﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2008. évi... törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
módosításáról
i§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 20.§ (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény javaslattevő, véleményező, a stratégiai döntések
előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében
közreműködő szerve a gazdasági tanács.”
2-§
(1)	Az Ftv 23.§ (l)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása
megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a
közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntéseket
előterjesztő, előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói
döntések előkészítésében - e törvényben meghatározottak szerint - közreműködő
testület.
(2)	Az állami fenntartású felsőoktatási intézményben a gazdasági tanácsot létre kell
hozni, a nem állami felsőoktatási intézményekben - az alapító okiratban
meghatározottak szerint - a gazdasági tanács létrehozható.
(3)	A gazdasági tanácsnak hét vagy tíz tagja van. A gazdasági tanács létszámát a
működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározott hallgatói létszám
adatai alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a felsőoktatási intézmény
maximális hallgatói létszáma
a)	nem éri el a tizenötezret, hét,
b)	eléri a tizenötezret, tíz
tagból áll. A gazdasági tanács tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A gazdasági tanács tagainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy
alkalommal meghosszabbítható.
(4)	A gazdasági tanácsba - a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint -
három, illetve öt főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat
javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül - hivatalból tagja a
rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató.
(5)	A miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - a gazdasági
tanácsba egy, illetve két főt - ebből egy tagot az államháztartásért felelős miniszter
javaslata alapján - delegál. A miniszter által delegált tagok közül legalább egynek a
felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, művészeti tevékenységének
megfelelő felsőfokú végzettséggel, továbbá a szakképzettségének megfelelő területen
szerzett legalább öt év vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie.
(6)	A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) a gazdasági
tanácsba egy főt delegál, akinek a felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos
kutatási, művészeti tevékenységének megfelelő felsőfokú végzettséggel kell
rendelkeznie.”
(2)	Az Ftv. új 23.§-a új (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (7)-(9)
bekezdés számozása (9)-(l l)-re változik:
„(7) A gazdasági tanács ülésein a szenátus által delegált tagok, a rektor valamint a
gazdasági főigazgató (gazdasági igazgató) szavazati joggal, míg a miniszter és a MNV
Zrt. által delagált tagok tanácskozási és véleménynyilvánítási joggal vesznek részt.
(8)	A gazdasági tanács szavazati joggal rendelkező tagjai részére a delegálok
utasítást nem adhatnak. A miniszter és a MNV Zrt. által delegált tagok a Minisztérium
illetve a MNV Zrt. megbízásából látják el feladatukat.”
3.§
Az Ftv. 24.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanács - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - dönt
működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy
a)	szükség szerint, de félévente legalább két alkalommal ülésezik,
b)	határozatképes, ha azon szavazati joggal rendelkező tagjai közül - a 23. § (3)
bekezdésben meghatározott sorrend szerint - 3, illetve 5 tag jelen van.
c)	a gazdasági tanács döntéseihez a jelenlévő szavazásra jogosult tagok többségének
támogatásával hozott döntése szükséges.
d)	a gazdasági tanács vezetőjének megbízásával kapcsolatos döntéshez - a 23. § (3)
bekezdésben meghatározott sorrend szerint - legalább négy, illetve öt szavazásra
jogosult tag támogató szavazata szükséges. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek
jogaira, vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitől az ügynek
tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).”
2
4.§
Az Ftv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A gazdasági tanács ülésein tanácskozási és véleménynyilvánítási joggal
részt vevő tagok bármelyike jogosult a gazdasági tanács által a szenátus elé terjesztett
kérdésben írásbeli ellenvéleményét közölni, amennyiben az előterjesztéssel nem ért
egyet. Az ellenvéleményt a szenátussal a szavazás előtt írásban ismertetni kell.
Amennyiben az előterjesztést a szenátus megszavazza és ellenvéleményét a delegált
továbbra is fenntartja, úgy köteles az őt delegáló szerv felé azt bejelenteni.
(2)	Amennyiben a gazdasági tanács ülésein tanácskozási és véleménynyilvánítási
joggal részt vevő tagok bármelyike úgy ítéli meg, hogy a gazdasági tanács által
előterjesztett, de a szenátus elutasító döntése a felsőoktatási intézmény érdekeit sérti,
úgy köteles ezt az őt delegáló szerv felé bejelenteni.
