﻿2008. évi.... törvény
a vízitársulatokról
Az Országgyűlés a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátása érdekében a vízitársulat (a
továbbiakban: társulat) alapítására, szervezetére, működésére, tevékenységére, szakmai
feladataira, a társulat és tagjai jogaira, kötelezettségeire, felelősségére, a társulat
gazdálkodására, szervezeti változásainak formáira, továbbá törvényességi felügyeletének
rendjének szabályozására a következő törvényt alkotja:
Fogalmak
1. § (1) E törvény alkalmazásában:
1.	alakuló gyűlés: az érdekeltek fóruma a társulat megalakítása céljából;
2.	állami hozzájárulás: a társulat vagyonkezelésébe tartozó közcélú vizek és
vízilétesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a
Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben évenként megállapított költségvetési
hozzájárulás;
3.	beolvadás: egyesülési folyamat, amelyben a beolvadó társulat megszűnik, és annak
vagyona az átvevő társulatra, mint jogutódra száll át;
4.	elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a
közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a
társulati művek értékének 8%-a;
5.	érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, aki, illetve amely a társulat működési területéhez nem tartozó
ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
6.	érdekelt képviselete: az érdekeltet az alakuló gyűlésen képviselő személy;
7.	érdekeltség jogcíme: ingatlantulajdonlás vagy ingatlan egyéb jogcímen történő használata;
8.	érdekeltségi terület: az a terület, amelynek felszíni és felszín alatti vizei mások
tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe juthatnak, illetve el vezethetők,
és a terület nem tartozik a társulat működési területébe;
9.	felügyelőbizottság: a társulat ellenőrző szerve;
10.	intézőbizottság: a társulat irányító szerve;
11.	kijelölt vízjárta terület: a települési önkormányzat által kijelölt időszakosan elöntésre
kerülő vagy vízzel telített talajú területek;
12.	kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége
alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység;
13.	közcélú mezőgazdasági vízgazdálkodási művek: több ingatlantulajdonost vagy
használót érintő, vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények;
14.	közcélú vízimunkák: vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények
fenntartása, üzemeltetése, vízilétesítmények építése, fejlesztése, valamint a védekezés;
15.	küldött: a társulat tagjainak képviseletét ellátó személy, akit az alakuló gyűlés vagy a
területi egység tagjai választanak;
16.	küldöttgyűlés: a társulat legfőbb szerve, a társulat küldöttjeinek és tisztségviselőinek
összessége;
' 1 7 CGG3
Éitett 2008 ÖKÍ 2 8.
í
17.	küldött jelölt: területi egységenként az érdekeltek által jelölt személy, akit az alakuló
gyűlés választ meg küldöttnek;
18.	működési terület: az a földrajzi terület, amelyen társulat működik;
19.	önkormányzati hozzájárulás: a társulati művek körébe tartozó önkormányzati
tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei
elleni védekezést szolgáló, a települési önkormányzatok évenként megállapított költségvetési
hozzájárulása;
20.	összeolvadás: egyesülési folyamat, amelynek során az egyesülő társulatok megszűnnek,
és vagyonuk az átalakulással létrejövő új társulatra, mint jogutódra száll át;
21.	részvízgyűjtő: a társulat működési területének alapszabályban földrajzilag meghatározott
része;
22.	szakmai felügyelet: a társulati közfeladatok ellátásának felügyeletét a területileg illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv látja el;
23.	szervezőbizottság: a társulat megalakulását előkészítő szervezet, legalább hét tagból áll.
Több mint a felét a társulat megalakításában érdekelt természetes személyek, illetve
szervezetek (képviselői) alkotják. Tagja a közfeladat ellátása szerint illetékes területi vízügyi
és mezőgazdasági igazgatás szervének, a vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti
szervezetének képviselője is;
24.	szétválás: a társulat a társulati vagyon egy részének a részvételével két vagy több
társulatra válik szét;
25.	társulat érdekképviselete: a társulatok vagy szerveződéseik által érdekképviseleti célból
létrehozott, az egyesülési törvény szerint működő országos vagy területi hatáskörű szervezet;
26.	társulat tagja: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, egyéb szervezet, aki, illetve amely a társulat működési területén
ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
27.	társulati hozzájárulás: a társulat tagjainak e törvény szerinti fizetési kötelezettsége a
társulati közfeladatok ellátásához (alap- és differenciált hozzájárulás);
28.	társulati alaphozzájárulás: társulat tagjainak e törvény szerinti mértékű fizetési
kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához;
29.	társulati alapszabály: a társulat önkormányzati működésének szabályait meghatározó
dokumentum;
30.	társulati differenciált hozzájárulás: e törvényben meghatározott elvek szerint a
küldöttgyűlés által megállapított fizetési kötelezettség a társulati többlet közfeladatok
ellátásához;
31.	társulati alaphozzájárulást megalapozó területi egység: 1 hektár;
32.	társulati közfeladat: a társulat tagjainak érdekeit szolgáló vízgazdálkodási tevékenység,
a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok a
vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;
33.	társulati művek: azok a közcélú, mezőgazdasági és más célú vízgazdálkodási művek,
amelyeket a társulat küldöttgyűlése annak nyilvánít;
34.	területi egység: a társulat működési területének az a földrajzilag meghatározható része,
amelyről a terület érdekeltjei, a társulat tagjai küldöttjelölteket, küldötteket választanak;
35.	területi vízgazdálkodás: a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok a káros
többlet vizek és a vízhiányok okozta károk megelőzése, elhárítása érdekében;
36.	törvényességi felügyeletet gyakorló szerv: a területileg illetékes cégbíróság;
37.	vízitársulati jegyzett tőke: a vízitársulatok saját vagyona.
2
A társulat fogalma
2.	§ (1) A társulat jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet.
(2)	A társulat a 3. § (2) bekezdésben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét a
működési területén végzi.
(3)	Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg
csak egy társulat működhet.
A társulat tevékenysége
3.§ (1) A területi vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek
szerint létrehozott társulatok útján is elláthatók.
(2)	A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében,
valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (továbbiakban: társulati
művek) területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat
lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el.
Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán illetve üzemen belüli
meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.
(3)	A társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási
tevékenységet is folytathat.
(4)	A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja
meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
A társulat szakmai feladatai
4.	§ (1) A társulat szakmai feladatai:
a)	vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának
biztosítása;
b)	vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;
c)	árvízmentesítés: a folyók árterületét mentesítése az időszakos elöntésektől;
d)	mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők
számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;
e)	vízvisszatartási, víztározási feladatok.
(2)	A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási
létesítményeket (vízfolyásokat, csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít
fel, tart fenn és üzemeltet. A vízrendezési feladatokat a 41. § szerinti forrásokból látja el.
(3)	A társulat a vizek kártételei ellen művein a küldöttgyűlés által elfogadott vízkárvédelmi
terve alapján a társulati műveken önálló védelmi tevékenységet végez: belvízvédekezik,
területi vízkárelhárítást végez, védekezik a kisvízfolyások árhullámaival szemben. A védelmi
feladatokat társulati hozzájárulásból, a művek tulajdonosainak hozzájárulásaiból és a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárvédelmi Szabályzatában foglaltak
3
szerint az állami védelmi forrásokból finanszírozza. A társulati műveken a vizek kártételei
elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a művek építése, fejlesztése,
fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - a társulatok kötelezettsége.
(4)	A társulat tagjai részére mezőgazdasági vízhasznosítást, a táblán illetve üzemen belüli
meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatást, természetvédelmi célú vízvisszatartást
végezhet, amelyet a szolgáltatást igénybe vevők differenciált érdekeltségi hozzájárulással is
fmanszírozhatj ák.
(5)	A társulatot a társulati művekkel kapcsolatban üzemeltetési jog és kötelezettség illeti meg.
Jogosult a művekkel kapcsolatba kerülő szervezetek és személyek számára a társulati
művekre vonatkozó kezelői hozzájárulást kiadni.
Tagsági jogviszony
5.	§ A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a
tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (továbbiakban: tagok). A települési
önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak.
6.	§(1) A tag joga, hogy
a)	a társulat alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon;
b)	képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok
meghatározásában, a határozatok meghozatalában;
c)	a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn
-	tisztséget viseljen;
d)	a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait
vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen;
e)	a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba
vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A jogsértő
határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30
napon belül kell benyújtani. A kereset indításra megállapított határidő elmulasztása
jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását
azonban a bíróság felfüggesztheti. Nincs lehetőség a határozat bíróság előtti
megtámadásának, ha a határozat meghozatalától több mint egy év eltelt.
f)	a hozzájárulás mértékének mérséklésére vagy a megfizetés meghatározott időre
történő felfüggesztésére vonatkozó kérelmet terjeszthet az intézőbizottsághoz.
