﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/ 6754. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős
adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem-
és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó: Dr.Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. november
2008. évi
törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős
adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem-
és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény
kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az
Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008.
április 17. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. §.
Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÉS AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL ÉS
AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL
A JÖVEDELEM- ÉS A VAGYONADÓK TERÜLETÉN
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya attól az óhajtól
vezérelve, hogy Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, és azzal a
szándékkal, hogy előmozdítsák a gazdasági együttműködést a két ország között,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
1.	Cikk
Személyi hatály
Az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő
Államban belföldi illetőségűek.
2
2. Cikk
Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók
1.	Az Egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik
Szerződő Állam, vagy annak közigazgatási területi alegységei vagy helyi hatóságai vetnek ki,
a beszedés módjára való tekintet nélkül.
2.	Jövedelem- és vagyonadóknak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes
jövedelem vagy teljes vagyon, illetve a jövedelem- vagy vagyon részei után vetnek ki,
beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, a
vállalkozások által fizetett bérek és fizetések teljes összege utáni adókat, valamint a tőke
értéknövekedésének adóját.
3.	Azok a jelenleg létező adók, amelyekre az Egyezmény különösen kiterjed:
(a)	Magyarország esetében:
(i)	a személyi jövedelemadó;
(ii)	a társasági adó;
(iii)	az osztalékadó;
(iv)	a különadó;
(v)	a telekadó;
(vi)	az építményadó
(a továbbiakban: „magyar adó”);
(b)	az Üzbég Köztársaság esetében:
(i)	a jogi személyek jövedelem- (nyereség-) adója;
(ii)	a természetes személyek jövedelemadója;
(iii)	a vagyonadó
(a továbbiakban: „üzbég adó”).
4.	Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is,
amelyet az Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett vezetnek
be. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó
adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.
3.	Cikk
Általános meghatározások
1.	Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:
(a)	a „Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot és földrajzi értelemben
használva a Magyar Köztársaság területét jelenti;
3
(b)	az „Üzbegisztán” kifejezés az Üzbég Köztársaságot jelenti, és földrajzi értelemben
használva magában foglalja területét, fennhatósága alá tartozó vizeit és légterét, amely felett
az Üzbég Köztársaság gyakorolhatja szuverén jogait és joghatóságát, beleértve az altalaj és a
természeti erőforrások használatára vonatkozó jogokat, összhangban a nemzetközi joggal és
az Üzbég Köztársaság törvényeivel;
(c)	az „egyik Szerződő Állam”, a „Szerződő Államok egyike” és a „másik Szerződő
Állam” kifejezés Magyarországot vagy Üzbegisztánt jelenti a szövegösszefüggésnek
megfelelően;
(d)	a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és
bármely más személyi egyesülést;
(e)	a „társaság” kifejezés jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyokat jelent, amelyek
az adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendők;
(f)	az „egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam vállalkozása”
kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, illetve a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentik;
(g)	a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerződő Állam vállalkozása által
üzemeltetett hajó, légi jármű, vasúti vagy közúti szállító jármű igénybevételével végzett
bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajót, a légi járművet, a vasúti vagy a közúti szállító
járművet kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között üzemeltetik;
(h)	az „illetékes hatóság” kifejezés a következőt jelenti:
(i)	Magyarország esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott
képviselőjét;
(ii)	az Üzbég Köztársaság esetében az Állami Adóbizottságot vagy annak
meghatalmazott képviselőjét;
(i)	az „állampolgár” kifejezés a következőt jelenti:
(i)	minden olyan természetes személyt, aki az egyik Szerződő Állam
állampolgárságával rendelkezik,
(ii)	minden olyan jogi személyt, személyegyesítő társaságot, egyesülést
vagy egyéb olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását az egyik Szerződő
Államban hatályos jogszabályokból nyeri.
2.	Az Egyezménynek az egyik Szerződő Állam által bármely időpontban történő
alkalmazásakor az Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek -
amennyiben a szövegösszefüggés mást nem kíván - olyan jelentésük van, mint amit ennek az
államnak a jogszabályaiban abban az időpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan,
amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer; ennek az államnak az adó jogszabályaiban foglalt
meghatározások az irányadók ennek az államnak az egyéb jogszabályaiban foglalt
meghatározásokkal szemben. Ennek az államnak az adójoga szerinti fogalom-meghatározása
elsőbbséget élvez az ilyen kifejezésnek ezen állam más jogágaiban lévő jelentéssel szemben.
4
4.	Cikk
Belföldi illetőségű személy
1.	Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy”
kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint
lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv
alapján adóköteles, beleértve az államot és annak bármely közigazgatási területi alegységeit
vagy helyi hatóságát. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket,
akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban lévő forrásokból származó jövedelem
vagy vagyon alapján adókötelesek.
2.	Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét
Szerződő Államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:
(a)	csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó
lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak
abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági
kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
(b)	amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a
központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az
államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
(c)	amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben
sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
(d)	amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő
Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
3.	Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy
mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, csak abban az államban tekintendő belföldi
illetőségűnek, amelyben bejegyzésre került.
5.	Cikk
Telephely
1.	Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent,
amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.
2.	A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
(a)	az üzletvezetés helyét;
(b)	a fióktelepet;
(c)	az irodát;
5
(d)	a gyártelepet;
(e)	a műhelyt, és
(f)	a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kiaknázására
szolgáló bármely más telepet.
3.	A "telephely" kifejezés magában foglalja továbbá:
(a)	az építési területet vagy az építkezési vagy beszerelési munkálatot vagy az ezekkel
kapcsolatos felügyeleti tevékenységet, de csak akkor képez telephelyet, ha tizenkét hónapnál
tovább tart,
(b)	szolgáltatásoknak az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a vállalkozás által e
célra foglalkoztatott alkalmazottak vagy más személyzet révén történő nyújtását, beleértve a
tanácsadási és üzletvezetési szolgáltatásokat, de csak akkor, ha az ilyen jellegű tevékenységek
a másik Szerződő Állam területén bármely 12 hónapos időszakban egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen 6 hónapnál hosszabb időszakban folynak.
4.	E cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem minősül „telephelynek”:
(a)	létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása
vagy kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára;
(b)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás vagy
kiállítás vagy kiszolgáltatás céljára;
(c)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy
azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;
(d)	állandó üzleti hely fenntartása, kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére
javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek;
(e)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére
bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
(f)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az a)-e) pontokban
említett tevékenységek valamilyen kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti
helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő
jellegű.
5.	Az e cikk 1. és 2. bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függetlenül, az egyik Szerződő
Államban a másik Szerződő Állam vállalkozása számára tevékenységet kifejtő személy -
kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezése alkalmazandó - az elsőként
említett államban a vállalkozás telephelyének tekintendő, ha
(a)	a személynek az elsőként említett államban meghatalmazása van arra, amellyel ott
rendszeresen él, hogy az ilyen vállalkozás javára vagy nevében szerződéseket kössön, vagy
6
(b) a személy az elsőként említett államban a vállalkozás javaiból vagy áruiból
készletet tart fenn, amelyből rendszeresen elad javakat vagy árukat az ilyen vállalkozás javára
vagy nevében,
kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett tevékenységekre
korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, az említett
bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé.
6.	E cikk előző rendelkezéseitől függetlenül az egyik Szerződő Állam biztosító társasága, a
viszontbiztosítás kivételével, úgy tekintendő, mint amelynek a másik Szerződő Államban
telephelye van, ha e másik Szerződő Állam területén biztosítási díjat szed vagy ottani
kockázatokra nyújt biztosítást egy személyen keresztül, kivéve a független képviselőt, akire
a 7. bekezdés alkalmazandó.
7.	Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerződő Államban
telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az államban alkusz, bizományos
vagy más független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti
tevékenységük keretében járnak el.
8.	Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot
ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján,
akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.
6.	Cikk
Ingatlan vagyonból származó jövedelem
1.	Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik
Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezőgazdaságból és az
erdőgazdálkodásból származó jövedelmet), megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerződő Államnak
jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden
esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, a
mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használt berendezéseket és az állatállományt,
azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek
alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, források
és más természeti erőforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó
változó vagy állandó térítésekhez való jogot; hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan
vagyonnak.
3.	Az 1. bekezdés rendelkezései ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy
hasznosításának minden más formájából származó jövedelemre is alkalmazandók.
4.	Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó
jövedelemre, továbbá a szabad foglalkozás végzéséhez használt ingatlanból származó
jövedelemre is alkalmazandók.
