﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Éricezett: 2006 NOV 0 7.
T/6749. számú
törvényjavaslat
a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi.... törvény
a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
módosításáról
l-§
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a
továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1.	magyar bűnüldöző szerv: a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési és
bűnüldözési feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint
törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi
együttműködésre is felhatalmazott más szerv;
2.	bűnüldözés: a bűnüldöző szerveknek a törvény célja megvalósulását szolgáló, az
igazságügyi jogsegély körén kívül eső, nemzetközi együttműködés keretében folytatott
bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenysége;
3.	az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve: a nemzetbiztonsági feladatokat
ellátó szervek kivételével az Európai Unió tagállamának olyan hatósága, amely a nemzeti jog
alapján bűncselekmények felderítésére és megelőzésére jogosult;
4.	külföldi hatóság: az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve, valamint az
Európai Unió tagállamán kívül más külföldi államnak a bűnüldözésben való nemzetközi
kapcsolattartásra és együttműködésre feljogosított szerve;
5.	közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja: a Magyarország területén működő közös
bűnfelderítő-csoportnak a külföldi hatóságot képviselő tagja, illetve a más állam területén
működő közös bűnfelderítő-csoportnak a magyar bűnüldöző szervet képviselő magyar tagja;
6.	a bűnüldöző szervvel együttműködő személy: a bűnüldöző szerv részére titkos
együttműködés keretében információt szolgáltató személy;
7.	közös kapcsolattartási szolgálati hely: nemzetközi szerződéssel a szerződő felek
államhatárán létrehozott szolgálati hely, amely a nemzetközi szerződésben megjelölt szervek
közvetlen információcseréjét és kapcsolattartását szolgálja;
8.	titkos lehallgatás: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Rtv.) 69. § (1) bekezdés c) pontja szerint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési
rendszerek útján továbbított közlés tartalmának megismerése, illetőleg annak technikai
eszközzel történő rögzítése.”
2-§
A 2002. évi LIV. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel - az
Európai Unió tagállami végrehajtást igénylő jogi aktusa megléte esetén - e törvény
rendelkezései szerint működhet együtt.”
3.§
A 2002. évi LIV. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(1) Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere iránti
megkeresés kivételével az együttműködés iránti megkeresés nem teljesíthető és nem
terjeszthető elő, ha
a)	az a magyar jog szabályaival ellentétes,
b)	veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét, vagy
c)	politikai vagy katonai bűncselekményre vonatkozik.
(2)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, az együttműködés iránti megkeresés a
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében
terjeszthető elő, vagy teljesíthető.”
4.§
A 2002. évi LIV. törvény 8. §-a a következő b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi b)-j) pontok jelölése c)-k) pontra változik:
[Az együttműködés formái:]
,,b) az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere,”
5.§
A 2002. évi LIV. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és
felderítésének elősegítése érdekében az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével
történő információcsere során minden olyan személyes adatot továbbíthat az Európai Unió
tagállamának bűnüldöző szerve részére, amelyet bűnüldözési feladatai ellátásához kezel, vagy
amelyet e célból átvehet.
(2)	A magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével
történő információcsere során minden olyan információt, tényt vagy adatot közölhet, amely
nem minősül személyes adatnak.
(3)	Az Európai Unió tagállamai részére fenntartott adatbázisból származó, az
együttműködés keretében szolgáltatható adat kizárólag az Európai Unió erre jogosult
szervezeteinek, illetve tagállamai hatóságainak adható át.”
6.	§
A 2002. évi LIV. törvény a 16. §-át követően a következő alcímmel és 16/A-16/H. §-sal
egészül ki:
„Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere
16/A. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és
felderítésének elősegítése érdekében az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon
előterjesztett információcsere iránti megkereséssel fordulhat az Európai Unió tagállamának
bűnüldöző szervéhez.
2
(2)	Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a magyar
bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresés teljesítése végett az Európai Unió
tagállamának bűnüldöző szerve számára tizennégy napos határidőt határoz meg.
(3)	Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően, ha az
információcsere iránti megkeresés az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX.
törvény) 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik,
a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresés teljesítése végett
a)	hét napos,
b)	sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás
határidőt határozhat meg.
16/B. § (1) A magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző
szervének az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett megkeresésére a 2.
melléklet szerinti formanyomtatványon információt ad a bűncselekmény megelőzésének vagy
felderítésének elősegítése érdekében.
(2)	Az információcsere iránti megkeresést a megkeresésnek a magyar bűnüldöző
szervhez érkezésétől számított tizennégy napon belül kell teljesíteni.