(3)	Amennyiben a gazdasági tanács ülésein tanácskozási és véleménynyilvánítási
joggal részt vevő tagok bármelyike a gazdasági tanács tevékenységét jogszerűtlennek,
illetve az ésszerű gazdálkodás követelményeibe ütközőnek ítéli, azt haladéktalanul
köteles írásbeli előterjesztésben a szenátus felé jelezni. A szenátus a kérdést köteles
kivizsgálni. A szenátus a vizsgálata alapján jogosult a gazdasági tanácsot utasítani a
jogszerű működés helyreállítására illetve az ésszerű gazdálkodás követelményeihez
igazodó előterjesztés megtételére. Amennyiben a szenátus a vizsgálatot nem teszi meg
a delegált köteles az őt delegáló szerv felé azt bejelenteni.”
5-§
Az Ftv. 25.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanács
a)	a szenátus elé terjeszti
aa)	a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét,
ab)	a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit
ac)	a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves illetve éven túli
kötelezettségvállalás tervét és végrehajtásának ütemtervét továbbá
vagyongazdálkodási tervét
ad)	a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,
ae)	a felsőoktatási intézmény számviteli rendjét,
aj) fejlesztés indítását,
ag)	gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés
szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést,
ah)	a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában
lévő ingó - ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogokat - és
ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését,
ai)	az e törvényben meghatározottak szerinti hitelfelvételt,
aj) együttműködési megállapodás megkötését,
3
ak) a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egysége létesítését,
átalakítását, megszüntetését;
b)	gazdasági szempontból véleményezi
ba) a felsőoktatási intézmény által készített, egy milliárd forintot meghaladó
támogatási igényű pályázatokat,
bb) a felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját,
be) a felsőoktatási intézmény kutatási programját;
c)	dönt azokban az ügyekben, amelyek ellátására a szenátus felhatalmazta.”
6.§
Az Ftv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a
felsőoktatási intézmény egyes szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben
foglalkoztatott oktatók és hallgatók közösségére, a szervezeti egységekben létrehozott
testületekre. Nem ruházhatók át a 27. § (3)-(4) és (6) bekezdés a)- e) pontjában,
továbbá (7) bekezdésében, a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és
az o)-p) pontjában, a (9) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott jogkörök. A
hallgatói önkormányzat részvételét a döntéshozatali eljárásban - az (1) bekezdés b)
pontjában és a 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint - biztosítani kell akkor
is, ha a szenátus döntésének meghozatalát átruházta.”
7.§
Az Ftv. 36. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését,
a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik
felsőoktatási intézményhez lehet csatlakoztatni. Az eljárásra a 7. §-ban, a 12-18. §-
bán, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, a következők
figyelembe vételével:
a)	amennyiben a kivált, szétvált intézményekben az alaptevékenység keretében
ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik, a
nyilvántartásba vételre és a működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése
nélkül kerül sor, továbbá
b)	kiváláskor, szétváláskor az intézményeknek szerződésben kell rendelkezniük az
erőforrásokról. A szerződésben rendelkezni kell az intézmény képzései
akkreditációj ának j ogfolytonosságáról.”
8.§
Az Ftv. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
4
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg, és az intézmény saját bevétele
terhére a munkáltató megemelheti az oktató, illetve a kutató havi rendszeres
járandóságának összegét, illetve határozott időre, legalább egy, legfeljebb négy évre
szóló keresetkiegészítést állapíthat meg (a továbbiakban: többletjárandóság). Az egy
személynek e bekezdés alapján adható havi többletjárandóság összege nem lehet
kevesebb, mint a számítási alap négyszerese.
(4)	A többletjárandóság megítélésének oktatói és tudományos tevékenységekre
vonatkozó szempontjait, és eljárási szabályait az intézmény szervezeti és működési
szabályzatában kell megállapítani.”
9-§
Az Ftv. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (5)-(9)
bekezdés számozása (6)-(10)-re változik:
„(5) Az Európai Unió tagállamában akkreditált alap-, mester- és doktori képzés
indításakor a 117. § (4) szerinti feltételek teljesülése esetén az Oktatási Hivatal a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt.”
10.§
Az Ftv. 110. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak a döntés-előkészítő és
döntéshozatali tevékenységei minden szintjén biztosítania kell az összeférhetetlenség
kizárását.
(10)	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak biztosítania kell az általa
elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának és szerzőinek
megismerhetőségét az érintettek kérésére.”
