﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6647. számú
törvényjavaslat
egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Szűcs Erika
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2008. október
2008. évi ... törvény
egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
I.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni]
„c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban
együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb
összegét meghaladó részét.”
2.	§
Az Szt. 18. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a
§ a következő j)-k) ponttal egészül ki:
[A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása,
fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]
„d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait;”
„j) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló
jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok
alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére
vonatkozó, külön törvényben foglalt adatokat;
k) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és
szakképzettségét.”
3.	§
(1)	Az Szt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál
hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában vagy a 43/B. § alapján ápolási díjban,
továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó
időtartamban fennáll, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.”
(2)	Az Szt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jegyző az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében a 18. § a)-c), f), h),
valamint k) pontjaiban meghatározott adatokról az állami foglalkoztatási szervet - annak
törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének
elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.”
4.	§
(1)	Az Szt. 25. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a)	a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint
aa)	időskorúak járadékát,
ab)	rendelkezésre állási támogatást,
ac)	rendszeres szociális segélyt,
ad)	a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
b)	a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az
önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba)	a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást,
bb)	a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
bc)	átmeneti segélyt,
bd)	temetési segélyt
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a
továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási
támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább
egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra
is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell
folyósítani.”
(2)	Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres
szociális ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság
jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául
szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe
vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.”
(3)	Az Szt. 25. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres
szociális ellátásra vagy a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor
az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell
szüntetni.”
(4)	Az Szt. 25. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a
rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
2
(12)	A jövedelemszámításnál
a)	a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális
ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a
felülvizsgálat vonatkozik,
b)	a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi
feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendelkezésre állási
támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet
figyelmen kívül kell hagyni.”
5.	§
Az Szt. a 33. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a
33-37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aktív korúak ellátása
33.	§ (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú
személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való
jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a)	aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, vagy
b)	aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c)	aki fogyatékossági támogatásban részesül (az a)-c) pont szerinti személy a
továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy), vagy
d)	akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély,
vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama
lejárt, vagy
e)	akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása
miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően
az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f)	aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami
foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g)	akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési
támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági
nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj
folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a
kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig
együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és
keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói
könyvvel végzett munkát - nem folytat.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak
az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
3
(3)	Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának
számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy
által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.
(4)	Az aktív korúak ellátására való jogosultság
a)	az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési
támogatás időtartamának kimerítésétől,
b)	az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,
c)	az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának
megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
34.	§ Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a
személynek, aki
a)	előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését
tölti,
b)	a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve -
tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c)	gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d)	gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e)	az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges
munkaviszonnyal rendelkezik,
f)	katonai szolgálatot teljesít,
g)	közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint
tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban
részesül.
35.	§ (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát
megállapították - a 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási
szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése
érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg
közfoglalkoztatásban vesz részt.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személy köteles a neki az álláskeresési megállapodás,
illetőleg a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadni, ha
a)	a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel
alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött
munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel,
továbbá
b)	a munka
ba)	teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az Flt. 25. §-a (2) bekezdése d)
pontjának megfelel, és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér
összegét, vagy
bb)	részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a
munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2)
bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg, és a várható havi
kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét
eléri.
4
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti személy a közfoglalkoztatásban keresőképtelenségére
hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresőképtelenség fennállásának vizsgálatára
külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti személy az aktív korúak ellátására való jogosultsága
megállapításának időpontjában a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai
végzettséggel nem rendelkezik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan képzésben vesz
részt, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez
szükséges, külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzésére
irányul.
(5)	A (4) bekezdés szerinti személy az aktív korúak ellátására való jogosultság
megállapításától a képzésbe történő bekapcsolódásáig terjedő időtartamra - amennyiben ez az
időtartam a 30 napot meghaladja - közfoglalkoztatásban vesz részt.
36.	§ (1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A
közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján
is végezheti.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy
közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell
érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik.
(3)	Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a)	a 35. § (1) bekezdése vagy a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy, vagy
b)	a 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő
személy, vagy
c)	aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési
támogatásra való jogosultságot, a (4) bekezdés szerinti munkaviszonyának lejártáig.
(4)	A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább
harminc munkanap egybefüggő munkavégzési időtartammal - határozott idejű
munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell
a)	a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és
székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,
b)	azt, hogy a szerződés közcélú munkavégzésre jött létre,
c)	a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének és megszűnésének naptári napját,
d)	a személyi alapbért,
e)	a munkakört,
f)	a munkavégzési helyet, valamint
g)	azt, amiben a felek megállapodnak.
(5)	A foglalkoztató a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatnál
kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti személy adott munkakörre való alkalmasságának
körében adott vélemény felülvizsgálatát.
(6)	A foglalkoztató a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg
tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a közcélú munka keretében foglalkoztatott
személyek természetes személyazonosító adatairól, a foglalkoztatás kezdő időpontjáról és
várható időtartamáról, valamint a közcélú munkavégzés helyéről.
5
37.	§ (1) A 35. § (1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor
a)	közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy
b)	olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére
nem állapítottak meg,
rendelkezésre állási támogatás illeti meg.
(2)	A 35. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az aktív korúak ellátására való
jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg rendelkezni kell a rendelkezésre állási
támogatásra való jogosultság megállapításáról.
(3)	A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege.
(4)	Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a rendelkezésre állási
támogatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás
megszűnését követően kell lefolytatni.”
6.	§
Az Szt. 37/A-37/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § (1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását
magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az
álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami
foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések
alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv
tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy
előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek. Az állami
foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak
kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell
tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési
önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami
foglalkoztatási szerv véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-
éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el.
(2)	A közfoglalkoztatási terv tartalmazza
a)	a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható
összetételét,
b)	a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok
megjelölését és várható ütemezését,
c)	a b) pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszámot,
d)	a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat.
37/B. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való
jogosultság kezdő napján
a)	egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b)	az 55. életévét betöltötte, vagy
c)	legalább három kiskorú gyermeket egyedülállóként nevel, vagy
6
d)	a települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott
feltételeknek megfelel,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására
való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres
szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell
folyósítani.
(3)	A települési önkormányzat az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakon túl - a
közfoglalkoztatási tervben meghatározott közfoglalkoztatás mértékének, valamint a helyben
elérhető, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények [Gyvt. 41. § (3) bek.]
figyelembevételével - rendeletében a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól további
mentesítési feltételeket állapíthat meg
a)	a közösség érdekében végzett, keresőtevékenységnek nem minősülő feladatok
ellátására, illetve
b)	az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő
részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára
tekintettel.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel megszűnik, az aktív korúak ellátására
való jogosultságot felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálatra az (1) bekezdés a) pontja szerinti
feltétel megszűnése miatt kerül sor, a 33. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti, az
előzetes együttműködés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
37/C. § (1) A 37/B. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres
szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a
települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt
szerv) a 37/D. § szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.
(2)	Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult
családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező
legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a
család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(3)	Ha a rendszeres szociális segély összege a (2) bekezdésben foglalt számítás szerint a
havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
(4)	A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött
megállapodásban vállalhatja a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás
egyéves időtartamra jön létre. A megállapodást kötő személyre a 35. § (1) bekezdése szerinti
személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az együttműködés
megszegésének a 37/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkövetkezményeit is. A
megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult.
7
37/D. § (1) A 37/B. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti személy a rendszeres
szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel
együttműködik, amelynek keretében
a)	az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
b)	a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt
szervvel,
c)	teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2)	A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy
szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet
a)	az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b)	az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az
életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő
felkészülést segítő programban való részvételre,
c)	a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő
részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(3)	A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1)-(2) bekezdés szerinti
együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az
együttműködés megszegésének eseteit.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési
önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.
37/E. § (1) Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nem a közfoglalkoztatás,
illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó
keresőtevékenységet kezd, és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének eleget tett,
részére
a)	a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig az öregségi
nyugdíjminimum legkisebb összegének 50%-át, a rendszeres szociális segélyben részesülő
személy esetében - amennyiben a rendszeres szociális segély az öregségi nyugdíjminimum
legkisebb összegének 50%-át nem éri el - legfeljebb a rendszeres szociális segély havi
összegét,
b)	az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig az
öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 25%-át, a rendszeres szociális segélyben
részesülő személy esetében - amennyiben a rendszeres szociális segély az öregségi
nyugdíjminimum legkisebb összegének 25%-át nem éri el - legfeljebb a rendszeres szociális
segély havi összegét
kell folyósítani, feltéve, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személy keresőtevékenysége
folyamatosan fennáll. Ebben az esetben a 25. § (7) bekezdésének b) pontját nem kell
alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósítás időtartama alatt
a)	az aktív korúak ellátására való jogosultságot, illetve a rendszeres szociális segély
összegét felülvizsgálni nem kell,
b)	az aktív korú személynek a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítésére irányuló,
illetőleg a 37/D. § szerinti együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység
folyamatos fennállását havonta igazolnia kell.
8
(3)	Az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő
hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor.
37/F. § (1) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát
a)	annak a személynek,
aa)	akire vonatkozóan a 34. § szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
ab)	aki az aktív korú személyek ellátására való jogosultság feltételeinek vagy
összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,
így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás
ellenére sem tesz eleget,
ac)	aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az
alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
ad)	aki az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges
munkaviszonnyal rendelkezik,
ae)	akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét a (6)
bekezdés szerinti felfüggesztésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított két éven
belül ismételten megállapította;
b)	annak a 35. § (1) bekezdése, illetőleg 37/C. § (4) bekezdése szerinti személynek,
ba)	aki a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy akinek a
közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette
meg,
bb)	akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők
nyilvántartásából;
c)	annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális
segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló
együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
(2)	Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a
megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés a)
pontjának ab) alpontja, valamint a b)-c) pontjai szerinti megszüntetési esetet - az előzetes
együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a
jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában meghatározott esetben a megállapított
ellátást - a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén - csak a 37/E. § (1) bekezdésében
meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni.
