﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6854. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő
módosításáról
Előadó:	Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti
miniszter
Budapest, 2008. november

2008. évi ... törvény
egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

1.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. §-
a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a hitelnyújtó
szerződésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között - a szerződéskötés egyéb
körülményeit is figyelembe véve - feltűnően nagy az értékkülönbség.”
(2)	A Ptk. 685. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„f) teljes hiteldíj: a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat,
folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő
- költséget.”
2.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 330/A.
§-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„ Uzsorabűncselekmény’
(2)	A Btk. a következő 330/A. §-sal egészül ki:
„330/A. § (1) Aki a sértett helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan
mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet,
illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt
bűnszövetségben követik el.
(3)	Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”
3.	§
E törvény 2009. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy az 1. §-ban foglalt
rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően kötött szerződések esetén kell
alkalmazni.

INDOKOLÁS

egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő
módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A pénzügyi szféra és a gazdaság jelenlegi helyzetében kiemelkedő fontosságú, hogy
hatékonyabban érvényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő
jogintézmények. Ennek érdekében jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tovább
erősíti az uzsoratevékenységgel szembeni polgári jogi védelmet. Ezzel egyidejűleg a Javaslat
megteremti az üzletszerűen végzett uzsorás tevékenységek elleni büntetőjogi fellépés
lehetőségét. Az uzsoratevékenység számos formában megjelenhet, ennek megfelelően a
Javaslat egyes rendelkezései más-más körben biztosítják a különböző uzsorás
tevékenységekkel szembeni fellépés lehetőségét.
1.	Ennek megfelelően a Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződéses szabályai között a 201. § új (3)
bekezdéseként megfogalmazott rendelkezéssel immár kifejezett módon is megtámadhatóvá
teszi a feltűnően nagy hiteldíj kikötése mellett létrejött kölcsönszerződéseket.
2.	Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat
érinti. Akik „meg vannak szorulva”, szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi
intézmény által nyújtott kölcsönnél gyorsabban - akár „magánuzsorázóktól” - jussanak
pénzhez. Ezt a kiszolgáltatott, rossz anyagi helyzetet használják ki az uzsorások. Napjainkban
egyre jobban terjednek ezek a magatartások, egyre több sértettet érintve. Minderre tekintettel
a Javaslat új bűncselekményként iktatja a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvénybe (a továbbiakban: Btk.) az uzsorabűncselekményt. Az új tényállás a büntetőjog egyik
alapelvének, az egyéni felelősség elvének megfelelően rendeli büntetni az
uzsoratevékenységet folytató személyeket.
A Javaslat a vagyon elleni bűncselekmények között elhelyezendő uzsorabűncselekmény
kapcsán Ptk. uzsorás szerződés fogalmára épít. A Javaslat azonban nem veszi át „egy az
egyben” a polgári jogi uzsorás szerződés fogalmat, ehelyett önálló büntetőjogi terminológiát
alakít ki. Ennek az az indoka, hogy a Javaslat nem keretdiszpozíciót kíván alkotni, amelynek a
Ptk. a háttérjogszabálya. Az ún. kerettényállások esetében ugyanis a tényállás tartalmát a
háttérjogszabályban meghatározott fogalmak töltik ki. Amennyiben ezen fogalmak megítélése,
fennállásuk megállapítása nem a büntetőbíróság, vagy a büntetőügyben eljáró hatóság
hatáskörébe tartozik, akkor a büntetőbíróság, vagy a büntetőügyben eljáró hatóság az eljárást
felfüggesztheti az előzetes kérdésben hozott döntés bevárása miatt. Az eljárás felfüggesztése
hosszú időre elhúzhatja a büntetőeljárást, így nem nyújthat a sértett számára hatékony
védelmet. Minderre tekintettel a Javaslat nem kerettényállást, hanem önálló büntetőjogi
tényállási elemeket tartalmazó tényállást fogalmaz meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
1.	A pénzügyi szféra és a gazdaság jelenlegi helyzetében kiemelkedő fontosságú, hogy
hatékonyabban érvényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő
jogintézmények, ezáltal biztosítva azt, hogy a feltűnően nagymértékű hiteldíj mellett nyújtott
kölcsönre vonatkozó szerződések is kellő biztonsággal megtámadhatók legyenek a
szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbségére hivatkozással. Ennek megfelelően
4
a Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése a Ptk. szerződéses szabályai között a 201. § új (3)
bekezdéseként megfogalmazott rendelkezéssel immár kifejezett módon is megtámadhatóvá
teszi a feltűnően nagy hiteldíj kikötése mellett létrejött kölcsönszerződéseket. A nyújtott
szolgáltatáshoz képest - annak feltételeire, illetve a szerződéskötés körülményeire
figyelemmel - aránytalanul magas mértékben megállapított hiteldíjra alapított megtámadás
természetesen csak abban a körben vezethet eredményre, amelyben a jogszabályok a teljes
hiteldíj számítását és közlését előírják.
