﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/6572. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT
MEGALAPOZÓ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
Előadó:
dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. október hó
2008. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
1.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. és 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3
százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
41. § A munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék
munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi,
rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.”
(2)	Az Flt. 42. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott
kérdéseiben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és az Art.
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének u) és v) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
„u) egészségbiztosítási járulékalap: a munkavállalói járulék tekintetében a Tbj. 24. §-ának (1)
bekezdésében, a vállalkozói járulék tekintetében a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának
(1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. §-ában
meghatározott járulékalap,
v) társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában
meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a
felszolgálási díjat és a borravalót.”
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
2.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a
következő 11/C. §-sal egészül ki:
„11/C. § A hatóság által - a rá irányadó ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás egyéb
résztvevőjének nem felróható okból történő túllépése alapján - saját költségvetése terhére
megfizetett összeg a központi költségvetésből nem téríthető meg.”
(2)	Az Áht. 12/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fizetésre kötelezett szerv vezetője köteles a hosszú távú kötelezettségvállalás alapját
jelentő szerződést a megkötést követő 15 napon belül a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó
szerv vezetőjének bejelenteni.”
(3)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstár feladatai különösen:]
„l) vezeti a költségvetési szervek, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó,
illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi
személyek törzskönyvi nyilvántartását;”
(4)	Az Áht. 18/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kincstár a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető,
a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának
szabályszerűségét (a továbbiakban: felülvizsgálat), melynek során érvényesíti az Állami
Számvevőszéknek az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: ÁSZ törvény) 2. §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés során
megállapított eltéréseket is, továbbá intézkedik a megállapított visszafizetési kötelezettség,
illetve pótlólagos támogatás pénzügyi rendezéséről.”
(5)	Az Áht. 18/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási
támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a kincstár a
magánszemélyek részére vagy jogán megállapított jogosultságokról és támogatásokról
egységes szociális nyilvántartást vezet.”
(6)	Az Áht. 18/C. §-a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében nem érintett jogcímen
megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámlájukat a hirdetmény szerinti deviza
nemekben a kincstárban kötelesek vezetni. A devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a
végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá. A kincstár devizaszámla vezetéssel
kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár között létrejött
megállapodás alapján - díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a
számlatulajdonosokkal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni. A kincstár vezetőjének
engedélyével kivételes esetben - különösen azokon a területeken ahol a valuta ellátás a deviza
számla terhére nem biztosítható - hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.”
(7)	Az Áht. a következő 18/H. §-sal egészül ki:
„18/H. § (1) A kincstár az általa folyósított támogatások jogszabályban megállapított
feltételeinek az egységes szociális nyilvántartás útján történő ellenőrzése céljából jogosult a
következő adatok kezelésére:
a)	a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre
tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a
társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege;
b)	a fogyatékossági ellátásban részesülő személy neve, születési helye és ideje, anyja neve,
lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege;
c)	az energiafelhasználási támogatásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más
személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve,
lakóhelye, az adóazonosító jele, az ellátás jogcíme és összege;
d)	a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a (2) bekezdésben foglalt adatok.
(2)	A kincstár számára a lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és - ha
a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele
-	az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint
a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés
keltétől, szerződés módosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított
15 napon belül átadja.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások
visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.
(4)	Az egységes szociális nyilvántartásból a települési önkormányzat jegyzője az általa
megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat közvetlen
lekérdezéssel átveszi. Az átvétel díjmentes.
(5)	A kincstár - az ellátás jogcímének és összegének kivételével - az (1) bekezdés a)-b)
pontjaiban meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést
folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az
egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.
(6)	Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások megállapítása és
ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében a törvényben
meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő személy
adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe vevőiről
adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe
vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult. Az adatok
átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság megállapodást köt.”
(8)	Az Áht. a következő 18/I-K. §-sal egészül ki:
„18/I. § A költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek
nyilvántartását (a továbbiakban együtt: törzskönyvi nyilvántartás) a kincstár vezeti. A
költségvetési szervek nyilvántartására - e törvényben foglaltak figyelembevételével - külön
törvényben foglaltak alkalmazandók.
18/J. § (1) A külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban:
törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak
a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira - az e törvényben, valamint külön
jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai az
irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint az újrafelvételi eljárás.
(2)	A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételét az alapító szerv az alapítástól -
törvény által történt alapítás esetén a törzskönyvi jogi személy a törvény hatálybalépésétől -
számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár a 18/K. §-ban meghatározott adatok
szolgáltatása alapján, azok beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a
törzskönyvi jogi személyt, vagy - legfeljebb húsznapos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja
fel az alapító szervet.
(3)	A kincstár határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító, illetve a törzskönyvi
jogi személy jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság).
(4)	A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a
feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc
napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz. E határidő számításakor a
hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a
hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem
vehető figyelembe. A bíróság a kincstár határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárására
egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes
közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény
4.	§-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(5)	A törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása a bejegyzés napjával
válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem
későbbi időpontot állapít meg.
(6)	A törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, illetve a külön törvényben
meghatározott napon szűnik meg. A kincstár a törzskönyvi jogi személyt
a)	jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől, illetve a törvény
hatályba lépésétől,
b)	jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől
számított nyolc napon belül (jogutódlás esetén a jogutód feltüntetésével) törli a
nyilvántartásból.
(7)	Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi
személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az
ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és
a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező
bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.
(8)	A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai nyilvánosak, azokat bárki
megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is
hozzáférhetők.
18/K. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza:
a)	a költségvetési szerv, valamint a törzskönyvi jogi személy (a továbbiakban együtt:
törzskönyvi szerv) nevét, nyilvántartási számát, alapító vagy más létesítő okiratának (a
továbbiakban: alapító okirat) keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját;
b)	a törzskönyvi szerv székhelyét, telephelyét, valamint iratai őrzésének helyét, ha az nem
azonos a székhelyével;
c)	a törzskönyvi szerv alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának nevét, címét vagy
székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely),
amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak
adóazonosító számát is;
d)	a törzskönyvi szerv alapító okirata szerinti valamennyi tevékenységét, illetve az alapító
okiratban nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket, az Európai Parlament és a
Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének
létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint;
e)	a törzskönyvi szerv vezetőjének (vezető szerve, vezető testülete tagjainak, illetve a vezető
jogai ideiglenes gyakorlójának) nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát;
f)	a törzskönyvi szerv statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát;
g)	a törzskönyvi szerv elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az
illetményszámfejtés módját, helyét;
h)	a törzskönyvi szerv megszüntetésének, illetve megszűnésének, valamint nyilvántartásból
való törlésének időpontját, a megszüntető okirat keltét, azonosítóját.
(2)	A törzskönyvi nyilvántartás - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása
esetén tartalmazza:
a)	a törzskönyvi szerv irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben
rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is;
b)	a törzskönyvi szerv közvetlen jogelődjének (jogelődeinek) nevét, székhelyét, és
amennyiben rendelkezett adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát;
c)	a törzskönyvi szerv vagy annak vezetője (vezető szerve, vezető testülete) által irányított
vagy felügyelt jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét;
d)	azon jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét, amely felett a
törzskönyvi szerv vagy annak vezetője (vezető szerve, vezető testülete) vagyonkezelői, illetve
tulajdonosi (alapítói, részvényesi, szavazatelsőbbségi, tagsági) jogokat gyakorol;
e)	a törzskönyvi szerv közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő
nyilvántartásba vételének tényét (a fokozat megjelölésével);
f)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)
bekezdésében előírt nyilatkozatot (ideértve a közösségi adószám megállapítása iránti kérelmet
is);
g)	a törzskönyvi szerv társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot;
h)	a törzskönyvi szerv adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve
befejezésének időpontját;
i)	a törzskönyvi szervet megszüntető nevét, székhelyét, vagy ha a megszűnés törvény által
történt, akkor a törvény megjelölését;
j) a törzskönyvi szerv megszűnésének időpontját, illetve pontos feltételét, ha határozott időre,
illetve bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre;
k) a költségvetési szerv átalakítása, vagy a törzskönyvi jogi személy átalakulása (egyesülése,
szétválása) esetén annak tényét, időpontját;
l) a törzskönyvi szerv jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód
rendelkezik adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát;
m) a külön jogszabályban előírt adatokat.
(3)	A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint
ezen adatok megváltozásáról - az Art. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat
változásának kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján
értesíti az állami adóhatóságot.
(4)	Az adóazonosító szám megváltozásáról az állami adóhatóság az erre a célra szolgáló
számítógépes rendszer útján értesíti a kincstárat. A változás bejegyzése automatikusan,
elektronikusan történik.
(5)	A bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget
késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több
alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett törzskönyvi szerv vezetője
háromszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál
a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát,
gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó,
arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.”
(9)	Az Áht. 33/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kiállítási garancia az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények,
illetve kiállítóhelyek (a továbbiakban: kiállító) által a Magyar Köztársaság területén, a kiállítási
tárgyak kölcsönbe adásáról szóló szerződés (e §-ban a továbbiakban: szerződés) alapján
rendezett nemzetközi, időszaki kiállításra adható, amennyiben annak megrendezéséhez
kiemelkedő kulturális érdek fűződik.”
(10)	Az Áht. 33/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A kiállítási garancia az állam nevében, a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult
irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, a szerződésben - a (6) bekezdés
figyelembevételével - meghatározott káreseményekből eredő, a kiállítási tárgyban/tárgyakban
bekövetkezett károk megtérítéséért. Az államháztartásért felelős miniszter e
felelősségvállalásról kötelezvényt bocsát ki, amely tartalmazza a garanciavállalás mértékét
vagy összegét, feltételeit, a kiállítót, a kötelezettségvállalás időtartamát és a garancia
jogosultját. Az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében - kivételesen -
hozzájárulhat az e §-ban nem említett kérdésekben a külföldi jog alkalmazásához, továbbá a
külföldi joghatóság kikötéséhez is.