(3)	Ha az információcsere iránti megkeresés a 2003. évi CXXX. törvény 1. számú
mellékletében meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért
információ a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban
megtalálható, a megkeresést - a magyar bűnüldöző szervhez érkezésétől számítva - hét napon
belül teljesíteni kell.
(4)	A (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, ha a megkeresés sürgős, azt a
—	magyar bűnüldöző szervhez érkezéstől számított nyolc órán belül teljesíteni kell.
(5)	Ha az (4) bekezdés szerinti információcsere iránti megkeresés teljesítése aránytalan
terhet jelent, azt a magyar bűnüldöző szerv legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről az
Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 2.
melléklet szerinti formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével indokolja.
(6)	Ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül az információcsere iránti
megkeresés nem teljesíthető, erről a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának
bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 2. melléklet szerinti
formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével indokolja.
(7)	Az információcsere iránti megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha
a)	a teljesítés
aa)	Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
ab)	folyamatban lévő nyomozást vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását,
illetve a természetes személyek biztonságát veszélyezteti, vagy
b)	a kért információ
ba)	jelentősége nyilvánvalóan nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve
a cél szempontjából lényegtelen, vagy
3
bb)	csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és e
hozzájárulás hiányzik.
(8)	Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információcsere iránti
megkeresése egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményre vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ
átadását.
16/C.§ (1) Ha a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut,
amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat a
2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények
valamelyike megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió
tagállama bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, erről a 16/B. § (1)
bekezdésében meghatározott megkeresés nélkül is tájékoztatást adhat.
(2) A magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén
sem adhat tájékoztatást az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének, ha az információ,
tény vagy adat átadása - erre irányuló megkeresés esetén - az 5. § (3) bekezdése, illetve a
16/B. § (7) bekezdés a) pontja vagy b) pontjának bb) alpontja alapján nem lenne teljesíthető.
16/D. § (1) Ha a magyar bűnüldöző szerv a 16/A. § alapján megszerzett információt a
büntetőeljárás során bizonyítékként kívánja felhasználni, be kell szereznie az Európai Unió
tagállama bűnüldöző szervének a beleegyezését. A beleegyezés - szükség esetén - igazságügyi
jogsegély keretében is beszerezhető.
(2) Nem kell beszerezni az (1) bekezdés szerinti beleegyezést, ha az Európai Unió
tagállamának bűnüldöző szerve az információcsere iránti megkeresés teljesítésekor
beleegyezését adta az információ bizonyítékként történő felhasználásába.
16/E. § Ha a 16/A. § szerinti információcsere iránti megkeresés az Európai Unióról
szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló,
1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek
kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
2006.	évi XIV. törvény mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére
vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresést megküldi a
Rendőrségnek az Európai Rendőrségi Hivatallal (a továbbiakban: EUROPOL) való
együttműködésért felelős szervezeti egységének is.
16/F. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből
származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és
azonosításának elősegítése érdekében az Európai Unió más tagállamának erre a feladatra
kijelölt közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságától közvetlenül tájékoztatást
kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.
(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett
tájékoztatás-kérésre a 16/A. § és a 16/D-16/E. §, az általa történő tájékoztatás-adásra a 16/B. §
és a 16/D-16/E. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1. mellékletben
meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a
megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi
személyekkel összefüggő ismert adatokat is, valamint utalni kell az együttműködés iránti
kérelemnek az (1) bekezdés szerinti céljára.
4
16/G. § (1) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan
információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a
birtokába jutott információ, tény vagy adat a bűncselekményből származó jövedelmek és
bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb vagyon felkutatásának és azonosíthatóságának
elősegítése érdekében az Európai Unió más tagállamának erre a feladatra kijelölt
közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságának a feladata ellátásához szükséges,
erről a 16/F. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.
(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság az (1) bekezdésben foglalt
feltételek fennállása esetén sem adhat tájékoztatást, ha az információ, tény vagy adat átadása -
erre irányuló kérelem esetén - az 5. § (3) bekezdése, illetve a 16/B. § (7) bekezdés a) pontja
vagy b) pontjának bb) alpontja alapján nem lenne teljesíthető.
16/H. § Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget
létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt,
a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló
jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok
végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban
részes más állammal történő információcserére a 16/A-16/E. § rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.”