(4)	A jegyző a jogellenesen munkát végző, a 35. § (1) bekezdése, illetőleg a 37/C. § (4)
bekezdése szerinti személyt - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első alkalommal
megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján - írásban figyelmezteti a jogellenes
munkavégzésnek a (6) bekezdés, valamint az (1) bekezdés a) pontjának ae) alpontja szerinti
jogkövetkezményeire, továbbá - az állami foglalkoztatási szervvel fennálló együttműködésre
vonatkozó szabályok szigorítása érdekében - az álláskeresési megállapodás módosítását
kezdeményezi az állami foglalkoztatási szervnél.
(5)	A jegyző a jogellenesen munkát végző, rendszeres szociális segélyben részesülő
személyt - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első alkalommal megállapító jogerős és
végrehajtható határozata alapján - írásban figyelmezteti a jogellenes munkavégzésnek a (6)
bekezdés, valamint az (1) bekezdés a) pontjának ae) alpontja szerinti jogkövetkezményeire.
9
(6)	Amennyiben a (4)-(5) bekezdés szerinti figyelmeztetés kézhezvételét követő két
éven belül a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét ismételten megállapítja, a
jegyző a munkaügyi hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre
emelkedését követő hónap első napjától az aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásra
való jogosultságát három hónap időtartamra felfüggeszti.
37/G. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való
jogosultságról rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek. Az
ellátásra való jogosultságot megállapító jegyző 5 napon belül értesíti a főjegyzőt, ha a
rendelkezésre állási támogatás folyósításának feltételei fennállnak.
(2)	A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban
szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendelkezésre állási támogatásnak vagy a
rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt
címre történő folyósításáról.
(3)	Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos
időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a
tényről az ellátást megállapító jegyzőt tájékoztatja, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve
megszüntetéséről.
(4)	Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint
egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított
ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja az ellátásra való jogosultságot
korábban megállapító jegyzőt az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.
(5)	A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan
személyek vonatkozásában a főjegyző feladata.
(6)	A 35. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy
a)	számára az a települési önkormányzat szervez közcélú munkát, amelynek jegyzője az
ellátásra való jogosultságot megállapította,
b)	együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint
illetékes állami foglalkoztatási szolgálattal áll fenn.
(7)	A 37/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy 37/C. § (1)
bekezdése szerinti együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által
kijelölt szervvel áll fenn, amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres
szociális segélyt folyósítja.
(8)	Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az (5) bekezdés szerint a
főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a)	a 35. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy részére a fővárosi
önkormányzat szervez közcélú munkát, és együttműködési kötelezettsége a lakó- vagy
tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szolgálattal áll fenn,
b)	a 37/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy 37/D. § (1)
bekezdése szerinti együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt
szervvel áll fenn.
10
(9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendelkezésre állási
támogatás, rendszeres szociális segély, valamint a közcélú munka szervezéséhez a külön
törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.”
7.	§
Az Szt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közgyógyellátásra jogosult]
„b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;”
8.	§
Az Szt. 124. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelkezésre állási támogatás folyósított összegének 80%-át, a 37/B. § (1)
bekezdésének a)-c) pontjai szerinti személynek folyósított rendszeres szociális segély
összegének 90%-át, a 37/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személynek folyósított
rendszeres szociális segély 80%-át, illetőleg a hajléktalan személy részére folyósított
rendelkezésre állási támogatás és rendszeres szociális segély teljes összegét a központi
költségvetés megtéríti.
(2) A települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással kapcsolatos
személyi kiadások 95%-át a központi költségvetés megtéríti.”
9.	§
Az Szt. 132. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza
a)	az aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy képzésben
való részvétele alól történő mentesítésnek a 37/B. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában
foglaltakon túli további feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,
b)	a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő
személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait
és az együttműködés megszegésének eseteit.”
II.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása
10.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint
a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére
a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci
szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, illetőleg egyéb eszközöket kell
alkalmazni.”
11.	§
Az Flt. 6. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a magán munkaközvetítő tevékenység
folytatásának, a magán munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes
szabályait rendeletben határozza meg.”
12. §
(1)	Az Flt. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nincs szükség engedélyre]
„a) külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként
elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá”
[magyarországi munkavégzéséhez.]
(2)	Az Flt. 7. §-a (6) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben -
rendeletben határozza meg”
13.	§
(1)	Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak
ellátása során
a)	az álláskeresők részére külön jogszabályban meghatározott közmunkát, közcélú
foglalkoztatást szervez, a külön törvényben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra
jogosult álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése céljából - az állami foglalkoztatási szerv
véleményének kikérésével - külön törvényben foglaltak szerint közfoglalkoztatási tervet
készít,”
(2)	Az Flt. 8. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg
a jelenlegi c)-d) pontok megjelölése d)-e) pontokra változik:
[A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak
végrehajtása során]
12
„c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok
foglalkoztatáspolitikai következményeit,”
(3)	Az Flt 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(5)-(6) bekezdések számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) A helyi önkormányzat a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott
közfoglalkoztatási terv tervezetét véleményezés céljából, 15 napos határidővel megküldi az
állami foglalkoztatási szerv részére. Ha az állami foglalkoztatási szerv a véleményezési
határidőn belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv
tervezetében foglaltakkal egyetért.”
14.	§
Az Flt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Képzési támogatásként
a)	az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy
részére a b) pontban foglaltak kivételével
aa)	keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
ab)	a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;
b)	az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a rendelkezésre
állási támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez,
vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti
kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel
kapcsolatos költségek megtérítése
adható.”
15.	§
Az Flt. a következő új 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes
munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén
megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy
a)	az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési
támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör
betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, valamint a
közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély megszerzését
biztosító képzésben történő részvételhez,
b)	a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a
képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott
szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a
munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.
(3)	A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza
a)	a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,
b)	a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,
13
c)	azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv
támogatást nyújt,
d)	a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő
álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,
e)	a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés
költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek
biztosításához.”
16.	§
Az Flt. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű
személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka
legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb
hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a)	a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b)	a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló
munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette
meg, és
c)	kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a
támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a
legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához
legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.”
17.	§
(1)	Az Flt. 16/A. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A munkaadó részére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztatásból
eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható,
ha”
(2) Az Flt. 16/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(5) bekezdések számozása (3)-(6) bekezdésekre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásban nem részesíthető a helyi
önkormányzat, valamint az általa fenntartott költségvetési szerv.”
18.	§
Az Flt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e
törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapítson meg, továbbá meghatározza a
támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.”
14
19. §
Az Flt. 20. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a MAT véleményének meghallgatásával -
rendeletben határozza meg a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően
nyújtandó képzési támogatás szabályait.”
20. §
Az Flt. 21. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza]
„g) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,”
21. §
Az Flt. 25. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid
időtartamú munkalehetőség (ideértve a közhasznú foglalkoztatást, valamint a külön
jogszabályban meghatározott közmunkát és a közcélú foglalkoztatást is) felajánlható.”
22. §
(1)	Az Flt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének
kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű
munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó
juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A
kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék
megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony
fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének
lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60
napon belül kell kifizetni.”
(2)	Az Flt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) A (8) bekezdésben meghatározott, egy összegben kifizetendő juttatás mértéke
a)	a munkaviszonynak a folyósítási idő 26. § (5) bekezdésében meghatározott első
szakaszában történő létesítése esetén a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80
százaléka,
b)	a munkaviszonynak a folyósítási idő 26. § (6) bekezdésében meghatározott második
szakaszában történő létesítése esetén a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 30
százaléka.”
15
23.	§
Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső]
„a) a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg
gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be,”
24.	§
Az Flt. 30. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(9)-(10) bekezdések számozása (10)-(11) bekezdésre változik:
„(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.”
25.	§
(1)	Az Flt. 39. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (5)-(12) bekezdés számozása (6)-(13) bekezdésre változik:
„(5) A Munkaerőpiaci Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások
igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az
alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
(2)	Az Flt. 39. §-ának - e törvénnyel megállapított - (11) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(11) Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény
címenként, illetve alcímenként tartalmazza. A (3) bekezdés g) pontjában meghatározott célok
megvalósításához szükséges pénzeszközök a működési alaprészen belül célonként önálló
előirányzatot képeznek. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem
térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
(3)	Az Flt. 39. §-ának - e törvénnyel megállapított - (12) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(12) A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:
a)	a külön jogszabályban meghatározott járulékkedvezmény megtérítésére szolgáló
pénzeszközöket,
b)	az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló
pénzeszközöket,
c)	az európai uniós társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,
d)	a közmunka céljára átadandó pénzeszközöket,
e)	a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,
16
f)	a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
g)	a költségvetési befizetéseket,
h)	a közcélú foglalkoztatás járuléktartalékát.”
26.	§
Az Flt. 39/C. §-a (5) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
[A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan]
„g) amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként
kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes
intézménye felé nem vezetett eredményre.”
27.	§
Az Flt. 39/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Munkaerőpiaci Alap megállapított
záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi
felhasználásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.”
28.	§
(1)	Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható további, az e
törvényben nem szabályozott támogatásokat törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.”
(2)	Az Flt. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre, a (8) bekezdés számozása (7) bekezdésre
változik:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami
foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást
elősegítő támogatásokat.”
29.	§
Az Flt. 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/C. § Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források
bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a
Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat
előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás
elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg
nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
17
30.	§
Az Flt. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból
történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa
meg.”
