﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/6765. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. november
2008. évi......törvény
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről
A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság egészének működésében betöltött meghatározó
és megkérdőjelezhetetlen szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése, a vele
szembeni befektetői bizalom megerősítése, a rendszer részét képező egyes intézmények
tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása érdekében az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. §
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetre,
b)	az a) pontban meghatározott szervezetben a Magyar Állam nevében történő, e törvény
szerinti befolyásszerzésre és befolyás megszüntetésére, és
c)	az a) és b) pontban meghatározottak felügyeletére.
(2)	A Gt., a Ctv., a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2.	§
(1)	Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését a Mellékletben foglaltak szerint kell
érteni.
(2)	E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
1.	alapszabály: a Gt.-ben meghatározott alapszabály és alapító okirat,
2.	befolyás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
3.	befolyásoló részesedés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
4.	értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
5.	forgalomba hozatal: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
6.	hitelintézet: a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, Hpt. szerinti bank és
szakosított hitelintézet,
7.	szabályozott intézmény: a Psztv. 4. §-a szerinti szervezet és személy,
8.	vezető tisztségviselő: a Gt.-ben meghatározott fogalom.
A SZABÁLYOZOTT INTÉZMÉNYEK HELYZETÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE
3.	§
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) és a Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények
2
helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási
piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább
a)	az MNB által készített
aa)	az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő
értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára,
és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
ab)	a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövidtávú likviditási
helyzetének értékelését, és
ac)	a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló
elemzést,
b)	a Felügyelet által készített
ba)	az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
bb)	az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és
hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
bc)	összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a
csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló
értékelést.
A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA
ÉRDEKÉBEN MEGHOZHATÓ INTÉZKEDÉSEK
4.	§
(1)	A Nemzetközi Valutaalaptól 2008-2010. években felvett hitel összegéből legfeljebb
hatszázmilliárd forint értékű deviza összeget a Magyar Állam az MNB-nél külön erre a célra
megnyitott számlákon helyez el azzal, hogy a forint összeg meghatározása az elhelyezés
napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti számlákon lévő szabad pénzeszközt az államháztartásért felelős
miniszter az MNB útján kezeli. E pénzeszköz kezelésének szabályairól az államháztartásért
felelős miniszter az MNB elnökével megállapodást köt.
Az intézkedések közös szabályai
5.	§
(1)	A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása
érdekében
a)	garanciát vállalhat a hitelintézet hitelezőivel szemben fennálló tartozásaira,
b)	tőkét emelhet a hitelintézetben.
(2)	A Magyar Állam az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésből eredő kiadásait a 4. §
(1)	bekezdésében meghatározott számla terhére teljesíti. A forintban történő kifizetések
teljesítéséhez a számlát a kifizetés napján érvényes MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva kell terhelni.
3
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az
államháztartásért felelős miniszter jár el.
A garancia-vállalás szabályai
6. §
(1)	A hitelintézet kérelmére az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedésre
kerülhet sor, ha a kérelmezett intézkedés megfelel az e törvényben foglaltaknak és a
hitelintézet vállalja a létrehozandó megállapodásban foglaltak teljesítését.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rendelkezni kell legalább a Magyar Állam által
e törvény előírásai szerint vállalt garancia díjáról.
7.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy a következő
feltételek együttes fennállása esetén a hitelintézet forrásbevonásához a Magyar Állam
nevében állami garanciát vállaljon, ha
a)	a garanciavállalást a Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke
együttesen javasolja,
b)	a kötelezettség alapja hitelszerződés vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
c)	a hitelintézet kötelezettségének lejárata legalább három hónap, és legfeljebb öt év,
d)	a hitelintézet kötelezettsége e törvény hatályba lépése és 2009. december 31. között
keletkezik,
e)	a kötelezettség euróban, svájci frankban vagy forintban van meghatározva.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti állami garancia a hitel, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
tőkeösszegére és a kapcsolódó járulékok összegére terjed ki.
(3)	Az állami garanciavállalások együttes, forintban számított összege legfeljebb
egyezerötszázmilliárd forint lehet.
(4)	Az állami garancia a vállalás napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva terheli a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeget. A 2009.
december 31. előtt lejáró garanciavállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább a
(3)	bekezdésben meghatározott keretösszeget.
(5)	Az állami garancia beváltását kezdeményezni a hitelszerződés, a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír lejáratának napját követő harmincadik napon belül lehet az
államháztartásért felelős miniszternél.
(6)	A hitelintézet hitelnyújtójának, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírja
megvásárlójának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem kell
a)	az állami garancia melletti fedezetet előírnia, továbbá
b)	vizsgálnia a hitelcél teljesülését.
(7)	A hitelintézet az állami garancia vállalásáért díjat fizet a Magyar Államnak. A fizetendő
díjat az Európai Bizottság vonatkozó ajánlásainak és közleményeinek figyelembevételével
kell a 6. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodásban rögzíteni.
4
(8)	Az e § alapján vállalt állami garanciákkal kapcsolatos eljárási szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
A tőkeemelés és befolyásszerzés szabályai
8.	§
(1)	Az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára a
Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttes javaslata alapján, az e
törvényben meghatározottak szerint
a)	a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy
b)	hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül
kerülhet sor.
(2)	A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során a Magyar
Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott
jogokról és kötelezettségekről.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább
a)	a tőkeemelés vagy befolyásszerzés során megszerzett részvények névértékéről és
kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az
intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó
saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani;
b)	a 12. § (1) bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a
vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
c)	a 12. § (4) bekezdése szerinti átalakítás részletes szabályairól, ideértve az átváltási arányra,
az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat, és
d)	a megszerzett részvényekhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben
ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet
igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál.
9. §
(1)	A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló
döntését az éves költségvetési törvény figyelembe vételével hozza meg.
(2)	A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása
fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az
államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és
a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.
(5)	A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a
részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6)	A Magyar Állam tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a
befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Gt. minősített befolyásszerzésre, a kisebbségi
részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a
Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult
5
hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által
gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Az átalakítható osztalékelsőbbséget biztosító részvény
10. §
(1)	A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az
osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, átalakítható részvényt (a
továbbiakban: átalakítható osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.
(2)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott
eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket
megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
(3)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.
(4)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény esetében a Gt. 187. §-ának (2) és (3)
bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
11. §
(1)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a
Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodásban
rendelkezik.
(2)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam
jogosult.
12. §
(1)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti
meg (a továbbiakban: visszaváltás).
(2)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a
hitelintézet a 8. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(3)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az (1) bekezdésben
meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.
