﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/6443. számú
törvényjavaslat
a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. október
2008. évi.......törvény
a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről
Az Országgyűlés a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
kiegészítéseként, a villamosenergia-iparban kötött hosszú távú villamos energia és
kapacitás-lekötési megállapodások helyzetének az európai közösségi joggal és a
nemzeti érdekekkel összeegyeztethető, haladéktalan rendezése érdekében, valamint a
Magyarország által a hosszú távú villamos energia és kapacitás-lekötési
megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló, 2008. június 4-ei
C(2008)2223 számú európai bizottsági határozat előírásaira figyelemmel a következő
törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1.	§ (1) A törvény hatálya egyrészről a Magyar Villamos Művek Rt., valamint
másrészről a Budapesti Erőmű Rt., a Dunamenti Erőmű Rt., a Mátrai Erőmű Rt., a
Tiszai Erőmű Rt., a Csepeli Erőmű Rt., a Paksi Atomerőmű Rt. illetve a Pécsi
Erőmű Rt. között létrejött, hosszú távú villamos energia és kapacitás-lekötési
megállapodásokra, és e megállapodások keretében ugyanezen társaságok, illetve
ezek jogutódai között kötött egyéb, villamos energia és kapacitás-lekötésre
vonatkozó szerződésekre (a továbbiakban együtt: Megállapodás), azok
megszűnésére, a Megállapodásból származó tiltott állami támogatás visszafizetésére
és az átállási költséggel való csökkentésére terjed ki.
(2)	A Megállapodásokra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a
továbbiakban: Vet.) rendelkezéseit az ebben a törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
2.	§ E törvény alkalmazásában
1.	átállási költség: a Megállapodás megszűnése következtében a piaci
működés során a kompenzációs időszak végéig meg nem térülő
eladói beruházások előzetesen számított legmagasabb összege,
2.	beruházás: azon tételek, amelyek az eladó villamos energia
előállítására szolgáló eszközeivel összefüggésben merültek fel, és
amely eszközök 2004. május 1-jéig aktiválásra kerültek, vagy amely
eszközök beszerzése vagy kivitelezése eddig az időpontig már
gazdaságosan nem volt leállítható, továbbá azon eszközök, amelyek
ezek további - a kompenzációs időszakon belüli - működtetéséhez
elengedhetetlenül szükségesek,
3.	eladó: a Megállapodás eladói oldalán álló villamos energia termelői
engedélyes társaság vagy jogutódja,
4.	kompenzációs idő'szak: 2009. január 1-je és az adott eladóval
megkötött legkésőbb lejáró Megállapodás időpontja közötti időszak,
5.	visszafizetendő'állami támogatás: az eladó által 2004. május 1-je óta
a Megállapodás megszűnéséig elért, a Megállapodásból fakadó
árbevétel azon része, amely a Megállapodás hiányában nem
1
keletkezett volna, vagy nem állt volna fenn, ideértve a
megszüntetésből származó árbevételt is,
6.	felek: az eladó és az MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.
A Megállapodás megszűnése
3.	§ (1) A Megállapodás 2008. december 31-én megszűnik (a továbbiakban: a
törvény erejénél fogva történő megszűnés), ha ezt megelőzően a felek azt -
legkésőbb 2008. december 31-ei hatállyal - más módon meg nem szüntetik.
(2)	A Megállapodás törvény erejénél fogva történő megszűnése esetén a felek
kötelesek egymással a Megállapodás alapján teljesített szolgáltatások
tekintetében elszámolni; további, a Megállapodásból származó igényt nem
érvényesíthetnek.
(3)	A Megállapodásnak a törvény erejénél fogva történő megszűnéstől eltérő,
legkésőbb 2008. december 31-ei hatállyal való megszűnését a felek a
megszüntető okirat egyidejű megküldésével haladéktalanul kötelesek
bejelenteni a Magyar Energia Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal).
(4)	Amennyiben a megszüntető okirat 2008. december 31-éig nem érkezik
meg a Hivatal részére, akkor a megszüntető okirat - a Megállapodás
megszüntetésének kimondásán túli részében, a megszüntetés érvényességét
nem érintve - semmis. E megegyezés semmissége nem eredményezi a
Megállapodás megszüntetésére vonatkozó szerződés érvénytelenségét akkor
sem, ha a felek e rész nélkül azt nem kötötték volna meg. Ebben az esetben a
felek elszámolására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	A Megállapodásnak a törvény erejénél fogva történő megszűnésétől eltérő
megszűnése esetén érvénytelen a feleknek a Megállapodás feltételei szerinti,
2008.	december 31-ét követő teljesítésre vonatkozó megegyezése. E
megegyezés érvénytelensége nem eredményezi a Megállapodás
megszüntetésére vonatkozó szerződés érvénytelenségét akkor sem, ha a felek e
rész nélkül azt nem kötötték volna meg.
(6)	Az eladó a Megállapodásban lekötött villamos energia termelői kapacitást,
és az azon termelt villamos energiát a Vet. szabályai szerint 2008. december
31.	utáni teljesítési időponttal szabadon értékesítheti.
