﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6442. számú
törvényjavaslat
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb
törvények módosításáról
Előadó: Szabó Imre
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
2008. október
2008. évi ....törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet
védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
1.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 4. §-a a következő 33-39. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„33. téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti
Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló
jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen geodéziai, természet-,
gazdaság-, település-, illetve népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve
utal a Magyar Köztársaság területén fekvő helyre vagy földrajzi területre;
34.	téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye;
35.	metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és
téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a
téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását;
36.	téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel
elvégezhető művelet;
37.	téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő, és a téradat
birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati,
továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó,
illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt
álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes
vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervek
annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el;
38.	interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és a téradat-szolgáltatások
között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyan összekapcsolódásnak a
lehetősége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatások elérését magasabb minőséggel
biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek
elkülönülten;
39.	térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz,
amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.”
1
2. §
(1)	A Kvt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell a 48/B. §
(2) bekezdésében foglaltakat.”
(2)	A Kvt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása, illetve a
végrehajtás helyzetének alakulása függvényében javaslatot tehet a Program
felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésére vonatkozó előírásokat
kell alkalmazni.”
(3)	A Kvt. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Program tervezésében, végrehajtásában és szükség szerinti felülvizsgálatában
külön jogszabályban meghatározott szerv működik közre.”
3.§
(1)	A Kvt. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet
védelme érdekében]
„b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak
szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;”
(2)	A Kvt. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos
feladatainak ellátása érdekében]
„ a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal
egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint,
amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá;”
4.	§
(1)	A Kvt. 48. §-a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a (2)-(5)
bekezdések számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„ (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén
a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más jogszabály hatálya alá nem tartozó
egyes fák védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.”
(2)	A Kvt. 48. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
2
[A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg
államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:]
„c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet bekövetkezése esetén az érintett
lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a
lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés
megelőzése érdekében szükséges feladatokról.”
5.	§
A Kvt. V. Fejezete (A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA) a következő új
48/A-48/F. §-okkal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A környezetvédelem tervezési rendszere
48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek
megőrzése és fenntartható használata érdekében - e vagy külön jogszabályban foglaltak
előírása szerint - a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető
tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes
környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető
egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és
egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi
terv) kell készíteni.
(2)	A tervezés során
a)	az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű
környezetvédelmi tervekkel,
b)	a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó
környezetvédelmi tervével
össze kell hangolni.
(3)	A környezetvédelmi terv készítőjének gondoskodnia kell a tervezet széleskörű
társadalmi egyeztetéséről.
48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §]
és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §])
környezetvédelmi program.
(2)	Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza:
a)	a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb
hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;
b)	a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi
célokat, valamint környezeti célállapotokat;
c)	a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a
folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel
kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését;
d)	a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit;
e)	az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök
alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.
3
(3)	A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint
fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek
kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó
ágazati tervezés során érvényre kell juttatni.
(4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program
megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2) bekezdésének
figyelembevételével - felül kell vizsgálni.
48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az
érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot
készít.
(2)	A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve
megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt.
(3)	A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési
tanács gondoskodik és a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6)
bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(4)	A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló
döntések meghozatalakor elősegíti a programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve
megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt.
(2)	A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt
feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri
az azokban foglalt feladatok megoldását. A megyei közgyűlés a végrehajtásról legalább
kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(3)	A megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg
be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi
alakulásáról.
(4)	A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló
döntések meghozatalakor elősegíti a környezetvédelmi programban előirányzott
fejlesztések támogatását.
48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival,
sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben
foglaltakon túl - tartalmaznia kell
a)	a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a
légszennyezéssel,
b)	a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép
készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek
alapján készítendő intézkedési tervekkel,
4
c)	a zöldfelület-gazdálkodással,
d)	a települési környezet és a közterületek tisztaságával,
e)	az ivóvízellátással,
f)	a települési csapadékvíz-gazdálkodással,
g)	a kommunális szennyvízkezeléssel,
h)	a településihulladék-gazdálkodással,
i)	az energiagazdálkodással,
j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,
k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a
környezetkárosodás csökkentésével
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a
település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban -
tartalmazhatja
a)	a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-
egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és
fenntartható használata érdekében különösen:
aa)	a területhasználattal,
ab)	a földtani képződmények védelmével,
ac)	a talaj, illetve termőföld védelmével,
ad)	a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
ae)	a rekultivációval és rehabilitációval,
af)	a természet- és tájvédelemmel,
ag)	az épített környezet védelmével,
ah)	az ár- és belvízgazdálkodással,
ai)	az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás
várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
b)	a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(3)	A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban
foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és
figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
(4)	A fővárosi közgyűlés a környezetvédelmi programja végrehajtásáról legalább
kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(5)	Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett
vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. Az e feladat
vállalására is kiterjedő többcélú kistérségi társulás, illetve a kistérségi területfejlesztési
tanács kistérségi környezetvédelmi programot készíthet.
48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az
illetékes
5
a)	környezetvédelmi hatóságnak,
b)	talajvédelmi hatóságnak,
c)	ingatlanügyi hatóságnak és
d)	egészségügyi államigazgatási szervnek
véleményezésre megküldi.
(2)	A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes
környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi
kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat
ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.
(3)	A települési és kistérségi környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben
meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei
környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg
kell küldeni véleményezésre.
(4)	A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a
környezetvédelmi program kidolgozóját.
(5)	Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program
tervezetét véleményezőknek. Az elfogadott regionális és a megyei környezetvédelmi
programot a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szerv részére is meg
kell küldeni tájékoztatásul.
(6)	A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot
rendszeres időközönként tájékoztatni kell.”
6.	§
A Kvt. V. Fejezete (A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA) a következő új
alcímmel és új 48/G. §-sal, valamint 48/H. §-sal egészül ki:
„A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer
48/G. §
(1)	A környezetvédelmi célkitűzések kialakítása és a környezetvédelmi feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében a miniszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve
felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt külön jogszabályban meghatározottak szerint
egységes elektronikai hálózatot képező Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert létesít
és működtet a kormányzati portál részeként.
(2)	A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerinti Információs Rendszerből
és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelyek az
interoperabilitás követelményének megvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti
Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül közvetlenül elérhető az Európai Unió által
működtetett térinformatikai hálózati portál.
6
(3)	Ha téradatkezelőnek nem minősülő természetes vagy jogi személy valamely téradattal
rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és
működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek,
kérelmére a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez a csatlakozási lehetőséget
biztosítani kell.
(4)	A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára
hozzáférhetők a következő téradat-szolgáltatások:
a)	keresőszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és -szolgáltatásokra
vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítését teszi lehetővé;
b)	megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyéb magyarázó jellegű
adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, a megjelenített téradatok és
téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását, megtekintését és átlapozását, valamint a
magyarázó jellegű adatok és a metaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja;
c)	letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyes részeinek
letöltését, valamint - amennyiben az elektronikus úton lehetséges - az azokhoz való
közvetlen hozzáférést teszi lehetővé;
d)	átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódás biztosítása
céljából meghatározott téradatkészleteknek - az adatigénylő igénye szerinti feldolgozás
útján való - átalakítását biztosítja;
e)	lehívási szolgáltatás, amely az a)-d) pontok szerinti téradat-szolgáltatások folyamatos
elérését teszi lehetővé.
48/H. §
(1)	A téradatkezelő a 48/G. § (4) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott téradat-
szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelő ebben az esetben az adatigényelővel - a
díjfizetésre is kiterjedő - megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerződés) köt. Az
adatigénylő számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerződésnek az interneten keresztül
történő megkötését.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Közösség intézményei és szervei
számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jog alapján fennálló tagállami
jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében nyújtott téradatkészletekért és -
szolgáltatásokért díj nem szabható ki.
