﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6748. számú
törvényjavaslat
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi ... törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-ának (28) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„(28) Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs (a továbbiakban együtt:
házastárs), az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott,
mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint
az élettárs.”
2.	§
A Hjt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére,
módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, alacsonyabb beosztásba
helyezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, 109/B. § (2) bekezdése
szerinti illetmény-megállapítására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására,
helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a
minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény
szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról
és az ellenőrzés eredményéről készült irat.”
3.	§
A Hjt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott
beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti
egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (továbbiakban: NATO)
parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai
szerveiben és az EU által indított műveletekben, továbbá a NATO vagy az EU érdekében
feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél a
Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.”
4.	§
A Hjt. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére - a munkavállaló
beleegyezése nélkül - a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján
2
kerülhet sor. Ez esetben a Honvédség az állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembe
vételével, illetve - a 88. § (9) bekezdésére tekintettel - viselt rendfokozatának megfelelően
köteles beosztásba, vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.”
5.	§
A Hjt. 53. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati
beosztás, továbbá a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható
munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint az állomány
tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával az állomány arra alkalmas
tagja átmenetileg megbízható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a szolgálati
beosztáshoz kapcsolódó helyettesítésre szóló megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett
vagy az ellátása alóli mentesítéssel történhet. Közszolgálati, illetve közalkalmazotti
jogviszony keretében ellátható munkakörökhöz kapcsolódó helyettesítés csak eredeti beosztás
ellátása mellett történhet. A megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy
havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése nem
szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik az egy
éves időkorlátozás alá.
(3)	Ha az állomány megbízott tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették,
részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az
eredeti illetményénél.
(4)	Ha az állomány megbízott tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a
megbízást, részére az illetményalap 25-100 %-ig terjedő megbízási díj jár. A szervezetszerű
függetlenített helyettesnek a parancsnoka, valamint a parancsnoknak a hiányzó beosztottja
helyettesítéséért díjazás nem fizethető. A helyettesítésért járó díjazás több személy
helyettesítése esetén sem haladhatja meg az illetményalap 100 %-át.”
6.	§
A Hjt. 62. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(1) A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]
„i) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott,
jogviszony megszűnését eredményező esetekben,”
7.	§
A Hjt. 88. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem
kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, a katonai ügyészségek szakállományáról,
valamint a 46. § (3) bekezdés a), és az f)-l) pontjában meghatározott szervezeteknél
3
szolgálatot teljesítőkről. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk
vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.”
8.	§
A Hjt. a következő 109/B. §-sal egészül ki:
„109/B. § (1) Az állomány tagja illetményét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével
-	az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
(2)	Az illetmény-megállapítás magában foglalja a szolgálati viszony létesítésekor,
valamint a szolgálati viszonynak az 50. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti módosításakor,
valamint új illetményelemre való jogosultság esetében az állomány tagja 106. § (1) bekezdés
szerinti illetményelemeinek megállapítását, a beosztási illetménynek a 108. § (3) bekezdése
szerinti magasabb összegben történő megállapítását, az illetménypótlékra való
jogosultságnak, illetőleg alsó-felső határral rendelkező pótlék esetében a pótlék összegének
megállapítását, felemelését, valamint kiegészítő illetményekre való jogosultság
megállapítását.
(3)	Ha az állomány tagja illetményének összegében a (2) bekezdéstől eltérő ok miatt
következik be változás, akkor - illetmény-megállapítás helyett - az illetményváltozásban
érintettek számára az állományilletékes katonai szervezet személyügyi szerve értesítést
készít.”
9.	§
A Hjt. a következő 113. §-sal egészül ki:
„113. § A NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra
települő többnemzeti katonai szervezetnél az állomány szolgálatot teljesítő tagja a
szervezetnél teljesített szolgálat időtartamára szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult,
melynek havi mértéke a beosztási illetmény 50 %-a.”
10.	§
(1)	A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„e) tűzszerész pótlék óránként 4,7-15 %;”
(2)	A Hjt. 114. §-a § (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban
foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes, tisztes délutáni, illetőleg
éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75 %, az éjszakai
műszakban pedig 1,0-1,5 %;”
4
11. §
A Hjt. 116. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A jogalap nélkül kifizetett, 106. § (1) bekezdése szerinti illetmény 60 napon belül
írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A
12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett
illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(4)	A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb
tartozásának továbbá a 106. § (1) bekezdése szerinti illetményen túl minden egyéb, jogalap
nélkül kifizetett pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy
fizetési meghagyással a 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.”
