﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6686. számú
törvényjavaslat
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről
és a kárenyhítési hozzájárulásról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2008. október
2
2008. évi.....törvény
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról
Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében
való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és
az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1.	§
(1)	A törvény célja a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel
legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás
létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi kár okozta
károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.
(2)	A kárenyhítő juttatással kapcsolatos egyes feladatokat az agrárkár-enyhítési
szerv, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el.
(3)	Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására - ide értve a kárenyhítő hozzájárulás
meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,
valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes
kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) I., III., IV., VI.
és VII. fejezeteiben, valamint a 77-78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. §
(1)	A gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő
mezőgazdasági termelők e törvény erejénél fogva a használatukban lévő termőföld
alapján kötelesek részt venni a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.
(2)	A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelők a
használatukban lévő termőföld alapján szabad választásuk szerint vesznek részt a
nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.
3.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	elemi kár: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön
bekövetkezett aszály-, belvíz- és fagykár;
b)	mezőgazdasági termelő: az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer
bevezetéséről és működtetéséről szóló 2008. évi ... törvény (a továbbiakban: SPS tv.)
2. §-ának b) pontja szerinti mezőgazdasági termelő;
c)	kis- és középvállalkozás: az EK Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a
támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról
(általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK
bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;
3
d)	gazdálkodó szervezet: a kis- és középvállalkozásnak minősülő jogi személy,
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
e)	egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény
szerinti egyéni vállalkozó, egyéni cég, amennyiben e törvény szerint kis- és
középvállalkozásnak minősül;
f)	mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény 3. § 18-19. pontja szerinti magánszemély;
g)	termőföld: az SPS tv. 2. §-ának i) pontja szerinti jogosult terület;
h)	egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen
támogatási rendszer részét képező közösségi jogi aktusban meghatározottak szerinti
közvetlen kifizetés iránti kérelem;
i)	használatban lévő termőföld: az egységes kérelemben megjelölt jogosult
terület, növelve a mezőgazdasági termelő által művelt szőlőterülettel, és csökkentve a
mezőgazdasági termelő által használt gyep-, illetve legelő területtel;
j) tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben
betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;
k) referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes -
három év átlagtermése és a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő
termőföld területének alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron
számított hozamérték;
l) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték
különbsége;
m) elemi csapás: a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő
termőföld területére számítva több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okozó elemi
kár.
A kárenyhítő hozzájárulás megfizetése
4.	§
(1)	E törvény alapján kárenyhítő hozzájárulás fizetésére köteles:
a)	a gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő
mezőgazdasági termelő, valamint
b)	az a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő, aki a
törvényben foglaltak szerint kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettséget vállal
(az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kárenyhítési hozzájárulás fizetésére
kötelezett mezőgazdasági termelő).
(2)	A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése csak a törvényben, illetve a külön
jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosít kárenyhítő juttatás
igénybevételére.
(3)	A megfizetett kárenyhítési hozzájárulás nem követelhető vissza.
4
5.	§
(1)	A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő
közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal (a
továbbiakban: nyilatkozat) határozatlan időre kötelezettséget vállalhat kárenyhítési
hozzájárulás fizetésére. A nyilatkozat legkésőbb az egységes kérelem jogszabályban
meghatározott benyújtási határidejéig tehető meg. A nyilatkozat elfogadásáról az
agrárkár-enyhítési szerv dönt. Az agrárkár-enyhítési szerv a nyilatkozat elfogadását
kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítésének hiányában tagadhatja meg. A
nyilatkozat megtételének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(2)	Megszűnik a mezőgazdasági őstermelő e jogviszony alapján történő
kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ha a mezőgazdasági őstermelő:
a)	az egységes kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidőt megelőzően
meghal,
b)	közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal
visszavonja az (1) bekezdésben foglaltak szerint tett nyilatkozatát,
c)	egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelőként nyújt be egységes
kérelmet.
(3)	Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő egyben
egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő is, a kárenyhítési hozzájárulás
fizetési kötelezettségét az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint kell
teljesítenie.
(4)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat a tárgyévben csak az egységes
kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig tehető meg.
(5)	A mezőgazdasági őstermelő egységes kérelem benyújtását követő halála
esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az az örökös kötelezett, akinek
részére az örökhagyó által benyújtott egységes kérelem alapján járó támogatást
kifizetik.
(6) Az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a
kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az (5) bekezdésben foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
6.	§
(1)	A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére
kötelezett mezőgazdasági termelő használatában levő:
a)	szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2 000
forint,
b)	egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint.