(4)	Az átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam a jegyzést követően
egyoldalú, a hitelintézethez írásban intézett nyilatkozatával törzsrészvénnyé alakíthatja.
A különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény
13. §
(1)	A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal
összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, átalakítható részvényt (a
továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.
(2)	A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés
a)	osztalék fizetéséről határozó,
b)	szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött,
és
6
c)	háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó
döntéseivel szemben.
(3)	A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem
érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
14.	§
(1)	A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar
Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2)	A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
15.	§
(1)	A különleges vétójogot biztosító részvényt az államháztartásért felelős miniszter
engedélyével a hitelintézet a jegyzett tőke leszállításával bevonhatja.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter hozzájárul a különleges vétójogot biztosító
elsőbbségi részvény bevonásához, ha a hitelintézet a Magyar Állam valamennyi átalakítható
osztalékelsőbbségi részvényét visszaváltotta.
(3)	A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és
megterhelésére irányuló szerződés semmis.
A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény
16.	§
(1)	A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül feltételes
tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvényt (a továbbiakban: feltételes
tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény) bocsáthat ki.
(2)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény névértékéről és
kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésében meghatározott
megállapodásban rendelkezik.
(3)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény jegyzésére kizárólag
a Magyar Állam jogosult.
17. §
(1)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény
a)	kibocsátására, az alapszabály ezzel összefüggő módosítására, a részvény keletkeztetésére,
valamint - a részvény keletkeztetésének hatályával - részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó,
és
b)	a részvény kibocsátási értékét és névértékét meghatározó
közgyűlési döntést az államháztartásért felelős miniszter (2) bekezdés szerinti kérelmére a
Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásban hozott határozatával pótolja.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter a kérelmét abban az esetben terjeszti elő, ha a
hitelintézet
7
a)	három munkanapot meghaladóan igénybe veszi az MNB rendkívüli likviditási hitelét a
kötelező jegybanki tartalék húsz százalékát meghaladó összegben,
b)	a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott és független könyvvizsgáló által megerősített
szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. 76. §-ának (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény hetvenöt
százalékát, vagy
c)	a hitelintézetnek a hitelezői felé e törvény alapján vállalt garancia alapján kifizetés történik.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemben a feltételes tulajdonosi irányítási jogot
biztosító elsőbbségi részvény
a)	névértékét egyszázezer forintban,
b)	kibocsátási értékét a névértékkel azonos összegben
kell meghatározni.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemről a bíróság haladéktalanul rövid úton értesíti
a hitelintézetet.
(5)	Bizonyítási indítványt a kérelmező a kérelmében, a kérelmezett az érdemi
ellenkérelmében terjeszthet elő.
(6)	Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának nincs
helye.
(7)	Az eljárás során a bíróság a feleket meghallgatja, és tárgyalást tarthat. A tárgyalás
bármelyik fél távollétében is megtartható.
(8)	A bíróság a kérelemről a beérkezésétől számított nyolc napon belül dönt. A bíróság
határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.
(9)	A bíróság a határozatát haladéktalanul közli a változásbejegyzési eljárás lefolytatására
illetékes cégbírósággal, amely - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül -
soron kívül, egy munkanapon belül jár el a változások bejegyzése iránt azzal, hogy ennek
hiányában a bíróság határozatának közlése napját követő második munkanapon a változást
bejegyzettnek kell tekinteni.
(10)	A változásbejegyzési eljárásban a bíróság határozatán kívül egyéb melléklet csatolása
nem szükséges.
(11)	A változás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per, valamint a
létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per a bíróság döntésével
kapcsolatban nem indítható.
(12)	Az államháztartásért felelős miniszter kérelmére a részvényt a változásbejegyző végzés
meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül elő kell állíttatni.
18. §
(1)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvény - az e törvényben meghatározott
kivételekkel - a törzsrészvényhez kapcsolódó jogokat biztosítja.
(2)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és
kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
(3)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvény forgalomképtelen, az
átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis.
8
19.	§
(1)	A részvényes a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján
a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult, ha erről
hatályos kormányrendelet rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendeletet a Kormány akkor adhatja ki, ha a 17. § (2)
bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek fennállnak és a rendelet kiadása nélkül a
hitelintézet és a pénzügyi közvetítői rendszer stabilitása súlyos veszélybe kerülne, és az más
módon nem előzhető meg vagy nem hárítható el.
(3)	A hitelintézet az (1) bekezdés alapján kiadott kormányrendelet hatályba lépését megelőző
napra, mint fordulónapra az Szmt. szerinti, független könyvvizsgáló által felülvizsgált
közbenső mérleget készít.
(4)	A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét hatályon kívül helyezi, ha
a)	a hitelintézet Felügyelet által meghatározott és független könyvvizsgáló által megerősített
szavatoló tőkéje legalább kilencven egymást követő napon keresztül, folyamatosan a Hpt.
76. §-ának (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény legalább százötven százaléka, és
b)	megalapozottan feltehető, hogy a hitelintézet és a pénzügyi közvetítői rendszer stabilitása
más módon is biztosítható.
20.	§
(1)	A hitelintézet részvényese kezdeményezheti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nemperes
eljárásban állapítsa meg, hogy a 19. § (4) bekezdésben foglaltak teljesülnek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemről a bíróság haladéktalanul rövid úton értesíti
az államháztartásért felelős minisztert.
(3)	Bizonyítási indítványt a kérelmező kizárólag a kérelmében, a kérelmezett kizárólag az
érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő.
(4)	Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának nincs
helye.
(5)	Az eljárás során a bíróság a feleket meghallgatja, és tárgyalást tarthat. A tárgyalás
bármelyik fél távollétében is megtartható.
(6)	A bíróság a kérelemről a beérkezésétől számított harminc napon belül dönt. A bíróság
határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.
(7)	A bíróság az írásba foglalt határozatot annak kihirdetésekor átadja a feleknek vagy
képviselőiknek.
(8)	Ha a bíróság az (1) bekezdésében meghatározott határozatában azt állapítja meg, hogy a
19. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülnek, a Kormány a 19. § (1) bekezdése alapján kiadott
rendeletét úgy helyezi hatályon kívül, hogy az a bíróság határozatának kihirdetésétől számított
három napon belül hatályát veszítse.
21.	§
(1)	A részvényes a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján
a Kormány 19. § (1) bekezdése alapján kiadott rendeletének időbeli hatálya alatt a közgyűlés
hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult.
9
(2)	A részvényes a közgyűlés hatáskörében eljárva meghozott döntéseit a hitelintézet vezető
tisztségviselőivel és a felügyelő bizottság tagjaival haladéktalanul, írásban közli.