31.	§
Az Flt. a következő új 48. §-sal egészül ki:
„48. § Azt a személyt, akinek a települési önkormányzat közcélú munkát ajánlott fel, az
állami foglalkoztatási szerv küldi el a közcélú foglalkoztatáshoz szükséges foglalkozás-
egészségügyi vizsgálatra. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami
foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv részére.”
32.	§
(1)	Az Flt. 54. §-a (9) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési
kötelezettség keretében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - az ügyfél”
(2)	Az Flt. 54. §-ának (9) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi e) pont megjelölése g) pontra változik:
[Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési
kötelezettség keretében az ügyfél]
„e) az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást,
valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja,
illetőleg igénybe veszi,
f)	részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,”
(3)	Az Flt. 54. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (10)-(14) bekezdés számozása (11)-(15) bekezdésre változik:
„(10) Az az álláskereső, aki a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai
végzettséggel nem rendelkezik, az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában
meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a (9) bekezdés a)-c) pontjában,
valamint e) pontjában foglaltakat köteles teljesíteni.”
(4)	Az Flt. 54. §-a - e törvénnyel megállapított - (11) bekezdésének b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Álláskeresési megállapodást kell kötni azzal az ügyféllel, aki]
18
„b') a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben
meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult.”
(5)	Az Flt. 54. §-a - e törvénnyel megállapított - (13) bekezdésének b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új c)-e) pontokkal egészül
ki:
[Törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki]
„b) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt
együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c)	álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem
jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül,
d)	külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak
minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli,
e)	álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem
jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak
ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy
ea)	55. életévét betöltötte, vagy
eb)	három vagy több gyermeket egyedül nevel, vagy
ec)	az önkormányzat rendelete szerint az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles
együttműködni.”
(6)	Az Flt. 54. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az állami foglalkoztatási szerv a (13) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott
feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az
ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak
szerint együttműködik.”
33.	§
Az Flt. 57/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak]
„a) személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
b)	állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,”
34.	§
Az Flt. az 57/A. §-át követően a következő alcímmel és 57/B. §-sal egészül ki:
„Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
57/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt.-ben meghatározott aktív korúak
ellátására jogosult személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a jegyző, valamint
állami foglalkoztatási szerv ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, a
19
jogosultsági és folyósítási feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése céljából
elkülönített elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).
(2)	Az adatbázis tartalmazza az aktív korúak ellátására jogosult személyek tekintetében
a)	a jegyző által az Szt. 19. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint átadott, ott
meghatározott adatokat,
b)	a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
8. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az
adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c)	a munkaerő-piaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:
ca)	munkaerő-piaci képzésben történő részvétel,
cb)	közmunka keretében történő foglalkoztatás,
cc)	közcélú foglalkoztatás,
cd)	közhasznú foglalkoztatás,
ce)	munkaerő-piaci programban történő részvétel,
cf)	bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,
cg)	munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,
ch)	állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,
ci)	alkalmi foglalkoztatásban történő részvétel.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul törli a munkaügyi hatóság által
megküldött, azon személyekre vonatkozó adatokat, akik az adatbázisban nem szerepelnek.
(4)	Az állami foglalkoztatási szerv a települési önkormányzat jegyzőjének - az (5)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adatbázis adataihoz való hozzáférést
folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja.
(5)	A települési önkormányzat jegyzője az aktív korúak ellátására való jogosultság
feltételeinek megállapítása érdekében ellenőrizheti, hogy az ellátás iránti kérelmet benyújtó
ügyfél szerepel-e az adatbázisban. Az állami foglalkoztatási szerv a települési önkormányzat
jegyzője számára az aktív korúak ellátása folyósítási feltételei fennállásának megállapítása
céljából az adatbázisban lévő adatok közül csak azon személy adataihoz teszi lehetővé a
hozzáférést, akinek az ellátásra való jogosultságát a jegyző állapította meg.”
III.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
35.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.)
8.	§-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével
érintett más hatóságokkal.
(4)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényben meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására
20
való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva,
havi rendszerességgel adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a
munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről
a)	e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a foglalkoztatásra irányuló
jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó
rendelkezések [Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés] megsértését,
b)	e törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkaviszony létesítésével
összefüggő bejelentési kötelezettség megsértését
jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal megállapította.”
(2)	A Met. 8. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák
a)	a jogsértés tényét megállapító jogerős határozat számát és a határozat jogerőre
emelkedésének időpontját,
b)	a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés]
megsértésével érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét és idejét,
lakcímét, továbbá
c)	- amennyiben azt a munkaügyi ellenőrzés során tisztázni lehetett - a foglalkoztatásra
irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó
rendelkezések megsértésével érintett munkavállalók TAJ-számát.
(6)	A munkaügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében
nyilvántartást vezet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével érintett
munkavállalókról és az (5) bekezdésben meghatározott személyi adatokról.”
IV.
A pályakezdőfiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
36.	§
(1)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pmtv.) 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában munkaerőpiactól tartósan távollévő személy]
„d) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső;”
(2)	A Pmtv. 1. §-ának (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
21
„11. rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START
EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének
időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre
állási támogatásban részesül.”
(3)	A Pmtv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az álláskeresőként történő nyilvántartásnak a (2) bekezdés 9. pontjában
meghatározott időtartamába a külön jogszabályban meghatározott rendszeres szociális
segélyben részesülő személy esetében be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a
rendszeres szociális segélyben részesülő személy a települési önkormányzat által kijelölt
szervvel együttműködött.”
37.	§
A Pmtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult
a)	a tartósan álláskereső, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet
nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
b)	a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső.”
38.	§
A Pmtv. 7. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén -
amennyiben a 8. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn - a munkaadót a következők
szerint illeti meg járulékkedvezmény:”
39.	§
A Pmtv. a következő új 8. §-sal egészül ki:
„8. § (1) A munkaadót a (2) bekezdésben foglaltak szerinti további járulékkedvezmény
illeti meg, ha
a)	az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, a 6. § (1) bekezdésének b)
pontjában meghatározott személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális,
foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van,
és
b)	az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai
állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a (3) bekezdésben meghatározott
időtartam alatt megtartja, valamint
c)	kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a
6.	§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy munkaviszonyát - működésével
összefüggő okból - rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg;
továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul
veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének
minősül.
22
(2)	A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból
legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét a
törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a
foglalkoztatás
a)	első évének lejártát követően további két évig mentesül a
aa)	Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,
valamint
ab)	munkaadói járulék, továbbá
b)	második évének lejártát követően további egy évig mentesül a tételes egészségügyi
hozzájárulás
megfizetése alól.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA
kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg.
(5)	E §-ban meghatározott kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási
célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem
érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott
személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltételnek.
(7)	E §-ban meghatározott kedvezmény érvényesítése esetén a 4. § (6)-(7)
bekezdésében, a 4/A. § (4) bekezdésében, valamint az 5. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott többlet
járulékkedvezmény fedezetét a Munkaerőpiaci Alap biztosítja.”
40.	§
A Pmtv. a 8. §-át követően a következő III. fejezettel és 8/A. §-sal egészül ki, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi III. fejezet megjelölése III/A. fejezetre változik:
„III. fejezet
8/A. § (1) A közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a munkaadó
mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, a
munkaadói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás 50 százalékának megfizetése
alól.
(2)	A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt - teljes munkaidőben
történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának,
részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő
járulékalap után érvényesítheti.
23
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó
foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető
igénybe.
(4)	A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék,
tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint munkaadói járulék megállapítására, befizetésére
és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény alapján kerül sor.”
41.	§
A Pmtv. az e törvény mellékletében meghatározott 2. számú melléklettel egészül ki,
ezzel egyidejűleg a Pmtv. mellékletének számozása 1. számú mellékletre változik.
42.	§
(1)	A Pmtv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős
miniszter és a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, hogy]
„b) a START kártya, a START PLUSZ kártya és a START EXTRA kártya
felhasználásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó
járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait”
[a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.]
(2)	A Pmtv. 17. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában
meghatározott kistérségek, települések körét - a 2. számú mellékletben meghatározott
szempontok alapján - rendeletben állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős
miniszter, a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, valamint a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8-8/A. §-ban meghatározott
járulékkedvezmények érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait,
valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben
megállapítsa.”
V.
A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló
2005. évi CLXXX. törvény módosítása
43.	§
(1)	A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges
intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbrt.) 2. §-a (1)
bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(1) Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai
állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
(a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott,
legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha aktív korúak ellátásában nem részesülő,
a)	legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt, vagy
b)	az a) pontban foglaltnál rövidebb ideje nyilvántartott, a foglalkoztatás megkezdése
előtti 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott álláskeresőt, illetve
c)	olyan személyt, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző három
hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg (az a)-c) pontban foglaltak
a továbbiakban együtt: álláskereső)
foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített
létszámot a foglalkoztatás (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartama alatt
megtartja.”
(2)	Az Fbrt. 2. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben meghatározott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a
foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül:”
[a) a tételes egészségügyi hozzájárulás,
b)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint
c)	a munkaadói járulék
megfizetése alól.]
(3)	Az Fbrt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában]
„a) álláskereső foglalkoztatása: a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan
időre szóló munkaszerződés kötése és ez alapján legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás;”
„c) csoportos létszámcsökkentés: a jogviszonynak az Mt. 94/C. § (4) bekezdésében, a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. § (1) bekezdésében, illetve a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38/A. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott módon történő megszűnése.”
(4)	Az Fbrt. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami foglalkoztatási szerv igazolja, hogy az álláskereső
a)	a nyilvántartásban legalább három hónapja szerepel,
b)	a foglalkoztatás megkezdését megelőző 365 napban keresőtevékenységet nem
folytatott, illetve
c)	a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapban csoportos
létszámcsökkentéssel érintett volt.”