Az eladó visszafizetési kötelezettsége
4.	§ (1) Az eladót az Európai Bizottság által jóváhagyott és külön jogszabályban
rögzített módszertan alapján meghatározott visszafizetendő állami támogatás
tekintetében, a Magyar Állam javára visszafizetési kötelezettség terheli.
(2)	A visszafizetendő állami támogatásra vonatkozó számítás módszertanának
alapja a Megállapodás szerint értékesített villamosenergia-kapacitások,
villamosenergia-mennyiség, és az ezekkel elért árbevétel összehasonlítása
azzal az árbevétellel, amelyet az eladó a Megállapodás hiányában egy hosszú
távú Megállapodások nélkül működő külön jogszabályban meghatározott
vélelmezett villamos energia piacon (a továbbiakban: vélelmezett piac)
érhetett volna el.
2
(3)	Visszafizetési kötelezettség abban az esetben keletkezik, ha a (2) bekezdés
szerinti összehasonlítás eredményeként az eladó a Megállapodásokon keresztül
a vélelmezett piaci folyamatokhoz képest magasabb árbevételt ért el.
(4)	Ha az eladó által a Megállapodás alapján folytatott értékesítésekből
keletkező árbevétellel és az adózás előtti nyereséggel összefüggésben
teljesített adókötelezettség összege meghaladja az eladót a vélelmezett piacon
számított villamosenergia-kapacitások, villamosenergia-mennyiség
értékesítéséből keletkező árbevétellel és az adózás előtti nyereséggel
összefüggésben - az adott időszakra vonatkozó jogszabályok alapján - terhelő
adókötelezettség összegét, akkor e két adófizetési kötelezettség különbözetét a
visszafizetendő állami támogatást csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(5)	A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben a visszafizetendő támogatás
szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a Megállapodás 2008. december 31-én
szűnt meg.
Az átállási költség
5.	§ (1) Az eladó által visszafizetendő állami támogatás összege csökken az átállási
költség összegével.
(2)	Az átállási költség kiszámításának Európai Bizottság által jóváhagyott
módját és eladónkénti összegét külön jogszabály határozza meg.
(3)	A (1) bekezdés szerinti számítást követően fennmaradó átállási költség
nem kerül kifizetésre, arra vonatkozó igényt az eladó nem érvényesíthet.
A Hivatal eljárása
6.	§ (1) A Hivatal 2009. március 5-éig határozattal megállapítja
a)	a Megállapodás keretében nyújtott visszafizetendő állami támogatások
összegét és
b)	az 5. § (1) bekezdése szerint csökkentett összeget.
(2)	A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg befizetésére a Hivatal 30 napos
határidőt állapít meg. Ha a teljesítésre megállapított határidő eredménytelenül
telt el, a Hivatal haladéktalanul megkeresi az állami adóhatóságot, hogy az a
végrehajtás iránt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A.
§ (11) bekezdésében foglaltak alapján járjon el.
(4)	A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, új rafelvételi eljárásnak és
méltányossági eljárásnak.
(5)	A Hivatal felügyeleti szerve nem változtathatja meg és nem semmisítheti
meg a Hivatal határozatát. A Hivatal határozatának végrehajtására a
keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya.
(6)	A határozat végrehajtása nem függeszthető fel. A végrehajtás során fizetési
kedvezmény nem engedélyezhető.
3
7.	§ (1) A visszafizetendő állami támogatás összegéből levont átállási költség
összegét a Hivatal külön jogszabályban meghatározottak szerint, a ténylegesen
elért árbevétel és tényleges ráfordítás alapján felülvizsgálja.
(2)	A Hivatal a felülvizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza és eljárására a 6. § (2)-(6)
bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadók.
8.	§ (1) A visszafizetendő állami támogatás összegéből levont átállási költség
időarányos részét az eladó köteles a Magyar Állam javára visszafizetni, ha
a)	villamos energia termelő teljesítményét indokolatlanul visszatartja,
b)	villamos energia termelői engedélyének szüneteltetését kéri, a szüneteltetés
ideje alatt, vagy
c)	villamos energia termelői engedélyét visszavonták (a továbbiakban:
jogosulatlanul beszámított átállási költség).
(2)	A jogosulatlanul beszámított átállási költséget a kompenzációs időszakból a
teljesítmény visszatartás vagy a szünetelés idejére vagy az engedély
visszavonásától a kompenzációs időszak végéig terjedő időszakra kell
számítani.
(3)	A Hivatal kötelezi az eladót a jogosulatlanul beszámított átállási költség
megfizetésére. A Hivatal eljárására a 6. §-ban foglaltak az irányadók.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti indokolatlan teljesítmény-visszatartás
tényét a Vet. 5. §-ának megfelelő alkalmazásával a Hivatal állapítja meg.
Pénzügyi rendelkezések
9.	§ (1) Az eladó a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti és a 8. § (3) bekezdése
szerinti összeget a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01501308
Központi letéti számlára fizeti be.
(2)	Az eladónak az (1) bekezdés szerinti összeget a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti egyéb ráfordításként
kell elszámolnia.