7-§
A 2002. évi LIV. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A 16/H. §-ban foglalt kivétellel e törvény 14. § (2) bekezdésében, 16/A-16/G. §-
ában, 29. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá 31-33. §-ában meghatározott rendelkezéseket
kizárólag az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerveivel való együttműködés keretében
lehet alkalmazni.”
8.§
A 2002. évi LIV. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) E törvény - az a)-d) pont tekintetében a 2003. évi CXXX. törvénnyel együtt -
a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös
nyomozócsoportokról;
b)	a Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió
tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ
cseréjének leegyszerűsítéséről (e törvény 4. § (1) bekezdése, 11/A. §-a, 16/A-16/F. §-a, 1. és
2.	melléklete)',
c)	a Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-
visszaszerzési hivatali között, a bűncselekményből származó jövedelmek és
bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való
együttműködésről (e törvény 16/G-16/H. §-a)
d)	a Tanács 96/277/IB együttes fellépése (1996. április 22.), amelyet a Tanács az
Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el, az összekötő tisztviselőknek
5
az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő
cseréjére vonatkozó keretrendszerről;
e)	a Tanács 2000. november 30-i ajánlása az EUROPOL részéről a tagállamok által
felállított közös nyomozó csoportoknak nyújtandó segítségről (HL C 357., 2000.12.13., 7. o.).
(2)	E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a)	a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39-41, cikkei, továbbá 46-47. cikkei;
b)	az Európai Unió Tanácsának 2000. május 29-én kelt a tagállamok közötti,
büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény 6-7. cikkei, továbbá 12-
14.	cikkei;
c)	az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről szóló egyezménye 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;
d)	az Európai Unió 1997. december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti
kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (Nápoly II Egyezmény);
ej az Európai Unió az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének
2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve.”
9.§
A 2002. évi LIV. törvény az e törvény mellékleteit képező új 1-2. melléklettel egészül
ki, ezzel egyidejűleg a 2002. évi LIV. törvény mellékletének jelölése 3. mellékletre változik.
Záró rendelkezések
10.	§
(1)	Ez a törvény 2008. december 18-án lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon
hatályát veszti.
(2)	A 2002. évi LIV. törvény 23. § (1) bekezdésében az „Európai Rendőrségi Hivatal (a
továbbiakban: EUROPOL)” szövegrész helyébe az „EUROPOL” szöveg, valamint a 29. § (2)
bekezdésében a „melléklete” szövegrész helyébe a „3. melléklete” szöveg lép.
11.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részbeni megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió
tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ
cseréjének leegyszerűsítéséről (e törvény 4-5. §-a, 1. és 2. melléklete);
b)	a Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-
visszaszerzési hivatalai között, a bűncselekményből szármázó jövedelmek és
bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való
együttműködésről (e törvény 5. §-a).
6
1. melléklet a 2008. évi... törvényhez
„1. melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez
E törvény 16/A. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
INFORMÁCIÓCSERE A<Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATAROZAT SZERINT A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL
KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA
VONATKOZÓ KÉRELEM
Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB kcrethatírozal* sze-
rinti kérelmezésére szolgál.
—Adminisztratív Információ
- Kérelmező, hatóság (név, cím, telefon^ax^o-mall,
□ Erre az ögyre vonatkozóan ez az első kérelem				
□ A köretem az ugyanarra az ügyre vonatkozó elózó kérelmeket követ ,				
Eiözö kérelem / kérelmek			Válasz(ok)	
	Dátum	Hivatkozási szám (a . kérelmező tagáflamban)	Dátum ■>	Hivatkozás szám (a megkeresett tagállamban)
1.				
2.				
3. '		■ ;; ■' V.-		
4.				
		
□ ENU/Europol összeköti tisztviselő	□	Információért □	Végrehajtásért	
□ Interpol nemzeti központi iroda (NCB)	□	Információért □	Végrehajtásért	
a Slrene .	□	Információért □	Végrehajtásért	
□ Összekötő tisztviselő	□	Információért □	Végrehajtásért	
□ Egyéb (kéijQk, nevezze meg):	□	Információért □	Végrehajtásért	
	»>V. t.i jií .p í 11 rf.rnrj; i^v- r?' iri:	ap. t.rjt ^ A f j u
		
7
II — Határidők
Emlékeztető: A(z) 2006/960/1B kerethatározat 4. cikke szerinti határidők
A - A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
** ’ .
A kért információ vagy bűnüldözési operatív Információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető
adatbázisban található
-> Sürgősségi kérelem -> Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható
-> Nem sürgősségi kérelem -» Határidő: 1 hét (.
B - Egyéb esetek: határidő: 14 nap (..
