﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6855. számú
törvényjavaslat
az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi
szerződések és határokmányok kihirdetéséről
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi ... törvény
az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi
szerződések és határokmányok kihirdetéséről
1.§	Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista
Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való
együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28.
napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az
Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1986. június 23-án nemzetközi jogilag
hatályba lépett.)
2.	§ Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya
között, a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való
együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya (a
továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy a két szocialista állam között a
baráti és jószomszédi kapcsolatokat továbbfejlesszék, megállapítsák az államhatár rendjét és
határkérdésekben erősítsék az együttműködést és a segítségnyújtást, elhatározzák ennek az
Egyezménynek a megkötését.
Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
Tóth Imre vezérőrnagyot, a Belügyminisztérium Határőrség országos parancsnokát,
a Román Szocialista Köztársaság Kormánya
Constantin Calinoiu vezérőrnagyot, a Nemzetvédelmi Minisztérium határőr csapatok
parancsnokát,
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben
állapodtak meg:
I.	Fejezet
(A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a
magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése
hatálybalépésének napjától - 2007. január 6-tól - e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag
hatályon kívül helyezte.)
Általános rendelkezések
1.	Cikk
Az Egyezményben használt kifejezések jelentése a következő:
a)	államhatár: a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság területét a
föld felszínén elválasztó vonalból kiinduló függőleges síkok sorozata, amely a légtérben és a
föld mélyében is folytatódik, és a két állam területét elhatárolja
1
b)	határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, melynek adatait a
határokmányok rögzítik és fontosabb töréspontjait terepen határjelek jelölik;
c)	határokmányok: a demarkációs okmányok, valamint a Szerződő Felek közötti
nemzetközi szerződések, amelyek az államhatár megállapítását, megjelölését, rendjét és az ott
folyó tevékenységet szabályozzák;
d)	határjelek: főhatárkövek, közbeiktatott határkövek, szakaszvégkövek, sokszögkövek,
oszlopok, hármashatárjelek, piros sáv és más jelek;
e)	határátkelőhely: az a vasútállomás, a közutaknak az a szakasza, illetőleg az a légi kikötő,
ahol személyek, szállító eszközök, áruk és más tárgyak határon való jogszerű átléptetése,
illetőleg átszállítása történik;
f)	határvizek: folyóknak, patakoknak, csatornáknak az a szakasza, amelyek az államhatárt
képezik vagy keresztezik;
g)	határutak: azok az utak vagy útszakaszok, amelyek az államhatárt alkotják vagy azt
keresztezik;
h)	úszólétesítmények: hajók és más vízi járművek, amelyek vízi közlekedésre, szállításra
illetőleg vontatásra szolgálnak;
i)	az államhatár rendjének megsértése: az államhatáron az egyik Szerződő Fél területéről
kiinduló olyan események, amelyek az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesek, és sértik,
károsítják vagy veszélyeztetik a másik Szerződő Felet, annak területét, vagy állampolgárait
illetőleg mindezeknek a jogos érdekeit.
2.	Cikk
(1)	Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a határmegbízottak és helyetteseik
biztosítják.
(2)	A határmegbízottak és helyetteseik tevékenységének irányítását - az országos
parancsnok alárendeltségében - a Szerződő Felek határőrségeinek országos parancsnokságai
(a továbbiakban: országos parancsnokságok) végzik.
II.	Fejezet
Az államhatár megjelölése, a határvonal és a határjelek karbantartása, megóvása és közös
ellenőrzése
3.	Cikk
(1)	A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között az államhatárt a
Trianonban, az 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerződés 27. Cikkének 3. pontja, a
Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalmak között az 1947. évi február hó 10. napján
között Békeszerződés I. Cikkének 2. pontja, valamint a Románia és a Szövetséges és Társult
Hatalmak között Párizsban, az 1947. évi február hó 10. napján kötött Békeszerződés 2. Cikke
határozza meg.
(2)	A magyar-román államhatár terepen való helyzetét és megjelölését az Egyezmény 1.
mellékletben felsorolt demarkációs okmányok határozzák meg.
4.	Cikk
(1)	A magyar-román államhatárt a terepen a következő határjelek jelölik:
a)	főhatárkövek, közbeiktatott határkövek és szakaszvégkövek a határvonalon;
b)	egyoldalú, páros vagy váltakozó határkövek és sokszögkövek a határvonal mindkét
oldalán;
2
c)	árterületen és ingoványon oszlopok a határvonalon;
d)	a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság közös határpontján egy
gránit határkő (triplex confinium, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista
Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közös határpontján három
egyoldalú gránit határkő (triplex confinium);
e)	utakon és más létesítményeken fémplakettek és piros sáv.
(2)	A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket a határjelek rongálásának,
megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására, valamint ezek megőrzésének és
karbantartásának biztosítására.
5.	Cikk
(1)	Az Egyezményből eredő, a határjelek karbantartásával, javításával és helyreállításával
kapcsolatos kötelezettségek és azok költségei a Szerződő Felek között a következők szerint
oszlanak meg. Ezeket:
a)	a B, D, E, F és G határszakaszokon a Magyar Népköztársaság ;
b)	az A, C, H, K, L és N határszakaszokon a Román Szocialista Köztársaság
viseli.
(2)	Azokon a határszakaszokon, ahol a határvonal páros vagy váltakozó határjelekkel van
megjelölve, ezek karbantartásának, javításának, áthelyezésének, cseréjének költségeit a
Szerződő Felek saját területükön viselik.
(3)	A megrongált vagy megsemmisített határjelek javításának, helyreállításának költségeit
az a Szerződő Fél viseli, amelyiknek az állampolgára a kárt okozta.
6.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek - a határvonal láthatóságának biztosítása érdekében - illetékes szervek
útján gondoskodnak arról, hogy a szárazföldi szakaszon saját államuk területén három méter
szélességben a határnyiladékot a fáktól, bokroktól és más növényzettől megtisztítsák.
(2)	A Szerződő Felek a saját államuk területén levő határjelek körül egy méter sugarú
területrészt megtisztítanak, hogy a határjelek állandóan láthatóak legyenek.
(3)	A határnyiladékban tilos mindenfajta építkezés, kivéve a közúti közlekedési, vasúti,
vám- és határőrségi létesítményeket.
(4)	Kivételes esetekben a Szerződő Felek más létesítmények építésében is
megállapodhatnak, ezek azonban nem zavarhatják a határvonal láthatóságát.
7.	Cikk
(1)	A hajózható folyókon a határvonal a fő hajózóút középvonalában van és a természetes
változásoknak megfelelően módosul, kivéve a Maros folyó szabályozott szakaszán, ahol a
határvonal változatlan marad, az Egyezmény 1. mellékletében felsorolt demarkációs
okmányoknak megfelelően.
(2)	A nem hajózható folyókon, patakokon és csatornákon a partok természetes változásai
által okozott középvonal áthelyeződéshez alkalmazkodva változik a határvonal.
(3)	A határfolyókban található szigetek a határvonalhoz viszonyított helyzetüktől függően,
területileg az egyik vagy a másik Szerződő Félhez tartoznak.
A szigetek - függetlenül területi hovatartozásuktól - mindegyik folyónál külön 1. számmal
kezdve növekvő rendben számozva vannak.
(4)	Az e Cikkben említett változásokat a határmegbízottak állapítják meg.
3
8. Cikk
(1)	A határmegbízottak 1985. évtől kezdődően minden öt évben végrehajtják a szárazföldi
szakaszokon a határvonal, a határjelek és a határnyiladék közös ellenőrzését. Egyidejűleg
elvégzik a határjelek karbantartását is.
(2)	A határvonal és a határjelek közös ellenőrzését az Egyezmény 1. mellékletében felsorolt
demarkációs okmányok adatai alapján kell elvégezni.
(3)	Ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a demarkációs okmányok adatai nem
egyeznek meg a terepen a közösen mért adatokkal, a következőképpen járnak el:
a)	ha megállapítják, hogy a határjel helye az államhatár kitűzése óta nem változott, a
terepen mért adatokat tekintik helyesnek;
b)	ha azt állapítják meg, hogy a határjel helye az államhatár kitűzése óta megváltozott,
akkor a demarkációs okmányokban szereplő adatokat tekintik helyesnek.
(4)	Természeti okok miatt bekövetkezett jelentősebb változások esetén, bármelyik
határmegbízott kérheti az adott határszakaszon a határvonal kiegészítő közös ellenőrzését.
9.	Cikk
A magyar-román-jugoszláv, illetőleg a magyar-román-szovjet hármas határon levő
határjelek karbantartása esetén a Szerződő Felek illetékes szervei felveszik a kapcsolatot az
érdekelt harmadik állam illetékes szerveivel.
