﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/6575. számú
törvényjavaslat
az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2008. október
2008. évi.....törvény
az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól
A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti
alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és
fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi
önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális
emlékezet fenntartását. A törvény a globalizáció és a tömegkultúra káros hatásaival szemben
védi a magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és
fejlesztését.
A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az
előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és
ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai
előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a
hazai nemzeti és etnikai kisebbségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti
intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási
rendszer megteremtése, valamint az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális
jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt
alkotja:
I.	FEJEZET
ÁL TALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Cím
A törvény célja
1.	§ (1) E törvény célja, hogy:
a)	elősegítse az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását,
b)	hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének kiteljesedéséhez,
c)	elősegítse az állampolgárok, különösen a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési
lehetőségeit a színház, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez,
d)	elősegítse a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,
e)	ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti
szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe,
f)	elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ide értve a határon túli előadó-
művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek
előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és
bemutatását, és ezzel is gyarapítsa a nemzet kulturális vagyonát és örökségét,
g)	támogassa a színház-, tánc- és zeneművészet hazai és nemzetközi mobilitását,
színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, és magyar alkotások
külföldi megjelenését,
1
h)	ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel ellátatlan
területek kulturális felzárkózását, lehetőséget biztosítva a társadalmi leszakadás és a
szegregáció csökkentésére, valamint
i)	támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet.
(2) Ezen célok megvalósítása érdekében a törvény:
a)	meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek központi költségvetési
támogatásának szabályait,
b)	megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami
feladatokat, valamint
c)	megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó
sajátos munkajogi szabályokat.
2.	Cím
A törvény hatálya
2.	§ (1) E törvény hatálya kiterjed
a)	az előadó-művészeti szervezetekre,
b)	az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,
c)	az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló természetes személyekre, valamint
d)	az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.
(2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
rendelkezéseit.
3.	Cím
A törvény alapelvei
3.	§ (1) Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése
érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és -
az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a
települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az
önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-
művészeti tevékenység feltételeit, továbbá támogatja az egyéb, az előadó-művészeti
tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.
(2)	Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet
fenntartásával vagy annak támogatásával (közszolgáltatási szerződés) valósíthatják meg.
II.	FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLA TOS JOGKÖRÖK
1.	Cím
A miniszter
2
4.	§ A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben
meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati
feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:
a)	előkészíti az előadó-művészeti területet érintő jogalkotás során a szabályozás
tervezeteit és e törvény felhatalmazása szerint rendeletben szabályozza az előadó-
művészeti szervezetek támogatásával kapcsolatos kérdéseket,
b)	az e törvényben és a költségvetési törvényben előírtak szerint végzi az előadó-
művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatokat,
c)	a létesítő okirat alapján gyakorolja a központi költségvetési szervként működő előadó-
művészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatja az
állam tulajdonosi részesedésével működő előadó-művészeti nonprofit gazdasági
társaságok (a továbbiakban együtt: állam által fenntartott előadó-művészeti szervezet)
feladat-ellátását,
d)	legfeljebb öt évre szóló, többször megújítható közszolgáltatási szerződést köt
meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi
teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, állami vagy
önkormányzati fenntartóval nem rendelkező előadó-művészeti szervezettel,
e)	a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről az I-IV. kategóriába
sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek, valamint az I. kategóriába sorolt
zenekarok és énekkarok átalakításával, más szervezettel történő összevonásával,
jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint
f)	működteti az Előadó-művészeti Tanácsot.
2.	Cím
Az Előadó-művészeti Tanács
5.	§ (1) Az Előadó-művészeti Tanács (a továbbiakban: EMT) a miniszter javaslattevő,
véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete.
(2)	Az EMT feladata különösen:
a)	a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésére javaslatot tesz az előadó-
művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,
b)	figyelemmel kíséri az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös
tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és ha
szükséges, javaslatot tesz a felülvizsgálatra,
c)	az előző költségvetési év teljesítési adatainak ismeretében véleményt nyilvánít a
központi költségvetési támogatás keretösszege felosztásának arányait illetően,
d)	az előadó-művészeti szervezet munkáltató vezetője munkakörének betöltésére kiírt
pályázati eljárás során - az érintett szakmai kollégium javaslata alapján - tagokat
delegál a szakmai bizottságba,
e)	a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pontja szerinti
szerződés megkötéséről,
f)	szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § e) pontjában foglaltakra
vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,
g)	kezdeményezheti a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban
kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek
támogatására,
h)	figyelemmel kíséri és értékeli javaslatainak megvalósulását, valamint
i)	tevékenységéről évente beszámol a miniszternek.
3
(3)	Az EMT 22 tagú. A tagok megbízatásának időtartama három év, amelynél rövidebb
időszakot a küldő szervezetek határozhatnak meg.
(4)	Az EMT tagjai:
a)	az érintett előadó-művészeti ágak jelentős számú tagsággal rendelkező művészeti
szakmai szervezeteinek javaslatai alapján a miniszter által felkért elismert művészek
és művészeti szakemberek (színházművészet 5, táncművészet 3, zeneművészet 3)
összesen 11 fő,
b)	az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények képviseletében 3 fő,
c)	az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 1-1, összesen 2
fő,
d)	az előadó-művészeti szervezetet fenntartók országos érdekképviseleti szervezetei által
delegált összesen 2 fő, a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, az országos
kisebbségi önkormányzatok által delegált 1 fő,
e)	az államháztartásért felelős miniszter képviseletében 1 fő,
f)	a miniszter képviseletében 1 fő.
(5)	Az EMT ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-
művészeti szervezetek delegáltjai.
(6)	Az EMT három állandó szakmai kollégiumot hoz létre a színház-, a tánc-, illetve a
zeneművészet területét érintő, különösen a (2) bekezdésben felsorolt kérdések vizsgálatára,
állásfoglalások és javaslatok kialakítására.
(7)	Az EMT - a miniszter jóváhagyásával - maga állapítja meg működésének rendjét
(ügyrendjét).
(8)	Az EMT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.
3.	Cím
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv
6.	§ (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek
működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
a)	az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-
művészeti szervezetekről hatósági nyilvántartást vezet,
b)	a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezeteket e törvény szerint besorolja,
c)	igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja
az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást,
d)	előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,
e)	ellátja az EMT működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
f)	ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban
meghatározott egyéb feladatokat.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3)	Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által e törvény alapján végzett nyilvántartási,
besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.
4
III. FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK NYIL VÁNTARTÁSA ÉS
BESOROLÁSA
7.	§ (1) A költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített
szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről az előadó-művészeti államigazgatási
szerv nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az előadó-művészeti szervezet nevét, szervezeti formáját,
székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi
nyilvántartási számát, a besorolási kategóriáját (10-11.§), valamint a fenntartó nevét,
szervezeti formáját és székhelyét. Ezen adatok nyilvánosak, és az előadó-művészeti
államigazgatási szerv honlapján hozzáférhetőek.
8.	§ (1) A nyilvántartásba vételi eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre
indul. A kérelmet az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet
képviselője nyújtja be.
(2) Az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi
eljárás hivatalból indul.
9.	§ (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a törvény 7. §-ban meghatározott adatok
közlése, illetőleg igazolása esetén az előadó-művészeti szervezetet nyilvántartásba veszi, és -
a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabály szerinti besorolási adatlapon
szolgáltatott adatok alapján kategóriába sorolja.
(2)	Az előadó-művészeti államigazgatási szerv nem sorolja be az állam által fenntartott,
valamint a 4. § d) pontban foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti
szervezeteket.
10.	§ (1) Az I. kategóriába kell besorolni
a)	azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 180 előadást tart, saját társulattal
legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 80%-a a színház,
bábszínház saját előadása,
b)	azt a produkciós színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és legalább két
bemutatót hoz létre, valamint
c)	azt a befogadó színházat, amely évente legalább 140 előadást tart, és az általa játszott
előadások legalább 30 %-a saját előadása.
(2)	A II. kategóriába kell besorolni azt a balett- vagy táncegyüttest, amely évente legalább 50
tánc- és mozgásművészeti előadást tart.
(3)	A III. kategóriába kell besorolni
a)	azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 100 előadást tart, saját társulattal
legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 80%-a a színház,
bábszínház saját előadása, valamint
b)	azt a befogadó színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és az általa játszott
előadások legalább 30 %-a saját előadása.
(4)	A IV. kategóriába kell besorolni azt a szabadtéri színházat, valamint a máshova nem sorolt
nemzeti és etnikai kisebbségi színházat, amely évente legalább 20 színházi előadást tart vagy
legalább évi 50 ezer fizető nézője van, és legalább egy bemutatót hoz létre.
(5)	Az I-IV. kategóriákba való besorolás további feltétele, hogy az előadó-művészeti
szervezet
5
a)	önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e
törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt
érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, és
b)	a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt
szabályoknak megfelelően bízták meg.
(6)	Az V. kategóriába kell besorolni azt a független színházat, amely legalább két éve
működik, és nem felel meg az I-IV. kategóriába sorolás feltételeinek.
11.	§ (1) Az I. kategóriába kell besorolni azt a szimfonikus zenekart, kamaraszimfonikus
zenekart, kamarazenekart (a továbbiakban együtt: zenekar), amely évente legalább 50, és azt
az énekkart, amely évente legalább 40 hangversenyt tart.
(2)	A besorolás további feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet
a)	önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e
törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt
hatályos közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik,
b)	tagjainak legalább 80 %-a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező zene- vagy
énekművész,
c)	rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges, a jogszabályban meghatározott
tárgyi feltételekkel,
d)	a tárgyévet megelőző évben teljesítette a jogszabályban meghatározott fizető
nézőszámot és
e)	a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt
szabályoknak megfelelően bízták meg.
(3)	A II. kategóriába kell besorolni azokat a zenekarokat és énekkarokat, melyek legalább két
éve működnek, és az (1)-(2) bekezdésben foglalt együttes feltételeknek nem felelnek meg.
12.	§ (1) A nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett
változást az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője
-	a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles bejelenteni az előadó-művészeti
államigazgatási szervnek a változástól (annak ismertté válásától) számított tizenöt napon
belül.
(2)	A fenntartó, annak hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője a besorolást
követően évente március 31-ig köteles a külön jogszabályban meghatározott besorolási
adatlap szerint adatot szolgáltatni.
(3)	Ha az adatváltozás következtében a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kell az előadó-
művészeti szervezetet besorolni, az előadó-művészeti államigazgatási szerv - kérelem
hiányában - hivatalból indít eljárást.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség és a (2) bekezdésben
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az előadó-művészeti
államigazgatási szerv a támogatást igénylővel szemben ötvenezer forint bírságot szab ki.
(5)	Ha a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kellene besorolni az előadó-művészeti
szervezetet, de a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője az
ehhez szükséges adatszolgáltatást az (1) illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidőben
nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat, az ennek következtében jogtalanul igénybe vett
központi költségvetési támogatás visszafizetésére az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 64/B. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
13.	§ A nyilvántartásból törölni kell az előadó-művészeti szervezetet, ha
a)	ha az előadó-művészeti szervezet nem felel meg a 7. § (1) bekezdésben előírt
feltételeknek,
6
b)	ezt a fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője kéri,
c)	az előadó-művészeti szervezet jogutód nélkül megszűnt,
d)	a nyilvántartásba vételétől számított öt éven át az előadó-művészeti szervezet - ide
nem értve a 4. § c) pontja alapján állam által fenntartott és a 4. § d) pontja alapján
közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetet - nem részesült
az e törvényben meghatározott egyetlen támogatásból sem.
14.	§ Külön jogszabály az e fejezet alkalmazása során a törvényben meghatározott célok
teljesüléséhez szükséges egyéb - személyes adatok körébe nem tartozó - adatok
nyilvántartásba vételét is előírhatja.
IV.	FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZET TÁMOGATÁSA
1.	Cím
A támogatási rendszer alapjai
15.	§ (1) E törvény alapján kizárólag az Európai Unió versenyjogi szabályaival összhangban
nyújtható támogatás.