(3)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvény esetében a részvényesi jogok
gyakorlója a közgyűlés hatáskörében eljárva köteles a Gt.-nek a minősített többséget biztosító
befolyással rendelkező részvényesre vonatkozó szabályai, és a hitelintézet stabil működése
helyreállításához fűződő érdekek elsődlegessége alapján eljárni.
(4)	A Magyar Állam a hitelintézettel szemben korlátlanul felel a feltételes tulajdonosi
irányítási jogot biztosító részvény tekintetében részvényesi jogokat gyakorló személy által a
(3)	bekezdésben meghatározott kötelezettség felróható megszegésével okozott károkért.
(5)	Ha a Kormány 19. § (1) bekezdése alapján kiadott rendelete folyamatosan, több mint
huszonnégy hónapig hatályban van, a hitelintézet részvényese a Kormány 19. § (1) bekezdése
alapján kiadott rendeletének hatálybalépését megelőző napra, mint fordulónapra elkészített és
független könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámoló szerinti egy részvényre - tulajdoni
hányad alapján - jutó saját tőke értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a
Magyar Állammal szemben.
(6)	A Magyar Állam az (5) bekezdés szerinti felajánlott részvényeket köteles megvásárolni és
az adásvétel napját követő harmincadik napig a vételárat a részvényesnek megfizetni.
22.	§
(1)	A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvényt a részvénytársaság a jegyzett
tőke leszállításával
a)	bevonja, ha a 19. § (1) bekezdése alapján kiadott rendelet hatályát veszti, vagy
b)	bevonhatja, ha ahhoz az államháztartásért felelős miniszter hozzájárul, és nincs hatályban a
19.	§ (1) bekezdése alapján kiadott rendelet.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter hozzájárul a feltételes tulajdonosi irányítási jogot
biztosító elsőbbségi részvény bevonásához, ha
a)	a 19. § (4) bekezdése a) alpontjában meghatározott feltétel fennáll,
b)	a hitelintézet likviditási helyzete a hitelintézet által benyújtott likviditási terv alapján nem
indokolja a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvényhez kapcsolódó
jogosítványok gyakorlását,
c)	a hitelintézet és az államháztartásért felelős miniszter megállapodik a hitelintézet
stabilitásához szükséges további intézkedésekről, és
d)	a Magyar Állam által e törvény szerint vállalt garancia terhére lehívott összeget és
járulékait a hitelintézet a Magyar Állam számára megfizette.
23.	§
(1)	A hitelintézet kezdeményezheti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásban állapítsa
meg, hogy a 22. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott feltételek teljesülése
miatt a hitelintézet pénzügyi stabilitása a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító
elsőbbségi részvény hiányában is megfelelően biztosítható, és ítéletével pótolja az
államháztartásért felelős miniszter hozzájáruló nyilatkozatát.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemről a bíróság haladéktalanul rövid úton értesíti
az államháztartásért felelős minisztert.
10
(3)	Bizonyítási indítványt a kérelmező kizárólag a kérelmében, a kérelmezett kizárólag az
érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő.
(4)	Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának nincs
helye.
(5)	Az eljárás során a bíróság a feleket meghallgatja, és tárgyalást tarthat. A tárgyalás
bármelyik fél távollétében is megtartható.
(6)	A bíróság a kérelemről a beérkezésétől számított harminc napon belül dönt. A bíróság
határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.
(7)	A bíróság az írásba foglalt határozatot annak kihirdetésekor átadja a feleknek vagy
képviselőiknek.
ZÁRÓ ÉS Á TMENETI RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések
24.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az e törvény szerinti állami garanciavállalással kapcsolatos eljárási szabályokat rendeletben
szabályozza, és
b)	a 19. § (1) bekezdése alapján rendeletet adjon ki.
Hatálybalépés
25.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A Gt. 286. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(3)	E törvény 2009. december 31-én hatályát veszti.
Módosuló jogszabályok
26.	§
(1)	A Gt. 186. §-ának (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül]
,f külön törvényben meghatározott egyéb elsőbbségi jogot”
[biztosító részvényosztályt határozhat meg.]
(2)	A Gt. 186. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés f) pontja alapján külön törvényben meghatározott elsőbbségi részvény
tekintetében e törvénynek az elsőbbségi részvényekre vonatkozó rendelkezéseitől el lehet
térni.”
11
27.	§
(1)	A Psztv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(7)
bekezdésének számozása (4)-(8) bekezdésre változik:
„(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára az általa
meghatározott körben eseti rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ha olyan helyzet
áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”
(2)	A Psztv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet. A Felügyelet e határidőt egy
alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítja, ha olyan helyzet áll elő, amely
potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”
(3)	A Psztv. a 44/A. §-t követően a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § Ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitását, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során pénzügyi intézményi
minősítéssel rendelkező igazságügyi könyvszakértőt rendel ki.”
28.	§
(1)	A Hpt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet vagy az MNB által a hitelintézetekről
egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
a)	a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából,
vagy
b)	ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitását
az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter részére.”
(2)	A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn:]
„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal,
Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az államháztartásért
felelős miniszterrel és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel, az
önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési
pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által
kijelölt belső ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét
ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
29.	§
(1)	A Tpt. 251. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § (1) A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott
sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a
tájékoztatási kötelezettségének.
12
(2)	A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb
száznyolcvan napra felfüggesztheti a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési
jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi,
így különösen, ha:
a)	tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési
jegyek összértéke eléri a befektetési alap - adott időszak első napján érvényes - nettó
eszközértékének tíz százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem
váltott befektetési jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó
eszközértéken kell figyelembe venni,
b)	húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő befektetési jegyek
darabszáma tíz százalékkal csökkent, vagy
c)	a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások
következtében a befektetési alap saját tőkéjének tizenöt százaléka alá csökkent.
A befektetési alapkezelő a befektetési jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére
vonatkozó kérelmet az a)-c) pontban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő
öt forgalmazási napon belül kezdeményezheti.
(3)	A Felügyelet a befektetők érdekében az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül
bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének
megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha a felfüggesztés
megszüntetését az alapkezelő az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül kéri, azt a
Felügyelet elrendeli.
(4)	A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján előterjesztett kérelem elbírálásáról legkésőbb
két forgalmazási napon belül dönt.
(5)	Ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike
alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a száznyolcvan napot, a
Felügyelet határozatban elrendeli a befektetési alap megszüntetését.”
(2)	A Tpt. 257. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 255. § a)-c) pontjában meghatározott esetben a portfolióban lévő ingatlant tizenkét
hónapon belül, az egyéb eszközt egy hónapon belül kell értékesíteni.”
