﻿2008. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a
alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2009. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1.	§
Az Országgyűlés a központi költségvetés 2009. évi
a)	bevételi főösszegét 8 457 930,6 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 9 231 267,1 millió forintban,
c)	hiányát 773 336,5 millió forintban állapítja meg.
2. §
(1)	Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi
költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek,
címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt
előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza..
(2)	A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés a 2. számú mellékletben
foglaltak szerint hagyja jóvá.
3.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés
2009. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ)
folyamatos likviditását biztosítsa, a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar
Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés egyes tartalék-előirányzatai
4.	§
(1)	Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle
személyi kifizetések jogcím-csoporton
a)	a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához
tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási
költségvetési szerveket is - a szervezetek, szervezeti egységek átalakításával
(egyesítéssel, szétválasztással), megszüntetésével, a feladatok jelentős arányú
csökkenésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás megtakarítását
eredményező, valós létszámcsökkenések személyi kifizetéseinek,
b)	az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos
állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásainak,
c)	a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a
diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,
d)	a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.
évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetéseknek,
e)	a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4.
§-a (1) bekezdésének e) és f) pontjaiban meghatározott, a 2008. évben a céltartalék
terhére támogatást nyert egészségügyi szolgáltatók feladatellátásuk racionálisabb
megszervezése érdekében történt 2008. évi létszámcsökkentései 2009. évben
esedékessé váló személyi kifizetéseinek
részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény
bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a
felhasználás ellenőrzésének szabályait az a)-c) és e) pont tekintetében a Kormány
rendeletben állapítja meg, a d) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az
irányadók.
Az e) pont alatti személyi kör esetében a személyi kifizetésekhez adott költségvetési
hozzájárulás nem haladhatja meg azt a mértéket, amely a szervezetet az elbocsátásra
tekintettel akkor terhelné, ha arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) alkalmazásával kerülne sor.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók
azok a 2009. évben esedékessé váló személyi kifizetések, valamint az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok, amelyek a 2008. évben elrendelt szervezeti
és egyéb intézkedésekkel, illetve az egészségügyi struktúraváltással összefüggésben a
költségvetési szerv tervezettől eltérő fizetési kötelezettsége esetén keletkeztek.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék
előirányzatból átcsoportosítson a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. számú
mellékletben szereplő 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások
támogatása és 23. Bérpolitikai intézkedések támogatása jogcímekre, amennyiben e
jogcímeken rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti támogatási igények jogszerűségének, a támogatás
szabályszerű felhasználásának ellenőrzése céljából az ellenőrzést végző állami szerv a
létszámcsökkentéssel érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyának
megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljeskörűen megismerheti és
kezelheti:
a)	név, anyja neve, születési név,
b)	születési hely, születési idő,
c)	a munkaviszony megszűnés vagy megszüntetés jogcíme,
d)	szolgálati és közszolgálati idő,
e)	besorolás és munkakör megnevezése,
f)	a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
g)	a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,
h)	a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó
adatok, a kormányrendeletben meghatározott támogatási jogcímek tekintetében.
(5)	Az igényeket elbíráló és ellenőrző szervezet a támogatási döntést követő öt év
elteltével a (4) bekezdés szerinti személyes adatokat köteles oly módon megsemmisíteni,
hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell
elszámolni a költségvetési szerveknél a 2008. év után járó tizenharmadik havi illetmény
2009. évben történő elszámolásából adódó különbözet összegét. Az előirányzatok
átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél
foglalkoztatottak, továbbá az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti
képviselők részére a 2009. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások
és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok
átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
5.	§
A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek
elismerésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 2.
Központi teljesítményösztönzési és -értékelési keret jogcím-csoporton. A keret
felhasználásának teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, a támogatásban
részesíthető költségvetési szervek körét, az igénylés feltételeit a Kormány állapítja meg.
Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
6.	§
(1)	A 2009. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)
hitelfelvételre, értékpapír kibocsátására - kivéve a pénzügyminiszter engedélyével
történő kötvénykibocsátást - és kezességvállalásra nem jogosult.
(2)	A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt a 2009. évben csak az
állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá tartozó
állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához
és átütemezéséhez a pénzügyminiszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(3)	A Vtv. 28. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó
érték 25,0 millió forint.
(4)	A Vtv. 33. §- ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó
érték 25,0 millió forint.
(5)	A Vtv. 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi
érték 25,0 millió forint.
(6)	A Vtv. 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó
érték 1000,0 millió forint. Az 1000,0 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értéket el
nem érő vagyontárgy esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Vtv. 36. § (3)
bekezdése szerint dönt, e döntéseiről az átruházás ingyenessége indokoltságának
bemutatásával tájékoztatja a pénzügyminisztert.
(7)	A Vtv. 36. §-a (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható
vagyontárgyak 2009. évi összesített bruttó forgalmi értéke 5000,0 millió forint lehet.
7.	§
(1)	A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból egyedi 1000,0 millió forintot
meg nem haladó összeget a pénzügyminiszter, az ezt meghaladó összeget a Kormány
átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. A fejezet 1. cím, 1.
alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi
előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - a pénzügyminiszter megemelheti az
átcsoportosítások következtében lecsökkent Fejezeti tartalék kiadási előirányzat
összegét. Az így megemelt kiadási előirányzat összege nem haladhatja meg az eredeti
előirányzatot.
(2)	Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. alcím, 3.
Osztalékbevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó
pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel
mértékéig - a fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések növekedését
eredményező kiadások jogcím-csoporton szereplő kiadási előirányzatot túllépheti.
(3)	Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan
értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat
tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag
teljesült többletbevétel mértékéig - a fejezet alábbi kiadási előirányzatait túllépheti az (1)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével:
a)	Ingatlan vásárlás (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport),
b)	Ingatlan-beruházások (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport),
c)	Életjáradék termőföldért (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),
d)	Ingatlanok fenntartásával járó kiadások (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport).
(4)	A pénzügyminiszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és
kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással
kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az
átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az
1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése
módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(5)	A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási
előirányzatainak terhére, illetve javára történő, az előirányzat célját, rendeltetését nem
érintő, fejezetek közötti átcsoportosításra a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét
ellátó szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor.
(6)	A pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének
megállapodása alapján a fejezet felhalmozási kiadási előirányzatainak terhére ingatlan-
beruházási célra pénzeszközt adhat át a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezetbe, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet bevételei között önálló alcímen kell elszámolni. Az MNV
Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan vásárlás jogcím-csoport és 2.
cím, 1. alcím, 3. Ingatlan-beruházások jogcím-csoport kiadási előirányzatait túllépheti az
ingatlan-beruházási céllal átvett pénzeszközök összegével.
8.	§
(1)	Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2009. évben elvont osztalék a központi
költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.
(2)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből
származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell
elszámolni.
(3)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVI.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.
9. §
(1)	A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok
tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás
alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió
forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi
kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.
(2)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű
követelés értékhatára 100 000 forint.
10. §
(1)	A 2009. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.)
és a MÁV Start Zrt. az Áht. 100. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes pénzügyi
műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatár alatt a pénzügyminiszter és a
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió
forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult.
