﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T6769. számú
törvényjavaslat
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra
felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó
egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi .... törvény
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható
más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról
1. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. §-a a következő
d)	ponttal egészül ki:
„d) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és
tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
2.	§
Az Utv. 7. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6)
bekezdés megjelölése (6)-(9) bekezdésre változik:
„(3) A tároló elem elektronikus formában tartalmazza - kivéve a (4) bekezdésben foglalt
eseteket - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és
biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK
tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a
továbbiakban: második biometrikus adat).
(4)	A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza
a)	a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,
b)	az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg
fizikailag képtelen személyek esetében, valamint
c)	azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő
személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk
nem teszi lehetővé,
d)	külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz
felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná
2
vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további
tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható
fel.
(5)	A (4) bekezdés alapján kiadott útlevél érvényességi ideje - a 18. életévét be nem töltött
személy számára kiadott okmány kivételével - egy év.”
3.	§
(1)	Az Utv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása
rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az
állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében
meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.”
(2)	Az Utv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de
legfeljebb - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - két évig érvényes. A különös
méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.”
4.	§
(1)	Az Utv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését
a)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás
alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - értesítésre kötelezett
szerv;
b)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául
szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - döntésre jogosult szerv
értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba.
(3)	Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt
a)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó
vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv;
3
b)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító
büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi
megfigyelő és elmeorvosi intézet
visszatartja.”
(2)	Az Utv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követően haladéktalanul értesíti
az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.”
5.	§
Az Utv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.”
6.	§
Az Utv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzéséről vagy törléséről az útlevélhatóság
haladéktalanul dönt.
(2)	Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az a külföldre utazási
korlátozás bejegyzése elleni fellebbezésben támadható meg.”
7. §
Az Utv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő
feladat- és hatáskörében:
a)	felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető
települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti
jegyző) nyilvántartási tevékenysége felett;
b)	kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok
helyességét;
c)	a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást
teljesít;
4
d)	működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
(2)	A körzetközponti jegyző a 24. § a)-g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért
felelős miniszter a 24. §-ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus
úton értesíti a központi adatkezelő szervet.”
8. §
(1)	Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével
lehetővé tevő módon előállított személyes adatait]
„b) a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a
tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek
és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló,
2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott
célból,”
(2)	Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével
lehetővé tevő módon előállított személyes adatait]
„c) a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő
olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát
ellenőrizhesse,”
9. §
Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok
által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire
vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
5
10. §
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete IX. fejezet
I.	cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha
a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában
18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1
évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a
menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.”
(2)	Az Itv. IX. fejezet I. cím 5. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Illetékmentes]
„d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus
azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben
meghatározott adatokat.”
(3)	Az Itv. melléklete IX. fejezet II. cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Illetékmentes
a)	az útlevéllel nem rendelkező, 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító
igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány
cseréje esetén,
b)	a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel
vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.”
11. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal
tájékoztatja.
(2)	A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár nevét,
születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az
okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú
6
esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a
kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(3)	Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben
meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni
kell.
(4)	A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az
érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.”
(2)	Az Nytv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:]
„b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok,
az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;”
(3)	Az Nytv. 21. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:]
„l) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a
központi szervtől.”
(4)	Az Nytv. 22. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok
igénylésére jogosultak:]
,f) az anyakönyvvezető.”
(5)	Az Nytv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és
a személyiadat- és lakcímnyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a
polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján
kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben
meghatározott adatait közhitelűen igazolja.”
(6)	Az Nytv. 29. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár]
„h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte;”
7
(7) Az Nytv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - az érvényes
útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából -
jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány
bemutatására.”
(8)	Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az újszülöttnek a személyazonosító igazolványt hivatalból kell kiadni.”
12. §
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 14. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„14. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az
újszülött születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint
lakcímét közli az állami adóhatósággal. Az újszülött részére az állami adóhatóság a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása
alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki.”
(2)	A Szaztv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az
újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,
valamint lakcímét közli az egészségbiztosítási szervvel. Az újszülött részére az
egészségbiztosítási szerv a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő
központi szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt
hivatalból adja ki.”
