﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6574. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. október
2008. évi ... törvény
a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról
I.	Fejezet
A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása
1.	§
A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tbtvr.) 1. §-
ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait
alkalmazni.”
2. §
A Tbtvr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre
az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire
vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen
takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá
alakítja át.”
3.	§
A Tbtvr. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti
rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a
betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire
vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen
takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá
alakítja át.”
4.	§
A Tbtvr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-
szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-
átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4)
bekezdésében meghatározott adatokat.”
2
II.	FEJEZET
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
5.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 29. §-t
követően a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:
„ Ügyfélszolgálat, panaszkezelés
„29/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. §-ában foglalt rendelkezéseket az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az ügyfélszolgálatot az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár székhelyén vagy telephelyén
kell működtetni.
(3)	Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár köteles biztosítani, hogy a székhelyén vagy
telephelyén működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 8-18 óráig nyitva tartson,
illetve telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján
8-18 óráig elérhető legyen.
(4)	Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében az Fgytv. 17/B. §-ának (3) bekezdése
szerinti hangfelvételek rögzítésére vonatkozó kötelezettséget nem kell alkalmazni.”
III.	FEJEZET
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
6.	§
(1)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 8. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közraktárban minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy
ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye
szükséges.”
(2)	A Krt. 8. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közraktárban minősített befolyással csak olyan természetes személy, vagy gazdasági
társaság rendelkezhet,”
(3)	A Krt. 8. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást,
az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:”
(4)	A Krt. 8. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást,
az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:”
(5)	A Krt. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz
szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül
elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél
3
tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a
kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett
tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.”
7.	§
A Krt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a
minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező, vagy ahhoz kapcsolódó,
jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig
kezeli, azt követően törli.”
IV.	Fejezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
8.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel
befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet
kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. § szerinti közvetítői tevékenységet és
árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,”
[folytathat]
9. §
(1)	Hpt. 11. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok”
(2)	A Hpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A pénzügyi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan
személy lehet,
a)	aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a
továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a
pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b)	akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal
nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.”
10. §
(1)	A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban
foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
4
„d) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben
meghatározott mértéket elérő növeléséhez;”
(2)	A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban
foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő minősített befolyásolás
megszerzéséhez;”
11. §
A Hpt. 15. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi
vállalkozás]
„e) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben
meghatározott mértéket elérő növeléséhez;”
12. §
(1)	A Hpt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi
intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az
engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a)	a kérelmező 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b)	a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását,
c)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti
hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása,
d)	annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a
pénzügyi intézmény működését,
e)	természetes személy esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f)	nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc
napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése
(nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás
alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
g)	nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a
részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési
vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló
készítésére kötelezett,
h)	nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei
vannak,
i)	a kérelmező teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”
5
(2) A Hpt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi
intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon
kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes
felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens
tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.”
13.	§
(1)	A Hpt. 37. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése”
(2)	A Hpt. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben
a)	minősített befolyást kíván szerezni, vagy
b)	minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminchárom vagy
a ötven százalékos határértéket.”
(3)	A Hpt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással
rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a
Felügyelettől engedélyt kérni.”
(4)	A Hpt. 37. § (5) bekezdésének bevezető szövege, valamint a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,
b)	a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a kérelmező
birtokában lévő részesedés megjelölését,”
14.	§
A Hpt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása
mindazon részesedés alapján történik, amely a kibocsátáskor, vagy a vállalkozás létesítő
okiratának rendelkezései szerint szavazati jogot biztosít.
(2)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3)
és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(3)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező és
a leányvállalataként működő
a)	alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-
állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b)	hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás
az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a kérelmező vagy a kérelmező által ellenőrzött vállalkozás közvetlen vagy közvetett utasítása
alapján gyakorolhatja.
6
(4)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell
figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a)	a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé
teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog - pénzügyi intézményre
vonatkozó tartós, közös politika megvalósítására irányuló - összehangolt gyakorlását,
b)	a kérelmező harmadik személlyel kötött, a szavazati jog ellenszolgáltatás fejében történő,
ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c)	a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódó megállapodás
alapján gyakorolhat,
d)	a kérelmező részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e)	a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottaknak megfelelően
gyakorolhat,
f)	letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,
g)	harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a
kérelmező javára gyakorolhat, vagy
h)	meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján
gyakorolhat.
(5)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a
kérelmező és az ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és az ellenőrzött
vállalkozása
a)	a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy a szavazati jogot nem
gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és ellenőrzött vállalkozásától függetlenül
gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
b)	a szavazati jogot harmadik személy papíralapú vagy elektronikus eszköz útján adott
konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy
c)	a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületi
tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(6)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a
kérelmező és annak leányvállalataként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati
jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység
végzésére jogosító engedéllyel, és
a)	papíralapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján, vagy
b)	a kérelmezőtől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.”
15.	§
A Hpt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a
Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha
a)	minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminchárom vagy ötven
százalékos határérték alá csökkenjen.”
7
16. §
A Hpt. a 38. §-t követően a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a
benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a
befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)-
(7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően
alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.
(2)	A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a
továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a
szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése
biztosítható-e.
(3)	A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő
módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon
belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további
tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).
(4)	A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap. Az ügyintézési határidő számításakor
a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(5)	A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező
a)	székhelye harmadik országban található, vagy
b)	nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai
Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető
tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(6)	A hiánypótlás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. § (2)
bekezdése szerint jár el.
(7)	A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől
jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt
azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.”
17.	§
A Hpt. a 38/A. §-t követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:
„38/B. (1) § Ha a kérelmező
a)	az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel
rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t
kezelő társaság,
b)	az a) pontban foglalt vállalkozás anyavállalata, vagy
c)	az a) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló személy vagy szervezet,
a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az a)-c) pontokban meghatározottak
székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságnak.
(2)	Az érintett felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a
Felügyelet határozatában ismerteti.”
18.	§
(1) A Hpt. 39. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet
elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)”
(2)	A Hpt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a minősített befolyás engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll
fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott
büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a
büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.”
(3)	A Hpt. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a minősített befolyás megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a
jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a
tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.”
19.	§
A Hpt. a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Ha a Felügyelet a 38/A. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a
minősített befolyás megszerzésének, illetve a meglévő minősített befolyás mértéke
növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(2)	Ha a Felügyelet a minősített befolyás megszerzését, illetve a meglévő minősített befolyás
mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely
nem haladhatja meg a hat hónapot.”
20.	§
A Hpt. 41. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a
pénzügyi intézményben]
„a) minősített befolyást szerzett,
b)	minősített befolyását úgy módosította, hogy
1.	az eléri a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy
2.	az már nem éri el a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy”
21. §
A Hpt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki
a)	minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy
(vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben
1.	amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes
intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
2.	amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;”
22.	§
(1)	A Hpt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk-ban meghatározott fogalmat
kell érteni.”
9
(2) A Hpt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben minősített befolyást
szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény
alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott
üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”
23.	§
A Hpt. 51. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn]
„k) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
24.	§
A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben
minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó
személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy
esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más
szakértőnek történő adatátadás,”
25.	§
A Hpt. 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha]
„b) vállalkozásban minősített befolyást szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti,”
26.	§
A Hpt. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a -
pénzügyi intézmény által történő - kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében
és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,]
„b) minősített befolyással rendelkezik.”
27.	§
A Hpt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi
intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosok
gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett
tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.”
28.	§
A Hpt. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az
adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben minősített befolyással rendelkező
tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa,
10
igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója
minősített befolyással rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.”
29.	§
(1)	A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a
hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági
jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a részjegyet is), alapvető kölcsöntőkének, járulékos
kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.”
(2)	A Hpt. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez,
sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet
minősített befolyással rendelkezik.”
30.	§
(1)	A Hpt. 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - könyv szerinti
értéken számított - minősített befolyásnak minősülő befektetést - más pénzügyi intézmény,
befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos
vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”
(2)	A Hpt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó
értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési
vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás
kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”
(3)	A Hpt. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei
szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési
alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli
egyéb vállalkozásokban meglévő minősített befolyásának teljes, nettó értéken számított
összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”
31.	§
A Hpt. 96/M. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]
„d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező
tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,”
32.	§
A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet
[Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,”
[betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.]
11
33. §
A Hpt. 133. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra
vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak
akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló
(könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]
„e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy
közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
34.	§
A Hpt. 157. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet
felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény]
„b) minősített befolyással”
[rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében
alapítóit.]
35.	§
A Hpt. 186. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:
„e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos;”
36.	§
A Hpt. 190. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket
tartalmazza:]
„a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a befolyás
gyakorlását biztosító szerződést,”
37.	§
(1)	A Hpt. 2. számú mellékletének III/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat,
amely alapján a befolyással rendelkező
a)	vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa
gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább
húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére.”
(2)	A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 49. ponttal egészül ki:
„49. AEKVB: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.”
12
38. §
A Hpt. 5. számú melléklete 14. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke
alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:]
„a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a
hitelintézet minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt
vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos
kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b)	a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt
kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes
összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát
meghaladó részét,”
39.	§
A Hpt. 6. számú mellékletének I. része a következő 11. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„11. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a
97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a
2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések
prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő
módosításáról.”
V.	Fejezet
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
40.	§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 16. §-a (6)
bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki]
„d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti
kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél minősített befolyással rendelkező tulajdonos
alkalmazásában áll;”
VI.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
41.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő zsi) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
13
„zsi) minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvényben meghatározott fogalom.”
42.	§
Az Mpt. 49. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek
haladéktalanul bejelenteni, ha]
„b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot
szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti,”
VII.	Fejezet
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
43.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletének
felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és a melléklet a következő szöveggel
egészül ki:
„Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a következő gazdálkodó
szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:”
„a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz
Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével
kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 3. cikke szerint létrehozott gazdasági
társaság”
VIII.	Fejezet
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
44.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1)
bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„21. minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.”
(2)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„65. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás
anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos
vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelő
bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített
befolyással rendelkezik,”
(3)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 78. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,”
(4)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„82. központi szerződő fél: tőzsdei, tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet és törvényben
meghatározott szervezett piacon kötött ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás
végzésére jogosult gazdasági társaság,”
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 92. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
92. minősített befektető:]
„a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személy, ideértve a
hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot,
befektetési alapkezelőt, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat,
árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amelynek kizárólagos
tevékenysége értékpapírokba vagy egyéb pénzügyi eszközökbe történő befektetés,”
(6)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„117. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló
pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló
kereskedés tárgyát képezi,”
(7)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 136. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„136. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a)	amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b)	amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő
szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c)	amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött
megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d)	amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást,
ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat.”