5
(2) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a
kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a tárgyév június
30-áig banki átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám
és az adószám, vagy az adóazonosító jel megadásával köteles befizetni az agrárkár-
enyhítési szerv külön jogszabályban meghatározott számlájára. Határidőben történő
befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig
jóváírt összeg tekinthető.
(3)	A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása
esetén az eljárási tv. 58-62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai
7.	§
A kárenyhítési hozzájárulás a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, az
agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett
minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban:
előirányzat) bevételét képezi.
8.	§
(1)	Az állam évenként a központi költségvetési forrásból az összes kárenyhítési
hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő által befizetett kárenyhítési
hozzájárulással legalább azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés
pénzügyi forrásaihoz.
(2)	A Kormány nyilvános határozatban dönthet az összes kárenyhítési
hozzájárulást meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról,
továbbá szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás
igénybevételének szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési igények elbírálása során
a többlet költségvetési támogatás azon kárenyhítő hozzájárulás fizetésére kötelezett
mezőgazdasági termelők között osztható fel, akik teljesítik a külön jogszabályban
meghatározott feltételeket.
(3)	Az előirányzat központi költségvetésből történő támogatása nem lehet
kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évi összes kárenyhítési hozzájárulás összege.
(4)	A kárenyhítési hozzájárulás és az (1) és (2) bekezdés szerinti költségvetési
támogatás kizárólag a törvény szerinti célokra használható fel.
(5)	A (4) bekezdés szerinti támogatási forrás maradványa nem vonható el, nem
csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori
költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem
vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a
következő évre kötelezően át kell vinni.
6
A kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei
9.	§
(1)	A kárenyhítő juttatásra a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett
mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult, amennyiben
a)	a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul
befizette, és
b)	a használatában levő termőföldön bekövetkezett belvíz- és fagykárt a külön
jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény
bekövetkezésétől számított tíz napon belül bejelentette, és
c)	a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be és kárenyhítő
juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig
beérkezett és
d)	az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatásra
vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb a tárgyév november 10-
éig beérkezett az agrárkár-enyhítési szervhez, illetve
e)	aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt ad ki.
(2)	A kárenyhítő juttatást a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett
mezőgazdasági termelő részére a használatában levő termőföld alapján akkor lehet
megállapítani, ha az a kár bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igény
benyújtásakor is a használatában volt.
(3)	Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősülő
mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági termelő
örökösének kell kifizetni.
(4)	A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő
legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejűleg
köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési igényével érintett
elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az
igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított
összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a
mezőgazdasági termelő e körülményt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül
köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség
elmulasztása esetén a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági
termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra, a már kifizetett kárenyhítő juttatást a
jogosulatlanul igénybevett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles
visszafizetni.
10.	§
A tárgyévi kárenyhítő juttatások mértékének meghatározásánál a tárgyévet
megelőző év október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-áig bekövetkezett elemi károkat
kell figyelembe venni. Az ezt követő időszakban bekövetkezett elemi kár a következő
évi kárenyhítési igény megállapításánál érvényesíthető.
7
11. §
(1)	A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő
elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés alapján kiszámított kárenyhítő
juttatási igényének az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra
történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december
15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-
os, kedvezőtlen adottságú területeken 90%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra
jogosult. Amennyiben a rendelkezésre álló összes kárenyhítési hozzájárulás és
költségvetési támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható
összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben
valamennyi kárenyhítő juttatást igénylő termelőnél arányosan csökkenteni kell.
(2)	Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1)
bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által - a 9. § (4) bekezdése szerinti biztosítási
szerződés alapján - nem fedezett részére terjed ki.
12. §
(1)	Elemi csapás esetén a termelőket megillető kárenyhítő juttatás összegére az
agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, jogszabályban meghatározott határidőn
belül, a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési
terv) tesz javaslatot a miniszternek.
(2)	A kifizetési tervet a miniszter - az általa történő jóváhagyást követően -
továbbítja az Európai Bizottság részére.
(3)	Az Európai Bizottság döntésének kézhezvételét követően a miniszter
engedélye alapján az agrárkár-enyhítési szerv intézkedik a kárenyhítő juttatás
kifizetéséről.
13. §
(1)	A miniszter döntése alapján a 11. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítő juttatás
összegéből, annak legfeljebb 90%-áig a tárgyévben előleg fizethető ki.
(2)	Amennyiben a kárenyhítő juttatás előleg összege a véglegesen megállapított
kárenyhítő juttatást meghaladja, a különbözetet az agrárkár-enyhítési szerv
határozatában foglaltak szerint harminc napon belül vissza kell fizetni. A határidőben
vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
8
14. §
(1)	Az agrárkár-enyhítési szerv a törvényben foglalt feladatai ellátásához:
a)	kárenyhítési adatbázist hoz létre,
b)	összesíti és feldolgozza az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált
kárenyhítő juttatás iránti igénybejelentéseket.