13.	§
(1)	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban:
Starttv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez - a 2005. december 31. napja
után született gyermekekre vonatkozóan]
8
„b) az állami adóhatóság az a) pont szerinti adatszolgáltatást követő öt munkanapon belül a
gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait elektronikus
úton átadja a kiutaló részére, továbbá kiállítja az adóigazolványt, és a gyermek lakóhelyére
postai úton megküldi, valamint a kiutaló részére öt munkanapon belül elektronikus úton
továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.”
(2)	A Starttv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kiutaló]
„d) a számla megnyitásával egyidejűleg tájékoztatást ad a szülőnek az életkezdési
támogatással kapcsolatos tudnivalókról,”
14.	§
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az anyakönyvvezető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét személyi
azonosítóval teljesíti. Az adatszolgáltatással egyidejűleg az újszülött személyazonosító
igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának
kiadása érdekében az újszülött arcképét megküldi a személyazonosító igazolványt kiállító
hatóság részére, a törvényes képviselők nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és
lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére.”
15.	§
(1)	E törvény 2009. június 28-án lép hatályba.
(2)	Ez a törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
16.	§
(1)	Az Utv. 1. § (3) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben
részes tagállam területére történő beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során”
szövegrész helyébe az „EGT-állam területére történő beutazáskor” szöveg, a „valamint ha azt
nemzetközi szerződés lehetővé teszi” szövegrész helyébe a „valamint nemzetközi szerződés
alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt,
9
illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter
a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz” szöveg, 3. § (3) bekezdésében
a „menedékesként elismert személyekre e törvény III., IV. és V. Fejezetében foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „valamint menedékesként elismert
személyekre e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell” szöveg, 8. § (1) bekezdés felvezető
szövegében az „időtartama az” szövegrész helyébe az „időtartama - a 7. § (5) bekezdésben
foglalt kivétellel - az” szöveg, 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „4 éves életkor betöltéséig 2
év” szövegrész helyébe a „6 éves életkor betöltéséig 3 év” szöveg, 8. § (1) bekezdés b)
pontjában a „4-18 éves életkor közöttiek esetén 5 év” szövegrész helyébe a „6-70 éves életkor
közöttiek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 5 év” szöveg, 8. § (1) bekezdés c)
pontjában a „18 éven felüliek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 10 év” szövegrész
helyébe a „70 éven felüliek esetén 10 év” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „A 18 éven felüli
állampolgár részére a magánútlevél” szövegrész helyébe az „A 18-70 éves életkor közötti
állampolgár részére a magánútlevél” szöveg, az „5 éves” szövegrész helyébe „10 éves”
szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „A hazatérés céljából kiadott” szövegrész helyébe az „Az”
szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „A hivatalos útlevelet a megbízatás időtartamára, de
legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.” mondat helyébe az „A 7. § (5) bekezdésben
foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony
időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.” mondat, 16. § (1) bekezdés b) pontjában az „aki
büntetőeljárás keretében őrizetben, előzetes letartóztatásban, kiadatási őrizetben, kiadatási
letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban” szövegrész
helyébe az „aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási
letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban” szöveg, 19. § (3)
bekezdés a) pontjában a „bármelyik szülő” szövegrész helyébe a „szülői felügyeleti jog
gyakorlására jogosult bármelyik szülő” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „7. § (1)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „7. § (2)-(3) bekezdésben” szöveg, 22. § (3)
bekezdésében az „A határozat” szövegrész helyébe az „Az útlevélhatóság határozatának”
szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „Az úti okmányt” szövegrész helyébe az „Az érvénytelen
úti okmányt” szöveg, a „Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseletének
hatósági intézkedésre feljogosított tagja” szövegrész helyébe a „magyar külképviselet
hatósági intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője” szöveg, illetve a „veszi el”
szövegrész helyébe az „elveszi” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „átvett” szövegrész
helyébe az „elvett” szöveg, 24. § i) pontjában az „ideiglenes feloldása” szövegrész helyébe
„törlése”, az „a hozzájáruló szerv” szövegrész helyébe „az értesítésre kötelezett, illetve a
10
döntésre jogosult szerv” szöveg, az „a hozzájárulás időpontját” szövegrész helyébe az „az
értesítés, illetve a döntés időpontját” szöveg, 28. § (5) bekezdésében az „A diplomata és a
külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat csak
ezen okmányok kiadására feljogosított útlevélhatóság szolgáltathatja.” mondat helyébe az „Az
adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.” mondat, 28. § (6) bekezdésében
az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(2) bekezdésben” szöveg, valamint 41. § (2)
bekezdés e) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész
helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az útlevél kivételével - az úti
okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint a közigazgatási informatikáért felelős
miniszterrel” szöveg lép.