25
44. §
(1)	Az Fbrt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására előírt
határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig az államháztartás alrendszerei közötti
elszámolás céljából, havi bontásban adatot szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap részére a
kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak számáról. A Munkaerőpiaci Alap a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak után
-	az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján - személyenként és havonta külön
jogszabályban meghatározott összeget utal át, melynek forrása a „Járulékkedvezmény-
visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcím előirányzata.”
(2)	Az Fbrt. 3. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény
érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt
az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett
munkavállalónként adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak”
[a)	a munkavállaló részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után a
kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási és munkaadói járulék
alapjáról és összegéről, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegéről,
b)	a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett társadalombiztosítási és
munkaadói járulék alapjáról és összegéről, valamint
c)	a részmunkaidős foglalkoztatásról.]
45.	§
Az Fbrt. 17. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási
járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés
szabályozásáért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy]
„a) az álláskereső mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet által
történő foglalkoztatásának részletes feltételeit és az ahhoz kapcsolódó kedvezmény
érvényesítésének részletes szabályait,
b)	az állami adóhatóság, valamint a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és
az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait, valamint a
Munkaerőpiaci Alap által átutalandó összeget”
[együttes rendeletben megállapítsa.]
26
VI.
Záró rendelkezések
46.	§
(1)	Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvénynek az Szt. módosítására vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az aktív korúak
ellátására való jogosultság a 2009. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján
fennáll, a kérelem benyújtásának időpontjától a 2008. december 31-éig terjedő időszakra az
Szt. 2008. december 31-én hatályos szabályai szerint rendszeres szociális segélyt kell
megállapítani.
(3)	Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján részesülő személy
számára - az aktív korúak ellátására való jogosultság vizsgálata nélkül - a rendszeres
szociális segélyt kell folyósítani, és az ilyen személyt e törvény és más jogszabály
alkalmazásában az aktív korúak ellátására jogosultnak kell tekinteni. Az aktív korúak
ellátására való jogosultságról a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 25. §-ának (4) bekezdése szerinti, soron következő
felülvizsgálatakor kell rendelkezni.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján részesülő személy
esetében a jegyző - a (8) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel - 2009. március 31-éig
megvizsgálja az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállását. Amennyiben az aktív
korúak ellátására való jogosultság nem áll fenn, a rendszeres szociális segélyre való
jogosultságot a vizsgálat elvégzése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság fennáll, a vizsgálat elvégzése
hónapját követő hónap első napjával rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra,
illetve a rendszeres szociális segélyre való jogosultságról, továbbá a jogosult számára az Szt.
-	e törvény 5. §-ával megállapított - 35. §-ában foglaltak teljesítését, illetve - az e törvény 6.
§-ával megállapított - 37/D. §-a szerinti együttműködést elő kell írni.
(5)	Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az aktív korúak
ellátására jogosult személy az Szt. - e törvény 6. §-ával megállapított - 37/D. §-a szerinti
együttműködésre köteles, a beilleszkedési programot megfelelően módosítani kell.
Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az aktív korúak ellátására jogosult
személynek az Szt. - e törvény 5. §-ával megállapított - 35. §-ában foglaltakat kell
teljesítenie, a beilleszkedési programot a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával le kell
zárni.
(6)	Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján részesülő személy
esetében a megállapított rendszeres szociális segélyt az álláskeresési támogatás folyósításának
időtartama alatt tovább kell folyósítani.
27
(7)	Az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján
2008. december 31-éig benyújtott, de e törvény hatálybalépéséig el nem bírált kérelem esetén,
ha az Szt. 2008. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti jogosultsági feltételek
fennállnak, az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára - a 2008. december 31-én
hatályos rendelkezések szerint - rendszeres szociális segélyt kell megállapítani.
(8)	Az e törvény hatálybalépésekor közfoglalkoztatásban részt vevő, az Szt. 2008.
december 31-én hatályos rendelkezései szerint rendszeres szociális segélyre jogosult személy
esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának megállapítására irányuló, a
(4)	bekezdés szerinti eljárást a közfoglalkoztatás megszűnésekor kell elvégezni. Ha 2008.
december 31-én a közfoglalkoztatásban részt vevő személy egyidejűleg rendszeres szociális
segélyben is részesül, azt számára a közfoglalkoztatás megszűnéséig változatlan összegben
folyósítani kell.
(9)	Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 37/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint részesülő személy
esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának megállapítására irányuló, a
(4)	bekezdés szerinti eljárást a csökkentett összegű folyósítás lejártának időpontjáig, de
legkésőbb 2009. március 31-ig kell elvégezni, és a jogosultsági feltételek fennállása esetén a
rendszeres szociális segélyt vagy a rendelkezésre állási támogatást az e törvény szerinti
összegben kell megállapítani.
(10)	Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 37/E. §-ának (3) bekezdése alapján részesülő személynek a
rendszeres szociális segélyt az Szt. 2008. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell
továbbfolyósítani.
(11)	Az Szt. - e törvény 5. §-ával megállapított - 33. §-a (1) bekezdésének f) és g)
pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál a 2009. január 1-jét
megelőzően az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 2008. december 31-én hatályos
szabályai szerint történt együttműködés időtartamát is figyelembe kell venni.
(12)	Ha az aktív korúak ellátására irányuló kérelmet olyan személy nyújtja be, akinek a
rendszeres szociális segélyét e törvény hatálybalépését megelőző három éven belül szüntették
meg - ide nem értve az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/B. §-a (2) bekezdésének b)
pontjában foglalt okból történő megszüntetés esetét -, az aktív korúak ellátására való
jogosultságának megállapítására irányuló eljárásban az e törvény 6. §-ával megállapított 37/F.
§ (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(13)	Az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, akinek az Szt. 2008.
december 31-én hatályos 37/D. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a beilleszkedést segítő
programja e törvény hatálybalépésekor még nem készült el, az Szt. 2008. december 31-én
hatályos 37/D. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködésre nem köteles. Az
együttműködési kötelezettség előírásáról az aktív korúak ellátására való jogosultság (4)
bekezdés szerinti vizsgálata során kell rendelkezni.
(14)	Amennyiben a 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult
személy részére e törvényben foglaltak szerint rendelkezésre állási támogatásra való
jogosultságot állapítottak meg, és a jogosultsága a megállapítást követően a 2009. év
egészében folyamatosan fennáll, akkor 2010. március 31-éig meg kell vizsgálni, hogy az
28
érintett személy 2009. évben szerzett, az Szt. 2008. december 31-én hatályos szabályai szerint
a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megállapításáig folyósított rendszeres
szociális segélyének, valamint közfoglalkoztatásból származó nettó munkabérének és
rendelkezésre állási támogatásának együttes összege eléri-e annak az összegnek a
tizenkétszeresét, amit a személy és családja a család 2009. december havi - a rendelkezésre
állási támogatásra jogosult személy részére a 2009. december hónapban folyósított
közfoglalkoztatásból származó munkabér, illetve rendelkezésre állási támogatás összegének
figyelmen kívül hagyásával számított - jövedelme alapján az Szt. 2008. december 31-én
hatályos szabályai szerint rendszeres szociális segélyként kapott volna. Ha az éves jövedelem
ezt az összeget nem éri el, akkor részére ezen összeg és a tényleges jövedelem közötti
különbözetet 2010. április 5-ig ki kell fizetni.
(15)	Az Szt. - e törvénnyel megállapított - 37/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon
túl a 2009. december 31-éig terjedő időtartamra rendszeres szociális segélyt kell megállapítani
és folyósítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az Szt. - e törvénnyel
megállapított - 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a 2009. évben hat egymást követő
hónapban rendelkezésre állási támogatásban részesül.
(16)	A jegyző az Szt. 18. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartott adatok szerint
2008.	december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult személyekre vonatkozó, az Szt. -
e törvény 3. §-ával megállapított - 19. §-ának (3) bekezdése szerinti adatokat legkésőbb 2009.
január 31-éig elektronikus úton megküldi az állami foglalkoztatási szervnek.
(17)	Annak a személynek, akinek esetében az Szt. 2000. április 30-án hatályos
rendelkezései szerinti munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása e törvény
hatálybalépésének napján szünetel, a szünetelésre az Szt. 2000. április 30-án hatályos
rendelkezései szerint okot adó körülmény megszűnését követően - az annak megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelmére - az aktív korúak ellátását az e
törvényben foglaltak szerint kell megállapítani, azzal, hogy neki az állami foglalkoztatási
szervvel a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően együttműködést nem kell teljesítenie.
(18)	Az Flt. 27. §-ának - e törvénnyel megállapított - (8)-(9) bekezdésében foglaltakat
azon személyekre kell alkalmazni, akiknek az álláskeresési járadékot a hatálybalépést
követően állapították meg.
(19)	A Met. 8. §-ának - e törvénnyel megállapított - (4)-(5) bekezdésében foglaltakat
első alkalommal az e törvény hatálybalépését követően lefolytatott munkaügyi ellenőrzések
alapján meghozott közigazgatási határozatban szereplő munkaügyi jogsértések, illetőleg
adatátadás esetén kell alkalmazni.
47. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Szt.
aa)	37/A. §-át megelőző alcíme,
ab)	37/H. §-a;
b)	az egyes munkaügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 1999. évi
CXII. törvény 56. §-a;
29
c)	az Flt. 22. §-ának második mondata, valamint 39. §-a (3) bekezdése a) pontjának
második mondata, 39. §-ának - e törvénnyel megállapított - (13) bekezdése, valamint 39/A.
