﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
érkezett: 2008 OKT 3 1.
T/6690. számú
törvényjavaslat
az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség
között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a
schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásról szóló
megállapodáshoz való csatlakozásról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. október
2008. évi......törvény
az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség
között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a
schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásról szóló
megállapodáshoz való csatlakozásról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unió, az Európai Közösség, a
Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között az Európai Közösség és a Svájci
Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásról szóló megállapodáshoz való csatlakozásról szóló
Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Jegyzőkönyv az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci
Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére
irányuló társulásról szóló megállapodáshoz való csatlakozásról
AZ EURÓPAI UNIÓ
és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
és
A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG
és
A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,
a továbbiakban: a Szerződő Felek,
TEKINTETTEL az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a
Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére
irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-án aláírt megállapodásra (a továbbiakban: a társulási
megállapodás),
EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy annak 16. cikke lehetővé teszi, hogy a Liechtensteini Hercegség a
társulási megállapodáshoz jegyzőkönyv útján csatlakozzon,
FIGYELEMBE VÉVE a Liechtensteini Hercegség földrajzi helyzetét,
FIGYELEMBE VÉVE a Liechtensteini Hercegség és a Svájci Államszövetség között fennálló
szoros kapcsolatokat, amelyek a Liechtensteini Hercegség és a Svájci Államszövetség közötti belső
határellenőrzések nélküli térségben jutnak kifejezésre,
2
FIGYELEMBE VÉVE a Liechtensteini Hercegség óhaját, hogy valamennyi schengeni országgal
határellenőrzések nélküli térséget alakítson ki, illetve tartson fenn, és ezért a schengeni
vívmányokhoz társuljon,
MIVEL az Európai Unió Tanácsának az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal 1999.
május 18-án kötött megállapodása révén ez utóbbi két állam társult a schengeni vívmányok
végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez,
MIVEL kívánatos, hogy a Liechtensteini Hercegség Izlanddal, Norvégiával és Svájccal egyenlő
feltételekkel társuljon a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez,
MIVEL az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség között olyan jegyzőkönyvet kell kötni, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa,
másrészről Izland és Norvégia, valamint Svájc között létrejött megállapodásban meghatározott
jogokhoz és kötelezettségekhez hasonló jogokról és kötelezettségekről rendelkezik Liechtenstein
számára,
MIVEL az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében az Európai Közösséget
létrehozó szerződés IV. címének rendelkezései, valamint az e cím alapján elfogadott jogi aktusok
nem alkalmazhatók a Dán Királyságra, továbbá mivel az említett cím alkalmazásában a schengeni
vívmányok fejlesztésére irányuló azon határozatok, amelyeket Dánia átültetett nemzeti jogába, csak
nemzetközi jogi kötelezettségeket keletkeztethetnek Dánia és a többi tagállam között,
MIVEL az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről
szóló jegyzőkönyv alapján meghozott határozatokkal összhangban Írország, valamint Nagy-
Britannia és Észak-írország Egyesült Királysága részt vesz a schengeni vívmányok egyes
rendelkezéseiben,
MIVEL biztosítani kell, hogy azok az államok, amelyekkel az Európai Unió társulást hozott létre a
schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében, e vívmányokat egymás
közötti kapcsolataikban is alkalmazzák,
MIVEL a schengeni vívmányok megfelelő érvényesülése megkívánja e jegyzőkönyv egyidejű
alkalmazását azon megállapodásokkal, amelyek a schengeni vívmányok végrehajtásához,
alkalmazásához és fejlesztéséhez társult vagy abban részt vevő különböző felek között - egymás
közötti kapcsolataik szabályozása céljából - fennállnak,
TEKINTETTEL a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség
közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért
felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre,
SZEM ELŐTT TARTVA a schengeni vívmányok és - a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételeket
és eljárási szabályokat megállapító, valamint az „Eurodac” rendszert létrehozó - közösségi
vívmányok közötti kapcsolatot,
MIVEL a kapcsolat megköveteli a schengeni vívmányoknak a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételeket
és eljárási szabályokat megállapító, valamint az „Eurodac” rendszert létrehozó közösségi
vívmányokkal történő egyidejű alkalmazását,
3
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	CIKK
Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci
Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló
társulásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a társulási megállapodás) 16. cikkével
összhangban a Liechtensteini Hercegség (a továbbiakban: Liechtenstein) az e jegyzőkönyvben
meghatározott feltételekkel csatlakozik a társulási megállapodáshoz.
E csatlakozás - az itt meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban - a Szerződő Felek
között kölcsönös jogokat és kötelezettségeket teremt.
2.	CIKK
(1)	Liechtenstein végrehajtja és alkalmazza a schengeni vívmányoknak az Európai Unió
tagállamaira vonatkozó, a társulási megállapodás A és B mellékletében felsorolt rendelkezéseit, az
említett mellékletekben foglalt feltételekkel.
(2)	Liechtenstein végrehajtja és alkalmazza továbbá az Európai Unió és az Európai Közösség e
jegyzőkönyv mellékletében felsorolt jogi aktusainak azon rendelkezéseit, amelyek a schengeni
vívmányok rendelkezéseinek helyébe léptek, vagy azokat továbbfejlesztették.
(3)	Liechtenstein - az 5. cikk sérelme nélkül - elfogadja, végrehajtja és alkalmazza az Európai
Unió és az Európai Közösség által hozott, a schengeni vívmányok rendelkezéseit módosító vagy
továbbfejlesztő azon jogi aktusokat és intézkedéseket is, amelyekre - e jegyzőkönyvvel
összefüggésben - a társulási megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták.