10.	Cikk
(1)	A határmegbízottak 1985. évtől kezdődően minden tíz évben végrehajtják a határvonal
vízi szakaszain a határvonal közös ellenőrzését.
Ebből a célból méréseket és más terepmunkákat végeznek.
(2)	A határvonal egyes vízi szakaszainak az Egyezmény 1. mellékletében említett
demarkációs okmányok adataihoz képest történő megváltozása esetén a határmegbízottak - az
Egyezmény 7. Cikke rendelkezései szerint - megállapítják az új határvonalat és a szigetek
hovatartozását.
11.	Cikk
(1)	Az Egyezmény 8., 9. és 10. Cikkében említett munkák befejezésekor a határmegbízottak
magyar és román nyelven jegyzőkönyveket készítenek. A jegyzőkönyvek jóváhagyása a
következők szerint történik:
a)	a határjelek pótlásáról és kijavításáról, valamint a határvonal és a határjelek közös
ellenőrzésének eredményéről készült jegyzőkönyveket - ha a demarkációs okmányok
kijavítása vagy kiegészítése nem szükséges - az országos parancsnokságok;
b)	a határvonal és a határjelek közös ellenőrzésének eredményeiről készült jegyzőkönyveket
-	ha a demarkációs okmányok kijavítása vagy kiegészítése szükséges - és a határvonal vízi
szakaszainak közös ellenőrzéséről készült jegyzőkönyveket a Szerződő Felek.
(2)	A jegyzőkönyvek a jóváhagyásról szóló kölcsönös értesítés kézhezvételének napján
lépnek hatályba.
(3)	Hatálybalépés után az e Cikk (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzőkönyveket a
demarkációs okmányokhoz kell csatolni.
4
III. Fejezet
(A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a
magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése
hatálybalépésének napjától - 2007. január 6-tól - e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag
hatályon kívül helyezte.)
A határmegbízottak és helyetteseik
12.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek illetékes szervei az Egyezményből adódó feladatok teljesítése céljából
két-két határmegbízottat és határmegbízottakként két-két helyettest neveznek ki.
(2)	A határmegbízottak és helyetteseik kinevezéséről és felmentéséről szóló közlés
diplomáciai úton történik.
13.	Cikk
(1)	A határmegbízottak működési területe és székhelye a következő:
a)	a Magyar Népköztársaságban:
az 1. szakasz: a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv
Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti közös határponttól a NAGYKEREKI község
közelében levő „G” 56. határjelig a határmegbízott székhelye: OROSHÁZA.
a 2. szakasz: a NAGYKEREKI község közelében levő „G” 56. határjeltől a Magyar
Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetsége közötti közös határpontig a határmegbízott székhelye: NYÍRBÁTOR.
b)	a Román Szocialista Köztársaságban:
az 1. szakasz: a Román Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv
Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti közös határponttól a SICLAU község közelében
levő „D” 41. határjelig, a határmegbízott székhelye: ARAD.
a 2. szakasz: a SICLAU község közelében levő „D” 41 . határjeltől a Román Szocialista
Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
közötti közös határpontig, a határmegbízott székhelye: ORADEA.
(2)	A határmegbízottak működési területének és székhelyének megváltozásáról szóló közlés
diplomáciai úton történik.
14.	Cikk
(1)	A határmegbízottak nevében eljáró helyettesek a határmegbízottak minden jogát és
kötelezettségét gyakorolják.
(2)	Az Egyezményből adódó feladatok teljesítése érdekében a határmegbízottak a szükség
szerint határmegbízotti titkárokat, szakértőket, tolmácsokat és egyéb segédszemélyzetet
vehetnek igénybe.
5
15. Cikk
A határmegbízottak jogai és kötelezettségei a következők:
a)	átértékelik az államhatár rendjének megtartását, intézkedéseket tesznek a
határrendsértések megelőzésére és az ezeket előidéző okok megszüntetésére;
b)	kölcsönösen tájékoztatják egymást a tiltott határátlépések előkészületéről vagy
elkövetéséről, a jogellenesen átlépő személyek elfogásáról, a határrendre vonatkozó szabályok
megszegéséről és a határ közelében jelentősebb munkák végzéséről;
c)	intézkedéseket tesznek a határsértések és határrendsértések tisztázásához szükséges
nyomok és tárgyi bizonyítékok őrzésére és megóvására;
d)	kivizsgálják és rendezik az Egyezmény 2. mellékletében említett határrendsértéseket ;
e)	kivizsgálják és rendezik a határrendsértésekből eredő tizenötezer forintig, illetve tízezer
lei-ig terjedő kárigényeket;
f)	megszervezik a másik állam területére átlépett személyek, átkerült háziállatok, baromfiak,
úszólétesítmények és egyéb tárgyak átadását és átvételét;
g)	meghatározzák azokat a határpontokat, ahol a szolgálati leveleket átadják, illetőleg
átveszik.
16.	Cikk
Egyes tevékenységek végrehajtásában a határmegbízottakat kijelölt személyek segítik,
akiknek feladatai a következők:
a)	végrehajtják a határmegbízottak határozatait;
b)	megteszik a szükséges intézkedéseket a határrendsértések megelőzésére:
c)	azonnal tájékoztatják határmegbízottaikat a megtörtént határrendsértésekről és
intézkedéseket tesznek a nyomok és a tárgyi bizonyítékok megőrzésére és megóvására;
d)	végrehajtják a személyek, háziállatok, baromfiak, úszólétesítmények és más tárgyak
átadását és átvételét, elkészítik a határmegbízottak által meghatározott okmányokat.
17.	Cikk
(1)	A határmegbízottak tevékenységüket munkaértekezleteken és határtalálkozókon végzik.
(2)	A határmegbízottak évente egyszer - szükség esetén többször - a két állam területén
felváltva tartandó munkaértekezleteken értékelik az államhatár rendjének biztosítása
érdekében végzett tevékenységüket.
(3)	A munkaértekezleteket és a határtalálkozókat levélváltás, távbeszélő vagy szóbeli
meghívás útján kezdeményezik. A meghívás tartalmazza a találkozás idejét és helyét, a
napirendet és a résztvevőket.
A meghívást a másik Szerződő Fél határmegbízottjának a munkaértekezlet megkezdése
előtt legalább tíz nappal, a határtalálkozó megkezdése előtt legalább huszonnégy órával kell
közölni.
(4)	Amennyiben a meghívott határmegbízott akadályoztatva van, a meghívás
kézhezvételétől számítva munkaértekezlet esetén negyvennyolc órán belül, határtalálkozó
esetén pedig négy órán belül tájékoztatja erről a másik Szerződő Fél határmegbízottját és
javaslatot tesz a találkozásra.
(5)	A munkaértekezleteket és határtalálkozókat általában annak az államnak a területén
tartják, amelynek a határmegbízottja azt kezdeményezte.
(6)	A munkaértekezleteken mindkét Szerződő Fél határmegbízottjának részt kell venni. Ha
egyikük alapos indok miatt nem tud részt venni, a munkaértekezleten a határmegbízott
helyettese vesz részt, aki erről előre értesíti a másik Szerződő Fél határmegbízottját.
6
18. Cikk
(1)	A határmegbízottak határozataikat jegyzőkönyvekben rögzítik, amelyek magyar és
román nyelven készülnek. Az Egyezmény 11. Cikke (1) bekezdésének b) pontja kivételével a
jegyzőkönyvet az országos parancsnokságok hagyják jóvá, és azon a napon lép hatályba,
amikor a határmegbízottak a jóváhagyásról kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2)	Ha valamely kérdésben nem tudnak megegyezni, a jegyzőkönyvben az eltérő
álláspontokat rögzítik és döntésre az országos parancsnokságok elé terjesztik.
(3)	A kisebb jelentőségű határügyeket levélváltás vagy távbeszélő útján is rendezhetik
anélkül, hogy jegyzőkönyvet készítenének.
19.	Cikk
(1)	Ha a határrendsértés következtében kár keletkezett és a károsult kártérítést igényel, a
határmegbízottak közös megegyezésével megállapítják a kárt és annak összegét, annak az
államnak a belső jogszabályai szerint, amelynek területén a kár keletkezett.
(2)	A kárigény jogossága és kártérítés összege tekintetében hozott írásos határozatnak
tartalmaznia kell:
a)	a károsult természetes személynevét, állampolgárságát, lakóhelyét, illetve a károsult jogi
személy megnevezését és székhelyét;
b)	a kárt előidéző esemény leírását;
c)	a felelős természetes személy nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, illetve a felelős jogi
személy megnevezését és székhelyét;
d)	a keletkezett kár részletes leírását;
e)	a kárigény jogosságára és a kártérítés összegére vonatkozó megállapítást.
