﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6646. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. október
2
2008. évi ... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
1. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény)
14.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi
rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 16. §
(1)	bekezdése szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre
bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet
részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.”
2.	§
Az MNB törvény 15. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az államháztartással”
3.	§
Az MNB törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az MNB vezeti
a)	a kincstári egységes számlát,
b)	az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi
számláját,
c)	az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját és
d)	a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
(2)	Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a jegybanki
alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.”
4.	§
Az MNB törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más
intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi
kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb
közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó
szervezet részére - az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek a monetáris finanszírozás
tilalmára vonatkozó 101. cikkében, továbbá a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1)
3
bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló
1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltak figyelembevételével - nem
nyújthat folyószámla hitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen
intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris
finanszírozás tilalma).”
5.	§
Az MNB törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az MNB engedélye szükséges a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának,
szabályzatainak, illetőleg ezek módosításának hatálybalépéséhez.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve
szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a
hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai
követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.
(3)	A hitelintézeti elszámolóház az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy
üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatályba lépése napján,
egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.”
6.	§
(1)	Az MNB törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris, a
fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi-számla, a pénzügyi
stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki
információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és
természetes személyek az MNB által előírt - személyes adatnak nem minősülő -
információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer működtetése során az
MNB jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló,
személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. A
jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer
szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - az államháztartásért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter), illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai
Hivatallal egyetértésben alakítja ki.”
(2)	Az MNB törvény 28. §-a a következő (4)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk
köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében - az MNB alapvető
feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntéselőkészítési tevékenységek
elvégzése érdekében - előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
4
törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai
Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és
fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és
támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő
információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot,
értékpapírtitkot, biztosítási titkot és pénztártitkot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák,
hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy
a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes
jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassák az MNB részére. Az MNB elnöke
rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.
(5)	Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja a (4) bekezdésben írt információk bizalmas
vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg a
(4)	bekezdés alapján kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján
meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell szolgáltatni. Az MNB ezen rendelkezésre
bocsátást követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.
(6)	Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati
kóddal a (4) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott
információkat összekapcsolni.
(7)	A (4) bekezdés alapján kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az
adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást
és annak indokát a (4) bekezdés alapján kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az
információszolgáltatásra előírt határidőben.
(8)	Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy
állapítja meg, hogy
a)	a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító
adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult,
b)	a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított
elemet.
(9)	A (4) és (5) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató
szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot
úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen
megállapítható.
(10)	Az MNB köteles az információk (4) és (5) bekezdés szerinti létrehozásával
összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket - részletes költségkimutatás
alapján - az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően
megtéríteni.
(11)	A (4) bekezdés alapján kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja és azt az
anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd magát az anonim kapcsolati kódot
az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.
(12)	Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok
közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.
(13)	A jelen § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes
személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító
adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő,
amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely
eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító
adatok nem állíthatók helyre.”
5
7. §
Az MNB törvény 29. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A jegybanki ellenőrzés e törvény, a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó
kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezései, a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Pmt.) az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezései, továbbá az
MNB elnöke rendeleteinek megtartására terjed ki. A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban
meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése, illetve az MNB
által lefolytatott ellenőrzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók,
mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(2)	Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.
(3)	A jegybanki ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe
(területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot
(tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le. A
jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.
(4)	Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása,
illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki
ellenőrzést végző jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és
természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket
vizsgálni.”
8.	§
Az MNB törvény 31. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint
bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt
határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.
(2)	Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes
pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.
(3)	Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő
bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától
számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja át. Az MNB e
kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.
(4)	Készpénzben (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén 50 darabnál több
érmét elfogadni csak a hitelintézet és a posta köteles egy fizetési művelet során.
(5)	A hamis vagy meghamisított bankjegy és érme fizetési művelet során nem fogadható el.
(6)	A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során
elfogadni nem kötelező.
(7)	Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét törvényes
fizetőeszközre költségmentesen váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt
vehet igénybe.
(8)	Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy
érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a
sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott
emlékérmét -, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének,
6
illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti
meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.
