﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2008 OKT 2 7,
T/6645. számú
törvényjavaslat
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: dr. Székely Tamás
egészségügyi miniszter
Budapest, 2008. október
2008. évi... törvény
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
1. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ e) gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános
szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti eszköz,”
2- §
Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 21. § (1) bekezdésének aa) és d) pontja szerinti hatóság által - a külön
jogszabály szerint - kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért
a biztosított dobozonként, gyógyászati segédeszközért pedig vényenként a külön
jogszabályban meghatározott összegű díjat fizet.”
3.	§
(1)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének o) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
,,o) a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél
számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására
vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása
szabályainak, illetve egyes ellátások részleges térítési díjának,”
[meghatározására. ]
(2)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„ t) az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő
befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már
1
befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó
szabályok,”
[meghatározására. ]
(3)	Az Ebtv. 83. §-ának (3) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
,,f) az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány
kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díjak megfizetésére vonatkozó eljárási szabályokat,
g)	a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének
felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb
rendelkezéseket.”
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
4.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-a a
következője ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
,,y) egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden
tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges
ya) egészségügyi szakképesítés vagy
yb) egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete.”
5.	§
(1)	Az Eütv. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kezelőorvos a kötelező védőoltás elhalasztásáról dönt, ha
a)	a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges,
vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan
befolyásolná és
b)	a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket jelentősen nem
veszélyeztető ésszerű időn belül az a) pont szerinti körülmény olyan változása várható,
amely a beteg védőoltásban részesítését lehetővé teheti.”
(2)	Az Eütv. 58. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (2)-(7) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre módosul:
2
„(2) Az elhalasztott kötelező védőoltást a halasztásra okot adó körülmény megszűnését
követően haladéktalanul pótolni kell.
(3)	A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője a beteg lakóhelye
szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezheti a védőoltás
alóli mentesítést, ha
a)	a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges,
vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan
befolyásolná, és
b)	az a) pont szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható.
(4)	A (3) bekezdés szerinti eljárás alatt - annak jogerős befejezéséig - az adott
védőoltás vonatkozásában a (7) bekezdés szerinti írásbeli felszólításnak vagy az adott
védőoltás határozattal való elrendelésének nincs helye. Ha a védőoltást korábban
határozattal már elrendelték, és ezen védőoltás vonatkozásában eljárás indul a (3)
bekezdés alapján, akkor a mentesítési eljárás jogerős befejezéséig a védőoltást
elrendelő határozat nem hajtható végre. A mentesítés tárgyában hozott határozattal
szemben a beteg, a beteg törvényes képviselője vagy a kezelőorvos élhet
jogorvoslattal.”
(3)	Az Eütv. 58. §-ának e törvénnyel (7) bekezdésre átszámozott eredeti (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli
felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást
határozattal rendeli el. A határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Két.) rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv
közvetlen járványveszély fennállása esetén - a veszélyhelyzet szerint meghatározott
védőoltások köre tekintetében - a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság
kimondása során - a Két. 101. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -
megfelelő teljesítési határidőt kell megállapítani.”
(4)	Az Eütv. 58. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (7) bekezdés alkalmazásában közvetlen járványveszélynek minősül, ha az 57.
§ (2) bekezdésének b) pontja szerinti védőoltás késedelme mások életét vagy testi
épségét tömegesen, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”
6.	§
(1)	Az Eütv. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül - a sürgősség
igényétől függetlenül - az orvos által rendelt
a)	olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel
a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják (mentőszállítás), vagy
b)	a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő - gyógyintézetből
gyógyintézetbe történő - őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása
közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen.”
(2) Az Eütv. 94. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti
(5)	bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) Mentésnek minősül továbbá
a)	a külön jogszabályban meghatározott életmentő tevékenységhez az azt végző
orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés),
b)	életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv
sürgős szállítása,
c)	mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges
balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a
veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség),
d)	mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében,
meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás).”
7.	§
Az Eütv. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem
igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi ellátás elérhetősége akkor nem
biztosítható másként, ha a beteg
a)	szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét,
b)	csak speciális testhelyzetben szállítható,
c)	mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi
lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát,
d)	fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem
vehet igénybe,
e)	ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy más szokásos
közlekedési eszköz hiánya vagy annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más
tényező veszélyeztetné.
(3)	Betegszállítás külön jogszabályban foglaltak szerint a gyógyintézetből elbocsátott
beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően
a)	a beteg az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti okok miatt a gyógyintézetet más
módon nem tudja elhagyni, vagy
4
b)	a fekvőbeteg-gyógyintézetből a beteg otthonába történő eljutása az
elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem
biztosított.”
8.	§
Az Eütv. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel
kapcsolatos egyes eljárásokkal - ideértve a szakhatósági eljárásokat is -, továbbá az
egyszer használatos orvostechnikai eszközök újrafelhasználásának jóváhagyásával
összefüggő eljárásokért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
9.	§
Az Eütv. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv által e törvény alapján az egészségügyi
szolgáltatók működési engedélyezése körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy
igazgatási szolgáltatásért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
10.	§
(1)	Az Eütv. 110. §-ának (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e
törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet
mellett végezhető.
(2)	Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is
figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi
szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező
továbbképzési kötelezettségét teljesített, a működési nyilvántartásba bejegyzett
személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység - a (4) és (10)
bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési
nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett
végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,
a)	aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt,
5
b)	akit a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdése alapján töröltek, a
törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba
történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig,
c)	aki a működési nyilvántartásban szerepel, de az egészségügyi
tevékenységvégzést több mint 3 éve szünetelteti, a külön jogszabályban meghatározott
feltételek teljesítéséig, vagy
d)	aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi
tevékenység végzésében közreműködik.”
(2)	Az Eütv. 110. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A (3) bekezdés szerint felügyeletet ellátó személy köteles a felügyeleti
tevékenység ellátását legkésőbb annak megkezdésétől számított 10 munkanapon belül
a felügyelt személy 112. § (4) bekezdése a), f) és m) pontjára vonatkozó adataival
együtt bejelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek. A felügyelet során a
felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai
tevékenységért teljes felelősséggel tartozik. A felügyeletet ellátó személy a felügyeleti
tevékenység ellátásáért a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési pontokra
jogosult.”
(3)	Az Eütv. 110. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A működési nyilvántartást vezető szerv
a)	a külön jogszabályban meghatározott, külföldi oklevelek és bizonyítványok
elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság
ellenőrzését végző szerv részére annak megkeresése esetén - az egészségügyi
tevékenység végzéséhez szükséges egészségügyi szakképesítések megszerzését
igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb
tanúsítványok elismerése során, az elismerés jogszabályban meghatározott feltételeit
képező adatok körében - tájékoztatást nyújt a működési nyilvántartásban szereplő
egészségügyi dolgozókra vonatkozó, a működési nyilvántartásba felvett adatokról,
valamint az azokban bekövetkezett változásokról,
b)	kezeli az a) pont szerinti feladatokat ellátó, külön jogszabályban meghatározott
szervtől származó, az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartását, illetve
egészségügyi tevékenységvégzési jogosultságát érintő adatokat.”
H.§
(1)	Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az]
,,c) aki a kérelem benyújtásakor már esedékes, kötelező, a kérelmező
egészségügyi szakképesítése - több szakképesítés esetén legalább egy szakképesítése
-	tekintetében fennálló továbbképzés elvégzését, valamint - a jogszabályban
meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét hitelt
6
érdemlően nem igazolja, vagy a (12) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését
hitelt érdemlően nem igazolja,”
(2)	Az Eütv. 112. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Nem vehetőfel a működési nyilvántartásba az]
„g) aki a 113. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét nem
teljesíti.”
(3)	Az Eütv. 112. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	az egészségügyi dolgozó neme, neve, születési neve, születési helye és ideje,
anyja születési neve, lakóhelye (tartózkodási helye), állampolgársága,
b)	a megszerzett egészségügyi szakképesítés megnevezése, az erről kiállított
bizonyítvány, oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá á kiállító
intézmény megnevezése, a képzés nyelve,
c)	a jogszabály által előírt továbbképzés(ek) elvégzésének időpontja(i) az adott
szakképesítés(ek) tekintetében, valamint a megújítás időpontja az adott
szakképesítés(ek) tekintetében,
d)	idegen nyelv vagy nyelvek ismeretének szintje, típusa, az arról kiállított
bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat száma, kiállításának helye és ideje, a
kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt
magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kör megjelölése,
e)	a korlátozott alkalmasság,
f)	a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján
történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület
megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a
munkavégzésre irányuló jogviszony jellege,
g)	a működési nyilvántartás meghosszabbításának kezdő, befejező dátuma, a
meghosszabbítás alapjául szolgáló, az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének
oka, kezdő, befejező dátuma,
h)	a tudományos fokozat,
i)	az egészségügyi dolgozó szakmai kamarai tagságának ténye, a tagság kezdete
és megszűnése,
j) az egészségügyi dolgozóval szemben az e törvény szerinti eljárás keretében
kiszabott jogerős büntetés ténye a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése
napjának megjelölésével együtt,
k) az egészségügyi dolgozó alap- és működési nyilvántartási száma,
l) a külföldi munkavégzés helye, időtartama,
m) a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a
felügyeletet ellátó személy neve, működési nyilvántartási száma,
n) a 110. § (16) bekezdés b) pontja szerint kapott, az egészségügyi dolgozó
külföldi tevékenységvégzési jogosultágát érintő adat.
7
(5) Az egészségügyi dolgozó a (4) bekezdés szerinti adatokat - a (4) bekezdés n)
pontja szerinti adat kivételével - a nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg
jelenti be. Az egészségügyi dolgozó a (4) bekezdés a)-g) és k)-m) pontok szerinti
adatokban bekövetkezett változást - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a változás
bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni.”
(4)	Az Eütv. 112. § (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Hivatalból — az a)-e) pontok szerinti adatok keletkezését, változását követő 30 napon
belül — értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet]
-	,,b) a külön jogszabályban meghatározott továbbképző helynek minősülő
intézmény a (4) bekezdés c) pontja szerinti továbbképzések elvégzéséről, továbbá a
104. §-ban meghatározott nem-konvencionális eljárások körébe tartozó szakképesítés
megszerzéséről,”
(5)	Az Eütv. 112. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A működési nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási
szerv vezeti.
(9)	A (4) bekezdés b)-d), f) és k) pontjai, továbbá a) pontjából az egészségügyi
dolgozó neve bárki számára megismerhető adat.
(10)	Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely
megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartama a
nyilvántartott személy kérelmére
a)	újabb ötéves időtartamokra megújítható vagy
b)	egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon
történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható.”
(6)	Az Eütv. 112. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A működési nyilvántartást vezető szerv az orvos, fogorvos egészségügyi dolgozó
működési nyilvántartásból való törlésének tényéről, valamint az orvosok, fogorvosok
(4)	bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti adatairól a működési nyilvántartásból való
törlést vagy az abba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen
adatokban bekövetkezett változásokról havi rendszerességgel - külön törvény szerinti
hatósági ellenőrzés elvégzése céljából - elektronikus úton tájékoztatást nyújt az
egészségbiztosítási szerv részére.”
12. §
8
Az Eütv. a következő 112/A. §-sal egészül ki:
„112/A. § (1) A 112. § (10) bekezdés a) pontja szerinti megújításra vonatkozó
kérelmet a működési nyilvántartás lejáratának napjáig lehet benyújtani. A 112. § (10)
bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás iránti kérelmet a szüneteltetés tényének
igazolásával együtt, annak megkezdése előtt, de legkésőbb a szüneteltetés
megkezdésétől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előre nem tervezhető események -
különösen súlyos betegség, baleset - miatti szüneteltetés esetén a meghosszabbítás
iránti kérelem előterjesztésére - a szüneteltetés tényének igazolásával együtt - az
esemény bekövetkeztét követően 90 napig van lehetőség.
(3)	A 112. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a nyilvántartott személy a
külön jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása miatt szünetelteti az
egészségügyi tevékenységet, abban az esetben kérelmére a közfeladat ellátásának
teljes idejével hosszabbodik meg a működési nyilvántartás időtartama.
(4)	A meghosszabbítás iránti kérelem - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a működési nyilvántartás lejárta napját követően nem nyújtható
be, akkor sem, ha az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti határidő még nem telt el.
(5)	A szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnését a működési nyilvántartásban
szereplő személy 30 napon belül köteles bejelenteni.”
13. §
(1)	Az Eütv. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - az (5) bekezdés
szerinti eljárásban - törli azt a személyt,
a)	aki a 112/A. § szerint nyilvántartását az ott meghatározott határidőben nem
újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét
jogerősen elutasították,
b)	aki 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztést kimondó, illetve
foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll,
c)	akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv
az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,
d)	akit belátási képessége csökkenése következtében az egészségügyi
államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,
e)	aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a
nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,
f)	aki a 112. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti továbbképzési kötelezettsége
teljesítését a működési nyilvántartása időtartamának lejárta előtt, vagy legkésőbb a
113. § (5) bekezdés szerinti felhívásra nem igazolja,
9
g)	aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet - ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik - a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés
működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg,
h)	aki elhalálozott.”
(2)	Az Eütv. 113. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési nyilvántartásba vételre, megújításra, illetve meghosszabbításra
vonatkozó feltételek fennállása esetén az egészségügyi dolgozó a működési
nyilvántartásba akkor vehető fel, működési nyilvántartása akkor újítható vagy
hosszabbítható meg, ha írásban nyilatkozik arról, hogy Magyarországon kívül
egészségügyi tevékenységet
a)	végzett vagy végez és az egészségügyi tevékenység végzésének helye
szerinti állam(ok) jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység
gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi
intézkedés hatálya alatt,
b)	nem végzett és nem végez.”
(3)	Az Eütv. 113. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A működési nyilvántartást vezető szerv a működési nyilvántartás megújítására
nyitva álló határidő lejárta előtt 60 nappal írásban, az egészségügyi államigazgatási
szerv és - ha az egészségügyi dolgozó munkáltatója ismert - a munkáltató egyidejű
értesítése mellett értesíti az egészségügyi dolgozót a működési nyilvántartása lejártáról
és felhívja az egészségügyi dolgozót a továbbképzési kötelezettségének határidőben
történő igazolására. A felhívást - ha az egészségügyi dolgozó eddig az időpontig
továbbképzési kötelezettsége teljesítését nem igazolta - az első felhívás kézbesítését
követő 30 nap múlva meg kell ismételni. A felhívások eredménytelensége esetén a
második felhívás kézbesítését követő 30. nappal határozattal kell megállapítani, hogy -
a határozat napjával - az egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásból törlésre
kerül.
(6)	A működési nyilvántartást vezető szerv jogosult a (4) bekezdés a) pontja szerinti
nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatban megkeresni az illetékes külföldi hatóságot.”
14.	§
Az Eütv. a 113. §-t követően a következő 113/A. §-sal egészül ki:
„113/A. § Az egészségügyi államigazgatási szerv által az egészségügyi
szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartása körében
kérelemre lefolytatott eljárásért - az egészségügyért felelős miniszternek az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott -
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
10
15.	§
Az Eütv. 114. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert
működtető egészségügyi államigazgatási szerv részére egyes kérelemre lefolytatott -
nem közfeladat ellátása érdekében történő adatszolgáltatás iránti vagy a
monitoringrendszer adattartalmának egyedi feldolgozását igénylő kérelem teljesítésére
irányuló - eljárásaiért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási
díjat kell fizetni.”
16.	§
Az Eütv. 159. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kutatási tervet a fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője, egyéb egészségügyi
szolgáltató esetében a külön jogszabályban kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője -
a miniszter rendeletében meghatározott - erre a célra létrehozott független, orvos,
jogász, teológus, etikus és pszichológus szakemberekből álló bizottság által készített
szakmai és etikai vélemény birtokában engedélyezi. Az engedélyező az engedély
kiadására irányuló eljárása során a szakmai és etikai véleményhez kötve van. Ha az
intézmény vezetője egyben a kutatás vezetője is, akkor az engedélyezésre külön
jogszabályban foglaltak szerint az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult. A
bizottság elutasító véleménye esetén a gyógyintézet, illetőleg az egészségügyi
szolgáltató vezetője az ETT-hez fordulhat a vélemény felülvizsgálata érdekében.”
17.	§
Az Eütv. a 164/A. §-t követően a következő 164/B. §-sal egészül ki:
„164/B. § Az orvostudományi kutatás, valamint a 164/A. § szerinti beavatkozással
nem járó vizsgálat engedélyezési eljárásáért - az egészségügyért felelős miniszternek
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott
-	igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
18.	§
Az Eütv. 207. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az átültetéssel összefüggésben végzett jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai
szolgáltatások igazolható díjának a donor részére történő kifizetése nem minősül az (1)
bekezdés szerinti adományozás ellenértékének.”
19. §
11
Az Eütv. 218. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a
következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdés
számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(1) Rendkívüli halál esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatósági eljárást
kell lefolytatni és az elhunyt hatósági boncolását kell elrendelni.
(2)	Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja
merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell
elrendelni.
(3)	A hatósági, illetve az igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának,
bekövetkezése körülményeinek tisztázása.”
20. §
(1)	Az Eütv. 220. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kórbonctani vizsgálat, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás során szerv,
illetve szövet
a)	a halál alapjául szolgáló betegség, a halál közvetlen okának, továbbá a halál
körülményeinek megállapítása, vagy
b)	amennyiben ellene az elhunyt életében nem tiltakozott, oktatás és kutatás,
egyéb gyógyító célú felhasználás, valamint a 211. § (1) bekezdés szerinti eljárás
érdekében távolítható el.”
(2)	Az Eütv. 220. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kórbonctani, illetve a hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás elvégzése után
a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani.”
21. §
Az Eütv. a 237. §-t követően a következő 237/A. §-sal egészül ki:
„237/A. § A külön jogszabályban meghatározott szerv részére az egészségügyi
szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásáért - az egészségügyért felelős
miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében
meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
22. §
(1)	Az Eütv. 243. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(5) Nem magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett
halála esetén
a)	kórbonctani vizsgálat az elhunyt közeli hozzátartozójának kérelmére,
b)	hatósági vagy igazságügyi boncolás rendkívüli halál esetén
végezhető el. Ezek során szervet, szövetet csak a halál okának és körülményeinek
megállapítása céljából szabad kivenni.”
(2)	Az Eütv. 243. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A haemopoetikus őssejtet tartalmazó köldökvémek a Magyar Köztársaság
területéről külföldre történő szállításának feltétele, hogy a köldökvér külföldre
szállítását és külföldön történő feldolgozását, tárolását végző szervezet, a külön
jogszabály szerinti engedélyezési eljárás során a külföldi hatóság e tevékenységekre
vonatkozó engedélyét bemutassa, illetve hitelt érdemlő módon igazolja, hogy e
tevékenységek végzésére az annak helye szerinti államban jogosult.
(11)	Nem tekinthető a (7) bekezdés szerint haszonszerzésnek - az átültetéssel
összefüggésben végzett - jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai szolgáltatások
igazolható díja.”