(2)	A tag kötelessége hogy
a)	személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében,
amelybe választották és azt elvállalta;
b)	a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a
társulati hozzájárulást határidőre megfizesse.
(3)	Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy
használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat
intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony
megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha
abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és
4
székhelyét, természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, valamint
területének nagyságát és a terület helyrajzi számát.
7.	§ A tag a részére megállapított társulati hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig
köteles megfizetni, amelyben a 6. § (3) bekezdés szerinti bejelentést megtette. A bejelentés
alapján a változást a tagnyilvántartásban kell rögzíteni, és erről a régi és az új tagot az
intézőbizottság elnöke a bejelentést követő 90 napon belül írásban értesíti.
Tagi adatok kezelése
8.	§ (1) A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy
tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy
használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az
alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy
alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A tagi adatok
és ezek változásainak kezelésére a társulat közfeladata ellátása érdekében működésének
időtartama alatt köteles és jogosult.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt tagi adatokat alakuláskor és az adatokban bekövetkezett
változások nyilvántartásának hitelessége érdekében évente egy alkalommal az arra hivatott
állami szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a
társulat rendelkezésére. A társulat a közfeladatok ellátásához saját adatfeldolgozó
eszközökkel az (1) bekezdés szerinti tagi adatok megállapítása érdekében díjmentesen a
számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.
Alapszabály
9.	§ (1) Az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának
alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve
maga állapítja meg.
(2)	A társulat alapszabályában meg kell határozni:
a)	a nevét, székhelyét;
b)	a feladatát;
c)	a főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társulat a cégjegyzékben
feltüntetni kíván;
e)	a tagok jogait és kötelességeit;
f)	a társulati működési területét hektárban;
g)	a tagok társulati hozzájárulásának szabályait;
h)	a társulat testületi szerveire, vezető tisztségviselőire, vezető beosztású dolgozóira,
gazdálkodására vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a
vállalkozási tevékenységének kereteit;
i)	a társulat képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
j) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a küldöttgyűlés
szükségesnek tart.
5
(3)	Az alapszabály mellékleteiben meg kell határozni helyszínrajzi ábrázolással az ingatlan-
nyilvántartási térkép alkalmas méretarányban kinyomtatott másolatán vagy annak digitális
állományában
a)	a társulati műveket és a településeket is feltüntető működési területet;
b)	a működési területen belül azokat a települési önkormányzatokat (részvízgyűjtőket)
kistérségeket (a továbbiakban: területi egység), amelyekről az érdekeltek a küldötteket
jelölik.
(4)	Az alapszabály mellékleteiben rögzíteni kell továbbá
a)	a megválasztott küldöttek nevét, lakóhelyét, az általuk képviselt területi egység
megnevezését, a képviselt tagok számát, és a képviselt terület nagyságát hektárban;
b)	a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy
tag születési helyét, időpontját, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), társulati alap-
hozzájárulást megalapozó egységének számát.
(5)	Az alapszabály mellékleteiben bekövetkezett változást az éves rendes küldöttgyűlés
követő 30 napon belül kell megküldeni az illetékes cégbíróságnak.
10.	§ Az alapszabályt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett
okiratba kell foglalni.
11.	§ Az alapszabály módosítását - a mellékletek változásának kivételével - a változás
megtörténtétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.
A társulat megalakulásának előkészítése
12.	§ (1) A társulat megalakulását szervezőbizottság készíti elő.
(2)	A szervezőbizottságot a vízgazdálkodási közfeladat megvalósításában érdekeltek hozzák
létre, illetve annak megalakítását a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek is
kezdeményezhetik.
(3)	A szervezőbizottságnak - amely legalább hét tagból áll - tagja a közfeladat szerint
illetékes területi vízügyi és mezőgazdasági igazgatási szervezet, továbbá a vízgazdálkodási
társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője is.
(4)	A szervezőbizottság tagjainak több mint a felét a társulat megalakításában érdekeltek
alkotják.
(5)	A szervezőbizottság létrejön, ha kimondja megalakulását, tagjai maguk közül
megválasztják annak elnökét, és megállapítják a bizottság működési rendjét.
(6)	A szervezőbizottság feladata a társulat megalakulásához szükséges vízgazdálkodási
érdekeltségi és ezzel összefüggő egyéb feltételek vizsgálata és meghatározása, így különösen
a)	a tervezett társulati közfeladat műszaki, vízgazdálkodási egységet jelentő
területének megállapítása, amely a társulat megalakulása esetén a társulat működési
területét képezi;
6
b)	az alapszabály tervezetének elkészítése, mellékelve a tervezett működési területet, a
területi egységeket és a társulati műveket ábrázoló helyszínrajzot;
c)	a tervezett működési területen az ingatlantulajdonosok tájékoztatása a
vízgazdálkodási közfeladatról és annak társulati úton történő ellátásával járó jogokról
és kötelezettségekről;
d)	a szándéknyilatkozatok nyilvántartásba vétele;
e)	küldöttjelöltek nyilvántartásba vétele;
f)	az alakuló gyűlés összehívása.
13.	§ A társulati közfeladattal érintett működési terület meghatározásához a
szervezőbizottságnak be kell szereznie az illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási
szervezet javaslatát. A javaslatokat a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni.
14.	§ A szervezőbizottság a társulat nevében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem
vállalhat, és működése a társulat megalakulásával megszűnik.
15.	§ A szervezőbizottság az alakuló gyűlést akkor hívja össze, ha
a)	a 12. § (6) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott területen az érdekeltek
érdekeltségi egység aránya szerint számított több mint 2/3-a két tanúval hitelesített
szándéknyilatkozatban rögzíti, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján
kívánja megvalósítani, és a területi egységekben a küldöttjelölteket megválasztották;
b)	rendelkezésre állnak azok az okiratok, amelyek a társulat megalakulásához
szükségesek.
16.	§ (1) Az alakuló gyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést - a
szándéknyilatkozatot adó összes érdekeltnek - az alakuló gyűlés megtartására kitűzött
időpontot legalább 8 nappal megelőzően meg kell küldeni, és a működési terület valamennyi
érdekeltje tájékoztatásának érdekében a tervezett működési terület önkormányzatainak
hirdetőtábláján is közzé kell tenni.
(2)	Az érdekeltet az alakuló gyűlésen két tanú által aláírt, írásbeli meghatalmazással
rendelkező személy is képviselheti. A meghatalmazásban fel kell tüntetni a képviselt érdekelt
8.	§ (1) bekezdés szerinti adatait.
A küldöttek választása, visszahívása
17.	§ (1) Az alakuló társulat szervezőbizottsága a területi egységekben megtartásra kerülő
küldöttjelöltet állító fórum(ok)on a területi egységek ingatlantulajdonosai vagy használói
javaslatára az önkormányzat(ok), mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, a
mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek jelöltjeit veheti fel a jelöltlistára. A
területi egységek jelöltjeinek összetételét és számát az alapszabályban kell rögzíteni.
(2)	A küldötteket az alakuló gyűlés határozatlan időre választja.
(3)	A küldöttet az általa képviselt területi egységek tagjai több mint felének javaslatára a
küldöttgyűlés felmenti.
(4)	Ha a küldött mandátuma bármely okból megszűnik, helyette az adott területi egység tagjai
új küldöttet választanak.
7
A társulat megalakulása
18.	§ (1) A társulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve
az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: érdekelteknek) az érdekeltségi
egység aránya szerint számított több mint kétharmada az alakuló gyűlésen
a)	elfogadja a társulat alapszabályát;
b)	megválasztja a társulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit;
c)	kimondja megalakulását;
d)	megválasztja a küldötteket.
(2)	Az alakuló gyűlést a szervezőbizottság elnöke vezeti. Jelenléti ívet kell vezetni, és
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen
a)	az alakuló gyűlés helyét, idejét;
b)	a jelenlevő, illetőleg a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét,
mértékét és arányát;
c)	a gyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent
(képviselt) érdekeltek milyen arányban szavazták meg;
d)	a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.
(3)	A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az
érdekeltek képviseletére adott meghatalmazásokat is.
(4)	A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül az alakuló gyűlés által megválasztott két
hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.
