﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
OKSZÁooyűlés hivatala
Étiem; 2OO8NOVO7.
T/6750. számú
törvényjavaslat
az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad
áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés
alkalmazásáról
Előadó:
dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
2008. november
4
2008. évi... törvény
az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását
biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról
Az Országgyűlés az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésben, illetve az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglalt kötelezettségekkel összhangban, az
európai közösségi jog által nem harmonizált területeken az áruk szabad áramlásának
biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
E törvény alkalmazásában:
a)	áru: az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés)
28. cikkének hatálya alá eső dolog, így különösen minden olyan dolog, amelynek értéke
pénzben kifejezhető, és amely kereskedelmi forgalom tárgyát képezheti;
b)	kényszerítő követelmény, az EK-Szerződés 30. cikkében meghatározott közérdekű indok,
valamint az Európai Bíróság által az EK-Szerződés 28. és 30. cikke alkalmazásában ilyenként
elismert közérdek, így különösen a fogyasztók védelme, a környezetvédelem, az adóügyi
ellenőrzés hatékonyságának biztosítása, a kereskedelmi ügyletek tisztességességének
biztosítása, a sajtó sokszínűségének biztosítása, a kultúra védelme, a munkakörülmények
javítása;
c)	műszaki szabály, jogszabályban meghatározott, a 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti előírás.
2-§
(1)	Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak
megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak
megfelelően előállított árura a műszaki szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha az adott
államban irányadó előírások a műszaki szabály által érvényesíteni kívánt kényszerítő
követelmény érvényesülése tekintetében nem nyújtanak a műszaki szabállyal egyenértékű
védelmet.
(2)	Ha a védelem egyenértékűsége a műszaki szabálynak csak egy része tekintetében
állapítható meg, az árunak meg kell felelnie a fennmaradó műszaki szabálynak.
3-§
(1)	E törvény 2009. május 13-án lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását
biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi
XIV. törvény.
(3)	A (2) és (3) bekezdés 2009. május 14-én hatályát veszti.
4.§
E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:
2
a)	az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (28. és 30. cikk);
b)	az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az egyes
nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott
termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK
határozat hatályon kívül helyezéséről (2. és 6. cikk).
3
INDOKOLÁS
az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását
biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló
tö rvényj avaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Közösségek Bíróságának (a továbbiakban: Európai Bíróság) ítélkezési
gyakorlatából eredő kölcsönös elismerés elve a belső piacon belül az áruk szabad mozgását
biztosító egyik eszköz. A kölcsönös elismerés azokra a termékekre vonatkozik, amelyek nem
tartoznak a közösségi harmonizációs jogszabályok hatálya alá, illetve a termékek olyan
vonatkozásaira, amelyek e jogszabályok hatályán kívül esnek. Ezen elv értelmében egy
tagállam nem tilthatja meg a saját területén egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott
termékek értékesítését, még akkor sem, ha azokat a hazai termékek esetében betartandó
műszaki szabályoktól eltérő műszaki szabályoknak megfelelően gyártották. Az ezen elv alóli
egyedüli kivételt az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés)
30. cikkében meghatározott, vagy egyéb közérdeken alapuló, és az Európai Bíróság által
ilyenként elismert kényszerítő követelmények alapján igazolt és az elérni kívánt céllal arányos
korlátozások képezik.
A kölcsönös elismerés elve korábban az EK-Szerződés 28-30. cikkei alkalmazásában,
valamint az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatán keresztül jutott érvényesülésre. Azonban a
tagállamok - a Tanács állásfoglalása1, valamint a bizottsági közlemények2 ellenére - nem
alkalmazták megfelelően a kölcsönös elismerés elvét. Ezért az Európai Bizottság (a
továbbiakban: Bizottság) - a szolgáltatások szabad mozgásának területéhez hasonlóan -
másodlagos közösségi jogi aktus kibocsátását kezdeményezte, amelynek célja a kölcsönös
elismerés elve alkalmazásának hatékonyabbá és egységessé tétele. E kezdeményezés alapján,
több mint egy éves tanácsi előkészítő munka után, 2008. június 23-án került elfogadásra az
egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott
termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK
határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet).
