﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6767. számú
törvényjavaslat
az elektronikus közszolgáltatásról
Előadó: Kiss Péter
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
2008. november
2008. évi .... törvény
az elektronikus közszolgáltatásról
Az Országgyűlés az állam szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgárok, a gazda-
sági élet szereplői és a civil szervezetek információs közszolgáltatásokkal való ellátá-
sának biztosítása, a gyorsabb, hatékonyabb közigazgatási és közszolgáltatási ügyinté-
zés lehetővé tétele, valamint a nyilvánosság és társadalmi kontroll követelményének
hatékonyabb érvényesítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Alapvető rendelkezések
A törvény hatálya
1.	§
Ez a törvény határozza meg
a)	a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján nyújtott elektronikus közszolgál-
tatások igénybevételének rendjét, használatának feltételeit,
b)	az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó, az a) pont szerinti szolgáltatásokban e
törvény rendelkezései szerint közreműködő, illetőleg a szolgáltatás gyakorlásához elő-
írt hatósági feladatot ellátó szervek és személyek jogait és kötelezettségeit és
c)	az elektronikus közszolgáltatásokat igénybevevő természetes személyek, jogi sze-
mélyek és jogi személység nélküli szervezetek jogait és kötelezettségeit.
Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	azonosítás: olyan szolgáltatás, amelynek eredményeként az azonosítást igénylő a
feladatának ellátásához szükséges biztonsággal - egy harmadik személy vagy saját
maga által - bizonyosságot szerez, hogy az azonosítás alanya megegyezik az azonosí-
tást kérő által állított személlyel, és amelynek eredménye egy kellő biztonságú, a sze-
mély azonosítására egyértelműen alkalmas információ közlése, illetve megerősítése;
2
b)	autorizáció (feljogosítás): azonosításra épülő szolgáltatás, melynek eredményeként
az egyértelműen azonosított személyhez (eszközhöz) eljárási, hozzáférési vagy más
jogosultságokat állapítanak meg;
c)	elektronikus tárhely: az ügyfélkapu használója számára biztosított, személyes ügy-
intézéshez rendelkezésre álló tárhely;
d)	értesítési tárhely: a központi rendszer által biztosított elektronikus tárhelynek az
ügyfélkapu használója számára érkező iratok elhelyezésére és rövid távú megőrzésére
szolgáló része;
e)	hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szer-
vezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz;
f)	közigazgatási hatóság: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza-
bályairól szóló törvény alapján hatósági tevékenységet végző, illetve szolgáltatást
nyújtó szerv vagy személy;
g)	közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat,
amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;
h)	közösségi hozzáférési pont: a központi rendszer által nyújtott szolgáltatások igény-
bevételi lehetőségét a saját internet-hozzáféréssel nem rendelkezők számára elérhetővé
tevő, és az ügyintézés támogatását biztosító hely;
i)	központi rendszeri cím: az ügyfélkapuval rendelkező számára a központi rendszeren
belüli elektronikus elérhetőségét lehetővé tevő cím;
j) központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal): a központi rendszer részét képező elektroni-
kus tájékoztatást és igény esetén ügyintézéshez elektronikus támogatást, ügyintézési
szolgáltatást nyújtó, valamint a központi rendszer működésének igénybevevő oldali
technikai támogatását biztosító több csatornán elérhető szolgáltatás;
k) közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatás-
nyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyúj-
tott közszolgáltatás;
l) szervezeti postafiók: a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára biztosított át-
meneti elektronikus tárhely;
m) tartós tár: a központi rendszer részét képező elektronikus tárhelynek az ügyfélka-
puval rendelkező személy iratainak hosszú távú megőrzését lehetővé tevő része;
n) ügysegéd: az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő számára az elektronikus
közszolgáltatás keretében történő ügyintézésben közreműködő, valamint az elektroni-
kus közszolgáltatás műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget
vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó, képviseletre nem jogosult személy.
3
3. §
(1)	Elektronikus közszolgáltatás az e törvény által szabályozott módon, törvényben
elektronikus úton nyújtott szolgáltatások biztosítására kötelezettek, illetőleg elektroni-
kus úton szolgáltatást nyújtó egyéb szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenységének,
hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásának, a központi elektronikus szolgál-
tató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) igénybevételével, elektronikus úton
történő végzése.
(2)	A központi rendszer minden szolgáltatása elektronikus közszolgáltatásnak minősül.
(3)	Az elektronikus közszolgáltatások bárki számára elérhetőek.
Az elektronikus közszolgáltatás alapelvei
4.	§
(1)	A központi rendszerhez csatlakozott, elektronikus közszolgáltatást nyújtó szerveze-
tek a szolgáltatás nyújtása során biztosítják:
a)	az ügyintézési folyamatok átláthatóságát,
b)	a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a szemé-
lyes, illetve a jogszabályokban védeni rendelt egyéb adatok védelmét,
c)	az informatikai biztonságot, ideértve az elektronikus irat sértetlenségének, meg-
változtathatatlanságának biztosítását,
d)	az informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményeinek érvényesü-
lését,
e)	az üzemeltetés folytonosságát,
f)	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését.
(2)	Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során biztosítani kell, hogy az állami
források felhasználásával létrehozott szoftverek, eljárási rendek, illetve más
immateriális javak korlátlan felhasználási jogával az állam rendelkezzen, és a fejlesz-
tések eredményei minden közigazgatási és közfeladatot ellátó szerv számára külön
térítés nélkül hozzáférhetőek legyenek.
(3)	Az elektronikus közszolgáltatások működésének elősegítése a közigazgatás minden
szervének, illetve minden elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetnek kötelezett-
sége, amely kötelezettséget az e törvényben meghatározott követelményeknek megfe-
lelően, egymással együttműködve, összehangoltan kötelesek megvalósítani.
5.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű szolgáltatásai-
nak elérése nem korlátozható.
4
(2)	Külön jogszabály az elektronikus közszolgáltatás igénybevételét az igénybevevő
előzetes azonosításához kötheti.
II. Fejezet
Az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának szabályai
6.	§
(1)	Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási ható-
ságok kötelesek a hatósági eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást és az e tör-
vény hatálya alá tartozó más szolgáltatásaikat a központi rendszer útján az e törvény-
ben meghatározott módon megvalósítani, illetve hozzáférhetővé tenni.
(2)	A bíróság és az ügyészség által lefolytatott eljárásokban
a)	a jogi képviselő és a bíróság, illetve az ügyészség közötti írásbeli kapcsolatot, vala-
mint
b)	a törvény által meghatározott más írásbeli kapcsolatot
a központi rendszer útján kell tartani.
(3)	A közüzemi szolgáltatást nyújtók kötelesek ügyfélszolgálatukat hozzáférhetővé
tenni a központi rendszeren keresztül, és a közigazgatási hatóságokkal e rendszeren
keresztül tartani a kapcsolatot.
(4)	Azok a költségvetési szervek, amelyek törvény alapján nem kötelezettek arra, hogy
központi rendszerhez csatlakozzanak, jogosultak a központi rendszeren keresztül szol-
gáltatásaikat az ügyfeleik számára elérhetővé tenni, és egymással, illetve más a rend-
szerben részt vevő szervezetekkel a rendszeren keresztül kapcsolatot tartani.
(5)	A központi rendszerhez való csatlakozásra törvény alapján kötelezett, vagy arra
feljogosított szervekkel szemben a központi rendszert szolgáltatási kötelezettség terhe-
li, a szerződéskötést, illetve a szolgáltatást csak a külön jogszabályban foglalt bizton-
sági feltételek hiánya alapján tagadhatja meg, vagy korlátozhatja. A csatlakozás a ren-
delkezésre álló kapacitás tervezhetősége érdekében időben ütemezetten is megvalósít-
ható, illetve fejlesztések megvalósításához köthető.
(6)	A központi rendszerhez szerződés alapján csatlakozhat az a szerv vagy szervezet,
amely szolgáltatásait a központi rendszeren kívánja nyújtani. Ha a szerződésből más
nem következik, a csatlakozásért és a kapcsolattartás biztosításáért díjat kell fizetni.
(7)	A (6) bekezdés hatálya alá tartozó szerv vagy szervezet részére biztosított szolgál-
tatás nem korlátozhatja a csatlakozási kötelezettség vagy törvényben előírt jogosultság
alapján biztosított szolgáltatások nyújtását. A központi rendszer a (6) bekezdésben
5
foglalt szerződései teljesítésével kapcsolatban nem hivatkozhat elháríthatatlan külső
okként a szolgáltatásnyújtási kötelezettség alá tartozó igény változására.
7.	§
(1)	A közigazgatási hatóság adatok szolgáltatására jogszabályban meghatározott köte-
lezettségét - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közpon-
ti rendszer útján teljesíti.
(2)	A külön törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtók kötelesek a rá-
juk, illetve szolgáltatásaikra vonatkozó, közérdekből nyilvános adataik közzétételére
irányuló, jogszabályban meghatározott kötelezettségüket a központi rendszeren keresz-
tül is teljesíteni, valamint a közüzemi szolgáltatással kapcsolatos szabályzataikat a
központi rendszeren keresztül elérhetővé tenni.
(3)	Az adat- és információszolgáltatás tekintetében a csatlakozásra kötelezett szervek a
tájékoztató jellegű szolgáltatási kötelezettségüknek a központi rendszer egységes kö-
vetelményeknek megfelelő felhasználói felületén tesznek eleget.
8.	§
(1)	A törvény alapján csatlakozásra kötelezett vagy feljogosított szervezetnek a köz-
ponti rendszerhez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatos-
ságával, biztonságosságával, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követel-
ményeknek folyamatosan meg kell felelnie.
(2)	A csatlakozásra kötelezett szervezetet a csatlakozási előfeltételek meglétével kap-
csolatos, külön jogszabály szerinti feltételek hiánya a szolgáltatási kötelezettség telje-
sítése alól nem mentesíti.
(3)	A központi rendszeren elérhető szolgáltatásokkal szemben támasztott hitelességi,
minőségi és fejlesztési követelmények érvényesülését a közigazgatási informatikáért
felelős miniszter ellenőrzi.
9.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges közhiteles, elektro-
nikusan vezetett nyilvántartásokat, illetve adatbázisokat a központi rendszeren keresz-
tül közvetlenül elérhetővé kell tenni az érintettek, illetőleg az adat kezelésére jogsza-
bály vagy az érintett felhatalmazása alapján jogosultak számára.
(2)	Egyes - külön jogszabályban meghatározott - elektronikus közszolgáltatások elér-
hetősége a külön jogszabály szerinti kormányzati ügyféltájékoztató központ által biz-
tosított telefonos ügyintézés keretében is rendelkezésre áll.
6
III. Fejezet
Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételének szabályai
10.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatásokat - a külön jogszabályban meghatározott mű-
szaki-biztonsági követelményeknek megfelelő módon - a közszolgáltatás útján szol-
gáltatott, adott adat megismerésére jogosult bármely személy korlátozás nélkül igény-
be veheti.
(2)	A szolgáltatások igénybe vevője számára a központi rendszeren keresztül intézhe-
tő, jogszabályban meghatározott ügyek elektronikus úton történő intézésének és a kor-
látozott hozzáférésű nyilvántartásokhoz való elektronikus hozzáférésnek lehetősége a
központi rendszer azonosítási szolgáltatásának igénybevételével nyílik meg.
(3)	Törvény előírhatja elektronikus közszolgáltatás kötelező igénybevételét.
11.	§
(1)	A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás)
biztosítja
a)	a csatlakozásra kötelezettekkel való hiteles elektronikus kapcsolattartást, az ehhez
kapcsolódó központi rendszer címet és elektronikus tárhelyet;
b)	az azonosítási szolgáltatásokat;
c)	az elektronikus közszolgáltatással összefüggésben teljesítendő fizetési kötelezett-
ségek elektronikus úton történő teljesítésének lehetőségét;
d)	a központi rendszerhez csatlakozott szervezetek által ingyenesen nyújtott szolgál-
tatásokat.
(2)	A központi rendszer kiegészítő szolgáltatásai, a rendszerhez csatlakozott, vagy az-
zal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatások, valamint az
alapszolgáltatások kivételével az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele jogsza-
bályban meghatározott díjfizetéshez köthető.