45.	§
A Tpt. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési
vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy
kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.”
46.	§
A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné
nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott
értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír
tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési
vállalkozás, hitelintézet megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet
kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír
értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő
15
értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat
hónapon belül - befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az
értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az
értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát
követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
47.	§
A Tpt. 15. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. §-
a (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha”
48.	§
A Tpt. 54. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a
féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést
készít.”
49.	§
A Tpt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog
birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2
naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a szavazati jogot biztosító
részvényének, szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott
mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azon nap másnapja számít, amelyen a szavazati
jogot biztosító részvényének, szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben
meghatározott mértéket vagy az alá csökken.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a
kibocsátónak kell teljesítenie.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz,
huszonöt, harminc, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven százalék, ezt követően
minden további egy százalékos változás.
(4)	A szavazati jog kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amely a kibocsátáskor
vagy a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése szerint szavazati jogot biztosít. Az (1)
bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5) és (6)
bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell
figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a)	a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé
teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog - kibocsátóra vonatkozó tartós,
közös politika megvalósítására irányuló - összehangolt gyakorlását,
b)	a részvényes harmadik személlyel kötött, a szavazati jog ellenszolgáltatás fejében történő,
ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c)	a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot
megállapodás alapján gyakorolhat,
16
d)	a részvényes részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e)	a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottaknak megfelelően
gyakorolhat,
f)	a részvényes letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján
gyakorolhat,
g)	harmadik személy - a részvényessel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a
részvényes javára gyakorolhat, vagy
h)	meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján
gyakorolhat.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes és a
leányvállalataként működő
a)	alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-
állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b)	befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet
az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a részvényes vagy a részvényes által ellenőrzött vállalkozás közvetlen vagy közvetett utasítása
alapján gyakorolhatja.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes
és az ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a részvényes és az ellenőrzött
vállalkozása
a)	a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy a szavazati jogot nem
gyakorolja vagy harmadik személy a részvényestől és ellenőrzött vállalkozásától függetlenül
gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
b)	a szavazati jogot harmadik személy papíralapú vagy elektronikus eszköz útján adott
konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy
c)	a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére,
felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(8)	Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes
és annak leányvállalataként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a
befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére
jogosító engedéllyel, és
a)	papíralapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján, vagy
b)	a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
(9)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki
közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszköznek - ideértve a határidős,
opciós szerződéseket is - van a birtokában, amely - a birtokos egyedüli saját
kezdeményezésére vagy megállapodás alapján - a kibocsátó által nyilvános forgalomba
hozott részvények szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé.
(10)	A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a
tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött
vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.
17
(11)	Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség
teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.”
50.	§
A Tpt. 181/U. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]
„d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező
tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,”
51.	§
A Tpt. 201. §-a (2) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Bennfentes személy:]
„j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek
nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített
befolyással bír.”
52.	§
(1)	A Tpt. 201/B. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni
a)	a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve]
„ac) a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és”
[ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban
bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény
értékétől vagy árfolyamától függ.]
(2)	A Tpt. 201/B. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötést
nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg
az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:]
„d) a minősített befolyásával működő társaság”
[által kötött ügyleteket.]
53.	§
A Tpt. 204. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:]
„a) a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet
szabályozott piacra bevezettek vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon
történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be,
b)	az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban
felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,”
54.	§
A Tpt. 217. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a
devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés
időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által
közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.”
55.	§
(1)	A Tpt. 300. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és c) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében
minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti
kérelemhez mellékelni kell”
„c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, természetes
személy esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a
kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;”
(2)	A Tpt. 300. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi
intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül
az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a
prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.”
56.	§
(1)	A Tpt. 303. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja,
hogy]
„a) biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférés;”
(2)	A Tpt. 303. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja,
hogy]
„f) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió
forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.”
57.	§
A Tpt. 308. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő
napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha]
„a) minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy”
58.	§
A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy
kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető
tisztségviselője ellen, vagy a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (3) bekezdésében
meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást
felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős
lezárását követően folytatja.”
19
59.	§
(1)	A Tpt. 311. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli
hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy
és érdemi ügyintéző.”
(2)	A Tpt. 311. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli
hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy
és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy
állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.”
60.	§
(1)	A Tpt. 338. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság
területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]
„a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió
forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik;”
(2)	A Tpt. 338. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság
területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]
„c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval
előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;”
61. §
A Tpt. 339. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval
kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tőzsdei tevékenységet
nem végez - tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;”
62. §
A Tpt. 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki,
módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és
megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt. Az
MNB e törvény szerinti szakhatósági közreműködésére a Ket. rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
63.	§
(1)	A Tpt. 340/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki,
módosítja és vonja vissza. A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt
tevékenységek teljes körére adja meg.”
(2)	A Tpt. 340/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
20
[Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével
rendelkező részvénytársaságnak vagy központi szerződő fél tevékenységet nem végző
elszámolóháznak adja meg, amely rendelkezik]
„a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió
forint összegű felelősségbiztosítással,”
(3)	A Tpt. 340/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható
működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
64.	§
(1)	A Tpt. 340/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi szerződő félként történő tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a
Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza.”
(2)	A Tpt. 340/D. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi szerződő félként történő tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet
annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaságnak adja meg, amely rendelkezik]
„b) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió
forint összegű felelősségbiztosítással,”
(3)	A Tpt. 340/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható
működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
65.	§
A Tpt. 342. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„342. § (1) A központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását
módosító személy - ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven,
hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot - a befolyásszerzést két munkanapon belül
a)	bejelenti a Felügyeletnek,
b)	tájékoztatja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel hatályos
megállapodása van.
(2)	A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy
- ha befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá
csökken vagy megszűnik - a befolyásszerzést két munkanapon belül - a bejelentés
pillanatában meglévő befolyás mértékének megjelölésével -
a)	bejelenti a Felügyeletnek,
b)	tájékoztatja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel hatályos
megállapodása van.
(3)	A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy
megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját
honlapján közzéteszi.”
21
66. §
(1)	A Tpt. 345. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak
alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az
engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével
kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
(2)	A Tpt. 345. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet az engedélyt nem adja ki, ha
a)	az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály
rendelkezéseinek,
b)	a szabályzat nincs összhangban az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével,
c)	az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja.”
67. §
A Tpt. 347. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a befektetési vállalkozás, hitelintézet,
árutőzsdei szolgáltató tulajdonát képező, és az ügyfeleiket megillető bármely pénzügyi
eszközt és pénzeszközt egymástól és saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.”
68. §
(1)	A Tpt. 350/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a
Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási
rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB
szakhatóságként vesz részt.”
(2)	A Tpt. 350/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha
a)	a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,
b)	a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,
c)	az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja.”
(3)	A Tpt. 350/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár a (2) bekezdésben meghatározott
szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
69.	§
(1)	A Tpt. 350/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„350/E. § (4) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges
engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az
elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az
MNB szakhatóságként vesz részt.”
(2)	A Tpt. 350/E. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha
22
a)	a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,
b)	a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,
c)	az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja.”
(3)	A Tpt. 350/E. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet engedélyét követően a központi szerződő fél a (2) bekezdésben
meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján
közzéteszi.”
70. §
A Tpt. 353. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell alkalmazni a (4) és (5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár
minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező
értékpapír és pénzeszköz esetében.”
71.	§
A Tpt. 356. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Vezető állású személyekre és minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó feltételek”
72.	§
A Tpt. 358. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan
meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható
az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói
társaság) részére megbízás, ha]
„d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár és annak minősített befolyással rendelkező
tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
73.	§
A Tpt. 368. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell
érteni.”
74.	§
(1)	A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]
„a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési
szolgáltatással, befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei
szolgáltatással;
b)	befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel;”
[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági
szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]
(2)	A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]
23
„e) a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó
megbízás elfogadásának megtagadásával;”
[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági
szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]
75.	§
A Tpt. 394. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket
tartalmazza:]
„a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a
befolyás gyakorlását biztosító szerződést,”
76.	§
A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi
eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre
irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;”
77.	§
A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„f) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való
megfelelésre vonatkozó részletes szabályokat,”
78.	§
(1)	A Tpt. 4. számú melléklete f) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza]
„1. a bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nevét, székhelyét;”
(2)	A Tpt. 4. számú melléklete f) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza]
„4. a tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nyilatkozatát,
amelyben egyetemleges felelősséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a
valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, vagy tudomásuk szerint nem kerültek
elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képező
értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak;”
79.	§
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 24. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„24. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a
97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a
2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések
prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő
módosításáról.”
24
IX. Fejezet
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
80. §
(1)	A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban:
Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat,
amely alapján a befolyással rendelkező
a)	vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa
gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább
húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére.
A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont
együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően
figyelembe venni;”
(2)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban:
Ptk.) meghatározott fogalom;”
(3)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 92. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„92. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a
továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;”
(4)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 93. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„93. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs;”
(5)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 94. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„94. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.”
81. §
A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]
„c) a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és
továbbítása,”
82. §
A Bit. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
25
„21. § (1) A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba
vételi tevékenységet nem végezhet.
(2)	Biztosító egyesület felelősségbiztosítási tevékenységet abban az esetben végezhet, ha az a
tagsága által rendszeresen végzett szakmai, gazdasági tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódik, különös tekintettel, ha a felelősségbiztosítás megléte a szakmai, gazdasági
tevékenység végzésének a feltétele.”
83.	§
A Bit. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:]
„i) a szolgáltatás csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos
befizetésről, arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi
kötelezettségeinek teljesítésére;”
84.	§
A Bit. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A biztosító egyesület legfelsőbb szerve állapítja meg a 22. § (1) bekezdés i)
pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési
kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(2)	Ha a biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került,
a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési
kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a biztosító
egyesület legfelsőbb szerve nem tett eleget.
(3)	A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő
befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési
kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente
teljesített befizetések 100 százalékát.
(4)	A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás
alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos
feltételek esetén azonos alapelvek szerint.”
85.	§
A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató
biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon
történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott
biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú
végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői
tevékenységre meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági
vizsgával rendelkezni.”
86.	§
A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés
megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a
szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás
26
tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más
nyelven írásban tájékoztatást adni:]
„c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d)	az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással
a biztosításközvetítőben,”
87.	§
A Bit. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására
mindenkor legalább káresemény enkénti 1 120 200 euró, illetve évente együttesen legalább
1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú
felelősségbiztosítással, vagy 1 680 300 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély
megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a
felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
88.	§
A Bit. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet -
független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e
gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki
büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében
meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával
rendelkezik.”