Azon körülmények leírása, amelyek között a büncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak / azoknak időpontját, helyét és azon
személy bDncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy bűnüldözési operatív
információt kérik:
8
A—A(z) 2008/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása
□	A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntethető
ÉS
A.2. A bűncselekményiek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik I tartoznak:
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
Bűnszervezetben való részvétel
Terrorizmus
Emberkereskedelem
Gyermekek szexuális kizsákmányolása és
gyermekpomográfia
Kábítószerek és pszlchotróp anyagok tiltott
kereskedelme
Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott
kereskedelme
Korrupció
Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló, 1995. Július 26-i egyezmény értelmében az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat
is
Szervezett vagy fegyveres rablás
Kulturális Javak — ideértve a régiségeket és
műtárgyakat is — tiltott kereskedelme
Csalás
Zsarolás és védelmi pénz szedése
Termékhamisltás és szerzői jogbitorlás
Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való
kereskedés
Fizetőeszközök hamisítása
Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők
tiltott kereskedelme
□
□
□
□
□
□
□
□
a
□
□
□
□
□
Bűncselekményekből származó Jövedelmek tisztára
mosása
Pénzhamisítás, ideértve az euro hamisítását is
Számitógépes bűncselekmények
Környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve
a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett
növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és
tartózkodáshoz
Szándékos emberölés, súlyos testi sértés
Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
Emberrablás, személyi szabadság megsértése és
túszejtés
Rasszizmus és idegengyűlölet
Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
Lopott gépjárművek kereskedelme
Erőszakos közösülés
Gyújtogatás
A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó
bűncselekmények
Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
Szabotázs
A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik ->
Így s(z) 2006/960/1B kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős esetek)
alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében	_
B - A bűncselekmény(ek) nem tartozik t tartoznak az A pont hatálya alá.
Ez esetben, a bűncselekményiek) leírása:
□	a felhasználás engedélyezett
□	a felhasználás engedélyezett, de az információ szolgáltatójának említése nélkül
□	az információ szolgáltatójának felhatalmazása nélkül nem használható fel
□	a felhasználás nem engedélyezett
9
2.	melléklet a 2008. évi ... törvényhez
■ „2. melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez
E törvény 16/B. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATAROZAT SZERINT A MEGKERESETT TAGÁLLAM
Által kitöltendő formanyomtatvány az információ AtadAsa/késedelme/elutasítAsa esetén
E formanyomtatvány rendeltetése a kért információ és/vagy bűnüldözési operatív információ átadása, illetve a kérelmerí
hatóság tájékoztatása, amennyiben a rendes határidő betartása lehetetlen, amennyiben a kérelmet engedélyezés céljából be
kell nyújtani valamely Igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben az információ átadását elutasítják.
Ez a formanyomtatvány az eljárás folyamán többször használható (például ha a kérelmet először be kell nyújtani egy igaz-
ságügyi hatósághoz, majd a későbbiekben a kérelem végrehajtását el kell utasítani).
fif* telefon,-,, fax;- e-mail,“ j
iU'i
		_í L •vv ■ . . . ■ ■■■< . . ••• • ..........."j 'if « VT ■». '-''V •
A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik és a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállam bűnüldöző hatósága számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található	Sürgősségi kérelem	■* QSóra
	Nem sürgősségi kérelem	□ 1 hét
Egyéb esetben		□ 14 nap
TfT’ f ~*ln' ^ W	T-
1. Az átadott információ vagy bűnüldözési operatív infotmácíó felhasználása	'
□	kizárólag az infotmácíó megadásának alapjául szolgáló célra, vagy a közbiztonságot azonnal é* súlyosan fenyegető esemény
megakadályozására használható fel;
□	egyéb célokra való felhasználása is engedélyezett a következő feltételekre b figyelemmel (választható):
2. A forrás megbízhatósága : - □	megbízható ■ " □	tobbé-kevésbé megbízható □	nem megbízható □	nem megállapítható ' ; ’ /	
3. Az Információ vagy bűnüldözési operatív információ pontossága .	
□ bizonyos ..... ..............	