(3)	A központi rendszer működtetője a közvetlenül a szolgáltatás igénybe vételével
kapcsolatban nála felmerülő költségeket jogszabályban meghatározott módon a szol-
gáltatás igénybevevőjére átháríthatja.
7
Azonosítás
12.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatás részeként igénybe vett távolról történő ügyintézés-
hez szükséges azonosítás előfeltétele a személyes megjelenéssel, vagy azzal jogsza-
bály szerint egyenértékű módon végzett előzetes regisztráció, és az azonosításra al-
kalmas adatnak az adat kezelésére feljogosított által történő nyilvántartásba vétele.
(2)	Az azonosítás történhet
a)	az azonosítás alanya által ismert egyedi információ alapján (a továbbiakban: tudás
alapú azonosítás),
b)	az azonosítás alanya által birtokolt egyedi eszköz, információhordozó alapján (a
továbbiakban: birtoklás alapú azonosítás),
c)	az azonosítás alanyára kizárólagosan jellemző tulajdonság alapján (a továbbiakban:
tulajdonság alapú azonosítás),
illetve ezek kombinációjával.
(3)	Az azonosítás:
a)	magas,
b)	közepes, vagy
c)	alacsony biztonsági szinten
történhet.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott biztonsági szintek közül az alkalmazandó szintet
elektronikus közszolgáltatás esetén jogszabály határozza meg. Ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik, a távolról történő ügyintézéshez alacsony biztonsági szintű azonosí-
tás szükséges.
(5)	A magasabb biztonságú azonosítást - az elektronikus közszolgáltatást nyújtó és az
azonosítás alanya közötti megállapodás alapján - alacsonyabb biztonságú azonosítás
helyett is lehet használni.
13. §
(1)	A magas biztonsági szintű azonosítás legalább két egymástól független azonosítási
módszer alkalmazásával történik, amelyek közül egynek tudás alapú azonosításnak
kell lennie.
(2)	A magas biztonsági fokozatú azonosítás során a birtoklás alapú azonosításhoz kizá-
rólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő biztonságos aláíró
eszköz és a külön jogszabály szerint azon arra feljogosított szolgáltató által elhelyezett
és közigazgatási használatra alkalmas azonosítási célú tanúsítvány használható fel.
8
14. §
(1)	A közepes biztonsági szintű azonosítás elkülönült azonosítási módszerként
a)	az ügyfélkapu jelszó-nyilvántartásán alapuló azonosítással, valamint
b)	egy egyszer használatos azonosítóval történő azonosítással
történik.
(2)	Az internetes úton történő ügyintézéshez rendelkezésre bocsátott egyszer használa-
tos azonosítót az internettől független kommunikációs csatornán kell eljuttatni azono-
sítás alanyának.
15.	§
(1)	Alacsony biztonsági fokozatú azonosítás az elektronikus közszolgáltatások körében
az ügyfélkapu tudás alapú jelszót alkalmazó azonosításával történik.
(2)	A közszolgáltatáson kívül más, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott azonosítási
módszer is alkalmazható.
16.	§
(1)	Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak
és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi
nyilvántartó) vagy a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett ok-
mányirodában vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél, valamint kor-
mányrendeletben meghatározott hiteles azonosításra alkalmas elektronikus úton kez-
deményezhető. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szerv az előtte személyesen eljáró
személynek felajánlja az ügyfélkapu létesítését, amelyet a szerv kérelemre haladékta-
lanul létrehoz.
(2)	Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek személyazonosságát igazolnia kell, és a
természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát meg kell adnia. Az ügyfélka-
put létrehozó szerv az azonosításhoz szükséges adatellenőrzés céljából adatot igényel-
het a központi nyilvántartótól. Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek egyidejűleg
közölnie kell elektronikus levélcímét is.
(3)	Az ügyfélkapun keresztül a szolgáltatást nyújtó szervezettel kapcsolatba lépő sze-
mélytől az ügyfélkapus azonosításon túl más azonosító nem kérhető, ez azonban nem
érinti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban meghatározott adatok
átadásának kötelezettségét.
(4)	Az ügyfélkaput létrehozó szerv - amennyiben az nem a kormány által adatkezelés-
re kijelölt szervezet (a továbbiakban adatkezelésre kijelölt szervezet) - továbbítja az
ügyfélkaput létesítő által megadott adatokat, továbbá felhasználói nevét és jelszavát az
adatkezelésre kijelölt szerv részére, amely az igénybevevő ügyfélkapus azonosítása
9
céljából kezeli az adatokat. Az ügyfélkaput létrehozó szerv - amennyiben az nem ma-
ga az adatkezelésre kijelölt szervezet - az adattovábbítást követően az adatokat hala-
déktalanul törli.
(5)	Az adatkezelésre kijelölt szervezet az azonosításhoz szükséges adatellenőrzés cél-
jából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(6)	Az adatkezelésre kijelölt szervezet az azonosítási tevékenység során az adatokat
kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes
személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására, valamint az
elektronikus közszolgáltatáshoz szükséges üzenetek továbbítására használhatja fel.
(7)	Sikeres azonosítás esetén az adatkezelésre kijelölt szerv az elektronikus közszol-
gáltatást nyújtó adatkezelésre jogosult szerv számára az azonosított személy nevét,
elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett ügyfélazonosító kódot to-
vábbíthatja.
(8)	A 6. § (6) bekezdése alapján nyújtott szolgáltatás esetén személyes adat csak a
szolgáltatást igénybevevő személy egyedi kifejezett hozzájárulása alapján adható át.
(9)	Az igénybevevő képviseletében természetes személy az ügyfélkapu használatával
akkor járhat el, ha a képviseleti jogosultságát igazolta.
Képviselet
17.	§
(1)	Ha az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője képviselő útján jár el, a képvise-
leti jogosultság ellenőrzése minden esetben a szolgáltatást nyújtó szervezet feladata,
amiben a központi rendszer az igénybevevő felhatalmazása alapján közreműködhet.
(2)	A képviseleti jogosultság igazolása, illetve ellenőrzése történhet
a)	külön törvényben meghatározott közhiteles nyilvántartás alapján;
b)	a meghatalmazás céljára rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és az erre
vonatkozó, külön jogszabály szerinti eljárásrendben történő közlésével;
c)	az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezethez külön úton eljuttatott, a külön
jogszabály alapján hiteles meghatalmazással.
10
IV. Fejezet
Az elektronikus közszolgáltatások eszköz- és feltételrendszere
18.	§
(1)	A központi rendszer az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevé-
telét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese.
(2)	A központi rendszer elemei
a)	az elektronikus kormányzati gerinchálózat,
b)	a kormányzati portál,
c)	az ügyfélkapu,
d)	a hivatali kapu,
e)	a szervezeti postafiók,
f)	az elektronikus tárhely és a központi rendszer cím,
g)	a központi archiválási szolgáltatás,
h)	az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer,
i)	a központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal).
(3)	A központi rendszer az igénybevevői számára biztosítja személyes ügyintézési fe-
lület kialakításának lehetőségét, az ügyintézéshez szükséges feltételeket, hogy ügyei
intézését távolról, a lehető legszélesebb körben egy integrált hozzáférési ponton ke-
resztül végezhesse.
19.	§
(1)	A központi rendszeren keresztül nyújtott elektronikus közszolgáltatás során
a)	az alkalmazott informatikai és kommunikációs rendszerek műszaki megfelelőségét
és biztonságos működésének feltételeit;
b)	a szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges eszközrendszer fenntartását, a szolgálta-
táshoz való hozzáférés lehetőségét;
c)	a felhasználó tájékoztatását és az ügyfélszolgálatot;
d)	az adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől, megsemmi-
süléstől;
e)	a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülését
11
az elektronikus közszolgáltatást nyújtónak biztosítania kell.
(2)	A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében a központi rendszer üzemeltetése
során
a)	kizárólag olyan informatikai és kommunikációs rendszer alkalmazható, amely biz-
tosítja a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel való biztonságos kapcsolatot és a központi
rendszer folyamatos - előzetesen bejelentett, a legkisebb terhelésű időszakokban meg-
valósuló karbantartási üzemszünetekkel korlátozható - elérhetőségét;
b)	a szolgáltatás nyújtásához kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki
előírásoknak megfelelő, megbízható és a külön jogszabály szerint tanúsított informati-
kai rendszerek és termékek használhatók, amelyek lehetővé teszik a hiteles iratcserét,
biztosítják az elektronikus iratok sértetlenségét és védettségét, valamint az informati-
kai rendszerekben tárolt adatok hiteles archiválását.
(3)	A központi rendszer működtetését és fejlesztését a közigazgatási informatikáért
felelős miniszter ellenőrzi.
(4)	A központi rendszert a Kormány által kijelölt szerv működteti, ehhez - a közigaz-
gatási informatikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával - más szolgáltató
vagy szervezet közreműködését is igénybe veheti.
20.	§
(1)	A Kormány e törvényben meghatározott módon biztosítja és fejleszti az elektroni-
kus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges feltételeket, így
a)	biztosítja a központi rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket;
b)	egységes, átlátható és technológia-semleges minősítési és hitelesítési követelmé-
nyek meghatározásával és érvényesítésével biztosítja az elektronikus közszolgáltatás
zavartalanságát;
c)	elősegíti az egyetemes hozzáférhetőséget, így gondoskodik az elektronikus közszol-
gáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontok, továbbá az ügyintézést támogató ügy-
félszolgálat fenntartásáról, valamint a hozzáférhetőség indokolatlan korlátozásának
megszüntetéséről;
d)	ahol az ügy természete ezt lehetővé teszi, biztosítja a különböző fogyatékossággal
élők számára az akadálymentes, valamint a telefonos ügyintézés, illetve ügyindítás
lehetőségét.
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások vala-
mennyi igénybevevő számára időbeli korlátozás nélkül érhetők el.
12
Kormányzati portál
21.	§
(1)	A kormányzati portál biztosítja a központi rendszerben részvételre kötelezett, illet-
ve ahhoz kapcsolódott szervezetek hozzáférhetőségét, az ügyintézéshez szükséges tá-
jékoztatókhoz, valamint a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz és jogszabályban
meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést, továbbá az elektronikus ügyintézéshez
és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges
feltételeket.
(2)	A kormányzati portál szolgáltatásainak igénybevevője számára biztosítani kell,
hogy az ügyei intézéséhez szükséges, különböző szolgáltatási felületeken közzétett
információk integrált módon, egy hozzáférési ponton keresztül, rendezetten álljanak
rendelkezésére.
Tárhely
22.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében központi
rendszeri cím, továbbá az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele során keletke-
zett iratok elhelyezésére szolgáló elektronikus tárhely áll rendelkezésre.
(2)	Egy természetes vagy jogi személyhez, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezethez több ügyfélkapu, illetve ehhez kapcsolódó központi rendszeri cím és
elektronikus tárhely tartozhat. A második és minden további központi rendszeri cím és
elektronikus tárhely létesítése, illetve a külön jogszabályban meghatározott alanyi jogú
elektronikus tárhely méretet meghaladó tárkapacitás külön jogszabályban meghatáro-
zott szolgáltatási díj ellenében történik.
(3)	Az elektronikus tárhelyen elhelyezett iratok közül az igénybevevő - az általa vég-
zett törlésig, illetve a regisztráció megszüntetéséig - a tárhely elkülönített részét képe-
ző tartós tárban elhelyezett iratokat rendszerezett formában megőrizheti.
(4)	A tárhely tartalmához az ügyfélkapu igénybevevője, valamint a törvényben megha-
tározott jogosultak férhetnek hozzá.
(5)	A központi rendszer cím használatára kizárólag a központi rendszeren belüli, nap-
lózott elektronikus kapcsolattartás során van lehetőség.
(6)	Az ügyfélkapu használója kezdeményezheti, hogy az elektronikus közszolgáltatást
nyújtó, általa meghatározott szervek vele a központi rendszer cím használatával elekt-
ronikus úton tartsanak kapcsolatot, részére elektronikus formában küldjenek iratokat.
13
A hozzájárulás kiterjedhet a szolgáltatást nyújtó szervezetek által kezdeményezett
ügyekben való kapcsolattartásra is.
23.	§
(1)	Az alapszolgáltatás részét képező elektronikus tárhely méretét és az ügyfélkapuval
rendelkező személy halála, illetőleg jogutód nélküli megszűnése esetén az elektronikus
tárhelyen tárolt iratokkal kapcsolatos eljárást külön jogszabály határozza meg.
