﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/6751. számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi ... törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1. §
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. számú
mellékletében az „Állami főiskolák” alcím „Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas” szövegrésze
hatályát veszti.
2.	§
Az Ftv. 1. számú mellékletében
a)	a „Nem állami főiskolák” alcím „Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged” szövegrésze
hatályát veszti;
b)	a „Nem állami főiskolák" alcím a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje
szerint kiegészül a „Gál Ferenc Hittudományi Főiskola, Szeged” szövegrésszel.
3.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 2009. február 1-jén hatályát veszti.
2
Általános indokolás
I.	A felsőoktatási intézmények létesítésének eljárását a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) határozza meg. A felsőoktatási
törvény rendelkezései szerint Magyarországon az a felsőoktatási intézmény kezdheti meg
működését, amelynek nyilvántartásba vétele megtörtént, a működés megkezdéséhez
szükséges engedélyt megkapta és az Országgyűlés döntött állami elismeréséről.
Az Oktatási Hivatal jár el első fokon a felsőoktatás működésével kapcsolatos hatósági
eljárásokban.
A felsőoktatási intézmény létesítésének két megkülönböztethető esete az új felsőoktatási
intézmény létrehozása és a már működő felsőoktatási intézmények átalakítása. A hatályos
szabályozás szerint a felsőoktatási intézmények átalakulása lehetséges egyesüléssel,
szétválással, kiválással, csatlakozással, valamint beolvadással.
A mellékelt törvénymódosítás értelmében már létező felsőoktatási intézmények átalakulására
beolvadással kerül sor:
-	a Szent István Egyetem, Budapest, és
-	a Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas
esetében.
A beolvadás eredményeként a Tessedik Sámuel Főiskola, mint felsőoktatási intézmény,
illetve költségvetési szerv jogutódlással megszűnik, és a Szent István Egyetem Szervezeti és
Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységként, annak részeként működik
tovább.
A felsőoktatási intézmények átalakulását a gazdasági tanácsok által delegált tagokból álló
előkészítő bizottság készíti elő. Beolvadás esetén nyilvántartásba vett, működési engedéllyel
rendelkező, államilag elismert intézmények átalakulása történik meg. A kizárólag szervezeti
keretek módosulásában megnyilvánuló változás során - szakértői vélemény bekérése nélkül
lefolytatott - nyilvántartásba vételi, működési engedélyezési eljárásra kerül sor.
Ha a beolvadó felsőoktatási intézmény attól a felsőoktatási intézménytől eltérő telephelyen
működik, amelybe beolvad, akkor a megszűnő felsőoktatási intézmény az új felsőoktatási
intézmény regionális központjaként működhet tovább.
A két intézmény kezdeményezése alapján, a két intézmény fenntartója, az oktatási és
kulturális miniszter, kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz. Az Oktatási Hivatal a
kérelmet megvizsgálta és kiadta a Szent István Egyetem nyilvántartásba vételéről és
működésének engedélyezéséről szóló módosított határozatát, továbbá kezdeményezte az
oktatási és kulturális miniszternél a jogelőd, Tessedik Sámuel Főiskola állami elismerésének
visszavonását.
A Szent István Egyetem és Tessedik Sámuel Főiskola is 2000. január 1-én jött létre a
felsőoktatási intézmények hálózat-átalakításának eredményeként. Mind a két felsőoktatási
intézményben több, a belső szervezetet érintő változás történt. A Szent István Egyetem
szenátusa 2008. szeptember 10-ei ülésén, a Tessedik Sámuel Főiskola 2008. szeptember 8-ai
ülésén kezdeményezte a két intézmény integrációját.
A szervezeti integráció következtében az egyetem a felsőoktatás meghatározó intézményévé
válik, különösen az agrárképzés és kutatás, vidékfejlesztés, élelmiszer-termelés és -biztonság
területén. A Szent István Egyetem a közép-magyarországi régió, a Tessedik Sámuel Főiskola
délkelet-magyarországi megyék hallgatóinak jelentkezését fogadja.
3
Az integrációval nő az egyetem stabilitása, erősödik tudományos potenciálja, hatása; bővül a
hallgatói-oktatói mobilitás, nagyobb lehetőség nyílik a többciklusú képzésben, a képzési
rendszeren belül az át- és továbblépésre, az alap- és továbbképzési feladatok egymásra
építésére, az oktatási szolgáltatások kiszélesítésére.