(9)	Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás
feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg az érme más címletű érmére, illetőleg
bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre, illetőleg érmére való átváltásának
szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét, a díjazás feltételeit is.”
9.	§
Az MNB törvény 31/A. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított (a továbbiakban: hamisgyanús) magyar és
külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy
a szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében
meghatározott szervezet részére át kell adni.
(3)	A hamis és a meghamisított magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.
(4)	Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, készpénz-
átutalási, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló 2003. évi CI.
törvény szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői és postautalvány-
szolgáltatást nyújtó köteles az általa fellelt hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket
az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB által előírt módon és
tartalommal, ideértve az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat is,
adatszolgáltatást teljesíteni.”
10.	§
Az MNB törvény 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A monetáris tanács tagja a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában
kinevezésével hivatalba lép. A monetáris tanács tagja a köztársasági elnök előtt az egyes
közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy
fogadalmat tesz és okmányt ír alá.”
11.	§
(1)	Az MNB törvény 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (1)-(7) bekezdéseiben
meghatározott alapvető feladatokat ellátó (a továbbiakban: minősített munkakört betöltő)
alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet és nem tarthat fenn
tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezetői
tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, ide nem
értve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos
Betétbiztosítási Alapnál és a Befektetővédelmi Alapnál.
(2)	Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja
pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és
7
befektetési vállalkozásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - befolyással nem
rendelkezhet.
(3)	Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és
b)	a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a
jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,
pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési
vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya
keletkezésének az időpontjától számított, illetőleg az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés
jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.
(4)	Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja
a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését - az állampapír, a nyilvános, nyíltvégű, befektetési
alap által kibocsátott befektetési alapjegy kivételével - a megszerzést követő három
munkanapon belül köteles bejelenteni.
(5)	Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy
tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.
(6)	Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó és nem minősített munkakört betöltő alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló
befolyásáról, és
b)	haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott
befolyást szerzett.
(7)	Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének
időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli
hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi
személyben, befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, illetőleg befolyást szerez.
(8)	Az MNB alkalmazottja az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása
megszüntetéséig, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet
részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik,
amelyben az alkalmazott, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással
rendelkezik vagy amellyel más, az (1)-(7) bekezdésben meghatározott jogviszonyban van.
(9)	Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni
szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról.
(10)	Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig
nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen
időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely
arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(11)	Az MNB alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös
háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői
jogviszonyban, felügyelő bizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és
b)	haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a)
pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.
(12)	Az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy
meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
8
végző jogi személyt vagy befektetési vállalkozást, amelynél a vele közös háztartásban élő
közeli hozzátartozója a (11) bekezdésben meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.
(13)	Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja az e §-ban foglalt bejelentéseket és
nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.
(14)	Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB
alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási
kapcsolatba kerülne.
(15)	Az MNB az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak
ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a
munkaviszony megszűnését követő három évig nyilvántartja.
(16)	E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként
meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.”
(2)	Az MNB törvény 58. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNB monetáris tanácsának tagja az 57. § -ban és az 58. § (4) és (5) bekezdésében
foglalt bejelentési, illetőleg nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél tesz
eleget.”
12.	§
(1)	Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza
a)	az alapkamat mértékét,
b)	a kötelező tartalékráta mértékét,
c)	a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint
a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,
d)	a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is)
kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását,
e)	a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a
31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,
f)	a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének
engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és
megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,
g)	az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is -
vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euro-érmékhez
hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet
előírásainak figyelembevételével, és
h)	a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt
szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét.”
(2)	Az MNB törvény 60. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel
egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében
és 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
9
a)	a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának - ide nem értve a számla
megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a rendelkezés korlátozására vonatkozó
szabályokat -, az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, továbbá a fizetési módoknak
és alkalmazásuknak szabályait,
b)	a készpénzforgalmazás feltételeit,
c)	a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait, és
d)	az elszámolásforgalom lebonyolításának szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében
és a 27. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a)	a Hpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek üzletszabályzatának tartalmi
és formai követelményeit és a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó
követelményeket,
b)	a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében üzletszabályzatának
tartalmi és formai követelményeit, továbbá
ba)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
bb)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
bc)	az elszámolás és a teljesítés rendjét,
bd)	a kockázatok kezelésének szabályait,
be)	a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait;
bf)	a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
bg)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait,
bh)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;
c)	a központi értéktár esetében
ca)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
cb)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
cc)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit,
cd)	a kockázatok kezelésének szabályait;
d)	a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében
da)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
db)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
dc)	a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
dd)	a kockázatok kezelésének szabályait,
de)	a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,
df)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait, és
dg)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit.”