(5)	A társulat megalakulásával az érdekeltek tagokká válnak.
19.	§ A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül - a külön
törvény előírásai szerint - az intézőbizottság elnökének be kell jelentenie az illetékes
cégbíróságnál.
20.	§ A társulat a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. Működését,
gazdasági tevékenységét csak jogerős cégbejegyzést követően kezdheti meg.
21.	§ (1) A társulat jogerős cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására
nincs mód, és az alapszabály semmisségét csak a következő okokból lehet megállapítani:
a)	az alapszabály ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy
közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;
b)	az alapszabály nem tartalmazza a társulat nevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, a
társulat működési területét, a társulati művek megnevezését;
c)	a társulat tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
d)	a társulat alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy a
társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több
mint kétharmadának igen szavazata hiányzott.
8
(2)	Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján az alapszabály érvénytelenségét megállapítja,
felhívja a társulat tagjait - amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha
erre nincs mód, a bíróság az alapszabályt a határozatában megjelölt időpontig hatályossá
nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás
lefolytatására.
(3)	A jogerős cégbejegyzést követően az alapszabály érvénytelenségének megállapítása nem
érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek a társulat terhére vagy javára az
érvénytelenség megállapításáig keletkeztek.
(4)	Ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat tevékenységét a jogerős
határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló gyűléstől a tevékenység
megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni. Az
új társulat megalakulásig a társulati művek működtetéséről a vízgazdálkodásért felelős
illetékes állami szervezet, illetve az önkormányzat gondoskodik.
22.	§ A társulatra, valamint a társulat tagjaira, vezető tisztségviselőire vonatkozó, a
cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.
A társulat szervei
23.	§ A társulat szervei:
a)	küldöttgyűlés;
b)	intézőbizottság;
c)	felügyelőbizottság.
Küldöttgyűlés
24.	§ (1) A társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.
(2)	A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a
tisztségviselők, akik a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.
(3)	A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes
mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti
szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt.
25.	§ (1) A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke
ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Az illetékes hatóság és
a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy az illetékes
cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a
küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10 %-a, vagy a küldöttek több mint fele a
napirend megjelölésével írásban kéri.
(2)	A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt
legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági és, vízügyi
igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon
9
tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni, és a területileg illetékes
települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.
26.	§ (1) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint
fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több
mint felét képviselik.
(2)	Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második
küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az
általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes.
(3)	A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az
intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a
felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.
27.	§ (1) A küldöttgyűlés határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály másként nem
rendelkezik - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével
hozza meg.
(2)	A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a
küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület
nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.
(3)	Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának, a társulat
megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a
küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75 %-ának a szavazatára van szükség.
(4)	A küldöttgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a
nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.
28.	§ A küldöttgyűlés jegyzőkönyvére a 18. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket
kell megfelelően alkalmazni.
29.	§ Rendkívüli küldöttgyűlés kell tartani, ha
a)	az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a határozatképességhez
szükséges létszám alá csökken;
b)	az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik;
c)	az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja;
d)	a társulat tagjainak több mint 10 %-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend
megjelölésével írásban kéri.
30.	§ (1) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
a)	alapszabály módosítása;
b)	a társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a
belépés engedélyezése;
c)	a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása (éves társulati alaphozzájárulás
mértéke, differenciált társulati hozzájárulás elvei és mértéke);
d)	a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása;
e)	a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése,
költségtérítésének és díjazásának megállapítása;
10
fi a társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvízvédekezési
tartalék mértékének meghatározása;
g)	a közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű -
elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése;
h)	az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;
i)	gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása.
Intézőbizottság
31.	§ (1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnöke és tagjai
vezető tisztségviselők.
(2)	Az intézőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül
egyszerű többséggel öt évre választja meg. Az intézőbizottság elnöke és tagjai
újraválaszthatóak.
(3)	Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a
társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a
küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a
küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését.
(4)	Az intézőbizottság
a)	gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről,
javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására;
b)	gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon
megóvásáról és tulajdonának védelméről;
c)	gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú
vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés
megvitassa és döntsön annak elfogadásáról;
d)	gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről;
e)	biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő
végrehajtásának feltételeit;
fi biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését;
g)	figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását;
h)	előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati
javaslatokat;
i)	beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni
helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről;
j) az alapszabályban meghatározott feltételek esetén kérelemre a társulati hozzájárulást
mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, az
intézőbizottság azonban ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja.
(5)	Az intézőbizottság
a)	ügyrendjét maga állapítja meg;
b)	üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen
tanácskozási joggal vesznek részt;
c)	elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de
legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az
intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök
11
hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai
több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt;
d)	üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést
levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá;
e)	üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét,
idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt
napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát,
az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a
meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege
megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével;
f)	üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel
együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni;
g)	üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles
külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető;
h)	határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a
végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.
A felügyelőbizottság
32.	§ (1) A társulat ellenőrző szerve a felügyelőbizottság.
(2)	A felügyelőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés
választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai
új raválaszthatóak.
(3)	A felügyelőbizottság feladata a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A
felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az
alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását,
továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.
(4)	A felügyelőbizottság feladatai:
a)	rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását,
továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések
illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a
vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével;
b)	testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig
köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát,
valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít;
c)	szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására;
d)	indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének
vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást
kezdeményezhet;
e)	véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket;
f)	jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani,
ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki.
(5)	A felügyelőbizottság
a)	ügyrendjét maga állapítja meg;
12
b)	a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente
beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves
beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat;
c)	az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett
megállapítása érinti;
d)	akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű
szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6)	A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést.
Az felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a
korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni,
amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a
határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások
lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és - ha
azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének
feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke írja
alá.
(7)	A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól
jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a
vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.
(8)	A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a
társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.
A társulat tisztségviselői
33.	§ (1) A társulat tisztségviselői:
a)	intézőbizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők);
b)	felügyelőbizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai.
(2)	Tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja - jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője - lehet, aki nem
áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre
nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti
közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat ügyvezetője. A
tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, az alapszabályban, a társulat belső
szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban
foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a társulat
belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző
cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan
károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése
által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben
részesülhetnek.
34.	§ (1) A tisztségviselőt fel kell menteni, ha
a)	tisztségéről lemondott;
b)	a tisztség betöltését kizáró ok következett be;
13
c)	a jogszabályban illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll
fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg;
d)	a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.
(2) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő
tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, az alapszabályban szabályozott
módon a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások
elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a
küldöttgyűléstől nem várható el.
35.	§ A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.
36.	§ (1) A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez
esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a
tisztségviselőt.
(2)	Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni,
a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását.
(3)	Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek a soron következő
küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással
történő helyreállításáról.
(4)	Az intézőbizottság elnökének lemondása esetén 90 napon belül összehívott
küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.
(5)	Amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége szűnik meg, feladatai ellátásáról az
alapszabályban kell rendelkezni.
Az intézőbizottság elnöke
37.	§ (1) Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke.
(2)	Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső
szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően
irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben,
amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés,
illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatai ellátásáról az
alapszabályban kell rendelkezni.
(3)	Az intézőbizottság elnöke
a)	irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését;
b)	gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és
folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását;
c)	gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat;
d)	gondoskodik a tagok kiértesítéséről a 49. § (1) bekezdése szerint;
e)	gondoskodik a határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulások behajtásáról;
j) gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő
elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról;
14
g)	gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok,
jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági
határozatok végrehajtásáról;
h)	gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást,
az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák;
i)	összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;
j) beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a
társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az
intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről;
k) rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat
működéséről;
l) a felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos
panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség
szerint intézkedik;
m) ha az intéző- illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az alapszabályban
megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a
bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni;
n) tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol;
o)	levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.
A felügyelőbizottság elnöke
38.	§ (1) A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a
társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a
felügyelőbizottság elnöke
a)	rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását,
testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig
köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát,
anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít;
b)	a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére
célvizsgálatot végez;
c)	megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről
beszámol a küldöttgyűlésnek;
d)	összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének
nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.
(2)	A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
(3)	Feladatai ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítéséről az alapszabályban kell
rendelkezni.
A társulat igazgatója
39.	§ (1) A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását igazgató is elláthatja.