A karok között ésszerű munkamegosztás kialakításával az erőforrások hatékonyabban
kihasználhatók.
Az érintett felsőoktatási intézmények átalakítására beolvadással kerül sor. A megszűnő
Tessedik Sámuel Főiskola a Szent István Egyetem regionális központjaként működik tovább.
A Szent István Egyetemen közel 15 000, a Tessedik Sámuel Főiskolán közel 5 000 fő tanul. A
két intézmény oktatói létszáma több mint 900 fő, a karok száma 9. Az átalakuló egyetemen
agrár, gazdaságtudományok, bölcsészettudományi, műszaki, pedagógusképzés,
társadalomtudományi, természettudományi és orvos- és egészségtudományi képzési
területeken folyik képzés. Az alapképzési rendszer felfutásával párhuzamosan a mesterképzés
indítását is akkreditálták 18 szakon. A 2008/2009-es tanévre 560 fő nyert felvételt
mesterképzésre.
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és a szarvasi
Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, valamint a Gazdaság- és
Társadalomtudományi Kar, a békéscsabai Gazdasági Főiskolai Kar között több éves oktatási
és kutatási kapcsolat alakult ki, amelyek elsősorban a közös pályázatokban és egymás
képzéseiben való részvételben nyilvánultak meg.
Mindkét intézményre jellemző, hogy bizonyos területeken kapacitás felesleg, más területeken
kapacitás hiány mutatkozik. Integráció esetén lehetővé válik a képzési kínálatnak a
kapacitásokhoz történő közelítése, illetve a kapacitások átcsoportosítása.
A Tessedik Sámuel Főiskola jövőjét tervezve, az elmúlt 1-2 évben nyilvánvalóvá vált, hogy a
főiskolai rendszer egyre kevésbé képes megfelelni a bolognai folyamat egyetemeknek
kedvezőbbé, egységessé váló követelményeinek.
A vidéki felsőoktatás szinte minden intézményében megindult az átalakulási folyamat,
ugyanakkor intézményenként, karonként és szakonként különböző intenzitással halad előre.
A Tessedik Sámuel Főiskola a jelenlegi hallgatói létszám három-négyszeresére is
fogadóképes lenne, de amennyiben a főiskola nem képes a demográfiai okok és a képzési
szerkezet változásából adódó létszámcsökkenést megállítani, akkor 2009-ben még talán
erőteljes takarékossági intézkedésekkel egyensúlyban tartható a költségvetése, de már 2010-re
finanszírozhatatlan hiánnyal fog küszködni.
Magyarország egyik legtöbb versenyhátrányt felhalmozott területe Békés megye, és a térség
nem tud lépést tartani az ország gazdasági növekedési ütemével. Országos és régión belüli
összehasonlításban a folyamatos leszakadás jellemzi.
A felsőoktatás hatékony eszköze lehet Magyarország egyik leszakadóban lévő térsége
felzárkóztatásának, ha képes megragadni azt a történelmi pillanatot és esélyt, hogy a
szolgáltatások, képzések területén - versenyképességben - irányt mutasson, elindítva és
fenntartva egy új fejlesztési, felzárkóztatási folyamatot, amely lényegesen nyitottabb,
rugalmasabb, befogadóbb, mint a korábbi felsőoktatási közeg.
A Tessedik Sámuel Főiskola karainak és fakultásának elemi érdeke, hogy komoly szerepe
legyen a térség felzárkóztatásában, továbbfejlesztésében, ahol nagy mértékű a
munkanélküliség, magas arányú a fiatalok és a magasabban képzettek elvándorlása, és a
térségi vállalkozások munkahely-teremtő, profittermelő és külső tőkevonzó képessége pedig
alacsony.
A Tessedik Sámuel Főiskola szakmai szellemi bázisa az integráció következtében jelentősen
kibővül és kötődik a régióhoz, mindezek következtében nem csak a képzési kínálat bővülhet,
de az intézmény erőteljesen meg fog jelenni a K+F+I tevékenységben is.