(2)	Az ügyfélkapu használója jogosult arra, hogy elektronikus tárhelyén elhelyezett
valamely iratához hozzáférést adhasson az általa meghatározott szerv, személy vagy
bárki részére.
(3)	Törvény a bárki számára való hozzáférhetővé tételt meghatározott iratok vonatko-
zásában kötelezővé, vagy valamely kedvezmény, juttatás igénybevételének előfeltéte-
lévé teheti.
Adathozzáférés
24.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási
hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint
az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyil-
vántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján hozzáférjen, és azokat kérel-
mére számára elektronikusan megküldjék.
(2)	A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen férhet hozzá, más
adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.
Szervezeteknek nyújtott szolgáltatás
25.	§
(1)	A hivatali kapu a központi rendszerhez csatlakozott szervezetek számára biztosítja
a számukra küldött, illetve általuk küldött iratokhoz való naplózott hozzáférést.
(2)	A hivatali kapun át iratok fogadása, illetve küldése a megfelelően azonosított és
erre felhatalmazott személyek által, illetve automatikus módon történhet. A hivatali
kapu hozzáférésre felhatalmazott képviselők nyilvántartását a külön jogszabályban
erre feljogosított szervezet vezeti.
(3)	A jogosultság kezelése elosztott, a képviseletre való feljogosításért az ügyfélkaput
használó szervezet felel.
14
(4)	A csatlakozott szervezetek számára a központi rendszer szervezeti postafiókot biz-
tosít. A szervezeti postafiók csak az átvételig terjedő tárolásra biztosít lehetőséget. Et-
től eltérő tárhely-igény esetén a külön szabályzat szerinti térítési díj érvényesíthető.
(5)	A hivatali kapun keresztül a csatlakozott szervezet iratkezelési rendszerét az iratot
beküldők számára hozzáférhetővé kell tenni, hogy az ügyeik állásáról megfelelő azo-
nosítás után tájékozódhassanak.
26. §
(1)	A központi rendszer a Kormány rendeletében meghatározott módon központi irat-
kezelési szolgáltatással a csatlakozott szervezet kérelmére biztosítja a csatlakozott
szervezet adatainak biztonságos elektronikus tárolását.
(2)	A központi rendszer keretei között működik az elektronikus levéltári szolgáltatás
mint a közlevéltárak elektronikus levéltári anyagának hosszú távú megőrzését lehetővé
tevő tárolóhely-szolgáltatás, amely biztosítja az illetékes levéltárak hatáskörében lévő
elektronikus levéltári szolgáltató rendszerek működtetésének műszaki-informatikai
feltételeit, ennek részeként a megőrzött iratok hozzáférhetőségét.
Központi ügyfélszolgálat
27.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatások igénybevevői részére az elektronikus közszol-
gáltatással kapcsolatos egyedi igények alapján történő tájékoztatás, és az elektronikus
támogatás céljára telefonon, illetőleg interneten keresztül elérhető szolgálatot kell mű-
ködtetni a központi rendszer, továbbá külön jogszabályban meghatározott elektronikus
ügyintézést támogató közösségi hozzáférési pontok keretében.
(2)	Ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati
rendelet eljárási cselekmény telefonon történő megtételét lehetővé teszi, a központi
rendszer az ilyen ügyintézéshez telefonon keresztül elérhető szolgálatot biztosít.
(3)	A telefonos ügyfélszolgálati kapcsolatról csak az igénybevevő kifejezett hozzájáru-
lása alapján készülhet hangfelvétel, amelyet az igénybevevő által adott hozzájárulás
időtartamáig, de legfeljebb öt évig tárol a központi rendszer.
(4)	A 27. §-ban meghatározott telefonon történő szolgáltatás és a vétel visszaigazolá-
sához kötött eljárási cselekmény csak hangrögzítéssel, és a hangfelvétel változtathatat-
lanságát biztosító eljárással végezhető. Ilyen esetben a felvétel kezelésére az irattári
szabályok vonatkoznak.
(5)	Az igénybevevő kérheti a beszélgetés hiteles másolatának az elektronikus tárhelyén
történő elhelyezését.
15
Az ügysegédi eljárás
28.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele során ügysegéd közreműködésére az
ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy a központi rendszer központi ügyfélszol-
gálatán keresztül kerülhet sor.
(2)	Az ügysegédet az elektronikus közszolgáltatást igénybevevője a külön jogszabály-
ban meghatározott feltételek szerint feljogosíthatja arra is, hogy az igénybevevő tárhe-
lyére adatot helyezzen el, vagy onnan adatot helyezzen át.
V.	Fejezet
Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő felügyeleti és
tanúsítási jogosítványok
29.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a ke-
zelt adatok biztonsága érdekében a központi rendszer részét képező, illetve ahhoz csat-
lakozó rendszerek külön jogszabályban megállapított egységes biztonsági, valamint a
rendszerek együttes működését biztosítani képes szabályok szerint működnek.
(2)	A központi rendszerhez csatlakozott rendszer üzemeltetője felel azért, hogy a rend-
szer a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfeleljen.
(3)	A központi rendszer működtetője felelős azért, hogy a (2) bekezdés szerinti rend-
szerek tevékenységükkel ne veszélyeztessék a központi rendszer más elemeinek biz-
tonságát. E felelősségi körében eljárva korlátozhatja, illetve megszüntetheti a csatlako-
zott rendszer hozzáférését.
Tanúsítás
30.	§
(1)	A központi rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált
követelményeinek teljesítését a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH)
regisztrálja.
(2)	A tanúsítást a csatlakozást megelőzően és utána rendszeresen el kell végezni.
(3)	A csatlakozás csak az NHH által elvégzett regisztráció után hajtható végre.
16
(4)	Ha a csatlakozás megtörténte után a felülvizsgálat során az erre feljogosított szak-
értő a feltételek hiányát érzékeli, az NHH-hoz fordul a regisztráció visszavonása érde-
kében.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
31.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a központi rendszer működtetőjét,
b)	a 13. § (1) bekezdésében meghatározott, adatkezelésre kijelölt szervet.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek együttműködésével, az általuk
működtetett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes
szabályokat;
b)	a központi rendszer működtetésével valamint szolgáltatásainak igénybevételével
összefüggő részletes informatikai-biztonsági, adatbiztonsági követelményeket;
c)	a központi rendszer igénybevevőinek azonosítására vonatkozó részletes szabályo-
kat:
d)	a központi rendszerhez való csatlakozás műszaki követelményeit és az e követel-
ményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait;
e)	a központi rendszer útján nyújtott elektronikus tájékoztató, ügysegédi és ügyintézési
szolgáltatások részletes formai, tartalmi és dokumentációs követelményeit;
f)	a külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások
körét, a díj megfizetésének módozatait, és eljárásrendjét;
g)	a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra vonatkozó
informatikai-biztonsági követelményeket;
h)	a központi rendszer részeként nyújtott irattárolási, levéltári technikai szolgáltatásra
és az e szolgáltatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat;
i)	az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat;
j) az elektronikus tárhely használatának részletes szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje azokat a közigazgatási
hatóságokat, amelyek elektronikus közszolgáltatásaikat - átmenetileg, az államháztar-
17
tás vagy az európai uniós források terhére nyújtott támogatások vagy egyéb kifizetések
zavartalan megállapítása és folyósítása feltételeinek megteremtéséig terjedő, a rende-
letben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben és egyéb eljárásokban, a rende-
letben meghatározott időszakban - nem a központi rendszer igénybevételével nyújtják.
32.	§
(1)	E törvény a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel 2009. október 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 6. § (3) bekezdése és a 7. § (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 9. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 6. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
18
Általános indokolás
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (Ket.) elfogadása a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésére
vonatkozó szabályozórendszer teljes körű átalakításának, modernizációjának kezdetét
is jelentette. A Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszük-
ségesebb mértékben rögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus ható-
sági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotására.
A Ket.-ben biztosított felhatalmazások alapján került elfogadásra az elektronikus ügy-
intézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, az elektronikus
ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési ké-
pességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, vala-
mint a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az
azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-
szolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény (Ltv.) módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egy-
séges közigazgatási ügykezelési szabályok szerves részeként az elektronikus iratkeze-
lés, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben
és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott köve-
telmények is kialakításra kerüljenek.
Az ügyfélközpontú közigazgatást előtérbe helyező, a kormányprogramban is feladat-
ként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az
elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése. A Ket. - különös
tekintettel a benyújtott módosításra is - alapvetően biztosítja az elektronikus hatósági
ügyintézés és szolgáltatás jogszabályi feltételeit.
Az elektronikus kormányzás fogalma ennél lényegesen szélesebb körű szolgáltatásokat
fed le: pl. a hatósági ügyintézés körébe nem tartozó elektronikus ügyintézés támogatá-
sa, tájékoztató szolgáltatások stb. Az ügyfelek - a lehető legáltalánosabban értelmezett
-	elektronikus támogatása céljából a Kormány létrehozta a központi elektronikus szol-
gáltató rendszert, amely magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálóza-
tot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjele-
nő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemel-
tetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu, a csatlako-
zott szervek számára a hivatali kapu létesítésének lehetőségét.
E feladatok támogatását az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálását lehetővé
tevő, az egész országot átfogó, korszerű eszközöket alkalmazó, szolgáltató szemléletű
elektronikus ügyintézési, ügyfél-tájékoztatási rendszer szolgálja. A központi rendszer
ma egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szer-
vek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyhez szabványosított felülete-
ken csatlakoznak a kormányzati elektronikus szolgáltatások, továbbá lehetőséget biz-
tosít az önkormányzati szolgáltatások csatlakoztatására is. Felügyeletét és működteté-
sét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008.
(II. 19.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatal látja el. Az ügyfélkapu köré
kiépült, központosított elektronikus ügyintézés alapvető jogi és informatikai biztonsági
feltételrendszerre vonatkozó részletszabályokat - a Ket. szabályaival összhangban - a
Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági
követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, illetőleg a Központi elekt-
ronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet állapítja
meg.
A Kormányprogramban célul tűzött, modern, szolgáltató állam kialakításának igénye
az elektronikus közigazgatással, az állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek
ügyeinek elektronikus úton történő intézésével kapcsolatos kérdések köre a jogi szabá-
lyozás szintjén azonban nem kizárólag a hatósági közigazgatási eljárás magasabb szin-
tű „elektronizáltságának”, az eljárási cselekmények elektronikus út igénybevételével
történő gyakorolhatóvá tételének igényét veti fel. Az e-közigazgatás alapjaira építve,
azon mégis túlnyúlva a lehető legszélesebb körben értelmezett elektronikus közszol-
gáltatások fejlesztésének szükségességére is rámutat.
A Kormányprogram ezen céljaival összefüggésben alapvető feladatként határozható
meg, hogy mindenki számára biztosítani lehessen az alapvető információs közszolgál-
tatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózathoz, a közhasznú információkhoz
való biztonságos hozzáférést, az állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek szá-
mára pedig hivatalos ügyeik elektronikus úton történő intézésének, az állam az ügyin-
tézésben közreműködő szerveinek több csatornás (személyes, internetes, mobiltelefo-
nos stb.) elérési lehetőségét.
Ez összességében az elektronikus közszolgáltatások szemléletváltást is jelentő átalakí-
tását követeli meg: az ügyek elektronizálásáról a hangsúly az ember és családja, üzleti
vállalkozása, civil szerveződése támogatásának irányába, mindennapi igényei sze-
mélyre szabott kiszolgálására, az ügyek intézéséhez szükséges információk teljes körű
biztosítására kell, hogy áttevődjék. Mindehhez - egységes alapokon, a már kialakított
e-közszolgáltatási alapinfrastruktúrára építve - olyan, központilag menedzselt műkö-
dési infrastruktúrát kell kiépíteni, mely középtávon megoldja a rendszerek fizikai, in-
formatikai szempontból történő elhelyezését és védelmét, lehetőséget ad a tudásmeg-
osztásra. Szükséges olyan szabványosított ügyintézési felületek kialakítása is, amelye-
ken keresztül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatási struktúra keretei között találko-
zik az állammal, az állam szerveivel.