(3)	Az MNB törvény 60. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés a), illetve rendkívüli esetben az (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott
rendelet rendelkezhet úgy is, hogy a kihirdetés napján, vagy a rendeletben meghatározott, a
kihirdetést követő időpontban lép hatályba.”
13.	§
Az MNB törvény 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az MNB jogosult
a)	a hitelintézetek,
10
b)	a posta,
c)	a Magyar Államkincstár,
d)	a Hpt. és a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek,
e)	a központi értéktár,
f)	az e törvényben foglalt feladatai ellátásához bármely más belföldi személy vagy szervezet
és
g)	külföldi személy vagy szervezet
részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.
(2)	Az MNB a 4. § (1)-(7) bekezdéseiben foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban,
külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.
(3)	Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt. 5. §-
a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet
kiegészítő szolgáltatást végezhet.”
14.	§
Az MNB törvény 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB a 7. és a 14. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel
szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett számlák terhére - a téves
bejegyzés helyesbítését követő sorrendben - elégítheti ki.”
15.	§
Az MNB törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) Az MNB-nek - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - sem belföldi,
sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.
(2)	Az MNB részesedést szerezhet
a)	a tevékenységével összefüggően létrehozott
b)	a hitelintézetek között országos elszámolásforgalom lebonyolítására létrehozott
c)	tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző
szervezetben.
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott
feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra
bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB
nem szerezhet minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében
meghatározott feladatai keretében nem szerezhet meg közvetlenül a kibocsátótól tagsági
jogokat megtestesítő értékpapírokat.”
16.	§
Az MNB törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére - sürgős, rendkívüli, a
pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető
11
esetben a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával hitelt
nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.”
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1-én lép hatályba, és
2009. január 2-án hatályát veszti.
(2)	Az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya e törvény
hatálybalépését megelőzően keletkezett, az MNB törvény 57. §-a (1), (2), (4), (6), (7) és (11)-
(14)	bekezdéseiben foglaltaknak e törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül
köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet
részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik,
amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással
rendelkezik vagy más, az 57. § (1)-(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal
rendelkezik.
18.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB törvény 8. §-a, 18. §-a,
21.	§-a, 22. §-a, 30. §-a, 33. §-a, 55. §-a, 58/A. §-ának (4) bekezdése, 60. §-ának (6) és (8)
bekezdése, a Tpt. 347. §-ának (2) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 18/D. §-ának (1) bekezdése, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 25. §-ának
(5)	bekezdése.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MNB törvény 26. § (3) bekezdésében a „60. §
(1) bekezdésének h) pontjában” szövegrész helyébe a „60. § (2) bekezdésében” szövegrész
lép.
19.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 21.
§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából
rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek -
annak feladatai ellátásához - kérésére köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és
adatátadás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi adatra nem vonatkozhat.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. §-ának a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„[2. § E törvény alkalmazásában]
a)	közszolgálatban álló személy:
1.	a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja,
12
2.	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája,
3.	aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
4.	aki közszolgálati jogviszonyban áll,
5.	aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll,
6.	az igazságügyi alkalmazott, valamint
7.	a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49.
§ hatálya alá nem tartozó alkalmazottja;”.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A vagyonnyilatkozat őrzéséért
a)	közszolgálatban álló személy kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója,
közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége,
b)	a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet
tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet,
c)	a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat
kezelője - helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat
gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete -, vagy ha e szerv
nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának
szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,
d)	a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49.
§ hatálya alá nem tartozó alkalmazottai vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke
felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős).”
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 18/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ÁKK Zrt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához az MNB-nél vagy
hitelintézetnél devizaszámlát vezethet.”
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hpt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, az 51. § (7) bekezdése, az 52. §, valamint
az 54. § (1) bekezdésének p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az
érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.”
