﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1.§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 266/B. §-a a következő
(3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-
(2)	bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak
különös szenvedést okoz.”
2.§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Indokolás

Az 1. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.)
266/B. §-a az állatkínzást vétségként rendeli büntetni. A hatályos jogszabály
azonban nem értékeli súlyosító körülményként azt a tényt, ha az elkövető az
állatkínzás törvényi tényállását olyan módon valósítja meg, hogy az különös
szenvedést jelent az állatnak.
2
A különös szenvedést okozó állatkínzás fogalma alá az átlagosat lényegesen
meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak az átlagosnál
lényegesen nagyobb szenvedést okozó cselekmények vonhatók. E cselekmény
megállapíthatóságát támasztja alá például, ha a bántalmazás hosszantartó,
elhúzódó, illetőleg ha az elkövetéskor az állat szenvedése láthatóan rendkívüli
mértékű.
A büntetőjog elismeri, hogy az állat érző lény, így nem lehet indifferens, hogy
szenvedése milyen mértékű. Az átlagosat meg nem haladó szenvedés okozása
esetén ennek értékelése a jogalkalmazó feladata az alapesethez rendelt büntetési
tételkeretek között. Az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással
véghezvitt, illetve az állatnak az átlagosnál lényegesen nagyobb szenvedést okozó
cselekmények esetében azonban, a büntetés céljainak eléréséhez szükséges, hogy
a jogalkotó lehetővé tegye súlyosabb büntetés kiszabását is. A magatartás
tényálláson belüli kiemelt társadalomra veszélyessége tehát már önmagában is
indokolja a minősítő körülmény megalkotását. Ezen kívül azonban a súlyosabb
megítélés kodifikálása mellett szól, hogy jóval nagyobb a személyében rejlő
társadalomra veszélyessége, s úgyszintén bűnösségi foka annak az elkövetőnek, aki
cselekményét úgy hajtja végre, hogy az állatnak különös szenvedést okoz. Mindezek
alapján a jogalkotó e minősítő körülmény kodifikálásával eleget tesz a tettarányos
szankció megalkotását előíró büntetőjogi alapelvnek is.
Figyelemmel arra, hogy a módosítás a Btk. egyetlen szakaszának egyetlen
bekezdését érinti, továbbá arra, hogy annak végrehajtása sem szervezeti átalakítást
nem igényel, sem pedig költségvetési forrást nem kíván, az alkalmazására történő
felkészüléshez rövid határidő elegendő.
Budapest, 2008. október 27.
A 2. §-hoz
A
/
Dr. Bárándy Gergely
országgyűlési képviselő
országgyűlési képviselő