A nemzetközi példáknak megfelelően az ügyfelek igényeire válaszoló elektronikus
közszolgáltatások kialakításának feltételrendszerét egy egységes, átfogó, a jelenleg
20
fennálló irányítási és koordinációs hatásköri átfedéseket felszámoló elektronikus köz-
szolgáltatási törvény formájában szükséges rendezni. A törvény elsődleges célja, hogy
az elektronikus közszolgáltatások infrastrukturális (szervezeti-intézményi, működési,
biztonságossági, interoperabilitási stb.) feltételrendszerét kialakítsa.
A szabályozás lényeges törekvése az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhe-
tőségének biztosítása: ez egyrészt a rendelkezésre álló műszaki-technológiai eszközök
és kapcsolattartási módozatok (internet, telefon, szöveges üzenetküldő szolgáltatások)
alkalmazásának befogadásában, másrészt az ügyintézést támogató lehetőségek (ügyse-
gédi szolgálat, ügyintézési pontok hálózata, ügyfélvonal, stb.) szabályozásában ölt tes-
tet. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása és igénybevétele a tervezett törvényi
szabályozás szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján történik.
Elektronikus közszolgáltatás a központi rendszeren keresztül, a közigazgatási hatósá-
gok, valamint a közüzemi szolgáltatók által elektronikus úton nyújtott szolgáltatás,
mely mindenki számára hozzáférhető. A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgálta-
tásokat bárki számára elérhetővé kell tenni, egyes, törvényben meghatározott szolgál-
tatások igénybevétele azonban előzetes azonosításhoz köthető: a Javaslat ezzel össze-
függésben rendelkezik a lehetséges azonosítási módozatokról is. A központi rendszer-
hez, mint az elektronikus közszolgáltatásokat biztosító központi infrastruktúrához való
csatlakozás főszabályként a közigazgatási eljárási törvény szerinti közigazgatási ható-
ságok, a bíróságok, ügyészségek és a közszolgáltatók számára kötelező, mások (költ-
ségvetési szervek, köztestületek, területi- és kisebbségi önkormányzatok, gazdálkodó
szervezetek) számára pedig lehetőség. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hoz-
záférés az igénybe vevőket a törvény erejénél fogva, mintegy alanyi jogként, a Javas-
latban külön is meghatározott alapszolgáltatások vonatkozásában külön ellenszolgálta-
tás vagy díj fizetése nélkül illeti meg.
A törvényjavaslat stratégiai célja között rögzített követelmény, hogy a szabályozásnak
-	szolgáltató szemléletű, egységes folyamatszabályozással, a szolgáltatások egyetem-
leges elérhetőségével - biztosítania kell a nyilvánosság és a társadalmi kontroll feltét-
eleit. A A csatlakozott szerveknek, szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési
folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes ada-
tok védelmét, az informatikai biztonság, a más informatikai rendszerekkel való
együttműködés követelményének az üzemeltetés folytonosságát lehetővé tevő teljesü-
lését, a digitális esélyegyenlőség és az elektronikus közszolgáltatások társadalmi elfo-
gadottságának erősítését. Ugyancsak alapelvi követelmény, hogy az elektronikus köz-
szolgáltatások elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, melynek
teljesítése során e szervek együttműködésre kötelezettek.
Az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele során a képviselet megengedett: a
természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet helyett meghatal-
mazott is eljárhat, a képviseleti jogosultságot a törvényben meghatározott módon iga-
21
zolni, illetve a jogosultság fennállását ellenőrizni kell. A Javaslat az elektronikus köz-
szolgáltatások igénybevételét a legszélesebb személyi kör számára kívánja biztosítani:
azok számára is meg kívánja nyitni a lehetőséget, akik internet-eléréssel, vagy ügyeik
elektronikus intézéséhez a kellő szakértelemmel, tapasztalattal nem rendelkeznek.
Számukra egyfelől a már jelenleg is működő, továbbfejlesztendő e-Magyarország pon-
tok, teleházak, integrált közösségi szolgáltató terek országos hálózata, másrészt a köz-
ponti rendszer - külön jogszabályokban meghatározott ügyek intézésére telefonon is
igénybe vehető - ügyfélszolgálata nyújt segítséget.
A központi rendszer szolgáltatásaival szembeni általános követelmény, hogy e szolgál-
tatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél
számára személyes és személyre szabott igényeihez igazodó ügyintézési felületet biz-
tosítsanak, az ügyek intézése pedig lényegében egyablakos ügyintézésként között le-
gyen megvalósítható.
Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői (az ügyfélkapuval rendelkezők) ré-
szére egyedi, elektronikus elérhetőségüket biztosító központi rendszer cím kerül kiala-
kításra, melyhez megfelelő nagyságú, az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele
során keletkezett iratok elhelyezésére szolgáló elektronikus tárhely is tartozik. A Ja-
vaslat az információs önrendelkezési jogok és a személyes adatok védelme a lehető
legmagasabb szintű biztosítása érdekében meghatározza az igénybe vevőnek az elekt-
ronikus úton tárolt információ feletti rendelkezéssel (így különösen a hosszabb távú
megőrzést biztosító, ún. tartós tárban való elhelyezéssel illetőleg meghatározott ese-
tekben a nyilvánosságra hozatallal) kapcsolatos jogosítványait. A központi rendszer-
hez csatlakozott szervezetek számára kötelező a hivatali kapu nyitása: a szervezetek,
ténylegesen a nevükben külön jogszabály szerint hitelesen azonosított és felhatalma-
zott ügyintézők ezen keresztül férnek hozzá a központi rendszerben elérhető szolgálta-
tásokhoz, információkhoz. A csatlakozott szervezet számára a központi rendszer ré-
szeként a hivatali tár (szervezeti postafiók) kialakítása is biztosított.
A csatlakozás feltétele, hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informa-
tikai rendszerek és eszközök a törvényben meghatározott módon előzetesen biztonsági
auditra kerüljenek, illetve a szakvélemények alapján a megfelelést a Nemzeti Hírköz-
lési Hatóság regisztrálja. Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége,
üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében az is követelmény, hogy a
központi rendszer részét képező rendszerek a külön jogszabályban meghatározott egy-
séges biztonsági és interoperabilitási követelményeknek megfelelően működjenek: a
Javaslat rendezi a működtetéssel kapcsolatos felelősségi kérdéseket is. Ha a csatlako-
zás feltételei a csatlakozás után megszűnnek (akár azért, mert az érintett szervezet töb-
bé nem nyújt elektronikus közszolgáltatást, akár azért, mert a műszaki,
interoperabilitási stb. követelményeknek többé már nem felel meg) a rendszeres felül-
22
vizsgálatot végző, erre feljogosított szervezet szakvéleménye alapján az NHH a re-
gisztrációt visszavonja.
A szabályozás alapvető jellegéből (az elektronikus közszolgáltatásokra vonatkozó ke-
retszabályok kialakítása) adódóan a Javaslat egyrészt csak az alkalmazás szempontjá-
ból legszükségesebb fogalmak meghatározására, a közszolgáltatási struktúra, a folya-
matok legalapvetőbb, garanciális szempontból törvényi szabályozást igénylő kérdései
lényegi elemeinek rögzítésére törekszik, másrészt viszont biztosítja a részletszabályok
rendeleti szintű megalkotásához szükséges felhatalmazásokat. Kormányrendelet hatá-
rozná meg az elektronikus közszolgáltatások együttműködésével, az általuk működte-
tett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat
és a központi rendszer működésével, szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő
részletes informatikai biztonsági, adatbiztonsági követelményeket, a központi rend-
szerhez való csatlakozás követelményeit, az e követelményeknek való megfelelés ta-
núsításának szabályait. A Javaslat az ügyfelek (felhasználók) elektronikus úton történő
azonosításának, a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra,
a központi rendszer szolgáltatásaként nyújtott központi e-irattári és e-levéltári szolgál-
tatásra, e szolgáltatások igénybevételére, illetőleg a központi rendszer cím használatára
vonatkozó - zömében technikai természetű - részletszabályokat ugyancsak kormány-
rendeleti szinten tenné szabályozhatóvá.
A Javaslat számos szempontból kiegészíti a Ket. az elektronikus hatósági ügyintézésre
vonatkozó, az eljárási törvény folyamatban lévő módosításával amúgy is átfogóan
érintett szabályait. Az elektronikus közszolgáltatás igénybevételének összefüggésében
(pl. azonosítás, biztonságosság, informatikai rendszerek együttes működtetése) a Ket.-
re épülő jelenleg hatályos szabályozási modell helyébe lép.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény célját határozza meg.
E törvény három kérdéskört kíván szabályozni:
1)	A központi elektronikus szolgáltató rendszeren át nyújtott szolgáltatások nyújtásá-
nak és hozzáférésének eljárási és bizonyos mértékig technikai feltételeit.
2)	Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó, vagy a szolgáltatás működéséhez, engedé-
lyezéséhez kapcsolódó hatósági tevékenységes végző személyek jogait és kötelezett-
ségeit.
3)	A szolgáltatást igénybe vevők jogait és kötelezettségeit.
23
A 2. §-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezések körében - a hatályos, zömében a jelenlegi kor-
mányrendeleti szintű szabályozás terminológiájára építve, azt szükség szerint tovább-
fejlesztve - a törvény alkalmazása szempontjából a leglényegesebb fogalmak megha-
tározására törekszik. Nem volt cél ugyanakkor átfogó informatikai értelmező szótár
kialakítása, arra törekedtünk, hogy a fogalmakat a legáltalánosabb köznapi jelentésük-
ben, mindennapi tartalmukkal használjuk a tervezetben.
Rögzítjük ugyanakkor azokat a fogalmakat, amelyeket speciálisan a központi rendszer
összefüggésében alakítottunk, ki, vagy láttunk el speciális jelentéssel.
A 3. §-hoz
Ez a szakasz adja meg az elektronikus közszolgáltatás definícióját.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénnyel összhangban azt az elektro-
nikus szolgáltatást tekintjük elektronikus közszolgáltatásnak, amely törvény által sza-
bályozott (ez a jelen törvény) és a szolgáltató szolgáltatás nyújtására jogszabály által-
kötelezett. Ez elsődlegesen e törvényjavaslat 6. § -a, de más törvény is kötelezhet egy
szervezetet elektronikus közszolgáltatás nyújtására.
Mivel az elektronikus közszolgáltatásokat a központi elektronikus szolgáltató rendsze-
ren keresztül nyújtják, maga a központi elektronikus szolgáltató rendszer is közszol-
gáltatás.
A szakasz rögzíti, hogy az elektronikus közszolgáltatás egésze mindenki számára hoz-
záférhető (ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes szolgáltatásaihoz ne kapcso-
lódhatnának eljárási, fizetés vagy pl. adatvédelmi korlátozások).
A 4-5. §-hoz
Az alapvető, elvi követelményeket határozza meg.
Az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása során a központi rendszernek, illető-
leg a részére adatot, információt átadó közigazgatási, közszolgáltató szervezeteknek
biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok meg-
ismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonság, a más in-
formatikai rendszerekkel való együttműködés követelményének az üzemeltetés folyto-
nosságát lehetővé tevő teljesülését, a digitális esélyegyenlőség és az elektronikus köz-
szolgáltatások társadalmi elfogadottságának erősítését.
Az elektronikus közszolgáltatások megvalósításával kapcsolatban fontos elv, hogy a
közszolgáltatások a közvagyon részét képezik, ennek megfelelően az e fejlesztések
24
keretében létrejött különböző szellemi termékek, immateriális javak a közigazgatáson
belül korlátlanul felhasználhatók legyenek. Ezen alapelv részletes kibontásához szük-
séges technikai, eljárási szabályokat a 31. § (2) bekezdés a) pontja alapján kiadott
kormányrendeletben kell rögzíteni, hiszen ez is együttműködési kérdés.
Ugyancsak alapelvi követelményként kerül az is kimondásra, hogy az elektronikus
közszolgáltatások elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, mely-
nek teljesítése során e szervek együttműködésre kötelezettek. Az együttműködés a
gyakorlatban nem csak az adatok, információ átadásával, de az informatikai rendsze-
rek működésének összehangolásával, interoperabilitásának biztosításával valósulhat
meg Erre vonatkozóan a Javaslat biztosítja a szükséges rendeletalkotási felhatalma-
zottságot is [31. § (2) a) pont]. A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatásokat
bárki számára hozzáférhetővé kell tenni, egyes - törvényben meghatározott - elektro-
nikus közszolgáltatások igénybevétele azonban az igénybevevő előzetes azonosításá-
hoz köthető (5. §). Fontos garanciális elv, hogy azonosítást csak olyan szervezet vé-
gezhet, amely az adatok kezelésére feljogosított. A feljogosítást értelemszerűen tör-
vény, vagy meghatározott esetekben az azonosítást igénylő személy felhatalmazása,
beleegyezése is lehetővé teheti.
