﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezeti 2008 DEC 2 3.
T/8382 számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina között a társadalombiztosításról és a
szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről
Előadó: dr. Székely Tamás
egészségügyi miniszter
Budapest, 2008. december
2009. évi... törvény
a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina között a társadalombiztosításról és a
szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről
l.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Bosznia és
Hercegovina között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a
továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2-§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3-§
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Egyezmény
a
Magyar Köztársaság
és
Bosznia és Hercegovina
között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról
A Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina
azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kapcsolataikat a társadalombiztosítás és a
szociális biztonság egyes kérdései területén, az alábbiakban állapodtak meg:
1
I. RÉSZ
Általános rendelkezések
1.	cikk
F ogalommeghatározások
A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:
„felségterület”
-	a Magyar Köztársaság tekintetében:
a Magyar Köztársaság felségterülete,
-	Bosznia és Hercegovina tekintetében:
Bosznia és Hercegovina felségterülete;
Jogszabályok”
a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) által érintett területekre vonatkozó
törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű előírások;
„illetékes hatóság”
-	Magyarország tekintetében:
Magyarországon a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályokért
felelős minisztériumok, miniszterek vagy megfelelő hatóságok,
-	Bosznia és Hercegovina tekintetében:
a Boszniában és Hercegovinában működő, a jelen Egyezmény 2. cikkében
meghatározott jogszabályokért felelős minisztériumok;
„teherviselő”
az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény 2. cikkében
meghatározott jogszabályok végrehajtása;
„illetékes teherviselő”
az a teherviselő, amelynél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásának
időpontjában biztosított, vagy ellátási igényjogosultsággal rendelkezik vagy
rendelkezne;
„összekötő szerv”
a jelen Egyezmény szerint az Egyezmény hatékony végrehajtása érdekében kijelölt
szerv;
„biztosítási idők”
a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső idők;
„pénzbeli ellátás”
a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerinti nyugdíj és más
pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése, korrekciója és
emelése;
2
9.	„természetbeni ellátás”
az a pénzbeli ellátásnak nem minősülő, egészségügyi szolgáltatás, ellátás, amelyet a
jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerint biztosítanak;
10.	„lakóhely”
az állandó tartózkodás helye;
11.	„tartózkodás helye”
az ideiglenes tartózkodás helye, amelynél a tartózkodás időtartama rendszerint a
tartózkodás céljától függ;
12.	„biztosított”
az a személy, aki a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint
biztosított vagy biztosított volt;
13.	Jogosult”
a jelen Egyezmény 2. cikke által meghatározott jogszabályok alapján jogosultságot
szerzett személy;
14.	„családtag”
a Szerződő Fél által nyújtott juttatások alapjául szolgáló jogszabályokban családtagnak
minősülő személy.
(2)	A jelen Egyezményben használt más fogalmak jelentése az, amelyet azoknak a Szerződő
Felek jogszabályai tulajdonítanak.
2.	cikk
Tárgyi hatály
(1)	Jelen Egyezmény az alábbi jogszabályokra vonatkozik
a Magyar Köztársaság tekintetében:
1.	a társadalombiztosítási ellátások keretén belül:
1.1.	az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásairól,
1.2.	a baleseti ellátásról,
1.3.	a nyugellátásról,
2.	a munkanélküliség esetén járó ellátások keretén belül:
2.1.	az álláskeresési járadékról,
2.2.	az álláskeresési segélyről
és ezek fedezetéről szóló jogszabályok;
Bosznia és Hercegovina tekintetében:
1.	az egészségbiztosításról, egészségvédelemről és az anyaságról,
2.	a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról,
3.	a munkahelyi balesetekről és foglalkozási betegségekről,
3
4.	a munkanélküliség esetén járó pénzbeli térítésről,
5.	az anyaság esetén járó pénzbeli térítésről
szóló jogszabályok.
(2)	Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják,
módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
(3)	A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is,
amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről
a másik Szerződő Fél illetékes hatósága az írásbeli értesítés napjától számítva három hónapon
belül nem fejezi ki ellenvéleményét.
3.	cikk
Személyi hatály
A jelen Egyezmény hatálya kiterjed:
a)	azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai
vonatkoznak vagy vonatkoztak,
b)	más olyan személyekre, akik jogaikat az a) pontban említett személyektől
származtatják.