1.	A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletről
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyrészt a kölcsönös elismerés
elvéhez kapcsolódó eljárási szabályokat állapít meg, az eljáró tagállami hatóság feladatává
téve annak bizonyítását, hogy valamely - egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott -
termék forgalomba hozatalát jogszerűen korlátozza vagy tiltja meg. Ezzel megfordul a
bizonyítási teher, a korábbi tagállami gyakorlatok szerint ugyanis eddig a gazdasági
szereplőnek kellett igazolnia, hogy terméke forgalmazása jogszerű, és a másik tagállamban az
1	- a Tanács 1999. október 28-i állásfoglalása a kölcsönös elismerésről (HL C 1412000. 5. 19., 5. o.)
2	- a Bizottság közleménye az Európai Bíróságnak a 120/78 sz. Cassis de Dijon ügyben 1979. február 20-án
hozott ítéletéből levonható következtetésekről (HL C 256., 1980. 3. 10., 0002-0003. o.)
-	a Bizottság közleménye a kölcsönös elismerés elvéről összefüggésben a Belső Piacról szóló Akcióterv
végrehajtásából eredő feladatokkal ('http://europa.eu.int/comm/intemal market/en/goods/mrcomm en.pdf)
-	a Bizottság értelmező közleménye a kölcsönös elismerés elvének gyakorlati alkalmazásáról (HL C 265., 2003.
4. 11., 2-15.0.)
4
adott termékre vonatkozó szabályok egyenértékű védelmet nyújtanak a hatóság tagállama
szabályaiban lefektetettekkel. A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet másrészt
létrehozza a termékinformációs kapcsolattartó pontok rendszerét.
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá a gazdasági
szereplőknek címzett olyan közigazgatási határozatok tartoznak, amelyeket valamely másik
tagállamban jogszerűen forgalmazott termék tekintetében egy, a rendelet értelmében vett
műszaki szabály alapján hoznak, és amelyek közvetlen vagy közvetett hatása a termék (vagy
terméktípus) forgalomba hozatalának megtiltása; a termék átalakítása vagy forgalomba
hozatala előtti további vizsgálata; vagy a termék forgalomból való kivonásának előírása. Nem
tartoznak a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá a nemzeti
bíróságok által hozott bírósági jellegű határozatok, a nyomozás vagy büntetőeljárás során a
végrehajtó szervek által hozott igazságszolgáltatási jellegű határozatok, valamint a
764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében felsorolt uniós jogi aktusok
alapján hozott intézkedések.
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a hatálya alá tartozó
határozatok meghozatala előtt a hatóság számára előírja a gazdasági szereplő tájékoztatását
határozathozatali szándékáról, lehetőséget biztosítva a gazdasági szereplőnek észrevételei
kifejtésére. Erre 20 munkanapos határidőt kell biztosítani. E határidő lejártát követő 20
munkanapon belül a hatóságnak meg kell hoznia - a megfelelően indokolt - határozatát, és
erről értesíteni kell az érintett gazdasági szereplőt. Ez utóbbi határidő az eset összetettségére
tekintettel további 20 munkanappal meghosszabbítható. Ha a hatóság gazdasági szereplő
észrevételeire tekintettel - vagy egyéb okból - mégsem hozza meg határozatát, erről
haladéktalanul értesítenie kell a gazdasági szereplőt. A 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet értelmében, amennyiben a hatóság a határozat meghozatalára megállapított 20
munkanapon belül nem értesíti a gazdasági szereplőt határozata meghozataláról, a terméket az
adott tagállamban jogszerűen forgalmazottnak kell tekinteni.
A termék forgalmazása ezen eljárás alatt csak kivételesen függeszthető fel
ideiglenesen abban az esetben, ha a termék (vagy terméktípus) rendes és ésszerűen
előrelátható használati feltételek mellett súlyos veszélyt jelent a felhasználók biztonságára és
egészségére nézve, vagy a termék forgalmazására valamely tagállamban közerkölcsi vagy
közbiztonsági indokokból általános tilalom vonatkozik.