(5)	A kiállítási garancia a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult és a kiállító megállapodása
szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő
elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, illetve a szerződésben meghatározott egyéb
helyre való elhelyezéséig szól. A szerződés módosításához a kultúráért felelős miniszter és az
államháztartásért felelős miniszter együttes jóváhagyása szükséges.”
(11)	Az Áht. 57. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót
és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A
beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell
végrehajtani. A beszámolót és a mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.
(4)	Az ellenőrzés eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az
Országgyűlést.
(5)	A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az
alappal rendelkező miniszter bízza meg. Az ellenőrzés költségeit az alapok kezelésével
kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.”
(12)	Az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató
alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy
részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik - pótlólagos igénylést nyújthat be ezen
előirányzatokra a következők szerint:
a)	az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje:
aa)	április 30.,
ab)	július 31.,
ac)	október 15.;
b)	a pótlólagos igénylés határideje július 31.;
c)	az önkormányzatok egymás közötti feladat, intézmény átadása esetén az aa) és ab)
pontokban történő lemondással egyidejűleg az átvevő önkormányzat az átvételhez
kapcsolódóan pótlólagos igénylést nyújthat be;
d)	a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetek átutalására a b) és c)
pontokban meghatározott határidők lejártát követő második hónapban esedékes nettó
finanszírozástól kezdődően kerül sor.”
(13)	Az Áht. 64/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igénybevételi kamat mértéke:]
„d) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan
igénybevételt a kincstár a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében vagy az Állami
Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.”
(14)	Az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az a helyi önkormányzat, amelyik a visszafizetési kötelezettségének az éves
költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtását követő tizenöt napon belül nem tesz
eleget, további késedelmi kamatot fizet a jogosulatlanul igénybe vett összeg, valamint az Áht.
64/D. § keretében végzett felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján
keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után annak teljesítése napjáig. A kamatfizetés
kezdő napja az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtási határidejét követő
16.	nap. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.”
(15)	Az Áht. 64/D. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi önkormányzatok
támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi
elszámolásának szabályszerűségét a kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A
tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat,
feltéve, hogy ezen időpontig a kincstár a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta,
illetve megkezdte a helyszíni vizsgálatot. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást
követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul. A
felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1)
bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi - az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése
szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési
időn belüli év(ek)re megállapított - az önkormányzatot megillető, pótlólagos költségvetési
támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására
vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.
(2)	Amennyiben a kincstár a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás
során közölt adatoktól eltérést tár fel, akkor nyolcnapos határidő kitűzésével felhívja az
önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívás tartalmazza az Állami
Számvevőszék által az önkormányzat vonatkozásában megállapított (1) bekezdés szerinti
eltéréseket is. Az önkormányzat módosításának elmaradása esetén az eredeti adatszolgáltatása
marad irányadó.
(3)	Az elszámolás felülvizsgálatára - az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel - a
Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormányzatok értesítését az eljárás hivatalból
történő megindításáról, illetve a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyv önkormányzat
részére történő átadásának határidejét. A kincstárnak a helyszíni vizsgálat befejezésétől
számított tizenöt nap áll rendelkezésére a jegyzőkönyvnek az önkormányzat részére történő
átadására.”
(16)	Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolását követően az önkormányzati
adatszolgáltatás és a kincstár - az Állami Számvevőszék megállapításainak (1) bekezdés
szerinti figyelembevételével kialakított - álláspontja között különbség maradt fenn, a kincstár a
felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, mindezek
indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül - külön
jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat
számára.”
(17)	Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától,
illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár -
a (12) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés kivételével - azonnali beszedési megbízást
nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint
jár el.”
(18)	Az Áht. 64/D. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A felülvizsgálat során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított
visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségre vonatkozóan - az önkormányzat külön
jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott kérelme alapján - a kincstár elnöke
legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező önkormányzat
igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A
részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5)
bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet
visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező
határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget,
a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az
így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon
belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi
önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(13)	A (6) bekezdés szerinti eljárás akkor indul meg, ha az önkormányzati adatszolgáltatás és
a kincstár álláspontja között különbség maradt fenn. Az eljárás megindításának napja:
a)	amennyiben a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra a helyi önkormányzat nem
nyilatkozik, a határidő eredménytelen elteltét követő nap;
b)	a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, amennyiben ezt
követően nem kerül sor helyszíni vizsgálatra;
c)	helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, akkor az erről
szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap.”
(19)	Az Áht. 64/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele
alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá - szükség esetén -
ezen támogatások igénylésében, elszámolásában érintett gazdálkodó szervezeteknél és más jogi
személyeknél történő ellenőrzésére is.”
(20) Az Áht. 86/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló
zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának
ellenőrzését követően fogadja el. A beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által
kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. A könyvvizsgáló díjazása a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.
(3)	A Kormány a beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, az ellenőrzések
eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.”
(21)	Az Áht. 86/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetésében elkülönítetten
szerepelnek a tartalék és a céltartalék előirányzatok.”
(22)	Az Áht. 86/B. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés
számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető
a)	azon kiadási előirányzatoknál, amelyek finanszírozásához a költségvetési törvény szerint
rendelt bevételeknek nem ismert a beérkezési üteme és a felhasználási megoszlása,
b)	az évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgáló központi költségvetési
előirányzatok terhére az adott alrendszerből finanszírozott intézmények és szolgáltatók javára
történő kifizetések megtérítésére.”
(23)	Az Áht. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv megszüntetése vagy átszervezése esetén az alapításra megállapított
szabályok szerint kell eljárni. Feladat-, illetve intézményátadás esetén a feladatot ellátó,
intézményt átvevő felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti alapító jogokat is gyakorolja a
vagyoni jogok és kötelezettségek feletti rendelkezés kivételével.”
(24)	Az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz
kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni, továbbá az
államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi
önkormányzatnál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben
lehet.”
(25)	Az Áht. a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési
kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken,
amelyek az MNV Zrt.-re bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását
okozzák, de pénzmozgással nem járnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami
vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen
kell elszámolni, ügylet-típusonkénti bontásban.
(3)	A Vtv. 36. § (4) bekezdése szerinti ingyenes vagyonátruházás kapcsán elszámolt
költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások
tervezett összege túlléphető.
(4)	A pénzügyminiszter előzetes engedélyével a (2) bekezdés alapján elszámolandó
költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel
megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett
összege túlléphető.
(5)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező
ügyletekre - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor lehet kötelezettséget
vállalni, ha e kiadás elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.”
(26)	Az Áht. 121/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a nyilvántartásba vétel, a
nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező
szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit. A nyilvántartás vezetésével
kapcsolatos eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
(27)	Az Áht. 121/C. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a természetes személy következő adatait
tartalmazza:
a)	név,
b)	születési név,
c)	nyilvántartási szám,
d)	születési hely és idő,
e)	anyja leánykori neve,
f)	lakcím,
g)	értesítési cím (tartózkodási hely),
h)	telefonszám, elektronikus elérhetőség,
i)	felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás
kelte;
j) egyéb képesítésének megnevezése, az ezen képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány
száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte;
k) a legalább kétéves szakmai gyakorlatot vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló
dokumentum megléte;
l) a kötelező szakmai továbbképzése(ke)n történő részvétel(ek) ideje.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve
és választása alapján a (7) bekezdés e)-g) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen
adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a
nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait internetes honlapján nyilvánosságra
hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől
bárki tájékoztatást kaphasson.”
(28)	Az Áht. 121/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A belső ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba
bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti
döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap.”
(29)	Az Áht. 121/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Amennyiben a kérelmező a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét hibásan, hiányosan,
vagy nem a (3) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő,
akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő 30
napon belül hiánypótlásra hívja fel.”
(30)	Az Áht. 124. § (4) bekezdése második k) pontjának jelölése l)-re változik, és helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„l) a belső ellenőrök nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésnek és a
nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a
kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a
nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj szabályait”
[rendeletben szabályozza.]
(31)	Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„m) a törzskönyvi jogi személyek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartás vezetésének, a
nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi
adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, továbbá a nyilvántartásba
bejegyzendő további adatok körét”
[rendeletben szabályozza.]
(32) Az Áht. 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 121/C. § rendelkezéseit 2008. július 1-jétől kell alkalmazni. 2009. július 1-jétől
költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-ban
meghatározott nyilvántartásban szerepel.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény módosítása
3.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„5. a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen átvett
pénzeszközt,”
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
[A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:]
„e) a kincstárnak, a kincstár által folyósított ellátásban részesülő személy és a külön
törvényben meghatározott kincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő
személy családi és utónevének anyja nevének, születési helyének és időpontjának,
lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
5.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet
folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében
meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500
forint (napi összege 150 forint).”
(2)	A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció
keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. §
a)	pont 5. és 10-11. alpont] terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés, a
gyermekgondozási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap terhére az
egészségbiztosítási szerv fizeti.”
(3)	A Tbj. a következő 38. §-sal egészül ki:
„38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató
vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben
meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
(2)	Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási
járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
(3)	Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az
adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi
szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a
társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az
egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló
tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.”
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
6.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Eb tv.) 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg
baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)-(8) bekezdése szerint kell
megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni,
amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli
egészségbiztosítási járulékot fizetett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas
vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150
százalékának alapulvételével kell megállapítani.”
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
7.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális szaktörvény) 94. §-ának (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente
szervezett képzésben vesznek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a szervezett
képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét, valamint -
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a szervezett képzéssel összefüggő
igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét.”
(2)	A kulturális szaktörvény 100. §-ának (3) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„z) a továbbképzéssel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét.”
(3)	A kulturális szaktörvény 100. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
szabályozza a szakmai továbbképzési programokkal összefüggő és a népi iparművészeti
alkotások és a „Népi Iparművész” minősítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét,
mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg kezelését, nyilvántartását, elszámolását,
felhasználását.”