(3)	A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlan megkülönböztetést
nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylő közigazgatási szerv vagy közfeladatot
ellátó más szervezet tekintetében - a közfeladatai ellátásán kívül eső tevékenysége körében,
az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában - ugyanazokat a
díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.
(4)	A díj nem haladhatja meg az adatok gyűjtésének, előállításának, frissítésének,
feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásának a költségét. A díjak mértékét a
téradatkészletek és -szolgáltatások szükséges minőségének és rendelkezésre állásának
biztosítását szolgáló minimális szinten kell tartani, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt,
összhangban a téradat-készleteket kezelő és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságok
önfinanszírozási követelményeivel.
(5)	A téradatkezelő a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint a díjképzésének elveit.”
7
7.	§
A Kvt. 64/A. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a
b)-d) pontok jelölése c)-e) pontra változik:
[A környezetvédelmi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat
környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával]
„b) környezetvédelmi célú, így különösen szakértői tevékenység végzése”
[érdekében tarthat nyilván.]
8.	§
A Kvt. 66. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más
jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges,
akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
megelőzi.
(5)	Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggő elvi engedélyezési eljárás lefolytatását
írja elő, akkor az ügyfél kérelme alapján az elvi engedélyezési eljárás - külön eljárás
lefolytatása nélkül - az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is
lefolytatható."
9.	§
A Kvt. 90. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes
környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a
70. § (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mellékletét elektronikus
adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton
közzétesz."
10.	§
(1)	A Kvt. VII. Fejezetének (A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS) az „Eljárás
szakhatóságként” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szakértői tevékenység”
(2)	A Kvt. a következő 92.§-sal egészül ki:
„92. § Külön jogszabályban meghatározott szakterületen szakértői tevékenységet az
végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakértői jogosultság feltételeinek
megfelel.”
8
11. §
A Kvt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét
szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához -
így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás
mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot
köteles fizetni.”
12. §
A Kvt. 110. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotára
vonatkozó környezeti követelményeket - ha a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
szóló jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közösségi cselekvés kereteinek a
vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK
parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015. december 22-ig kell teljesíteni.”
13.	§
(1)	A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg”
(2)	A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„b) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének
szabályait;”
(3)	A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„t) a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői szakterületeket és a
szakértői jogosultság szabályait;”
(4)	A Kvt. 110. §-a (7) bekezdése a következő 22-29. pontokkal egészül ki, és ezzel
egyidejűleg az a)-v) pontok jelölése 1-21. pontra változik:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„22. a zaj és rezgés elleni védelem szabályait;
23.	a felszín alatti vizek védelmének szabályait;
9
24.	a felszíni vizek minősége védelmének szabályait;
25.	a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat;
26.	a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének
szabályait;
27.	a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és
vízgyűjtőterületüket;
28.	a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint az ebben
közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletes szabályait;
29.	az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeik és élőhelyeik
védelmére vonatkozó szabályokat.”
14.	§
A Kvt. 110. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel együttesen
rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi
határértékeket.”
15.	§
A Kvt. 111. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az
Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1.
cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11.
cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2) bekezdése, 14. cikkének (1)-(2) és (4)
bekezdése, valamint 15. cikkének (2) bekezdése.”
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
16.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. §-a a
következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„ (4) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok
megóvására vonatkozó részletes szabályokat az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra
tekintettel a Kormány állapítja meg.
10
(5)	Elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor olyan műszaki megoldásokat
kell alkalmazni, amely a vadon élő madarakat nem veszélyezteti.”
17.	§
A Tvt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) „Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába
tartozó vadászható állatfajok egyedeinek kereskedelme, behozatala, kivitele, valamint
az Európai Közösségek jogi aktusaiban természetből begyűjthetőként, befoghatóként,
valamint hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedeinek befogása, begyűjtése,
valamint hasznosítása a miniszter által meghatározottak szerint történhet.”
18.	§
A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Erdő, fásítás védetté nyilvánításához az erdőgazdálkodásért felelős miniszter
egyetértése szükséges.”
19.	§
A Tvt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl]
„d) a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre
nem szánt területen - a közcélú közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez
szükséges megvilágítástól eltekintve - úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a
közösségi jelentőségű állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa.”
20.	§
A Tvt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az
egyéb kötelezettségeket (természetvédelmi kezelési terv) országos jelentőségű védett
természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti
területre vonatkozóan a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben
állapítja meg.”
21. §
A Tvt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A védett és a közösségi jelentőségű fajok védelmére, tartására, bemutatására,
hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány állapítja meg.”
22. §
11
A Tvt. 56. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A miniszter]
j) külön megállapodás alapján közreműködik a természetvédelmi célú agrár-
vidékfejlesztési támogatások előkészítésében és a megvalósításhoz szükséges feladatok
ellátásában.”
23.	§
(1)	A Tvt. 68. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés
számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos
polgári jogi ügyekben a Magyar Államot az igazgatóság képviseli.”
(2)	A Tvt. 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„ (9) Barlang vagyonkezelői joga e törvény alapján az igazgatóságot illeti meg.”
24.	§
A Tvt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
1.	a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok
megóvására vonatkozó szabályokat;
2.	a vadon élő szervezet egyedének az országba történő behozatalának,
átszállításának, kivitelének, mesterséges körülmények közötti szaporításának,
tartásának, termesztésbe, tenyésztésbe vonásának, keresztezésének, természetbe
kijuttatásának, értékesítésének feltételeit és módját;
3.	a Natura 2000 területek kijelölését, közzétételét, valamint az e területekre
vonatkozó főbb rendelkezéseket;
4.	a védett és közösségi jelentőségű fajok védelmére, tartására, bemutatására,
hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket;
5.	a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak
körét;
6.	a természetvédelmi őrszolgálatra és az önkormányzati természetvédelmi
őrszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat;
7.	e törvény keretei között a támogatás eseteit, mértékét, feltételeit, a kifizetés
módját;
12
8.	a szolgáltatási megállapodás kivételével a természetvédelmi kártalanítás részletes
szabályait;
9.	a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységek, továbbá a
védett területre, Natura 2000 területre veszélyes anyagok körét, valamint a
biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és
nyilvántartásának szabályait, továbbá a biztosítás szabályait;
10.	az egyes külön jogszabályokban meghatározott fajoknak és élőhelyeiknek, költő-
és pihenőhelyeinek, természetes élőhelyeknek, védett természeti területeknek és
védett természeti értékeknek a veszélyeztetése, károsodása esetén a károsodás
mértéke megállapításának szempontjait, valamint a környezetkárosodás
megelőzésének és helyreállításának rendjét;
11.	a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat;
12.	a természetvédelmi hatóság vagy hatóságok, illetve a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagy szervek kijelölését.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
1.	az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába
tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a
vadgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben;
2.	az Európai Közösségek jogi aktusaiban természetből begyűjthetőként,