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő p)
ponttal egészül ki:
„[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi
LVIII. törvény 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése
érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó
adatátadás.”
13
Általános indokolás
A módosításokat az indokolja, hogy az Európai Bizottság és az EKB 2008. májusában
publikálták legújabb Konvergenciajelentéseiket, amelyek részét képezi az eurót be nem
vezetett tagállamok jogának az EK-Szerződéssel való összeegyeztethetőségére vonatkozó
értékelése. Ezen jelentés Magyarországot illetően a korábbi, 2006. évi
Konvergenciajelentéshez képest újabb szempontú értékelésekkel bővült. A jelentések
megállapították, hogy az MNB-re vonatkozó jogi szabályozás nem minden elemében
egyeztethető össze az EK-Szerződés jegybanki függetlenségre vonatkozó rendelkezéseivel. A
törvényjavaslat a szükséges jogharmonizáció célját szolgálja.
A módosítás másrészt annak érdekében szükséges, hogy az MNB elnöke jogosultságot
nyerjen arra, hogy rendeletben szabályozza a központi értéktári tevékenységhez, valamint a
központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatokkal kapcsolatos, a szakhatósági
eljárása során figyelembe veendő követelményeket. Hasonlóan az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetekhez, a hatályos Tpt. a két új intézménytípus szabályzatainak
PSZÁF általi jóváhagyását is az MNB elnökének egyetértéséhez köti, és a Tpt. tervezett
módosítása is egyértelművé teszi, hogy az MNB az elszámolási rendszer hatékony és
megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben szakhatóságként vesz részt az e
szabályzatok jóváhagyására irányuló eljárásban. Az MNB elnöke egyetértési joga gyakorlása
során figyelembe veendő követelmények átláthatóságának megteremtése indokolja tehát a
jogalkotási jogosultság kibővítését.
Az MNB törvény egyéb módosításai továbbá azt a célt szolgálják, hogy az MNB törvény
időtálló legyen, megfelelő stabilitást nyújtson a Magyar Nemzeti Bank számára.
14
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Konvergenciajelentések szerint a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó nemzeti
szabályokat úgy kell megfogalmazni, hogy ezek semmiképpen ne korlátozzák a közösségi jog
vonatkozó szabályainak hatályát. A törvényjavaslat ezért pontosítja az általános hivatkozást
az MNB törvény 14. §-ában.
A 2. §-hoz
Az MNB törvény 15. §-át megelőző címben az ezt következő §-ok rendelkezéseinek
sorrendjét figyelembe véve felcseréli a törvényjavaslat a jelenleg hatályos címben foglalt két
kifejezést.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat az MNB valamennyi számlavezetési kötelezettségét ebben a §-ban írja elő.
A törvényjavaslat a kincstári egységes számlával kapcsolatban a kamat mértékét a jegybanki
alapkamathoz köti.
A 4. §-hoz
A Konvergenciajelentések szerint a monetáris finanszírozás tilalmával összefüggésben a
nemzeti szabályokat úgy kell megfogalmazni, hogy ezek semmiképpen ne korlátozzák a
közösségi jog vonatkozó szabályainak hatályát, ezért az eddig előírtakon túl az EK-Szerződés
101. cikkére való hivatkozás is szükséges az MNB törvény 16. §-ának (1) bekezdésében.
A 5. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt, hogy az MNB elnöke milyen esetekben hagyja jóvá
a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatát, szabályzatait illetve ezek módosítását. Az
MNB törvény 27. §-a (3) bekezdésének módosítása értelmében a hitelintézeti elszámolóházak
az MNB által jóváhagyott üzletszabályzatukat, illetve az üzletszabályzat jóváhagyott
módosítását a honlapjukon kötelesek közzétenni az eddigi Pénzügyi Közlönyben való
közzététel helyett.
A 6. §-hoz
Az (1) bekezdés előírja, hogy az MNB felelősségi körébe tartozik a monetáris, a fizetési
mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi-számla, a pénzügyi stabilitási, a
pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikák összeállítása. Ezen túl az (1) bekezdés a
törvényjavaslat 19.§ (1) bekezdésével egybehangzóan lehetővé teszi azt, hogy az MNB a
15
hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől egyedi adatokat kaphasson, összhangot
teremtve ezáltal a nemzeti szabályozás és a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi
kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról
szóló, 2005. január 12-i 184/205/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai között. A
módosítás egyértelművé teszi azt, hogy az MNB elnökének rendeletében előírt
adatszolgáltatás személyes adatokra nem terjed ki. Az (1) bekezdés emellett az MNB törvény
15.	§-ának a jelen törvényjavaslat 3. §-a szerinti módosítására tekintettel meghatározza a
„miniszter” MNB törvényben használt fogalmát.