A javaslat ugyanakkor fenntartja az egyes szolgáltatók autonómiáját a lehető legmaga-
sabb színvonalú szolgáltatás érdekében, nem hoz létre belőlük egy arctalan masszát.
Így az igénybevevők mindig tisztában lehetnek vele, hogy kinek a szolgáltatását veszik
igénybe, ugyanakkor létrejön a rendszer - mint egész - megbízható működéséért való
felelősség is.
A 6. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása a törvényben meghatározott állami szervek
számára kötelezettség. A törvényjavaslat három kötelezetti kategóriát különít el.
Az elsőbe a közigazgatási hatóságok tartoznak, amely fogalomba valamennyi közigaz-
gatási hatósági feladatot ellátó államigazgatási, illetve önkormányzati hatósági szerve-
zet, valamint a hatósági jogköröket külön törvény alapján ellátó köztestületek, illetve
más jogszabályban erre felhatalmazott szervezetek beletartoznak.
A második kör a bíróságok és ügyészségek kommunikációját, illetve elektronikus
szolgáltatásait célozza meg.
A harmadik előírás a fogyasztóvédelmi törvény szerinti közszolgáltatók ügyfélszolgá-
lati tevékenységére vonatkozik, ezt is elérhetővé kell tenni a központi elektronikus
szolgáltató rendszeren keresztül.
Más költségvetési szervek jogosultak a központi rendszerhez csatlakozni. A költségve-
tési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
25
Áht.) 87. § (1) bekezdése szerint az államháztartás részét képező olyan jogi személy [a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 36. § (1) bek.], amely a társa-
dalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító
okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat
alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv
szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és
működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Az Áht. 87. § (2)
bekezdése a)-e) pontjai alapján költségvetési szervnek a központi költségvetési szerv
(ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet is), a he-
lyi önkormányzati költségvetési szerv (ideértve a többcélú kistérségi társulás költség-
vetési szervét is), a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a társadalom-
biztosítási költségvetési szerv, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési
szerv és a köztestületi költségvetési szerv minősül.
A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és lényegében minden más jogi és ter-
mészetes személy, aki a központi rendszeren keresztül szolgáltatást kíván nyújtani,
saját döntése nyomán, külön megállapodás alapján igénybe vehetik a központi rend-
szer szolgáltatásait, illetve az azon keresztül elérhető szolgáltatásokat. A csatlakozás
feltételeit rendező jogszabály (kormányrendelet) megalkotására a 31. § (2) bekezdés d)
pontja biztosít felhatalmazást. Minden szervezet esetében érvényes, közös szabály
ugyanakkor, hogy a szervezetnek meg kell felelnie a központi rendszerhez való csatla-
kozás előfeltételeinek, teljesítenie kell a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, bizton-
ságossággal, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeket, és ezt
erre feljogosított szakértővel kell igazoltatnia.
A közszolgáltatás követelményeivel összhangban a javaslat rögzíti, hogy valamennyi
csatlakozásra kötelezett szervezeti körrel, valamint a költségvetési szervekkel szemben
a központi rendszert szolgáltatási kötelezettség terheli.
Ugyanakkor a felkészülés, illetve az igények változásához való alkalmazkodás érdeké-
ben lehetővé teszi, hogy a kapacitások kiépülésére tekintettel a csatlakozást, a szolgál-
tatások bővítését ütemezni lehessen. Ennek mintegy ellentételeként, a kötelezett szer-
vek számára is felkészülési időt biztosít a törvényjavaslat, a különböző kötelezetti kö-
rök, szolgáltatások vonatkozásában a kötelezés eltérő időpontban lép hatályba, bizto-
sítva a felkészülés lehetőségét.
Az ellátás biztonsága érdekében rögzíti, hogy a központi rendszernek a kötelezetti és a
jogosulti kör számára nyújtott szolgáltatásainak elsőbbséget kell biztosítania, elsődle-
gesen az ő igényeiket kell kielégítenie, csak ezután nyújthat mások számára szolgálta-
tásokat. A másik oldalról viszont a megkötött szerződések biztonsága érdekében előír-
ja, hogy a központi rendszer a kötelezett, illetve csatlakozásra a törvény erejénél fogva
jogosult szolgáltatók részéről fellépő újabb igények esetén sem hivatkozhat vis
maiorra a már önkéntesen (jellemzően ellenérték fejében) megkötött szerződések telje-
26
sítésénél. Azaz nem mentesülhet következmények nélkül a már megkötött szerződése-
iben rögzített kötelezettségek alól.
A 7. §-hoz
A Javaslat 4. §-a az elektronikus közszolgáltatás alapelvei körében a közigazgatás
szerveinek együttműködési kötelezettségét, az elektronikus közszolgáltatások elősegí-
tését, a nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatások bárki számára való hozzá-
férhetővé tételét elvi követelményként fogalmazza meg. Az 7. § (1)-(2) bekezdés az
együttműködési, tájékoztatás-nyújtási kötelezettség konkrét formáit nevesíti azzal,
hogy előírja: a közigazgatási szervek e kötelezettségüknek a központi rendszer útján,
az egységes követelményeknek megfelelő felhasználói felület igénybevételével tesz-
nek eleget. Az igénybe vevők megfelelő eligazodását elősegítve a kormányzati portál
felületén keresztül biztosítják a az elektronikus közszolgáltatást elérhetővé tevő infor-
mációkat. Az ügyfelek, igénybevevők munkájának hatékonyabbá tétele érdekében nél-
külözhetetlen, hogy minél kevesebb féle eljárást kelljen elsajátítaniuk. Lehet ugyan,
hogy egy adott eljárásra lokálisan optimálisabb megoldást lehet kialakítani, de azáltal,
hogy az ügyfelek hasonló megoldásokat használnak különböző helyzetekben az
összhatékonyság lényegesen javítható mind az ügyfelek, mind a megvalósítás (fejlesz-
tés) szempontjából (néhány átalakítási művelet pedig a jelenlegi számítás kapacitások
mellett nem jelenthet nehézséget).
A közüzemi szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségüknek az egységes követelmé-
nyeknek megfelelő felhasználói felület igénybevételével tesznek eleget: az egységes
felületen (a tájékoztatás funkciójához pl. ügyleírás, az ügyintézés során alkalmazandó
jogszabályok ismertetése, ügyintézők, ügyintézési pontok, ügyfélszolgálat elérhetősé-
ge stb.) gyorsan és költséghatékonyan tudja tájékoztatni az igénybe vevőket. A fel-
használók biztonsága érdekében kötelesek ugyanitt a közüzemi szolgáltatással kapcso-
latos szabályzataikat is elérhetővé tenni.
A 8. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy a központi rendszerhez
való csatlakozásra kötelezett vagy jogosult szervezet a csatlakozás előfeltételeinek, a
szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, biztonságosságával, hatékonyságával és hite-
lességével kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, és ezt a szolgáltatás megkezdé-
se előtt, illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során a külön jogsza-
bály szerint erre feljogosított szakértői vizsgálat alapján tanúsítsa. A Javaslat szerint a
NAT feljogosítása, illetve a biztonság tekintetében a MIBÉTS alapján történne a szak-
értői tanúsítás, amit az NHH regisztrálna, az elektronikus aláírásról szóló törvényben
szereplő eljáráshoz hasonlóan. A csatlakozás csak a szakértői tanúsítvány, illetve a
regisztráció birtokában hajtható végre. Ha a csatlakozás megtörténte után e feltételek
27
változnak, s e változások tükrében a csatlakoztatás már nem lenne végre hajtható, úgy
a szakértő a rendszeres felülvizsgálat alapján javaslatot tesz az NHH-nak a regisztráció
visszavonására. Ilyen esetben szervezet központi rendszerhez való kapcsolódását meg
kell szüntetni. A központi rendszerhez való csatlakozás és összekapcsolás különös kö-
vetelményeit és az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait a 31.
§ (2) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg.
Fontos garanciális elv, hogy az elektronikus közszolgáltatás nyújtására kötelezett szer-
vezet nem hivatkozhat, mentesítő tényezőként a csatlakozás feltételeinek hiányára,
köteles a csatlakozás feltételeit saját vagy más erőforrások bevonásával biztosítani
A 9. §-hoz
A szakasz két fontos hozzáférési szabályt rögzít.
A különböző, a feladatok ellátásához szükséges adatbázisok egységesen a központi
rendszeren keresztül érhetők el az azokat igénybe venni jogosultak számára. Ez rész-
ben hatékonysági, részben adatbiztonsági szempontból fontos rendelkezés. E rendelke-
zés is ütemezetten lép hatályba: 2011. január 1-től kötelező minden adatbázis vonatko-
zásában biztosítani ezt a hozzáférést, összhangban a Ket. által rögzített, a közigazgatá-
si szervek egymás közötti adatszolgáltatásának teljes elektronizálására vonatkozó elő-
írással.
Új csatornaként a szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy külön jogszabályban
meghatározott adatbázisok, illetve ügyintézések telefonon is elérhetővé válnak, ez az
internet elterjedtségére, illetve a személyes ügyintézés költséges voltára tekintettel
nélkülözhetetlen változás. Erre vonatkozóan a 31. § (2) bekezdés e) pontja adja meg a
jogszabály-alkotási felhatalmazást.
A 10. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételére főszabály szerint bárki jogosulttá
válhat. E tág lehetőséget mindazonáltal két irányból korlátozni kell: ha a közszolgálta-
tás (pl. közigazgatási hatósági ügyintézés) igénybevétele maga is feltételekhez kötött
[pl. természetes személy esetén az eljárási képesség, Ket. 15. § (6) bek.], e feltételek-
nek meg kell felelnie. A jogosultsággal azonban csak akkor fog tudni élni, ha a szük-
séges műszaki feltételekhez, infrastruktúrához az informatikai-biztonsági követelmé-
nyeknek is megfelelő hozzáférése van: ebben a kormányzat központi rendszer részét
képező közösségi hozzáférési pontok, e-Magyarország pontok, teleházak stb. hálózata,
az ügyfélszolgálati szolgáltatások révén számára konkrét segítséget biztosít.
Amennyiben a szolgáltatás igénybevételéhez azonosítás szükséges, úgy az az elektro-
nikus közszolgáltatások körében egységesen a központi rendszer azonosítása szolgálta-
tása (az ügyfélkapu) segítségével valósulhat meg. Az ügyfélkaput itt azért nem nevesíti
28
a szöveg, hogy nehogy ezt az általános szabályt a jelenlegi jelszavas azonosítással ösz-
sze lehessen téveszteni.
Fontos garanciális szabály, hogy kötelező elektronikus ügyintézést csak törvénnyel
lehet előírni.
A 11. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az igénybe vevőket a törvény
erejénél fogva, mintegy alanyi jogként, az alapszolgáltatások (a közigazgatással való
hiteles elektronikus kapcsolattartás, az ehhez kapcsolódó elérhetőségi cím és tárhely
biztosítása, az azonosítási szolgáltatások és az elektronikus fizetési lehetőség biztosítá-
sa) vonatkozásában külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. A köz-
ponti rendszeren át nyújtott tájékoztató szolgáltatások ugyancsak külön díj felszámítá-
sa nélkül érhetők el.
Ingyenes alapszolgáltatásoknak a közigazgatással való hiteles elektronikus kapcsolat-
tartás valamint az ehhez kapcsolódó központi rendszer cím és elektronikus tárhely biz-
tosítása, az azonosítási szolgáltatások és az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása
minősülnek. Ez a szolgáltatás-készlet lehetővé teszi, hogy valamennyi jelenleg biztosí-
tott szolgáltatás a jelenlegi, vagy annál kedvezőbb feltételek mellett legyen igénybe
vehető. Ugyanakkor a jogalkotók felelőssége a jövőben is, hogy mely szolgáltatásért
állapítanak meg díjat. A rendszer alapműködését, ami nem kapcsolódik jövedelemter-
melő tevékenységekhez, célszerűbb egyben, közvetlenül a költségvetésből finanszí-
rozni, mivel a szolgáltatás számlázása, nyilvántartása is jelentős költséget emésztene
fel.