89.	§
A Bit. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélye
alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági
társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban minősített befolyást.”
90.	§
(1)	A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a
biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel
megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet
keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy
az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály
szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.”
(2)	A Bit. 48. §-a (6) bekezdésének a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet az ügynököt a nyilvántartásából törli, ha
a)	a nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b)	működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.”
91.	§
(1) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges:]
27
„i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független
biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban,
vagy biztosítóban minősített befolyás szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep
létesítéséhez,”
(2)	A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges:]
„k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet
folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen tevékenységet folytató gazdasági
társaságban történő minősített befolyás megszerzéséhez,”
92.	§
A Bit. 58. §-ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
„f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a
részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező
személyről és a minősített befolyás mértékéről,”
93.	§
A Bit. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás
alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az
alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:
a)	a 111. § (3) bekezdésének b)-g) és i)- k) pontjaiban,
b)	a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint
c)	a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának
igazolását.”
94.	§
A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„k) a más biztosítóban, viszontbiztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban,
befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás
minimális szintjénél kisebb részesedését,”
95.	§
A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
„b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok)
vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító
könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal
rendelkezik;”
96.	§
A Bit. 91. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
28
[Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt,
aki]
„a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy
egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi
intézménynél,
aa)	amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott
intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért
jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
ab)	amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért
jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy”
97.	§
A Bit. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni,
amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített
befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy
meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a
Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz
kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a
Felügyelet engedélyével köthető.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni
kívánt részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának
(2)-(6)	bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.
(3)	A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:
a)	a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1)
bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;
b)	természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
c)	természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással
rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével
kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;
d)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő
okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti
bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével
szemben kizáró okok nem állnak fenn;
e)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása;
f)	a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását;
g)	nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti -
függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
29
h)	a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító
megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;
i)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes
leírását;
j) az 58. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;
k) a kérelmező teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a
részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett
hitelintézetnél helyezze el.
(5)	Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy
befektetési vállalkozás, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni
kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását,
illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok
betartásával működik.”
98.	§
A Bit. 111/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111/A. § (1) Ha a kérelmező
a)	az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel
rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁEKBV, vagy
b)	az a) pontban foglalt vállalkozások anyavállalata, vagy
c)	az a) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy,
a Felügyelet kikéri az a)-c) pontokban meghatározottak székhelye szerint érintett, illetékes
felügyeleti hatóságának véleményét.
(2)	A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából
a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”
99.	§
A Bit. a 111/A. §-t követően a következő 111/B. §-sal egészül ki:
„111/B. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60
munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és
információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 111. § (1)
bekezdésében előírt engedély megadására.
(2)	A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban
igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt
az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.
(3)	A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül, a
döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.
(4)	A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére. Az
információk kérelmező általi pótlásának az ideje az ügyintézési határidőbe nem számít
bele.
30
(5)	A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának
teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.
(6)	A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:
a)	székhelye harmadik országban található, vagy
b)	nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a
2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvet, vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető
tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(7)	A szükséges információk pótlásának nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a
Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el.”
100. §
A Bit. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet
elutasítja, ha a kérelmező
a)	természetes személy büntetett előéletű;
b)	jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;
c)	vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;
d)	súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre
vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben
kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a
bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
e)	természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti
megbízhatósággal;
f)	pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához
viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során
megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;
g)	részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy
terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg
elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;
h)	kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).
(2)	Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a
bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a
részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt
biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet
a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(3)	Ha a Felügyelet az ügyintézési határidőn belül nem ellenzi írásban a részesedésszerzést,
akkor a részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felügyelet a (2)
bekezdésben meghatározott jogával él.
(4)	A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll
rendelkezésre.
31
(5)	Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás
szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a
Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.”
101. §
A Bit. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha
a)	minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja
módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos
határérték alá csökkenjen,
köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.”
102. §
A Bit. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki biztosító részvénytársaságban
a)	minősített befolyást szerzett,
b)	minősített befolyását megszüntette,
c)	minősített befolyását úgy módosította, hogy
ca)	a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
vagy
cb)	tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos
határértéket, vagy
d)	a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító
megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,
köteles arról 30 napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet.”
103. §
A Bit. a 114. §-át követően a következő 114/A. §-sal egészül ki:
„114/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító
szövetkezetekre.”
104. §
A Bit. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (83. § és 85. §), valamint érdemi
ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a
biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő
szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval szerződéses kapcsolatba
lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben
a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt
(összeférhetetlenség).”
105.	§
A Bit. 132. §-a (4) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió
befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:]
32
„e) a biztosító az általa kezelt portfolió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb
lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével - szabályozott piacra
be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben minősített befolyással
rendelkezik vagy amely a biztosítóban minősített befolyással rendelkezik,
f)	a biztosítóban minősített befolyással rendelkező kapcsolt vállalkozás által kibocsátott és
szabályozott piacra bevezetett részvénynek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási
szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt.
287. §-ának (2) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a
részvényhez fűződő szavazati jogot nem gyakorol.”
106.	§
A Bit. 133. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a
minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató
vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van
a biztosító tevékenységével.”
107. §
A Bit. 149. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót
választhat, aki]
„b) nem áll a biztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosával munkaviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói társasággal
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a tulajdonosa a
biztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;”
108. §
A Bit. 157. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,”
[szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a
kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban
megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
109.	§
A Bit. 165. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.”
110.	§
A Bit. 189/J. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]
33
„d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező
tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,”
111.	§
A Bit. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyeleti Tanács elnöke rendeli ki és hívja
vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a
felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással
rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e
törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.”
112.	§
A Bit. 219. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„219. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről a bíróság a Felügyeletet soron kívül
értesíti.
(2)	A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló döntés
tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonni.
(3)	A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a
Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(4)	A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben
történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai
Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi tagállam legalább két országos
napilapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.
(5)	Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye,
telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, a (4) bekezdés szerinti
közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.”
113.	§
A Bit. 220. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A végelszámoló vagy felszámoló a végelszámolásról szóló döntés, illetve a felszámolást
elrendelő végzés kézhezvételét követően azonnal köteles annak tartalmáról, továbbá az egyes
határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan szerződőt,
biztosítottat, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy állandó
lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában található. A biztosítottnak címzett
tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a biztosítási szerződések megszűnésének időpontját
és joghatásait is.”
114.	§
A Bit. 235. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„b) a függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzés szabályait, a hatósági képzés
során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító
okirat megszerzésének követelményeit,”
[rendeletben állapítsa meg.]
115. §
A Bit. 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
34
116. §
A Bit. 5. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
117. §
A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
118. §
A Bit. 13. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.
X.	Fejezet
Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV.
törvény módosítása
119.	§
Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény
6.	§-a (1) bekezdésének db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegével
megegyező összegben az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kizárólag a
következő eszközöket tarthatja birtokában:
d)	olyan hitelviszonyt megtestesítő eszköz, amely nem tartozik a b) pont alatt felsorolt tételek
közé és kielégíti az alábbi feltételek mindegyikét:]
„db) olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely a Hpt., illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: Tpt.) értelmében nem rendelkezik minősített befolyással az
elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetben, vagy olyan vállalkozás, amely nem
áll a Hpt. vagy a Tpt. szerinti szoros kapcsolatban az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított
hitelintézettel,”
XI.	Fejezet
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
120.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Fnyt.) 2. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„36. minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvényben meghatározott fogalom.”
121. §
Az Fnyt. 34. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nemi hovatartozás alapján kizárólag az
egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
30/A. §-ában meghatározott feltételek megfelelő teljesülése esetén írhat elő eltérő
hozzájárulásokat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat.”
122.	§
Az Fnyt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
35
[A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének
megadásához előzetesen kikéri az EGT másik állama hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságának véleményét, ha a tevékenykedni kívánó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény]
,,c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa valamely más
EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben
minősített befolyással rendelkezik.”
123.	§
Az Fnyt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A
felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló
kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező
tulajdonosokat is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt
szabályok betartása és betartatása.”
124.	§
Az Fnyt. 90. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők
közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés
területén történő megvalósításáról.”
XII.	Fejezet
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
125.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá]
„a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott
ügynök, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a
továbbiakban: Bszt.) meghatározott függő ügynök;”
XIII.	Fejezet
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
126.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. §-a
(1)	bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
36
„(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és
172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni”
127.	§
(1)	A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a 6-
70.	pont számozása 7-71. pontra változik:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„6. azonosító adatok:
a)	természetes személy azonosító adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely,
születési idő, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolvány típusa és száma,
b)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany azonosító adatai: név, rövidített
név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe,
cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat
száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása;”
(2)	A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 11. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„11. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat,
amely alapján a befolyással rendelkező
a)	vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa
gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább
húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére,”
(3)	A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 57. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„57. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru
tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog
átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az
értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi
lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre
több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel
egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az
eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy
az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási,
viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát
képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura
kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az
értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,”
(3) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 70. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
37
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„70. üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom,”
128.	§
A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]
„e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő
sajátszámlás kereskedés,”
129. §
(1)	A Bszt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
[A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti
kérelemhez mellékeli]
„w) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem
benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér
engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást.”
(2)	A Bszt. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti
kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására
korábban még nem került sor.”
130.	§
(1)	A Bszt. 37. §-át megelőző fejezetcím és alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„IX. FEJEZET
A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE
A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése”
(2)	A Bszt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a
Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	az azonosító adatait,
b)	a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását,
c)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti
hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása,
d)	annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a
pénzügyi intézmény működését,
e)	természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f)	arról szóló nyilatkozatát, hogy megfelel a (3) és (4) bekezdésben meghatározott
feltételeknek,
38
g)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő
okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti
bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben
meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,
h)	a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a
befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő
irányítását nem veszélyezteti,
i)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes
leírását,
j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,
k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros
kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont
alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez, és
l) a kérelmező teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(3)	A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,
a)	akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem
veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi
irányítását,
b)	akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló
közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem
akadályozza,
c)	aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(4)	A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása
különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő
tulajdonosi irányítását, ha
a)	szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága - a kérelem
benyújtását megelőző öt éven belül - felfüggesztette,
b)	minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt)
olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,
ba)	amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e
helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
bb)	amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért
jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,
c)	súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás
gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóság, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban
megállapította.
39
(5)	A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke
növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)-(4)
bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.”