□ a forrástól származik	
P másodkézből való — megerősített	
□ másodkézből való — nem megerősített	
10
4.	A bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet eredményét, amelynek keretében az információcsere létrejött, jelenteni
kell az információt átadó hatóságnak
□	nem
□	igen
5.	Spontán információcsere esetében: okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív
információ segithet a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében,
megelőzésében vagy kivizsgálásában:
				
gplÉi	-öthaté re	izat4/clkke		aelül válaszadás nem tehetséges
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása a megadott határidőn belül nem lehetséges az alábbiakban szereplő
okok miatt
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadásának valószínű ideje:
□	1 nap □ 2 nap □ 3 nap
□	.... hét
□	1 hónap
□	Az igazságügyi hatóság engedélyének kérelmezése megtörténi
Az engedély megadásához / elutasításához vezető eljárás várhatóan (...) hetet vesz igénybe.
■> ELUTASITÁS'S^infonSác^^^®n'ütó^Ssli<Swáuvmfonnídö'jnegadása. - íVl . {. '* ^□nern'l^eteébesazatábbiakban.sMrébloökíokTnitái '	
A - A bírósági felülvizsgálathoz kapcsolódó ok, amely nem teszi lehetővé az információ átadását, vagy kölcsönös jogsegély igénybevételét teszi szükségessé	
	□ az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte az információhoz vagy a bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférést és annak cseréjét
	□ a kért információt vagy bűnüldözési operatív információt korábban kényszerítő intézkedések révén szerezték meg, és annak rendelkezésre bocsátása a nemzeti jog szerint nem engedélyezett
	□ az információ vagy bűnüldözési operatív információ
	•	nincs a bűnüldöző hatóságok birtokában; vagy •	nincs hatóságok vagy magánszervek birtokában olyan formában, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül elérhetővé teszi azokat ...........
□	B - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene ; vagy folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet sikerét, vagy egyének biztonságát veszélyeztetné, vagy nyilvánvalóan nem állna arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen lenne.
Az .A" vagy „B" pont választása esetén, amennyiben szükségesnek Ítéli, adjon további információt vagy indokot (...) az elutasftásra vonatkozóan (kitöltése nem kötelező):	
□	D - A megkeresett hatóság a kérelem végrehajtásának elutasítása mellett dönt, mivel a kérelem a következő, a megkeresett állam jogszabályai szerint egy év vagy annál rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményre vonatkozik (a bűncselekmény jellegének és jogi besorolásának megadása):
O	E - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ nem áll rendelkezésre
□	F - A kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt más tagállam vagy harmadik állam bocsátotta rendelkezésre, arra a specialitás elve vonatkozik, és az érintett állam nem járult hozzá annak átadásához.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unió tagállamaként bizonyos európai uniós jogi aktusok (pl. irányelv,
kerethatározat) nemzeti jogba történő átültetése a Magyar Köztársaság alapvető
kötelezettsége. A Tanács 2006. december 18-án elfogadta az Európai Unió tagállamainak
bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének
leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatot (a
továbbiakban: kerethatározat), amely a tagállami bűnüldöző hatóságok közötti hatékony és
kiszámítható időn belüli információcserére vonatkozó közös jogi keretet teremti meg.
Az Európai Unióról szóló Szerződés 34. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a
kerethatározatok az elérendő célokat illetően kötelezőek a tagállamokra, azonban a forma és
az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják. Erre tekintettel a kerethatározat
megfelelő rendelkezéseit át kell ültetni a magyar jogba. A Javaslat ebből a célból módosítja a
bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésről szóló 2002. évi LIV. törvényt (a
továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény), figyelembe véve a kerethatározat 11. cikkét, amely
szerint a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a
kerethatározat rendelkezéseinek 2008. december 19-ig megfeleljenek.
A kerethatározat mind a nyomozást megelőző szakban, mind a nyomozati szakban
keletkezett információk cseréjéről rendelkezik. Mivel a 2002. évi LIV. törvény kizárólag a
nyomozást megelőző szakra (a bűncselekmények megelőzése, felderítése) vonatkozóan
tartalmaz rendelkezéseket, ezért a Javaslat is csak a nyomozást megelőző szakkal
kapcsolatban szabályozza az információcserét. Előírja, hogy bármilyen típusú, a bűnüldöző
hatóságok által jogszerűen kezelt információ vagy adat esetében biztosítani kell a másik
tagállam bűnüldöző hatósága részére történő rendelkezésre bocsátást, és megadja, hogy az
információcserét milyen határidővel kell végrehajtani. A kerethatározat az információcsere
iránti megkeresések egységesítése érdekében két formanyomtatványt vezet be, egyet a
megkereső, illetve egyet a megkeresett tagállam számára. A kerethatározat rendelkezik a
spontán, azaz kérelem nélküli információcseréről, valamint az információcsere iránti kérelem
elutasításának indokairól is.