4
A Szent István Egyetem mesterszak kínálata egyre bővül. E szakok merítési bázisa az
integrációval jelentősen nő. Lehetővé válik a mesterszakok indítása a Tessedik Sámuel
Egyetemi Központban is. Hasonló profilú karok közötti munkamegosztás kialakításával
növelhető a szinergia, és az erőforrások hatékonyabban használhatók ki.
Az intézmény-átalakítás a humánerőforrás esetében - a legfontosabb minősített oktatók
kategóriában, kapacitás tekintetében - azonnali bővülést jelent. Fejleszthetővé válik, és
rendkívüli mértékben növeli a Tessedik Sámuel Főiskola jelenlegi szervezeti egységeinek
minősített oktató megtartási és vonzási képességét is.
Az integrációt követően a Szent István Egyetem az ország egyik legnagyobb, meghatározó
intézményévé válik a vidékfejlesztés, élelmiszertermelés- és biztonság, az agrárképzés és
kutatás területén.
A képzési helyszínek száma jelentősen növekszik, az egyetem három régióban is rendelkezni
fog képzési helyszínekkel. A Szent István Egyetemnek korábban is jelentős beiskolázási
területe volt Békés megye, valamint a régió. Az integrációval ennek multiplikátor hatása
érvényesülhet.
A Szent István Egyetem műszaki képzéséhez jelentős bázist jelenthet a Békéscsabán működő
nyolc műszaki szakközépiskola, valamint a Területi Integrált Szakképzési Központ, ami újabb
lehetőséget nyit a felsőfokú szakképzés fejlesztéséhez.
Különös lehetőség a határon túli magyarok és egyéb nemzetiségű fiatalok képzése, a Tessedik
Sámuel Egyetemi Központ földrajzi elhelyezkedése, valamint az egyesülő intézmények
hagyománya következtében.
Az integrációval az új intézmény stabilitása erősödik, az integrált egyetem helyi és országos
érdekérvényesítő képessége nő. A hazai és az európai versenyhelyzetben csak az a
felsőoktatási intézmény tud hosszú távon fejlődni, amelyik képzésében, kutatási
eredményeiben - a minőséget szolgálva - a bővülő képzési kínálattal, nagy beiskolázási
lefedettséggel rendelkezik, és mind nagyobb tudományos erőforrást tud koncentrálni.
A beolvadással létrejövő intézmény belső átalakulásának első szakaszában, a meglévő
struktúrák közötti együttműködéssel, indítható el a szervezetfejlesztés, amelyben a
többciklusú képzés szerkezeti tagoltsága alapján alakul ki új munkamegosztás az agrárképzési
profilban. A pedagógusképzés a regionális és kistérségi alap- és továbbképzési feladatokkal
stabilizálható, míg a gazdasági képzésben a határon átnyúló együttműködések, illetőleg az
egészségügyi képzésben a képzés magyarországi és dél-alföldi régiót kiszolgáló
képzésfejlesztés jelentheti a kitörési pontot, a képzési szerkezet átalakítását, a
párhuzamosságok felszámolását, a racionálisabb, adott feladathoz igazodó szervezeti struktúra
kialakítását és működtetését.
A Szent István Egyetem kari keretgazdálkodásai rendjébe illeszkedik majd az alszámlával
rendelkező részjogkörű egységként működő Tessedik Sámuel Egyetemi Központ. Az
egységes egyetemi gazdálkodási és pénzügyi rendszerben a több telephelyen működő
tangazdaságok, tanüzemek és kutató, fejlesztő szervezeti egységek között új
feladatmegosztással, valamint több régióban és kistérségben egyidejűleg jelenlevő szolgáltató,
és szaktanácsadó tevékenységgel teremthetők meg a gazdaságos működés feltételei.
II.	A Szegedi Hittudományi Főiskola a kiemelkedő hittudós, Gál Ferenc professzor úr nevét
veszi fel. Ezért a felsőoktatási törvény mellékletében - az intézmény bejegyzett adataiban
bekövetkezett változások, jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő
módosításával - az egyetem elnevezését módosítani kell.
5
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Szent István Egyetem és a Tessedik Sámuel Főiskola átalakulása beolvadással jön létre,
amely eredményeként a Tessedik Sámuel Főiskola mint intézmény megszűnik.
A 2. §-hoz
A Szegedi Hittudományi Főiskola a kiemelkedő hittudós dr. Gál Ferenc professzor úr nevét
veszi fel.
6