befoghatóként, valamint hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedei
befogásának, begyűjtésének, valamint hasznosításának szabályait;
3.	természeti terület és más védelemre érdemes földterület országos jelentőségű
védett természeti területté, illetve fokozottan védetté nyilvánítását, - erdő, fásítás
esetén az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel, védett régészeti lelőhely esetén a
kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben;
4.	védőövezet kijelölését és a védettség feloldását;
5.	természeti érték védetté és fokozottan védetté nyilvánítását és a kiemelt oltalom
feloldását;
6.	védett élő szervezet meghatározott fejlődési szakasza, alakja, állapota vagy
származéka kiemelt természeti oltalmának feloldását;
7.	az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve
nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat,
amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes
szabályokat;
8.	a nemzeti parkok területén a természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba
sorolást, illetve a besorolás egységes elveit;
13
9.	nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy azok
meghatározott részének tudományos rezervátummá kijelölését;
10.	nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy azok
meghatározott részének bioszféra-rezervátummá minősítését, azon belül a
magterület kijelölését;
11.	a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a
természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását
szolgáló erdőterületek erdőrezervátummá nyilvánítását az agrárpolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben; erdőrezervátum magterületének kijelölését;
12.	védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához
kötött tevékenységek körét;
13.	országos jelentőségű védett természeti területek kezelési tervét;
14.	a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv
készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat;
15.	a Natura 2000 területekkel érintett földrészleteket;
16.	rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható
hasznosítása érdekében az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos
szabályokat;
17.	a fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül elrendelt
használati, gazdálkodási korlátozásra vonatkozó szabályokat;
18.	a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregek - amelyeknek a felületén utólag
létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős képződmények alakultak ki,
vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek - védetté
nyilvánítását;
19.	barlang, illetve védetté nyilvánított mesterséges üreg védelmének, fokozott
védelmének feloldását;
20.	barlang védőövezetének kijelölését és a védőövezetre irányadó korlátozásokat;
21.	a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve
a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját;
22.	azon barlangok körét, amelyek látogatásához az igazgatóság vagyonkezelői
hozzájárulása szükséges;
23.	barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó műtárgyak és tevékenységek
körét;
24.	az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával látogatható barlangokban történő
14
túravezetés, az engedélyköteles barlangi búvármerülés, valamint a barlangok
kutatásának képesítési feltételeit;
25.	a ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból
kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások és ősmaradványok körét,
pénzben kifejezett értékét;
26.	a természetvédelmi őrszolgálat szolgálati szabályzatát;
27.	a polgári természetőrökre vonatkozó részletes szabályokat;
28.	a védett természeti területek és értékek nyilvántartását;
29.	a védett élő szervezetek, életközösségek, ásványi képződmények pénzben
kifejezett értékét;
30.	az elkobzott védett természeti értékek felhasználását.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együttes
rendeletben
1.	jelölje ki a természeti területeket,
2.	határozza meg az érzékeny természeti területek létesítésére és fenntartására
vonatkozó részletes szabályokat.
(4)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és az
infrastruktúráért felelős miniszterrel együttes rendeletben jelöljön ki ökológiai (zöld)
folyosókat és meghatározza az e területekre vonatkozó szabályokat.
(5)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttes
rendeletben szabályozza
1.	a nem halászható (horgászható) fajokat, a halászati (horgászati) tilalmakat és a
fajok szerinti tilalmi időket;
2.	a védett régi hazai háziállatfajok és fajták megőrzésére, egyedei törzskönyvezésére
vonatkozó szabályokat, tenyésztési és teljesítményvizsgálati elveket.
Záró rendelkezések
25.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon
lép hatályba.
(2)	A 2. és a 3. §, valamint az 5. § 2009. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő
napon hatályát veszti.
(3)	Az 1. §, 6. §, 9. § és 15. § 2009. május 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követő
15
napon hatályát veszti.
(4)	A 4. §, a 7-8. §, a 10-12. §, a 14. §, a 16-24. § és a 27-29. § az e törvény hatálybalépését
követő napon hatályát veszti.
(5)	E törvény 2011. május 16-án hatályát veszti.
26. §
(1)	A Kvt. 48/G. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatáshoz való hozzáférést 2011. május
15.	napjától kell biztosítani.
(2)	A 3. §-ban és 5. §-ban foglalt, a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó
szabályokat az e törvény hatálybalépését követő első Program közzétételét követően kell
először alkalmazni.
27.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kvt. 47. §-a; 64/A. § (1)
bekezdésében a „hatósági határozatban megállapított” szövegrész; 110. §-a (7) bekezdésének
a), e), i), k), l), m), o), p) és q) pontjaiban a „megállapítsa”; c) pontjában a „szabályozza”; d),
f), g), h) és n) pontjaiban a „meghatározza”; j) pontjában a „szabályozza és meghatározza”; r)-
s) és u)-v) pontjaiban a „rendeletben szabályozza” szövegrész; valamint 110. §-a (8)
bekezdésének d) pontja.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tvt. 10. §-ának (1) bekezdésében, 24. §-ának
(1)-(2)	bekezdéseiben, 28. §-ának (7) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 41/A. §-
ának (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (3) bekezdésében, 49. §-ának
(2)	bekezdésében, 51. § (5) bekezdésében, 52. §-ának (1) bekezdésében, 59. §-ának (4)
bekezdésében, 63. §-ának (3) bekezdésében, 66. §-ának (3) bekezdésében, 67. §-ának (3)
bekezdésében, 69. §-ának (3) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. §-ának (6)
bekezdésében, 73. §-ának (2) bekezdésében, 78. §-ának (5) bekezdésében, 78/A. §-ában, 80.
§-ának (6) bekezdésében a „rendeletben” szövegrészek, 15. §-ának (2) bekezdésében a
„folyamatosan, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül” szövegrész,
23. §-ának (4) bekezdése, 24. § (2) bekezdésének második mondata, 28. §-ának (8)
bekezdésében a „jogszabályban”, 29. §-ának (1) bekezdésében a „jogszabályban,”, 29. §-ának
(3)	bekezdésében a „ , az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, jogszabályban”,
46. §-ának (2) bekezdésében az „együttes rendeletben”, 48. §-ának (2) bekezdésében a
„rendelettel”, 48. §-ának (5) bekezdésében a „jogszabályban” és az „ebben” szövegrészek, 72.
§-a (2) bekezdésének a) pontjában a „[37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel
okozott kár]” szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész, 82.
§-ának (3) bekezdése, valamint 85/A. §-a, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
(a továbbiakban: Vgtv.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „ ,vízgyűjtő-gazdálkodási terv
készítése” szövegrész; az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 21. §-
ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3)	A Kvt. 18. § (1) bekezdésében a „minőségére és mennyiségére” szövegrész helyébe a
„minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére” szöveg; 41. §-ának (3)
bekezdésében a „környezet állapotáról” szövegrész helyébe a „Program végrehajtásának
helyzetéről” szöveg, az „és a Program végrehajtásának helyzetéről” szövegrész helyébe a
16
„valamint a környezet állapotának alakulásáról” szöveg, 48. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben a
„füstködriadó” szövegrész helyébe a „szmogriadó” szöveg; 102/A. § (5) bekezdésében a
„hatóság” szövegrész helyébe az „igazgatási szerv” szöveg lép.
(4)	A Tvt. 15. §-ának (2) bekezdésében az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe
„együtt” szöveg, 24. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „terület esetén” szövegrész helyébe a
„terület esetén rendeletben” szöveg, 26. §-ának (1) bekezdésében az „országos jelentőségű
védett természeti terület esetén” szövegrész helyébe az „és a Natura 2000 területet” szöveg, a
26.	§ (2) bekezdésében a „be” szövegrész helyébe a „fel” szöveg, a „bejegyzést” szövegrész
helyébe a „feljegyzést” szöveg, a 26. § (3) bekezdésben a „bejegyzésre” szövegrész helyébe a
„feljegyzésre” szöveg, a 36. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben a „kezelési terv” szövegrész
helyébe a „természetvédelmi kezelési terv” szöveg, 44. §-ának (4) bekezdésében a
„rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „meghatározza”, 48. §-ának (7)
bekezdésében a „feltételeit és eljárási rendjét az egészségügyért felelős miniszter a
miniszterrel együttes rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „feltételeinek és
eljárási rendjének meghatározásához a miniszter egyetértése szükséges” szöveg, 53. §-a (5)
bekezdésének első mondatában a „gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együttes
rendeletben jelöli ki az” szövegrész helyébe a „infrastruktúráért felelős miniszterrel együtt
jelöl ki”, valamint 53. §-a (5) bekezdésének második mondatában az „együttes rendeletben”
szövegrész helyébe az „együtt”szöveg lép.