(3)	Az együttesen megállapított kártérítésnek a Szerződő Felek közötti kiegyenlítési módját
diplomáciai úton határozzák meg.
20.	Cikk
(1)	A határmegbízottak a következő ügyeket terjesztik fel az országos parancsnokságok
részére:
a)	az államhatár rendjének megsértéséből eredő kártalanítási igényeket, amelyek összege
meghaladja a tizenötezer forintot, illetőleg a tízezer leit;
b)	azokat az eseteket, amelyek a határmegbízottak megítélése szerint különösen fontosak,
vagy amelyekben nem tudnak megegyezni.
(2)	Az országos parancsnokságok egyetértésben visszaadhatják a határmegbízottaknak az
(1)	bekezdésben említett ügyeket ismételt kivizsgálásra, vagy személyeket nevezhetnek ki,
akik újból közös kivizsgálást végeznek.
(3)	Ha az (1) bekezdésben említett esetekben az országos parancsnokságok nem jutnak
megegyezésre, az ügyet diplomáciai úton történő rendezésre a Szerződő Felek elé terjesztik és
erről kölcsönösen tájékoztatják egymást.
21.	Cikk
(1)	Az országos parancsnokságok küldöttségei kétévente - szükség szerint más esetekben is
-	munkaértekezleten értékelik az Egyezmény végrehajtására tett intézkedéseket és a
határmegbízottak tevékenységét. Az értekezletek idejét, helyét és napirendjét egyetértésben
levélváltás útján határozzák meg.
7
(2)	A küldöttségek az (1) bekezdésben említett munkaértekezleteken határozatokat és
utasításokat fogadnak el a határmegbízottak tevékenységének folyamatos javítása érdekében,
az Egyezmény végrehajtását illetően.
(3)	Az elfogadott határozatokat és utasításokat jegyzőkönyvben rögzítik, amelyek két
példányban készülnek, magyar és román nyelven és aláírással hatályba lépnek.
22.	Cikk
Az Egyezmény végrehajtása céljából a magyar-román államhatár átlépése a
következőképpen történik:
a)	az országos parancsnokságok küldöttségei szolgálati útlevéllel;
b)	a határmegbízottak és helyetteseik a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román
Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár szolgálati célú
átlépéséhez szükséges határátlépési igazolványok egységesítéséről Budapesten, 1982. évi
március hó 18. napján aláírt egyezménnyel rendszeresített Határátlépési Igazolvánnyal;
c)	titkárok, kijelölt személyek, szakértők, tolmácsok és más segédszemélyzet a
határmegbízottak által láttamozott névjegyzék alapján.
23.	Cikk
(1)	Az Egyezmény 22. Cikkében említett személyek a másik állam területén való
tartózkodásuk idején szolgálati feladataik ellátása során:
a)	személyi sérthetetlenséget élveznek és szolgálati okmányaik sérthetetlenek;
b)	egyenruhájukat és szolgálati fegyverüket viselhetik;
c)	a szolgálat ellátásához szükséges járműveket, tárgyakat és anyagokat, valamint
személyes szükségletüket szolgáló javakat vám- és illetékmentesen magukkal vihetik a másik
állam területére azzal, hogy azokat vissza is hozzák.
(2)	Az országos parancsnokságok és a határmegbízottak megadják a szükséges segítséget,
az Egyezmény 22. Cikkében említett személyeknek szállás, közlekedési eszközök, valamint
saját hatóságukkal való összeköttetés biztosításához.
IV.	Fejezet
(A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a
magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése
hatálybalépésének napjától - 2007. január 6-tól - e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag
hatályon kívül helyezte.)
Személyek, háziállatok, baromfiak, úszólétesítmények
és más tárgyak átadása
24.	Cikk
(1)	Az államhatárt jogellenesen átlépő személyeket, akiket annak közelében fognak el, a
lehető legrövidebb időn, de legkésőbb negyvennyolc órán belül vissza kell adni. Egyidejűleg
vissza kell adni a náluk talált okmányokat, fizetőeszközöket és tárgyakat, kivéve az elfogás
helye szerinti állam területéről származó tárgyakat.
(2)	A személyek átadásáról és átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3)	A másik állam területére áttévedt személyeket a lehető legrövidebb időn belül vissza
kell adni.
8
25. Cikk
A Szerződő Felek megtagadhatják a tiltott határátlépést elkövető személy átadását, aki:
a)	annak az államnak az állampolgára, amelynek területén elfogták;
b)	a másik Szerződő Fél állampolgára, de a tiltott határátlépés után más, az elfogás helye
szerinti állam törvényei szerint bűncselekményt is elkövetett;
c)	harmadik állam polgára vagy hontalan.
26.	Cikk
(1)	A határmegbízottak kölcsönösen megteszik a szükséges intézkedéseket a határ
közelében az átkóborolt háziállatok és baromfiak felkutatására.
(2)	A háziállatokat és baromfiakat ott, ahol átkóboroltak vagy annak közelében, a lehető
legrövidebb időn belül - vám- és illetékmentesen - vissza kell adni.
(3)	Ugyanígy kell eljárni a másik állam területére elháríthatatlan ok vagy véletlen folytán
átkerült úszólétesítmények és más tárgyakkal is.
(4)	Nem igényelhető kártalanítás abban az esetben sem, ha a háziállatok, baromfiak,
úszólétesítmények vagy más tárgyak az összes megtett intézkedés ellenére sem voltak
megtalálhatóak.
(5)	A háziállatok, baromfiak tartására és állatorvosi ellátására, valamint ezek és a talált
tárgyak őrzésére fordított költségeket az átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni,
figyelembe véve az Egyezmény 15 . Cikke e) pontja rendelkezéseit.
(6)	Ha a háziállatok vagy baromfiak átkóborlását a határ közelében a határőrizeti vagy más
szolgálatot teljesítő személyek észlelik, lehetőleg visszaterelik a másik állam területére.
V.	Fejezet
(A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a
magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése
hatálybalépésének napjától - 2007. január 6-tól - e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag
hatályon kívül helyezte.)
A határvonal közelében végzett tevékenységek
27.	Cikk
(1)	A Szerződő Feleknek a határvizeken határőrizeti, rendészeti vámellenőrzési,
vízgazdálkodási szolgálatot teljesítő úszólétesítményei éjjel és nappal a fő hajózó utakon
hajózhatnak, függetlenül a határvonaltól.
(2)	A Szerződő Felek más úszólétesítményei a határvizeken csak a határvonalig
hajózhatnak napkeltétől napnyugtáig.
(3)	Az (1) bekezdésben említett úszólétesítmények szolgálati célból, valamint veszély,
vihar, meghibásodás és más hasonló esetekben a másik Szerződő Fél államának területéhez
tartozó parton is kiköthetnek. Erről azonban értesíteni kell a legközelebbi határőrizeti vagy
rendészeti szervet.
28.	Cikk
Az államhatáron átmenő vasúti és közúti közlekedés a Szerződő Felek közötti
Egyezményeknek megfelelően történik.
9
29. Cikk
A határvizek vízgazdálkodása a Szerződő Felek közötti Egyezménynek megfelelően
történik.
30.	Cikk
(1)	A határvizekben csak nappal, a határvonalig szabad halászni és horgászni; tilos robbanó,
mérgező és kábító anyagokat használni.
(2)	A határvizek halgazdálkodása kérdésében a Szerződő Felek illetékes szervei
megállapodást köthetnek.
31.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek illetékes szervei intézkedéseket tesznek, hogy a határvonal közelében
folytatott vadászat során ne sértsék meg a másik állam területét és ne veszélyeztessék az ott
tartózkodó személyek testi épségét.
(2)	A Szerződő Felek illetékes szervei megtehetik a szükséges intézkedéseket az állatok és
madarak védelmére, valamint a vadászat megtiltására egyes időszakokban és
határszakaszokon.
32.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek, hogy az államhatár közelében végzett
munkák (bányászat, kőolajkitermelés, erdő- és mezőgazdálkodás; kutatás és mérés stb.) során
ne okozzanak kárt a másik állam területén, és ne veszélyeztessék az ott tartózkodó személyek
testi épségét.
(2)	Külszíni bányászatot a határvonal mindkét oldalán húsz méteren belül csak a Szerződő
Felek közötti egyezmény alapján lehet folytatni.
VI.	Fejezet
(A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a
magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése
hatálybalépésének napjától - 2007. január 6-tól - e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag
hatályon kívül helyezte.)