(4)	A kulturális szaktörvény 2. számú melléklete helyébe a következő melléklet lép:
„2. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez
Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest Főváros Önkormányzata
Hadtörténeti Múzeum - honvédelemért felelős miniszter
Iparművészeti Múzeum - kultúráért felelős miniszter
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - kultúráért felelős miniszter
Magyar Nemzeti Galéria - kultúráért felelős miniszter
Petőfi Irodalmi Múzeum- kultúráért felelős miniszter
Magyar Nemzeti Múzeum - kultúráért felelős miniszter
Magyar Természettudományi Múzeum - kultúráért felelős miniszter
Mezőgazdasági Múzeum - agrárpolitikáért felelős miniszter
Néprajzi Múzeum - kultúráért felelős miniszter
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár - kultúráért felelős miniszter
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - kultúráért felelős miniszter
Szépművészeti Múzeum - kultúráért felelős miniszter”
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
8.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék havi összege
a)	egygyermekes család esetén 12 700 forint,
b)	egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14 200 forint,
c)	kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 800 forint,
d)	két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 400 forint,
e)	három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 600 forint,
f)	három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 600 forint,
g)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. §
(1)	bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos
nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 200
forint,
h)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan
beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 26 900 forint,
i)	a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében
foglaltak kivételével - 21 100 forint,
j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél,
hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-
ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e)
pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén
15 400 forint.”
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
9.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (8) bekezdésének
2.	pontja a következő mondattal egészül ki:
„Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a
nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra, melynek során
értelemszerűen alkalmazhatók a törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a
pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekre vonatkozó előírásai;”
(2)	Az Szt. 59/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kereskedési célú pénzügyi eszközöket nem lehet átsorolni más kategóriába, kivéve ha
a rendkívüli körülmények miatt azok tartásának szándéka megváltozott. Valamely meglévő
pénzügyi eszközt - a (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak akkor lehet kereskedési
célú kategóriába átsorolni, ha a rövid távú nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység
(kereskedési tevékenység) azt indokolja.”
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
10.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 93.
§-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályait és az ezzel összefüggő igazgatási
szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;”
(2)	A Kötv. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter a (2) bekezdés j) pontjában kapott, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó
szabályozási jogkörét az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
11.	§
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alapprogram bevételei:]
„a) 2010. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a magánszemélyek
jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik
évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-
hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege
2009. évben 7700 millió forint.”
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
12.	§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
[Nem köteles szakképzési hozzájárulásra]
„c) az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa
foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját.”
(2)	Az Szht. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő
társadalombiztosítási járulék alapja.”
(3)	Az Szht. 19. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„6. társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ának
k) pontjában, 20. §-ában, 27. §-ában, 28. §-ában, továbbá a 31. § (1), (4)-(6) bekezdésében
meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a
felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben meghatározott díjat.”
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
13.	§
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az
Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással,
fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák
fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása, az Európai Szén- és Acélipari Kutatási
Alapba fizetendő magyar hozzájárulás.”
(2)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a
következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti (6)-(10) bekezdésének számozása (7)-
(11)	bekezdésre változik:
„(6) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a
nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban:
GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért
felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és
technológiai innovációért felelős szerv 1%-os részesedést szerezhet.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
14.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő
17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által
nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szerv) esetében a 16. §
(3)	bekezdésében meghatározott adatokon túl az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a
törzskönyvi szerv
a)	alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának (fenntartójának) nevét, címét,
székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely),
amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak
adóazonosító számát is,
b)	irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik
adóazonosító számmal, adóazonosító számát is,
c)	átalakítása, illetve átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját,
d)	jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik
adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát,
e)	adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetőleg befejezésének
időpontját,
f)	elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés
módját, helyét (a törzskönyvi szerv központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e).
(2)	Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szerv a - kincstár által vezetett -
törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását,
és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az
erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal a törzskönyvi
szerv azon - az (1) bekezdésben, illetőleg a 16. § (3) bekezdésében felsorolt - adatait, amelyek
a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve a 16.
§ (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.
(3)	Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján
tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi szerv is, amely a
törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a
törzskönyvi szerv állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét -
jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a
bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.
(4)	Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi
szerv neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés szerinti
nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján
elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi szerv adóazonosító számát, illetve az ok
megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami
adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy
példányának megküldésével értesíti a kincstárat.
(5)	A törzskönyvi szerv a törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának, illetve a
(3)	bekezdés alkalmazása esetén az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés napjától
számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami
adóhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének (vezetőjének) adóazonosító számát, illetőleg az
adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő (vezető) esetén az adóazonosító jel
megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi szervnél könyvvizsgáló
működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi szervnek az állami
adóhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét (elnevezését), lakóhelyét
(székhelyét), e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén -
megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és
lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.
(6)	A törzskönyvi szerv törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget
érintő adataiban bekövetkezett változásról - a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a
kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami
adóhatóságot. A törzskönyvi szerv ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő
bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési
kötelezettségének.
(7)	A törzskönyvi szervnek az adókötelezettségét érintő olyan változást - a 22. § (2)
bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles
értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon
közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie.
(8)	Ha a törzskönyvi szerv adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi szerv
adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a
törzskönyvi szervvel egyidejűleg értesíti a kincstárat.”
(2)	Az Art. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával,
illetve a 17. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 17/A. § hatálya alá tartozó adózó
késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával
adószámot állapít meg. Az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, a
cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az
adóazonosító számról - megkeresésre - az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja.”
(3)	Az Art. 24. §-a (10) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül
azt,]
„a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel, illetve az
egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, a kincstár, illetve a körzetközponti
jegyző elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő
30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét
ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,”
(4)	Az Art. 24. §-ának (10) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül
azt,]
„e) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.”
(5)	Az Art. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló
törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók
közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között
megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000
forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybevett alvállalkozónak a
teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a)	az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított
30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b)	az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban.
Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári
jog szerinti alvállalkozó.
(2)	A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a
kifizetést teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés
és ennek teljesítése esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.
(3)	A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató együttes adóigazolás átadása, bemutatása
vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az együttes
igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást,
a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő
köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem
keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a
(2)	bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta meg.
(4)	Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt
együttes adóigazolásban köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a
végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. Az állami adóhatóság az
együttes adóigazolásban, a vámhatóság javára feltüntetett köztartozások végrehajtását is
közvetlenül foganatosítja és a beszedett tartozásokat követelésarányosan átadja a
vámhatóságnak. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül
az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű
kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási
cselekménye előtt.
(5)	Amennyiben az (1)-(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között
történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt
vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon
kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.
(6)	Az (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró
más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az
eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a
teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.
(7)	Az együttes adóigazolás annak 30 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá
tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.
(8)	Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését
faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak
(engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó
rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó
szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő
egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.”
(5)	Az Art. a következő 36/B. §-sal egészül ki:
„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem
benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói
adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói
adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön
nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap
utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget
tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel
minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően
az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges
adatokat.
(2)	Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely
feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 5 napos határidő tűzésével
hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító
határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is,
hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg.
Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt
feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő
hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.
(3)	A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos
jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú
határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni, illetve az adóhatóság a
fellebbezés iránti kérelmet 8 napon belül bírálja el.
(4)	Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján
frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az
adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes
adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően
a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával
kérhető.
(5)	Ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, az állami adóhatóságtól
beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adóhatóság az adózót nyilvántartja a
köztartozásmentes adózói adatbázisban.”
(6)	Az Art. 164. §-a a következő (10)-( 11) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához
szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló
egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján
külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság
válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(11)	A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele,
hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az
eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az
adómegállapításhoz való jog vagy az adóvisszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar
illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az
elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási
időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének
időpontjában már elévültek.”
(7)	Az Art. 172. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújtható, ha]
„n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön
nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes
bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett.”
(8)	Az Art. 175. §-a (13) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus
intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]
„c) az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, illetőleg a köztartozásmentes adózói
adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,”
/módját és technikai feltételeit./
(9)	Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő g)-h) pontokkal egészül ki:
[Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus
intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]
„g) a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésének,
h)	egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének”
[módját és technikai feltételeit.]
(10)	Az Art. 178. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az
adózó nevét, elnevezését, adószámát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat
tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
a)	a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és
vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b)	nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
c)	nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és
befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
d)	adószámát nem függesztették fel;
e)	nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;
f)	csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó
tartozása;
g)	nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.”
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
15.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19. §-a (1)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mozgóképszakmai hatóság az alábbi feladatokat látja el:]
„b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése
alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő
mozikat e törvény szerint besorolja,”
(2)	Az Mktv. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„a) a mozgóképszakmai hatóság eljárása és a kulturális követelmények részletes szabályait;”
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
16.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási
törvény) 153. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter rendeletben szabályozza]
„d) az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a diákigazolvány kibocsátásához, a
felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat
és azok mértékét, valamint a felsőoktatási hatósági eljárási díjakat és azok mértékét.”
(2)	A felsőoktatási törvény 153. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter a (2) bekezdés b)-c) pontjában kapott szabályozási jogkörét a Magyar
Rektori Konferencia, a (2) bekezdés d) pontjában kapott szabályozási jogkörét az adópolitikáért
felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”
A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény módosítása
17.	§
(1)	A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény (a
továbbiakban: Nyktv.) 4. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„2009. szeptember 1-jétől”
(2) Az Nyktv. 6. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az 1-5. §-okban meghatározott emelésekről a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, külön
határozathozatal nélkül - az 1-3. és 5. §-ban meghatározott emelések tekintetében a tárgyév
január hónapjában esedékes évenkénti rendszeres nyugdíjemeléssel egyidejűleg - intézkedik.
Az emeléseket az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést megelőzően, a január havi
nyugellátásnak, a 4. §-ban meghatározott emelés tekintetében a szeptember havi
nyugellátásnak”
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007.
évi LXXXIII. törvény módosítása
18.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktvm.) 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) E törvény 10. §-a és 16. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba. A Ktv. e törvény 7. §-ával
megállapított 10. § (8) bekezdése, valamint e törvény 14. §-a és 28. §-a 2010. január 1-jén lép
hatályba.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
19.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(10) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 2. §-ának (32) bekezdése, 18. § -a, 20. §-ának (2)-(3) bekezdése, 21. §-ának (4)-
(5)	bekezdése és 22. §-ának (1) bekezdése 2008. december 30-án lép hatályba.
