﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2008 NOV 10.
T/6770. számú
törvényjavaslat
a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések
visszaszorításáról
Előadó: Bajnai Gordon
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi... törvény
a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról
Az Országgyűlés a jelentős gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások
biztonságát fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem visszaszorítása,
valamint a kulturális javak védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
r
Általános rendelkezések
l-§
(1)	A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal a Magyar
Köztársaság területén végzett fémkereskedelmi tevékenységre, valamint a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a Magyar Köztársaság területén teljesített
értékesítésére, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki.
(2)	Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a
hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott
kötelezettségek teljesítése alól.
2.§
E törvény alkalmazásában:
a)	fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: a fémtermékek előállítását üzletszerűen
folytató jogi személyek által előállított elsődleges alapanyagok és félgyártmányok
kivételével az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy
ötvözetét tartalmazó tárgy, ideértve a hulladékot is,
b)	fémkereskedelmi tevékenység: fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a
fémkereskedő által - a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás
céljából - történő felvásárlása, tárolása raktározása és értékesítése,
c)	fémkereskedő: a fémkereskedelmi engedély jogosultja,
d)	begyűjtés: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag összegyűjtése és
fémkereskedelmi tevékenységnek nem minősülő beszerzése,
e)	felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő
üzletszerű beszerzése,
f)	hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása,
beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.
Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtése
3-§
(1)	Fémkereskedőnek nem minősülő személy külön engedély nélkül végezheti
2
a)	elhagyott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtését,
b)	saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti begyűjtés és értékesítés kizárólag írásba foglalt
megállapodás alapján történhet.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően nem szükséges írásba foglalt megállapodás a
közterületre a tulajdonos által az ellenérték fizetése nélküli begyűjtés lehetővé
tételének szándékával kihelyezett tárgy begyűjtéséhez. A fémkereskedő az így
begyűjtött fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a begyűjtéstől számított tizenöt
napon belül veheti át.
Fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek
4-§
(1)	Fémkereskedelmi tevékenység kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott
érvényes engedéllyel (a továbbiakban: fémkereskedelmi engedély) rendelkező
fémkereskedő folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.
(2)	A fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot - a (3) bekezdésben
foglalt eset kivételével - kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján szerezhet be.
(3)	Ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedő természetes
személytől vesz át, és a természetes személy a személyazonosságát igazolja, a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a természetes személynek az anyag jogszerű
szerzésére vonatkozó nyilatkozata alapján is átvehető.
(4)	A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a
fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja.
(5)	A fémkereskedő az általa átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a
telephelyén az oda történt beszállítást követő tizenhatodik napig tárolni köteles.
(6)	A fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen a fémkereskedő saját
tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagával folytatott engedélyköteles
tevékenysége mellett
a)	más személy tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
fémkereskedő általi, kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék
előállításához való felhasználása,
b)	nem a fémkereskedő tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
más személy általi, a fém kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy
termék előállításához való felhasználása,
c)	más személy tulajdonát képező, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
raktározása
3
is végezhető, feltéve, ha az a)-b) pont szerinti felhasználásról, tárolásról, raktározásról
a felek írásban megállapodtak.
(7)	Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön
jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja
és raktározhatja. Az anyagkísérő okmányt más célra készített, az e törvény és a külön
jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirat helyettesítheti.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott anyagkísérő okmány olyan bizonylat, amely a
szállított fémkereskedelmi engedélyköteles anyag származásának, eredetének,
valamint a fémkereskedő általi átvételének és értékesítésének, a kereskedő telephelyei
közötti szállításnak igazolására szolgál. Az anyagkísérő okmányt a fémkereskedő más
célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirattal
helyettesítheti.
(9)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőkről, telephelyeikről, valamint a
telephelyek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet, amelyet honlapján közzétesz.