131.	§
A Bszt. a 37. §-t követően a következő 37/A. és 37/B. §-okkal egészül ki:
„37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása
mindazon részesedés alapján történik, amely a kibocsátáskor vagy a befektetési vállalkozás
létesítő okiratának rendelkezései szerint szavazati jogot biztosít.
(2)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3)
és (6) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(3)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező és
a leányvállalataként működő
a)	alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-
állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b)	befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet
az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a kérelmező vagy a kérelmező által ellenőrzött vállalkozás közvetlen vagy közvetett utasítása
alapján gyakorolhatja.
(4)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell
figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a)	a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé
teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog - befektetési vállalkozásra
vonatkozó tartós, közös politika megvalósítására irányuló - összehangolt gyakorlását,
b)	a kérelmező harmadik személlyel kötött, a szavazati jog ellenszolgáltatás fejében történő,
ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c)	a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot
megállapodás alapján gyakorolhat,
d)	a kérelmező részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e)	a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottaknak megfelelően
gyakorolhat,
f)	letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,
g)	harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a
kérelmező javára gyakorolhat, vagy
h)	meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján
gyakorolhat.
(5)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a
kérelmező és az ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és az ellenőrzött
vállalkozása
a)	a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy a szavazati jogot nem
gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és ellenőrzött vállalkozásától függetlenül
gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
40
b)	a szavazati jogot harmadik személy papíralapú vagy elektronikus eszköz útján adott
konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy
c)	a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak
kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(6)	A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a
kérelmező és annak leányvállalataként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati
jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység
végzésére jogosító engedéllyel, és
a)	papíralapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján, vagy
b)	a kérelmezőtől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
37/B. § (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az
meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben
foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni
a)	a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,
b)	a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és
c)	a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(3)	A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a
Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben
meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében
a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti
fel.
(4)	Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem
benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a
befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. §
(1)	bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően
alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.”
132.	§
(1)	A Bszt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a
továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a
szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése
biztosítható-e.
(2)	A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem
megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven
munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban
további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).
(3)	A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap. Az ügyintézési határidő számításakor
a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(4)	A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező
a)	székhelye harmadik országban található, vagy
41
b)	nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai
Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető
tagállami szabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(5)	A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. §-ának
(2)	bekezdése szerint jár el.
(6)	A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb
tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt
azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.”
133.	§
A Bszt. a 38. §-t követően a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § Ha a kérelmező
a)	EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési
vállalkozás,
b)	EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,
c)	EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,
d)	EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,
e)	EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁEKBV-t kezelő
társaság,
f)	az a)-e) pontban foglalt vállalkozás anyavállalata,
g)	az a)-e) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló személy vagy szervezet,
a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat az a)-g) pontokban
meghatározottak székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.”
134.	§
A Bszt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a
minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem
tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(2)	A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének
engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.
(3)	Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll
fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel
teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását
felfüggeszti.
(4)	A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a
Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy
azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.
(5)	Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő
befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította,
a minősített befolyás megszerzését követő 2 munkanapon belül erről írásban értesíti a
Felügyeletet.”
42
135.	§
(1)	A Bszt. 43. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő
szolgáltatása keretében - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az adott
szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés
megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet”
(2)	A Bszt. 43. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás
keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek
minősül vagy a lakossági ügyféllel]
„d) a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére
jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és
levelezési címét, és”
(3)	A Bszt. 43. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél
tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan]
„b) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a
lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél
kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és
kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,”
(4)	A Bszt. 43. §-a (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően
lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott
szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást
közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha]
„a) a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-
ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott
esetben alkalmazandó-e, vagy”
136.	§
(1)	A Bszt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett
befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés
esetén a megbízás végrehajtását megelőzően - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér
a)	a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b)	az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c)	különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési
vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos
szolgáltatást nyújtsa.”
(2)	A Bszt. 45. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
43
[Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő
szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt
megállapodást és]
„a) az ügylet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik
országbeli tőzsdére bevezetett részvényre, pénzpiaci eszközre, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírra vagy más értékpapírosított követelésre (ide nem értve azokat az eszközöket,
amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁEKBV által kibocsátott
értékpapírra vagy más nem-komplex pénzügyi eszközre vonatkozóan jön létre,”
137.	§
(1)	A Bszt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő
szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a
leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek
megfelelően kezeli.”
(2)	A Bszt. 47. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet]
„c) arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4)
bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt
megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.”
138.	§
A Bszt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott
befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében -
ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja - a 40-50. §-
ban, az 55. §-ban, a 62-65. §-ban foglaltakat - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
nem kell alkalmaznia.”
139. §
(1)	A Bszt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása
keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott
megbízás végrehajtását megtagadja, ha]
„b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek
megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe
ütközne,”
(2)	A Bszt. 54. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása
keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott
megbízás végrehajtását megtagadja, ha]
„e) a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott
pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.”
44
140.	§
(1)	A Bszt. 62. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az
ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.”
(2)	A Bszt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt
rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a
végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.”
141.	§
A Bszt. 68. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési
vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján
végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést
a)	legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,
b)	az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és
c)	ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan
szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta
elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”
142.	§
A Bszt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél
számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 68. § szerinti jelentési
kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.”
143.	§
(1)	A Bszt. 72. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél
kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem
szerezhet”
(2)	A Bszt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára
kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy
multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra
olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással
rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.”
144.	§
(1)	A Bszt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás
más alkalmazottja, aki
a)	a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és
b)	ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a
nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem
következtethető ki,
45
ne köthessen saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb
módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára
ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi
vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ - kivéve ha
árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el vagy az ügyfél
megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre - addig az időpontig, amíg azon
személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem
volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.”
(2)	A Bszt. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás
más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt
vett, nem köthet saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb
módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára
ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi
vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési
elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a
befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.”
(3)	A Bszt. 77. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy
célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés
készítésében résztvevő alkalmazottai - ide nem értve a pénzügyi elemzőt - és más személyek
a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatják kézhez
sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés
célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.”
(4)	A Bszt. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a pénzügyi elemzővel
és a befektetési vállalkozás más alkalmazottjával olyan kapcsolatban álló személyt kell
tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek
anyagi érdeke fűződik.”
145.	§
A Bszt. 85. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést,
valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja,
ha]
„d) a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél
ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.”
146.	§
A Bszt. 97. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok
ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak ad
megbízást, aki vagy amely a Gt. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és]
„f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező
tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett
tulajdonnal.”
46
147.	§
A Bszt. 108. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a
közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely”
(2)	A Bszt. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a befektetési vállalkozás
alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban
álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését,
amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.”
148.	§
A Bszt. 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (5) bekezdésében
meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső
ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a
befektetési vállalkozásnak.”
149.	§
A Bszt. 118. §-a (3) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, és”
150.	§
A Bszt. 120. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás,
árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea)	az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb)	a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a
külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve
biztosítottak,
ec)	a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam
rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi
jogszabállyal,
f)	a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli
hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített
befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek
vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló
megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által
felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
151.	§
A Bszt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
47
„(4) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező
tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és
pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.”
152.	§
A Bszt. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően
keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen
legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.”
153.	§
A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl tartalmazza]
„a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a
befolyás gyakorlását biztosító szerződést,”
154.	§
A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható
intézkedése során]
„d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és
könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,”
155.	§
A Bszt. 171. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet az érintett, más EGT-állam felügyeleti hatósága által a Felügyelet számára
megküldött állásfoglalását a konzultációt követően meghozott határozatában ismerteti.”
156.	§
A Bszt. 183. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a
97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a
2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések
prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő
módosításáról.”
157.	§
A Bszt. 2. melléklete 18. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető
tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50 %-os arányban le kell vonni:]
„a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési
vállalkozás minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt
vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos
kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
48
b)	a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt
kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes
összegéből az 1-17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát
meghaladó részét,”
XIV.	Fejezet
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
158.	§
(1)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. §-a (1)
bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„7. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat,
amely alapján a befolyással rendelkező
a)	vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa
gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább
húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére.
A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont
együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően
figyelembe venni;”
(2)	A Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban:
Ptk.) meghatározott fogalom;”
(3)	A Vbit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„61. AEKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a
továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom,”
(4)	A Vbit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 62. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„62. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs.”
159.	§
A Vbit. 22. §-ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
49
„f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a
részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező
személyről és a minősített befolyás mértékéről,”
160.	§
A Vbit. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni,
amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített
befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy
meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a
Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz
kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a
Felügyelet engedélyével köthető.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell a viszontbiztosító megnevezését, a meglévő és a
megszerezni kívánt részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját, valamint a Bszt.
37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.
(3)	A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:
a)	a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1)
bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;
b)	természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
c)	természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással
rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével
kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;
d)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő
okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti
bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével
szemben kizáró okok nem állnak fenn;
e)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása;
f)	a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását;
g)	nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti -
függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
h)	a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító
megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;
i)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes
leírását;
j) az 58. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;
50
k) a kérelmező teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a
részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett
hitelintézetnél helyezze el.
(5)	Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy
befektetési társaság, a (3) és (4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni
kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását,
illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok
betartásával működik.”
161.	§
A Vbit. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Ha a kérelmező
a)	az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel
rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁEKBV, vagy
b)	az a) pontban foglalt vállalkozások anyavállalata, vagy
c)	az a) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy,
a Felügyelet kikéri az a)-c) pontokban meghatározottak székhelye szerint érintett illetékes
felügyeleti hatóságának véleményét.
(2)	A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése
céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”
162. §
A Vbit. az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60
munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és
információk értékelésére (továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 111. § (1)
bekezdésében előírt engedély megadására.
(2)	A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban
igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt
az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.
(3)	A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül a
döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.
(4)	A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére. Az
információk kérelmező általi pótlásának az ideje az ügyintézési határidőbe nem számít
bele.
(5)	A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának
teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.
(6)	A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:
a)	székhelye harmadik országban található, vagy
51
b)	nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a
2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvet, vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető
tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(7)	A szükséges információk pótlásának nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a
Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el.”
163.	§
A Vbit. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet
elutasítja, ha a kérelmező
a)	természetes személy büntetett előéletű;
b)	jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;
c)	vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;
d)	súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre
vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben
kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a
bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
e)	természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti
megbízhatósággal;
f)	pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához
viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során
megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;
g)	részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy
terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg
elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;
h)	kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).
(2)	Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a
bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a
részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt
biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet
a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(3)	Ha a Felügyelet az ügyintézési határidőn belül nem ellenzi írásban a részesedésszerzést,
akkor a részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felügyelet a (2)
bekezdésben meghatározott jogával él.