§-ának (6)-(7) bekezdése, valamint 58. §-a (5) bekezdésének f) pontja, a Pmtv. 4. §-a (1)
bekezdésének b) pontjában, 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 7. §-a (1)
bekezdésének b) pontjában a „huszonkilenc százalékos” szövegrész, valamint a Pmtv. 4. §-a
(1) bekezdésének b) pontjában a „három százalékos” szövegrész;
d)	az Fbrt. 2. §-ának (7)-(11) bekezdése, valamint 13. §-ának (2)-(5) bekezdése
hatályát veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Szt.
aa)	4. § (1) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában a „nyugdíj” szövegrész helyébe a
„nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása” szöveg,
ab)	4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „a munkanélküliek jövedelempótló
támogatása” szövegrész helyébe az „a rendelkezésre állási támogatás” szöveg,
ac)	25. §-a (8) bekezdésének b) pontjában az „a 10. § (2) bekezdésében” szövegrész
helyébe az „a 10. § (2) és (4) bekezdésében” szöveg,
ad)	47. §-ának (2) bekezdésében a „15%-a” szövegrész helyébe a „20%-a” szöveg,
valamint az „50%-a” szövegrész helyébe a „60%-a” szöveg,
ae)	125. §-ában az „a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának
költségeihez” szövegrész helyébe az „a közcélú foglalkoztatás költségeihez” szöveg;
b)	az Flt.
ba)	57/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a munkanélküliek jövedelempótló
támogatása és a rendszeres szociális segély megállapítása” szövegrész helyébe az „az aktív
korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából”
szöveg,
bb)	58. §-a (5) bekezdésénekp)-q) pontjában az „a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)” szövegrész helyébe az „az
Szt.” szöveg;
c)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 79. §-a (7) bekezdésében
„a hatósági engedélyhez kötött munkaviszonyra” szövegrész helyébe „a hatósági engedélyhez
kötött, illetve a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra” szöveg
lép.
30
Melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„ 2. számú melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez
A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból
legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontjai
I. Gazdasági szempontok:
1.	A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db
2.	A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó
száma, db
3.	A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db
4.	A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %
5.	A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %
6.	A működő gazdasági szervezetek számának változása, %
7.	Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft
8.	A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db*
II.	Infrastrukturális szempontok:
1.	A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %
2.	Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter
3.	A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %
4.	A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %
5.	A hétköznapi elérés mutatója
6.	A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db
7.	A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, fő
8.	A szélessávú internetet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő
9.	A gyorsforgalmi csomópontok elérésének mutatója
III.	Társadalmi szempontok:
1.	Az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %
2.	A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db
3.	Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő
4.	Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db
5.	Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft
6.	Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél
nagyobb népsűrűségű településen), %*
7.	Népsűrűség, fő/km2**
IV.	Szociális szempontok:
1.	Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában), %
2.	A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %
3.	A 18-x éves, legalább érettségivel rendelkezők aránya, %
4.	Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma
1000 lakosra, fő
5.	A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves
népességből, %
31
V. Foglalkoztatási szempontok:
1.	Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %
2.	Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a
munkaképes népességből, %
3.	Aktivitási ráta, %
Magyarázat:
* Csak a kistérségek kiválasztásánál használt szempont.
** Csak a települések kiválasztásánál használt szempont.”
32
Indokolás
az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A magyar gazdaságban az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent az alacsony
képzettséget igénylő munka iránti igény, ezért a munkavállalási korban lévő szakképzetlen
munkavállalók egyre inkább kiszorultak a munkaerőpiacról (az alacsony iskolázottságúak
foglalkoztatási rátája alig haladja meg a 27%-ot). Ezen folyamat következtében a tartósan
munka nélkül lévők száma folyamatosan magas, és közöttük is egyre növekvő arányban
vannak jelen a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek.
További problémát jelent, hogy évről-évre gyarapszik az iskolázatlan, vagy hiányos
iskolázottságú fiatal felnőttek csoportja, akik esetében fokozottabb annak a kockázata, hogy
aktív pályafutásuk évtizedeiben segélyekből és egyéb szociális transzfer jövedelmekből
tartsák el magukat és családjukat.
A tartósan munka nélküli személyek elhelyezkedését a számukra felajánlható
munkalehetőségek számának jelentős bővítésével, támogatott képzésekkel, munkaerő-piaci
programokba való fokozottabb bevonással, illetve szolgáltatások nyújtásával lehet elősegíteni.
A Javaslat szerinti komplex intézkedéscsomaggal érintett célcsoport zömét alkotó alacsony
iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első
lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelenti, ami a közfoglalkoztatási lehetőségek
jelentős bővítését teszi szükségessé. Intézkedések sorozata irányul továbbá arra, hogy a
segélyezetti körből minél többen helyezkedjenek el a nyílt munkaerőpiacon.
A Javaslat egyik kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartósan munka nélküli személyek -
akik jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülnek - a korábbiaknál fokozottabb
mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy
rendszeres munkajövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. A
rendszeres szociális segélyben részesülő, jelenleg mintegy 200 ezer fős népesség egy része -
kb. fele - életkorából, egészségi állapotából, sajátos egyéni élethelyzetéből adódóan nem tud
munkát vállalni, így a Javaslatban megfogalmazott intézkedések kb. 100 ezer fő
elhelyezkedését segítik elő.
A Javaslatnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) módosítására irányuló rendelkezései szerint a hátrányos munkaerő-piaci
helyzetű, aktív korú személyek a rendszeres szociális segély helyett az ún. aktív korúak
ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre
állási támogatás vagy rendszeres szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különböző
típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak.
Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban
vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként
nyilvántartásba veszik, velük az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt,
valamint részükre a települési önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való
részvétel feltételeit. A munkavégzés időtartamára az aktív korúak ellátására jogosult személy
munkabérben részesül, munka hiányában pedig részére - egyfajta kompenzációs jellegű
pénzbeli ellátásként - ún. rendelkezésre állási támogatás kerül folyósításra. A rendelkezésre
állási támogatás havi összege rögzített, nagysága - függetlenül a család létszámától és
összetételétől - az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével egyezik meg.
A 35 év alatti, az általános iskola 8. évfolyamát sem elvégzett személyek számára (kb. 7-8
ezer fő) a szociális ellátás folyósításának feltételévé válik az alapfokú iskolai végzettség
megszerzése. Esetükben a segélyezetti életforma állandósulásának megakadályozása
érdekében az együttműködés fő formája tehát nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben
való részvétel. A későbbiekben erre épülhet a munkaerőpiac által igényelt szakmákra
felkészítő tanfolyamokon való részvétel ingyenes biztosítása.
A rendszeres szociális segélyre a továbbiakban immár aktív korúak ellátásában részesülőként
jogosult személyi kör az ellátás folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által
kijelölt intézménnyel működik együtt. A társadalmi reintegrációt szolgáló együttműködés
tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt
szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben
való részvételre terjedhet ki. Az együttműködés feltételeiről az önkormányzat elsősorban a
családsegítő szolgálat útján gondoskodik.
A közfoglalkoztatás ösztönzését költségvetési eszközök is elősegítik. A Javaslat értelmében
megváltozik az aktív korúak ellátásának finanszírozása, azaz módosul a központi és az
önkormányzati források aránya. A továbbra is rendszeres szociális segélyre jogosult mintegy
100 ezer személy esetében a finanszírozási rendszer nem változik, azzal a kivétellel, hogy a
közfoglalkoztatásban való részvételi kötelezettség alól a települési önkormányzat által
mentesített rendszeres szociális segélyezettek esetében a központi költségvetés az eddiginél
10%-kal alacsonyabb (80%-os mértékű) közvetlen támogatást biztosít. A bevezetésre kerülő
ún. rendelkezésre állási támogatás esetén a központi forrás aránya szintén 80%.
A közcélú foglalkoztatás eddigi finanszírozási rendszerének (napi 3900 Ft költségvetési
támogatás) a tényleges kiadásokhoz igazított átalakítása valósul meg. Ilyen módon az
önkormányzatok a foglalkoztatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak (a munkabérnek
és közterheinek) 95%-át igényelhetik a központi költségvetésből, míg a fennmaradó 5%
beépül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fedezetére biztosított állami
hozzájárulásba.
2
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy azokban a családokban, ahol valamelyik családtag
közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásból származó jövedelem egységesen
kerüljön számbavételre. A közfoglalkoztatásból származó jövedelem a család és a háztartás
jövedelmébe a rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelő mértékben számít be,
ezzel biztosítva azt, hogy a más szociális ellátásokra való jogosultság feltételeinek
megállapításánál a közfoglalkoztatásban részt vevő, illetve munka hiányában éppen
rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyek között ne kerüljön sor indokolatlan
különbségtételre.
A 2. §-hoz
A jegyző által vezetett szociális nyilvántartásra vonatkozó szabályok részben pontosítást
tartalmaznak, részben kiegészítik a nyilvántartott adatok körét a munkaügyi hatóság által
szolgáltatott, a fekete munkavégzésre vonatkozó adatokkal, továbbá a rendelkezésre állási
támogatásra jogosult személyek iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozó
adatokkal. Az adatkezelés célja az utóbbi esetben az, hogy meg lehessen állapítani, hogy a
rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy számára milyen típusú munkát lehet
felajánlani, továbbá a munkaerőpiacon való elhelyezkedése érdekében milyen képzésbe
szükséges bevonni.
A 3. §-hoz
Az első bekezdés az aktív korúak ellátásának az Szt. rendszerébe helyezésével, és a
rendszeres szociális segély szerepének átalakulásával összefüggő szövegpontosításokat
tartalmaz.