(2)	Tevékenységét az alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak
szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján végzi.
15
(3)	A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4)	A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású
munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.
(5)	Az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja.
A társulat felügyelete, érdekképviselete
40.	§ (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a társulat székhelye szerint illetékes
cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a társulattal kapcsolatos eljárására a bírósági
cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2)	A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeltet a mezőgazdasági
vízgazdálkodásért felelős miniszter látja el.
(3)	A társulatok közös érdekeinek érvényesítését és védelmét az egyesülési jogról szóló
törvény szerint működő országos, illetve régiós hatáskörű társulati érdekképviseleti szervezet
látja el. A társulatok az érdekképviseleti szervezetnek fizetett hozzájárulást az egyéb
költségeik között számolhatják el.
A társulat gazdálkodása, vagyona
41.	§ (1) A társulat a tagok társulati hozzájárulásából, az állam és az érintett települési
önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a
vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét. A társulat
közfeladataihoz történő állami vagy önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának
feltételeiről a vagyonkezelői, üzemeltetői, illetve használati szerződésben kell rendelkezni.
Az állami tulajdonú társulati művek üzemeltetéséhez, fenntartásához az állam normatív
támogatást biztosít, amelynek felső határa a tárgyévre megállapított közcélú érdekeltségi
hozzájárulás hektárra megállapított összege és a társulat hektárban kifejezett működési
területe szorzatának fele.
(2)	A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás,
valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül.
42.	§ (1) A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a
vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.
(2)	A társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági
társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban,
közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb
hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem
terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a társulat mértékének és értékének
csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt
közfeladatai ellátására fordítja.
16
(3)	A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem
felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati)
visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére
az éves társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. A tagok a társulat
tartozásaiért nem felelnek.
(4)	A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente
aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.
43.	§ A társulat gazdasági tevékenységének elvégzésére munkaszervezetet működtethet. A
munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben az igazgató is elláthatja. A társulatnál
foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi
kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
44.	§ A társulat a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét
közfeladatai ellátására fordíthatja.
45.	§ A társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és
vízilétesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést köt a
tulajdonossal.
46.	§ A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor
felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást
nem a küldöttgyűlés döntései szerint használja fel.
Társulati hozzájárulás
47.	§ (1) A társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból (a továbbiakban:
hozzájárulás) áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés állapítja meg.
(2)	Az alaphozzájárulás hektáronkénti összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet
megelőző naptári évre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás fele.
(3)	Erdő, rét, legelő, nádas, halastó művelési ágban nyilvántartott terület és kijelölt vízjárta
külterület esetén a küldöttgyűlés az alaphozzájárulás mértékét legfeljebb felével mérsékelheti,
más művelési ág és belterület esetén az alaphozzájárulás növelésének mértékéről a
küldöttgyűlés határozhat.
(4)	A küldöttgyűlés a társulat alapszabályában foglaltak szerint differenciált hozzájárulást is
megállapíthat. A differenciált hozzájárulás elveit az alapszabályban kell meghatározni,
jellegéről és mértékéről a küldöttgyűlés dönt. A differenciált hozzájárulás jellege
megállapítható területi, illetve egyéb jogcímen. Egyéb jogcím lehet különösen a védett érték,
a többlet fenntartási, beruházási és fejlesztési igény. Egyéb jogcím esetében a differenciált
hozzájárulást a tag tulajdonában vagy használatában álló terület nagyságától függetlenül is
meg lehet állapítani.
(5)	Az alapszabály meghatározhatja azt a területi mértéket, amelynél kisebb egység után nem
kell társulati hozzájárulást fizetni.
17
(6)	A belterületi földterületek összessége utáni hozzájárulás megfizetésének kötelezettje a
települési önkormányzat.
48.	§ A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelyet a tag a költségei között
számolhat el. A hozzájárulás mértékét, jellegét, a befizetés időpontját és az ellátandó éves
közfeladatok körét a küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a tagok a közfeladatok elvégzését
megelőzően kötelesek megfizetni. Az intézőbizottság az alapszabályban meghatározott
feltételek szerint a hozzájárulás mértékét csak abban az esetben mérsékelheti, illetve
megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, ha ez nem veszélyezteti a közfeladatok
ellátását. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek
teljesíteni. A társulat küldöttgyűlése által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével
nyújtott szolgáltatás megelőlegezett ellenértéke.
49.	§ (1) A hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság
elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni
a)	a fizetési kötelezettség jogalapját;
b)	a küldöttgyűlési határozat számát;
c)	a társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységre eső hozzájárulás mértékét;
d)	a tag társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;
e)	a hozzájárulás összegét;
f)	a befizetés módját;
g)	a befizetés határidejét;
h)	a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit;
i)	a jogorvoslati lehetőséget.
(2)	A befizetett hozzájárulásról a társulat a befizetést követő hónap 10. napjáig számlát bocsát
ki a tag részére.
(3)	A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a küldöttgyűlési
határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
(4)	A késedelmes befizetés esetén a társulat késedelmi pótlék felszámítására jogosult, ennek
mértékét a küldöttgyűlés határozza meg.
50.	§ (1) A határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulást és a megállapított késedelmi
pótlékot az intézőbizottság elnökének megkeresésére az illetékes állami vagy helyi
adóhatóság költségátalány megelőlegezése nélküli eljárásában, az adózás rendjéről szóló
jogszabályok szerint a behajtás költségeivel növelten hajtja be, a befolyt összeget pedig a
behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át.
(2)	A megkeresésben közölni kell a végrehajtáshoz szükséges alábbi adatokat:
a)	a tag nevét;
b)	lakóhelyét, székhelyét;
c)	a tag hozzájárulásának alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;
d)	a hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó küldöttgyűlési határozat számát és
az abban foglalt határidőt;
e)	a természetes személy tag részére költségvetési támogatást folyósító és ismert
szervezet nevét, címét.
18
(3)	A végrehajtási eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság a köztartozásról
haladéktalanul tájékoztatja a tag részére költségvetési támogatást folyósító szervezetet.
Csatlakozás a társulathoz, belépés
51.	§ (1) Csatlakozáskor a társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az
érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban
nyilvánítja ki, hogy az adott társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a társulat
küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.
(2)	Amennyiben új ingatlantulajdonos természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek lépnek be a már működő társulatba,
a társulat működési területe a belépő tagok által képviselt területtel bővül ki.
(3)	A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet
véleményét figyelembe kell venni. A belépésről a társulat küldöttgyűlése az alapszabály
egyidejű módosításával határoz.
A társulat megszűnése jogutódlással
52.	§ (1) Jogutóddal szűnik meg a társulat egyesülés és szétválás esetén.
(2)	Társulatok egyesülése esetén két vagy több társulatból egyetlen jogutód társulat
keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással.
(3)	Társulat szétválása esetén a társulat két vagy több társulatra válik szét.
Egyesülés
53.	§ (1) A társulatok külön-külön tartott küldöttgyűlésen előzetesen elkészített vagyonmérleg
alapján elhatározhatják egyesülésüket.
(2)	Az egyesülésre a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni, és a társulatok
vagyonát - előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján - egyesíteni kell.
(3)	A tisztségviselők elkészítik az egyesülő társulatok vagyonmérleg-tervezetét és
vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társulat (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-
tervezetét, a jogutód társulat alapszabály-tervezetét, meghatározzák az új működési területet.
(4)	Az új társulat tervezett működési területének megállapítása után az egyesülő társulatok
együttes küldöttgyűlésen fogadják el az új működési területet, az egyesülés időpontját, az új
alapszabályt és választják meg a tisztségviselőket, küldötteket.
(5)	Az egyesüléssel létrejövő társulat az átalakult társulat általános jogutódja. A jogutód
társulatot illetik meg a jogelőd társulatok jogai, és terhelik a jogelőd társulatok
kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt
kötelezettségeket is.
19
(6)	Az egyesülés elhatározásáról tájékoztatni kell a társulatnál működő munkavállalói
érdekképviseleti szerveket.
54.	§ (1) A társulat az egyesülés elhatározásáról szóló küldöttgyűlést követő 8 napon belül
köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni.
(2)	A közleménynek tartalmaznia kell:
a)	az egyesülő társulatok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b)	a létrejövő társulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
c)	a létrejövő társulat megalakulásának napját;
d)	az egyesülő és a létrejövő társulat vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait,
így különösen a jegyzett tőke és a társulati művek értékének összegét, valamint a
mérlegfőösszeget;
e)	a létrejövő társulat főtevékenységét; valamint
f)	a hitelezőknek szóló felhívást.