Az államhatár átlépése rendkívüli esetekben
33.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek, hogy megelőzzék a tűzvészeket: és azok
átterjedését a másik állam területére.
(2)	Tűzvésznek a másik állam területére való átterjedésének közvetlen veszélye esetén
haladéktalanul értesítik a másik állam határőrizeti, rendészeti vagy tűzoltó szerveit, hogy
megfelelő intézkedéseket tehessenek és segítséget nyújthassanak az oltásban.
10
34. Cikk
(1)	Az államhatár közelében történt elemi csapás esetén az elemi csapás helye szerinti állam
illetékes szerveinek kérésére a másik állam mentőcsapatai segítségnyújtás céljából úti
okmányok nélkül átléphetik az államhatárt.
(2)	Az államhatár közelében keletkezett, vagy az államhatáron átterjedt tűzvész esetén a
másik állam tűzoltó egységei úti okmányok nélkül átléphetik az államhatárt, ha segítséget
kérnek tőlük az oltásban.
(3)	Az államhatár úti okmányok nélküli átlépése azokban az esetekben is megengedett,
amikor a másik állam illetékes szervei sürgős orvosi vagy állatorvosi segítségnyújtást kérnek.
(4)	Az e Cikkben említett személyek bárhol átléphetik az államhatárt és addig
tartózkodhatnak a másik állam területén, ameddig az szükséges. A segítségnyújtáshoz
szükséges anyagokat, eszközöket és felszerelési tárgyakat formaság nélkül magukkal vihetik,
azzal a feltétellel, hogy ezeket visszahozzák. A visszatérés a körülményektől függően a
határátlépés helyén vagy a legközelebbi határátkelőhelyeken történik.
35.	Cikk
Az elemi csapás vagy tűzvész veszélyének kitett személyek formaságok nélkül átléphetik az
államhatárt és a veszély megszűnéséig a másik állam területén tartózkodhatnak. Kötelesek a
legközelebbi határőrizeti vagy rendészeti szervnél jelentkezni.
VII.	Fejezet
Záró rendelkezések
36.	Cikk
(1)	Az Egyezményt a Szerződő Felek belső jogszabályainak megfelelően jóvá kell hagyni,
illetőleg meg kell erősíteni, és azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek
diplomáciai úton kölcsönösen értesítik egymást arról, hogy belső jogszabályi
kötelezettségeiknek eleget tettek.
(2)	Ez az Egyezmény meghatározatlan időre szól, a Szerződő Felek diplomáciai úton
bármikor felmondhatják. Az Egyezmény a felmondásáról szóló értesítés kézhezvételétől
számított hat hónap elteltével hatályát veszti.
Az Egyezmény hatálybalépésével - az 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 16. §
rendelkezéseinél fogva hatályát veszti az 1964. évi 18. törvényerejű rendelettel kihirdetett a
Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a magyar-
román államhatár rendje és határkérdésekben együttműködés tárgyában Budapesten, 1963. évi
június 13-án aláírt szerződés.
Készült Budapesten, 1983. évi október hó 28. napján két eredeti példányban magyar és
román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)
11
1. melléklet
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A ROMÁN
SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI ÁLLAMHATÁRT MEGHATÁROZÓ
DEMARKÁCIÓS OKMÁNYOK:
-	Az 1920. évi június hó 4-i Trianoni Szerződés alapján létesített Határmegállapító
Bizottság által Nagyváradon, 1925. évi június hó 27-én megszerkesztett „Általános
Rendelkezések” (Dispositions Generales) című bevezető kötet;
-	A határszakaszok részletes leírását tartalmazó 10 önálló kötetbe foglalt jegyzőkönyv a
határszakaszok részletes leírásáról (Description detaillée de la frontiere et registre
d’abornament), amelyet a bekövetkezett változásoknak, valamint az 1948-1951 években és
1952-től kezdődően évenként végrehajtott felülvizsgálatának megfelelően kijavítottak;
-	1:5000 méretarányú 126 szelvényt tartalmazó határtérkép;
-	Az „N” határszakasz részletes leírását tartalmazó, Nagyváradon 1950. évi augusztus
hó 22-én elkészített jegyzőkönyv;
-	Az „N” határszakaszra vonatkozó 1:5000 méretarányú, 4 szelvényt tartalmazó
határtérkép;
-	Moszkvában, 1949. évi július 30-án aláírt, a Magyar Népköztársaság, a Román
Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége határainak közös pontján
létesített „Túr” határjelre vonatkozó okmányok;
-	Az „A” és „L” szakasz határköveinek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság
és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), az
Égher csatornán és a Túr folyón 1965. évben meghatározott határvonal;
-	Album a Magyar Népköztársaság és Román Szocialista Köztársaság között a Maros
folyón (nem szabályozott szakaszon), az Égher csatornán és a Túr folyón 1965. évben
meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképei „A” és „L” szakaszról;
-	A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása az „A”, „D” és az „L” szakasz a
Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem
szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr folyón 1974.
évben ellenőrzött és meghatározott államhatárról;
-	Album a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a
Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a
Túr folyón 1974. évben meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképei, „A”, „D” és
„L” szakasz;
-	Összesítő kimutatás a magyar-román államhatáron a közös ellenőrzések során az A,
B, C, D, E, F, G, H, K, L határszakaszokról 1925. június 27-én az N határszakaszokról 1950.
augusztus 22-én készült „A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása” adataiban
megállapított változásokról és kiegészítésekről 1979. ”
12
3.	§ Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista
Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-jugoszláv
államhatáron a határvonal és a határjelek felújításáról, megjelöléséről és karbantartásáról
szóló, Belgrádban, 1983. október 20. napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Szerződés) e
törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1984. április 4-én
nemzetközi jogilag hatályba lépett.)
4.	§ A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista
Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-
jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújítására, megjelölésére és
karbantartására
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa attól az óhajtól vezetve, hogy a magyar-jugoszláv
államhatáron a határvonal és a határjelek felújítására, megjelölésére és karbantartására
vonatkozó minden kérdést egyetértésben szabályozzanak, elhatározták ennek az
Egyezménynek a megkötését, ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
HAJÓS SÁNDOR-t,
a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa
DR. DJORDJE KRIVOKAPIC-t,
akik Meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
1.	Cikk
(1)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatárt az 1920. évi június hó 4. napján Trianonban kelt békeszerződés 27. Cikkének 2.
pontja határozza meg, melyet Párizsban az 1947. évi február hó 10-én kötött békeszerződés 1.
Cikkének (1) bekezdése erősített meg. Az államhatár derékszögű koordinátákkal van
meghatározva és határjelekkel van megjelölve.
(2)	Az államhatár meghatározására és megjelölésére, a határjelek alakjára, nagyságára,
helyzetére vonatkozó adatokat a határokmányok:
-	határtérképek,
-	határleírás
tartalmazzák, melyek minden határszakaszra az 1973 -1979 között végrehajtott új felmérés
alapján készültek, és amelyeket a Szerződő Felek 1981. évben jóváhagytak.
2.	Cikk
(1)	A két állam területét a föld felszínén, függőlegesen a légtérben és a föld felszíne alatt az
Egyezmény 1. Cikkében megjelölt, a határokmányokban meghatározott államhatár választja
el egymástól.
(2)	A Szerződő Felek egyetértésben megerősítik, hogy az államhatár - függetlenül a
bekövetkező természetes vagy mesterséges változástól - állandó és változatlan. Azokon a
részeken, ahol az államhatár vízfolyásokon van, változatlan marad akkor is, ha a vízfolyás
medre változik.
13
3. Cikk
(1)	A magyar-jugoszláv államhatár megjelölése:
a)	a határpiramisokkal a magyar-jugoszláv-osztrák és a magyar-jugoszláv-román
hármashatáron;
b)	határoszlopokkal, amelyek közvetlenül vagy közvetetten (utak, folyók, patakok mentén
és más jellegzetes helyeken) a határvonal töréspontjait jelölik;
c)	határ fémcsapokkal, az utakon, hidakon és más létesítményeken;
d)	határtáblákkal, a hidak korlátjain;
e)	piros sávval a határvonal által metszett műutakon, hidakon és más létesítményeken.
(2)	A határvonal összes megjelölt és meg nem jelölt töréspontjának koordinátáit az 1973-
1979 között végrehajtott új felmérés adataiból számították ki és azokat a Határleírás
tartalmazza.
