﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6513. számú
törvényjavaslat
a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő
egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal
összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. október
2008. évi ... törvény
a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő
egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal
összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat
érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
Törvény) 1. §-ának (3) bekezdése;
b)	a Törvény 2. §-ának (5) és (6) bekezdése;
c)	a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 159.
§-ának zs) pontja, valamint 160. §-a;
d)	a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) 4. §-a (1)
bekezdésének zs) pontja, valamint 4/A. §-a.
(2)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. §-ának x) pontja, valamint
128. §-a nem lép hatályba.
2.	§
A Magyar Energia Hivatal az általa a Törvény 2. §-ának (5) és (6) bekezdése, vagy a
Vet. 159. §-ának zs) pontja, illetve a Get. 4. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján kijelölt
személyeket legkésőbb 2009. május 31-ig visszahívja, ellenkező esetben a kijelölt személyek
megbízatása 2009. május 31-én e törvény erejénél fogva megszűnik.
3. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépését követően a közellátás biztonsága szempontjából
kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokban az alapszabály (társasági szerződés) rendelkezései
alapján az egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogok
maximálását megállapító szabály alól a Magyar Államot, illetve annak képviselőjét mentesítő
rendelkezés alkalmazására nem kerülhet sor.
1
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány 2007. július 18-án döntött arról, hogy készüljön törvény a stratégiai jelentőségű
hazai cégek felvásárlásának feltételeit megállapító törvények módosításáról. A cél az volt,
hogy a nyilvános vételi ajánlattétel szabályai egyértelműek legyenek, az esetleges felvásárlás
folyamata pedig a korábbinál átláthatóbbá váljon. Az Országgyűlés 2007. október 8-án fogadta
el a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes
törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvényt (a továbbiakban: Törvény).
Az Európai Bizottság 2007. november 13-án Magyarországgal szemben hivatalos felszólítás
küldésével kötelezettségszegési eljárást indított (2007/2387. sz.) a közellátás biztonsága
szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokra irányadó szabályozás miatt. A
Bizottság álláspontja szerint a közösségi jog - különösen a tőke szabad mozgása és a
letelepedés szabadsága (az EK-Szerződés 56., illetve 43. cikke) - vonatkozásában
összeegyeztethetetlenség merülhet fel a Törvény egyes rendelkezései kapcsán.
A tervezett módosítás célja a Törvény egyes, a Bizottság által megalapozottan kifogásolt
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése révén a közösségi joggal való összhang
megteremtése, ezáltal a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás
megszüntetésének elősegítése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a hatályon kívül helyezi a Törvény 1. §-ának (3) bekezdését, valamint 2. §-
ának (5)-(6) bekezdését.
A Törvény 1. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a stratégiai jelentőségű gazdasági
társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén a nyilvános vételi
ajánlat mellékletét képező működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének is - az ajánlatnak
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez történő benyújtását megelőzően - jóvá kell
hagynia”.
A Törvény e rendelkezés esetében azt a körülményt vette figyelembe, hogy a stratégiai
ágazatba tartozó társaság tevékenysége vonatkozásában fokozottan szükséges a
befolyásszerző üzleti elképzeléseinek előzetes ismerete mind a részvényesek, mind a
vállalkozás munkavállalóinak, de általában az érintett piac egészének a szempontjából. Az
ellátás biztonságának szempontját az Európai Bíróság a közösségi jog szerint is jogszerű
korlátozási okként ismerte el több ítéletében - az arányosság követelményének fenntartása
mellett. A Bizottság előzetes álláspontja szerint azonban e rendelkezéssel a magyar jogalkotó
túllépte a még arányos korlátozás mértékét.
A Bizottság értelmezése szerint ugyanis a felvásárló ajánlattételi szándéka így nyilvánossá
válhat jóval azelőtt, hogy a felvásárlónak egyébként az ajánlatát be kellene nyújtania, a
2
társaság vezetése ugyanis arra van kötelezve, hogy összehívja a társaság közgyűlését, amely
akár 30 napot is igénybe vehet. Ezáltal, a Bizottság álláspontja szerint elvész az átvétellel járó
meglepetés hatása, és jelentősen nőhet a vételár. A Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy
a magyar szabályozás által védett közérdeket, az ellátás biztonságát már más, az adott
szolgáltatás ágazati szabályai kellően biztosítják (pl. a Magyar Energia Hivatal jóváhagyási
joga az energiaszolgáltatók felvásárlása, szétválása, megszűnése, egyesülése esetén).