Az alapszolgáltatásnak nem minősülő elektronikus közszolgáltatások igénybevétele
jogszabályban meghatározott, ráfordítás-arányos díjfizetéshez köthető: a külön díj
megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások körének, a díj
megfizetésének módozatainak meghatározására a Javaslat a Kormány számára biztosít
jogalkotási felhatalmazást [31. § (2) bekezdés f) és i) pont]. E szabályozás kialakítása
során az adatvédelmi törvény adatmegismeréssel kapcsolatos követelményeire tekin-
tettel kell lenni.
Az olyan hozzáférések, szolgáltatások költségelszámolását, ahol az államnak is egye-
dileg számlázott költségei merülnek fel a szolgáltatás során, külön indokolt rendezni,
hasonlóan más az egyedi szolgáltatáshoz kapcsolódó áthárítható költségekhez. Ez
egyedileg fellépő költség, amire a költségvetésben nincs fedezet, és mivel csak kiegé-
szítő csatorna, indokolt, hogy az ügyfél fizesse. Ugyanakkor az esélyegyenlőség érde-
kében indokolt vállalni például, hogy az ország egész területéről egységes, helyi
dijszabással legyen igénybe vehető a telefonos vagy SMS szolgáltatás.
A központi rendszer kiegészítő szolgáltatásai, valamint a rendszerhez csatlakozott,
vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatások igénybe-
29
vétele is díj megfizetéséhez köthető, ennek azonban a ráfordításokkal arányban kell
állnia. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.)
a közszféra információinak további felhasználásáról (a továbbiakban: PSI-irányelv)
átültetésének határideje 2005. július 1-jén lejárt. A PSI irányelv által adott szabályozás
szoros kapcsolatban áll az információszabadság témájával, ám célja nem a hozzáférés
biztosítása, hanem az, hogy a tagállami jogszabályok által biztosított hozzáférés lehe-
tőségének sajátos, a további hasznosításra (újrahasznosításra) irányuló felhasználása
egyenlő feltételekkel váljék lehetővé az Unió területén működő gazdasági társaságok
és más alanyok számára. 2005-től több, fent már részletesen tárgyalt jogalkotási lépés
(a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény módosítása, illetőleg az elektronikus információszabadságról szóló
2005 .évi XC. törvény elfogadása - amelyek során a jogszabály-előkészítő már figye-
lembe vette a PSI-irányelvben foglaltakat - számos ponton megvalósította egyes rész-
letszabályok átültetését, a teljeskörű átültetés azonban mindezidáig nem történt meg.
A közigazgatási adatvagyon újrahasznosításával, a közszféra információinak további
felhasználásával kapcsolatosan szabályozandó kérdések kívül esnek a Javaslat kerete-
in: e helyütt a törvényjavaslat kizárólag csak arról rendelkezik, hogy a tájékoztató
szolgáltatások keretei között közzé tett adatvagyon újrahasznosítása jogszabályban
meghatározott szolgáltatási díj megfizetéséhez köthető.
A 12-16. §-hoz
A Javaslat az azonosítás - az elektronikus hatósági ügyintézés keretei között szabályo-
zott - jelenlegi modelljétől eltérően az azonosítás módjának meghatározását az ügyin-
tézés jogszabályban előírt biztonsági követelményszintjéhez kapcsolja. A legtöbb
elektronikus közszolgáltatás esetén az azonosítás előírása nem indokolt, arra csak ab-
ban az esetben van szükség, ha az elektronikus közszolgáltatás igénybevételének felté-
tele az eljáró természetes személy kilétének megállapítása. Az államigazgatás oldaláról
az azonosítási funkciókhoz, adatbázisokhoz történő hozzáférést értelemszerűen az
elektronikus kormányzati gerinchálózatnak kell biztosítania.
Az azonosítás alapja a személyi adat és lakcímnyilvántartás, hiszen ez jelenti a vonat-
kozási bázist a többi személyi adatokat is kezelő nyilvántartás számára, ehhez képest
értelmezhető az egyezés vagy eltérés. Amennyiben valaki ezt szolgáltatás jelleggel
valósítaná meg, akkor is a szolgáltatása a közhiteles személyiadat és lakcímnyilvántar-
táson alapul. Jelenleg azonban ez törvényi felhatalmazás hiányában - ami az adatok-
hoz való hozzáférés miatt elengedhetetlen lenne - nem valósítható meg. Az adatkeze-
lésre jogosult szervezetet a Kormány a 31. § (1) bekezdés b) pontja alapján jelöli ki.
Jelenleg a regisztrációs adatbázis kezelése a Miniszterelnöki Hivatala statútuma alap-
ján a MeH feladata.
30
Mivel az azonosítás, mint tevékenység a céljától független, ezért célszerűbb, ha az
elektronikus azonosítás csak egy helyen, e törvényben kerül szabályozásra. Ezért a
jelenleg használt ügyfélkapus azonosítás minden, törvényi szabályozási szintet igénylő
eljárási, adatkezelési szabályát is tartalmazza a 16. §, a jellemzően jelszavas azonosí-
tásra vonatkozó követelmények között.
Gyakori félreértés, hogy az elektronikus aláírást sokan azonosításra alkalmas eszköz-
nek tekintik, ez azonban a benne tárolt információk alapján nem igazolható. Bár az
elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény a szövegének nagy részében
hitelesítés-szolgáltatásról beszél, de a szolgáltatásokat definiáló rész első szabálya rög-
tön rögzíti, hogy ez kizárólag aláírás-hitelesítési szolgáltatás, személyazonosításra,
vagy más nyilvános kulcsú szolgáltatásra nem vonatkozik. Ennek megfelelően az álta-
lánosan elfogadott szabványok szerint működő hitelesítés-szolgáltatók aláírási célú
tanúsítványainak egyike sem alkalmas közigazgatási felhasználáshoz személyazonosí-
tásra. Csak fordított értelemben, hogy ha már tudjuk, hogy kié a tanúsítvány, akkor
lehet ennek nyomán kijelenteni, hogy a dokumentumokat valóban azzal az eszközzel,
és remélhetően az aláírás birtokosának tudatos közreműködésével írták alá.
Az elektronikus aláírás az önmagával való azonosságot és a letagadhatatlanságot bizo-
nyítja a változatlanság mellett, de az általa tanúsított (a tanúsítványban szereplő) ada-
tok nem elégségesek ahhoz, hogy bárkit ennek alapján egyértelműen azonosítani, va-
lamely, a közigazgatásban használatos adatbázishoz egyértelműen hozzárendelni le-
hessen, ami az elektronikus ügyintézéshez az esetek túlnyomó részében alapkövetel-
mény. Ezért szerepelt a korábbi Ket-ben egy külön intézmény, a viszontazonosítás,
amely a vélelmezett természetes személyazonosítók egyezésének ellenőrzésén keresz-
tül nyújt segítséget az azonosság ellenőrzéséhez. Ez azonban a világban nem terjedt el,
magyar sajátosság maradt, így az európai követelményeknek való megfelelés miatt
nem tehetjük követelménnyé ezt a módszert, csak saját belső rendszereinkre (pl az
ügyfélkapura, vagy a közigazgatási célú elektronikus aláírásokra) vonatkoztatva.
Az elektronikus azonosító rendszer a közigazgatás, közszolgáltatás működését is tá-
mogató továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározattal összhangban a Javaslat három
biztonsági követelményszintet nevesít (magas, közepes és alacsony biztonsági szin-
tek). A magasabb biztonságú azonosítást alacsonyabb biztonságú helyett is lehet hasz-
nálni: az alacsony biztonsági fokozatú azonosítás egy fázisú azonosítással is történhet,
a magas és a közepes biztonsági szintű azonosítás azonban kétfázisú eljáráshoz kötött.
A javaslat tipizálja az azonosítás módjait, megkülönbözteti a tudáson, birtokláson, il-
letve a jellemzőkön alapuló azonosítást. A különböző biztonsági követelményekhez
pedig rögzíti, hogy ezeket milyen módon lehet használni.
A közepes biztonsági szintű azonosításhoz is legalább kétfázisú azonosítási módszer
szükséges: ezek közül az egyik az ügyfélkapu nyilvántartása, míg a másik egy
31
időbelileg változó, egyszer használatos - célszerűen mobil telefonon elérhető -
azonosító.
Az azonosítási szolgáltatások részletszabályait a 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján
kormányrendelet szabályozza majd.
A 17. §-hoz
A képviselet lehetséges jogcímeit, módozatait más jogszabályok meghatározzák (tör-
vényes, meghatalmazotti, kizárólagos, együttes stb.). A más nevében való eljárás kér-
dése, s ezzel összefüggésben a képviselet az elektronikus közszolgáltatások esetében
ott vet fel problémát, ahol egyébként az ügyfél előzetes azonosítása követelmény, s
nem csak az eljáró természetes személy azonosítása, hanem pl. valamely másik termé-
szetes személyhez, szervezethez, intézményéhez való kapcsolódása, az ezek nevében
való eljárásra feljogosítottsága tanúsítására is szükség van.
A Javaslat a képviselettel összefüggő, leglényegesebb kérdéseket kívánja szabályozni:
alapvető, elvi lehetőségként rögzíti, hogy az elektronikus közszolgáltatás igénybevéte-
le során a természetes, illetve jogi személy, jogi személység nélküli szervezet helyett
állandó vagy eseti meghatalmazottja is eljárhat. Az azonosítási modell hangsúlyos
(nélkülözhetetlen) eleme a szerepek tanúsítása: erre vonatkozóan nincs teljes mérték-
ben kialakult nemzetközi gyakorlat, ajánlás.
A képviseleti jogosultság igazolására a törvény többféle lehetőséget biztosít. Igazolha-
tó ez közhiteles nyilvántartásból, ilyen jelenleg a cégnyilvántartás, ahonnan megfelelő
fejlesztéssel biztosítható lesz a képviseleti jogosultság ellenőrzése a társas vállalkozá-
sok vonatkozásában. Tervezik állandó képviseleti nyilvántartás létrehozását közhiteles
elektronikus adatbázis formájában.
A képviseleti megbízás (jogosultság) igazolása történhet erre a célra rendszeresített
elektronikus űrlap kitöltésével és megküldésével is. Az elektronikus űrlap, mint képvi-
seleti igazolási lehetőség jelenleg is szerepel a 193/2005. Korm. rendeletben A megol-
dást az intézmény jelentősége miatt kívánjuk törvényi szinten is rögzíteni. Természete-
sen lehetőség van arra is, hogy a képviseleti meghatalmazást a jelenlegi, hagyományos
formában teljes bizonyító erejű magánokirati formában eljuttassák az ügyintézést vég-
ző szervhez és ennek alapján történjen meg a képviseleti jogosultság ellenőrzése.
A 18. §-hoz
E szakasz rögzíti a központi rendszer alapvető funkcióit és részeit, illetve alapvető cél-
ját, az ügyfelek lehető leghatékonyabb kiszolgálását, az egyablakos, integrált, lehető-
leg otthonról történő költséghatékony ügyintézés biztosítását. Az elemek lényegüket
tekintve megegyeznek a jelenlegi központi rendszerre vonatkozó kormányrendelet
szabályaival, felhasználva az azóta szerzett tapasztalatokat.
32
A 19. §-hoz
A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében az központi rendszer kizárólag olyan
infokommunikációs rendszereket vehet igénybe, amelyek biztosítják a szolgáltatásokat
igénybe vevőkkel való biztonságos és folyamatos kapcsolatát. A szolgáltatás nyújtásá-
hoz pedig kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak meg-
felelő, megbízható és a külön jogszabály szerint tanúsított informatikai rendszereket és
termékeket használhat, amelyek lehetővé teszik a hiteles dokumentumcserét, az elekt-
ronikus dokumentumok sértetlenségét és védettségét, valamint az informatikai rend-
szerekben tárolt adatok archiválását. Az elektronikus közszolgáltatás során minden, a
szolgáltatásnyújtásban közreműködő szereplőt érintő, általános kötelezettség, hogy
biztosítani kell a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló jogszabályokban foglalt követelmények érvényre juttatását.