55.	§ (1) Az egyesülés az egyesülő társulatokkal szemben fennálló követeléseket nem teszi
lejárttá.
(2)	Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló társulattal szemben fennálló, le nem járt
követelései az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek,
követeléseik erejéig az átalakuló társulattól a döntés második közzétételét követő 30 napos
jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.
Szétválás
56.	§ (1) A társulat küldöttgyűlése előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján elhatározhatja
a társulat szétválást több társulatra. Szétválás esetén a szétváló társulat megszűnik, és
vagyona a szétválással létrejövő társulatokra mint jogutódokra száll át. A társulat jogai és
kötelezettségei a jogutód társulatokra szállnak át.
(2)	A szétválás esetén az új társulatok létrejötténél a megalakulás szabályait kell megfelelően
alkalmazni
(3)	A szétválás tervezetét a tisztségviselők készítik el. Ebben meg kell határozni
á) a szétváló társulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát és a létrejövő társulatok
cégnevét és székhelyét;
b)	a szétválás módját (különválás, kiválás);
c)	a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a szétváló társulat vagyonának a jogutódok
közti megosztásának tervezett arányát;
d)	az egyes jogosítványok, illetve kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és
nem peres ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését;
e)	kiválás esetében a fennmaradó társulat alapszabályában a szükséges módosítások
tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társulat alapszabályának tervezetét;
f)	különválás esetében a létrejövő új társulatok alapszabályának tervezetét;
g)	mindazt, amit a szétváló társulat küldöttgyűlése szükségesnek tart.
20
(4)	A vezető tisztségviselők a szétváló társulat és a szétválás utáni valamennyi jogutód
tekintetében elkészítik a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket.
57.	§ (1) Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott tervezetek és okiratok javaslatainak
elfogadásáról a szétváló társulat küldöttgyűlése dönt, egyúttal megbízza a társaság
tisztségviselőit, hogy a jogutódok alapszabályának (alapszabály-módosításának) tervezetét a
szükséghez képest dolgozzák át.
(2)	A szétválás elhatározásáról szóló küldöttgyűlési döntést követő 15 napon belül a szétváló
társulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket értesíteni kell.
(3)	A szétválás elhatározását tartalmazó közleményt a szétváló társulat a küldöttgyűlési
döntést követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönyben közzétenni.
(4)	A szétválásról szóló közleményben a meg kell jelölni
a)	a szétváló társulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b)	a létrejövő társulat megalakulásának napját;
c)	az átalakuló és a létrejövő társulatok vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb
adatait, így különösen a jegyzett tőke és a társulati művek értékének összegét,
valamint a mérlegfőösszeget;
d)	a létrejövő társulat főtevékenységét;
e)	a hitelezőknek szóló felhívást, valamint azt, hogy a hirdetményi határidő alatt hol
kaphatnak tájékoztatást a hitelezők a követelésüket érintő vagyonmegosztási
rendelkezésekről;
f)	a szétválás módját (különválás, kiválás);
g)	a szétváló társulatot megillető jogok és terhelő kötelezettségek megosztására
vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a vagyonmegosztás
arányát.
58.	§ (1) A szétváló társulat jogutódai a szétváló társulatnak a szétválás előtt keletkezett
kötelezettségeiért a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat rendelkezése szerint felelnek.
A szétváló társulat vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után
az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat
telepítette.
(2)	Ha valamely vagyontárgyról vagy igényről a szétválásról szóló küldöttgyűlési
határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény,
illetve annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód társulatot a
vagyonmegosztás arányában illeti meg.
(3)	Ha a kötelezettségről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek,
vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód szervezetek (ideértve a
szétválás után megmaradó társulatot is) felelőssége egyetemleges.
(4)	A szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nevesített követelést elsősorban azzal a
jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválásról szóló
küldöttgyűlési határozat a vagyonmegosztás folytán telepítette.
21
Kiválás
59.	§ (1) Kiválás esetében az a társulat, amelyből a kiválás történik, alapszabályának
módosítását követően változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a
társulati vagyon egy részének felhasználásával pedig új társulat vagy társulatok az alakulás
szabályai szerint jönnek létre.
(2)	Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társulattól megváló tagok a társulati vagyon egy
részével más, már működő társulathoz, mint átvevő társulathoz csatlakoznak. A kiválásról
szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő társulat is részt vesz.
(3)	A társulatból kiválni szándékozó területrészen a társulati tagok több mint kétharmada
javaslatára a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt a kiváló területrészre az alakulás
szabályát kell megfelelően alkalmazni, a kiválást elhatározó területrész társulati tagjai
többségének szándéknyilatkozatát a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt be kell
szerezni az új társulat megalakulására vonatkozóan.
60.	§ A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
A társulat megszűnése jogutód nélkül
61.	§ (1) A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha
a)	elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);
b)	a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
c)	a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d)	a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
(2)	A társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásig a társulat elkülönített
vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és
külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a
megszűnt társulat működési területén megalakuló új társulat(ok) részére az elkülönített
vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.
Átmeneti rendelkezések
62.	§ (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett társulatok 2009. december 31-
ig kötelesek
a)	alapszabályukban a szükséges változásokat átvezetni, és a cégbírósághoz benyújtani;
b)	e törvény előírásai szerinti szervezeti változásokról gondoskodni, a küldötteket a
17.	§ (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával a területi egységekben megválasztani;
c)	a társulati művek körébe tartozó állami tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre a
41.	§ (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulást is tartalmazó vagyonkezelői,
üzemeltetői, az önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre
használati (üzemeltetési) szerződést kötni.
(2)	Az (1) bekezdésben előírt határidőt elmulasztó társulat vezetőjével szemben a cégbíróság
a hatályos jogi szabályozás szerint jár el.
22
Hatálybalépés
63.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
64.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló
vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és
vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának,
és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági
vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a
mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter vízitársulatok
útján gondoskodik.”
(2)	A Vt. 6. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A helyi önkormányzat tulajdonában vannak - a külön törvények rendelkezése alapján - a
helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is).”
(3)	A Vt. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban
foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti
kezelésű Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -
illetve a külön törvényben szabályozott vízitársulat útján kell gondoskodni.”
(4)	A Vt. 7. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és
a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben
meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve a külön törvényben szabályozott
vízitársulat útján lehet gondoskodni.”
(5)	A Vt. 8. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat
esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük
arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi
hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízügyi igazgatásért felelős miniszter évente
rendeletben állapítja meg.”
23
(6) A Vt. 34-44. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint
létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat
közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat.
(2)	A vízitársulatról külön törvény rendelkezik.
(3)	A víziközmű társulat (továbbiakban: társulat) az e törvényben meghatározott közfeladatait
szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi.
(4)	A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant
egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: tagok).
(5)	A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi
egység arányában hozzájárulni.
35.	§ A társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi,
illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését,
szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve
fejleszt.
36.	§ (1) A társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal
rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek,
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak és egyéb szervezeteknek az
érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább kétharmada az alakuló közgyűlésen
a)	elhatározza a társulat megalakulását;
b)	elfogadja a társulat alapszabályát; és
c)	megválasztja a társulat testületi vezető szerveit és tisztségviselőit.
(2)	A társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint
számított legalább kétharmadának döntése szükséges.
(3)	A társulat megalakulását szervezőbizottság készíti elő.
37.	§ (1) A társulat alapszabályában meg kell határozni
a)	nevét, székhelyét;
b)	feladatát;
c)	tevékenységi körét;
d)	érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);
e)	a tagok jogait és kötelességeit;
J) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait;
g)	a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira,
testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat;
h)	a társulat képviseletének módját;
i)	mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a taggyűlés
szükségesnek tart.
(2)	A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály mellékletében kell
meghatározni, és az alapszabállyal egyidőben a cégbírósághoz benyújtani.
(3)	A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül az
intézőbizottságnak cégbejegyzés és közzététel végett be kell jelentenie a cégbíróságnál.
(4)	A társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.
24
A társulat működése és tevékenysége
38.	§ (1) A társulat szervei:
a)	az alapszabály szerint közgyűlés vagy küldöttgyűlés (a továbbiakban együtt:
taggyűlés);
b)	intézőbizottság;
c)	ellenőrző bizottság.
(2)	A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.