Ezenkívül, a Bizottság álláspontja szerint a szabályozás „jóval túlmutat a magyar energia- és
vízellátás biztonságához szükséges mértéken, így aránytalan”, mivel a Törvény a „külföldi
ajánlattevők tekintetében sérti a többi tagállam azon jogát, hogy a társasági jogban
megállapítsa a területén letelepedett gazdasági társaságok döntéshozatali hatáskörének
elosztását”.
A Törvény 2. §-ának (5) bekezdése és a kapcsolódó (6) bekezdése - összhangban a villamos
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.), valamint a
földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) vonatkozó
rendelkezéseivel - úgy rendelkezik, hogy „a Magyar Energia Hivatal az ország
energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság
igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját, illetve igazgatótanácsának egy
tagját [...] jelöli”.
Tekintettel arra, hogy a Magyar Energia Hivatalnak egyébiránt erősebb jogosítványai vannak
az érintett társaságok megfelelő működése felett, a Bizottság e rendelkezés szükségességét is
megkérdőjelezte.
Az Európai Bíróság álláspontja szerint ugyanis - amelyre a Bizottság is hivatkozott - a
hatóságok különleges jogai vélhetően elriasztják a potenciális befektetőket, illetve
szükségtelenül és aránytalan módon korlátozzák a vállalkozások működését, illetve
működtetését, így az EK-Szerződés 43. és 56. cikke értelmében a tőkemozgásokra és a szabad
letelepedésre vonatkozó korlátozásnak minősülnek. Tekintettel a Törvény 3. §-ának (3)
bekezdésére, valamint 4. §-ának (2) bekezdésére, amelynek értelmében a kijelölt személy
tevékenységéről és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintő kérdésekben képviselt
álláspontjáról köteles a Magyar Energia Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, a Bizottság
álláspontja szerint megállapítható, hogy „a megfigyelői státusz a kiváltságos információkhoz
való hozzáférés révén elősegíti a meglévő különleges jogok érvényesítését, és ezáltal
elriasztja a potenciális befektetőket”.
A Bizottság jelezte továbbá, hogy a Törvény olyan értelemben módosítja a Vet. 160. §-ának
(1)	bekezdését, miszerint a megfelelő szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkező, Magyar
Energia Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának
biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, külön törvényben meghatározott gazdasági
társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Az
ügyvezetésben és az ellenőrzésben való részvételi jogosultság pedig korlátozza a többi
tulajdonos megfelelő lehetőségét a társaság ügyvezetésében és ellenőrzésében való tényleges
részvételre, és ezért az érintett társaságokba irányuló közvetlen befektetések korlátozásának
minősül.
A Magyar Energia Hivatal által jelölt megfigyelő személyt illetően a Bizottság felvetette,
hogy „mivel - a Törvény rendelkezései alapján - a megfigyelőnek nincs megbízása a Magyar
3
Energia Hivatal képviseletére [és szavazati joggal sem rendelkezik] a vezető testületekben,
nincs abban a helyzetben, hogy valódi és kellően súlyos veszély vagy válsághelyzet esetén
hozzá tudjon járulni az energiaellátás minimális szintjének biztosításához”.
Következésképpen a szóban forgó rendelkezés a Bizottság álláspontja szerint nem alkalmas a
kitűzött cél elérésére.
Összességében tekintettel arra, hogy a Magyar Energia Hivatal más törvényekben - a Vet.-
ben, a Get.-ben, illetve a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: új
Get.) - biztosított hatósági jogosultságaihoz képest a szóban forgó rendelkezések kisebb
hatású eszköznek tekinthetőek, ezek hatályon kívül helyezése nem érinti a Törvény által
kitűzött cél elérését.
Az 1. § ezenkívül hatályon kívül helyezi a Vet., Get. és az új Get. vonatkozó, a Törvény
fentebb említett rendelkezéseihez kapcsolódó §-ait.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a az 1. §-sal hatályon kívül helyezett rendelkezések miatt szükségessé váló
átmeneti szabályozásról rendelkezik, amennyiben kimondja, hogy a Magyar Energia Hivatal
az általa a Törvény 2. §-ának (5) és (6) bekezdése, vagy a Vet. 159. §-ának zs) pontja, illetve a
Get. 4. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján kijelölt személyeket legkésőbb 2009. május
31-ig visszahívja, ellenkező esetben a kijelölt személyek megbízatása 2009. május 31-én a
törvény erejénél fogva megszűnik.
A 3. §-hoz
E paragrafus a Javaslat hatálybalépéséről rendelkezik. Továbbá, kimondja, hogy a törvény
hatálybalépését követően a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű
vállalkozásokban az alapszabály (társasági szerződés) rendelkezései alapján az egy
részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogok maximálását
megállapító szabály alól a Magyar Államot, illetve annak képviselőjét mentesítő rendelkezés
alkalmazására nem kerülhet sor.
4