(4)	A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll
rendelkezésre.
(5)	Amennyiben ugyanazon viszontbiztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás
szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez,
úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.”
164.	§
A Vbit. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha
52
a)	minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja
módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos
határérték alá csökkenjen,
köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.”
165.	§
A Vbit. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban
a)	minősített befolyást szerzett;
b)	minősített befolyását megszüntette,
c)	minősített befolyását úgy módosította, hogy
ca)	a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
vagy
cb)	tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos
határértéket, vagy
d)	tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító
megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,
köteles arról 30 napon belül írásban értesíteni a Felügyeletet.”
166.	§
A Vbit. az 57. §-t követően a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a
viszontbiztosító szövetkezetekre.”
167.	§
A Vbit. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint
érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli
hozzátartozójuk a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített
befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a
viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő
bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és
meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).”
168.	§
A Vbit. 88. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„o) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,”
169. §
A Vbit. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.”
53
170. §
A Vbit. 156. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a
97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a
2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések
prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő
módosításáról.”
171.	§
A Vbit. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 5. melléklete lép.
XV.	Fejezet
Hatályba léptető, átmeneti és záró rendelkezések
172.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A Tpt. - e törvény 56. §-ával módosított - 303. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. - e törvény
60.	§-ával módosított - 338. §-ának (5) bekezdése, a Tpt. - e törvény 63. §-ának (2)
bekezdésével módosított - 340/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. - e törvény 64. §-ának (2)
bekezdésével módosított - 340/D. §-ának (3) bekezdése, a Bszt. - e törvény 152. §-ával
módosított - 144. §-ának (4) bekezdése e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(3)	Hatályát veszti:
a)	a Tbtvr. 15/A. §-a,
b)	a Hpt. 9. §-ának (5) bekezdése, 37. §-ának (6) bekezdése, 217. §-a,
c)	a Tpt. 208. §-a, a 228. §-ának (2) bekezdése, 304. §-ának a) pontja, 10. számú melléklete,
d)	a Bit. 11. §-ának (3) bekezdése,
e)	az Fnyt. 34. §-ának (9) bekezdése,
f)	a Bszt. 182. §-át megelőző cím és 182. §-a.
(4)	E törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti.
173.	§
(1)	A Hpt. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 17. §-ának (2) bekezdése, 37/A-39/A. §-a,
a Bit. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 111. §-a, 111/B. §-a, 113. §-ának (1)
bekezdése, 114. §-ának (1) bekezdése, a Bszt. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 37-
38.	§-a e törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor folyamatban lévő
ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy az e törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti -
hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben,
biztosítóban, befektetési vállalkozásban az e törvény hatálybalépését megelőző napon
hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március
31-től meg kell felelnie a Hpt., a Bit. és a Bszt. minősített befolyásra vonatkozó
követelményeinek.
(2)	E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően biztosító
egyesület felelősségbiztosítási ágazat művelésére akkor alapítható, illetve felelősségbiztosítási
ágazat művelésére tevékenységi engedélyt akkor kaphat, ha megfelel a Bit. - e törvénnyel
54
módosított - 21. § (2) bekezdésében, és a 22. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak.
Ezt a szabályt e törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően
indult engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni. E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése
szerinti - hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokban a Felügyelet - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával -
nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt arra vonatkozóan, hogy az új jogszabályi feltételek
mellett is kívánja-e az engedélyezési eljárás lefolytatását.
(3)	E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő, valamely
felelősségbiztosítási ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító
egyesület legkésőbb 2011. december 31-éig működhet a Bit. - e törvénnyel módosított -
21.	§-a (2) bekezdésében meghatározott feltételektől eltérően.
(4)	E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő,
tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító egyesületnek legkésőbb 2009. december 31-éig
kell gondoskodni arról, hogy alapszabálya megfeleljen a Bit. - e törvénnyel módosított -
22.	§-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti követelményeknek.
(5)	E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő,
tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító egyesületre a Bit. - e törvénnyel módosított -
24.	§-a (1) bekezdésének rendelkezéseit az egyesület alapszabályának e törvény szabályainak
megfelelő módosításától - de legkésőbb 2010. január 1-jétől - kezdődően kell alkalmazni.
(6)	A (3)-(5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell azon biztosító egyesületekre,
amelyek az e törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás során e törvény
hatálybalépését követően valamely felelősségbiztosítási ágazat tekintetében tevékenységi
engedélyt kapnak.
174.	§
(1)	E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő független
biztosításközvetítő a Bit. - e törvénnyel módosított - 39. §-ában szereplő új értékhatároknak
2009. június 30-át követően köteles megfelelni, és ezt a Felügyeletnek az éves jelentésében
igazolni.
(2)	E törvény - 172. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor biztosító vezető
biztosításmatematikusaként (aktuáriusként) már alkalmazásban álló személy a Bit. - e
törvénnyel módosított - 86. §-a (1) bekezdésének b) pontjában szereplő új feltételeknek 2010.
január 1-jétől köteles megfelelni.
(3)	Amennyiben 2008. június 30-án a Felügyelet által már nyilvántartásba vett, felsőfokú
végzettséggel vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítéssel nem rendelkező,
biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyt illetően a nyilvántartásba
vételétől számított 24 hónapot követő 30 napon belül a külön jogszabály szerinti hatósági
vizsga megszerzéséről a Felügyelet az általa meghatározott módon bejelentést kap, a
Felügyelet e személyt nem törli a nyilvántartásból.
175.	§
(1)	Tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás folytatásával felhagyó
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által teljesítés garanciavállalására megkötött
szerződések 2009. január 1-jével átszállnak arra a központi szerződő fél tevékenységet végző
szervezetre, amellyel a tőzsde az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó garanciavállalásra
szerződést kötött.
55
(2)	A Tpt. - e törvény 56. §-ával módosított - 303. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e
törvény 60. §-ával módosított - 338. §-ának (5) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 63. §-ának
(2)	bekezdésével módosított - 340/A. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 64. §-ának
(2)	bekezdésével módosított - 340/D. §-ának (3) bekezdésében, a Bszt. - e törvény 152. §-
ával módosított - 144. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a folyamatban
lévő engedélyezési eljárásban.
(3)	Az engedéllyel rendelkező szervezetnek 2009. március 31-ig kell megfelelnie a Tpt. - e
törvény 56. §-ával módosított - 303. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 60. §-ával
módosított - 338. §-ának (5) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 63. §-ának (2) bekezdésével
módosított - 340/A. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 64. §-ának (2) bekezdésével
módosított - 340/D. §-ának (3) bekezdésében, a Bszt. - e törvény 152. §-ával módosított -
144.	§-ának (4) bekezdésében foglaltaknak.
176.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK
tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK
irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális
értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.
56
1. melléklet a 2008. évi ...törvényhez
„3. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása
1.	A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni
hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló
tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2.	A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából
nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon
együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.
3.	Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt
tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4.	A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.”
57
2. melléklet a 2008. évi ...törvényhez
„5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai
1.	A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:
A)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a)	neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő
gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése
(a változások nyomon követésével),
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel
(amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú
mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.
B)	A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve,
székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel
közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti
ágazati besorolása biztosítónként.
C)	A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül
a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása
a)	a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül
a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési
ideje, anyja neve, lakcíme,
58
b)	a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül a szaktanácsadói
tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet
folytatja,
d)	amennyiben biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a szaktanácsadói
tevékenységet irányítja, akkor
da)	annak a biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetnek a neve, amelynek a
szaktanácsadói tevékenységét irányítja,
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony
megnevezése.
D)	Biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a)	a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye,
telephelye és fióktelepe címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b)	a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma és annak
kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet
folytat.
2.	A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott
biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő
adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével
és dokumentálásával:
A)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő
gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony
megnevezése,
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa)	fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb)	a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes
meghatározása,
fc)	a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel fennállott jogviszony esetleges
korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,
59
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú
mellékletek szerinti ágazati besorolása,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az
ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i)	a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő
természetes személytől bevont közvetítői igazolvány,
j) erkölcsi bizonyítvány.
B)	A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve,
székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti
ágazati besorolása.”
60
3. melléklet a 2008. évi ...törvényhez
„12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a
továbbengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó
korlátozások megszüntetéséről.
2.	A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről.
3.	A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó
jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv
módosításáról.
4.	A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
5.	A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok
eltörléséről.
6.	A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.
7.	A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok
(korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a
szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és
különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.
8.	A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással
kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
9.	A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról.
10.	A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
11.	A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első
irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.
12.	A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
61
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a
hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.
13.	A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
14.	A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül
eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges
gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv
módosításáról.
15.	A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
16.	A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a
gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról.
17.	A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő
rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról.
18.	A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról.
19.	A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítőkről.
20.	A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv
módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).
21.	A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról
(harmadik életbiztosítási irányelv).
22.	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási
csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.
23.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács
73/239/EGK és a 88/357/EGK irányelvének módosításáról (negyedik gépjármű-
felelősségbiztosítási irányelv).
24.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási
vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.
25.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az
életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a
79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
62
26.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem
életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a
73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
27.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási
irányelve (konszolidált).
28.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő
felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a
93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.
29.	A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a
Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra
vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.
30.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács
73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.
31.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási
közvetítésről.
32.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK
tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
33.	A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.
34.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a
viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és
a 2002/83/EK irányelv módosításáról.
35.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a
97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a
2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések
prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő
módosításáról.”
63
4. melléklet a 2008. évi ...törvényhez
„13. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
1.	A 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítői (ügynöki,
vezérügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	„biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b)	„függő biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
c)	„független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
d)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy
e)	külön jogszabály szerinti függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával; vagy
f)	külön jogszabály szerinti független biztosításközvetítői hatósági vizsgával.
2.	Amennyiben a függő biztosításközvetítő kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 17.
pontjában foglalt „Jogvédelem” biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor
rendelkeznie kell
a)	„biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b)	„jogvédelmi biztosításközvetítő” szakképesítésével; vagy
c)	„függő biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
d)	„független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
e)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy
f)	külön jogszabály szerinti függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával; vagy
g)	külön jogszabály szerinti független biztosításközvetítői hatósági vizsgával.
3.	A 45. §-ban meghatározott független biztosításközvetítői (alkuszi, többes ügynöki)
tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	„biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b)	„független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
c)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy
d)	külön jogszabály szerinti független biztosításközvetítői hatósági vizsgával.
4.	Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási szaktanácsadói tevékenységet azon
természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy
b)	„biztosítási szakjogász” szakképesítéssel; vagy
c)	„aktuárius” szakképesítéssel.”