(2)	E fejezet szerinti központi költségvetési támogatást a költségvetési szervként vagy a külön
törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezet
támogatására a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet kaphat.
(3)	A támogatás feltétele - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az előadó-művészeti
államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel.
(4)	A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadó-
művészeti szervezet is részesülhet.
(5)	Az államháztartás bármely alrendszeréből származó támogatások együttesen nem
haladhatják meg az elszámolható költségeket. Az elszámolható költségek körébe a miniszter
által rendeletben meghatározott, az e törvény szerinti támogatási célok megvalósítása során
felmerült, igazolt közvetlen és közvetett költségek tartoznak.
(6)	A központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint a 7. § (2) bekezdésében
szereplő adatok - a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatoknak
minősülnek, és az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján bárki számára
hozzáférhetőek.
2.	Cím
A besorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatásának
mértéke és igénybevételének feltételei
16.	§ (1) Az I. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját fenntartói ösztönző
részhozzájárulásból és művészeti ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési
támogatás illeti meg.
(2)	A fenntartói ösztönző részhozzájárulás összege a fenntartó önkormányzat költségvetési
rendeletében meghatározott, a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos.
(3)	A színházak a fenntartói ösztönző részhozzájárulásként megállapított támogatásból a
fenntartó döntése szerint részesülnek, ha az előírt feltételeknek a fenntartó több színháza is
megfelel.
7
(4)	Az egyes színházakat megillető, a költségvetési törvényben megállapított művészeti
ösztönző részhozzájárulást a tárgyévet megelőző második év fizető nézőinek száma
arányában kell kiszámítani. Az opera-, a klasszikus operett-, a balett-, a tánc-, a gyermek- és
ifjúsági-, a stúdió-, valamint a bábszínházi előadások esetében a fizető nézők számát a
költségvetési törvényben meghatározott súlyozással kell figyelembe venni.
(5)	Ha a színház az opera-, vagy klasszikus operett-előadás során a zenekart, énekkart
hangfelvétellel helyettesíti, akkor az adott előadás esetében nem alkalmazható a (4) bekezdés
második mondatában meghatározott számítási mód. A művészeti ösztönző részhozzájárulás
akkor jár zenés színpadi mű előadása esetén, ha a mű zenéjét zenekar (énekkar) élő
közreműködésével szólaltatják meg.
(6)	A fenntartói ösztönző részhozzájárulás és a művészeti ösztönző részhozzájárulás összegét
a költségvetési törvény a színházakat, bábszínházakat fenntartó, illetve támogató valamennyi
önkormányzatra, a művészeti ösztönző részhozzájárulást az egyes színházakra is lebontva
határozza meg.
17.	§ A II. kategóriába sorolt balett- vagy táncegyüttest, illetve a III. kategóriába sorolt
színházat központi költségvetési támogatásként a tárgyévet megelőző évi fenntartói
támogatással arányos támogatás illeti meg, melynek mértékét a költségvetési törvény
határozza meg.
18.	§ (1) A IV. és V. kategóriába sorolt színházak támogatása pályázati úton történik. Az
elosztásról a miniszter - az általa, az EMT javaslata figyelembevételével felkért szakmai
kuratórium javaslata alapján - dönt.
(2)	Az V. kategóriába sorolt színházak tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig a
szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget
vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
19.	§ Ha az I-III. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet fenntartója csökkentette a
tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatás előirányzatát, a tárgyévben az I. kategóriába
sorolt előadó-művészeti szervezet esetén a fenntartói ösztönző részhozzájárulás, a II-III.
kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet esetén a központi költségvetési támogatás
arányosan csökken.
3.	Cím
A besorolt zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatása igénybevételének
feltételei
20.	§ (1) Az I. kategóriába besorolt zenekar és énekkar fenntartóját külön a zenekarokra és
külön az énekkarokra a zenekar és énekkar létszáma, a fenntartói támogatás, a hangversenyek
és hangfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma és a
bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján a költségvetési törvényben e
szempontokra megállapított arányú központi költségvetési támogatás illeti meg. A támogatás
elosztásának és folyósításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben említett zenekar és énekkar létszámát a kamarazenekar, kamara-
szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar és énekkar esetében a tárgyévet megelőző két
évben előadott zenekari, illetve énekkari művek előadásában fellépő zene-, illetve
énekművészek átlagos száma, újonnan alakult előadó-művészeti szervezetek esetében a
tárgyévet megelőző év átlagos száma alapján kell kiszámítani.
8
(3)	A II. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok támogatása pályázati úton történik. Az
elosztásról a miniszter - az általa, az EMT javaslata figyelembevételével felkért szakmai
kuratórium javaslata alapján - dönt.
(4)	A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a
mértékéig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló
kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
(5)	Ha az I. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet fenntartója a költségvetési év során
csökkenti a vállalt fenntartói támogatást, a központi költségvetési támogatás is arányosan
csökken.
4.	Cím
A miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből nyújtható kiemelt támogatások
21.	§ (1) A miniszter pályázatot ír ki elsősorban:
a)	gyermek- és ifjúsági előadások bemutatásának támogatására,
b)	színházi nevelési programok támogatására,
c)	új magyar nyelvű, illetve hazai kisebbségi nyelvű színpadi művek és zeneművek,
valamint kortárs magyar drámák új bemutató keretében történő bemutatására,
d)	a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-
művészeti szervezetek támogatására,
e)	kimagasló színvonalú előadások országos megjelenésére,
f)	a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,
g)	jelentős nemzetközi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon,
vendégjátékokon való részvételre,
h)	szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására.
(2)	Az (1) bekezdés alapján kiírt pályázatokról a miniszter - az általa, az EMT javaslata
figyelembevételével felkért szakmai kuratórium javaslata alapján - dönt.
5.	Cím
A központi költségvetési támogatás felhasználásáról való beszámolás
22.	§ Az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a mindenkori
zárszámadás keretében és annak rendje szerint a tárgyév december 31. napjáig köteles
elszámolni. A támogatásnak az adott év december 31-én feladattal terhelt maradványával a
következő év június 30-ig kell elszámolni.
23.	§ (1) A 22. §-ban foglaltakon túlmenően a támogatásban részesült előadó-művészeti
szervezet fenntartója (amennyiben több előadó-művészeti szervezetet tart fenn,
szervezetenként), ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője a központi
költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig az előadó-
művészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít.
(2)	A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban működő, valamint a 4. § d) pontjában foglalt
közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek a fenntartójuk részére
nyújtott beszámolót kötelesek az előadó-művészeti államigazgatási szervnek is megküldeni.
(3)	A beszámoló elmulasztása a folyamatban lévő támogatás felfüggesztését vonja maga után
mindaddig, amíg a beszámoló pótlására nem kerül sor.
(4)	A beszámolóban foglaltak - a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános
adatok.
9
(5)	Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a
miniszternek, valamint az EMT tagjainak.
(6)	A beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával
kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
6.	Cím
A támogatási rendszer központi költségvetési forrásai
24.	§ (1) A költségvetési törvény meghatározza az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett-
vagy táncegyüttesek, valamint az I-II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok elosztható
támogatásának keretösszegeit.
(2)	Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra
versenyképességének erősítése érdekében az V. kategóriába sorolt színházak pályázati úton
elosztható támogatásának aránya az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy
táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének legalább 10 %-a.
(3)	A költségvetési tervezés során a tárgyévet megelőző év március 31-ig szolgáltatott adatok
szerinti besorolást kell figyelembe venni.
(4)	A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat
tartalmazó fejezetben kell biztosítani:
a)	az I-IV. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek fenntartóit,
önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot
megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint
b)	az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit, önkormányzati fenntartó
hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi
költségvetési támogatás keretösszegét.
(5)	A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell
biztosítani:
a)	a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek,
zenekarok és énekkarok finanszírozását,
b)	az e törvény 4. § d) pontja szerinti szerződéssel rendelkező előadó-művészeti
szervezet támogatását,
c)	az V. kategóriába sorolt színházak támogatási előirányzatát,
d)	a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatási előirányzatát,
e)	az e törvény 21. §-a alapján nyújtható pályázati támogatások előirányzatát, valamint
f)	az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.
V.	FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI MUNKAVÉGZÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI
1.	Cím
A foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok
25.	§ (1) Az előadó-művészeti szervezetekben - a munkáltató személyétől függően - a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a
10
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A művészi és művészeti munkaköröket külön jogszabály határozza meg.
26.	§ A munkáltató a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott
rendelkezéseket köteles figyelembe venni, de a művészi munkakörök betöltése esetében
kivételesen mentesítheti
a)	határozott időre azt, aki az adott munkakörben kiemelkedő művészi teljesítmény
nyújtására alkalmas,
b)	véglegesen azt, aki művészi teljesítményére tekintettel a Kjt. 63.§-ának (2)
bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik.
27.	§ A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony (a továbbiakban együtt:
foglalkoztatásra irányuló jogviszony) - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan
időtartamra jön létre.
28.	§ (1) A határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama - ideértve a
meghosszabbított és az előző határozott időtartamú munkaszerződés, illetve kinevezés (a
továbbiakban együtt: munkaszerződés) megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített
újabb határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony tartamát is - az öt évet nem
haladhatja meg.
(2)	Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon
túlmenően művészi és művészeti munkakör betöltésére is létesíthető.
29.	§ (1) A művészi és a művészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejű
foglalkoztatási jogviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart.
(2)	Művészi és művészeti munkakörben határozott időre létesített foglalkoztatásra irányuló
jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy nemleges
nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata évében március 1-jéig írásban közli a
foglalkoztatottal.
(3)	Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét,
köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő
feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
(4)	A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb
március 31-ig írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott április 30-ig
írásban nyilatkozik.
30.	§ (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész,
magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott
foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve
felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott
számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a
31.§	(3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 50 %-a mértékéig a következő
évadban nem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott
művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.
(2)	A munkáltató az (1) bekezdés szerint csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a
jogviszonyt, ha a foglalkoztatottat legalább harminc éve foglalkoztatja.
(3)	A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottat a felmondásról
szóló döntéséről, illetve a részfoglalkoztatás lehetőségéről legkésőbb március 1-jéig
előzetesen tájékoztatja.
11
(4)	Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejű jogviszonyt, a
foglalkoztatottat az Mt. 95. § (4) bekezdésében, illetve a Kjt. 37. § (6) bekezdésében
meghatározotton felül - kollektív szerződésnek a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb
rendelkezése hiányában - a munkáltatónál fennálló legalább
a)	tíz éves jogviszonya után négyhavi,
b)	tizenöt éves jogviszonya után nyolc havi,
c)	húsz éves jogviszonya után tizenkét havi
átlagkeresetének megfelelő további végkielégítés illeti meg.
(5)	Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás időpontjában a foglalkoztatott az Mt. vagy a Kjt.
szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszűnését
követően közölhető.
(6)	A munkáltató az Mt. 89. § (3) bekezdésére hivatkozva a határozatlan idejű jogviszonyt
minőségi csere, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva tartós szakmai
alkalmatlanság jogcímen is megszüntetheti.
31.	§ (1) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidejének
megállapítása szempontjából a munkahelyén elrendelt munkavégzés idejét, a rendelkezésre
állás idejét és a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges időt kell figyelembe venni.
(2)	A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt,
továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok
ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás, az előkészítő és befejező
tevékenységek) szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.
(3)	A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja,
ha az évadonként teljesítendő előadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -
a)	színművész és bábszínész esetében legalább 80 előadás,
b)	magántáncos esetében legalább 50 előadás;
c)	magánénekes esetében legalább 50 előadás;
d)	artistaművész esetében legalább 100 előadás;
e)	segédszínész esetében legalább 160 előadás,
f)	csoportos szereplő esetében évadonként 160 előadás.
(4)	A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdésben foglaltaknál 25 %-kal magasabb vagy
alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.