(5)	A Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdésében „a b), a c), a d) és a k) pontban” szövegrész helyébe
„a b), a c), a d), a k) és az l) pontban” szövegrész lép.
28.	§
A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről
szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és
1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő
kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az Egyezmény
hatálya alá tartozó védett vizeket és vadvízterületeket rendeletben hirdesse ki.”
29.	§
(1)	A Vgtv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[(1) Az állami feladatok:]
„l) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése.”
(2)	A Vgtv. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a területi jelentőségű
vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére
Területi és Részvízgyűjtő szintű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok,
koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a
17
továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.
(2) A vízgazdálkodási tanácsok munkájában a külön jogszabályban meghatározott
szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek
részt.”
(3)	A Vgtv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakterületen vízügyi szakértői
tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakértői
jogosultság feltételeinek megfelel.”
(4)	A Vgtv. 16. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(5)
bekezdések számozása (3)-(6) bekezdésekre változik:
„(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek
többletéből eredő kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet,
valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie.”
(5)	A Vgtv. 45. §-ának (7) bekezdése a következő o)-q) pontokkal egészül ki:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány]
„ o) a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható
területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program;
p) a vízügyi szakértői szakterület és a szakértői jogosultság szabályainak;
q) a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és
kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó
szabályok”
[rendeletben történő megállapítására.]
(6)	A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter]
„b) a vízgazdálkodási tanácsok összetételére és működésére vonatkozó szabályok;”
[rendeletben történő megállapítására.]
(7)	A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter]
„k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló
tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak
18
[rendeletben történő megállapítására.]
(8)	A Vgtv. 45/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíztisztításról 2.
cikkének (4) bekezdése, (6) bekezdése és (9) bekezdése, 3. cikke;
b)	a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztást szolgáló víz
minőségéről;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a
közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról 4.
cikkének (1)-(2) bekezdése, 6. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése;
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a
környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről,
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó
végrehajtási rendeleteivel együtt;
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az
árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének
(1)	bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése.”
30.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai
Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének
(2)	bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11.
cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2) bekezdése, 14. cikkének (1) és (4)
bekezdése, 15. cikkének (2) bekezdése;
b)	a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a
vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikkének (1) bekezdése és 14. cikke;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az
árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének
(1)	bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 17. cikkének (1) bekezdése;
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a
közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról 4. cikk
(1)	bekezdés b) pontjának ii) alpontja és 14. cikkének (1) bekezdése.
19
Általános indokolás:
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
A javaslat egyrészt az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE)
kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: INSPIRE irányelv) rendelkezéseinek átültetését szolgálja. Az INSPIRE
irányelv célja egy olyan közösségi szintű elektronikus térinformációs rendszer létrehozása,
amely elősegíti a közösségi környezetpolitika, valamint azon politikák és tevékenységek
megvalósítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Ennek érdekében minden
tagállamnak létre kell hoznia egy olyan egységes térinformációs rendszert, amely biztosítja a
különféle téradatokat kezelő eltérő információs rendszerek megfelelő összekapcsolódását, és
amelyen keresztül a felhasználók számára hozzáférhetővé válnak az irányelv által
meghatározott téradat-szolgáltatások, így például a téradatok megtekintése és letöltése. A
téradatokat egyszer kell összegyűjteni, és - az említett szolgáltatások mellett - lehetővé kell
tenni a különböző téradat-kezelőktől származó téradatok megosztását a különböző
téradatkezelő hatóságok között. A téradatoknak végeredményként könnyen kezelhetőnek kell
lenniük. Téradatnak minősülnek a teljesség igénye nélkül például valamely helyre vagy
földrajzi területre vonatkozó és a környezeti elemek állapotával, a kataszteri nyilvántartással,
a földhasználattal vagy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos, elektronikus formában
rendelkezésre álló adatok. Az irányelv meghatározza az említett rendszer felállításához,
működtetéséhez szükséges előírásokat és a technikai eljárási szabályokat.
Az INSPIRE irányelv előírásait 2009. május 15. napjáig kell a hazai jogrendbe beilleszteni.
Az irányelv átvétele a tervezettek szerint két ütemben, a jelen Javaslatban szereplő
módosítással, valamint az ennek a végrehajtását szolgáló, a környezetvédelmi térinformációs
infrastruktúra létesítéséről és működtetéséről szóló kormányrendelettel valósul majd meg. A
kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást ugyancsak a jelen Javaslat iktatja
be a Kvt.-be.
A Javaslat az INSPIRE irányelv tekintetében csak a térinformációs rendszer felépítésének,
működésének és az azon keresztül hozzáférhető szolgáltatásoknak az alapvető rendelkezéseit
határozza meg, az ezeket a kereteket kitöltő végrehajtási szabályok az említett
kormányrendeletben szerepelnek majd, különös tekintettel arra, hogy az irányelv számos
technikai jellegű előírást tartalmaz.
A Javaslat az előzőekben foglaltakon túl a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére építve a
környezetvédelmi tervezési rendszer megerősítését szolgálja. A hatályos szabályozás a
környezetvédelmi tervezés alapjául előírja a Nemzeti Környezetvédelmi Program
(továbbiakban: Program) kidolgozását és azzal összhangban regionális, megyei és települési
környezetvédelmi program elkészítését. Az első és második Program tervezésének és
végrehajtásának tapasztalatai, az EU tagsággal összefüggő új szempontok és követelmények,
végül, de nem utolsósorban a társadalmi-gazdasági környezet változásai szükségessé tették a
szabályozás tartalmának felülvizsgálatát, megújítását, illetve kiegészítését.
A Javaslat új, kötelezően készítendő környezetvédelmi tervet nem ír elő, célja az országos,
regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítése, valamint az
említett hierarchia-szintekhez kapcsolódó környezeti programok tartalmi elemeinek
kiegészítése, illetve pontosítása. A Javaslat a kialakult tervezési gyakorlattal összhangban
tartalmazza a környezetvédelmi tervezési rendszer meghatározását, amely egyrészt területi,
20
másrészt szakmai szempontból hierarchizált. A tervezési rendszer a tartalmi jellemzők alapján
3 típust különböztet meg: átfogó, tematikus és egyedi környezetvédelmi terv. A Kvt. csak az
átfogó környezetvédelmi tervek kidolgozását szabályozza, a tematikus és egyedi
környezetvédelmi tervek más jogszabályok alapján készülnek (pl. Országos
Hulladékgazdálkodási Terv). A rendszer alapját továbbra is a Program képezi és a koherencia
érdekében a Javaslat meghatározza a különböző környezetvédelmi tervek egymáshoz való
viszonyát, kapcsolódását.
Az átfogó környezetvédelmi tervek közé az országos (Nemzeti Környezetvédelmi Program)
és a területi (regionális, megyei, települési) környezetvédelmi programok tartoznak. A
programok kidolgozásának előírását tartalmazza a hatályos szabályozás, de a tartalomra
vonatkozóan eltérő részletezettséggel. Ennek rendezése érdekében a Javaslat a kormányzati
stratégia-alkotási iránymutatásokkal összhangban meghatározza az átfogó környezetvédelmi
tervek általános tartalmi jellemzőit (melyek nagyrészt megegyeznek a Programra vonatkozó
hatályos rendelkezéssel). A települési környezetvédelmi program kidolgozásával és
megvalósításával összefüggésben már a hatályos szabályozás is számos elemet tartalmaz, így
ebben az esetben a főbb módosítást a nemzetközi, EU-s, illetve hazai környezeti
folyamatokkal, célokkal és tervezési gyakorlattal összhangban a program tartalmi
követelményeinek kiegészítése, korszerűbbé tétele jelenti. Ezzel együtt a Javaslat
meghatározza a területi környezetvédelmi programok tervezésére, egyeztetésére és
végrehajtására vonatkozó főbb szabályokat.