(2)	Az Utv. 4. § c) pontjában, 7. § (5) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 23. § (1)
bekezdésében, 26. §-ában, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) és (3)
bekezdésében, 30-31. §-ában és 41. § (2) bekezdés a) pontjában az „útlevél hatóság”
szövegrész helyébe az „útlevélhatóság” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „útlevél hatóságnál”
szövegrész helyébe az „útlevélhatóságnál” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „útlevél
hatóságnak” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságnak” szöveg, 24. § g) pontjában az „útlevél
hatósági” szövegrész helyébe az „útlevél-hatósági” szöveg, 41. § (1) bekezdés a) pontjában az
„útlevél hatóságokat” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságokat” szöveg, valamint 41. § (2)
bekezdés a) pontjában az „útlevél hatóságok” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságok”
szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti az Utv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „saját kezű” szövegrész, a 10. §
(1)	bekezdésében az „és Magyarországról a magánútlevél kellő időben nem szerezhető be”
szövegrész, a 10. § (2) bekezdésében az „és Magyarországról a hazatéréshez szükséges
magánútlevél kellő időben nem szerezhető be” szövegrész, a 16. § (1) bekezdés e) és f)
pontja, 18. §-a, a 19. § (2) és (4) bekezdése, a 20. § (1) bekezdés b) pontja, a 22. § (1)
bekezdése, a 22. § (3) bekezdésében az első mondat, a 23. § (1) bekezdésében az „az
érvénytelen vagy” szövegrész, a 23. § (2) bekezdésében az „a 19. § (1) bekezdés b) pontjában,
illetve a 20. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben” szövegrész, a 24. §-ában a
„hatáskörére és illetékességére kiterjedően” szövegrész, a 24. § i) pontjában az „a köztartozás
miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és időpontját” szövegrész, a 24. § j) pontja, 25. §-a, a
27. § (1) bekezdésében a „- menekülteket érintően -” szövegrész, a 28. § (2) bekezdés
második mondata, a 33. § (1) bekezdés második mondata, a 33. § (2) bekezdése, a 34. §-a,
valamint a 38. §-a.
11
(4) Hatályát veszti
a)	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról 1999. évi LXXV. törvény 82. §-a;
b)	az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint
az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX.
törvény 171. §-a;
c)	az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló
Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a
Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII.
törvény 11. §-a;
d)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXII.
törvény;
e)	a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény
304. §-a és 308. § (1) bekezdés b) pontja;
f)	a személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2004. évi XV. törvény;
g)	az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény 22. §-a;
h)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXI.
törvény;
i)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 114. §-a;
j) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 37. §-a.
17.	§
(1)	Az Itv. melléklete IX. fejezet II. címének 5. pontjában a „személyazonosító igazolvány
kiadása vagy lakcímváltozás” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány kiadása,
lakcímváltozás, illetve - 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a kérelemre feltüntethető
adatok változása” szöveg lép.
12
(2)	Az Nytv. 5. § (1) bekezdésében a „nők esetében leánykori” szövegrész helyébe a
„születési” szöveg, az „anyja leánykori” szövegrész helyébe az „anyja születési” szöveg, 11. §
(1) bekezdés l) pontjában az „aláírását” szövegrész helyébe a „valamint - ha a 14. életévét
betöltötte - aláírását” szöveg lép.
(3)	A Szaztv. 21. § (5) bekezdés b) pontjában a „leánykori” szövegrész helyébe a „születési”
szöveg lép.