7
7.	Cikk
Vállalkozási nyereség
1.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban
adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján
üzleti tevékenységet fejt ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet,
a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen
mértékben az ennek a telephelynek tudható be.
2.	A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása a
másik Szerződő Államban egy ott lévő telephelye útján üzleti tevékenységet fejt ki, akkor
mindkét Szerződő Államban azt a nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet
akkor érhetne el, ha önálló és elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet
végezne azonos vagy hasonló feltételek mellett, és teljesen függetlenként tartana fenn üzleti
kapcsolatot azzal a vállalkozással, amelynek telephelye.
3.	A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült
költségek, beleértve az így felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket,
függetlenül attól, hogy abban az államban merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy
máshol.
Nem megengedett a telephely számára a fő telephelynek vagy bármely más belföldi illetőségű
telephelyének szabadalmak vagy más jogok használatáért jogdíjként, illetékként vagy más
hasonló fizetésként, vagy meghatározott, nyújtott szolgáltatásokért vagy a menedzsmentért
jutalékfizetésként, vagy a telephely részére kölcsönzött összeg után kamatfizetésként fizetett
összeg levonása.
4.	Amennyiben az egyik Szerződő Államban a telephelynek betudható nyereséget a
vállalkozás teljes nyereségének a különböző részegységek közötti arányos megosztása alapján
szokták megállapítani, úgy a 2. bekezdés nem zárja ki, hogy ez a Szerződő Állam a
megadóztatandó nyereséget a szokásos arányos megosztás alapján állapítsa meg; az
alkalmazott arányos megosztási módszernek azonban olyannak kell lennie, hogy az eredmény
összhangban legyen az e cikkben foglalt elvekkel.
5.	Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert ez a telephely a vállalkozásnak
javakat vagy árukat vásárol.
6.	Az előző bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évről évre
azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezőjére.
7.	Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen
Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk
rendelkezései nem érintik.
8
8.	Cikk
Nemzetközi szállítás
1.	Az a nyereség, amelyet az egyik Szerződő Állam vállalkozása hajók, légi járművek, vasúti
vagy közúti szállító járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerez, csak
ebben a Szerződő Államban adóztatható.
2.	Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések az alábbiakra is alkalmazandók:
(a)	nemzetközi fogalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármű személyzet nélkül
történő bérletéből származó esetleges nyereség;
(b)	konténerek (beleértve a konténerek szállítására szolgáló utánfutókat és más
felszerelést) használatából, karbantartásából vagy bérletéből származó nyereség, ha az ilyen
nyereség kiegészítő vagy esetleges annak a nyereségnek a tekintetében, amelyre az 1.
bekezdést alkalmazni kell.
3.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek
valamely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való
részvételből származnak.
9.	Cikk
Kapcsolt vállalkozások
1.	Amennyiben
(a)	az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik
Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik,
vagy
(b)	ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam
vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében
vagy tőkéjében részesednek,
és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi
kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek
eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a
nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt
nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően
megadóztatható.
2.	Ha az egyik Szerződő Állam ezen állam valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan
nyereséget számít hozzá - és adóztat meg ennek megfelelően -, amelyet a másik Szerződő
Állam vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik államban, és az így hozzászámított
nyereség olyan nyereség, amelyet az elsőként említett állam vállalkozása ért volna el, ha a két
vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független
vállalkozások egymással megállapodnának, úgy ez a másik állam megfelelően kiigazítja az
ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét, amennyiben egyetért az elsőként említett állam által
végrehajtott kiigazítással. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni
9
az Egyezmény egyéb rendelkezéseit, és a Szerződő Államok illetékes hatóságai szükség
esetén egyeztetnek egymással.
10.	Cikk
Osztalék
1.	Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik
Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik
államban.
2.	Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető
társaság belföldi illetőségű, ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint is
megadóztatható, ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó
összegének 10 százalékát.
E bekezdés nem érinti a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az osztalékot
fizetik.
3.	E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, vagy más nyereségből való
részesedést biztosító jogokból - kivéve a hitelköveteléseket - származó jövedelmet, valamint
olyan jövedelmet jelent, melyet annak az államnak a jogszabályai, amelyben a nyereséget
felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos
adóztatási elbánás alá vetnek.
4.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az
osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet
fejt ki vagy a másik államban szabad foglalkozást folytat egy ott lévő állandó bázisról, és az
érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy
állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettől függően, a 7. cikk vagy a 14. cikk
rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet
élvez a másik Szerződő Államból, úgy ez a másik állam nem adóztathatja meg a társaság által
kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik államban belföldi illetőségű
személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik,
ténylegesen a másik államban lévő telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem
pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége
után kivetett adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség
egészben vagy részben ebben a másik államban keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll.
11.	Cikk
Kamat
1.	A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban megadóztatható.
10
2.	Mindazonáltal az ilyen kamat abban a Szerződő Államban is megadóztatható, amelyben
keletkezik és ezen állam jogszabályai szerint, de ha a kamat haszonhúzója a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű, az így kivetett adó nem haladhatja meg a kamat bruttó
összegének 10 százalékát.
3.	Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire,
(a)	az a kamat, amely az Üzbég Köztársaságban keletkezik és amelyet a Magyar
Köztársaság Kormányának, vagy a Magyar Nemzeti Banknak, vagy az Eximbank Zrt-nek
fizetnek, mentes az üzbég adó alól;
(b)	az a kamat, amely a Magyar Köztársaságban keletkezik és amelyet az Üzbég
Köztársaság Kormányának, Üzbegisztán Központi Bankjának, Üzbegisztán Külgazdasági
Tevékenység Nemzeti Bankjának fizetnek, mentes a magyar adó alól.
4.	E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet
jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való
részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó
jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen
értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat,
de nem foglalja magában a 10. cikkben említett jövedelmet. E cikk alkalmazásában a
késedelmes fizetés utáni bírságok nem tekintendők kamatnak.
5.	Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a kamat
keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet vagy egy ott lévő állandó bázisról
szabad foglalkozást folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a
telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettől függően, a 7.
cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
6.	A kamat akkor tekintendő az egyik Szerződő Államban keletkezőnek, ha a fizető az állam
maga, annak közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága vagy ott belföldi illetőségű
személy. Ha azonban a kamatot fizető személy - akár belföldi illetőségű az egyik Szerződő
Államban, akár nem - az egyik Szerződő Államban telephellyel vagy állandó bázissal
rendelkezik, amellyel kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik felmerült, és ezt a
kamatot ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a kamatot úgy kell tekinteni, mint
ami abban az államban keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van.
7.	Ha a kamatot fizető személy és a kamat haszonhúzója közötti, vagy kettejük és egy
harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez
viszonyítva, amely után kifizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető
személy és a kamat haszonhúzója ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, e cikk
rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett
többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az
Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
11
12.	Cikk
Jogdíj
1.	A jogdíj, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik és amelyet a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban megadóztatható.
2.	Mindazonáltal az ilyen jogdíj abban a Szerződő Államban is megadóztatható, amelyben
keletkezik és ezen állam jogszabályai szerint, de ha a jogdíj haszonhúzója a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű, az így kivetett adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó
összegének 10 százalékát.
3.	E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés minden olyan jellegű fizetést jelent, amelyet
irodalmi, művészeti vagy tudományos művek (ideértve a filmalkotást) vagy rádiós vagy
televíziós sugárzásra szánt filmek és szalagok, videokazetták szerzői jogának, bármilyen
szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, számítógép
programnak, titkos formulának vagy eljárásnak használatáért vagy hasznosítási jogáért vagy
ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy hasznosítási jogáért,
valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért
ellenértékként kapnak; mindazonáltal az ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések
használatáért vagy hasznosítási jogáért történő fizetés abban az esetben tekinthető jogdíjnak,
ha azoknak szabadalom vagy know-how jellegük van.
4.	Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a jogdíj
keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet vagy egy ott lévő állandó bázisról
szabad foglalkozást folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik,
ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az
esettől függően, a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	A jogdíj akkor tekintendő az egyik Szerződő Államban keletkezőnek, ha a fizető ebben az
államban belföldi illetőségű. Ha azonban a jogdíjat fizető személy - akár belföldi illetőségű
az egyik Szerződő Államban, akár nem - az egyik Szerződő Államban telephellyel vagy
állandó bázissal rendelkezik, amellyel kapcsolatban a jogdíjfizetési kötelezettség felmerült, és
ezt a jogdíjat ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a jogdíjat úgy kell tekinteni,
mint ami abban az államban keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van.