(3)	Az (1) bekezdés alapján befolyt pénzeszközöket a Magyar Államkincstár
kezeli.
10.	§ (1) A Központi letéti számlán ezen a címen befizetett összeget a Hivatal a Vet.
142. §-ának a) pontja szerinti átvitel-rendszerirányítási díjra vonatkozó, a
tárgyévet követő évre vonatkozó javaslatának előkészítése során csökkentő
tételként veszi figyelembe.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti költségcsökkentés eredményeként kieső bevételt a
rendszerirányító részére a Központi letéti számla terhére kell megtéríteni.
Felhatalmazó rendelkezések
11.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az Európai Bizottság által jóváhagyott módszertanok alapján
aa)	a Megállapodás keretében nyújtott, visszafizetendő állami támogatások
kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat,
4
ab)	az átállási költség kiszámításának módjára, eladónkénti összegére és
felülvizsgálatának módjára, időpontjára és jogkövetkezményeire vonatkozó
részletes szabályokat;
b)	az átviteli rendszerirányítási díj csökkentésének fedezetére szolgáló
ellentételezés kifizetésére vonatkozó szabályokat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogszabályok előkészítésében a Hivatal
közreműködik.
Záró rendelkezések
12.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Amennyiben az eladó villamos energia termelő teljesítményét a 2009. évre
történő értékesítés során a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint visszatartja, a
Hivatal a 8. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 6. § (1)
bekezdése szerinti határozatában az 5. § (1) bekezdése szerint csökkentett
összeget nem állapítja meg. Ebben az esetben a Hivatal a 6. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti összeg befizetésére kötelezi az eladót.
(3)	Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése
szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási
térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 28. §-ában meghatározott
jelentéstételi kötelezettséget - a Hivatal minden tárgyévet követő év április 30-
áig megküldött adatszolgáltatása alapján - a pénzügyminiszter teljesíti az
Európai Bizottság felé.
(4)	A 2. § 1. pontjában foglalt átállási költséggel való csökkentésre csak a
támogatási program Európai Bizottság általi előzetes jóváhagyását követően
kerülhet sor.
(5)	Ez a törvény a Magyarország által a hosszú távú villamos energia és
kapacitás-lekötési megállapodások keretében nyújtott állami támogatásokról
szóló C(2008)2223 számú európai bizottsági határozat végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vet. 147. § (1) bekezdésének c)
pontja hatályát veszti. Ez a bekezdés e törvény hatálybalépését követő napon
hatályát veszti.
5
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Bizottság (Bizottság) 2005. november 9-én az EK Szerződés 88. cikk (2)
bekezdése alapján hivatalos vizsgálati eljárást indított a magyarországi hosszú távú
villamos energia és kapacitás-lekötési megállapodások (HTM) esetleges tiltott állami
támogatás jellege miatt. A Bizottság 2008. június 4-én meghozta az eljárást lezáró
határozatát, amelyben elrendeli valamennyi HTM megszüntetését, és a tiltott állami
támogatások visszafizettetését az érintett erőművekkel.
A visszatérítendő támogatás pontos összegét nem tartalmazza a határozat, hanem egy
módszertant (szimulált piac), ami alapján a magyar hatóságoknak kell azt erőművenként
kiszámolniuk, és a végeredményt a Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A visszafizetendő
támogatás az egyes erőműveknél a tényleges bevétel és a feltételezett (egyetlen HTM
sincs hatályban, és minden egyéb tényező hasonlóan alakul) piaci áron való értékesítés
bevételének különbsége Magyarország EU csatlakozása (2004. május 1.) és a HTM
megszűnésének ideje közötti időszak alatt, kamatos kamatokkal növelt összegben.
Neelie Kroes versenyjogi biztos asszony 2008. július 19-ei levele alapján látszik elvi
lehetőség a visszafizetendő támogatás összegének csökkentésére, amennyiben az adott
erőmű rendelkezik meg nem térült beruházással, annak összegével csökkenthető a
visszafizetendő támogatás összege. A meg nem térült beruházás kiszámítási
módszertanát, és az egyes erőművekre vonatkozó meg nem térült beruházási értékeket a
magyar hatóságoknak szintén jóvá kell hagyatniuk a Bizottsággal.
A határozat végrehajtása érdekében szükséges törvényt alkotni.
A törvény hatálya kiterjed a Magyar Villamos Művek Rt., valamint a Budapesti Erőmű
Rt., a Dunamenti Erőmű Rt., a Mátrai Erőmű Rt., a Tiszai Erőmű Rt., a Csepeli Erőmű
Rt, a Paksi Atomerőmű Rt. és a Pécsi Erőmű Rt. között létrejött, hosszú távú villamos
energia és kapacitás-lekötési megállapodásokra és e megállapodások keretében
ugyanezen társaságok, illetve ezek jogutódai között kötött egyéb, villamos energia és
kapacitás-lekötésre vonatkozó szerződésekre, azok megszűnésére, a HTM-ből származó
tiltott állami támogatás visszafizetésére és ennek az átállási költséggel való
csökkentésére.