A fémkereskedő nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége
5.§
(1)	A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről
eladónként és vevőnként (címzettenként) az anyag jogszerű beszerzésének igazolása
céljából külön nyilvántartást köteles vezetni, és a beszerzett és értékesített anyag
értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesíteni. A fémkereskedő a
nyilvántartásban szereplő adatokról külön jogszabályban meghatározott módon az
ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton
adatot szolgáltat a fémkereskedelmi hatóságnak, amely azt a fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzésére használhatja fel.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	eladónként és vevőnként a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését,
számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét, és vámtarifaszámát, a számla
számát, valamint az anyagkísérő okmány számát,
b)	a jogi személy eladó és a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét és
adóazonosító számát,
c)	a természetes személy eladó és vevő (címzett) természetes személyazonosító
adatait, valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát,
d)	a vásárlás és a teljesítés időpontját.
(3)	A fémkereskedő és a fémkereskedelmi hatóság a nyilvántartásba felvett személyes
adatokat
a)	az ügylet évét követő ötödik év végén,
b)	ha az a) pontban meghatározott határidőn belül a fémkereskedelmi engedélyköteles
anyagbeszerzésével összefüggésben bírósági vagy hatósági eljárás indult, és a határidő
4
lejártakor az még folyamatban van, az eljárás jogerős befejezését követően
haladéktalanul
törli.
(4)	Ha a fémkereskedő észleli, hogy számára jogellenesen szerzett fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagot ajánlottak fel megvételre, erről a hatóságot értesíteni köteles.
A fémkereskedelmi engedély
6-§
(1)	Fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult,
a)	aki az e törvény szerinti nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki, hogy annak
alapján az átvett, tárolt és raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles termék
mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
b)	akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes
települési önkormányzat felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása,
társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési
halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem
áll fenn,
c)	aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
d)	aki a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységi biztosítékot rendelkezésre
bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta,
e)	aki a fémkereskedelmi tevékenység vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a
fémkereskedelmi hatósággal az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást
követően elektronikus úton teljesíti.
(2)	Nem adható engedély, ha a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét
gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése
miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett
előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
7.§
(1)	A kérelmező a 6. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a
raktározásra, tárolásra használt telephelyre kaphat engedélyt, ahol az előállított,
raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok biztonságos tárolásához, pontos
mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések
folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.
(2)	A telephely (1) bekezdés szerinti feltételeit a fémkereskedelmi hatóság előzetesen a
helyszínen is megvizsgálja.
(3)	Egy fizikai hely telephelyként való működése bármely kérelmező részére csak azt
követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységgel összefüggésben megállapított, fémkereskedelmi engedélyköteles
5
anyagot terhelő közterhekkel és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi
tartozást megfizették.
8-§
(1)	A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a tevékenység megjelölését;
b)	az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett begyűjthető, felvásárolható,
raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét;
c)	a kérelmező nevét, megjelölését;
d)	a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
e)	a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és
berendezésének, valamint a technológiának a leírását;
f)	az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét;
g)	a kérelmező nyilatkozatát az engedély érvényességi idejére felajánlott tevékenységi
biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;
h)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől
pénzügyi mérlege hitelesítésének kötelezettséget;
i)	a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek
ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton
történő kialakításáról.
(2)	Az (1) bekezdés g) pontja szerint felajánlott tevékenységi biztosíték készpénz vagy
pénzügyi biztosíték lehet. Pénzügyi biztosítékként az Európai Unió tagállamában,
illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban
székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és biztosítási szerződés
alapján kiállított kötelezvény fogadható el. A tevékenységi biztosíték összegét a
fémkereskedelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a
fémkereskedelmi engedélyben állapítja meg.
(3)	A tevékenységi biztosíték az esedékességkor
a)	harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által
-	az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag értékesítésével vagy hasznosításával okozott - kár,
b)	végrehajtható bírságtartozás,
c)	a fémkereskedőt terhelő költség
fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önkéntesen
nem teljesít.
(4)	A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül - a harmadik személyeknek a
fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet
alapján, ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig - a
fémkereskedelmi hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy
egészben történő felhasználása esetén a fémkereskedő az engedélyben meghatározott
összegig kiegészíteni köteles.
