetet” szövegrész helyébe az „önálló koordináló szervezetet”
szövegrész lép.
(2)	A Hgt. 59. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„q) a hulladékkezelési kötelezettség ellátására szakosodott koordináló szervezetek
létrehozásának és működésének szabályait;”
8
Melléklet a 2008. évi......törvényhez
[2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]
A csomagolás termékdíjtételei, valamint a fizetendő termékdíj kiszámítása
1. A csomagolás anyaga alapján fizetendő tömegalapú termékdíj
Termékdíjköteles termék előállított csomagolás anyaga	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag	36
Társított	44
Alumínium	16
Fém (kivéve alumínium)	13
Papír, fa, természetes alapú textil	16
Üveg	6
Egyéb	44
2.	A kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíj megállapításának módja,
valamint a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétele
2.1.	A Kt 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kötelezett által fizetendő termékdíj
kiszámítása
T = A * (H+E1), ahol
T = számított termékdíjtétel
A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db)
H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a 2.4. a) pont alapján (Ft/db)
E1 = egységes termékdíjtétel a 2.4. b) pont alapján (Ft/db)
2.2.	A Kt 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezett által fizetendő termékdíj
kiszámítása
T = A * E2, ahol
T = számított termékdíjtétel
A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db)
E2 = egységes termékdíjtétel a 2.4. b) pont alapján (Ft/db)
2.3.	A Kt. 12. §-ának (7) bekezdése esetén a fizetendő termékdíj kiszámítása
T = A * H, ahol
T = számított termékdíjtétel
A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db)
H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a 2.4. a) pont alapján (Ft/db)
2.4.	A díjtételek
a) „H” (hasznosításra vonatkozó) termékdíjtétel mértéke
Termékdíjköteles csomagolás	Termékdíjtétel (Ft/db)
Műanyag 1,5 literig	11
9
Műanyag 1,5 liter felett	22
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig	3
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001-20 liter között	10
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett	25
Üveg 1 literig	6
Üveg 1 liter felett	11
	
Társított csomagolás 1,5 literig	
Rétegzett italcsomagolás	13
Egyéb	27
	
Társított csomagolás 1,5 liter felett	
Rétegzett italcsomagolás	27
Egyéb	50
Fém 1,0 literig	33
Fém 1,0 liter felett	66
b) „E”(egység) termékdíjtétel mértéke
T ermékdíj köteles csomagolás	Termékdíjtétel (Ft/db)	
	2009-ben	2010-ben
Ei	1,80	2,00
E2	3,50	4,00
10
Általános Indokolás
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: termékdíj törvény) és a hatására kialakult
hulladék-kezelési rendszerek 1995-től szolgálják a környezet védelmét, és biztosítják az
országra vonatkozó uniós hulladékgazdálkodás előírások teljesítését, többek között a
csomagolási hulladék terén. A termékdíj törvény 2005 óta külön szabályokat állapít meg az
italcsomagolásokra, amelyek mennyisége a leggyorsabb ütemben növekszik.
Az Európai Bizottság 2006. júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország
ellen, jelezve, hogy az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíj-szabályozás a Bizottság
véleménye szerint diszkriminatív adózásnak minősül, előnyösebb helyzetbe hozva a belföldi
gyártókat a külföldi szállítókkal szemben. A Bizottság kifogásolta, hogy a hatályos
szabályozás ital-fajtánként differenciálja a kedvezményrendszert és a befizetendő termékdíjat,
és nem a csomagolási hulladék anyagának környezetvédelmi költsége szerint.
A termékdíj törvény módosítása (a továbbiakban: Javaslat) alapján a környezetvédelmi cél
lehető legegyszerűbb és diszkrimináció mentes elérése érdekében a termékdíj mértéke
független lesz a csomagolás tartalmától. Így az egységnyi csomagolás után a minden belföldi
és külföldi gyártó minden esetben egyforma mértékű termékdíjat fizet. Az egységes díjtétel és
más tervezett korrekciók miatt a díjfizetés egyszerűen számítható, adminisztrálható,
ellenőrizhető. A Javaslat célja továbbá, hogy az újrahasználat, a hasznosítás és a betétdíj
közvetett módon való alkalmazásának ösztönzése érdekében kedvezmények (mentesség)
kerüljenek megállapításra az újrahasználható, vagy hasznosításra kerülő és visszavett
csomagolásokhoz.