A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programjának kidolgozása
mellett új elemként jelenik meg a Kvt.-ben a kistérségi környezetvédelmi program
kidolgozásának lehetősége. A kistérségi környezetvédelmi program elkészítése az érintett
települések döntésétől függ, célja többek között a kistérségi szinten hatékonyabban
megvalósítható feladatok megalapozása.
A fentieken túl a Javaslat - a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezése érdekében -
a Kvt. egyes rendelkezéseit, valamint a felhatalmazó rendelkezéseket egészíti ki, illetve
pontosítja.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
A Tvt. módosítását átfogó szakmai felülvizsgálat igénye tette szükségessé. A törvényjavaslat
néhány új szabályozási elem bevezetésén túl rendelkezik a jogalkotás során, illetve a
jogalkalmazási gyakorlatban felmerült egyes szabályozási problémák feloldásáról,
hiányosságok pótlásáról és néhány kisebb pontatlanság felszámolásáról.
A törvénymódosítás megteremti annak jogi alapját, hogy a jövőben az energia-szállító
légvezetékeket csak madárvédelmi szempontoknak megfelelő megoldással lehessen létesíteni.
A Javaslat lépéseket tesz a „fényszennyezés” problémájának megoldására. A fényszennyezés
(fényterhelés) korunk egyik komoly globális, regionális, országos és helyi környezeti
problémájává vált. Az utóbbi években Európa-szerte, így hazánkban is ugrásszerűen megnőtt
a területek mesterséges megvilágítása (közutak, állattartó telepek, turisztikai létesítmények,
reklám és diszkó-fények stb.), amely a külterületek esetén a védett természeti területeket is
érinti. A fényszennyezés megzavarja a védett természeti értéket képviselő állatfajok
(különösen ízeltlábúak, kétéltűek, madarak, denevérek) élőhelyét, veszélyezteti a vándorló
egyedek életét és a helyi populációk fennmaradását, és ellehetetleníti az éjjeli természetes
21
tájkép megóvását is, ezáltal jelentősen sérti a védett természeti területek védelmi funkcióját.
A törvényjavaslat a miniszter természetvédelmi feladatai között nevesíti a természetvédelmi
célú agrár-vidékfejlesztési támogatások előkészítésében és megvalósításában való
közreműködést. A rendelkezés jogalapot teremt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
számára, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és
egyéb természetvédelmi vonatkozású intézkedéseinek végrehajtásában a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztériummal, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal
együttműködjön.
A javaslat gondoskodik néhány alacsonyabb szintű természetvédelmi jogszabály (tájvédelmi
kormányrendelet, természetvédelmi kezelési tervet kihirdető miniszteri rendeletek)
megalkotására vonatkozó felhatalmazásról.
A törvénymódosítás megteremti annak jogi alapját, hogy a nemzeti park igazgatóságok a
védett természeti értékre illetve területre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása során az
államot az elővásárlási joggal kapcsolatos polgári perben képviselhesse. Továbbá - az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 4. § (4) bekezdésével összhangban - a barlangok
vagyonkezelői jogát az igazgatóságok hatáskörébe utalja.
Egyéb törvények módosítása
A javaslat a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási
helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982.
december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes
szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény kiegészítésével
felhatalmazást teremt az Egyezmény hatálya alá tartozó védett vizeket és vadvízterületeket
megállapító miniszteri rendelet kiadására is.
A javaslat záró rendelkezéseiben módosítja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
(a továbbiakban: Vgtv.) egyes rendelkezéseit is. A Vgtv. 2. §-ának módosításával
egyértelműen meghatározza, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése miniszteri
hatáskörbe tartozik. Ezen túl a Javaslat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel kapcsolatos
feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a vízgazdálkodási tanácsok jelenlegi
rendszerét háromszintűvé alakítja, mely tanácsok a jelenlegi feladatkörük mellett
közreműködnek majd a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben is. Ezzel egyidejűleg
jogharmonizációs rendelkezést is tartalmaz. Az EU Hivatalos Lapjának 2007. november 6-i
számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október
23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Az irányelvben a tagországok részére
előírt átültetési határidő: 2009. november 26. Az irányelvben foglaltaknak megfelelően a
vizek kártételei elleni biztonság fokozása érdekében veszély- és kockázati térképet, valamint
kockázatkezelési tervet kell készíteni, és a módosítás megteremti ezen térképek és tervek
készítésére vonatkozó kormányrendeleti szintű felhatalmazást is.
22
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE)
kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: INSPIRE irányelv) rendelkezéseinek átültetése érdekében fogalom-
meghatározásokat tartalmaz. E §-ban kerülnek meghatározásra azok az alapvető fogalmak,
amelyek bevezetése egyrészt az irányelv átültetésének, másrészt a térinformációs
infrastruktúra működési alapjainak meghatározása miatt elengedhetetlen, ennek megfelelően
többek között tartalmazza a téradat, a téradatkészlet, a metaadat, a téradatszolgáltatás és a
téradatkezelő definícióját.
A 2. §-hoz
A Javaslat létrehozza a kapcsolatot a Nemzeti Környezetvédelmi Programra vonatkozó
jelenlegi szabályok és az újonnan beépülő, tervezési rendszert szabályozó rész között,
valamint megteremti a Program felülvizsgálatának lehetőségét. A felülvizsgálati eljárás
szabályai megegyeznek a Program készítésének szabályaival és abban az esetben célszerű
elvégezni, ha a Program végrehajtásának feltételei jelentősen megváltoznak.
Más programokhoz hasonlóan a Program tervezését és végrehajtását egy közreműködő szerv
(Bizottság) segíti, amelynek létrehozásáról és működtetéséről külön jogszabály rendelkezik.
A Bizottság tagjai az államigazgatás, a regionális fejlesztési tanácsok, az önkormányzati
szövetségek, a gazdasági élet, a tudomány és a civil szféra képviselői.
A 3. §-hoz
A Javaslat megteremti a kapcsolatot a jelenlegi rendelkezések (megyei és települési
önkormányzatok program-készítési kötelezettsége), illetve az újonnan beépülő, tervezési
rendszert szabályozó rész között. A Javaslat rögzíti, hogy a megyei környezetvédelmi
program kidolgozása során a megyei önkormányzatnak nem csak a településekkel, hanem a
megyei területfejlesztési tanáccsal is egyeztetnie kell.
A 4. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad az önkormányzatok számára olyan tartalmú rendelet megalkotására,
amely más törvények (pl: erdőtörvény) hatálya alá nem tartozó, nem közterületen lévő, egyes
fák védelme érdekében állapít meg tulajdonjogot korlátozó előírásokat. A közterületi fák
vonatkozásában a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapít meg
szabályokat.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére építve a környezetvédelmi tervezési
rendszer megerősítését szolgálja. A Javaslat új, kötelezően készítendő környezetvédelmi
tervet nem ír elő, célja az országos, regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti
kapcsolat megerősítése, valamint az említett hierarchia-szintekhez kapcsolódó környezeti
tervek tartalmi elemeinek kiegészítése, illetve pontosítása.