(4)	A Starttv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „adatokról” szövegrész helyébe az „adatokról
és a gyermek lakcíméről” szöveg lép.
(5)	Hatályát veszti
a)	az Nytv. 2. § (3) és (4) bekezdése, az Nytv. 21. § g) pontjában az „az anyakönyvvezető,
valamint” szövegrész;
b)	a Szaztv. 29. §-a;
c)	az At. 41. § (6) bekezdése.
18. §
(1)	E törvény 2. és 8. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági
jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i
2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdése és 4. cikke végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény 11. § (8) bekezdése az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok
területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK
rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a
73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
13
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat egyrészről az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségek maradéktalan
teljesítését és a közösségi vívmányoknak a hazai jogrendbe történő átültetését, másrészről - a
meglévő jogintézmények korszerűbbé tételével - a szolgáltató és hatékony közigazgatás
megvalósítását, az útlevél-igazgatási tevékenység optimalizálását, valamint az adminisztratív
terhek csökkentését szolgálja. A Javaslat emellett kiterjeszti a személyazonosító
igazolvánnyal való ellátás körét a kiskorúakra, valamint egyszerűsíti a születés
anyakönyvezését követő hatósági eljárásokat, ezzel csökkentve mind a szülők, mind a
hatóságok adminisztratív terheit.
1.)	A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és
biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK
tanácsi rendelet előírja a tagállamoknak, hogy a hatálya alá tartozó okmányokra vonatkozó
közös műszaki és biztonsági követelmények elfogadását követően - az arckép tekintetében 18
hónap elteltével, az ujjnyomatok tekintetében pedig 36 hónap elteltével - az érintett
okmányokba biometrikus azonosító adatokat kell illeszteni.
Az arckép tekintetében a biometrikus azonosító jogi hátterét a külföldre utazásról szóló 1998.
évi XII. törvényt (Utv.) 2006 februárjában módosító 2006. évi XXI. törvény valósította meg.
Ennek nyomán Magyarország 2006. augusztus 29-én megkezdte a digitalizált arcképmást is
tartalmazó e-útlevél kiadását.
A tagállamok által kiállított útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági
jellemzők és biometria szabványaira vonatkozó műszaki előírások megállapításáról szóló
2006/VI/28 bizottsági határozatban meghatározásra kerültek azok a közös követelmények,
amelyek a digitalizált ujjnyomatot is tartalmazó e-útlevelekkel kapcsolatos elvárásokat
szabályozzák.
A rendelet előírásainak értelmében az uniós tagállamoknak 2009. június 28-ig kell
bevezetniük az ezen paramétereknek megfelelő második generációs e-útleveleket.
A biometrikus azonosítók alkalmazásával az úti okmányok biztonságosabbá válnak a
jogosulatlan felhasználással szemben, az okmány és annak valódi birtokosa között ugyanis
megbízható és elválaszthatatlan kapcsolat jön létre.
2.)	Az Európai Közösség fundamentumaként megfogalmazott négy alapszabadság egyike a
személyek szabad áramlása, melynek vívmányaként - többek között - a legtöbb európai
14
országba lehetővé vált a magyar állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal történő
utazása. Ez a lehetőség azonban csak a 14 éven felüli állampolgárok részére biztosított, mivel
a jelenlegi szabályozás szerint a 14. év alatti kiskorúak nem rendelkezhetnek
személyazonosító igazolvánnyal. Célszerű a személyazonosító igazolvánnyal történő ellátást
kiterjeszteni az állampolgárok teljes körére azzal, hogy az újszülöttek hivatalból legyenek
ellátva személyazonosító igazolvánnyal. A gyermekek személyazonosító igazolványa
ugyanazon formátumú igazolvány lehet, mint a jelenleg kiadásra kerülő, és annak
adattartalma sem változna. Ugyanakkor a gyermekek védelmének elősegítése céljából
javasoljuk a törvényes képviselő nevének, lakcímének és telefonos elérhetőségének
kérelemre, a gyermek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó hatósági igazolványán
történő feltüntetésének lehetőségét megteremteni.