(2)	A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és a 85. § (1)
bekezdése szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.
(3)	Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya - ide nem
értve a 85. § (1) bekezdése szerint kapott hitelt - csak a Kormány jóváhagyásával
haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági
társaságokra, amíg - közvetlen vagy közvetett - többségi állami tulajdonban vannak.
A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
11.	§
(1)	A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1416,8 millió forintot, a Magyar
Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság
7462,6 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 135,5 millió
forintot köteles 2009. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által
jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége
az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(2)	A Nemzeti Hírközlési Hatóság 6463,4 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára - beleértve a frekvenciahasználati díjakból
származó bevételeket is -, február 20-tól július 20-ig havonta 400,0 millió forintot,
valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 700,0 millió forintot, továbbá
december 20-ig 563,4 millió forintot.
(3)	A Magyar Energia Hivatal 1020,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a
központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal 170,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből
a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(5)	A földhivatalok 2696,6 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a
központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20.	napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(6)	Ha a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési
és energiaügyi miniszter felügyelete alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt
költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó
összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2009. december 20-ig
teljesíteni kell.
12. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-
ának (3) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a
doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000
Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a diákotthoni
elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a
tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája
11 900 Ft/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti,
a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának
normatívája 308 000 Ft/fő/év.
(3)	A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának
garantált illetménye 437 300 forint.
(4)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott
Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs)
esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3)
bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi
összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a,
nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(5)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(6)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére - a nemzetvédelmi és
katonai képzési területhez nem tartozó szakokon - az államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a
köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája,
a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és
kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított.
13.	§
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk
ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5., 17-18. pontjában, az
5.	számú melléklet 6., 15-17., 19., 24-27. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I.
részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív
hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív
hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló
intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5. és 18. pontja szerinti jogcímek
tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a
gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó
tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és
képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a
hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az
óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák.
Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben
meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel
jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben
szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1)
bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét
ellátó szervtől igényelheti.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a
tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív
hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és
támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.
14.	§
(1)	Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok
a központi költségvetés központosított bevételeit képezik.
(2)	A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem
rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(3)	A XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26-27. alcímhez tartozó
jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a
sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(4)	A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 2.
Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet
kötelezettséget vállalni.
Harmadik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai
15.	§
(1)	Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi
kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami
hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a
továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú
mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít
meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. számú
mellékletben meghatározott feltételek szerint.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és az önkormányzati
minisztert, hogy a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes
jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás
támogatása kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi
társulásoknak az Áht. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása
szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként
együttes rendeletben hirdesse ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.
16. §
(1)	Az Országgyűlés - a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további,
felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi
önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú
kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;
b)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató
helyi önkormányzatok részére a 7. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;
c)	a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2009. évi új
induló beruházások támogatási előirányzatának
ca)	15%-a a régió lakónépességének arányában,
cb)	85%-a a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.)
Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű
kistérségek lakónépessége alapján
kerül régiónként elosztásra a 16. számú melléklet szerint;
d)	a helyi önkormányzatok fejlesztési feladataira, mely előirányzat a regionális
fejlesztési tanácsokat illeti meg, régiónkénti összegét a 16. számú melléklet
tartalmazza, ezen előirányzat
da)	50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a
kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.)
OGY határozat III. 2. pontjának ba) alpontja alapján,
db)	50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a
kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.)
OGY határozat III. 2. pontjának bb) alpontja alapján
kerül elosztásra;
e)	a helyi önkormányzatok vis maior támogatására, mely előirányzat a regionális
fejlesztési tanácsokat illeti meg, régiónkénti összegét a 16. számú melléklet
tartalmazza, ezen előirányzat
ea)	70%-a egyenlő arányban,
eb)	30%-a a 2007. évben ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás
okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában
kerül elosztásra;
f)	vis maior tartalékra;
g)	a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az
előirányzat a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm.
rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek
lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális
fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből
érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A
támogatás régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza;
h)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény
szerinti építési feladatokra.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai
-	a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-
csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik a 6. számú melléklet 1.
pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 12. Vis maior tartalék cím, a 6. számú melléklet 3.
pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben
növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg,
amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben a 13. §, illetve 30. § szerinti normatív hozzájárulásokra és
támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi
önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata
csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás
előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai
alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása
olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a
feladatot átvevő jogosult a 13. § vagy a 30. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás
igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi
önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát
csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet
ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
17. §
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő
támogatásra jogosultak a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelő települési
önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a fővárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi
CXXXIII. törvény szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
feladatot a 6. számú melléklet 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat
ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból a 6. számú melléklet 1. pontja
szerint forráshiány mutatható ki.
18. §
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan
igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából
feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3.
számú melléklet 3., 6., 8. és 11-18. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja,
valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 2. pontja, továbbá III. és IV.
része szerinti előirányzatok együttes összege.
19. §
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által
2007. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH)
által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az illetékek és más bevételek szabályozása
20. §
(1)	Az APEH által 2009. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi
költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a fővárosi,
a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az APEH által beszedett illetékből
az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő
illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel,
valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.
(3)	Az APEH által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a
központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú
várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a)	35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a
megye, valamint a főváros 2008. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei
önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés
szerinti költséggel csökkentve.
(4)	Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a
területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi
önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.
(5)	A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő
hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok
költségvetési elszámolási számlájára.
21.	§
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek
után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2)	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén
jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az
illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4)	A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati
költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a -
függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A
szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum
megelőlegezésére nem köteles.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
22.	§
(1)	A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett
közcélú foglalkoztatás támogatása, közfoglalkoztatást pótló juttatás, valamint az
adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében
meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi
Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési
önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét
igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 19., 23. és 24. pontja, a 6. számú melléklet 1.
pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész
2.	pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása -
figyelemmel a 6. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakra - az Áht. 101. §-ának
(7)	bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
(3)	A 30. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő
támogatást
a)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81.
§-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási
feladatot ellátó egyházak,
b)	a Közokt. tv. 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi
önkormányzatok,
c)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási
feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése
alapján közoktatási feladatot ellátó települési és területi kisebbségi önkormányzatok
a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális
Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi
közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe.
A Kincstár ezen összeget az a) és c) pont szerint az intézményt átadó helyi
önkormányzatnak, a b) pont esetén a kötelező feladatát el nem látó helyi
önkormányzatnak folyósított központi költségvetési forrásai terhére a nettó
finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő
támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
23.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási
Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E.
Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások
időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés
a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
-	kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely
indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az
E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron
kívül törlesztik.
24.	§
(1)	A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító
szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján
finanszírozást teljesít.
(2)	A Kincstár az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó
ellátásának, illetve kiadásának kifizetése után a 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (6)-(7)
bekezdése, valamint az 5. számú melléklet 9. és 23. pontja alapján az egészségügyi
intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések összegével, de legfeljebb
az E. Alap összes kiadását meghaladó pénzforgalmi bevételi többlete mértékéig utalást
teljesít a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 8. E. Alap befizetési céltartalék cím
terhére a központi költségvetés javára a tárgyév utolsó kincstári napján.