A Javaslat továbbá a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatali között, a bűncselekményből
származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és
azonosítása terén való együttműködésről szóló, 2007. december 6-i tanácsi 2007/845/IB
határozat (a továbbiakban: 2007/845/IB határozat) magyar jogba történő részbeni átültetését is
megvalósítja. A 2007/845/IB határozat 8. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamok biztosítják,
hogy 2008. december 18-ig a Határozat rendelkezéseivel összhangban teljes mértékben együtt
tudjanak működni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a kerethatározat 2. cikk a) pontjában foglaltak alapján kiegészíti a
2002. évi LIV. törvény 2. §-át egy új értelmező rendelkezéssel, amely a Javaslat által
beiktatott új 16/A-16/D. § vonatkozásában megadja az Európai Unió tagállama bűnüldöző
szervének a fogalmát. A módosítás érinti a 2002. évi LIV. törvény 2. § 3. pontját is, így a
kodifikációs-technikai előírásoknak megfelelően a Javaslat újraszabályozza a 2002. évi LIV.
törvény teljes 2. §-át.
12
A 2.§-hoz
A 2002. évi LIV. törvény 3. § (3) bekezdése azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy az
Európai Unió bűnügyi együttműködést szabályozó jogi aktusai közvetlenül alkalmazandóak,
azaz a magyar bűnüldöző szervek ezen aktusok alapján működhetnek együtt. Valójában ezen
uniós jogi aktusokat a tagállamok belső jogszabályaiba megfelelően át kell ültetni, amely
kötelezettségnek a 2002. évi LIV. törvény tesz eleget, a magyar jogalkalmazónak tehát e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kodifikációs szempontból nem támogatható a
hatályos jogszabály szerinti merev hivatkozás alkalmazása, tekintettel arra, hogy a hivatkozott
jogszabályhely módosulása a 2002. évi LIV. törvény automatikus módosítását is indukálná.
Ebből kifolyólag a Javaslat a fentieknek megfelelően pontosítja a 2002. évi LIV.
törvény 3. § (3) bekezdését.
A 3.§-hoz
A Javaslat 2. §-a a kerethatározat 10. cikkének rendelkezéseit alapul véve kizárja a
2002. évi LIV. törvényben foglalt általános megtagadási okokat, mivel azok szélesebb körben
tennék lehetővé az információcsere iránti megkeresések megtagadását. A kerethatározat
szerinti megtagadási okok a Javaslat 4. §-ában [új 16/B. § (7) és (8) bekezdés] találhatóak.
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a kiegészíti a 2002. évi LIV. törvény 8. §-át egy új együttműködési
formával, az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcserével. A
kerethatározat szerint az információcsere kizárólag (a 10. cikkben foglalt spontán
információcsere kivételével) kérelemre (azaz a magyar jogi terminológia szerint
megkeresésre) történhet. Mivel a 2002. évi LIV. törvény az információcsere kapcsán csak a
közvetlen információcserét szabályozza, ezért indokolt egy új együttműködési forma
bevezetése.
A 2002. évi LIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a törvény csak az abban
meghatározott együttműködési formákat szabályozó nemzetközi szerződés megléte esetén
alkalmazható. Ugyanezen § (3) bekezdése azonban ez alól kivételt enged, amikor kimondja,
hogy „magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel az Európai
Uniót létrehozó Szerződés 34. cikkének 2. bekezdésében meghatározott közös állásfoglalás,
kerethatározat vagy határozat alapján is együttműködhet.” Ebből kifolyólag nem okoz
problémát a törvény alkalmazhatóságában az, hogy ilyen együttműködési formát nemzetközi
szerződés nem tartalmaz, függetlenül attól, hogy a Javaslat 2. §-a módosítja a 2002. évi LIV.
törvény 3. § (3) bekezdését.
Az 5. §-hoz
A kerethatározat 2. cikk d) pontja alapján az Európai Unió tagállamának bűnüldöző
szervével történő információcsere esetében információnak minősül „bármilyen típusú, a
bűnüldöző hatóságoknál meglévő információ vagy adat”, továbbá „bármilyen típusú, a
közigazgatási vagy magánszerveknél meglévő információ vagy adat, amely a bűnüldöző
hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül hozzáférhető”.
Erre a definícióra figyelemmel a Javaslat nem határozza meg az átadható információk
vagy adatok pontos körét, hanem a 2002. évi LIV. törvénynek, a Javaslat 5. §-a által beiktatott
13
új 11/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy minden olyan személyes adatot továbbíthat a
magyar bűnüldöző szerv, amelyet bűnüldözési feladatai ellátásához jogszerűen kezel, vagy
amelyet e célból átvehet. A magyar bűnüldöző szerv továbbá minden olyan információt,
tényt, vagy adatot közöl az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével, amely nem
minősül személyes adatnak.