(3)	A taggyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az
összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a
törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a taggyűlés összehívása érdekében.
(4)	A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább
15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
(5)	A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok érdekeltségi egység aránya szerint
számított több mint fele személyesen megjelenik, illetve képviselteti magát.
(6)	A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító taggyűlés határozata meghozatalánál a
tagok érdekeltségük arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.
(7)	Az alapszabály módosításához, a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, illetve
szétválásához a jelenlévő tagok legalább kétharmadának a szavazatára van szükség.
(8)	Ha a taggyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második
taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi
arányra tekintet nélkül határozatképes.
39.	§ (1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság, ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.
E szerveket a jelenlévő tagok legalább kétharmadának szavazatával a taggyűlés választja
meg.
(2)	Az intézőbizottság elnökből és legalább két, legfeljebb kilenc tagból áll (a továbbiakban:
vezető tisztségviselők). A taggyűlés választja meg az intézőbizottság elnökét, aki egyben a
társulat elnöke.
(3)	Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos
ellenőrzés. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a taggyűlésnek van alárendelve. Az ellenőrző
bizottság elnökből és legalább két tagból áll, az elnököt a taggyűlés választja meg.
(4)	Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály
keretei között maga állapítja meg.
40.	§ (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2)	A társulatok közös érdekeik védelmére - az egyesülési jogról szóló törvény szerint -
érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre.
A társulat vagyona
41.	§ (1) A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából (a továbbiakban: hozzájárulás),
valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb
támogatásaiból látja el a közcélú feladatait.
(2)	A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés
állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás
mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A
hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni.
25
(3)	A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési
határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
42.	§ Az állami és a helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat
tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint az állami támogatással az önkormányzat
számol el, illetőleg az alapszabály a természetbeni hozzájárulás tekintetében eltérően
rendelkezik.
43.	§ (1) A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott
jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől
számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő
elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat
végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti.
A társulat megszűnése
44.	§ (1) A társulat megszűnik, ha
a)	elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);
b)	másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik;
c)	a társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította;
e)	a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
f)	a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
(2)	A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
(3)	A társulat megszűnése esetén végelszámolásra kerül sor.
(4)	A társulatok jogutód nélküli megszűnése esetén a közfeladat ellátásához szükséges
vagyon a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles önkormányzatra száll.”
(7)	A Vt. 1. számú mellékletének 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„érdekeltségi terület: víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk
megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi
csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;”
65.	§ A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az
alábbi 1) ponttal egészül ki:
/Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett/
„1) vízitársulat.”
66.	§ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3)
bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:/
„az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi
oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény
hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő
műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő
26
vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges
elkülönített vagyona;”
67.	§ Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vízitársulat a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából a hivatali
helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes
ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a
vízitársulat részére kérelem alapján térítésmentesen biztosítja a vízitársulat közfeladatainak
ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.”
68.	§ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2007. évi
XVII. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszeréből a
vízitársulatok által törvény szerint kezelt adatokat a vízitársulat megkeresésére díjmentesen
évente egy alkalommal átadja a vízitársulatnak.”
27
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A területi vízgazdálkodás feladatainak meghatározása, az elvégzett feladatok költségeinek
viselése közel kétszáz év óta az állam és az ingatlantulajdonosok közös felelőssége. Az 1810.
évi királyi pátens, majd az 1885. évi XXIII. törvény az ingatlantulajdonosok vízitársulatokba
szerveződésénél a kár-haszon mértékét, a vízgazdálkodásról szóló jelenleg hatályos 1995. évi
LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) IX fejezete a szolidaritást tekinti a vízitársulat működés
alapelvének.
A Vt. IX. fejezete együtt szabályozza a vízgazdálkodási társulatok két formáját: a víziközmű
társulatot és a vízitársulatot. Míg a víziközmű társulat által létrehozott közösségi tulajdonba
kerülő víziközmű esetében valamennyi érintett ingatlan értéke nő, tulajdonosának a
víziközmű megvalósításával haszna származik, addig a vízitársulatok egyes tagjainak csak
költséget jelent a társulati tagság. A jelenlegi szabályozás szerint a víziközmű társulatoknál
továbbra is a kár-haszon elv, a vízitársulatoknál a szolidaritási elv dominanciája érvényesül.
A hatályos szabályozás szerint amennyiben a társulat létrehozására, szervezetére,
működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott
tisztségviselőinek felelősségére vonatkozóan a Vt. nem rendelkezik, a gazdasági
társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni.
A meglévő szabályozás nem elégítik ki maradéktalanul a területi vízgazdálkodás
problémáinak közösségi megoldását, mert a Vt. a területi vízgazdálkodás, a területi
vízkárvédelmi feladatok költségeinek viselésénél nem szabályozza az állami szerepvállalás
jellegét és mértékét, a vízitársulatok által működtetett vizeken és vízilétesítményeken a
társulatok közfeladat ellátásának jogcímét, nem rendezi az állami és önkormányzati
tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények a társulatok általi vagyonkezelését, használatát.
A szolidaritás elvének sérelmét jelenti, hogy a hatályos törvény szerint bizonyos területeken
nem lehet vízitársulatot létrehozni, így egyes ingatlantulajdonosok vagy ingatlanhasználók
mentesülnek a térségi vízgazdálkodás költségeinek viselése alól. A Vt. végrehajtására kiadott
160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet számos olyan jogviszonyt szabályoz, amelyről csak
törvényben lehetne rendelkezni. Ilyen többek között a közfeladat ellátáshoz szükséges tagi
adatok kezelése, a hiteles adatokhoz történő hozzáférés lehetősége. A gazdasági társaságokról
szóló új törvény általános rendelkezései kizárólagosan a törvény hatálya alá tartozó
gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak, általános rendelkezéseit nem lehet a vízitársulatokra
alkalmazni.
A javaslat a törvény tárgyának meghatározása során felsorolja azokat a tárgyköröket,
amelyeket a törvény szabályozni kíván. Szervezeti törvényről van szó, a szabályozásnak nem
tárgya a társulatok tevékenysége által érintett vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések
szabályozása, mert azokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendezi.
A társulati forma sajátos szervezet, nem gazdasági társaság, nem szövetkezet és nem
társadalmi szervezet. Fő jellemzője, hogy állami, önkormányzati feladatot képező vízimunkák
elvégzésére jön létre. A szolidaritás elve alapján a társulat tagja a működési területen
valamennyi ingatlantulajdonos vagy használó természetes és jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kényszertagság). A tag köteles a társulat
közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.
28
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a fogalom-meghatározásokat tartalmazza.
A 2-4. §-okhoz
A Javaslat a társulatot olyan gazdálkodó szervezetként definiálja, amely az
ingatlantulajdonosoknak/használóknak a területi vízgazdálkodással kapcsolatos közfeladatok
ellátására jön létre. A Javaslat a korábbi szabályozásoktól eltérően a társulatnak lehetőséget
ad arra, hogy közhasznú szervezetként működjön, és közfeladatainak körét tagjai igényének
megfelelően kiterjessze a mezőgazdasági vízhasznosításra, továbbá működési területén
környezetvédelmi-, természetvédelmi-, táblán/üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági
vízszolgáltatási feladatokat is végezzen. A Javaslat 4. §-a részletezi a társulat szakmai
feladatait.
Az 5-8. §-okhoz
A Javaslat szerint továbbra is a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az
ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek tagjai a társulatnak.
A tagsági jogviszony az ingatlanhoz kötődik. A területi vízgazdálkodásra jelentős hatást
gyakorolnak a települések belterületeinek vízviszonyai. Azért, hogy a települések
belterületeinek valamennyi ingatlantulajdonosát/használóját ne kelljen a társulati
kötelezettségekkel terhelni, továbbá a belterületek vízviszonyainak alakítása az önkormányzat
hatásköre, a Javaslat szerint a korábbi szabályozásoktól eltérően a település belterületét a
települési önkormányzat képviseli a társulatban.
A Javaslat a korábbi szabályozástól eltérően a tagok kötelezettségeinél törvényi szinten
kívánja szabályozni a tag tagsági viszonyának megszűnésekor bekövetkező adatszolgáltatási
kötelezettségét, továbbá annak lehetőségét, hogy alakuláskor, továbbá a társulat működése
során az adatokban bekövetkezett változások nyilvántartása érdekében az arra hivatott állami
szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a társulat
rendelkezésére a szükséges adatokat, valamint a társulatok díjmentesen a számítógépes
ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhassanak.
