﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6934. számú
törvényjavaslat
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2008. november
2
2009. évi.....törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei
(hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító
hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet,
a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei
életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása,
gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított
közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel
összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁL TALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1.	§
E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával,
kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az
erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett
életközösség és élőhely fennmaradását, gyarapodását, továbbá az erdő hármas
funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt
hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:
a)	a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
b)	a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
c)	a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási
	lehetőségek bővítéséhez,
d)	az ország környezeti állapotának javulásához,
e)	a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
f)	a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
g)	a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
h)	a tiszta ivóvíz biztosításához,
i)	az egészséges élelmiszerek előállításához,
azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához,
figyelemmel az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítésére.
3
A törvény alapelvei
2. §
(1)	A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat
követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételeket csak olyan módon lehet
gyakorolni, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy
természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá
megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági
követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-
szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az
erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is
fennmaradjanak.
(2)	A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők
változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi valamint
közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel
biztosítja.
3.	§
(1)	Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a
külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására,
gyarapítására és védelmére kell fordítani.
(2)	Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti
Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott
határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram
megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján
gondoskodnak.
A törvény hatálya
4.	§
(1)	E törvény hatálya kiterjed:
a)	az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;
b)	a külterületen található fásításra;
c)	az erdészeti létesítményre,
d)	az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:
4
a)	az arborétumra;
b)	a közparkra;
c)	az üzemmel, majorral, elkerített honvédségi objektummal, valamint közüzemi
létesítményekkel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért
távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre;
d)	a tanya területére;
e)	a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló
fával borított területre;
f)	az út, a vasút, töltés, árok, csatorna valamint az egyéb vonalas műszaki
létesítménnyel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért
távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre;
g)	folyó, patak, csatorna medrére vagy a mederben keletkezett zátonyra;
h)	az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály
szerint létesített ültetvényre.
(3)	Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet
védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Fogalom-meghatározások
5.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;
2.	célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;
3.	cserjés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett földrészlet;
4.	egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag gyűjtésen és a
vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert
nyersanyag, termék;
5.	elsőkivitel: az erdőtelepítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a
csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás befejezéséig;
6.	erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből,
valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;
7.	erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály
szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzékében
szereplő személy;
8.	erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;
9.	erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti
fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon
bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei
5
haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;
10.	erdősítés: az erdőfelújítás munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés,
magvetés vagy dugványozás, valamint a pótlás befejezéséig;
11.	felnyíló erdő: olyan természetes, természetszerű erdőtársulás, illetve ezek
származék erdői, amelyek természetes módon alacsony záródásban borítják a területet,
ligetesek vagy erdő és sztyepp-foltok váltakozásával alakulnak ki, így különösen az
erdőssztyepp erdők és a karsztbokor erdők;
12.	folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány
folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az
erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi
megjelenése nem változik;
13.	jogosult erdészeti szakszemélyzet, az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság jogosult
szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő erdészeti szakszemélyzet;
14.	kopár: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, termőhelyi
adottságainál fogva záródott fásszárú- vagy lágyszárú növényzet fenntartására alkalmatlan
terület;
15.	mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében, vagy
az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;
16.	nyiladék: az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy
a vonalas jellegű létesítmények fenntartását szolgáló, az erdőben mesterségesen
kialakított, fátlan terület;
17.	önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet
korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat,
amely során erdő jön létre;
18.	sikeres első erdősítés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott csemeteszámot elérő erdősítés;
19.	erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott klimatikus és
termőhelyi viszonyok között természetes módon nem fordul elő;
20.	tisztás: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, emberi
tevékenység következtében kialakult, vagy kialakított, faállománnyal nem borított terület,
amelynek fenntartása közjóléti, természetvédelmi érdekeket illetve a 62. § f-h) pontja
szerinti erdei haszonvételek gyakorlását szolgálja;
21.	tőzpászta: az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen kialakított,
fátlan terület;
22.	újulat. az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;
23.	vadföld: a vadászatra jogosult által gondozott olyan terület, amelyen a
termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
24.	véghasználat: vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben
végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e
törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik.
6
Az erdő
6. §
(1)	E törvény alkalmazásában erdő:
a)	az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként
nyilvántartott terület,
b)	az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és
cserjefajokból illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a
továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba)	területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz
méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri átlagmagassága a 2
métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb)	területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz
méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2
métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi valamint
legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c)	az időlegesen igénybevett erdő területe;
d)	a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél
kisebb.
(2)	Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa-
és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve - legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással
-	az őshonos és az idegenhonos fajokat.
7.	§
(1)	Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota
szerint, - aszerint hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes
hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő
természetes erdőtársuláshoz, - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:
a)	természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes
összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton
magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok
esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti
tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
b)	természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes
összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton
létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok)
elegyaránya nem több 20 %-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként
fordul elő;
c)	származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében,
szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek
7
megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes
társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző,
mag vagy sarj eredetű erdők; ide tartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és
az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20-50 % közötti, az intenzíven terjedő fafajok
elegyaránya 20 % alatt van;
d)	átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében,
szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott
termőhelynek megfelelő természetes erdő társulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a
természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők,
amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50-70 %
közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20-50
% között van;
e)	kultúr erdők: elegyarányát tekintve több mint 70 %-ban idegenhonos, erdészeti
tájidegen, vagy több mint 50 %-ban intenzíven terjedő fafajokból álló erdők, ahol az adott
termőhelynek megfelelő természetes erdő társulást alkotó őshonos fafajai kevesebb mint
30 %-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;
f)	faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges
hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval
intenzíven kezelt erdő.
(2)	A természetességi állapotot erdőrészletenként kell megállapítani.
(3)	Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az erdők
természetességi állapota ne romoljon.
(4)	A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási
tevékenység következtében
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő
b)-f)	pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő
c)-f)	pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő
d)-f)	pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
d)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő
e)-f)	pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.
Az állami erdőkre vonatkozó szabályok
8.	§
(1)	Mivel az állami tulajdonban lévő erdők természeti adottságaiknál, állapotuknál,
területi elhelyezkedésüknél fogva a közérdekű szolgáltatásokat a legmagasabb szinten
az (1) bekezdés
az (1) bekezdés
az (1) bekezdés
az (1) bekezdés
8
képesek biztosítani, ezért az állami tulajdonú erdők a kincstári vagyon részét képezik és
korlátozottan forgalomképesek.
(2)	A védelmi, a közjóléti rendeltetésű erdők, valamint az e körbe nem tartozó 5
hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdők állami tulajdonból történő
kikerülésére kizárólag birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, továbbá forgalmi érték
szempontjából legalább azonos értéket képviselő erdővel történő csere esetén kerülhet
sor.
(3)	Az 5 hektárnál kisebb, természetben összefüggő erdők állami tulajdonból történő
kikerülésére kizárólag birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, forgalmi érték
szempontjából legalább azonos értéket képviselő erdővel történő csere, valamint közös
tulajdon megszüntetése esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő ellenértékét erdő
tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.
(4)	A (2)-(3) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint közös tulajdon megszüntetése
esetén a vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel
rendelkező miniszter egyetértése szükséges.
Szabad rendelkezésű erdő
9.	§
(1)	Szabad rendelkezésű erdő:
a)	az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, amennyiben e törvény
hatálybalépése után nemzeti, vagy közösségi támogatás nélkül létesült;
b)	az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület;
c)	a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő nem védett
természeti területen fekvő földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül
létesült faállomány;
d)	a bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre
engedélyezett területen létrejött önerd ősülés;
e)	a tulajdonos kérelme alapján - ide értve az ingatlannyilvántartásban való
feltüntetésre irányuló kérelmet is - nyilvántartásba vett, a 6. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti önerdősülés.
(2)	Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének
ellentételezéseként létesült csereerdősítés.
(3)	A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók
károkozása elleni védelemre (52-53. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (55. § (1)
bekezdés b) pont), az erdő talajának védelmére (56-57. §), az erdő tűz elleni védelmére
9
(58-61. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel
az erdő telepítésére (39-42. §), nyilvántartására (15. § (1)-(5) bekezdés, (8) bekezdés a)
pont, (9) bekezdés, 16. § (1), (2) és (5) bekezdés, (6) bekezdés a)-c) pont) a fakitermelésre
(64. §) és az erdő látogatására (85-90. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	Amennyiben az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezi az
Adattárban az (1) bekezdés alapján szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott erdő nem
szabad rendelkezésű erdőként való nyilvántartását, az erdő átsorolását követően az erdőre
e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A fásítás
10.	§
(1)	E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló
a)	egyes fa;
b)	jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli
egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága
átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor);
c)	ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező,
legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);
d)	olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák korona vetülete
egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő).
(2)	Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni
védelemre (52-53. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (55. § (1) bekezdés b)
pont), az erdő talajának védelmére (56-57. §), az erdő tűz elleni védelmére (58-61. §), az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő
telepítésére (39-42. §), az erdő felújítására (45-46. §), a fakitermelésre (64. §) és az erdő
látogatására (85-90. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
11.	§
(1)	E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterület:
a)	az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott
aa)	tisztás,
ab)	kopár,
ac)	erdei farakodó és készletező hely,
10
ad)	erdészeti létesítményhez tartozó terület,
ae)	vadföld,
af)	erdei vízfolyás, erdei tó,
ag)	erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző
termelését szolgáló terület,
ah)	6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta.
b)	erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 75 százalékát meghaladó mértékben
erdővel határolt természetes erdei vízfolyás és erdei tó,
c)	a cserjés,
d)	az erdészeti kutatás céljából - nemzeti vagy közösségi támogatás
igénybevételével - létesült és arra használt, erdőnek nem minősülő faállomány és annak
területe.
(2)	Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére
a)	közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként,
b)	erdei farakodóként és készletező helyként,
c)	erdészeti létesítményhez tartozó területként,
d)	6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként
fátlan állapotban tartását az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak
szerint az erdészeti hatóság engedélyezi.
(3)	Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre a
károsítók károkozása elleni védelemre (52-53. §), a káros tevékenységek elleni védelemre
(55. §), az erdő talajának védelmére (56-57. §), az erdészeti termékek szállítására (83. §)
és az erdő látogatására (85-90. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12.	§
Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti
erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni.
Az erdészeti létesítmény
13. §
(1)	E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben
erdőben található, vagy ahhoz csatlakozó
a)	erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban
együtt: erdészeti magánút);
b)	erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és
használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt:
erdei vasút);
11
c)	az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az
erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó,
kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény.
(2)	Erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez,
bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához,
elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének
megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
(3)	A (2) bekezdés szerinti engedélyezés során az erdő igénybevételére vonatkozó
szabályokat be kell tartani.
(4)	Erdei épület, erdei vasút kivételével az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem
szolgáló, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált erdészeti létesítmény
megszüntetését az erdészeti hatóság elrendeli.
(5)	Erdészeti magánút a közforgalom számára az erdészeti hatóság engedélyével
nyitható meg.
Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása
14.	§
(1)	Az erdőket e törvény alapján erdészeti tervezési körzetekre (a továbbiakban:
körzet) kell osztani.
(2)	A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek
figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.
(3)	A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és
ellenőrzésének egységei.
(4)	Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt
erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.
(5)	Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő
áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe
foglalását biztosító területi egység.
(6)	Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az
erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely természetben összefüggő és a
rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység
12
jellemzői alapján egységesnek tekinthető.
(7)	Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőterv készítése során, illetve az
erdő telepítésének engedélyezésekor kell kijelölni.
(8)	Természetben összefüggőnek kell tekinteni azt a területet, amelyet közút,
erdészeti magánút, vasút, folyó, vagy más, művelés alól kivett földrészlet, az
erdőgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló terület nem szakít meg.
(9)	Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és
erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak
töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.
(10)	A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során az erdészeti
hatóság köteles a természetben nem azonosítható erdőrészlet-határok töréspontjait az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti módon az erdőgazdálkodóval
ismertetni.
Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása
15.	§
(1)	Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói
nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.
(2)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját
közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan bejegyzett
adatokat hitelesen tanúsítja.
(3)	Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról
vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
(4)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás
azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
(5)	Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő
bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.
(6)	A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha
a)	a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy
b)	az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek
tulajdonában vannak.
13
(7)	Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy
használatába kell adniuk.
(8)	Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles
a)	az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros
tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak
felszámolásáról, az erdő talajának védelméről gondoskodni,
b)	az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni,
c)	az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni.
(9)	A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti,
használati jog jogosultja felelős.
16. §
(1)	Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában lévő erdő és erdőgazdálkodás
célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület adatait az erdészeti hatóság -
kérelemre - nyilvántartásba veszi.
(2)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (6) bekezdés szerinti adat bejegyzésének
(megváltoztatásának vagy törlésének) közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat
alapján van helye. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság, illetőleg hatóság jogerős
határozata, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat.
(3)	Aki szerződés alapján erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló
erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a szerződést annak hatályba
lépésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából
benyújtani.
(4)	Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen erdő vagy
erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára
jogosult, köteles a használati joga fennállását igazoló okiratokat - az adott jogcím
keletkezésétől számított 30 napon belül - az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel
céljából benyújtani.
(5)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek és nyilvánosak,
és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint -
elektronikus úton is - hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes, vagy szemle másolat
adható..
14
(6)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartás:
a)	a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
aa)	családi és utónév, ide értve a születési családi és utónevet,
ab)	születési hely, idő,
ac)	anyja neve,
ad)	állandó lakhely,
ae)	adóazonosító jel vagy adószám,
af)	a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs
szám,
ag)	erdőgazdálkodói kód;
b)	jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a
következő adatokat tartalmazza:
ba)	szervezet megnevezése,
bb)	székhely,
bc)	képviselő neve,
bd)	gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
be)	adószám,
bf)	a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs
szám,
bg)	erdőgazdálkodói kód;
c)	a használt erdőre vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő
művelési ágú földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
ca)	a település neve,
cb)	a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
cc)	a földrészlet helyrajzi száma,
cd)	az alrészlet,
ce)	a földterület erdészeti azonosítója,
cf)	a használt terület nagysága,
cg)	a használat jogcíme,
ch)	a nyilvántartásba vétel időpontja,
cj) a használat időtartama;
d)	a jogosult erdészeti szakszemélyzetre vonatkozóan a következő adatokat
tartalmazza:
da)	családi és utónév,
db)	nyilvántartási kód;
e)	az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza:
ea)	családi és utónév,
eb)	nyilvántartási kód.