Célja egyrészről, hogy 2008. december 31-ével, az addig egyéb úton meg nem
szüntetett HTM-ek is megszűnjenek, másrészről a tiltott állami támogatások a Bizottság
által előírt időn belül visszafizetésre kerülhessenek, azzal, hogy az erőművek az átállási
költség összegével csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat.
Az Európai Bizottság határozatának megfelelően a HTM-ket a határozat időpontjához
képest hat hónapon belül, 2008. december 5-éig kell megszüntetni. Tekintettel arra
azonban, hogy a 2008. évi kapacitásokat az erőművek már 2007. őszén lekötötték,
célszerű a megszüntetés határidejét 2008. december 31-ében maghatározni. Ehhez az
Európai Bizottság végrehajtásért felelős egységének vezetője - a magyar hatóságok
kérésének megfelelően - levélben hozzájárulását adta.
A szerződések megszűnése: A szerződéseknek legkésőbb 2008. december 31-ig meg
kell szűnniük. Lehetőség van arra is, hogy a szerződést a felek közös megegyezéssel,
6
vagy bármely fél egyoldalú felmondásával szüntessék meg, amelyről kötelesek
tájékoztatni a Magyar Energia Hivatalt (Hivatal) a vonatkozó dokumentumok
megküldésével. Mivel a HTM-ek hatása 2009. január 1-jétől egyáltalán nem
érvényesülhet, a HTM-ek alapján 2009-re semmilyen értékesítési kötelezettség nem
vállalható az erőművek részéről, bármilyen erre vonatkozó szerződés 2008. december
31-én szintén megszűnik.
A tervezetben a szerződési szabadságba való beavatkozás, a szerződések
megszűnésének, végső soron a törvény általi megszüntetésének indoka a piac megfelelő
működésének biztosítása, illetve az Alkotmány 2/A. §-a szerinti európai uniós
kötelezettségeinknek való megfelelés. Az Európai Közösségről szóló Szerződés 87. és
88. cikke alapján az Európai Bizottság által hozott határozat szerint a hosszú távú
villamos energia és kapacitási-lekötési megállapodások kereskedelemkorlátozó és
versenytorzító hatása sérti az egységes belső piac megfelelő működését, ezért tiltott
állami támogatásnak minősül. Az Európai Bizottság határozata alapján a Magyar Állam
lényeges jogos érdekeit sérti a szerződések fenntartása, és társadalmi méretű igény
fűződik megszüntetésükhöz. Összgazdasági, továbbá nemzetgazdasági szempontok a
szerződési szabadság közérdekű korlátozását, a szerződések megszüntetését teszik
szükségessé.
Visszafizettetés: Visszafizetendő összeg alatt a törvény a külön jogszabályban
meghatározott módszertan szerint számított, az eladó által 2004. május 1-je óta a
szerződés megszűnéséig elért, a szerződésből fakadó olyan árbevételt ért, amely a
szerződés hiányában nem keletkezett volna, vagy nem állt volna fenn. A visszafizetendő
állami támogatást továbbá az eladó által teljesített, így különösen a társasági adó, helyi
iparűzési adó és a különadó kötelezettség figyelembe vételével kell kiszámítani.
A visszafizettetés részletes módszertanát nem a törvény szabályozza, csupán annak
alapelveit. (A HTM szerint értékesített villamos energia kapacitások, villamos energia
mennyiség, és az ezekkel elért árbevétel összehasonlítása azzal a villamos energia
kapacitással, villamos energia mennyiséggel és az azokhoz kapcsolódó bevétellel,
melyet az adott eladó a HTM hiányában egy hosszú távú szerződések nélkül működő
vélelmezett villamos energia piacon értékesíthetett, illetve elérhetett volna.) A
visszafizettetés részletes módszertanára vonatkozóan a törvény felhatalmazást ad a
Kormány számára, hogy azt rendeletben - a Bizottság által jóváhagyott módszernek
megfelelően - szabályozza. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy az erőművek az
átállási költség összegével csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat. Az átállási
költség számításának részleteiről szintén kormányrendelet fog rendelkezni a Bizottság
által hivatalos határozatban jóváhagyott módszernek megfelelően.
Az eladó által visszafizetendő állami támogatás összege csökken az átállási költség
előzetesen számított összegével. Az átállási költség számított összegét a Hivatal külön
jogszabályban meghatározottak szerint, a ténylegesen elért árbevétel alapján
felülvizsgálja. A Hivatal a felülvizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
Az eladó által visszafizetendő állami támogatás összege csökken az átállási költség
előzetesen számított összegével.
7
Átállási költség: Az átállási költség elvi maximuma külön jogszabályban meghatározott
módszer szerint számítandó. Az átállási költségre vonatkozó módszertant, és
erőművenkénti összegét - törvényi felhatalmazás alapján - kormányrendelet határozza
meg.
Az átállási költség számított összegét a Hivatal külön jogszabályban meghatározott
módszertan szerint és időszakonként, a ténylegesen elért árbevétel alapján
felülvizsgálja. Az előzetesen számított átállási költség felülvizsgálatára - az
időszakonkénti felülvizsgálattól függetlenül - abban az esetben is sor kerül, ha az erőmű
a termelő tevékenységét indokolatlanul visszatartja, az engedélyének szüneteltetését
kéri, vagy az engedélyt visszavonják.