3.	CIKK
Liechtensteinre alkalmazni kell a társulási megállapodás 3. cikkének (1)—(4) bekezdésében, a 4-6.,
8-10. cikkben, all. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 13. cikkben foglalt jogokat és
kötelezettségeket.
4.	CIKK
A társulási megállapodás 3. cikke által létrehozott vegyes bizottság elnöki tisztét szakértői szinten
az Európai Unió képviselője tölti be. Magas rangú tisztviselői és miniszteri szinten az elnöki tisztet
felváltva, hathónapos időszakonként az Európai Unió képviselője és Liechtenstein vagy Svájc
kormányának képviselője tölti be.
5.	CIKK
(1)	A 2. cikkben említett ügyekkel kapcsolatos új jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását az
Európai Unió illetékes intézményeinek tartják fenn. E cikk (2) bekezdésére is figyelemmel az ilyen
jogi aktusok vagy intézkedések az Európai Unió, az Európai Közösség és érintett tagállamaik,
illetve Liechtenstein vonatkozásában egyidejűleg lépnek hatályba, kivéve, ha e jogi aktusok vagy
intézkedések kifejezetten ettől eltérően rendelkeznek. Ezzel összefüggésben megfelelően
figyelembe kell venni a Liechtenstein által a vegyes bizottságban megjelölt azon időt, amely saját
alkotmányos követelményeinek teljesítéséhez szükséges.
(2)	(a) Az (1) bekezdésben említett olyan j ogi aktusok vagy intézkedések elfogadásáról,
amelyekre az e jegyzőkönyvben meghatározott eljárásokat alkalmazták, az Európai
Unió Tanácsa (Tanács) haladéktalanul értesíti Liechtensteint. Liechtenstein önállóan
határoz azok tartalmának elfogadásáról és belső jogrendjébe történő átültetésükről. E
határozatokról - az érintett jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását követő harminc
napon belül - értesíti a Tanácsot és az Európai Közösségek Bizottságát (Bizottság).
4
b) Amennyiben egy ilyen jogi aktus vagy intézkedés tartalma Liechtenstein számára csak
alkotmányos követelmények teljesítését követően válhat kötelezővé, Liechtenstein az
értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja erről a Tanácsot és a Bizottságot. Liechtenstein
haladéktalanul írásban tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az alkotmányos
követelmények teljesítéséről. Amennyiben nem kötelező népszavazást tartani, az
értesítést legkésőbb a népszavazásra megállapított határidő elteltét követő 30 napon
belül meg kell tenni. Népszavazás tartása esetén Liechtenstein 18 hónapon belül teheti
meg az értesítést, amely határidő a Tanács értesítésének időpontjában kezdődik. A jogi
aktus vagy intézkedés Liechtenstein számára megállapított hatálybalépésének
időpontjától az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló értesítésig Liechtenstein
-	amennyiben lehetséges - ideiglenesen alkalmazza az ilyen jogi aktust vagy
intézkedést.
Amennyiben Liechtenstein nem tudja ideiglenesen alkalmazni a szóban forgó jogi aktust vagy
intézkedést, és ez zavart okoz a schengeni együttműködésben, a vegyes bizottság megvizsgálja a
kialakult helyzetet. Az Európai Unió és az Európai Közösség Liechtensteinre vonatkozóan arányos
és szükséges intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy biztosítsa a schengeni együttműködés
zökkenőmentes működését.
(3)	A (2) bekezdésben említett jogi aktusok és intézkedések Liechtenstein általi elfogadása
jogokat és kötelességeket keletkeztet egyrészről Liechtenstein, másrészről az Európai Unió, az
Európai Közösség és a jogi aktusokkal és intézkedésekkel kötelezett tagállamok, valamint Svájc
között.
(4)	Abban az esetben, ha:
a)	Liechtenstein olyan határozatról értesít, hogy nem fogadja el a (2) bekezdésben említett olyan
jogi aktus vagy intézkedés tartalmát, amelyre az e jegyzőkönyvben megállapított eljárást
alkalmazták; vagy
b)	Liechtenstein a (2) bekezdés a) pontjában vagy az 5. cikk a) pontjában említett harmincnapos
határidőn belül nem küld értesítést; vagy
c)	Liechtenstein a népszavazásra megállapított határidő elteltét követő legkésőbb 30 napon belül
vagy népszavazás esetén a (2) bekezdés b) pontjában megállapított 18 hónapos határidőn
belül nem küld értesítést, vagy ugyanezen pontnak megfelelően az érintett jogi aktus vagy
intézkedés hatálybalépésére meghatározott időponttól kezdődően nem ír elő ideiglenes
alkalmazást,
e jegyzőkönyvet megszűntnek kell tekinteni, kivéve, ha a vegyes bizottság - a jegyzőkönyv
fenntartása módjainak gondos vizsgálatát követően - kilencven napon belül másképp határoz. E
jegyzőkönyv megszüntetése a kilencvennapos időtartam lejártától számított három hónap elteltével
lép hatályba.
(5)	(a) Amennyiben egy új jogi aktus vagy intézkedés rendelkezései értelmében a tagállamok
nem köthetik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 51. cikkében
meghatározott feltételekhez a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket vagy a
házkutatásra és/vagy bizonyítási eszközök lefoglalására irányuló határozatok
elismerését, Liechtenstein a (2) bekezdés a) pontjában említett harmincnapos határidőn
belül értesítheti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy nem fogadja el és nem ülteti át ezeket
a rendelkezéseket a saját belső jogrendjébe, amennyiben azok a közvetlen adózás
területén elkövetett bűncselekmények felderítésére irányuló nyomozással és
büntetőeljárással kapcsolatos házkutatás vagy lefoglalás iránti megkeresésekre, illetve
határozatokra vonatkoznak, amennyiben ezeket Liechtensteinben követték el, és ezek a
5
cselekmények a liechtensteini jog szerint nem sújthatok szabadságvesztéssel. Ebben az
esetben e jegyzőkönyv — a (4) bekezdés rendelkezéseivel ellentétben — nem szűnik meg.
b)	Valamely tagja kérésére a vegyes bizottság legkésőbb a kérést követő két hónapon belül
összeül és - figyelembe véve a nemzetközi szinten bekövetkezett fejleményeket -
megvitatja az a) pont szerinti értesítés után előállt helyzetet.