64
5. melléklet a 2008. évi ...törvényhez
„1. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez
1.	A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni
hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló
tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2.	A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából
nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon
együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.
3.	Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt
tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4.	A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.”
65
Általános indokolás
Az Európai Unió 2007. szeptember 5. napjával fogadta el a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és
a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi
szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális eljárási szabályai és az
értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló 2007/44/EK (a továbbiakban:
Irányelv) irányelvet.
Az Irányelv a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések, illetve részesedésnövelések
szabályainak egységesítése vonatkozásában ír elő a tagállamok számára jogharmonizációs
kötelezettséget.
A pénzügyi szektorra vonatkozó - az Európai Unió által korábban elfogadott - irányelvek
szabályozzák azt a helyzetet, amikor hitelintézetben, biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy
befektetési vállalkozásban részesedésszerzésre, illetve részesedésnövelésre kerül sor. Ezen
irányelvek mindezidáig azonban nem határoztak meg sem pontos kritériumokat a
részesedésszerzés prudenciális értékelésére, sem eljárási szabályokat részesedés
megszerzésének engedélyezésére. Eppen ezért az Irányelv célja, hogy az Európai Unió
egészében harmonizált eljárási szabályok és értékelési kritériumok alapján lehessen a
részesedésszerzést megítélni, kiszámíthatóvá téve ezáltal mind a részesedésszerzésben részt
vevő hatóságok, illetve egyéb felek számára a részesedésszerzés folyamatát.
Részletes indokolás
Az 1-4. §-hoz
A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. tvr. 1. § (3) bekezdésében a korábbi jogszabály hatályon
kívül helyezése miatt, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénnyel (Pmt.) történő összhang
megteremtése érdekében, a korábbi törvényre történő utalást, egy a Pmt.-re történő utalás
váltja fel. A betétesre vonatkozó ügyfél-átvilágítási kötelezettségek, valamint az adatok
megőrzésére vonatkozó határidők, a Pmt. hatályos előírásai alapján alakulnak, így a Tvr. ezen
rendelkezéseinek hatályban tartása a jövőben nem indokolt.
Az anonim takarékbetétek megszüntetése, valamint a már elhelyezett anonim takarékbetétek
nevesítése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzetközi küzdelem, és a
vonatkozó nemzetközi szabványok előírásaival összhangban kerültek bevezetésre
Magyarországon. Az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport (FATF) 2001.
júniusában feltette Magyarországot a „nem közreműködő országokat” tartalmazó
"feketelistára", amelynek indoka többek között az volt, hogy Magyarországon a teljes hazai
betétállomány kb. 3%-át anomim bank-és takarékbetétek tették ki. Ezt követően került
módosításra a jogszabályi háttér, amely kimondta, hogy kizárólag névre szóló betéteket lehet
kibocsátani Magyarországon, illetve külön szabályokat alakított ki az anonim betétek
nevesítésére.
A módosítást, a hatályba lépés óta eltelt idő konkrét tapasztalatai, az anonim betétek jelenlegi
darabszáma, névértéke és a nevesítése kérelmek mennyisége is indokolja. A tapasztalatok
alapján az anonim betétek nevesítése nem jelent a pénzmosás szempontjából olyan különös
veszélyt a jövőben, amely indokolná a hitelintézetek és a pénzügyi információs egységként
működő hatóság eljárására vonatkozó, a Pmt. általános szabályaitól eltérő, különös szabályok
fenntartását, illetve kialakítását.
66
A Pmt.-ben előírt kötelezettségek a Tvr.-ben foglaltaktól függetlenül vonatkoznak a
takarékbetét nevesítésére, a takarékbetét pénzzé történő átalakítására, illetve ezek alapján a
betétesre, mint ügyfélre. A Pmt. rendelkezéseivel összhangban, csak gyanú esetén indokolt az
ügylet (takarékbetét nevesítésének) teljesítésének késleltetése, visszatartása. A Pmt.-nek
megfelelően az ügylet teljesíthető, ha nem merül fel a pénzmosásra utaló adat, tény,
körülmény. Amennyiben felmerül a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény, a szolgáltató
hitelintézet köteles bejelentést küldeni a pénzügyi információs egységként működő hatóság
részére, illetve amennyiben a hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek, felfüggeszti
az adott ügyletet (takarékbetét nevesítése, illetve takarékbetét pénzzé történő átalakítása). A
Tvr. korábbi 15/A. § (3) bekezdésében rögzített ún. összeszámításra a jövőben szintén a Pmt.
vonatkozó szabályait (ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás) kell alkalmazni.
A Tvr. 18.§ -20. §-ainak módosítása a Tvr. rendelkezéseit a Pmt. új szóhasználatához igazítja,
és az ügyfelek „azonosítására” történő hivatkozást minden esetben a Pmt. terminológiájának
megfelelő „ügyfél-átvilágításra” módosítja.
Az 5. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/B.
§-ában foglalt követelmények az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében csak
korlátozásokkal érvényesüljenek.
A 6-7. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 8. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi intézmények által végezhető tevékenységek körét kiegészít a
befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló közvetítői tevékenységgel.
A 9. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 10. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 11. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a pénzügyi vállalkozásban történő minősített befolyás
megszerzéséhez, valamint a minősített befolyásnak a törvényben meghatározott mértéket
elérő növeléséhez felügyeleti engedély szükséges.
A 12. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a minősített befolyás megszerzése iránti kérelemhez benyújtandó
információk körét annak érdekében, hogy a Felügyelet a törvényi követelményeknek való
megfelelés kérdésében megalapozott döntést hozhasson.
A 13. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben, valamint módosítja az engedélyhez kötött határértékeket.
67
A 14. §-hoz
A Javaslat a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK
irányelv 9-10. és 12. cikkének analóg alkalmazásával határozza meg a minősített befolyással
rendelkező szavazati jogának összesítését, feltételeit.
A 15. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben, valamint módosítja a bejelentéshez kötött határértékeket.
A 16. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó felügyeleti eljárást,
annak határidejét.
A minősített befolyás megszerzésére, annak törvényi határértéket elérő módosítására
vonatkozó kérelmet a Felügyelet az átvételt követő két munkanapon belül a kérelmező felé
köteles írásban igazolni, valamint köteles tájékoztatást adni arról, hogy főszabályként az
igazolás kiadásától számítva hatvan napja van a kérelem elbírálására.
A kérelem hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén a Javaslat előírja a
Felügyelet számára, hogy a hiánypótlásra elegendő határidőt biztosítson, amely az ügyintézési
határidőt megszakítja.
A 17. §-hoz
A Javaslat az érintett felügyeleti hatóságokkal történő konzultációt ír elő arra az esetre, ha a
minősített befolyásoló részesedés megszerzését kérelmező az Európai Unió másik
tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás, szabályozott vállalkozás
anyavállalata, vagy ilyen vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló személy.
A 18. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változásokat vezeti
át.
A 19. §-hoz
A Javaslatban általános szabályként rögzítésre kerül, ha a Felügyelet a befolyásszerzéssel
kapcsolatban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot (jóváhagyását nem tagadja meg), a
kérelmezett jog a továbbiakban gyakorolható.
A 20. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben, valamint módosítja a bejelentéshez kötött határértékeket.
A 21. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 22. §-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakaszára történő merev hivatkozás
megszüntetését kezdeményezi, valamint a befolyásoló részesedés minősített befolyássá
történő fogalmi változását vezeti át a törvényben.
68
A 23. §-hoz
A Javaslat a banktitok megtartásának kötelezettségét az adatvédelmi biztoson túl valamennyi
országgyűlési biztos felé feloldja.
A 24-28. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 29. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy szövetkezeti hitelintézet sem vállalhat kockázatot olyan
ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a szövetkezeti hitelintézetben tagsági jogviszonyt
létesítsen. Ezen túl a Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi
változását vezeti át a törvényben.
A 30-34. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 35-36. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 37. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben, illetve pontosítja annak tartalmát. Egyidejűleg új fogalomként megjelenik az
ÁÉKBV, amely a részesedésszerzési szabályok módosítása következtében válik szükségessé.
A 38. §-hoz
A Javaslat a befolyásoló részesedés minősített befolyássá történő fogalmi változását vezeti át
a törvényben.
A 39. §-hoz
A Javaslat a törvény jogharmonizációs záradékát egészíti ki az átültetésre kerülő irányelvvel.
A 40. §-hoz
A jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása a
2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált terminológiai változások átvezetését
szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés terminológiát felváltja a minősített
befolyás terminológiával.
A 41-42. §-hoz
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szól 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált terminológiai változások
átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés terminológiát felváltja a
minősített befolyás terminológiával.
A 43. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdont szerezzen a 45/2008.
(II. 29.) Korm. rendelet 3. cikke szerint létrehozott gazdasági társaságban.
69
A 44. §-hoz
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) fogalmainak módosítása a
2007/44/EK irányelv, valamint a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, továbbá megszünteti a Ptk. közeli hozzátartozó
fogalmára vonatkozó merev hivatkozást.
A 45-47. §-hoz
A Javaslat pontosítja a korábbi befektetési szolgáltató terminológiát.
A 48. §-hoz
A Javaslat szerint nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha
legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves
jelentést készít.
A 49. §-hoz
A Javaslat pontosítja nyilvánosan működő részvénytársaságban történő szavazati jogot
biztosító részvény, illetőleg szavazati jog megszerzésére, elidegenítésére vonatkozó
előírásokat.
Az 50-52. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszainak módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
Az 53. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változásoknak megfelelően a befektetési eszköz teminológiát a pénzügyi eszköz
terminológiával váltja fel.
Az 54. §-hoz
A javaslat pontosítja az euróban megállapított összeg forintra történő átváltására vonatkozó
előírásokat.
Az 55. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
Az 56. §-hoz
A javaslat pontosítja a felelősségbiztosításra vonatkozó előírást.
Az 57-58. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
Az 59-60. §-hoz
A javaslat pontosítja a felelősségbiztosításra vonatkozó előírást és a korábban használt
befektetési szolgáltató terminológiát.
70
A 61-64. §-hoz
A Tpt. jelen paragrafusainak módosítása az elszámolóházi tevékenység, a központi értéktári
tevékenység, illetve központi szerződő félként történő tevékenység végzéséhez szükséges
engedély megadására, módosítására, és visszavonására irányuló eljárásban Magyar Nemzeti
Bankot, mint szakhatóságot nevesíti, s így egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank
szerepét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény hatálya alá tartozó fenti eljárásokban.
A javaslat pontosítja a felelősségbiztosításra vonatkozó előírást.
A 65. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
A 66. §-hoz
A Tpt. jelen paragrafusának módosítása az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
üzletszabályzatának és egyéb szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges engedélyezési
eljárásban Magyar Nemzeti Bankot, mint szakhatóságot nevesíti, s így egyértelművé teszi a
Magyar Nemzeti Bank szerepét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó fenti eljárásokban.