6.	Ha a jogdíjat fizető személy és a jogdíj haszonhúzója közötti, vagy kettejük és egy
harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz,
joghoz vagy információhoz viszonyítva, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget,
amelyben a jogdíjat fizető személy és a jogdíj haszonhúzója ilyen kapcsolat hiányában
megállapodott volna, e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni.
Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint
adóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
12
13.	Cikk
Elidegenítésből származó nyereség
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek a 6. cikkben meghatározott
és a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyona elidegenítéséből származó nyeresége
megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Az olyan társaságban lévő részesedésnek, jognak vagy érdekeltségnek elidegenítéséből
származó nyereség, amelynek eszközei főleg az egyik Szerződő Államban lévő ingatlan
vagyonból vagy az ahhoz fűződő jogokból állnak, vagy olyan társaságban lévő részesedésből,
amelynek eszközei főleg az egyik államban lévő ilyen ingatlan vagyonból vagy az ahhoz
fűződő jogokból állnak, az ingatlan fekvése szerinti államban megadóztatható.
3.	Az olyan ingó vagyon elidegenítéséből származó nyereség, amely az egyik Szerződő Állam
vállalkozása másik Szerződő Államban lévő telephelyének üzemi vagyona, vagy amely egy
olyan állandó bázishoz tartozik, amellyel az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró
személy szabad foglalkozás gyakorlása céljából a másik Szerződő Államban rendelkezik,
beleértve az olyan nyereséget, amelyet egy ilyen telephelynek (egyedül vagy az egész
vállalkozással együtt történő) elidegenítéséből, vagy egy ilyen állandó bázisnak az
elidegenítéséből elérnek, ebben a másik államban adóztatható.
4.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók
vagy légi járművek vagy az ilyen hajók vagy légi járművek üzemeltetését szolgáló ingó
vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak ebben a Szerződő Államban adóztatható.
5.	Az e cikk 1., 2., 3. és 4. bekezdéseiben nem említett vagyon elidegenítéséből származó
nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi
illetőségű.
14.	Cikk
Szabad foglalkozás
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy szabad foglalkozásból vagy más
önálló tevékenységekből származó jövedelme csak ebben az államban adóztatható az alábbi
körülmények fennállásának kivételével, amikor az ilyen jövedelem a másik Szerződő
Államban is adóztatható:
(a)	ha a személynek tevékenysége folytatásához a másik Szerződő Államban állandó
bázis rendszeresen rendelkezésére áll; ebben az esetben a jövedelemből csak annyi
adóztatható ebben a másik államban, amennyi az állandó bázisnak tudható be; vagy
(b)	ha a másik Szerződő Államban bármely tizenkét hónapos időtartamon belül
egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napos vagy azt meghaladó időszakot
tartózkodik.
2.	A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett
tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, továbbá az orvosok,
jogászok, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvelők önálló tevékenységét.
13
15.	Cikk
Nem önálló munka
1.	A 16., 18., 19. és 21. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló
díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló
munkájára tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik
Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás
megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban gyakorolt nem önálló
munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha valamennyi
következő feltétel teljesül:
(a)	a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott naptári évben kezdődő
vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
(b)	a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki
nem belföldi illetőségű a másik államban, és
(c)	a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye vagy állandó
bázisa viseli.
3.	Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó,
légi jármű vagy közúti szállító jármű, illetve belvízi szállítást végző hajó fedélzetén végzett
munkáért kapott díjazás megadóztatható abban a Szerződő Államban, ahol a munkaadó
belföldi illetőségű.
16.	Cikk
Igazgatók tiszteletdíja
Az igazgatói tiszteletdíj és más hasonló fizetés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személy, a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság igazgatóságának
vagy felügyelőbizottságának vagy hasonló testületének tagjaként kap, megadóztatható ebben
a másik államban.
17.	Cikk
Művészek és sportolók
1.	Tekintet nélkül a 14. és 15. cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik
Szerződő Államban belföldi illetőségű személy előadóművészként, mint színpadi, film-,
rádió- vagy televíziós művész vagy zeneművész, vagy sportolóként élvez a másik Szerződő
Államban ilyen minőségében kifejtett személyes tevékenységéből, megadóztatható ebben a
másik államban.
2.	Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségében kifejtett
személyes tevékenységéből származó jövedelem nem az előadóművésznél vagy sportolónál
14
magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7. és
a 15. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerződő Államban, amelyben az
előadóművész vagy a sportoló a tevékenységét kifejti.
3.	Tekintet nélkül e cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az e cikkben említett
jövedelem mentes az adó alól abban a Szerződő Államban, amelyikben a művész vagy a
sportoló tevékenységét kifejti, feltéve, hogy ezt a tevékenységet ennek a Szerződő Államnak
vagy a másik Szerződő Államnak a köz- vagy kormányzati forrásaiból támogatják, vagy a
tevékenységet a Szerződő Államok közötti kulturális egyezmény vagy megállapodás alapján
végzik. Ebben az esetben a jövedelem csak abban a Szerződő Államban adóztatható,
amelyikben a művésznek vagy a sportolónak illetősége van.
18.	Cikk
Nyugdíjak
A nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik és amelyet a
másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek korábbi munkavégzésre tekintettel
fizetnek, csak az elsőként említett államban adóztatható.
19.	Cikk
Közszolgálat
1.	(a) Fizetések, bérek és más hasonló, nem nyugdíj jellegű díjazások, amelyeket az egyik
Szerződő Állam vagy annak közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága fizet egy
természetes személynek, az ezen államnak vagy közigazgatási területi alegységnek vagy helyi
hatóságnak teljesített szolgálatért, csak ebben az államban adóztathatók.
(b)	Az ilyen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik Szerződő
Államban adóztathatók, ha a szolgálatot ebben a másik államban teljesítették, és a természetes
személy ebben az államban olyan belföldi illetőségű személy, aki:
(i)	ennek az államnak az állampolgára; vagy
(ii)	nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az államban
belföldi illetőségű személlyé.
2.	Az egyik Szerződő Állam vagy közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága által
folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre,
bérekre és más hasonló díjazásokra a 15., 16. és 17. cikkek rendelkezései alkalmazandók.
20.	Cikk
Tanulók
Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanulók, vagy ipari és kereskedelmi tanulók vagy
gyakornokok kapnak ellátásukra, tanulmányi vagy képzési célokra, akik közvetlenül az egyik
Szerződő Államba való utazás előtt a másik Szerződő Államban belföldi illetőségűek voltak,
vagy jelenleg is azok, és akik az elsőként említett államban kizárólag tanulmányi vagy
15
képzési célból tartózkodnak, nem adóztathatók ebben az államban, amennyiben az ilyen
kifizetések ezen az államon kívüli forrásból származnak.
21.	Cikk
Tanárok és oktatók
1.	Az a tanár vagy oktató, aki két évet meg nem haladó időszakra ellátogat az egyik Szerződő
Államba kizárólag abból a célból, hogy ebben a Szerződő Államban egyetemen, főiskolán
vagy más elismert kutató intézetben vagy felsőoktatási intézményben tanítson vagy felsőfokú
tanulmányokat folytasson (beleértve a kutatást) és aki közvetlenül ezen látogatás előtt a másik
Szerződő Államban belföldi illetőségű személy volt, az elsőként említett Szerződő Államban
mentes az adó alól az ilyen tanításért, kutatásért kapott díjazás után két évet meg nem haladó
időtartamra attól az időponttól kezdve, amikor ilyen célból először látogatja meg ezt a
Szerződő Államot.
2.	Ennek a cikknek az előző rendelkezései nem alkalmazandók az olyan díjazásra, amelyet a
tanár vagy az oktató kutatás folytatásáért kap, ha a kutatást elsősorban egy meghatározott
személy vagy személyek egyéni haszna érdekében végzik.
22.	Cikk
Egyéb jövedelem
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy jövedelmének az Egyezmény
előző cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ebben az államban
adóztathatók.
2.	Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott
ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelmekre, ha az ilyen jövedelmeknek az
egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban egy
ott levő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki vagy a másik államban szabad foglalkozást
folytat egy ott lévő állandó bázisról, és a jog vagy a vagyon, amelyre tekintettel a jövedelmet
fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az
esetben, az esettől függően, a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
23.	Cikk
Vagyon
1.	A 6. cikkben említett olyan ingatlan vagyon, amely az egyik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személy tulajdonát képezi és a másik Szerződő Államban fekszik, megadóztatható
ebben a másik államban.