4.	cikk
Az egyenlő elbánás elve
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásakor a másik Szerződő Fél
állampolgárai az első Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.
(2)	Az (1) bekezdés nem vonatkozik:
1)	a biztosítottaknak és a munkáltatóknak a társadalombiztosítási teherviselők szerveiben
való részvételéről szóló jogszabályokra, amennyiben jogszabály másként nem
rendelkezik,
2)	a Szerződő Fél harmadik államokkal kötött nemzetközi szerződésében rögzített
biztosítási teherviselési szabályaira,
3)	a Szerződő Felek harmadik országbeli hivatalos képviseleténél vagy egy ilyen
képviselet tagjainál foglalkoztatott személyek biztosítására vonatkozó jogszabályokra.
5.	cikk
Az ellátások átutalása
(1)	Ha jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél jogszabályain
alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel,
nem vonhatók meg vagy vonhatóak el azért, mert a jogosult a másik Szerződő Fél területén
lakik vagy tartózkodik.
(2)	A jelen cikk (1) bekezdésében megállapított ellátások átutalása a másik Szerződő Fél
állampolgárai részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az
esetben is, ha harmadik országban tartózkodnak vagy laknak.
4
(3)	A jelen cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a Bosznia és Hercegovinában szerzett
ellátások tekintetében a minimális nyugdíjra, a harmadik személynek nyújtott ápolásra és
segítségnyújtásra, valamint a vagyoni helyzettől függően nyújtott egyéb ellátásokra.
6.	cikk
Az ellátások halmozódásának tilalma
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely pénzbeli
ellátásra, illetve jogosultságra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az első
Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját területén történt volna.
(2)	Ugyanazon jellegű, ugyanazon biztosítási időből származó több ellátásra vagy
jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem
fenntartani nem lehet, kivéve a rokkantság, öregség, halál esetén nyújtandó pénzbeli
ellátásokat.
II.	RÉSZ
Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések
7.	cikk
Általános rendelkezés
A biztosítási kötelezettség - ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem
rendelkeznek - annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az
illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló
lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél területén található.
8.	cikk
Különleges rendelkezések
(1)	Azok az állami és közszolgálatban foglalkoztatott, és más velük egy tekintet alá eső
személyek, akiket a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő
Szerződő Fél jogszabályai szerint maradnak biztosítva.
(2)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező munkáltató a
munkavállalóját a másik Szerződő Fél területére küldi, akkor a kiküldetést követően
legfeljebb a 24. naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai
alkalmazandók úgy, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.
(3)	Az önálló vállalkozó, ha ideiglenesen a másik Szerződő Fél területén folytatja önálló
vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24. naptári hónap végéig
továbbra is az első Szerződő Fél szabályai szerint marad biztosítva úgy, mintha az illető
személy továbbra is ennek a Szerződő Félnek a területén folytatná a tevékenységét.
(4)	Azokra a munkavállalókra, akiket az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel
rendelkező, a légi, a közúti és a vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással és
fuvarozással) foglalkozó munkáltató a másik Szerződő Fél területére küld, továbbra is a
5
munkáltató székhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető
személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.
(5)	A hajókon vagy egyéb vízi járműveken foglalkoztatottakra azon Szerződő Fél
jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt az hajózik.
(6)	Azon személyek tekintetében, akiket nem a hajón vagy egyéb vízi járműveken
foglalkoztatnak, de, akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak a
másik Szerződő Fél kikötőjében, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amelynek
felségterületéhez a kikötő tartozik.
9.	cikk
A diplomáciai és konzuli képviseletek
(1)	A diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek a másik Szerződő Fél felségterületére küldött
tagjaira, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaikra - amennyiben más módon nem
biztosítottak - az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.
(2)	A diplomáciai és a konzuli képviseleteken alkalmazott, a másik Szerződő Fél
felségterületére küldött magánszemélyzet tagjaira, és a velük egy háztartásban élő
családtagjaikra - amennyiben más módon nem biztosítottak - az őket küldő Szerződő Fél
jogszabályai vonatkoznak.