Az előzetes politikai egyeztetés alapján az erőművek arra jogosultak, hogy az átállási
költség összegével csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat, azonban a tiltott
támogatás mértékét meghaladó meg nem térült beruházásokra kompenzáció nem
adható.
Az Európai Unió 1996-ban határozta meg a villamosenergia-piac liberalizációjának
alapelveit a villamosenergia belső piacának közös szabályairól szóló 1996/92/EK
parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásával (amelyet 2004 júliusától felváltott a
2003/54/EK irányelv). A közösségi liberalizációt megelőzően, a még zárt piacon a
tagállamok hosszú távon rögzítették az árakat, ami garantálta a villamosenergia
termelésében és szolgáltatásában érdekelt vállalkozások hosszú távú nyereségességét. A
hosszú távú stabilitás perspektívájában a vállalkozások különböző hosszú távú
felvásárlási és eladási szerződéseket kötöttek, valamint nagyberuházásokba fektettek be.
A liberalizáció következtében a fogyasztói árak jelentősen csökkentek, és ennek
eredményeképpen - az ún. átállási költségek1 kialakulásával - az érintett vállalkozások
életképessége veszélybe került. Fennállt annak a veszélye, hogy a vállalkozások
egyfelől képtelenek a közszolgálati kötelezettségek biztosítására, másfelől az átállási
költségeket a közüzemi fogyasztókra hárítják. A Bizottság ezért úgy vélekedett, hogy az
átállási költségek kompenzálására nyújtott állami támogatásra a közérdek
szempontjából - bizonyos feltételek mellett - szükség lehet. A támogatás csak abban az
esetben egyeztethető össze az irányelvvel, tehát a villamosenergiára vonatkozó
közösségi szabályokkal, amennyiben az csak és kizárólag az átállási költségek
kompenzálására irányul.
Az Európai Bizottság 2001. július 7-i közleménye tartalmazza az átállási költségek
ellentételezésére nyújtandó állami támogatások elbírálásának elveit2 és meghatározza
azokat a feltételeket, amelyek alapján valamely költség átállási költségnek minősül
(olyan visszavonhatatlan hosszú távú garanciák, kötelezettségvállalások, illetve
beruházások, amelyek a normál üzletmeneten kívül esnek, és amelyeknek való
megfelelés egyértelműen az irányelv elfogadása nyomán lehetetlenné válhat, és az adott
vállalkozás életképességét - bizonyíthatóan - jelentősen veszélyezteti). A Bizottság
kedvezően áll a csökkenő mértékű támogatáshoz és az elbírálásnál figyelembe veszi,
1
(a hosszútávú szerződésekkel lekötött, a versenyképesség megőrzése miatt azonban az árakban meg
nem jelenített különféle kötelezettségvállalások ráfordításai, költségei)
2 Commission Communication relating to the methodology for analysing state aid linked to stranded costs
8
hogy a támogatás finanszírozását a tagállam ne olyan módszerrel oldja meg, amely a
villamosenergia-piac torzításához vezethet (pl. a tagállamok közötti tranzit villamos
energiára kivetett adóval).
Eljárási kérdések: A tiltott támogatás, valamint a beszámítható meg nem térült
beruházások mértékéről, a visszafizettetésről a Hivatal hoz határozatot legkésőbb 2009.
március 5-ig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján. Figyelembe véve az eljárás specialitását a
törvénytervezet bizonyos kivételeket (szűkebb jogorvoslat, szorosabb határidő stb.)
állapít meg. Amennyiben a határozatban foglalt önkéntes teljesítésre nyitva álló 30
napos határidő eredménytelenül telik el, a Hivatal megkeresi az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatalt a határozat végrehajtása érdekében. A határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak. A határozat
végrehajtásának felfüggesztését sem a Hivatal, sem hazai bíróság nem rendelheti el,
azonban a Hivatal határozata hazai bíróság előtt megtámadható. A végrehajtás során
fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. A Hivatal felügyeleti szerve nem
változtathatja meg és nem semmisítheti meg a Hivatal határozatát.
Pénzügyi rendelkezések: A törvény meghatározza, hogy mely számlára kell a tiltott
támogatásokat és a jogosulatlanul igénybe vett átállási költséget visszafizetni, valamint
rendelkezik a visszafizetendő támogatások felhasználásáról.
Részletes indokolás
Az általános rendelkezésekhez (1-2. §-hoz)
Az Európai Bizottság 2008. június 4-én meghozta eljárást lezáró határozatát (Határozat)
a C-41/2005. sz. ügyben. A Határozat címzettje Magyarország, a Határozat a tagállam
valamennyi szervére, többek között a bíróságokra nézve is kötelező. A Határozat az itt
felsorolt erőművek szerződéseit érinti, a végrehajtás e szerződésekhez kapcsolódik.