A második bekezdés az aktív korúak ellátásában részesülő személyek munkaerő-piaci
helyzetének javítása, a jegyző, valamint az állami foglalkoztatási szerv ezzel összefüggő
feladatainak ellátása érdekében létrejövő Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
működtetéséhez szükséges, a jegyző által kezelt egyes adatoknak az állami foglalkoztatási
szerv részére történő átadásáról rendelkezik. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
működtetéséről az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
A 4. §-hoz
A Javaslat a szociális rászorultságtól függő ellátások körét egy új ellátással, a rendelkezésre
állási támogatással egészíti ki. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek a
szintén a törvényjavaslat által bevezetendő ún. aktív korúak ellátására jogosult személyeknek
azt a csoportját képezik, akik az ellátásra való jogosultság feltételeként közfoglalkoztatásban
vagy képzésben vesznek részt, ennek hiányában pedig pénzbeli ellátásban, a rendelkezésre
állási támogatásban részesülnek. Az új típusú ellátás bevezetése miatt szükséges a
felülvizsgálati szabályok módosítása. Mind az egyes ellátásokra való jogosultság kétévente
történő felülvizsgálatáról rendelkező, mind a tartós jövedelemváltozás miatti felülvizsgálatra
vonatkozó szabály kiegészül az új típusú ellátásra való jogosultság vizsgálatával.
3
A hatályos szabályok szerint a keresőtevékenység létesítése és megszűnése tartós
jövedelemváltozásnak minősül. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre állási támogatásra
jogosult személy által végzett közfoglalkoztatás létesítése és megszűnése ne minősüljön
automatikusan felülvizsgálati oknak, ki kellett mondani, hogy a rendelkezésre állási
támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele nem minősül
keresőtevékenységnek.
A Javaslat az Szt. 25. §-át új (12) bekezdéssel egészíti ki, amely egy, a jogalkalmazási
gyakorlatban felvetett problémát orvosol. A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy azt az
ellátást, amelynek jogosultsági feltételeire vagy összegére a felülvizsgálat vonatkozik,
továbbá a rendelkezésre állási támogatással összefüggő felülvizsgálatok során a
közfoglalkoztatásból származó jövedelmet a jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell
hagyni.
Az 5. §-hoz
A Javaslat értelmében az aktív korú hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek a jövőben
a rendszeres szociális segély helyett az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot,
amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás vagy rendszeres
szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint
szociális szolgáltatások járnak. Az ellátási rendszerbe történő bekerülés jogosultsági szabályai
a jelenlegi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosulti körben nincs változás.
Ugyancsak nem változik a jelenlegi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely
a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra.
Az új szabályok alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek egyik csoportját a
közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevők alkotják. Az e csoportba tartozó
személyeket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veszik és velük
az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt, valamint részükre a települési
önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit.
Speciális szabály vonatkozik azokra a 35 év alatti fiatalokra, akik az általános iskola 8.
évfolyamát nem végezték el. Esetükben a segélyezetti életforma állandósulásának
megakadályozása érdekében az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a
képzésben való részvétel.
A közfoglalkoztatás megszervezése a települési önkormányzatok feladata, amelyet társulás
vagy más szervezet útján is elláthatnak. Az aktív korúak ellátására közfoglalkoztatásban való
részvétel mellett jogosult személlyel közcélú munkára legalább harminc egybefüggő
munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt
létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak,
amelynek összege - teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a minimálbérnél.
Arra az időtartamra, amikor a személy részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani,
vagy amikor olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem
állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg, amelynek havi összege -
családlétszámtól függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével
azonos.
4
A 6. §-hoz
A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében - minden év
február 15-éig, 2009-ben április 15-éig - az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett
foglalkoztatási tervet kell készíteniük. A közfoglalkoztatási terv tartalmazza a rendelkezésre
állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a
megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén
kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz
rendelkezésre álló forrásokat.
Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe
nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak. A rendszeres szociális segély azon
személyek esetében jár, akik:
-	az egészségi állapotuk miatt - orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján -
rokkantak, egészségkárosodottak, vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági
támogatásban részesülnek,
-	az 55. életévüket betöltötték,
-	a háztartásukban három vagy több gyermeket egyedül nevelnek,
-	a települési önkormányzatnak a helyben elérhető, a gyermekek napközbeni ellátását
biztosító intézményi háttérre, illetőleg a közfoglalkoztatási lehetőségek mértékére
figyelemmel kiadott helyi rendeletében meghatározott személyi körbe tartoznak,
-	hat egymást követő hónapban rendelkezésre állási támogatásban részesültek. Ez
esetben a segélyt hat hónap időtartamra kell megállapítani.
A rendszeres szociális segélyezettek - az egészségkárosodott személyek kivételével - a segély
folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködnek.
Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az
együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló
foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki.
A rendszeres szociális segély számítási módjában nincs változás: továbbra is csak egy főnek
jár egy családban, és összege a család jövedelmének és nagyságának figyelembevételével
kerül megállapításra. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó
minimálbér összegét.
A segélyre jogosult személy - az önkormányzattal kötött megállapodásban - vállalhatja, hogy
elhelyezkedése érdekében az aktív korúak ellátására jogosultak másik személyi körére
vonatkozó szabályoknak veti alá magát, azaz az állami foglalkoztatási szervnél
álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát és teljesíti az álláskeresési megállapodásban
foglaltakat, továbbá közfoglalkoztatásban vagy képzésben vesz részt. Ez a megállapodás egy
év időtartamra szól, ez alatt a megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem
jogosult.
Módosulnak az ellátás keresőtevékenység folytatása melletti továbbfolyósítására vonatkozó
szabályok. Mind a rendelkezésre állási támogatásra jogosult, mind pedig a rendszeres
szociális segélyben részesülő személy esetében a továbbfolyósított összeg alapja az öregségi
nyugdíjminimum legkisebb összege. A keresőtevékenység első három hónapjában az öregségi
nyugdíjminimum felét, további három hónapban annak egynegyedét kell folyósítani. Ha a
rendszeres szociális segély összege az így kiszámított összeget nem éri el, akkor a rendszeres
szociális segély összegének továbbfolyósítására kerül sor.
5
A Javaslat újraszabályozza az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésének
eseteit. A fekete munkavégzés mindkét személyi kör esetében legsúlyosabb szankcióként az
ellátás megszüntetését vonja maga után. A büntetés azonban több fokozatú, és ellátásonként is
differenciált. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében, ha a munkaügyi
ellenőrzés jogerősen megállapította a bejelentés nélküli foglalkoztatást, akkor az érintett
először írásbeli figyelmeztetésben részesül, második alkalommal a segély folyósítását három
hónapra felfüggesztik. Amennyiben a közfoglalkoztatásban, képzésben résztvevő személy
esetében állapítják meg a fekete foglalkoztatást, akkor első alkalommal az írásbeli
figyelmeztetés mellett az álláskeresési megállapodásban foglaltak szigorítására is sor kerül,
második alkalommal pedig felfüggesztik az aktív korúak ellátására való jogosultságot.
A hajléktalan személyekre vonatkozó rendelkezések lényegében a jelenlegiekkel azonosak.
A 7. §-hoz
A rendszeres szociális segélyre való jogosultság új szabályai teszik szükségessé a
közgyógyellátást ún. alanyi jogon igénybe vevőkre vonatkozó pontosítást. A Javaslat
értelmében azok a személyek, akik a rendszeres szociális segélyt egészségkárosodásuk miatt
kapják, a közgyógyellátásra változatlanul jogosultak lesznek.
A 8. §-hoz
A közfoglalkoztatás ösztönzése céljából a Javaslat értelmében megváltozik az aktív korúak
ellátásának finanszírozásában a központi és az önkormányzati források aránya. A bevezetésre
kerülő rendelkezésre állási támogatás esetén a központi forrás aránya 80 %, és ezzel azonos
mértékű a közfoglalkoztatásban való részvételi kötelezettség alól az önkormányzat helyi
rendelete alapján mentesülők rendszeres szociális segélye esetében is. A továbbra is
rendszeres szociális segélyre jogosultak esetében a jelenlegi finanszírozási arány (90%-os
központi és 10%-os önkormányzati) változatlanul marad. A közcélú foglalkoztatás
finanszírozási rendszere ugyanakkor megváltozik: az önkormányzatok a foglalkoztatással
összefüggő személyi kiadások 95 %-át igényelhetik a központi költségvetésből.
A 9. §-hoz
A rendelkezés felhatalmazást ad a települési önkormányzat számára, hogy rendeletében
szabályozza az aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy
képzésben való részvétele alóli mentesítésének eseteit, továbbá a rendszeres szociális
segélyben részesülő személyek együttműködésére vonatkozó egyes szabályokat.
A 10. §-hoz
A Javaslat pontosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 5. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt. A
hatályos szabályozás szerint a foglalkoztatási feszültségek kezelésére, megszüntetésére, a
munkanélküliség megelőzésére elsősorban az Flt. III. fejezetében foglalt támogatásokat,
munkaerő-piaci szolgáltatásokat kell alkalmazni. Az elmúlt években azonban több olyan
jogszabály is hatályba lépett, amely foglalkoztatást elősegítő támogatásokat (pl.
foglalkoztatási célú járulékkedvezményeket) tartalmaz, ezért a Javaslat pontosítja az Flt.
említett rendelkezését.
6
A 11-12. §-okhoz
A Javaslat - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény által meghatározott
követelményeknek való megfeleltetésük érdekében - pontosítja az Flt. 6. §-ának (4)
bekezdésében, valamint 7. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezéseket.
Az Flt. 7. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a
külföldi személy engedélymentesen foglalkoztatható Magyarországon. Az idegenrendészeti
szabályok szerint az oltalmazotti jogállással rendelkező külföldieket ugyanazon jogosultságok
illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a menekültként elismert külföldieket. Ezért az
idegenrendészeti jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a Javaslat az
engedélymentesen foglalkoztatható külföldiek körét kibővíti az oltalmazotti jogállású
személyekkel.