2.	A Javaslat 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított módosító rendelkezés a teljes
hiteldíj - Ptk.-ban eddig ismeretlen - fogalmát használja, ezért indokolt, hogy a Ptk. 685. §-
ának definíciós rendelkezései között a teljes hiteldíj fogalma is meghatározást nyerjen.
A 2. §-hoz
Az uzsoratevékenység elleni büntetőjogi fellépés érdekében a Javaslat
uzsorabűncselekmény elnevezéssel új tényállást iktat a Btk. vagyon elleni bűncselekményei
közé.
1.	A Javaslat az uzsorabűncselekmény kapcsán a Ptk. szerinti uzsorás szerződés
fogalmára épít, ugyanakkor nem veszi át a polgári jogi fogalmat, hanem önálló büntetőjogi
terminológiát alakít ki. Ennek indoka, hogy a Javaslat nem keretdiszpozíciót kíván alkotni,
amelynek a Ptk. a háttérjogszabálya, és ami várhatóan a nyomozás vagy az eljárás
felfüggesztését eredményezné előzetes kérdésben hozott döntés bevárása miatt, ehelyett a
Javaslat önálló büntetőjogi tényállási elemeket határoz meg.
Ennek megfelelően a Javaslat nem is használja a szerződés fogalmat, ehelyett az ennél
kevésbé formális megállapodás kifejezésre utal. A megállapodás kifejezés használatának
indoka az is, hogy az uzsoratevékenység jellemzően bár kölcsönügyletek révén valósul meg,
az uzsorakölcsönök nyújtása sok esetben más szerződésnek, vagy megállapodásnak van
álcázva. Amennyiben a tényállás kizárólag a szerződésekre, vagy még szűkebben, a
kölcsönszerződésekre utalna, úgy a - pl. adásvételi célzat nélkül, kvázi fedezetként eladott
vagyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó - színlelt adásvételi szerződések, vagy
egyéb megállapodások esetén a büntetőbíróságnak kellene a megállapodások szerződés
jellegét, vagy a szerződések színleltségét megállapítani. A Javaslat alapján azonban elegendő
annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között létrejött egy uzsorás elemeket
tartalmazó megállapodás.
A tényállás a Ptk.-hoz hasonlóan használja ugyan a másik fél helyzetének kihasználása
fordulatot, azonban a büntetőjogi terminológiának megfelelőn egyértelműen kimondja, hogy a
kihasznált másik fél a sértett. A Javaslat a bíróság megítélésére bízza, hogy az eset
körülményeitől függően mely helyzeteket tekint olyannak, mint amelynek kihasználása már az
uzsora körébe vonható. A tényállás ezért nem határoz meg konkrét példákat (rossz anyagi
helyzet, hiszékenység, alacsonyabb értelmi képesség, stb.).
A tényállás alapesetének megvalósulásához szükséges továbbá a különösen aránytalan
mértékű ellenszolgáltatás kikötése. E fogalom tartalmában azonos a Ptk. feltűnő
értékaránytalanság fogalmával, azonban az eltérő megfogalmazással az előterjesztés kifejezi,
hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalanságának megítélése a büntetőbíróság feladata,
tekintettel az eset összes körülményére.