(3)	A diplomáciai és konzuli képviseletek ezen cikk (2) bekezdésében említett azon
alkalmazottaira, akiket nem kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak a Szerződő Félnek a
jogszabályai vonatkoznak, amelynek a felségterületén foglalkoztatják őket; a diplomáciai és
konzuli képviseleteknek, illetve az őket foglalkoztató tagjainak pedig teljesíteniük kell
mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó Szerződő Fél jogszabályai a
munkáltatókra rónak.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően azok a foglalkoztatottak, akik a diplomáciai, illetve konzuli
képviselőket küldő Szerződő Fél állampolgárai, a szolgálatuk megkezdésének napjától
számított 3 hónapon belül az említett Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását
választhatják.
10.	cikk
Kivételek
A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett szervek a munkáltató és a
munkavállaló közös kérelmére - vagy az önálló vállalkozó kérelmére - közös megegyezés
alapján a jelen Egyezmény 8-9. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg, azzal, hogy ennek
során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.
III.	RÉSZ
Különleges rendelkezések
6
I.	fejezet
Betegség és anyaság
II.	cikk
Biztosítási idők egybeszámítása
A természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok megszerzéséhez,
illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint
szerzett biztosítási időket - amennyiben ez szükséges - egybe kell számítani, kivéve, ha ezek
ugyanazon időre esnek.
12.	cikk
Természetbeni ellátások
(1)	Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra
jogosult, a másik Szerződő Fél területén való ideiglenes tartózkodása során ott természetbeni
ellátásokra jogosult, ha állapota miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, és ha az illető
nem orvosi kezelés igénybevétele miatt utazott a másik Szerződő Fél felségterületére.
(2)	Természetbeni ellátásokra jogosult az a személy is, aki előzetesen megszerezte az illetékes
teherviselő hozzájárulását ahhoz, hogy kezelés céljából utazzon be ideiglenesen a másik
Szerződő Fél felségterületére.
(3)	Azon, az egyik Szerződő Fél joga szerint biztosított személy családtagjai, akiknek
lakóhelye a másik Szerződő Fél területén van, természetbeni ellátásra a lakóhelyük szerinti
Szerződő Fél joga szerint lesznek jogosultak, úgy mintha annál lennének biztosítva, az első
Szerződő Fél teherviselője terhére.
(4)	Amennyiben a jelen cikk (3) bekezdésében említett családtagnak, akinek a lakóhelye az
egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való
tartózkodása során állapota sürgősségi egészségügyi ellátást igényel, e szolgáltatásra a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerint és annak teherviselője terhére jogosult.
(5)	A jelen cikk (l}-(2) bekezdésének rendelkezései a családtagokra is megfelelően
irányadók.
13.	cikk
Nyugdíjasok
(1)	Az a nyugdíjas, aki mindkét Szerződő Fél joga szerint nyugdíjat kap, az egészségbiztosítás
természetbeni ellátásaira a lakóhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint lesz jogosult.
A nyugdíjas a természetbeni ellátásokat a lakóhelye szerinti Szerződő Fél területén, annak
teherviselője terhére veszi igénybe.
(2)	Az a nyugdíjas, aki csak az egyik Szerződő Fél joga szerint kap nyugdíjat és lakóhelye a
másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira a
lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint lesz jogosult, úgy mintha a jogosultságát
ennél szerezte volna. A természetbeni ellátásokat a nyugdíjas lakóhelye szerinti teherviselő
nyújtja, de az illetékes teherviselő terhére.
7
(3)	Amennyiben a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek a lakóhelye az
egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való
tartózkodása során állapota sürgősségi egészségügyi ellátást igényel, e szolgáltatásra a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerint és annak teherviselője terhére jogosult.
(4)	A jelen cikk (l)-(3) bekezdésének rendelkezései az ellátást nyújtó teherviselőre vonatkozó
jogszabályok szerint megfelelően alkalmazandóak a nyugdíjas igényjogosult családtagjaira is.
(5)	A jelen cikk (1 )-(4) bekezdésének rendelkezései mindaddig nem alkalmazhatók, amíg a
nyugdíjas vagy családtagja jövedelemszerző tevékenysége alapján az egészségbiztosítás
ellátásaira lakóhelyén - a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint - biztosítva van.
14.	cikk
Nagyobb értékű ellátások engedélyezése
A protézisek és más, nagyobb értékű természetbeni ellátások nyújtásakor a 12. cikk (1)—(3)
bekezdéseiben meghatározott személyek, illetve a 12. cikk (1) bekezdésében említett
személyek családtagjai esetében szükséges az illetékes teherviselő hozzájárulása.