(3)	A Tpt. 257. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal
meghosszabbítható, ingatlan esetén hat hónappal, egyéb eszköz esetében három hónappal.”
(4)	A Tpt. 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nyílt végű nyilvános befektetési alap - az ingatlanalap kivételével - nem alakulhat zárt
végű nyilvános befektetési alappá.”
(5)	A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe
vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének ötven százalékáig
ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából
kölcsönt vehet fel az alap nevében, ha ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános
feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a)	a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b)	az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén,
13
c)	óvadékon, vagy
d)	jelzálogjogon
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat.”
Átmeneti rendelkezések
30.	§
(1)	A Magyar Állam
a)	az e törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tőkeemelésről 2009. január 31-ig,
b)	az e törvényben foglalt egyéb intézkedéseiről - ide nem értve az államháztartásért felelős
miniszternek az átalakítható osztalékelsőbbségi részvény átalakítására vonatkozó döntését,
valamint az államháztartásért felelős miniszter által adott hozzájárulást - 2009. december 31-
ig dönthet.
(2)	A 2009. december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek
a 4-23. §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.
31.	§
A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseit
a folyamatban lévő eljárás során is alkalmazhatja.
14
Melléklet
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi ... törvényhez
1.	Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény,
2.	Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
3.	Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
4.	Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény,
5.	Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
6.	Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
7.	Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény,
8.	Vtv.: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény.
15
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon az
Amerikai Egyesült Államokból kiinduló jelzáloghitel piaci válság nyomán kialakult
válsághelyzet kezelésére megfelelő kereteket teremtsen. A pénzügyi közvetítőrendszer hazai
szabályai illeszkednek az Európai Unió egységes belső piacán érvényes szabályokba, azokkal
összhangban állnak, lényegében egységes és transzparens kereteket adva a pénzügyi
szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek.
A meglévő keretek azonban nyilvánvalóan a szolgáltatásnyújtás és a tőkeáramlás szabadsága,
a magántulajdon és a vállalkozás szabadsága elveire épülnek, feltételezve, hogy ezen elvek
érvényesülése egyúttal a társadalmi közjó szempontjából is elsődleges.
A 2007. év közepén kialakuló és a 2008. év közepére kiteljesedő, pénzügyi közvetítőrendszert
érintő válsághelyzet azonban olyan problémákat teremtett, amelyek megoldására a meglévő
keretek nem bizonyultak megfelelőnek. Ennek oka, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer olyan
mértékben szerves részévé, meghatározó elemévé vált az egyes államok gazdaságának, így a
hazai gazdaságnak is, hogy felmerült a kérdés: a rendeltetésszerű működése valóban
tekinthető-e csupán magánérdeknek, vagy mára már sokkal inkább társadalmi érdek annak
ellenére, hogy alapvetően a magánszektor keretei között működik, az állam közvetlen
beavatkozása nélkül, kizárólag a szabályozói és felügyeleti funkcióinak gyakorlása mellett.
Az európai államok túlnyomó többsége amellett foglalt állást, hogy a pénzügyi
közvetítőrendszer egészséges, rendeltetésszerű működése igenis társadalmi érdek, és nem is
csupán az egyes tagállamok saját érdeke.
A jelen Javaslat benyújtása is egyfajta állásfoglalásnak tekinthető amellett, hogy a pénzügyi
közvetítőrendszer működése nem lehet kizárólag magánérdek. Ebből következően pedig
szükséges egy olyan különleges helyzetben érvényesülő szabályozási keret kialakítása, amely
abban az esetben is lehetőséget ad az alapvető funkciók ellátására, ha arra a piaci szereplők
valamilyen okból nem hajlandóak vagy nem képesek.
A Javaslat egy olyan szabályozási keretet állít fel, amely az állam számára lehetővé teszi a
beavatkozást azokban a helyzetekben, amikor a társadalmi érdekek érvényesülését a
magánérdekek felett elő kell segíteni vagy ki kell kényszeríteni. Természetesen a Javaslat az
állami beavatkozást csak időszakosan, meghatározott célok elérése érdekében teszi lehetővé,
megfelelő eljárási szabályokkal és megfelelő garanciális szabályokkal kiegészítve.
A módosuló jogszabályok között szereplő változások - kiegészítve az állami beavatkozásra
lehetőséget adó kereteket - lehetőséget adnak arra, hogy először piaci körülmények között
szülessenek megoldások a kialakuló, normálistól eltérő helyzetekben úgy, hogy az
összességében a gazdaság szereplői számára a lehető legkisebb sérelemmel járjon. Erre
segítenek rá azok a felügyeleti eszközök, amelyekkel az állami beavatkozást a legutolsó
pillanatig halasztva lehetséges a piac megfelelő működésének biztosítása a befektetővédelem
egyidejű érvényesítésével.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
E rendelkezések a törvény hatályát jelölik ki, illetőleg megjelölik a hatályos jogszabályi
környezet releváns részeinek alkalmazásában érvényesítendő eltéréseket.
16
a 2. §-hoz
E rendelkezések amellett, hogy a hivatkozott jogszabályok rövidítésének mellékletben történő
meghatározására utalnak, a használt fogalmak értelmezését tisztázzák, tekintettel arra, hogy e
szabályok számos olyan hatályos jogszabályhoz képest állapítanak meg eltéréseket, amelyek
közül több azonos fogalmakat nem feltétlenül azonos tartalommal használ.
a 3. §-hoz
E rendelkezések szerint az egyes hatósági feladatokkal felruházott intézmények, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) és a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) a normálistól eltérő helyzetekben folyamatosan értékeli a pénzügyi
közvetítőrendszer részét képező szervezetek működését azon tényezők tekintetében, amelyek
kritikusnak tekinthetők a rendeltetésszerű működés szempontjából. Ezek célja, hogy kérésére
megfelelő információkkal lássák el az államháztartásért felelős minisztert, aki végső soron a
központi költségvetés terhére történő esetleges kötelezettségvállalás esetében döntési
felhatalmazással bír.
a 4. és 5. §-hoz
E rendelkezések meghatározzák azokat a forrásokat, amelyek terhére az állam a Javaslatban
szereplő, a központi költségvetés terhére kötelezettségvállalással járó intézkedéseit
megvalósíthatja, valamint a források kezelésére vonatkozó alapvető szabályokat.
A rendelkezések között szerepelnek az állam által megtehető intézkedések, s ezen
intézkedések céljai. Ezen intézkedések garanciavállalás, illetőleg tőkeemelés formájában
ölthetnek testet, akként, hogy ezek során az állam nevében az államháztartásért felelős
miniszternek kell eljárnia.
a 6. és 7. §-hoz
E rendelkezések szerint az állam részéről történő garanciavállalás az érintett piaci szereplő
kérelmére valósulhat meg, a kérelem értékeléséhez, a döntést megelőzően az itt meghatározott
körülmények értékelése szükséges.