11.§
(1)	Az Ftv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a tulajdonosa, valamint a vagyonkezelője, a
nem állami felsőoktatási intézmény pedig - kivéve, ha a vagyon tulajdonjogát a
fenntartó átengedi - a használója lehet a feladatai ellátásához a fenntartó által
rendelkezésére bocsátott vagyonnak (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény
rendelkezésére bocsátott vagyon). A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére
bocsátott ingó és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak
ellátásához használhatja. Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére
bocsátott vagyonnal az államháztartásról és az állami vagyonról szóló törvényekben,
valamint az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. A felsőoktatási
intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja
nyilván.”
5
(2) Az Ftv. 120. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Állami felsőoktatási intézmény a kezelésében lévő, az alaptevékenységeihez
illeszkedő, oktatási, kutatási és ezekkel összefüggő szolgáltatató tevékenységéhez
szükséges állami vagyon tulajdonosa (továbbiakban: átruházott vagyon).
(8)	A felsőoktatási intézmény az átruházott vagyont kizárólag alaptevékenységei
ellátására, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások biztosítására használhatja,
illetve hasznosíthatja. Az átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását
az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(9)	Az állami felsőoktatási intézmény az átruházott vagyon(t):
a)	az értékének 33%-ánál nagyobb mértékben nem terhelheti meg,
b)	értékesítéséből származó bevételeket a meglévő állami ingatlanvagyon
fejlesztésére, vagy az intézmény alaptevékenységét szolgáló új infrastruktúra
fejlesztésére fordíthatja,
(10)	Az átruházott vagyonnal kapcsolatos intézményi gazdálkodás jogszerűségét a
Gazdasági Tanács MNV Zrt. által delegált tagja ellenőrzi, és szabályszegés esetén a
24/A. § (2) pont szerint köteles eljárni.
(11)	Az átruházott ingatlanvagyon szabályszegés esetén, az államháztartásért felelős
miniszter döntése alapján, visszavehető.
(12)	A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény megszűnése esetén
az átruházott vagyon újra állami tulajdonba kerül.”
12.§
Az Ftv. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121 .§ (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában
lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű
társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni
hozzájárulásnak nem része állami vagyon, illetve az átruházott vagyon.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény csak olyan az (1) bekezdésben meghatározott
gazdasági társaságot hozhat létre, amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem
határoz meg - a befolyása (részesedése) mértékénél az osztalékból való részesedése
nem lehet kisebb arányú.
(3)	Az állami felsőoktatási intézmény gazdasági társaság részére pénzbeli
hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet.
(4)	Az állami felsőoktatási intézmény rektora évente jelentést készít a gazdasági
tanács részére a felsőoktatási intézmény által alapított vagy részvételével működő
gazdasági társaság működéséről. A jelentés alapján a gazdasági tanács javaslatot
készít a gazdasági társaság további működtetésével, illetve a vagyonvesztés
elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekről.
(5)	A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény gazdasági társaságot
akkor alapíthat, ha a gazdasági társaságai esetleges veszteségeinek fedezésére
kötelező tartalék-, illetve kockázati alapot hozott létre a saját bevételei terhére.
6
(6)	Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény gazdasági
társaságainak esetleges hiányát a befolyásánál (részesedésénél) nagyobb mértékben
nem finanszírozhatja.
(7)	A felsőoktatási intézmény csak olyan gazdasági társaságot hozhat létre, illetve
olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény
érdekeit. Nem hozható létre gazdasági társaság a 11. § (1) és (3) bekezdésében foglalt
képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő
tevékenységet.
(8)	Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli
hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú
hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. Az e célra létrejövő
gazdasági társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.
(9)	A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással
rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] nem tölthetnek be olyan
gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a
felügyelőbizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a
felsőoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
(10)	A felsőoktatási intézmény által alapított, illetve részvételével működő
gazdálkodó szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. A
tulajdonosi jogok gyakorlását a rektor a 29.§ (5) bekezdés szerint átruházhatja. Az
átruházott tulajdonosi jog tovább nem ruházható át.
(11)	Amennyiben a gazdasági társaságnál működő felügyelőbizottság megítélése
szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a
gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a
gazdasági társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, és összehívja a gazdasági
társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, erről a rektor köteles haladéktalanul
tájékoztatni a gazdasági tanácsot és a szenátust.”