(3)	Az Áht. e törvény 2. §-ával megállapított 11/C. §-a, 18/C. §-ának (10) bekezdése,
valamint 18/I-18/K. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba.
(4)	Az Art. e törvény 14. §-ával megállapított 36/A. §-a és 164. §-ának (10)-(11) bekezdése a
kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
(5)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény e törvény 9. §-ával megállapított rendelkezései
a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba
(6)	Az Art. e törvény 14. §-ával megállapított 17/A. §-a, 24. §-ának (2) bekezdése, valamint
24. §-a (10) bekezdésének a) és e) pontja 2009. július 1-jén lép hatályba.
(7)	E törvény 20. §-ának (7) bekezdése a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(8)	Az Áht. e törvény 2. §-ával megállapított 57. §-a és 86/A. §-a 2010. január 1-jén lép
hatályba; rendelkezéseiket a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás során
kell először alkalmazni.
(9)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény az e törvény 8. §-ával
megállapított rendelkezései 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(10)	E törvény 23. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
20.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az Áht. 12/C. §-ának (5) és (6) bekezdése;
b)	az Áht. 18/B. §-ának (11) bekezdése;
c)	az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdése;
d)	az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdésében az „azonnali” szövegrész;
e)	az Áht. 64/C. §-ának (2) bekezdése;
f)	a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 367. §-ának 7. pontjában a „18/C. §-a
(6)	bekezdésének f) pontja,” szövegrész;
g)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdése f) pontjának 1. alpontjában a „gyermekgondozási
díjban,” szövegrész, valamint 5. §-a (3) bekezdésének f) pontjában „a gyermekgondozási díj
50%-ának megfelelő” szövegrész;
h)	az Flt. 42. §-ának (3) bekezdésében a „bruttó munkabérből, illetményből” szövegrész,
valamint a 42. §-ának (7) bekezdése;
i)	az Szht. 3. §-ának (2) bekezdése, valamint a 7. §-ának (5) bekezdésében az „a bérköltségek
közötti elszámolással,” szövegrész.
(2)	2008. december 30-án hatályát veszti a Ktvm. 40. §-ának (1) bekezdésében „a
minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2009. január 1-
jétől,” szövegrész, továbbá 40. §-ának (3) bekezdésében és 41. §-ában a „2009. március 1-
jétől” szövegrész.
(3)	2008. december 30-án a kormányzati szervezetalakítással összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 176. § -a hatályát veszti.
(4)	2009. július 1-jén hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában a „közhasznú társaságok,” szövegrész.
(5)	2009. július 2-án hatályát veszti e törvény 1-18. §-a, 19. §-ának (1)-(7) bekezdése, 20. §-
ának (1)-(4), (7) bekezdése, valamint 21. §-a.
(6)	2010. január 2-án hatályát veszti e törvény 19. §-ának (8) bekezdése, valamint 20. §-ának
(5)-(6) bekezdése.
(7)	E törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti:
a)	az Art. 88/A. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „közvetlen” szövegrész, 172. §-ának
(17) bekezdésében a „közvetlen” szövegrész, illetőleg a „vállalkozási” szövegrész;
b)	az Szt. 3. §-a (8) bekezdése 11. pontjának a) alpontjában az „(A valódi penziós ügyletek
szabályai szerint kerül elszámolásra az óvadéki repóügylet is.)” szövegrész, az Szt. 3. §-a (8)
bekezdése 11. pontjának b) alpontjában az „(A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint
kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.)” szövegrész.
Módosító rendelkezések
21.	§
(1)	Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdésében a „nélkül” szövegrész helyébe „alapján a
határidős beszedési megbízásra vonatkozó szabályok szerint” szövegrész lép.
(2)	A Hszt. 182. §-ának (7) bekezdésében az „53. § b), e), f) pontja” szövegrész helyébe az
„53. § b), f), g) pontja” szöveg lép.
(3)	Az Mktv. 13. §-a (5) bekezdésének a) pontjában az „ipari termelői árindex” szövegrész
helyébe „fogyasztói árindex” szövegrész lép.
(4)	A Ktvm. 40. §-ának (2) bekezdésében a „2009. március 1-jétől” szövegrész helyébe a
„2009. július 1-jétől” szövegrész, 40. §-ának (3) bekezdésében az „és helyi szerveit vezetőkre”
szövegrész helyébe a „ , helyi szerveit vezetőkre, valamint a közigazgatási hivatalok vezetőire”
szöveg, 41. §-ában az „és helyi szerveit vezetőkre” szövegrész helyébe a „ , helyi szerveit
vezetőkre, valamint a közigazgatási hivatalok vezetőire” szövegrész lép.
(5)	A Ktv. 10/A. §-ának (1) bekezdésében a „minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál
és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi
hivatalnál vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél
vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői
megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás (a továbbiakban együtt:
köztisztviselői hely)” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervnél, annak területi
szervénél és közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés vagy vezetői megbízás, valamint
központi államigazgatási szerv helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés vagy vezetői
megbízás” szöveg, 10/A. §-ának (5) bekezdésében a „közszolgálati jogviszony létesítése”
szövegrész helyébe a „vezetői kinevezés” szöveg, 10/A. §-ának (6) bekezdésében a
„köztisztviselő kinevezéséről” szövegrész helyébe a „köztisztviselő kinevezéséről, vezetői
megbízás adásáról” szöveg, 10/A. §-a (7) bekezdésének utolsó mondatában a „kinevezést
kapott” szövegrész helyébe a „vezetői kinevezést, vezetői megbízást kapott” szöveg lép.
(6)	A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében a „4350 forint” szövegrész helyébe a „4500 forint”
szöveg lép.
(7)	Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási járulék alapját képező
jövedelem” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási járulékalap” szöveg lép.
(8)	Az Szht. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában az „ellátása során kifizetett bérköltsége
tekintetében” szövegrész helyébe az „ellátásával összefüggésben őt terhelő
társadalombiztosítási járulék alapja után” szövegrész, 2. §-ának (6) bekezdésében a „szolgáltató
bérköltségét” szövegrész helyébe a „szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját”
szövegrész, 3. §-ának (3) bekezdésében a „bérköltség” szövegrész helyébe a
„társadalombiztosítási járulékalap” szövegrész lép.
(9)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény
203. §-ának (1) bekezdésében a „2008. évben a” szövegrész helyébe „A” szövegrész lép.
(10)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-a (2)
bekezdésének utolsó mondatában a „2008-ra” szövegrész helyébe a „2009-re” szövegrész, a
„2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szövegrész, 97. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a
„2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szövegrész lép.
Átmeneti rendelkezések
22.	§
(1)	A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás helyett 2009-ben
egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási
szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára,
munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására a Ktv. 21. §-a (6) bekezdésének c) pontjában
foglaltakkal összefüggő adatokra terjed ki, azzal, hogy azt a 2009. január 1-jei állapotnak
megfelelően 2009. február 28-áig - a központi közszolgálati hatóság által meghatározott
módon - kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs
rendszer a Ktv. 62. §-ának (2) bekezdése alapján a 2008. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó
adatok helyett a 2009. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati
nyilvántartás számára.
(2)	E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(3)	E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009.
január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4)	E törvénynek az Szht.-t módosító rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától
juttatott jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal,
hogy a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezett esetében az Szht. 3. § (5) bekezdése
alapján a 2007-ben, illetve 2008-ban kezdődő adóévre megállapítandó különbözet alapjaként
szolgáló bérköltséget - amelynek alapulvételével az adókötelezettséget 2009. illetve 2010.
évben kell teljesíteni - a 2009-es adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési
kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
(5)	E törvénynek az Art. 36/A. §-át megállapító rendelkezéseit a 2009. február 15-étől teljesített
kifizetésekre kell alkalmazni. A 2009. február 15. napját megelőzően megkötött szerződések
esetén a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségét írásban, a szerződés módosítása nélkül is
teljesítheti. Az állami adóhatóság által kiállított együttes adóigazoláshoz, illetőleg a
köztartozásmentes adózói adatbázisban történő nyilvántartás feltételeinek vizsgálatához a
környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adatokat 2010. január 1-jétől adja át a vámhatóság.
(6)	Az Art. e törvény 14. §-ával megállapított 164. § (10) bekezdését a rendelkezés
hatálybalépését megelőzően kezdeményezett megkeresésre azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az elévülés a rendelkezés hatálybalépésétől kezdve nyugszik.
(7)	Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázist elsőként 2009. február 10. napján
teszi közzé, azzal, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek 2009. január 1-jétől nyújthatók
be.
(8)	2009. évben az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a „Békepartnerség” (1995. évi CII.
törvény) más részes államai fegyveres erejének a Magyar Köztársaság területén megrendezésre
kerülő hadgyakorlata lebonyolításához szükséges, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
53. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt ásványolaj termékek beszerzésére, kiadására,
visszavételére és szállítására a Jöt. 53. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti
keretengedélyesnek (a továbbiakban: HM keretengedélyes) az adómentes felhasználókra,
illetve a Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adómentes felhasználásra vonatkozó -
a Jöt-ben és a Jöt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott -
rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmaznia:
a)	a vámhatósághoz előzetesen bejelentett üzemanyagtöltő pont a HM keretengedélyes -
általa kijelölt - telephelyének (a továbbiakban: kijelölt telephely) része;
b)	az üzemanyagtöltő pontra való be- és kitárolást, visszatárolást a kijelölt telephely
készletmozgásaként kell nyilvántartani és elszámolni;
c)	az üzemanyagtöltő pont és a kijelölt telephely között az üzemanyag szállítása a kijelölt
telephely által kiállított belső szállítási bizonylattal történhet,
d)	az üzemanyagtöltő ponton csak hitelesített átfolyás mérőt kell alkalmazni, hitelesített
tárolótartályt nem.