15
Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának
általános szabályai
17.	§
(1)	Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára
kötött megállapodást írásba kell foglalni.
(2)	A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni
a)	az erdőgazdálkodó 16. § (6) bekezdés aa)-ad) vagy (6) bekezdés ba-be) pontja
szerinti adatait,
b)	a 16. § (6) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
c)	a felújítási biztosíték (ha van) nyújtásának módját.
(3)	A 34. § (1) bekezdés szerinti erdőtervtől eltérő erdőgazdálkodás folytatásához a
tulajdonos, közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított
2/3 részének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
Erdőgazdálkodási haszonbérlet
18.	§
(1)	Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést a felek erdő vagy erdőgazdálkodás
célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására köthetnek.
(2)	Erdőgazdálkodási haszonbérletre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a
Polgári Törvénykönyv és a termőföldről szóló törvény haszonbérletre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
(3)	A szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbér fizetésének módját, a haszonbér
fizetési időszak meghatározását.
(4)	Közös tulajdon esetében erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló
földterület haszonbérbe adásához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított
szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(5)	A felek a haszonbér megfizetését a fahasználat időpontjához is köthetik.
(6)	A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést,
ha a haszonbérlő
a)	olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását,
16
a fenntartható erdőgazdálkodást;
b)	az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget;
c)	haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.
Az Országos Erdő Tanács
19.	§
(1)	A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, az erdő védelmét és a fenntartható
erdőgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalásához az erdőgazdálkodás széles körű
társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az erdőhöz fűződő érdekek
közti összhang megteremtése érdekében - legfeljebb 16 tagú - véleményező, javaslattevő
tevékenységet ellátó Országos Erdő Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.
(2)	A Tanács tevékenységével elősegíti az erdőgazdálkodói érdekeltség és az
erdőhöz fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.
(3)	A Tanács véleményt nyilvánít
a)	az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő
j ogszabálytervezetekről;
b)	az erdőgazdálkodás gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló
fejlesztési irányelveiről;
c)	az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről.
(4)	A Tanács javaslatot tehet az erdők védelmével, gyarapításával, a fenntartható
gazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásokkal, az erdészeti képzéssel, továbbá az
erdők védelmével, fenntartásával és kezelésével, valamint az ezekre vonatkozó pénzügyi
források felhasználásával kapcsolatban.
(5)	A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt
a)	az erdők ügyében feladatkörrel rendelkező kormányzati szervek,
b)	az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervei,
c)	az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézmények,
d)	az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő,
természetjáró, turisztikai, ismeretterjesztő civil szervezetek képviselői.
(6)	A Tanács tagjait a delegáló szervezetek és intézmények javaslatai alapján a
miniszter kéri fel.
17
I. Fejezet
AZ ERDŐ RENDEL TETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD
Az erdő rendeltetése
20. §
(1)	Az erdőgazdálkodás hosszútávú célját az elsődleges rendeltetés határozza meg.
(2)	Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg,
melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett
figyelembe kell venni.
(3)	Az erdő rendeltetése
a)	a 22. § (2) bekezdés szerinti védelmi,
b)	23. § szerinti közjóléti
c)	24. § szerinti gazdasági
lehet.
(4)	Az erdő védelmi és közjóléti rendeltetéseit az erdei életközösség adottságai
valamint a közérdekű célok együttes figyelembe vételével kell meghatározni.
21. §
Új erdő telepítésekor, az erdőtelepítő javaslatának figyelembevételével - védett
természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése meghatározásának kivételével - az
erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyásakor az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő
rendeltetését, illetve rendeltetéseit.
22. §
(1)	A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok
megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az erdő, amely különleges kezelést
igényel, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott
mértékben érvényesül.
(2)	Védelmi rendeltetések az alábbiak:
a)	természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő;
b)	talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált
területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló
erdő;
18
c)	mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
d)	honvédelmi: a Magyar Honvédségnek a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátását szolgáló erdő;
e)	határrendészeti-nemzetbiztonsági: a határrendészeti és nemzetbiztonsági
érdekeket szolgáló erdő;
f)	vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát,
a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok
védelmét biztosító erdő;
g)	partvédelmi: az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló
erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő erdő;
h)	vízgazdálkodási: az árvízi lefolyási sávban az árhullámok biztonságos levezetését
biztosító erdő;
i)	településvédelmi: a települési területet védő, valamint belterületi erdő;
j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését, vagy a tájban történt
káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak
és tartozékaik védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, a környezeti
terhelést csökkentő erdő;
l) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai
alapjainak megőrzését szolgáló erdő;
m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális
örökség védelmét szolgáló erdő;
n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos,
földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő.
(3)	A védett természeti területen lévő erdő természetvédelmi elsődleges
rendeltetésű, amely rendeltetés a védettség fennállása alatt nem változtatható meg.
(4)	Védett természeti területen lévő erdő esetében a 24. § szerinti rendeltetések
további rendeltetésként nem adhatóak.
23.	§
Közjóléti rendeltetések az alábbiak:
a)	gyógyerdő: a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő;
b)	parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő;
c)	tanerdő: oktatási tevékenység célját szolgáló erdő;
d)	kísérleti: az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt erdő;
e)	vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és
elkerített terület.
19
24.	§
Gazdasági rendeltetések az alábbiak:
a)	faanyag termelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;
b)	szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;
c)	vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő.
Az erdő rendeltetésének megváltoztatása
25.	§
(1)	Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az
erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos,
illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3
részének hozzájárulása szükséges.
(2)	Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását feladat- és
hatáskörén belül kezdeményezheti
a)	a miniszter,
b)	a környezetvédelemért felelős miniszter,
c)	a természetvédelemért felelős miniszter,
d)	az oktatásért felelős miniszter,
e)	az egészségügyért felelős miniszter,
f)	a honvédelemért felelős miniszter,
g)	a határrendészetért felelős miniszter,
h)	a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
i)	a közlekedésért felelős miniszter,
j) az érintett települési önkormányzat jegyzője,
k) a kultúráért felelős miniszter,
l) a bányászati ügyekért felelős miniszter.
26.	§
(1)	Ha az erdő rendeltetésének a meghatározására, illetőleg megváltoztatására
közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének
megtérítésére jogosult. A kár és a többletköltség megtérítéséről a kezdeményező szerv a
rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni.
(2)	A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről,
megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni és a megállapodást a
kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.
20
Az üzemmód
27. §
(1)	Az üzemmód meghatározza az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a
fakitermelés módját.
(2)	Az üzemmód lehet:
a)	vágásos: az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást;
b)	szálaló: felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem
történik, a faállomány fakészlete állandó, vagy növekszik, és a faállomány összetétele,
kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja;
c)	átalakító: a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való
áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az
átalakítást, a folyamatos erdőborításra való átállást kell szolgálnia;
d)	faanyagtermelést nem szolgáló: az erdőben fakitermelés legfeljebb kísérleti,
erdővédelmi vagy erdőfelújítási céllal folytatható, mivel ott a természeti folyamatok
szabad érvényesülése a cél, ami a folyamatos erdőborítást szolgálja.
(3)	Új erdő telepítésénél az üzemmódot - az erdőtelepítőnek a tulajdonos, illetve
közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének
hozzájárulásával tett javaslatának ismeretében - a faállomány várható szerkezete, fafaj-
összetétele és a termőhelyi viszonyok alapján erdőrészletenként az erdészeti hatóság
állapítja meg az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyásakor.
(4)	Önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de
fennmaradásra engedélyezett erdő üzemmódját a tulajdonos javaslatának ismeretében az
erdészeti hatóság állapítja meg.
(5)	Az erdő üzemmódjának megváltoztatását az erdőgazdálkodónak a tulajdonos,
illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3
részének hozzájárulásával benyújtott kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezi.
(6)	A védett természeti területen lévő erdő esetében a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv természetvédelmi indokból kezdeményezheti
az üzemmód megváltoztatását.
(7)	Az üzemmód módosításakor az erdészeti hatóságnak mérlegelnie kell az erdei
életközösségben illetve közvetlen környezetében az üzemmód-váltás hatását. Az
üzemmód megváltoztatását az erdőgazdálkodó az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglaltak szerint kérelmezheti.
(8)	Az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre az e törvény végrehajtására
21
kiadott jogszabály szerint átalakítási vagy szálalási tervet kell készíteni, melyet az
erdészeti hatóság határozatban hagy jóvá.
(9)	Ha az üzemmód megváltoztatására a (6) bekezdés alapján kerül sor, az
erdőgazdálkodó a külön jogszabály szerinti kártalanításra jogosult.
III.	Fejezet
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE
Az erdőgazdálkodás tervszerűsége
28. §
(1)	Az erdővagyon védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység
tervszerűségét az állam
a)	a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet
kiadásával (a továbbiakban: erdőterv-rendelet),
b)	a hosszú távra - legalább tíz évre - szóló körzeti erdőterv készítésével (a
továbbiakban: körzeti erdőterv),
c)	az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező
felhasználásával, valamint
d)	az erdőtervvel és az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési
rendszerével biztosítja.
(2)	E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti
erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtéséről.
A körzeti erdőgazdálkodás
29. §
(1)	Az egyes körzetekre vonatkozó tervezési alapelveket, az erdei haszonvételek
lehetséges felső határát jelentő keretszámokat, a körzetben tervezett erdőszerkezet-
átalakítások ütemét és mértékét, a körzetre jellemző általános előírásokat, valamint az
állami tulajdonban lévő és a nem gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozó szabályokat a
miniszter az erdőterv-rendeletben állapítja meg.
(2)	Az erdőterv-rendelet előírásai az előző erdőtervi időszak erdőgazdálkodásának
hatósági értékelésén, az Adattár adatai alapján a körzetre vonatkozó átfogó
22
hozamvizsgálaton, és a körzet területére vonatkozó természetvédelmi kezelési és egyéb
tervek előírásain alapulnak.
A körzeti erdőterv
30.	§
(1)	A körzeti erdőterv az erdőterv-rendeletben meghatározott keretek között és
szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását,
szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő
közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó
iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább
megfelelő módon biztosítja.
(2)	A körzeti erdőterv tartalmazza az adott körzetre vonatkozóan
a)	a tervezés alá vont területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számát és területét,
b)	az erdőtagok, az erdő- és egyéb részletek erdőgazdasági azonosítóját, területét,
rendeltetéseit és üzemmódját,
c)	az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak és az erdőállományok jellemző
adatainak leírását,
d)	erdőrészletenként a 7. § (1) bekezdése szerinti természetességi kategóriákat,
e)	erdőrészletenként az erdő rendeltetésének vagy rendeltetéseinek és
üzemmódjának megfelelően javasolt erdőfelújítási feladatokat,
f erdőrészletenként az erdei haszonvételek javasolt mértékét, gyakorlásának
módját,
g)	az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő átfogó adatokat, valamint azok
elemzését,
h)	az erdészeti nyilvántartási térképeket,
i)	a védett természeti területen a védelemhez, illetve a Natura 2000 területeken a
közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi
helyzetének megőrzéséhez szükséges javaslatokat.
31.	§
(1)	A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el.
(2)	A körzeti erdőterv készítése során
a)	az erdőfelújítási feladatok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a
természetes és természetszerű erdők megőrzését és fenntartását;
b)	az erdőnevelési feladatok meghatározásánál gondoskodni kell a természetes
elegyfajok megőrzéséről;
c)	az alkalmas termőhelyeken - különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű
23
erdőkben - fel kell hívni az erdőgazdálkodó figyelmét a folyamatos erdőborítást biztosító,
szálaló, illetve átalakító üzemmód alkalmazásának lehetőségére.
Az Országos Erdőállomány Adattár
32.	§
(1)	Az erdők nyilvántartása, az erdőgazdálkodás kiszámítható működése és országos
szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat működtet.
(2)	Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódját;
b)	az erdőgazdálkodás során betartandó, az erdészeti hatóság határozatában
megállapított
ba)	általános,
bb)	az átalakító és szálaló üzemmódban lévő erdők átalakítási vagy szálalási
terveiben foglalt, valamint
bc)	a védett természeti és a Natura 2000 területeken lévő erdőkben alkalmazandó
különös előírásokat;
c)	a 30. § (2) bekezdése szerinti, a körzeti erdőtervben megállapított adatokat;
d)	a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatait;
e)	a 36. § szerint bejelentett egyes erdőgazdálkodási tevékenységek adatait;
f)	az erdőben elvégzett egyes erdőgazdálkodási tevékenységek adatait;
g)	az erdő faállományának mennyiségében és minőségében bekövetkezett
változásokat;
h)	az erdészeti és közjóléti létesítmények adatait.
(3)	Az Adattárban erdőként kell nyilvántartani:
a)	az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban erdőként nyilvántartott területet,
b)	az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott területet,
c)	a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti faállományt,
d)	az időlegesen igénybevett erdő területét,
e)	a 6 méternél kisebb átlagos szélességű nyiladékot és tűzpásztát.
33.	§
(1)	Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés
és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.
(2)	Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is -
24
teljes, vagy szemle másolat adható.
(3)	A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére,
a működési területükön fekvő védett és NATURA 2000 területek Adattárban szereplő
adataihoz történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell.
Az erdőterv
34.	§
(1)	A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az
erdészeti hatóság erdőterv határozatban (a továbbiakban: erdőterv) állapítja meg.
(2)	Amennyiben az erdő rendeltetésében, állapotában bekövetkezett, a körzeti
erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság a
tudomásszerzést követően hivatalból indított eljárás során határozatban dönt az erdőterv
módosításáról.
(3)	Amennyiben a gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdőterv
elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság az
erdőgazdálkodó kérelmére indított eljárásban dönt az erdőterv módosításáról.
(4)	Az erdőtervben az egyes erdőrészletekre határozattal meghatározott fahasználati
lehetőségek, felújítási kötelezettségek az adott erdőrészlet mindenkori erdőgazdálkodóját
jogosítják és kötelezik.
35.	§
(1)	Az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának folyamatos biztosítása érdekében az
erdészeti hatóság a körzeti erdőterv készítésekor az adott körzetre vonatkozó
hozamvizsgálatot végez.