23.	§
(1)	Az Eütv. 247. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„ m) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés rendjét,”
[rendeletben megállapítsa.]
(2)	Az Eütv. 247. §-ának (1) bekezdése a következő p)-r) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„p) a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos kötelezően nyilvánosságra
hozandó eredményességi adatok, statisztikák körét, a nyilvánosságra hozatal módját és
helyét, továbbá az ellenőrzés módját,
q) a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra, a rendkívüli
halál esetén ellátandó feladatokra, a hatósági és igazságügyi orvosi boncolásra, a
holttest szállítására, tárolására, az ehhez kapcsolódó költségek viselésére, valamint a
holttest helyreállítására és átadására vonatkozó szabályokat,
r) a sürgős szükség esetén külön jogszabályban meghatározott ellátások
költségeinek behajtására és finanszírozására irányuló eljárási szabályokat”
[rendeletben megállapítsa.]
13
(3)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
,,k) az orvostechnikai eszközökre, az ezekkel kapcsolatos minőségi rendszer
szakmai tartalmára, valamint a megfelelőségtanúsításra vonatkozó részletes
szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
,,m) az Egészségügyi Tudományos Tanács, annak bizottságai, a szakmai
kollégiumok és országos intézetek feladatára, összetételére, szervezetére és
működésére vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
,,o) az emberen végzett orvostudományi kutatásra vonatkozó részletes szabályokat,
valamint egyes kutatási feladatokat ellátó intézmények kijelölését,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(6)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„ q) a szervekkel, szövetekkel és sejtekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében
a szerv-, szövet- és sejtátültetésre, valamint a szerv-, szövet- és sejttárolásra vonatkozó
részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(7)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdése az u) pontot követően a következő v) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„ v) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények közegészségügyi
követelményeit
14
va) az oktatásért felelős miniszterrel együttesen,
vb) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények tekintetében - a
honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben
-	az oktatásért felelős miniszterrel együttesen,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(8)	Az Eütv. 247. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„cj a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e
törvény szerint
ca) az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel
kapcsolatos eljárásokkal - ide értve a szakhatósági eljárást is továbbá az egyszer
használatos orvostechnikai eszközök újrafelhasználásának jóváhagyási eljárásával
összefüggő igazgatási szolgáltatásokért,
eb) az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezésével kapcsolatosan,
cc)	az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési
nyilvántartásával összefüggésben,
cd)	az orvostudományi kutatás, valamint a beavatkozással nem járó vizsgálat
engedélyezési eljárásáért,
ce)	az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető szerv
részére az igazgatási szolgáltatásainak igénybevételéért,
ej) az egészségügyi szakértők tevékenységének engedélyezéséért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére
vonatkozó egyéb rendelkezéseket”
[rendeletben állapítsa meg.]
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
24.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazásában]
„f gyógyászati segédeszköz: az az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással,
fogyatékossággal élő személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve az
15
in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), valamint az az átmeneti vagy
végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élők személyes használatába adott -
orvostechnikai eszköznek nem minősülő - ápolási technikai eszköz, amely használata
során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos
jelenlétét;”
(2)	A Gyftv. 3. §-ának j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
,j) kereskedelmi gyakorlat: gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének,
beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely
tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi
kommunikáció;
k) reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklám azzal,
hogy nem reklám
ka) a gyógyszer külön jogszabályban meghatározottak szerinti címkéje és.
betegtájékoztatója, valamint a gyógyászati segédeszköz használati utasítása,
kb) az olyan tényszerű informatív bejelentés vagy tájékoztató jellegű anyag,
amely a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz csomagolásának
megváltoztatásáról vagy a gyógyszer kedvezőtlen mellékhatásáról tájékoztat, továbbá
ke) a kereskedelmi árlista, feltéve, hogy nem tartalmaz a gyógyszer hatásával,
gyógyászati segédeszköz alkalmazásával kapcsolatos állítást;”
(3)	A Gyftv. 3. §-a a következő x)-y) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
,jc) fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontja
szerinti fogyasztó;
y) gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett
dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos,
biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg
egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő
gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése,
életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.”
25.	§
(1)	A Gyftv. II. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„II. Fejezet
16
A GYÓGYSZER, GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ISMERTETÉSÉRE,
VALAMINT A GYÓGYSZERREL, GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZZEL
KAPCSOLATOS, FOGYASZÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI
GYAKORLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
(2) A Gyftv. a II. Fejezet alatt a következő alcímmel, valamint 11/A. és 11/B. §-okkal
egészül ki:
,Általános szabályok
11/A. § Tilos a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerre
vonatkozó kereskedelmi gyakorlat.
11/B. § (1) A gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos kereskedelmi
gyakorlat a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ésszerű felhasználását kell, hogy
elősegítse azáltal, hogy tárgyilagosan mutatja be a gyógyszer, illetve a gyógyászati
segédeszköz tulajdonságait.
(2)	A gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos kereskedelmi
kommunikáció során közölt információnak összhangban kell állnia a gyógyszer
forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott betegtájékoztatóban és a gyógyszer
alkalmazási előírásában, illetve a gyógyászati segédeszköz használati útmutatójában
foglaltakkal.
(3)	Monokomponensű homeopátiás készítménnyel kapcsolatos kereskedelmi
kommunikáció során a címkeszövegen szereplő információn túl egyéb információ nem
közölhető.
(4)	A gyógyszerrel vagy gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos kereskedelmi
kommunikáció során közölt információ tartalmára vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály határozza meg.”
26.	§
A Gyftv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés)
a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, a gyógyszer összetételére, hatására,
illetve a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozóan kizárólag
a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult
egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szóló vagy velük szemben alkalmazott
kereskedelmi gyakorlat.”
27.	§
A Gyftv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„15. § Az ismertetés további részletes szabályait - ideértve a gyógyszer, illetve
gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult számára adható
térítésmentes mintákra és adományokra vonatkozó szabályokat - külön jogszabály
tartalmazza.”
28.	§
A Gyftv. 17. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a 17. § á
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
,^4 gyógyszerrel, illetve gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal
szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok ”
„(8) A külön jogszabály szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan
ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos,
illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása,
felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott gyógyszergyár termékei vagy a
társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására,
használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja.”
29.	§
A Gyftv. 18. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
felelősségi szabályok
18. § (1) A gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos kereskedelmi
gyakorlat e törvényben, valamint a 77. § (2) bekezdésének j) pontjában foglalt
felhatalmazás alapján kiadott rendeletben (a 18-19. § tekintetében a továbbiakban:
rendelet) meghatározott szabályai megsértéséért - a (3) és a (4) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - az felel, aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló
foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és
a kereskedelmi gyakorlattal érintett gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy felel akkor is, ha a kereskedelmi
gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg az (1) bekezdésben
meghatározott személy érdekében vagy javára.
(3)	Az ismertetői tevékenység végzéséhez a 12. § szerint kiadott engedély jogosultjára
vonatkozó rendelkezések megsértéséért az engedély jogosultja, az ismertetői
tevékenységet végző személyre vonatkozó rendelkezések megsértéséért az ismertetői
tevékenységet végző személy felel.
18
(4)	A kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő
jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök
segítségével megismerhetővé teszi, valamint, aki önálló gazdasági tevékenysége
körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb
szolgáltatást nyújt, kivéve, ha a jogsértés az (1) bekezdésben meghatározott személy
utasításának végrehajtásából ered.
(5)	A (4) bekezdés szerinti jogsértő kereskedelmi gyakorlattal okozott kárért a (4)
bekezdésben említett személyek az (1) bekezdésben meghatározott személlyel
egyetemlegesen felelnek.”
30.	§
A Gyftv. a 19. §-át megelőzően a következő alcímmel, valamint 18/A. és 18/B. §-
okkal egészül ki:
Eljárási szabályok
18/A. § (1) A gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal
szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben, illetve a rendeletben meghatározott
szabályai megsértése esetén az eljárás lefolytatására - a (2) bekezdésben foglalt
kivételekkel - az Fttv.-ben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság az Fttv.-
ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(2)	A 17. § (4) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a
fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV.
törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) meghatározott szabályok szerint.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárást ügyfélként kezdeményezhetik azok a
társadalmi szervezetek is, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége a betegek
jogainak védelmére irányul.
(4)	A gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal
szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben és a rendeletben meghatározott
szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére gyógyszer esetén a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv, gyógyászati segédeszköz esetén az egészségügyi
államigazgatási szerv is jogosult.
(5)	A gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal
szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben, illetve a rendeletben meghatározott
szabályai az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(6)	A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekkel és gyógyászati
segédeszközökkel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat e
törvényben, illetve a rendeletben meghatározott szabályai megsértéséért kiszabott
bírság 80%-a az E. Alapot illeti.
19
18/B. § (1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a
2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a - 2004/27/EK irányelvvel
módosított - 86-100. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai
Közösségen belüli jogsértések tekintetében
a)	a 18/A. § (1) bekezdése szerinti esetekben - az Fttv. szerinti hatáskör-
megosztásban - a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal,
b)	a 18/A. § (2) bekezdése szerinti esetekben a fogyasztóvédelmi hatóság
látja el.
(2)	A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdésben említett hatóságok a -
2008/282/EK bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak
megfelelően j árnak el.
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján
tájékoztató jelleggel közli a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a -
2004/27/EK irányelvvel módosított - 86-100. cikkét átültető jogszabályi
rendelkezések felsorolását.”
31.§
A Gyftv. a 20. §-t megelőzően a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az ügydöntő határozat
meghozataláig teijedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal elrendeli a jogsértő
állapot megszüntetését, illetve megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, ha
erre - az érdeksérelem köre vagy súlya miatt - halaszthatatlanul szükség van. E
döntését a hatóság soron kívül hozza meg.”
32.	§
A Gyftv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, társadalombiztosítási támogatásban
akkor részesíthető gyógyszer, tápszer, illetve gyógyászati segédeszköz, ha-
a)	a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a tápszer
forgalmazója, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy meghatalmazott
képviselője kéri az adott tennék kötelező egészségbiztosítás keretében történő
támogatásban részesítését;
b)	gyógyszer esetén a külön jogszabályban erre feljogosított hatóság a termék
biztonságosságát és hatásosságát elismerte és forgalomba hozatalra engedélyezte;
c)	az adott gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz felhasználásának
költséghatékonysága igazolt;
d)	az adott gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz a terápiás felhasználás
szempontjából gazdaságosan és célszerűen rendelkezésre áll;
e)	a befogadást kérő vállalja a biztosítói költségekre vonatkozó szabályok
betartását;
20
f)	a szükséges társadalombiztosítási forrás rendelkezésre áll, illetve biztosítható;
g)	a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a tápszer
forgalmazója, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, illetve meghatalmazott
képviselője a támogatással történő forgalmazásra, készletben tartásra kötelezettséget
vállal.”
33.	§
A Gyftv. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban meghatározott szempontok
szerint folyamatosan felülvizsgálja a támogatott gyógyszerek körét és a
felülvizsgálatot követően a befogadott gyógyszer támogatásból való kizárása,
támogatása mértékének módosítása érdekében, illetve a 21. § szerinti támogatással
való forgalmazásra vonatkozó kötelezettségvállalás meghosszabbítása vagy előírása
céljából hivatalból jár el. Az egészségbiztosítási szerv a hivatalbóli eljárás
megindítását követő 90 napon belül dönt.”
34.	§
A Gyftv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Abban az esetben, ha az egészségbiztosítási szerv a 23. § (6) bekezdése szerinti
eljárását követően valamely gyógyszer, tápszer
a)	támogatásának megszüntetéséről vagy nulla százalékra csökkentéséről dönt,
a támogatás megszüntetésének vagy nulla százalékra csökkentésének napját a
határozat meghozatalának napjától számított 90 napnál korábbi időpontban nem lehet
meghatározni,
b)	támogatási mértékének vagy összegének csökkentéséről dönt, a megváltozott
összegű finanszírozás kezdőnapját a határozat meghozatalának napját követő naptári
negyedév első napjában kell megállapítani.”
35.	§
A Gyftv. 31. §-a (1) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a
gyógyszert, ha:]
,,h) a hatóanyag alapú fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszer
esetén a gyógyszer napi terápiás költsége, illetve egységnyi hatóanyagra számított ára
legalább 40%-kal meghaladja a referenciakészítmény napi terápiás költségét,
i) a terápiás fix elven működő támogatási csoportba tartozó gyógyszer esetén a
gyógyszer napi terápiás költsége legalább 75%-kal meghaladja a csoportba tartozó
gyógyszerek napi terápiás költsége egyszerű számtani átlagát.”
21
36.	§
A Gyftv. 32. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv a kérelem benyújtását követő 90 napon belül dönt,
amennyiben a gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba való
befogadási kérelmében megjelölt ár az adott funkcionális csoportba tartozó legolcsóbb
gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban meghatározott áránál alacsonyabb.”
37.	§
A Gyftv. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási
támogatásba való befogadásának részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.”
38.	§
A Gyftv. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertető tevékenység végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkezőt minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében
foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után havonta gyógyszerismertetés
esetén négyszáztizenhatezer, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén
nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli. Ha a
foglalkoztatásra irányuló jogviszony hóközben keletkezik vagy szűnik meg, a fizetési
kötelezettséget a fenti összegnek a jogviszony napokban meghatározott fennállásának
a hónap naptári napjaival arányos része figyelembevételével kell teljesíteni.”
39.	§
A Gyftv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertető tevékenység végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkezőt - azon napok tekintetében, amelyeken az a)-f) pontok szerinti
körülmény fennáll - a 36. § (4) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség nem terheli
azon általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető
személy után:
a)	akinek táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt,
gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt folyósítanak, ennek időtartama
alatt,
b)	aki keresőképtelen,
c)	aki fizetés nélküli szabadságát tölti,
d)	akinek ápolási díjat folyósítanak, ennek időtartama alatt, kivéve, ha a
folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
22
e)	akinek gyermeknevelési támogatást folyósítanak, ennek időtartama alatt,
kivéve, ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
f)	aki fogvatartott, a fogva tartás időtartama alatt.”
40.	§
A Gyftv. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult negyedéves
árréstömege
a)	10 000 001 és 11 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg a negyedéves
árréstömeg 0,5%-a,
b)	11 000 001 és 12 500 000 Ft között van, a befizetendő összeg 55 000 Ft és a
11 000 000 Ft feletti rész 1,5%-ának együttes összege,
c)	12 500 001 Ft és 15 000 000 Ft között-van, a befizetendő összeg 77 500 Ft és
a 12 500 000 Ft feletti rész 3%-ának együttes összege,
d)	15 000 000 Ft felett van, a befizetendő összeg 152 500 Ft és a 15 000 000 Ft
feletti rész 5%-ának együttes összege.”
41.	§
A Gyftv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókat minőségi és hatékony gyógyszerrendelési
gyakorlat alapján a külön jogszabályban meghatározott ATC-csoportokban történő
gyógyszerrendelésük szerint értékeli az egészségbiztosítási szerv a tekintetben, hogy
az adott gyógyszer felírása alkalmával az orvos milyen mértékben alkalmazta az adott
terápiás gyógyszercsoportba tartozó készítmények közül az egy napi terápiára
számított alacsony támogatási értékű készítményeket.
(2)	Amennyiben az értékelés szerint a szolgáltató eltér a minőségi és hatékony
gyógyszerrendelés külön jogszabályban foglalt szabályaitól, az egészségbiztosítási
szerv a külön jogszabály szerint továbbképzési kötelezettséget ír elő.
(3)	Az értékelésre, annak szempontjaira és a továbbképzésre vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
42.	§
A Gyftv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszertárak felügyelete állami feladat. A gyógyszertáraknak a gyógyszerek
és gyógyászati segédeszközök forgalmazásával összefüggő szakmai felügyeletét - ide
nem értve a gyógyszerrel, illetve gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos
kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokat, továbbá a 76. §-ban foglaltakat - az
egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja. A gyógyszernek nem minősülő egyéb
23
termékek gyógyszertár általi forgalmazására a külön jogszabályban meghatározott
rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és az Fgytv.-ben
meghatározottak szerint eljár e rendelkezések megsértése esetén.”
43.	§
(1)	A Gyftv. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a közfinanszírozásban nem részesülő
gyógyszer esetében meghatározhatja a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazása során
érvényesíthető legmagasabb eladási árát.”
(2)	A Gyftv. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a (2) bekezdés szerinti, árról
rendelkező nyilatkozatát, módosított tartalmú nyilatkozatát, valamint a nyilatkozat
visszavonására vonatkozó esetleges nyilatkozatát - legkésőbb az árról, illetve a
visszavonásról rendelkező nyilatkozat hatálybalépését öt munkanappal megelőzően -
megküldi az egészségügyi államigazgatási szervnek és a fogyasztóvédelmi
hatóságnak. Az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzéteszi az árról
rendelkező nyilatkozatok mindenkor hatályos tartalmát, biztosítva a forgalomba
hozatali engedélyek jogosultjai által tett, e bekezdés szerinti nyilatkozatok
visszakereshetőségét is.
(5)	A (2)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések megsértése esetén a
fogyasztóvédelmi hatóság jár el az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint. E
rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
44.	§
(1)	A Gyftv. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
,,c) a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésével kapcsolatban kiszabott
bírság pénzügyi teljesítésének feltételeire és felhasználására vonatkozó szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Gyftv. 77. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
és egyidejűleg a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza]
24
,J) a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére és az ismertetői
tevékenységet végző személyek nyilvántartására, valamint a gyógyszerrel, gyógyászati
segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra
vonatkozó részletes szabályokat,
k) a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelés
értékelésének alapjául szolgáló ATC-csoportokat és a célértéket.”
(3)	A Gyftv. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg
a)	a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésének engedélyezésére
irányuló eljárásért, az engedély kiadásáért, módosításáért, valamint az ismertetők
nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartás módosításáért, az ismertetői igazolvány
kiadásáért, módosításáért,
b)	a gyógyszerek, a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a
gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásával
kapcsolatos valamennyi kérelemre induló eljárásért, valamint a gyógyászati
segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás megállapítására, kihordási
idejének vagy indikációjának megváltoztatására, közfinanszírozás alapjául szolgáló
árának emelésére, név- vagy méretváltoztatására vonatkozó eljárásért, valamint az
ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásért,
c)	az egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközök gyártására és
forgalmazására vonatkozó tanúsításért,
d)	az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság e törvény alapján nyújtott
igazgatási jellegű szolgáltatásainak igénybevételéért,
e)	a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendeléshez szükséges
számítógépes program minősítési eljárásáért,
f)	a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazását elősegítő elektronikus
információs rendszer minősítési eljárásáért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére
vonatkozó egyéb rendelkezéseket.”
45.	§
A Gyftv. 87. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A törvény hatálybalépésekor már forgalomban lévő, gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítménnyel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi
gyakorlat során - 2011. április 1-jéig - a II. fejezet, valamint a 77. § (2) bekezdésének
j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelet rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény működési
engedéllyel rendelkező, gyógyszerek forgalmazására jogosult üzletben is
forgalmazható a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.”
25
46.	§
A Gyftv. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Gazdasági
Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október
27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
közötti együttműködésről, 4. cikk (1) bekezdés [a 18/B. § (1) bekezdés],
b)	a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról [a 18/B. § (2) bekezdés],
c)	a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [a
18/B. § (2) bekezdés].”