(5)	A munkahelyen elrendelt munkavégzés idejének számítása szempontjából előadás
esetében az előadás tényleges időtartamát kell figyelembe venni, beleértve az előadás és az
azt megszakító szünetek, valamint az előadáshoz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok
ellátásához szükséges időtartam összességét. A fizető közönség előtt zajló főpróbát egy
előadásnak kell számítani.
(6)	A színpadi próba időtartama négy óra. Ha a színpadi próba négy óránál hosszabb ideig
tart, a negyedik óra eltelte után megkezdett óránként másfél órát kell elszámolni, kivéve, ha a
meghosszabbítás nem haladja meg a 15 percet. A főpróbahét során a próba, illetve a főpróba
időtartama öt óra. A nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe
venni.
(7)	A munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben
karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos,
segédszínész, zenekari tag, énekkari tag, tánckari tag munkakörben foglalkoztatott esetében
egy évadban munkanaponként átlagosan két munkaórát kell figyelembe venni.
Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges
munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe
venni.
12
32.	§ A munkáltató négyhavi munkaidőkeretet is előírhat az Mt. 117/B. § (1)-(3) bekezdése
szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével.
33.	§ A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony
létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, valamint a szerzői jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a
foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni, aki a
további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az jogos gazdasági érdekét sérti, illetve az
előadó-művészeti szervezet üzemszerű működését veszélyezteti.
34.	§ A magántáncos és a tánckari tag munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott
kétévenként eggyel magasabb, a Kjt. szerinti fizetési fokozatba lép.
35.	§ (1) A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért -
kollektív szerződés, illetve munkaszerződés alapján - külön díjazást kaphat.
(2)	A nem művészi munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó,
közönség előtt történő színpadi szereplésért - megállapodás esetén - közreműködési díj illeti
meg. A közreműködési díj mértékét, tekintettel a feladat nehézségére és jellegére, kollektív
szerződés, annak hiányában a felek állapítják meg. A közreműködési díj a Kjt. pótlékalap 5%
-	50 %-ának megfelelő összeg lehet.
(3)	A munkáltató az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működésének biztosítása
érdekében ügyeletet rendelhet el az Mt. 127. § (2)-(7) bekezdésében meghatározott eseteken
kívül is. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a.
(4)	A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés
átalányban is meghatározhatja.
(5)	A nem művészi vagy nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára
naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli
munkavégzés rendelhető el.
36.	§ (1) A munkáltató az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes
szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az
alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató
üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul
tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat.
(2)	Évenként öt munkanap pótszabadság jár a külön jogszabályban felsorolt művészi és
művészeti munkakört betöltő foglalkoztatottnak.
Az opera-, szimfonikus-, kamara- és egyéb zenekari tag, az énekkari tag, valamint a
tánckari tag munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályok
37.	§ A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, melynek
részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
38.	§ (1) A zenekari tag havi szolgálatszáma legfeljebb harminckét szolgálat, évadonként
legfeljebb háromszáznyolc szolgálat.
(2)	Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb huszonnyolc szolgálat,
évadonként legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat.
(3)	A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, színpadi próba
esetében négy óra, egyéb próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.
13
(4)	A tánckari tag egy szolgálatának időtartama színpadi próba esetében négy óra, nem
színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.
(5)	A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben
foglalkoztatja, ha a munkaszerződés a 11. § (1) bekezdésben meghatározott számú
hangverseny, illetve a 10. § (2) bekezdésében meghatározott számú előadás legalább 80 %-
ának, vagy az évadra vonatkozó szolgálatszám legalább 80 %-ának teljesítését írja elő.
(6)	Munkaszerződés a (2) bekezdésben foglaltaknál legfeljebb 20 %-kal magasabb
szolgálatszámot állapíthat meg arányos díjazás mellett, ha az énekkari vagy tánckari tag
foglalkoztatója opera, klasszikus operett, vagy zenés színpadi művek előadásával foglalkozó
színház.
(7)	Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy
próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor fél szolgálatot kell
elszámolni.
(8)	A szolgálatot követően elrendelt további munkavégzés esetében megkezdett óránként
további fél szolgálatot kell elszámolni.
2.	Cím
A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok
39.	§ (1) Költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetnél a munkáltató
vezetőjével (a továbbiakban: vezető) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Mt. vezető
állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell
létesíteni.
(2)	A vezető feladatainak ellátására pályázatot kell kiírni.
(3)	A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles a pályázati felhívást a
minisztérium honlapján közzétenni. A közzététel napjának a minisztérium honlapján való
megjelenést kell tekinteni.
(4)	A szakmai munka folytonossága érdekében a pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója
legalább hat hónappal a határozott idejű jogviszony megszűnése előtt hirdeti meg. A pályázat
benyújtásának határideje a közzétételtől számított harminc nap.
(5)	A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a
javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az
előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a
fenntartó által meghatározott tartalmi (az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával,
művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással, stb.
kapcsolatos) követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció
vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani
a pályázó számára a szervezetről.
(6)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázati felhívás elkészítésében való közreműködésre
és a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:
a)	az Előadó-művészeti Tanács érintett szakmai kollégiuma négy,
b)	a miniszter egy,
c)	az előadó-művészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy,
d)	a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá
e)	a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője.
(7)	A szakmai bizottság a pályázatokat értékeli és támogatott pályázatnak azt minősíti, amely
a pályázatok véleményezésén jelenlevő bizottsági tagok többségének támogató szavazatát
megkapta. A szakmai bizottság több pályázatot is minősíthet támogatottnak. A szakmai
bizottság üléséről, és a szavazás eredményéről írásbeli jegyzőkönyv készül, amelynek a
14
pályázatok értékelésére és a szavazás eredményére vonatkozó részét ismertetni kell a
döntéshozóval, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A szakmai bizottság képviselői
ismertetik javaslatukat a fenntartónak a pályázatokat elbíráló szakbizottsági ülésén is.
(8)	A pályázatokat a benyújtási határidőt követő harminc napon belül kell elbírálni.
(9)	A munkakör betöltéséről - a szakmai bizottság véleményének mérlegelése alapján - a
munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül dönt. A nemzeti és etnikai kisebbségi
előadó-művészeti szervezet esetében a munkáltató - ha nem kisebbségi önkormányzat - az
érintett kisebbségi önkormányzat egyetértésével dönt.
(10)	Ha a pályázat eredménytelen, úgy legkésőbb az eredménytelenségről szóló döntéstől
számított harminc napon belül újra ki kell írni a pályázatot.
(11)	Eredménytelen pályázati eljárás esetén a korábbi vezető, vagy annak helyettese
határozott időre, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig megbízható a vezetői feladatok
ellátásával.
(12)	A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó
beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére
a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Ha a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat
tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül
nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.
40.	§ (1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább
ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. Szakirányú felsőfokú
végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény
alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a
közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.
(2)	Ha a vezető nem rendelkezik egyetemi vagy főiskolai szintű pénzügyi-gazdasági, illetve
közgazdász szakképzettséggel, egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és pénzügyi,
számviteli szakképesítéssel vagy pénzügyi-gazdasági szakirányú továbbképzési szakon
szerzett további végzettséggel, az előadó-művészeti szervezetnél ennek megfelelő
végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező gazdasági vezetőt kell foglalkoztatni.
(3)	Szakmai gyakorlatnak minősül a valamely előadó-művészeti szervezetnél, a szervezet
alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben eltöltött idő.
(4)	A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a meghatározott végzettség,
illetve szakképesítés megszerzésének követelménye alól a Kossuth-díjban, a Magyar
Köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesített
személy részére felmentést adhat.
(5)	Eltérő megállapodás hiányában a vezető a munkaszerződés megkötéséig köteles fennálló
közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, ha a munkáltató a foglalkoztatott kérelmére nem
biztosít fizetés nélküli szabadságot.
41.	§ (1) A munkaviszony legfeljebb öt évre jön létre. Ha a felek eltérően nem állapodnak
meg, a munkaviszony február 1-jével kezdődik, és január 31-vel végződik.
(2)	A vezető munkakörének betöltésénél megfelelően alkalmazni kell az Mt. vezető állású
munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait azzal, hogy az Mt. 191. § (2)
bekezdés a) pontjában foglaltak alól - indokolt esetben - a munkáltatói jogkör gyakorlója
felmentést adhat.
42.	§ A miniszter a pályázati eljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlójától tájékoztatást
kérhet.
15
43.	§ A 39-42. § szabályait alkalmazni kell a Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy
önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek esetén is azzal,
hogy a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni.
VI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
44.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	bábszínház: báb- és gyermekelőadásokat bemutató, alaptevékenysége szerint
elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztálynak játszó, saját játszóhellyel rendelkező
színház,
2.	balett- vagy táncegyüttes: táncművészeti alkotásokat bemutató előadó-művészeti
szervezet,
3.	befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat
nélküli színház,
4.	bemutató: az előadó-művészeti szervezet által létrehozott olyan előadás, amelyet az
adott személyi összetételben (így különösen a főbb szereplőket, a rendezőt, a
koreográfust, a díszlet- és a jelmeztervezőt tekintve) első alkalommal mutatnak be a
nyilvánosságnak,
5.	big band: a jazz műfajába tartozó vagy áthangszerelt műveket előadó zenekar, melynél
a fúvós hangszercsoportokat (rézkórusok, szaxofonkórus) ritmusszekció egészíti ki,
6.	előadás: prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi
teljesítménnyel, jellemzően fizető közönség jelenlétében történő nyilvános
bemutatása,
7.	előadó-művészeti szervezet: az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy
táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar,
kamarazenekar, kamarakórus, amely alaptevékenységeként előadó-művészeti
színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el,
8.	énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti
szervezet,
9.	évad: az előadó-művészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtől eltérő
időegysége, az augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak, ide nem értve a
szabadtéri színházak tevékenységének időegységét,
10.	fenntartó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, amely az előadó-művészeti szervezet felett felügyeleti vagy
tulajdonosi jogokat gyakorol,
11.	fenntartói támogatás: a fenntartó által nyújtott működési támogatás, amelybe nem
számít bele a központi költségvetési támogatás,
12.	fizető nézőszám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akik az előadásra vagy
hangversenyre az előadó-művészeti szervezettől, vagy annak megbízottjától
belépőjegyet vásároltak, továbbá azok, akik az előadó-művészeti szervezet előadására
vagy hangversenyére olyan harmadik személytől vásároltak belépőjegyet, aki az
előadó-művészeti szervezet előadásának vagy hangversenyének értékesítési jogát
pénzbeli szolgáltatás ellenében megszerezte, és az általa értékesített belépőjegyek
számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,
16
13.	főpróba: a bemutatót megelőzően, közönség jelenlétében vagy anélkül tartott
összpróba,
14.	főpróbahét: a bemutatót megelőző egy hét, melynek során főpróbák és egyéb próbák
szolgálják a bemutató művészi céljainak optimális megvalósítását,
15.	független színház: állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül működő színház,
balett- vagy táncegyüttes,
16.	hangverseny: zeneművek személyes előadóművészi teljesítménnyel, jellemzően fizető
közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,
17.	játszóhely: színházi előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a
vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelő épület, épületrész vagy szabadtéri
színpad,
18.	kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet,
melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a
népi koncertzenekart is,
19.	kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az
előadásonkénti átlagos létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi
koncertzenekart és a big bandet is,
20.	klasszikus operett: legalább 40 fős szimfonikus zenekar, énekkar, táncosok és
magánénekesek közreműködését igénylő zenés darab,
21.	kortárs magyar dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy
15 évnél nem régebben elhunyt művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt
alkotása,
22.	kortárs magyar zenemű: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy
30 évnél nem régebben elhunyt művész alkotása,
23.	közszolgáltatási szerződés: a közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre
szóló szerződés, amely az állam vagy az önkormányzat és a közszolgáltatást végző
előadó-művészeti szervezet kapcsolatát szabályozza, tartalmazza a teljesítendő
előadás- vagy hangversenyszámot, a szolgáltatás nyújtásának időtartamát, helyét és a
teljesítésért járó díjazást,
24.	nemzeti és etnikai kisebbségi színház: az országos kisebbségi önkormányzat
nyilatkozatával elismert, nemzeti kisebbségi nyelven játszó színház vagy magyar
nyelven játszó színház, melynek előadásai kötődnek a kisebbségi közösség szocio-
kulturális hátteréhez, hagyományaihoz,
25.	népi koncertzenekar: népi eredetű (cigányzene, népies műdal) műveket vonós és fúvós
összeállításban, cimbalommal vagy más népi hangszerrel kiegészítve előadó zenekar,
26.	opera: magánénekesek, szimfonikus zenekar, esetenként énekkar, magántáncosok és
balett-táncosok közreműködését igénylő zenés előadás,
27.	önálló tevékenységet folytató előadóművész: az a természetes személy, aki művészi
tevékenységét jellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el,
28.	produkciós színház: állandó játszóhellyel nem rendelkező, társulattal saját előadásait
játszó színház,
29.	saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői
jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre, vagy előadásszámra a
színház rendelkezik, és az előadás a színház által szerződtetett alkotó- és
előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a
színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,
30.	stúdió-előadás: a száz főnél kisebb befogadóképességű játszóhelyen tartott előadás,
31.	szabadtéri színház: állandó - jellemzően természeti vagy építészeti örökséghez kötődő
-	játszóhellyel rendelkező, a nyári évadban (jellemzően május 1-jétől szeptember 30-
ig) játszó színház,
17
32.	szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek
az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 56 fő,
33.	színház: prózai, zenés, táncos színpadi művek előadásával foglalkozó előadó-
művészeti szervezet, ide értve a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós
színházat, független színházat, szabadtéri színházat, nemzeti és etnikai kisebbségi
színházat,
34.	színházi nevelési program: legalább három óra időtartamú, maximum 40 főből álló
csoportnak tartott program, amelynek résztvevői közoktatásban résztvevő gyerekek és
fiatalok életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben művészeti
értéket képviselő előadás vagy előadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó
munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá
szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai
sajátosságaihoz,
35.	színpadi próba: minden olyan próba, amely színpadi körülmények között zajlik,
jelmezzel, díszlettel, világítással, hanggal vagy ezek nélkül úgy, hogy a próba
közvetlen célja az alkotás színpadi körülmények között történő előadásának
valamennyi művészi, szakmai és technikai feltételének együttes kialakítása és
összehangolása,
36.	társulat: művészek olyan csoportja, akik munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony,
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon
keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy előadó-művészeti szervezethez,
37.	zenekar: zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet,
38.	zenés színpadi mű: az operett, a musical, a rockopera, a daljáték, a zenés játék.