(2)	Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével
összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő öt évig, illetőleg ezt
követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig kezelheti.
(3)	Az agrárkár-megállapító szerv e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:
a)	fogadja és ellenőrzi a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéseket,
b)	fogadja, felülvizsgálja és záradékolja a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
kárenyhítő juttatás iránti igényeket.
Záró rendelkezések
15. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba és
ezzel egyidejűleg a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII.
törvény és az azt módosító 2007. évi XL. törvény hatályát veszti azzal, hogy
rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell.
(2)	A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII.
törvény alapján kötött szerződések e törvény hatályba lépésének napjával a törvény
erejénél fogva megszűnnek.
(3)	A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII.
törvény alapján képzett előirányzat maradványa nem vonható el, az az e törvény
alapján képzendő előirányzat bevételét képezi.
(4)	A kárenyhítési juttatás formájában nyújtott támogatásokra 2010. január 1.
után az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával
foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő
alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i
1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az agrárkár-enyhítési szervet,
b)	az agrárkár-megállapító szervet
rendeletben jelölje ki.
9
(6)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:
a)	a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás
bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény
benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a
kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az
ellenőrzés rendjét,
b)	a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek
teljesítése igazolásának módját, valamint
c)	a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő által a
kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségvállalás megtételének részletes
szabályait
rendeletben határozza meg.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
16. §
Ez a törvény az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra
történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december
15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg, és a kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek e rendelet
11.	cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás
igénybevétele valamennyi feltételének.
10
Általános indokolás
A 2007. év elejétől működő új típusú agrárkár-enyhítési rendszer a termelők döntő
részének tartózkodása miatt nem volt képes ellátni feladatát. A termelők és az állam
kölcsönös, önkéntes kockázat és felelősség vállalására épülő rendszerhez a
termelőknek elenyésző hányada csatlakozott, így nem képződhetett olyan nagyságú
kárenyhítési forrás, amely súlyos elemi károk bekövetkezése esetén megfelelő
védelmet tudott volna biztosítani a károsult termelői kör számára. Ugyanakkor az
éghajlati tényezők egyre inkább eltolódnak a szélsőségek irányába. A jövőben is
visszatérően kell számolni előre nem látható, súlyos természeti katasztrófákkal,
amelyek kezelésére a mezőgazdaságban elengedhetetlen megfelelő „védőháló”
működtetése. Ezért indokolt a kárenyhítés szabályainak olyan értelmű módosítása,
amely a mezőgazdasági termelők meghatározó körének a kárenyhítési rendszerbe
történő belépését eredményezi.
Az agrárkár-enyhítési rendszer továbbfejlesztésének kérdésében olyan általános
vélemény alakult ki, amely támogatja a tipikusan árutermelő gazdálkodó szervezetek
(például gazdasági társaságok, szövetkezetek), egyéni vállalkozók számára a
rendszerben való kötelező részvételt és ezzel együtt az ahhoz történő anyagi
hozzájárulást, míg a mezőgazdasági őstermelők számára a rendszerhez való
csatlakozás és ezzel együtt a kárenyhítési támogatásból való részesülés kérdését saját
döntésükre bízza.
A kárenyhítési rendszerben résztvevő termelői kör bővülése miatt csökken a termelők
által befizetendő kárenyhítési hozzájárulás fajlagos összege, de ezzel együtt annyi
forrás gyűlhet össze a kárenyhítési alapban, amely az egyes években méltányos
kárenyhítési juttatás kifizetését teszi lehetővé a károsult termelők részére.
Az új szabályozási konstrukció nem korlátozza a biztosító intézetek agrárbiztosítások
területén meglevő versenyét, mivel a kárenyhítési rendszer támogatása főleg olyan
káreseményekre terjed ki (pl. aszály), amelyek az üzleti biztosítók kockázatvállalásai
között nem találhatóak meg.
A javaslat kidolgozásánál figyelemmel kellett lenni arra a körülményre is, miszerint ha
Magyarország nem működtet kárenyhítési rendszert, akkor az egyben azt is jelentené,
hogy az elemi csapások esetében a gazdák, gazdálkodók számára vagy csak az üzleti
biztosítás, vagy pedig a pénzügyileg erősen korlátozott de minimis támogatási
rendszer nyújthatna segítséget (ennek összege 3 év alatt összesen nem haladhatná meg
a 7 500 eurót).