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a fenti eljárási szabályok
megállapítása mellett rendelkezik a termékinformációs kapcsolattartó pontok létrehozásáról
is. Ennek értelmében a tagállamok kapcsolattartó pontokat jelölnek ki területükön, amelyek
feladata a gazdasági szereplők vagy más tagállam hatóságainak tájékoztatása (1) a valamely
konkrét terméktípusra vonatkozó műszaki szabályokról, (2) arról, hogy a terméktípusra
vonatkozik-e előzetes engedélyezési kötelezettség, (3) a kölcsönös elismerés elvéről, valamint
a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról, (4) a tagállam területén
található hatóságok elérhetőségi adatairól, valamint (5) a tagállam területén általánosan
rendelkezésre álló jogorvoslatokról. A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak e
kérdéskörök tekintetében 15 munkanapon belül kell válaszolniuk a felmerült kérésekre. E
kérdéskörök tekintetében a tájékoztatás ingyenes kell, hogy legyen, azért semmilyen díj nem
számítható fel.
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet e két fő újítás mellett
jelentéstételi kötelezettséget is előír a tagállamok számára. A tagállamoknak évente
tájékoztatniuk kell a Bizottságot a meghozni tervezett határozatokról szóló értesítésekről, a
5
tervezett, de aztán meg nem hozott határozatokról, valamint a meghozott határozatokról,
illetve az ezek által érintett termékekről. Ezen jelentéstételi kötelezettség felváltja az áruk
Közösségen belüli szabad mozgásának elvétől eltérő nemzeti intézkedésekre vonatkozó
információ cseréjét biztosító eljárás létrehozásáról szóló, 1995. december 13-i 3052/95/EK
európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott ellenőrző rendszert, ezért a 3052/95/EK
európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezésre kerül.
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Bizottság
összeállítja, közzéteszi és rendszeresen frissíti azon termékek nem kimerítő jellegű listáját,
amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizációs jogalkotás hatálya alá. A Bizottság ezt a
listát hozzáférhetővé teszi egy weboldalon.
A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2008. szeptember 2-án lépett
hatályba, rendelkezéseit 2009. május 13-tól kell alkalmazni.
2.	Az új törvény megalkotásának szükségességéről
A kölcsönös elismerés elvét a magyar jogrendszerben az Európai Közösséget
létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó
kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény (a továbbiakban: a törvény)
foglalta jogszabályba. A törvény deklarálta magát az elvet, valamint eljárási szabályokat
fektetett le a védelmi szintek egyenértékűsége megállapítására vonatkozóan. Tekintettel
azonban arra, hogy ezen eljárási szabályok a bizonyítási terhet a gazdasági szereplőre
hárították, és ez ellentétes a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által
meghatározott szabályokkal, a törvény vonatkozó rendelkezéseit deregulálni kell.
Az eljárási szabályok hatályon kívül helyezése mellett indokolt a törvény fogalom-
meghatározásainak felülvizsgálata, valamint a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet előírásaihoz való igazítása is.
Figyelemmel arra, hogy a törvény hatálybalépése óta a mellékletében felsorolt tizenöt
jogszabály közül nyolc hatályon kívül helyezésre került, egyet (a polgári célú pirotechnikai
tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendeletet) még 2009. május 13.
előtt felvált egy új jogszabály, egy pedig (a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a
tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény) időközben kiegészült egy kölcsönös elismerési
klauzulával, célszerűnek mutatkozik a törvény mellékletének hatályon kívül helyezése, és
helyette a - mellékletben szereplő - még hatályban maradt jogszabályok kiegészítése
kölcsönös elismerési klauzulával.
A melléklet hatályon kívül helyezése érinti a törvény 2. §-ában foglalt, általános
kölcsönös elismerési klauzulát is, mivel az a mellékletre utalva került megfogalmazásra. így
indokolt a 2. § általános érvényű átfogalmazása.
A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésére utalni szükséges a jogszabályban, ezért
a törvény jogharmonizációs záradékát ki kell egészíteni a 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletre való hivatkozással.
Tekintettel arra, hogy a fent jelzett módosítások gyakorlatilag a törvény minden §-át
érintik, egyszerű módosítás helyett a törvény újrakodifikálása indokolt.