Hatálybalépés
45.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. március 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 48. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15.
napon lép hatályba.
(3)	A miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté
válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal
állapítja meg.
Átmeneti rendelkezések
46.	§ (1) Az e törvény IV. fejezete alapján nyújtható központi költségvetési támogatások első
alkalommal 2010-ben vehetők igénybe.
(2)	E törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül kezdeményezhető a törvény
hatályba lépésekor már létező előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vétele és
besorolása.
(3)	A hatálybalépés évében az évi előadásszámként a besorolás évét megelőző két év átlagát
kell venni.
(4)	Az előadó-művészeti szervezetek besorolásakor a 10. § (5) bekezdés b) pontjában és a 11.
§ (2) bekezdés e) pontjában foglalt előírásokat csak a törvény hatálybalépését követő új
vezetői megbízások esetében kell figyelembe venni.
(5)	A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó szabályokat a törvény
hatálybalépését követő új vezetői megbízások esetében kell alkalmazni.
(6)	A 28. § (1) bekezdésben meghatározott ötéves időtartam számítása az első határozott idejű
jogviszonytól kezdődik. Ha az ötéves időtartam a törvény hatályba lépéséig már eltelt, akkor a
18
határozott idejű jogviszonynak az Mt. 79. § (6) bekezdése szerinti határozatlan idejű
jogviszonnyá történő átalakulása 2010. január 1-jén következik be.
Felhatalmazások
47.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki az előadó-művészeti államigazgatási szervet,
b)	meghatározza az egyes művészi és művészeti munkaköröket, valamint a betöltésükhöz
szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)	a nyilvántartásba vétellel, besorolással és az igazolás kiállításával kapcsolatos hatósági
eljárás részletes szabályait,
b)	az I. kategóriába sorolandó zenekarok és énekkarok tevékenysége ellátásához
szükséges tárgyi feltételeket, a fizető nézőszám alsó határát,
c)	a szakmai próbajátéknak, illetve próbaéneklésnek a részletes szabályait,
d)	az e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és
elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,
e)	az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 15. § (5) bekezdés szerint
elszámolható költségek körét, valamint
f)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 6. § (3) bekezdésében
meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben évente, a költségvetési törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül
rendeletben határozza meg az I. kategóriába sorolt zenekarokat és énekkarokat megillető
központi költségvetési támogatás elosztásának és folyósításának részletes eljárási szabályait.
Módosuló jogszabályok
48.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a az alábbi 37., 38. és 39. pontokkal egészül ki:
[4. § E törvény alkalmazásában]
„37. Előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi.........számú törvény szerint nyilvántartásba vett
szervezet.
38.	Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott igazolás: olyan okirat, amelyet
az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet támogatója részére
állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,
illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az előadó-művészeti államigazgatási
szerv által egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott,
adókedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-
művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének 80 %-ának megfelelő összeget.
39.	Előadó-művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az SZJ 92.31.21.0
Előadó-művészet, az SZJ 92.34.13.0. számból a Bábszínházi előadás általános forgalmi
adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele.”
(2)	A Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének n) pontja a következő ng) alponttal egészül ki:
[8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen
átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg
19
nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az
adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha]
„ng) az adózó a támogatást előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez juttatta, az előadó-
művészeti államigazgatási szerv által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő
összegig.”
(3)	A Tao. tv. 22. § (1) bekezdése helyére az alábbi szövegrész kerül:
„22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban
szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három
adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.”
49.	§ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3)
bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
„5311 Színházi fodrász
5312 Színházi kikészítő
5349 Színházi öltöztető
7321 Színházi jelmezkészítő
7323 Színházi fejdíszkészítő
7335 Színházi lábbeli készítő.”
50.	§ E törvény 48-49. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
20
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény megalkotásának szándéka mögött egyrészt annak felismerése állt, hogy nincsen az
előadó-művészeti területre vonatkozó ágazati szintű szabályozás. A jogi szabályozás hiánya
sok esetben nehézséget okoz, például az ágazatot érintő jogszabályokhoz képest kifejezetten a
hivatásos művészeti tevékenységre jellemző eltérések megfelelő szintű megjelenítésére nincs
mód (lásd a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény).
Másrészt a jogszabály megszületésének szükségességét indokolja az is, hogy az előadó-
művészeti szervezetek finanszírozásának jelenlegi formái nem követték az időközben
bekövetkezett jogszabályi, gazdasági változásokat, bár mind a fenntartók, mind a szervezetek
részéről megfogalmazódott igény a megújításra.
A jogszabály előkészítése során világossá vált, hogy annak nemcsak a színházakról, hanem a
zene- és a táncművészet szervezeteinek működéséről, állami támogatásáról és sajátos
munkajogi szabályairól is szólnia kell, mivel a három művészeti ág olyan szoros kapcsolatban
él egymással, hogy nem lehet egyikre sem szabályt alkotni a másik érintése nélkül (pl.
többtagozatos színházak, a zenekarok színházi szolgálata, stb.).
A törvény alapelvei az egységesség, a megőrzés és megújítás, valamint az átláthatóság és
kiszámíthatóság.
1.	Az egységesség egyrészt azt jelenti, hogy a jogszabály valamennyi előadó-művészeti
szervezetet kezeli, amely az adott művészeti területen működik. Így nyilvántartásba veszi az
állami fenntartású színházat ugyanúgy, mint az egyesületi formában működő független
színházat. Függetlenül a szervezeti formától, az előírt szakmai kritériumok teljesítése esetén
valamennyi előadó-művészeti szervezet kérheti a nyilvántartásba vételét, és a feltételeknek
való megfelelése alapján kerül a kategóriák valamelyikébe.
Másrészt a törvény egységes munkajogi szabályokat állapít meg az előadó-művészeti
szervezetekben foglalkoztatottakra, tekintet nélkül arra, hogy azok milyen szervezeti
formában működnek.
Harmadrészt egységes szabályokat állapít meg az állami és önkormányzati fenntartású
előadó-művészeti szervezetek vezetői megbízásaira is, függetlenül attól, hogy költségvetési
szervként vagy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.).
hatálya alá tartozó társaságként működnek. Jelenleg ugyanis míg a költségvetési szerveknél a
vezetői megbízás szabályai a Kjt-ben és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen
foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére
kiadott 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletben rögzítettek, és a pályáztatás minden esetben
kötelező, addig a közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok esetében a Gt. alapján
ilyen kötelezettség nincsen.
2.	A megőrzés jegyében a javaslat maximálisan védi a különleges értéket képviselő magyar
előadó-művészeti struktúrát, ugyanakkor lehetőséget biztosít annak bővülésére, új
formációkkal történő kiegészülésére is. A jogalkotó célja egy olyan rendszer megteremtése,
21
amely utat mutat az előrejutáshoz, meghatároz szinteket, de biztosítja a szintek közötti
átjárhatóságot is. Elismeri és egyenrangúként kezeli a hagyományos struktúrán kívüli
kezdeményezéseket, egyúttal ösztönzi a struktúrán belülieket az együttműködésre. Az egyes
kategóriák közötti átjárhatóság ténylegesen megteremtheti a fejlődés lehetőségeit,
ösztönzőként hathat.
3.	Az átláthatóság és kiszámíthatóság a központi költségvetési támogatások igénybevételére
vonatkozik. Cél az, hogy a központi költségvetési támogatást igénybe venni kívánó előadó-
művészeti szervezetek fenntartói számára egyértelmű legyen, hogy mit vár el tőlük az állam,
és ezen feltételek teljesítésével milyen támogatásra számíthatnak. A központi forrásból
származó támogatások felhasználásának átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie, így
biztosítható, hogy ténylegesen azon célok megvalósítására fordítsák ezeket a forintokat,
amelyre a jogalkotó szánta, többek között a magyar előadó-művészet hagyományainak
továbbvitelére és megújítására, a kultúrához való hozzáférés biztosítására, az anyanyelv
ápolására, a magyar kultúra nemzetközi megjelenésére.
A törvény célja, hogy elősegítse a színház-, tánc, - és zeneművészet kulturális örökségének,
sokszínűségének és értékeinek gyarapítását, az előadásoknak, hangversenyeknek a közönség
széles rétegeihez való eljuttatását, ezen belül a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-
művészetekre fogékony nézővé nevelését, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétét, az
előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztését, valamint a közpénzek hatékony
felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtését. Ennek érdekében javaslatot tesz
az előadó-művészeti szervezetek (színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok,
énekkarok) nyilvántartásának kialakítására, új típusú, normatív elemeket tartalmazó, a
fenntartók kötelezettségeit és jogosultságait egyértelműen megállapító finanszírozási modell
bevezetésére. Szól az egyes kategóriákba tartozó előadó-művészeti szervezetek támogatási
formáiról, szabályozza az első számú vezetők (igazgatók) kijelölésének rendjét. Az
előadóművészi munka sajátosságait figyelembe vevő speciális munkajogi szabályokat alkot.
Javaslatot tesz a színházi és más előadó-művészeti szakmai szervezetek véleménynyilvánítási,
javaslattételi jogosultságát a törvény erejével biztosító fórum, az Előadó-művészeti Tanács
létrehozására is.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Ezen szakasz tartalmazza a törvény céljainak felsorolását, melyek megvalósulását a jogalkotó
a törvény részletes szabályaitól várja.