6
(5)	Az engedélykérelemhez csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló,
közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat,
dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát. A benyújtott kérelmet és a kiadott
engedélyt a fémkereskedelmi hatóság - a csatolt iratok kivételével - honlapján
nyilvánosságra hozza.
(6)	Ha az engedélykérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel, a fémkereskedelmi
hatóság az engedélyt a tevékenységi biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon
belül kiadja.
(7)	A fémkereskedő az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített
adatok változását haladéktalanul köteles a fémkereskedelmi hatósághoz bejelenteni,
abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli.
(8)	Ha a fémkereskedő további telephely működtetését, vagy az engedélyezett
tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az engedélye módosítására irányuló
kérelmet kell benyújtania.
9-§
(1)	A fémkereskedelmi engedély megszűnik, ha
a)	a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik,
b)	az engedélyt visszaadják,
c)	az engedélyt a fémkereskedelmi hatóság visszavonja.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha
a)	a fémkereskedő ellen felszámolási eljárás indult,
b)	a fémkereskedő az e törvényben a tevékenységi biztosíték rendelkezésre
bocsátásával vagy a fémkereskedelmi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségével kapcsolatban fennálló kötelezettségét elmulasztja, és a hiányosság
megszüntetésére a fémkereskedelmi hatóság által megadott határidőn belül nem
intézkedik,
c)	a fémkereskedővel szemben egy éven belül harmadik alkalommal kell ugyanazon
telephely tekintetében a 11. § alapján bírságot kiszabni.
Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítása
10.	§
(1)	Fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - külön engedély nélkül végezheti
a)	saját tulajdonú, valamint
b)	fémkereskedőtől beszerzett
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.
7
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hasznosítás céljára kizárólag írásba foglalt
megállapodás alapján vehető át a fémkereskedőtől fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag.
Hatósági ellenőrzés és szankciók
11.	§
(1)	A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy
hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi begyűjtését,
értékesítését és hasznosítását.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki
a)	fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül, vagy a
fémkereskedelmi engedélyben foglalt feltételektől eltérően végez,
b)	megszegi a 3. § (2) bekezdésében vagy a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott
kötelezettségét,
c)	fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat
megsértve hasznosít.
(3)	Az (2) bekezdés szerinti bírság mértéke a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag piaci értékének, vagy - ha ez magasabb -
a)	a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott kár ötszöröse, de
legalább 150 ezer forint,
b)	az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén a jogsértés által
okozott kár kétszerese, de legalább 30 ezer forint.
(4)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 600 ezer forintig, a nevében eljáró
természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben
meghatározott
a)	nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan
adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól
eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti,
b)	nyilvántartás havi zárását, összesítését, annak a fémkereskedelmi hatósághoz
történő benyújtását késedelmesen vagy nem teljesíti.
(5)	A fémkereskedelmi hatóság a (2) bekezdés a) pontja alapján bírsággal sújtott
személyt eltiltja a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység gyakorlásától. A
hatóság e határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
12.	§
(1)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet
engedély nélkül folytató személytől a jogsértéssel érintett anyagot, valamint az annak
szállítására, tárolásra, raktározására és hasznosítására használt eszközt lefoglalja.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást
elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással
élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a
fémkereskedelmi hatóságnál. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó
hatálya.
(3)	A lefoglalást meg kell szüntetni
a)	ha a fémkereskedelmi hatóság eljárásában a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
bírságot nem szabott ki,
b)	ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye,
és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a fémkereskedelmi hatóságot
megkereste,
c)	a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha
a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt
tudomása arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel.
(4)	A lefoglalt anyag, dolog és eszköz - a (3) bekezdés b) pontja szerinti eset
kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja,
vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű
birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről
rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és
eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget a fémkereskedelmi
hatóság részére igazoltan megtérítsék.
(5)	A lefoglalt anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni, ha az ügyben jogerősen all.
§ (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szabnak ki.