Amennyiben az ellátás életveszély elhárítása miatt vagy az illető egészsége szempontjából
halaszthatatlan, vagy amennyiben ezen ellátások költségeit átalányelszámolás keretében
egyenlítik ki a jelen Egyezmény 15. cikk (2) bekezdése szerint, a hozzájárulás nem szükséges.
15.	cikk
Költségek megtérítése
(1)	Az illetékes teherviselő az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél
teherviselőjének a jelen Egyezmény 12., 13. cikke alapján nyújtott természetbeni ellátások
teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket.
(2)	A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás
egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a jogosultak bizonyos csoportjai esetében
átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.
16.	cikk
Pénzbeli ellátások
A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes
teherviselő a rá nézve hatályos jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja.
2.	fejezet
Öregség, rokkantság és halál
17.	cikk
A biztosítási idők egybeszámítása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely nyugdíjra való jogosultság
megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a
Szerződő Félnek az illetékes teherviselője - amennyiben szükséges - figyelembe veszi a
másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az
8
általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon
időszakra esnek.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott nyugdíjak nyújtása olyan
foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik,
vagy a nyugdíjra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő
függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint
figyelembe veszi az azonos vagy hasonló szakmában vagy megfelelő rendszerben szerzett
biztosítási időket is. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az
igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás általános
rendszerében kell egybeszámítani.
(3)	Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt rendelkezések alkalmazása
mellett még mindig nincsenek meg a feltételek a nyugdíjjogosultságra, az illetékes
teherviselőnek figyelembe kell vennie azokat a biztosítási időket is, amelyek olyan harmadik
államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási egyezménnyel
kötődik és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási idők egybeszámítására.
Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel,
akkor ez a Szerződő Fél a biztosított által a harmadik országban megvalósított biztosítási
időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem
rendelkezik.
(4)	A Magyar Köztársaság tekintetében a jelen cikk (3) bekezdése nem vonatkozik azon
beszámítható időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek,
amellyel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött.
(5)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében a nyugellátásban töltött idő
meghosszabbítja a biztosítási időt, akkor ezt az időszakot a másik Szerződő Fél jogszabályai
szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani.
18.	cikk
Önálló nyugdíj
Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a 17. cikk alkalmazása nélkül is
fennáll a teljes nyugdíjra való igényjogosultság, úgy a nyugdíjat ennek a Szerződő Félnek az
illetékes teherviselője kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe
veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
19.	cikk
A nyugdíj arányos részének megállapítása
Amennyiben a Szerződő Felek egyikének jogszabályai értelmében a nyugdíjra való
jogosultság csak a jelen Egyezmény 17. cikkének alkalmazásával áll fenn, e Szerződő Fél
illetékes teherviselője a nyugdíjat kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok alapján
számított biztosítási idők szerint állapítja meg. Amennyiben a nyugdíjat nem lehetséges az
előzőek szerint megállapítani, a nyugdíj arányos részét az alábbi módon kell megállapítani:
1.	az illetékes teherviselő először megállapítja a nyugdíj elméleti összegét, amelyre a
biztosított abban az esetben jogosult, ha az összes egybeszámított biztosítási idők
kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok alapján lennének figyelembe véve. Elméleti
9
összegnek számít az az összeg is, amely nem függ a nyugdíjba beszámító szolgálati
évektől;
2.	ezt követően az illetékes teherviselő a biztosítottat megillető tényleges nyugdíj összegét
határozza meg a jelen cikk 1. pontja alatti elméleti összegből, azon aránynak
megfelelően, amely a saját jogszabályai szerint figyelembe vett biztosítási idő és az
összes biztosítási idő között fennáll;
3.	amennyiben a jelen Egyezmény 17. cikke szerinti összes biztosítási idő egybeszámítva
hosszabb az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti leghosszabb biztosítási időnél, a
nyugdíj legmagasabb összegének kiszámításához az illetékes teherviselő a jelen cikk 1.
és 2. pontja alapján ezt a leghosszabb biztosítási időt veszi figyelembe az
egybeszámított idők helyett.
20.	cikk
A nyugdíj megállapításának alapja
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai a nyugdíj összegének kiszámítását a jövedelemre,
illetve a biztosítási alapra alapozzák, az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai
szerint megszerzett biztosítási időszakból származó jövedelmet, illetve biztosítási alapot veszi
figyelembe.