A személyazonosító igazolvány újszülöttek részére hivatalból történő kiállítása mellett a
Javaslat egyszerűsíti a születés anyakönyvezését követő hatósági eljárásokat, ezzel
csökkentve mind a szülők, mind a hatóságok adminisztratív terheit. A gyermek részére a
hatóság hivatalból állítja ki és küldi meg az adóazonosító jelet, valamint a TAJ-számot
igazoló hatósági igazolványt is.
3.)	A Javaslat korszerűsíti, egyszerűsíti, illetve egyértelművé teszi az Utv. és az útlevél-
igazgatás egyes elemeit és jogintézményeit. A Javaslat pontosítja a második magánútlevél
jogosultsági feltételeit, egyértelművé teszi az ideiglenes magánútlevél felhasználási körét,
valamint a diplomata útlevelek adatainak kezelését a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatalához telepíti, ezáltal egységes útiokmány-nyilvántartást
hoz létre.
4.)	A Javaslat célja továbbá az Utv. összhangjának megteremtése az időközben megváltozott
jogszabályi környezettel.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) hatályba lépése óta bekövetkezett
módosításait nem követte az Utv. megfelelő rendelkezéseinek Be.-hez igazítása. A
módosítások célja az Utv. és a Be. közötti összhang megteremtése mellett az útlevélhatóság
adminisztratív terheinek csökkentése.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A személyazonosító igazolvánnyal történő külföldre utazás lehetősége szabályozásának
pontosítását az értelmező rendelkezéseknek az „EGT-állam” definícióval történő
kibővítésével végzi el a Javaslat. Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezménynek
ugyanis nincsenek tagállamai. Egy szigorú nyelvtani értelmezés alapján az „Európai
Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam” fogalom akár le is szűkíthető az
uniós tagállamokra, kihagyva a korábbi EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) - nem
uniós tagállam - országokat (Norvégia, Liechtenstein és Izland). Emellett a jelenlegi
megfogalmazás Svájc esetében is csak az Utv. 1. § (3) bekezdés második mondatának
második, „nemzetközi szerződés” kitétele alapján biztosítja a személyazonosító igazolvánnyal
történő utazást. Svájc ugyanis nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló
Egyezménynek. Az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség
közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. július 21-én aláírt megállapodás
mindazonáltal a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok egy részét kiterjeszti a
svájci állampolgárokra, így például a személyazonosító igazolvánnyal történő szabad
belépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A 2004. május 1-jén csatlakozó tíz új
tagállam - így Magyarország is - a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló
jegyzőkönyvet írt alá 2004. október 26-án. A jegyzőkönyvet a tagállamok és az Európai
Közösség nevében az Európai Unió Tanácsa 2006. február 27-én hagyta jóvá, míg a Svájci
Államszövetség 2006. március 1-jén. A hatályba lépéshez szükséges eljárások 2006. március
1-jén lezárultak, így a jegyzőkönyv 2006. április 1-jén hatályba lépett. Vélhetően azonban a
jogalkotó elképzelései nem ezen - formailag szintén - nemzetközi szerződésre vonatkoztak a
szabályozás megalkotásakor.
A 2. §-hoz
A Javaslat megteremti a második biometrikus adat útlevelekbe történő integrálásának törvényi
keretét. A második biometrikus adatot is tartalmazó e-útlevelek köre: magánútlevél, szolgálati
útlevél, külügyi szolgálati útlevél, hajós szolgálati útlevél és diplomata útlevél. Szintén
meghatározásra kerül, hogy mely esetekben nem kell a második biometrikus azonosítót az
útlevelekbe illeszteni. Ezen útlevelek érvényességi idejét - a vonatkozó európai uniós rendelet
hatályára tekintettel - a Javaslat egy évben határozza meg.
16
A 3. §-hoz
A második magánútlevél kiadása és használata feltételeinek szigorítása és egyértelművé tétele
indokolt. A feltételek meghatározása azonban nem igényel törvényi szintű szabályozást,
azokat végrehajtási rendeletben célszerű rendezni.