(2)	A körzeti erdőterv készítésekor végzett hozamvizsgálat eredményétől függően
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az erdészeti
hatóság a fahasználati lehetőségek korlátozását - elsősorban az állami területeken -
rendelheti el.
25
Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása
36.	§
(1)	Az erdőgazdálkodó az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei
haszonvételek gyakorlására irányuló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatósághoz történt előzetes
bejelentést követően végezhet.
(2)	A bejelentésnek tartalmaznia kell az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott fahasználati, erdőművelési tevékenységeket, valamint ha a
bejelentett fahasználat következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az
erdőgazdálkodó által az erdőtervi lehetőségek közül választott erdősítési előírást, valamint
a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzését.
(3)	Az erdőterv előírásainak megfelelően tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási
tevékenységek a bejelentést követő 31. naptól, a 100 erdőrészletnél vagy 500 hektárnál
nagyobb területet érintő bejelentés esetén a 46. naptól az erdőtervvel összhangban, az
abban foglaltaknak megfelelően, a bejelentésben megjelölt évben végezhetők. A
bejelentésben csak a bejelentés éve vagy a bejelentés időpontját követő naptári év
jelölhető meg.
(4)	Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket feltételhez köti,
korlátozza, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén megtiltja, amennyiben
a)	az erdőgazdálkodó gazdálkodása során e törvényben és az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte,
b)	az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be,
c)	a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve
azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be.
(5)	Védett természeti területen, Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság a
(4)	bekezdés szerinti eljárás lefolytatását az erdészeti hatóságnál az ott megfogalmazott
eseteken túl akkor is kezdeményezheti, ha az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási
tevékenysége során a természetvédelmi célok megvalósítására vonatkozó előírásokat
megszegte.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján előírt feltételnek, elrendelt korlátozásnak, tiltásnak
a bekövetkezett eseménnyel arányosnak kell lennie.
(7)	Az erdészeti hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárás megindításáról az
erdőgazdálkodót és a jogosult erdészeti szakszemélyzetet is köteles értesíteni.
(8)	A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermeléseket az erdészeti
26
hatóság részére be kell jelenteni, melyek a tárgyévet követő év végéig végrehajthatók.
(9)	A működési területe szerint érintett, a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv minden olyan, a körzeti erdőtervezés
időpontjában nem ismert adatot, tényt, változást haladéktalanul köteles az erdészeti
hatóságnak a tudomásszerzést követően bejelenteni, amely a (4) bekezdés szerinti
korlátozás elrendelését vonhatja maga után.
(10)	Az (1) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések
adatait az erdészeti hatóság - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak
szerint - a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi.
(11)	A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon
belül, a 100 erdőrészletnél vagy 500 hektárnál nagyobb területet érintő bejelentés esetén
30 napon belül a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenység feltételhez kötését,
korlátozását, tiltását kezdeményezheti az erdészeti hatóságnál, ha
a)	az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be;
b)	a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve
azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be.
37.	§
(1)	Az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak
a)	az elsőkivitelt,
b)	a sikeres első erdősítést, valamint
c)	a 36. § (1) bekezdés szerinti egyéb tevékenységek elvégzését
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott formában és határidőre.
(2)	Az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés szerinti bejelentése csak a jogosult
erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényes.
IV.	Fejezet
AZ ERDŐ ÉS FÁSÍTÁS TELEPÍTÉSE
38.	§
Erdőtelepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv
alapján végezhető.
27
39.	§
(1)	Az erdészeti hatóság megtagadja, vagy feltételekhez köti a természetes és
természetszerű erdő kétszáz méteres körzetében az idegenhonos fafajokkal tervezett erdő
telepítésére vonatkozó erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyását, ha az a meglévő erdő
természetességi állapotának megőrzését veszélyezteti.
(2)	Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a
faállomány a függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán
belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az
indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse.
(3)	Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évig
érvényes.
(4)	Az erdőtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad
felhasználni.
40.	§
(1)	Az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
(2)	A jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát - szükség szerint a
megvalósulásnak megfelelő módosításokkal - a telepítés elsőkivitelének végrehajtása
után az erdészeti hatóság az Adattáron átvezeti, és az engedélyest erdőgazdálkodóként
nyilvántartásba veszi.
41.	§
(1)	A fásítások és a szabad rendelkezésű erdők telepítését legalább az elsőkivitel
megkezdése előtt 45 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(2)	Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését szakmai
szempontból e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben
feltételhez kötheti.
(3)	Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését megtiltja,
ha az sérti az erdő telepítésére vagy az engedély nélkül telepített erdő fennmaradására
vonatkozó rendelkezéseket.
28
42.	§
(1)	Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról
az erdészeti hatóság határozatban dönt.
(2)	Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő valamint az
önerd ősülés teljes vagy részleges felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben
rendeli el, ha
a)	annak faállománya a termőhelyre, vagy a környező erdőkre káros hatással van,
vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz;
b)	annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3)	A bejelentés nélkül, vagy az erdészeti hatóság bejelentésre tett korlátozó és tiltó
rendelkezéseivel ellentétesen telepített fásítás és szabad rendelkezésű erdő esetében az (1)
és (2) bekezdések szerint kell eljárni.
43.	§
Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban
meghozott határozatával befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben
meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.
44.§.
Amennyiben az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból
meghiúsul és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt
törli az Adattárból.
V.	Fejezet
AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐ SZERKEZET
ÁTALAKÍTÁSA
Az erdőfelújítás
45.	§
(1)	Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli
létrehozására irányuló tevékenység.
(2)	Az erdő felújítása történhet:
29
a)	természetes módon:
aa)	a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű
természetes felújítás);
ab)	a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarj
eredetű természetes felújítás);
b)	mesterséges módon, melynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított
faállomány helyén magvetéssel, csemete ültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a
faállomány újbóli létrehozásáról.
(3)	Az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve
tiltott célállományokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
(4)	Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű
természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.
(5)	Mesterséges erdőfelújítás esetén csak az erdőtervben előírt célállománynak
megfelelő fafajú, igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(6)	Származék-, természetes és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben
idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a
környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.
(7)	A véghasználat befejezését követően, továbbá, ha az erdő faállománya
összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult,
illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőrészletben a fák koronavetületének területe az
erdőrészlet területének hetven százaléka alá csökkent, az erdőgazdálkodónak az
erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie és az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott határidőre be kell fejeznie.
(8)	A (7) bekezdés szerinti kötelezettség a felnyíló erdő esetében a fák
koronavetületének harminc százalék alá csökkenése esetén keletkezik.
46.	§
Az erdő felújítását az erdészeti hatóság bejelentésre vagy hivatalból indított
eljárásban hozott határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtervben szereplő
célállománynak megfelelő fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.
30
Az erdőnevelés
47.	§
(1)	A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások (a továbbiakban együtt: befejezett
erdősítés) további fejlődését ápolással, ápoló- és tisztítóvágással, valamint törzskiválasztó
és növedékfokozó gyérítéssel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az
erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel és üzemmódjával összhangban.
(2)	Az erdőnevelés - beleértve a szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben végzett
fakitermeléseket is - során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési
lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az
erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.
A befejezett erdősítés felülvizsgálata
48.	§
(1)	Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével
kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát.
(2)	Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság
az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja
vagy később is megismételheti.
(3)	A felülvizsgálat eredményeképpen - az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály szerint - az erdészeti hatóság az erdőrészletet, vagy annak meghatározott
részét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja és elrendelheti az erdősítés megismétlését.
Az erdőszerkezet átalakítása
49.	§
A meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő
javítás, valamint sarj eredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem
sarj eredetű állomány létrehozása (erdőszerkezet átalakítás)
a)	faültetvényből, kultúrerdőből átmeneti, származék- vagy természetszerű erdő,
b)	átmeneti erdőből származék-, vagy természetszerű erdő,
c)	származék-erdőből természetszerű erdő
létrehozásával történhet.
31
VI. Fejezet
AZ ERDŐ T KÁROSÍTÓ HA TÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS
Az erdővédelem általános szabályai
50.	§
(1)	Az erdőt, vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak
minősül:
a)	növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt:
károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
b)	a vadállomány által okozott károsítás;
c)	az erdőt veszélyeztető tevékenység;
d)	az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
e)	hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, fagy, (abiotikus
erdőkár).
(2)	Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése,
ellenőrzése és erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítése céljából az állam
erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert működtet.
51.	§
Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles
a)	az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;
b)	az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük
való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.
Védelem a károsítók károkozása ellen
52.	§
(1)	A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben
történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az
erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.
(2)	A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának
megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.
32
(3)	Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz
eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.
53.	§
(1)	A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa
és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó
egyetemlegesen köteles gondoskodni.
(2)	Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a
károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak
kezelésére, illetve elszállítására.
Védelem a vadállomány károsítása ellen
54.	§
(1)	Az erdőben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdővel
közvetlenül határos vadászterületen
a)	az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak
fennmaradását,
b)	az erdő talajának épségét,
c)	az erdősítés állapotát,
d)	az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi
fejlődését veszélyeztető, valamint
e)	az erdő felújulását, természetes felújítását
akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.
(2)	Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1)
bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is
fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti.
(3)	Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése
esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a
külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő
intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak
tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.
33
Védelem a káros tevékenységek ellen
55.	§
(1)	Tilos erdőben
a)	legeltetni;
b)	bármilyen hulladékot elhelyezni;
c)	élő fáról, -cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni (kivéve a minőségi
törzsnevelést elősegítő nyesést), mohát gyűjteni.
(2)	Tilos az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül -
motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap
hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon
és az erdőben.
Az erdő talajának védelme
56.	§
(1)	Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló
erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.
(2)	Az erdő talajának védelméről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az
erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(3)	Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről
és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.
57.	§
(1)	Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az
erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró
úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről
gondoskodni.
(2)	Az erdőben szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talajszennyező anyag
elhelyezése tilos.
(3)	Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a
talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.
34
(4)	Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel
szomszédos mezőgazdasági, vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő
károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának
megszüntetéséről.
(5)	Az erdőgazdálkodó az (1)-(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az
erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben
foglaltak szerint minden esetben, a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor
köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)-(3)
bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó
köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a
környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést
tenni.
(6)	Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre
vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.
Védelem a tűz ellen
58.	§
Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az
erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
59.	§
(1)	Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek
kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli
engedélye birtokában levő személy jogosult.
(2)	A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt
területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében
lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és
egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.
(3)	Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi
szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított
tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
(4)	Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az
erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.
35
(5)	Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő
külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.
(6)	Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.
60. §
(1)	A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos
eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.
(2)	Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja,
köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul
tájékoztatni.
61.	§
(1)	Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban - a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy
meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren
belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási
tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot két országos napilapban, a
közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az
első közzététel időpontja minősül.
(2)	Megye, kistérség vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén -
indokolt esetben, átmeneti időre - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros
területén a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti
hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról
szóló határozatot két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell
közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
(3)	A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság
az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(4)	A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez
köthető.
36
VII. Fejezet
ERDEI HASZONVÉTELEK
Az erdei haszonvételek általános szabályai
62.	§
Erdei haszonvételnek minősül:
a)	a fakitermelés;
b)	az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c)	a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó
területen;
d)	az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e)	a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f)	a gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g)	a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h)	a méhészeti tevékenység;
i)	a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
63.	§
(1)	Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az
erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását,
felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2)	Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott
feltételekkel gyakorolhatja.
(3)	Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a
külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4)	A 62. § b) valamint d)-j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának
feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó
jogosult meghatározni.
(5)	Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása
érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság
megkeresése alapján - korlátozza, vagy megtiltja erdőben az elhalt, fekvő fa és gally,
valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(6)	Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az
37
egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben
való gyűjtését.
Fakitermelés
64.	§
(1)	Az erdőben fakitermelést - a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével -
az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.
(2)	A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti
hatóságnak bejelenteni.
(3)	A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az
erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott
erdőgazdálkodási műveleti lapot, vagy annak másolati példányát a munkavégzés során
magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.
65.	§
(1)	A fakitermelés módja lehet:
a)	a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés, az
erdősítés befejezését követő öt éven belül befejezett ápolás, tisztítás (ápoló- és
tisztítóvágás);
b)	az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló
fakitermelés (gyérítés);
c)	a véghasználati kor elérése előtt az erdő szerkezetét károsan nem befolyásoló,
faanyagnyerésre lehetőséget adó fakitermelés (készletgondozó használat);
d)	a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata
(tarvágás);
e)	a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott
véghasználat jellegű kitermelése (fokozatos felújítóvágás);
f)	a faállomány fokozatos, időben elhúzódó (30 évet meghaladó), több alkalommal
végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (szálaló vágás);
g)	a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott fakitermelés, amelynek
mértéke a készletgazdálkodáson alapul (szálalás);
h)	az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző,
beteg fák kitermelése (egészségügyi fakitermelés);
i)	olyan véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség
nem keletkezik (egyéb termelés).
38
(2)	A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok
védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére,
a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.
(3)	Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek
élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti
objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.
66.	§
(1)	A 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását az erdészeti
hatóság erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha az ingatlan tulajdonosa, vagy közös
tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább 25%-a
kéri.
(2)	Az erdészeti hatóság a 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés
végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a)	az erdőgazdálkodó a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdő
felújítására vonatkozó erdőgazdálkodási szabályokat megsértette;
b)	az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely az
erdőgazdálkodó tulajdonában áll, vagy amelynek az erdőgazdálkodó vezető
tisztségviselője, a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdőgazdálkodási
szabályokat megsértette.
(3)	Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság
a)	bankgaranciát;
b)	hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt;
c)	ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, államkötvényt;
d)	az erdőgazdálkodó többségi tulajdonában álló erdő tulajdoni hányadára vagy
tehermentes egyéb ingatlanára a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot fogadhat
el.
(4)	A sikeres első erdősítés ellenőrzését követően az erdészeti hatóság a biztosíték
70%-át, az erdőfelújítás befejezésének ellenőrzését követően pedig a teljes biztosítékot
felszabadítja.
67. §
(1)	Az ápoló- és tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása
valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a
kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre,
kultúr erdőkre az előírás nem vonatkozik.
39
(2)	Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
természetes mag eredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező
erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március
31.	és szeptember 1. közötti időszakban nem végezhető. Ettől eltérni csak időjárási
körülmények miatt, az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.