Itt szerepel többek között a művészeti élet szabadságának biztosítása, amely alapján minden
alkotónak joga, hogy legjobb képességeinek megfelelően művészeti alkotást hozzon létre,
illetve művészeti alkotás létrehozásában közreműködjön. A törvény elismeri és támogatja a
művészeti sokszínűséget, a különböző kifejezési formák egymás mellett élésének
megvalósulását. Előmozdítani kívánja az alkotásokhoz, előadásokhoz való hozzáférést, a
mobilitást, új művek létrejöttét magyar és kisebbségi nyelveken egyaránt, valamint a kutatási
és dokumentációs tevékenységet.
A művészeti élet szabadságát, a művészeti alkotások és teljesítmények megjelenését a
kulturális piacon - a művészeti alkotások és az előadói teljesítmények más jogszabályokban
meghatározott védelme mellett - a művészi értékek létrehozását elősegítő, a művészek
véleményét befogadó támogatási rendszerrel, ösztönző kedvezményekkel, továbbá a
művészek foglalkoztatásának szabályozásával is biztosítani kell.
A 2. §-hoz
A törvény hatálya meghatározza, hogy a törvény rendelkezései mely szervezetekre (előadó-
művészeti szervezetek, a fenntartók, a hatósági feladatokat ellátó államigazgatási szerv) és
természetes személyekre (az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy
közalkalmazotti jogviszonyban állók) vonatkoznak. A jogszabály a hatálya alá tartozók
számára kötelezettségeket állapít meg és jogosultságokat fogalmaz meg. A kötelezettségek és
a jogosultságok kölcsönösen feltételezik egymást, juttatásban csak az részesülhet, aki
valamennyi rendelkezésnek eleget tett, annak viszont, aki mindenben megfelel az
előírásoknak, a törvény garantálja a neki járó kedvezményeket.
A törvény hatálya nem terjed ki a Nemzeti Kulturális Alapból történő támogatásokra. Ezen
támogatások célja elsődlegesen az, hogy a szakmai műhelyek folyamatos munkáját biztosítsa,
míg az NKA által nyújtott támogatások évről évre változó pályázati kiírások alapján egy-egy
meghatározott projekthez, feladathoz kapcsolódnak.
A 3. §-hoz
E szakasz határozza meg a törvény alapelveit. A e törvény szerinti szabályoknak megfelelő
előadó-művészeti szervezetek színház-, zene- és táncművészeti tevékenységet végeznek, ilyen
szervezetet bármely természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
alapíthat, a törvény nem szűkíti ennek lehetőségét.
Az Alkotmányban foglalt művelődéshez való jog alapján minden állampolgárnak joga, hogy
igénybe vegye az előadó-művészeti szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, hozzájusson a
kulturális eredményekhez. Ezen jog érvényre juttatását az állam két módon tudja elősegíteni:
kiemelkedő szerepet játszó előadó-művészeti szervezetek fenntartásával és nem állami
fenntartású előadó-művészeti szervezetek támogatásával. Ezen támogatás szabályait állapítja
meg a törvény.
23
A 4. §-hoz
A törvény következő része azt részletezi, mely személyek és szervezetek milyen speciális
jogkörökkel rendelkeznek az előadó-művészeti tevékenység ágazati feladatainak ellátása
területén. Elsőként a kultúráért felelős miniszter jogköreit sorolja fel.
Amennyiben a költségvetési szerv vagy a gazdasági társaság létesítő okirata szerint az alapítói
jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, gyakorolja az alapítói és felügyeleti jogokat,
valamint támogatást biztosít a feladat ellátásához. (Ennek részletezése azért is fontos, mert
működhet központi költségvetési szervként előadó-művészeti szervezet úgy is, hogy a létesítő
okirat nem a kulturális minisztert jelöli ki az alapítói jogok gyakorlójává.)
Szerepel a feladatok között a legfeljebb öt évre szóló többször megújítható közszolgáltatási
szerződés megkötésének lehetősége, mely meghatározott művészi feladatokra kivételesen
magas művészi színvonalú teljesítményt felmutató - nem állami vagy önkormányzati
fenntartású - előadó-művészeti szervezettel köthető, az Előadó-művészeti Tanács előzetes
véleményezése alapján. A művészeti terület folyton változik, mindig megjelennek olyan új
műhelyek, amelyek szétfeszítik a meglévő kereteket, művészeti teljesítményük alapján
viszont ott lenne a helyük a támogatandók között. Ezen kezdeményezések egyetlen - jól
bevált - módja ezen szerződés megkötése. Az ilyen szervezetek száma nem jelentős, minden
művészeti ágban egy-egy ilyen szerződésről lehet szó, melyben pontosan rögzítve van, mit
vár el a támogató a támogatási összeg fejében (előadásszám, hangversenyszám, vidéki
jelenlét, nyitás az ifjúság felé, stb.). A 3-5 évre szóló középtávú elköteleződés kiszámíthatóvá
és tervezhetővé teszi ezen szervezetek működését, és arra is alkalmas, hogy a szervezet
időközben más támogatót találjon.
A ma is fennálló lehetőséget pontosítja, illetve emeli magasabb jogforrási szintre az a szabály,
mely szerint a miniszter előzetesen véleményezi a törvényben meghatározott előadó-
művészeti szervezetek átalakítását, összevonását, jogutód nélküli megszüntetését. A helyi
önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési,
közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos
államigazgatási feladat- és hatásköreiről szóló 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1)
bekezdés d) pontja értelmében ugyanis a jegyző, főjegyző kikéri a kultúráért felelős miniszter
véleményét a hivatásos művészeti intézmény (színház, szimfonikus zenekar, ének- és
táncegyüttes), a közművelődési intézmény (művelődési otthon) létesítésével,
megszüntetésével, illetőleg működésének szüneteltetésével kapcsolatos önkormányzati döntés
előkészítése során. Ennek szerepe az, hogy az Előadó-művészeti Tanács és a miniszter új
szempontok bevonásával segítheti a döntéshozókat a szervezetek jövőjét alapvetően
meghatározó döntések esetén, hiszen azok nemcsak helyi szinten, hanem az egész ország
kulturális állapotának megtartása, illetve fejlesztése területén látnak el fontos feladatot.
Az 5. §-hoz
A törvény alapján létrejön az Előadó-művészeti Tanács, a miniszter mellett működő, az
előadó-művészeti élet általános és koncepcionális kérdéseiben döntés-előkészítő, javaslattevő
testület. A Tanács keretein belül intézményes formában válik lehetővé a színházi, zenei és
táncművészeti szakmai szervezetekkel való szoros kapcsolattartás, hiszen az új fórum
véleménynyilvánítási, javaslattételi jogosultságot ad a szervezeteknek az előadó-művészeti
területet érintő legfontosabb ügyekben. A törvény meghatározza a Tanács legfőbb feladatait,
24
létszámát, összetételét, működésének rendjének, valamint a működésével járó költségek
viselését.
A 6. §-hoz
A törvény alapján feláll az az előadó-művészeti államigazgatási szerv, amelynek elsődleges
feladata, hogy a támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről hatósági nyilvántartást
vezessen és az előadó-művészeti szervezeteket e törvény szerint besorolja. Az előadó-
művészeti államigazgatási szerv látja el az előadó-művészeti szervezetek működésével
összefüggő államigazgatási, szolgáltatási feladatokat, a támogatásokkal kapcsolatos
adatszolgáltatási tevékenységet, illetve igazolásokat ad ki a társasági adókedvezményhez
kapcsolódóan. Ezeket a feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mint előadó-
művészeti államigazgatási szerv látja el.
A 7-9. §-hoz
A törvény bevezeti az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartását, ezzel a művészeti
területen eddig nem alkalmazott eljárást vezet be. A nyilvántartásba vétel alapfeltétele a
központi költségvetési támogatás igénybevételének. A nyilvántartásba vétel azonban nem
kötelező, azaz nem feltétele az előadó-művészeti tevékenység folytatásának.
A szabályozás szektorsemleges, azaz valamennyi, az állami és önkormányzati szférán kívül
létrejövő új kezdeményezés regisztrálására is mód nyílik. Ezen felül szervezeti formák között
sem tesz különbséget a törvény, a tulajdonos felelőssége eldönteni, hogy milyen szervezeti
rendben, milyen feladatrendszerű, és milyen művészi profilú előadó-művészeti szervezetet
működtet.
Nyilvántartásba vételüket a költségvetési szervek és a közhasznúvá minősített szervezetek
kérhetik. Ezen utóbbi feltételeit a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény
rendezi. A törvény szabályozza, mely adatoknak szükséges szerepelniük a nyilvántartásban.
Az ezen szakaszban hivatkozott külön jogszabály megalkotására a miniszter kap
felhatalmazást a törvény 47. § (2) bekezdés a) pontjában.
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv kérelemre, a szolgáltatott adatok alapján
kategóriákba sorolja az előadó-művészeti szervezeteket. Egy előadó-művészeti szervezet csak
egy kategóriába kerülhet besorolásra. A besorolási kérelemben fel kell tüntetni, hogy melyik
kategóriába kérik a besorolást. Nem kell besorolni az állami fenntartású, illetve a miniszterrel
közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti szervezeteket, mivel ezek nem e törvény
szerint jutnak támogatáshoz. Ha a miniszter olyan szervezettel köt közszolgáltatási szerződést,
amely előzőleg valamely kategória alapján kapott támogatást, a szerződés megkötése után
párhuzamos finanszírozásra nincs mód, azaz a szervezet a kategóriába sorolás alapján
támogatásra nem jogosult.
Azok az előadó-művészeti szervezetek, amelyek egyik kategóriába való besorolás
feltételeinek sem felelnek nem, nem kerülnek besorolásra. Az állami támogatást minimális
szakmai feltételekhez köti a jogszabály, amely szervezet ezeknek nem felel meg, a rendszer
szerint nem juthat támogatáshoz. Azonban ez nem zárja ki őket az egyéb - e törvény által
szabályozottakon kívüli - támogatási formákból (pl. NKA).
25
Az első besorolásra a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kerül sor, ezt követően évente
március 31-ig be kell jelenteni a besoroláshoz szükséges adatokat. A nyilvántartás és
besorolás eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
alkalmazandó.
A kategóriák meghatározása során a törvény figyelembe veszi azokat az infrastrukturális,
tárgyi és személyi feltételeket, melyek a tevékenység folytatásához minimálisan szükségesek,
valamint a besoroláshoz teljesítendő szakmai minimumokat is rendel.
A színházak és a balett- vagy táncegyüttesek számára öt (az előbbiek négy, az utóbbiak két
kategória valamelyikébe sorolódnak be), a zenekarok és énekkarok számára két kategória
került megállapításra.
A 10.§-hoz
A színházak, balett-vagy táncegyüttesek kategóriái:
Az I. kategóriába kerülnek, azok a színházak, bábszínházak, amelyek 180 előadást tartanak
évente és társulat közreműködésével bemutatókat hoznak létre, valamint a megtartott
előadások legalább 50%-a a színház saját előadása, az évente legalább egy bemutatót és
legalább 100 előadást tartó produkciós színházak, valamint a befogadó színházak,
amennyiben évente legalább 140 előadást tartanak, és az általuk játszott előadások több, mint
50%-a nem saját előadásuk.
A II. kategóriába kerül az a balett - vagy táncegyüttes, amely évente legalább 50 tánc- és
mozgásművészeti előadást tart.
A III. kategóriába kell besorolni azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 100
előadást tart, saját társulattal legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások
legalább 80%-a a színház saját előadása, valamint azt a befogadó színházat, amely évente
legalább 100 előadást tart, és az általa játszott előadások legalább 30 %-a saját előadása. Ez a
kategória biztosítja a törvény alapelveinél is említett átjárhatóságot, az átmenetet az I. és az V.
kategória között.
A IV. kategóriába kerül az a szabadtéri, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi színház,
amely évente legalább 20 színházi előadást tart, amelyből legalább egy új bemutató. Az ebbe
a kategóriába tartozó színházak természetesen egyéb kategóriába is kérhetik a besorolásukat,
amennyiben azon feltételeknek megfelelnek.