23
A 48/A. § a kialakult tervezési gyakorlattal összhangban tartalmazza a környezetvédelmi
tervezési rendszer meghatározását, amely egyrészt területi, másrészt szakmai szempontból
hierarchizált. A tervezési rendszer a tartalmi jellemzők alapján 3 típust különböztet meg:
átfogó, tematikus és egyedi környezetvédelmi terv. A Kvt. csak az átfogó környezetvédelmi
tervek kidolgozását szabályozza, a tematikus és egyedi környezetvédelmi tervek más
jogszabályok alapján készülnek (pl. Országos Hulladékgazdálkodási Terv). A rendszer alapját
továbbra is a Program képezi és a koherencia érdekében a Javaslat meghatározza a különböző
környezetvédelmi tervek egymáshoz való viszonyát, kapcsolódását. A javasolt szabályozás
biztosítja a különböző tervek vertikális és horizontális integrációját. A tematikus és az egyedi
környezetvédelmi terveknek összhangban kell állniuk az adott területi szint átfogó
környezetvédelmi tervével, céljaik, intézkedéseik, megvalósításra tervezett feladataik azokkal
ellentétesek nem lehetnek, eszközrendszerük működése az átfogó környezetvédelmi terv
végrehajtását nem gyengítheti. Hasonlóképpen az alacsonyabb területi szintű
környezetvédelmi tervet össze kell hangolni a magasabb területi szint tervével. (Így pl. a
megyei környezetvédelmi programot a regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve kell
elkészíteni és kidolgozása során figyelembe kell venni a regionális környezetvédelmi
programban foglaltakat). A széleskörű társadalmi részvételt - az Aarhusi Egyezményben
foglaltaknak megfelelően - a tervek kidolgozásakor biztosítani kell.
48/B. § az átfogó környezetvédelmi terveket szabályozza. Az átfogó környezetvédelmi tervek
közé az országos (Nemzeti Környezetvédelmi Program) és területi (regionális, megyei,
települési) környezetvédelmi programok tartoznak. A hatályos szabályozás a programok
kidolgozásának előírását tartalmazza, de a tartalomra vonatkozóan eltérő részletezettséggel.
Ennek rendezése érdekében a Javaslat meghatározza az átfogó környezetvédelmi tervek
általános tartalmi jellemzőit (melyek nagyrészt megegyeznek a Programra vonatkozó hatályos
rendelkezéssel). A fő változást az képezi, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program mellett
az országosnál alacsonyabb területi szintű átfogó környezetvédelmi tervekre is vonatkoznak.
A kormányzati stratégia-alkotási iránymutatásokkal összhangban a terveknek tartalmaznia
kell a helyzetelemzést, -értékelést, célállapot, célkitűzések meghatározását, intézkedéseket, a
megvalósítás és monitoring eszközeit és a megvalósítás tervezett forrás-szerkezetét.
A területi környezetvédelmi programokat szükség esetén - különösen a Program megújítását
és felülvizsgálatát követően - felül kell vizsgálni. A területi környezetvédelmi programokban
foglaltakat a megfelelő döntési szinteken a tervezés és végrehajtás során figyelembe kell
venni.
48/C. § A Javaslat a regionális környezetvédelmi program főbb tartalmi és eljárási szabályait
rögzíti törvényi szinten. A regionális környezetvédelmi program kidolgozása és megvalósítása
során a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó általános szabályoknak
megfelelően kell eljárni. A regionális környezetvédelmi programot - a kialakult tervezési
gyakorlattal összhangban - a regionális fejlesztési tanács dolgozza ki és fogadja el az érintett
megyei önkormányzatokkal egyeztetve. A program végrehajtásáról a regionális fejlesztési
tanács gondoskodik.
48./D § A Javaslat rögzíti a megyei környezetvédelmi programra vonatkozó főbb tartalmi és
eljárási szabályokat törvényi szinten. A megyei környezetvédelmi program kidolgozása és
megvalósítása során a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó általános
szabályoknak megfelelően kell eljárni. A program végrehajtásáról a megyei közgyűlés
gondoskodik.
24
48./E § A települési környezetvédelmi program tartalmi követelményeinek kiegészítése
szükséges az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változásokból, illetve az új társadalmi
igényekből adódóan. A települési környezetvédelmi program tervezését és megvalósítását
elősegíti, ha az - több önkormányzat által már évek óta alkalmazott gyakorlatnak megfelelően
-	beépül a költségvetési tervezés és beszámolás dokumentumaiba. A települési
környezetvédelmi program kidolgozása és megvalósítása során a területi környezetvédelmi
programokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően kell eljárni.
A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programjának kidolgozása
mellett új elemként jelenik meg a Kvt.-ben a kistérségi környezetvédelmi program
kidolgozásának lehetősége. A kistérségi szintű környezetvédelmi program elkészítése az
érintett települések döntésétől függ. Tartalmazza a települési környezetvédelmi program
elemeit, de emellett célja többek között a kistérségi szinten hatékonyabban megvalósítható
feladatok magalapozása (miként erre más most is számos, egyre növekvő számú példa van).
48/F. § A Javaslat az egyeztetési rendre vonatkozó szabályokat tartalmazza: területi
környezetvédelmi programokat az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség), a talajvédelmi és ingatlanügyi hatóságnak,
valamint egészségügyi államigazgatási szervnek kell megküldeni véleményezésre. A
környezetvédelmi hatóság a nemzeti park igazgatóságok és környezetvédelmi és vízügyi
igazgatóságok véleményének kikérése után tájékoztatja a terv kidolgozóját.
Az átfogó környezetvédelmi tervek koherenciája érdekében szükséges, hogy a települési és
kistérségi környezetvédelmi program tervezetét az illetékes megyei önkormányzat, a megyei
környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanács is
véleményezze. A módosítás előírja a program lakossággal történő megismertetését is.
A 6. §-hoz
A Javaslat az INSPIRE irányelv egyes rendelkezéseinek átültetését valósítja meg, ezáltal
megállapítva a hazai Környezeti Térinformatikai Rendszer felépítésére és az azon keresztül
elérhető téradat-szolgáltatásokra vonatkozó alapvető szabályokat.
A Környezeti Térinformatikai Rendszer rendeletetése a környezetvédelmi célkitűzések
kialakítása és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának elősegítése. A Környezeti
Térinformatikai Rendszert a környezetvédelemért felelős miniszter a különböző
téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt működteti.
A rendszer az Országos Környezeti Információs Rendszerből és a más téradatkezelők által
működtetetett információs rendszerekből áll, és ezen keresztül érhető el közvetlenül az
Európai Unió által működtetett térinformatikai hálózati portál. A Nemzeti Környezeti
Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a
téradatok és téradatkészletek, valamint a metaadatok keresését, megtekintését, letöltését,
átalakítását és a felhasználását biztosító téradat-szolgáltatások.
E szolgáltatások közül a keresési és a megtekintési szolgáltatás ingyenes. A letöltési, az
átalakítási és a lehívási szolgáltatásért a téradatkezelő díjat állapíthat meg. A Javaslat
meghatározza a díjak megállapításakor irányadó elemeket, amelyek megfelelő garanciaként
szolgálnak ahhoz, hogy a díjak mértéke ne haladja meg az indokolt mértéket.
25
A 7. §-hoz
A Javaslat célja, hogy környezetvédelmi ügyféljel alkalmazásával környezetvédelmi
szakértőkről, környezetvédelmi felülvizsgálókról, állapotvizsgálókról személyi adatok
legyenek nyilvántarthatók.
A 8. §-hoz
A Javaslat az engedélyezési eljárást egyértelműsíti azzal, hogy a környezethasználathoz
kapcsolódó létesítési, illetve működési engedély megszerzése előtt minden esetben
környezetvédelmi, illetve környezethasználati eljárás lefolytatása, illetve az engedély
megszerzése szükséges. A Javaslat az eljárás lerövidítését is célozza úgy, hogy a más
jogszabályban foglalt elvi engedély (pl.: építési, vízjogi) beszerzését a környezetvédelmi,
illetve környezethasználati engedély megszerzésével kiváltja.