A döntés megalapozottságát szolgálja az a feltétel, hogy a döntést megelőzően a Felügyelet és
az MNB részéről a Felügyeleti Tanács elnöke, illetőleg az elnök együttesen tegyen javaslatot
a garanciavállalásra. A hatályos jogszabályi környezetben az államháztartásért felelős
miniszter, de a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter sem
rendelkezik olyan részletes egyedi információkkal a pénzügyi szolgáltatási szektor szereplői
vonatkozásában, amelyek a megfelelően megalapozott döntés meghozatalához szükségesek.
Ezzel szemben a Felügyelet az egyedi intézmények tőkehelyzetével, működésük
körülményeivel kapcsolatos információkat birtokolja, így képes az ún. mikrostabilitási helyzet
megítélésére, értékelésére. Az MNB rendelkezik mindazon információkkal, amelyek pl. a
hitelintézetek likviditási helyzetére vonatkozó következtetések levonására alkalmasak,
illetőleg lehetővé teszik az ún. makrostabilitási helyzet megítélését, ideértve az egyes
intézmények rendszerkockázati szempontú értékelését is.
A garanciavállalás feltételei között szerepel még a kötelezettségek típusának, lejáratának,
illetőleg a kötelezettségvállalás devizanemének pontos meghatározása is, valamint annak a
kötelezettsége, hogy a garanciavállalással érintett piaci szereplő és az állam között egy a
jogszabályokban foglalt kötelezettségek részleteit is tartalmazó megállapodás jöjjön létre,
amelynek kiemelt eleme pl. a garanciavállalás díjának pontos, a jogszabályokkal összhangban
lévő módon meghatározott mértéke is.
17
A Javaslat ezen rendelkezései között szerepelnek azok az eljárási szabályok is, amelyek a
garanciavállalás mértékére, az átváltási árfolyamokra, határidőkre, stb. vonatkozó, valamint a
beváltásra vonatkozó kötelezettségeket foglalják össze.
a 8. és 9. §-hoz
E rendelkezések a tőkeemelés, illetőleg az azzal összefüggésben történő állami
befolyásszerzés általános szabályait tartalmazzák.
A tőkeemelésre, és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre - eltérően a
garanciavállalás szabályaitól - a piaci szereplő kérelmén vagy egyetértésén túl hivatalból is
sor kerülhet, amely esetben viszont már az érintett piaci szereplő egyetértése nem szükséges.
Ez az az eset, amikor a működés fenntartásának vagy megszüntetésének kérdésében az érintett
piaci szereplő tulajdonosai és az állam (a társadalmi érdekek érvényesítése szempontjából
tekintve) nagy valószínűséggel eltérő következtetésre jutnának. A tulajdonosok mérlegelése
arra terjed ki egy olyan döntés során, amely a működés fenntartása vagy végleges befejezése
tárgyában születne, hogy az összes befektetett eszköz és a várható (ezekben az esetekben
jellemzően negatív) hozam vagy veszteség hogyan viszonyul egymáshoz. Ha ugyanis a
működés befejezése jár a kisebb veszteség realizálásával, akkor várhatóan a döntés a működés
befejezése mellett születik meg. Nem mindegy azonban, hogy mindennek milyen közvetett
hatásai vannak a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából. Elképzelhető ugyanis, hogy a
várható kimeneteket módosítaná egy olyan állami beavatkozás, amely - mint e
rendelkezésekben foglalt - tőkeemelés lehetősége, az átmeneti korlátozások, veszteségek,
sérelmek után hosszabb távon pozitív hatással járna, adott esetben nem csak a pénzügyi
közvetítőrendszer működésében és zavartalan hozzáférhetőségében érdekelt társadalom,
hanem az egyes tulajdonosok számára is.
E rendelkezések értelmében, ha a tőkeemelésre a piaci szereplő kérelmére, vagy az
egyetértésével kerül sor, egy megállapodás szükséges, amelyben pontosan rendelkezni kell a
tőkeemelés keretében az állam részéről megvalósuló vagyoni hozzájárulás fejében milyen
névértéken és kibocsátási értéken, milyen részvények megszerzésére kerül sor. Emellett a
rendelkezések erejénél fogva a forgalombahozatal maga zártkörűnek fog minősülni és a
részvények előállítása is csak dematerializált formában lehetséges. Rendelkezni kell viszont a
megállapodásban arról is, hogy e részvények tekintetében gyakorolható jogok (vételi jog,
átalakítás, visszaváltás, bevonás, stb.) esetében milyen eljárási, teljesítési szabályok
érvényesülnek, illetve az állam számára milyen jogosítványok állnak rendelkezésre, mely
események bekövetkezése esetén.
A részvényesi jogokat e rendelkezések erejénél fogva az államháztartásért felelős miniszter
gyakorolja, azzal, hogy az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseit sem a
befolyásszerzés, sem a részvényekben megtestesülő jogok gyakorlása esetében nem kell
alkalmaznia, mint ahogyan a tőkepiacról, a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt
egyes rendelkezések, valamint egyes alapszabályi rendelkezések alkalmazása is kizárt.
a 10-12. §-okhoz
A Javaslat korábbi rendelkezései szerint az állam a tőkeemelés során teljesített vagyoni
hozzájárulása keretében csak az e törvényben meghatározott részvényeket szerezhet. E
részvényeknek kell biztosítania egyrészt azt, hogy az állam által befektetett eszközök
(jellemzően pénz formájában) egy megfelelő megtérülést, ennek keretében pedig megfelelő
rendszeres pénzáramlást, másrészt megfelelő ellenőrzési jogot biztosítsanak az állam számára
a rendelkezésre bocsátott tőke rendeltetésszerű felhasználása érdekében. Mindezt arra való
tekintettel, hogy a tőkeemelésre egy társadalmi érdek, a pénzügyi közvetítőrendszer
működésének zavartalansága miatt került sor, átmeneti jelleggel. Elképzelhető azonban az a
18
helyzet, hogy az állami beavatkozás a piaci szereplő működésében olyan pozitív hatással jár,
hogy a befektetett eszközökön megfelelő megtérülést, hozamot lehetséges elérni. Ebben az
esetben pedig nem lehet kérdés, hogy a befektetett eszközökre jutó hozamnak is az államot
(közvetetten az adófizetőket) kell megilletnie. Ennek biztosítása pedig olyan jogosítványokat
igényel, amelyekkel ez megvalósítható.