(6)	A jogsértéssel érintett anyag szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására
használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a
jogerősen kiszabott adót, bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem
fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség
esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem
engedélyeztek.
13.	§
(1)	A fémkereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet az eltulajdonított fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagok azonosításához szükséges adatokról, amelyet honlapján
közzétesz.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
9
Felhatalmazó rendelkezések
14.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a fémkereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b)	a 4. § (2) bekezdése szerinti megállapodás, valamint a 4. § (3) bekezdése szerinti
nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,
c)	a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányának adattartalmát, a
fémkereskedő 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, valamint
d)	a tevékenységi biztosíték összegére, rendelkezésre bocsátására és felhasználására
vonatkozó részletes szabályokat,
e)	fémkereskedő telephelye működésének részletes feltételeit rendeletben állapítsa
meg.
Záró rendelkezések
15.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény 16-18. §-a a törvény kihirdetését követő negyedik hónap második napján
hatályát veszti.
16.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.)
316. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy
pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett
lopást]
,,e) nemesfémre, nemesfém ötvözetére, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra
vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére”
[követik el.]
(2)	A Btk. 324. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy
pénzbüntetés, ha]
10
„cj a rongálást szabálysértési értéket meg nem haladó nemesfémre, nemesfém
ötvözetére, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag ötvözetére”
[követik el.]
(3)	A Btk. 326. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy
pénzbüntetés, ha az orgazdaságot]
,,c) szabálysértési értéket meg nem haladó nemesfémre, nemesfém ötvözetére,
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag ötvözetére”
[követik el]
(4)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. § (2) bekezdésének b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
,,b) áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra
vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett lopás (Btk. 316.
§), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag ötvözetére elkövetett orgazdaság (Btk. 326. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői
vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy
szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása
(Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi
jogok megsértése (Btk. 329/D. §), ha azt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a
feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg,”
17.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény II. Része az alábbi
alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
,yA kulturális javak feldolgozására vonatkozó korlátozás
61/A. § Kulturális javakat fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából
kizárólag a hatóságnak az átvett tárgyakat egyedileg megjelölő engedélyével vehet át.”
18.	§
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
11
„1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben
meghatározott egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott
fémkereskedelmi engedély köteles tevékenység kivételével - a kereskedelmi
tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki.”
19. §
A törvény megalkotására irányuló törvényjavaslatnak a műszaki szabványok és
szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok
terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
12
Melléklet a 2008. évi... törvényhez
A törvény 2. § a) pontjában megjelölt fémek felsorolása
1.	Alumínium
2.	Antimon
3.	Bizmut
4.	Cink
5.	Cirkónium
6.	Kadmium
7.	Kobalt
8.	Magnézium
9.	Mangán
10.	Molibdén
11.	Nikkel
12.	Ólom
13.	Ón
14.	Réz
15.	Tantál
16.	Titán
17.	Vas
18.	Wolfram
13
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról
szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a fémekkel kapcsolatos visszaéléseket
ma lehetővé tevő kereskedelmi lánc egészére vonatkozó specifikus, önálló törvényben
történő szabályozására tesz javaslatot. A kereskedelmi szabályozás anyagi jogi
tilalmainak és eljárásjogi eszközeinek jelentős, számos elemében a jövedéki
szabályozással azonos szigorú kiterjesztését, a Javaslat szerinti szigorítások
összességét a fémekre elkövetett bűncselekmények nagy száma, illetve azok által
okozott kár kiemelkedő nemzetgazdasági súlya indokolja.
A fémfeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma évek óta stagnál. A nagyobb
társaságok külföldről szerzik be a termeléshez szükséges alapanyagokat, csak a kisebb
feldolgozók alapozzák tevékenységüket a felvásárló telepek, főként az engedéllyel
nem rendelkezők által gyűjtött fémre. A fémlopások hátterét vizsgálva megállapítható,
hogy a bűnelkövetők tevékenységét elsődlegesen az engedéllyel nem rendelkező
felvásárlók gerjesztik, akik az általuk ismert gyűjtőtől csak olyan árut vesznek át, ami
azonnal bekeverhető a telephelyen található hulladék közé, vagy a nagyon rövid időn
belül elszállítandó készletbe. Ezen anyagokról bizonylat kiállítására csak ritkán kerül
sor, ami nemcsak az áru eredetének elfedését szolgálja, hanem gazdasági érdekeket is,
mivel azt a felvásárlási ár töredékéért veszik át. A telephelyek tételes ellenőrzését
lehetetlenné teszi, hogy a bizonylatok egyenkénti vizsgálata és a telepen lévő készlet
tételes összevetésének feltételei nem adottak.
A sértettek köre az elmúlt években szinte változatlan, jellemző a közterületen
elhelyezett műtárgyak, berendezések - hőtáv-vezetékek, vasúti berendezések,
trafóházak, elektromos elosztó szekrények, postai kábelek - fémburkolatainak,
alkatrészeinek eltulajdonítása. így a legnagyobb kárt elszenvedők között a villamos
energia-, gáz-, vízellátásban résztvevő vállalkozások találhatók, amely kört a vasúti
szállítás és a távközlési társaságok egészítik ki. Jelentős értéket képvisel a kohászati
termékek feldolgozását végző vállalkozások sérelmére elkövetett lopásokkal okozott
kár is, szinte valamennyi feldolgozással, előállítással foglalkozó neves vállalkozás
szerepel a sértettek között, ám a magánszemély sértettek száma is emelkedett a
korábbi évekhez képest.
A Javaslat célja a fémhulladékok, fémtörmelékek és másodnyersanyagok piaca
átláthatóságának, a feldolgozásra kerülő fémek nyomon követhetőségének, így a
kötelezettségek számon kérhetőségének biztosítása.
A Javaslat szerint fémkereskedelmi tevékenységet - azaz a primer fémek és
nyersanyagok kivételével minden fémtartalmú anyagnak a feldolgozás céljával történő
felvásárlását és értékesítését - kizárólag fémkereskedő, azaz a fémkereskedelmi
hatóság által kiadott érvényes engedéllyel rendelkező személy folytathat. Ez az új
engedély, illetve a Javaslatban meghatározott egyéb követelmények nem érintik a
hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok alapján szükséges engedélyeket, azonban
14
ebben a körben felváltják a telepengedélyezést és a kereskedelmi jogi szabályozás
szerinti üzletengedélyezést.
A fémkereskedői tevékenységhez a Javaslat olyan feltételeket (így az engedély
kiadásának személyi feltételei, tevékenységi biztosíték nyújtása, nyilvántartási
kötelezettségek, anyagkísérő okmány alkalmazása, napi zárású online adatszolgáltatás
a hatóság felé) kapcsol, amelyek az üzletszerű felvásárlás szakaszában áttekinthetővé
teszik a beolvasztásra, átalakításra kerülő fémek kereskedelmének útját. Az ezt
megelőző (begyűjtési), valamint ezt követő (hasznosítási) tevékenység ugyan a
Javaslat szerint nem tárgya külön engedélynek, azonban a begyűjtő és a hasznosító
közé a fémkereskedő szükségszerűen közbeiktatódik, emellett az írásbeliség a
fémtermékekre vonatkozó minden ügylet esetében érvényességi kellék, a Javaslat
szerinti hatósági szankciók pedig a begyűjtőre, a fémkereskedőre és a hasznosítóra
egyaránt kiterjednek.