Amint a vegyes bizottság egyhangúlag megállapodott, hogy az új jogi aktus vagy intézkedés érintett
rendelkezéseit Liechtenstein teljes körűen elfogadja és átülteti, a (2) bekezdés b) pontját, valamint a
(3) és (4) bekezdést alkalmazni kell. A (2) bekezdés b) pontjának első mondatában említett
tájékoztatást a vegyes bizottságban létrejött megállapodást követő harminc napon belül kell
megtenni.
6.	CIKK
A Schengeni Információs Rendszerrel és a Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos
kötelezettsége teljesítése során Liechtenstein használhatja Svájc technikai infrastruktúráját az
ezekhez a rendszerekhez való hozzáférés érdekében.
7.	CIKK
Az e jegyzőkönyv végrehajtása során felmerülő igazgatási költségek tekintetében Liechtenstein az
Európai Unión belüli inflációs rátára tekintettel évente kiigazított, a 8 100 000 EUR 0,071 %-ának
megfelelő összeggel járul hozzá évente az Európai Unió általános költségvetéséhez.
8.	CIKK
(1)	E jegyzőkönyv nem érinti az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást vagy az
Európai Közösség és Liechtenstein között létrejött bármely más megállapodást.
(2)	E jegyzőkönyv nem érinti az egyrészről Liechtenstein, másrészről egy vagy több tagállam
közötti megállapodásokat, amennyiben azok e jegyzőkönyvvel összhangban vannak. Amennyiben a
megállapodások nincsenek e jegyzőkönyvvel összhangban, az utóbbit kell irányadónak tekinteni.
(3)	E jegyzőkönyv semmilyen tekintetben nem érinti az Európai Közösség által Liechtensteinnel
a jövőben kötendő megállapodásokat, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről
Liechtenstein között a jövőben kötendő megállapodásokat, valamint az Európai Unióról szóló
szerződés 24. és 38. cikke alapján kötendő megállapodásokat.
(4)	E jegyzőkönyv nem érinti a Liechtenstein és Svájc közötti megállapodásokat, amennyiben
azok e jegyzőkönyvvel összhangban vannak. Amennyiben a megállapodások nincsenek e
jegyzőkönyvvel összhangban, az utóbbit kell irányadónak tekinteni.
9.	CIKK
(1)	E jegyzőkönyv egy hónappal az után lép hatályba, hogy a Tanács főtitkára letéteményesi
minőségben megállapította, hogy a jegyzőkönyv kötelező jellegére vonatkozóan a felek által vagy
nevében adott beleegyezés kifejezését érintő minden formális követelmény teljesült.
(2)	E jegyzőkönyv 1. és 4. cikkét, valamint 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának első mondatát,
továbbá a társulási megállapodás 3. cikkének (1)—(4) bekezdésében, valamint 4—6. cikkében foglalt
jogokat és kötelezettségeket Liechtensteinre e jegyzőkönyv aláírásának időpontjától ideiglenesen
alkalmazni kell.
(3)	Az e jegyzőkönyv aláírása után, de annak hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok vagy
intézkedések vonatkozásában az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának utolsó mondatában említett
harmincnapos időtartam e jegyzőkönyv hatálybalépésének napján kezdődik.
6
10. CIKK
(1)	A 2. cikkben említett rendelkezéseket Liechtensteinre vonatkozóan a Tanács által - a 2.
cikkben említett valamennyi rendelkezést teljes körűen alkalmazó tagállamok kormányait képviselő
tagjai által a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően hozott egyhangú határozatával -
meghatározott időponttól kell alkalmazni, miután a Tanács meggyőződött arról, hogy Liechtenstein
eleget tett a vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos előfeltételeknek.
A Tanácsnak Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királysága kormányát
képviselő tagjai részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok
olyan rendelkezéseire és azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos olyan jogi aktusokra vonatkozik,
amelyekben e tagállamok részt vesznek.
A Tanácsnak azon tagállamok kormányait képviselő tagjai, akik csatlakozási szerződésükkel
összhangban a 2. cikkben említett rendelkezéseknek csak egy részét alkalmazzák, részt vesznek e
határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok tagállamukban már
alkalmazandó rendelkezéseivel kapcsolatos.
(2)	Az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtása jogokat és kötelezettségeket
keletkeztet egyrészről Svájc és Liechtenstein, másrészről Liechtenstein és - az esettől függően - az
Európai Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben e rendelkezések rájuk
nézve kötelezőek.
(3)	E jegyzőkönyv csak akkor alkalmazható, ha a társulási megállapodás 13. cikkében említett,
Liechtenstein által megkötendő megállapodásokat egyaránt végrehajtják.
(4)	Továbbá e jegyzőkönyv csak akkor alkalmazandó, ha a Liechtensteini Hercegségnek az
Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és
eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai
Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzőkönyvet egyaránt
végrehajtják.
11.	CIKK
(1)	E jegyzőkönyvet felmondhatja Liechtenstein vagy Svájc, továbbá fel lehet mondani a
Tanács tagjainak egyhangú határozatával is. A felmondásról értesíteni kell a letéteményest, amely
hat hónappal az értesítést követően válik hatályossá.