13.§
(1)	Az Ftv. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami felsőoktatási intézmény saját tulajdonra
a)	az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36.§ (2) bekezdés szerinti
ingyenes vagyonátruházás;
b)	az általa létrehozott, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettől kapott
(osztalék) eredménye,
c)	a vállalkozási tevékenységének adózott eredménye,
d)	a költségtérítéses képzésből származó bevételének eredménye,
e)	a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére,
1) pályázatokból, továbbá
g)	ingó és ingatlan vagyon adományozása, valamint
h)	öröklés révén
tehet szert. A felsőoktatási intézmény saját vagyonra - az adományozás és öröklés
kivételével - akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon állagának
7
megóvásáról, pótlásáról gondoskodott. A felsőoktatási intézmény tulajdonába kerül
az az állami vagyon is, amelyről külön törvény így rendelkezik.”
(2) Az Ftv. 123. § (4)-(5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha e törvény másként nem rendelkezik,
a)	ahol e törvény tulajdonról, tulajdonszerzésről rendelkezik, azon az állami
felsőoktatási intézmények esetében vagyonkezelői-, illetve tulajdonjogot kell érteni,
b)	ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak
tulajdonjoga az államot illeti meg, azonban a felsőoktatási intézménnyel határozatlan
időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a
tulajdonszerzésre a saját bevétel terhére, illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi
CVI. törvény 36.§ (2) bekezdés szerinti ingyenes vagyonátruházás útján került sor.”
(3)	Az Ftv. 123.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (7)
bekezdés számozása (8)-ra változik:
„(7) Az állami felsőoktatási intézmény, saját bevétele, illetve saját tulajdona terhére
hitel felvételére jogosult.”
Záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezés
14.§
(1)	E törvény 2009. január 1. napján lép hatályba.
(2)	Az Ftv. 120.§ (7) bekezdés szerinti vagyonátruházás illetve tulajdonszerzés e
törvény hatálybalépésével, a törvény erejénél fogva bekövetkezik.
Felhatalmazó rendelkezés
15.§
Felhatalmazást kap a Kormány az Ftv. 120.§ (11) szerinti szabályszegések köre,
bizonyítása valamint az átruházott vagyon visszavétele szabályainak a
meghatározására.
8
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések
16.§
(1)	E törvény hatálybalépésével az Ftv. 117. § (4) bekezdés e) pontjában a „magyar”
kifejezés helyébe az „Európai Unió tagállamában” kifejezés, a 124. §-ban a „c)
pontját” kifejezés helyébe az „a) és c) pontját” kifejezés lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével az Ftv. 116. § (2) bekezdés harmadik mondata hatályát
veszti.
17.§
(1)	E törvény hatálybalépésével az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a
továbbiakban: Avtv.) a következő 31.§-sal egészül ki:
„31. § Az állami felsőoktatási intézmények alapításával, illetve részesedésével
működő gazdasági társaságok esetében - amennyiben az intézmény saját bevétele
terhére alapított, illetve vásárolt részesedést - a jelen törvény 29-30.§ helyett a
felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.”
(2)	Az Avtv. 36.§ (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
„(2) /Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható/
g)	költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény részére.”
(3)	Az Ávtv. 36.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a (2) bekezdés g) pontja szerinti vagyonátruházás a törvény erejénél fogva
következik be, a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”
9
Általános indoklás
A magyar felsőoktatási intézmények versenyképessége kulcsfontosságú tényező a
gazdaság fejlődése, a tudásalapú társadalom megteremtése kapcsán. A felsőoktatási
reformfolyamatnak köszönhetően a képzési szerkezet és a képzési tartalom
tekintetében az európai felsőoktatási térségbe történő sikeres beilleszkedés
folyamatban van. Ugyanakkor a magyar állami felsőoktatási intézmények több
területen jelentős hátrányban vannak nyugat- és közép-kelet európai versenytársaikhoz
képest.
A javaslat célja, hogy a magyar felsőoktatás részére a gazdálkodás és a vállalkozás
területén ugyanazon jogosítványokat és lehetőségeket biztosítsa, mint amelyekkel
versenytársai már rendelkeznek. A javaslat lehetőséget teremt az intézmények és a
gazdaság szereplői közötti hatékony együttműködésre, lebontva azokat az
adminisztratív és piaci korlátokat, amelyek ma gátolják a tudástőke, az innovációs
eredmények gazdaságba való közvetítését.