Az új törvényjavaslat - a törvény szerkezetéhez igazodva - a szükséges fogalom-
meghatározások megadását követően általános jelleggel deklarálja a kölcsönös elismerés
elvét. Jóllehet az újonnan megalkotandó jogszabályokba főszabály szerint beillesztésre kerül a
6
kölcsönös elismerési klauzula, mégis indokolt az elv általános jellegű kimondása. Egyrészt az
Európai Unióhoz történt csatlakozást megelőzően a Kormány vállalta a kölcsönös elismerés
elvének jogszabályban való rögzítését. Másrészt - a legnagyobb jogalkotói körültekintés
mellett is - előfordulhat, hogy valamely új jogszabály nem tartalmaz speciális klauzulát. Ilyen
esetben a törvényjavaslat generális szabályai kerülnek alkalmazásra.
A törvényjavaslat - a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási
időpontjához igazodva - 2009. május 13-án lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg
indokolt hatályon kívül helyezni a jelenleg hatályos törvényt. A törvényjavaslatban — annak
záró rendelkezései között - utalni szükséges a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésére is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a a törvényjavaslat alkalmazása szempontjából szükséges
fogalom-meghatározásokról rendelkezik. A fogalmak meghatározására egyrészt a
jogbiztonság követelményének biztosítása, másrészt a normaszöveg átláthatósága,
értelmezhetősége miatt van szükség.
Az a) pont az „áru” fogalmát határozza meg. A definíció visszautal az EK-Szerződés
28.	cikkére, mivel maga a kölcsönös elismerés elve szorosan kapcsolódik a 28. cikkhez. Ebből
következik az is, hogy a magyar jogalkotó önálló áru-fogalmat nem alkothat, csak a 28. cikk
alkalmazására (s ezáltal az Európai Bíróság joggyakorlatára) utalva határozhatja meg a
törvényjavaslat tárgyi hatálya alá tartozó árukört. Ez magában hordja azt a lehetőséget is,
hogy az Európai Bíróság jogértelmezésének változása esetén változzon a törvényjavaslat
hatálya alá tartozó dolgok köre.
A b) pont a „kényszerítő követelmény” fogalmát adja meg. Ezzel kapcsolatban szintén
fontos kiemelni, hogy a definíció az Európai Bíróság joggyakorlatát veszi alapul, illetve
ahhoz igazodik, nyitva hagyva az esetleges változások lehetőségét. Kényszerítő követelmény
alatt azokat a jogilag védett érdekeket kell érteni, amelyek alapján az áru behozatala,
forgalomba hozatala, forgalmazása, használata korlátozható, illetve bizonyos előírásokhoz
köthető. A definícióban felsorolt védett jogi érdekeket az Európai Bíróság határozta meg az
EK-Szerződés 28. cikke alkalmazásához kapcsolódó joggyakorlata során. Utalni szükséges
ugyanakkor az EK-Szerződés 30. cikkében meghatározott közérdekű indokokra is. Egyrészt a
szabad árumozgás ezen indokokra tekintettel is korlátozható, másrészt a 764/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet is utal az EK-Szerződés 30. cikkére. Mivel azonban az
elsődleges közösségi jogi aktusok tartalma nem ismételhető meg nemzeti szabályozásban, a
kényszerítő követelmények példálózó felsorolása az EK-Szerződés 30. cikkében felsorolt
közérdekű indokokat nem tartalmazza.
A c) pont a „műszaki szabály” fogalmát határozza meg, a 764/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdésére való utalással, figyelemmel arra,
hogy a közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet előírásai tagállami jogszabályban nem
ismételhetők meg. Mivel a Magyar Köztársaságban a 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet szempontjából releváns műszaki szabály csak jogszabályban jelenhet meg, a
definíció erre is utal.
.	A 2. §-hoz
7
A törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdése tartalmazza magát a kölcsönös elismerési
klauzulát.