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
47.	§
(1)	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 1. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,,d) lekötött kapacitás: az az i) pont szerinti szakellátási kapacitás, amire
érvényes finanszírozási szerződés kiteljed;”
(2)	Az Eftv. 1. §-ának (2) bekezdése i) pontjának ic) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
i)	szakellátási kapacitás:]
Jc) jogszabályban előírt bármely más finanszírozott szolgáltatási egység,
ideértve a CT, MRI, PET/CT, illetve egyéb, külön jogszabályban meghatározott
eszközök finanszírozott szolgáltatási egységét, a művesekezelés finanszírozott
szolgáltatási egységét;”
(3)	Az Eftv. 1. §-ának (2) bekezdése az alábbi k)-m) pontokkal egészül ki:
26
[E törvény alkalmazásában]
,,k) alapszakma: belgyógyászat, gyermekgyógyászat, sebészet, szülészet-
nőgyógyászat;
l) szakmai centrum: regionális vagy régióközi feladatot ellátó, speciális
feladatellátásra szakosodott szervezeti egység vagy intézményrész;
m) ellátási terület: az a földrajzi terület, amelyre kiteljed az egészségügyi
szolgáltatónak, illetve az egészségügyi szolgáltató fenntartójának/tulajdonosának a j)
pontban meghatározott kötelezettsége.”
48.	§
(1)	Az Eftv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési és a megyei önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi
önkormányzat) a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási
kötelezettségüket a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és szakmai
összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti ellátási területen
teljesítik.”
(2)	Az Eftv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató fenntartója nem helyi önkormányzat, az
egészségügyi szolgáltató fenntartója a lekötött kapacitások tekintetében más
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve
egészségügyi szolgáltatóval feladatátadási szerződést köthet.”
49.	§
Az Eftv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az 1. számú melléklet határozza meg
a)	azoknak az országos feladatkörű speciális intézeteknek és súlyponti
kórházaknak a körét, amelyek, illetve amelyek jogutódjai az általuk nyújtott
fekvőbeteg-szakellátásokért érvényes finanszírozási szerződés alapján külön
jogszabály szerinti finanszírozásra jogosultak,
b)	a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásoknak azt a mennyiségét, amelyen végzett
egészségügyi szolgáltatásokért az a) pont szerinti - érvényes finanszírozási
szerződéssel rendelkező - egészségügyi szolgáltató az Egészségbiztosítási Alap
terhére külön jogszabályban foglaltak szerint finanszírozásra legalább jogosult,
c)	azt a kapacitásmennyiséget, amit járványügyi és katasztrófahelyzet esetén az
1. számú mellékletben megjelölt egészségügyi szolgáltatók, illetve jogutódjai a kijelölt
kapacitásokból 3, illetve 6 órán belül a külön jogszabályban meghatározottak szerint
kötelesek a különleges helyzet fennállásának időtartamáig rendelkezésre bocsátani.
27
(2)	A 2. számú melléklet határozza meg a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében,
szakmacsoportonkénti bontásban azt a kapacitásmennyiséget, amiről a lekötött
kapacitásokon belül a 4. § szerinti eljárás során rendelkezni lehet.
(3)	A 2. számú mellékletben meghatározott aktív fekvőbeteg-szakellátási
normatívákból bármely, az adott régióban működő egészségügyi szolgáltató, a 2.
számú mellékletben meghatározott krónikus fekvőbeteg-szakellátási normatívákból
pedig az 1. számú melléklet szerinti országos feladatkörű speciális intézetek és
súlyponti kórházak, illetve azok jogutódjai kivételével bármely, az adott régióban
működő egészségügyi szolgáltató részesülhet.
(4)	A 3. számú melléklethatározza meg
a)	országosan azt a járóbeteg-szakellátási kapacitásmennyiséget, aminél a
lekötött kapacitások mennyisége nem lehet kevesebb, és csak az e törvényben
meghatározott esetben és mértékben lehet több,
b)	azokat a járóbeteg-szakellátási szakmákat, amelyekre az országosan
megállapított kapacitásmennyiséget szét kell osztani.”
50.	§
Az Eftv. az alábbi 4. §-sal egészül ki:
„4. § (1) Az egészségbiztosító minden év június 30-áig a megelőző egy év adatai
alapján régiónként megvizsgálja a régióban működő szakellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltatók lekötött kapacitásainak kihasználtságát és a kapacitásbevonás
szükségességét.
(2)	Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye, valamint a 4/A.
§-ban meghatározott szempontokra vonatkozó előző évi adatok alapján régiónként
javaslatot készít a kapacitásfelosztás módosítására. A javaslatot minden év szeptember
1-jéig kell az illetékes RET-eknek, illetve a RÉT székhelye szerint illetékes
egészségügyi államigazgatási szervnek megküldeni.
(3)	A RÉT az egészségbiztosító (2) bekezdés szerinti javaslatát köteles megvizsgálni.
A RÉT a javaslathoz módosítási javaslatokat készíthet.
(4)	A RÉT a (2) bekezdés szerinti javaslat kézhezvételét követő 45 napon belül
küldheti meg a székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek a (2)
bekezdés szerinti javaslathoz készített módosító javaslatait.
(5)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján, a
4/A. §-ban meghatározott szempontok figyelembevételével, a RÉT módosító
javaslatainak kézhezvételét - ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét
-	követő 30 napon belül dönt a kapacitásfelosztás módosításáról.
28
(6)	Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv kapott - a határidőn belül -
módosítási javaslatot a RET-től, és az egészségügyi államigazgatási szerv ettől el
kíván térni, a döntéshozatal előtt köteles a RET-tel az eltérésről egyeztetni, majd a
fennmaradt eltérésről a RET-et tájékoztatni.
(7)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a
kapacitásszerkezet módosításáról hozott döntésével az adott régióban lekötött
összkapacitás-mennyiség számán - az 5. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak kivételével
-	nem változtathat, azon belül a módosítás szakmacsoportonként a 2. számú
mellékletben meghatározott kapacitásmennyiség mértékéig terjedhet. Az egészségügyi
államigazgatási szerv döntése az 1. számú mellékletben szereplő szolgáltatóknak,
illetve az azok jogutódjainak lekötött kapacitásain belül nem érintheti az 1. számú
mellékletben meghatározott kapacitásokat.
(8)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a járóbeteg-szakellátások tekintetében a
kapacitásszerkezet módosításáról hozott döntésével a 3. számú mellékletben
meghatározott mennyiségen felül legfeljebb annak 5 százalékával több kapacitásról
rendelkezhet.
(9)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatának a - jogerőre emelkedéstől
számított 5 napon belül történő - megküldésével tájékoztatja döntéséről a RET-et, az
egészségbiztosítót, az érintett fenntartókat/tulajdonosokat és az egészségügyért felelős
minisztert.
(10)	Az (l)-(9) bekezdés szerinti eljárásban ügyfél az egészségügyi szolgáltató, annak
fenntartója/tulajdonosa, az egészségbiztosító és az ellátási kötelezettséggel érintett
helyi önkormányzat.
(11)	Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárására az (1)-(10) bekezdésben nem
szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
51.	§
Az Eftv. az alábbi 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A 4. § szerinti döntés során a régióban rendelkezésre álló kapacitásból - a
3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - bármely, az adott régióban működő
egészségügyi szolgáltató részesülhet, azzal, hogy a kapacitásban részesülő
egészségügyi szolgáltatónak meg kell felelnie az intézmények és azok szervezeti
egységei működési feltételéül az ágyszámok tekintetében külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek.
(2)	A 4. § szerinti döntés során előnyben kell részesíteni
29
a)	az aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztásának vonatkozásában
azt az egészségügyi szolgáltatót, amelyik sürgősségi betegellátásra megfelelő szakmai
felkészültséggel rendelkezik,
b)	azt az egészségügyi szolgáltatót, amelyik fenntartója intézményfenntartói
társulás vagy többcélú kistérségi társulás, vagy ennek az egészségügyi államigazgatási
szerv döntéséig történő létrehozását nyilatkozatban vállalja,
c)	azt az egészségügyi szolgáltatót, amelynek tulajdonosa vagy működtetője az
egészségügyi szolgáltató orvosai és más alkalmazottai részvételével létrehozott
gazdasági társaság.
(3)	A 4. § szerinti és a 7. § szerinti eljárások során figyelembe kell venni:
a)	az adott régió megbetegedési és halálozási mutatóit,
b)	az ellátandó lakosság számát,
c)	az egy ágyra jutó betegforgalmi adatokat szakterületenként,
d)	az egy esetre jutó ápolási időt szakterületenként,
e)	a külön jogszabály szerinti esetösszetételi indexet (CMI) szakterületenként,
f)	az ágykihasználtsági mutatókat szakterületenként,
g)	a sürgős és nem sürgős esetek arányát,
h)	szakterületenként az elvégzett beavatkozások arányát,
i)	a továbbküldött betegek arányát,
j) az átvett betegek arányát,
k) a külön jogszabály szerinti TVK-teljesítés arányát, a védett TVK-teljesítés
arányát, a védett TVK arányát a teljes TVK-hoz képest,
l) a külön jogszabály szerinti járóbeteg-szakellátásban szakterületenként az
egy órában átlagosan ellátható esetszámot,
m) a progresszivitásban betöltött szerepet,
n) a területen kívülről ellátott betegek arányát,
o) az elérhetőség szempontjából a helyi tömegközlekedési viszonyokat.
(4)	Az aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat érintő döntéshozatal során az (1)-
(3)	bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy
a)	az érintett lakosság legalább 95%-a számára, legalább az alapszakmákban
ellátást nyújtó aktív fekvőbeteg-szakellátó intézmény elvi elérhetősége 60
percnél kevesebb legyen,
b)	amennyiben a kapacitások újraosztása során az intézmény aktív fekvőbeteg-
szakellátása, vagy valamilyen aktív fekvőbetegszakmája kerül megszüntetésre,
az ellátási területébe tartozó települések lakosai számára az adott szakmákban
szolgáltatást nyújtó legközelebbi intézmény 60 percen belül elérhető legyen
közúton,
c)	a régióban működő szakmai centrumok működőképessége továbbra is
fenntartható legyen.
(5)	A járóbeteg-szakellátási kapacitásokat érintő döntéshozatal során biztosítani kell,
hogy az érintett lakosság legalább 90%-a számára, legalább az alapszakmákban
ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátó intézmény elvi elérhetősége 30 percnél kevesebb
legyen.
30
(6)	A (4) bekezdés a) pontjának és az (5) bekezdés alkalmazásában elvi elérhetőség
alatt azt az időtartamot kell érteni, ami az átlagos közlekedési viszonyok mellett a 4.
számú melléklet sebességhatáraival számítva az egészségügyi szolgáltató közúti
megközelítéséhez szükséges.”
52.	§
(1)	Az Eftv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben az egészségbiztosító a kapacitások tartós kihasználatlanságát észleli,
az érintett fenntartót erről tájékoztatja. Ha a fenntartó ezen tájékoztatást követően sem
jár el az (1) bekezdésben foglaltak szerint, az egészségbiztosító erről tájékoztatja az
egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási
szervet és RET-et.”
(2)	Az Eftv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a RÉT az egészségbiztosító
tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a kapacitás tartós
kihasználatlanságának megállapítását. Amennyiben a RÉT kérelme alapján a RÉT
székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv a kapacitások tartós
kihasználatlanságát megállapítja, az adott kapacitást a 4. § szerinti eljárása során
ellátási érdekből más szolgáltatónak átadhatja.”
(3)	Az Eftv. 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a RÉT a (4) bekezdésben megállapított határidőn belül nem kérte a
kapacitás tartós kihasználatlanságának megállapítását, az egészségügyi államigazgatási
szerv ellátási érdekből az egészségbiztosítótól kapott tájékoztatás alapján
megállapíthatja a kapacitás tartós kihasználatlanságát, és a kapacitást a 4. § szerinti
eljárása során más szolgáltatónak átadhatja.
(6)	Az (1) bekezdés alapján felszabaduló kapacitások felosztására a 4. §-ban
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
53.	§
Az Eftv. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § (1) Az ellátási területet az egészségügyi államigazgatási szerv a (2)-(6)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozatban állapítja meg.
(2)	Az ellátási területet településenként, illetőleg valamely településre csak részben
kitelj edő ellátási terület esetén a település érintett részének közterületek általi
lehatárolásának pontos meghatározásával kell kijelölni.
31
(3)	Az ellátási területeket úgy kell meghatározni, hogy azok átfedés- és hézagmentesen
megfeleljenek az adott régió területének azzal, hogy az (5) bekezdés és a 6. § szerinti
esetekben az ellátási terület a régióhatáron túlterjedhet.
(4)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató ellátási területe a nyújtott szolgáltatások
tekintetében nem egységes, az ellátási területet és a területi ellátási kötelezettséget
szakmacsoportonként, szakmánként, illetve a külön jogszabály szerinti
teljesítményegységeknek, valamint a napidíj súlyozás alapját képező
betegségcsoportoknak, tevékenységeknek, illetve ellátási formáknak megfelelő
bontásban kell megadni.
(5)	A progresszivitás magasabb szintjét képviselő ellátásokat nyújtó egészségügyi
szolgáltatók esetében az ellátási terület meghatározása során figyelembe kell venni a
szolgáltató régióhatárokon túlnyúló ellátási területét.
(6)	Az ellátási terület megállapítása során a (2)-(5) bekezdésben foglaltakon túl
figyelembe kell venni a 4/A. § (4) bekezdésének a) pontjában és az (5) bekezdésében
foglaltakat.
(7)	Az érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók
ellátási területéről a hozzájuk tartozó kapacitásokkal együtt - egészségügyi
szolgáltatónként - az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásba bárki betekinthet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a saját
honlapjáról biztosítja a betekintést a nyilvántartásba.”
54.	§
Az Eftv. a következő új 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § (1) Az 5/A. § (7) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területet
az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói/tulajdonosai megállapodásukban
módosíthatják az 5/A. § (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A
megállapodást az azt aláíró fenntartók/tulajdonosok az aláírástól számított 5 napon
belül kötelesek megküldeni az egészségügyi államigazgatási szervnek és a
miniszternek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás akkor eredményezheti az egészségügyi
szolgáltatók ellátási területének a régióhatáron történő túlterjeszkedését, ha azt ellátási
érdek indokolja. Az ellátási érdek fennállását az egészségügyi államigazgatási szerv
állapítja meg a megállapodás kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(3)	Amennyiben az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási
terület módosítása ellátási érdekből szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv
felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartóit/tulajdonosait az ellátási terület
(1)	bekezdésben foglaltak szerinti módosítására. Ha a fenntartók/tulajdonosok a
32
felhívástól számított 30 napon belül nem állapodnak meg az ellátási terület
módosításáról, és a módosítás elmaradása az ellátás biztonságát súlyosan
veszélyeztetné, az egészségügyi államigazgatási szerv a megállapodás megkötésére
rendelkezésre álló határidő lejártát követő 15 napon belül módosíthatja az ellátási
területet.
(4)	A települési önkormányzat ellátási érdekből kezdeményezheti az érintett
egészségügyi szolgáltató fenntartójánál/tulajdonosánál az egészségügyi szolgáltató
5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területének (1)
bekezdés szerinti módosítását. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató
fenntartója/tulajdonosa a kezdeményezéstől számított 30 napon belül nem állapodik
meg az ellátási terület módosításáról annak az egészségügyi szolgáltatónak a
fenntartójával/tulajdonosával, akit a települési önkormányzat a kezdeményezésben
megjelölt, az egészségügyi államigazgatási szerv a kezdeményező települési
önkormányzat kérelmére a megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidő
lejártát követő 15 napon belül módosíthatja az ellátási területet, ha
a)	a módosítás az érintett településen élők szakellátáshoz való hozzájutását
javítja, és
b)	a módosítással egyetért annak az egészségügyi szolgáltatónak a
fenntartója/tulajdonosa, amelyik ellátási területe adott szakma tekintetében a
módosítás következtében a módosítást kezdeményező településre ki fog terjedni.
(5)	Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja az 5/A. § (7)
bekezdése szerinti nyilvántartást abban az esetben, ha a kapacitást érintő e törvény
szerinti módosulás miatt szükséges.
(6)	Az 5/A. § szerinti és (l)-(5) bekezdés szerinti eljárásban ügyfél az egészségügyi
szolgáltató, annak fenntartója/tulajdonosa, az egészségbiztosító, valamint annak a
településnek az önkormányzata, amelyikre az egészségügyi szolgáltató területi ellátási
kötelezettsége kiterjed.
(7)	Az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellátási területtel kapcsolatos
eljárásaira az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Két. rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
55.	§
Az Eftv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A szomszédos régiókban működő RET-ek a 2. számú mellékletben szereplő
fekvőbeteg-szakellátási és a 3. számú mellékletben szereplő járóbeteg-szakellátási
kapacitásaik terhére megállapodást köthetnek a régiók közötti kapacitásátadásról,
amennyiben az - a 4/A. § szerinti elérési szabályokat figyelembe véve - a régió
határának mentén élők egészségügyi ellátása érdekében megvalósuló feladatátadáshoz
szükséges.
33
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)	a kapacitások melyik egészségügyi szolgáltatótól és mely
szakmacsoportokból, azon belül mely szakmákból kerülnek átadásra,
b)	az átadott kapacitások melyik egészségügyi szolgáltatónál és mely
szakmacsoportban és azon belül mely szakmában kerülnek felhasználásra,
c)	az átadott kapacitásokkal együtt átadásra kerülő ellátási terület megjelölését,
d)	az átadott kapacitásokkal együtt átadásra kerülő teljesítményegység mértékét.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem eredményezheti azt, hogy kapacitást
átadó régióban valamely szakmacsoporthoz tartozó kapacitások száma nullára
csökkenjen.
(4)	Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodást jóváhagyás céljából a megállapodás
megkötésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni az egészségügyi
államigazgatási szerv részére.
(5)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a megállapodás kézhezvételétől számított
30 napon belül dönt annak jóváhagyásáról. A jóváhagyást csak akkor lehet
megtagadni, ha a megállapodás
a)	nem felel meg az (l)-(4) bekezdésben foglaltaknak,
b)	veszélyeztetné a szakellátási kötelezettség teljesítését, illetve előreláthatólag
az ellátás szakmai színvonalának csökkenését eredményezné.
(6)	Az egészségügyi államigazgatási szerv által jóvá nem hagyott megállapodás
érvénytelen.”
56.	§
Az Eftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: .
„7. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével kezdeményezheti a
lekötött aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásai legfeljebb 10 százalékának krónikus
fekvőbeteg-szakellátási kapacitássá, egy napos ellátási, illetőleg járóbeteg-szakellátási
kapacitássá történő - külön jogszabály szerinti - átcsoportosítását.
(2)	Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével lekötött krónikus
fekvőbeteg-szakellátási kapacitásai legfeljebb 10 százaléka erejéig kezdeményezheti a
krónikus szakmacsoportok közötti átcsoportosítást.
(3)	Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével a (2) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével kezdeményezheti a finanszírozási szerződése szerinti
szakmái között - az ellátási forma megváltoztatása nélkül - az azokhoz tartozó
kapacitásai külön jogszabály szerinti mértékben történő átcsoportosítását, azzal, hogy
az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátott kapacitásainak száma
összességében nem változhat.