(2)	E jegyzőkönyv vagy a társulási megállapodás Svájc általi felmondása vagy a társulási
megállapodás Svájc tekintetében történő megszűnése esetén a társulási megállapodás és e
jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Unió és az Európai Közösség, másrészről Liechtenstein
között fennálló kapcsolatok tekintetében hatályban marad. Ilyen esetben a Tanács a
Liechtensteinnel folytatott konzultációt követően dönt a szükséges intézkedésekről. Az
intézkedések azonban csak akkor kötelezőek Liechtensteinre, ha Liechtenstein azokat elfogadja.
(3)	E jegyzőkönyv akkor tekintendő megszűntnek, ha Liechtenstein megszünteti a társulási
megállapodás 13. cikkében említett, Liechtenstein által kötött megállapodások egyikét vagy
megszünteti a 10. cikk (4) bekezdésében említett jegyzőkönyvet.
12.	CIKK
E jegyzőkönyv három-három eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia,
görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd,
szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
7
A fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak e jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.
Kelt Brüsszelben, 2008. február 28.
Melléklet a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió,
az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség
közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok
végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló
társulásáról szóló megállapodáshoz való
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvhöz
A 2. cikk (2) bekezdésében említett, Liechtenstein által a 10. cikkel összhangban a Tanács által
megállapított időponttól kezdődően alkalmazandó jogi aktusok:
-	a Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső
Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.);
-	a Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek
és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL
L385., 2004.12.29., l.o.), a Bizottság 2005. február 28-i határozata a tagállamok által
kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó
előírások műszaki leírásainak megállapításáról (C(2005) 409 végleges), a Bizottság 2006.
június 28-i határozata a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági
jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírások műszaki leírásainak megállapításáról
(C(2006) 2909 végleges);
-	a Tanács 2005. február 24-i 2005/211/IB határozata néhány új funkciónak - többek között a
terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről
(HL L 68., 2005.3.15., 44. o.);
-	a Tanács 2005. október 12-i 2005/719/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében
a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 2005/211/IB
határozat egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 271.,
2005.10.15.,	54. o.);
-	a Tanács 2005. október 12-i 2005/727/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében
a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 2005/211/IB
határozat egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 273.,
2005.10.19.,	25.o.);
-	a Tanács 2006. március 9-i 2006/228/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében a
Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 2005/211/IB
határozat egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 81.,
2006.3.18.,	45. o.);
-	a Tanács 2006. március 9-i 2006/229/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében a
Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 2005/211/IB
határozat egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 81.,
2006.3.18.,	46.0.);
-	A Tanács 2006. július 24-i 2006/631/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében a
Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 2005/211/IB
határozat egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 256.,
2006.9.20.,	18.0.);
9
a Tanács 2005. március 16-i 2005/267/EK határozata a tagállamok migrációigazgatási
szolgálatai részére egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat
létrehozásáról (HL L 83., 2005.4.1., 48. o.);
a Bizottság 2005. december 15-i határozata a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai
részére egy biztonságos, weblapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról szóló,
2005/267/EK tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
(C(2005) 5159 final);
a Tanács 2005. június 2-i 851/2005/EK rendelete a külső határok átlépésekor
vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli
állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L
141.,	2005.6.4., 3. o.);
a Tanács 2005. június 13-i 2005/451/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében a
Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 871/2004/EK
rendelet egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 158.,
2005.6.21.,	26. o.);
az Európai Parlament és a Tanács 2005. július 6-i 1160/2005/EK rendelete a közös határokon
történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének
kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez
való hozzáférésével kapcsolatos módosításáról (HL L 191., 2005.7.22., 18. o.);
az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 28-i 2005/76l/EK ajánlása a rövid távú
tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás
céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről (HL L 289.,
2005.11.3.,	23.0.);
A Bizottság 2005. szeptember 29-i határozata a bevándorlási összekötő tisztviselők
hálózatának tevékenységéről és az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a
fogadó országban fennálló helyzetről szóló jelentés formátumáról (HL L 264., 2005.10.8., 8.
o.);
a Tanács 2005. október 12-i 2005/728/IB határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében
a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 871/2004/EK
rendelet egyes rendelkezései alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L 273.,
2005.10.19.,	26.0.);
az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i 2046/2005/EK rendelete a 2006. évi
torinói téli olimpiai és/vagy paralimpiai játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló
vízumok kérelmezésére és kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítését szolgáló
intézkedésekről (HL L 334., 2005.12.20., 1. o.);
az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek
határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex)
létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.);
a Tanács 2006. június 1-jei 2006/440/EK határozata a közös konzuli utasítás 12.
mellékletének, valamint a közös kézikönyv 14a. mellékletének a vízumkérelmek feldolgozása
eljárási költségeinek megfelelően felszámítandó díjak tekintetében történő módosításáról (HL
L 175., 2006.6.29., 77. o.);
10
a Tanács 2006. július 24-i 2006/628/EK határozata a terrorizmus elleni küzdelem keretében a
Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló, 871/2004/EK
rendelet 1. cikke (4) és (5) bekezdése alkalmazási időpontjának meghatározásáról (HL L
256.,	2006.9.20., 15. o.);
a Bizottság 2006. szeptember 22-i 2006/648/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer
kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzőkre vonatkozó szabványokról szóló műszaki
előírások megállapításáról (HL L 267., 2006.9.27., 41. o.);
helyesbítés a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) szóló, 2004. június 8-i
2004/512/EK tanácsi határozathoz (HL L 271., 2006.9.30., 85. o.);
A Bizottság 2006. szeptember 22-i 2006/757/EK határozata a Sirene-kézikönyv
módosításáról (HL L 317., 2006.11.16., 1. o.);
A Bizottság 2006. szeptember 22-i 2006/758/EK határozata a Sirene-kézikönyv
módosításáról (HL L 317., 2006.11.16., 41. o.);
a Tanács 2006. október 5-i 2006/684/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 2. melléklete
A. listájának az indonéz diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosaira vonatkozó
vízumkötelezettség tekintetében történő módosításáról (HL L 208., 2006.10.12., 29.);
a Bizottság 2006. november 3-i 2006/752/EK határozata a Vízuminformációs Rendszernek a
kifejlesztési szakaszban létrehozandó helyszíneinek megállapításáról (HL L 305., 2006.11.4.,
13.	o.);
a Bizottság 2006. november 6-i ajánlása a Határőröknek szóló közös gyakorlati kézikönyv
(schengeni kézikönyv) létrehozásáról, a személyek határellenőrzésekor a tagállamok illetékes
hatóságai általi alkalmazásra (C (2006) 5186 final);
A Tanács 2006. december 18-i 2006/960/IB kerethatározata az Európai Unió tagállamainak
bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének
leegyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o., helyesbítve: HL L 75., 2007.3.15., 26.