Az uzsorabűncselekmény a Javaslat értelmében materiális bűncselekmény, a tényállás
megvalósulásának feltétele, hogy az uzsorás megállapodás teljesítésének eredményeképpen
a sértett vagy a sértett hozzátartozója súlyos vagy további nélkülözésnek legyen kitéve. Ez
valójában két különböző eredményt jelent, a súlyos nélkülözés mint eredmény azokra a
sértettekre vonatkozik, akik az uzsorás megállapodásban kikötött ellenszolgáltatás
5
teljesítésével kerülnek súlyosan nélkülöző helyzetbe, holott korábban nem voltak abban. A
további nélkülözés pedig arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorás
megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek, jellemzően éppen emiatt kerül sor részükről
az uzsorakölcsön felvételére, ami továbbra is fenntartja, konzerválja ezt a nélkülöző állapotot.
A súlyos nélkülözés fogalma nem ismeretlen a magyar büntetőjogban, ezt a kifejezést
használja a Btk. 196. §-a szerinti tartás elmulasztása is, így értelmezésére az e tényállás
kapcsán kialakított több évtizedes bírói gyakorlat az irányadó.
Az uzsorabűncselekmény megvalósulásának feltétele továbbá az üzletszerűség. Az
üzletszerűség fogalmát a Btk. 137. §-ának 9. pontja határozza meg, eszerint üzletszerűen
követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények
elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ebből következően egyszeri
alkalommal nyújtott uzsorás kölcsön még nem vonható e tényállás körébe.
2.	Azzal, hogy a Javaslat szerint a tényállás háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett,
az alapeset megvalósulása esetén lehetőség van tevékeny megbánás alkalmazására. Ennek
azért van jelentősége, mert ezen cselekmények esetén jellemzően van reparálhatóság, pl. a
pénz visszafizetésével.
3.	A Javaslat minősített esetként határozza meg a bűnszövetségben történő elkövetést,
aminek büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 137. §-ának 7. pontja
értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket
szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését
megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
4.	Az uzsoratevékenység jellemzően zártabb közösségekben jelenik meg, az uzsorások
általában jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Az ilyen
magatartásokkal szemben hatékony szankció lehet a kitiltás, mert ezzel az uzsorások
elvonhatók az ügyfélkörtől.
5.	A Btk. 298/D. §-a rendelkezik a jogosulatlan pénzügyi tevékenység
bűncselekményéről. A tényállás értelmében büntetendő az, aki engedély nélkül végez pl.
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó
uzsoratevékenységek engedély nélküliek (magánszemély egyáltalán nem is kaphat ilyen
engedélyt), így az uzsorázók - ha a háttérjogszabálynak számító a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.)
meghatározott feltételeket kimerítik - büntetőjogi felelősségre vonása elviekben nem kizárt e
tényállás alapján, tény ugyanakkor, hogy e körben a joggyakorlat megosztott. Erre tekintettel
is szükséges az önálló uzsora-tényállás megalkotása.
A tényállási elemek megvalósulása esetén az új uzsorabűncselekménnyel a jogosulatlan
pénzügyi tevékenység halmazatban is megállapítható lesz. A két tényállás ugyanis eltérő
jogtárgyakat véd, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység a gazdálkodás rendjét, az
engedélyezési követelmények betartását, és végső soron a versenytársakat védi, míg az
uzsorabűncselekmény a sértettek anyagi helyzetét, életkörülményeit.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint az elfogadásra kerülő törvény 2009. január 1. napján lép hatályba. A
Javaslat a Ptk. módosítására vonatkozó rendelkezéseket is 2009. január 1. napján lépteti
hatályba, de ezt azzal a feltétellel teszi, hogy a módosuló szabályokat csak az érintett
rendelkezések hatályba lépését követően kötött megállapodások esetén kell alkalmazni.