34
(4)	A fenntartó kezdeményezhet a saját fenntartásában lévő szolgáltatói között
kapacitásátcsoportosítást, azzal, hogy ha az átcsoportosítás több régiót érint, az adott
régiókra a 2. számú mellékletben megállapított kapacitások száma nem változhat.
(5)	Az egészségügyi szolgáltató nem kezdeményezhet olyan kapacitásátcsoportosítást,
amely az adott szolgáltató érvényes finanszírozási szerződésében szereplő szakma
megszűnéséhez vezetne, vagy a létrehozandó állapot nem teljesítené a külön
jogszabályban meghatározott működési feltételeket valamely szakma vonatkozásában.
(6)	Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó az (l)-(4) bekezdés szerinti
kérelmek mindegyikét évente csak két alkalommal nyújthatja be.
(7)	A kérelmet az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes egészségügyi
államigazgatási szervhez kell benyújtani. Az egészségügyi államigazgatási szerv a
döntést megelőzően beszerzi az egészségbiztosító véleményét. Az egészségügyi
államigazgatási szerv a kérelem tárgyában annak beérkezését követő 60 napon belül
dönt.
(8)	Az egészségügyi államigazgatási szerv nem engedélyezheti a kérelemben foglalt
átcsoportosítást, ha
a)	az annak következtében létrejövő állapot nem felelne meg a 4/A. §-ban
foglaltaknak,
b)	nem biztosított a csökkentett aktív fekvőbeteg-szakellátás más ellátási
formával történő kiváltása,
c)	a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportból
aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba történő átcsoportosításra irányul,
d)	az átcsoportosítás veszélyeztetné az ellátási kötelezettség teljesítését, illetve
az átcsoportosítás előreláthatólag az ellátás szakmai színvonalának csökkenésével
járna,
e)	a kérelem az (l)-(6) bekezdésbe ütközik.
(9)	Az átcsoportosítható kapacitásmennyiség megállapítása során a kerekítés
szabályait kell alkalmazni.”	•
57.	§
Az Eftv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az egészségbiztosító felelős
a)	az 1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatók, illetve azok jogutódjai
által nyújtott aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátások,
b)	a 2. számú mellékletben meghatározott kapacitások felhasználásával nyújtott
aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátások,
c)	a 3. számú mellékletben meghatározott kapacitások felhasználásával nyújtott
j áróbeteg-szakellátások,
35
d)	a 16. § (7) bekezdésében meghatározott kapacitáson nyújtott szakellátás,
e)	a külön jogszabály szerinti eljárásban előzetesen befogadott kapacitásokon
nyújtott szakellátások, valamint
f)	az e törvény alapján létrehozott, illetve befogadott kapacitásokon nyújtott
szakellátások
Egészségbiztosítási Alap terhére történő külön jogszabály szerinti finanszírozásáért.
(2)	Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében -
a külön jogszabályban foglaltak szerint - finanszírozási szerződést köt
a)	az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt egészségügyi szakellátást nyújtó
szolgáltatóval,
b)	a 2. § (3) és (5) bekezdése alapján megvalósuló feladatátadás esetén az a)
pontban meghatározott egészségügyi szolgáltató helyett a feladatot átvállaló
egészségügyi szolgáltatóval,
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az előzetesen befogadott és létrejött
kapacitásra, annak mértékéig, a jogosult egészségügyi szolgáltatóval,
d)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti többletkapacitásokon szakellátást nyújtó
szolgáltatóval,
e)	az (1) bekezdés f) pontja alapján létrehozott, illetve befogadott kapacitáson
szakellátást nyújtó szolgáltatóval,
amennyiben az megfelel az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott
feltételeknek.
(3)	Az egészségügyi szolgáltatóval a (2) bekezdés alapján azt követően köthető
finanszírozási szerződés, hogy ellátási területe megállapításra került.”
58.	§
Az Eftv. a következő új 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Amennyiben az egészségbiztosító megállapítja, hogy az érvényes
finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a finanszírozási
szerződés tárgyát képező egészségügyi szolgáltatás nyújtásának minősége nem éri el
az érvényes finanszírozási eljárásrendben, illetve ennek hiányában a szakmai
eljárásrendben meghatározott követelményeket, külön jogszabályban foglaltak szerint
felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a legalább az érvényes finanszírozási
protokollnak megfelelő szolgáltatásnyújtásra. A felszólításról egyidejűleg értesíteni
kell a szolgáltató fenntartóját, a Felügyeletet, az egészségügyi államigazgatási szervet
és az egészségügyért felelős minisztert is. Az egészségbiztosító egyidejűleg
tájékoztatja a felszólított szolgáltatót és fenntartóját az (5) bekezdés szerinti lehetséges
következményekről.
(2)	Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti felszólítástól számított 60 nap
elteltével megvizsgálja, hogy a felszólításban előírtakat a szolgáltató teljesítette-e.
36
(3)	Amennyiben az egészségbiztosító a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során
megállapítja, hogy a szolgáltató nem tett eleget a felszólításban előírtaknak,
szerződéskötési ajánlatot tesz az adott szolgáltatás finanszírozására a 4/A. § (4)
bekezdése szerinti elérési szabályoknak megfelelő távolságon belül lévő, 1. számú
mellékletben szereplő egészségügyi szolgáltatónak, ha az az adott szolgáltatás
nyújtására rendelkezik működési engedéllyel.
(4)	Az egészségbiztosító a (3) bekezdésben meghatározottak helyett külön
jogszabályban foglaltak szerint pályázatot ír ki, amennyiben nincs olyan szolgáltató,
amelynek a (3) bekezdés alapján szerződéskötési ajánlatot tehetne.
(5)	Az egészségbiztosító a (4) bekezdés szerinti pályázat sikeres lefolytatása után a
felszólított szolgáltató finanszírozási szerződését az adott szolgáltatás tekintetében - az
ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében - azzal a nappal mondja fel, amikor a
pályázaton kiválasztott szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés érvényessé válik.
A felszólított szolgáltató rendelkezésére bocsátott, az adott szolgáltatás nyújtásához és
elszámolásához kapcsolódó kapacitás a finanszírozási szerződés vonatkozó részének
megszűnésével egyidejűleg az adott ellátás nyújtására a (3), illetve a (4) bekezdés
alapján kiválasztott szolgáltatót illeti meg.
(6)	Ha a 2. § (3) bekezdése szerint a feladatot átvállaló szolgáltató az átvállalt feladatát
nem teljesíti, az (l)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal,
hogy a szerződéskötési ajánlattételhez, illetve a pályázat kiírásához a feladatot átadó
helyi önkormányzat előzetes jóváhagyása szükséges.”
59.	§
Az Eftv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alap számára működési
többletforrásigényt eredményező fejlesztése nyomán létrejövő kapacitása tárgyában
csak akkor köthető finanszírozási szerződés az adott kapacitásra, ha a fejlesztéssel az
illetékes RÉT véleményének kikérését követően az egészségbiztosító és az
egészségügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben előzetesen - a külön jogszabályban foglaltak szerint - egyetértett.
Amennyiben a fejlesztés az Új Magyarországért Fejlesztési Terv része, az illetékes
RÉT előzetesen kikéri a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véleményét.”
60.	§
(1)	Az Eftv. 16. §-a (14) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
,,d) az ellátási terület meghatározásának és módosításának részletszabályait,
37
e)	a kapacitások felosztásának, újraosztásának, módosításának és a kapacitások
átcsoportosításának eljárási szabályait,”
(2) Az Eftv. 16. §-a (14) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre az e törvény szerinti fekvőbeteg-
szakellátási kapacitásokra kiterjedően finanszírozási szerződést lehet kötni,
g)	a váratlan helyzet vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet
jelentkezése esetére vonatkozó részletes szabályokat,
h)	a többletkapacitás fogalmát, befogadásának eseteit, eljárásrendjét, mértékét és
feltételeit, továbbá az új szolgáltatók befogadásának szabályait.”
61.	§
(1)	Az Eftv. kiegészül az e törvény 1. melléklete szerinti 3. számú melléklettel.
(2)	Az Eftv. kiegészül az e törvény 2. melléklete szerinti 4. számú melléklettel.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
62. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-ának i) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
J) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, az
Egészségbiztosítási Felügyelet, továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az
5.	§ (3) bekezdése szerinti tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő, valamint az
o)	pont szerinti ellátásszervező, továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott
meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv, a 22/E. §-ban meghatározottak
szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, továbbá az egészségügyi adatok nélkül, a 3. § b)
pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében - a lakossági célzott
szűrővizsgálatok érdekében - az egészségügyi államigazgatási szerv;”
63. §
38
Az Eüak. 10. §-a a következő (l)-(3) bekezdésekkel egészül ki:
„(1) A 4. § (l)-(3) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás
esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító
adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási szervnek a
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében
egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az
egészségbiztosítási szerv között is továbbíthatóak és összekapcsolhatóak, a feladat
ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és
személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet
összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a népegészségügyi,
közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.
(2)	A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett
betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható,
amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten
megtiltja. Ennek lehetőségéről a továbbítás előtt az érintettet tájékoztatni kell. A 13. §
szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és
személyazonosító adatot.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet - a 13. §-ban foglaltak
kivételével - az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló
betegséggel össze nem függő, korábbi betegségére vonatkozó egészségügyi adatokat.”
64.	§
Az Eüak. a 22/D. §-t követően a következő 22/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel
egészül ki:
„Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv adatkezelése
22/E. § (1) Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv részére az
egészségbiztosítási szerv abban az esetben továbbít a (3) bekezdésben meghatározott
egészségügyi és személyazonosító adatokat, amennyiben arra az érintettnek járó
társadalombiztosítási vagy szociális ellátásra, kedvezményre való jogosultsága
egészségi állapota alapján történő megállapításához, illetve ellenőrzéséhez szükséges
szakértői tevékenységének ellátása céljából van szükség. Az orvosszakértői,
rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv az egészségbiztosítási szervnél
rendelkezésre nem álló, a (3) bekezdés szerinti adatok továbbítása érdekében
megkeresheti a kezelőorvost. A megkeresésére és a kezelőorvos adatátadási
kötelezettségére a 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni
kell.
39
(2)	Az egészségügyi és személyazonosító adatokat kizárólag az orvosszakértői,
rehabilitációs, illetve szociális szakértői szervnek a szakértői tevékenység elvégzésével
megbízott dolgozója kezelheti.
(3)	Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv a 4. § (2)
bekezdésének f) pontjában meghatározott célból kezelheti
a)	az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a
beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló - külön jogszabály
szerinti - adatokat,
b)	az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő
TAJ-számát,
c)	az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott
egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt,
valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését,
kódját, .
amennyiben az a)-c) pont szerinti adatok az (1) bekezdés szerinti szakértői
tevékenység végzésével összefüggésben vannak.
(4)	A (3) bekezdés szerinti adatokat az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális
szakértői szerv az adatkezelés megkezdésétől számított 5 évig kezeli. Amennyiben az
adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, az orvosszakértői, rehabilitációs,
illetve szociális szakértői szerv az adatokat az ügy jogerős befejezésének időpontjáig
öt éven túl is kezelheti. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.”
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
65.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a
sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet - a külön
törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor
jogosult, ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére
alkalmas.”
66.	§
Az Eütev. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önkéntes csak olyan egészségügyi
tevékenység végzésében működhet közre, amelyre nézve rendelkezik az adott
egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító
40
szakképesítéssel, és egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység
végzésére alkalmas.”
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
67.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban:
Gytv.) 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a gyógyszer külső csomagolásán -
amennyiben van valamint a közvetlen csomagolásán fel kell tüntetni a külön
jogszabályban foglalt adatokat.”
68.	§
A Gytv. 20. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a
gyógyszerellátási felelősséggel kapcsolatos, az e törvényben, illetve az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek
hatósági ellenőrzése a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, a gyógyszertárak és
egyéb egészségügyi szolgáltatók esetén az egészségügyi államigazgatási szerv
feladata. A gyógyszerek ismertetésére, valamint a gyógyszerrel kapcsolatos,
fogyasztókkal szembeni egyes kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó előírások
ellenőrzésére, és az ezek megsértése esetén irányadó eljárásra vonatkozó szabályokat
külön törvény állapítja meg.”
69.	§
A Gytv. 32. §-ának (6) bekezdése a következő d)-e) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
,,d) a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények
előállításának közegészségügyi-járványügyi feltételeit minősítő eljárásért és igazolás
kiadásáért,
e)	az immunbiológiai készítmények egy gyártási tételének vizsgálatáért
(minősítés)”
[fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a díj fizetésére
vonatkozó egyéb rendelkezéseket.]
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
41
70.	§
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 11/A. §-
a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv atomenergia alkalmazásával összefüggő,
radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, létesítményekkel,
berendezésekkel, tevékenységekkel, radioaktív hulladék elhelyezésével, eszköz,
berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével,
sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzésével és a belső sugárterhelés
meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy igazgatási
jellegű szolgáltatásáért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(2)	Az Atv. 68. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben a 11/A. § (5) bekezdése szerinti, az atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a
díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket rendeletben határozza meg.”
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
■	módosítása
71.	§
(1)	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény (a továbbiakban: Ehi.) a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § Az egészségügyi államigazgatási szervnek
a)	a környezet- és település-egészségügy - ideértve különösen a vizekkel, az ivó-,
gyógy- és ásványvizekkel, a gyógy- és közfürdőkkel, valamint a természetes
fiirdőhelyekkel kapcsolatos feladatokat -,
b)	az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy,
c)	a kozmetikai termékek,
d)	a gyógytényezők, a fürdő- és klímagyógyintézetek, a gyógyhelyek,
e)	a sugáregészségügy, járványügy, közegészségügy,
f)	a gyógyszerészet, valamint
g)	az egészségügyi igazgatás és koordináció
körében a kérelemre lefolytatott közigazgatási eljárásáért - ideértve a szakhatósági
eljárásokat is - vagy igazgatási jellegű szolgáltatásáért az egészségügyért felelős
miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
42
(2) Az Ehi. 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a 14. § szerinti igazgatási
szolgáltatási díj körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb
rendelkezéseket rendeletben határozza meg.”
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
72. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 63. §-
ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az orvosok, a fogorvosok, a gyógyszerészek, az állatorvosok, a jogászok oklevele
doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr.
vet., dr. jur.”
(2)	Az Ftv. 149. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Azok, akik
a)	e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán
oklevelet, jogosultak a következő címek használatára:
aa)	az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok,
állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent.,
dr. vet., dr. jur.),
ab)	az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők az okleveles
mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg - a szaktól függően - a
képesítési követelményekben meghatározott más cím,
ac)	a főiskolai végzettséggel rendelkezők - a tanulmányi iránytól függően - a mérnök,
közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a
képesítési követelményekben meghatározott más cím,
b)	az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi ... törvény
hatálybalépése előtt magyar felsőoktatási intézményben gyógyszerészi oklevelet
szereztek, jogosultak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím (amelynek
rövidített jelölése: dr. pharm.) használatára.”
Záró és átmeneti rendelkezések
73.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 38-40. § 2009. február 15. napján lép hatályba.
43
(3) A 15. § 2010. június 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Ebtv.
aa)	38/C-38/D. §-a, és az azt megelőző alcím,
ab)	83. §-a (2) bekezdésének q) pontja,
b)	áz Eütv.
ba)	3. §-ának h) pontja,
bb)	217. §-ának (4) bekezdése,
be) 218. §-ának - e törvénnyel átszámozott - (6) bekezdése,
bd) 247. § (2) bekezdésének z) pontja,
c)	a Gyftv. 12. §-ának (2) bekezdése, 14. §-ának (3) bekezdésében a „hirdetések
közzététele” szövegrész, 14. §-ának (5)-(6) és (10) bekezdése, 17. §-ának (7)
bekezdése, 24. §-a (3) bekezdésének második mondata, 35. §-ának (1) bekezdésében
az ,„illetve gyógyászati segédeszköz” szövegrész, 71. §-ának (1) bekezdésében a
„gyógyszerek reklámozására, valamint a” szövegrész,
d)	az Eftv.
da)	2. §-ának (2) bekezdése,
db)	9. §-a,
de) 16. §-ának (10)-( 13) bekezdése,
dd) 16. §-a (14) bekezdésének c) pontjában a ,„ valamint az e feladatok
ellátása során alkalmazott munkarendre vonatkozó szabályokat” szövegrész,
e)	az Eütev. 4. §-ának c) pontja,
f)	a Gytv. 20. §-ának (5) és (6) bekezdésében a „(fogyasztók)” szövegrész,
g)	a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
III. Fejezetének címében az „ , AZ ÚJ ANYAGOK TÖRZSKÖNYVEZÉSE”
szövegrész,
h)	a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (2)
bekezdése,
i)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
132. § (3) bekezdésének b) pontja.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eütv.
a)	3. §-ának e) és f) pontjában, g) pontjának gd) alpontjában, 47. §-ának (2) és
(4)	bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 52. §-ának (3) bekezdésében, 56. §-a
(2)	bekezdésének a) pontjában, 57. §-ának (6) bekezdésében, 59. §-a (2) bekezdésének
felvezető szövegében és (4) bekezdésében, 60. §-ának (2) bekezdésében, 64. §-ának
(3)	bekezdésében, 65. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 68. §-ának (2) és (4)
bekezdésében, 70/A. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 72. §-ának (2) és (4)
bekezdésében, 74. §-ának (1) bekezdésében, 81. §-ának (3) bekezdésében, 83. §-ának
(2)	bekezdésében, 108. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 123. §-ának (1) és (2)
bekezdésében, 186. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, 215. §-ának (4) bekezdésében,
219. §-ának (4) bekezdésében, 228. §-ának (2) bekezdésében, 229. §-ának (3)
bekezdésében az „egészségügyi hatóság” szövegrész helyébe az „egészségügyi
államigazgatási szerv” szöveg lép,
44
b)	45. §-ának (2) bekezdésében az „ivóvíz” szövegrész helyébe az „ivóvíz és
minden egyéb, emberi felhasználásra kerülő víz” szöveg lép,
c)	51. §-ának (3) bekezdésében az „egészségügyi hatósági” szövegrész helyébe
az „egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott” szöveg lép,
d)	52. §-ának (2) bekezdésében, 69. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 74. §-
ának (3) bekezdésében, 108. §-ának (3) bekezdésében az „egészségügyi hatóságnak”
szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szervnek” szöveg lép,
e)	59. §-ának (3) bekezdése a „véradás,” szövegrészt követően az „az anyatej-
adományozás,” szöveggel egészül ki,
f)	83. §-ának (2) bekezdésében az „egészségügyi hatóságot” szövegrész helyébe
az „egészségügyi államigazgatási szervet” szöveg lép,
g)	84. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata az „eszközei” szövegrészt
követően az „a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok külön jogszabályban
meghatározott feladataira figyelemmel” szöveggel egészül ki,
h)	114. § (2) bekezdésének g) és (3) bekezdésének ej pontjában az „az
egészségügyi államigazgatási” szövegrész helyébe az „a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséért felelős hatóság, vagy - a 110. § (18) bekezdése szerinti
feladatkörében - az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép,
i)	127. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a területileg illetékes
egészségügyi hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv”
szöveg lép,
j) 158. §-ának (2) bekezdésében a „rendeletben állapítja meg.” szövegrész
helyébe a „rendeletben állapítja meg, azzal, hogy kutatás engedélyezéséről szóló
döntés ellen külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában államigazgatási úton
fellebbezésnek helye nincs.” szöveg lép,
k) 164/A. §-ának (1) bekezdésében a „külön jogszabály rendelkezései alapján
végezhető.” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban kijelölt egészségügyi
szolgáltató kutatásetikai bizottsága vagy az ETT engedélye alapján végezhető.” szöveg
lép,
l)	218. §-a - e törvénnyel átszámozott - (4) bekezdésének f) pontjában az „és”
szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép,
m) 247. § (2) bekezdésének i) pontja a „részletes szabályokat” szövegrészt
követően a „ , valamint a nem az Etv. 28. §-a szerinti államban egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakmai képzés során megszerzett képesítést tanúsító oklevelek,
bizonyítványok elismerésére és az eljárás díjának mértékére és megfizetésére
vonatkozó részletes szabályokat,” szöveggel egészül ki.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyftv. 1. §-ában az „ismertetésének,
reklámozásának” szövegrész helyébe az „az azokkal kapcsolatos kereskedelmi
gyakorlatnak” szöveg, a 13. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „cég megnevezését”
szövegrész helyébe az „engedély jogosultjának nevét” szöveg, 14. §-ának (4)
bekezdésében az „utazási költség” szövegrész helyébe az „így különösen utazási
költség” szöveg, 14. §-ának (7) bekezdésében az „(l)-(3) bekezdésben” szövegrész
helyébe az „(l)-(4) bekezdésben” szöveg, 14. §-ának (9) bekezdésében a „cég”
szövegrész helyébe az „engedély jogosultja” szöveg, 19. §-a (2) bekezdésének
bevezető szövegében az „ismertetésre jogosult” szövegrész helyébe az „ismertetői
45
tevékenység végzésére a 12. § szerint kiadott engedély jogosultja, az ismertetői
tevékenységet végző” szöveg, 19. §-a (5) bekezdésének felvezető szövegében a „(2)
bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés e) és f) pontja, továbbá a (3) bekezdés”
szöveg, 19. § (5) bekezdésének b) pontjában a „gyógyszerek és a gyógyászati
segédeszközök jogszabálysértő reklámozásának vagy ismertetésének” szövegrész
helyébe az „a gyógyszerekkel, illetve gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos
jogsértő kereskedelmi gyakorlat” szöveg, 29. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és (3)
bekezdésének e) pontjában az „áremelésére” szövegrész helyébe a „közfinanszírozása
alapjául elfogadott árának emelésére” szöveg, 33. §-ának (1) bekezdésében a „(4)
bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontja” szöveg lép.