23. §
A kincstár és az állami adóhatóság a törzskönyvi nyilvántartásba 2009. július 1-jét
megelőzően bejegyzett, adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek tekintetében - a
két szerv között kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően - az Art. 16. §-ának (3)
bekezdésében, valamint 17/A. §-ában meghatározott és a törzskönyvi nyilvántartásban is
nyilvántartandó adatok vonatkozásában 2009. december 31-ig kölcsönös adatátadást valósít
meg.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata szerint - hivatkozva az Alkotmány 19. §-
ának (3) bekezdésére - a költségvetési törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az
Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt.
A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat ún. „tiszta” költségvetés, a kapcsolódó törvényeket
a költségvetési törvényjavaslattal egyidőben, de külön javaslatként nyújtja be a Kormány az
Országgyűlésnek.
Ezzel együtt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 36. §-a szerint a
Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor elő kell terjeszteni azokat a
törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek. A
2009. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása című törvényjavaslat az Áht.
ezen előírásának tesz eleget.
A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását terjeszti elő:
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
2.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
3.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
4.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
5.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
6.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
7.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
8.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
9.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
10.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
11.	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
12.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény módosítása
13.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
14.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
15.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
16.	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
17.	A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény módosítása
18.	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007.
évi LXXXIII. törvény módosításáról
RESZLETES INDOKOLÁS
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
1.	§
A foglalkoztatók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében egységesülnek a
közteheralapok.
A munkaadói járulék alapja a munkaadói TB-járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja
az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával egyezne meg.
Ezzel jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, mivel egyazon összeg után
fizetnek majd társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, illetve egészségbiztosítási
járulékot és munkavállalói járulékot.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
2.	§
(1)	bekezdéshez:
Amennyiben a közigazgatási eljárásokban az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt (nem az
ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból) nem tartja be, akkor
meghatározott összeg kifizetésére köteles. Ahhoz, hogy valódi szankcióként érvényesüljön a
fizetési kötelezettség, és megelőző hatásként rá legyen szorítva az érintett, valamint más
hatóság az ügyintézési határidők betartására (speciális és generális prevenció), szükséges
egyértelművé tenni, hogy a központi költségvetés nem téríti vissza az érintett hatóságnak a
szankciós jellegű kifizetést.
(2)	bekezdéshez:
Gyakran eltérés mutatkozik a költségvetési szervek által a kincstárhoz beküldött, illetve a
fejezetek által felösszesített értékeket tartalmazó adatlapok között. Nagyobb pontosság várható,
ha a fejezet a szükséges javítások elvégzése után, az intézmények adatlapjaival együtt juttatja el
az összesített jelentését a kincstárba. Ez esetben a papíralapú adatszolgáltatás is kiváltható az
elektronikus adattovábbítással.
(3)	bekezdéshez:
A hatályos szabályozás szerint a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett,
adóköteles tevékenységet végző költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján
nyilvántartandó egyéb jogi személyek (e két személyi kör együttes gyűjtőfogalma lenne a
törzskönyvi szerv) a kincstár által közvetlenül az állami adóhatóság felé teljesítik
bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüket. A javasolt módosítás elfogadása esetén
-	a cégbejegyzésre kötelezett adózók, illetőleg az egyéni vállalkozók mellett - az adóköteles
tevékenységet folytató törzskönyvi szervek vonatkozásában is bevezetésre kerül az ún.
„egyablakos” rendszer, amelynek lényege, hogy a kincstár által vezetett törzskönyvi
nyilvántartásban nyilvántartandó törzskönyvi szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő
bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek a kincstár útján tesznek eleget, az
állami adóhatósághoz történő közvetlen bejelentkezés, illetőleg változásbejelentés helyett. Az
egyablakos rendszer bevezetése esetén a törzskönyvi szerv tehát bejelentkezési,
változásbejelentési kötelezettségét a kincstár felé teljesíti, és a kincstár továbbítja az állami
adóhatóság felé a bejelentett adatok közül azokat, amelyeket a törvény vonatkozó rendelkezései
szerint az állami adóhatósághoz is be kell jelenteni.
Az egyablakos rendszer törzskönyvi szervekre történő kiterjesztése a törzskönyvi szervek
bejelentkezését egyszerűsíti, a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel járó adminisztrációs
terheiket csökkenti.
A fentiek mellett a bejelentkezés, változásbejelentés jelenlegi rendszerében - amennyiben a
törzskönyvi szerv változásbejelentési kötelezettségének csak az egyik szerv vonatkozásában
tesz eleget -, eltérés mutatkozhat a kincstár által vezetett nyilvántartás illetőleg az adóhatósági
nyilvántartás adatai között. A javasolt módosítás ezen eltérés lehetőségét is kiküszöböli.
A javaslat szerint az egyablakos rendszer 2009. július 1-jétől kerülne bevezetésre, tekintettel
arra, hogy a bevezetéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek ezen időponttól kezdődően
biztosíthatók. Az érintett szervezetek nyilvántartásaiban szereplő, mindkét szerv által
nyilvántartandó adatok egyeztetése érdekében az állami adóhatóság és a kincstár 2009.
december 31-ig kölcsönös adatátadást valósítana meg.
A javaslat másik indoka a külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó (nem
költségvetési szerv) jogi személyek nyilvántartására vonatkozó törvényi szabályozást igénylő
rendelkezések, továbbá ehhez kapcsolódóan a végrehajtási rendelet kiadására vonatkozó
felhatalmazás Áht.-ba történő beépítése.
(4)	bekezdéshez:
Ahhoz, hogy a Kincstár - az Alkotmánybíróság 42/2008. (IV.17.) AB határozatában foglaltak
iránymutatása alapján - elvégezhesse az ÁSZ megállapításainak érvényesítését a felülvizsgálati
eljárásban, indokolt az Áht. hatásköri szabályai között erre vonatkozóan a Kincstár részére
felhatalmazó rendelkezést beiktatni. Így az AB által hiányolt jogorvoslati lehetőség megnyílik
az önkormányzatok számára.
(5)	bekezdéshez:
Az Avtv. rendelkezései értelmében személyes adatokat - többek között - csak akkor kezelhet
egy szervezet, ha arra törvényben vagy az érintett által megkapta a szükséges felhatalmazást.
Jelenleg a Kincsár a fenti feladatokhoz ellátása érdekében kiterjedt, személyes adatokat is
tartalmazó adatbázisokat kezel. Az ehhez szükséges felhatalmazások változatos formában
jelennek meg (törvényi és / vagy érintetti felhatalmazás), amely nem biztosítja az egyes
adatbázisok közötti átjárást, az adatszolgáltatási duplikációk miatt újabb terhet róva az
ügyfelekre. A jogbiztonság és az ügyfélbarát eljárás jegyében, az egységes és átlátható
szabályozás érdekében született meg a keret jellegű adatkezelési felhatalmazás.
(6) bekezdéshez:
Államháztartási szempontból ez a rendelkezés elősegíti a közpénzekkel való takarékos és
átlátható gazdálkodás megvalósítását.
(7)	bekezdéshez:
Az Avtv. rendelkezései értelmében személyes adatokat - többek között - csak akkor kezelhet
egy szervezet, ha arra törvényben vagy az érintett által megkapta a szükséges felhatalmazást.
Jelenleg a Kincsár a fenti feladatokhoz ellátása érdekében kiterjedt, személyes adatokat is
tartalmazó adatbázisokat kezel. Az ehhez szükséges felhatalmazások változatos formában
jelenek meg (törvényi és / vagy érintetti felhatalmazás), amely nem biztosítja az egyes
adatbázisok közötti átjárást, az adatszolgáltatási duplikációk miatt újabb terhet róva az
ügyfelekre. A jogbiztonság és az ügyfélbarát eljárás jegyében, az egységes és átlátható
szabályozás érdekében született meg a keret jellegű adatkezelési felhatalmazás.
(8)	bekezdéshez:
A hatályos szabályozás szerint a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett,
adóköteles tevékenységet végző költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján
nyilvántartandó egyéb jogi személyek (e két személyi kör együttes gyűjtőfogalma lenne a
törzskönyvi szerv) a kincstár által közvetlenül az állami adóhatóság felé teljesítik
bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüket. A javasolt módosítás elfogadása esetén
-	a cégbejegyzésre kötelezett adózók, illetőleg az egyéni vállalkozók mellett - az adóköteles
tevékenységet folytató törzskönyvi szervek vonatkozásában is bevezetésre kerül az ún.
„egyablakos” rendszer, amelynek lényege, hogy a kincstár által vezetett törzskönyvi
nyilvántartásban nyilvántartandó törzskönyvi szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő
bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek a kincstár útján tesznek eleget, az
állami adóhatósághoz történő közvetlen bejelentkezés, illetőleg változásbejelentés helyett. Az
egyablakos rendszer bevezetése esetén a törzskönyvi szerv tehát bejelentkezési,
változásbejelentési kötelezettségét a kincstár felé teljesíti, és a kincstár továbbítja az állami
adóhatóság felé a bejelentett adatok közül azokat, amelyeket a törvény vonatkozó rendelkezései
szerint az állami adóhatósághoz is be kell jelenteni.
Az egyablakos rendszer törzskönyvi szervekre történő kiterjesztése a törzskönyvi szervek
bejelentkezését egyszerűsíti, a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel járó adminisztrációs
terheiket csökkenti.
A fentiek mellett a bejelentkezés, változásbejelentés jelenlegi rendszerében - amennyiben a
törzskönyvi szerv változásbejelentési kötelezettségének csak az egyik szerv vonatkozásában
tesz eleget -, eltérés mutatkozhat a kincstár által vezetett nyilvántartás illetőleg az adóhatósági
nyilvántartás adatai között. A javasolt módosítás ezen eltérés lehetőségét is kiküszöböli.
A javaslat szerint az egyablakos rendszer 2009. július 1-jétől kerülne bevezetésre, tekintettel
arra, hogy a bevezetéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek ezen időponttól kezdődően
biztosíthatók. Az érintett szervezetek nyilvántartásaiban szereplő, mindkét szerv által
nyilvántartandó adatok egyeztetése érdekében az állami adóhatóság és a kincstár 2009.
december 31-ig kölcsönös adatátadást valósítana meg.