(3)	A (2) bekezdésben említett egészségügyi intézmények részére történt központi
költségvetési kifizetések nagyságáról a Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti
kincstári napjáig tájékoztatja a Kincstárt.
(4)	Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím
a)	1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport
szerinti támogatás átutalása
aa)	január-november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi
időarányos összegével,
ab)	december hónapban az aa) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves
magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az
előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,
b)	2. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti
támogatás átutalása
ba)	március és november hónapokban az előirányzat 40-40%-ának megfelelő
összegekkel,
bb)	december hónapban a ba) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a
tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat
mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(5)	A X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
fejezet és a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján - rendvédelmi
szervek és a Magyar Honvédség kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz
hozzájárulás jogcímen - havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat
havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.
25.	§
A Kincstár az Ny. Alap részére az Ny. Alapba korkedvezmény-biztosítási járulék
címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve teljesíti a Magyar Köztársaság 2007.
évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI.
törvény 30. §-ának (14) bekezdése szerinti havi - 50%-os mértékű - fizetési
kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7.
Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport
előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján. 2009.
január hónapban a Kincstár a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó
járulékbevétel alapján 75%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal
az Ny. Alap részére ugyanebből az előirányzatból.
C)	A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
26.	§
Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek befolyása
és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik
teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe
vehetik a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az
engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30
nappal kell benyújtani.
D)	Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai
Unió részére fizetendő cukorágazati hozzájárulás megelőlegezése
27.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági
Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások,
az - az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan
megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó
kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott
vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Programot - felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban:
vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (a továbbiakban:
agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi
költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az
esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe
vett teljes összeget az Európai Unió 2009. december 31-ig utólagosan megtéríti, de a
kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra
felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes
területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem
haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2009. évben
kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások
összegét.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére - kormányrendeletben
szabályozottak szerint - 2009. év vonatkozásában 2009. január 15-éig havi bontású éves
finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-ig a rendelkezésre álló információk
alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a
vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt,
KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a
vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a
kifizetések ütemezését módosítani.
(5)	A részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra
az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési
kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.
Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás
esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból - ideértve az egységes
területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is - az igénylő csak
a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és
annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az
adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból - az
Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti
finanszírozási aránynak megfelelően - levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat
a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő
összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás
visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor
tájékoztatja.
(6)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az
Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(7)	Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH
a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(8)	A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni
a)	az Európai Bizottság EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően
haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem
folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett
hitel azon részét, amelyet 2009. december 31-ig az Európai Unió vagy az ügyfél nem
térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
b)	az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti
költségvetést terhelik,
c)	az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét.
28.	§
(1)	Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított
kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés részére
átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.
(2)	Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai
Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság
hivatalos döntése alapján - 2009. december 31-ig nem térít meg, a XII. Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU
által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi
költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés
költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének
megtérítése alcím javára történik.
29. §
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorágazati
hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg
az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott
hozzájárulás összegét.
(2)	A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az
MVH a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó
bevételekből soron kívül törleszti.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét,
amelyet az MVH 2009. december 31-ig nem törlesztett, illetve köztartozásként nem
került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10.
cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
rendezni.
Negyedik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
30.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási,
felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó
intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány,
közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit
gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként
végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére
működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők
szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - a 3. számú melléklet
15-18. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15-17., 19., 24-27. pontjában, továbbá a 8.
számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok
normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági
feltételek mellett a következő eltérésekkel:
A 3. számú melléklet 16.6.1. pontjában megállapított normatív hozzájárulás
szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli
településen van. A 16.6.2. pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi
gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskolai feladat ellátását
legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi
társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A
hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon községi gyermekek,
tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény
fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 16.6.1-16.6.2. pontjában
foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell
figyelembe venni.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem
értve a nonprofit gazdasági társaságot -,valamint az egyéni vállalkozót az a) pont
szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13. §
(1)	bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2)
bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és
támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi
felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött
megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai
tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző
központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a
szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. számú melléklet 16.1.2. pont alatti
normatív hozzájárulást igénybe veheti.
f)	Az egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 139. §-ának (5)-(6) és (9) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g)	A nem állami, nem egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 137. § (3) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
h)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg - figyelemmel az i) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok
a 3. számú melléklet 11. b)-k) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. számú melléklet II.
részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és
feltételek mellett.
i)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a
nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót
a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
j) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az
intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson
túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában
meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg -
függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 245 700 forint/év minden
valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai
ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban,
gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a Magyar Köztársaság 2008. évi
költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 15. a)-d)
pontjai alapján 2009. augusztus 31-éig, a 3. számú melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2009.
szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján. E
kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében
oktatottjai után nem jogosult.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13)
bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív
hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint
minden ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 245 700 forint/év kisebbségi
fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak,
iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai
oktatásban részt vevők - a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007.
évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2009. augusztus
31-éig, a 3. számú melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2009. szeptember 1-jétől figyelembe
vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján.
(4)	A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény
egyházi fenntartója a normatív hozzájáruláson túl - külön törvényben meghatározott
feltételek szerint - kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet
11.	b)-k) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva 69,7%-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a
Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási és Kulturális
Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és
kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2009-ben az (1) bekezdés h) pontjában
felsorolt normatív állami hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben megfogalmazott
feltételeken túl - akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről
szóló 2007. évi CLXIX. törvény 31. §-ának (8) bekezdése szerinti kötelezettségének
eleget tett.
(7)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmény, szolgáltatás - ide nem értve a bázis-szállást - nem állami fenntartója
esetében a 2010. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a fenntartó,
illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2009. július 31-éig bejelentse a
Kincstár - fenntartó székhelye szerinti illetékes - regionális igazgatóságának
a)	a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti
létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és
b)	az igénybevétel 2010. évi várható időtartamát.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a jogelőd
fenntartónak nem volt bejelentési kötelezettsége, a határidőt követő fenntartóváltozás
esetén a feltételt teljesítettnek kell tekinteni.
(8)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdés szerinti támogatás feltételeinek megállapítására,
folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási
intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által
meghatározott összeg használható fel.
(9)	Az (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a
(4)	bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és
felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet,
16.	cím, 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-
csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(10)	Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás
kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény
működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes
szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás
munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.
(11)	A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás is azon gyermekek, tanulók után
igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a
közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi
önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.
(12)	A (11) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-
oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdésében
meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.
(13)	Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben
meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló
erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem állami
intézmény fenntartója viseli.
(14)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i)
támogatására fordítani.
(15)	A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott
intézmény köztartozásaiért. A köztartozások összege a fenntartónak járó normatív
támogatásból külön jogszabályban meghatározottak szerint visszatartandó.