12. §
A Hjt. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell
fizetni, ha a fegyelmi- vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség
megállapítása nélkül szüntetik meg.”
13.	§
A Hjt. 138. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítést tisztre -
ezredes kivételével -, zászlósra, tiszthelyettesre a Honvéd Vezérkar főnöke, az ennél
alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az állományilletékes parancsnok szabhat ki.”
14.	§
A Hjt. 204. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a 117. § (1)
bekezdése szerint - illetmény helyett - csökkentett távolléti díjat kapott, a nyugdíjalapját a
csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.”
15.	§
A Hjt. a következő 210/A. §-sal egészül ki:
„210/A. § Az állomány olyan tagja, vagy a hivatásos állományból nyugállományba
helyezett olyan személy elhalálozása esetén, akinek a szolgálati nyugdíját a felső korhatár
elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, a 209. § (1) bekezdésében
meghatározott közeli hozzátartozói a teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a
hozzátartozói nyugellátásra.”
5
16. §
A Hjt. a következő 239/A. §-sal egészül ki:
„239/A. § (1) A sírhely földrajzi fekvése szerint illetékes hadkiegészítő parancsnok a
hősi halottá minősítettek sírjai esetében - a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a sírgondozási feladatokat a sírhely földrajzi fekvése szerinti
legközelebbi katonai szervezet parancsnoka, vagy az általa kijelölt, alárendeltségébe tartozó
parancsnok útján, annak tevékeny közreműködésével látja el.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti parancsnok köteles a hősi halottá minősítettek
sírhelyeinek állapotát folyamatosan ellenőrizni, állagának megóvásáról gondoskodni, ennek
érdekében a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat a területileg illetékes
hadkiegészítő parancsnokság részére haladéktalanul megtenni.”
17.	§
(1)	A Hjt. 287. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]
„b) a más szervhez történő vezénylésre (a vezénylésre vonatkozó megállapodás
megkötésének kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre
vonatkozó megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a Honvédségre és a más szerv közötti
együttműködés feladataira, a költségek viselésére) vonatkozó szabályokat, valamint”
(2)	A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:]
„e) az illetmény, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély, a jubileumi
jutalom, a külön juttatás, a szabadságmegváltás megállapításával, folyósításával, az
illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével,
valamint a toborzópénz visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az
illetménygazdálkodás rendjét;”
(3)	A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:]
„i) a külföldi szolgálattal, azon belül különösen a műveleti területen ellátott szolgálattal, a
különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők ellátásával, többletjuttatásaival (ellátmányával
és egyéb költségtérítéseivel), a külföldi munkavégzéssel, a fegyelmi eljárás rendjével
kapcsolatos szabályokat;”
(4)	A Hjt. 287. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
6
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel
együttes rendeletben szabályozza a Magyar Honvédségnél alkalmazandó védőoltásokra
vonatkozó szabályokat.”
18.	§
(1)	E törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „a törvény
hatálybalépését követő három hónapon belül” szövegrész, valamint a 287. § (2)
bekezdés a) pont aa) alpontja,
b)	a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 5. §-
ának (4)-(5) bekezdése,
c)	a Hft. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
d)	a Hft. 9. §-ának (3) bekezdése.
(3)	Ez a törvény 2009. március 1-jén a hatályát veszti.
19.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Hjt. 68. §-ának (1) bekezdésében a „szolgálati viszony megszűntekor”
szövegrész helyébe a „szolgálati viszony megszűnése napján” szöveg, a 123. §-ának
második mondatában a „111-112. §-okban” szövegrész helyébe a „111-113. §-okban”
szöveg, a 232. §-ának (2) bekezdésében a „nyugdíjasotthonban” szövegrész helyébe a
„személyes gondoskodást is nyújtó intézményben” szöveg,
b)	a Hft. 2. §-ának e) pontjában a „főtitkár” szövegrész helyébe az „igazgatási
feladatot ellátó szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: főtitkár)” szöveg, a 48. §-
ának (1) bekezdésében az „e)-g) pontja” szövegrész helyébe az „e)-g) pontja, valamint
a 96. § (3) bekezdése” szöveg lép.
20.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg „Az oktatók jogai és kötelezettségei”
alcímet megelőzően a Hft. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A más katonai szervezetnél beosztást betöltő és a katonai felsőoktatási
intézménynél megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat a katonai felsőoktatási
intézmény nemzetvédelmi és katonai alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációja során -
az Ftv. 83. §-ának (4) bekezdésétől eltérően - teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként
kell figyelembe venni.”