Az V. kategóriába kerülnek azok a független színházak, amelyek legalább 2 éve működnek. A
független színházak között a független színházi műhelyek, tánc- és mozgásszínházi műhelyek,
független színházi és táncszínházi befogadó színházak, valamint a nonprofit színházi
vállalkozások kapnak helyet.
Az I-IV. kategóriába való besorolásnak további feltételeit rögzíti a törvény (önkormányzati
fenntartó vagy támogató, vezetői megbízás szabályainak betartása).
26
A 11.§-hoz
A zenekarok és énekkarok két kategóriája:
Az I. kategóriába kerülnek azok a szimfonikus zenekarok, kamaraszimfonikus zenekarok,
kamarazenekarok, amelyek évente legalább 50, és azok az énekkarok, amelyek évente
legalább 40 előadást tartanak, valamint megfelelnek a további besorolási feltételeknek
(önkormányzati fenntartó vagy támogató, létszám, végzettség, tárgyi feltételek, fizető
nézőszám, vezetői megbízás szabályainak betartása).
A II. kategóriába kerülnek azok a zenekarok és énekkarok, amelyek legalább 2 éve
működnek, és nem felelnek meg a fenti együttes feltételeknek.
A 12-14. §-hoz
A nyilvántartás és besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változás bejelentésével
kapcsolatos szabályok rögzítése. A besorolást megalapozó adat bejelentésének elmulasztása
ahhoz vezethet, hogy az előadó-művészeti szervezet jogosulatlanul jut központi költségvetési
támogatáshoz. Ebben az esetben a törvény az Áht. szabályait rendeli alkalmazni, azaz a
visszafizetést az ott megfogalmazott szankciókkal kell teljesíteni.
A törvény rendezi továbbá a nyilvántartásból való törlés feltételeit. Ezek szerint törölni kell a
nyilvántartásból az előadó-művészeti szervezetet, ha öt éven keresztül nem részesül az e
törvény szerinti támogatásokból. Nem kell törölni értelemszerűen az állam által fenntartott és
a miniszter által kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező szervezeteket, mert bár nem e
törvény alapján kerül megállapításra a támogatásuk, de a jogalkotói szándék az, hogy
szerepeljenek a nyilvántartásban, mely így az előadó-művészet lehető legteljesebb spektrumát
mutassa be.
A 15. § -hoz
A következő fejezet írja le az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési
támogatásának részletes szabályait. A szabályozás új típusú, kiszámítható, szakmai
követelményeket figyelembe vevő, a fenntartók kötelezettségeit és jogosultságait
egyértelműen megállapító finanszírozást javasol. A támogatás mértékének megállapítása eltér
az eddigi rendszertől. Az új szisztéma lényege, hogy a fenntartók szerepe az eddigieknél
meghatározóbb lesz, ez a szerepvállalás azonban a vállalt feladatokhoz igazodó, pontosan
kiszámítható állami hozzájárulást von maga után.
A 21. § alapján pályázati úton elosztható forrásokra olyan szervezetek is pályázhatnak,
amelyek a nyilvántartásban nem szerepelnek. Ezen pályázatok célja olyan kiemelt előadó-
művészeti feladatok, projektek támogatása, amelyek a rendszer működésétől függetlenek,
alkalmasak az új kezdeményezések befogadására. A IV-V. kategóriába sorolt színházak és a
II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok pályázati forrásai ettől eltérnek, azokhoz csak a
besorolt szervezetek juthatnak hozzá.
27
A 16-19. §-hoz
Az I. kategóriába sorolt színházakat fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és művészeti
ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési támogatás illeti meg.
A fenntartói ösztönző részhozzájárulás összege a tárgyévet megelőző évi, a fenntartó
költségvetési rendeletében egyértelműen, az adott szervezetre elkülönítve meghatározott
fenntartói támogatással arányos. (Az elosztható keretösszeget véve 100 %-nak, az egyes
fenntartók támogatását az összes fenntartói támogatáshoz viszonyítva kerül meghatározásra.)
A törvény célja, hogy az előadó-művészeti szervezetek működésében érdekelt valamennyi
szereplő számára áttekinthető és kiszámítható gazdasági környezetet biztosítson, ezzel
lehetőséget teremtsen a saját forrásokról szóló tudatos döntések meghozatalára. A fenntartók
magatartása döntő a szervezetek biztonságos működése szempontjából, ezért a központi
támogatásnak ez az eleme az ő áldozatvállalásukat ismeri el azzal, hogy magasabb fenntartói
támogatáshoz azzal arányosan magasabb központi hozzájárulást biztosít. A fenntartó tárgyévi
támogatásának meghozatalakor a költségvetési törvényből már ismeri a központi támogatás
neki jutó összegét (ami az ő korábbi döntéseinek folyománya), tehát saját támogatását olyan
mértékben állapíthatja meg, ami biztosítja a szervezet biztonságos működését.
A színházak a fenntartói ösztönző részhozzájárulásként megállapított támogatásból a fenntartó
döntése szerint részesülnek, ha az adott településen az előírt feltételeknek a fenntartó több
színháza is megfelel, vagyis az önkormányzat egy összeget kap, amelyet ő oszthat fel
színházai között, ezzel érvényre juttathatja kulturális politikai elképzeléseit.
A művészeti ösztönző részhozzájárulás a tárgyévet megelőző második évi fizető nézőszám
arányában oszlik meg azzal, hogy az opera, klasszikus operett, balett, tánc, gyermek- és
ifjúsági-, valamint a stúdió-előadások esetében, továbbá a bábszínházak nézői tekintetében a
költségvetési törvény a súlyozás során magasabb szorzószámot állapít meg. (A színház
bejelenti a nézőszámát lebontva ezen kategóriák szerint külön-külön. A felsoroltak
nézőszámait meg kell szorozni a költségvetési törvényben meghatározott szorzókkal, így pl.
egy stúdió-előadás nézője 1,5-öt ér, míg az itt nem említett esetekben minden néző 1-et. A
súlyozást követően minden színházra lebontva kijön egy nézőszám, mely a valamennyi, az I.
kategóriába tartozó színház összes nézőszámához viszonyított arányában alapozza meg a
támogatást.)
A szorzókat évente a költségvetési törvény állapítja meg, így a törvényhozóknak adott esetben
lehetősége van a szükséges korrekciók meghozatalára is. (A finanszírozási modellszámítások
szerint a szorzók pl. opera 1,9, stúdió 1,5, gyermek- és ifjúsági előadások 1,2.)
A források megteremtésében jelentős szerepe van a szervezetek gazdálkodásának. A törvény a
művészeti ösztönző részhozzájárulás bevezetésével a közönségbázis növelését szorgalmazza,
a magasabb szorzók alkalmazásával pedig biztosítani kívánja, hogy az igényesebb, magasabb
anyagi ráfordítást igénylő műfajok ne kerüljenek háttérbe a színházak műsorkínálatában. Az
opera, valamint a klasszikus operett nagyzenekart és kórust igényel, a balett, tánc
teljesítőképessége fizikai okok miatt korlátozott, a gyermekeknek szóló előadások az
alacsonyabb jegyárak ellenére általában az átlagnál igényesebb szcenikai megvalósítást
igényelnek, a stúdió-előadások bevételét pedig a nézőszám korlátozza. Ezért esetükben a
fizetőnézők után magasabb támogatási kvóta illeti meg a színházat, ami azonban csak a
ténylegesen teljesített előadások után illeti meg a színházat. Ezzel a törvény az elkészült
28
előadások minél nagyobb mértékű „kijátszására”, vagyis a közönségbázis bővítésére ösztönzi
az alkotókat. Az önálló bábszínházak nézői után járó szorzó különbözhet a színházak
gyermekelőadásait látogató nézőkre alkalmazott szorzótól. A fenntartónak tehát módja van
felelősen dönteni arról, hogy előadó-művészeti szervezetei a helyi körülményeket is
figyelembe véve művészileg, szervezetileg és gazdaságilag a legmegfelelőbb formában
működjenek.
Ezek a szorzók minőségi prioritást is jelentenek, így nem elfogadható az, ha a szervezet az
opera, klasszikus operett előadása esetén a költséges zenekart és énekkart hangfelvétellel
helyettesíti. Ebben az esetben nem jár magasabb szorzó. Olyan zenés színpadi mű előadása
esetén sem jár művészeti ösztönző részhozzájárulás, amelynél a zenekar, énekkar helyett
hangfelvételt alkalmaznak. Ezek esetében a jegyárbevétel pótolja a kieső állami támogatást,
hiszen az előadó-művészeti szervezet sok nézőt kíván elérni, de nem fekteti bele azt, ami a
minőségi előadáshoz szükséges volna.
A II. kategóriába sorolt balett- vagy táncegyüttest a költségvetési törvényben meghatározott
mértékű a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos hozzájárulás illeti meg.
Ebbe a kategóriába jelenleg kevés szervezet tartozik, a balett- és táncegyüttesek többsége
színházi szervezet részeként, tagozatként működik, tehát finanszírozása is a színház keretén
belül történik. A kategória megteremtésével a táncművészeti szervezetek teljes művészi
önállóságának lehetőségét kívánja biztosítani és ösztönözni a törvény a fenntartóknál, ami a
táncos szakma régi és folyamatosan hangoztatott legfőbb igénye.
A II. kategóriába sorolt együttesekkel azonos módon történik a III. kategóriába sorolt
színházak támogatásának megállapítása, azaz a fenntartói támogatás arányában.
A IV-V. kategóriába sorolt színházak támogatását kiírt pályázat útján, a miniszter által felkért
szakmai kuratórium javaslata alapján kell elosztani. A pályázati eljárás részletes szabályait a
13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet szabályozza.
A IV. kategóriába került nemzeti és etnikai kisebbségi színházak közönségbázisa
meghatározott, egy szinten túl nem bővíthető. A szabadtéri színházak lehetőségeit játszási
helyszíneik határozzák meg. Ezért esetükben nincs mód normatív jellegű összehasonlításra,
számukra továbbra is a pályázati rendszer nyújthat az értékteremtést elismerő központi
támogatást.
Fontos garanciális szabály, hogy a kuratórium javaslata alapján a miniszter az V. kategóriába
sorolt színházak tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig legfeljebb három évre
szóló kötelezettséget vállalhatna a következő évek támogatási kerete terhére.
Feltételezve, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatására e törvény szerint
rendelkezésre álló keretösszeg nem csökken, a V. kategóriába tartozó szervezetek
támogatására rendelkezésre álló keret sem csökken. Így nem fordulhat elő az az eset, hogy a
miniszter a tárgyévi kötelezettségvállalásával kimeríti a következő év támogatási keretét.
A 20.§-hoz
Az I. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit a központi költségvetési
támogatás a szervezetek létszáma, a fenntartói támogatás, az összes hangverseny, illetve
29
hangfelvétel száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma, továbbá a
hangversenyen előadott vagy hangfelvételen rögzített kortárs magyar zeneművek száma
alapján illeti meg.
Mivel a műfaj - mint az korábban is kifejtésre került - alapvetően determinálja a létszámot,
ezért indokolt, hogy a támogatás elosztásának legfontosabb eleme az együttes létszáma
legyen. A fenntartói támogatás figyelembe vétele a fenntartók vállalásának elismerését
szolgálja, a fizető nézők száma a látogatottságot értékeli, a hangversenyek száma pedig a
teljesített közfeladat mennyiségét jutalmazza. Az ifjúságnak szóló hangversenyek a jövő
koncertlátogatóinak kinevelésében nélkülözhetetlenek, a kortárs magyar zeneművek műsorra
tűzése pedig a közönség ízlésének formálása, és a zeneszerzés inspirálása szempontjából is
meghatározó jelentőségű.
A finanszírozási modell szerint az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóját a
központi költségvetési támogatás az alábbi megoszlásban illeti meg:
a)	a rendelkezésre álló előirányzat 50 %-a a zenekarok, illetve énekkarok létszáma
alapján;
b)	a rendelkezésre álló előirányzat 20 %-a a fenntartói támogatás arányában;
c)	a rendelkezésre álló előirányzat 10 %-a az összes hangverseny, illetve hangfelvétel
számának arányában;
d)	a rendelkezésre álló előirányzat 10 %-a a fizető nézők számának arányában;
e)	a rendelkezésre álló előirányzat 6 %-a az összes hangversenyen belül az ifjúsági
hangversenyek száma alapján;
f)	a rendelkezésre álló előirányzat 4 %-a a hangversenyen előadott vagy
hangfelvételen rögzített kortárs magyar művek száma alapján.