A felsőoktatási autonómia nem lehet teljes a vagyongazdálkodás szabadsága
nélkül. Az intézmények jelenleg tulajdonosi szemlélet és az ezzel járó felelősség
nélküli gazdái az állami vagyonnak. Az állami felsőoktatási intézmények gondos,
értéket megőrző, azt gyarapító gazdái lehetnek a kezelésükben lévő állami
ingatlanvagyonnak. Ha önkormányzatok képviselőtestületei, egyházak, vagy
köztestületek méltónak bizonyultak arra, hogy állami vagyont tulajdonolhassanak,
akkor a hazai felsőoktatási intézmények is képesek megfelelni az ezzel járó
felelősségnek. Javaslatunkban az állami vagyon átadása mellett öt garanciális elem
biztosítaná az állam érdekeinek érvényesülését, és a közvagyon védelmét.
Az állami felsőoktatási intézmények irányításának, vezetésének átalakítását célzó
javaslatok biztosítják, hogy a vállalati kultúra megjelenése és integrálása révén az
intézmények hatékonyabban, gazdasági és munkapiaci igényekre nyitottabban
szervezhessék működésüket.
Részletes indoklás
A törvényjavaslat l.§-ához (Ftv. 20.§ (2) bekezdés)
A javaslat pontosítja a gazdasági tanács szerepét. A szenátus döntéshozatali
jogosítványainak megtartása mellett a gazdasági tanácsot az intézmény gazdálkodási
és vállalkozási tevékenységeit illetően előterjesztési jogosítványokkal ruházza fel a
javaslat.
A törvényjavaslat 2.§-ához (Ftv. 23.§
A szenátus és a gazdasági tanács közötti feladat- és felelősség-megosztás a
gazdasági tanács összetételére és működésére is hatással van. A szenátus előterjesztői
jogosítványainak egy része a gazdasági tanács hatáskörébe kerül át, ezért szükséges,
hogy ez utóbbi testület az eddigieknél is szorosabban kötődjön az intézményhez. A
10
javaslat egyszerre biztosítja az intézményi autonómia megőrzését, és a fenntartói érdek
jelenlétét. A javaslat alapján a gazdasági tanács szavazati jogú tagjait a szenátus
delegálja, az állam által delegált tagok a továbbiakban tanácskozási,
véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkeznek. A gazdasági tanácsban - tekintettel az
állami vagyon kezelésének jelenlegi szabályaira - indokolt az MNV Zrt.
képviselőjének a jelenléte is.
A törvényjavaslat 3 és 4.§-ához (Ftv. 24.§ (1) bekezdés, új 24/A.§)
A megnövekedett feladatok biztonságos ellátása érdekében a gazdasági tanács
működésének részletszabályaira, azaz az ülésezés gyakoriságára, a döntéshozatal
módjára, ellenvélemények kezelésére vonatkozó általános szabályok rögzítése
szükséges.
A törvényjavaslat 5.§-ához (Ftv. 25.§ (1) bekezdés)
A javaslat előterjesztői jogkörrel ruházza fel a gazdasági tanácsot az intézmény
gazdálkodásával, működtetésével, gazdasági és intézményi kapcsolatrendszere
fejlesztésével kapcsolatos ügyekben. Az előterjesztésekről a döntést, a jelenlegi
gyakorlathoz hasonlóan, minden esetben a szenátus hozza meg. A javasolt módosítás
jelentősen megnöveli a gazdasági tanács szerepét, biztosítja a gazdaságossági-
költséghatékonysági szempontok erőteljesebb érvényesülését az intézményi
döntéshozatali folyamatban.
A javaslat eredményeképpen a gazdasági tanács véleményezési jogosítványokat
gyakorolhat az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs programjai, stratégiái
vonatkozásában, tekintettel arra, hogy ezek jelentős mértékben befolyásolják az
intézmények gazdasági szereplőkkel kialakított, illetve kialakítható együttműködéseit.
A törvényjavaslat 6.§-ához (Ftv. 27.§ (3) bekezdés)
Az Ftv. 25.§-ának módosításaiból következő pontosítások.
A törvényjavaslat 7.§-ához (Ftv. 36.§ (8) bekezdés)
Az intézmények és a képzések akkreditációjának jogfolytonossága jelenleg nem
biztosított. Intézmény-akkreditáció esetében jelenleg a törvény csak a beolvadás és
összeolvadás esetén alkalmazza a jogfolytonosságot, a kiváláskor, az új intézmény
esetében nem, szétváláskor szintúgy nem. A képzések akkreditációja a jogszabály
szerint az intézmény „birtokába” kerül. Kiváláskor, az akkreditáció átvitelére nincs
lehetőség, ha az új intézmény meg is kapja a működési engedélyt, a képzési
akkreditáció folyamatát újra le kell folytatnia.