A 13. §-hoz
Az Flt. az általános rendelkezések között meghatározza a munkaerőpiac szereplőinek,
illetőleg a foglalkoztatáspolitikára hatással lévő szerveknek a foglalkoztatáspolitikai
feladatait. A jövőben ezen a területen kiemelt szerepet kapnak a települési önkormányzatok,
így indokolttá vált az Flt. Javaslat szerinti módosítása annak érdekében, hogy az
önkormányzatok foglalkoztatáspolitikai feladatait szabályozó rendelkezések ezt a kiemelt
szerepet jobban tükrözzék. Ennek megfelelően a feladatok kiegészülnek az álláskeresők
részére közmunka, valamint közcélú munka szervezésére, valamint a közfoglalkoztatási terv
elkészítésére vonatkozó - az Szt. módosításával összhangban álló - feladatokkal. A Javaslat
szabályokat tartalmaz a véleményezési eljárás lebonyolításának módjára is.
A 14-15. §-okhoz
A Javaslat szerint azoknak az álláskeresőknek, akik a 35. életévüket nem töltötték be, és
általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, képzést kell biztosítani.
Ha a 35. életévét be nem töltött, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskereső
az Szt.-ben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult, az általános iskolai
végzettség vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott
bemeneti kompetenciák megszerzését biztosító képzés időtartamára részére költségtérítés jár.
A Javaslat ennek megfelelően módosítja az Flt. megfelelő szabályát.
A képzések hatékonyságának növelése, a képzésben részt vevő álláskeresők minél nagyobb
arányú elhelyezkedése érdekében a Javaslat az eddigieknél szorosabb együttműködési
kötelezettséget ír elő az állami foglalkoztatási szerv és a munkaadók között. Az állami
foglalkoztatási szerv az érvényes munkaerőigénnyel rendelkező munkaadóval megállapodást
köt a munkaerőigény kielégítése érdekében. A megállapodásban az állami foglalkoztatási
szerv vállalja, hogy támogatja az általa nyilvántartott álláskeresők állam által elismert
szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint a közúti közlekedés C, D és E
járműkategóriájára érvényes vezetői engedély megszerzését biztosító olyan képzését, amely a
munkaadó munkaerőigényében megjelölt munkakör betöltéséhez szükséges. A munkaadó
vállalja, hogy az álláskeresővel munkaviszonyt létesít.
7
A Javaslat alapján, ha van olyan munkaadó, aki a fenti módon vállalja munkaerőigényében
bejelentett üres álláshelyének betöltését, és van olyan álláskereső, aki a munkaadóhoz
kiközvetíthető, akkor az állami foglalkoztatási szervnek a megállapodást meg kell kötnie.
Ebben az esetben tehát az állami foglalkoztatási szerv a képzési támogatást nem mérlegelési
jogkörben nyújtja.
A 16. §-hoz
Az Európai Bizottság ez év június 18-án az állami támogatásokra vonatkozóan új általános
csoportmentességi rendeletet (a Bizottság 800/2008/EK rendelete) fogadott el. A rendelet
szabályaival való összhang megteremtése érdekében a Javaslat módosítja az Flt.-nek a
foglalkoztatást bővítő bértámogatásra vonatkozó rendelkezéseit. Ezen túlmenően módosítja a
támogatás folyósítási időtartamára, valamint a hozzá kapcsolódó foglalkoztatási
kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.
A 17. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az önkormányzatok által szervezett közcélú munka elsősorban a
rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának biztosítására szolgál,
és az ehhez szükséges anyagi eszközöket részben a Munkaerőpiaci Alap biztosítja, a Javaslat
szerint a közhasznú munkavégzés keretében nem támogathatók az önkormányzatok és az
általuk fenntartott költségvetési szervek.
A 18-19. §-okhoz
A Javaslat - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény által meghatározott
követelményeknek való megfeleltetésük érdekében - pontosítja és kiegészíti a felhatalmazó
rendelkezéseket.
A 20. §-hoz
Az Flt. 21. §-a felsorolja a támogatásokra vonatkozóan kötendő hatósági szerződés tartalmi
elemeit. A hatályos szabályozás szerint a hatósági szerződés csak a szerződésszegés
jogkövetkezményeiről rendelkezik, ugyanakkor nem határozza meg azokat a szerződésszegő
magatartásokat, amelyek jogkövetkezménnyel járnak. Ezért a Javaslat módosítja a törvény
erre vonatkozó rendelkezését.
A 21. §-hoz
Az Flt. szerint a rövid időtartamú munkalehetőség keretében közhasznú munkalehetőség is
felajánlható az álláskereső részére. A hatályos szabályozás által tartalmazott felsorolásban
nem szerepel a közmunka és a közcélú munka. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a rövid
időtartamú munkalehetőség keretében - amennyiben az a törvényi feltételeknek megfelel -
közmunka, illetőleg közcélú munka is felajánlható legyen.
A 22. §-hoz
A jogi szabályozásnak az álláskeresők ellátó rendszerének azokat az elemeit kell erősítenie,
amelyek elősegítik az álláskeresők munkára ösztönzését. A hatályos szabályozás is tartalmaz
az elhelyezkedést jutalmazó plusz juttatást azoknak az álláskeresőknek, akik az álláskeresési
8
járadék folyósításának ideje alatt teljes vagy legalább napi négyórás határozatlan időtartamú
munkaviszonyt létesítenek, és ez a munkaviszonyuk folyamatosan fennáll. A gyakorlati
tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a munkára ösztönző juttatás mértékét a hatályos
szabályozásnál differenciáltabban kell megállapítani, attól függően, hogy az álláskereső a
folyósítási idő mely szakaszában létesít munkaviszonyt. A folyósítási idő első szakaszában
magasabb összegű juttatással kell ösztönözni az elhelyezkedést. A Javaslat e differenciált
szabályozást tartalmazza.
A 23. §-hoz
A gyakorlatban ellentmondás tapasztalható az álláskeresési járadék szüneteltetési szabálya és
a gyermek gondozása céljából kapott juttatások folyósítási szabálya között. A két
szabályrendszer összehangolása céljából a Javaslat pontosítja azt a rendelkezést, hogy mely
esetben kell ilyen juttatások esetén szüneteltetni az álláskeresési járadékot.
A 24. §-hoz
Az Flt. bejelentési kötelezettséget ír elő az álláskereső számára, ha az általa szabályozott
ellátások (álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék) mellett
keresőtevékenységet folytat. Ha az álláskeresési járadék, illetőleg a vállalkozói járadék
keresőtevékenység miatti megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az álláskereső a bejelentési
kötelezettséget elmulasztotta, a megszüntetést követően az említett ellátások részére
ismételten csak 90 nap elteltével folyósíthatók abban az esetben is, ha egyébként a
jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik. Ilyen tartalmú szabályt a törvény az
álláskeresési segélyben részesülő álláskereső tekintetében nem tartalmazott. Ezért az egyenlő
elbírálás érdekében a Javaslat ezzel a rendelkezéssel kibővíti a törvény szabályait.
A 25-27. §-okhoz
A Munkaerőpiaci Alap felépítése a létrejötte óta jelentősen változott. Az egyik
leglényegesebb változás, hogy az Alapot nem csupán alaprészek, hanem külön előirányzatok
is alkotják. A külön előirányzatok Flt.-ben lévő felsorolásának tartalmilag meg kell egyeznie a
hatályos költségvetési szabályok által tartalmazott felsorolással. Ezért a Javaslat az Flt.-nek az
Alapba tartozó külön előirányzatokra vonatkozó szabályát összehangolja a költségvetési
szabályokkal.
Úgyszintén kiegészíti a Javaslat a Munkaerőpiaci Alap részéről behajthatatlannak minősülő
követelések körét az Európai Unió szabályainak megfelelően migráns ellátásként kifizetett
olyan pénzeszközökkel, amelyek megtérítésére az unió intézményei felé tett intézkedés nem
vezetett eredményre. Módosul a törvénynek a Munkaerőpiaci Alap záró állománya
felhasználására vonatkozó szabálya.
Ha a Munkaerőpiaci Alap megállapított záró állománya a tárgyévet megelőző év végén a
likviditási tartalék szintjét meghaladta, a hatályos szabályozás szerint az e szint fölötti rész a
Kormány jóváhagyását követően felhasználható. A Javaslat az Flt. e rendelkezését úgy
módosítja, hogy a meghaladó rész felhasználásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel dönt.
9
A 28-30. §-okhoz
A Javaslat pontosítja az Flt.-nek az általa nem szabályozott támogatásokról való rendelkezésre
vonatkozó felhatalmazó szabályát, továbbá kiegészíti a törvényt az uniós forrásokból
finanszírozott foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, illetőleg a Foglalkoztatási és Szociális
Adatbázis vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és az Adatbázisból
történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályok megalkotására vonatkozó
felhatalmazó rendelkezéssel. A Javaslat az Flt. 43/C. §-ában foglalt, az uniós források
bevonásából megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás Munkaerőpiaci
Alapból történő előfinanszírozására vonatkozó rendelkezést összehangolja az Flt. 39. §-ának
(7)	bekezdésében lévő rendelkezéssel.
A 31. §-hoz
A módosítás kiegészíti az Flt.-t a közcélú munkában részt vevő személy foglalkozás-
egészségügyi vizsgálatának finanszírozására vonatkozó szabállyal. E szerint a foglalkozás-
egészségügyi vizsgálat díját az állami foglalkozatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv
részére.
A 32. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás szigorítja az Flt.-nek az álláskeresők együttműködési
kötelezettségéről rendelkező szabályait. Az álláskereső az együttműködési kötelezettsége
keretében nem csupán a megfelelő munkahely elfogadására köteles, hanem el kell fogadnia,
illetőleg igénybe kell vennie az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci
szolgáltatást és képzési lehetőséget is, illetve részt kell vennie a megfelelő munkához jutást
elősegítő munkaerő-piaci programban. Ha ezeknek a kötelezettségeknek nem tesz eleget, az
állami foglalkoztatási szerv törli az álláskeresők nyilvántartásából. Ezzel a szabályozással
elérhető, hogy az álláskeresők támogatása valóban azok ellátását szolgálja, akik maguk is
közreműködnek abban, hogy munkát találjanak. Az Szt. módosuló rendelkezéseivel való
összhang megteremtése érdekében a Javaslat szabályozza a rendelkezésre állási támogatásra
jogosult személyeknek az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködési
kötelezettségét.