Az értelmező rendelkezések tartalma a Határozat végrehajtásából fakad, és az
előterjesztő azon szándékából, hogy éljen a közösségi szabályozás adta beszámítási
lehetőséggel a visszafizetendő támogatások csökkentése érdekében. Az „átállási
költség” fogalom az ex ante maximum (bruttó) összeget jelenti, amely beszámításra
kerülhet a visszafizetendő támogatási összegbe.
A „visszafizetendő állami támogatás” fogalma nem azonos az egyes erőművek (eladók)
által ténylegesen megfizetendő összeggel, tekintettel a fentiekben említett beszámítási,
csökkentési lehetőségre.
A Megállapodás megszűnéséhez (3. §-hoz)
A Határozat kötelezően betartandó határidőt határoz meg a szerződések és azok
hatásainak megszüntetésére. Ez a határidő 2008. december 5. Az Európai Bizottság
végrehajtásért felelős egységének vezetője azonban - a magyar hatóságok kérésének
megfelelően - levélben engedélyezte a szerződések 2008. december 31-ével történő
megszüntetését, tekintettel arra, hogy a 2008. évi kapacitásokat az érintett erőművek
9
már a tavalyi év során a teljes idei évre vonatkozóan, így 2008. december 31-éig
lekötötték.
A felek saját szándékuk szerint is megszüntethetik szerződésüket, ám ennek ellenére e
törvény rendelkezései vonatkoznak rájuk. Így kötelesek a tiltott állami támogatás
visszafizetésére és - a számítások eredményeitől függően - ők is részesülhetnek
beszámításban.
A 3. § (1) bekezdése azt jelenti, hogy a felek által 2008. december 31-i hatállyal meg
nem szüntetett Megállapodás a törvény erejénél fogva megszűnik. Ez egyidejűleg azt is
jelenti, hogy a megszüntető megállapodásba esetlegesen beiktatott bontó feltétel
későbbi beállása sem jelenti a HTM „feléledését”, mert a rendelkezés első mondata
szerint ez esetben a törvény erejénél fogva történő megszűnés áll be.
Az általános polgári jogi szabályokra figyelemmel a törvényjavaslat - élve a Ptk. 329. §
második mondatában foglalt lehetőséggel - egyértelműen rendelkezik arról, hogy a
Megállapodásnak a törvény erejénél fogva történő megszűnésétől eltérő megszűnése
esetén érvénytelen a feleknek a Megállapodás feltételei szerinti, 2008. december 31-jét
követő teljesítésre vonatkozó megegyezése. E megegyezés érvénytelensége nem
eredményezi a Megállapodás megszüntetésére vonatkozó szerződés érvénytelenségét
akkor sem, ha a felek e rész nélkül azt nem kötötték volna meg.
Amennyiben a megszüntető okirat nem érkezik meg 2008. december 31-éig a Hivatalba,
a törvény szerint a megszüntetésre vonatkozó rendelkezések kivételével a megegyezés
semmis. A szabályozás célja, hogy a felek Megállapodások megszüntetésére vonatkozó
akaratát a törvény ne írja felül.
Az Alkotmánybíróság elé számos olyan jogszabály került, amelyekkel kapcsolatban az
Alkotmányból levezethető szerződési szabadság elvének sérelme merült fel. A Ptk. 226.
§ (2) bekezdése alapján jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések
tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. A Ptk. 226. § (2) bekezdése szerint, ha a
szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti
a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a
szerződéstől elállhat. A szerződési szabadság jogszabály általi korlátozására az
Alkotmánybíróság elé került ügyekben eddig jellemzően a piacgazdaság megteremtése,
illetve a már létrejött piac megfelelő működése érdekében került sor.
Az Alkotmánybíróság a 7/2006. (II. 22.) AB határozatában összefoglalta, és
megerősítette a szerződési szabadsággal kapcsolatos gyakorlatát, és a következőket
mondta ki: „az alkotmánybírósági gyakorlatban a szerződési szabadság az Alkotmány 9.
§ (1) bekezdésében biztosított piacgazdaság lényegi elemének és önálló alkotmányos
jognak (de nem alapvető jognak) minősül [13/1990. (VI. 18.) AB határozat, ABH
1990, 54, 55.; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 153.]. A gazdasági
verseny szabadságáról rendelkező alkotmányos szabály [Alkotmány 9. § (2) bekezdés]
is a szerződési szabadság biztosítását követeli meg [61/1993. (XI. 29.) AB határozat,
ABH 1993, 358, 360.]. Az Alkotmányból ily módon levezetett szerződési szabadság
korlátozása akkor nem alkotmánysértő, ha a korlátozásnak ésszerű indoka van
[16/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995, 466.; 66/1995. (XI. 24.) AB határozat,
ABH 1995, 333.].”
10
A fenti alkotmánybírósági határozat hivatkozik az Alkotmánybíróság 32/1991. (VI. 6.)