A központi rendszer működése során érvényesülnie kell az adatvédelmi jog alapvető
elveinek (célhoz kötöttség követelménye, adatkezelések összekapcsolására vonatkozó
tilalmak), az adatalany információs önrendelkezési jogának (hozzájárulást adhasson
olyan adatkezelésekhez is, amit a törvény nem rendelhet el, az állampolgár számára
viszont könnyebbséget, esetleg költségcsökkentést vagy ügyintézési egyszerűsítést
jelent). A javaslat (1) bekezdés d-e) pontjai a személyes adatok védelméről és a közér-
dekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényen alapuló kötelezettsé-
geket azonban külön is nevesítik: rendszernek az adatokat védenie kell a jogosulatlan
módosítástól, törléstől, megsemmisüléstől, biztosítania kell, hogy az adatok tartalmá-
hoz jogosulatlan személyek ne férhessenek hozzá, s biztosítania kell az érintett számá-
ra a személyes adataira vonatkozó jogainak érvényesülését is.
A központi rendszer által nyújtott elektronikus szolgáltatások rendelkezésre állását, a
hálózat informatikai biztonságát a közigazgatási informatikáért felelős miniszter ellen-
őrzi.
A (3) bekezdés szerint a Kormány szervezetalakítási szabadságának megfelelően a
központi rendszer működtetésére a Kormány jelölhet ki szervezetet. Ez jelenleg a Mi-
niszterelnöki Hivatal. Ehhez kapcsolódóan a javaslat egy garanciális szabályt fogalmaz
meg, hogy csak olyan vállalkozás kerülhessen az elektronikus ügyintézés környékére,
amellyel kapcsolatban a közigazgatási informatikáért felelős miniszter egyetértési jo-
got gyakorolt. Így nincs lehetőség alvállalkozóként sem bizonytalan hátterű, esetleg
biztonsági vagy adatvédelmi kockázatot jelentő vállalkozások bevonására.
A 20. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges feltételek biztosítása és
-	az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodó - fejlesztése a Kormány feladata,
felelőssége. A Javaslat - nem taxatív felsorolással - egyes kormányzati feladatokat
külön is nevesít, e feladatokról a törvényjavaslat más helyütt részletesebben is rendel-
33
kezik, illetőleg - a részletszabályok megállapítása vonatkozásában - jogalkotási felha-
talmazást is biztosít. A kormány feladata a központi rendszer létrehozása és működte-
tése, az elektronikus közszolgáltatás zavartalanságának és egyetemes hozzáférhetősé-
gének biztosítása valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáfé-
rési pontok és az ügyintézést támogató ügyfélszolgálatot létesítése, fenntartása.
Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások valamennyi
jogosult számára a közigazgatással való kapcsolattartást egységesen biztosító, kellő
biztonsággal működtetendő infokommunikációs eszközök igénybevételével, korlátozás
nélkül érhetők el.
A 21. §-hoz
A kormányzati portál a központi rendszerben való részvételre kötelezett, az ahhoz
csatlakozásra jogosult és így szolgáltatást nyújtó, illetve a külön megállapodás alapján
szolgáltatást nyújtók szolgáltatásainak elérési felülete. Itt kell biztosítani a különböző
közigazgatási adatbázisokhoz való hozzáférést és a közigazgatási szolgáltatásom elekt-
ronikus kifizetéséhez szükséges feltételeket.
A Javaslat elvi igényű követelményként, az ügyfelek igényeire válaszoló elektronikus
közszolgáltatások megvalósításának egyik leglényegesebb garanciáját jelentő előírás-
ként állapítja meg, hogy az elektronikus tárhely személyes ügyintézési felületén ke-
resztül elérhető elektronikus közszolgáltatások esetében az igénybe vevő számára biz-
tosítani kell az ügyintézéshez szükséges működési feltételeket, az ügyfelek igényeihez
igazodó, személyre szabott elektronikus közszolgáltatási profil kialakítását, valamint
azt, hogy ügyei intézését egyablakos ügyintézési mód keretei között indíthassa el.
A 22-23. §-hoz
Az elektronikus ügyintézésben való részvétel feltétele, hogy a - saját ügyében vagy
képviseleti jogkörben eljáró - természetes személy elektronikus identitással (egyedi
elérhetőségét biztosító elektronikus cím, kapcsolódó tárhely) rendelkezzék. E köve-
telménynek megfelelően a javaslat előírja, az igénybe vevő elérhetőségét biztosító
elektronikus cím (központi rendszer cím), valamint az elektronikus közszolgáltatások
igénybevétele során keletkezett iratok elhelyezésére szolgáló, az igénybe vevő ellenőr-
zése alatt álló elektronikus tárhely tartozik.
A szolgáltatás igénybevételére főszabályként minden ügyfélkapuval rendelkező termé-
szetes személy ingyenesen jogosult. A természetes személyhez több központi rendszer
cím és több elektronikus tárhely is tartozhat. Ugyanakkor a többletigények kielégítésé-
hez már szolgáltatási díj rendelhető.
A központi rendszer által biztosított elektronikus cím használatával összefüggő, de a
központi rendszer informatikai biztonsága, működőképességének garantálása, a ren-
34
delkezésre álló műszaki eszközökkel való hatékony gazdálkodás szempontjából indo-
koltnak mondható korlát, hogy annak használatára kizárólag az elektronikus közszol-
gáltatást nyújtó szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartásban van mód, azaz az
központi rendszercím magáncélú kommunikációra nem használható.
Az elektronikus ügyintézés elterjedése, a hatóságokkal való elektronikus úton történő
kapcsolattartás támogatása érdekében a Javaslat központi rendszer cím tényleges hasz-
nálatba vételével az ügyfélnek lehetőséget teremthet arra, hogy ügyei elektronikus in-
tézése során az eljáró szervek vele elektronikus úton tartsanak kapcsolatot, részére
elektronikus formában küldjenek dokumentumokat.
A központi rendszer címre küldött iratok az elektronikus tárhely részét képező értesíté-
si tárhelyen kerülnek elhelyezésre. Az elektronikus tárhely tartalmához csak az erre
jogosultak férhetnek hozzá. A jogosult a hozzáférést azonban más számára is lehetővé
teheti.
Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy a tartós
tárban elhelyezett dokumentumokhoz a hozzáférést az általa meghatározott szervek,
személyek részére, illetőleg esetlegesen korlátozás nélkül bárki számára lehetővé tegye
(nyilvánosságra hozatal). A nyilvánosságra hozatal alapvetően az igénybe vevőt megil-
lető jog, lehetőség, az információ elérhetőségének esetleges korlátait is az igénybe ve-
vő állapítja meg.
Új követelmény, hogy bizonyos szolgáltatások (pl segélyek, állami támogatások)
igénybevételénél feltételül szabható, hogy ezek alanya meghatározott adatait mindenki
számára megismerhetővé tegye. Ilyen előírás garanciális okokból csak törvényben te-
hető.
Kivételes, és kizárólag törvényben meghatározott esetekben válhat a közzététel az
ügyfél számára kötelezővé (pl. a kereskedelemben működő vállalkozások esetében a
működéssel összefüggő hatósági engedélyek), vagy tehető valamely juttatás, kedvez-
mény igénybevételének előfeltételévé (amennyiben pl. az ügyfél „nullás adóigazolá-
sát” ily módon közzé teszi, úgy a közbeszerzési eljárásban mentesül annak papíralapú
dokumentum formájában történő becsatolása alól).
A 24. §-hoz
A tervezet az információs önrendelkezési jog gyakorlati megvalósulásához, elektroni-
kus úton történő gyakorlásához ad részletszabályokat. Rögzíti, hogy hogyan ismerheti
meg az ügyfél a róla nyilvántartott adatokat, és értelemszerűen rögzíti ennek anyagi
feltételeit is.
A Javaslat egyik lényeges célkitűzése, hogy a (legnagyobb részt elektronikus formá-
ban vezetett) állami adatbázisokban, a közigazgatási hatóságok által elektronikusan
35
vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok hozzáférhetőségét, az ügyei elektronikus
intézése során elektronikus formában keletkezett dokumentumokat az adatalanyok ill.
az ügyfelek számára biztosítsa. Az érintett hatósági nyilvántartások száma nagy, azok
legáltalánosabban a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazat, külügyi ágazat, IRM
és az irányítása alá tartozó szervek, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
ágazat, egészségügyi ágazat, oktatási ágazat, környezetvédelmi és vízügyi ágazat, kul-
turális ágazat, honvédelmi ágazat, pénzügyi ágazat, földművelésügyi, növény- és állat-
egészségügyi ágazat, építésügyi ágazat, gazdasági és közlekedési ágazat szerint rend-
szerezhetők. A nyilvántartásokat vezető szervek számára az adatkezelési felhatalma-
zást is az ágazati törvények biztosítják, illetőleg állapítanak meg adatvédelmi többlet-
követelményeket. E kérdéseket a Javaslat nem érinti, pusztán a nyilvántartásokban
szereplő adatok az érintett részére történő hozzáférhetővé tételéről, annak módjáról
rendelkezik. Az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevői adatlekérdezési- és elekt-
ronikus ügyirat-megküldési jogukat nem közvetlenül a nyilvántartást vezető vagy az
ügyet intéző közigazgatási szervhez fordulva, hanem a központi rendszer útján gyako-
rolhatják.
Ez természetesen nem érinti az érintett az Avtv. 11-16. § szerinti, az adatvédelmi jog
előírásai szerinti jogai (személyes adatai kezeléséről való tájékoztatás ill. az adatok
helyesbítésének, törlésének kérése) gyakorlásával összefüggő eseteket, s semmilyen
formában nem jelenti a különböző elektronikus nyilvántartások, az adattovábbítás és
az adatkezelések összekapcsolását (Avtv. 8. §) sem. Az igénybe vevő részéről érkező
adat- vagy irat-lekérési igényt a központi rendszer (automatizált eszközök révén) to-
vábbítja a nyilvántartást vezető, vagy az ügyintézés során eljárt szervhez, mely a meg-
keresésnek központi rendszer útján tesz eleget. A természetes személyre vonatkozó,
külön jogszabály szerinti, egyes hatósági nyilvántartásokban szereplő adatok e sze-
mély részéről történő lekérése ingyenes, egyéb esetben az adatszolgáltatás díjfizetés-
hez köthető.
A 25. §-hoz
A Javaslat a hivatali kapura vonatkozó hatályos szabályozást [a fogalom vonatkozásá-
ban a 182/2007. (VII. 11.) Korm. rend. i) pont, létrehozásra, működésre, hozzáférésre
vonatkozó rendelkezések vonatkozásában 38-39. §] fejleszti tovább. Hivatali kapunak
a 2. § e) pontja értelmében a központi rendszer azon pontja minősül, amelyen keresztül
a csatlakozott szervezet hozzáfér központi rendszer által részére nyújtott szolgáltatá-
sokhoz.
Központi rendszerhez csatlakozó szervezet számára a hivatali kapu nyitása kötelező,
csakúgy, mint a szervezeti postafiók [a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára
biztosított elektronikus tárolóhely, 2. § l) pont] használata.
36
A központi rendszerhez való csatlakozás, s így a hivatali kapu nyitásának is feltétele,
hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informatikai rendszerek és eszkö-
zök törvényben meghatározott módon előzetesen tanúsításra és regisztrálásra kerülje-
nek. A hivatali tárhoz való hozzáférés (belépés) kizárólag a hivatali kapuval rendelke-
ző szerv, szervezet külön jogszabály szerint hitelesen azonosított és erre felhatalmazott
ügyintézői számára lehetséges Fontos garanciális szabály, hogy bár a jogosultságok
nyilvántartása centralizált, a kormány által adatkezelésre felhatalmazott szervezetnél,
de a jogosultságok kezelése elosztott. A kiosztása és karbantartása közvetlenül az
igénybevevő szervezeteknél történik (a kezelésre vonatkozó jogosultságokat kezelő
személy kivételével).
Az információs önrendelkezési jog fontos garanciája, hogy a hivatali kapuval rendel-
kező szervezeteknek olyan iratkezelő rendszert kell használniuk, amely képes az érin-
tettek számára információt szolgáltatni ügyeik állásáról.