(3)	Az újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználatot, szálalást csak olyan
időpontban és olyan technológiával lehet végrehajtani, amelyik az erdő felújulásának
sikerességét, a visszamaradó állományt és a talajt nem veszélyezteti.
(4)	Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származék-
erdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és
erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig
hagyásfák, facsoportok visszahagyását.
(5)	Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási kötelezettségének e
törvényben, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megszabott módon,
illetve határidőre nem tett eleget, vagy az erdészeti hatóság által jogerős határozattal
kiszabott erdővédelmi vagy erdőgazdálkodási bírság tartozása van, az erdészeti hatóság a
fakitermelést korlátozza, ismételt vagy súlyos jogsértés esetén megtiltja.
(6)	Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő
egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása
érdekében szükséges.
68. §
(1)	Az erdőterv alapján tarvágás akkor végezhető, ha:
a)	sík és dombvidéken gazdasági rendeltetésű faültetvényekben és kultúr erdőkben
húsz hektárnál, gazdasági rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,
egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
b)	hegyvidéken öt hektárnál nagyobb,
egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezik.
(2)	A tarvágás során hullámtéren a töltés és a folyó között egybefüggő, felújítás alatt
álló vágásterület nem keletkezhet, kivéve, ha a folyó és a töltés között 50 méternél kisebb
szélességű erdő található.
(3)	Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstől függetlenül a tarvágás végrehajtását
megtiltja, ha az az erdő talajszerkezetének jelentős romlásával jár.
(4)	Sarj eredetű természetes felújítás alkalmazásánál - az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akác esetében május 1., egyéb fafaj
40
esetében április 1. és szeptember 1. között fakitermelés nem végezhető.
(5)	Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását az erdő talajának védelmét
szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltétel
teljesítéséhez kötheti.
(6)	Az (1) bekezdés alkalmazásában:
a)	felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a
folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást
befejezetté nem nyilvánítja;
b)	a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősül az a felújítás alatt álló
terület, amelyet kevesebb mint nyolcvan méter széles, felújítás alatt nem álló,
faállománnyal borított erdő választ el tőle.
Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése
69.	§
(1)	Erdészeti szaporítóanyagot az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyűjteni
a)	a szálaló, átalakító vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt
erdőkben, vagy
b)	a - szaporítóanyag gyűjtésére a hatóság által e célra kijelölt erdők kivételével -
vágásérettségi kort 10 éven belül elérő erdőkben.
(2)	Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét
veszélyezteti.
Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése
70.	§
(1)	Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti
véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.
(2)	Vízgazdálkodási elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti
hatóság - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése
esetén - engedélyezi.
41
VIII. Fejezet
AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA
Az erdő igénybevétele
71.	§
Az erdő igénybevételének minősül:
a)	az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;
b)	az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy
tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
c)	az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy
tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
d)	az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű
használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy
tevékenység gyakorlása - ide nem értve a vadaskert, vadaspark fenntartását, honvédelmi
elsődleges rendeltetésű erdőkben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
törvény szerinti, a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának
fenntartását szolgáló tevékenységet valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai
feladatainak ellátását - így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más
közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt:
rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).
72.	§
(1)	Erdőt igénybe venni kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.
(2)	Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az
erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra
lehet igénybe venni.
(3)	Gazdasági rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti
hatóság az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott
csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett engedélyezheti.
73.	§
(1)	Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a
megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik
meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt
jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a
területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.
42
(2)	Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti
hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által
jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja.
(3)	Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos
hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló
rendelkezési jogot igazoló okiratot.
(4)	Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban
nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
74.	§
(1)	Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő
csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó
kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében
feltételekhez kötheti.
(2)	Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított
harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.
(3)	Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb
négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre
vonatkozó tulajdonjogon, vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.
(4)	Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás
során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi
engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha
időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi
engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg.
75.	§
(1)	Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.
(2)	Az erdővédelmi járulék mértéke
a)	erdő termelésből való kivonásáért hektáronként
aa)	védelmi és közjóléti rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap
harmincszorosa;
ab)	gazdasági rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
43
ac)	megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak
másfélszerese;
ad)	Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab)
pontban foglaltak kétszerese;
b)	erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként
ba)	természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi
rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
bb)	egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;
c)	erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként
ca)	természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi
rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa;
cb)	egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese;
d)	az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a
gazdasági rendeltetésű erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék fele.
(3)	Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó
igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben - legfeljebb öt évig - hat méternél
szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem
tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű
erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
(4)	Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti
akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből
való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
76.	§
(1)	Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint.
(2)	Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti
hatóság határozatban állapítja meg.
(3)	Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,
a)	amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:
aa)	kultúr és faültetvény természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett
erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező, vagy attól magasabb természetességi
állapotú erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés),
ab)	természetes, természetszerű, származék-, átmeneti természetességi állapotú
erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett
erdővel megegyező, vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről
44
gondoskodik;
b)	amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére, vagy árvízvédelmi
célokra veszik igénybe;
c)	a védett természeti területen lévő faültetvény és kultúr erdő faállomány
kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő mezőgazdasági művelésbe
vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem
teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhely-feltárással kell
bizonyítania;
d)	a szabad rendelkezésű erdő és cserjés mezőgazdasági művelésbe vonása esetén.
(4)	Az erdészeti hatóságnak csereerdősítést kell előírnia
a)	természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó
mértékű igénybevétele esetén, vagy
b)	ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály
rendelkezik.
(5)	A csereerdősítést - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos
településen kell végrehajtani.
(6)	A csererdősítés tervezésére és engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb
feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.
(7)	Az erdővédelmi járulék a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezetének bevétele. Az erdővédelmi járulékot fele részben az elrendelt erdőgazdálkodási
tevékenységek finanszírozására, fele részben nyilvános pályázat útján a biotikus és
abiotikus erdőkárok megelőzésére, felszámolására, erdészeti szakmai továbbképzések,
szakmai és tájékoztató kiadványok támogatására kell fordítani.
77.	§
(1)	Szabad rendelkezésű erdő területének mezőgazdasági művelésbe vonását az
erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.
(2)	Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági
előhasználat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő,
valamint a természetes és természetszerű erdőre.
45
Erdő időleges igénybevétele
78.	§
(1)	Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb öt évi
időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú
engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az öt éves időtartam végéig
meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor
engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.
(2)	Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az
igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az
erdő és az erdő talajának helyreállításáról.
Az erdő engedély nélküli igénybevétele
79.	§
(1)	Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti
hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra.
(2)	A helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az erdészeti hatóság felmentést
adhat, és erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot
fennmaradását, amennyiben az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak.
Az erdő megosztása
80.	§
(1)	Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha
az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.
(2)	Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet, vagy alrészlet alakítható
ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe a 7. § (1) bekezdés
a)-b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében három hektárnál, a 7. § (1)
bekezdés c)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében másfél hektárnál
nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.
(3)	Amennyiben a megosztás erdőrészlet határát is érinti, az engedélyesnek az
ingatlanügyi hatóság bejegyző határozatának jogerőre emelkedése után 30 napon belül
kezdeményeznie kell az Adattár módosítását.
46
IX. Fejezet
AZ ERDŐ SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDŐ
LÁTOGATÁSA
Az erdészeti termékek szállítása
81. §
(1)	Erdészeti szállítási tevékenységnek minősül:
a)	az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet
szolgáló egyéb jármű erdőben való közlekedése;
b)	az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, rakodása valamint azok
járművel történő elszállítása.
(2)	Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében,
halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn
való nem közérdekű közlekedés korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén
megtiltásáról.
82. §
(1)	Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti
közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében
járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való
közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat
meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát - figyelmeztető tábla
elhelyezésével - az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
(3)	Az erdészeti hatóság jogosult ellenőrizni, hogy az erdőgazdálkodó intézkedése
megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak, indokolatlan korlátozás esetén pedig
elrendeli a korlátozás feloldását.
47
Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőben
83.	§
(1)	Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti haszonvételből származó termékek
elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem tudná elvégezni, a más használatában levő
erdőt szállítási tevékenységhez igénybe veheti. Az igénybevételre a Polgári
Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2)	Az erdőgazdálkodó kizárólag az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához a
más tulajdonában levő erdészeti magánutat is igénybe veheti.
(3)	Amennyiben az erdőt, valamint az erdészeti magánutat erdőgazdálkodási
tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő
erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és
költségének megtérítését.
(4)	Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a
hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.
A faanyag származásának igazolása
84.	§
(1)	Az erdőgazdálkodó vagy az erdőgazdálkodó megbízása alapján a jogosult
erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz
köteles igazolást (a továbbiakban: szállítójegyet) kiállítani, melynek alapja az
erdőgazdálkodási műveleti lap.
(2)	A fásításból, valamint a törvény hatálya alá tartozó erdőnek nem minősülő
területről származó faanyagról a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni
jogosult személy köteles az erdészeti hatósághoz megtett fakitermelési bejelentésében
szereplő adatok felhasználásával szállítójegyet kiállítani.
(3)	A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és
azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.
(4)	A szállítójegyen szereplő adatokat a faanyag kereskedelme során, az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály szerint kell nyilvántartani.
48
Az erdő látogatása
85.	§
(1)	Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás
céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó
tűrni köteles, kivéve, ha
a)	más jogszabály azt korlátozza, vagy
b)	az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján
elrendelte.
(2)	Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából
tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
(3)	Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért
díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének
megtérítésére.
(4)	Az erdő látogatója
a)	az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt
nem okozhat,
b)	az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási
tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
(5)	Üdülési, sportolási illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével -
gyalogosan sem vehető igénybe
a)	az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot
el nem éri;
b)	az erdőrezervátum magterülete.
86.	§
(1)	Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton
szabad.
(2)	Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó
javaslata alapján, vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó
egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
(3)	Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes
járműfajtákra korlátozhatja.
(4)	Az erdőben lovaglásra valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját
49
felelősségére veheti igénybe.
(5)	Amennyiben lovagló- és kerékpárút kijelölésére sor kerül, állami erdőben a
közérdek fokozott érvényesülése érdekében törekedni kell a regionálisan is összefüggő
erdei lovagló és kerékpáros útvonal hálózat kijelölésére.
87.	§
(1)	Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a)	huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni,
táborozni, továbbá sátrat felverni;
b)	turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c)	turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d)	ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e)	e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
(2)	Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó
hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(3)	Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során
megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt
haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra
alkalmassá tenni.
(4)	Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy
gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát
venni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az erdőgazdálkodó írásos
hozzájárulásával lehet.
(5)	Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e
tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.
88.	§
(1)	Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes
részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás
a)	életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
b)	az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
(2)	A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó
hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.
50
89.	§
(1)	Az erdőgazdálkodó a turista-, lovagló vagy a járműközlekedésre kijelölt utat
érintő korlátozást köteles minden alkalommal az erdészeti hatóságnak előzetesen
bejelenteni.
(2)	Az erdőgazdálkodó mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a
korlátozás azonnali elrendelésére az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető
állapot megszüntetésének érdekében kerül sor. Ha a korlátozás időtartama a 24 órát
meghaladja, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az erdő egyes részei látogatásának
korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti
hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.
(4)	A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló
erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez
kötésének módját és idejét.
(5)	A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.
(6)	A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül,
előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(7)	Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja,
és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az
általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.
90.	§
Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni,
valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő
tájékoztatásról.
51
X. Fejezet
AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE
Az erdészeti munkák szakmai irányítása
91.	§
Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása
érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az
erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.
Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai
92.	§
(1)	Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles
a)	az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi
károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot
haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon
közreműködni;
b)	az erdőben jogszerűen végzett munkák szakmai irányítását elvégezni.
(2)	Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben,
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti
magánúton jogosult:
a)	az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért
személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, ellene eljárást kezdeményezni;
b)	a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett
fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van - a tervezett intézkedése okának és
céljának közlése mellett - feltartóztatni, átvizsgálni;
c)	az a)-b) pont szerinti intézkedéssel érintett személyt személyazonosságának
igazolására felhívni, vagy személyazonosságának megállapítása érdekében - ha az érintett
személy magát önként és hitelt érdemlően nem igazolja - igazoltatásra jogosult hatósági
személyt felkérni;
d)	az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért
vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett faanyagot
és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez
(veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni.
52
(3)	A (2) bekezdés d) pontja alapján elvett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve
egyéb erdei terméket és az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt az erdészeti
szakszemélyzet köteles haladéktalanul átadni az erdészeti hatóságnak vagy a
rendőrségnek.
(4)	Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során köteles az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban előírt egyenruha és szolgálati jelvény viselésére.
(5)	Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során könnygázszóró palack,
és - a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint - gáz- és
riasztófegyver, valamint lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban
nyíltan viselhet.
93.	§
(1)	Az erdészeti szakszemélyzet az arányosság követelményének betartásával
a)	a jogszerű intézkedésével - a 92. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedést
kivéve - szembeni ellenállás megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró
palackot, szolgálati kutyát;
b)	az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot,
szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2)	Az erdészeti szakszemélyzet lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben
használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására,
vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és
riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé
teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(4)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és
riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi
sérülés okozását.
(5)	Az intézkedés során megsérült személy részére - amint lehetséges - az erdészeti
szakszemélyzet köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség esetén az
erdészeti szakszemélyzet köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során megsérült
személyt orvos elláthassa.
53
(6)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és
riasztófegyver, és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul -
amint az eset körülményei lehetővé teszik - jelenteni kell a rendőrségnek.
(7)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és
riasztófegyver, és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.
94.	§
(1)	Az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési
tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével
kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(2)	Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert
személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig
kezelheti.
Jogosult erdészeti szakszemélyzet
95.	§
(1)	A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a 92-94. §-ban megfogalmazott
kötelezettségeken és jogosultságokon túl
a)	köteles
aa)	az erdőgazdálkodó részére annak jogai gyakorlása és kötelezettségei
teljesítése érdekében szakmai tájékoztatást és tanácsot adni,
ab)	az erdőgazdálkodó szakmai képviseletéről gondoskodni a helyszíni
szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó
egyeztetéseken;
ac)	az erdészeti hatósággal való kapcsolattartása során tudomására jutott, az
erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul
tájékoztatni;
b)	jogosult
ba)	az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság felé teljesítendő bejelentései,
adatszolgáltatásai ellenjegyzésére;
bb)	műveleti lap kiállítására;
bc)	pályázatok szakmai tartalmának, teljesítésének ellenjegyzésére.