0.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1986/2006/EK rendelete a járművek
forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a
Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről (HL L
381.,	2006.12.28., l.o.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1987/2006/EK rendelete a Schengeni
Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és
használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1931/2006/EK rendelete a
tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról,
valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról (HL L 405., 2006.12.30.,
1.	o., helyesbítve: HL L 29., 2007.2.3., 3. o.);
A Tanács 2006. december 21-i 1932/2006/EK rendelete a külső határok átlépésekor
vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli
állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L
405.,	2006.12.30., 23. o., helyesbítve: HL L 29., 2007.2.3., 10. o.);
11
A Tanács 2006. december 21-i 1988/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer
második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló 2424/2001/EK rendelet módosításáról
(HL L 411., 2006.12.30., 1. o., helyesbítve: HL L 27., 2007.2.2., 3. o.);
A Tanács 2006. december 21-i 2006/1007/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer
második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló 2001/886/IB határozat módosításáról
(HL L 411., 2006.12.30., 78. o., helyesbítve : HL L 27., 2007.2.2., 43. o.);
A Bizottság határozata 2007. március 16-i 2007/170/EK határozata a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára vonatkozó hálózati követelmények (1. pillér)
megállapításáról (HL L 79., 2007.3.20., 20. o.);
A Bizottság 2007. március 16-i 2007/17l/EK határozata a Schengeni Információs Rendszer
második generációjára vonatkozó hálózati követelmények (harmadik pillér) megállapításáról
(HL L 79., 2007.3.20., 29. o.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2007. május 23-i 2007/574/EK határozata a "Szolidaritás
és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében a 2007—2013-as időszakra
a Külső Határok Alap létrehozásáról (HL L 144., 2007.6.6., 22. o.);
A Tanács 2007. június 12-i 2007/533/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer
második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205.,
2007.8.7.,	63. o.);
A Tanács 2007. június 25-i 2007/472/EK határozata a Schengeni Információs Rendszer
technikai támogatóegysége (SIS központi rész) létesítésének és működésének költségeire
vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról szóló, az 1990. évi Schengeni Egyezmény által
felállított Végrehajtó Bizottság határozatának módosításáról (HL L 179., 2007.7.7., 50. o.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású
határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK
tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök
feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199., 2007.7.31., 30. o.);
A Tanács 2007. július 16-i 2007/519/EK határozata a schengeni konzultációs hálózat 2.
részének módosításáról (technikai előírások) (HL L 192., 2007.7.24., 26. o.);
A Bizottság 2007. augusztus 27-i 2007/599/EK határozata az 574/2007/EK európai
parlamenti és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai
iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 233., 2007.9.5., 3. o.);
A Tanács 2007. december 6-i 2007/866/EK határozata a schengeni konzultációs hálózat I.
részének módosításáról (technikai előírások) (HL L 340., 2007.12.22., 92. o.).
12
ZÁRÓOKMÁNY
Az EURÓPAI UNIÓ
és
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG
és
a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG
és
a LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,
a továbbiakban: a Szerződő Felek
meghatalmazottai
az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség
között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci
Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról
szóló jegyzőkönyv aláírása céljából 2008-ban, 2008. év február hónap 28-án tartott találkozójukon
elfogadták a jegyzőkönyvet.
A Szerződő Felek meghatalmazottai tudomásul vették az alábbiakban felsorolt, a Záróokmány
mellékletét képező nyilatkozatokat:
-	A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való
Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségről;
-	A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 23. cikkének (7) bekezdéséről;
-	Az Európai Közösség és Liechtenstein nyilatkozata a külkapcsolatokról;
-	Liechtenstein nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről;
-	Liechtenstein nyilatkozata az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja tekintetében;
-	Liechtenstein nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és a kiadatásról
szóló európai egyezmény alkalmazásáról;
-	Az Európai Közösség nyilatkozata a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Külső Határok
Alapról;
-	Az Európai Bizottság nyilatkozata a javaslatok továbbításáról;
-	Közös nyilatkozat az együttes ülésekről.
(Aláírások)
13
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATAI:
A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való
Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségről
A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy Svájcnak és Liechtensteinnek az Európai Unió
Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai
Ügynökséghez való csatlakozása céljából - a Norvégiával és Izlanddal kötött megállapodások
mintájára - további megállapodásokat kötnek.