(16)	A Közokt. tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján 2009-ben
és az azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves
költségvetési támogatási kötelezettség összege 2009-ben nem haladhatja meg a 2008. évi
összegét. Új közoktatási megállapodás megkötésére, valamint meglévő megállapodások
módosítására legfeljebb a (2) bekezdés szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével
megegyező gyermekenkénti, tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves
időtartammal kerülhet sor.
(17)	A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást azon közhasznú
társaságok, nonprofit gazdasági társaságok fenntartói, amelyekben az állam legalább
többségi befolyással rendelkezik, a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.
(18)	A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0
millió forint.
(19)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján az önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi
önkormányzat az önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt
feladattal arányos állami támogatást a Ttv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának
(3)	bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 22.
Önkéntes tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő
feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén tárgyévet
megelőző december 1-jén, a Ttv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes tűzoltóság
működik;
b)	valamennyi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos
összegű, 10,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkéntes tűzoltóság az általa ellátott elsődleges működési körzet veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, a szervezési kategóriába sorolást meghatározó, jogszabályban
rögzített pontszámok arányában részesül.
31.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja
alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2009. évi személyi jövedelemadó-
rendelkezéseknél a gyermekszegénység elleni program támogatása feladatai és a
Nemzeti Tehetség Program feladatai. Felhasználása a 2010. évi költségvetési törvényben
kerül megtervezésre.
32.	§
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott
megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII.
törvény (a továbbiakban: Párttörvény) rendelkezései szerint részesülnek.
(2)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek
támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).
(3)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I.
Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján -
az Országgyűlés dönt.
Ötödik Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
33.	§
(1)	A Kormány által 2009. évben újonnan vállalható egyedi állami kezességek és
állami garanciák együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a
100 000,0 millió forintot.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3)	Az Áht. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési
intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami
garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.
34.	§
Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2009. évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási
viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év
egyetlen napján sem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.
35.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásszerzés céljából
felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak
együttes állománya a 2009. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és
bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2009. év folyamán
legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.
(3)	Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven
túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez
kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-fedezeti megállapodás által fedezett
források forintban számított együttes állománya a 2009. év folyamán legfeljebb
1 400 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
36.	§
(1)	A 33. § és 35. § (2) bekezdése alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés
javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a
kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 2%-a lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban,
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
37.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények
együttes állománya 2009. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt
exportcélú garanciaügyletek állománya 2009. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió
forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem-piacképes kockázatú
biztosítások állománya 2009. december 31-én legfeljebb 450 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
38. §
(1)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - külön
jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdések szerint
visszavonhatatlan állami viszontgarancia áll fenn.
(2)	Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.
(3)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával a
kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program
megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV.
törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások)
legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből
és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá
faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy
a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez
kapcsolódhat.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia
Zrt.-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati
tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből
származó követeléséért vállalt készfizető kezességére is. Az állami viszontgarancia
összege nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:
a)	pénzügyi intézmény,
b)	kockázati tőkealap,
c)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő
pénzkölcsön nyújtása esetén,
d)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt
készfizető kezesség állománya 2009. december 31-én nem haladhatja meg a 450 000,0
millió forintot.
(7)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles
minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá
átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által
behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a.
(8)	Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, akkor a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit,
valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten
köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
(10)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatra is
vállalhat készfizető kezességet.
39. §
(1)	Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e §-ban a továbbiakban:
Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdések szerint visszavonhatatlan állami
viszontgarancia áll fenn.
(2)	Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség
érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.
(3)	Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve
kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú
eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá
faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy
a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez
kapcsolódhat.
(5)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:
a)	pénzügyi intézmény,
b)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő
pénzkölcsön nyújtása esetén,
c)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6)	Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség
állománya 2009. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
(7)	Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges
jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által
behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést
illeti meg.
(8)	Az Alapítvány állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat
készfizető kezességet.
40. §
A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Diákhitel
Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a
diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve
kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-
nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A Diákhitel Központ Zrt. éves
finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
41. §
(1)	Amennyiben a Magyar Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt
kezesség vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik,
amely nem szerepel az 1. számú mellékletben, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet,
18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell
teljesíteni.
(2)	Az elengedett kezesség- és garanciavállalási díjnak az Áht. 33/A. §-ának (9)
bekezdése alapján költségvetési kiadásnak minősülő összegét a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-
csoportként kell elszámolni.
(3)	Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének k)
pontja alapján fizetendő díjat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb
költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-csoportként kell
elszámolni.
(4)	A (2)-(3) bekezdésekben szereplő kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása
túlléphető.
42.	§
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program
Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív
Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási
tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség állománya a 2009. évben
nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
Hatodik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
43.	§
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek,
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az
előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6.
cím),
b)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c)	az egyházak támogatása (XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím,
39. alcím, 1., 4., 6., 8. és 10. jogcím-csoport),
d)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és
17.	cím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a
XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX.
Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 5. Egyházi
alapintézmény működés, Szja rendelkezése és kiegészítése és 9. Egyházi kulturális
örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport előirányzatai
csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a
fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek
előirányzat-átcsoportosítást.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
44.	§
Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 14. számú
mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is
eltérhet az előirányzattól.
45.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt
előirányzata legfeljebb 17 741,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok
kiemelt előirányzata legfeljebb 5677,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter
által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő
bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1.
Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím
előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett
nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet,
1.	cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti
egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 100,3%-ban teljesül.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés
szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére,
amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt
előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei
teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével
csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a
munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek
teljesülésének arányában fizethető.
(4)	A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi
tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2.
Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést
engedélyezhet.
46.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb
6379,8 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata
legfeljebb 2041,5 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott
feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2.
cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési
költségek megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 100,8%-ban teljesülnek.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés
szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére,
amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt
előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei
teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével
csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani. A személyi
juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek teljesülésének arányában fizethető.
(4)	A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi
tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán, a 2. Munkaadókat
terhelő járulékok kiemelt előirányzatán, a 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a
2.	Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést
engedélyezhet.
(5)	A pénzügyminiszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a
XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2.
Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést
engedélyezhet, amennyiben a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet,
12.	cím, 3. Termékdíjak alcím, 1-10. jogcím-csoport előirányzatának teljesülése
november 30-ig eléri az éves előirányzat 89%-át. A túllépés mértéke nem haladhatja meg
a 89%-on felüli bevételi többlet 20%-át.
47.	§
(1)	A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 550,0 millió
forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 176,0 millió
forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek
teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 45. § (1) bekezdésében
meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül.
(2)	A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg
kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok
előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek, és a 45. § (1)
bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott
negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege
nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév december 29-éig a 45. § (1) bekezdésében meghatározott
bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és
munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett
jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.
(4)	A szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével a (2)
bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet
legfeljebb 5%-ának mértékéig a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4.
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási
költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.
(5)	A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt
előirányzatai és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai
összesen legfeljebb 600,0 millió forinttal túlléphetők a szociális és munkaügyi miniszter
által meghatározott teljesítménykövetelmények teljesülése esetén a pénzügyminiszter
egyetértésével.