Ezen felosztás rögzítésére a költségvetési törvényben kerül sor.
A miniszter minden évben az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
szabályozza az igénybevétel szabályait:
•	a fenntartó (közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzat) által megküldendő
dokumentumok és adatok körét,
•	az arányos támogatás kiszámítási módját,
•	a döntés előkészítésében részt vevő szakmai bizottság összetételét és eljárását,
•	mely esetekben nem nyújtható támogatás,
•	mely szervek útján történik a támogatás igénylése,
•	a döntés közzétételét és a döntésről való értesítést,
•	az utalás ütemezését,
•	a támogatással való elszámolás szabályait,
•	a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos eljárást, valamint
•	az igénybevétel és elszámolás ellenőrzését.
A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatását kiírt pályázat útján, a miniszter
által felkért szakmai kuratórium javaslata alapján kell elosztani.
Az ide sorolt zenekarok és énekkarok esetén is fennáll az a lehetőség, hogy a kuratórium
javaslata alapján a miniszter az ezen kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok tárgyévi
támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig legfeljebb három évre szóló kötelezettséget
vállalhatna a következő évek támogatási kerete terhére.
30
A fenntartói támogatás csökkentése esetére a színházakéhoz hasonló szabályozás
fogalmazódik meg.
A 21.§-hoz
Ezen paragrafus meghatározza azokat a kiemelkedő kulturális célokat, amelyek
megvalósulása érdekében a miniszter pályázati támogatást nyújthat. Ide tartozik a gyermek-
és ifjúsági előadások bemutatásának, a színházi nevelési programok megvalósulásának, új
magyar színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar drámák új bemutató
keretében történő bemutatásának, a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek
munkájának, a jelentős külföldi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon,
vendégjátékokon való részvétel támogatása, valamint a szakmai kutatás és dokumentáció
támogatása.
A törvény több ponton is kifejezi, hogy célja „a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-
művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása”. A színházi nevelési programok,
és e programokat professzionális szinten, repertoár rendszerben játszó színházi nevelési
társulatok ennek a szándéknak a legfontosabb letéteményesei közé tartoznak.
Megjelenik annak lehetősége, hogy a miniszter a különösen kimagasló művészi eredményt
felmutató színházaknak az előző évadban nyújtott teljesítménye alapján (egy teljes évad
egyenletes teljesítményéről, nem csupán egy-egy előadás értékeléséről van szó) támogatást
nyújtson.
A művészi mobilitás megteremtése érdekében új elemként megjelenik az országos megjelenés
támogatása is. A pályázati felhívásban pontosítandó elképzelés szerint ez a forrás bizonyos
magas színvonalú előadásoknak az ország területén való utaztatását segítené elő. Ezen
előadások minőségét mintegy védjegyként az Előadó-művészeti Tanács szakmai véleménye
garantálná.
A 22-23. §-hoz
Ezen szakasz a közpénzek hatékonyabb és átlátható felhasználását kívánja előmozdítani.
Az önkormányzatok elszámolásának szabályait a zárszámadási törvény írja elő. A
rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzése során kiemelten fontos, hogy a fenntartók az előadó-
művészeti szervezetek munkájára kapott központi költségvetési támogatást valóban arra a
célra fordítsák és eljuttassák a szervezethez.
Ezen felül az előadó-művészeti államigazgatási szerv számára szakmai és pénzügyi
beszámolót kell készíteni. Ennek célja, hogy az előadó-művészeti államigazgatási szerv
adatokkal rendelkezzen, az elszámolás ne csak pénzügyi szempontú legyen, hanem szakmai
is, annak érdekében, hogy láthatóvá váljék, az állami támogatás milyen közfeladat-ellátáshoz
járult hozzá. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a benyújtott beszámolókat
feldolgozza, összegzi, értékeli, és az erről szóló anyagokat megküldi az EMT és a miniszter
részére.
A szabályozás fontos része, hogy az állami fenntartású előadó-művészeti szervezetek számára
is kötelezettség a beszámolás, így az előadó-művészeti államigazgatási szerv az egész
területre vonatkozó adatokkal rendelkezik.
31
A 24. §-hoz
A színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetési
támogatásának keretösszegét egy helyen az éves költségvetési törvény számszerűsíti, így
láthatóvá válik, hogy az előadó-művészeti terület, ezen belül az egyes kategóriák összesen
milyen nagyságrendű támogatásra számíthatnak. A törvény meghatározza, hogy az előadó-
művészeti szervezetek támogatásait mely fejezetekben kell tervezni.
Ezen szakasz rögzíti, hogy az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és
a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében az V. kategóriába sorolt színházak
pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett-
vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatás keretösszegének legalább 10 %-a kell
legyen.
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatait tartalmazó fejezetben kell
biztosítani az I.-IV. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek fenntartóit
megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint az I. kategóriába sorolt
zenekarok és énekkarok fenntartóit megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.
A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell
biztosítani a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett-vagy táncegyüttesek,
zenekarok és énekkarok finanszírozását, a miniszterrel közszolgáltatási szerződést kötött
előadó-művészeti szervezet támogatását, az V. kategóriába sorolt független színházak,
valamint a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatását, az e törvény 21. §- a
alapján, kiemelt előadó-művészeti feladatokra kiírandó pályázati támogatást, valamint az
előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges pénzeszközöket.
A 25. §-hoz
A törvény fontos szabályozási területe a színházi, művészi munka sajátosságainak összegzése.
Ezek a szabályok azért szükségesek, mert a művészi munkát ugyan igen nehéz szabályok
közé szorítani, viszont a művészek foglalkoztatása az esetek nagy részében mégiscsak
foglalkoztatotti minőségben, munkáltatóknál történik. A művészeti élet sajátosságaira
hivatkozva aligha lehet a munkavállaláshoz fűződő jogokat a művészek esetében kétségessé
tenni, ezért a terület sajátosságait, a szakmai szokásokat, a színházi üzem sajátosságait, a
művészek terhelhetőségét figyelembe vevő szabályozás szükséges.
A munkajogi szabályok az Mt. és a Kjt. szabályaihoz viszonyítva speciális rendelkezések,
azaz az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók esetében az Mt.-t, a Kjt. hatálya alá tartozó
munkáltatók esetében a Kjt.-t az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
Ezen kívül bizonyos művészi feladatok elvégzésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási vagy
vállalkozási szerződés alapján produkciós szerződés is köthető.
A 26. §-hoz
A szakmai végzettségi előírások alól - meghatározott feltételek esetén, kivételes esetben -
felmentési lehetőséget ad a törvény, mivel a művészeti munka olyan speciális képességeket
igényel, amelyek sok esetben nem az iskolai végzettségtől függenek, erre sok példát lehet
32
felsorolni. Figyelemmel a művészeti élet szabadságának fontosságára, a törvény megengedi
az ettől való eltérést, méghozzá minden külön aktus nélkül, a munkáltatóra bízva a művészi
teljesítményen, vagy speciális képesség, alkat igényét alapul vevő döntést.
A 27- 29. §-hoz
A törvény az Mt. és a Kjt. általános szabályát átvéve öt évben korlátozza a határozott idejű
jogviszony időtartamát. A munkáltató a határozott idejű szerződéseket elsősorban a színészek
számára alkalmazta, így e szabályozás az ő foglalkoztatásukba hoz nagyobb biztonságot.
A törvény rögzíti a színházi szerződtetési rendszer sokéves hagyományainak megfelelő
gyakorlatot, biztonságot nyújtva ezzel a művészek és a foglalkoztatók számára egyaránt.
A 30.§-hoz
A művészek foglalkoztatása során egyes munkakörökben pl. színész a határozott idejű, míg
más, jellemzően csoportos munkakörökben, így például a zenekari tag, a határozatlan idejű
jogviszony a tipikus. A munkáltatók nem tartják életszerűnek, sőt esetenként
művészetellenesnek minősítik a határozatlan idejű foglalkoztatást. Ennek fő oka az, hogy nem
tudnak jogszerűen és egyszerűen megválni azoktól a művészektől, akiknek foglalkoztatását
szakmai okok miatt nem kívánják folytatni. A hatályos szabályozás szerint olyan indoklási
kötelezettségük van, amelynek alapjául legfeljebb a szakmai alkalmatlanságot tudják
megnevezni. Ennek bizonyítása rendkívül nehéz, sőt esetenként torz eredményt is hozhat.
A törvény az előadó-művészeti foglalkoztatás egyik kulcskérdésére új megoldást kínál. A
rendező vagy az igazgató nem azért nem foglalkoztat valakit, mert az rossz munkaerő, vagy
alkalmatlan a feladat ellátására, hanem azért, mert más a művészi elképzelése. E helyzetben
természetesen a legtöbbet még mindig a művész kockáztat, hiszen, a „más művészi
elképzelést” nem lehet jogi érvekkel vitatni. Ennek a hátránynak az elismerése és egyben
kompenzációja az új szabályozás.
A munkáltató felmondhatja a határozatlan időre szóló munkaviszonyt, amennyiben a felsorolt
munkakörben foglalkoztatottat nem tudja legalább a kötelező előadásszám vagy
szolgálatszám 50%-ának mértékéig ellátni feladatokkal. Ez nem szakmai alkalmasság vagy
alkalmatlanság kérdése, egyszerűen arról van szó, hogy más a művészi elképzelés, és ennek
ilyen foglalkoztatási következményei lehetnek.
Viszont ennek ára az, hogy az általános szabályok szerint járó juttatások (felmondási idő,
végkielégítés) mellett a művész további összegre válik jogosulttá. Megjegyezendő, hogy az
Mt. védelmi szabályainak (pl. védett kor, szakszervezeti tisztségviselők védelme)
érvényesülését nem érintik a fenti szabályok, valamint a munkáltató részéről fennálló
indokolási kötelezettséget sem.
Egyebekben a törvény rögzíti, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében lehetőség
van a minőségi csere alkalmazására, közalkalmazotti jogviszony esetében pedig szakmai
alkalmatlanság bizonyítására is.
A 31.§-hoz
A művészi munka a munkahelyen elrendelt, a rendelkezésre állási és a felkészülésre fordított
időből áll, hasonlóan a pedagógusok, vagy felsőoktatás oktatóinak munkaidő
szabályozásához.
33
A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt,
továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok
ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás), valamint az előadáshoz és
próbához kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátásához szükséges időtartamban
köteles munkahelyén tartózkodni.
A színpadi próbák a színházi munka leginkább időigényes részei, hiszen ezek alatt formálódik
a bemutatásra kerülő mű. A színpadi próba a színpadon zajlik, ahhoz, hogy a művészek és az
őket segítő művészeti és nem művészeti munkatársaik is maradéktalanul ismerjék feladatukat,
a színpadon kell újra és újra, jelmezben vagy anélkül, díszletekkel vagy jelzésekkel, fénnyel,
vagy anélkül, zenével, vagy anélkül próbálni az előadást, illetve annak részleteit (jeleneteket,
felvonást), majd egészét.
A hazai gyakorlat normává alakította a szakma íratlan szabályát, a négyórás színpadi próbát.
A színpadi próbának nem csak az időtartama, hanem jellemző időpontja is szakmai norma,
eltekintve a kivételes helyzetektől, 10-14 óra között tartják. Jellemző az íratlan norma erejére,
hogy a hatályos szabályozás szerint a zenekari tagok egy szolgálata (próba vagy előadás)
három óra, de színpadi próba esetében a zenekari szolgálat időtartama is négy óra.
A színház működéséhez egyéb próbák is hozzátartoznak, ezek azonban rendszerint
rövidebbek, és jellemzően nem igénylik a színpad, az ahhoz tartozó technikai feltételek
meglétét (pl. olvasópróba, zenejavító próba).