A 4. §-hoz
Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást az elrendelés alapjául szolgáló ok
tekintetében döntésre vagy értesítésre kötelezett szerv tájékoztatása alapján jegyzi be a
nyilvántartásba. Az útlevélhatóságnak a külföldre utazási korlátozás tekintetében kizárólag
adminisztratív feladatai vannak. Az úti okmány őrzését azok a szervek látják el, melyek a
személyi szabadságot korlátozó vagy elvonó kényszerintézkedést foganatosítják vagy
végrehajtását ellenőrzik. Az úti okmány így a külföldre utazási korlátozás megszüntetésekor
az érintett részére azonnal visszaadható.
Az 5. §-hoz
A visszavonás érvénytelenséghez kapcsolása következtében nem értelmezhető az
érvénytelenségnek az úti okmány visszavonása esetén fennálló esete. Tekintettel arra, hogy a
Javaslat szerint az érvénytelenség esetén az úti okmány visszavonásának van helye, a
normaszöveget ennek megfelelően módosítani szükséges.
A 6. §-hoz
Az eljárási szabályokat ki kell egészíteni a külföldre utazási korlátozás bejegyzésével és
törlésével összefüggő szabályokkal.
A 7. §-hoz
A Javaslat rendezi, hogy a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető
települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti
jegyző) úti okmány nyilvántartási tevékenysége felett a központi adatkezelő szerv gyakorolja
a felügyeletet. A központi úti okmány nyilvántartó szerv adatkezelői felelősségi körének
tisztázása érdekében a Javaslat kimondja továbbá, hogy központi útiokmány-nyilvántartással
összefüggő feladat- és hatáskörében kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a
nyilvántartásban kezelt adatok helyességét; a nyilvántartásból a törvényben meghatározott
feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít és működteti a nyilvántartás informatikai
rendszerét. A Javaslat meghatározza továbbá, hogy az úti okmány nyilvántartás
17
adatállományának naprakészen tartása céljából a körzetközponti jegyző, illetőleg a
külpolitikáét felelős miniszter elektronikus úton mely adatokat továbbítja.
A 8. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest további, szigorú garanciális szabályokat állapít
meg a biometrikus adatok kezelése vonatkozásában.
Az adatok chipből történő olvasására az állampolgár kérelmére kerülhet sor, ha útlevele tároló
elemének tartalmát kívánja ellenőrizni, illetve a határforgalom-ellenőrzés során. Mindkét
esetben csak az adatok egyszeri olvasására kerül sor, tárolásukra, illetve más adatbázisokkal
történő összevetésükre nincs lehetőség.
A 9. §-hoz
A Javaslat aktualizálja az Utv. jogharmonizációs klauzuláját.
A 10. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása meghatározza a második
generációs e-útlevelek kiállításáért fizetendő illetéket.
A 11. §-hoz
A Javaslat kibővíti és a hivatalbóli eljárás szabályaihoz igazítja a nyilvántartó szerv
tájékoztatási kötelezettségét, valamint megteremti a tájékoztatáshoz szükséges adatkezelési
szabályokat, továbbá meghatározza a személyi azonosító és a lakcímkártya adattartalmát. A
14 év alatti kiskorúak esetén tájékoztatási céllal szerepel a hatósági igazolványon a törvényes
képviselő neve és telefonszáma. E két adatot az igazolvány kérelemre tartalmazza, a kérelmet
a gyermek születésének bejelentésekor lehet előterjeszteni. Jogszabály-szerkesztési okokból
itt rendelkezik a Javaslat - a hatályos szabályokkal egyezően - az adatbázisok
összekapcsolását megakadályozandó arról, hogy a lakcímkártyát úgy kell kiállítani, hogy
abból a személyi azonosító és a lakcímadat ne váljon egyidejűleg megismerhetővé.
A Javaslat tartalmazza az újszülöttek személyazonosító igazolvánnyal való ellátásához
szükséges módosítást is, valamint megalapozza az egészségbiztosítási szerv adatkezelési
jogosultságát az újszülöttek TAJ-számot igazoló hatósági igazolvánnyal való ellátása körében.
A személyazonosításra alkalmas okmányok körének pontosítását is elvégzi a Javaslat.
18
A 12-13. §-okhoz
E rendelkezések megteremtik az adóigazolvány és a TAJ-kártya hivatalból történő kiadására
irányuló állami kötelezettséget, és meghatározzák, hogy a hatóságok mely adatok alapján
kötelesek kiállítani az okmányokat.