(6)	A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet előlegkifizetést az
(5)	bekezdés szerinti előirányzatok terhére a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a
teljesítménykövetelmények időarányos teljesítése meghaladja a tervezettet.
(7)	Tárgyév december 29-éig az (5) bekezdésben meghatározott összegnek legfeljebb
az év közben kifizetett előleggel csökkentett részét lehet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság rendelkezésére bocsátani.
48.	§
(1)	A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-
csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2.
Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal
túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek
teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9. jogcím-csoport és 12.
cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2)	A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel történő
egyetértéssel negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés
szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére,
amennyiben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek és az
(1)	bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a környezetvédelmi és vízügyi miniszter
által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető
jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő
előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat
terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg
összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek
különleges jogosítványai
49.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és
átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre
fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az I. Országgyűlés fejezet, 8.
Pártalapítványok támogatása címen belül a 6. Tartalék alcím előirányzatot a Párttörvény
rendelkezéseinek megfelelően átcsoportosítsa.
(3)	A 4. § (1) bekezdése és az 5. § szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre,
jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra -
felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(4)	A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat
végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási
tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.
(5)	Az önkormányzati miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint
illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási
jogcímei között a 9. és 12. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok
működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 6. cím) 6.
számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. és 6.
cím, valamint a 12. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 9. és 12. jogcím
kivételével - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat
végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 5. címről a 6. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez
utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,
hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet
a)	1-9. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között, illetve
b)	a 10. cím, 2. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Nemzeti
támogatások alcím, 1-9. jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb EU
által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok
alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az
előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi
Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt
előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 4. Pénzügyigazgatás korszerűsítése alcím
előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást
hajtson végre.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - az ágazatilag
illetékes miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az (1) bekezdés
szerint létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és
elszámolásának részletes szabályairól szükség esetén rendeletet alkosson.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy
a X. Miniszterelnökség fejezet, 13. K-600 hírrendszer működtetése cím előirányzata
terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson
végre.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy
a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3.
jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím előirányzatát - az érintett
regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve - a 16. számú mellékletben foglalt, régió
számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül a 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-
csoport, 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím javára átcsoportosítsa.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet,
12.	cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása jogcím-csoport,
és a 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése
jogcím-csoport között, valamint e két jogcím-csoportból a 12. cím, 26. alcím, 1.
Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoportra átcsoportosítást hajtson végre.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
fejezet, 11. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)
jogcím-csoport, a 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi
világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 11. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám
képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között
-	a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(14)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program
jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figyelembe véve a
beruházások megvalósulását.
(15)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 14. alcím, 1. Hozzájárulás az oktatási-
kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 2. Hozzájárulás a meglévő kollégiumi
rekonstrukciók bérleti díjához, 3. Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti
díjához jogcím-csoportok előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására,
figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.
(16)	Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az
Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10.
§-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott célok szerinti - a Kormány előzetes
egyetértésével történő - felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok között kiadási
előirányzatot nyisson, és az értékesítésből befolyt teljes bevétellel az előirányzatot
megnövelje.
(17)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy -
az önkormányzati miniszter és a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével -
átcsoportosítást hajtson végre a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 4.
KEOP Derogációs projektek kamattámogatása jogcím-csoportról a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5.
Központosított előirányzatok cím, 5. számú mellékletben szereplő 12. Önkormányzatok
és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás
kiegészítésének támogatása jogcímre.
(18)	Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert és a
közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3.
alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoportból olyan esetekben, amikor
a támogatott nem az eljárási rend szerinti pénzbeli támogatást kívánja igénybe venni, a
XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 5. alcím, 2.
Útpénztár jogcím-csoport előirányzat javára a beruházások ösztönzése érdekében, állami
közúti infrastrukturális létesítmények megépítése céljából legfeljebb a Kormány
döntésében foglalt támogatással egyező mértékű forrást átcsoportosítsa.
(19)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy - a
pénzügyminiszterrel egyetértésben - a teljes egészében vagy az eredeti kiadási
előirányzat 95%-át meghaladó mértékben saját bevételből gazdálkodó költségvetési
szerveiknél átcsoportosítást engedélyezzenek a személyi juttatások és a munkaadókat
terhelő járulékok javára. Az átcsoportosításra kerülő összeg nem haladhatja meg a 4. §
(7)	bekezdése szerinti jogcímen, kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint
számított mértéket.
(20)	Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével - átcsoportosítást hajtson végre a XVIII. Külügyminisztérium
fejezet, 5. cím, 9. alcím, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím-csoport és az 5. cím, 9.
alcím, 2. Kormányfői Protokoll jogcím-csoport előirányzatai között.
(21)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - a szociális és
munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a 65. § (4)
bekezdése szerint meghatározott költségvetési befizetés emelésével azonos összeggel
növelje meg a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi
jövedelemadója fejezet, 8. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím
előirányzatát.
(22)	Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy
a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3.
jogcím-csoport, 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím esetében az Áht.
47.	§-ának (1) bekezdése szerint meghatározott fejezeti költségvetési keretszámon belül
vállaljon a tárgyévet követő költségvetési évekre kötelezettséget.
(23)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi juttatások arányosítása céljából a
Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken jóváhagyott
személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain fejezetek közötti
átcsoportosítást hajtson végre.
(24)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
fejezet, 11. cím, 39. alcím, 5. Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezése és
kiegészítése jogcím-csoport javára az előirányzat eredeti összegét meghaladó kiadási
kötelezettség esetén az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet más előirányzatának
terhére a szükséges mértékben előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre. Az oktatási és
kulturális miniszter intézkedése normatív támogatást és kötelezettségvállalással terhelt
előirányzatot nem érinthet.
50.	§
(1)	Az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek költségvetésében jóváhagyott
fejezeti egyensúlyi tartalék a fejezetek saját hatáskörében használható fel a bevételeik
teljesítése esetén, továbbá ha a működőképesség fenntartása, a megkezdett beruházások,
felújítások készültségi foka azt indokolja.
(2)	A zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék összegét - az (1) bekezdés szerinti fejezetek
kivételével - fejezetenként a 18. számú melléklet tartalmazza.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági
folyamatok függvényében döntsön a stabilitási tartalék előirányzatának (X.
Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 3. alcím) felhasználásáról.
(4)	A stabilitási tartalék előirányzata túlléphető, de a túllépés összege nem haladhatja
meg
a)	sem a 18. számú melléklet szerinti fejezeti egyensúlyi tartalékok együttes mértékét,
b)	sem a központi költségvetés és az alapok főbb adó- és járulék-bevételi előirányzatai
együttes túlteljesülésének a többletbevételekkel összefüggő államháztartási
többletkiadásokkal csökkentett mértékét.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés és az
alapok főbb adó- és járulék-bevételi előirányzatainak - különösen a gazdaság fehéredési
folyamata miatti - túlteljesülése és ezáltal az államháztartás egyensúlyi helyzetének
javulása esetén, valamint a fejezetek kiadási és bevételi előirányzatainak teljesülésére
figyelemmel a fejezetek költségvetése, illetve más alrendszerek javára az általa
meghatározott célra a stabilitási tartalék előirányzatának (4) bekezdés alapján történő
túllépésével átcsoportosítást hajtson végre.