Azoknak az álláskeresőknek, akik a 35. életévüket nem töltötték be és általános iskolai
végzettséggel nem rendelkeznek, képzést kell biztosítani. Ezért ezeknek az álláskeresőknek az
együttműködési kötelezettsége elsősorban nem a megfelelő munkahely felkutatására és
elfogadására, hanem az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott szolgáltatások és az
általános iskolai végzettség vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges, külön
jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzését biztosító képzési
lehetőség elfogadására terjed ki.
A 33. §-hoz
Az idegenrendészeti szabályokkal való összhang megteremtése érdekében a Javaslat a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, és az állami
foglalkoztatási szerv által nyilvántartható adatok körét kiegészíti az oltalmazotti jogállásra
vonatkozó adatokkal.
10
A 34. §-hoz
A Javaslat az adatnyilvántartásra vonatkozóan összhangot teremt az Flt. és az Szt. szabályai
között. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása érdekében fokozott
együttműködésre van szükség az állami foglalkoztatási szerv és települési a önkormányzatok
között. Ezért a Javaslat az állami foglalkoztatási szerv által vezetett Foglalkoztatási és
Szociális Adatbázist hoz létre. Az adatbázishoz a települési önkormányzat jegyzője is
hozzáférhet azon személyek adatai tekintetében, akiknek aktív korú ellátásra való
jogosultságát ő állapította meg.
A 35. §-hoz
A be nem jelentett foglalkoztatásban érintett, aktív korúak ellátásában vagy álláskeresési
támogatásban részesülő személyek ellenőrzési és szankciórendszerének szigorítása érdekében
célszerű a regisztrált álláskeresők közül pénzbeli ellátásban részesülők fekete foglalkoztatását
feltárni és szankcionálni.
A fenti cél megvalósításához a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása is
szükséges, amelynek keretében megteremthető a lehetőség az Országos Munkabiztonsági és
Munkaügyi Főfelügyelőség számára, hogy valamennyi, be nem jelentett foglalkoztatáson ért
személy adatait továbbítsa a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz, ahol megtörténhet annak
ellenőrzése, hogy az illető részesül-e valamely ellátásban. Az ellenőrzés kiszűrhetővé teszi a
fekete foglalkoztatás miatti jogosulatlan igénylőket, ezáltal csökkenhetnek a Munkaerőpiaci
Alap kiadásai.
A 36-42. §-okhoz
A Javaslat - a tartós álláskeresők START EXTRA kártyájára vonatkozó szabályozást alapul
véve - járulékkedvezményt vezet be azon munkaadók számára, akik rendelkezésre állási
támogatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatását vállalják.
A szabályozás alapján a START EXTRA kártya kiváltására jogosult személyek köre
kiegészül a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresőkkel. A Javaslat szerint, ha a
munkaadó olyan START EXTRA kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra
jogosult álláskeresőt foglalkoztat, akinek lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi,
szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy
településen található, a START EXTRA kártyához kapcsolódó járulékkedvezményen kívül
további járulékkedvezmény fogja megilletni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a kártya
érvényességi időtartama első évének letelte után további két évig mentesül a tételes
egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, ezen túlmenően a munkaadói járulék, valamint a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól.
Azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény alkalmazásában
mely kistérségek vagy települések minősülnek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi,
szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetűnek, a pályakezdő fiatalok,
az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását
követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas
11
foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény új, a Javaslat mellékletével megállapított 2.
számú melléklete fogja tartalmazni.
A kiegészítő járulékkedvezmény feltétele, hogy a munkaadó a foglalkoztatással az éves
statisztikai állományi létszámát növelje, az emelt létszámot a járulékkedvezmény 3 éves
időtartama alatt megtartsa. A Javaslat meghatározza, hogy a járulékkedvezmény érvényesítése
szempontjából a foglalkoztatásnak milyen feltételeknek kell megfelelnie. A szabályozás
kizárja azt, hogy a munkaadó a Javaslat által tartalmazott járulékkedvezménnyel egyidejűleg
ugyanazon személy foglalkoztatása után más kedvezményt is érvényesítsen.
A kiegészítő járulékkedvezmény érvényesítésének feltételeit és részletes szabályait, valamint
a törvény rendelkezései megszegésének jogkövetkezményeit az egészségbiztosítási járulék
szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítás szabályozásért felelős miniszter,
valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter együttes rendeletben fogja szabályozni.
A Javaslat a tételes egészségügyi hozzájárulás, a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint a munkaadói járulék megfizetését
érintően 50%-os kedvezményt vezet be a munkaadó számára az Szt.-ben meghatározott, az
önkormányzat által szervezett közcélú munka keretében történő foglalkoztatás esetén. A
járulékkedvezmény más, törvényben meghatározott járulékkedvezménnyel egyidejűleg nem
vehető igénybe. A járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait az
egészségbiztosítási járulék szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítás
szabályozásért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
együttes rendeletben fogja szabályozni.
A 43-45. §-okhoz
A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló
2005. évi CLXXX. törvény Javaslat szerinti módosítása „feléleszti” a 2006-ban igénybe
vehető, kis- és középvállalkozásoknak (KKV) adható azon foglalkoztatási támogatást, amely
tartós munkanélküliek foglalkoztatása után járt.
A Javaslat alapján a KKV-k egy évig teljes járulékmentességet élveznek az alábbi feltételek
esetén:
-	az általuk foglalkoztatott álláskereső legalább 3 hónapja regisztrálva van, vagy e
feltétel hiányában, az utolsó évben nem folytatott keresőtevékenységet, illetve csoportos
létszámcsökkentés miatt leépített személyről van szó,
-	a foglalkoztatást 1+1 évig fenntartják,
-	a foglalkoztatással emelik saját éves átlagos statisztikai létszámukat, és e bővített
létszámot 1+1 évig megtartják.
A kedvezmény párhuzamosan vehető igénybe a közfoglalkoztatásban részt vevő álláskeresők
utáni támogatással.
A foglalkoztatási járulékkedvezményben megnyilvánuló támogatás költségeit a
Munkaerőpiaci Alap állja, amely külön jogszabályban meghatározott átalányösszeget utal át a
társadalombiztosítási alapoknak.
12
A 46. §-hoz
A Javaslat tervezett hatálybalépésének időpontja 2009. január 1-je, rendelkezéseit a
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A rendszeres szociális segélyezési rendszer átalakítása, az aktív korúak ellátásának bevezetése
szükségesé teszi a jelenleg ellátásban részesülők jogosultságának felülvizsgálatát. A 2008.
december 31-én hatályos szabályok szerint egészségkárosodottként rendszeres szociális
segélyben részesülő személyekre vonatkozó szabályok nem változnak. Ez a személyi kör
továbbra is rendszeres szociális segélyre lesz jogosult, és továbbra sincs együttműködési
kötelezettsége sem az önkormányzat által kijelölt szervvel, sem pedig az állami
foglalkoztatási szervvel. Ezért az átmeneti rendelkezés azt mondja ki, hogy az
egészségkárosodottként rendszeres szociális segélyben részesülő személyek jogosultságát
nem kell felülvizsgálni, számukra rendszeres szociális segélyt kell folyósítani. Az aktív
korúak ellátására való jogosultságról esetükben csak a következő jogosultsági
felülvizsgálatkor kell rendelkezni.
A hatályos rendelkezések alapján rendszeres szociális segélyben „nem foglalkoztatottként”
részesülő személyek aktív korúak ellátására való jogosultságának vizsgálatára három hónapos
átmeneti időszak áll rendelkezésre, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy az aktív korúak
ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság feltételeként közfoglalkoztatásban
vesz részt és rendelkezésre állási támogatásra jogosult, vagy a rendszeres szociális segélyre
jogosultak körébe tartozik. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult
személyi kör esetében nem készül beilleszkedési program, a vizsgálat eredményeképpen a
beilleszkedési programokat le kell zárni, a továbbra is rendszeres szociális segélyben
részesülők esetében pedig megfelelően módosítani kell. A közfoglalkoztatásban részt vevő
rendszeres szociális segélyezettek esetében a felülvizsgálatot csak annak lejártát követően kell
lefolytatni.
Mivel az álláskeresési támogatásban részesülő személyek a törvény hatálybalépését követően
már nem lesznek jogosultak rendszeres szociális segélyre, a hatálybalépéskor ilyen jogcímen
segélyben részesülőkről a (6) bekezdés akként rendelkezik, hogy számukra a megállapított
segélyt az álláskeresési támogatás folyósításának ideje alatt még folyósítani kell.
A Javaslat értelmében a rendszeres szociális segély szankciós, csökkentett összegű
folyósításának lehetősége megszűnik. A felülvizsgálatot követően ebben a személyi körben a
csökkentett összegű folyósításra már nem kerülhet sor.
A keresőtevékenység mellett továbbfolyósított rendszeres szociális segély esetében
felülvizsgálatra nem kerül sor, azt a 2008. december 31-i szabályok szerint kell a
továbbiakban is folyósítani.
Az átmeneti rendelkezések között szabályozásra kerülnek továbbá azok a kérdések, melyek a
három hónapos átmeneti időszakot követően az új rendszerre való zökkenőmentes átállást
biztosítják.
13
A 47. §-hoz
A (2) bekezdés a szükséges szövegpontosító rendelkezéseken túl tartalmazza a rendszeres
szociális segély természetben nyújtható arányának megemelésére vonatkozó szabályokat is,
melyek szerint a segély összege a gyermekenkénti 15% helyett 20%-os mértékben,
összességében pedig 50% helyett 60%-ban nyújtható természetbeni formában.
14