4.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek
megfelelően az államhatárt jól és láthatóan megjelölt állapotban tartják és a következő közös
munkálatokat végeztetik el:
-	a határjelek helyzetének ellenőrzése, a meglevő határjelek felújítása, a megsemmisült és
eltűnt határjelek helyére új határjelek, valamint kiegészítő határjelek elhelyezése;
-	az államhatár egyes részein és a határjeleken szükség esetén mérések végrehajtása;
-	a meglevő határokmányok kiegészítése és új határokmányok elkészítése;
-	a határvonal és a határjelek megjelölésével, fenntartásával és a határjelek felújításával
kapcsolatos más intézkedések megtétele.
(2)	A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket a határjelek rongálásának,
megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására.
5.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek - illetékes szerveik útján - gondoskodnak arról, hogy az államhatár és
a határjelek láthatósága érdekében a határvonal mindkét oldalán kettő és fél méter széles sávot
(határnyiladékot), valamint a határvonalat közvetett módon jelölő - páros vagy váltakozó -
határjelek közül egy méter sugarú kört a fáktól, bokroktól és egyéb növényzettől
megtisztítsák.
(2)	Az (1) bekezdésben említett sávban semmi nem építhető, kivéve azokat a
létesítményeket, amelyek építésével a Szerződő Felek egyetértettek. Ez a rendelkezés nem
vonatkozik a már meglevő építményekre.
(3)	A határnyiladék tisztítását a Szerződő Felek saját területükön bármikor elvégeztethetik
azzal, hogy a munkák megkezdéséről a másik Szerződő Fél illetékes szerveit legalább tíz
nappal korábban értesítik.
6.	Cikk
(1)	A magyar-jugoszláv államhatár hat határszakaszra van felosztva:
-	Az „A” határszakasz a magyar-jugoszláv-osztrák hármashatártól a B-1 határjelig terjed,
amely a Kerka folyónak a Mura folyóba való torkolata közelében van;
-	A „B” határszakasz a B-1 határjeltől a C-1 határjelig terjed, amely a Barcs-Terezino Polje
közötti Dráva híd közelében van;
14
-	A „C” határszakasz a C-1 határjeltől a D-1 határjelig terjed, amely a Drávaszabolcs-Donji
Miholjac közötti Dráva híd közelében van;
-	A „D” határszakasz a D-1 határjeltől az E-1 határjelig terjed, amely Backi Breg-től
nyugatra a Ferenc (Bajksi)- csatornánál van;
-	Az „E” határszakasz az E-1 határjeltől az F-1 határjelig terjed, amely a Holt-Tisza (Stara
Tisa) jobb partján van;
-	Az „F” határszakasz az F-1 határjeltől a magyar-jugoszláv-román hármashatárig terjed.
(2) A határszakaszok kezdő és végpontjainak koordinátáit a határokmányok tartalmazzák.
7.	Cikk
(1)	A határvonal és a határjelek megjelölésének, felújításának és karbantartásának
kötelezettségei, valamint az ezzel járó költségek a Szerződő Felek között a következők szerint
oszlanak meg:
-	a B, D és F határszakaszokon a Magyar Népköztársaságot;
-	az A, C és E határszakaszon a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot terhelik;
-	bármely határszakaszon a határvonalat közvetetten jelölő (páros vagy változó)
határjelekért az a Szerződő Fél felelős, amely államának területén ezek a határjelek vannak.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezése alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a határjelek
megrongálását vagy megsemmisítését a Szerződő Felek egyikének állampolgárai idézték elő.
Ebben az esetben a helyreállítás és felújítás költségei azt a Szerződő Felet terhelik,
amelyiknek az állampolgárai a kárt okozták.
(3)	Az államhatáron közös létesítmény építése esetén az építkezés területén a Szerződő
Felek - ha ez elkerülhetetlen - külön rendezik a határvonal és a határjelek felújításának,
megjelölésének és karbantartásának módját, valamint a Szerződő Felek ebből származó
kötelezettségeit.
8.	Cikk
(1)	A magyar-jugoszláv-osztrák hármashatáron a határpiramis felújítását és karbantartását
vagy új építését a magyar és az osztrák Fél képviselőivel egyetértésben és jelenlétükben a
jugoszláv Fél végzi.
(2)	A magyar-jugoszláv-román hármashatáron a határpiramis felújítását és karbantartását
vagy új építését a jugoszláv és román Fél képviselőivel egyetértésben és jelenlétükben a
magyar Fél végzi.
9.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek a határvonalat minden szakaszon öt évenként közösen ellenőrzik és
elvégzik a határjelek felújítását, karbantartását, szükség szerint a határ kiegészítő
megjelölését. Az ötéves időszakot az előző felújítás kezdetétől kell számítani.
(2)	A Szerződő Felek az említett határidő lejárta előtt is közös munkákat végeznek a
határon nagyobb természeti változás, közös létesítmény építése esetén, valamint a Szerződő
Felek bármelyikének igényére, a határjelek helyzetének ellenőrzése céljából.
10.	Cikk
(1)	Az államhatár mentén levő ingatlanok használói kötelesek az Egyezményből adódó
munkák végzését megengedni.
15
(2)	Az (1) bekezdésben említett munkákból adódó kártérítési igényt azon Szerződő Fél
jogszabályainak megfelelően kell rendezni, amelyik államának területén az ingatlan található.
A másik Szerződő Féllel szemben kártérítési igény nem támasztható.
11.	Cikk
(1)	Az Egyezmény végrehajtására „Magyar-Jugoszláv Vegyesbizottság az Államhatár
Felújítására, Megjelölésére és Karbantartására” (a továbbiakban: Vegyesbizottság) létesül,
amely két küldöttségből áll.
(2)	Mindkét Szerződő Fél saját küldöttségébe elnököt és két tagot nevez ki. A
Vegyesbizottság szükség szerint szakértőket és segédszemélyzetet vehet igénybe.
(3)	A küldöttségek elnökeinek kinevezéséről és felmentéséről a Szerződő Felek diplomáciai
úton értesítik egymást. A küldöttségek tagjainak kinevezéséről és felmentéséről az elnökök
kölcsönösen tájékoztatják egymást.
12.	Cikk
(1)	A Vegyesbizottság feladata:
a)	szervezi, irányítja a határvonal és a határjelek felújítási, megj el ölési és karbantartási
munkálatait (a továbbiakban: határmunkák);
b)	elvégzi a határjelek helyzetének ellenőrzését, a sérült határjeleket kijavítja, és az eltűnt,
megsemmisült határjelek helyére új határjeleket helyez el, megállapítja és egyezteti a
határjeleken a rövidítéseket, betűket, számokat és más előírt jeleket;
c)	az elmozdult határjeleket a határokmányok adatai szerinti, a veszélyeztetett határjeleket
biztonságos helyre áthelyezi. Új helyre helyezi azokat a határjeleket, amelyeknek eredeti
helyük többé nem használható;
d)	elvégzi a határvonal kiegészítő jelölését;
e)	szükség esetén a határvonal közvetlen megjelölését közvetettre változtatja, illetőleg
fordítva;
f)	amennyiben szükséges, megjelöli a határvonalat, ahol az metszi az utakat, hidakat,
védgátakat, vasútvonalakat, csatornákat, felszíni vezetékeket és más létesítményeket;
g)	a határvonal kiegészítő megjelölése és a határjelek áthelyezése esetén a határ egyes
részein méréseket végez a határokmányok adatainak egyeztetése és kiegészítése, a
határtérképek kicserélése végett;
h)	új és kiegészítő határokmányokat készít, vagy a mérési adatokat a meglevő
határokmányokba bevezeti és megfelelő módon nyilvántartja a határokon bekövetkezett
változásokat;
i)	az esedékes határmunkákra tervet dolgoz ki és megállapítja a szakértők és a
munkálatokban részt vevő személyek létszámát;
j) a határmunkák végrehajtására más intézkedéseket tesz.
(2)	A Vegyesbizottság a határvonal jobb láthatósága érdekében a határjeleknek a
határokmányokban meghatározott típusától, méretétől, anyagától és megjelölésük módjától
eltérhet.
(3)	A Vegyesbizottság biztosítja, hogy a határmunkákat a Szerződő Felek képviselőinek
jelenlétében és egyetértésében végezzék.
13.	Cikk
A Vegyesbizottság a határmunkák végzésére vegyes munkacsoportokat, a határokmányok
elkészítésére és más konkrét feladatok végzésére szükség szerint vegyes szakértői csoportokat
16
alakít. A vegyes szakértői csoport és a vegyes munkacsoportok munkájukat a Vegyesbizottság
által kiadott írásos utasítások alapján végzik.