E rendelkezések egy különleges, az elsőbbségi részvényfajtába tartozó részvényosztály
létrehozását teszik lehetővé: átalakítható osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályét. Az
ide sorolt részvények (a továbbiakban: átalakítható osztalékelsőbbségi részvény) a más
részvényfajtákba, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, azoknál
kedvezőbb mértékben jogosítanak osztalékra, viszont szavazati jog nem kapcsolódik
hozzájuk. E különleges részvények jegyzésére kizárólag az állam jogosult.
Ez az a részvény, amely a tőkeemelés során befektetett eszközökön osztalék formájában
biztosít egy rendszeres pénzáramlást.
E különleges részvény tekintetében e rendelkezések erejénél fogva a tőkeemeléssel érintett
piaci szereplőt vételi jog illeti meg, az államot pedig az a jog, hogy egyoldalú, a piaci
szereplőhöz intézett nyilatkozatával bármikor átalakíthassa törzsrészvénnyé.
A tőkeemelésről és ezzel összefüggésben a részvények forgalomba hozataláról szóló
megállapodásban a feleknek rendelkezniük szükséges a pontos névértékről, kibocsátási
értékről, a vételi jog gyakorlásának szabályairól, de arról is, hogy az átalakításra milyen
szabályok szerint kerülhet sor. Ez utóbbi esetben nem kizárt, hogy a felek úgy állapodjanak
meg, hogy az átalakításra csak valamely feltétel bekövetkezése esetén, pl. megfelelő idő
elteltét követően kerül sor.
Nem lehet eltekinteni e rendelkezések értelmezése során attól, hogy a tőkeemelés célja az,
hogy az érintett piaci szereplő tőkehelyzete javuljon, ezzel lehetőséget adva likviditási
helyzetének javítására és működésének helyreállítására. Szükséges ezért, hogy a tőkeemelés
olyan formában valósuljon meg, hogy az a szavatoló tőke számítására, a tőkemegfelelésre
irányadó hatályos jogszabályok szempontjából is a lehető legjobb helyzetet eredményezze.
Ezért szükséges például annak kikötése, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény azon
rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amelyek a ki nem fizetett osztalék halmozódását teszik
lehetővé. Ha ugyanis ezek a szabályok is érvényesülnek, akkor az átalakítható
osztalékelsőbbségi részvényért cserébe teljesített vagyoni (pénzbeli) hozzájárulás csak az ún.
járulékos tőkeelemek körében kerülhet figyelembevételre ahelyett, hogy az ún. alapvető
tőkeelemek közé kerülne. Hasonló okokból nem zárják ki a rendelkezések azt a lehetőséget,
hogy a piaci szereplő kérelmére vagy egyetértésével megvalósított tőkeemelés esetén az
átalakítás lehetősége pl. időben korlátozott legyen.
a 13-15. §-okhoz
A Javaslat korábbi rendelkezései szerint az állam a tőkeemelés során teljesített vagyoni
hozzájárulása keretében csak az e törvényben meghatározott részvényeket szerezhet. E
részvényeknek kell biztosítania egyrészt azt, hogy az állam által befektetett eszközök
(jellemzően pénz formájában) egy megfelelő megtérülést, ennek keretében pedig megfelelő
rendszeres pénzáramlást, másrészt megfelelő ellenőrzési jogot biztosítsanak az állam számára
a rendelkezésre bocsátott tőke rendeltetésszerű felhasználása érdekében.
E rendelkezések értelmében válik lehetővé az elsőbbségi részvényfajtán belül olyan, a
szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, átalakítható
részvény (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) kibocsátása, amely egy a
piaci szereplő kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló tőkeemelés esetén biztosítja az
állam számára az osztalékfizetés, a szavazatelsőbbséget biztosító és a minősített többségi
19
egyetértést igénylő kérdések esetében a vétójogot. E részvény osztalékra nem jogosít és a
kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
A részvény kibocsátását megelőzően létrehozandó megállapodásban, amelyben már az
átalakítható osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával, azaz magával a tőkeemeléssel
összefüggő jogok és kötelezettségek is szerepelnek, az e részvénnyel összefüggő részletes
szabályokat - így a névértéket és a kibocsátási értéket - is meg kell határozni.
A különleges vétójogot biztosító részvény szerepe, hogy a központi költségvetés terhére
megvalósított tőkeemelés esetében, amely ellenében az állam átalakítható osztalékelsőbbségi
részvényeket jegyez, biztosítsák a rendelkezésre bocsátott tőke megfelelő felhasználását, a
működés helyreállítását, és így a megfelelő megtérülést is. Ennek megfelelően ilyen részvény
jegyzésére kizárólag az állam jogosult, egyebekben a részvény forgalomképtelen, az
átruházására és megterhelésére vonatkozó megállapodás semmis.
Ha az állami beavatkozásra okot adó körülmények megszűnnek, azaz ha a tőkeemelés
ellenében kapott átalakítható osztalékelsőbbségi részvények mindegyike visszaváltásra került,
lehetővé válik e részvény bevonása, amellyel egyidejűleg a jegyzett tőkét csökkenteni kell.
a 16-18. §-okhoz
A Javaslat korábbi rendelkezései szerint az állam a tőkeemelés során teljesített vagyoni
hozzájárulása keretében csak az e törvényben meghatározott részvényeket szerezhet. E
részvényeknek kell biztosítania egyrészt azt, hogy az állam által befektetett eszközök
(jellemzően pénz formájában) egy megfelelő megtérülést, ennek keretében pedig megfelelő
rendszeres pénzáramlást, másrészt megfelelő ellenőrzési jogot biztosítsanak az állam számára
a rendelkezésre bocsátott tőke rendeltetésszerű felhasználása érdekében.
E rendelkezések értelmében lehetővé válik az elsőbbségi részvényfajtán belül egy különleges
részvény: feltételes tulajdonosi irányítást biztosító elsőbbségi részvény kibocsátása. E
részvény lényege, hogy lényegében a piaci szereplő feletti teljes tulajdonosi irányítást tegye
lehetővé, osztalékra nem jogosít és a kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz
való jogát.
A részvény kibocsátását megelőzően létrehozandó megállapodásban, amelyben már az
átalakítható osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával, azaz magával a tőkeemeléssel
összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a különleges vétójogot biztosító részvényekkel
kapcsolatos jogok és kötelezettségek is szerepelnek, az e részvénnyel összefüggő részletes
szabályokat - így a névértéket és a kibocsátási értéket - is meg kell határozni.
E részvény szerepe az, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé tegye azon
piaci szereplő feletti irányítást, amely az állami intézkedések keretében tőkeemelésben
részesült akár kérelmére, akár azért, mert ennek hiányában a pénzügyi közvetítőrendszer
szempontjából megnövekedő kockázatokat más módon nem lehetett volna elhárítani. E
részvény jegyzésére kizárólag az állam jogosult, egyebekben a részvény forgalomképtelen, az
átruházására és megterhelésére vonatkozó megállapodás semmis.