21.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 12. §-ának (1)-(2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
7
„(1) A szenátusi véleményezést követően a rektorhelyettest, a dékánt, a főtitkárt és
a gazdasági (fő)igazgatót határozott időre a miniszter bízza meg, illetve nevezi ki.
(2)	Rektorhelyettesi kinevezést vagy megbízást, dékáni kinevezést egyetemi tanár,
egyetemi docens, főiskolai tanár, dékán-helyettesi megbízást főiskolai docens is kaphat.”
22.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A Hjt. 41. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium ösztöndíjszerződést csak olyan személlyel köthet, aki
kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezik.”
23. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 31. §-ának (3) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
[(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíjszerződést, ha]
„c) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött
ösztöndíjszerződés alapján tanulmányokat folytató ösztöndíjas hallgató más állam
állampolgárságát megszerzi.”
8
INDOKOLÁS
A
Általános indokolás
A Javaslat tartalmi szempontból elsődlegesen a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.) módosításával az MH Pápa Bázisrepülőtéren - a NATO stratégiai
légiszállító képesség megteremtése érdekében, a NATO Airlift Management Organisation
(NAMO) alárendeltségében - felállítandó C-17-es szállítórepülő ezrednél történő
szolgálatteljesítés személyügyi és pénzügyi feltételeit kívánja megteremteni. Az állampolgári
jogok országgyűlési biztosának megkeresésére és az elmúlt időszak afganisztáni tűzszerész
haláleseteire figyelemmel a Javaslat kezdeményezi a tűzszerészpótlék megemelését, illetve a
hősi halottak sírjainak gondozása törvényi szabályozását.
A Javaslat tartalmaz továbbá olyan módosításokat is, amelyek az egyes rendelkezések
gyakorlati alkalmazása során felszínre került ellentmondásokat kívánják kiküszöbölni és
hatálybalépésük 2009. január 1-jével feltétlenül indokolt.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) jelen Javaslatot
képező módosítása - figyelembe véve egy koncepcionális felülvizsgálat lefolytatásának
indokoltságát is - a legsürgősebb változásokat tartalmazza.
A Javaslat elsődleges célja a katonai-rendvédelmi felsőoktatás sajátosságainak
érvényesítése mellett a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény működőképességének
biztosítása. Ennek az elvárásnak felel meg, hogy a Javaslat pontosítja a vezetők kinevezésére,
illetve megbízására vonatkozó szabályokat. A Hjt. hatályos rendelkezéseivel összhangban, a
katonai életpálya megkezdésének feltételeire tekintettel vezeti be a Javaslat a kizárólagos
magyar állampolgárság követelményét a katonai ösztöndíjas hallgatók vonatkozásában.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
(Hjt. 2. §-ának (28) bekezdéséhez)
A Javaslat a bejegyzett élettárssal egészíti ki a közeli hozzátartozó fogalmát
figyelemmel a 2009. január 1-jén hatályba lépő, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007.
évi CLXXXIV. törvényre. A módosítás eredményeképpen a bejegyzett élettárs a házastárssal
azonos elbírálás alá kerül.
A 2. és a 8. §-hoz
(Hjt. 7. §-ának (2) bekezdéséhez, 109/B. §-ához)
A Javaslat törvényi szinten szabályozza az állományilletékes parancsnok illetmény-
megállapítási jogkörét, illetve azt az esetet, amikor illetmény-megállapítás helyett az
illetmény változásáról az állományilletékes katonai szervezet személyügyi szerve az
illetményváltozásban érintett számára értesítést ad ki.
9
A 3. és a 9. §-hoz
(Hjt. 46. §-ának (1) bekezdéséhez, a 113. §-ához)
A Javaslat MH Pápa Bázisrepülőtéren felállítandó a Nehéz Légiszállító Ezrednél
történő szolgálatteljesítés személyügyi és pénzügyi feltételeit biztosítja.
A 4. és a 7. §-hoz
(Hjt. 47. §-ának (3) bekezdéséhez, a 88. §-ának (9) bekezdéséhez)
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a más szervnél teljesített szolgálat
megszüntetésére, illetve a minősítésre, a vezetői értékelésre és a teljesítményértékelésre
vonatkozó szabályokat pontosítja.
Az 5. §-hoz
(Hjt. 53. §-ának (1)-(4) bekezdéséhez)
A Javaslat az eredeti beosztás ellátása mellett lehetővé teszi a jogviszonyok közötti
helyettesítést azáltal, hogy az állomány arra alkalmas tagja átmenetileg nemcsak ideiglenesen
megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetve szolgálati beosztás ellátásában tartósan
akadályozott személy helyettesítésével bízható meg, hanem közszolgálati, illetve
közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott
személy ideiglenes helyettesítésével is. A Javaslat ugyanakkor nem irányul az üres
közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör katonák általi
betöltésének lehetővé tételére.