A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 23. cikkének (7) bekezdéséről
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Liechtenstein az Európai Unió tagállamai
közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 23. cikke (1) bekezdése c)
pontjának rendelkezéseire is figyelemmel az egyes egyedi esetek körülményeire való
tekintettel megkövetelheti, hogy személyes adatokat - amennyiben az érintett tagállam nem
szerezte meg az érintett személy hozzájárulását - a 23. cikk (1) bekezdésének a) és b)
pontjában említett célokra csak Liechtenstein előzetes hozzájárulásával lehet felhasználni
olyan eljárásokban, amelyek tekintetében Liechtenstein a személyes adatok továbbítását vagy
felhasználását az egyezmény rendelkezései szerint, illetve az annak 1. cikkében említett jogi
aktusok szerint megtagadhatta vagy korlátozhatta volna.
Amennyiben egyedi esetben Liechtenstein megtagadja a fenti rendelkezések szerinti,
valamely tagállam általi megkereséshez való hozzájárulását, határozatát írásban köteles
megindokolni.
14
EGYÉB NYILATKOZATOK:
Az Európai Közösség és Liechtenstein nyilatkozata a külkapcsolatokról
Az Európai Közösség és Liechtenstein megállapodnak abban, hogy az Európai Közösség
vállalja a Schengeni együttműködéssel összefüggő területeken - ideértve a vízumpolitikát is -
vele megállapodást kötött harmadik országok és nemzetközi szervezetek arra való
ösztönzését, hogy azok - Liechtenstein ilyen megállapodások megkötésére való jogkörének
sérelme nélkül - hasonló megállapodásokat kössenek a Liechtensteini Hercegséggel.
Liechtenstein nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről
Liechtenstein kinyilvánítja, hogy a liechtensteini hatóságok által vizsgált adózási
bűncselekmények esetén nem lehet többek között büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező
bírósághoz jogorvoslatért fordulni.
Liechtenstein nyilatkozata az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja tekintetében
(a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének elfogadására vonatkozó időtartam)
Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított, legfeljebb 18 hónapos időtartam
egyaránt kiterjed a jogi aktus vagy intézkedés elfogadására és végrehajtására. Az időtartam a
következő szakaszokat foglalja magában:
-	előkészítő szakasz,
-	parlamenti eljárás,
-	a népszavazás 30 napos határideje,
-	adott esetben a népszavazás (szervezés és szavazás),
-	az uralkodó herceg általi megerősítés.
Liechtenstein kormánya haladéktalanul értesíti a Tanácsot és a Bizottságot az egyes szakaszok
lezárulásáról.
Liechtenstein kormánya kötelezettséget vállal a rendelkezésére álló összes eszköz
alkalmazására annak érdekében, hogy a fent említett szakaszok a lehető legkorábban
befejeződjenek.
Liechtenstein nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és a kiadatásról
szóló európai egyezmény alkalmazásáról
Liechtenstein kötelezettséget vállal arra, hogy tartózkodik a kiadatásról szóló, 1957. december
13-i európai egyezmény, valamint a bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959. április 20-i európai
egyezmény ratifikálása alkalmával tett fenntartások és nyilatkozatok alkalmazásától,
amennyiben azok nem állnak összhangban e megállapodással.
Az Európai Közösség nyilatkozata a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Külső Határok
Alapról
Az Európai Közösség jelenleg hozza létre a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Külső
Határok Alapot, amely tekintetében további megállapodásokat kötnek a schengeni
vívmányokhoz társult harmadik országokkal.
15
Az Európai Bizottság nyilatkozata a javaslatok továbbításáról
Az e megállapodást érintő javaslatoknak az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament
részére történő megküldésekor a Bizottság az ilyen javaslatok másolatát Liechtenstein részére
is továbbítja.
Azon bizottságokban való részvétel, amelyek az Európai Bizottságot végrehajtási
hatásköreinek gyakorlásában segítik:
A Tanács 2006. június 1-jén felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat az
Izlandi Köztársasággal, a Norvég Királysággal, a Svájci Államszövetséggel és a
Liechtensteini Hercegséggel megállapodás kötése érdekében az utóbbiaknak azon bizottságok
munkájában való részvételéről, amelyek a schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és
fejlesztése tekintetében az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában
segítik.
Egy ilyen megállapodás megkötéséig az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség
között levélváltás formájában létrejött, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek
gyakorlásában segítő bizottságokról szóló megállapodást kell alkalmazni Liechtensteinre,
figyelemmel arra, hogy Liechtenstein részvételét - amennyiben a személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv érintve van - az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 100. cikke szabályozza.
Közös Nyilatkozat Az Együttes Ülésekről
Az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő küldöttségek,
az Európai Bizottság küldöttsége,
az Izlandi Köztársaság kormányát és a Norvég Királyság kormányát képviselő küldöttségek,
a Svájci Államszövetség kormányát képviselő küldöttség,
a Liechtensteini Hercegség kormányát képviselő küldöttség,
tudomásul veszik, hogy a Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás által létrehozott vegyes bizottsághoz
Liechtenstein e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik;
arról határoztak, hogy együttesen szervezik meg az egyrészről Izlandnak és Norvégiának a
schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról
szóló megállapodás, másrészről a Liechtenstein csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel
kiegészített, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás által létrehozott
vegyes bizottságok üléseit, függetlenül az ülésezés szintjétől;
megjegyzik, hogy ezen együttes ülésezés az ezen ülések elnöki tisztjére vonatkozó gyakorlati
szabályozást kíván, amennyiben a Liechtenstein társulásáról szóló jegyzőkönyvvel
kiegészített, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti,
utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló
társulásáról szóló megállapodással, illetve az Európai Unió Tanácsa, az Izlandi Köztársaság és
a Norvég Királyság közötti, utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására,
16
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodással összhangban az
elnöki tisztet a társult államok töltik be;
tudomásul veszik a társult államok azon óhaját, amelynek értelmében azok az elnöki tiszt
betöltését - az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti,
utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló
társulásáról szóló megállapodás hatálybalépésének, valamint a Liechtenstein társulásáról
szóló jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától kezdődően - szükség szerint átadják
egymásnak, és azt nevük alfabetikus sorrendjében, felváltva gyakorolják.