A Javaslat szerinti szabályozási rendszerben elsősorban a szürke- és
feketekereskedelem visszaszorulásán, a lopott anyagok iránti kereslet szűkülésén át
várható alappal a fémlopások visszaszorulása. A Javaslat ugyanakkor a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítására is
javaslatot tesz a tárgyban, biztosítva, hogy a fémekre elkövetett cselekmények az
okozott kár mértékétől függetlenül büntetendőek legyenek.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A Javaslat hatálya alá a Magyar Köztársaság területén végzett fémkereskedelmi
tevékenység, valamint fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak az ország területén
teljesített értékesítésére, illetve tárolására és raktározására vonatkozik. Az
engedélyköteles anyagok köre a primer fémalapanyagok és félgyártmányok kivételével
a Javaslat mellékletében meghatározott fémek és ötvözeteik összességére kiterjed,
azonban ezek adásvétele nem minden esetben minősül fémkereskedelmi
tevékenységnek. A Javaslat szerinti külön engedélyt megalapozó fémkereskedelmi
tevékenység ugyanis csak a saját vagy más általi hasznosítás céljából történő
felvásárlást foglalja magában, ezért nem engedélyköteles az egyéb célú üzletszerű
beszerzés, így például: a késztermékként forgalomba hozott áruk (szögek, lemezek,
stb.) beszerzése, raktározása, tárolása.
A 3. §-hoz
A Javaslat a fémek begyűjtésére irányuló szerződést a jogszerű származás
bizonyíthatósága érdekében írásbeliséghez köti. Ez alól szükségszerű kivétel az
uratlanná vált fémtárgyak esete, ahol - a hulladékként elhagyott anyagok
összegyűjtése pozitív társadalmi és gazdasági hatásaira is tekintettel, ám az
ellenőrizetlen forrásból begyűjtött anyagok körének szűkítését szem előtt tartva - a
lomtalanításból származó vagy egyébként a közterületre kitett fémek begyűjtését nem
kell írásbeli szerződéssel igazolni, ha azt a begyűjtő három napon belül átadja a
fémkereskedőnek.
A 4. §-hoz
Fémkereskedelmi tevékenység kizárólag érvényes fémkereskedelmi engedéllyel
folytatható, amelyet a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő nevére állít ki, egyben a
honlapján a kereskedők nyilvántartását hozzáférhetővé teszi. A fémkereskedőt terhelő
általános kötelezettség emellett, hogy fémet csak írásbeli szerződés vagy nyilatkozat
alapján vesz át.
Az engedélyköteles fémek tárolása csak az engedélyben meghatározott, a hatóság által
nyilvántartott telephelyen történhet, emellett a betárolt anyagot a fémkereskedő
beszállítást követő tizenhatodik napig tárolni köteles. A telephelyek közötti szállítás
anyagkísérő okmánnyal történhet, amelyet azonban más célra kiállított, ugyanazon adatok
igazolására alkalmas okirat (pl. az ilyen tartalommal elkészített szállítólevél)
helyettesíthet.
16
Az 5. §-hoz
A hatályos szabályokhoz képest többletfeladatot jelent a kereskedők számára, azonban
az illegális tevékenységek kiszűréséhez nélkülözhetetlen az engedélyköteles anyag
értékesítéséről eladónként és vevőnként vezetett, meghatározott rendszerességgel
összesített nyilvántartás vezetése. A Javaslat ebben a körben az adatkör pontos
megjelölésével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének
ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében kötelező adatkezelést rendel el.
A 6-9. §-okhoz
A Javaslat a fémkereskedelmi engedély kiadásának feltételeit, a kérelem adattartalmát,
valamint a határozatlan időtartamra érvényes engedély visszavonásának eseteit a jövedéki
engedélyeztetéshez hasonló tartalommal állapítja meg. E feltételek a gazdálkodás
tisztaságát és áttekinthetőségét (pl. köztehertartozás kizártsága, mérleghitelesítés), a
központi költségvetés pénzügyi érdekeinek, a hitelezőknek és a lehetséges károsultaknak a
védelmét (pl. tevékenységi biztosíték, csődvédelem és felszámolási eljárás alatt álló
cégeknek nem adható ki engedély), valamint az ellenőrizhetőséget (pl. on-line kapcsolat a
hatósággal) biztosítják.