2.	Az ingó vagyon, amely egy olyan telephely üzleti vagyonának részét képezi, amellyel az
egyik Szerződő Állam vállalkozása a másik Szerződő Államban rendelkezik, vagy olyan ingó
vagyon, amely az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek a másik Szerződő
Államban lévő szabad foglalkozás folytatására szolgáló állandó bázisához tartozik,
megadóztatható ebben a másik államban.
16
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a vagyona, amely a nemzetközi forgalomban
üzemeltetett hajókból vagy légi járművekből vagy közúti szállító járművekből vagy vasútból
áll, és az ilyen hajók vagy légi járművek vagy közúti szállító járművek vagy vasút
üzemeltetésére szolgáló ingó vagyona csak ebben az államban adóztatható.
4.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy minden más vagyonrésze csak
ebben az államban adóztatható.
24.	Cikk
A kettős adóztatás elkerülése
1.	Magyarországon a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
(a)	Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez
vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható
Üzbegisztánban, Magyarország a (b) pontban és a 3. bekezdésben foglalt rendelkezések
fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adó alól.
(b)	Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan
jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11., 12. cikk rendelkezései szerint megadóztathatók
Üzbegisztánban, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét
terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik az Üzbegisztánban megfizetett
adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak
azt a részét, amely az Üzbegisztánból származó ilyen jövedelemtételekre esik.
2.	Üzbegisztánban a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
Amennyiben az Üzbegisztánban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan
vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Magyarországon,
Üzbegisztán megengedi:
(a)	ezen illetőségű személynek a jövedelemadójából a Magyarországon megfizetett
jövedelemadóval megegyező összeg levonását,
(b)	ezen illetőségű személynek a vagyonadójából a Magyarországon megfizetett
vagyonadóval megegyező összeg levonását.
Az ilyen levonás azonban egyik esetben sem haladhatja meg a levonás előtt számított
jövedelemadónak vagy vagyonadónak azt a részét, amely, az esettől függően, a
Magyarországon megadóztatható jövedelemre vagy vagyonra esik.
3.	Amennyiben az Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem, vagy a tulajdonát képező
vagyon mentesül az adó alól ebben az államban, ez az állam mindazonáltal ennek a belföldi
illetőségű személynek a többi jövedelme vagy vagyona utáni adó kiszámításánál figyelembe
veheti a mentesített jövedelmet vagy vagyont.
17
25.	Cikk
Egyenlő elbánás
1.	Az egyik Szerződő Állam állampolgárai nem vethetők a másik Szerződő Államban olyan
adóztatás, vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az
adóztatás és azzal összefüggő kötelezettség, amelynek e másik állam állampolgárai azonos
körülmények között - különös tekintettel a belföldi illetőségre - alá vannak vagy alá lehetnek
vetve. Ez a rendelkezés, tekintet nélkül az 1. cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is
alkalmazandó, akik nem belföldi illetőségűek az egyik vagy mindkét Szerződő Államban.
2.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű hontalan személyek nem vethetők egyik
Szerződő Államban sem olyan adóztatás, vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más
vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggő kötelezettség, amelynek az illető
állam állampolgárai azonos körülmények között - különös tekintettel a belföldi illetőségre -
alá vannak vagy alá lehetnek vetve.
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban lévő telephelyét
ebben a másik államban nem lehet kedvezőtlenebbül adóztatni, mint ennek a másik államnak
azonos tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendő akként,
mintha az egyik Szerződő Államot arra kötelezné, hogy a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személyeknek olyan, a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján járó
személyi kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson az adózásban, amelyekben
a saját területén belföldi illetőségű személyeket részesíti.
4.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű
személynek fizetett kamat, jogdíj és más költség az ilyen vállalkozás adóztatható
nyereségének megállapítására ugyanolyan feltételek mellett levonható, mintha azokat az
elsőként említett államban belföldi illetőségű személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9.
cikk 1. bekezdésének, a 11. cikk 7. bekezdésének vagy a 12. cikk 6. bekezdésének
rendelkezései alkalmazandók. Hasonlóképpen az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a
másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személlyel szemben fennálló tartozásai
ugyanolyan feltételek mellett levonhatók az ilyen vállalkozás adóköteles vagyonának
megállapítására, mintha ezek a tartozások az elsőként említett államban belföldi illetőségű
személlyel szemben álltak volna fenn.
5.	Az egyik Szerződő Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tőkéje teljesen vagy részben,
közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű egy vagy több
személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van, nem vethetők az elsőként említett Szerződő
Államban olyan adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy
terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggő kötelezettségek, amelyeknek az elsőként
említett állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve.
6.	E cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. cikk rendelkezéseire, bármilyen fajtájú és
megnevezésű adóra alkalmazandók.
18
26.	Cikk
Egyeztető eljárás
1.	Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései rá
nézve olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg az Egyezmény
rendelkezéseinek, úgy ezeknek az államoknak a belső jogszabályai által biztosított
jogorvoslati lehetőségektől függetlenül, ügyét előterjesztheti annak a Szerződő Államnak az
illetékes hatóságához, amelyben belföldi illetőségű, vagy ha ügye a 25. cikk 1. bekezdése alá
tartozik, annak a Szerződő Államnak az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára. Az
ügyet arra az intézkedésre vonatkozó első értesítést követő három éven belül kell
előterjeszteni, amely az Egyezmény rendelkezéseinek meg nem felelő adóztatáshoz vezetett.
2.	Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes
kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerződő Állam
illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze úgy, hogy elkerüljék az olyan
adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a
Szerződő Államok belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
3.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy az Egyezmény
értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket és kétségeket kölcsönös
egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan
esetekben is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről az Egyezmény nem rendelkezik.
4.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai az előző bekezdések értelmében létrehozandó
egyetértés elérése céljából közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve a belőlük vagy
képviselőikből álló bizottság útján történő egyeztetést.
27.	Cikk
Információcsere
1.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai ki fogják cserélni az Egyezmény rendelkezéseinek
végrehajtásához, vagy a Szerződő Államok vagy azok közigazgatási területi alegységei vagy
helyi hatóságai által kivetett, bármilyen fajtájú vagy megnevezésű adóra vonatkozó belső
jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges információkat, amennyiben az
ezek szerinti adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. A kölcsönös tájékoztatást az 1. és a
2.	cikk nem korlátozza. A Szerződő Állam által így kapott tájékoztatást ugyanúgy titokként
kell kezelni, mint az ennek az államnak a saját belső jogszabályai alapján megszerzett
információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a
közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az első mondatban hivatkozott
adók megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres
eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak.
Ezek a személyek vagy hatóságok a tájékoztatást csak ilyen célokra használhatják fel.
Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban a tájékoztatást nyilvánosságra
hozhatják.
2.	Az 1. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, mintha
valamelyik Szerződő Államot köteleznék:
19
(a)	az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási
gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedések hozatalára;
(b)	olyan tájékoztatás nyújtására, amely az egyik vagy a másik Szerződő Állam
jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;
(c)	olyan tájékoztatás nyújtására, amely bármilyen szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi
vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást tárna fel, vagy amelynek felfedése ellentétes
lenne a közrenddel.
28.	Cikk
Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai
Az Egyezmény semmilyen módon nem érinti a diplomáciai képviselet vezetőjét és a konzult
és a diplomáciai képviselőt vagy a konzuli tisztviselőt a nemzetközi jog általános szabályai
szerint, vagy külön egyezmények rendelkezései alapján megillető adózási kiváltságokat.
29.	Cikk
Hatálybalépés
A Szerződő Államok mindegyike diplomáciai úton értesíti a másikat arról, hogy az
Egyezmény hatályba lépéséhez jogszabályai szerint szükséges eljárásnak eleget tett. Ez az
Egyezmény a későbbi értesítés kézhezvételének napján lép hatályba, és azután alkalmazandó:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatályba lépésének évét közvetlenül
követő naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelemre;
(b)	az egyéb jövedelemadók és vagyonadók tekintetében az olyan adókra, amelyek az
Egyezmény hatályba lépésének évét közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azután
kezdődő bármely naptári évre vethetők ki.