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eftv.
a)	1. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az „a 2. § (2) bekezdése szerint
meghatározott” szövegrész helyébe az „az e törvény szerint meghatározott”
szöveg,
b)	3. §-ának (3) bekezdésében a „normatívákból” szövegrészek helyébe a
„kapácitásból” szövegek,
c)	10. §-ának (2) bekezdésében az „az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott”
szövegrész helyébe az „a lekötött” szöveg,
d)	2. számú mellékletében az „Az egyes régiókban a RET-ek által felosztandó
szakmacsoportonkénti aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitások
mennyiségéről” szövegrész helyébe az „Az egyes régiókban a lekötött
kapacitásokon belül évente újraosztható aktív és krónikus fekvőbeteg-
szakellátási kapacitások mennyiségéről” szöveg
lép(nek).
(8)	Az Eüak. 22. §-ának (6) bekezdésében a „tíz” szövegrész helyébe a „15” szöveg
lép.
(9)	Az Eütev. 28. §-ának (7) bekezdésében az „(5) bekezdés” szövegrész helyébe a
„(6) bekezdés” szöveg lép.
(10)	A Gytv. 13. §-ának (3) bekezdésében és 24. §-a (2) bekezdésének bevezető
szövegében a „fogyasztó” szövegrész helyébe a „felhasználó (beteg)” szöveg lép.
(11)	A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és
kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI.
törvény
a)	16. §-ának (2) bekezdésében a „157-164. §-aiban” szövegrész helyébe a
„157-164/A. §-ában” szöveg,
b)	25. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „tárolására, feldolgozására és
elosztására” szövegrész helyébe a „tárolására és feldolgozására” szöveg
lép.
46
(12)	A Kbt.
a)	33. §-ának (3) bekezdésében az „az egészségügyért felelős miniszter által
irányított minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára” szövegrész helyébe az
„a külön jogszabályban meghatározott számlára”,
b)	34. § (4) bekezdésének e) pontjában az „az egészségügyért felelős
miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős
miniszter és az iparügyekért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a Kormány”
szöveg lép.
(13)	Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklete e törvény
3. melléklete szerint módosul.
74.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az irányított betegellátási rendszer
megszüntetésével, az elszámolásokkal, az elszámolások ellenőrzésével kapcsolatos
részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.
75.	§
(1)	E törvény hatálybalépését követően ellátásszervezés keretében egészségügyi
szolgáltatás nem nyújtható, és szervezési tevékenység sem folytatható.
(2)	A záróelszámolást még nem készített ellátásszervező (a továbbiakban e §
alkalmazásában: ellátásszervező) köteles e törvény hatálybalépését követő 90 napon
belül a külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ellátásszervező által
dokumentált betegút-szervezési és -nyilvántartási adatok alapján záróelszámolást
készíteni, és az alapján a külön jogszabály szerinti elszámolási kötelezettségét
teljesíteni az egészségbiztosító részére.
(3)	A záróelszámolás során az irányított betegellátási rendszerben részt vevő
ellátásszervezőnek meg kell állapítania
a)	az ellátásszervező részére az egészségbiztosító által utalványozott összegeket
jogcímenként,
b)	az ellátásszervező által a rendszer keretén belül szabályszerűen felhasznált
pénzeszközök összegét jogcímenként,
c)	az ellátásszervezővel szerződött egészségügyi szolgáltatók részére az
irányított betegellátással összefüggésben átadott és általuk a rendszer keretén belül
szabályszerűen felhasznált pénzeszközöket szolgáltatónként és jogcímenként,
d)	a c) pont alapján a szolgáltatók részére még az ellátásszervező által
esetlegesen átadható vagy a szervező részére visszafizetendő összeget.
(4)	A záróelszámolást az egészségbiztosító a kézhezvételtől számított 60 napon belül
ellenőrzi.
47
(5)	Az egészségbiztosító a záróelszámolás alapján a megtakarítási keretnek a külön
jogszabály szerint az ellátásszervezőnek járó részét a záróelszámolás ellenőrzésének
lezárását követően 30 napon belül az ellátásszervező rendelkezésére bocsátja.
(6)	A záróelszámolás egészségbiztosító általi ellenőrzését követően az ellátásszervező
által - az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben - kezelt adatok az
elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig, és kizárólag az
igényérvényesítés elbírálásának érdekében kezelhetők.
76.	§
A Gyftv.-nek az e törvénnyel megállapított 18/A. §-át az e rendelkezések
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
77.	§
(1)	Az e törvényben foglaltak nem érintik az Eftv. 1. és 2. számú mellékletében
meghatározott kapacitások tekintetében az e törvény hatálybalépését megelőzően
bekövetkezett változásokat.
(2)	Az Eftv. e törvénnyel módosított kapacitásmódosítás szabályai alkalmazásakor az e
törvény kihirdetése napján érvényes finanszírozási szerződésekben megállapított
kapacitásmennyiséget kell figyelembe venni.
(3)	Az egészségügyi államigazgatási szerv által a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó
szolgáltatók ellátási területéről e törvény hatálybalépésének napján már vezetett
nyilvántartást az Eftv. e törvénnyel megállapított 5/A. §-ának (7) bekezdése szerinti
nyilvántartásnak kell tekinteni. Az egészségügyi államigazgatási szerv az Eftv. e
törvénnyel megállapított 5/A. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilvántartást a járóbeteg-
szakellátások tekintetében 2009. június 30-áig hozza létre. A nyilvántartás létrehozása
érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv határozatban állapítja meg
valamennyi járóbeteg-szakellátási kapacitással rendelkező egészségügyi szolgáltató
ellátási területét. Az ellátási terület megállapítására az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Két. szabályait kell alkalmazni. A nyilvántartás létrehozásáig a
járóbeteg-szakellátások vonatkozásában nem alkalmazható az Eftv. e törvénnyel
megállapított 5/B. §-a.
78.	§
(1)	Ez a törvény az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről
szóló - a 2004/27/EK irányelvvel módosított - 2001. november 6-i 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 54-63. cikkének [73. § (13) bekezdés], valamint
86-100. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Gazdasági
Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában:
48
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) bekezdés [29. §],
b)	a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról [29. §],
c)	a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [29.
§]-
49
1.	melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„ 3. számú melléklet a 2006. évi CXXXII. törvényhez
Finanszírozási szerződéssel lekötendő járóbeteg-szakellátási kapacitások
Az egészségbiztosító által lekötendő járóbeteg-szakellátási átlagos heti szolgáltatási
óraszám országos összesítésben: 344 440 szolgáltatási óra/hét.
Az egészségbiztosító az alábbi szakmacsoportokon belüli szakmákra köthet
finanszírozási szerződést:	•
Szakmacsoport/szakma
Belgyógyászat
általános belgyógyászat
angiológia, phlebológia, lymphológia
Haematológia
endokrinológia, anyagcsere és diabetológia
Gasztroenterológia
Nefrológia
Geriátria
belgyógyászati kardiológia
belgyógyászati tüdőgyógyászat (pulmonológia)
allergológia és klinikai immunológia
Sebészet
általános sebészet
esztétikai plasztikai sebészet
tüdő- és mellkassebészet
Érsebészet
idegsebészet - *sze*
szívsebészet - *sze*
csecsemő- és gyermekszívsebészet - *sze*
proktológia
Traumatológia
általános traumatológia
plasztikai és égési sebészet
kézsebészet
arc- és állcsont-szájsebészet
Szülészet-nőgyógyászat
általános szülészet-nőgyógyászat
terhesgondozás (orvosi)
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
általános csecsemő- és gyermekgyógyászat
neonatológia
csecsemő- és gyermekkardiológia
gyermek-tüdőgyógyászat
gyermek-gasztroenterológia
gyermeksebészet - *sze*
gyermeknőgyógyászat - *sze*
gyermekszemészet
csecsemő és gyermek fül-, on-, gégegyógyászat
gyermekradiológia
gyermekneurológia
50
gyermek- és ifjúságpszichiátria
fej lődésneurológia
FüJ-orr-gégegyógyászat
általános ful-orr-gégegyógyászat
audiológia
foniátria
otoneurológia
Szemészet
általános szemészet
Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás
általános bőr- és nemibeteg-ellátás
bőrgyógyászat
bőrgyógyászati allergológia
nemibeteg-gondozás
Neurológia
általános neurológia
fejfájás szakrendelés - *sze*
neurológiai rehabilitáció
EEG és EMG diagnosztika - *sze*
Ortopédia
ortopédia
Urológia
urológia
andrológia
urodinamia
neuro-urológia
Onkológia
klinikai onkológia
sugárterápia, onkoradiológia
onkológiai gondozás
Fogászati ellátás
fogászati ellátás (szakellátás)
dento-alveoláris sebészet (szájsebészet)
fogszabályozás
parodontológia
gyermekfogászat
fogászati röntgen
Reumatológia
reumatológia és fizioterápia
reumatológia
fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)
menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*
Aneszteziológiai és intenzív betegellátás
aneszteziológia
fájdalomterápia - *sze*
Infektológia
fertőzőbeteg-ellátás, infektológia
AIDS-ellátás és -gondozás - *sze*
Pszichiátria
pszichiátria
addiktológia
alkohológia
drogbetegellátás
egyéb szenvedélybetegségek ellátása (pl. játékszenvedély)
51
pszichiátriai gondozás
pszichiátriai rehabilitáció
pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel)
Tüdőgyógyászat (pulmonológia)
tüdőgyógyászat
tüdőgondozás
Pulmonológiai allergológia és immunológia
Pulmonológiai és légzésrehabilitáció
Orvosi rehabilitáció
mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint)
belgyógyászati rehabilitáció
gasztroenterológiai rehabilitáció
nőgyógyászati rehabilitáció
Foglalkozás-egészségügyi ellátás
foglalkozás-egészségügyi szakellátás
Kardiológia
általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)
kardiológiai rehabilitáció
echokardiográfiai diagnosztika
EKG és Holterdiagnosztika
Laboratóriumi diagnosztika
általános laboratóriumi diagnosztika
általános kémiai laboratóriumi diagnosztika
haematológiai laboratóriumi diagnosztika
mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika
biokémiai laboratóriumi diagnosztika
immungenetikai laboratóriumi diagnosztika
genetikai laboratóriumi diagnosztika
izotóp laboratóriumi diagnosztika
immunológiai laboratóriumi diagnosztika
Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: röntgendiagnosztika és -terápia
általános röntgendiagnosztika
röntgenterápia (régi szolgáltatókra vonatkozik)
mammográfiás szűrés és diagnosztika
angiográfiás diagnosztika
intervenciós radiológia
neuroradiológia
Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: tomográfia
CT
MRI
Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: ultrahang-diagnosztika és -terápia
ultrahang-diagnosztika
ultrahang-terápia
echokardiográfia
nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika - *sze*
gasztroenterológiai ultrahang-diagnosztika - *sze*
Patológia és kórszövettan
általános kórbonctan és kórszövettan
szövettan, kórszövettan
cytológia, cytopatológia
aspirációs cytológia
tüdő és/vagy pajzsmirigy aspirációs cytológia - *sze*
immunhisztológia
neuropatológia - *sze*
52
Speciális diagnosztika
thermographia
lézerdiagnosztika
Fizioterápia
általános fizioterápia-gyógytoma
gyógytorna
gyógymasszázs
fízioterápia (asszisztensi tevékenységként)
Transzfuziológia és szövetbanki tevékenység
transzfuziológia
Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika és terápia)
izotópdiagnosztika és terápia
radioizotópos terápia
izotópdiagnosztika
Orvosi genetika (humángenetika)
klinikai genetika
genetikai tanácsadás
Pszichológia (pszichológusi, illetve klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel)
általános pszichológia
klinikai szakpszichológia
gyermekpszichológia
pszichoterápia
szexológia
Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák
logopédia
gyógypedagógia (és annak szakágai)
konduktort tevékenység
*sze*: külön jogszabály szerinti szakosodott egység”
53
2. melléklet a 2008. évi... törvényhez
„ 4. számú melléklet a 2006. évi CXXXII. törvényhez
Az elvi elérhetőség vizsgálatánál figyelembe vett sebességértékek
Út típusa	Kalkulált sebesség
Autópálya	110 km/h
Autóút	90 km/h
MO	80 km/h
I. rendű út	75 km/h
II. rendű út '	70 km/h
III. rendű út	65 km/h
Bekötő út	40 km/h
55
54
3. melléklet a 2008. évi
törvényhez
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének B)
Szolgáltatások címében az
„507-34,45-ből Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében egészségbiztosításért felelős
társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek miniszter”
és gyógyászati segédeszközök kereskedelmi árrése
szövegrész helyébe az
„507-34,45-ből Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében egészségügyért	felelős
társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek miniszter”
kereskedelmi árrése
szövegrész lép.
55
Általános indokolás
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
A törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvényben
meghatározott alapvető elvek és jogintézmények megfelelően működnek,
koncepcionális változtatásra nincs szükség. A módosítást célzó törvényjavaslat
rendeltetése, hogy a gyakorlatban jelentkező jogértelmezési problémákra megoldást
adjon a törvény megfelelő pontosításával, illetőleg a jogrendszerben mára feleslegessé
váló, az irányított betegellátás jogintézményének megszüntetése, valamint az Ebtv.
egyes felhatalmazó rendelkezéseinek pontosítása, illetve kiegészítése.
Ennek érdekében jelen törvényjavaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény alábbi módosításait tartalmazza.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az
egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005.
évi CLXXXII. törvény az 1999-ben indult irányított betegellátási modellkísérlet
tapasztalatait felhasználva hozta létre az irányított betegellátási rendszert (a
továbbiakban: IBR), mely 2006. január 1-től létezik. Az IBR indulásakor
megfogalmazott célok részben teljesültek, de a rendszer okafogyottá vált. Az
ellátásszervezők jelenleg nem a vonatkozó törvényeknek megfelelően működnek, nem
szerezték be az érintett biztosítottaktól a hozzájárulást adataik kezeléséhez és a 2008-
as évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral sem kötöttek új szerződést
ellátásszervezői tevékenységük folytatásához. Ezért szükséges és a helyzet tisztázása
érdekében indokolt, hogy az irányított betegellátási rendszer megszűnjön. A javaslat az
irányított betegellátási rendszer megszüntetésére tesz javaslatot.
Az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének 2006. június 3-án hatályba lépett módosítására
tekintettel - mely szerint a Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben
kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva adhatnak ki rendeletet, amelyek
törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek - 2008. január 1-jétől az
alábbiak szerint módosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2)
bekezdése:
„67. § (2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj
mértékét - törvény felhatalmazása alapján - az érdekelt miniszter az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”
A fenti módosításra tekintettel az ágazati törvényekben meg kell teremteni az egyes
ágazati igazgatási szolgáltatási díjak alapját és felhatalmazást szükséges adni a
rendeleti szintű szabályok megalkotására.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény módosítása
A módosító javaslat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek (a
továbbiakban: Eütv.) a módosításával a 39/2007. (VI. 20.) AB határozattal
összefüggésben hatékony jogorvoslati eszközt biztosít a kötelező védőoltás alóli
mentesítés megtagadásával szemben.
56
A javaslat a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztásával összefüggésben a
törvényi szabályozás pontosítására, a mentésre és a betegszállításra vonatkozó
rendelkezések alkalmazása során felmerült gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a
szabályozás korszerűsítésére irányul. A szabályozás célja, hogy az Országos
Mentőszolgálat a feladatait képes legyen hatékonyan ellátni, azaz a mentési
feladatokra koncentrálódjanak az erőforrásai, javítva ezzel a mentés biztonságát, a
kiérkezési időket, figyelemmel arra is, hogy a betegszállítási feladatokat 2008. évtől a
betegszállító szervezetek végzik. Annak eldöntése, hogy őrzött szállításra,
mentőszállításra vagy betegszállításra van szükség, az elrendelő orvos joga és
felelőssége.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az előbbieknek való megfelelés: az
orvosi elrendelés megalapozása, továbbá a mentésben és betegszállításban résztvevők
feladatainak egyértelművé tétele érdekében pontosítani szükséges az Eütv.-ben a
mentési és a betegszállítási feladatok meghatározását.
A javaslat ennek megfelelően részletesen differenciálja a mentés és a betegszállítás
tartalmát és feltételeit.
Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire vonatkozó rendelkezéseket
is módosítja a javaslat. A módosítás célja, hogy rendezze a működési nyilvántartás
szünetelésére vonatkozó eljárásrendet, a szünetelés okán több mint 3 éve egészségügyi
tevékenységet egyáltalán nem végző személyek egészségügyi tevékenységének
ismételt megkezdéséhez szükséges feltételeket, valamint a továbbképzési kötelezettség
teljesítésével összefüggő szakmai felügyelet kérdéseit.