Új jogintézményként jelenik meg a törvényjavaslatban a fémkereskedelmi engedély
érvényességi idejére kötelezően felajánlandó biztosíték. A biztosíték összegét kizárólag a
törvényben meghatározott esetben, módon, célból és eljárás alapján lehet felhasználni. A
tevékenység gazdasági súlyához igazodva kormányrendeletben meghatározott összegű
biztosíték a közterhek megfizetése mellett szűk körben, az illegális anyagnak a kereskedő
általi tudatos átvétele esetén a harmadik személyek (így az anyag tulajdonosa) kárának
megtérítésére is fedezetet nyújt.
A 10. §-hoz
A Javaslat nem köti külön engedélyhez a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok
hasznosítását, azonban a hasznosító ezek közül csak a saját tulajdonú, valamint a
fémkereskedőtől beszerzett anyagokat hasznosíthatja, begyűjtőtől tehát közvetlenül
nem szerezhet be. Az írásbeliség ezen ügyletek esetében is érvényességi feltétel.
A 11-13. §-okhoz
A Javaslat a fémkereskedelmi tevékenység folytatására előírt jogszabályi feltételek
elmulasztása, vagy nem megfelelő teljesítése esetére a jogsértéssel érintett anyag piaci
értékéhez vagy a jogsértéssel okozott kárhoz igazodó mértékű bírság kiszabását
helyezi kilátásba, amely önmagában is visszatartó erejű lehet, emellett az ismételt
bírságolás az engedély visszavonását alapozhatja meg. A bírsággal párhuzamos,
kifejezetten az engedély nélkül folytatott tevékenységhez kapcsolódó szankció a
jogsértéssel érintett anyag, illetve a jogsértéshez felhasznált eszköz lefoglalása, bírság
kiszabása esetén elkobzása.
17
A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedők jogkövető magatartását az ellopott
fémanyagokra vonatkozó információk folyamatos közzétételével segíti, e közzététel
azonban önálló joghatással nem rendelkezik.
A 14. §-hoz
A javaslat a törvény végrehajtásáért felelős hatóság kijelölése mellett az anyag
nyomon követhetőségét segítő dokumentálási, nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségek, a tevékenységi biztosítékra vonatkozóan, valamint a telephely
működési feltételei tekintetében ad felhatalmazást a Kormány számára végrehajtási
jogalkotásra.
A 15. §-hoz
A Javaslat négyhónapos hatálybalépési időközt határoz meg.
A 16. §-hoz
A javaslat a Btk. módosítása során a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról szóló T/5121. számú - az előterjesztő Salamon László és Latorcai János
országgyűlési képviselők által visszavont - törvényjavaslathoz benyújtott, a Kormány által
támogatott módosító indítványok tartalmát veszi alapul, illetve korrigálja azt a Javaslat
terminológiájának megfelelően. A lopás, a rongálás és az orgazdaság alapeseti
tényállásainak kiegészítésével a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre, a
nemesfémekre, valamint az ezen fémek valamelyikét tartalmazó ötvözetekre elkövetett
cselekmények értékhatártól függetlenül bűncselekménynek minősülnének. Ezzel e tárgyak
tulajdonjoga a kulturális javakkal azonos védelmet kap. A Javaslat a Vám- és Pénzügyőrség
számára a fémkereskedelmi engedélyköteles termékre elkövetett lopás és orgazdaság
tekintetében nyomozati jogkört biztosít a Vám- és Pénzügyőrség számára azokban az
ügyekben, amelyeket e szerv észlelt, vagy amelyeknél a feljelentést nála tették meg.
A 17. §-hoz
A kulturális javak körébe tartozó tárgyak feldolgozásának szigorítása, az illegális
tevékenységek megakadályozása érdekében a Javaslat szerint a kulturális örökség
védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/A. §-sal egészül ki, amelynek
értelmében a jövőben a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából,
kizárólag csak egyedi hatósági engedéllyel megjelölt tárgyat vehet át.
A 18-19. §-hoz
A Javaslat az e törvény hatálya alá tartozó fémkereskedelmi tevékenység egészét
kiveszi a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alól. A Javaslat
tartalmazza az Európai Unió jogának megfelelő műszaki bejelentésről szóló klauzulát.
18