30.	Cikk
Felmondás
Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerződő Állam fel nem
mondja. Az Egyezményt annak hatályba lépésétől számított öt év után bármelyik Szerződő
Állam bármikor felmondhatja úgy, hogy bármelyik naptári év végét legalább hat hónappal
megelőzően a felmondásról diplomáciai úton értesítést küld.
Ebben az esetben az Egyezmény mind a két Szerződő Államban hatályát veszti:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés átvételének évét
közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelemre;
(b)	az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében a felmondásról szóló
értesítés átvételének évét közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően
kezdődő bármely naptári évre kivethető adókra vonatkozóan.
20
Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták.
Készült két példányban Taskentban 2008. április 17. napján magyar, üzbég és angol nyelven,
mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
(aláírások)
C O N V E N T I O N
BETWEEN THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY
AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF UZBEKISTAN
FOR THE AVOIDANCE OF DOUBLE TAXATION AND THE PREVENTION
OF FISCAL EVASION WITH RESPECT TO TAXES ON INCOME AND ON CAPITAL
The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of
Uzbekistan, desiring to conclude a Convention for the avoidance of double taxation and the
prevention of fiscal evasion with respect to taxes on income and capital, and with a view to
promote economic cooperation between the two countries,
Have agreed as follows:
Article 1
PERSONAL SCOPE
This Convention shall apply to persons who are residents of one or both of the Contracting
States.
Article 2
TAXES COVERED
1.	This Convention shall apply to taxes on income and on capital imposed on behalf of a
Contracting State or of its administrative territorial subdivisions or local authorities,
irrespective of the manner in which they are levied.
2.	There shall be regarded as taxes on income and on capital all taxes imposed on total
income, on total capital or on elements of income or of capital, including taxes on gains from
the alienation of movable or immovable property, taxes on the total amount of wages or
salaries paid by enterprises, as well as taxes on capital appreciation.
3.	The existing taxes to which the Convention shall apply are in particular:
21
(a) in Hungary:
(i)	the personal income tax;
(ii)	the corporate tax;
(iii)	the dividend tax;
(iv)	the surtax;
(v)	the land parcel tax;
(vi)	the building tax
(hereinafter referred to as "Hungarian tax");
(b)	in the case of the Republic of Uzbekistan:
(i)	the tax on income (profit) of legal persons;
(ii)	the tax on income of individuals;
(iii)	the property tax
(hereinafter referred to as "Uzbekistan tax").
4.	This Convention shall apply also to any identical or substantially similar taxes that are
imposed after the date of signature of this Convention in addition to, or in place of, the
existing taxes. The competent authorities of the Contracting States shall notify each other of
any significant changes that have been made in their respective taxation laws.
Article 3
GENERAL DEFINITIONS
1.	For the purposes of this Convention, unless the context otherwise requires:
(a)	the term "Hungary" means the Republic of Hungary and, when used in a
geographical sense it means the territory of the Republic of Hungary;
(b)	the term "Uzbekistan" means the Republic of Uzbekistan, and by the use in the
geographical sense includes its territory, the territorial waters and air space over them
where the Republic of Uzbekistan may exercise sovereign rights and jurisdiction
including rights to use the subsoil and natural resources in accordance with international
law and the laws of the Republic of Uzbekistan;
(c)	the terms "a Contracting State", "one of the Contracting States" and "the other
Contracting State" mean Hungary or Uzbekistan, as the context requires;
(d)	the term "person" includes an individual, a company and any other body of
persons;
(e)	the term "company" means body corporate or any entity which is treated as a body
corporate for tax purposes;
(f)	the terms "enterprise of a Contracting State" and "enterprise of the other
Contracting State" mean respectively an enterprise carried on by a resident of a Contracting
State and an enterprise carried on by a resident of the other Contracting State;
22
(g)	the term "international traffic" means any transport by a ship, aircraft, railway or
road-transport vehicle operated by an enterprise of a Contracting State, except when the ship,
aircraft, railway or road-transport vehicle is operated solely between places in the other
Contracting State;
(h)	the term "competent authority" means:
(i)	in the case of Hungary, the Minister of Finance or his authorised
representative;
(ii)	in the case of the Republic of Uzbekistan, the State Tax Committee or its
authorised representative;
(i)	the term "national" means:
(i)	any individual possessing the nationality of a Contracting State;
(ii)	any legal person, partnership, association or other entity deriving its status
as such from the laws in force in a Contracting State.
2.	As regards the application of the Convention at any time by a Contracting State, any term
not defined therein shall, unless the context otherwise requires, have the meaning that it has at
that time under the law of that State for the purposes of the taxes to which the Convention
applies, any meaning under the applicable tax laws of that State prevailing over a meaning
given to the term under other laws of that State. The meaning of a term under the taxation law
of that state shall have priority over the meaning provided for such term in other branches of
its legislation.
Article 4
RESIDENT
1.	For the purposes of this Convention, the term "resident of a Contracting State" means any
person who, under the laws of that State, is liable to tax therein by reason of his domicile,
residence, place of management, place of incorporation or any other criterion of a similar
nature, and also includes that State and any administrative territorial subdivisions or local
authority thereof. This term, however, does not include any person who is liable to tax in that
State in respect only of income from sources in that State or capital situated therein.
2.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 an individual is a resident of both
Contracting States, then his status shall be determined as follows:
(a)	he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has a permanent
home available to him; if he has a permanent home available to him in both States, he shall be
deemed to be a resident only of the State with which his personal and economic relations are
closer (centre of vital interests);
(b)	if the State in which he has his centre of vital interests cannot be determined, or if
he has not a permanent home available to him in either State, he shall be deemed to be a
resident only of the State in which he has an habitual abode;
23
(c)	if he has an habitual abode in both States or in neither of them, he shall be deemed
to be a resident only of the State of which he is a national;
(d)	if he is a national of both States or of neither of them, the competent authorities of
the Contracting States shall settle the question by mutual agreement.
3.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 a person other than an individual is a
resident of both Contracting States, then it shall be deemed to be a resident only of the State in
which it is incorporated.
Article 5
PERMANENT ESTABLISHMENT
1.	For the purposes of this Convention, the term "permanent establishment" means a fixed
place of business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried on.
2.	The term "permanent establishment" includes especially:
(a)	a place of management;
(b)	a branch;
(c)	an office;
(d)	a factory;
(e)	a workshop; and
(f)	a mine, an oil or gas well, a quarry or any other place of extraction of natural
resources.
3.	The term "permanent establishment" also includes:
(a)	a building site or construction or installation project or supervisory activities in
connection therewith constitutes a permanent establishment only if it lasts more than twelve
months,
(b)	the furnishing of services, including consultancy or managerial services by an
enterprise of a Contracting State through employees or other personnel engaged by the
enterprise for such purpose but only where activities of that nature continue in the territory of
the other Contracting State for a period or periods exceeding in the aggregate more than 6
months within any twelve-month period.
4.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term "permanent
establishment" shall be deemed not to include:
(a)	the use of facilities solely for the purpose of storage, or display or delivery of
goods or merchandise belonging to the enterprise;
24
(b)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise
solely for the purpose of storage, or display or delivery;
(c)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise
solely for the purpose of processing by another enterprise;
(d)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing
goods or merchandise, or of collecting information, for the enterprise;
(e)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on,
for the enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character;
(f)	the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of
activities mentioned in subparagraphs (a) to (e), provided that the overall activity of the fixed
place of business resulting from this combination is of a preparatory or auxiliary character.
5.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article a person acting in a
Contracting State on behalf of an enterprise of the other Contracting State - other than an
agent of an independent status to whom paragraph 6 of this Article applies - shall be deemed
to be a permanent establishment of the enterprise in the first-mentioned State if
(a)	he has, and habitually exercises in the first-mentioned State authority to conclude
contracts for, or on behalf of, such enterprise, or
(b)	he maintains in the first-mentioned State a stock of goods or merchandise belonging
to the enterprises from which he regularly sells goods or merchandise for, or on behalf of,
such enterprise,
unless the activities of such person are limited to those mentioned in paragraph 4 which, if
exercised through a fixed place of business, would not make this fixed place of business a
permanent establishment under the provisions of that paragraph.
6.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, an insurance enterprise of a
Contracting State shall, except in regard to reinsurance, be deemed to have a permanent
establishment in the other Contracting State if it collects premiums in the territory of that other
State or insures risks situated therein through a person other than an agent of an independent
status to whom paragraph 7 applies.
7.	An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a Contracting
State merely because it carries on business in that State through a broker, general commission
agent or any other agent of an independent status, provided that such persons are acting in the
ordinary course of their business.