A módosítás célja, hogy az akkreditáció jogfolytonossága legyen biztosított, ha új
intézményhez kerül egy adott képzés, és amennyiben a személyi, tárgyi feltételek
változatlanok maradtak. Ilyen esetekben a kiváláskor és újraalapításkor is szakértői
vélemény bekérése nélkül célszerű nyilvántartásba venni az új intézményt, illetve
11
megadni a működési engedélyt. Kiváláskor, az eredeti és az új intézmény
szerződésben kell hogy rendelkezzen az erőforrások megosztásáról, köztük az
akkreditációs jogosítványokról.
A törvényjavaslat 8.§-ához (Ftv. 97.§ (3)-(4) bekezdés)
Az oktatói-kutatói munka elismerésére a közalkalmazotti foglalkoztatás keretei
között korlátozottan van lehetősége az intézménynek. A bérfeszültségek elkerülése
érdekében az intézmények inkább egalizálva használják a többletjuttatásra fordítható
forrásaikat.
A módosítás lehetővé teszi a saját bevétel terhére megvalósított kereset-
kiegészítést, hosszabb időtartamra engedi folyósítani a kiválóság elismeréseképpen
adható többletjuttatásokat, és koncentráltabb felhasználásra (jelentősebb mértékű
differenciálásra ösztönzi az intézményeket.
A törvényjavaslat 9.§-ához (Ftv. 106.§ (5) bekezdés)
A magyar felsőoktatás versenyképességét alapjaiban határozza meg, hogy milyen
mértékben tudnak az intézmények együttműködéseket kialakítani a magas presztízsű
külföldi képzőhelyekkel. A nemzetközi képzések jelenlegi akkreditációjának
alapvetően a hazai képzési tartalmakkal történő megfeleltethetőség a kiindulópontja.
Ha tehát Magyarországon egy bizonyos képzés nincs jelen, úgy azt bármely neves
egyetem kívánná is beindítani, nem lenne képes hazánkban is elismert diplomát
kibocsátani.
A módosítás célja, hogy az európai unió tagállamában, felsőoktatási intézményben
akkreditált, és bevezetett képzéseket szabadabban lehessen átvenni. A képzőhelynek a
képzés indításához, csak regisztrációs, adminisztratív kötelezettséget kell teljesítenie.
A törvényjavaslat 10.§-ához (Ftv. 110.§ új (9)-(10) bekezdés)
A felsőfokú képzések jelenlegi akkreditációs rendszerében lényegében
versenytársak hoznak döntést egymás kezdeményezéseiről. A jelenlegi
összeférhetetlenségi szabályok nem biztosítják, hogy kizárólag objektív, intézményi
piaci érdekeltségektől független szakmai döntések születhessenek.
Mivel az akkreditációs döntéshozatalban kulcsfontosságú a szakértő függetlensége,
ezért az összeférhetetlenségi szabályokat az akkreditációs folyamat minden fázisában
alkalmazni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szakértői vélemény
készítőjének a személye megismerhető legyen.
A törvényjavaslat ll.§-ához (Ftv. 120.§ (2) és új (7)-(12) bekezdés)
Az egyetemi autonómia nem lehet teljes a vagyonkezelés szabadsága nélkül. A
jelenlegi helyzet szerint az intézményeknek csak vagyonkezelői joga van. Ha tulajdont
szerez, az államot illeti meg, kivéve, ha saját bevételből szerzi. Az intézmények által
kezelt tetemes vagyon nem használható, nem hasznosítható. Az intézmények nem
12
érdekeltek a költséghatékony üzemeltetésben, az állami létesítmények után fizetendő
bérleti díj az esetlegesen meglévő felelős vagyongazdálkodást is ellehetetleníti.
A módosítás célja, hogy az állami intézmények - korlátozásokkal ugyan - de
tulajdonosként kezelhessék az általuk használt állami ingó és ingatlanvagyont. A
javaslat szerint a felsőoktatási intézmények részére az állam átadja a jogszabály
hatályba lépése idején a kezelésükben lévő állami vagyont. A vagyont az intézmény
korlátozottan megterhelheti, hasznosíthatja, de funkcióját, értékét meg kell őriznie. A
javaslat rendelkezik a szabálytalan vagyonkezelés következményeiről, illetve az
intézmények megszűnése esetén előálló tulajdonosi helyzetről.