A hatályos szabályozás ezt nem teszi lehetővé, így a helyettesítő személy díjazását
sem, holott - különösen a civilesítéssel érintett intézményekben - a közszolgálati, illetve
közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör katona általi helyettesítésére, a
helyettesítés jogintézményének alkalmazására a folyamatos működés biztosítása érdekében
feltétlenül szükség van (pl. beiskolázási és gyermekszületéssel összefüggő helyettesítés
esetében).
A 6. §-hoz
(Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének i) pontjához)
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 25.
§-ának k) pontja 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének i)
pontját, amely kimondta, hogy a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettség
szándékos elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatban a valóságnak meg nem felelő adat, tény
szándékos közlése, vagy a személyes adatkezelésre vonatkozó felhatalmazás visszavonása
miatt az állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A Hjt. mindazonáltal több tárgykörben is jogkövetkezményt fűz a 2007. évi CLII.
törvénnyel hatályon kívül helyezett i) ponthoz, melyek az alábbiak:
-	tanulmányokhoz nyújtott támogatások megtérítésének kötelezettsége, ha az oktatási
intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg a szolgálati jogviszony
a 62. § (1) bekezdésének i) pontja alapján (Hjt. 66. §-ának (1) bekezdése);
10
-	a ruházati illetmény időarányos részét meghaladó összeg megtérítésének
kötelezettsége, ha a szolgálati viszony a 62. § (1) bekezdésének i) pontja alapján szűnt meg
(Hjt. 66. §-ának (4) bekezdése);
-	ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdésének i)
pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára
-	a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. (Hjt. 126/A. §-ának (6)
bekezdése);
-	nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati
nyugdíj annak, akinek a szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdésének i) pontja alapján szűnt
meg (Hjt. 203. §-ának (7) bekezdése);
-	szociális gondoskodás körébe tartozik az állomány és a nyugállomány tagja kivéve,
ha az utóbbi szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdésének i) pontja alapján szűnt meg (Hjt.
235. §-a);
-	a kegyeleti gondoskodásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a
nyugállomány tagjának szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdésének i) pontja alapján szűnt
meg (Hjt. 237. §-ának (7) bekezdése).
A jogkövetkezmények fenntartása továbbra is indokolt, ezért a Javaslat a törvény
erejénél fogva történő megszűnés eseteit kiegészíti a külön törvény szerint jogviszony
megszűnését eredményező esetekre történő hivatkozással.
A 10. §-hoz
(Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének e) és s) pontjához)
A Javaslat - az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megkeresésére is
figyelemmel - megemeli az állomány tagja tűzszerész pótlékának mértékét. Mindez
összhangban áll a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény 254. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 4,7-15
%-os mértékkel.
A Javaslat a fentieken túl az egészségügyi tisztesekkel egészíti ki a kórházakban, a
krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetekben délutáni, illetve éjszakai műszakpótlékra
jogosultak alanyi körét.
A 11. §-hoz
(Hjt. 116. §-ának (3)-(4) bekezdéséhez)
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja a jogalap nélkül
kifizetett illetmény, illetve egyéb pénzbeli juttatás visszakövetelésének szabályait.
A 12. §-hoz
(Hjt. 117. §-ának (2) bekezdéséhez)
A Javaslat a visszatartott illetmény visszafizetésének kötelezettségét írja elő, ha a
fegyelmi vagy büntetőeljárás nem a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapításával
zárul. A hatályos szabályozás a visszafizetést felmentéshez köti, így a módosítás kiterjesztő
irányú.
A 13. §-hoz
(Hjt. 138. §-ának (3) bekezdéséhez)
11
A Javaslat pontosítja a szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítés
kiszabására jogosult parancsnokokat.
A 14. és a 15. §-hoz
(Hjt. 204. §-ának (5) bekezdéséhez és a 210/A. §-ához)
A Javaslat alkotmányos követelményekre tekintettel törvényi szintre emeli a Magyar
Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és
baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti
járadékának részletes szabályairól szóló 8/2002. (II. 15.) HM rendelet 5. §-ának (3)
bekezdését és a 15. §-át.
Mindkét rendelkezés a joghátrányok halmozásának kizárására irányul:
-	a 204. § (5) bekezdés azáltal, hogy ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának
időszakában a 117. § (1) bekezdése szerint - illetmény helyett - csökkentett távolléti díjat
kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani,
-	a 210/A. § pedig az állomány tagjának elhalálozása esetén a 209. § (1) bekezdésben
meghatározott közeli hozzátartozóknak a teljes szolgálati nyugdíj alapján biztosítja a
hozzátartozói nyugellátást abban az esetben is, ha a szolgálati nyugdíjat a felső korhatár
elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították.