A Javaslat továbbá - érdemi módosítás nélkül - a Javaslat 5. §-a által beiktatott új 11/A.
§ (3) bekezdéseként szabályozza a 2002. évi LIV. törvény 43. § (2) bekezdésében foglaltakat,
mivel az abban található rendelkezések tartalmilag az új 11/A. § rendelkezéseihez tartoznak.
A 6. §-hoz
A kerethatározatban megfogalmazott rendelkezések elsődleges célja a
bűncselekményekre vonatkozó információkhoz való, kiszámítható időn belüli hozzáférés
biztosítása. A kerethatározat e céljának megvalósítása érdekében a Javaslat beiktatja a 2002.
évi LIV. törvénybe „Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő
információcsere” alcímet, valamint a 16/A-16/H. §-t. E rendelkezések megteremtik a magyar
bűnüldöző szerv és az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve közötti, megkeresésre
történő (illetve bizonyos esetben megkeresés nélküli) információcserének a lehetőségét.
A 2002. évi LIV. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően a magyar bűnüldöző szerv
megkeresését a külföldi hatósághoz a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a
továbbiakban: NEBEK) továbbítja, illetve a külföldi hatóság megkeresését a NEBEK fogadja.
Ebből következően az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő
információcsere esetében is a NEBEK lesz az a hatóság, amely a megkereséseket fogadja. A
2002. évi LIV. törvény 6. §-a alapján a NEBEK - főszabály szerint - a külföldi hatóságtól
érkező megkeresést haladéktalanul a végrehajtásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
magyar bűnüldöző szervhez továbbítja.
A NEBEK azonban - figyelemmel a kerethatározat által, bizonyos feltételek fennállása
esetén előírt rendkívül rövid határidőkre - közvetlenül is teljesítheti a megkereséseket az
Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvényben meghatározottak szerint [ld. a 2002. évi LIV. törvény 6. § (2) bekezdését].
A 16/A. § szabályozza azt az esetet, amikor a magyar bűnüldöző szerv kér információt
az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervétől. Ilyenkor a megkeresést a Javaslat által a
törvénybe iktatott 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell előteijeszteni, és ebben
egyértelműen meg kell jelölni a teljesítési határidőt is, amelyet a 16/A. § (2)-(3) bekezdése
határoz meg.
A 16/B. § azt az esetet szabályozza, amikor a magyar bűnüldöző szervhez
információcsere iránti megkeresés érkezik. Ebben az esetben az információt a Javaslat által a
törvénybe iktatott 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megadni, külön ügyelve a
teljesítési határidőkre, amelyeket a (2)-(5) bekezdések határoznak meg. A Javaslat
rendelkezik a megkeresés megtagadásának kötelező [16/B. § (7) bekezdés] és lehetséges
[16/B. § (8) bekezdés] okairól. A megkeresés teljesítésének megtagadásra abban az esetben
van lehetőség, ha ténybeli okok alapján feltételezhető, hogy a megtagadás oka fennáll.
A 16/C. § a kerethatározat 7. cikkének megfelelően szabályozza a megkeresés nélküli,
azaz spontán információcserét, továbbá szabályozza azt is, hogy nem alkalmazható a spontán
14
információcsere, ha az 5. § (3) bekezdése, illetve a 16/B. § (7) bekezdés a) pontja vagy b)
pontjának bb) alpontja alapján az információ átadása - erre irányuló megkeresés esetén -
egyébként nem lenne teljesíthető.
A 16/D. § a kerethatározat 1. cikk (4) bekezdésében foglaltakat ülteti át a magyar jogba,
és kimondja, hogy ha a magyar bűnüldöző szerv a megszerzett információt a büntetőeljárás
során bizonyítékként kívánja felhasználni, be kell szereznie az Európai Unió tagállama
bűnüldöző szervének a beleegyezését. Szükség esetén a beleegyezés igazságügyi jogsegély
keretében is beszerezhető. Ez alól a Javaslat egy esetben enged kivételt, ha az Európai Unió
tagállamának bűnüldöző szerve az információcsere iránti megkeresés teljesítésekor
beleegyezését adta az információ bizonyítékként történő felhasználásába.