Az Eütv. 218. §-a jelenleg a rendkívüli halál esetén követendő eljárások körében
kizárólag a hatósági boncolást említi, melyet közigazgatási hatósági eljárás keretében
rendel el az eljáró hatóság. A módosítás célja, hogy a bűncselekmény gyanúja esetén
meginduló büntetőeljárásban alkalmazott igazságügyi boncolást is beemelje a
rendkívüli halál esetén követendő eljárások rendjébe. Mindkét eljárás célja a halál
okának és bekövetkezése körülményeinek tisztázása, így valamennyi érintett szakasz
szintén kiegészítésre szorul.
A javaslat tartalmazza az Eütv. módosítását a köldökvér és az abból történő
haemopoetikus őssejt gyűjtésének és esetleges külföldre történő szállításának jogi
szabályozása tárgyában, továbbá a szerv-, szövetátültetés körében a haszonszerzés és
ellenérték fogalmának pontosítását az arra vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
A Gyftv. jelenlegi módosítása során pontosításokra, a helyenként megjelenő
ellentmondások feloldására, a befogadási rend és a támogatási rendszer elveinek
továbbgondolására van szükség.
A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozása tekintetében szükséges a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.
57
évi XLVII. törvény (Fttv.) koncepciójával, terminológiai rendszerével, valamint
hatásköri szabályozásával való összhang megteremtése, továbbra is biztosítva
ugyanakkor a közösségi gyógyszerszabályozásnak (a 2001/83/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek) való megfelelést.
További módosítást javasolunk a gyógyszerismertetői díjjal kapcsolatosan. A 87/2008.
(VI. 18.) AB határozat a gyógyszerismertetői díj fizetési kötelezettséget a határozat
közzétételének napjától megsemmisítette, hivatkozva arra, hogy az adó tárgya nem a
jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony és nem kerültek
meghatározásra a fizetési kötelezettség alóli mentességek. Jelen módosítás tárgya a
gyógyszerismertetői díj befizetésére vonatkozó szabályoknak az AB döntésnek
megfelelő - mentességi kör meghatározásával (betegszabadság, gyes, táppénz stb.)
történő - ismételt megteremtése a Gyftv. rendelkezései között. A díj ismételt
bevezetése az E. Alapnak évi kb. 10 Mrd Ft bevételt jelent. Fontos megjegyezni, hogy
tekintettel arra, hogy „adó” jellegű befizetési kötelezettség előírásáról van szó, a
hatályos jogszabályok alapján az új befizetést a hatálybalépést megelőző 45 nappal ki
kell hirdetni.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezette a gyógyszertáraknál - meghatározott
árréstömeg elérését követően - a progresszív szolidaritási díjat. A gyógyszerforgalom
volumenében csökkenő tendenciát mutatott 2007-ben. Ez a tendencia 2008-ban
megállt és a gyógyszerpiac lassú növekedése figyelhető meg. A gyógyszertárak árrés
jellegű bevételei 2007-ben a 2006. évi árrés tömeghez képest 8%-kal csökkentek.
2008. első félév forgalmi adatai alapján a forgalomcsökkenés megállt és a lefelé
mozgó árspirál miatt prognosztizált további árréstömeg-kiesés várhatóan nem
jelentkezik a gyógyszertáraknál. 2008-ban a közforgalmú gyógyszertárak teljes
árrestömege - támogatott és nem támogatott gyógyszerek forgalmát is figyelembe
véve - előreláthatóan a 2007. évi szinten fog alakulni. (A támogatott gyógyszerekből
származó árréstömeg 75-80%-a a teljes árréstömegnek.) A Gyftv 41.§-a (1) bekezdése
értelmében az egzisztenciális nehézségekkel küzdő vállalkozások - adott településen
egyedül szolgálatot teljesítő alacsony árréstömeg bevételű gyógyszertárak - számára
létrehozásra került a működési célú támogatás igénybevételének lehetősége. A
támogatás fedezetének forrásaként a költségvetési támogatás mellett a nagy forgalmú
gyógyszertárak által befizetett szolidaritasi díj került megnevezésre.
A szolidaritási díjfizetés szabálya 2008. január 1-jével megváltozott. Ennek
értelmében a befizetési kötelezettség határaként megszabott éves szinten 30 millió Ft-
ot meghaladó támogatott árréstömeg 40 millió Ft-ra emelkedett. A fizetési
kötelezettségként meghatározott százalék, a megjelölt árréstömeg sávonként módosult.
A szabályozás változás eredményeként a befizetésre kötelezett gyógyszertárak száma
kb. 520-ról 226-ra csökkent. A változás eredményeként tehát a közepes nagyságú
bevételeket realizáló gyógyszertárak mentesültek a befizetés terhei alól, ugyanakkor a
befizetés nagysága a 2007 évihez hasonló szinten maradt. A 2008-ban várható
befizetés összege kb. 130 millió Ft-ra becsülhető szemben a 2007. évi 118 millió Ft-
tal. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a működési célú támogatás forrásigénye
éves szinten kb. 600-800 millió Ft-ra prognosztizálható, meggondolandó a támogatás
58
fedezetéül szolgáló források között a szolidaritási díj részesedésének növelése. (Az
ÁNTSZ kimutatása szerint jelenleg 750 gyógyszertár jogosult működési célú
támogatásra, ebből 490 az alacsony árréstömeg alapján. Havi szinten összesen 67
millió Ft támogatásra jogosultak a gyógyszertárak. Jelenleg nem minden gyógyszertár
nyújt be támogatási igényt, de erre utólagosan 5 évig van lehetőségük. Éves szinten
tehát a jelen szabályok szerint maximálisan mintegy 800 millió Ft támogatási igénnyel
kell számolni.) A javaslat alapján a befizetés globálisan változatlan marad, és a
módosítással a legnagyobb árrés bevételű közfinanszírozott gyógyszerforgalmat
bonyolító kb. 50 gyógyszertár fizetne magasabb összegű szolidaritási díjat, a többi
esetében a befizetés mértéke csökkenne.
A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó szabályozásban a két legfontosabb
módosítás a gyógyászati segédeszköz fogalmának pontosítása, valamint a
közgyógyellátási jogcímen rendelhető eszközök miniszteri rendeletben történő
kihirdetési kötelezettségének eltörlése.
Pontosításra szorul a gyógyászati segédeszközök definíciója, valamint ugyenezen
fogalom használata indokolt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvényben is. A gyógyászati segédeszköz olyan meghatározása szükséges,
amely egyértelmű magyarázatot ad az orvostechnikai eszközökkel való viszonyáról. A
jelenlegi szabályt ugyanis a jogalkalmazók úgy értelmezték, hogy egy adott eszköz
vagy orvostechnikai eszköznek, vagy gyógyászati segédeszköznek minősülhet. A
módosítás célja ezért annak egyértelművé tétele, hogy egy orvostechnikai eszköznek
minősülő termék egyben gyógyászati segédeszköz is lehet. Ennek következtében e
fogalom-meghatározásnak megfelelő orvostechnikai és annak nem minősülő
eszközökre egyaránt vonatkoznak a Gyftv. szabályai.
Feltétlenül szükséges a közgyógyellátottak számára rendelhető gyógyászati
segédeszközök rendeletben történő kihirdetése körében fennálló időbeni eltérések
rendezése. A módosítás szerint a miniszternek a közgyógyellátás jogcímen rendelhető
eszközök rendeletben történő kihirdetési kötelezettsége megszűnik, helyette ezen
eszközök az OEP határozatai alapján kiadott közleményben kerülnek kihirdetésre.
Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a közgyógyellátásra
felírható termékek körét (a referencia gyógyászati segédeszköz, valamint a vele
azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék) felesleges
és állandó feszültséget kelt - mert időben követhetetlen - a miniszteri rendelet
alkotásának kötelezettsége.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
A módosítást az Alkotmánybíróság 109/2008. (IX. 26.) AB határozatában hozott
döntése indokolja, mely megállapította, hogy az Efitv. 4. §-a, 5. §-ának (3) bekezdése,
6.	§-a, 7. §-a, 10. §-ának (1) bekezdése, valamint 16. §-a (15) bekezdésének a) pontja
alkotmányellenes, ezért azokat a határozat közzétételének napjával (2008. szeptember
26.) megsemmisítette. Az Eftv. megsemmisített szakaszai azokat az eljárási
szabályokat tartalmazták, amelyek alapján a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások 2007
59
márciusában felosztásra kerültek az egészségügyi szolgáltatók között, valamint amely
szabályok alapján 2007. április 1-jét követően lehetőség volt a kapacitás-felosztás
módosítására.
Az AB döntésének következménye, hogy a határozat közzétételét követő naptól
néhány kivétellel nincs lehetőség az AB döntését megelőzően kialakult kapacitás-
szerkezet módosítására. így a Regionális Egészségügyi Tanácsok (a továbbiakban:
RÉT) nem módosíthatják az Eftv. 2. számú mellékletében megállapított kapacitások
újraosztásával az előző évi kapacitás-felosztást, ezáltal újabb szolgáltatókat sem
tudnak befogadni (a felosztás módosítását az egészségbiztosító is kezdeményezhette,
amire szintén nincs lehetőség). Nem vonható be újból a rendszerbe az a kapacitás,
amivel a fenntartó tartós kihasználatlanság okán csökkentette a szakellátási
kötelezettségét, továbbá megszűnt az a lehetőség is, hogy a szomszédos régiókban
működő RET-ek megállapodást köthessenek a régiók közötti kapacitásátadásról. A
RET-nek nem maradt lehetősége arra sem, hogy az egyes szakmacsoportokhoz tartozó
kapacitások mennyiségét annak 10 százalékáig módosítsa. Az egészségügyi
szolgáltató fenntartója a döntést követően nem kezdeményezheti a RET-nél, illetve az
egészségügyért felelős miniszternél az aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitása
legfeljebb 10 százalékának krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitássá, egy napos
ellátási, illetőleg járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítását.
A javaslat az alábbi kérdésköröket szabályozza:
-	a szakellátási kapacitások éves felülvizsgálatának, újraosztásának és módosításának
szempontjai és a szakellátási elérési szabályok törvényi szintű meghatározása, .
-	tartósan kihasználatlan kapacitások vizsgálata, elvétele és megpályáztatása,
-	a finanszírozási szerződésben rögzített egészségügyi szolgáltatás megfelelő
minőségének „kikövetelésére”, és- nem teljesítés esetén a feladat ellátásra más
szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárást,
-	az Eftv.-nek az ellátási területre vonatkozó szabályainak a járóbeteg-szakellátásokra
történő kiterjesztése,
-	a szakellátási kapacitások átcsoportosítási lehetőségének újbóli biztosítása.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
A javaslat az Eütv.-nek az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására
vonatkozó szabályai módosításával összhangban tartalmazza a 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítását.
Az igazgatási-szolgáltatási díjak megállapításához szükséges törvényi
felhatalmazások megteremtése
A 15/2008. (II. 28.) AB határozat - összefoglalva és továbbfejlesztve az
Alkotmánybíróság jogalkotási felhatalmazással kapcsolatos gyakorlatát -
megállapította: ,,[e] követelményeknek a jogszabály-alkotásban való érvényesülését
konkretizálja a Jat. annak az alkotmányos jelentőségű elvárásnak a
megfogalmazásával, amely szerint a magasabb szintű jogszabály által más jogalkotó
60
számára adott felhatalmazásnak, azaz végrehajtási szabály megalkotására adott
felhatalmazásnak tartalmaznia kell a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit [Jat.
15. § (1) bekezdés].” (MK 2008/32. szám 1368, 1372.) A 15/2008. (II. 28.) AB
határozat szerint azáltal, hogy a törvényhozó „általános jellegű felhatalmazást adott”,
„beazonosíthatatlan mind a felhatalmazás jogosultja, de a szabályozási tárgykörök is”.
Ez az adott ügyben arra vezetett, hogy az Alkotmánybíróság a végrehajtási rendeletet
az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette. [41/2008. (IV. 17.) AB
határozat]
Az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének 2006. június 3-án hatályba lépett módosítására
tekintettel - mely szerint a Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben
kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva adhatnak ki rendeletet, amelyek
törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek - 2008. január 1-jétől az
alábbiak szerint módosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2)
bekezdése:
„67. § (2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj
mértékét - törvény felhatalmazása alapján - az érdekelt miniszter az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”
A fentiekre tekintettel az ágazati törvényekben meg kell teremteni az egyes ágazati
igazgatási szolgáltatási díjak alapját és felhatalmazást szükséges adni a rendeleti szintű
szabályok megalkotására, mivel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-
ának (2) bekezdése a fenti követelményekre tekintettel nem tekinthető megfelelő
felhatalmazásnak. Erre tekintettel az Eütv., az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.
törvény és az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény módosítása szükséges.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
A törvénymódosítás az egyetemi végzettségű gyógyszerészek esetében a doktori cím
használatának biztosítására tesz javaslatot.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A gyógyászati segédeszköz fogalmának összehangolása szükséges a biztonságos és
gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosításában javasolt fogalommal.
A 2. §-hoz
A kiemelt, indikációhoz kötött támogatással rendelhető készítmények körében eltérő
mértékű térítési díj meghatározása lehet indokolt.
A 3. §-hoz
61
Pontosításra kerülnek a részleges térítési díjak megállapításával, és az egészségügyi
technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásával kapcsolatos
felhatalmazó rendelkezések.
Továbbá felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben meghatározza az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TÁJ
számot igazoló okmány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak
megfizetésére vonatkozó eljárási szabályokat; illetve a munkáltató által
kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatára irányuló
eljárás igazgatási díjainak szabályait.
A 4. §-hoz
Az egészségügyi tevékenység fogalmának meghatározása az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) egészségügyi dolgozók működési
nyilvántartásával összefüggő módosítása miatt szükséges.
Az 5. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 39/2007. (VI. 20.) AB határozat 4. pontjában megállapította,
hogy az Alkotmány 50. § (2) bekezdését és az 57. § (5) bekezdését sértő, mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az
Országgyűlés nem biztosított hatékony jogorvoslati eszközt a kötelező védőoltás alóli
mentesítés megtagadásával szemben. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést,
hogy jogalkotási feladatának 2008. március 31-ig tegyen eleget. A javaslat az AB
határozatában foglaltak, valamint az Eütv. 58. §-a (4) bekezdésének az AB által
megállapított szövegére figyelemmel rögzíti a következőket.
A kötelező védőoltást a kezelőorvos átmenetileg elhalasztja, ha annak beadása
várhatóan a beteg egészségi állapotát vagy meglévő betegségét károsan befolyásolná,
és ezen állapot (betegség) elmúlása valószínűsíthető. E döntés a szakmai szabályok
alapján történik. Emellett a kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője a
beteg lakóhelye szerint illetékes ÁNTSZ-intézetnél kezdeményezheti a védőoltás alóli
mentesítést, ha a védőoltás az egészségi állapotot vagy a meglévő betegséget
várhatóan károsan befolyásolná, és ezen állapot változása nem valószínű.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy ha kötelező védőoltást határozattal rendelnek el, akkor
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) szerinti jogorvoslatok vehetők igénybe. A Két.
101. §-a szerint a határozat többek között akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajthatónak, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, vagy
azt törvény közegészségügyi, járványügyi okból lehetővé teszi. Az Eütv. módosítása
szerint az ilyen határozatok fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóvá nyilvánítása
az életkorhoz kötött védőoltások esetében nem, csak konkrét járványügyi
veszélyhelyzet esetén, az adott járvánnyal összefüggő védőoltás esetében lehetséges.
62
További garanciális elemként az azonnal végrehajtható határozatok esetén mindig
teljesítési határidőt kell megállapítani.
A 6-7. §-hoz
A javaslat a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztásával összefüggésben a
törvényi szabályozás pontosítására irányul. A szétválasztás célja az volt, hogy az
állami mentőszolgálat (az Országos Mentőszolgálat) feladatait képes legyen
hatékonyan ellátni, azaz a mentési feladatokra koncentrálódjanak az erőforrások,
javítva ezzel a mentés biztonságát, a kiérkezési időket. A betegszállítási feladatokat
2008. évtől a betegszállító szervezetek végzik. Annak eldöntése, hogy őrzött
szállításra, mentőszállításra vagy betegszállításra van szükség, az elrendelő orvos joga
és felelőssége.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az előbbieknek való megfelelés: az
orvosi elrendelés megalapozása, továbbá a mentésben és betegszállításban résztvevők
feladatainak egyértelműsítése érdekében pontosítani szükséges az Eütv.-ben használt
mentési és betegszállítási feladatok meghatározását.
A javaslat ennek megfelelően részletesen differenciálja a mentés és a betegszállítás
eseteit és feltételeit. Mentési feladatnak minősül a mentés mellett az orvos által
elrendelt, mentési felügyeletet igénylő őrzött szállítás és a mentőszállítás, továbbá
egyes életmentő tevékenységekhez az azt végző orvos és munkacsoport, illetve
életmentő orvosi eszközök, gyógyszerek, szervek szállítása, valamint a mozgóőrség és
egyes rendezvények egészségügyi biztosítása.
A betegek valamennyi, a fenti tevékenységbe nem tartozó - szakápolói felügyeletet
nem igénylő - szállítása az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés céljából a javaslat
értelmében a betegszállítási tevékenység körébe tartozik abban az esetben, ha az
ellátás elérhetősége másképp nem biztosítható, illetőleg a gyógyintézetből elbocsátott
beteg otthonába történő eljuttatása érdekében.
A 8-9. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2)
bekezdése nem tekinthető megfelelő felhatalmazásnak, a törvényben tételesen meg
kell határozni, hogy milyen eljárásokkal összefüggésben lehetséges igazgatási
szolgáltatási díjak megállapítása.
A 10. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire vonatkozó rendelkezéseket
módosítja a javaslat, egyértelművé téve, hogy a működési nyilvántartásban szereplés
ténye az önálló egészségügyi tevékenység végzésének a feltétele. Az Eütv. 110. §-ának
(15) bekezdésében a felügyelet fogalma bővítésre kerül a működési nyilvántartásból
való - továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatti - törlés
jogkövetkezményeképpen előírt felügyelet melletti munkavégzés tartalommal való
kitöltése érdekében.
63
All. §-hoz
A fenti módosításokkal összhangban az Eütv. 112. §-a szerinti szabályok egyértelmű
megfogalmazása indokolt, részben a fogalomhasználat következetes érvényesítése,
részben a hivatkozások pontos elhelyezése által, az egységes jogalkalmazói gyakorlat
megteremthetősége céljából.
Az Eütv. 112. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti adatközlés a gyakorlatban
nehézségekbe ütközik, a 120.000 szakdolgozói szakképesítés tekintetében a
továbbképző intézmények kötelezettségeit pontosítani szükséges, ugyanakkor a
továbbképző intézmények jelentéseinek a technikai feldolgozására a jelenlegi
nyilvántartási rendszer is csak korlátozottan, vagy nem alkalmas. Szükséges a
szakdolgozói továbbképzések tekintetében egy összefogó szerv kijelölésének a
törvényi alapjait megteremteni.