A kölcsönös elismerés elvéből következően a műszaki szabályok rendelkezései nem
jelenthetik az áruk szabad áramlásának korlátját. Ezt a törvényjavaslatban meghatározott
kölcsönös elismerési klauzula úgy éri el, hogy a műszaki szabályok rendelkezéseit csak akkor
rendeli alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban előállított
és/vagy forgalomba hozott, illetve az EGT-megállapodásban részes — az előzőektől eltérő -
államban előállított árura, ha az adott államban irányadó előírások a műszaki szabály által
érvényesíteni kívánt kényszerítő követelmény érvényesülése tekintetében nem nyújtanak a
műszaki szabállyal egyenértékű védelmet.
Az Európai Unió tagállamai mellett szükséges megjelölni a Törökországban előállított
és/vagy forgalomba hozott árukat, továbbá az EGT-megállapodásban részes, nem EU-
tagállam államban előállított árukat is, az alábbi indokok miatt.
A Törökországban előállított és/vagy forgalomba hozott áruk figyelembe vételét az
indokolja, hogy az EK-Törökország Társulási Tanácsnak a vámunió záró szakaszának
megvalósításáról szóló 1995. december 22-i 1/95 számú határozata 5-7. cikkei értelmében fel
kell számolni az Európai Unió és Törökország között minden vámjellegű intézkedést, továbbá
ugyanezen határozat 66. cikke szerint az 5-7. cikkeket az Európai Bíróság ítéleteivel
összhangban kell értelmezni. Ebből következően az Európai Bíróságnak az EK-Szerződés 28.
és 30. cikkei alkalmazása vonatkozásában kialakított elveit alkalmazni kell mind a
tagállamok, mind Törökország vonatkozásában. Mivel a kölcsönös elismerés elve ilyen
jogelvnek tekinthető, azt alkalmazni kell Törökország vonatkozásában is.
Az EGT-megállapodásban részes, nem EU-tagállam államok körébe Izland,
Liechtenstein és Norvégia tartozik. Ezek vonatkozásában azért csupán az ott előállított árukra
kell alkalmazni a kölcsönös elismerési klauzulát, mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodás 8. cikkének (2) bekezdése szerint a Megállapodás meghatározott cikkeit, így az
áruk szabad áramlása korlátait eltörlő 10-15. cikkeket is csak a Megállapodásban részes
államokból származó árukra lehet alkalmazni.- Ily módon az ott forgalomba hozott (de nem ott
előállított) árukra nem terjed ki a kölcsönös elismerés elve.
A 2. § (1) bekezdésében található kölcsönös elismerési klauzula generális jelleggel
került megfogalmazásra. A kölcsönös elismerési klauzula alkalmazási körének ily módon
történő kiteljesztését az indokolja, hogy a törvényjavaslat megalkotását követően is
elfogadásra kerülhetnek olyan jogszabályok, amelyek kapcsán indokolt lehet a kölcsönös
elismerés alkalmazása. Jóllehet ezen jogszabályokba főszabály szerint már beillesztésre kerül
egy speciális kölcsönös elismerési klauzula, mégis - a legnagyobb körültekintés mellett is -
előfordulhat, hogy valamely új jogszabályba nem kerül beépítésre a megfelelő klauzula.
Másrészt nem zárható ki az sem, hogy valamely korábbi jogszabályunk tekintetében is csak
utóbb derül fény arra, hogy az olyan sajátos típusú műszaki szabályt tartalmaz, melynek az
áruk szabad mozgására gyakorolt hatása korábban nem volt felismerhető, arra csak egy
konkrét ügy mutatott rá. Ezekben az esetekben szintén lehetőség lesz a kölcsönös elismerés
szabályának alkalmazására.
Az elismerés alkalmazása nem feltétel nélküli. Ahhoz, hogy az Európai Unió valamely
tagállamában vagy Törökországban előállított és/vagy forgalomba hozott, illetve az EGT-
megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban előállított árura ne kelljen
alkalmazni a műszaki szabályok rendelkezéseit, kettős feltételrendszer teljesítése szükséges.