51.	§
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági
főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a
pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési,
előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési
kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések
Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete cím, és 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím előirányzatokra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség
fejezet, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke, a 14.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a XXXIV. Kutatás és
technológia fejezet felett a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter látja el.
(3)	A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és
kötelezettségeket a hivatal vezetője gyakorolja.
(4)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet esetében az önkormányzati miniszter, a XLII. A központi költségvetés fő
bevételei fejezet és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és
kötelezettségeket.
(6)	A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a nemzeti fejlesztési és
gazdasági miniszter gyakorolja.
52.	§
(1)	A teljes, 34 005,7 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2009. évben az Európai
Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási
Mechanizmus által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli
fizetési kötelezettség.
(2)	A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében támogatott programokra,
projektekre 9814,4 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az
ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének mértékéig
vállalható 2009. évben tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti
Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban: NSRK) forrásaiból finanszírozott
programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2010. évekre
meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A
Közlekedés Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és a
Környezet és energia Operatív Program keretében a 2007-2011. évekre meghatározott és
még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(4)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) forrásaiból
finanszírozott programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2011.
évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A
kötelezettségvállalást az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.
(5)	Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettségvállalást úgy lehet tenni,
hogy az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács
1698/2005/EK rendelete hatálya alá tartozó, 2015. évet követően kiadással járó többéves
kötelezettségvállalás csak akkor tehető, ha ennek feltétele, hogy a 2015. évet követő
kiadások Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló
forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves
költségvetéseiben rendelkezésre áll.
(6)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott, részben
az Európai Halászati Alapból finanszírozott halászati támogatások felhasználására
vonatkozó nemzeti stratégiai terv forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén
a 15. számú mellékletben a 2007-2009. évekre meghatározott és még
kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat
és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig
vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(7)	Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében a pénzügyminiszter egyetértésével az (1)-(4), illetve (6) bekezdésekben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
Hetedik Fejezet
A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK
53.	§
(1)	A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári
napra jutó összege 2009. évben 21 000 forint.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a
szerinti nyugdíjemelés számításánál 2009. évben 3,9 %-os országos nettó átlagkereset-
növekedést, 3,9 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
54.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1)
bekezdésében foglalt illetményalap 2009. évben 38 650 forint.
55.	§
(1)	A Kjt.
a)	66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb
szorzószámokat a 2009. évre a 17. számú melléklet tartalmazza;
b)	69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2009. évben 20 000 forint.
(2)	Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2009. évben a keresetbe tartozó juttatások előző
évi bázis előirányzatának 2%-a.
(3)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2009. évi
összege 10 000 forint/fő.
56.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-
ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat -
2009. évben 356 000 forint.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2009. évben 356 000 forint.
(3)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj 2009. évben 3000 forint.
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj 2009. évben 3000 forint.
57.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj
legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2009. évben 15 000
forint/hó.
(2)	A Gyv. tv. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj
legalacsonyabb összege a 2009. évben 135 000 forint/hó.
(3)	A Gyv. tv. 20/A. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti
összege 2009. évben gyermekenként 5 800 forint.
(4)	A Gyv. tv. 20/B. §-ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2009.
évben gyermekenként 8 400 forint.
(5)	A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2009. évben 450 forint.
(6)	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §-a (2)
bekezdésének a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti
második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2009. évben
született.
(7)	A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege
2009. évben esetenként 20 000 forint.
58.	§
(1)	A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt
munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2009. évben 5250
forint/fő/hónap.
(2)	A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok
szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2009. évben 14 000 forint/fő/év
összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által
meghatározott feltételek szerint.
59.	§
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi
XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X.
törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a
termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló
210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2009. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2)	Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a termőföld állam által életjáradék
fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet
alapján a 2009. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok
mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell
meghatározni.
60.	§
(1)	A Szoctv. 50/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege
2009. évben 12 000 forint.
(2)	A Szoctv. 50/A. §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2009. évben
6 000 forint.
61. §
(1)	A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a
Duna Televízió Zrt. műsorterjesztési költségeire az I. Országgyűlés fejezet, 10-12. címek
e célra elkülönített előirányzatai terhére teljesítendő támogatásokat a számlával igazolt
fizetési kötelezettségekhez igazodóan - áfával növelt összegben - közvetlenül a
műsorterjesztést végző szolgáltatónak kell folyósítani. A támogatás összegének
meghatározásánál csak az állandó stúdióra és a fix telepítésű országos rendszerek
igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az
alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított
összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet
támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési
kötelezettségként kell nyilvántartani.
(2)	Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év
mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára
megfizetni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltató január 10-ig köteles tájékoztatni a
Kincstárt a műsorterjesztést végző szolgáltatókról, valamint szolgáltatónként a tárgyévre
szóló műsorterjesztési kötelezettségeinek várható összegéről. Amennyiben ezen
adatokban változás történik, arról a műsorszolgáltatónak a Kincstárt 15 napon belül
értesítenie kell.
62. §
A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 22 827,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni az Alap számlájára.
63.	§
(1)	Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a
regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált fejlesztési
programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a 16. számú melléklet szerint
állapítja meg. A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4.
alcím, 3. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport, 3. Decentralizált
területfejlesztési programok jogcím, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és
átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 10. A helyi önkormányzatok fejlesztési
feladatainak támogatása, 14. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának
támogatása címek, valamint az 5. számú melléklet 14. Települési önkormányzati szilárd
burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása pont forrásai a regionális
területfejlesztési programok megvalósítását szolgálják. A XV. Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. Terület- és régiófejlesztési
célelőirányzat jogcím-csoport, 1. Központi fejlesztési feladatok jogcím a központi
területfejlesztési program megvalósítását szolgálják.
(2)	A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összege a
következők szerint alakul ki:
a)	a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3.
jogcím-csoport, 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím tekintetében a
régió, valamint a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek
lakónépessége, települési önkormányzatainak száma és a régió fejlettségét mutató egy
főre jutó bruttó hazai termék értéke együttes figyelembevételével;
b)	a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3.
jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím tekintetében a program
céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján;
c)	a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolatfelújításának támogatása tekintetében az 5. számú melléklet 14. pontja szerint;
d)	a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 9. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 16. § (1) bekezdésének c)
pontja szerint;
e)	a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 10. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása cím
tekintetében a 16. § (1) bekezdésének d) pontja szerint;
f)	a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 11. Helyi önkormányzatok vis maior támogatása cím tekintetében a 16. § (1)
bekezdésének e) pontja szerint;
g)	a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 14. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím
tekintetében a 16. § (1) bekezdésének g) pontja szerint;
h)	a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 1. Hazai innováció támogatása
cím tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma arányában,
50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a
kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.)
OGY határozatban foglaltak szerint.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 16. számú mellékletben foglalt
decentralizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási
feltételeit 2009. január 31-éig rendeletben szabályozza.
(4)	Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2009. évben várható
költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XVII. Közlekedési,
Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1.