A törvényjavaslat 12.§-ához (Ftv. 121.§)
A magyar állami felsőoktatási intézmények vállalkozási lehetőségei előtt olyan
korlátok állnak, amelyek jelentős versenyhátrányt okoznak a legtöbb nyugat- és közép-
kelet európai egyetemmel szemben. A kötöttségek miatt ellehetetlenül a gazdasági
szektorral való együttműködés, és kódolva van a rendszerbe a költséghatékonysági
szempontok figyelmen kívül hagyása a működés során. Az intézmények a törvény
szerint végezhetnek ugyan vállalkozási tevékenységet, azonban ezeket nem ugyanazon
feltételek mellett tehetik, mint a gazdaság többi szereplője.
A módosítás célja, hogy az intézmények saját bevételük terhére korlátozás nélkül
alapíthassanak gazdasági társaságot. A hatékony feladatellátás érdekében lehetővé kell
tenni, hogy az alapított gazdasági társaságok további vállalkozásokat indíthassanak. A
módosítás rendelkezik a saját vállalkozások esetleges veszteségeinek
finanszírozásáról, védve az állami vagyont, és védve a részesedésen túli
felelősségvállalástól az intézményeket. A javaslatban pontosításra kerül a saját bevétel
fogalma, kiegészítve a jelentős pályázati forrásokkal.
A törvényjavaslat 13.§-ához (Ftv. 123.§)
A javaslatban pontosításra kerül a saját bevétel fogalma, kiegészítve a jelentős
pályázati forrásokkal. Fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer, amelyben a kutatók-
oktaták pályázati úton szerzett támogatásai, az egyetem európai uniós forrásból
finanszírozott beruházásai, s az ebből származó vagyoni értékek állami tulajdonba
kerülnek. A gazdasági szférában bármilyen pályázati forrásból létrehozott tulajdon,
az elszámolási feltételeket betartva saját tulajdonnak minősül, ugyanezen elvet
indokolt alkalmazni a felsőoktatási intézmények esetében is.
A javaslat konkrétan megjeleníti a felsőoktatási intézmények hitelfelvételének
lehetőségét, amely eddig csak a felsőoktatási törvényben szerepelt áttételesen,
ugyanakkor az Aht.-ban tiltásra kerül.
A törvényjavaslat 14.§-ához
Hatályba léptető rendelkezés, mely egyben kimondja azt is, hogy a felsőoktatási
intézmények tulajdonába az állami vagyon e törvény szerinti átruházása illetve a
tulajdonszerzésük a hatálybalépéskor a törvény erejénél fogva következik be.
13
A törvényjavaslat 15.§-ához
Az Ftv. 120.§ (11) bekezdése értelmében az átruházott ingatlanvagyon
szabályszegés esetén, az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján,
visszavehető. Szükséges ezért felhatalmazni a Kormányt a visszavételt szükségessé
illetve lehetővé tevő szabályszegések köre, azok bizonyítása valamint az átruházott
vagyon visszavétele szabályainak előzetes meghatározására.
A törvényjavaslat 16.§-ához
Ez a szakasz a 9.§-ban foglaltakhoz (az Ftv. 106.§ (5) bekezdés módosítása)
kapcsolódóan tartalmazza az Ftv. 116.§ (2) bekezdésének korrekcióját, valamint
módosítja a 117.§ (5) bekezdését is.
Ez utóbbi módosítás célja, hogy külföldi intézménnyel közösen indított képzéshez
ne kelljen hazai akkreditáció, amennyiben a képzés külföldi, illetve hazai elemei már
akkreditálva vannak (külföldi külföldön, hazai itthon). Ennek indoka, hogy a külföldi
intézményekkel közösen indított képzések esetében az engedélyezésénél szakértői
testületként közreműködik a Magyar Akkreditációs Bizottság, holott már
engedélyezett képzések „egyesítéséről” van szó.
A törvényjavaslat 17.§-ához
Az Ftv. módosításával egyidejűleg szükséges módosítani az Ávtv. egyes
szabályait is annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények vagyonszerzésének
új szabályai érvényre juthassanak.
Budapest, 2008. október 13.
Dr. Sándor Klára
Dr. Magyar Bálint
14
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató
indokolását mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2008. október 13.
Dr. Sándor Klára
Dr. Magyar Bálint