A 9. §-hoz
Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2007
decemberében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 8. §-ának (1) bekezdésére, valamint 162. §-ának (1) és (3)
bekezdésére tekintettel kezdeményezte a Kvt. módosítását azért, hogy a környezeti
információkat tartalmazó környezeti hatástanulmányok könnyebben - és kevésbé költségesen
-	válhassanak megismerhetővé. A megkeresésnek eleget téve a Kvt. tervezett módosítása
előírja, hogy a környezethasználóknak a környezetvédelmi hatóság részére a
környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti
kérelmet, illetve azok mellékletét, így a környezeti hatástanulmányt, elektronikus
adathordozón is be kell nyújtaniuk, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton
közzétesz. Az INSPIRE - többek között a Kvt. módosítása által történő - hazai átültetésével
együtt meg fognak valósulni azok a technikai fejlesztések, amelyek a környezetvédelmi
hatóságok e közzétételi kötelezettségét elektronikus úton teljesíthetővé teszik.
A 10. §-hoz
A Javaslat a környezetvédelmi (természetvédelmi, tájvédelmi) szakértői tevékenység alapját
teremti meg.
A 11. §-hoz
A Javaslat - a hazai jogszabályokon kívül - a közvetlenül alkalmazandó közösségi
jogszabályokban foglalt előírások, valamint a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, de
nem kifejezetten környezetvédelmi (pl.: adatszolgáltatásra vonatkozó) előírás megszegése
esetére is előírja környezetvédelmi bírság megfizetését.
A 12. §-hoz
A Javaslat meghatározza az EU Víz Keretirányelvvel összhangban, hogy a vizek jó állapotára
vonatkozó környezeti követelményeket 2015-ig kell teljesíteni. A határidőtől - a Víz
Keretirányelv 4. cikk (4) bekezdésével összhangban - a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes
szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a ad eltérési lehetőséget.
26
A 13. §-hoz
Az elmúlt évek folyamán több környezetvédelmi tárgyú jogszabály született a Kvt. 36. §-a
alapján. A 36. § nem tartalmaz valódi felhatalmazást kormányrendelet kiadására, ezért
szükségessé vált a Kvt. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése. Ezeken túl a Javaslat
felhatalmazást ad a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezésével és végrehajtásával
összefüggő szabályok megalkotására, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer
létrehozásnak és működésének szabályainak megállapítására és egyes sajátos szabályozást
igénylő, élő szervezetekre, azok életközösségeire és élőhelyeire vonatkozó szabályok
kormányrendeletben történő kiadására. Ez utóbbi lehetőséget ad a 2008. július 1-jétől
hatályon kívül helyezendő, a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet által
szabályozott rendelkezések kiadására és megteremti a - szintén a Kvt. 36. §-a alapján kiadott
-	a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott
nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet valódi felhatalmazását.
A hatályos rendelkezés nem tartalmaz megfelelő felhatalmazást, a kihirdetett
környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007.
(XII. 23.) Korm. rendelet által szabályozni kívánt rendelkezésekhez. A kormányrendelet
2009. január 1-jétől hatályát veszti, ezért szükséges a megfelelő tartalmú felhatalmazás
megteremtése.
A 14. §-hoz
A Javaslat megteremti a felhatalmazást eddig a Kvt. 89.§ (3) bekezdése alapján miniszteri
rendeletekben kiadott, határértékek meghatározására.
A 15. §-hoz
Az ebben a §-ban lévő módosítás a Kvt. 111. §-ában szereplő jogharmonizációs záradékot
kiegészíti az INSPIRE irányelv részleges átültetésére vonatkozó utalással.
A 16. §-hoz
A Javaslat újabb elemekkel egészíti ki a Tvt. tájvédelemről szóló rendelkezéseit. A módosítás
egyik célja, hogy az elektromos energiát szállító légvezetékek létesítése során kizárólag
madárvédelmi szempontoknak megfelelő műszaki megoldások legyenek alkalmazhatók a
jövőben.
Az áramszolgáltató vállalatokkal közösen végrehajtott természetvédelmi erőfeszítéseknek
köszönhetően az ország területén nagy számban kerülnek átalakításra a vadon élő madárfajok
egyedeinek életét veszélyeztető szabadvezetékek és tartóoszlopok. A javaslat célja, hogy az új
vezetékek létesítésével ne növekedjen a veszélyes, átalakítandó vezetékszakaszok hossza, így
új szakaszok létesítése kizárólag madárbarát megoldással legyen kivitelezhető.
Ezen túlmenően a Javaslat újra megteremti a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó
engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet felhatalmazását. A Tvt. 7. § (4) bekezdése
2007. január 1-ig előírta, hogy „a tájvédelemre vonatkozó előírások érvényesítése érdekében a
Kormány által rendeletben meghatározott és a (2) bekezdésben foglalt tevékenységekkel,
valamint az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) szakhatóságként
működik közre.”
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX.
törvény a szakhatósági hatáskörök meghatározásának kormányrendeleti szintre való utalása
27
mellett 2007. január 1-jével hatályon kívül helyezte a Tvt. 7. § (4) bekezdését.
A rendelkezés hatályon kívül helyezésével azonban nemcsak a szakhatósági feladatok
meghatározása került ki a törvényből, hanem a tájvédelemmel kapcsolatos kormányrendeleti
szintű szabályozásra való utalás is, amely alapján készült az 1990-es évek végén a tájvédelmi
szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm.
rendelet.
A javaslattal felhatalmazást kap a Kormány a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi
tájértékek és az esztétikai adottságok megóvására vonatkozó szabályozás megalkotására, mely
a jövőben megalkotandó, tájvédelemre vonatkozó szabályoknak valamint az Európai Táj
Egyezménnyel kapcsolatos esetleges jogalkotási feladatoknak is keretet ad.
A 17. §-hoz
A rendelkezés megalkotását jogharmonizációs kötelezettség tette szükségessé. Az Európai
Unió Bizottsága a 2008. február 28. napján indult 2007/2480. számú kötelezettségszegési
eljárásban kifogásolta a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág
védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv egyes cikkeinek, köztük a 14.
cikknek és az V. mellékletnek a hazai jogba való átültetését. Az V. melléklet sorolja fel
azokat a közösségi jelentőségű növény- és állatfajokat, amelyek természetből való kivétele,
illetve hasznosítása adminisztratív korlátozást igényelhet. Az irányelv 14. cikkének (1)
bekezdése pedig előírja, hogy „a tagállamok, amennyiben szükségesnek ítélik, intézkedéseket
hoznak annak biztosítására, hogy az V. mellékletben felsorolt vadon élő állat- és növényfajok
példányainak vadonból befogása illetve begyűjtése, továbbá használata összeegyeztethető
legyen a kedvező védettségi állapotuk fenntartásával.” Az V. mellékleten szereplő fajok közül
mindazok, amelyek a hazánkban előfordulnak, „védett”, „fokozottan védett” vagy „az Európai
Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős” státusszal rendelkeznek. Ezek
befogását, begyűjtését, használatát a hatályos természetvédelmi jogszabályok megfelelően
rendezik. A Javaslat az irányelv teljes körű átültetése érdekében azon fajok vonatkozásában is
megteremti a védelmi intézkedések szabályozásának jogszabályi alapját, amelyek
Magyarországon jelenleg nem fordulnak elő.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat a Tvt. védetté nyilvánításról szóló 24. §-át egészíti ki újabb
rendelkezésekkel. Szoros tartalmi összefüggése miatt a Tvt. védetté nyilvánítási eljárásról
szóló rendelkezései közé kerül át az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV.
törvény azon előírása, mely az erdő illetve fásítás védetté nyilvánítását az erdőgazdálkodásért
felelős miniszter egyetértéséhez köti.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat a Tvt. védett természeti területekre vonatkozó szabályait kiegészíti egy új
előírással, amely lehetőséget teremt a természetvédelmi hatóságnak, hogy a védett természeti
területekre vonatkozó hatósági eljárásokban a fényterhelés csökkentésére irányuló
szempontokat érvényesítse.