A 67. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változásoknak megfelelően a befektetési eszköz teminológiát a pénzügyi eszköz
terminológiával váltja fel.
A 68-69. §-hoz
A Tpt. jelen paragrafusának módosítása a központi értéktár, illetve a központi szerződő féln
szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges engedélyezési eljárásban Magyar Nemzeti
Bankot, mint szakhatóságot nevesíti, s így egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank
szerepét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény hatálya alá tartozó fenti eljárásokban.
A 70-72. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
A 73. §-hoz
A Ptk. tervezett módosítására tekintettel szükségessé vált a pénzügyi szektor
szaktörvényeiben található Ptk.-ra vonatkozó azon merev hivatkozások megszüntetése,
amelyek esetében nincs szükség a Ptk. konkrét paragrafusainak megjelölésére.
A 74. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változásoknak megfelelően a befektetési eszköz teminológiát a pénzügyi eszköz
terminológiával váltja fel.
71
A 75. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
A 76. §-hoz
A Tpt. jelen szakaszának módosítása a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változásoknak megfelelően a befektetési eszköz teminológiát a pénzügyi eszköz
terminológiával váltja fel.
A 77. §-hoz
A javaslat szerint felhatalmazást kap a pénzügyminiszter miniszter arra, hogy rendeletben
állapítsa meg a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon
való megfelelésre vonatkozó részletes szabályokat.
A 78. §-hoz
A javaslat pontosítja a korábbi befektetési szolgáltató terminológiát.
A 79. §-hoz
A paragrafus az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló jogharmonizációs
záradékot tartalmazza.
A 80. §-hoz
A korábbi „befolyásoló részesedés” elnevezést felváltja a „minősített befolyás” elnevezés,
illetve pontosításra kerül a fogalom tartalma. Az „ÁÉKBV” fogalmával egészülnek ki a
fogalmak, mely a részesedésszerzési szabályok - irányelvnek megfelelő - módosítása
következtében vált szükségessé. Az üzleti titok fogalmából kikerült a pontos törvényhelyre
történő hivatkozás, ami lehetővé teszi a jogszabályváltozások rugalmasabb követését.
Meghatározásra kerül továbbá a közeli hozzátartozó fogalma.
A 81. §-hoz
A Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 82. §-hoz
A biztosító egyesület által a felelősségbiztosítási tevékenység végzésének a feltételei
kiegészítésre kerülnek. A Javaslat a korábbi szabályokhoz képest közvetlenebb érdekeltséget
teremt az egyesület, és annak tagjai közt, mellyel azt célozza, hogy - összhangban az Etv. és a
Bit. eredeti célkitűzéseivel - az egyesületi forma alapvető céljai, és elvei fokozottabban
érvényesülnek az egyesület mindennapi működése során.
A 83. §-hoz
A biztosító egyesület alapszabályában kötelezően előírandó elemek kiegészítésre kerülnek a
károsultak védelme és a kötelezettségek fokozottabb teljesíthetősége érdekében.
A 84. §-hoz
A Javaslat az előző szakaszban foglalt kötelezettségek előírásának címzettjeit határozza meg.
A Felügyelet is jogosulttá válik a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására abban az
esetben, ha a biztosító egyesület szükséghelyzetbe került.
72
A 85. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a biztosításközvetítő vagy a Bit. 13. számú mellékletében
meghatározott szakképesítéssel, vagy külön jogszabály (PM rendelet) szerinti hatósági
vizsgával kell hogy rendelkezzen.
A 86. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés, a Javaslat módosítja a „befolyásoló részesedés” elnevezést
„minősített befolyás”-ra, ezért szükségessé vált a korábbi rendelkezés ilyen irányú
módosítása.
A 87. §-hoz
Az európai fogyasztói árindex (EICP) 12.02 %-os növekedése következtében emelkedett a
biztosítási közvetítésről szóló 2002/92/EK irányelv 4. cikkében meghatározott
biztosításközvetítők felelősségbiztosítására vonatkozó 1 millió illetve 1.5 millió eurós
értékhatár 1.120.200 illetve 1.680.300 euróra. A javaslat ennek megfelelően korrigálja a Bit-
ben szereplő értékhatárokat, figyelemmel a Bit. 9/A. §-ában foglalt rendelkezésekre.
A 88. §-hoz
A független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezheti, aki
rendelkezik a Bit. 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel, vagy külön
jogszabály (PM rendelet) szerinti hatósági vizsgával.
A 89. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés, a megváltozott fogalmi elnevezésre reagál.
A 90. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű. Az ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy
végezheti, aki rendelkezik a Bit. 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel,
vagy külön jogszabály (PM rendelet) szerinti hatósági vizsgával. A rendelkezés továbbá
pontosítja a nyilvántartásból történő törlés feltételeit.
A 91-94. §-hoz
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz, a bekövetkezett fogalmi változást követi,
illetve jogszabályi utalást pontosít az alapítási engedélyhez csatolandó mellékletek
tekintetében.
A 95. §-hoz
Pontosításra kerülnek a vezető biztosításmatematikusokra vonatkozó előírások a szakmai
gyakorlat tekintetében.
A 96. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a fogalmi változásokra reagál.
A 97. §-hoz
A 2007/44/EK irányelv módosította a 92/49/EGK irányelvet (harmadik nem életbiztosítási
irányelv), valamint a 2002/83/EK irányelvet (életbiztosítási irányelv), amelynek
következtében megváltoztak a biztosítókra vonatkozó uniós részesedésszerzési szabályok. A
Javaslat az ennek való megfelelést szolgálja, illetve több pontosító rendelkezést is tartalmaz.
73
A 98. §-hoz
A rendelkezés - a 96. §-hoz írtaknak megfelelően - jogharmonizációs megfeleltetést
tartalmaz. Az irányelv meghatározza mely esetekben kell az érintett felügyeleti hatóságoknak
konzultálniuk, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a korábbi - e szakaszban szereplő -
előzetes konzultációt.
A 99. §-hoz
A Javaslat - az újonnan módosult uniós normáknak megfelelően - eljárási szabályokat állít fel
a részesedésszerzés engedélyezésének lefolytatására vonatkozóan. A korábbi három hónapos
engedélyezési határidő lerövidült, a Felügyeletnek 60 munkanap áll rendelkezésére az
engedély megadására.
A 100. §-hoz
A Javaslat a részesedésszerzés engedélyezésére vonatkozó feltételeket határozza meg az
irányelv rendelkezéseivel összhangban, illetőleg több járulékos rendelkezést tartalmaz.
A 101-102. §-hoz
A Javaslat a minősített befolyás csökkentésére, vagy elvesztésére vonatkozó bejelentési,
illetve tájékoztatási kötelezettséget rögzít.
A 103. §-hoz
Az uniós normáknak megfelelően kiterjeszti a részesedésszerzésre vonatkozó szabályokat a
biztosító szövetkezetekre.
A 104-107. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, az új fogalmi elnevezésnek megfelelő módosító rendelkezést
tartalmaz.
A 108. §-hoz
A biztosítási titok megismerésére jogosítottak körét egyértelművé teszi azáltal, hogy az
adatvédelmi biztos személye helyett a feladatkörében eljáró országgyűlési biztost nevezi meg.
A 109-111. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, valamint az új fogalmi elnevezésnek megfelelő módosító
rendelkezést tartalmaz.
A 112-113. §-hoz
A Javaslat a felszámolási eljárásra, illetve a végelszámolásra vonatkozó háttérszabályokkal
való összhang megteremtését szolgálja.
A 114-118. §-hoz
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz részben a megváltozott fogalmi
elnevezéseknek megfelelően, részben pedig a szakképesítésekkel összefüggő fogalmi
pontosítás célját szolgálja.
Új uniós jogi aktus következtében vált szükségessé a kiegészítés.
A 119. §-hoz
Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitlintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény
módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált terminológiai változások
átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés terminológiát felváltja a
minősített befolyás terminológiával.
74
A 120-123. §-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása a
2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált terminológiai változások átvezetését
szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés terminológiát felváltja a minősített
befolyás terminológiával.
A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és
munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács
2006/54/EK irányelvének (2006. július 5.) átültetése valósul meg a módosítással.
A 124. §-hoz
Jogharmonizációs záradék: az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve (2006.
július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a
foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról.
A 125. §-hoz
A Javaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényre, valamint a befektetési vállalkozásokról és
az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007.	évi CXXXVIII. törvényre való merev hivatkozásokat szünteti meg.
A 126. §-hoz
A paragrafus a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bszt.) belső hivatkozásainak pontosítását tartalmazza.
A 127. §-hoz
A Bszt. fogalmainak módosítása a 2007/44/EK irányelv átültetése miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálja, és ennek megfelelően a befolyásoló részesedés
terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával, valamint bevezeti az azonosító
adatok meghatározására vonatkozó definíciót. Megszünteti továbbá a Ptk. üzleti titok
fogalmára vonatkozó merev hivatkozást.
A 128. §-hoz
A paragrafus a Bszt. pontosító jellegű módosítását tartalmazza.
A 129. §-hoz
A módosítás a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése során benyújtandó
dokumentumok körét bővíti, összhangban a Tpt. rendelkezéseivel.
A 130. §-hoz
A Bszt jelen paragrafusának módosítása újraszabályozza a minősített befolyása megszerzése
iránti kérelemhez benyújtandó információk körét annak érdekében, hogy a Felügyelet a
törvényi követelményeknek való megfelelés kérdésében megalapozott döntést hozhasson.
A 131. §-hoz
A Bszt. jelen paragrafusának módosítása a 2007/44/EK irányelv 3. cikkének való megfelelést
szolgálja. A 2007/44/EK irányelv a jogbiztonság elősegítése érdekében pontosan
meghatározza, hogy a minősített befolyás mértékének meghatározására mely részesedések
figyelembe vételével kerül sor. A 2007/44/EK irányelv a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
75
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv 9-10. és 12. cikkének analógiájaként állapítja
meg a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának összesítését és feltételeit,
meghatározva azokat az eseteket, amikor a kérelmező a szavazati jogát valamely
megállapodás, vagy egyéb jogviszony alapján gyakorolja.
A jelenlegi szabályozásnak megfelelően a minősített befolyás megszerzéséhez, a törvényben
meghatározott mértéket elérő növeléséhez felügyeleti engedély szükséges, illetve a minősített
befolyásnak a törvényben meghatározott mérték alá való csökkentését a Felügyelet számára
be kell jelenteni.
A 132. §-hoz
A módosítás a 2007/44/EK irányelv 3. cikkével összhangban részletes eljárási szabályokat és
határidőket állapít meg a minősített befolyás megszerzésének engedélyezésére vonatkozóan.