14.	Cikk
A Szerződő Felek maguk viselik a Vegyesbizottság saját küldöttsége tagjainak,
szakértőinek és az Egyezményből adódó feladatok végrehajtásában részt vevő más
személyeknek a költségeit.
15.	Cikk
(1)	A Vegyesbizottság a tevékenységét ülésszakokon, találkozókon vagy levélváltás útján
végzi.
(2)	A Vegyesbizottság ülésszakait és találkozóit szükség szerint, felváltva a Magyar
Népköztársaság, illetőleg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén tartja.
(3)	A Vegyesbizottság határozatait egyhangúlag hozza. Abban az esetben, ha a
Vegyesbizottság valamely kérdésben nem tud megállapodni, azt a Szerződő Felek illetékes
szervei elé terjeszti.
(4)	A Vegyesbizottság magyar nyelven és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
népei egyikének nyelvén folytatja tárgyalásait és készíti okmányait.
(5)	A Vegyesbizottság minden ülésszakról és találkozóról jegyzőkönyvet készít, amely a
Szerződő Felek illetékes szerveinek jóváhagyására szorul. Az Egyezmény 9. Cikk (1)
bekezdésében meghatározott munkák befejezésekor a Vegyesbizottság zárójegyzőkönyvet
készít, amelyet jóváhagyásra a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetőleg a Jugoszláv
Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa elé terjeszt.
(6)	A Vegyesbizottság szabályzatot készít, amelyben részletesen meghatározza működési
rendjét.
16.	Cikk
A Vegyesbizottság mindkét küldöttsége fémpecséttel és gumibélyegzővel rendelkezik,
amelyek a belső jogszabályok előírásai szerint készülnek el.
17.	Cikk
(1)	A Vegyesbizottság tagjai, szakértői és segédszemélyzete az Egyezmény
rendelkezéseinek végrehajtása során az államhatárt útlevéllel lépik át. A fentiek és a vegyes
munkacsoportok tagjainak határátlépése a határmunkák végzésekor a Magyar Népköztársaság
Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szolgálati
célú határátlépésekhez szükséges okmányok egységesítéséről Budapesten, az 1975. évi
november hó 27. napján aláírt egyezmény rendelkezései alapján történik. A Vegyesbizottság
meghatározza, hogy a vegyes munkacsoportokból kik lesznek ellátva az említett
igazolvánnyal.
(2)	A vegyes munkacsoportok tagjainak a határvonal mentén és a másik Szerződő Fél
államának területén történő mozgását a Vegyesbizottság határozza meg.
(3)	A határmunkákat csak napfelkeltétől napnyugtáig lehet végezni.
17
18. Cikk
(1)	A vegyesbizottság tagjai, szakértői, segédszemélyzete, a vegyes szakértői csoportok és a
vegyes munkacsoportok tagjai az Egyezményből adódó feladatok végrehajtása során a másik
Szerződő Fél államának területén való tartózkodás idején:
-	személyes mentességet élveznek, a náluk levő szolgálati okmányok sérthetetlenek;
-	jogosultak a feladataik ellátásához szükséges járműveket, tárgyakat, műszereket és más
eszközöket illeték- és vámmentesen a másik Szerződő Fél államának területére átvinni azzal a
feltétellel, hogy azokat vissza is hozzák:
-	a határmunkák során szolgálati egyenruhát viselhetnek, fegyvert azonban nem.
(2)	A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a Vegyesbizottság
tagjainak, szakértőinek, segédszemélyzetének, a vegyes szakértői csoportok és a vegyes
munkacsoportok tagjainak munkája zavartalan legyen.
19.	Cikk
(1)	Az Egyezmény az illetékes szervek jóváhagyására szorul és a jóváhagyásról szóló
diplomáciai jegyzékváltást követő harminc nap elteltével lép hatályba.
(2)	Az Egyezmény tíz évig marad hatályban. Amennyiben az Egyezményt annak lejárta
előtt egy évvel a Szerződő Felek egyike sem mondja fel, hatálya meghatározatlan időre
meghosszabbodik. Az Egyezményt a hatálybalépéstől számított tíz év eltelte után a Szerződő
Felek egyike bármikor felmondhatja, és az a közlés időpontjától számított egy év elteltével
hatályát veszti.
20.	Cikk
Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv
Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a magyar-jugoszláv határon a határvonal és a
határjelek karbantartásáról, felújításáról Belgrádban, 1956. január hó 18-án aláírt egyezmény
hatályát veszti.
Az Egyezmény két eredeti példányban készült, mindkettő magyar és szerb-horvát nyelven.
Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Készült Belgrádban, az 1983. évi október hó 20. napján
(Aláírások)”
5.	§ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Románia, a Magyar Köztársaság és a
Szlovén Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság, a Magyar Köztársaság
és a Szerb Köztársaság, a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság, illetve a Magyar
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár határokmányait e törvénnyel
kihirdeti. A határokmányok felsorolását e törvény 1-4. számú melléklete, a határokmányokat
e törvény 5-8. számú melléklete tartalmazza.
6.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a határrendészetért felelős
miniszter gondoskodik.
18
1. számú melléklet a 2008. évi ... törvényhez
A Magyar Köztársaság és Románia közötti államhatár határokmányai
1)	A Magyar-Román Határmegállapító Bizottság által Nagyváradon, 1925. június 27-én
megszerkesztett „Általános Rendelkezések” című kötet;
2)	A határszakaszok részletes leírását tartalmazó, 10 önálló kötetbe foglalt jegyzőkönyv a
határszakaszok részletes leírásáról;
3)	1:5000 méretarányú, 126 szelvényt tartalmazó határtérkép;
4)	Az „N” határszakasz részletes leírását tartalmazó, Nagyváradon 1950. évi augusztus 22-
én elkészített jegyzőkönyv;
5)	Az „N” határszakaszra vonatkozó 1:5000 méretarányú, 4 szelvényt tartalmazó
határtérkép;
6)	Az „A” és „L” szakasz határköveinek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és
a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon),
az Égher csatornán és a Túr folyón 1965. évben meghatározott határvonalról;
7)	Album a Magyar Népköztársaság és Román Szocialista Köztársaság között a Maros
folyón (nem szabályozott szakaszon), az Égher csatornán és a Túr folyón 1965. évben
meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképeiről az „A” és „L” szakaszokon;
8)	A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és a
Román Szocialista Köztársaság közötti „A”, „D” és az „L” szakaszokon a Maros folyón
(nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr
folyón 1974. évben ellenőrzött és meghatározott államhatárról;
9)	A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón
(nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr
folyón 1974. évben meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképei, „A”, „D” és
„L” szakaszok vonatkozásában;
10)	Összesítő kimutatás a magyar-román államhatáron a közös ellenőrzésekről az A, B, C,
D, E, F, G, H, K, L határszakaszokról, 1925. június 27-én az N határszakaszokról,
valamint 1950. augusztus 22-én készült „A határvonal és határköveinek helyszínrajzi
leírása” adataiban megállapított változásokról és kiegészítésekről;
11)	A határvonal és a határjelek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és a Román
Szocialista Köztársaság között az „A” határszakaszon a Maros folyó nem szabályozott
szakaszán 1986. évben végrehajtott közös ellenőrzés alapján meghatározott
államhatárról;
12)	Album a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros
folyón (nem szabályozott szakaszon) az 1986. évben a közösen ellenőrzött és
meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképeiről az „A” szakasz
vonatkozásában;
19
13)	A határvonal és a határjelek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és a Román
Szocialista Köztársaság között az „A” határszakaszon a Maros folyó nem szabályozott
szakaszán 1986. évben végrehajtott ellenőrzés alapján meghatározott államhatárról című
határokmány kiegészítéseként: „A magyar-román államhatár koordinátajegyzéke,
Maros és Túr folyók „A” és „L” határszakaszokon 1996.”;
14)	Nyírbátorban, 2002. december 12-én kelt Jegyzőkönyv az A határszakaszon lévő A 61
jelzésű határjelről;
15)	Nyírbátorban, 2002. december 12-én kelt Jegyzőkönyv a B határszakaszon lévő B1
jelzésű határjelről;
16)	Nyírbátorban, 2002. december 12-én kelt Jegyzőkönyv a B határszakaszon lévő B1/1
jelzésű határjelről;
17)	A Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió és a Román Népköztársaság államhatárai
találkozási pontja körzetének, Moszkvában, 1949. július 30-án aláírt leíró Jegyzőkönyve
és mellékletei;
18)	A Magyar Köztársaság, Románia és Ukrajna államhatárainak találkozási pontjának
megjelölésére felállított „Túr” határjel karbantartásáról és felméréséről Nyírbátorban,
2000. november 20. napján létrejött Jegyzőkönyv.