A termékdíj mentesség szempontjából a Bizottság kifogásának megfelelően megszűnik az
italcsomagolásoknál a részleges újratöltéssel elnyerhető teljes mentesség. A továbbra is
megmaradó mentesség az újratöltött mennyiségre vonatkozik, azaz a kötelezettek a
ténylegesen újratöltött csomagolóeszköz után teljes mértékben mentesülnek a termékdíj
fizetése alól.
A Javaslat kiterjeszti a mentesség megszerzésének lehetőségét, ezzel ösztönzi az
italcsomagolás visszagyűjtését és az anyagában való hasznosítását is. A mentesség a
visszagyűjtés legbiztosabb módszerének, a betétdíjnak az alkalmazásával szerezhető meg,
azonban a Javaslat nem zárja ki más visszavételi rendszerek működtetését. A visszagyűjtött-
hasznosított mennyiség után a kötelezettek adott mértékben mentesülnek a termékdíj fizetése
alól. Ebben az esetben a Javaslat azonban a többutas csomagolás előnyben részesítése
érdekében nem teszi lehetővé a teljes mértékű termékdíj mentesség elérését.
Összességében megállapítható, hogy a Javaslat az italcsomagolási hulladékokra vonatkozó, a
csomagolás tartalmától független, az Európai Unió megelőzést és újrahasználatot
megkövetelő hulladékhierarchiája figyelembevételével kialakított terrmékdíj-rendszert teremt
meg, amely ösztönzi az újrahasználható italcsomagolás alkalmazását.
11
Részletes Indokolás
Az 1. §-hoz
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) alkalmazása során a bérgyártás esetén a
termékdíjfizetésre kötelezett meghatározásának pontosítását szolgáló módosítás.
A 2. §-hoz
A rendelkezés jogtechnikai szempontból pontosítja termékdíjfizetési kötelezettség
átvállalásának eseteit, valamint új átvállalási lehetőségként a kereskedelmi csomagolás esetén
meghatározza a termékdíjfizetési kötelezettség szerződés alapján való átvállalásának módját.
A 3. §-hoz
A módosítás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény mellékletére való hivatkozás
beépítésével pontosítja a rendelkezést.
A 4. §-hoz
A Kt. jelenleg az árutovábbítás vámeljárásra vonatkozóan nem tartalmaz részletszabályokat,
hiszen ezen vámeljárás fogalma elviekben kizárja, hogy a vámárú megváltozzék, azonban ez
visszaélésre adhat alapot abban az esetben, ha a fuvarokmányok szerinti vámáru
árutovábbításra kerül, azonban a fuvarozás során a határon történő átrakodáskor a csomagolás
funkcióját veszti, és az nem kerül továbbfuvarozásra. Ez esetben nehéz összeegyeztetni a
vámjogszabályokban és a Kt-ban foglaltak alkalmazását, mert amennyiben a csomagolásként
szolgáló anyag Magyarországon marad, úgy annak pl.: szabad forgalomba bocsátása esetén az
áru csomagolási hulladék lesz, holott az a Kt. tárgyi hatálya alá nem tartozik, ugyanakkor
amikor a vámáru átlépi a határt, akkor csomagolással együtt érkezik, ami a Kt. hatálya alá
tartozó termék. A módosítás feloldja a hatályos rendelkezések közötti ellentmondást.
A Javaslat a készletre történő vásárlás esetén pontosítja a fizetési kötelezettség keletkezésének
időpontját. Ennek célja az adminisztrációs terhek csökkentése a nagy mennyiségű terméket
sok alkalommal kis tételenként értékesítő cégek számára.
Az 5. §-hoz
Jelenleg a Kt. tartalmaz a raktározási célú vámszabad terület és a vámraktár vonatkozásában
különös szabályokat. A hatályos vámjogszabályok a vámszabadterület, a vámszabad raktár és
a vámraktár fogalmakat különbözteti meg. Tekintettel arra, hogy mind a vámraktárban, mind
a vámszabadterületen és vámszabad raktárban lehetőség van arra, hogy az állagmegóvás
mellett olyan műveletekre kerüljön sor, mely a későbbi értékesítést elősegíti (átcsomagolás),
ezért a módosítás egységesíti a „raktározási” lehetőségeket, valamint átvezeti a Kt-n a
vámjogszabályokban bekövetkezett változásokat.