A 14. §-hoz
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet új 41. § (2) bekezdése megalapozza az újszülött személyi
igazolványának kiadására irányuló hatósági eljárást, amelyet az anyakönyvvezető indít meg.
A 15. §-hoz
A törvény hatálybalépésének dátuma a vonatkozó európai uniós rendeletben meghatározott
kötelezettségünk teljesítésének határidejéhez igazodik, valamint elegendő időt biztosít a
jogalkalmazó szerveknek, hogy felkészüljenek a módosított jogszabályi környezetben történő
munkavégzésre.
A 16-17. §-okhoz
A módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések döntően az érintett törvények belső
normakoherenciájának megteremtését, illetve deregulációját szolgálják.
E módosítás célja egyfelől a kiadásra kerülő okmány érvényességi idejének ahhoz az
életkorhoz történő igazítása, amikortól már az ujjnyomat egyértelműen igazolja a
személyazonosságot. Így 6 éves kortól már nemcsak a gyermek arcképe - ami ebben az
életkorban még igencsak változó -, hanem második biometrikus azonosító adata is hozzájárul
egyértelmű azonosításához.
Ha a büntetőeljárás során a külföldön élő terhelt az ügyész vagy a bíróság által megállapított
biztosítékot letétbe helyezte, akkor az útlevélhatóság csak a külföldre utazási tilalom
feloldásáról rendelkezik, és erről értesíti az úti okmányt visszatartó szervet. Az úti okmányt
visszatartó szerv az útlevélhatóság értesítése alapján adja azt vissza. Ennek előnye, hogy a
terhelt ilyenkor azonnal a helyszínen hozzájuthat úti okmányához.
A külföldre utazási tilalom eseteinek köre felülvizsgálatra, illetve kiegészítésre szorult. A
korábbi felsorolás nem felelt meg sem a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi
XXXVIII. törvény, sem az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
19
szóló 2003. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek. Nemcsak a kiadatási letartóztatás, hanem
az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a büntetőeljárás átadása céljából elrendelt letartóztatás
során is indokolt a keresett személy külföldre utazáshoz való jogának korlátozása. Az őrizet
kikerül a külföldre utazási tilalom esetköréből a Be.-vel való összhang megteremtése
érdekében. A Be. őrizetbe vétel esetén kizárólag arról rendelkezik, hogy a terhelt úti
okmányát el kell venni, amit abban az esetben lehet csak visszaadni, ha a terhelttel szemben
szabadságot elvonó kényszerintézkedés alkalmazását nem rendelték el. Mivel az őrizet
időtartama mindössze 72 óra, a jelenlegi szabályozás indokolatlanul bonyolítja az eljárást
azzal, hogy már őrizetbe vétel esetén is előírja az úti okmány útlevélhatóság részére történő
megküldését, annak visszavonását és érvénytelenítését. Különösen igaz ez abban az esetben,
ha mégsem került sor a személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés elrendelésére a
terhelttel szemben. Az eljárás egyszerűsítése érdekében az új szabályozás igazodik a Be.
rendelkezéseihez.
A külföldre utazási korlátozás időtartama alatt a külföldre utazás méltányosságból történő
engedélyezését a Javaslat a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében
döntésre jogosult szerv hatáskörébe utalja. Ez a megoldás hozzájárul az eljárás
egyszerűsítéséhez azzal, hogy nincs szükség az útlevélhatóság külön döntésére, hanem a
külföldre utazási korlátozás alapja tekintetében döntésre jogosult szerv határoz a
kényszerintézkedés, büntetés felfüggesztéséről, megszakításáról, valamint arról, hogy
engedélyezhető-e az érintett külföldre utazása. Az útlevélhatóság a szerv értesítése alapján
vezeti át a változást a nyilvántartáson.
A Javaslat célja a Be. mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtése, ennek érdekében
hatályon kívül helyezésre kerülnek az előbbi jogszabályoknak ellentmondó vagy azokban
ismétlődő rendelkezések.
A Javaslat számos nyelvtani és helyesírási javítást is tartalmaz.
A 18. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az Európai Unió jogának való megfelelésre utaló klauzulát.
20