20
2. számú melléklet a 2008. évi ... törvényhez
A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti, a Magyar Köztársaság és
Horvát Köztársaság közötti, illetve a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság
közötti államhatár határokmányai
I)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
közötti államhatár határokmányai
1)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „A” határszakaszáról szóló, Harkányban, 1981. július 13-án aláírt határleírás;
2)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „A” határszakaszról készült, Harkányban, 1981. július 13-án aláírt
határtérképek;
3)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „B” határszakaszáról szóló, Harkányban, 1981. július 13-án aláírt határleírás;
4)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „B” határszakaszról készült, Harkányban, 1981. július 13-án aláírt
határtérképek;
5)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „C” határszakaszáról szóló, Viroviticában, 1978. július 14-én aláírt
határleírás;
6)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „C” határszakaszról készült, Viroviticában, 1978. július 14-én aláírt
határtérképek;
7)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „D” határszakaszáról szóló, Pécsett, 1978. április 19-én aláírt határleírás;
8)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „D” határszakaszról készült, Pécsett, 1978. április 19-én aláírt határtérképek;
9)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „E” határszakaszáról szóló határleírás;
10)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „E” határszakaszról készült határtérképek;
11)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „F” határszakaszáról szóló határleírás;
12)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti
államhatár „F” határszakaszról készült határtérképek.
II)	A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
közötti államhatár határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1)	Budapesten, 1985. október 11-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához
és térképeihez az A, B, C, D, E és F határszakaszokról;
21
2) Pécsett, 1990. május 11-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és
térképeihez az A, B, C, D, E és F határszakaszokról.
III)	A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatár
határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1)	Budapesten, 1994. november 18-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal
leírásához és térképeihez;
2)	Ljubljanában, 2001. március 1-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal
leírásához és térképeihez a szabályozott Lendva-patak térségéről;
3)	Budapesten, 2003. október 2-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához
és térképeihez;
4)	Lentiben, 2005. október 20-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és
térképeihez.
IV)	A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti államhatár
határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
Pulában, 2000. március 31-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához
és térképeihez.
V) A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti államhatár
határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1)	Budapesten, 1996. június 28-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához
és térképeihez a D, E és F határszakaszokról;
2)	Balatongyörökön, 2002. október 4-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal
leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról.
VI) A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti államhatár
HATÁROKMÁNYAI
1)	A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten,
2004. május 21-én aláírt leírása az E és F határszakaszokról;
2)	A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten,
2004. május 21-én aláírt térképei az E és F határszakaszokról;
3)	A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának koordináta-
jegyzéke az E és F határszakaszokról (elfogadva: Budapest, 2004. május 21.).
22
3. számú melléklet a 2008. évi ... törvényhez
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti államhatár határokmányai
I.)	A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság közötti államhatár részletes leírása
térképekkel:
1)	A II. alszakasz
2)	A III. alszakasz
3)	A IV. alszakasz
4)	A V. alszakasz
5)	A VI. alszakasz
6)	B I. alszakasz
7)	B II. alszakasz
8)	B III. alszakasz
9)	B IV. alszakasz
10)	B V. alszakasz
11)	B VI. alszakasz
12)	C I. alszakasz
13)	C II. alszakasz
14)	C III. alszakasz
15)	C IV. alszakasz
16)	C V. alszakasz
17)	C VI. alszakasz
II.)	„Az államhatár részletes leírása térképekkel” című okmányokhoz készült kiegészítő
és módosító okmányok:
1)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
határvonal részletes leírásához és térképeihez A II., A III., A IV., A V., A VI, B I., B II., B
III.,	B IV., B V., B VI., C I., C II., C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 1966-1968. (17
kötetben)
2)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
államhatár részletes leírásához és térképeihez A III., A IV., A V., B I., B II., B III., B V.,
B VI., C II., C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 1972/73.
3)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
államhatár részletes leírásához és térképeihez B I., B II., B III., B IV., B V., B VI., C I., C II.,
C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 1978/80.
4)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
államhatár részletes leírásához és térképeihez A II., A III., A V., A VI., B I., B II., B III., B
IV.,	B V., B VI., C I., C II., C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 1984/85.
5)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
államhatár részletes leírásához és térképeihez A II., A III., A IV., A VI., B I., B III., B IV.,
B V., B VI., C I., C II., C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 1990/91.
23
6)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
államhatár részletes leírásához és térképeihez A II., A III., A IV., A V., B I., B II., B III., B
IV., B V., B VI., C I., C II., C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 1998.
7)	Kiegészítés és módosítás a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti
államhatár részletes leírásához és térképeihez A II., A III., A IV., A V., A VI., B I., B II., B
III.,	B IV., B V., B VI., C I., C II., C III., C IV., C V., C VI. alszakaszok, 2006.
III.)	Az 1987. évi határkiigazítás határokmányai:
1)	Az államhatár kiigazítása a szabályozott Lapincs folyó térségében
a)	„Az államhatár leírása térképekkel”;
b)	„Koordinátajegyzék”;
c)	„A szabályozott Lapincs térségében kicserélt területek vázlata és területjegyzéke”.
2)	Az államhatár kiigazítása a szabályozott Bozsok patak térségében
a)	„Az államhatár leírása térképekkel”;
b)	„Koordinátajegyzék”;
c)„A	Bozsok patak térségében kicserélt területek vázlata és területjegyzéke”.
IV.)	A 2002. évi határkiigazítás határokmányai:
1)	Az államhatár kiigazítása a Pinka folyó térségében a C II alszakaszon
a)	„Az államhatár leírása térképekkel”;
b)	„Koordinátajegyzék”;
c)	„A szabályozott Pinka folyó térségében kicserélt területek vázlata és területjegyzéke”.
2)	Az államhatár kiigazítása a víztelenítő árok térségében a C II alszakaszon
a)	„Az államhatár leírása térképekkel”;
b)	„Koordinátajegyzék”;
c)	„A víztelenítő árok térségében kicserélt területek vázlata és területjegyzéke”.
3)	Az államhatár kiigazítása a Pinka folyó térségében a C IV alszakaszon
a)	„Az államhatár leírása térképekkel”;
b)	„Koordinátajegyzék”;
c)	„A szabályozott Pinka folyó és a Csík patak térségében kicserélt területek vázlata és
területjegyzéke”.
24
4. számú melléklet a 2008. évi ... törvényhez
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár határokmányai
I.)	A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti határvonal 1:2880 és
1:5000 méretarányú részletes térképei:
1)	I. határszakasz
2)	II. határszakasz
3)	III. határszakasz
4)	IV. határszakasz
5)	V. határszakasz
6)	VI. határszakasz
7)	VII. határszakasz
8)	VIII. határszakasz
9)	IX. határszakasz
10)	X. határszakasz
11)	XI. határszakasz
12)	XII. határszakasz
13)	XIII. határszakasz
14)	XIV. határszakasz
15)	XV. határszakasz
16)	XVI. határszakasz
17)	XVII. határszakasz
18)	XVIII. határszakasz
19)	XIX. határszakasz
20)	XX. határszakasz
II.)	A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti határvonal részletes
leírása:
1)	I. határszakasz
2)	II. határszakasz
3)	III. határszakasz
4)	IV. határszakasz
5)	V. határszakasz
6)	VI. határszakasz
7)	VII. határszakasz
8)	VIII. határszakasz
9)	IX. határszakasz
10)	X. határszakasz
11)	XI. határszakasz
12)	XII. határszakasz
13)	XIII. határszakasz
14)	XIV. határszakasz
15)	XV. határszakasz
16)	XVI. határszakasz
17)	XVII. határszakasz
18)	XVIII. határszakasz
25
19)	XIX. határszakasz
20)	XX. határszakasz
III.)A határvonal részletes leírásának kiegészítői:
1)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője a II., III., IV., V., VIII., X., XIII., XV., XVI., XVIII., XIX.,
XX. szakaszokról (elfogadva: Prága,1966. október 27.);
2)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője a XVII. és XVIII. szakaszokról (elfogadva: Aggtelek, 1968.
május 17.);
3)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője az I., II., III., IV., V., VI., VIII., IX., X., XII., XIII., XIV.,
XVI., XVIII., XIX., XX. szakaszokról (elfogadva: Budapest, 1974. május 16.);
4)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője a II., III., IV., V., VIII., XVI., XVII., XX. szakaszokról
(elfogadva: Prága, 1979. június 7.);
5)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője a III., V., X., XIX. szakaszokról (elfogadva: Prága,1981.
május 29.);
6)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője a II., III., IV., V., VIII., X., XI., XII., XVI., XVIII.