A 9-11. §-okhoz
A Javaslat kimondja, hogy az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és
gazdálkodásának alapokmánya, megállapítja kötelező alaki és tartalmi elemeit, amelyek
figyelembe vételével tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe
véve maga állapítja meg.
29
A 12-16.§-okhoz
A Javaslat szerint továbbra is szervezőbizottság készíti elő a társulat megalakulását. A
szervezőbizottság tagjainak több mint felét a társulat tervezett működési területén fekvő
ingatlanok tulajdonosai és használói, a társulat megalakulásában érdekeltek alkotják. A
Javaslat megállapítja a szervezőbizottság összetételét és feladatait, a működési terület
meghatározását, az alakuló gyűlés összehívásának és lebonyolításának feltételeit, szabályait.
Az alakuló gyűlés megtartása előtt a szervezőbizottságnak be kell szerezni a megalakítandó
társulat tervezett működési területén az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint
számítva az érdekeltek több mint 2/3-ától az előzetes szándéknyilatkozatot arról, hogy a
vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánják megvalósítani, és az érdekelteknek az
alapszabály-tervezet szerinti területi egységekben a küldöttjelölteket meg kell választaniuk.
Az alakuló gyűlés meghívóját a szándéknyilatkozatot adó összes érdekeltnek írásban kell
megküldeni és a működési terület valamennyi érdekelt tájékoztatásának érdekében a
meghívót a tervezett működési terület önkormányzatainak hirdetőtábláján is közzé kell tenni.
Az érdekeltet az alakuló gyűlésen két tanú által aláírt, írásbeli meghatalmazással rendelkező
személy is képviselheti. A meghatalmazásban fel kell tüntetni a képviselt érdekelt 7. § (1)
bekezdés szerinti adatait.
A 17. §-oz
A Javaslat szerint a társulat működőképességének biztosítása érdekében a több tízezer tag
jogaikat a személyesen gyakorolható jogok kivételével a küldöttekre ruházzák át. Az alakuló
társulat szervezőbizottsága a területi egységekben megszervezi a küldöttjelöltet állító
fórumot(okat) és a társulat alakításában érdekeltek az önkormányzat(ok), mezőgazdasági
termelő gazdasági szervezetek, a mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek
jelöltjeit az alapszabály-tervezetben meghatározott összetételben és számban veszik fel a
jelöltlistára. A területi egységek jelöltjeinek összetételéről és számáról az alapszabály-
tervezetben kell rendelkezni.
A társulat speciális közfeladatainak ellátása indokolja, hogy a legfontosabb kérdésekben
döntést hozó küldöttek személye lehetőség szerint ne cserélődjön gyakran, ezért a küldöttek
mandátuma határozatlan időre szól. Természetesen ha a küldött nem a választói
megelégedésre végzi feladatát, az őt jelölő vagy választó tagok visszahívhatják, és új
küldöttet választhatnak. Új küldöttet kell választani akkor is, ha a küldött mandátuma bármely
okból megszűnik.
Azoknak a működő társulatoknak, amelyeknél nem küldöttgyűlés működik, vagy annak
összetétele eltérő, az alapszabályában rendelkezni kell e Javaslat szerinti küldöttválasztásról,
és új küldötteket kell választani.
30
A 18-22. §-okhoz
A Javaslat szerint vízitársulatot ingatlantulajdonosok és használók alakíthatnak olyan
térségben, ahol nem működik vízitársulat. A társulatot alakítani szándékozó
ingatlantulajdonosokat és használókat nevezi a Javaslat érdekelteknek.
Az alakuló gyűlés rendeltetése az, hogy az érdekeltek legalább kétharmada elfogadja a
társulat alapszabályát, valamint hogy megválasszák tisztségviselőiket és a küldötteket.
A megalakulás kimondásával a társulat működési területén valamennyi ingatlantulajdonos
vagy használó a társulat tagjaivá válik függetlenül attól, hogy részt vett-e a társulat
megalakításában vagy sem. A Javaslat szerint a tagsági jogviszonynak nem feltétele, hogy a
tag ingatlanának közvetlen vagy közvetett kapcsolata legyen a társulati vízgazdálkodási
művekkel.
Az alapszabályra vonatkozó alaki követelményeknek a társulat cégbíróság által való
nyilvántartásba vétele szempontjából van jelentősége.
A nyilvántartásba vétel a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének szabályai szerint
történik. A társulat a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre.
Működését, gazdasági tevékenységét csak jogerős cégbejegyzést követően kezdheti meg.
Ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat tevékenységét a jogerős
határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Ha a társulatot cégnyilvántartásba nem
jegyzik be, a felelősség kérdéseire, illetve általában a tagok egymás közötti jogviszonyaira a
Ptk.-nak a polgári jogi társaságra irányadó szabályait rendeli alkalmazni a Javaslat.
A vízgazdálkodási közfeladatok folyamatos ellátását biztosítani kell, ezért az új társulat
megalakulásig a társulati művek működtetéséről az illetékes állami szervezet és/vagy az
önkormányzat gondoskodik.
A társulat alapszabályának érvénytelenségére a jogerős cégbejegyzést követően nem lehet
hivatkozni, és a semmisségét is csak a Javaslat szerinti esetekben lehet megállapítani. A
közcélú vízgazdálkodási feladatok folyamatos ellátása érdekében az alapszabály
semmisségének megállapítására sem kerülhet sor visszamenő hatállyal.
A 23-30. §-hoz
A társulat legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amelynek hatáskörét részben maga a
Javaslat, részint pedig az alapszabály határozhatja meg. Irányító szerve az intézőbizottság, a
társulat működése, gazdálkodása feletti általános felügyeletet a felügyelő bizottság
gyakorolja.
A Javaslat felsorolást tartalmaz a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekről. Természetesen
az alapszabály más ügyeket is a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat.
A küldöttgyűlésként működő legfőbb döntéshozói szerv biztosítja a társulat szervei és a tagok
közötti hatékony együttműködést, ugyanakkor nem ró megoldhatatlan feladatot a társulatra
31
taggyűlés lebonyolításával. A tagi jogviszonyt a társulat működési területén lévő
ingatlantulajdon vagy használat hozza létre, és ezen változásokat a társulat ügyvitele csak
lekövetni tudja. Taggyűlés esetén előfordulhatna az a törvénytelen állapot, hogy adott
ingatlan tulajdonváltása, a használó személyében bekövetkező változás csak a taggyűlésre
szóló kiértesítést követően jut a társulat tudomására, és így nem tudna eleget tenni
valamennyi tag felé a taggyűlésre szóló kiértesítési kötelezettségének, az így összehívott
taggyűlés megtartása törvénysértő lenne. A határozatlan időre szóló küldöttválasztás
lehetőséget biztosít arra is, hogy a társulati közfeladatok ellátásáról a tagok bizalmát élvező, a
társulat közfeladatainak feltételeit és szükségességét jól megismerő küldöttek az általuk
képviselt tagok érdekei szerint döntsenek.
A Javaslat részletesen meghatározza a küldöttgyűlés összehívására, határozatképességére,
lefolytatására, valamint a határozathozatalra vonatkozó szabályokat. Garanciális jelentősége
van annak, hogy a Javaslat a közgyűlésről készített jegyzőkönyv tartalmi és alaki
követelményeit is meghatározza, hogy a fontos kihatású döntések megfelelő módon
dokumentálva legyenek. A Javaslat biztosítja a rendkívüli küldöttgyűlés lehetőségét is.
A 31-32. §-hoz
A társulat működésének, közfeladatai ellátásának irányítását az intézőbizottság a
küldöttgyűlés határozatai, az alapszabály és más belső szabályzatok szerint látja el. Az
intézőbizottság tagjait a társulat tagjai közül legfeljebb öt évre lehet megválasztani és
újraválaszthatóak.
A társulat gazdálkodásának ellenőrzésére hivatott ellenőrző bizottság helyett a Javaslat szerint
felügyelőbizottságot kell választani, amely a társulat gazdálkodásának ellenőrzése mellett a
társulat működését, közfeladatai ellátását is felügyeli.
A Javaslat az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság létszámának csak az alsó határát adja
meg, és az alapszabályra bízza, ha annál nagyobb létszámmal kívánják az intézőbizottságot
vagy a felügyelő bizottságot létrehozni. Ennek különösen akkor lehet jelentősége, ha a nagy
területű társulaton belül sok területi egységet határoznak meg, és valamennyi területi
egységről egy-egy intézőbizottsági vagy felügyelő bizottsági tagot akarnak választani.