A javaslat másik indoka külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó (nem
költségvetési szerv) jogi személyek nyilvántartására vonatkozó törvényi szabályozást igénylő
rendelkezések, továbbá ehhez kapcsolódóan a végrehajtási rendelet kiadására vonatkozó
felhatalmazás Áht.-ba történő beépítése.
(9)- (10) bekezdéshez:
A gyakorlati tapasztalatok alapján a kiállításokra érkező műtárgyak nem a Ptk. szerinti
kölcsönszerződéssel kerülnek a kiállítóhoz. A kiállítási tárgyak kölcsönzésének időtartama a
kiállítások előkészítésének hosszas folyamatában a szerződéskötés időpontja után még gyakran
változik, a felek azonban erről nem mindig az eredeti szerződés módosításával, hanem külön
dokumentumokban állapodnak meg. A javaslat a külföldi kölcsönadók által alkalmazott
szerződések, illetve az időtartamra vonatkozó megállapodások elfogadására is lehetőséget
teremt.
(11)	bekezdéshez:
A Magyar Köztársaság zárszámadásának ellenőrzése a mai napig - jelentős részei
vonatkozásában - nem azonos módszerek mentén és nem homogén szemléletben történik. Az
egységes szemlélet alappillére az azonos módszertan, az ellenőrzés megbízhatóságának
feltétele, hogy a vizsgálatért felelős rendelkezzen az összefüggések teljes körű felmérésének
lehetőségével, ami párosul a külső szemlélő elfogulatlanságával.
Célszerű ezért az alapok megbízhatósági ellenőrzéséhez is az Állami Számvevőszék
módszertanát alkalmazni, így az Országgyűlés átfogó és egységes képet kaphat a közpénzek
felhasználásáról.
(12)	bekezdéshez:
Lehetőség nyílik a pótlólagos normatíva igénylésre azokban a gyakran előforduló, 2009. évben
várhatóan tovább szaporodó esetekben, amikor az önkormányzat más önkormányzattól év
közben vesz át intézményt.
(13)	bekezdéshez:
Az ÁSZ megállapításait is realizáló felülvizsgálati eljárásban kétféle mértékű kamat nem
alkalmazható.
(14)	bekezdéshez:
Késedelmi kamatot csak a tőkeösszeg után kell számítani, a kamatra való hivatkozás
indokolatlan az első mondatban. Mind az ÁSZ ellenőrzés, mind a kincstári felülvizsgálat
vonatkozásában előírja jogszabály a késedelmi kamatfizetési kötelezettségét, annak kezdő
időpontját szükséges egyértelműen meghatározni a jogszabály módosításával.
(15) bekezdéshez:
Annak érdekében, hogy a Kincstár felülvizsgálatában érvényesíthető legyen az ÁSZ
megállapítása, indokolt a fenti rendelkezések módosítása tekintettel arra is, hogy az ÁSZ
megállapításai befolyásolják a kincstár felülvizsgálatának eredményét.
A gyakorlatban - elsősorban a nagyszámú intézményekkel rendelkező önkormányzatok
vonatkozásában - nem lehet tartani a Ket-ben szabályozott, jelenleg 5 napos határidőt a
jegyzőkönyv átadására vonatkozóan, ezért indokolt módosítani az átadásra rendelkezésre álló
határidőt.
(16)	bekezdéshez:
Annak érdekében, hogy a Kincstár felülvizsgálati eljárásában érvényesíthetőek legyenek az
ÁSZ megállapításai, indokolt a fenti rendelkezések módosítása. Az eddigi felülvizsgálati
tapasztalatok alapján a 30 napos határidő nem, vagy nehezen tartható, ezért kezdeményezzük
annak módosítását.
(17)-(18)	bekezdéshez:
Amennyiben az önkormányzatok - olykor jelentős összegű - visszafizetési kötelezettségüknek
nem tudnak eleget tenni, adósságrendezési eljárás lefolytatására kerülhet sor, amely ha
időlegesen is, de működésképtelenné teheti az önkormányzatot. Ezért indokolt még a
visszafizetési kötelezettség végrehajtása előtt egy olyan lépcsőfok beiktatása, mely lehetőséget
kínál mind az önkormányzatok, mind a kincstár számára, hogy bizonyos keretek között az
önkormányzat részletekben rendezze a visszafizetési kötelezettségét.
Az eljárás megindításának kezdő napját eddig nem rögzítette az Áht., ennek egyértelműsítését
rendezi az új bekezdés.
(19)	bekezdéshez:
Egyes költségvetési támogatások az igénybevevő önkormányzat feladatellátásában
közreműködő külső szervezetek tevékenységéhez kapcsolódnak, így az igénylés és elszámolás
szabályszerűségi vizsgálata szükségessé teszi a helyszíni vizsgálat kiterjesztését.
(20)	bekezdéshez:
A Magyar Köztársaság zárszámadásának ellenőrzése a mai napig - jelentős részei vonatkozásában -
nem azonos módszerek mentén történik. Az egységes szemlélet alappillére az azonos módszertan, az
ellenőrzés megbízhatóságának feltétele, hogy a vizsgálatért felelős rendelkezzen az összefüggések
teljes körű felmérésének lehetőségével, ami párosul a külső szemlélő elfogulatlanságával.
Célszerű ezért az alapok megbízhatósági ellenőrzéséhez is az Állami Számvevőszék módszertanát
alkalmazni, így az Országgyűlés átfogó és egységes képet kaphat a közpénzek felhasználásáról.
(21)-(22) bekezdéshez:
A szabályozás biztosítja az államháztartáson belül a különböző tartalékok azonos besorolási
lehetőségét.
(23)	bekezdéshez:
A feladatot átvevő felügyeleti szervek nem tudják hatékonyan szervezni feladataikat, ha egy
átvett intézmény átszervezésére, összevonására, megszüntetésére nem kapnak jogosultságot. Az
alapítói jogok gyakorlása nem terjed ki a vagyoni jogokra.
(24)	bekezdéshez:
A hatályos rendelkezés arra a korábbi jogalkalmazási problémára keresett megoldást, mely
szerint vitás volt, hogy az Áht. 108.§-ának (2) bekezdése a vagyonnak csak a tulajdonjogát
védi, vagy a vagyonkezelői jogot is mint forgalomképes vagyonértékű jogot.
Az valóban indokolt, hogy a tulajdonjogra és annak tárgyaira vonatkozó rendelkezéseket az
önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kelljen, azonban a Vtv. jelenleg
hatályos szabályai szerint vagyonkezelői jog ún. kötelmi jogi jogosultság, így nem felel meg az
önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogra vonatkozó kritériumnak. A korábbi
szabályozáshoz képest a „vagyonkezelői jog átruházásának” jogintézménye ugyanis a korábbi
tartalommal gyakorlatilag megszűnt, miután az Áht-ból a Vtv. hatálybalépésekor ezen
szabályok törlésre kerültek, ugyanakkor ezen szabályokat a Vtv. nem vette át.
A vagyonkezelői jog átruházása jelenleg nem a vagyonkezelői jog, mint vagyoni értékű jog
átruházását jelenti, az ugyanis önállóan nem forgalomképes. Jelenleg ez csupán a
vagyonkezelési szerződésben bekövetkező alanyváltozásként értelmezhető, amennyiben a
vagyonkezelői jog eredeti jogosultja és egyben kötelezettje helyébe - a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. előzetes hozzájárulásával - új személy lép és a kötelem egyebekben
változatlan marad, vagy a korábbi vagyonkezelővel kötött szerződés megszüntetése mellett az
MNB Zrt. új vagyonkezelési szerződést köt. Ezen esetkörre azonban - különös figyelemmel
arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a vagyonkezelői jog megszerzéséért már nem kell
ellenértéket fizetni (ellenérték a vagyon használatáért és nem a vagyonkezelői jogért jár) - nem
indokolt fenntartani a (2) bekezdésben megfogalmazott rendelkezést.
(25)	bekezdéshez:
Az állami vagyonnal való gazdálkodás során felmerülnek vagyonváltozást eredményező
természetbeni ügyletek (pl. ingatlancsere), az átláthatóság érdekében szükséges ezek
költségvetési elszámolásának szabályait pontosan meghatározni. E módosítás a nem
pénzforgalmi ügyletek bruttó módon és forgalmi (piaci) értéken történő költségvetési
megjelenítésre tesz javaslatot. A költségvetési elszámolásokban - a pénzmozgás hiánya miatt -
célszerű a pénzforgalmi tételektől elkülönítve megjeleníteni ezeket.
A természetbeni ügyleteket nem mindig lehet előre tervezni, elképzelhető, hogy pl. egy
ingatlancsere-ügylet racionalitása az értékesítési vagy vásárlási ügyletek előkészítése során, év
közben állapítható meg. Ez azzal jár, hogy az adott természetbeni ügylet bevételi és kiadási
előirányzattal nem rendelkezik, a hatékony gazdálkodás érdekében célszerű az így felmerülő
ügyletek megvalósítására lehetőséget teremteni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e
természetbeni ügyletek ne rontsák a költségvetési egyenlegeket.
A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások javára történő ingyenes
vagyonátruházásra a vagyontörvény ad lehetőséget az éves költségvetési törvényben
megállapított összeg erejéig. Így e jóváhagyott átruházásokat nem akadályozhatja meg az
előirányzat esetleges hiánya sem. Tekintve, hogy a kedvezményezettek miatt ezen ügyletek
elszámolása nem növeli az államháztartási hiányt, illetve az ESA’95 szerinti hiányt, célszerű
engedélyezni az ingyenes átruházások összegével a vagyon-kiadások túllépését.
Amennyiben egy nem pénzforgalmi ügyletből bevétel és kiadás is elszámolható (csere-ügylet),
és a bevétel nem szerepel a tervezett pénzforgalmi bevételek között, akkor az ügylet nem
befolyásolja a tervezett költségvetési egyenleg teljesülését. Ilyen esetben a javaslat lehetőséget
kíván adni vagyon-kiadások túllépésére (az ügylet bevételi oldalának egyidejű elszámolásával).
Amennyiben egy nem pénzforgalmi ügylet elszámolása nem tartozik a fenti esetek körébe,
tehát növeli az államháztartási és/vagy az ESA’95 szerinti hiányt, akkor ilyen ügyletekre csak
akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha ezek meg vannak tervezve vagy az elszámolásukhoz
szükséges előirányzat átcsoportosítással megteremthető.
