﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
„ItóiÁGOYÜLÉS HIVATAL
Irttejetf. 2008 OKI 27.
T/6644. számú
törvényjavaslat
az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
2008. október
2
2008. évi.....törvény
az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
l.§
(1)	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban At.) 3. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A közigazgatási hivatal:]
,,h) ellenőrzi az anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a betűrendes névmutatókat,
valamint az apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartását (a továbbiakban:
anyakönyvi nyilvántartások) és az anyakönyvvezető tevékenységét;”
(2)	Az At. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, a 6. § helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az anyakönyvi adatok védelme, az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintése
6.	§ (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, az anyakönyvi nyilvántartásokba állami vagy
önkormányzati szerv nevében eljáró személy a felhasználás céljának és jogalapjának .
igazolása mellett jogosult betekinteni.
(2)	Az anyakönyvvezető az anyakönyvek teljes adattartalmának megismerésére törvényben
feljogosított szerv részére anyakönyvi másolatot ad ki.
(3)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető a nyilvántartás adataiba való
betekintésről hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza a betekintő személy nevét, azt,
hogy mely állami vagy önkormányzati szerv nevében jár el, valamint a betekintés célját és
jogalapját.”
(3)	Az At. a 15. §-át követően a következő alcímmel, valamint a következő 15/A. §-sal
egészül ki
3
„A hivatali helyiség, a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének
helyszíne
15/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az
anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.
(2)	A települési önkormányzat biztosítja a házasságkötésre, továbbá a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget, amelyben a házasságkötés, valamint a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése történik.
(3)	A házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az erre kijelölt hivatali
helyiségen kívül engedéllyel történhet.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt engedély esetén az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik
közre a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hivatali
helyiségen kívüli lebonyolításánál, ha a felek
a)	a tanúk, - és ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét
biztosítják,
b)	gondoskodnak a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése ünnepélyes
kereteinek megteremtéséről,
c)	gondoskodnak az anyakönywezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
d)	egyidejűleg gondoskodnak az anyakönyvvezető őrizetében lévő anyakönyvnek a
házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszínére való szállításáról
és a hivatali helyiségbe való biztonságos visszaszállításáról, valamint az anyakönyv
helyszínen való biztonságos kezelésének feltételeiről.
(5)	A házasság megkötésének és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényben
előírt módját és ünnepélyességét akkor is biztosítani kell, ha az hivatali helyiségen kívül
történik.”
(4)	Az At. 27/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
4
„(6) A házastársa nevét viselő személy házasságkötés folytán szerzett neve névváltoztatással
megváltoztatható, ha
a)	a házasság megszűnt, és
b)	személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában
használta.”
„(8) A házassági név megváltoztatására a születési név megváltoztatására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 28. § (2) bekezdését, a 28. § (4)-(6) bekezdését és a
28/A. § (2) bekezdés c) pontját, valamint a 28/A. § (4) bekezdését.”
2.§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A nyilvántartás tartalmazza a polgár]
,,k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének
helyét;”
(2)	Az Nytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya
alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának
megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt,
menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha
jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett
magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozás
nyilvántartásba vételét követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át
kell vezetni.”
(3) Az Nytv. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:]
,,c) az anyakönyv;”
(4)	Az Nytv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvbe, valamint a
bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett - a 11. § (1) bekezdésében
meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”
(5)	Az Nytv. 21. §-a a következő 1) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:]
„1) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a
közjegyző.”
(6)	Az Nytv. 25. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az
eljárásban érintett polgár személyi azonosítóját az alábbi szerveknek köteles átadni:]
,,c) a házasulok a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;
d)	a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat
felbontására irányuló perben, a nyilvántartással kapcsolatos peres ügyekben, valamint a holttá
nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a
bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;”
3.§
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a
közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.”
6
4.§
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 15. § a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az
adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult: ]
„a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá
személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója,
név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési
ideje, neme, családi állapota, a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének helye, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,”
5.§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 5/A. alponttal
egészül ki:
[(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]
„5/A. a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;”
6.	§
(1)	Ez a törvény 2009. január 1 -jén lép hatályba.
(2)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete
a)	II. pont 1. alpontjában az „1500” szövegrész helyébe a „3000”,
b)	X. pont 1. alpontjában a „házassági név megváltoztatására” szövegrész helyébe a
„házassági névviselési forma módosítására”,
c)	X. pont 3. alpontjában a „20000” szövegrész helyébe a „30000”
7
szöveg lép.
(3)	Az Nytv. 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „a házasságkötés helye” szövegrész helyébe a
„a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye”, 17. § (4)
bekezdésében az „ellopásának” szövegrész helyébe az „eltulajdonításának” szöveg lép.