54
(2)	Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti
szakszemélyzet jogosult
a)	erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére;
b)	erdészeti magánút tervezésére;
c)	körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre;
d)	erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére.
96.	§
Jogosulatlanul végzett fakitermelés, vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése
esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója
haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.
XI.	Fejezet
AZ ERDÉSZETI IGAZGA TÁS
97.	§
(1)	Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az
igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.
(2)	Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult
a)	az erdőgazdálkodó és a tulajdonos engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül
valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot,
mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát
venni;
b)	az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen
tevékenység leállítását elrendelni;
c)	az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt
igazoltatni, a jogellenes cselekmény abbahagyására felszólítani;
d)	az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való
tartózkodást elrendelni.
(3)	Az állam az erdő védelme, károsításának megelőzése valamint az erdészeti
hatósági tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság
szervezetében - a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas -
erdővédelmi szolgálatot működtet.
(4)	Az erdővédelmi szolgálat tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén
jogosult és köteles
55
a)	az erdők védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;
b)	az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személyt
cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást
kezdeményezni;
c)	azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen
szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van - a tervezett intézkedése
okának és céljának közlése mellett - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a
járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;
d)	az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten
ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett
faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez
(veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni;
e)	a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő
személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani,
vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;
f)	jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére
kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet
kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek
átadni.
(5)	Az erdővédelmi szolgálat tagja könnygázszóró palack, és - a fegyvertartásra
vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint - gáz- és riasztófegyver, valamint
lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.
98.§.
(1)	Az erdővédelmi szolgálat tagja az arányosság követelményének betartásával
a)	a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi
kényszert, könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát;
b)	az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot,
szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2)	Az erdővédelmi szolgálat tagja lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben
használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására,
vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és
riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé
teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
56
(4)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és
riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi
sérülés okozását.
(5)	Az intézkedés során megsérült személy részére - amint lehetséges - az
erdővédelmi szolgálat tagja köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség
esetén az erdővédelmi szolgálat tagja köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során
megsérült személyt orvos elláthassa.
(6)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és
riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul - amint
az eset körülményei lehetővé teszik - jelenteni kell a rendőrségnek.
(7)	A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és
riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.
Eljárási szabályok
99.	§
(1)	Az erdészeti hatósági eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem
támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a
döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan
a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
(2)	A kérelemre indult erdészeti hatósági eljárásokban igazgatási-szolgáltatási díjat
kell fizetni.
XII.	Fejezet
AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI
BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐ VÉDELMI BÍRSÁG
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység
100.	§
(1)	Ha az erdőgazdálkodó illetőleg - erdőgazdálkodó hiányában - az erdő
tulajdonosa az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti
erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését
57
veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság az
erdőgazdálkodó, ennek hiányában vagy fizetésképtelensége esetén a tulajdonos költségére
elrendeli és elvégzi.
(2)	Az elrendelő határozatot a tulajdonosnak, állami tulajdonban levő erdő esetében
a tulajdonosi jogok gyakorlójának is kézbesíteni kell.
(3)	Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségét a költségvetési törvényben
e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.
(4)	Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával megbízott
vállalkozó felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.
(5)	Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során keletkezett bevételt az
elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. Amennyiben a
keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a
jogosultak részére meg kell téríteni.
Az erdőgazdálkodási bírság
101.	§
(1)	Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az
erdőgazdálkodó
a)	erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a
fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti
hatóságnak;
b)	a 36. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget - fahasználatot
nem érintő tevékenység esetében megsérti;
c)	a 14. § (9) bekezdésében foglaltakat megsérti;
d)	az 57. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
e)	a 67. § (1), (2) bekezdésében, valamint a 68. § (3) bekezdésében foglalt
előírásokat megsérti;
f)	a 67. (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
g)	a 89. § (1), (2), (3) és (6) bekezdésében, a 95. § (1) bekezdésében foglalt
bejelentési kötelezettséget elmulasztja;
h)	a 37. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének az erdészeti
hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget;
i)	megsérti a 84. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat;
j) az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló
módon hajtja végre az állomány nevelését, szálalást vagy a fenyőgyanta gyűjtését;
58
k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdőtervben előírt
célállománytípus kialakulását és fejlődését;
l) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az erdészeti hatóság határozatában
megállapított határidőt;
m) az erdő felújítását nem az engedélyezett módon hajtja végre;
n) tevékenysége vagy mulasztása miatt a befejezett erdősítés felülvizsgálatának
időpontjában az erdő fejlődése nem felel meg a termőhelyi adottságoknak vagy az erdő
fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő
rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott;
o)	az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy
korlátozó határozatában foglaltakat megsérti;
p) a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó
kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem tesz eleget, vagy a jogosult
erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8
napon belül nem jelenti be;
q) a külön jogszabály szerinti erdőtűzvédelmi terv vagy egyszerűsített
erdőtűzvédelmi terv készítési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére
sem tesz eleget;
r) a külön jogszabály szerinti erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az
erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget.
(2)	Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni az erdő tulajdonosa, az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog
jogosultja, ha a 15. § (8) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.
(3)	Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki
a)	a 16. § (3) és (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja és a
terület használatára jogosult;
b)	engedély nélkül hajtja végre az erdőtelepítést;
c)	engedélytől eltérően hajtja végre az erdőtelepítést;
d)	a 64. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
e)	a 84. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti.
(4)	Az erdőgazdálkodási bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése
esetén ismételten ki lehet szabni.
59
Az erdővédelmi bírság
102. §
(1)	Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki
a)	az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
b)	az 55. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
c)	az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
d)	az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa
kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti;
e)	az 55. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
f)	az 57 § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
g)	a 62. § b), d)-j) pontjaiban meghatározott erdei haszonvételeket
jogosulatlanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja;
h)	az 59. § (1), (2), (5) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében, a 61. § (1), (2),
(3)	bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
i)	a 85. § (1) bekezdés b) pontjában, a 85. § (4) bekezdés b) pontjában, a 85. §
(5)	bekezdésében valamint a 86. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
j) a 85. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
k) a 87. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;
l) a 87. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;
m) erdőt vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, erdőművelési ágban
nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe.
(2)	Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, az erdő tulajdonosa, ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog
jogosultja, ha erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a
fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti
hatóságnak.
(3)	Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az
erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult
erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha
a)	az erdősítés sikeresen felújult területén a vadászható vadfajok egyedei az előírt fő
és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;
b)	az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok
termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása
veszélybe került;
c)	a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés,
hántás következtében 0,1 ha-t meghaladó nagyságú területen a faegyedek 10%-át
meghaladó mértékben károsodtak.
60
(4)	Az erdővédelmi bírság folytatólagos károkozás esetén ismételten kiszabható.
103.	§
A 101. § (1) bekezdésének j) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti
hatóság akkor rendeli el, ha
a)	az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az
előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor,
és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy
b)	a fakitermeléssel érintett terület egészén, vagy annak jól elkülönülő, 0,5 ha-t
meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy
annál nagyobb hányada megsérül,
c)	az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a 70. §-ban előírt
feltételét.
104.	§
Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság a miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetének bevétele. A befolyt erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságot
fele részben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek finanszírozására, fele részben
nyilvános pályázat útján a biotikus és abiotikus erdőkárok megelőzésére, felszámolására,
erdészeti szakmai továbbképzések, szakmai és tájékoztató kiadványok támogatására kell
fordítani.
105.	§
A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék, az erdőgazdálkodási és
erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
XIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
106.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat;
b)	határozza meg az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékét és
kiszámításának módját.
61
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1.	az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói
nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;
2.	a szabad rendelkezésű erdő és fásítás telepítésére, a bennük tervezett
fakitermelés bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat;
3.	az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat;
4.	az Országos Erdészeti Tanács működésének részletes szabályait;
5.	az erdészeti tervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőterv készítésének
részletes szabályait;
6.	az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás
rendjének részletes szabályait;
7.	az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait;
8.	az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes
szabályait;
9.	az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének valamint az
erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait;
10.	az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait;
11.	az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait;
12.	az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének
részletes szabályait;
13.	az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait;
14.	az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait;
15.	az erdővédelmi szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat;
16.	az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes
szabályait;
17.	az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet
nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, tevékenységének,
továbbképzésének részletes szabályait;
18.	az erdészeti termőhely feltárás részletes szabályait;
19.	az átalakítási és szálalási terv készítésének részletes szabályait;
20.	az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat;
21.	az erdészeti szolgálati szabályzatot;
22.	az erdő művelési ág megállapításának és az erdő megosztásának részletes
szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - védett természeti területen lévő erdő
vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben
állapítsa meg:
1.	az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési
rendszerének részletes szabályait;
2.	a körzeti szintű erdőgazdálkodási és tervezési szabályokat;
3.	az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható,
illetve tiltott célállományokat.
62
(4)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:
1.	az erdőt és fásítást alkotó fafajok és cserjefajok, továbbá az őshonos,
idegenhonos és az intenzíven terjedő fafajok jegyzékét;
2.	az erdő igénybevételének részletes szabályait.
(5)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel
együttes rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét.
(6)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszterrel együttes rendeletben állapítsa meg a tűzgyújtási tilalom elrendelésének
részletes szabályait.
(7)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel
együttes rendeletben szabályozza a honvédelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó különös
szabályokat.
(8)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő
igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait, a díjfizetés alóli
mentesség eseteit.
(9)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg a faanyag származási igazolásának rendjét.
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
107.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási
eljárásokban kell alkalmazni.
(3)	E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2010. december 31-ig kell
elkészíteni.
(4)	Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti
erdőtervnek minősülnek.
63
(5)	Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervekben megállapított
elsődleges és további rendeltetések e törvény szerinti elsődleges és további rendeltetésnek
minősülnek azzal az eltéréssel, hogy az üzemtervben az erdőről és az erdő védelméről
szóló 1996. évi LIV. törvény 17. § (3) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti rendeltetések e
törvény 22. § (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetésnek minősülnek.
(6)	Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervvel nem érintett erdők
elsődleges és további rendeltetését az első erdőterv kiadásával egyidejűleg kell
megállapítani.
(7)	Az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő üzemmódját
az e törvény szerint először elkészített körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv kiadásával
egyidejűleg hivatalból indított eljárásban, vagy azt megelőzően az erdőgazdálkodó
kérelmére induló eljárásban az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdőgazdálkodónak
kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak
tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulását.
(8)	E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése
nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy
éven belül nem kerül sor, érvényét veszti.
(9)	E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül
kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes.
(10)	Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves
erdőgazdálkodási terv alapján az abban engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenység
bejelentés és műveleti lap kiállítása nélkül végezhető, de a fakitermelési munka
végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított
okiratot és az éves erdőgazdálkodási tervet vagy annak másolati példányát a munkavégzés
során magánál tartani.
(11)	Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves
erdőgazdálkodási terv alapján kitermelt faanyag származásának igazolásánál a 84. §
alkalmazásában a szállítójegy alapja a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv.
(12)	Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezési
eljárásban elkészült körzeti erdőterv megállapítására az erdőről és az erdő védelméről
szóló 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13)	Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az
erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit
az erdészeti hatóság erdőterv határozatban állapítja meg.
64
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések
108. §
(1)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 19. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:]
„g) az erdőterv betartásának lehetőségére;”
(2)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbt.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben
meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre.”
(3)	Az Fbt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott
őrzési feladatokat ellátó hivatásos vadászra és halászati őrre.”
(4)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Termőföld más célú hasznosításának minősül:]
„c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya
alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény
tartozékát képező fásítás igénybevétele.”
(5)	Hatályát veszti az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény.
(6)	Az (1)-(5) bekezdés e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E
bekezdés és a 108. §-hoz tartozó alcím a hatálybalépést követő második napon hatályát
veszti.
65
INDOKOLÁS
ÁL TALÁNOS INDOKOLÁS
Az erdő az emberi életre óriási hatást gyakorol, mivel javai és szolgáltatásai
megújítható jellegénél fogva azon kevés természeti erőforrás közé tartozik, amely
fenntartható módon képes alapvető szükségletek kielégítését biztosítani. Amennyiben e
javak és szolgáltatások a fenntartható erdőgazdálkodás szabályainak megfelelően
kerülnek igénybevételre, úgy természetbarát, előállítása során a legkisebb környezeti
terhelést okozó termék állítható elő, mely bármely más helyettesítő termékhez képest
jobban szolgálja a környezet védelmét, sőt egyes esetekben más káros folyamatok
hatásainak részleges semlegesítésére is alkalmas.
E felismeréstől vezérelve az Európai Unió Erdészeti Stratégiája és Erdészeti
Cselekvési Terve, az Európai Erdők Védelmének Miniszteri Konferenciája határozatai,
valamint a FAO és az ENSZ miniszteri konferenciái, az 1992-es és 2002-es ENSZ
csúcskonferenciák és az ENSZ Közgyűlés 1997-es ülésszaka is közös célul tűzte ki a
fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítását, amely olyan kiemelkedően fontos
közérdekű célok megvalósítását szolgálja, mint a:
-	a klímaváltozás hatásainak mérséklése,
-	a biológiai sokféleség védelme,
-	a fa, mint megújuló nyersanyag, és energiaforrás biztosítása,
-	a vidéki lakosság munka- és megélhetési lehetőségeinek javítása,
-	a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelme,
-	az ivóvízbázisok védelme,
-	az ország lakossága testi-lelki felüdülésének biztosítása,
azaz az élet minőségének javítása.
A fenti feladatok azért valósíthatók meg az erdőgazdálkodás keretében, mert
valamennyi erdő három, egymástól elválaszthatatlan alapfunkcióval rendelkezik,
egyszerre tölt be környezeti, gazdasági és társadalmi szerepet. Ez az alaptézis magyar
javaslat alapján került elfogadásra az 1972-es Buenos Aires-i Világkongresszuson és
azóta a nemzetközi erdészeti politika egyik alapkövét képezi. A három funkció
egymáshoz viszonyított relatív fontossága természetesen területenként változik, amelyek
kiegyensúlyozott érvényesülését a fenntartható erdőgazdálkodás során kell biztosítani.