A (2) bekezdés megteremti annak lehetőségét, hogy az MNB alapvető feladataihoz szükséges
kutatási, elemzési és döntéselőkészítési tevékenységei ellátása érdekében adatokhoz
anonimizált egyedi formában jusson hozzá. Az ilyen adatokhoz való hozzájutást kívánja az
érintett személy vagy szervezet saját adataival való önrendelkezésének csorbítása nélkül
biztosítani a módosítás. Az anonimizált adatok érintettel összefüggésbe hozása ellen a
törvényjavaslat számos garanciális rendelkezést az MNB törvénybe iktat.
A 7. §-hoz
Mind jogszabályszerkesztési, mind gyakorlati szempontok alapján indokolt, hogy az MNB
valamennyi ellenőrzési eljárására ugyanazon eljárási szabályok vonatkozzanak, így az MNB
törvény 29. §-ának (1) bekezdése kiegészül a Pmt. szerinti ellenőrzési eljárással. A
törvényjavaslat előírja, hogy a jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az MNB a forgalomból általa bevont
törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, továbbá a nehezen felismerhető, valamint
sérült készpénz magyar törvényes fizetőeszközre való átváltására való kötelezettségét
harmadik személy, azaz például a hitelintézetek és a posta közreműködésével is teljesíthesse.
A törvényjavaslat újraszabályozza az érmeelfogadási kötelezettségeket a hitelintézeteken és a
postán kívüli körben a közösségi joghoz való jobb alkalmazkodás, illetve az egyértelmű
szabályozás érdekében. Ezen kívül a törvényjavaslat kifejezetten előírja a törvényes
fizetőeszköznek minősülő készpénz, valamint a már bevont bankjegy és érme alapanyaga
értékesítésének MNB-t illető kizárólagos jogát, az esetleges nyerészkedési célú
érmefelhalmozás megakadályozására. Az MNB törvény 33.§-ának a módosítással történő
hatályon kívül helyezésére tekintettel szükséges annak biztosítása, hogy a készpénzátváltás
szabályai továbbra is jogszabályban rögzítettek legyenek.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a feltehetően hamis vagy meghamisított magyar
és külföldi fizetőeszközök a pénzügyi közvetítő rendszeren, illetve a postán keresztül is
eljuttathatóak a kijelölt szervezethez. A törvényjavaslat tevékenység alapon határozza meg a
hamisítványok forgalomból való kiszűrésére kötelezett szervezetek körét.
16
A 10. §-hoz
A § meghatározza a monetáris tanács tagjai hivatalbalépésének időpontját, továbbá - az egyes
közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben
foglaltakhoz hasonlóan - rendelkezik arról, hogy a fogadalomról, illetve az esküről okmányt
kell aláírni.
A 11. §-hoz
A humánkockázatok kezelése érdekében az MNB-t érintő összeférhetetlenségi helyzetek
indokolt mértékéig való szabályozása szükséges. A jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok
közül a pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedést
érintő rendelkezések felülvizsgálata egyrészt annak érdekében szükséges, hogy kizárólag a
ténylegesen indokolt munkavállalók vonatkozásában legyenek tulajdonosi korlátok, másrészt
az összeférhetetlenséggel érintett intézmények körének kibővítése is indokolt. A differenciált
munkavállalói körhöz igazodó szabályozás a nemzetközi gyakorlat által is alátámasztott. A
törvényjavaslat szerint az MNB törvény 4. §-ában meghatározott feladatokat ellátó
alkalmazottakra vonatkozó jelenleg hatályos összeférhetetlenségi korlátozás szigorodik, míg
az egyéb munkavállalók esetében a bejelentési kötelezettség áll fenn az érintett
döntéshozatalból való kizárásával mint jogkövetkezménnyel együtt.