A 6. §-hoz
12
A módosítás által a környezetvédelmi célt lehető legegyszerűbben és diszkrimináció mentes
szabályozás kialakításával elérve a termékdíj mértéke függetlenné válik a csomagolás
tartalmától, azaz nem kerül figyelembevételre az a tény, hogy a csomagolás tartalma
befolyásolhatja a csomagolás hulladékgazdálkodási hatását. Egységnyi csomagolás után a
belföldi és a külföldi gyártó minden esetben egyforma mértékű termékdíjat fizet. Az egységes
díjtétel miatt a díjfizetés egyszerűen számítható, adminisztrálható, ellenőrizhető. A módosítást
az is indokolja, hogy a korábbi szabályozás jelentős egyenlőtlenséget eredményezett az
adózási szintek tekintetében a csomagolás tartalma szerint, és ez a megkülönböztetés nem
mutatott kapcsolatot a csomagolási hulladékok keletkezésének elkerülésével.
A 7. §-hoz
A módosítás jogtechnikailag pontosítja a csomagolás esetén termékdíjfizetésre kötelezettek
körét, továbbá meghatározza a fizetés alóli mentesülés feltételeit, mely a csomagolás tartalma
szerinti megkülönböztetés megszüntetése érdekében szükséges. A módosítás biztosítja a
kapcsolt vállalkozásokkal együttesen számítva éves szinten 75 ezer db-os mennyiségnél
kisebb mennyiségben belföldön forgalomba hozók (ideértve a saját célú felhasználó,
Közösségen belüli behozó, valamint az importáló), valamint a kereskedők esetében a 75 ezer
db-os mennyiségnél kisebb mennyiségben forgalmazó és 50m2-nél kisebb üzlethelyiséggel
rendelkezők termékdíjfizetés alóli mentességét.
A 8. §-hoz
A rendelkezés - figyelemmel az 1998/2006/EK és 1535/2007/EK rendeletre - a csekély
összegű állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokra való hivatkozást tartalmazza,
mely alapján meghatározásra kerül a csekély összegű állami támogatás igénybevételének
rendszere.
A 9. §-hoz
A módosítás a kereskedelmi csomagolás meghatározását pontosítja. Az új definíció a korábbi,
nem teljes körű felsorolással szemben a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a
Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete 2009. január 1-
jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti termékeken
keresztül határozza meg, hogy mely vámtarifaszám alá tartozó termékek csomagolása minősül
kereskedelmi csomagolásnak. Az új meghatározás egyszerűsíti a jogalkalmazást és feloldja
azokat a problémákat, amelyek a gyakorlatban korábban felmerültek pl. az üdítőitalok,
energiaitalok csomagolásának minősítésével kapcsolatban. A Kt. fogalomrendszerének
megfelelően a kiskereskedelmi értékesítés fogalma, az egységes jogalkalmazás érdekében a
bérgyártás fogalma, valamint a csekély összegű állami támogatások nyújtásának szabályai
miatt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások fogalma kerül meghatározásra.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a számla tartalmi követelményeit pontosítja. Mivel a módosítás által a
számlában ezután minden esetben feltüntetésre kerül a teljesítés dátuma, így egy későbbi,
adott esetben exportőr vevő számára is lehetségessé válik a termékdíj esetleges
visszaigénylésének tényleges érvényesítése.
A 11. §-hoz
13
A javaslat az újrahasználatot ösztönző mértékű díjtételeket állapít meg, összhangban a
hulladékhierarchiával. A díjak elvárt ösztönző hatása döntő fontosságú az EU által előírt a
csomagolási hulladékra vonatkozó követelmények teljesülésében (2004/12/EK és a
2005/20/EK irányelv).
A 12.§-hoz
E rendelkezés a Kt. hatálybalépésének időpontját állapítja meg, valamint a törvényszöveg
koherenciájának az e törvény szerinti módosítást követő biztosítása érdekében a Kt egyes
rendelkezéseinek pontosítását szolgálja.
A 13.§-hoz
A Javaslat megfelelő hivatkozást tartalmaz arra, hogy a tervezetnek az Európai Unió felé a
műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárás szerinti bejelentése a
csomagolásról és a csomagolás hulladékról szóló 94/62/EK tanácsi irányelv 16. cikkének (1)-
(2)	bekezdésében foglaltakra is figyelemmel megtörtént.
A 14.§-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a koordináló szervezetekre vonatkozó kormányrendelet
megalkotására, amit az indokol, hogy jelenleg a koordináló szervezetek alapításának,
nyilvántartásba vételének, működésének és együttműködésének szabályairól külön
jogszabályok rendelkeznek. A különböző időpontokban megalkotott koordináló szervezetekre
vonatkozó rendelkezések között emiatt nincs mindig megfelelő összhang, ezért szükséges a
koordináló szervezetekre vonatkozó rendelkezéseknek egy külön rendeletben való
kodifikálása.
14