66
A fenntarthatóság követelményét szem előtt tartva az erdővel kapcsolatos
szakmapolitikai elvárások Magyarországon jelenleg az Európai Unió Erdészeti Cselekvési
Tervével és az Európai Erdők Védelmének Miniszteri 2003-as Bécsi Konferenciája 1-es
határozatával összhangban kidolgozott, az 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozattal
elfogadott Nemzeti Erdőprogramban nyertek megfogalmazást.
Az egész világon, de talán leginkább az északi félteke mérsékelt övi részén az elmúlt
évtizedekben az erdők társadalmi jelentősége nagymértékben megnőtt. Az erdők
környezetvédelmi szerepe, anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásai iránti igény miatt
az erdőgazdálkodás megítélése egyre kritikusabbá vált annak ellenére, hogy a fejlett
erdőgazdálkodással rendelkező országok - köztük Magyarország - szakemberei már a
múlt század vége óta tudatosan a fenti társadalmi igények kielégítésére törekedtek. Erről
tanúskodnak az 1879-ben, 1935-ben, 1961-ben és 1996-ban megalkotott erdőtörvényeink
is.
Valamennyi mértékadó, nagy nemzetközi szervezet (az ENSZ, az OECD, az EBESZ
és az Európai Unió) is mélyrehatóan foglalkozott az erdők, az erdészet ügyével,
gondjaival és ebben az átfogó nemzetközi folyamatban - amelyben Magyarország is
tevékeny részt vállalt - alakultak ki azok az önkéntes kötelezettség-vállalások és
követelmény-rendszerek, amelyekkel a törvény összhangban van.
A változó társadalmi igényeknek megfelelően, a természeti környezet nagymértékű
veszélyeztetettsége és a biológiai erőforrások jelentőségének növekedése miatt a fejlett
európai országok is átfogalmazták erdészeti politikájukat. A megfelelő gazdasági háttér
ezen országokban lehetővé tette az erdők funkcióinak értéksorrendjében a védelmi és
szociális szolgáltatások felértékelődését, s a színvonalas és jövedelmező
faanyagtermesztést - továbbra is hangsúlyozva az erdők gazdasági életképessége
fenntartásának fontosságát - ezen követelmények figyelembevételével szabályozzák.
A hazai erdők nagyobb hányada nem tekinthető önfenntartó környezeti rendszernek,
mivel jelenlegi formájuk több évszázados gazdálkodás során alakult ki, fenntartásuk csak
szakszerű erdőgazdálkodás keretében lehetséges. Mindamellett a korszerű
erdőgazdálkodás fontos feladata azon erdőállományok területének növelése, melyekben a
természetes folyamatok meghatározó szerepet játszanak.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény felvállalja és
tartalmazza mindazt a környezet- és természetvédelmi elvárást, amit a fenntartható
(hosszú távú, tartamos) fejlődés elve megkövetel. Többek között ezek a körülmények
indokolják a tulajdonosi jogok gyakorlásába történő arányos és szükséges mértékű,
törvényi szintű beavatkozásokat is.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk, a nagyságrenddel megnövekedett
erdőgazdálkodói létszám és a hazai közigazgatási reform együttesen megkövetelik az
67
erdészeti igazgatás korszerűsítését, amely során szükséges a szolgáltató típusú,
ügyfélbarát közigazgatási gyakorlat továbbfejlesztése. Ezt elsősorban az ország erdészeti
politikáján alapuló, azt tükröző ágazati jogi szabályozáson keresztül lehet megvalósítani.
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában foglaltak végrehajtása és az erdészeti
támogatások igénybevételének - a szabályozási környezet egyszerűsítésével történő -
elősegítése a természetszerű erdőgazdálkodás előtérbe kerülését és az erdők állapotának
javulását eredményező fontos eszköz.
Az erdők esetében az erdészeti igazgatásnak és a kialakított tervezési-engedélyezési
eljárásrendnek, a közérdek fokozott védelmével egyidejűleg elő kell segítenie a hazai
erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók esélyegyenlőségének megteremtését és a magán-
erdőgazdálkodás működőképességének javítását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja és alapelvei
Az 1. §-hoz
A törvény a preambulumában foglalt erkölcsi indítékok és megfontolások alapján
meghatározza azokat az erdő hármas társadalmi-, környezeti- és gazdasági funkcióján
alapuló célokat és kedvező hatásokat, amelyek a törvény megalkotását szükségessé teszik.
A törvényjavaslat az egyes célok között nem állít fontossági sorrendet, az erdő mindegyik
cél megvalósulását komplex módon szolgálja.
A 2-3. §-hoz
A törvényi célok megvalósítása csak tartamos, fenntartható erdőgazdálkodás
segítségével lehetséges, melynek során a társadalmi, természeti és gazdasági
követelmények optimalizálása és összehangolása megvalósulhat.
Az erdő fenntartásához és bővítéséhez fűződő közérdek érvényesítésére az állam
erdészeti hatósági intézményrendszert működtet, melyen keresztül biztosítja az erdők
felújítását és fenntartását, támogatást nyújt új erdők telepítésére, kedvezőbb
állományszerkezet kialakítására és a fenntartható erdőgazdálkodás működési feltételeinek
javítására.
68
A nemzetközi elvárásoknak és gyakorlatnak megfelelően erdőkkel kapcsolatos
állami és társadalmi célok, feladatok és eszközök a Nemzeti Erdőprogram megalkotásán
keresztül harmonizáltan valósulhatnak meg. Az EU Erdészeti Stratégiájában foglaltak az
uniós elvárásoknak megfelelően a nemzeti erdőprogramokon keresztül valósulnak meg,
ezért indokolt, hogy a Nemzeti Erdőprogram készítésére és az abban foglaltak
végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket törvényi szintű szabályozás rögzítse.
A 4. §-hoz
Az erdő fogalmába beletartozik az erdei termőföld és a rajta kialakult életközösség
valamennyi eleme, ezért a törvényjavaslat hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és
élettelen alkotóelemeivel együtt. A törvény hatálya kiterjed a külterületi fásításokra és az
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló létesítményekre és földterületekre.
Ezek a területek és létesítmények közvetve és közvetlenül hozzájárulnak az erdők
kedvező hatásaihoz, mindamellett számos szempontból hatással vannak az erdőkre, ezért
együttes - de az eltéréseket is figyelembevevő - szabályozásuk indokolt.
A törvényjavaslat hatálya nem terjed ki az olyan erdő vagy fásítás jellegű, a
törvényben meghatározott területi kiterjedést el nem érő életközösségekre, melyeket
speciális gazdasági cél érdekében hoztak létre vagy tartanak fenn.
Az 5. §-hoz
Ez a rendelkezés legális definíciót ad egyes, a törvényben meghatározó jelentőségű
fogalmakra, ez a törvény egységes értelmezésének megkönnyítése, az egyértelműség
miatt szükséges. Egyes kiemelten fontos és terjedelmes részletszabályozást igénylő
fogalmak (erdő, fásítás, erdőgazdálkodó), követve a korábbi erdőtörvények szerkezetét, a
törvényben kerültek elhelyezésre, melynek elsődleges oka a nagy terjedelmű nem
tematizálható fogalom-meghatározás elkerülése.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat újszerű, de számos más európai erdőtörvényben is alkalmazott
definíciót fogalmaz meg az erdőre. Az erdő elsődlegesen az a terület, melyet az erdészeti
hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól,
hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen
alkotóelem átmenetileg hiányzik. Az adattárban szereplő területeken kívül erdőnek
minősül minden olyan terület is, amely nem szerepel az Adattárban, de megfelel a
javaslatban megfogalmazott területi és állományszerkezeti követelményeknek. A
törvényjavaslatban meghatározott állományszerkezeti paraméterek segítségével
meghatározható, hogy adott szukcessziós stádiumban lévő életközösség a törvény hatálya
alá tartozik-e.
69
A szabályozás segítségével minden területről egyértelműen eldönthető, hogy egy
adott időpontban erdőnek minősül-e, így kiterjednek-e rá e törvényjavaslat előírásai.
A 7. §-hoz
A természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bevezetéséhez, az erdők állapotát is
figyelembe vevő speciális szabályozás kialakításához be kell vezetni a természetességi
kategóriákat, melyhez jól köthetők a későbbiekben erdőfelújítási, erdőtelepítési,
fahasználati és erdővédelmi előírások.
A 8. §-hoz
Az állami tulajdonban álló erdők esetén a közérdek fokozottabb érvényesítése
indokolt. Minden szempontból törekedni kell az állami erdővagyon megőrzésére és
bővítésére.
A 9. §-hoz
Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a termőföld tulajdonosok kizárólag önerőből
-	az erdészeti hatóságnak történő bejelentés mellett - erdei fafajokból álló, de más
erdőkhöz képest a tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlása szempontjából nagyfokú
önállóságot biztosító ún. szabad rendelkezésű erdőt telepítsenek.
Az önerdősülés következtében beerdősült terület akkor minősülhet szabad
rendelkezésű erdőnek, ha az önerdősülés tényét a tulajdonos az erdészeti hatóságnál
bejelenti. Az erdészeti hatóság által, a körzeti erdőtervezés során felvett önerdősülés nem
minősül szabad rendelkezésű erdőnek. Szabad rendelkezésű erdő csak az erdészeti
hatóság engedélyével létesíthető. Szabad rendelkezésű erdő a bányatelken lévő, nem erdő
művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés,
melynél a bányavállalkozó a bányászati tevékenység megkezdéséig nem akadályozza a
szukcessziót.
Ezekben a magántulajdonú erdőkben az erdőgazdálkodóval szemben támasztott
közérdekű elvárások kevésbé szigorúak, elsősorban az erdővédelmi szempontok érvényre
jutatására és a kitermelendő faanyag eredetigazolására vonatkoznak. A javasolt
szabályozások fontos szerepet játszanak a tulajdonosi öntudaton alapuló felelős
gazdálkodási gyakorlat kialakulásában.
A 10. §-hoz
Az erdő kritériumrendszerének nem megfelelő fával borított területek valamennyi
típusára egységes szabályozás kialakítása indokolt. A szabályozás elsősorban az
70
erdővédelmi szempontok érvényre juttatására és a kitermelendő faanyag eredetigazolására
vonatkozik.
A 11-12. §-hoz
Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek gazdálkodási
és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak. Számos
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület erdőművelési ágban van,
korábbi erdő helyén került kialakításra, ezért az erdészeti hatóság hatásköre
mindenképpen ki kell, hogy terjedjen e területekre. Erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületek az Adattárban szereplő földterületek, valamint azon
területek, melyek természeti paramétereik alapján vagy az erdőgazdálkodó kérelmére az
Adattárba felvételre kerülnek.
A 13. §-hoz
Az erdészeti létesítmények nemcsak az erdőgazdálkodást, hanem az erdő más
funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják. Az erdőben műszaki létesítmény
engedélyezése minden esetben csak az erdészeti hatóság engedélye vagy szakmai
egyetértése esetén történhet. Kiemelten fontos, hogy lehetőséget kell biztosítani a
használaton kívüli, funkcióval nem rendelkező erdészeti létesítmények megszüntetésének
elrendelésére.
A 14. §-hoz
Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása, az erdő térbeli rendjének
meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele. A
felsőszintű erdészeti igazgatási egységek hagyományosan nem adminisztrációs határokat,
hanem termőhelyi viszonyokat, állományviszonyokat követnek. A nagyobb egységekre
készült körzeti erdőtervek a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás megvalósításának
elsődleges eszközei, mellyel az állam már a tervezés szintjén garantálhatja az erdővel
kapcsolatos közérdek megvalósulását.
A 15-16. §-hoz
Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás
megvalósításának előfeltétele. Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető
nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult. Az
erdőgazdálkodói nyilvántartás konstitutív hatályú nyilvántartás, az erdőgazdálkodói jogok
csak a nyilvántartásba történő bejegyzést követően gyakorolhatók és a nyilvántartásból
történő törléssel szűnnek meg, függetlenül a használati jogosultság fennállásától. A
konstitutív hatály biztosítja, hogy minden időpontban megállapítható, kit terhelnek az
erdőgazdálkodói-tulajdonosi kötelezettségek és kit illetnek a jogosultságok. Az
71
erdőgazdálkodói nyilvántartás erdőművelési ágú ingatlanonként közhiteles földhasználati
nyilvántartásként működik, erdő mellett az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületeket is tartalmazza.
Erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonosok és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
haszonélvezők felelnek az erdő felújításáért, fenntartásáért, az erdővédelemért és az erdő
őrzéséért.
Meghatározott esetekben (közös tulajdon esetén, vagy ha az erdőrészlet és a
földrészletek határai nem esnek egybe) az erdőgazdálkodók társult erdőgazdálkodás
folytatására kötelesek.
A 17. §-hoz
Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára
számos jogcímen köthető megállapodás, de szükséges egyes kógens tartalmi elemeket
meghatározni. Kiemelten fontos, hogy erdőgazdálkodásban a rendes gazdálkodás a
körzeti erdőterv szerinti gazdálkodással valósul meg, így indokolt, hogy a körzeti
erdőtervtől történő eltérést az erdő használatára jogosult (erdőgazdálkodó) csak minősített
2/3-os tulajdonosi akarat mellett kezdeményezhesse. Ez meghaladja az egyszerű
többséget, de nem követeli meg a teljes tulajdonosi akarategyezőséget, ezzel nem
akadályozza az erdőgazdálkodás folyamatát.
A 18. §-hoz
Az erdőgazdálkodói haszonbérleti szerződés, mint atipikus szerződési forma
definiálását az erdő más termőföldtől és haszonbérbe vehető jószágtól eltérő jellege és
kezelési módja indokolja. A törvény csak kiegészítő szabályokat fogalmaz meg az
erdőgazdálkodói haszonbérletre, mögöttes szabályként a földtörvény és a Ptk.
haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az erdő fennmaradása és az
erdővédelem biztosítása érdekében az erdő harmadik személynek történő haszonbérbe
adásához tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többség szükséges. Az egyszerű
többség lehetősége lehetővé teszi az erdőgazdálkodás megindítását nagyszámú tulajdonos
esetén is. Az erdőben szakaszosan jelentkező hozamokra való tekintettel lehetőség van a
haszonbérleti díj fahasználatokhoz igazított megfizetésére is.