A javaslat rendelkezései összhangban vannak a természeti csapások miatti
kárenyhítésre vonatkozó európai uniós szabályozással, azok az EK Szerződés 87. és
88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a
70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet
11
értelmében csak kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelőkre
vonatkoznak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat célját, valamint a kárenyhítési rendszer működéséhez felhasználható
forrásokat határozza meg. E szerint a kárenyhítési juttatás pénzügyi forrása a
mezőgazdasági termelők befizetéséből, valamint az állam legalább ezzel azonos
összegű költségvetési támogatásából képezhető. A kárenyhítési rendszer
működtetésének feladatait az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-
enyhítési szerv látja el. Ezen szervek eljárását a kárenyhítési törvény végrehajtása
tekintetében is a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) szabályozza.
A 2. §-hoz
A javaslat e szakasza arról rendelkezik, hogy a piacra termelő gazdálkodó
szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak kötelező belépni a nemzeti agrárkár-
enyhítési rendszerbe, míg az őstermelők részére az önkéntes belépés lehetőségét
felkínálja.
A 3. §-hoz
A javaslat e szakasza az Európai Unió előírásaival és szabályaival összhangban
meghatározza a javaslatban előforduló alapvető fogalmakat, így többek között a
jogosultak körét, az elemi kár, az elemi csapás, a hozamérték kiesés megállapításának
szabályait.
A 4. §-hoz
A javaslat e szakasza rendelkezik a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségről,
továbbá arról, hogy a kárenyhítő juttatás igénybevétele a kárenyhítési hozzájárulás
megfizetésén túl még további feltételek meglététől is függ, valamint arról, hogy a már
befizetett kárenyhítési hozzájárulást nem lehet visszakövetelni.
Az 5. §-hoz
A javaslat e szakasza az őstermelőkre vonatkozó különleges szabályokat tartalmazza a
kárenyhítési rendszerhez történő csatlakozás módját és feltételeit illetően, valamint
szabályozza a kárenyhítési rendszerből történő kilépés és a jogviszony megszűnésének
lehetőségeit. Ezek között igen fontos rendelkezés, hogy az őstermelő a területalapú
támogatás igénylését szolgáló, a 3. §-ban definiált egységes kérelem benyújtására
kitűzött határidő lejártáig vonhatja vissza a kárenyhítési rendszerbe történő belépési
szándékát megtestesítő nyilatkozatát, ezt követően ugyanaz a kötelezettség terheli,
mint ami a gazdálkodó szervezeteket és az egyéni vállalkozókat. Amíg a gazdálkodó
szervezetek kötelezettségei, illetve jogai jogutódlással szállnak át a jogutódra, addig az
12
egyéni vállalkozók és őstermelők ugyanezen jogai és kötelezettségei a természetes
személyben bekövetkezett változás (halál) esetén örökléssel szállnak át az örökösre,
ezért ezen speciális rendelkezéseknek helyt kellett adni ebben a szakaszban.
A 6. §-hoz
A javaslat e szakasza értelmében a kárenyhítési hozzájárulás mértéke a szőlő és
gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2 000 forint, az egyéb
termőföldterület (szántó) után évenként és hektáronként 800 forint. A kárenyhítési
hozzájárulást az agrárkár-enyhítési szerv számlájára minden évben június 30-ig kell
befizetni. A befizetés elmulasztása esetén a tartozás adók módjára behajtandó
köztartozássá válik, amelynek végrehajtásáról az agrárkár-enyhítési szerv
gondoskodik.
A 7-8. §-hoz
A kárenyhítési hozzájárulás címén az agrárkár-enyhítési szervnek befizetett összegek a
kárenyhítő juttatás forrásaként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának
bevételét képezik, amelyet a minisztérium a központi költségvetési forrásból legalább
ezzel azonos összegű támogatással egészít ki. Adott esetben, ha a helyzet megkívánja,
a kormány dönthet ennél nagyobb összegű támogatás biztosításáról is, amely esetben a
többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltételrendszerét külön
jogszabályban kell rögzíteni. Mivel az adott év káreseményeire kifizetett támogatás az
adott évet követő év költségvetését terheli, garanciális szabály gondoskodik arról,
hogy a termelői befizetésekkel azonos összegű támogatás a következő év
költségvetésében rendelkezésre álljon. A kárenyhítő juttatások maradványának
felhasználási lehetőségét szintén garanciális szabályok rögzítik; az nem vonható el,
nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható és csak a következő évek
kárenyhítési céljaira használható fel.