(4)	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény 20. § (3) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a
„házastárs, bejegyzett élettárs” szöveg lép.
(5)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. § (2) bekezdés e)
pontjában a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa”, a 45. § (2)
bekezdés a) és g) pontjában a „házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának,
bejegyzett élettársának” szöveg lép.
(6)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 10. § (1) bekezdésében a „házasságkötés,
válás” szövegrész helyébe a „házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, válás,
bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése”, 10. § (4) bekezdésében az „és a bíróságok”
szövegrész helyébe a „ , bíróságok és a közjegyzők” szöveg lép.
(7)	Hatályát veszti
a)	a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Csjt.) 2. § (3) bekezdésében a „ , az erre rendelt hivatalos helyiségben” szövegrész,
b)	a Csjt. 2. § (4) bekezdése,
c)	az At. 3. § (2) bekezdés c) pontja.
(8)	Ez a törvény a hatálybalépését követő 15. napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) és a hozzá kapcsolódó anyagi és eljárási törvények
módosításáról rendelkezik. A módosítások indoka egyrészt az anyakönyvi szabályok minimális, de
alkalmazást könnyítő korszerűsítése, másrészt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi
CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Bét.) alkalmazását megkönnyítő szabályok elfogadása. Az
At. módosításai a részletes indokolásban kifejtettek szerint biztosítják a névviseléshez való jog
teljesebb érvényesülését, újraszabályozzák az anyakönyvi nyilvántartásokba való betekintés
rendszerét, és törvényi szintre emelik az eddig miniszteri rendeleti szinten rögzített alapvető eljárási
szabályokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az At. módosítását három körülmény indokolja.
A házasságkötésre, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiség biztosítása
önkormányzati feladat, ezért az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján törvényi szintű
szabályozást igényel. A Javaslat ehhez a módosításhoz kapcsolódóan részletesen meghatározza a
hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen
kívül történő létesítésének szabályait is. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi
IV.	törvény (a továbbiakban: Csjt.) 2. § (3) bekezdése szerint a házasságkötés a hivatalos
helyiségben történik, e szabály alól azonban a jegyző rendkívüli körülmény esetén felmentést
adhat. Ennek részletes szabályait azonban sem a Csjt., sem az At. nem határozza meg. A
törvénymódosítás szükségességét a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés iránti egyre növekvő
igény indokolja.
Mivel a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos
helyiségen kívül történő létesítésének engedélyezése eljárási jellegű kérdés, a
részletszabályok az At.-ben nyernek elhelyezést. A szabályozás azt célozza, hogy a
házasságkötő termen kívül is biztosítható legyen a házasságkötés ünnepélyessége,
9
megteremthetőek legyenek a házasságkötéshez szükséges törvényi feltételek, és biztosítható
legyen az anyakönyv biztonságos szállítása, tárolása.
Garanciális szempontokból szükséges az anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés
szabályainak törvényi szintre emelése. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat két módosítást hajt
végre: a betekintés engedélyezése az anyakönyvvezetők hatáskörébe kerül, és minden állami
szervre egységes szabályok fognak vonatkozni az engedélyezés elbírálásakor. A betekintésre
vonatkozó első módosítás indoka a közigazgatási hivatalok leterheltségének csökkentése és az
eljárás gyorsítása, ugyanis az anyakönyvvezetők is rendelkeznek azokkal az információkkal,
amelyek alapján meg tudják ítélni, hogy jogos-e a betekintés engedélyezése. A második
módosítás megszünteti az engedély nélküli betekintésre jogosultak körét, mivel az engedély
nélküli betekintésre is csak akkor volt lehetőség, ha az az adott szerv feladat- és hatáskörébe
tartozó ok miatt volt szükséges, egyéb szervek pedig a cél és jogalap igazolásával tekinthettek
be az anyakönyvi nyilvántartásokba. A két jogalap gyakorlatilag megegyezik egymással, ezért
a Javaslat megszünteti a jogosultak közötti indokolatlan különbségtételt. A Javaslat nem
rendelkezik külön az adatalany betekintési jogáról, ugyanis a személyes adatok védelméről és
a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 11. § (1) bekezdése és
12.	§ (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 68. § (1) bekezdése alapján az érintett betekintési
joga biztosított.