Kelt Brüsszelben, 2008. február 28.”
4.	§ Az Országgyűlés jóváhagyja a Jegyzőkönyv 9. cikk (2) bekezdésében foglalt
rendelkezéseinek az e törvény hatálybalépésétől kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.
5.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a és 3. §-a a Jegyzőkönyv 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Jegyzőkönyv és e törvény 2. §-a és 3. §-a hatálybalépésének, illetve a (4)-(5)
bekezdésben meghatározott időpont naptári napját - amennyiben szükséges - a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény hatályát veszti azon a napon, amikor az Európai Unió Tanácsa arról értesíti a
Magyar Köztársaságot, hogy valamely szerződő fél nem kíván a Jegyzőkönyvben részes féllé
válni.
(5)	A 4. §, valamint az 5. § (4) bekezdése a Jegyzőkönyv 9. cikk (1) bekezdésében
meghatározott időpontban hatályát veszti.
(6)	A Megállapodás végrehajtása során az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény III. Fejezetét értelemszerűen alkalmazni
kell.
(7)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
17
INDOKOLÁS
az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci
Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásról szóló megállapodáshoz való csatlakozásról szóló
Jegyzőkönyv kihirdetéséről
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2004. október 26-án került sor az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci
Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és annak továbbfejlődésében való részvételéről szóló Megállapodás
megkötésére. A Megállapodást az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci
Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 2007. évi CXXXII. törvény emelte
be a magyar jogba (kihirdetve: 2007. XI. 21.).
2008. február 28-án aláírta az EU és a Közösségek valamint Liechtenstein azt a
Jegyzőkönyvet, amely az említett Megállapodás 16. Cikke alapján jött létre. E Cikk
rendelkezései értelmében Liechtenstein a Megállapodáshoz az egyes szerződő felek jogait és
kötelezettségeit meghatározó Jegyzőkönyvvel a schengeni vívmányok végrehajtásához,
alkalmazásához, fejlesztéséhez csatlakozhat. Liechtensteinek a Jegyzőkönyv értelmében
ugyanolyan jogai és kötelezettségei lesznek, mint Svájcnak.
18
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Jegyzőkönyv tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. §-a alapján -
törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz. Erre tekintettel, a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdésének a)
pontja alapján a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell
felhatalmazást adnia, majd azt törvényben kell kihirdetni.
A 2. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezései
értelmében a Jegyzőkönyv kihirdetésére törvényben kerül sor.
A 3. §-hoz
A Javaslat tárgyát az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a
Liechtensteini Hercegség között az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a
Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásról szóló megállapodáshoz való csatlakozásról szóló
Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerése, és törvénnyel
történő kihirdetése képezi.
2004.	október 26-án került sor az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci
Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és annak továbbfejlődésében való részvételéről szóló Megállapodás (a
továbbiakban: Megállapodás) megkötésére. A Megállapodás 2008. március 1-én lépett
hatályba, Svájc előreláthatólag 2008. november hónap folyamán válik ténylegesen teljes jogú
Schengen-taggá.
A Megállapodás, amely az EKSZ 310. cikke alapján megkötött társulási megállapodás, ún.
vegyes szerződés mivel az részben az EKSZ IV. címébe, részben pedig az EUSZ VI. címébe
tartozó tárgyköröket szabályoz.
A schengeni vívmányok ugyanis, a Schengeni Vívmányoknak az Európai Unió keretébe
történő beillesztéséről szóló Jegyzőkönyv hatályba lépését követően (1999. május 1.) a
pilléres struktúrát követve illeszkedtek be az uniós keretekbe. Ily módon a schengeni
előírásoknak a határellenőrzésre, vízumokra, tartózkodásra és kiutasításra vonatkozó részei az
EKSZ. IV. címén alapuló normáknak minősülnek, míg a Schengeni Információs Rendszerre
(a továbbiakban: SIS), a rendőri, valamint az igazságügyi együttműködésre vonatkozó részei
az EUSZ VI. címére épülnek.
2008. február 28-án aláírta az EU és a Közösségek valamint Liechtenstein azt a
Jegyzőkönyvet, amely az említett Megállapodás 16. Cikke alapján jött létre. E Cikk
értelmében Liechtenstein a Megállapodáshoz az egyes szerződő felek jogait és
kötelezettségeit meghatározó Jegyzőkönyvvel a schengeni vívmányok végrehajtásához,
alkalmazásához, fejlesztéséhez csatlakozhat. Liechtensteinek a Jegyzőkönyv értelmében
ugyanolyan jogai és kötelezettségei lesznek, mint Svájcnak.
19
Liechtenstein - tekintettel korlátozott lehetőségeire (2004-es adat szerint a becsült lakosság 32
ezer fő) - a schengeni joganyag végrehajtásához szükséges erőforrásokat (számítástechnikai
infrastruktúra, humánerőforrás) lényegében Svájctól kölcsönzi. Svájc ugyanis részt vesz a
vízumpolitika és a biztonsági ügyek területén folytatott együttműködésben, amely közös
adatbázisok használatát is magában foglalja, Liechtenstein a Schengeni Információs
Rendszerhez és a Vízuminformációs Rendszerhez való hozzáférés érdekében használhatja
tehát Svájc technikai infrastruktúráját.