Energiafelhasználási hatékonyság javítása jogcím-csoport és a XVI. Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok jogcím-csoport előirányzatainak
növelésére felhasználható.
(5)	Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt külön jogszabály szerint
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-
csökkentési egység után 38 forint. Az Éhvt. szerinti vagyonkezelő miniszteri rendeletben
állapítja meg a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait és rendelkezik a
bevétel felhasználásának módjáról.
(6)	Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott
minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.
(7)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése
szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,2 Ft/kWh.
(8)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése
szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos
energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön
jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás
támogatása 0,12 Ft/kWh.
64.	§
A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 7.
Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről
áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó
kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó
költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi
években vállalt és 2009. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10.
cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról
kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési
programjának 2009. évet terhelő kiadásait is.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖL TSÉGVETÉSÉVEL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
65.	§
(1)	Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait -
alaponként, jogcímenként a 9. számú melléklet szerint állapítja meg.
(2)	A Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási
előirányzatait a 14. számú melléklet tartalmazza.
(3)	A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 153 750,0 millió forintot ad át a
megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához, a
rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesülők
ellátásához és a közcélú foglalkoztatáshoz. A befizetés tartalmazza a közcélú munkát
végzők munkabérét terhelő járulékokra tervezett 7500,0 millió forint felét is.
(4)	A közcélú munkavégzés járulékainak várható éves összegét az I-VI. havi
tényadatok rendelkezésre állása után 15 napon belül a szociális és munkaügyi miniszter,
valamint az önkormányzati miniszter határozza meg. Ezzel egyidejűleg a szociális és
munkaügyi miniszter a 9. számú melléklet LXIII. Munkaerőpiaci Alap fejezet, 8.
Közcélú munkavégzés járuléktartaléka cím előirányzatának terhére a központi
költségvetési befizetés megemelésének mértékéről a pénzügyminiszter egyetértésével
dönt.
(5)	A (3)-(4) bekezdés szerinti pénzösszeg felhasználásáról a feladatok ellátásáért
felelősök a zárszámadási törvény keretében szakmai értékelést készítenek a
Munkaerőpiaci Alap kezelője részére.
(6)	A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Munkaerőpiaci Alap összesen 1800,0 millió forintot ad át, a 9. számú melléklet szerint.
(7)	Az elkülönített állami pénzalapok 2009. évi összevont mérlegét a 10. számú
melléklet tartalmazza.
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2009. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS
BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, EGYENLEGE
66. §
(1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap
költségvetése összegzéséből adódó 2009. évi
a)	bevételi főösszegét 4 525 563,1 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 4 532 263,5 millió forintban,
c)	hiányát 6700,4 millió forintban állapítja meg.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2009. évi összevont költségvetési bevételeit és
kiadásait a 13. számú melléklet tartalmazza.
Második Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
67.	§
(1)	Az Országgyűlés az Ny. Alap 2009. évi
a)	bevételi főösszegét 3 084 304,1 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 3 084 304,1 millió forintban,
c)	egyenlegét nulla forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást a 11. számú melléklet tartalmazza.
Harmadik Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
68.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2009. évi
a)	bevételi főösszegét 1 441 259,0 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 447 959,4 millió forintban,
c)	hiányát 6700,4 millió forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást a 12. számú melléklet tartalmazza..
Negyedik Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások
69.	§
A 67. § és a 68. §-ban meghatározott kiadások előirányzatai közül a 14. számú
mellékletben meghatározott előirányzatok teljesülése külön szabályozott módosítás
nélkül is eltérhet az előirányzattól.
AT7	^	r	r	• fi* f	!•••••.
Kormány, az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaugyi miniszter, a
pénzügyminiszter és az Alapok kezelőinek különleges jogosítványai
70.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási
Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei
előirányzatainak megemelésére.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás céltartalék jogcím
előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat 4. Gyógyszertámogatás jogcím-
csoport jogcímeire történő átcsoportosítására.
71.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz
támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás
jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy
engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése és a
tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló
2005.	évi CLXXIII. törvény szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-
csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások
kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő
túlteljesülését.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza
a)	a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 76.
§ (1) bekezdésében,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 76. § (2)
bekezdésében a pénzbeli ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1.
Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási
előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését
a)	a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport)
előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 300,0 millió
forinttal,
b)	a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek - a felügyeleti bírság, a gyógyászati
segédeszköz ismertetést végző személyek utáni befizetések, továbbá reklámozásával
kapcsolatos bírság kivételével - (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt
bevételek 5%-ával, legfeljebb 150,0 millió forinttal,
c)	az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
nyújtására kötött finanszírozási szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az
egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) címen
befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 70,0 millió forinttal.
(5)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a
fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter,
illetve egészségügyi miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az
előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási,
információszolgáltatási kötelezettségét és jogát a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap
fejezetnél az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a
továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak
felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
72.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7.
alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím
előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2.
cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítsa.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év
közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül
jelentkező többlet összegével.
73.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az
időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás
jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter engedélyezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatnál a 74. §-
ban bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
74.	§
(1)	A gyógyító-megelőző ellátásból finanszírozott költségvetési egészségügyi
intézmények vonatkozásában a központi költségvetés megfelelő előirányzatai együttesen
27 000,0 millió forintot tartalmaznak a Kormány bérpolitikai intézkedései
végrehajtásának fedezetéül. Az összeg teljesülése a tényleges felhasználásnak
megfelelően történik.
(2)	Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott
költségvetési egészségügyi intézmények részére a Kormány bérpolitikai intézkedései
alapján meghatározott előleget kérelemre folyósíthat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti előleget az OEP a központi költségvetési előirányzatok
terhére történő kincstári utalást követő hónapban vonja le az esedékes finanszírozási
összegből.
75.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások
szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás
részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
76.	§
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 150,0 millió
forint használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi
segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 27,0
millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére,
különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 39,2
millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.
77.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3.
Egyéb kiadások jogcím előirányzata - az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló
2006.	évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján - 231,0
millió forint összegben tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyeletet megillető
felügyeleti díjat.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6.
GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott
pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az
éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 38. § (4) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát
követő 30. napon lép hatályba.
(3)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Európai Bizottság (2) bekezdés
szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően
haladéktalanul - a Magyar Közlönyben tegye közzé.
(4)	A 10. § (3) bekezdésében foglaltakat a MÁV Start Zrt. esetében 2009. április 1-
jétől kell alkalmazni.
79.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a 4. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban, valamint a (6) bekezdésében
meghatározott támogatás igénylési és elszámolási feltételeit,
b)	a 4. § (7) bekezdésében meghatározott támogatás feltételeit,
c)	az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati támogatások
mértékét és felhasználási szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy amennyiben a 4. § szerinti
céltartalék terhére felmerülő személyi juttatások esedékessége megelőzi a céltartalék
előirányzat átcsoportosítás időpontját, a személyi juttatások megelőlegezésére -
visszapótlási kötelezettség mellett - átcsoportosítást hajtson végre a XXI. Egészségügyi
Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzat cím, 2. Egészségügyi ágazati
célelőirányzatok alcím, 2. Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok jogcím-csoport
előirányzatai terhére.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza bérpolitikai intézkedéseihez
kapcsolódóan az OEP által, a 74. § szerint folyósítható előleg mértékét és a folyósítás
időpontját.