A 9. §-hoz
A kárt szenvedett mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatásra abban az esetben
jogosult, ha a kárenyhítési hozzájárulást határidőre, maradéktalanul befizette, a
bekövetkezett elemi kárt belvíz- és fagykár esetében az agrárkár-megállapító szervhez
bejelentette, és a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényét az agrárkár-megállapító
szervhez határidőre benyújtotta. Ezt követően az agrárkár-megállapító szerv
gondoskodik a kérelem felülvizsgálatát követően annak az agrárkár-enyhítési szervhez
történő eljuttatásáról. A károsult mezőgazdasági termelő csak akkor részesülhet
kárenyhítő juttatásban, ha az a földterület, amelyen az elemi kár keletkezett, mind a
kár bekövetkezésekor, mind pedig a kárenyhítő juttatási igényének bejelentésekor a
használatában volt. Egyéni vállalkozó és az őstermelő halála esetén a kárenyhítési
juttatás összege az örököst illeti meg.
13
Az üzleti biztosítóval ugyanarra a kockázatra megkötött biztosítási szerződést,
valamint a biztosító által kifizetett kártérítés összegét az agrárkár-enyhítési szervhez be
kell jelenteni.
A 10. §-hoz
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó igények bejelentésére előírt határidőt követően
keletkezett elemi károk enyhítésére már csak a következő kárenyhítési időszakban van
lehetőség, mivel a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénybejelentések feldolgozása, a
kifizethető kárenyhítő juttatások mértékének megállapítása nem folyamatos. Az
október 1-jét követő elemi károk okozta veszteségek, valamint a hozamérték-
csökkenés megállapítására az október 20-áig terjedő időszakban kevés lehetőség van,
ezért indokolt az október 1-jével kezdődő időszak káreseményeinek a
következményeit a következő év káreseményeivel együtt kezelni.
A 11. §-hoz
Az európai uniós jogszabályok előírják, hogy a kifizethető kárenyhítő juttatás nem
lehet nagyobb, mint a hozamérték-csökkenés alapján kiszámított veszteség 80%-a,
mivel a veszteségek egy részét a termelőnek kell viselnie. A kedvezőtlen adottságú
területeken gazdálkodó termelők veszteségeinek megtérítése legfeljebb a kiszámított
veszteség 90%-a lehet. Az adott kockázatra a veszteségek kétszeresen nem téríthetlek
meg, ezért a kárenyhítő juttatás összegéből az üzleti biztosító által kifizetett kártérítés
összegét le kell vonni és kárenyhítő juttatásként csak a különbözet fizethető ki.
A 12. §-hoz
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek feldolgozását követően az agrárkár-
enyhítési szerv kifizetési tervet készít, amelyet be kell mutatni az Európai Bizottság
részére. Amennyiben az Európai Bizottság a kifizetési terv ellen nem emel kifogást,
úgy az az agrárpolitikáért felelős miniszter által történő jóváhagyást követően
végrehajtható.
A 13. §-hoz
A javaslat rendelkezik arról, hogy indokolt esetben a kárenyhítő juttatás terhére
legfeljebb 90% mértékig előleg is kifizethető. Amennyiben azonban a kifizetett előleg
a későbbiek során véglegesített kárenyhítő jutatás összegénél nagyobb, akkor a
különbözetet a kedvezményezett harminc napon belül köteles visszafizetni.
A 14. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy az agrárkár-megállapító szervnek és az agrárkár-
enyhítő szervnek a feladatai végrehajtásához milyen adatkezelési tevékenységet kell
folytatnia. Az agrárkár-enyhítő szerv létrehozza a kárenyhítési adatbázist, feldolgozza
14
a kárenyhítési kérelmeket, valamint a kifizetésekkel kapcsolatos adatokat. Az
agrárkár-megállapító szerv a kárbejelentéseket, valamint a kárenyhítő kérelmeket
feldolgozza és valóságtartalmukat ellenőrzi.
A 15. §-hoz
A javaslat e szakasza rendelkezik a hatálybaléptetéséről, a kárenyhítési rendszert
korábban szabályozó törvény hatályon kívül helyezéséről és az ezzel kapcsolatos
átmenetről. Felhatalmazást ad a Kormánynak, illetve az agrárpolitikáért felelős
miniszternek, hogy az agrárkár-enyhítési szerv és az agrárkár-megállapító szerv
kijelölését, a hozamérték kiesés kiszámításának módját, az elemi csapás
bejelentésének, igazolásának, valamint a kárenyhítő juttatás megállapításának és
jogosulatlan igénybevétel esetén visszafizettetésének részletes szabályait, a
többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket, a mezőgazdasági őstermelők
számára a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség vállalása megtételéhez
alkalmazandó részletes szabályokat rendeletben határozzák meg.
A 16. §-hoz
A javaslat e szakasza a közösségi, illetve a nemzeti végrehajtási szabályok közötti
kapcsolatra utal.