A fennmaradó összeférhetetlenségi korlátozások a jelenlegi tulajdonszerzési korlátozásról
befolyásszerzési korlátozásra változnak, tágítva ezzel a tilalmak körét. Az
összeférhetetlenségi szabályok a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben való
befolyásszerzési korláttal is kiegészülnek, megfelelő átmeneti időszakot biztosítva az MNB
munkavállalói számára. A törvényjavaslat az összeférhetetlenségi előírások teljesítése és
ellenőrzése érdekében megteremti az MNB ezzel kapcsolatos nyilvántartási jogosultságát.
A (2) bekezdés kizárólag technikai jellegű pontosítást tartalmaz, az MNB törvény 57. §
megváltozó szerkezete miatt módosítja az MNB törvény 58. §-ában szereplő hivatkozásokat.
A 12.§-hoz
A § az MNB elnökének rendeletalkotási jogosítványait szabályozza. Az (1) bekezdés
jogszabály szerkesztési okokból változik azzal, hogy a jelenleg hatályos törvény 60.§-a (1)
bekezdésének h) pontjában szereplő jogkör módosul. A módosítást követően az így kibővülő
előírást az MNB törvény 60. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza. Az MNB törvény 60. §-
nak új (3) bekezdése megteremti az MNB elnökének jogát arra, hogy a Tpt.-vel összhangban
rendeletben szabályozza a központi értéktári tevékenységhez, valamint a központi szerződő
fél tevékenységhez szükséges szabályzatokkal kapcsolatos követelményeket az e
szabályzatokkal kapcsolatos egyetértési joga gyakorlása során figyelembe veendő
követelmények átláthatóságának megteremtése érdekében.
Az MNB törvény 60. §-a új (5) bekezdése az alapkamat, illetve rendkívüli esetben a kötelező
tartalék mértékéről szóló rendeletek speciális kihirdetésére vonatkozó szabályokat az
elektronikus információszabadságról szóló törvény új szabályainak megfelelően módosítja.
17
A 13.§-hoz
Az MNB számlavezetési tevékenységének célja alapfeladataiból levezethető, közvetlen
fizetési rendszertagok számára nyújtott kiegyenlítő-banki szolgáltatások, illetve
alapfeladataihoz kapcsolódóan, azok által indokolt esetben levelező-, illetve általános
számlavezető banki szolgáltatások nyújtása. A törvényjavaslat megteremti annak a
lehetőségét, hogy a jegybanki számlavezetés - a KESZ és az ÁKK Zrt., az OBA, és a BEVA
pénzforgalmi számlájának az MNB törvény 15. §-ában szabályozott kivételétől eltekintve - az
MNB jogosultságai között kerüljön szabályozásra. A korábbi szabályozás megszüntetését az
is indokolja, hogy nincs olyan szakmai körülmény, ami az e §-ban felsorolt szervezetek
számára a jegybanknál való számlavezetési kötelezettség törvényi előírását tenné szükségessé.
Az e § hatálya alá tartozó szervezetek számlavezetési jogosultságaira az általános szabályok
irányadóak. A jegybanki számlavezetés megvalósul törvényi kötelezés nélkül is a közvetlen
fizetési rendszertagok számára. A törvényjavaslat megteremti továbbá annak a lehetőségét is,
hogy az MNB a monetáris politika megvalósítása során, illetve pénzügyi stabilitási feladatai
teljesítése keretében a fedezetkezeléssel összefüggő feladatokat ellássa, elősegítve egyúttal az
Eurorendszer szabályaihoz történő igazodást.
A 14. §-hoz
A § a monetáris politikai műveletekből eredő, hitelintézetekkel szembeni követelések
privilegizált (a pénzforgalmi jogszabályok alkalmazása szempontjából előnyösen rangsorolt
fizetési megbízásokkal egyező sorrendű) kielégítési módját kiterjeszti a hitelintézetek
szükséghelyzetében nyújtható rendkívüli hitelekből eredő követelésekre is.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat e rendelkezése arra irányul, hogy az MNB törvény tegye lehetővé a
monetáris politikai eszköztárhoz és a pénzügyi stabilitási feladatatok ellátásához
kötődő részesedések megszerzését is. Az MNB törvény 69. §-a (3) bekezdése b) pontjának
módosítása a Tpt. módosítására tekintettel szükséges, azzal együtt, hogy a KELER Zrt.
jelenlegi tulajdonosai közvetlen tulajdonosokká válhassanak az új intézmény tekintetében.