A munkahelyen kívüli felkészülés különösen a művészi munkakör ellátásához szükséges
egyéni szakmai tanulási és gyakorlási tevékenység, a művészeti tevékenységével összefüggő
előadások és más művészeti események látogatása, a szakmai képzés, továbbképzés, továbbá
a megfelelő színpadi megjelenéshez szükséges fizikai, pszichikai és esztétikai felkészülés.
E törvény nevesíti a teljes munkaidő szempontjából teljesítendő előadások számát is.
Az előadásszám tényleges teljesítése, mint minden más munkavégzés esetében is, attól függ,
hogy a munkáltató elrendeli-e a munkát, vagy sem. Ha nem rendeli el, vagy alacsonyabb
számban rendeli el, ezért a művészt hátrány nem érheti. Ha művész hibájából nem teljesül az
előadásszám, azt a hibát a munkajog eszközeivel kell megoldani.
A teljes munkaidő megállapításának legmeghatározóbb mércéje a munkakörbe tartozó és
elrendelhető előadásszám. A művészi tevékenység és egyben az előadó-művészeti szervezet
tevékenységének a célja e körben az előadás megvalósítása. Az összes egyéb munkafolyamat
(például próba, színpadi próba, főpróba) vagy a munkahelyen kívüli felkészülés ideje cél
nélküli, ha a művész nem teljesít előadást, azaz minden munkavégzés közvetve, vagy
közvetlenül az előadást szolgálja. Az előadásszámot csak az évad átlagában lehet
megállapítani, hiszen a színház sajátossága az, hogy a művészeit nem az általános normák,
hanem a művészi, gazdasági és technikai feltételek, lehetőségek, gyakran a közönség igényei
szerint foglalkoztatja. Ez hasonló a felsőoktatás oktatóinak tanításra fordított idejére
vonatkozó szabályozáshoz, amelynek mértékét a jogalkotó két félév átlagában határozza meg.
A 32. §-hoz
A szakmai sajátosságok alapján, a napi munkaidő tartamának alapulvételével a törvény 4 havi
munkaidőkeret előírására ad lehetőséget a munkáltatóknak. Munkaidőkeret megállapítása
esetében a munkaidőt a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
Ezen felül a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve
idénymunka esetében tizenkettő havi keretben is meghatározható.
34
A 33. § -hoz
További jogviszony létesítését az összeférhetetlenségi okok miatt a foglalkoztatott köteles
bejelenteni, hiszen az előadó-művészeti szervezeteknél foglalkoztatottakra jellemző, hogy
több helyen szerepelnek, közreműködnek egyidejűleg, ezek összehangolása nagyon pontos
előzetes tervezést igényel.
A 34. §-hoz
A táncos pályafutás a legrövidebb, legjobb esetben sem haladhatja meg a 25 évet, melynek
során a fizikum rendszerint oly mértékben károsodik, hogy a további, más munkakörben
folytatódó foglalkoztatás is gyakran kétséges. Ennek megoldására a törvény azt a lehetőséget
biztosítja, hogy a közalkalmazott táncos kétévente a Kjt. szerint magasabb fizetési fokozatba
léphet.
A táncművészek sajátos, semmilyen más közalkalmazotti munkakörrel össze nem
hasonlítható szakmai életpályát futnak be. Bár a hivatásos pálya igen fiatal korban kezdődik
(18-20 éves kortól), a táncosok szakmai pályafutásukat általában 40-45 éves korukban fejezik
be.
A táncosok munkaeszköze, a művészi kifejezés és alkotás eszköze az emberi test. A
táncművész a hivatásos pálya során sokszoros túlterheltségnek van kitéve. A szakmai
pályafutás során a sérülésveszély fokozott, és ha a sérülés bekövetkezik, akkor az akár
hosszabb időre, rosszabb esetben végleg lehetetlenné teszi a szakma gyakorlását.
Az igazán aktív korszak, ha valamilyen súlyosabb sérülés nem következik be, akkor is
legfeljebb 10-20 év. Ezt követően a test fokozatosan elfárad, és természetesen az évek múlása
is az átlagosnál lényegesen komolyabb, és hátrányos nyomokat hagy.
A hatályos szabályozás szerint, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi
nyugdíjáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm.rendelet alapján a magántáncosok 20, a többi táncos
25 év pályán eltöltött időt követően befejezhetik aktív pályafutásukat az öregségi nyugdíjazás
szabályait alapul véve.
Ez a szabály kedvező, hiszen legalább minimális egzisztenciális biztonságot nyújt számukra.
Azonban a megállapított nyugdíj csak az eltöltött szolgálati időt és az általános szabályok
szerinti jövedelmet veheti figyelembe. Ennek eredményeként a megállapított nyugdíjak alig
haladják meg a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegét. A táncművész mögött
a nyugdíj megállapításához minimálisan szükséges húsz évet alig meghaladó szolgálati idő áll
(a szolgálati idő alapján kb. 65%-os nyugdíj megállapítás a jellemző), míg a nyugdíj összegét
jövedelem oldalról meghatározó közalkalmazotti illetménye pedig a közalkalmazotti
illetménytábla közepe táján található. Vagyis amennyiben időközben nem szereztek
valamilyen rokon (pedagógus, koreográfus, balettmester, stb.) vagy más szakvégzettséget,
akkor egyetlen jövedelmük a minimális nyugdíj.
35
A 35.§-hoz
A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért - kollektív
szerződés vagy munkaszerződés alapján - külön díjazást kaphat. A művészi teljesítményeket
és feladatokat a munkabér (illetmény) nem képes önmagában differenciáltan tükrözni. Például
színész munkakört tölt be egyaránt az előadásban epizodistaként néhányszor megjelenő
művész és az előadás főszereplője, aki szinte végig jelen van a színpadon (aki miatt egyébként
esetleg nagyon sokan vesznek jegyet az előadásra). A külön díjazás az eltérő feladatok és
teljesítmények honorálását szolgálja.
A színházak életében természetes helyzet az, amikor a színpadi műszak dolgozói statiszta
jellegű feladatot is ellátnak egy-egy előadásban, az ezen paragrafusban szereplő szabályozás
az ilyen feladatért kifizethető díjazás mértékét szabályozza.
Az e törvény szerinti előadó-művészeti szervezetek társadalmi közszükségletet kielégítő
alapvető szolgáltatást nyújtanak. Az Mt. 129. §-a alapján a munkáltató ügyeletet rendelhet el e
közszükséglet folyamatos kielégítése érdekében. Az a foglalkoztatott, aki napi munkaidején
felül ügyeletet teljesít, ügyeleti díjra jogosult. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy
az alapilletmény legalább 40%-a.
Ezen díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja.
A 36. §-hoz
A színházi munkarend sajátosságait tükrözi a szabadság kiadására vonatkozó szabályozás,
továbbá hiánypótló jellegű a pótszabadság kérdésének szabályozása. A művészi és művészeti
munka fokozott pszichikai és gyakran fizikai terhelést jelent, rendkívül koncentrált és
megkülönböztetetten stresszel járó tevékenység. A szakasz (1) bekezdése a szabadság
kiadásának korlátozását is kezdeményezi, alárendelve a művész munkavállalókat az
intézménytípus sajátosságainak. A művészeknek nincs hétvégéjük, ünnepnapjuk, nagyon
nehezen regenerálódnak, szabadidejük is a munkájukkal terhelt, hiszen egy-egy előadásra
való felkészülés nem fejezhető ki valójában munkaidőben. Megjegyezzük továbbá, hogy a
korábbi szabályozásban a jogalkotó az érintett kör számára 12 nap munkaköri pótszabadságot
biztosított (3/1980. KM rendelet).
A 37-38. §-hoz
A zenekari, énekkari, valamint a tánckari tagok alkalmazása során az általános szabályok
érvényesek az ezen pontokban megfogalmazott eltérő szabályokkal, amelyek az eddigi
gyakorlatot tükrözik ezen a területen.
A 39-43. §-hoz
Az intézmény első számú vezetőjének kinevezése fontos döntés az előadó-művészeti
szervezet életében, hatása túlmutat magán az intézkedésen, hiszen középtávra meghatározza a
szervezet művészi arculatát, működésének legfőbb jellemzőit, az ország színházi palettáján, a
megye és a székhely kulturális életében betöltött szerepét. Ennek megfelelően a törvény -
tekintet nélkül az előadó-művészeti szervezet szervezeti formájára - egységes
szabályrendszert javasol az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti
szervezetekre. Erre azért van szükség, mert a közfeladat az eltérő szervezeti formában
36
működő szervezetek esetében is azonos, így a közpénzfelhasználás biztosítékainak is
azonosnak kell lenniük.
A törvény a jelenlegi és a módosítás alatt lévő költségvetési intézményi szabályozást veszi
alapul, újdonság, hogy pontosan szabályozza a pályázat kiírásának, a megbízás kezdetének és
lejártának, az értékelő-javaslattevő szakmai bizottság felkérésének időpontját, a bizottság
összetételét és feladatait, véleményük megismertetésének kötelezettségét.
A szakmai bizottság munkájának fontos eleme a megfelelő szakmai reprezentáció és a
nyilvánosság.
A vezetői megbízás határozott időre szól, azonban - ha a felek eltérően nem állapodnak meg
- februárban kezdődik, a színházi szokásoknak megfelelően, hogy az új évadra történő
szerződtetést már az új direktor végezhesse. Lényeges, hogy a pályázati eljárás már jóval (hat
hónappal) a határozott idő lejárta előtt meginduljon, így biztosítja a folyamatos munkát és az
esetleges váltásra való felkészülést is.
A 44. §-hoz
E szakaszban határozza meg a törvény során alkalmazandó alapfogalmakat. Mivel a speciális
ágazati, az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozó fogalmakat a jogrendszer megfelelő
szinten eddig nem fogalmazta meg, nagyszámú értelmező rendelkezés szükséges a törvény és
a végrehajtási rendeletek pontos értelmezhetősége érdekében.
Valamennyi fogalom a szakmai szokások alapján, a gyakorlatban használt fogalmak
felhasználásával került meghatározásra. Így a jogalkotó számára sok helyen esetlegesnek tűnő
meghatározások mögött komoly művészeti megfontolások állnak. Például a kortárs magyar
dráma és a kortárs magyar zenemű között különbség, hogy dráma esetében a 15 évnél
régebben elhunyt szerző műve már nem számít kortársnak, míg a zenemű esetében ez a határ
30 év.
A 45-46. §-hoz
Ezen szakaszok a törvény hatálybalépését és az átmeneti rendelkezéseket határozzák meg,
mivel a bevezetés évében rövidebb idő áll rendelkezésre a nyilvántartásra.
A 47. §-hoz
Felhatalmazást ad a Kormány és a miniszter részére a törvényben meghatározott
részletszabályok kidolgozására.
48. §-hoz
Az adórendszerbe beépített ösztönző elemekkel új szereplőket sikerülhet bevonni a színházak
támogatásába, kibővítve a támogatók körét a gazdasági élet szereplőivel is. Az előadó-
művészeti területet támogatók körének bővítése, a szponzoráció előmozdítása, ezáltal a
közvetlen állami támogatások további bővítésének mérséklése céljából társasági
adókedvezményt vezet be.
37
A jegybevétellel limitált támogatás megjelenése valóságosan több szegmensűvé tenné a
bevételi oldalt. Az állam és a fenntartó önkormányzat túlsúlyos jelenléte csökkenhetne végre,
és a színház legfontosabb teljesítménymutatója, a jegybevétel is valóságos tényezővé válna.
A 49.§-hoz
A módosítás célja az ekho személyi hatályának pontosítása és kiegészítése olyan színházi
munkakörökkel, amelyeket az alkotás, előadás folyamatát közvetlenül érintik.
Javasoljuk, hogy a színházi területen dolgozó fodrászokra, maszkmesterekre és más színházi
szakmákra is kiterjedjen az ekho választásának lehetősége, mivel ezen szakmák a színházi
alkotó folyamatban éppen olyan nélkülözhetetlen tevékenységek, mint a „díszletező, díszítő”
szakmák, ezáltal elismerésre kerülne ezen tevékenységek sajátossága.
38