A javaslat a működési nyilvántartás adattartalmát kiegészíti továbbá a 110. § szerinti
felügyelet mellett végzett tevékenység tényére és annak kezdő időpontjára, továbbá a
meghosszabbítás tényére, az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének okára, annak
kezdő és befejező időpontjára vonatkozó adatokkal.
A 112. § (9) bekezdése szerint az adattartalom nagy része közérdekből nyilvános adat.
Szükséges a működési nyilvántartást vezető szerv adatközlési kötelezettségének
egyértelműbb szabályozása, tekintettel a számos gazdasági társaságtól és egyéb üzleti
célból érkező, a közérdekű adatokra vonatkozó, de az adatbázis egészét érintő
adatlekérésre, amelyek kiadása a közhiteles adatbázis megduplázásának, illetve új
részadatbázisok létrehozásának a lehetőségét hordozza magában.
A 12-13. §-hoz
A javaslat szerint a működési nyilvántartás szüneteltetését annak megkezdése előtt 30
nappal, de legkésőbb a szünetelés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül
kelljen bejelenteni. Az előre nem tervezhető események (pl.: súlyos betegség, baleset)
miatt a szüneteltetés bejelentésére az esemény bekövetkeztét követően legkésőbb 90
napig lenne lehetőség. Amennyiben a kérelmező a szünetelést a fentiekben
meghatározottaknál később jelenti be, akkor csak a szünetelésből hátralévő idővel
lehet meghosszabbítani a nyilvántartását. A nyilvántartott személy köteles az
egészségügyi tevékenység szüneteltetése befejezésének tényét 30 napon belül
bejelenteni.
A működési nyilvántartásból való törléssel kapcsolatosan a javaslat rögzíti, hogy a
működési nyilvántartás meghosszabbítására az egészségügyi dolgozót a nyilvántartás
lejárta előtt két alkalommal, írásban fel kell hívni, törlésre ezt követően kerülhet sor.
A 14-15. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2)
bekezdése nem tekinthető megfelelő felhatalmazásnak, a törvényben tételesen meg
64
kell határozni, hogy milyen eljárásokkal összefüggésben lehetséges igazgatási
szolgáltatási díjak megállapítása.
A 16. §-hoz
A javaslat az emberen végzett orvostudományi kutatás során a kutatási terv
engedélyezésével összhangban, az eljárás jogbiztonsági követelményeknek megfelelő
garanciális elemeit erősítve rögzíti, hogy az engedélyező az engedély kiadására
irányuló eljárása során a szakmai és etikai véleményhez kötve van.
A 17-18. §-hoz és a 22. § (2) bekezdéséhez
Az Eütv. módosítását tartalmazza a javaslat a köldökvér és az abból történő
haemopoetikus őssejt gyűjtésének és esetleges külföldre történő szállításának jogi
szabályozása tárgyában, továbbá a szerv-, szövetátültetés körében a haszonszerzés és
ellenérték fogalmának pontosítását az arra vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint.
Általánossá vált ugyanis a haempoetikus őssejtet tartalmazó köldökvér levétele a
szülészeteken abból a célból, hogy a köldökvér feldolgozása után kapott őssejt
koncentrátumot a későbbi esetleges gyógyító célú felhasználás érdekében az
egészségügyi szolgáltató tárolja. A szolgáltatások szabad áramlásának irányelve
alapján nem akadályozható meg az sem, hogy külföldi egészségügyi szolgáltató
dolgozza fel és tárolja az őssejt koncentrátumot, amennyiben a külön jogszabály
szerinti engedélyezési eljárás során a külföldi hatóság e tevékenységekre vonatkozó
engedélyét is bemutatta, illetve hitelt érdemlő módon igazolta, hogy e tevékenységek
végzésére az annak helye szerinti államban jogosult. E garanciákra azért van szükség,
hogy a későbbiekben a gyógykezelés céljából külföldről visszahozott őssejt
gyógyításra való alkalmasságának mértéke magasabb szintű legyen.
A szerv-, szövetátültetés vonatkozásában a haszonszerzésre, illetve az ellenérték
nélküliségre vonatkozóan ki kell mondani, hogy átültetéssel összefüggésben végzett
jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai szolgáltatások igazolható díjának a
kifizetése nem minősülhet haszonszerzésnek. Ebben a kérdésben a hatósági
joggyakorlat bizonytalan. A rendelkezés összhangban van az Európa Tanácsnak az
emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány
alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt
Egyezményéhez kapcsolódó, az emberi eredetű szervek és szövetek átültetéséről szóló,
Genfben, 2005. május 4-én aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006.
évi LXXX. törvénnyel.
A 19. és 20. §-hoz, valamint a 22. §-hoz
Az Eütv. 218. §-a jelenleg a rendkívüli halál esetén követendő eljárások körében
kizárólag a hatósági boncolást említi, melyet közigazgatási hatósági eljárás keretében
rendel el az eljáró hatóság. A módosítás célja, hogy a bűncselekmény gyanúja esetén
meginduló büntetőeljárásban alkalmazott igazságügyi boncolást is beemelje a
rendkívüli halál esetén követendő eljárások rendjébe. Mindkét eljárás célja a halál
65
okának és bekövetkezése körülményeinek tisztázása, így valamennyi érintett szakasz
szintén kiegészítésre szorul.
Az Eütv. jelenleg kizárólag az egészségügyért felelős miniszter számára ad
felhatalmazást arra, hogy a halottvizsgálatra és a halottakkal kapcsolatos orvosi
eljárásra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos jogszabályok változása következtében 2008.
január 1-jétől a rendkívüli halál okát megállapító hatósági és igazságügyi boncolást
kizárólag a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről,
valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes
szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet
2. számú mellékletében megjelölt, az igazságügyi és rendészeti miniszter által alapított
igazságügyi szakértői intézmény, valamint az orvostudományi képzést folytató
egyetem igazságügyi orvostani intézete végezhet. Erre figyelemmel szükségessé vált
egy új felhatalmazó rendelkezés megalkotása. Az egészségügyi, igazságügyi és
rendészeti ágazatok érintettsége miatt átfogó szabályozás vált szükségessé, ezért a
Kormány kap felhatalmazást arra, hogy a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos
orvosi eljárásra, a rendkívüli halál esetén ellátandó feladatokra, a hatósági és
igazságügyi boncolásra, a holttest szállítására, átmeneti tárolására és az ehhez
kapcsolódó költségek viselésére vonatkozó szabályokról rendelkezzen. Ezzel
egyidejűleg indokolt az Eütv. 217., 218. és 247. §-aiban, valamint a temetőkről és a
temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (2) bekezdésében hatályon kívül
helyezni azokat a felhatalmazó rendelkezéseket, melyeket egységesen az új
szabályozás tartalmaz.
A 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2)
bekezdése nem tekinthető megfelelő felhatalmazásnak, a törvényben tételesen meg
kell határozni, hogy milyen eljárásokkal összefüggésben lehetséges igazgatási
szolgáltatási díjak megállapítása.
A 23. §-hoz
A módosító javaslat az Alkotmány 35. § (1) bekezdés l) pontja szerinti rendelkezésre
is figyelemmel, a fentiekben kifejtett feladatok szerinti feladatok ellátásához szükséges
felhatalmazásokat tartalmazza.
A meddőséggel kapcsolatos problémák átfogó kezelésére vonatkozó intézkedési terv
kialakítására vonatkozó 62/2005. (VI.28.) OGY. határozat II. pontja kimondja, hogy a
Kormány saját hatáskörben alkossa meg a meddőségi kezelést nyújtó intézmények
eredményességi mutatóinak nyilvánosságát biztosító elveket és szabályokat. Az Eütv.
247. §-a (1) bekezdésének p) pontjába beépítendő felhatalmazás az OGY határozat
szövegét követi.
66
A 24. §-hoz
Ezen § a Gyftv. egyes fogalmainak pontosítását célozza.
Pontosításra szorul a gyógyászati segédeszközök definíciója, valamint ugyeiiezen
fogalom használata indokolt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvényben is. A gyógyászati segédeszköz olyan meghatározása szükséges,
amely egyértelmű magyarázatot ad az orvostechnikai eszközökkel való viszonyáról. A
jelenlegi szabályt ugyanis a jogalkalmazók úgy értelmezték, hogy egy adott eszköz
vagy orvostechnikai eszköznek, vagy gyógyászati segédeszköznek minősülhet. A
módosítás célja ezért annak egyértelművé tétele, hogy egy orvostechnikai eszköznek
minősülő termék egyben gyógyászati segédeszköz is lehet. Ennek következtében e
fogalom-meghatározásnak megfelelő orvostechnikai és annak nem minősülő
eszközökre egyaránt vonatkoznak a Gyftv. szabályai.
Továbbá a törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel (Fttv.) és az annak kapcsán e tekintetben
a jogrendszer egészén végigvitt terminológiai egységesítéssel összhangban bevezeti a
fogyasztó és a kereskedelmi gyakorlat fogalmát A kereskedelmi gyakorlat magában
foglalja a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének,
értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatást,
tevékenységet, megjelenítési módot, marketing vagy egyéb kereskedelmi
kommunikációt, tehát mind a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozását,
mind pedig azok ismertetését; azonban a fogyasztóknak szóló reklámozásra, valamint
az egészségügyi szakembereknek szóló ismertetésre vonatkozó előírások továbbra is
elválnak egymástól.
A reklám fogalma igazodik a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és
egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVII. törvényhez, valamint a 2001/83/EK irányelv
értelmező rendelkezéseihez.
Új fogalomként jelenik meg az értelmező rendelkezések körében a gyógyszerészi
gondozás definíciója. Ennek indoka, hogy a gyógyszerészet az elmúlt években intenzív
megújulásnak, átalakulásnak indult, elkezdődött egy új gyógyszerészi szemlélet, ennek
egyik lényeges eleme, hogy a gyógyszerészi tevékenység a kereskedelmi jellegéből a
szolgáltatás felé halad, ilyen szolgáltatás, pl. a gyógyszerészi gondozás. A
gyógyszerészi gondozás kulcsembere: a gyógyszerész és az általa meghatározott
feladatokkal megbízott expediáló szakasszisztens, mert ők vannak olyan előnyös
helyzetben, hogy - segíteni tudják a betegeket a megfelelő gyógyszer kiválasztásában
és annak helyes alkalmazásában, - akár napi kapcsolatban lehetnek a beteggel, illetve
adott esetben a beteg hozzátartozójával. Ezért jelentős szerepet tölthetnek be a
lakosság egészségügyi felvilágosításában, a gyógyszeres kezelés hatékonyabbá
tételében, a gyógyszeres terápia ellenőrzésében, a nem kívánt mellékhatások,
kölcsönhatások kiszűrésében.
A 25-31. §-hoz
67
Jelen §-ok a gyógyszerek reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályozásnak az
Fttv.-vel, illetve az azzal átültetett 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel, és a Grt.-vel összhangban szükséges felülvizsgálatát teszik meg,
megőrizve és biztosítva ugyanakkor a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 86-100. cikkének való megfelelést. Az eljárási oldalon szükséges továbbá a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását biztosító rendelkezések beiktatása.
A 32. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a tápszerek a társadalombiztosítási támogatásba való
befogadással kapcsolatos eljárásokban a gyógyszerekkel esnek egy tekintet alá, így
jelen módosítás pontosítja a normaszöveget azáltal, hogy kiegészíti azt a tápszerekkel,
illetve a tápszerek forgalomba hozójával.
A 33. §-hoz
A törvényjavaslat e §-a kimondja, hogy a hivatalból induló eljárások ügyintézési
határideje hasonlóan a kérelemre induló eljárásokhoz 90 nap. A módosítás
összhangban van az ide vonatkozó 89/105/EGK irányelvvel.
A 34. §-hoz
Jelen módosítás azért feltétlenül szükséges, mert a Gyftv. 25. §-ának (2) bekezdésével
kapcsolatosan többféle jogértelmezés alakult ki, így mind a jogalkalmazó hatóság
(OEP), mind pedig a gyógyszergyártó ügyfelek helyzetének megkönnyítése érdekében
a szabály pontosításra szorul. A módosítás szerint a delistázás esetén a támogatás
megszüntetésének napját a határozat meghozatalának napjától számított 90 napnál
korábbi időpontban nem lehet meghatározni, támogatáscsökkentés esetén pedig a
finanszírozás kezdőnapját a határozat meghozatalának napját követő naptári negyedév
1.	napjával kell megállapítani.
A 35. §-hoz
A Gyftv. hatályos 31. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a hatóanyag alapú fix
összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszer esetében az egészségbiztosítási szerv
kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha a gyógyszer napi terápiás
költsége, illetve egységnyi hatóanyagra számított ára legalább 20%-kal meghaladja a
referenciakészítmény napi terápiás költségét, illetve átlagáras csoport esetén a
referenciaárat.
Ezen fix-csoportba tartozó készítmények a referenciakészítmény támogatási összegét
kapják. A javaslat alapján a hatóanyag alapú fixesítésnél a 20%-os delistázási korlát
40%-ra történő emelése esetében a támogatásban maradó gyógyszerek köre szélesebbé
válik, a betegek és a rendelő orvosok számára választékbővítést jelent.
68
A módosítás a terápiás fix csoportokba tartozó készítmények delistázási korlátjának
megemelésére is javaslatot tesz. Nevezetesen delistázásra akkor kerülhet sor, ha
terápiás fix támogatási csoportba tartozó gyógyszer esetén a gyógyszer napi terápiás
költsége legalább 75%-kal (a jelenleg hatályos szabály szerint ez 50 %) meghaladja a
csoportba tartozó gyógyszerek napi terápiás költsége egyszerű számtani átlagát. A
delistázás miatt a támogatás elvesztésének veszélye növeli az árcsökkentések
mértékének fokozását, ami a beteg térítési díjak alakulása szempontjából kedvező,
azonban nem elfogadható azokban az esetekben, amikor egyes hatóanyagok úgy
esnének ki a támogatásból (elsősorban a terápiás fix támogatás esetén), hogy nem
marad helyettesíthető készítményük.
A 36. §-hoz
A Gyftv. 32. § (4) bekezdésében foglalt gyógyászati segédeszközök
társadalombiztosítási támogatásba való befogadásával kapcsolatos eljárás ügyintézési
határidejének 30 napról 90 napra történő megváltoztatása indokolt a megalapozott
biztosítói döntés érdekében.
A 37. §-hoz
Feltétlenül szükséges a közgyógyellátottak számára rendelhető gyógyászati
segédeszközök rendeletben történő kihirdetése körében fennálló időbeni eltérések
rendezése. A módosítás szerint a miniszternek a közgyógyellátás jogcímen rendelhető
eszközök rendeletben történő kihirdetési kötelezettsége megszűnik, helyette ezen
eszközök az OEP határozatai alapján kiadott közleményben kerülnek közzétételre.
Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a közgyógyellátásra
felírható termékek körét, (a referencia gyógyászati segédeszköz, valamint a vele
azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék) felesleges
és állandó feszültséget kelt - mert időben követhetetlen - a miniszteri rendelet
alkotásának kötelezettsége.
A 38-39. §-hoz
A 87/2008. (VI. 18.) AB határozat a gyógyszerismertetői díj fizetési kötelezettséget a
határozat közzétételének napjától megsemmisítette, mert az AB álláspontja szerint az
adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony
és nem kerültek meghatározásra a fizetési kötelezettség alóli mentességek. Jelen
módosítás tárgya a gyógyszerismertetői díj befizetésére vonatkozó szabályoknak az
AB döntésnek megfelelő - mentességi kör meghatározásával (betegszabadság, gyes,
táppénz stb.) történő - ismételt megteremtése a Gyftv. rendelkezései között.
A 40. §-hoz
A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezette a gyógyszertáraknál - meghatározott
árréstömeg elérését követően - a progresszív szolidaritási díjat. A javaslat a sávhatárok
és a fizetendő szolidaritási díj mértékének módosítását tartalmazza olyan módon, hogy
69
a befizetés globálisan változatlan marad, és a módosítással a legnagyobb árrés bevételű
közfinanszírozott gyógyszerforgalmat bonyolító kb. 50 gyógyszertár fizetne magasabb
összegű szolidaritási díjat, a többi esetében a befizetés mértéke csökkenne.
A 41. §-hoz
Jelen § a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzését tartalmazó fejezet
rendelkezései tekintetében tartalmaz pontosításokat. Jelenleg visszatérítési
kötelezettség előírására nem kerül sor az orvosösztönzés keretében, amennyiben a
szolgáltatók rendszeresen eltérnek a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés külön
jogszabályban foglalt szabályaitól. E tekintetben indokolt a Gyftv. fenti §-ának
módosítása.
A 42. §-hoz
Jelen módosítás pontosítaná a normaszöveget a tekintetben, hogy a gyógyszernek nem
minősülő, gyógyszertárban forgalmazott termékek esetén a fogyasztóvédelmi hatóság
végez ellenőrzést és a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései szerint jár el e
rendelkezések megsértése esetén.
A 43. §-hoz
Jelen módosítás lényege, hogy kiegészíti a nem támogatott készítmények gyártói által
meghatározott maximált fogyasztói árra vonatkozó szabályozást azzal, hogy az árat
nemcsak a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hanem az egészségügyi államigazgatási
szervnek is meg kell küldeni, aki honlapján közzéteszi az árról rendelkező
nyilatkozatok mindenkor hatályos tartalmát, biztosítva a forgalomba hozatali
engedélyek jogosultjai által tett, e bekezdés szerinti nyilatkozatok visszakereshetőségét
is. E pontosítás mind a betegek, mind a gyógyszertárak érdekét szolgálja.
A 44. §-hoz
Jelen § a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja, továbbá új felhatalmazásokkal
egészíti ki a Gyftv-t az igazgatási szolgáltatási díjak vonatkozásában.
A 45. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás.
A 46. §-hoz
Jelen § a jogharmonizációs záradékot módosítja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos
európai uniós jogi aktusokra való utalással.
A 47. §-hoz
70
A § az Eftv. fogalom-meghatározásainak pontosítását tartalmazza. A módosítás
alapján a „normatíva” fogalma helyébe a „lekötött kapacitás” kifejezés kerül,
tekintettel arra, hogy az Eftv. ez utóbbi kifejezést használja. A módosítás érinti a
szakellátási kapacitás fogalmát, oly módon, hogy egyértelművé teszi, hogy a törvény
hatálya kiteljed a CT, MRI, PET/CT, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott
észközök finanszírozási szolgáltatási egységeire, így a művesekezelésre is.
Az „alapszakma” és a „szakmai centrum” fogalmak meghatározása azért szükséges,
mert az Alkotmánybíróság döntése értelmében törvényi szinten kerülnek rendezésre az
ezeket a kifejezéseket használó szabályok.
Szükséges továbbá meghatározni az ellátási terület fogalmát, mivel az Eftv. számos
rendelkezése használja a fogalmat. Az ellátási terület az a földrajzi terület, amire adott
szolgáltatók fenntartóinak a szakellátási kötelezettsége kiterjed.