A 19. §-hoz
Az Országos Erdő Tanács, mint véleményező, javaslattevő, tanácsadó testület
kiemelten fontos szerepet játszik az erdészetpolitikai célok megfogalmazásában, az
erdőgazdálkodás, erdészeti igazgatás, erdészeti kutatás szakmai és érdekképviseleti
szervezetek erdészeti ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában.
72
II.	Fejezet
Az erdő rendeltetése és az üzemmód
A 20-24. §-hoz
A rendeltetésére vonatkozó szabályok biztosítják az adott erdőterület elsődleges
funkciójának prioritását, meghatározzák a hosszútávú erdőgazdálkodási célt. Az erdő
elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések is meghatározhatók, ezek
figyelembevételére az elsődleges rendeltetés mellett, azzal összhangban kerülhet sor.
Az erdő sajátosságából következik, hogy bioszféra megőrző, természet- és
környezetvédelmi, szociális-üdülési és gazdasági funkciója egymástól elválaszthatatlan.
Az erdő elemi egységei viszont eltérő módon képesek ezeket a funkciókat teljesíteni. A
funkciók és az erdőfenntartás összhangja érdekében, a gyakorlati megvalósítás során meg
kell határozni az erdők rendeltetését. Az erdőfenntartás, vagy gazdálkodás fő feladatait az
egyes erdőterületek rendeltetésének megfelelően kell teljesíteni. Emellett törekedni kell
valamennyi lehetséges funkció minél teljesebb kibontakoztatására. A törvény szerint az
erdők elsődleges rendeltetésében védelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai
és oktatás-kutatási célokat szolgáló erdőrészleteket kell megkülönböztetni és az
erdőtervben rögzíteni.
A 25-26. §-hoz
Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. A
rendeltetés megváltoztatását közérdekből több miniszter is kezdeményezheti az egyes
rendeltetéseknek megfelelően, de a kezdeményezőnek biztosítania kell az erdőgazdálkodó
rendeltetésváltásból eredő többletköltségeinek és esetleges kárának megtérítését. A
rendeltetés megváltoztatását az erdőgazdálkodó is kezdeményezheti.
A 27. §-hoz
A természetközeli erdőgazdálkodási módszerek előtérbe-kerülésével a vágásos
erdőgazdálkodás mellett más gazdálkodási formák is egyre nagyobb szerepet kapnak. Az
erdők szálaló üzemmódba történő átvezetése speciális gazdálkodást, ún. átalakító
üzemmódot igényel. A faanyagtermelést nem szolgáló területeken erdővédelmi
beavatkozások kivételével gyakorlatilag nem folyik erdőgazdálkodás, a területen
kizárólag a természetes folyamatok zajlanak.
Az erdőrészletek üzemmódjának erdőrészletenkénti megadása feltétlenül szükséges,
hiszen az eltérő üzemmódok eltérő tervezési, ellenőrzési módszereket, ezért különböző
szabályozást igényelnek.
73
Az üzemmód kérelemre történő megváltoztatásához a tulajdonosok 2/3-ának akarata
szükséges, de amennyiben az állomány szakmai szempontból nem alkalmas a kérelmezett
üzemmódra, az erdészeti hatóság az üzemmód módosítását elutasíthatja.
III.	Fejezet
Az erdőgazdálkodás tervszerűsége és engedélyezési rendszere
A 28. §-hoz
A körzeti erdőgazdálkodási és tervezési irányelvek, a teljes körű körzeti
erdőtervezési rendszer, az Adattár és az általa megfogalmazott előírások betartását
biztosító hatósági intézményrendszer, továbbá az erdőgazdálkodói nyilvántartás rendszere
együttesen szolgálják a fenntartható (hosszú távú, tartamos) erdőgazdálkodás céljait.
Az erdők állapotának megőrzése, javítása nemcsak a tulajdonos, hanem
társadalmunk, sőt az egész emberiség érdeke is. A modern államokban kiépítették,
illetőleg új alapokra helyezve napjainkban alakítják ki a természeti erőforrásokat, köztük
az erdő állapotát jellemző adattárat. Ezek az információk képezik az alapját a komplex
erdőgazdálkodást szolgáló és a tulajdonos érdekét is érvényesítő állami, szakhatósági
intézkedéseknek.
Az erdőgazdálkodás hagyományosan klasszikus elve a tartamosság, mely modern
értelmezésben az erdei életközösség örökös fenntartását, védelmét és szociális, valamint
nyersanyagtermelő funkciójának a hosszú távú megőrzését tartalmazza.
A 29. §-hoz
Az erdőterv-rendelet elsődleges szerepe az egyes erdőgazdálkodási tájakban a
klimatikus, termőhelyi és állományszerkezeti viszonyoknak megfelelő, erdőtervezési
körzet szintű szabályozás megteremtése.
A 30-31. §-hoz
A hosszú távú erdészeti tervezés megvalósítása a körzeti erdőterv készítéséhez
kötődik. Az erdőtervek kötelező készítése feltétlenül indokolt, hiszen csupán speciális
szakismeretek alapján lehet az erdők állapotát a tulajdonos és a társadalom rövid- és
hosszú távú érdekeivel összhangban alakítani. Az erdőtervek tartalmazzák az ökológiai
alapú erdőgazdálkodás követelményeit is, amelyek piaci folyamatokkal nem vezérelhetők.
Ezek az információk így a tulajdonos és a társadalom közötti információcserében, a
támogatások odaítélésében fontos szerepet játszanak. Az erdőtervezés folyamata ezért az
állampolgárok részvételének, a tulajdonosi és a közérdekek ütköztetésének megfelelő
74
háttere. Az erdők nyilvántartása, az adattár működtetése és a körzeti erdőtervek készítése
állami feladat, így költségeit is az állam viseli.
Kiemelt fontosságú az erdészeti és a természetvédelmi kezelési tervek összhangját
megteremteni, mellyel elkerülhető a kettős, párhuzamos tervezés, terepi felvételezés,
nyilvántartás, mindamellett az erdőgazdálkodók számára is egyszerűbb hatósági
eljárásrend alakítható ki. Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók egy hatósági
adatbázisból megismerhetik az erdőre fennálló valamennyi előírást, lehetőséget és
kötelezettséget.
A 32-33. §-hoz
Az Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) az ország erdeinek
nyilvántartása, az ágazati tervezés, erdőgazdálkodás és a hatósági ellenőrzések alapja.
A körzeti erdőterveket az erdészeti hatóság készíti el, de a körzeti erdőtervek
jóváhagyása nem a miniszter által történik, hanem közigazgatási eljárás keretében,
erdőterv határozatban kerülnek jóváhagyásra az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok.
A módosítás jelentősen növeli a jogbiztonságot, önálló fellebbezési lehetőséget biztosít az
erdőgazdálkodónak az előírásokkal, korlátozásokkal szemben.
Az Adattár közhitelesen tartalmazza az adott erdőben fennálló kötelezettségeket,
jogosultságokat és korlátozásokat.
A törvény szabályozza az Országos Erdőállomány Adattárból történő
adatszolgáltatás rendjét. Az erdőgazdálkodó minden nyilvántartott adatról kérhet ún.
teljes adattári másolatot, de az adatvédelmi szabályok betartása mellett lehetőség nyílik
nem erdőgazdálkodóknak is egyes adattári adatok (adott erdőállomány növedéke, fennálló
korlátozások, előírások) térítés ellenében történő lekérdezésére, mellyel az erdőkkel
kapcsolatos polgári jogi jogügyleteket kívánjuk elősegíteni, a forgalom biztonságának
növelése mellett.
A 34-37. §-hoz
Az erdőgazdálkodás az erdőterv határozatban foglaltak betartásával az Országos
Erdőállomány Adattárban nyilvántartottak szerint folytatható. Az adattárban biztosított
fahasználati lehetőségek igénybevételét be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak és az
erdőrészletek számától vagy a terület nagyságától függően a bejelentést követő 31. vagy
46. naptól kezdve végre lehet hajtani. Az erdészeti hatóságnak ebben az esetben 30 vagy
45 napja van arra, hogy amennyiben az adattári előírások végrehajtása valamilyen
jogszabályi akadályba ütközik, erről értesítse az erdőgazdálkodót, illetve a jogosult
erdészeti szakszemélyzetet.
75
Az erdőben végzett más erdőgazdálkodási tevékenységeket (első kivitel, egyes talaj -
előkészítések, növényvédelem) erdő-, talaj- és természetvédelmi okokból szintén köteles
bejelenteni az erdőgazdálkodó, ezeket a műveleteket a fahasználatokhoz hasonlóan a
bejelentést követő 31. vagy 46. naptól kezdve végre lehet hajtani.
Az új rendszer működésének fontos eleme a jogosult erdészeti szakirányítók
(erdőgazdálkodó szakmai tervezési, irányítási feladatokat végző erdészeti szakember)
szerepének és felelősségének növelése, tevékenységük integrálása az erdészeti hatósági
eljárásokhoz. Az adattári lehetőségek alapján végzendő fakitermelések bejelentése csak az
erdőgazdálkodó és a szakirányító együttes jogi aktusa lehet, melyben az erdőgazdálkodó a
tulajdonosi akaratot, míg a szakirányító a szakmai indokoltságot képviseli.
A fahasználatokat és egyes erdőgazdálkodási műveletek befejezését köteles az
erdőgazdálkodó bejelenteni, melynek célja az előírás vagy lehetőség teljesülésének
adattárban történő átvezetése.
IV.	Fejezet
Az erdő és fásítás telepítése
A 38-41. §-hoz
Az erdőtelepítésről és a fásításról alkotott törvényi szabályozás az ország környezeti
állapotának javítását, a természeti értékek és a táj, a termőföld, a vizek és az egyes emberi
létesítmények védelmét, az erdei természeti erőforrások bővítését, valamint az
erdőtelepítő gazdasági érdekeit szolgálja. A racionális földhasználat szempontjából is
nagy jelentőségű az új erdők telepítésének jogi szabályozása. Az egyik alapvető feltétel a
megfelelő szaporítóanyag felhasználás és termőhely-feltárás követelményeinek rögzítése.
Új erdő telepítésekor, ültetvényszerű gazdálkodás esetében a mezőgazdaságilag nem
hasznosítható területeken a nem őshonos fafajok alkalmazását is lehetővé kell tenni. Ezek
az erdők a racionális földhasználat keretében elsősorban a faanyag termesztését és
jövedelem megszerzését is szolgálják, egyúttal zöldfelületükkel kedvező hatást
gyakorolnak az ország környezeti állapotára is.
A fásítások és szabad rendelkezésű erdők telepítésénél egyszerűsített
tervdokumentáció szükséges, amely alapján az erdészeti hatóságnak elsősorban azt kell
vizsgálni, hogy a tervezett faállomány megfelel-e az erdő- és talajvédelmi
szempontoknak. Természetszerű erdők állományszerkezetének megóvása érdekében, ezen
állományok közelében szükséges az idegenhonos fafajokkal történő erdőtelepítések
korlátozása.
76
Szabad rendelkezésű erdő telepítését is be kell jelenteni, az engedély nélkül telepített
erdő nem kerülhet a szabad rendelkezésű erdő kategóriába, abban az esetben sem, ha
telepítéséhez nem vettek igénybe támogatást. Szintén nem minősül szabad rendelkezésű
erdőnek a szukcesszió következtében beerdősült erdőterület, a szabad rendelkezésű erdő
létrehozása - bányatelken lévő, nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre
engedélyezett területen létrejött önerdősülés kivételével - mindig csak a tulajdonos
tudatos cselekvésének következménye lehet.
A 42-44. §-hoz
Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállományt akkor indokolt
felszámolni, ha erdővédelmi vagy talajvédelmi kockázatot jelent vagy veszélyezteti a
környező erdők állományszerkezetét.
Az erdőtelepítés akkor fejezhető be, ha a létrehozott faállomány fennmaradása
állományszerkezet alapján hosszú távon biztosított.
V.	Fejezet
Az erdőfelújítás, az erdőnevelés, valamint az erdőszerkezet átalakítása
A 45-46. §-hoz
Az erdőfelújításról, az erdőnevelésről, valamint az erdőszerkezet átalakításáról
alkotott törvényi szabályozás az ország környezeti állapotának javítását, a természeti
értékek és a táj, az erdő talajának megóvását, a vizek védelmét, az erdei természeti
erőforrások fenntartását és bővítését, az erdők biológiai sokszínűségének fenntartását és
bővítését szolgálja.
Az európai államok erdőtörvényeiben (így hazánkban is) hagyományos és igen
szigorú alapelv a kitermelt erdő felújítási kötelezettsége. A törvényjavaslat ennek
rögzítése mellett tartalmazza az erdők biológiai stabilitását szolgáló intézkedéseket is. A
mesterséges erdőfelújításnak is alapvető feltétele a megfelelő szaporítóanyag
követelményeinek rögzítése.
A kitermelést követő erdőfelújítás szabályozásának egyik alapelve, hogy az ország
természetszerű erdeinek területe ne csökkenjen, az erdők stabilitása növekedjen. Ebből
következik, hogy a meglévő erdőterületeken előnyben kell részesíteni a termőhelynek
megfelelő ökoszisztémát alkotó fafajokat és a természetes felújítási módokat.
A 47-49. §-hoz
77
Az erdőnevelési tevékenység biztosítja, hogy a faállomány minősége és fejlődési
lehetősége javuljon, továbbá, hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt
ne szenvedjen.
Az erdőgazdálkodás az esetek többségében több évtizedes folyamatot jelent. Az
erdőállományok egy része ökológiai és gazdasági szempontból az optimálisnál
kedvezőtlenebb erdőszerkezettel rendelkezik.
A társadalom egyik - teherbírásától is természetesen függő - fontos feladata
ökológiailag stabilabb és jövedelmezőbb erdőszerkezet kialakítása.
VI.	Fejezet
Az erdőt károsító hatások elleni védekezés
Az 50. §-hoz
Az erdőt károsító hatások elleni védekezés szabályai biztosítják a teljes erdei
életközösség (ökoszisztéma) - az erdő talajával és vizeivel együtt - épségének,
egészségének és vitalitásának fenntartását.
Az erdők egészségi állapotának általános romlása, az	ember okozta
környezetszennyezés és klímaváltozás komplex hatásai miatt a	környezetkímélő
gazdálkodás követelményeinek és a proaktív erdővédelemnek kell	érvényesülnie a
korszerű szabályozásban.
A nemzetközi megállapodásoknak és gyakorlatnak megfelelően a törvény intézkedik
az erdők egészségi állapotát, az erdőt károsító hatásokat figyelemmel kísérő mérő-
megfigyelő rendszer kialakításáról és működtetéséről, ami állami feladat.