szakaszokról (elfogadva: Budapest, 1984. november 2.);
7)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti határvonal
részletes leírásának kiegészítője a I., IV., V., VIII., IX., X., XI., XIV., XV., XVI., XVII.,
XIX., XX. szakaszokról (elfogadva: Prága, 1989. október 6.);
8)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti határvonal részletes leírásának
kiegészítője a III., IV., V. szakaszokról (elfogadva: Liptovski Ján, 1994. december 9.);
9)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti határvonal részletes leírásának
kiegészítője a I., IV., VIII., XII., XIII., XVII., XVIII., XIX., XX. határszakaszokról
(elfogadva: Vyhne, 1999. május 21.);
10)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti határvonal részletes leírásának
kiegészítője a III., V., IX., X., XIV., XIX. határszakaszokról (elfogadva: Siófok, 2001. május
25.);
11)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti határvonal részletes leírásának
kiegészítője a I., II., IV., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVII., XVIII.,
XIX. és XX. határszakaszokról (elfogadva: Budapest, 2006. február 10.).
26
IV.)	A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti
határvonal részletes leírásának pótfüzete 1953:
1)	V. határszakasz
2)	VIII. határszakasz
3)	XII. határszakasz
4)	XIX. határszakasz
V.)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva
határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár
megváltoztatásáról szóló Szerződés okmányai:
1)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár, a Magyar Köztársaság
és a Szlovák Köztársaság közötti határvonal részletes leírása III., IV., V., X., XIX.
határszakasz 1994.
2)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár - Koordinátajegyzék -
111.,	IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.
3)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár - Területjegyzék -
111.,	IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.
4)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár - Áttekintő vázlat
1:10 000 - III., IV, V., X., XIX. határszakasz 1994.
5)	A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár - Határtérkép 1:2880
-	III., IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.
27
INDOKOLÁS
az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi
szerződések és határokmányok kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja - az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvényben foglaltaknak
megfelelően - az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes
nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetése.
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján a még ki nem
hirdetett, az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó nemzetközi
szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni.
A határokmányok megkönnyítik mind az államhatár megjelölését és karbantartását végző
műszaki szakemberek munkáját, mind a határrendészeti szervek tevékenységét, akik
digitalizált formában juthatnak hozzá a magyar-román, a magyar-szerb, a magyar-szlovén, a
magyar-horvát, magyar-osztrák és a magyar-szlovák államhatár szükséges adataihoz. A
határokmányok az állampolgárok számára is fontos információkkal szolgálnak, mivel
meghatározzák az államhatár pontos helyét, illetve leírását.
A kihirdetés érinti a határegyezmények közül a Magyar Népköztársaság Kormánya és a
Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár rendjéről,
határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten,
1983. október 28. napján aláírt Egyezményt, valamint a Magyar Népköztársaság Kormánya és
a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között
a magyar-jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújításáról, megjelöléséről és
karbantartásáról szóló Egyezményt, továbbá a magyar-ukrán határokmányok kivételével -
melyek kihirdetésére a 2007. évi VIII. törvényben már sor került - valamennyi határokmányt,
az alábbiak szerint:
Magyar-román viszonylatban:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között,
a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös
segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28. napján aláírt Egyezményt - mely a
magyar-román államhatár vonalának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz
-	a magyar fél törvényben nem hirdette ki, hanem sorszámozott nemzetközi szerződés
formájában tette közzé (lásd: 1986/12 nemzetközi szerződés a belügyminisztertől).
Az Egyezményt Budapesten, 1983. október 28. napján írták alá, jóváhagyásáról szóló
jegyzékváltás 1986. június 23-án történt meg, így az Egyezmény a Magyar Köztársaság
vonatkozásában nemzetközi jogi szempontból 1986. június 23-án lépett hatályba. Mivel a
nemzetközi szerződés aláírására 1983. október 28-án került sor, ezért a nemzetközi szerződés
megnevezésében még Magyar Népköztársaság és Román Szocialista Köztársaság szerepel.
28
Az Egyezmény I. fejezetét, illetve III-VI. fejezetét időközben hatályon kívül helyezte a 2006.
évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-
román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló,
Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése, 2007. január 6.
napjától (lásd: 33/2006. (XII. 22.) KüM határozat).
A határokmányok, melyek az államhatár vonalának pontos kijelölését tartalmazzák, az
államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése alapján nemzetközi
szerződésnek minősülnek, így azokat törvényben kell kihirdetni.
Magyar-szlovén, magyar-horvát és magyar-szerb viszonylatban:
A törvényjavaslat célja - az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvényben foglaltaknak
megfelelően - a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi
Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-jugoszláv államhatáron a
határvonal és a határjelek felújításáról, megjelöléséről és karbantartásáról szóló Egyezmény,
valamint a magyar-szlovén, a magyar-horvát, illetve a magyar-szerb államhatár
határokmányainak kihirdetése.
Az Egyezményt - mely a magyar-jugoszláv államhatár vonalának megállapítására vonatkozó
rendelkezéseket is tartalmaz - a magyar fél törvényben nem hirdette ki, hanem sorszámozott
nemzetközi szerződés formájában tette közzé (lásd: 1984/3. nemzetközi szerződés a
belügyminisztertől).
Az Egyezményt Belgrádban, 1983. október 20-án írták alá. Az Egyezmény jóváhagyásáról
szóló jegyzékváltás 1984. március 5-én történt meg, így az Egyezmény a Magyar Köztársaság
vonatkozásában 1984. április 4. napján lépett hatályba. Mivel az Egyezmény aláírására 1983.
október 20-án került sor, ezért a nemzetközi szerződés megnevezésében még Magyar
Népköztársaság és Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szerepel.
Az Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlását követően - a
délszláv utódállamok vonatkozásában - továbbra is hatályban maradt, annak rendelkezései
magyar-szlovén, magyar-horvát, illetve magyar-szerb viszonylatban jelenleg is irányadóak.
Magyar-osztrák, magyar-szlovák viszonylatban:
E tekintetben kizárólag a magyar-osztrák és a magyar-szlovák határokmányok kihirdetésére
van szükség, tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság, valamint
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár megállapítását tartalmazó
nemzetközi szerződések korábban már törvényben kihirdetésre kerültek.
29
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése szerint a még ki nem
hirdetett, az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó nemzetközi
szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni.
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között,
a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös
segítségnyújtásról szóló Egyezményt a magyar fél nem hirdette ki, hanem sorszámozott
nemzetközi szerződés formájában tette közzé (1986/12 nemzetközi szerződés a
belügyminisztertől). A nemzetközi szerződésnek aláírására 1983. október 28-án került sor,
ezért a nemzetközi szerződés megnevezésében még Magyar Népköztársaság és Román
Szocialista Köztársaság szerepelnek.
A 2. §-hoz
Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1986. június 23-án megtörtént. Az
Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1986. június 23-án nemzetközi jogilag
hatályba lépett.
Az Egyezmény I. fejezetét, illetve III-VI. fejezetét időközben hatályon kívül helyezte a 2006.
évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-
román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló,
Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése, 2007. január 6.
napjától (lásd: 33/2006. (XII. 22.) KüM határozat).
A 3. §-hoz
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-jugoszláv államhatáron a határvonal
és a határjelek felújításáról, megjelöléséről és karbantartásáról szóló Egyezményt - mely a
magyar-jugoszláv államhatár vonalának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket is
tartalmaz - a magyar fél törvényben nem hirdette ki, hanem sorszámozott nemzetközi
szerződés formájában tette közzé (lásd: 1984/3. nemzetközi szerződés a belügyminisztertől).
A 4. §-hoz
A Szerződést Belgrádban, 1983. október 20-án írták alá. A Szerződés jóváhagyásáról szóló
jegyzékváltás 1984. március 5-én megtörtént, így a Szerződés a Magyar Köztársaság
vonatkozásában 1984. április 4. napján lépett hatályba.
Mivel a nemzetközi szerződés aláírására 1983. október 20-án került sor, ezért a nemzetközi
szerződés megnevezésében még Magyar Népköztársaság és Jugoszláv Szocialista Szövetségi
Köztársaság szerepel.
30
A 5. §-hoz
A Magyar Köztársaság és Románia, a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, a
Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság,
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság és a Szlovák
Köztársaság közötti államhatár határokmányainak felsorolását a törvényjavaslat 1-4. számú
melléklete, magukat a határokmányokat a törvényjavaslat 5-8. számú melléklete tartalmazza.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba, a végrehajtásához szükséges
intézkedésekről a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.
31