A 48. §-hoz
A § meghatározza, hogy a települési és a megyei önkormányzatok egészségügyi
szakellátási kötelezettségüket a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és
szakmai összetételének megfelelően a törvény szerinti ellátási területen teljesítik. A
hatályos szabályozás a járóbeteg-szakellátások tekintetében a 2006. december 31-ei
állapotot rögzítette, fekvőbeteg-szakellátások tekintetében pedig az Eftv.
mellékleteiben lévő kapacitásokat határozta meg a szakellátási kötelezettség
tartalmaként. Mivel azonban a módosítási és újraosztási, átcsoportosítási lehetőségek
révén folyamatosan változik az ország kapacitás-szerkezete, indokolt a szakellátási
kötelezettség tartalmának a mindenkori leszerződött kapacitásokat tekintem.
A 49. §-hoz
Az Eftv. eredeti, hatályos szövege a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások első, teljes
körű felosztására készült. Mivel azonban az Alkotmánybíróság által megsemmisített
eljárási szabályok helyébe lépő eljárási szabályok már egy létező helyzetből indulnak
ki, tehát nem kerülnek újraosztásra a kapacitások, szükséges a mellékletekhez
kapacsolódó normaszöveget pontosítani. így az 1. melléklet változatlan tartalommal
megnevezi az országos feladatkörű speciális intézetek és súlyponti kórházak körét,
valamint szintén változatlan tartalommal meghatározza a fekvőbeteg-szakellátási
kapacitásoknak azt a mennyiségét (amihez egyébként nem nyúl a törvényjavaslat),
amelyen végzett egészségügyi szolgáltatásokért az egészségügyi szolgáltató legalább
jogosult finanszírozásra. Ez tehát egy védettség az országos feladatkörű speciális
intézetek és a súlyponti kórházak részére, mivel az évenkénti kapacitás felülvizsgálat
és módosítás nem érintheti az 1. számú mellékletben biztosított kapacitást.
Az Eftv. 2. számú melléklete azt a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásmennyiséget
tartalmazza szakmacsoportonkénti bontásban, mely évente egyszer az éves
71
felülvizsgálat keretében újraosztható. Egyebekben csak a mellékletnek a címét
módosítja a törvényjavaslat.
A törvényjavaslat kiegészíti az Eftv-t egy új melléklettel. A 3. számú melléklet
határozza meg országosan azt a járóbeteg-szakellátási kapacitás-mennyiséget, aminél a
lekötött kapacitások mennyisége nem lehet kevesebb, illetve azokat a járóbeteg-
szakellátási szakmákat, amelyekre a fenti kapacitások szétoszthatóak.
Az 50-51. §-hoz
Az Alkotmánybíróság határozata szerint minden, a döntéshozatal során
figyelembeveendő lényeges szempontot törvényi szinten kell meghatározni, valamint a
döntésnek államigazgatási határozatban kell megtestesülnie, aminek nem lehet
érvényességi feltétele a fenntartók általi jóváhagyás.
A törvény - az AB határozatra figyelemmel - megállapítja az éves felülvizsgálat és
újraosztás új szabályait. Eszerint az egészségbiztosító a döntéshozatal során
figyelembeveendő objektív kritériumoknak megfelelő tartalommal a megelőző egy év
adatai alapján javaslatot tehet a módosításra valamennyi RÉT és az egészségügyi
államigazgatási szerv részére. A RÉT az egészségbiztosítótól kapott javaslatot
kötelezően megvizsgálja. Lehetősége van az egészségbiztosító javaslatától eltérő
tartalmú javaslatot tenni, melyet döntésre megküld az egészségügyi államigazgatási
szervnek.
Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségbiztosító felosztási javaslata alapján
a törvényben meghatározott szempontrendszerek mentén dönt, figyelemmel a RÉT
megküldött módosító javaslataira.
Az egészségügyi államigazgatási szervnek a kapacitás-szerkezet módosításáról hozott
döntése az adott régióban lekötött fekvőbeteg-szakellátási kapacitás-mennyiség
számán nem változtathat, azon belül a módosítás szakmacsoportonként a 2. számú
mellékletben meghatározott kapacitásmennyiség mértékéig terjedhet.
Az éves kapacitások felülvizsgálati kötelezettségét indokolt kiterjeszteni a járóbeteg-
szakellátási kapacitásokra is. A módosítás szerinti az egészségügyi államigazgatási
szerv a járóbeteg-szakellátások tekintetében a kapacitás-szerkezet módosításáról
hozott döntésével a 3. számú mellékletben meghatározott mennyiségen felül legfeljebb
annak 5 százalékával több kapacitásról rendelkezhet.
A törvénymódosítás az Alkotmánybíróság által megsemmisített 54/2006. (XII. 29.)
EüM rendeletben meghatározott elérési szabályokat törvényi szintre emeli, és
kiegészíti olyan további szempontokkal, amelyeket figyelembe kell venni a fenti
eljárás során.
Az 52. §-hoz
72
Jelen § lehetőséget kíván arra teremteni, hogy a fekvőbeteg-szakellátásban a tartósan
kihasználatlan kapacitások felszabadítása megtörténhessen. Amennyiben az
egészségbiztosító a kapacitások tartós kihasználatlanságát észleli, az érintett fenntartót
erről tájékoztatja. Ha a fenntartó ezen tájékoztatást követően nem kezdeményezi
kapacitásai csökkentését, illetve módosítását, az egészségbiztosító erről tájékoztatja a
RET-et. Ebben az esetben a RÉT kérheti az egészségügyi államigazgatási szervtől a
kapacitás tartós kihasználatlanságának megállapítását. Amennyiben az
egészségbiztosító jelzésére a RÉT nem kéri a kihasználatlanság megállapítását, az
egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja a tartós
kihasználatlanság tényét, amennyiben azt ellátási érdek indokolja. A tartósan
kihasználatlannak minősített kapacitás a felosztási eljárás keretében más
szolgáltatónak átadható.
Az 53-54. §-hoz
A hatályos Eftv. kizárólag a fekvőbeteg-szakellátás vonatkozásában határozza meg az
ellátási területre vonatkozó szabályokat, ezért indokolt annak kiterjesztése a járóbeteg-
szakellátásra is.
A módosítás az egészségügyi államigazgatási szervet ruházza fel az ellátási terület
megállapításának hatáskörével. Meghatározza a törvényjavaslat azokat a szempontokat
is, amelyeket figyelembe kell venni az ellátási terület meghatározása és módosítása
során. Az egészségügyi szolgáltatók ellátási területét a kapacitással együtt a járóbeteg-
szakellátások vonatkozásában is az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett
nyilvántartást fogja tartalmazni. A nyilvántartásban szereplő ellátási terültek
módosításának eseteire vonatkozó, jelenleg is hatályos szabályokat a járóbeteg-
szakellátásokra történő kiterjesztés miatt pontosítani szükséges. A nyilvántartás az
ANTSZ honlapján elérhető lesz.
Az 55. §-hoz
A § rendelkezik a régiók közötti kapacitás-átadásról. Eszerint a szomszédos régiókban
működő RET-ek megállapodást köthetnek a 2. számú mellékletben és a 3. számú
mellékletben szereplő kapacitásaik terhére a régiók közötti kapacitásátadásról,
amennyiben a régió határának mentén élők egészségügyi ellátása érdekében
megvalósuló feladatátadáshoz szükséges. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
az átadott kapacitások melyik intézményből melyik intézménybe kerülnek, és mely
szakmacsoportban, azon belül mely szakmában kerülnek felhasználásra.
A megállapodást az egészségügyi államigazgatási szerv hagyja jóvá. A jóváhagyást
csak akkor lehet megtagadni, ha a megállapodás nem felel meg az (5) bekezdésben
meghatározott követelményeknek. A jóvá nem hagyott megállapodás érvénytelen.
Az 56. §-hoz
73
Szükséges az AB döntésének megfelelően módosított tartalommal az egészségügyi
szolgáltató, illetve a fenntartója által kezdeményezhető kapacitás átcsoportosítási
lehetőségek visszaállítása. A törvényjavaslat szerint az egészségügyi szolgáltató a
fenntartója egyetértésével a lekötött aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásai
legfeljebb 10 százalékának krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitássá, egy napos
ellátási, illetőleg j áróbeteg-szakellátás-i kapacitássá történő átcsoportosítását
kezdeményezheti. Kezdeményezheti továbbá a lekötött a krónikus fekvőbeteg-
szakellátási kapacitásai 10 százalékának a krónikus szakmacsoportok közötti
átcsoportosítását. Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével
kezdeményezheti a finanszírozási szerződése szerinti szakmái között - az ellátási
forma megváltoztatása nélkül - az azokhoz tartozó kapacitásai külön jogszabály
szerinti mértékben történő átcsoportosítását, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató
rendelkezésére bocsátott kapacitásainak száma összességében nem változhat. A
fenntartó kezdeményezheti a saját fenntartásában lévő szolgáltatói között kapacitás-
átcsoportosítást, azzal, hogy ha az átcsoportosítás több régiót érint, az adott régiókra a
2.	számú mellékletben megállapított kapacitások száma nem változhat.
Az egészségügyi szolgáltató nem kezdeményezhet olyan kapacitásátcsoportosítást,
amely az adott szolgáltató érvényes finanszírozási szerződésében szereplő szakma
megszűnéséhez vezetne, vagy a létrehozandó állapot nem teljesítené a külön
jogszabályban meghatározott működési feltételeket valamely szakma vonatkozásában.
A kapacitás-szerkezet módosítására irányuló kérelem évente két alkalommal nyújtható
be
A kérelem tárgyában az egészségügyi államigazgatási szerv dönt, az egészségbiztosító
véleményének kikérését követően. Az egészségügyi államigazgatási szerv a (8)
bekezdésben megállapított esetekben nem engedélyezheti az átcsoportosítást.
Az 57-58. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az AB döntés következtében új eljárási szabályok lépnek
hatályba, szükséges az Eftv. hatályon kívül nem helyezett, de az eljárási kérdésekhez
kapcsolódó rendelkezéseit is módosítani.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egészségbiztosító mely szakellátások
Egészségbiztosítási Alap terhére történő - külön jogszabály szerinti - finanszírozásáért
felelős. A törvény meghatározza azt is, hogy az egészségbiztosító ezen finanszírozási
kötelezettség teljesítése érdekében, mely egészségügyi szolgáltatókkal köteles
finanszírozási szerződést kötni.
A módosítás szabályozza azt a kérdést is, hogy milyen eljárási szabályokat kell
követni, ha az érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi
szolgáltatónál a finanszírozási szerződés tárgyát képező egészségügyi szolgáltatás
nyújtásának minősége nem éri el az érvényes finanszírozási eljárásrendben, illetve
ennek hiányában a szakmai eljárásrendben meghatározott követelményeket.
74
Az 59. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alap számára működési
többletforrás-igényt eredményező fejlesztése nyomán létrejövő kapacitása tárgyában
csak akkor köthető finanszírozási szerződés az adott kapacitásra, ha a fejlesztéssel az
illetékes RÉT véleményének kikérését követően az egészségbiztosító és az
egészségügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben előzetesen egyetértett.
A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy nem csak olyan szolgáltatóval lehet
ez alapján új kapacitásra szerződést kötni, aki már egyébként rendelkezik
finanszírozási szerződéssel, hanem azzal is, aki szerződés hiányában még nem jogosult
az Egészségbiztosítási Alapot terhelő finanszírozásra.
Az 60. §-hoz
A § az ellátási területtel, a kapacitások újraosztásával, átcsoportosításával kapcsolatos
felhatalmazó rendelkezések pontosítását tartalmazza. Felhatalmazást kap a Kormány
továbbá arra is, hogy rendeletben határozza meg azoknak a szakmáknak a körét,
amelyekre az Eftv. szerinti fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokra kitelj edően
finanszírozási szerződést lehet kötni, valamint a váratlan helyzetre vonatkozó részletes
szabályokat.
A 62. és 64. §-hoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítására az
orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv egészségügyi
adatkezelése jogalapjának megteremtése érdekében van szükség. A javaslat
meghatározza a jelzett szerv által kezelhető adatok körét és az adatkezelés célját.
A 63. §-hoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény kismértékű korrekciójára a pénztári
rendszer átalakításának megváltozása, és ebből adódóan az adatkezelési szabályok
visszaigazítása ad okot, így a jogszabály eredeti szövege kerülne vissza a törvénybe.
Az 65-66. §-hoz
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása szükséges az Eütv. személyi feltételrendszerét érintő
módosításaira tekintettel annak érdekében, hogy ne éljen két párhuzamos törvényi
feltételrendszer a jogrendszerben az egészségügyi tevékenységvégzés szakmai
feltételrendszere vonatkozásában.
75
A 67-69. §-hoz
A javaslat az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényt módosítja az Fttv.-
vel, illetve az azzal átültetett 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
való összhang megteremtése érdekében, továbbá az igazgatási szolgáltatási díjak
meghatározására ad felhatalmazást.
A 70-71. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2)
bekezdése nem tekinthető megfelelő felhatalmazásnak, a törvényben tételesen meg
kell határozni, hogy milyen eljárásokkal összefüggésben lehetséges igazgatási
szolgáltatási díjak megállapítása.
A 72. §-hoz
A javaslat a gyógyszerészek esetében - nemzetközi példákra is figyelemmel - az
egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatának biztosítására tesz javaslatot.
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemeken (az egészségügyi
felsőoktatási intézményekben) az általános orvosi és a gyógyszerészi képzés hasonlóan
magás színvonalon, a cuniculumok tekintetében adott esetben közös követelmények
alapján történik. Indokolt ezért a hasonló képzést tanúsító oklevelek hasonló
címhasználtra jogosító jellegének törvényi rögzítése, hozzásegítve ezzel a
gyógyszerészeket a képesítésük alapján őket megillető társadalmi megbecsülés
megfelelő növekedéséhez.
A gyógyszerészeknek a doktori cím használatára vonatkozó kezdeményezést
valamennyi gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetem illetékes tanácsa továbbá a
gyógyszerészi szakmai kollégiumok, a Magyar Gyógyszerész Kamara és az illetékes
fórumok megtárgyalták, és a javaslatot támogatták. Ugyancsak támogatja a cím
megadását a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya is.
Jelenleg Magyarországon - a művészeti jellegű képzéseket nem tekintve - összesen hat
területen van un. osztatlan képzés, ebből három az egészségügy területén. A hat
osztatlan képzésből négy hivatásterületen a végzettek doktori címet szereznek
(állatorvos, orvos, fogorvos és jogász). Indokoltnak tűnik, hogy az egészségügy
területén a másik két osztatlan képzéshez hasonlóan a gyógyszerészi végzettség is
tegye lehetővé a doktori cím használatát.	,
Szakmailag a kérelem teljesítését az is indokolja, hogy egyre jelentősebbé válik a
gyógyszerészek által történő gondozás. A gyógyszerészi gondozás (pharmaceutical
care) gondolata az 1990-es évek elején erősödött fel az International Pharmaceutical
Federation (FIP) kezdeményezésére, hivatkozva a gyógyszertár és a gyógyszerész
különleges szerepére a népegészségügy - amely a társadalmi közjavak egyike -
76
helyzetének javításában. A gyógyszertárban a lakosság 5-6 %-a fordul meg naponta,
több mint az összes egészségügyi intézményben együttesen. A magasan képzett
szakszemélyzet - bejelentés nélkül - bármikor elérhető, így ideális intézmény az
egészségnevelési tanácsadásra, a rizikófaktorok ismeretében a betegség korai
felismerésében és az időbeni orvoshoz irányításban.
Összességében a "gyógyszerészi gondozás" egy olyan betegellátási rendszer, amely
folyamatosan nyomon követi a kezelés folyamatának rövid távú eredményeit, és a
terápia hatékonyságának érdekében segít a korrekcióban. A fogalom
multidiszciplináris együttműködést feltételez a csoport tagjai: beteg, családorvos és
gyógyszerész között.
A képzési feltételek hasonlóságán túl a gyógyszerészeknek a prevencióban illetve a
gyógyító folyamatban való aktív részvétele is alátámasztja a doktori cím megadásának
indokoltságát.
A 73-78. §-hoz
A javaslat záró és átmeneti rendelkezései a hatálybalépésről, jogalkalmazók számára
biztosítandó felkészülési időről szóló, és pontosító rendelkezéseket tartalmaznak.
Az irányított betegellátási rendszer megszűnik. Az irányított betegellátási rendszer
indulásakor megfogalmazott célok csak részben teljesültek. Küldetését jelenleg nem
tudja betölteni. Ezért szükséges ezen ellátás-szervezési forma jogi lezárása. A
megszüntetés részletes szabályainak megalkotására a Kormány kap felhatalmazást.
Tudományos, népegészségügyi és egészségpolitikai szempontból egyes jogszerűen
kezelt egészségügyi adatoknak rendkívüli jelentősége van mind a beteg, mind a
közegészségügyi hatóság, mind pedig az egészségbiztosító tekintetében. A TÁJ
számtól megfosztott adatok már semmilyen epidemiológiai, ellátás-szervezési
elemzésekre, betegút követésre nem alkalmasak. Ennek érdekében a záró
rendelkezések között szükséges az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény kis terjedelmű
módosítása is. Az egészségbiztosítónál kezelt adatok 10 évről 15 évre kiteijedő
megőrzését több szempont indokolja. A beteg szempontjából azért lényeges, mert
amennyiben a beteg az egészségügyi ellátásával, avagy üzleti biztosításával (mely
érinti egészségügyi ellátását) kapcsolatosan pert indít, az OEP csupán akkor szerez
tudomást erről, ha valamelyik fél megkeresi. Egy ilyen perben perdöntő lehet az első
ellátás helye, ideje, az akkor megállapított diagnózis. Ha a beteg gyógyulása éveket
vesz igénybe, majd néhány évig peren kívül egyezkedik, és ezt követően indít pert, az
első ellátástól akár 15 év is elmúlhat az OEP első megkereséséig. A hatóság
szempontjából is indokolt a hosszabbítás, ugyanis pl. egy büntetőügyben a hatóság
több évre visszamenőleg is tudni akarja, hogy az adott személy állt-e gyógykezelés
alatt és milyen diagnózissal. Az ilyen kérdésekre az OEP adatbázisa tud hitelt érdemlő
választ adni. Tudományos szempontból figyelembe veendő, hogy az egészségi állapot
alakulásával, bizonyos betegségek elterjedésével, nemzetközi összehasonlító
77
statisztikák készítésével csak akkor lehet foglalkozni, ha megfelelő adatok állnak
rendelkezésre.
Módosításra kerül az Ártörvény a gyógyászati segédeszközök hatósági árrésének
eltörlése érdekében. A gyógyászati segédeszközök esetében ugyanis a kereskedelmi
árrés meghatározásának nincs jó megoldása, tekintettel arra, hogy OEP támogatás
nélkül is szabadon forgalmazható, vény nélkül is megvásárolható kereskedelmi
termékekről, illetve az orvostechnikai eszközök széles köréről és rendkívül heterogén
csoportról van szó.
A szociális törvényben hatályon kívül helyezésre kerül a közgyógyellátás jogcímen
rendelhető eszközök rendeletben történő kihirdetésének kötelezettségét tartalmazó
felhatalmazó rendelkezés, tekintettel arra, hogy a Gyftv. egyértelműen meghatározza a
közgyógyellátásra felírható termékek körét (a referencia gyógyászati segédeszköz,
valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú
termék).
A törvény a jogharmonizációs ügyek intézésére vonatkozó előírásoknak megfelelően
önálló jogharmonizációs hivatkozást tartalmaz.
78