(26)	bekezdéshez:
A 121/C. § (3) bekezdése a méltányossági eljárás tilalmára vonatkozó rendelkezéssel egészül
ki. A hatáskört megállapító jogszabályban kell ugyanis meghatározni ezen korlátozó
rendelkezést.
(27)	bekezdéshez:
Az Európai Unió felé vállalt kötelezettségünk alapján van szükség a belső ellenőrök
nyilvántartásba vételére, aminek elmaradása esetén támogatás-visszafizetési kötelezettség áll
fenn.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (Ket) követelményeinek való megfelelést szolgálja a belső ellenőri
nyilvántartás adattartalmának államháztartási törvényben való meghatározása. E nélkül nem
lehet a regisztrációs eljárást lefolytatni és az uniós kötelezettségnek eleget tenni.
(28)	bekezdéshez:
A nagyszámú engedélykiadás iránti kérelemre és a kérelmeket megalapozó dokumentumok
hitelességi vizsgálatának időigényére tekintettel a belső ellenőri tevékenység végzésére jogosító
engedélyek kibocsátása nem valósítható meg az általános 30 napos eljárási határidőn belül,
ezért szükséges az attól való eltérés törvényi szintű szabályozása.
(29) bekezdéshez:
A fenti indokok miatt ugyancsak nem lehetséges a hiánypótlási felhívás kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belüli kiküldése az ügyfél részére.
(30 bekezdéshez:
Jelenlegi törvényben lévő kodifikációs hiba javítása.
(31)	bekezdéshez:
Technikai jellegű illetve kodifikációs módosítások, kiigazítások.
(32)	bekezdéshez:
A rendelkezés a regisztrációba vétel időpontját módosítja.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény módosításáról
3.	§
A GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék fizetést 2009-től kezdődően az
Egészségbiztosítási Alap pénzeszköz átadással teljesíti, amelyet a Nyugdíjbiztosítási Alapnál
bevételként az egyéb járulékok és hozzájárulások között szükséges szerepeltetni.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4.	§
Az adatkezelések további pontosítására szolgál a személyaznosító jel helyébe lépő azonosítási
módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosító javaslatai
is, miszerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve különböző személyes adattal látja el
a Kincstárat.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
5.	§
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók, valamint a Tbj. 39. § (2)
bekezdése szerinti kötelezettek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 4350
forintról 4500 Ft-ra emelkedik, amelynek napi összege 150 Ft.
A Javaslat szerint a GYED után fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási
Alap köteles megfizetni.
A jelenleg hatályos szabályok szerint, ha a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas)
vállalkozó több vállalkozásban is személyesen közreműködik, a fix összegű egészségügyi
szolgáltatási járulékot valamennyi vállalkozásában meg kell fizetnie. A nyugdíjban nem
részesülő vállalkozókra irányadó szabályokkal való összhang megteremtése érdekében indokolt
a szabályozás módosítása, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer
kelljen megfizetni, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban
személyesen közreműködő.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
6.	§
A Javaslat szerinti módosítás rendelkezik a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas)
vállalkozók baleseti ellátásának alapjáról.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
7.	§
A szóban forgó, évek óta változatlan mértékű igazgatási szolgáltatási díjak emelése, illetve újak
megállapítása - az eljárások költségeinek növekedése miatt - szükséges, de a vonatkozó
miniszteri rendeletek csak akkor módosíthatóak, ha a miniszter megkapja a jogszabályalkotásra
hiányzó törvényi felhatalmazást.
A 2. számú melléklet módosítása a Közlekedési és az Országos Műszaki Múzeum 2009. január
1-jei összevonása miatt, továbbá a Mezőgazdasági Múzeum felügyelete tekintetében szükséges.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
8.	§
A családi pótlék fajlagos összegei 2009. szeptember 1-jétől emelkednek. Az emelés mértéke a
várható éves inflációval megegyező, 3,9 százalékos.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
9.	§
A repóügyletekre vonatkozó elszámolási szabályok módosítása lehetővé teszi, hogy az ilyen
típusú ügyletek részletszabályai tekintetében a vállalkozások általánosan a hitelintézetek és a
pénzügyi vállalkozások sajátos számviteli szabályait rögzítő kormányrendeletben foglalt
rendelkezéseket alkalmazzák. A hivatkozott kormányrendeletnek a - pénzügyi válság
kezelésével összefüggő, a pénzpiaci likviditást segítő - legutóbbi módosítása lehetővé teszi,
hogy a szállításos repóügyletek egy - bizonyos feltételeknek megfelelő - jól meghatározott
körét, a nemzetközi gyakorlattal összhangban a jövőben ne adásvételként, hanem
kölcsönügyletként számolják el a felek.
A módosítás - az Európai Unió vonatkozó rendeletének (1725/2003/EC) 2008. október 15-én
elfogadott, az IAS 39 standard módosításának befogadására irányuló módosításával
összhangban - lehetővé teszi, hogy a valós értéken történő értékelést alkalmazó vállalkozások
az eredetileg kereskedési célú kategóriában sorolt pénzügyi eszközeiket átsorolják más
kategóriába, amennyiben a rendkívüli körülmények miatt azok tartásának szándéka
megváltozott. Így az átsorolt eszközöket nem kell valós értéken (piaci értéken) értékelni,
azokra alkalmazható a bekerülési értéken történő értékelés szabálya és ha a piaci érték
csökkenése nem tartós tendencián alapul, akkor az adott pénzügyi instrumentumokat nem kell
leértékelni. E módosítást a számviteli törvényben is szükséges átvezetni, ahhoz, hogy a hazai
vállalkozásokra is azonos feltételek vonatkozzanak.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról
10.	§
Az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó felhatalmazó rendelkezés hiányában a miniszteri
rendelettel már megállapított díjak változtatása, illetve a rendeletek módosítása csak a
törvényben foglalt felhatalmazás alapján lehetséges.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
11.	§
A Nemzeti Civil Alapprogram a jövőben a tárgyévet megelőző harmadik évben a civil
szervezetek részére átutalt 1 %-os felajánlásoknak megfelelő összegű költségvetési
támogatásban fog részesülni. 2009. évben a támogatás összege 7 700 millió forint lesz.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
12.	§
A közteheralapok egységesítése érdekében a szakképzési hozzájárulás alapját is a
társadalombiztosítási járulékalap képezi a Javaslat szerint. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a
foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon összeg után fizetnek majd társadalombiztosítási
járulékot, munkaadói járulékot és szakképzési hozzájárulást.
A Javaslat módosító rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy szakképzési hozzájárulást
az egyéni vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC törvény módosítása
13.	§
A normaszöveg-módosítás alapján lehetőség nyílik az Innovációs Alapból történő
társfinanszírozásra az ÚMFT projektjeihez (ideértve a K+F nagy infrastruktúrákat, mint pl. az
ESS).
A European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban való részesedés és tagdíj
fizetés révén a magyar kutatók lehetőséget kapnak, hogy hozzáférjenek a röntgen
szabadelektron lézer nagyberendezéshez, és azon a részesedés által biztosított nyalábidő
mértékéig méréseket végezzenek. A berendezés lehetővé teszi, hogy a hazai kutatói közösség
széles körben hasznosítható, világ szinten is élen járó kutatásokat végezzen.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
14.	§
A hatályos szabályozás szerint a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett,
adóköteles tevékenységet végző költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján
nyilvántartandó egyéb jogi személyek (e két személyi kör együttes gyűjtőfogalma lenne a
törzskönyvi szerv) a kincstár által közvetlenül az állami adóhatóság felé teljesítik
bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüket. A javasolt módosítás elfogadása esetén
-	a cégbejegyzésre kötelezett adózók, illetőleg az egyéni vállalkozók mellett - az adóköteles
tevékenységet folytató törzskönyvi szervek vonatkozásában is bevezetésre kerül az ún.
„egyablakos” rendszer, amelynek lényege, hogy a kincstár által vezetett törzskönyvi
nyilvántartásban nyilvántartandó törzskönyvi szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő
bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek a kincstár útján tesznek eleget, az
állami adóhatósághoz történő közvetlen bejelentkezés, illetőleg változásbejelentés helyett. Az
egyablakos rendszer bevezetése esetén a törzskönyvi szerv tehát bejelentkezési,
változásbejelentési kötelezettségét a kincstár felé teljesíti, és a kincstár továbbítja az állami
adóhatóság felé a bejelentett adatok közül azokat, amelyeket a törvény vonatkozó rendelkezései
szerint az állami adóhatósághoz is be kell jelenteni.
Az egyablakos rendszer törzskönyvi szervekre történő kiterjesztése a törzskönyvi szervek
bejelentkezését egyszerűsíti, a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel járó adminisztrációs
terheiket csökkenti.
A fentiek mellett a bejelentkezés, változásbejelentés jelenlegi rendszerében - amennyiben a
törzskönyvi szerv változásbejelentési kötelezettségének csak az egyik szerv vonatkozásában
tesz eleget -, eltérés mutatkozhat a kincstár által vezetett nyilvántartás illetőleg az adóhatósági
nyilvántartás adatai között. A javasolt módosítás ezen eltérés lehetőségét is kiküszöböli.
A javaslat szerint az egyablakos rendszer 2009. július 1-jétől kerülne bevezetésre, tekintettel
arra, hogy a bevezetéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek ezen időponttól kezdődően
biztosíthatók. Az érintett szervezetek nyilvántartásaiban szereplő, mindkét szerv által
nyilvántartandó adatok egyeztetése érdekében az állami adóhatóság és a kincstár 2009.
december 31-ig kölcsönös adatátadást valósítana meg.
A javaslat másik indoka a külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó (nem
költségvetési szerv) jogi személyek nyilvántartására vonatkozó törvényi szabályozást igénylő
rendelkezések, továbbá ehhez kapcsolódóan a végrehajtási rendelet kiadására vonatkozó
felhatalmazás Áht.-ba történő beépítése.
A közpénzek védelme érdekében 2008. március 1-jétől hatályba lépett volna egy új módosítás,
amely a közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan teljesített kifizetéseknél
nemleges adóigazolást kívánt volna meg, ellenkező esetben a kifizetőnek egyetemleges
felelőssége keletkezik.