AB határozatára is, amelyben a testület a fennálló, tartós szerződések jogszabállyal
történő megváltoztatásának alkotmányosságát vizsgálta. Elvi éllel mutatott rá, hogy „a
szerződési szabadság tehát a piacgazdaság egyik lényegi eleme, amely azonban
alkotmányos alapjognak nem tekinthető. (...) A szerződési szabadság - a fent kifejtettek
szerint - alkotmányosan még lényegi tartalmat illetően is korlátozható, amennyiben a
korlátozás végső eszközének fennállnak az alkotmányos indokai.” Ebben a döntésében a
testület megállapította azt is, hogy „összgazdasági, továbbá nemzetgazdasági
szempontok a szerződési szabadság közérdekű korlátozását esetenként szükségessé
teszik”. Ilyen korlátozási terület az Alkotmánybíróság szerint „a versenykorlátozások
joga, a kartelljog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a szervezeti egyesülések
ellenőrzése, az árszabályozás, a szabványszerződések, a környezetvédelem, a
fogyasztóvédelem”. A hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyok esetén is
ésszerűen indokolható a szerződési szabadságba történő állami beavatkozás „ugyanis a
jelentős gazdasági - esetleg politikai -, pénzügyi és egyéb társadalmi változások
nyilvánvalóan hatást gyakorolnak” a hosszú távú szerződésekre.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezekben a kivételes esetekben „az állami
beavatkozásra, a szerződési kötelezettségek átértékelésére, megváltoztatására,
esetlegesen a szerződések megszüntetésére kifejezetten szükség van”.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kivételességet - amelynek fennállása esetén
a meglevő jogviszonyok tartalma jogszabály útján módosítható - éppúgy esetenként,
jogszabályonként kell vizsgálni, mint a bírósági szerződésmódosítás alkalmazhatóságát
az egyedi jogviszonyokban. Jogszabályonként külön-külön eldöntendő kérdés tehát az,
hogy mikor felel meg a fennálló szerződési kapcsolatokba való állami beavatkozás az
Alkotmánynak, illetőleg az előbbi szempontoknak.
A tervezetben a szerződési szabadságba való beavatkozás, a szerződések
megszűnésének, végső soron a törvény általi megszüntetésének indoka a piac megfelelő
működésének biztosítása, illetve az Alkotmány 2/A. §-a szerinti európai uniós
kötelezettségeinknek való megfelelés. Az Európai Közösségről szóló Szerződés 87. és
88. cikke alapján az Európai Bizottság által hozott határozat szerint a hosszú távú
villamos energia és kapacitási-lekötési megállapodások kereskedelemkorlátozó és
versenytorzító hatása sérti az egységes belső piac megfelelő működését, ezért tiltott
állami támogatásnak minősül. Az Európai Bizottság határozata alapján a Magyar Állam
lényeges jogos érdekeit sérti a szerződések fenntartása, és társadalmi méretű igény
fűződik megszüntetésükhöz. Összgazdasági, továbbá nemzetgazdasági szempontok a
szerződési szabadság közérdekű korlátozását, a szerződések megszüntetését teszik
szükségessé.
Az eladó visszafizetési kötelezettségéhez (4. §-hoz)
A Határozat visszafizetendő támogatás alatt az eladó által 2004. május 1-je óta a
szerződés megszűnéséig elért, a szerződésből fakadó olyan bevételt ért, amely a
szerződés hiányában nem keletkezett volna, vagy nem állt volna fenn, módosítva azt - a
külön jogszabályban meghatározottak szerint - a megfizetett adóval, így különösen a
teljesített társasági adó, különadó és helyi iparűzési adó mértékével.
A visszafizettetés részletes módszertanát nem a törvény szabályozza, csupán annak
alapelveit. Az alapelv a következő: a HTM szerint értékesített villamos energia
11
kapacitások, villamos energia mennyiség, és az ezekkel elért bevétel összehasonlítása
azzal a villamos energia kapacitással, villamos energia mennyiséggel és az azokhoz
kapcsolódó bevétellel, melyet az adott eladó a HTM hiányában egy hosszú távú
szerződések nélkül működő vélelmezett villamos energia piacon értékesíthetett, illetve
elérhetett volna.
A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy az erőművek az átállási költség összegével
csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat annak érdekében, hogy az Európai
Bizottság Határozata ne jelentsen számukra a mai piaci viszonyok között aránytalan
terhet, szélsőséges esetben ne vezessen az erőmű működőképességének
veszélyeztetéséhez, a villamosenergia-kínálat szűkösségével terhelt európai piaci
helyzetben.
A 4. § (5) bekezdésében található vélelem nem dönthető meg. A szabályozás célja, hogy
magánjogi szerződések Megállapodások megszüntetésére vonatkozó részét nem érintve,
arról rendelkezzen, hogy a visszatérítendő támogatások számítása során a törvény
rendelkezéseit kelljen alkalmazni.
Az átállási költség (5. §-hoz)
Neelie Kroes biztos asszony 2008. július 19-ei levele alapján lehetőség van a
visszafizetendő támogatás összegének csökkentésére, amennyiben az adott erőmű
rendelkezik meg nem térült beruházással, annak összegével csökkenthető a
visszafizetendő támogatás mértéke. Az előterjesztők e lehetőséggel a tervezet szerint
élni kívánnak. A meg nem térült beruházás kiszámítási módszertanát, és az egyes
erőművekre vonatkozó meg nem térült beruházási értékeket a magyar hatóságoknak az
ősz folyamán jóvá kell hagyatniuk a Bizottsággal, így ezek kormányrendeletben
kerülnek szabályozásra, e törvény csupán a felhatalmazást adja meg, és az alapelveket
rögzíti.