8.	The fact that a company which is a resident of a Contracting State controls or is controlled
by a company which is a resident of the other Contracting State, or which carries on business
in that other State (whether through a permanent establishment or otherwise), shall not of
itself constitute either company a permanent establishment of the other.
25
Article 6
INCOME FROM IMMOVABLE PROPERTY
1.	Income derived by a resident of a Contracting State from immovable property (including
income from agriculture or forestry) situated in the other Contracting State may be taxed in
that other State.
2.	The term "immovable property" shall have the meaning which it has under the law of the
Contracting State in which the property in question is situated. The term shall in any case
include property accessory to immovable property, livestock and equipment used in
agriculture and forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed
property apply, usufruct of immovable property and rights to variable or fixed payments as
consideration for the working of, or the right to work, mineral deposits, sources and other
natural resources; ships, boats and aircraft shall not be regarded as immovable property.
3.	The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting or
use in any other form of immovable property.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable
property of an enterprise and to income from immovable property used for the performance of
independent personal services.
Article 7
BUSINESS PROFITS
1.	The profits of an enterprise of a Contracting State shall be taxable only in that State unless
the enterprise carries on business in the other Contracting State through a permanent
establishment situated therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits of
the enterprise may be taxed in the other State but only so much of them as is attributable to
that permanent establishment.
2.	Subject to the provisions of paragraph 3, where an enterprise of a Contracting State carries
on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein,
there shall in each Contracting State be attributed to that permanent establishment the profits
which it might be expected to make if it were a distinct and separate enterprise engaged in the
same or similar activities under the same or similar conditions and dealing wholly
independently with the enterprise of which it is a permanent establishment.
3.	In determining the profits of a permanent establishment, there shall be allowed as
deductions expenses which are incurred for the purposes of the permanent establishment,
including executive and general administrative expenses so incurred, whether in the State in
which the permanent establishment is situated or elsewhere.
It is not allowed to deduct to the permanent establishment the sums paid to its leading
establishment or to any other of resident's establishments by way of royalty, duty or other
similar payments for the use of patents or the other rights, or by way of commission
payment for the provided concrete services or for the management or by way of interest
payment in an amount that is lent to the permanent establishment.
26
4.	Insofar as it has been customary in a Contracting State to determine the profits to be
attributed to a permanent establishment on the basis of an apportionment of the total profits of
the enterprise to its various parts, nothing in paragraph 2 shall preclude that Contracting State
from determining the profits to be taxed by such an apportionment as may be customary; the
method of apportionment adopted shall, however, be such that the result shall be in
accordance with the principles contained in this Article.
5.	No profits shall be attributed to a permanent establishment by reason of the mere purchase
by that permanent establishment of goods or merchandise for the enterprise.
6.	For the purposes of the preceding paragraphs, the profits to be attributed to the permanent
establishment shall be determined by the same method year by year unless there is good and
sufficient reason to the contrary.
7.	Where profits include items of income which are dealt with separately in other Articles of
this Convention, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions
of this Article.
Article 8
INTERNATIONAL TRANSPORT
1.	Profits derived by an enterprise of a Contracting State from the operation of ships, aircraft
railway or road-transport vehicles in international traffic shall be taxable only in that
Contracting State.
2.	The provisions of paragraph 1 shall also apply to:
(a)	incidental profits derived from the rental on a bareboat basis of ships or aircraft
operated in international traffic;
(b)	profits from the use, maintenance or rental of containers (including trailers and other
equipment for the transport of containers), where such profits are supplementary or incidental
in respect to the profits to which the paragraph 1 shall apply.
3.	The provisions of paragraph 1 and 2 shall also apply to profits from the participation in a
pool, a joint business or an international operating agency.
Article 9
ASSOCIATED ENTERPRISES
1.	Where
(a)	an enterprise of a Contracting State participates directly or indirectly in the
management, control or capital of an enterprise of the other Contracting State, or
(b)	the same persons participate directly or indirectly in the management, control or
capital of an enterprise of a Contracting State and an enterprise of the other Contracting State,
27
and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their
commercial or financial relations which differ from those which would be made between
independent enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have accrued
to one of the enterprises, but, by reason of those conditions have not so accrued, may be
included in the profits of that enterprise and taxed accordingly.
2.	Where a Contracting State includes in the profits of an enterprise of that State - and taxes
accordingly - profits on which an enterprise of the other Contracting State has been charged
to tax in that other State and the profits so included are profits which would have accrued to
the enterprise of the first-mentioned State if the conditions made between the two enterprises
had been those which would have been made between independent enterprises, then that other
State shall make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged therein on those
profits if it agrees with the adjustment made by the first-mentioned State. In determining such
adjustment, due regard shall be had to the other provisions of this Convention and the
competent authorities of the Contracting States shall if necessary consult each other.
Article 10
DIVIDENDS
1.	Dividends paid by a company which is a resident of a Contracting State to a resident of the
other Contracting State may be taxed in that other State.
2.	However, such dividends may also be taxed in the Contracting State of which the company
paying the dividends is a resident and according to the laws of that State, but if the beneficial
owner of dividends is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not
exceed 10 per cent of the gross amount of the dividends.
This paragraph shall not affect the taxation of the company in respect of the profits out of
which the dividends are paid.
3.	The term "dividends" as used in this Article means income from shares or other rights, not
being debt-claims, participating in profits, as well as income which is subjected to the same
taxation treatment as income from shares by the laws of the State of which the company
making the distribution is a resident.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the
dividends, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting
State of which the company paying the dividends is a resident through a permanent
establishment situated therein or performs in that other State independent personal services
from a fixed base situated therein and the holding in respect of which the dividends are paid is
effectively connected with such permanent establishment or fixed base. In such case the
provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply.
5.	Where a company which is a resident of a Contracting State derives profits or income from
the other Contracting State, that other State may not impose any tax on the dividends paid by
the company, except insofar as such dividends are paid to a resident of that other State or
insofar as the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with
a permanent establishment or a fixed base situated in that other State, nor subject the
company's undistributed profits to a tax on the company's undistributed profits, even if the
28
dividends paid or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising
in such other State.
Article 11
INTEREST
1.	Interest arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State
may be taxed in that other State.
2.	However, such interest may also be taxed in the Contracting State in which it arises and
according to the laws of that State, but, if the beneficial owner of the interest is a resident of
the other Contracting State the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount
of the interest.
3.	Notwithstanding the provision of paragraph 2
(a)	interest arising in the Republic of Uzbekistan and paid to the Government of
the Republic of Hungary, or the National Bank of Hungary, or the Eximbank
Hungary Pte Ltd. shall be exempt from Uzbekistan tax;
(b)	interest arising in the Republic of Hungary and paid to the Government of the
Republic of Uzbekistan, the Central Bank of Uzbekistan, the National Bank of
Uzbekistan for Foreign Economic Activity shall be exempt from Hungarian
tax.
4.	The term "interest" as used in this Article means income from debt-claims of every kind,
whether or not secured by mortgage, and whether or not carrying a right to participate in the
debtor's profits, and in particular, income from government securities and income from bonds
or debentures, including premiums and prizes attaching to such securities, bonds or
debentures, but does not include income dealt with in Article 10. Penalty charges for late
payment shall not be regarded as interest for the purpose of this Article.
5.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the interest,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in
which the interest arises, through a permanent establishment situated therein, or performs in
that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the debt-
claim in respect of which the interest is paid is effectively connected with such permanent
establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case
may be, shall apply.
6.	Interest shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is that State itself, an
administrative territorial subdivision, a local authority or a resident of that State. Where,
however, the person paying the interest, whether he is a resident of a Contracting State or not,
has in a Contracting State a permanent establishment or a fixed base in connection with which
the indebtedness on which the interest is paid was incurred and such interest is borne by such
permanent establishment or fixed base, then such interest shall be deemed to arise in the
Contracting State in which the permanent establishment or fixed base is situated.
29
7.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or
between both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to the
debt-claim for which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by
the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this
Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the
payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard
being had to the other provisions of this Convention.
Article 12
ROYALTIES
1.	Royalties arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State
may be taxed in that other State.
2.	However, such royalties may also be taxed in the Contracting State in which they arise and
according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the royalties is a resident of
the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount
of the royalties.