Azokban az esetekben, amelyekben az állami beavatkozásra a piaci szereplő kérelmére vagy
egyetértésével kerül sor, már az első, pl. garanciavállalásról és tőkeemelésről szóló döntés
feltételei között kiköthető mindazon jogosítványok megteremtésére vonatkozó kötelezettség,
amely az előző rendelkezésekben említettek (az osztalékelsőbbség és a vétójog) mellett a
teljes irányítás átvételére vonatkozó lehetőséget is tartalmazza. Elképzelhető ugyanis, hogy
sem a tőkeemelés, sem a garanciavállalás nem vezet a megfelelő eredményre, és a kapott
vétójog gyakorlásával sem teremthetők meg azok a körülmények, amelyek a tartós és stabil
működést lehetővé teszik, egyúttal biztosítva az állam számára a megfelelő megtérülést is.
20
Ebben az esetben, ha a társadalmi érdekek megkívánják a további működés fenntartását, de az
a megelőző körülmények között eredményesen nem biztosítható, akkor az állam
megszerezheti az irányítást a piaci szereplő felett.
Más a helyzet akkor, amikor a részvény kibocsátására a társadalmi érdekekre történő
hivatkozással hivatalból, a piaci szereplő egyetértése nélkül kerül sor, vagyis a tőkeemelés,
valamint az így teljesített vagyoni hozzájárulás rendeltetésszerű felhasználása az ellentétes
tulajdonosi érdekek miatt ésszerűen nem várható el. Ebben az esetben a teljes irányítás
megszerzése lehet az egyedüli olyan eszköz, amely alkalmas lehet a működés helyreállítására.
Az egyes részvényfajták és részvényosztályok létrehozása a hatályos szabályok szerint
kizárólag a részvénytársaság közgyűlésének döntésén múlik. A piaci szereplő
együttműködésének hiányában azonban, a megfelelő feltételek fennállása esetén a feltételes
tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény kibocsátására, az alapszabály ezzel
összefüggő módosítására, a részvény keletkeztetésére, valamint a részvénykönyvi bejegyzésre
vonatkozó, valamint a részvény névértékére és kibocsátási értékére vonatkozó döntéseket a
Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásában is pótolhatja, ha az államháztartásért felelős
miniszter ezt kérelmezi.
A rendelkezések részletesen szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit a nemperes
eljárásban.
a 19. §-hoz
E rendelkezések értelmében az állam, mint részvényes a feltételes tulajdonosi irányítási jogot
biztosító elsőbbségi részvény alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre
kizárólagosan válik jogosulttá abban az esetben, ha bizonyos feltételek bekövetkezéséről
kormányrendelet rendelkezik.
A kormányrendelet kiadására az egyes piaci szereplők esetében egyedileg kerül sor, ha
esetükben teljesülnek azok a feltételek, amelyek bekövetkezése esetében az állami
beavatkozás nélkül már sem a működés, s ilyen értelemben a pénzügyi közvetítőrendszert
veszélyeztető helyzet helyreállítása, sem az állam által befektetett eszközök megtérülése más
módon már nem várható.
Ha a helyzet rendeződik, a meghatározott mutatók teljesülnek, azaz az állami irányításra már
nincs szükség, és a piaci szereplő működése biztosítható más módon is, a Kormány köteles a
rendeletet hatályon kívül helyezni.
a 20. §-hoz
Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében elismert, a tulajdonhoz való jog korlátozásának
arányosságához szükséges, hogy a jogalkotó az adott közérdekű cél eléréséhez szükséges
legenyhébb eszközt válassza.
E követelmény érvényesülése érdekében biztosítani szükséges, hogy a részvényes - akinek
tulajdonhoz való jogát kétségkívül korlátozza, ha az állam, illetőleg a nevében eljáró személy
a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján a közgyűlés
hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult - bármikor
kezdeményezhesse annak bírósági megállapítását, hogy a közgyűlési hatáskörök állam általi
gyakorlásának feltételei nem állnak fenn. Ez az eljárás a Kormány rendeletalkotási
jogkörének az Alkotmány 35. § (2) bekezdésén alapuló, törvényi korlátozását érvényesítő
garancia, mivel a Kormány köteles a közgyűlési hatáskörök állam általi gyakorlását
megalapozó rendeletét hatályon kívül helyezni, ha a bíróság megállapítja, hogy az ilyen
hatáskörgyakorlást megalapozó törvényi feltételek nem állnak fenn.
21
A bíróság ennek megfelelően a kormányrendelet megsemmisítésére vagy egyéb módon való
hatályon kívül helyezésére nem jogosult, azonban azon határozata, amelyben a
kormányrendelet hatályban maradását megalapozó törvényi feltételek fennállásának hiányát
megállapítja, a Kormányra nézve kötelező.
A szabályozás nem vonja el az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll gyakorlására
irányuló hatáskörét, mivel egyrészt az Alkotmánybíróság a Javaslat 20. §-ában meghatározott
eljárástól függetlenül vizsgálhatja a kormányrendelet alkotmányosságát, így a törvényekkel
való összhangját is, másrészt pedig, ha a Kormány a bíróság határozata ellenére a
kormányrendeletet nem helyezi hatályon kívül, azt - törvénnyel való ellentét okán, az
Alkotmány 35. § (2) bekezdésének megsértése miatt - az Alkotmánybíróság semmisítheti
meg.
A Javaslat a bíróság előtti eljárásra olyan, a polgári perrendtartásról szóló törvényhez képest
speciális szabályokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az eljárás gyors, így a
tulajdonvédelmi garancia hatékony legyen.
a 21. §-hoz
E rendelkezések az állam, illetőleg a nevében eljáró személy feltételes tulajdonosi irányítási
jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján, közgyűlési hatáskörben hozott döntéseivel
kapcsolatos felelősségi szabályokat határozzák meg. Ennek megfelelően az állam esetében a
gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkező részvényesre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni azzal, hogy mindez a piaci
szereplő stabil működésének helyreállításához fűződő érdekek elsődlegessége alapján
történjen.