Az előzetes politikai egyeztetés alapján az erőművek arra jogosultak, hogy az átállási
költség összegével csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat, azonban a tiltott
támogatás mértékét meghaladó meg nem térült beruházásokra kompenzáció nem
adható.
A Hivatal eljárásához (6-8. §-hoz)
Tekintettel arra, hogy a Határozatban meghatározott tiltott állami támogatás
tekintetében konkrét támogatást nyújtó szerv nem határozható meg, a feladat jellegéből
adódóan a végrehajtható közigazgatási határozat meghozatalára a törvény a Hivatalt
jelöli ki. A kormányhivatal határozatot hoz a tiltott támogatás, valamint a beszámítható
meg nem térült beruházások mértékéről, a visszafizettetésről a Határozatban
meghatározott határidőn belül, lehetővé téve az érintett erőművek számára az önkéntes
végrehajtást.
Az átállási költség összegét a Hivatal külön jogszabályban meghatározottak szerint, a
ténylegesen elért árbevétel alapján felülvizsgálja. A Hivatal a felülvizsgálat eredménye
alapján a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
12
Figyelembe véve az eljárás specialitását, indokolt, hogy jelen tervezet a Ket.
rendelkezéseihez képest bizonyos kivételeket (szűkebb jogorvoslat, szorosabb határidő,
felügyeleti jog korlátozása, azonnali végrehajthatóság stb.) állapítson meg.
Amennyiben a határozatban foglalt önkéntes teljesítésre nyitva álló 30 napos határidő
eredménytelenül telik el, a Hivatal megkeresi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt
a határozat végrehajtása érdekében. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak. A határozat végrehajtásának
felfüggesztését sem a Hivatal, sem hazai bíróság nem rendelheti el, azonban a határozat
hazai bíróság előtt megtámadható. A végrehajtás során fizetési kedvezmény nem
engedélyezhető. A felügyeleti szerv nem változtathatja meg és nem semmisítheti meg a
Hivatal határozatát.
A pénzügyi rendelkezésekhez (9-10. §-hoz)
A letéti számla forgalmát az Áht. 12/A. §-ának (4) bekezdése alapján nem lehet
költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként
elszámolni. Tekintettel arra, hogy a bevételek és a kiadások nagysága és időbeli
ütemezése előre nem ismert, így - amennyiben ezeket a mindenkori költségvetés
keretében számolnánk el - alakulásuk jelentősen befolyásolhatná a költségvetés adott
évi egyenlegét. A pénzforgalom letéti számlára való terelésével a műveletnek a büdzsé
egyenlegére gyakorolt hatása minimalizálható.
Az erőművek által visszafizetett, a letéti számlán megmaradó összeget az átviteli
rendszerirányítási díj csökkentésére kell felhasználni, tekintettel arra, hogy a tiltott
támogatásnak minősített összeg eredendően a fogyasztóktól származik. A
rendszerirányítási díjak mértékére a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.
törvény rendelkezései értelmében a Hivatal tesz javaslatot. A Hivatal a díjak mértékét a
hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési és tőkeköltsége,
valamint összehasonlító elemzések alapján állapítja meg. A Hivatal a számítások
eredményeként adódó átviteli rendszerirányítási díjtételt a letéti számlán megmaradó
összegre való tekintettel megfelelően csökkenti, úgy hogy egyidejűleg az átviteli
rendszerirányító igényelheti az ily módon kieső bevételnek a letéti számláról történő
megtérítését. Tekintettel arra, hogy átviteli rendszerirányítási díjat valamennyi
rendszerhasználó fizet, így annak csökkentése révén a letéti számlán maradó összegnek
megfelelő pénzmennyiség fogyasztással arányos módon eljut a villamosenergia-
felhasználókhoz.
A záró rendelkezésekhez (11-12. §-hoz)
A törvény hatálybalépése a Határozatban foglalt határidők figyelembe vételével került
meghatározásra.
A visszafizettetés részletes módszertanáról, az átállási költségek számításának módjáról
és összegéről, illetve felülvizsgálatáról azért szükséges kormányrendeletben
rendelkezni, mert a számításokat és a konkrét összegeket az Európai Bizottság részére
be kell jelenteni és azokat előzetesen jóvá kell vele hagyatni. Ez az eljárás több hónapig
13
is eltarthat, azonban a szerződéseket időközben meg kell szüntetni, azaz a törvényt
hatályba kell léptetni.
A 12. § (2) bekezdés rendelkezését az indokolja, hogy kizárólag egy ilyen értelmű
rendelkezéssel érhető el, hogy a HTM-ből kikerülő erőművek már az iparág
gyakorlatának megfelelően 2008 őszén megkezdjék kapacitásaik 2009-re történő
értékesítését, és egy esetleges december 31-ig történő „kivárással” ne okozzanak
jelentős árfelhajtó hatást és energiahiányt a piacon.