A 16. §-hoz
(Hjt. 239/A. §-ához)
A Javaslat a hősi halottak sírjainak folyamatos gondozása érdekében törvényi szinten
deklarálja, hogy a külön jogszabályban, azaz a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez
kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 4/2008. (II. 29.) HM rendeletben meghatározott
sírgondozási feladatokat a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnok a sírhely földrajzi
fekvése szerint legközelebbi katonai szervezet parancsnoka, vagy az által kijelölt,
alárendeltségébe tartozó parancsnok útján, annak tevékeny közreműködésével látja el.
A Javaslat a jogszabályi koherencia érdekében utal a temetőkről és a temetkezésről
szóló 1999. évi XLIII. törvényre (a továbbiakban: Ttv.), mert egyes - a Javaslattal is
szabályozni kívánt - sírhelyek a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban:
NEKB) döntése alapján nemzeti sírkert részévé válhatnak. A Ttv. 15. §-a (3) bekezdésének b)
pontja alapján ebben az esetben a NEKB feladata a rendelkezési jog gyakorlása a nemzeti
sírkertbe tartozó temetési helyek és kegyeleti emlékhelyek tekintetében. A Ttv. 22. §-ának (2)
bekezdése szerint a rendelkezési jog gyakorlása kiterjed a temetési helyre helyezhető
személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására is.
A 17. §-hoz
(Hjt. 287. §-a (1) bekezdésének b) pontjához, a (2) bekezdésének e) és i) pontjához, valamint
(4)	bekezdéséhez)
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja, illetve egészíti ki a
jogalkalmazói elvárásoknak és az alkotmányos követelményeknek megfelelően.
12
A 18. §-hoz
A Javaslat hatálybaléptető, valamint a deregulációs követelményeknek megfelelően
hatályon kívül helyező szabályokat tartalmaz.
A 19. §-hoz
A Javaslat a Hjt., és a Hft. technikai jellegű, kisebb szövegpontosító módosításait
tartalmazza.
A 20. §-hoz
(Hft. 7/A. §-ához)
A Javaslat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (a továbbiakban: ZMNE)
megbízási szerződéssel foglalkoztatott, egyidejűleg más katonai szervezetnél beosztást
betöltők tekintetében ír elő sajátos beszámítási szabályt a nemzetvédelmi és katonai képzési
terület egyes alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációs eljárása során.
A 21. §-hoz
(Hft. 12. §-ának (1)-(2) bekezdéséhez)
A Javaslat - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Ftv.) 27. §-ával és 96. §-ával összhangban - pontosítja a vezetők kinevezésére, illetve
megbízására vonatkozó szabályokat. E fogalmakat a Javaslat együttesen tartalmazza, mert
több tényezőtől függ annak meghatározása, hogy az adott beosztás tekintetében melyik
alkalmazására kerül sor.
A ZMNE-n - figyelemmel a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekre - vezetői
kinevezést katona, megbízást katona, illetve közalkalmazott egyaránt kaphat.
Katona kinevezésére akkor kerülhet sor, ha az adott beosztást a Hjt.-n alapuló
miniszteri rendeletek munkaköri jegyzékben szereplő önálló beosztásként nevesítik. E körbe
tartozik az igazgatási szervezeti egység vezetője, a dékáni beosztások, valamint két rektor-
helyettesi beosztás.
Rendszeresített beosztás hiányában (pl. dékán-helyettes) beosztásba történő kinevezés
helyett a katona vezetői megbízására kerül sor.
A közalkalmazottak tekintetében a Javaslat - az Ftv.-vel azonos módon - kizárólag a
vezetői megbízások alkalmazását támogatja.
A 22. és a 23. §-hoz
(Hft. 15.§-ának (3) bekezdéséhez, 31. §-ának (3) bekezdéséhez)
A Hjt. hatályos rendelkezései meghatározzák, hogy a Magyar Honvédséggel szolgálati
viszonyban csak olyan személy állhat, aki kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezik.
Figyelemmel arra, hogy a fenti feltételeknek meg nem felelő személlyel a későbbiekben
jogviszony nem létesíthető, a Javaslat az ösztöndíj szerződés megkötéséhez is hozzákapcsolja
a kizárólagos magyar állampolgárság követelményét. Amennyiben a hallgató a tanulmányok
folytatása során szerzi meg más állam állampolgárságát, akkor az ösztöndíj szerződés
egyoldalú felbontására kerül sor.
13