Az állam beavatkozása a tulajdonjog korlátozásával jár, amely a feltételes tulajdonosi
irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján gyakorolt irányítás esetében lényegében
a tulajdonjog gyakorlásának kizárását jelenti, amely a piaci szereplő működésének,
stabilitásának helyreállításáért cserébe történik. Ha az állami beavatkozás sikerrel jár, a
részvényesek az elszenvedett sérelmeikért cserébe egy magasabb részvényértéket kapnak. Ha
azonban az állami irányítás ellenére sem sikerül a piaci szereplő stabil működését
helyreállítani, biztosítani kell a részvényeseknek azt a jogot, hogy egy megfelelő ellenérték
fejében eladási jogot gyakorolhassanak az állammal szemben. A Javaslat azzal a
feltételezéssel él, hogy az állami irányítás segítségével, huszonnégy hónap alatt lehetőség van
a pénzügyi közvetítőrendszer meghatározó elemeinek helyreállítására, azaz, ha az állam
jelenléte és kizárólagos közgyűlési jogosítványai ezen az időn túl is fennállnak, akkor a
részvényeseknek szükséges választást biztosítani. A választás lényege, hogy a részvényes az
állami irányítást lehetővé tévő feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi
részvény feléledése előtti napra vonatkozó helyzetben, az akkor érvényes egy részvényre
tulajdoni hányad alapján jutó saját tőke értékével azonos értéken gyakorolhasson eladási jogot
az állammal szemben, ha nem bízik abban, hogy az állam jelenlétével, hosszabb távon sikerül
olyan helyzetet elérni, amely a részvényértéket is pozitívan érinti.
Az államot az eladási jog gyakorlása során felajánlott részvények tekintetében vételi
kötelezettség terheli, melynek ellenértékét az adásvételt követő harmincadik napig kell
teljesíteni a részvényes felé.
a 22. §-hoz
Ha az állami beavatkozásra okot adó körülmények megszűnnek, azaz ha a feltételes
tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény által megtestesített jogok feléledését
megalapozó, meghatározott feltételek fennállását megállapító kormányrendelet hatályon kívül
22
helyezésre kerül, illetőleg ha az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében
hozzájárul, a részvény a jegyzett tőke leszállításával bevonható.
a 23. §-hoz
A feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény kibocsáthatóságát és
speciális szabályozását az a körülmény alapozza meg, hogy egyes piaci szereplők a gazdasági
életben, a pénzügyi közvetítőrendszerben kiemelkedő szerepet játszanak: stabilitásuk
biztosítása olyan közérdek, amely adott esetben a piacgazdaságokban egyébként nem
megszokott állami szerepvállalást és ehhez kapcsolódó hatáskörök gyakorlását indokolja.
Amennyiben ugyanakkor a piaci szereplő működésének stabilitása nem indokolja a speciális
állami szerepvállalást, a piacgazdaságból mint alkotmányos elvből, illetve a tulajdonhoz való
alapvető jogból következik, hogy az állam nem vállal magánjogi szerepet a tulajdonában nem
álló piaci szereplők életében. E követelmény érvényre juttatása érdekében a Javaslat lehetővé
teszi, hogy a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény bevonásához
egyes esetekben szükséges miniszteri hozzájárulást a bíróság ítéletével pótolja, így garanciát
nyújt az állami befolyás feltétlenül szükségesnél hosszabb fennmaradásával szemben.
a 24. §-hoz
E rendelkezések felhatalmazzák a Kormányt részletes szabályok rendeletben történő
meghatározására.
a 25. §-hoz
E rendelkezések a Javaslat hatálybaléptetését és hatályon kívül helyezését valósítják meg. A
szerzett tapasztalatok szerint az Európai Unióban érvényes versenyszabályokkal összhangban
csak olyan speciális szabályozási környezet fogadható el, amely csak átmeneti időre,
különleges helyzet fennállása esetén érvényes, amellett, hogy minden lehetségesen érintett
piaci szereplő esetében azonos feltételeket biztosít az állami intézkedésekhez való
hozzáférésben. Azokban az európai tagállamokban, ahol már hatályban van hasonló célzattal
létrehozott jogszabály, jellemzően az intézkedések határideje 2009. december 31-vel jár le.
a 26. §-hoz
E rendelkezések a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását tartalmazzák, melyek
célja, hogy lehetővé tegyenek eltérő rendelkezést a részvényfajták tekintetében, ha az
törvényben történik.
a 27. §-hoz
E rendelkezések a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítását
tartalmazzák, melyek célja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából kockázatos
helyzetekben gyors, hatékony és eredményes fellépést tegyenek lehetővé, és megfelelő
információt biztosítsanak (külső könyvvizsgáló részéről is) az állami beavatkozásról szóló
döntések megalapozásához.
a 28. §-hoz
E rendelkezések a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását
tartalmazzák, melyek célja, hogy az állami beavatkozásról szóló döntésekhez, a meghatározott
feltételek fennállását megállapító kormányrendelet kiadásához a megalapozó adatok
kezelésére az e tekintetben feladattal rendelkező minisztereket felhatalmazzák, ezzel
egyidejűleg a banktitokra vonatkozó szabályok alkalmazását ezzel összhangban határozzák
meg.
23
a 29. §-hoz
E rendelkezések a tőkepiacról szóló törvény módosítását tartalmazzák, melyek célja, hogy a
nyilvános és nyílt végű befektetési alapok jegyeinek tulajdonosai védelmében, hosszabb távú
érdekeik és a pénzügyi közvetítőrendszer stabil működéséhez fűződő közérdek érvényesülése
érdekében rugalmasabbá tegyék a forgalmazási és visszaváltási szabályokat.
a 30. és 31. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések mind a Javaslat, mind a módosuló jogszabályok egyikére
vonatkozó átmeneti szabályokat határoznak meg.
A hazai pénzügyi közvetítőrendszer válsága egyfajta közvetett hatás eredményeképpen alakult
ki, és természetét tekintve inkább bizalmi válságnak tekinthető. Ennek leküzdésére a
Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Központi Bank egy meghatározott célokra
felhasználható hitelkeretet bocsátott hazánk rendelkezésére. E hitelkeret egy része ugyancsak
meghatározott céllal, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának helyreállítására érdekében
használható fel, fele-fele arányban tőkeemelésre és garanciavállalásra. A hitelkeretet
rendelkezésre bocsátó nemzetközi intézmények feltételei között szerepelt többek között az,
hogy a tőkeemelésről szóló döntéseknek 2009. január 31-ig meg kell születniük. Ezt
követően, egy átmeneti (a döntések lebonyolítására, a tényleges pénzügyi teljesítésre
rendelkezésre álló) időszakot követően, 2009. február 28-tól a fel nem használt összeget a
garanciavállalásra felhasználható összeghez kell átcsoportosítani.
A tőkepiacról szóló törvény esetében biztosított átmeneti idő azt a célt szolgálja, hogy az
intézkedések érvényesítéséhez szükséges kötelezettségek teljesítésére ésszerű idő álljon
rendelkezésre.
24