A 33-36. §-hoz
A Javaslat szerint a társulat tisztségviselői az intézőbizottság elnöke és tagjai, továbbá a
felügyelőbizottság elnöke és tagjai. Az intézőbizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők.
A Javaslat szabályozza a tisztségviselőre vonatkozó általános szabályokat, a kötelező
felmentés eseteit. Rendelkezik a visszahívás intézményéről és a tisztségről történő lemondás
szabályairól. Az intézőbizottság elnöki tisztségének megszűnése esetén 90 napon belül kell az
új intézőbizottsági elnököt megválasztani. Más megszűnt tisztségviselői hely betöltéséről
elegendő a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni
32
A 37-38. §-hoz
A Javaslat szabályozza az intézőbizottság és felügyelőbizottság elnökének feladatait. Az
intézőbizottság és felügyelőbizottság elnöke helyettesítésének szabályait a Javaslat az
alapszabályra bízza.
A 39. §-hoz
A vízitársulatok szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását elláthatják a választott
tisztségviselők, különösen az intéző bizottság elnöke, de a szakmai és gazdasági
tevékenységet munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az
igazgató is elláthatja.
A 40.§-hoz
A társulatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozás a cégjog tárgya, de mivel
anyagi jogi jelentősége is van, a 39. § (1) bekezdése az ezzel kapcsolatos rendelkezést
tartalmazza. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény biztosítja a társulatok részére is,
hogy közös érdekeik érvényesítésére és védelmére érdekképviseleti szervezetet hozzanak
létre és működtessenek. A társulatok szakmai érdekképviseletét döntően a társulatok anyagi
hozzájárulásából működő országos és régiós érdekképviseleti szervezetek látják el, ezt
szabályozza a 39. § (2) bekezdése.
A 41-46. §-hoz
A Javaslat továbbra is arról rendelkezik, hogy a társulatok gazdasági tevékenységét
elsősorban a közfeladatainak ellátása határozza meg, de a közfeladatai ellátásához
kapcsolódóan egyéb gazdasági tevékenységet is végezhetnek. A Javaslat megjelöli a
közfeladatok ellátásának forrásait. A vízgazdálkodási közfeladatok ellátásából az állam nem
vonulhat ki, mert a társulatok döntően állami vízgazdálkodási feladatok ellátását vállalják át,
ezért a Javaslat lehetőséget biztosít az állam normatív hozzájárulására és annak évenkénti
mértékére.
A Javaslat továbbra is meghatározza a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon
fogalmát, és fenntartja az elkülönített vagyonra, továbbá a vállalkozásból származó nyereség
szabad felhasználására vonatkozó korlátozást. A Javaslat támogatja a közfeladat ellátását
azzal is, hogy a társulat vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét
közfeladatai ellátására fordíthatja.
A társulat közfeladatainak ellátásáról, annak mértékéről, sorrendiségéről a tagok összességét
képviselő küldöttgyűlés dönt, ezért a Javaslat szerint a társulat harmadik személy felé a
vízkárokért csak felróhatósága mértékéig felel, akkor ha társulati és a közfeladatok
elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés döntései szerint
használja fel.
Ahhoz, hogy a társulat közcélú feladatait jogszerűen láthassa el a társulati műveken, ezek
tulajdonosaival vagyonkezelői, üzemeltetetői, illetőleg használati szerződést kell kötni
33
A 47-50. §-hoz
A társulati közfeladatok ellátásának egyik fő forrása a társulati hozzájárulás. A Javaslat
szerint a társulati hozzájárulást a szolidaritás és a kár-haszon elv alapján kötelező fizetnie a
tagoknak. Figyelemmel a társulati hozzájárulás mértékére és beszedésének költségeire, a
Javaslat szerint az alapszabályban a tagok meghatározhatják azt a területi egységet, amely
alatti területnagyságnál nem kell hozzájárulást fizetni.
A társulati hozzájárulás két részből áll. A szolidaritás elve alapján a minden tag által
fizetendő alaphozzájárulás legkisebb mértékét a közcélú érdekeltségi hozzájárulás 50 %-os
mértékében határozza meg a Javaslat, de lehetőséget biztosít a küldöttgyűlés részére, hogy
meghatározott művelési ágak esetében az alaphozzájárulás mértékét csökkentse.
Figyelemmel a belterületi ingatlanok méretére, a Javaslat szerint a belterületi ingatlanok után
a Javaslat szerint az ingatlantulajdonosok/használók nem fizetnek társulati hozzájárulást, a
belterületi vízrendezési feladatok a települési önkormányzatok feladata, a belterület után a
települési önkormányzat fizeti meg az alaphozzájárulást.
A kár-haszon elven, illetve egyéb szempontokon alapuló differenciált társulati hozzájárulás
elveiről, mértékéről, az érintettek köréről az alapszabályban lehet rendelkezni.
A Javaslat továbbra is úgy rendelkezik, hogy a társulati hozzájárulás adók módjára behajtható
köztartozás, amelyet a tagok a közfeladat ellátása előtt kötelesek megfizetni. A Javaslat
tartalmazza a hozzájárulás beszedésének szabályait, a befizetett hozzájárulás számlázásának
időpontját, a jogorvoslati lehetőséget.
Amennyiben a tag határidőre nem fizeti meg a társulati hozzájárulást, a Javaslat rendelkezik a
végrehajtási eljárás rendjéről. A nemzeti támogatások folyósításának feltétele, hogy a
támogatást folyósító állami szervezet a határidőre be nem fizettet köztartozás összegét a
támogatás összegéből levonja, ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy végrehajtási eljárás
eredménytelensége esetén az adóhatóság a köztartozásról haladéktalanul tájékoztatja a tag
részére költségvetési támogatást folyósító szervezetet.
A 51. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás nem rendelkezik a már működő társulathoz csatlakozás,
belépés lehetőségéről, ezt a hiányosságot pótolja a Javaslat 51. §-a.
A 52-61. §-hoz
A társulat a Javaslat szerint megszűnhet jogutódlással vagy jogutódlás nélkül. A Javaslat a
jogutódlással történő megszűnés esetében a hatályos szabályozás szerinti egyesülés és
szétválás mellett lehetővé teszi a kiválást.
A Javaslat az egyesülés és szétválás eljárási rendjét részletesen szabályozza. A területi
vízgazdálkodási közfeladatok ellátásának társulati formában történő primátusa okán a kiválást
34
is úgy kívánja szabályozni a Javaslat, hogy a kiválni szándékozó területrészen a területi
vízgazdálkodási közfeladatokat továbbra is társulat lássa el, és a kiválás ne veszélyeztesse az
érintett terület közcélú vízgazdálkodási feladatainak ellátását. Ezért a Javaslat előírja, hogy a
kiválásról szóló küldöttgyűlési döntés előtt a kiválni szándékozó tagok többségének
nyilatkozni kell arról, hogy a területi közcélú vízgazdálkodási feladatokra társulatot kívánnak
létrehozni, továbbá a kiválásról szóló döntéshez valamennyi küldött legalább 75 %-ának
egyező akarata szükséges.
A kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társulattól megváló tagok a társulati a vagyon egy
részével más, már működő társulathoz, mint átvevő társulathoz csatlakoznak. A kiválásról
szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő társulat is részt vesz.
A társulat meghatározott földrajzi terület vízgazdálkodási közfeladatai ellátásra jön létre,
tagjai a működési terület valamennyi ingatlantulajdonosa vagy használója akkor is, ha a
társulati működést nem igénylik, ezért más gazdálkodó szervezetté történő átalakulást a
Javaslat továbbra sem tesz lehetővé.
A társulat jogutód nélkül megszűnése esetén követendő eljárásról a végelszámolásról, illetve
a felszámolásról szóló külön törvény rendelkezik.
A társulat jogutód nélkül megszűnése esetén a társulat elkülönített vagyonát az illetékes
állami szervezet veszi át, külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek
működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt társulat működési területén megalakuló új
társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a
közfeladat ellátásának kötelezettségével.
A 62-63. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a működő társulatokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket és a
hatálybaléptető rendelkezéseket.
A 64-68.§-hoz
A Javaslat tartalmazza a módosuló jogszabályokat.
Kuncze Gábor
Katona Kálmán
MDF
Herbály Imre
MSZP
Nógrádi László
KDNP
35
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a vízitársulatokról
szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2008. október 27.
Kuncze Gábor
SZDSZ
Herbály Imre
MSZP
Katona Kálmán
MDF
KDNP