A módosítás új elemként tartalmazza, hogy a Felügyelet a kérelmező, illetve a befolyással
rendelkező - minősített befolyás megszerzésére, mértéke módosítására, illetve csökkentésére
vonatkozó - kérelmének, illetve bejelentésének átvételét a Felügyelet két munkanapon belül
köteles írásban igazolni a kérelmező számára, valamint köteles tájékoztatást adni arról, hogy
főszabályként az igazolás kiadásától számítva hatvan napja van a kérelem elbírálására. Ezen
60 napos ügyintézési határidőn belül a Felügyelet köteles megvizsgálni, hogy a minősített
befolyás megszerzésének engedélyezéséhez szükséges jogszabályi feltételek fennállnak-e.
A kérelem hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén a Javaslat lehetőséget
biztosít a Felügyelet számára, hogy a hiányok pótlására elegendő határidőt biztosítson a
kérelmező számára. A hiánypótlásra biztosított határidő a hatvan napos ügyintézési határidőt
megszakítja. A hiánypótláson túlmenően is lehetősége van a Felügyeletnek, hogy további
kiegészítő információkat kérjen be a kérelmezőtől, azonban az ilyen egyéb tájékoztatás
teljesítésére biztosított határidővel már nem hosszabbítható meg az ügyintézési határidő.
A módosítás a Ket.-re való hivatkozással egyértelműsíti, hogy a hiánypótlás nem, vagy nem
megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a kérelemről rendelkezésére álló adatok alapján dönt,
illetve elutasítja azt.
A 133. §-hoz
A Javaslat az érintett felügyeleti hatóságokkal történő konzultációt ír elő arra az esetre, ha a
kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott
vállalkozás, szabályozott vállalkozás anyavállalata, vagy ilyen vállalkozás felett ellenőrzést
gyakorló személy.
A 134. §-hoz
A módosítás általános szabályként rögzíti, hogy amennyiben a Felügyelet az előírt határidőn
belül nem hoz határozatot (jóváhagyását nem tagadja meg), a minősített befolyás
megszerzését, mértékének módosítását, illetve csökkentését engedélyezettnek kell tekinteni.
Előírja továbbá, hogy a minősített befolyás megszerzéséről való tudomásszerzést követően a
befektetési vállalkozás köteles bejelenteni a befolyást szerző személyét, illetve
részesedésének mértékét, módosulását, ezáltal biztosítva, hogy a Felügyelet tudomást
szerezzen a minősített befolyás megszerzéséről abban az esetben is, amikor a befolyást
szerző, vagy a befolyással rendelkező az engedélyezés iránt nem nyújtott be kérelmet,
bejelentési kötelezettségét nem teljesítette. Ugyanígy bejelentési kötelezettséget ír elő a
módosítás Felügyelet irányba a befolyással rendelkező vonatkozásában is, vagyis az
engedélyezést követően a befolyással rendelkező köteles bejelenteni a Felügyeletnek a
ténylegesen megszerzett minősített befolyásának mértékét.
76
A 135-145. §-hoz
A paragrafus a Bszt. belső hivatkozásainak, illetve terminológiájának pontosító jellegű
módosításait tartalmazza.
A 146. §-hoz
Jelen paragrafus a szükségessé vált terminológiai változások átvezetését szolgálja a
2007/44/EK irányelv 3. cikkéből fakadó jogharmonizációs kötelezettségek miatt és ennek
megfelelően a befolyásoló részesedés terminológiát felváltja a minősített befolyás
terminológiával.
A 147. §-hoz
A javaslat pontosítja a közös háztartásban élőkre vonatkozó előírásokat.
A 148. §-hoz
A paragrafus a Bszt. belső hivatkozásainak pontosító jellegű módosítását tartalmazza.
A 149. §-hoz
A módosítás az értékpapírtitok megtartásának kötelezettségét az adatvédelmi biztoson túl
valamennyi országgyűlési biztos felé feloldja.
A 150-151. §-hoz
Jelen szakaszok a Bszt. belső hivatkozásainak pontosító jellegű módosításait, valamint a
2007/44/EK irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálják, és ennek megfelelően a befolyásoló
részesedés terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
A 152. §-hoz
A javaslat pontosítja a felelősségbiztosításra vonatkozó előírást.
A 153-154. §-hoz
Jelen szakaszok a Bszt. belső hivatkozásainak pontosító jellegű módosításait, valamint a
2007/44/EK irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükségessé vált
terminológiai változások átvezetését szolgálják, és ennek megfelelően a befolyásoló
részesedés terminológiát felváltja a minősített befolyás terminológiával.
A 155. §-hoz
A módosítás a Felügyelet számára kötelező jelleggel írja elő, hogy amennyiben más EGT-
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a Bszt. szerint szabályozott
konzultációt folytat, a konzultáció eredményeként meghozott határozatában az EGT-tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott állásfoglalást - a Ket.-ben
szabályozott szakhatósági állásfoglaláshoz hasonlóan - ismertesse.
A 156. §-hoz
Jelen szakasz a Bszt. jogharmonizációs záradékát egészíti ki a 2007/44/EK irányelvre történő
utalással.
A 157. §-hoz
Jelen paragrafus a szükségessé vált terminológiai változások átvezetését szolgálja a
2007/44/EK irányelv 3. cikkéből fakadó jogharmonizációs kötelezettségek miatt és ennek
megfelelően a befolyásoló részesedés terminológiát felváltja a minősített befolyás
terminológiával.
77
A 158. §-hoz
A korábbi „befolyásoló részesedés” elnevezést felváltja a „minősített befolyás” elnevezés,
illetve pontosításra kerül a fogalom tartalma. Az „ÁÉKBV” fogalmával egészülnek ki a
fogalmak, mely a részesedésszerzési szabályok - irányelvnek megfelelő - módosítása
következtében vált szükségessé. Az üzleti titok fogalmából kikerült a pontos törvényhelyre
történő hivatkozás, ami lehetővé teszi a jogszabályváltozások rugalmasabb követését.
A 159. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, az új fogalmi elnevezésnek megfelelő módosító rendelkezéseket
tartalmaz.
A 160. §-hoz
A 2007/44/EK irányelv módosította a 2005/68/EK irányelvet (viszontbiztosítási irányelv),
amelynek következtében megváltoztak a viszontbiztosítókra vonatkozó uniós
részesedésszerzési szabályok. A Javaslat az ennek való megfelelést szolgálja, illetve több
pontosító rendelkezést is tartalmaz.
A 161. §-hoz
A rendelkezés - a 157. §-hoz írtaknak megfelelően - jogharmonizációs megfeleltetést
tartalmaz. Az irányelv meghatározza mely esetekben kell az érintett felügyeleti hatóságoknak
konzultálniuk, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a korábbi - e szakaszban szereplő -
előzetes konzultációt.
A 162.-§hoz
A Javaslat - az újonnan módosult uniós normáknak megfelelően - eljárási szabályokat állít fel
a részesedésszerzés engedélyezésének lefolytatására vonatkozóan. A korábbi három hónapos
engedélyezési határidő lerövidült, a Felügyeletnek 60 munkanap áll rendelkezésére az
engedély megadására.
A 163. §-hoz
A Javaslat a részesedésszerzés engedélyezésére vonatkozó feltételeket határozza meg az
irányelv rendelkezéseivel összhangban, illetőleg több járulékos rendelkezést tartalmaz.
A 164-165. §-hoz
A Javaslat a minősített befolyás csökkentésére, vagy elvesztésére vonatkozó bejelentési,
illetve tájékoztatási kötelezettséget rögzít.
A 166. §-hoz
Az uniós normáknak megfelelően kiterjeszti a részesedésszerzésre vonatkozó szabályokat a
viszontbiztosító szövetkezetekre.
A 167. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, az új fogalmi elnevezésnek megfelelő módosító rendelkezést
tartalmaz.
A 168. §-hoz
A biztosítási titok megismerésére jogosítottak körét egyértelművé teszi azáltal, hogy az
adatvédelmi biztos személye helyett a feladatkörében eljáró országgyűlési biztost nevezi meg.
78
A 169. §-hoz
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra vonatkozó szabályok meghatározásából kikerült a
pontos törvényhelyre történő hivatkozás, ami lehetővé teszi a jogszabályváltozások
rugalmasabb követését
A 170. §-hoz
Új uniós jogi aktus következtében vált szükségessé a kiegészítés.
A 171. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Vbit. 1. számú mellékletét a közvetett tulajdonra vonatkozó szabályok
tekintetében.
A 172. §-hoz
A javaslat hatályba léptetésével összefüggő rendelkezéseket és hatályát vesztő jogszabályokat
tartalmazza.
A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. tvr. jelenleg hatályos 15/A. §-a a pénzmosás
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, azóta hatályon kívül helyezett 2003. évi XV.
törvény előírásainak megfelelően a takarékbetétekhez kapcsolódó, a pénzmosás
szempontjából gyanús esetek kiszűrésére és kezelésére született.
A Tvr. 15/A. §-nak hatályon kívül helyezése többek között a pénzmosással kapcsolatos
rendelkezések változása következtében vált szükségessé. Az új Pmt. hatályba lépését
követően nem indokolt a külön törvényben történő szabályozás a pénzmosással kapcsolatos
rendelkezések vonatkozásában. A 15/A. §-ban szereplő, a Pmt.-re történő utalás nélkül is
megállapítható, hogy a takarékbetétekhez fűződő tevékenység a Pmt. hatálya alá esik. A Pmt.
hatálya alá tartozással, és a különös szabályok megszűntetésével egy olyan eljárás alakul ki,
amely összhangban van a hatályos pénzmosás elleni rendelkezésekkel és a jövőben is
alkalmas a pénzmosás szempontjából gyanús esetek kiszűrésére és kezelésére.
A 173. §-hoz
A Javaslat a biztosító egyesület által végezhető tevékenység feltételei, illetve az alapszabály
tartalmi elemeinek a módosításához kapcsolódóan fogalmaz meg átmeneti rendelkezéseket.
A 174. §-hoz
A független biztosításközvetítők felelősségbiztosításának értékhatárára, illetve a vezető
biztosításmatematikusok szakmai gyakorlatának követelményére vonatkozóan határozza meg
az átmeneti szabályokat. A Javaslat rendez továbbá egy nem kívánatos szabályozási
hiányosságot, amely a regiszter működésének a szempontjából határoz meg lényeges
szabályokat. A meghatározott szakképesítéssel, vagy hatósági vizsgával nem rendelkező
biztosításközvetítők vonatkozásában állapít meg átmeneti szabályokat, illetőleg az előírások
nem teljesítéséből eredő következményeket határoz meg.
A 175. §-hoz
A javaslat jogszabályi szinten rendezi a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó
kötelezettségvállalás folytatásával felhagyó elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
által teljesítés garanciavállalására megkötött szerződések átszállásának kérdését.
A 176. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
79