Mintegy meghosszabbítva a korábbi négy és fél hónapos felkészülési időt - az Országgyűlés
2008.	március 10-ei ülésnapján elfogadott, és 2008. március 14-én kihirdetett, az egyes
adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény a közbeszerzésekhez kapcsolódó
kifizetésekkel összefüggő felelősségi szabályok, továbbá az ehhez kapcsolódó együttes
igazolás, központosított ellenőrzés, valamint mulasztási bírság rendelkezések alkalmazását
2009.	január 1-jére halasztotta azzal, hogy a 2008. március 1-jétől esedékes kifizetések együttes
adóigazolás nélkül is teljesíthetők.
Ezek után a PM egy egyszerűsítési koncepciót dolgozott ki a megvalósítást illetően. Ennek
alapján az új felelősségi rendszer hatékonyabb és egyszerűbb működéséhez az APEH létrehoz
egy köztartozásmentes adózói adatbázist. Ennek lényege, hogy amely vállalkozás ebben
szerepelne, annak nem kellene külön együttes adóigazolást kérnie, részére azonnal fizethetnek,
amely azonban nem szerepel a „nullás” adatbázisban, vagyis köztartozása van, annak továbbra
is igazolást kell bemutatnia. (pl. felkerülhet a listára, akinek sem az állami adóhatóságnál, sem
a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozása, nem áll csőd-, illetve felszámolási
eljárás alatt stb.).
Az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10.
napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata
alapján az adózó az adatbázisba történő felvételhez előírt feltételeket teljesíti. A kérelem
kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság
beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat.
Az adóhatóság az adatbázis adatait minden hónap 10. napjáig frissíti. Amennyiben az
adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az
adóhatóság az adózót az adatbázisból törli.
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel helyettesítheti az állami adóhatóságtól
beszerezhető adóigazolást (pl. támogatások igénybevételéhez), ha az egyéb jogszabályok erről
külön rendelkeznek, így saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is
„használhatják” az adatbázist az adóigazolás bekérése helyett.
Valótlan adatokat tartalmazó adózói kérelem esetén külön mulasztási bírság tényállást
rögzítene a törvény, amely magánszemélyek esetében 200 ezer, egyéb esetben 500 ezer Ft
lenne.
Az újabb felülvizsgált felelősségi szabályok koncepcionálisan a korábbi, elhalasztott
alkalmazású szabályokon nyugszanak néhány pontosítással és kedvezőbb rendelkezéssel.
Egyértelműsödött a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályok személyi és tárgyi
hatálya is. Eszerint a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló
törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók
közötti minden szerződés, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között
megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000
forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybevett alvállalkozónak a
teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a)	az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított
30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b)	az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban.
Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári
jog szerinti alvállalkozó.
Kitűnik, hogy a kifizetések értékhatásra felemelkedett 100 ezerről 200 ezer forintra. Elegendő
30 napos igazolást bemutatni, amely minden kifizetőnél felhasználható. Kiterjed a szabály a
faktoring és az engedményezési szerződésekre is, ugyanis ezekkel a konstrukciókkal a
felelősségi szabály megkerülhető.
Az átmeneti rendelkezésekben szerepel, hogy az együttes adóigazolás és a köztartozásmentes
adózói adatbázisban szereplő tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjakat halasztottan,
csak 2010-től tartalmazzák, mert a vámhatóság elektronikusan még nem tudja automatizáltan
legyűjteni ezeket az adatokat.
Az adatbázisba történő felvételt 2009. január 1-jétől lehet kérni, a listát 2009. február 10-én
teszi közzé először az adóhatóság. Ehhez kapcsolódóan a megújított felelősségi szabályok
2009.	február 15-én lépnek hatályba.
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez közvetlen kedvezmények kapcsolódhatnak
(például közpénzből történő kifizetés), ezért a nyilvántartásba vételnél történő valótlan nyilatkozatot
szankcionálni szükséges. Ennek megfelelően a Javaslat bevezetné, hogy a mulasztási bírság általános
rendelkezései szerint a valótlan nyilatkozat-tétel magánszemély esetén 200 ezer, nem magánszemélyek
esetén 500 ezer forint bírsággal sújtható.
Bővül az elektronikusan intézhető adóügyek köre, ezért az adópolitikáért felelős miniszter
rendeletalkotási jogkörét bővíteni kell, így az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások
keretében elektronikus úton lesz lehetőség a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek
teljesítésére, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek, az
illetőségigazolás, valamint a jövedelemigazolás intézésére.
Az adóeljárás egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében a javasolt módosítás elfogadása esetén - az
adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett - lehetővé válik
a távbeszélőn (telefonon) keresztül történő ügyintézés.
Az értelmező rendelkezések között definiálni szükséges a köztartozásmentes adózói adatbázist. Ezek
szerint a köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét,
elnevezését, adószámát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza,
akinek/amelynek az alábbi együttes feltételek szerint
a)	a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál
nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b)	behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
c)	nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és
befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
d)	nem kezdeményeztek ellene felszámolást, illetve adószámát nem függesztették fel;
e)	nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, illetőleg végelszámolás alatt;
f)	csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;
g)	nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
15.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXXVIII. törvényt az
Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el, hatálybalépéshez azonban szükség volt az Európai
Bizottság jóváhagyó határozatára. A Bizottságnak a magyar filmtámogatási rendszer
jóváhagyására vonatkozó határozata 2008. július 16-án született meg, ezt követő 15. napon
lépett hatályba a törvény. A Bizottság döntése alapján a törvény szövegének még két kisebb,
értelmező jellegű pontosítása vált szükségessé.
A Bizottság határozatában az Mktv. fenti szakaszával kapcsolatban a termelői árindex helyett
az inflációs (tehát fogyasztói) árindex szerepel. A bizottsági jóváhagyásból kiindulva, azzal
összhangban a törvényben a fogyasztói árindexet kell szerepeltetni.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
16.	§
A felsőoktatási diákigazolvány kiállításához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjra
vonatkozó díjfizetés kérdéseit a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm rendelet 22. §
(1)-(3) bekezdése tartalmazza.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése szerint az igazgatási
szolgáltatási díjfizetés kérdéseit az illetékes miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletben jogosult szabályozni, ezzel párhuzamosan azonban a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatási diákigazolványra vonatkozó
díjfizetés kérdéseiről nem rendelkezik, így miniszteri rendelet kiadására nem kerülhetett sor.
Tételes, a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelő felhatalmazó rendelkezés nem
található az ágazati törvényben.
Megalapozott az igény a megfelelő szabályozásra vonatkozó felhatalmazás, az illetékekről
szóló törvénnyel összhangban való szabályozás megteremtésére. A felhatalmazás kapcsolódik a
közoktatási diákigazolvány kiállításához fűződő díjfizetés felhatalmazás kérdéséhez, ezt
azonban a közoktatási törvény hatályos szabályai megfelelő módon rendezik.
A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény módosítása
17.	§
A korrekciós nyugdíjemelés 2009. évi lépései szeptember 1-jével kerülnek végrehajtásra.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi
LXXXIII. törvény módosításáról
18.	§
A módosítás célja 2009. január 1-jétől a központosított kiválasztásba bevonandó személyi kör
szűkítése, kötelező tartalék állományba helyezés, illetve a versenyvizsga követelmény
fokozatos bevezetésének elhalasztása.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
20.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
21.	§
Szövegpontosító rendelkezés.
22. §
Átmeneti rendelkezés.
23.	§
A hatályos szabályozás szerint a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett,
adóköteles tevékenységet végző költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján
nyilvántartandó egyéb jogi személyek (e két személyi kör együttes gyűjtőfogalma lenne a
törzskönyvi szerv) a kincstár által közvetlenül az állami adóhatóság felé teljesítik bejelentkezési és
változásbejelentési kötelezettségüket. A javasolt módosítás elfogadása esetén - a cégbejegyzésre
kötelezett adózók, illetőleg az egyéni vállalkozók mellett - az adóköteles tevékenységet folytató
törzskönyvi szervek vonatkozásában is bevezetésre kerül az ún. „egyablakos” rendszer, amelynek
lényege, hogy a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó törzskönyvi
szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési és változásbejelentési
kötelezettségüknek a kincstár útján tesznek eleget, az állami adóhatósághoz történő közvetlen
bejelentkezés, illetőleg változásbejelentés helyett. Az egyablakos rendszer bevezetése esetén a
törzskönyvi szerv tehát bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a kincstár felé teljesíti, és
a kincstár továbbítja az állami adóhatóság felé a bejelentett adatok közül azokat, amelyeket a
törvény vonatkozó rendelkezései szerint az állami adóhatósághoz is be kell jelenteni.
Az egyablakos rendszer törzskönyvi szervekre történő kiterjesztése a törzskönyvi szervek
bejelentkezését egyszerűsíti, a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel járó adminisztrációs terheiket
csökkenti.
A fentiek mellett a bejelentkezés, változásbejelentés jelenlegi rendszerében - amennyiben a
törzskönyvi szerv változásbejelentési kötelezettségének csak az egyik szerv vonatkozásában
tesz eleget -, eltérés mutatkozhat a kincstár által vezetett nyilvántartás illetőleg az adóhatósági
nyilvántartás adatai között. A javasolt módosítás ezen eltérés lehetőségét is kiküszöböli.
A javaslat szerint az egyablakos rendszer 2009. július 1-jétől kerülne bevezetésre, tekintettel
arra, hogy a bevezetéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek ezen időponttól kezdődően
biztosíthatók. Az érintett szervezetek nyilvántartásaiban szereplő, mindkét szerv által
nyilvántartandó adatok egyeztetése érdekében az állami adóhatóság és a kincstár 2009.
december 31-ig kölcsönös adatátadást valósítana meg.
A javaslat másik indoka külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó (nem
költségvetési szerv) jogi személyek nyilvántartására vonatkozó törvényi szabályozást igénylő
rendelkezések, továbbá ehhez kapcsolódóan a végrehajtási rendelet kiadására vonatkozó
felhatalmazás Áht.-ba történő beépítése.