A 26. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során elektronikus
formában keletkezett (már elektronikus formában létrehozott vagy papíralapú iratról
elektronikus formába átalakított) dokumentumok közép- és hosszú távú tárolását, meg-
őrzését és olvashatóságát a központi elektronikus szolgáltató rendszer részeként a köz-
ponti archiválási - e-irattári és e-levéltári - szolgáltatás biztosítja. A Javaslat a közirat
fogalmát - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
szóló 1995. évi LXVI. törvénnyel összhangban - úgy határozza meg, mint a keletkezés
idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan iratot, amely a közfeladatot ellá-
tó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott.
A központi irattári szolgáltatás biztosítja továbbá a köziratok kiadására jogosult szer-
vek lezárt elektronikus iratanyagának levéltárba adás előtti átmeneti tárolását, az elekt-
ronikus ügyintézési folyamatokkal összefüggésben keletkezett adatmentési adatok
megőrzését és a központi rendszer részeként működő elektronikus levéltár technikai
szolgáltatásait. Ez utóbbi a közlevéltárak elektronikus levéltári anyagának hosszú távú
megőrzését lehetővé tevő olyan tárolóhely-szolgáltatást jelent, amely biztosítja az ille-
tékes levéltárak hatáskörében lévő elektronikus levéltári szolgáltató rendszerek mű-
ködtetésének műszaki-informatikai feltételeit, ennek részeként a megőrzött iratok hoz-
záférhetőségét is. Fontos alapelv, hogy a tárolás fizikai központosítása nem jelenti az
iratok feletti rendelkezési jog központosítását, az a hatályos levéltári törvénynek, illet-
ve iratkezelési szabályoknak megfelelően továbbra is az arra jogosult szervezetek ke-
zelésében marad. A fizikai központosítás ugyanakkor elengedhetetlen, mivel elfogad-
ható költségszinten a biztonságos és katasztrófatűrő szétszórt tárolás nem oldható meg.
A központi archiválási szolgáltatásra és az e szolgáltatások igénybevételére vonatkozó
részletes szabályokat (mindenekelőtt az archiválási szolgáltatás keretei között nyújtott
37
alapszolgáltatások, ezen belül hosszú távú, katasztrófatűrő tárolás, olvashatóság bizto-
sításának alapszolgáltatási készletei, mentési és menedzsment rendszer, naplózási
szolgáltatások stb. rendezést igénylő kérdéseit) a 31. § (2) bekezdés h) pontja szerinti
felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg.
A 27-28. §-hoz
A Javaslattal elérni kívánt, alapvető stratégiai és jogpolitikai célokkal összhangban az
központi rendszer szolgáltatásainak igénybevétele elsődlegesen az interneten keresztül
történik: biztosítani kell ugyanakkor azt is, hogy az elérhetőség növelése érdekében az
állampolgárok - ügyintézési céllal - más elektronikus eszközök igénybevételével is
kapcsolatba léphessenek az állam szerveivel, illetőleg, hogy ügyeik intézéséhez meg-
felelő ügyfélszolgálati tájékoztatási, ill. ügysegédi közreműködőket vehessenek igény-
be.
E követelménnyel összhangban mondja ki a Javaslat, hogy az elektronikus közszolgál-
tatásokat saját internet-eléréssel nem rendelkező igénybe vevők részére az elektronikus
kormányzati közszolgáltatási központnak az elektronikus úton történő tájékozódáshoz
és ügyintézéshez személyesen illetőleg telefonon keresztül elérhető ügysegédi infor-
mációs szolgálatot (ügyfélvonal) kell biztosítania. Az elektronikus közszolgáltatások-
hoz való hozzáférés támogatása egyrészt tényleges, az ügyintézésre, az ügyintézéshez
való segítség-kérésre, tájékozódásra személyesen igénybe vehető ügyintézési helyek
országos hálózatának kialakítását, működtetését jelenti (e-Magyarország pontok, integ-
rált közösségi szolgáltató terek alkalmazás-szolgáltatók stb.), másrészt olyan - köz-
pontosított - telefonos ügysegédi szolgáltatás biztosítását, mely tájékozódási, ügyinté-
zési céllal minden, az elektronikus közszolgáltatást igénybe venni kívánó ügyfél szá-
mára elérhető.
A telefonos elektronikus ügyintézés megvalósíthatósága érdekében biztosítani kell az
adatkezelés feltételrendszerét, a kérés megfelelő dokumentálását. Ennek részleteit ren-
dezi a (3)-(5) bekezdés.
Az ügysegéd fogalmát, az elektronikus ügyintézés során történő eljárási lehetőségét a
magyar jogba a központi rendszerre vonatkozó 182/2007. (VII.11.) Korm. rendelet
vezette be. A Javaslat értelmező rendelkezés szerint ügysegéd az elektronikus köz-
szolgáltatást igénybe vevő számára az elektronikus közszolgáltatás keretében történő
ügyintézésben közreműködő, valamint az elektronikus közszolgáltatás műszaki-
informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai se-
gítséget nyújtó, képviseletre nem jogosult személy. A képviselet kizárására itt azért
volt szükséges, mert azt az általános szabályok szerint kell ebben az esetben is megva-
lósítani.
38
Az ügysegéd az eljárásba tehát két (fizikai) ponton kapcsolódhat be: az ügyintézés
helyszínén (ahol az ügyfél maga is személyesen van jelen), illetőleg a központi ügyfél-
szolgálat megkeresésével (ez elektronikus úton, telefon ill. internet útján, távolból tör-
ténik). Az ügysegéd szerepe az eljárásban, valamely ügy intézésében korlátozódhat az
igénybe vevő tájékoztatására, technikai és szakmai segítségnyújtásra, de - a megfelelő
meghatalmazás alapján - az ügyfél képviseletére, nevében eljárási cselekmények fo-
ganatosítására is kiterjedhet. Az ügysegéd feljogosítható arra is, hogy az ügyfél elekt-
ronikus tárhelyének e célt szolgáló részébe adatot helyezzen el vagy onnan adatot he-
lyezzen át.
A közigazgatási hatósági eljárásban jelenleg csak külön jogszabályi felhatalmazás
alapján van lehetőség tényleges ügyintézési cselekmények teleonon keresztül történő
intézésére, de a törvényben történő rögzítése egyben felhívás arra, hogy a szabályozók
használják ki ezt a lehetőséget ott, ahol segíti a hatékonyabb ügyintézést.
A 29-30. §-hoz
A Javaslat már az elektronikus közszolgáltatás alapelvei körében általános követel-
ményként írja elő a személyes adatok védelme, informatikai biztonság, a más informa-
tikai rendszerekkel való együttműködés, az üzemeltetés folytonossága követelményé-
nek érvényesülését. Az elektronikus közszolgáltatások feltételrendszere körében a tör-
vény azt is kifejezett feltételként jelöli meg, hogy a központi rendszerhez való csatla-
kozásra kötelezett vagy jogosult szervezet a csatlakozás előfeltételeinek, a szolgálta-
tásnyújtás folyamatosságával, biztonságosságával, hatékonyságával és hitelességével
kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, és ezt a szolgáltatás megkezdése előtt,
illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során megfelelő szakértővel
tanúsítsa.
Az elektronikus közszolgáltatásokkal szemben támasztott hitelességi és minőségi kö-
vetelmények érvényesülését, a hálózat informatikai biztonságát, az elektronikus szol-
gáltatások rendelkezésre állását a Kormány a közigazgatási informatikáért felelős mi-
niszter útján ellenőrzi. E rendelkezésekhez kapcsolódva, az elektronikus közszolgálta-
tások hitelességével és minősége ellenőrzésével összefüggésében a aavaslat - nyoma-
tékosítva, hogy az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembizton-
sága és a kezelt adatok biztonsága érdekében a központi rendszer részét képező rend-
szereknek külön jogszabályban megállapított egységes biztonsági, valamint a rendsze-
rek együttes működését biztosítani tudó követelmények alapján kell működniük - a
működtetéssel összefüggő egyes felelősségi kérdésekről is rendelkezik.
A központi rendszerhez csatlakozott rendszer üzemeltetője felel azért, hogy a rendszer
a külön jogszabályban meghatározott eljárási és biztonsági követelményeknek megfe-
leljen.
39
A központi rendszerhez való csatlakozás követelményeinek teljesítését a Nemzeti Hír-
közlési Hatóság regisztrálja megfelelő szakvélemények (tanúsítványok) alapján. A
tanúsítás a műszaki-interoperablitási feltételeknek való megfelelőség vizsgálata és iga-
zolása, melyre a szolgáltatás megkezdése előtt, illetőleg rendszeres időközönként a
szolgáltatásnyújtás során kerül sor.
A követelményrendszer meghatározása, az alkalmazott szabványok, működési előírá-
sok meghatározása állami feladat, a tanúsítás műszaki része azonban független szakér-
tői tevékenység. A regisztrációt szakértői vélemény alapján az erre a célra kijelölt köz-
ponti közigazgatási szerv a külön jogszabályban foglaltak alkalmazásával [a központi
rendszerhez való csatlakozás és összekapcsolás különös követelményeit és az e köve-
telményeknek való megfelelés tanúsításának szabályairól szóló, a 31. § (2) d) pontja
szerinti felhatalmazás alapján megalkotásra kerülő kormányrendelet] végzi. A csatla-
kozó szervezet részére a tanúsítvány akkor adható ki, ha a szakértő az erre vonatkozó,
külön jogszabályokban rögzített tanúsítási eljárás eredményeként megállapítja, hogy a
szervezet rendelkezik a működéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, intézményi
és jogi feltételekkel. A csatlakozás csak a tanúsítvány kiadása után hajtható végre. A
szolgáltatásnyújtás megkezdése után a tanúsításról szóló végrehajtási rendeletében
meghatározott időszakonként és módon ellenőrzi, hogy a csatlakozás követelményei
továbbra is teljesülnek-e. Amennyiben igen, a korábban kiadott tanúsítványt tanúsító
megújítja, ha pedig a csatlakozás megtörténte után a csatlakozás feltételei megszűn-
nek, a tanúsítványt visszavonja és értesíti erről az NHH-t. Ennek alapján a központi
rendszert működtető szervezet pedig a hozzáférés lehetőségét megszünteti.
A 31. §-hoz
A kormány felhatalmazást kap a központi elektronikus szolgáltató rendszer működte-
tőjének, illetve az ügyfélkapu adatkezelőjének kijelölésére. Ezek a kormány szervezet-
alakítási jogosultságából szervesen következő felhatalmazások.
Az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás igénybevétele, az elektronikus köz-
igazgatási szolgáltató rendszer jogszerű és biztonságos jogi feltételrendszere a hatályos
szabályozás szerint a Ket. és a végrehajtásával összefüggésben kiadott rendeletek -
mindenekelőtt az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX.
22.) Korm. rendelet, az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek
biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005.
(IX. 22.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektroni-
kus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat ki-
bocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX.
22.) Korm. rendelet, a központi elektronikus szolgáltató rendszer és a kapcsolódó
rendszerek biztonsági követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet és a
központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rende-
40
let - keretei között került kialakításra. E szabályozási feladatok jelentős részét - a Ket.
folyamatban lévő módosításával összehangolva - az elektronikus közszolgáltatásokról
szóló törvény veszi át: ezzel összhangban kell rendelkezni azokról a jogalkotási felha-
talmazásokról is, melyek alapján az elektronikus eljárással kapcsolatban a két törvény
hatálybalépéséig a szükséges rendelet-módosításokat, illetőleg a jelenleg még nem
szabályozott területeken (pl. központi archiválási szolgáltatás, elektronikus fizetési
rendszerek) a részletszabályok megalkotását lehetővé teszik.
A 32. §-hoz
A Javaslat a hatályba lépés időpontját (2009. október 1.) úgy állapítja meg, hogy a tör-
vény végrehajtására való felkészülés, a szükséges informatikai átalakítások biztonság-
gal megvalósíthatók legyenek. Ez az időpont a Ket. módosítására vonatkozó törvény
hatálybalépésének tervezett időpontja is, így a törvények közötti feladat-
átcsoportosítás is zavartalanul megoldható.
Az egyes szervezeti csoportok felkészüléséhez szükséges jogi, informatikai és szerve-
zeti felkészülés miatt a 6. § egyes kötelezetti körökre vonatkozó rendelkezései időben
ütemezve lépnek be, illetve az adatbázisok elektronikus elérhetőségének előírása a
Ket. közigazgatási hatóságok közötti általános elektronikus kapcsolattartásra vonatko-
zó előírásához igazodik.
41