3.	The term "royalties" as used in this Article means payments of any kind received as a
consideration for the use of, or the right to use of, any copyright of literary, artistic or
scientific work (including cinematograph films), or films or tapes used for radio or television
broadcasting, video cassette, any patent, trade mark, design or model, plan, computer
program, secret formula or process, or for the use of, or the right to use, industrial,
commercial, or scientific equipment or for information concerning industrial, commercial or
scientific experience; however the payment for the use of or the right to use industrial,
commercial or scientific equipment can be considered as royalty in case they have a patent or
know-how character.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the royalties,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in
which the royalties arise, through a permanent establishment situated therein, or performs in
that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the right
or property in respect of which the royalties are paid is effectively connected with such
permanent establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14,
as the case may be, shall apply.
5.	Royalties shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that
State. Where, however, the person paying the royalties, whether he is a resident of a
Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment or a fixed base
in connection with which the liability to pay the royalties was incurred, and such royalties are
borne by such permanent establishment or fixed base, then such royalties shall be deemed to
arise in the State in which the permanent establishment or fixed base is situated.
6.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or
between both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to the
use, right or information for which they are paid, exceeds the amount which would have been
agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the
provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the
30
excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting
State, due regard being had to the other provisions of this Convention.
Article 13
CAPITAL GAINS
1.	Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of immovable
property referred to in Article 6 and situated in the other Contracting State may be taxed in
that other State.
2.	Gains from the alienation of shares, rights or an interest in a company, the assets of which
consist principally of, or of rights in, immovable property situated in a Contracting State or of
shares in a company the assets of which consist principally of, or of rights in, such immovable
property situated in a State may be taxed in the State in which the immovable property is
situated.
3.	Gains from the alienation of movable property forming part of the business property of a
permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other
Contracting State or of movable property pertaining to a fixed base available to a resident of a
Contracting State in the other Contracting State for the purpose of performing independent
personal services, including such gains from the alienation of such permanent establishment
(alone or with the whole enterprise) or of such fixed base, may be taxed in that other State.
4.	Gains from the alienation of ships or aircraft operated in international traffic by an enterpise
of a Contracting State or from the alienation of movable property pertaining to the operation of
such ships or aircraft shall be taxable only in that Contracting State.
5.	Gains from the alienation of any property other than that referred to in paragraphs 1, 2, 3
and 4 of this Article, shall be taxable only in the Contracting State of which the alienator is a
resident.
Article 14
INDEPENDENT PERSONAL SERVICES
1.	Income derived by a resident of a Contracting State in respect of professional or other
activities of an independent character shall be taxable only in that State except in the
following circumstances, when such income may also be taxed in the other Contracting State:
(a)	if he has a fixed base regularly available to him in the other Contracting State for
the purpose of performing his activities; in that case, only so much of the income as is
attributable to that fixed base may be taxed in that other State; or
(b)	if his stay in the other Contracting State is for a period or periods amounting to or
exceeding in the aggregate 183 days in any twelve-month period concerned.
2.	The term "professional services" includes especially independent scientific, literary, artistic,
educational or teaching activities as well as the independent activities of physicians, lawyers,
engineers, architects, dentists and accountants.
31
Article 15
INCOME FROM EMPLOYMENT
1.	Subject to the provisions of Articles 16, 18, 19 and 21 salaries, wages and other similar
remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment shall
be taxable only in that State unless the employment is exercised in the other Contracting
State. If the employment is so exercised, such remuneration as is derived therefrom may be
taxed in that other State.
2.	Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a
Contracting State in respect of an employment exercised in the other Contracting State shall
be taxable only in the first-mentioned State if all the following conditions are met:
(a)	the recipient is present in the other State for a period or periods not exceeding in
the aggregate 183 days in any twelve-month period commencing or ending in the calendar
year concerned, and
(b)	the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of
the other State, and
(c)	the remuneration is not borne by a permanent establishment or a fixed base which
the employer has in the other State.
3.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration derived in respect
of an employment exercised aboard a ship, aircraft or road-transport vehicle operated in
international traffic, or aboard a boat engaged in inland waterways transport, may be taxed in
the Contracting State of which the employer is a resident.
Article 16
DIRECTORS' FEES
Directors' fees and other similar payments derived by a resident of a Contracting State in his
capacity as a member of the board of directors or the supervisory board or any similar body of
a company which is a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
Article 17
ARTISTES AND SPORTSMEN
1.	Notwithstanding the provisions of Articles 14 and 15, income derived by a resident of a
Contracting State as an entertainer, such as a theatre, motion picture, radio or television
artiste, or a musician, or as a sportsman, from his personal activities as such exercised in the
other Contracting State, may be taxed in that other State.
2.	Where income in respect of personal activities exercised by an entertainer or a sportsman in
his capacity as such accrues not to the entertainer or sportsman himself but to another person,
that income may, notwithstanding the provisions of Articles 7 and 15, be taxed in the
Contracting State in which the activities of the entertainer or sportsman are exercised.
32
3.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article, income mentioned in
this Article shall be exempt from tax in the Contracting State in which the activity of the
entertainer or sportsman is exercised provided that this activity is supported by the public or
governmental funds of that Contracting State or of the other Contracting State or the activity
is exercised under a cultural agreement or arrangement between the Contracting States. In
such a case, the income is taxable only in the Contracting State of which the artiste or the
sportsman is a resident.
Article 18
PENSIONS
Pensions and other similar remuneration arising in a Contracting State and paid to a resident
of the other Contracting State in consideration of past employment shall be taxable only in the
first-mentioned State.
Article 19
GOVERNMENT SERVICE
1.	(a) Salaries, wages and other similar remuneration, other than a pension, paid by a
Contracting State or an administrative territorial subdivision or a local authority thereof to an
individual in respect of services rendered to that State or an administrative territorial
subdivision or local authority shall be taxable only in that State.
(b)	However, such salaries, wages and other similar remuneration shall be taxable
only in the other Contracting State if the services are rendered in that State and the individual
is a resident of that State who:
(i)	is a national of that State; or
(ii)	did not become a resident of that State solely for the purpose of
rendering the services.
2.	The provisions of Articles 15, 16 and 17 shall apply to salaries, wages and other similar
remuneration in respect of services rendered in connection with a business carried on by a
Contracting State or an administrative territorial subdivision or a local authority thereof.
Article 20
STUDENTS
Payments which a student, or business apprentice or business trainee who is or was
immediately before visiting a Contracting State a resident of the other Contracting State and
who is present in the first-mentioned State solely for the purpose of his education or training,
receives for the purpose of his maintenance, education or training shall not be taxed in that
State, provided that such payments arise from sources outside that State.
33
Article 21
PROFESSORS AND TEACHERS
1.	A professor or teacher who visits one of the Contracting States for a period not exceeding
two years for the sole purpose of teaching or carrying out advanced study (including research)
at a university, college or other recognised research institute or other establishment for higher
education in that Contracting State and who was immediately before that visit a resident of the
other Contracting State shall be exempt from tax in the first-mentioned Contracting State on
any remuneration for such teaching or research for a period not exceeding two years from the
date he first visits that Contracting State for such purpose.
2.	The preceding provisions of this Article shall not apply to remuneration which a professor
or teacher receives for conducting research if the research is undertaken primarily for the
private benefit of a specific person or persons.
Article 22
OTHER INCOME
1.	Items of income of a resident of a Contracting State, wherever arising, not dealt with in the
foregoing Articles of this Convention shall be taxable only in that State.
2.	The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from
immovable property, as defined in paragraph 2 of Article 6, if the beneficial owner of such
income, being a resident of a Contracting State carries on business in the other Contracting
State through a permanent establishment situated therein or performs in that other State
independent personal services from a fixed base situated therein, and the right or property in
respect of which the income is paid is effectively connected with such permanent
establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case
may be, shall apply.
Article 23
CAPITAL
1.	Capital represented by immovable property referred to in Article 6, owned by of a resident
of a Contracting State and situated in the other Contracting State, may be taxed in that other
State.
2.	Capital represented by movable property forming part of the business property of a
permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other
Contracting State or movable property pertaining to a fixed base available to a resident of a
Contracting State in the other Contracting State for the purpose of performing independent
personal services, may be taxed in that other State.
3.	Capital of an enterprise of a Contracting State and represented by ships or aircraft or road-
transport vehicles or railway operated in international traffic and by movable property
pertaining to the operation of such ships or aircraft or road-transport vehicles or railway shall
be taxable only in that State.
34
4.	All other elements of capital of a resident of a Contracting State shall be taxable only in
that State.