A Javaslat a névviseléshez fűződő jog minél teljesebb érvényesülését biztosítja a házassági
név megváltoztatásának szabályozásával. Az új rendelkezések megfelelő egyensúlyt
teremtenek a közérdek, az állami nyilvántartások pontosságához fűzött érdek védelme,
valamint mások jogainak tiszteletben tartása és az egyén érdeke között. A házastársuk nevét
házassági névként viselő személyek méltánytalan helyzetbe kerülhetnek akkor, ha házassági
nevüket nem az anyakönyvben szereplő formában viselték akár a társadalmi hagyományok,
akár a hatóság tévedése miatt, és a házasság megszűnése után semmilyen módon nem tudják
az általuk viselt nevet tovább viselni, ha a tévedésre és a név kijavítására egy esetleges
okmánycsere kapcsán fény derül. A gyakorlatban tömegesen előforduló eset, hogy a személyi
igazolvány kiállításakor nem vették figyelembe a névben szereplő ékezeteket sem a férj, sem
a férje nevét házassági névként viselő feleség tekintetében. A házassági név
megváltoztatásának lehetővé tételével biztosítható, hogy a volt házastárs azt a nevet
viselhesse tovább, mellyel adott esetben már teljesen azonosult. Erre azonban csak akkor
10
kerülhet sor, ha személyazonosító okmánnyal (pl. személyazonosító igazolvány) vagy a
személyazonosító igazolvány kiállításának alapjául szolgáló irattal igazolni tudja, hogy volt
házastársa nevét a kért formában viselte. Az előbbi feltételnek köszönhetően a volt házastárs
nevéhez való joga sem sérül, mivel a házassági névként viselt név nem akármilyen másik
névre változtatható meg, hanem csak olyan formára, amit ő is viselt.
A 2-4. §-hoz
Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta a Bét.-et, amely 2009. január 1-jén lép
hatályba. E §-ok célja a Bét. alkalmazását megkönnyítő szabályok megalkotása.
A módosítások egy része a bejegyzett élettársi kapcsolatra, valamint a bejegyzett élettársi
státuszra vonatkozó adatok — mint személyes adatok - továbbítása törvényes feltételeinek
megteremtését szolgálja. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 8. § (1) bekezdése szerint ugyanis a
személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor
kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az
adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Ennélfogva az
adattovábbításról rendelkező törvényeknek a bejegyzett élettársi kapcsolatra kiterjedő
adattartalmáról külön rendelkezni kell.	.
A módosítások egy másik csoportját az indokolja, hogy egyes törvények a házasság bírói úton
történő felbontásáról rendelkeznek, amelyen a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
teljes körűen nem érthető, hiszen utóbbi esetben a jogviszony közjegyző által történő
megszüntetésének is helye van. Ilyen esetekben ennek a kiemelése szükséges.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása egyrészt azért szükséges, mert a bejegyzett élettársakra a Csjt.
rendelkezéseit kell alkalmazni, így a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a helyét a
személyi adat- és lakcímnyilvántartásba is be kell jegyezni; másrészt a jogalkalmazási
gyakorlat tapasztalatai alapján pontosítani kell az adatszolgáltatás teljesítésére köteles szervek
meghatározását, valamint az archívum adattartalmát. A nyilvántartás korszerűbb
működésének biztosítása céljából meg kell teremteni annak a törvényi feltételét, hogy az
anyakönyvvezető az anyakönyvi változásokat közvetlenül rögzíthesse a nyilvántartás
adatbázisába.
11
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 1. § (3) bekezdése a házassági
perekre vonatkozóan tartalmazza azt az utalást, hogy a bíróság döntése szükséges a házasság
érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a
házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához. A Bét. 2. §-ában foglalt sommás
utaló szabály megfelelő abban az esetben, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat érvényességének,
létezésének, nemlétezésének megállapítása a per tárgya, illetve, ha a bejegyzett élettársi
kapcsolatot a bíróság szünteti meg a házasság felbontására irányadó szabályok szerint. A Bét.
szerint azonban a bejegyzett élettársi kapcsolatot bizonyos feltételek mellett a közjegyző is
megszüntetheti. A közjegyzői megszüntetéssel kapcsolatban is ki kell mondani, hogy a
megszüntetésre nem jogosult a közvetítő, ahhoz a közjegyző döntése szükséges.
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 15. § a) pontja adattovábbításra vonatkozó
rendelkezést tartalmaz, ezért annak kiegészítése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolatra
vonatkozó adatok tekintetében is.
Az 5. §-hoz
Méltányossági szempontból indokolt, hogy az At. új 27/B. § (6) bekezdése szerinti
névváltoztatási eljárás illetékmentes legyen, a Javaslat ennek megfelelően módosítja az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át.
A 6. §-hoz
A módosítások hatályba lépése a Bét. hatályba lépéséhez igazodik. Az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény egyes eljárási illetékeinek növelését gazdasági racionalitás indokolja. Az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a
statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása az adattovábbításra vonatkozó
garanciális követelmények miatt szükséges. A Csjt.-ből hatályukat vesztik azok a
rendelkezések, melyek a házasságkötés hivatali helyszínére vonatkozóan tartalmaztak
előírásokat, tekintettel arra, hogy ezek a továbbiakban az At. rendelkezései között nyernek
szabályozást.	" . .