Ahogyan azt a Javaslat címe is mutatja, a schengeni vívmányok már nemcsak az eredeti
Schengeni Egyezményeket és azok alapján elfogadott végrehajtási normákat jelentik, hanem
az 1999 óta a Tanács, illetve a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott, a schengeni
vívmányok továbbfejlesztését jelentő uniós normákat (határozat, kerethatározat) és közösségi
rendeleteket, irányelveket is. Ezek egyrészt fokozatosan váltják ki az Egyezmény cikkeit és a
végrehajtó bizottsági határozatokat, illetve bizonyos esetekben módosítják azokat.
A schengeni vívmányok alkalmazásáról az Európai Unióval társulási megállapodást kötő
államok ily módon részt vesznek a schengeni vívmányok továbbfejlődésében is.
Ennek alapján Liechtenstein végrehajtja és alkalmazza a Svájccal között társulási
Megállapodás:
-	az A) mellékletben felsorolt klasszikus, még hatályban lévő schengeni normákat;
-	a B) mellékletben szereplő, a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képező
közösségi és uniós normákat, amelyek kiváltják vagy módosítják a korábbi
schengeni normákat;
-	valamint minden olyan normát, amelyet a Megállapodás hatálybalépését követően
már a Megállapodásban előírt eljárás alkalmazásával fogadott el a Tanács.
Liechtensteinnek el kell fogadnia tehát a schengeni vívmányok összességét és
továbbfejlesztését, a Svájc számára is nyújtott egyetlen kivételtől eltekintve (a Svájccal kötött
schengeni megállapodás 7. cikkének (5) bekezdése):
Amennyiben egy új schengeni jogi aktus vagy intézkedés rendelkezései értelmében a
tagállamok nem köthetik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 51.
cikkében meghatározott feltételekhez a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket vagy más
tagállamok házkutatásra és/vagy bizonyítási eszközök lefoglalására irányuló határozatainak
elismerését, Liechtensteinnek nem kell átültetnie ezeket a rendelkezések a saját belső
jogrendjébe, amennyiben azok a közvetlen adózás területén elkövetett bűncselekmények
felderítésére irányuló nyomozással vagy büntetőeljárással kapcsolatos házkutatás vagy
lefoglalás iránti megkeresésekre, illetve határozatokra vonatkoznak, amennyiben ezeket
Liechtensteinben követték el, és ezek a cselekmények a liechtensteini jog szerint nem
sújthatok szabadságvesztéssel
E kivételtől eltekintve, amennyiben Liechtenstein a schengeni vívmányok jövőbeni
továbbfejlesztését nem fogadja el, a jegyzőkönyv hatályát veszti.
E jegyzőkönyv 1. és 4. cikke, valamint 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának első mondata,
továbbá a társulási megállapodás 3. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 4. 5.
és 6. cikkében foglalt jogok és kötelezettségek Liechtensteinen vonatkozásában az aláírástól
alkalmazandók, ennek alapján megfigyelőként részt vesz valamennyi szintű tanácsi formáció
Vegyes Bizottság összetételű munkájában jogosult lesz véleményét a vegyes bizottságon belül
kifejezésre juttatni, valamint magas rangú és miniszteri szinten elnökségét ellátni.
20
A Vegyes Bizottság számos feladatot lát el, így - többek között - a Megállapodás
értelmezéséből származó kérdések elbírálása, vagy a schengeni relevanciái ú normák
elfogadásában való közreműködés.
Különös rendelkezések vonatkoznak Liechtensteinre a schengeni vívmányok
továbbfejlesztésének végrehajtásához szükséges időt illetően, amennyiben Liechtensteinnek
alkotmányos követelményeket kell teljesítenie (18 hónap), valamint azon pénzügyi
hozzájárulást illetően, amelyet Liechtensteinnek a vegyes bizottság formájában ülésező
tanácsi munkacsoportok igazgatási költségeihez kell nyújtania. Ezen igazgatási költségek
teljes összege a Svájccal kötött megállapodás szerint 8 100 000 EUR, és Liechtensteinnek
ezen összeg 0,071 %-át kell majd fizetnie. Ezenkívül Liechtensteinnek - Svájchoz hasonlóan
-	GDP-jével arányosan hozzá kell járulnia a schengeni vívmányok végrehajtásával
kapcsolatos működési költségekhez is. Következésképpen Liechtenstein schengeni
vívmányokhoz való társulása nem jár pénzügyi kihatással az EU-ra.
4.	§-hoz
A Megállapodás 9. cikk (2) bekezdése rendelkezik a Jegyzőkönyv bizonyos rendelkezéseinek
az aláírástól történő ideiglenes alkalmazásáról. A nemzetközi szerződéskötési eljárásról szóló
2005.	évi L. törvény alapján egy nemzetközi szerződést csak abban az esetben lehet
ideiglenesen alkalmazni, ha azt a kötelező hatály elismerésére jogosult szerv, azaz jelen
esetben az Országgyűlés jóváhagyta. Ennek eredményeképpen a kihirdető jogszabályban
rendelkezni kell a Jegyzőkönyv rendelkezésének a hatálybalépést követő ideiglenes
alkalmazásáról.
5.	§-hoz
A 9. cikk (1) bekezdés értelmében a Megállapodás egy hónappal azt követően lép hatályba,
amikor az Európai Unió Tanácsának Főtitkára megállapítja, hogy a Megállapodásban részt
vevő Felek által vagy azok nevében a jóváhagyás kifejezésének valamennyi formai
követelménye teljesült.
Ennek naptári napját, annak ismertté válását követően a külpolitikáért felelős miniszter - a
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (4)
bekezdése értelmében - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásáról az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény III. fejezete rendelkezik.
A Magyar Köztársaság schengeni tagsága rendészeti-igazgatási kérdés, a tagságból eredő
feladatok elvégzéséért, illetőleg ezek végrehajtásának biztosításáért az Igazságügyi és
Rendészeti Miniszter gondoskodik.
21