Article 24
ELIMINATION OF DOUBLE TAXATION
1.	In Hungary double taxation shall be eliminated as follows:
(a)	Where a resident of Hungary derives income or own capital which, in accordance
with the provisions of this Convention may be taxed in Uzbekistan, Hungary shall, subject to
the provisions of subparagraph (b) and paragraph 3, exempt such income or capital from tax.
(b)	Where a resident of Hungary derives items of income which, in accordance with
the provisions of Article 10, 11, 12 may be taxed in Uzbekistan, Hungary shall allow as a
deduction from the tax on the income of that resident an amount equal to the tax paid in
Uzbekistan. Such deduction shall not, however, exceed that part of the tax, as computed
before the deduction is given which is attributable to such items of income derived from
Uzbekistan.
2.	In Uzbekistan double taxation shall be eliminated as follows:
Where a resident of Uzbekistan derives income or owns property which, in accordance with the
provisions of this Convention, may be taxed in Hungary, Uzbekistan shall allow:
(a)	as a deduction from the tax on the income of that resident, an amount equal to the
income tax paid in Hungary;
(b)	as a deduction from the tax on the property of that resident, an amount equal to the
property tax paid in Hungary.
Such deduction in either case shall not, however, exceed that part of the income tax or property
tax, as computed before the deduction is given, which is attributable, as the case may be, to the
income or the property which may be taxed in Hungary.
3.	Where in accordance with any provision of the Convention income derived or capital
owned by a resident of a Contracting State is exempt from tax in that State, such State may
nevertheless, in calculating the amount of tax on the remaining income or capital of such
resident, take into account the exempted income or capital.
Article 25
NON-DIS CRIMINATION
1.	Nationals of a Contracting State shall not be subjected in the other Contracting State to any
taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the
taxation and connected requirements to which nationals of that other State in the same
circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. This provision
shall, notwithstanding the provisions of Article 1, also apply to persons who are not residents
of one or both of the Contracting States.
35
2.	Stateless persons who are residents of a Contracting State shall not be subjected in either
Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith, which is other or
more burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of the
State concerned in the same circumstances, in particular with respect to residence, are or may
be subjected.
3.	The taxation on a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has
in the other Contracting State shall not be less favourably levied in that other State than the
taxation levied on enterprises of that other State carrying on the same activities. This
provision shall not be construed as obliging a Contracting State to grant to residents of the
other Contracting State any personal allowances, reliefs and reductions for taxation purposes
on account of civil status or family responsibilities which it grants to its own residents.
4.	Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9, paragraph 7 of Article 11, or
paragraph 6 of Article 12, apply, interest, royalties and other disbursements paid by an
enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the
purpose of determining the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same
conditions as if they had been paid to a resident of the first-mentioned State. Similarly, any
debts of an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall,
for the purpose of determining the taxable capital of such enterprise, be deductible under the
same conditions as if they had been contracted to a resident of the first-mentioned State.
5.	Enterprises of a Contracting State, the capital of which is wholly or partly owned or
controlled, directly or indirectly by one or more residents of the other Contracting State, shall
not be subjected in the first-mentioned Contracting State to any taxation or any requirement
connected therewith which is other or more burdensome than the taxation and connected
requirements to which other similar enterprises of the first-mentioned State are or may be
subjected.
6.	The provisions of this Article shall, notwithstanding the provisions of Article 2, apply to
taxes of every kind and description.
Article 26
MUTUAL AGREEMENT PROCEDURE
1.	Where a person considers that the actions of one or both of the Contracting States result or
will result for him in taxation not in accordance with the provisions of this Convention, he
may, irrespective of the remedies provided by the domestic law of those States, present his
case to the competent authority of the Contracting State of which he is a resident or, if his
case comes under paragraph 1 of Article 25, to that of the Contracting State of which he is a
national. The case must be presented within three years from the first notification of the action
resulting in taxation not in accordance with the provisions of the Convention.
2.	The competent authority shall endeavour, if the objection appears to it to be justified and if
it is not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual agreement
with the competent authority of the other Contracting State, with a view to the avoidance of
taxation which is not in accordance with the Convention. Any agreement reached shall be
implemented notwithstanding any time limits in the domestic law of the Contracting States.
36
3.	The competent authorities of the Contracting States shall endeavour to resolve by mutual
agreement any difficulties or doubts arising as to the interpretation or application of the
Convention. They may also consult together for the elimination of double taxation in cases
not provided for in the Convention.
4.	The competent authorities of the Contracting States may communicate with each other
directly, including through a joint commission consisting of themselves or their
representatives, for the purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding
paragraphs.
Article 27
EXCHANGE OF INFORMATION
1.	The competent authorities of the Contracting States shall exchange such information as is
necessary for carrying out the provisions of this Convention or of the domestic laws
concerning taxes of every kind and description imposed on behalf of the Contracting States or
of their administrative territorial subdivisions or of their local authorities, insofar as the
taxation thereunder is not contrary to the Convention. The exchange of information is not
restricted by Articles 1 and 2. Any information so received by a Contracting State shall be
treated as secret in the same manner as information obtained under the domestic laws of that
State and shall be disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative
bodies) concerned with the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in
respect of, or the determination of appeals in relation to the taxes referred to in the first
sentence. Such persons or authorities shall use the information only for such purposes. They
may disclose the information in public court proceedings or in judicial decisions.
2.	In no case shall the provisions of paragraph 1 be construed so as to impose on a Contracting
State the obligation:
(a)	to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative
practice of that or of the other Contracting State;
(b)	to supply information which is not obtainable under the laws or in the normal
course of the administration of that or of the other Contracting State;
(c)	to supply information which would disclose any trade, business, industrial,
commercial or professional secret or trade process, or information, the disclosure of which
would be contrary to public policy (ordre public).
Article 28
MEMBERS OF DIPLOMATIC MISSIONS AND CONSULAR POSTS
Nothing in this Convention shall affect the fiscal privileges for heads of diplomatic missions
and consuls and diplomatic agents or consular officers under the general rules of international
law or under the provisions of special agreements.
37
Article 29
ENTRY INTO FORCE
Each of the Contracting States shall notify to the other through diplomatic channels the
completion of the procedures required by its law for the bringing into force of this Convention.
This Convention shall enter into force on the date of the receipt of the latter notification and
shall thereupon have effect:
(a)	in respect of taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January
in the calendar year next following the year in which the Convention enters into force;
(b)	in respect of other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable
for any calendar year beginning on or after 1 January in the calendar year next
following the year in which Convention enters into force.
Article 30
TERMINATION
This Convention shall remain in force until terminated by a Contracting State. Either
Contracting State may terminate the Convention at any time after five years from the date on
which the Convention enters into force provided that at least six months before the end of any
calendar year notice of termination has been given through diplomatic channels.
In such event, this Convention shall cease to have effect in both Contracting States:
(a)	in respect of taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January
in the calendar year next following the year in which the notice of the termination is received;
(b)	in respect of other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable
for any calendar year beginning on or after 1 January in the calendar year next following the
year in which the notice of termination is received.
In witness whereof the undersigned, duly authorised thereto, have signed this Convention.
Done at Taskent this 17 day of April 2008, in two original copies in the Hungarian, Uzbek
and English languages, each text being equally authentic. In case of divergence of
interpretation the English text shall prevail.
(signatures)”
4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
38
(2)	E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 29. Cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős
miniszter gondoskodik.
39
I N D O K O L Á S
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően
szabályozott gazdasági környezet. Magyarország az egykori Szovjetunió függetlenné vált
államainak jelentős részével már kötött kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezményt.
Üzbegisztánnak a közép-ázsiai térségben betöltött gazdasági szerepe, Magyarországhoz
fűződő hagyományos kapcsolatai indokolták a szerződés létrehozását.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények fő célja, hogy az adóztatás
szabályozásával, kiszámíthatóvá tételével a szerződő felek támogassák mindkét állam
befektetőit. Az egyezmény hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki. Jelentősége,
hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének,
vagyonának kettős adóztatását, oly módon, hogy ugyanazon jövedelem vagy vagyontárgy
tekintetében csak az egyik államban kell adózniuk, mert a másik állam vagy lemond az
adóztatásról, vagy lehetővé teszi a külföldön megfizetett adó beszámítását a nála esedékes
adókba.
Az egyezmény a szerződő államok illetékes hatóságai számára megfelelő információcserére
nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás
lefolytatását kezdeményezze a másik szerződő államnál, amennyiben úgy látja, hogy a másik
állam adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.
Az egyezmény tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések
megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint
kihirdetésére törvényben van mód.
40