Egyrészről az ilyen áru meg kell feleljen az előállítás, illetve a forgalomba hozatal
szerinti állam irányadó előírásainak. Ennek hiányában ugyanis nem lenne igazolható, hogy az
áru valóban biztosítja a hazai szabályozásban szereplővel egyenértékű védelmet. Az Európai
8
Unió tagállama, Törökország, illetve az EGT-megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő
-	állam "előírásai" kifejezés értelemszerűen felöleli a szabványokat is.
Másrészt szükséges az is, hogy az előállítás, illetve forgalomba hozatal helye szerinti
állam előírásai a hazai műszaki szabály által érvényesíteni kívánt kényszerítő követelmény
tekintetében valóban azonos védelmet nyújtsanak. A védelemnek tehát a hazai műszaki
szabályban foglalttal egyenértékűnek kell lennie. Az egyenértékűség hiányában nem lenne
igazolható a hazai műszaki szabály alkalmazása alóli kivétel.
További feltétel, hogy az ilyen jogszabályok ne harmonizált területre vonatkozzanak,
azaz olyan kérdéseket szabályozzanak, amelyek vonatkozásában nincs másodlagos közösségi
jogi aktus. Figyelemmel azonban a műszaki szabálynak a 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletben megadott definíciójára, e feltételnek a kölcsönös elismerési klauzulában
való explicit kimondása nem szükséges. A tekintetben, hogy melyik hazai jogszabály
tekinthető olyannak, amely a közösségi joggal való harmonizációt valósít meg, a jogszabályok
jogharmonizációs záradéka nyújt eligazítást. A részben harmonizált, részben nem harmonizált
jogszabályok esetében a kölcsönös elismerés elve csak a nem harmonizált rész tekintetében
alkalmazandó.
A kölcsönös elismerés elvét alkalmazni kell az ún. minimum-harmonizációt
megvalósító irányelvek esetében is. Ahol egy közösségi irányelv ún. minimum-harmonizációt
valósít meg, vagyis az irányelvben előírt minimum-követelményeknél a tagállamok szigorúbb
rendelkezéseket is elfogadhatnak, e szigorúbb követelmények nem harmonizált területnek
tekintendők. A magyar jogszabálynak az irányelvi minimumhoz képest többlet
követelményeket előíró rendelkezései tekintetében tehát helye van a kölcsönös elismerés elve
alkalmazásának.
A 2. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, ha a védelem egyenértékűsége csak a magyar
jogszabályban foglalt műszaki szabályok egy része tekintetében állapítható meg, a
fennmaradó műszaki szabályoknak meg kell felelnie az árunak. (Például egy áru
vonatkozásában a magyar műszaki szabályok egy része az áru biztonságosságát szolgálja,
másik részük környezetvédelmi szempontokat érvényesít. Ha a külföldi árura irányadó
külföldi előírások csak a biztonságosságra vonatkoznak, a magyar környezetvédelmi célú
műszaki szabályok az ilyen árura is alkalmazandók maradnak.)
A 3. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
előírásai 2009. május 13-tól alkalmazandók, a törvényjavaslatot is ekkor indokolt hatályba
léptetni.
A törvényjavaslat hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni a 2004.
évi XIV. törvényt.
Figyelemmel a deregulációra vonatkozó szabályokra, a hatályon kívül helyező
rendelkezéseket azok hatályosulását követően hatályon kívül kell helyezni.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat jogharmonizációs záradékában utalni kell az elvégzett jogközelítési
feladatra. A törvényjavaslat egyrészt az EK-Szerződés 28. és 30. cikkeihez kapcsolódó
kölcsönös elismerés elve tekintetében állapít meg szabályokat, így indokolt az EK-Szerződés
vonatkozó cikkeire való utalás. Másrészt a törvényjavaslat a 764/2008/EK európai parlamenti
9
és tanácsi 2. cikkéhez igazodva határozza meg a műszaki szabály fogalmát, valamint hatályon
kívüli helyezi a 2004. évi XIV. törvényt és annak a 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelettel ellentétes eljárási szabályait, így a 764/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet tekintetében is megvalósít jogharmonizációs feladatot. Erre szintén utalni
szükséges a törvényjavaslat jogharmonizációs záradékában. A záradékot a jogharmonizációs
célú jogalkotás módszertana szerint a jogszabály utolsó §-ában kell elhelyezni.
10