80.	§
(1)	Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
(a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a
2009. évre havi 967 forint.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1)
bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2009-re esedékes összegének megfizetését - a
média tv. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség összege 60%-ának
kivételével - átvállalja.
(3)	A Kormány - figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra -
az esedékes üzemben tartási díjat az APEH - mint a média tv. 82/A. § szerinti megbízott
-	közreműködésével az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj megfizetésére
kötelezettektől beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba. Az általa beszedett
díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget számolhat el.
(4)	A (2) bekezdés szerinti átvállalás havi összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel
(a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési
költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány
együttesen) egy tizenketted része. Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt
díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított
növekedése arányában.
(5)	A Magyar Televízió Közalapítványnak a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a)
pontja szerint felhasználható céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) -
elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon - az MTV
Zrt. közszolgálati műsorai tervének megvalósításához - ideértve a korszerű megjelenésű
és tartalmú közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését is -, körzeti stúdiók
kialakításához, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi
LXXIV. törvény végrehajtása során jelentkező többletfeladataihoz, ezen belül
beruházásához, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szükséges
ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis) bérleti díjának, valamint az MTV Zrt. új
telephelyre költözéséhez kapcsolódó költségeknek a fedezetéül szolgál. A bérbeadó által
a szerződés szerint kiállított számlán szereplő összegű bérleti díjat közvetlenül a
bérbeadónak kell folyósítani az MTV Zrt. engedélyező nyilatkozata alapján. A
folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem
lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési
kötelezettségként kell nyilvántartani.
(6)	Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év
mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára
megfizetni.
81.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha
olyan európai uniós támogatás kerül 2009-ben felhasználásra, amelyet a fejezet
előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás
előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a központi költségvetési forrást
a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben
az Európai Unió illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási
Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által finanszírozott
programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2.
cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-
csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő előirányzatot.
82. §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében
pótlólagosan szükséges, a vonatkozó fejezeti támogatási előirányzatot meghaladó
központi költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással
biztosítsa, mely átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT
Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar
Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak,
valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési
kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével -
nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
amennyiben az európai uniós forrásokból - illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus,
a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program
által - finanszírozott programokhoz, projektekhez a támogatásokat nyújtó fél a források
folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban, közösségi jogszabályokban
meghatározott ütemtervtől, vagy az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási
Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar
Együttműködési Program által nyújtott forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor
a szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem
elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az
átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási
Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési
Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX.
Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek
sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet
előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(3)	A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alapján
történt, az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég
Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program által
nyújtott forrás rendelkezésre állása után - amennyiben szükséges - vissza kell pótolni
azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban
átcsoportosításra került.
83.	§
(1)	Az európai uniós támogatások azon - a központi költségvetés által korábban
megelőlegezett - részét, melyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés
formájában térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell
elszámolni.
(2)	Az európai uniós támogatások azon, a központi költségvetésből - a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet, illetve 2008. január 1-jét megelőzően a XIX. EU Integráció fejezet
és EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével - megelőlegezett részét,
melyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a XLII. A központi
költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.
(3)	A Nemzeti Fejlesztési Terv, az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az EQUAL,
valamint az Interreg programok 2009-ben elszámolásra kerülő európai uniós bevételeit a
XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.
84.	§
(1)	Az NSRK forrásaiból kell biztosítani azon programok, projektek finanszírozását,
melyek megvalósítására a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai alapján történt
kötelezettségvállalás, megfelelnek az NSRK céljainak, szabályainak, de európai uniós
forrásból történő finanszírozásukra a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nem kerülhet
sor.
(2)	Az ÚMVP forrásaiból kell biztosítani azon programok, projektek finanszírozását,
melyek megvalósítására az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései alapján történt
kötelezettségvállalás, megfelelnek az ÚMVP céljainak, szabályainak, de európai uniós
forrásból történő finanszírozásukra az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében nem
kerülhet sor.
85.	§
(1)	A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások
általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a Kincstár a
KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt
támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak
szerint, amennyiben a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási
szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll
rendelkezésre.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
a NIF Zrt.-nek a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére 2009. év vonatkozásában
2009. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a
rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig
aktualizálni kell. A pénzügyminiszter jogosult a finanszírozási terv és a hitel-
igénybevétel ütemezését módosítani.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a
támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből
származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.
86.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI.
Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2009. január 1-jétől 2009.
december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 30,0 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 90,0 millió forint;
c)	építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint;
d)	szolgáltatás megrendelése esetében: 25,0 millió forint;
e)	szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.
(2)	A Kbt. VII. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2009.
január 1-jétől 2009. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 100,0 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.
(3)	A Kbt. Negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás
értékhatára 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 15,0 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint.
87. §
Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2009. évben 250 000,0
millió forint. Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a következő évekre
vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2009. évi kifizetési keretnek a többéves fizetési
kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának
módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII.
16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján 2009. év első negyedévére
meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.
88. §
(1)	Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a
Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2009. év
folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
89.	§
(1)	Az Országgyűlés 2009. január 5-ei hatállyal lemond a Magyar Államnak az Altek
Tégla és Cserépipari Kft.-vel szemben fennálló 6 422 841 forint összegű állami kölcsön
kamat-követeléséről, valamint az ehhez kapcsolódó késedelmi és büntetőkamatok 2008.
december 31-én fennálló összegéről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti követelés-elengedés alapján elszámolt összeg a késedelmi
és büntető kamat összegével eltérhet az előirányzattól.
(3)	Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az (1) bekezdés
alapján az Altek Tégla és Cserépipari Kft.-vel szemben fennálló állami kölcsön kamat-
követeléséről, valamint az ehhez kapcsolódó késedelmi és büntetőkamatok 2008.
december 31-én fennálló összegéről való lemondás csekély összegű támogatásnak
minősül, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének csekély
összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i
1998/2006/EK bizottsági rendelet - HL L 379/5. 2006. 12. 28. - szabályai alapján.
(4)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és az
Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság Kormánya között 2005. évben megkötött
Fejlesztési Együttműködésről, valamint Magyarországnak Etiópiával szemben fennálló
követelései átfogó rendezéséről szóló megállapodások végrehajtása eredményeként a
Magyar Államnak az etióp féllel szembeni 7 435 912,02 amerikai dollár (2008.
szeptember 2-ai MNB devizaárfolyamon számítva 1224,9 millió forint) összegű
követelése megszűnt. Az Országgyűlés elrendeli, hogy a követelés-elengedés
költségvetési elszámolása a 2008. év utolsó munkanapján érvényes MNB
devizaárfolyamon számolva, 2009. január 5-ei hatállyal történjen meg.
(5)	A (4) bekezdés szerinti követelés-elengedés alapján elszámolt összeg a
devizaárfolyam változás következtében eltérhet az előirányzattól.
90.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2009. évben magyar filmalkotás esetén 256,0 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 487,0 millió forint.