Az 51. §-hoz
Az erdőgazdálkodó köteles az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni és az
észlelt károsító hatásokat az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, mivel adott
esetben kizárólag így szervezhető meg vagy rendelhető el egy több erdőgazdálkodót is
érintő védekezési tevékenység.
Az 52-53. §-hoz
A károsítók elszaporodásának megelőzése, megakadályozása és a karantén károsítók
elleni hatékony védekezés elsődlegesen az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában a
tulajdonos feladata, amennyiben e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az államnak az
78
erdők fenntartásához fűződő kiemelt közérdek érvényesítése és az erdővagyon megóvása
érdekében el kell végeznie.
A károsítók károkozása elleni védelem területén a szabályozás összhangban van a
növényvédelemről szóló jogszabályokkal.
Az 54. §-hoz
A törvény kiemelten foglalkozik az erdőterületen élő vadállomány károsítása elleni
védelem szabályozásával, együttműködést előírva a vadászati hatósággal. Az erdei
életközösségnek a vadállomány elengedhetetlen része, de a vadállomány nem
veszélyeztetheti az adott életközösség fennmaradását és egyensúlyát, ezért túl magas
vadlétszám esetén indokolt az illetékes vadászati hatóságnál a vadállomány apasztásának
kezdeményezése.
Vadaskertben vagy vadasparkban tartott vadállomány sem veszélyeztetheti az erdő
fennmaradását, közvetve sem okozhatja a termőhely degradációját.
Az 55. §-hoz
A törvény kitér a káros emberi és természeti hatások elleni védelemre. Szigorú
tiltásokat tartalmaz a káros tevékenységek ellenében.
Az 56-57. §-hoz
Az erdő talajának védelmével annak kiemelkedő szerepe miatt a törvény részletesen
foglalkozik. Az erdőben a védelemért az erdőgazdálkodó felelős, az erdővel szomszédos
területekről származó károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek
felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.
A törvényben a talaj védelme érdekében speciális szabályozás is előtérbe kerül pl.: a
talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. Tekintettel arra, hogy az
erdei életközösségnek elválaszthatatlan része a termőtalaj, erdőben és szabad
rendelkezésű erdőben a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja.
Az 58-61. §-hoz
Az erdőtüzek megelőzése az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában a
tulajdonos kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a magyarországi erdőtüzeket magas
arányban emberi tevékenység okozza, a miniszter az ország területére tűzgyújtási tilalmat
rendelhet el. Tekintettel a tűzkockázat időbeli és térbeli változására, tűzgyújtási tilalmat
kisebb közigazgatási egységre az erdészeti hatóság is elrendelhet. Szükség esetén
79
tűzgyújtási tilalom alatt az erdészeti hatóság korlátozhatja az erdőbe történő belépést.
Erdőben és erdő közelében tűz csak megfelelő feltételek megléte esetén gyújtható.
VII.	Fejezet
Erdei haszonvételek
A 62-65. §-hoz
Az erdők javainak és szolgáltatásainak többcélú hasznosítása iránti növekvő
társadalmi igényeket a törvényben megjelenő jogi szabályozás szerint, annak szem előtt
tartásával lehetséges és szükséges kielégíteni.
A törvény által felsorolt különböző haszonvételek esetében érvényesíteni kell azt az
alapelvet, hogy az erdő és a természeti környezet megőrzésének normáit be kell tartani.
Valamennyi erdőben folytatott, és erdőn kívüli egyéb olyan tevékenység, amelynek
hatásterületén erdő található, csak olymértékben megengedett, hogy az erdei
ökoszisztéma fennmaradása biztosított legyen.
Erdőben fakitermelést csak az adattári előírásokkal összhangban, bejelentést
követően lehet végezni. Az adattári lehetőségeknek megfelelő, bejelentett fakitermelési
lehetőséget és a szakmai szabályok erdőgazdálkodóval történő ismertetését a jogosult
erdészeti szakszemélyzet erdőgazdálkodási műveleti lappal igazolja.
A fakitermelési módok között az új, természetközeli erdőgazdálkodáshoz
kapcsolódó fakitermelési módok is ismertetésre kerültek.
A 66. §-hoz
Amennyiben a tulajdonosok meghatározott tulajdoni hányada kérelmezi, az
erdőgazdálkodó csak erdőfelújítási biztosíték nyújtása mellett végezhet véghasználati
fakitermelést. A biztosíték tulajdonképpen egy államilag rendszeresített mellékkötelem,
amely garantálja, abban az esetben, ha az erdőgazdálkodó nem áll helyt az
erdőfelújításért, azt nem a tulajdonosok költségére, hanem a biztosíték terhére lehet
elvégezni.
Egyes törvényben meghatározott esetekben az erdészeti hatóság is biztosíték
nyújtásához köti a fakitermelés elvégzését.
A 67. §-hoz
A fahasználatok végrehajtását, időpontját egyes állományokban az év adott
időszakára indokolt korlátozni. A megfelelő színvonalú erdőnevelési és egyes
80
véghasználati beavatkozások érdekében a fahasználatok előtt meg kell követelni a
kitermelendő fák szakszerű kijelölését.
Amennyiben az erdőgazdálkodó erdőfelújítási kötelezettségének nem tett eleget, az
erdészeti hatóság az adattár szerint bejelentett fahasználati lehetőségeit is korlátozhatja a
kötelezettség teljesítésének időpontjáig, hiszen amennyiben az erdőgazdálkodó korábban
letermelt erdőben nem tud eleget tenni felújítási kötelezettségeinek, nem megengedhető a
használatában lévő erdőterületen a felújítással érintett területek növelése. Ez a
szabályozás az erdő tulajdonosok érdekét is szolgálja, hiszen mögöttes felelősség
keretében, amennyiben az erdőgazdálkodó nem áll helyt, ők kötelezhetlek az erdő
felújítására.
A 68-70. §-hoz
Az erdőhasználat egyik legkritikusabb pontja a fakitermelések végrehajtása, ezen
belül a tarvágás. A törvény a tarvágások jelentős mértékű korlátozását tartalmazza területi
és időbeli megkötésekkel, természetességi állapot és termőhelyi tényező szerinti
bontásban. Ez a szabályozás is összhangban van a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal.
A tarvágások teljes kiküszöbölése nem reális célkitűzés, hiszen az ültetvényszerű erdők
felújítása, a rontott természetszerű erdők átalakítása e nélkül nem valósítható meg,
indokolatlanul nem szükséges a gazdálkodói szabadság korlátozása.
VIII.	Fejezet
Az erdőterület igénybevétele és megosztása
A 71-79. §-hoz
A fejezet jogi szabályozása alapfogalmi szinten határozza meg az igénybevétel
különböző eseteit, tartalmazza az eljárásrend szabályait. Alapvető célja a szabályozásnak
az, hogy elősegítse - európai viszonylatban is alacsony erdősültségű országunk - már
meglévő erdőterületeinek védelmét.
A törvény alapvetően akadályozza - indokolt esetekben pedig szabályozza - az
erdőterület csökkentésének lehetőségét. Amennyiben az erdő igénybevétele indokolt, az
erdővédelmi járulék összegét természetességi kategóriák, a terület fekvése, rendeltetése
szerint differenciáltan szabályozza a törvény.
A törvény lehetőséget teremt az elvi igénybevételi eljárás lefolytatására, melynél
nem követeli meg a tulajdonosi hozzájárulást vagy a rendelkezési jogot, így már a
beruházás megindítása előtt eldönthető, lehetséges-e a tervezett igénybevétel.
81
Az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti
hatóság erdővédelmi bírság kiszabása mellett kötelezi az igénybevevőt az eredeti állapot
helyreállítására.
A 80. §-hoz
Erdőt több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható
erdőgazdálkodást nem veszélyezteti, a keletkező földrészletek megfelelnek a törvény által
szabott területi határnak. Az erdő művelési ágú földrészletek további aprózódása
jelentősen nehezíti a fenntartható erdőgazdálkodási egység kialakítását.
IX.	Fejezet
Az erdőterület szállítás céljára történő igénybevétele, illetve az erdő látogatása
A 81-90. §-hoz
A társadalmi és gazdasági változások kapcsán kialakult rendkívül bonyolult
birtokviszonyok és birtokszerkezet az erdő közhasznú funkcióinak fenntartása mellett
szükségessé tette az erdőterületen való mozgás, az erdei termékek szállításának, az erdők
látogathatóságának részletes szabályozását.
A jogi szabályozás - az erdei forgalom szükség szerinti korlátozhatósága mellett -
tartalmazza mindenki számára az erdő üdülési célra történő igénybevételének lehetőségét,
melyet a tulajdonos köteles tűrni.
Hazánk erdeit - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás
(általánosságban a rekreáció) céljából bárki látogathatja. A törvény meghatározza a
látogató fogalmát, és gépjárműről járműre bővíti azon közlekedési eszközök körét,
melyek csak a kijelölt utakon közlekedhetnek. A törvény az általános tiltás előírását
fogalmazza meg a járműközlekedéssel szemben, tehát az erdő látogatója csak ott
közlekedhet, ahol ez kifejezetten engedélyezett.
X.	Fejezet
Az erdészeti munkák szakirányítása, az erdő őrzése
A 91-94. §-hoz
A szakszerű erdőgazdálkodási tevékenység - a hosszú távú tartamos, fenntartható
gazdálkodás biztosítása érdekében - feltétlenül megkívánja az erdészeti szakember
alkalmazását.
82
A bejelentés-engedélyezés működésének fontos eleme az erdészeti szakszemélyzet
(erdőgazdálkodó szakmai tervezési, irányítási feladatokat végző erdészeti szakember)
szerepének és felelősségének növelése, tevékenységük integrálása az erdészeti hatósági
eljárásokhoz.
Az erdészeti szakszemélyzet jogainak és kötelezettségeinek részletes szabályozása,
intézkedési jogkörének pontosítása jogbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú.
A 95. §-hoz
Az erdőgazdálkodók erdőőrzési kötelezettségét pontosítja a törvény, mindamellett
szigorítja az erdészeti hatósági eljárást az illegális fakitermelőkkel szemben. Az
erdőgazdálkodók erdőőrzési kötelezettsége nem terjedhet túl a kötelező szignalizáción,
hiszen erdő esetén, amennyiben más felelőssége nem kerül megállapításra, az erdő
felújítása az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos kötelezettsége,
amely más tulajdonhoz képest önmagában is jelentős többlet-felelősséget jelent. A
magánerdő-gazdálkodók, de sokszor az állami erdőgazdálkodók sem képesek a
megváltozott szocio-ökonómiai viszonyok között eleget tenni a folyamatos
vagyonvédelem követelményének. Az erdő vonatkozásában fennálló fokozott közérdek
érvényesítése érdekében indokolt az állam erdővagyon őrzésével kapcsolatos
tevékenységének fokozása, erdővédelmi szolgálat létrehozásán és más állami szervek
erdőőrzéssel kapcsolatos tevékenységének összehangolásán keresztül.
XI.	Fejezet
Az erdészeti igazgatás
A 96-99. §-hoz
Az állam az erdőkhöz fűződő társadalmi közérdek érvényesítését - a hatósági
feladatokat is ellátó - erdészeti igazgatási szervein keresztül valósítja meg. Az állami
erdészeti igazgatás irányítási, szervezési és hatósági feladatokat lát el.
Az erdő vonatkozásában a közérdek fokozott érvényesítése érdekében indokolt az
állam erdővédelemmel kapcsolatos tevékenységének fokozása. Az erdészeti hatóság
szervezetében működő erdővédelmi szolgálat célja nem őrzési feladatok teljesítése,
hanem az erdőgazdálkodásra és erdővédelemre vonatkozó előírások betartásának
ellenőrzése, különösen az illegális fakitermelések elleni hatósági fellépés összehangolása
valamint a klímaváltozás miatt növekvő erdőtüzek elleni védekezés hatékonyságának
javítása.
83
Az erdészeti eljárások egyes esetekben speciális eljárási szabályokat igényelnek,
illetve szükséges a közigazgatási eljárásról szóló törvény felhatalmazásai alapján egyes
eljárások, jogintézmények engedélyezése az erdészeti hatósági eljárásokban.
XII.	Fejezet
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság és az
erdővédelmi bírság
A 100. §-hoz
A korábbi erdőtörvény, amennyiben az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos az
erdészeti hatóság felszólítása ellenére sem végezte el a szükséges erdőgazdálkodási
munkákat, egy másik erdőgazdálkodót jelölt ki a tevékenység elvégzésére. A kijelölt
erdőgazdálkodóval történő elszámolás és a kijelölés bonyolult volt, ami nehézkessé és
lassúvá tette a jogintézmény működését. Az új jogintézmény az adott erdőgazdálkodási
feladat elvégzését más jogszabályokhoz hasonlóan, közbeszerzésen kiválasztott
vállalkozóra bízza és az adott művelet költségeit a tulajdonosokra terheli. Amennyiben
fennáll a veszélye, hogy az ingatlant a tulajdonosok harmadik személynek értékesítik, az
erdészeti hatóság közvetlenül kezdeményezheti elidegenítési és terhelési tilalom
bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
A 101-105. §-hoz
Az erdőben, ha a gazdálkodó a társadalmi közérdeket és a hosszú távú tartamosság
érdekeit sértő, engedély nélküli tevékenységet végez, erdőgazdálkodási bírságot köteles
fizetni, az erdő védelmét sértő tevékenység esetén pedig erdővédelmi bírságot kell fizetni.
A bírság mértékét és kiszámításának módját nem a törvény, hanem kormányrendelet fogja
tartalmazni, amelynek megalkotására a törvény felhatalmazza a Kormányt. A bírságokból
befolyó összeg az erdőfenntartás, erdővédelem, erdészeti kommunikáció és az erdő
közcélú funkcióinak érvényesülését elősegítő fejlesztések céljaira használható fel.
A 106. §-hoz
A törvény végrehajtásához szükséges jogszabályok megalkotására vonatkozó
felhatalmazásokat tartalmazza.
A 107. §-hoz
E szakasz rendelkezései a törvény hatálybaléptetését és a törvény hatálybalépése előtt
megindult eljárások lefolytatásának valamint az e törvény hatálybalépése előtt
jóváhagyott tervek, engedélyek végrehajtásának, érvényességének részletes szabályait
tartalmazzák.
84
A 108. §-hoz
E szakasz a hatályukat vesztő jogszabályok és módosuló jogszabályhelyek felsorolását
tartalmazza.