A 16. §-hoz
A Konvergenciajelentések szerint a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó nemzeti
szabályokat úgy kell megfogalmazni, hogy ezek semmiképpen ne korlátozzák a közösségi jog
vonatkozó szabályainak hatályát. A törvényjavaslat ezért pontosítja az általános hivatkozást e
§-ban is.
A 17. §-hoz
A § a hatálybalépéssel összefüggő és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
18
A 18. §-hoz
Az MNB törvény vonatkozó rendelkezéseit e módosító törvényjavaslat egyéb §-ain alapuló
változások miatt szükséges hatályon kívül helyezni.
Az MNB törvény 8. §-ának hatályon kívül helyezése az MNB monetáris politikai mozgásterét
növeli: az adós saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó korlátozás megszüntetése a
monetáris politika eszköztárban alkalmazott elfogadható fedezeti kör Eurorendszerhez történő
jövőbeli csatlakozására való felkészülést, ahhoz való igazodást segíti elő.
A pénzügyi függetlenség elve alapján a jegybanknak bármilyen olyan „hatástól” mentesnek
kell lennie, amely pénzügyi szempontból veszélyeztetheti alapvető feladatainak ellátását. A
Konvergenciajelentés szerint „[a] tagállamok nem hozhatják Nemzeti Központi Bankjukat
olyan helyzetbe, hogy azoknak ne álljon rendelkezésére elegendő pénzügyi forrás a KBER-rel
vagy az eurorendszerrel kapcsolatos feladataik ellátásához.” A törvényjavaslat ezért hatályon
kívül helyezi az MNB törvény 18. §-át, amely a pénzbevonási nyereség kötelező felhasználási
módjáról szól, ezáltal tovább erősítve a jegybanki tevékenység pénzügyi alapjait. A
törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a jegybanki számlavezetés, négy
kivétellel az MNB jogosultságai között kerüljön szabályozásra.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az MNB törvény 30. §-át, azaz az MNB által
meghatározott célra nyújtott hitelek szerződéstől eltérő felhasználása esetében való
büntetőkamat felszámításának jogát és a büntetőkamat mértékére vonatkozó rendelkezéseket,
tekintettel arra, hogy az MNB már nem nyújt célzott hiteleket hitelintézetek részére.
Az MNB törvény 33. §-ának hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a díjmentes váltási
tevékenység (jellemzően: aprópénzváltás) törvényi szintű szabályozása indokolatlan,
tekintettel arra, hogy rendeleti szintű szabályozással biztosítható a változó piaci viszonyokhoz
igazodó, részletes szabályozás.
Az MNB törvény 55. §-ának hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert a hivatalos
személlyé minősítést korábban megalapozó jegybanki feladatok egy része megszűnt, így
fenntartással sem indokolt e szabályt hatályában fenntartani.
Az MNB törvény 58/A. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésére a vagyonnyilatkozat-
tétellel kapcsolatos új, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi
CLII. törvénybe beillesztett szabályozás miatt kerül sor.
A 19. §-hoz
A statisztikáról szóló törvény annak érdekében módosul, hogy lehetőség legyen arra, hogy a
hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek személyes adatnak nem minősülő adatokat
egyedi azonosításra alkalmas módon egymástól átvehessenek.
A (2) és (3) bekezdés az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi
CLII. törvény hatálya alá utalja az MNB törvény 49. § hatálya alá nem tartozó jegybanki
alkalmazottakat, azzal hogy az említett törvény egyúttal úgy módosul, hogy a jelenlegi
speciális szabály, miszerint a vagyonnyilatkozatokat az MNB elnöke ellenőrzi és őrzi,
továbbra is fennmarad.
19
A (4) bekezdés kimondja, hogy az ÁKK Zrt. részére devizaszámlát vezethet az MNB mellett
bármely hitelintézet is.
Az (5) és (6) bekezdés kiegészíti a Hpt. által meghatározott, a banktitok sérelme nélkül
átadható adatok körét akként, hogy ne jelentse a banktitok sérelmét az MNB részére az MNB
alapvető feladatai teljesítése során végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló
hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás és biztosítja, hogy pénzügyi intézmény az ügyfelet az
adatkérésről nem tájékoztathatja.