A 20. §-hoz
A Tvt. 36. § (1) bekezdésének módosítását a jogalkotás során felmerült igény tette
szükségessé. A hatályos szabályozás szerint a természetvédelmi kezelési tervet a védetté
28
nyilvánító jogszabályban kell megállapítani. Egyes, korábban védetté nyilvánított természeti
területek természetvédelmi kezelési tervének kihirdetése azonban nem lehetséges a védetté
nyilvánító jogszabály módosításával, ezért a javaslat módosítja a törvény vonatkozó
rendelkezését, továbbá a természetvédelmi kezelési terveket kihirdető jogszabály
megalkotására külön felhatalmazó rendelkezést is épít a törvénybe.
A 21. §-hoz
A Javaslat a Tvt. 44. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést módosítja annak érdekében,
hogy a kormányrendelet-szintű részletszabályok megalkotásának lehetősége a védett állat- és
növényfajokon túlmenően a gombafajokra és a közösségi jelentőségű fajokra is kiterjedjen.
A 22. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a miniszter Tvt. 56. §-ban meghatározott természetvédelmi igazgatási
feladatait a természetvédelmi célú agrár-vidékfejlesztési támogatások vonatkozásában, ezáltal
jogalapot teremt arra, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztériummal valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal
együttműködésben közösen végezze mindazokat a feladatokat, melyek az Új Magyarország
Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és egyéb természetvédelmi
vonatkozású intézkedései tervezésére, monitorozására és végrehajtására vonatkoznak.
A 23. §-hoz
A Javaslat a Tvt. 68. §-ában foglalt tulajdonjogi rendelkezéseket egészíti ki két újabb
bekezdéssel az állam védett természeti értékekkel és területekkel kapcsolatos elővásárlási
jogának gyakorlása, illetve a barlangok vagyonkezelése vonatkozásában.
A Tvt. 68. § (6) bekezdése értelmében a védett természeti és terület tulajdonjogának
változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg, amelyet a nemzeti park jogosult
gyakorolni. A védett természeti terület tulajdonjogának átruházásakor gyakran tapasztalt
probléma, hogy a törvényen alapuló elővásárlási jogot megsértik. A Legfelsőbb Bíróság 2007.
szeptember 27-én meghozott, 3/2007. számú jogegységi határozata értelmében az
elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez minden esetben
szükséges az eladó(k)nak a jogosult részére kiállított bejegyzést engedélyező nyilatkozata.
Amennyiben az eladók a bejegyzési engedélyt nem adják meg, - a jogegységi határozattal
összhangban - pert kell indítani a bejegyzési engedély pótlása érdekében.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezései szerint az állam nevében
általános keresetindítási joggal az MNV Zrt. rendelkezik. Tekintettel arra a tényre, hogy az
elővásárlással kapcsolatos perek nagy számban jelentkeznek, és speciális helyismeretet
igényelnek, továbbá a költségviselési és természetvédelmi szempontokra is figyelembe véve a
módosítás törvényi felhatalmazást biztosít a nemzeti park igazgatóságok részére az
elővásárlási ügyekkel kapcsolatos peres ügyek vitelére.
Az előbbieken túlmenően a Javaslat a barlangok vagyonkezelői jogáról is rendelkezik: az
állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-ában foglalt lehetőséggel élve a nemzeti
park igazgatóságok hatáskörébe utalja.
A barlangok vagyonkezelői jogának az igazgatóságok részére történő átadása - a közhiteles
nyilvántartásba vételük előrehaladásával párhuzamosan, a vagyonkezelési szerződések
időszakos módosításával - 2003 óta folyamatosan zajlik, és az eddig ismertté vált 4022
barlang 74 %-a vagyonkezelői jogának átadása megtörtént. A vagyonkezelői jog Tvt. általi
rendezése az általános gyakorlatot képezi le, lényegesen csökkenti pl. az újabb barlangok
29
ismertté válásával évről-évre szükségessé váló módosítások miatti adminisztrációs terheket.
A 24. §-hoz
A Javaslat a Tvt. 85. §-ában foglalt felhatalmazó rendelkezéseket sorolja fel és rendszerezi
megfelelő formában.
A 25-26. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a hatályba léptető rendelkezéseket azzal, hogy a Környezeti
Térinformatikai Rendszerre és a környezetvédelmi tervezési rendszerre vonatkozó
módosítások később lépnek hatályba.
A 27. §-hoz
A Javaslat kisebb pontosításokat, illetve a jogszabályon belüli összhang megteremtését célzó
módosításokat, hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Ezen felül szükségessé vált
a Kvt. 110. § (8) bekezdésének d) pontjának hatályon kívül helyezése is, mivel az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (8) bekezdésével nem
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Az Áht. rendelkezése szerint: „A bírságfizetési
kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, valamint a mentességeket törvény, a bírság
mértékét törvény vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
Ennek megfelelően a Kvt. nem tartalmazhat a bírságra vonatkozó miniszteri rendeleti szintű
felhatalmazást.
A 28. §-hoz
A Javaslat a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási
helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982.
december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes
szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény 4. §-ának kiegészítésével
megteremti a felhatalmazást az Egyezmény hatálya alá tartozó védett vizek és vadvízterületek
miniszteri rendeletben történő kihirdetésére.
A 29. §-hoz
A Javaslat a Vgtv. 2. §-ának módosításával megteremti az összhangot a Kvt. 110. §-ának (12)
bekezdésében foglalt rendelkezéssel, azaz egyértelműen meghatározza, hogy a vízgyűjtő-
gazdálkodási tervek készítése miniszteri hatáskörbe tartozik. Ezen túl a Javaslat a vízgyűjtő-
gazdálkodási tervekkel kapcsolatos feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a
vízgazdálkodási tanácsok jelenlegi rendszerét háromszintűvé alakítja, mely tanácsok a
jelenlegi feladatkörük mellett közreműködnek majd a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben is.
Ezzel egyidejűleg jogharmonizációs rendelkezést is tartalmaz. Az EU Hivatalos Lapjának
2007.	november 6-i számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK
irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Az irányelvben
a tagországok részére előírt átültetési határidő: 2009. november 26. Az irányelvben
foglaltaknak megfelelően a vizek kártételei elleni biztonság fokozása érdekében veszély- és
kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készíteni, és a Javaslat megteremti
ezen térképek és tervek készítésére vonatkozó kormányrendeleti szintű felhatalmazást is.
30
A fentieken túl a Javaslat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény felhatalmazó
rendelkezéseit egészíti ki, amelynek indoka egyrészt az egyes jogszabályok és jogszabályi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvénnyel hatályon kívül
helyezetett jogszabályok, másrészt - a Kvt. 36. §-ára való hivatkozással kiadott - a közműves
szennyvízelvezető és - tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó
Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programról szóló kormányrendelet
kiadásához a felhatalmazás megteremtése.
A 30. §-hoz
Ezen § a törvénymódosítás jogharmonizációs záradékát tartalmazza tekintettel arra, hogy a
Javaslat az INSPIRE irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv, az árvízkockázatok értékeléséről
és kezeléséről szóló parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a közösségi cselekvés kereteinek
a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK
parlamenti és tanácsi irányelv részleges átültetését is megvalósítja.
31