A 16/E. § a kerethatározat 6. cikk (2) bekezdésére figyelemmel előírja, hogy ha az
információcsere iránti megkeresés az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol
Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XIV. törvény mellékletében meghatározott
bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere
iránti megkeresést megküldi a Rendőrségnek az Európai Rendőrségi Hivatallal való
együttműködésért felelős szervezeti egységének is, amely jelenleg a NEBEK Europol
Nemzeti Iroda [ld. a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes
feladat- és hatásköréről, valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi
Hivatal közötti nemzetközi együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet
2.	§ (1) bekezdés a) pontját].
A 2002. évi LIV. törvénynek a Javaslat által beiktatott új 16/F-16/G. §-a végzi el a
2007/845/IB határozat szabályainak hazai jogba történő átültetését. Ezek a rendelkezések
megteremtik a közvetlen tájékoztatás lehetőségét a meghatározott célból történő
tájékoztatáskérésnek és tájékoztatásadásnak abban az esetben, ha egyik oldalról a hazai
vagyon-visszaszerzési hivatal, másik oldalról - attól függően, hogy más tagállamok milyen
hatóságo(ka)t jelölnek ki erre a feladatra - egy tagállami közigazgatási, bűnüldözési, vagy
igazságügyi hatóság között kerül erre sor.
Mivel a 2007/845/IB határozat a kerethatározat által meghatározott eljárási szabályokra,
határidőkre és formanyomtatványokra épül, továbbá rendelkezései a kerethatározatra utalnak
vissza, ezért ezek alkalmazására utal az 16/F. § (2) bekezdése, azzal az eltéréssel, hogy a
Javaslat által a 2002. évi LIV. törvénybe iktatott új 1. mellékletben meghatározott
formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett
vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személyekkel összefüggő ismert
adatokat is, valamint utalni kell az együttműködés iránti kérelem céljára.
A 16/H. § - a kerethatározat (13) és (14) preambulumbekezdésének megfelelően -
kitexj eszti az új együttműködési forma alkalmazhatóságát azon schengeni államokra, amelyek
nem Európai uniós tagállamok (Izland, Norvégia, Svájc).
A 7. §-hoz
A 2002. évi LIV. törvény 43. §-a meghatározza a törvény azon rendelkezéseit,
amelyeket kizárólag az Európai Unió tagállamainak hatóságaival való együttműködés kapcsán
lehet alkalmazni. A Javaslat által beiktatott rendelkezéseket ebből kifolyólag indokolt itt is
megjeleníteni, figyelemmel a Javaslat által beiktatott új 16/H. §-ban foglaltakra is.
15
A 8. §-hoz
A 2002. évi LIV. törvény 52. §-a sorolja fel, hogy a törvény az Európai Unió mely
jogforrásainak rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tekintettel arra,
hogy a módosítással újabb uniós jogi aktusoknak való részbeni megfelelést biztosít a 2002.
évi LIV. törvény, szükségessé válik a rendelkezés teljes felülvizsgálata, és ismételten történő
megállapítása.
A 9. §-hoz
A Javaslat 9. §-a kiegészíti a 2002. évi LIV. törvényt 2 új melléklettel. A Javaslat által a
törvénybe iktatott új 1-2. mellékletek a kerethatározat A-B. mellékleteiben foglalt
formanyomtatványokat tartalmazzák, amelyeket a Javaslat 6. §-ában foglalt rendelkezések
(2002. évi LIV. törvény új 16/A-16/H. §-a) rendelnek kötelezően alkalmazni az
információcsere iránti megkeresések végrehajtása körében.
A 10. §-hoz
A Javaslat 10. §-a tartalmazza a záró rendelkezéseket. Figyelemmel a 2007/845/IB
határozatban foglalt átültetési határidőre, a Javaslat hatályba lépésének napjaként 2008.
december 18-a kerül megjelölésre. A Javaslat e §-a továbbá kodifikációs-techmkai
rendelkezéseket is tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a Javaslat a 2002. évi LIV. törvény
hatályos szövegéhez képest korábban bevezeti az Európai Rendőrségi Hivatal rövidítését,
illetve, hogy a 2002. évi LIV. törvény mellékletének számozását a Javaslat módosítja.
A 11. §-hoz
Ha a jogharmonizációt valamely jogszabály módosításával hajtják végre, akkor nem
csupán a módosított jogszabálynak, hanem a módosító jogszabálynak is jogharmonizációs
záradékot kell tartalmaznia. A Javaslat 11. §-a ebből kifolyólag a módosító jogszabály
vonatkozásában is tartalmazza a jogharmonizációs záradékot, mind a kerethatározat, mind a
2007/845/IB határozat vonatkozásában.
16