21.	cikk
365 napnál rövidebb biztosítási időszak
(1)	Ha a nyugdíj kiszámításakor az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett
összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot - feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján e
jogszabályok értelmében nem áll fenn semmilyen nyugdíjra való igényjogosultság -, ennek a
Szerződő Félnek a teherviselője a 365 napnál rövidebb időszakra nem nyújt nyugdíjat.
(2)	Ezen cikk (1) bekezdésében meghatározott biztosítási időt - amelynek alapján az egyik
Szerződő Fél teherviselője a nyugdíjjogosultságot nem ismeri el - a másik Szerződő Fél
teherviselője a nyugdíjra való jogosultság megszerzése, megszűnése és feléledése, valamint
összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha ezt az ő jogszabályai
alapján töltötték volna be.
22.	cikk
A nyugdíj kifizetésének csökkentése, felfüggesztése, illetve megszüntetése
A nyugdíjak átfedése esetén a Szerződő Felek nyugdíjak kifizetésének csökkentéséről,
felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről szóló jogszabályai nem alkalmazandók az
Egyezmény hatálya alá tartozó személyekre.
3.	fejezet
Munkahelyi balesetek, foglalkozási betegségek biztosítása
23.	cikk
Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek
10
(1)	Az a személy, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási betegségben
szenved, biztosításának fennállása alatt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint
érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, amelynél biztosítva van.
(2)	A munkahelyi balesetekkel vagy foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos
természetbeni ellátások nyújtására a jelen Egyezmény megfelelő cikkében foglalt szabályokat
kell alkalmazni. Ezen ellátások költségeit a Szerződő Felek teherviselői elszámolják
egymással a jelen Egyezmény 15. cikkében foglalt szabályok szerint.
(3)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkaképességnek a munkahelyi
baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt csökkenése vagy elvesztése fokának
vagy az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál a megelőző munkahelyi
balesetet vagy foglalkozási betegséget is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél
jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell
venni.
(4)	Ha a munkavégzés helyére történő odautazás, illetve a munka végzésének helyéről történő
visszautazás során baleset történik, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő
Félnek a felségterületén történt volna, ahol a személy biztosítva van.
24.	cikk
Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele
(1)	A valamely foglalkozási betegség alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó igényjogosultság
megállapításakor az egyik Szerződő Fél teherviselője azokat az egészségre veszélyes
foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a kérdéses foglalkozási megbetegedés
okozóiként a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek.
Ha pénzbeli ellátásra való igényjogosultság foglalkozási megbetegedés esetén mindkét
Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai
szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést okozó
tevékenység végzése alapján utoljára biztosítva volt.
(2)	Az a személy, aki foglalkozási megbetegedése okán az egyik Szerződő Fél teherviselőjétől
pénzbeli ellátásban részesül vagy részesült, amennyiben a másik Szerződő Fél jogszabályai
szerint a foglakozási megbetegedést kiváltó tevékenység végzése következtében előálló
állapotrosszabbodása miatt a másik Szerződő Fél teherviselőjéhez ellátás iránti kérelmet nyújt
be, a korábban megállapított ellátást továbbra is az első Szerződő Fél teherviselője folyósítja
az állapotrosszabbodásra tekintet nélkül, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. A másik
Szerződő Fél teherviselője az állapotrosszabbodást követően nyújtandó ellátás és a
jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátás közötti különbözet
összegét folyósítja.
4.	fejezet
Munkanélküliség
25.	cikk
Munkanélküliség esetén járó ellátásokra vonatkozó szabályok
11
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú időtartam teljesítésétől
teszik függővé a munkanélküliség esetén járó ellátás folyósítását vagy az ellátás időtartamát,
ugyanezen Szerződő Fél illetékes teherviselője úgy tekinti a másik Szerződő Fél jogszabályai
értelmében teljesített időtartamokat, mintha azok a saját jogszabályai értelmében teljesültek
volna, ha a Szerződő Fél jogszabályai értelmében is biztosítási időtartamoknak minősülnek és
nem esnek egybe.
(2)	A Szerződő Felek állampolgárai - feltéve, ha a Szerződő Felek jogszabályai ettől eltérően
nem rendelkeznek - azon Szerződő Fél területén jogosultak munkanélküliség esetén járó
ellátásra, amely Szerződő Félnek állampolgárai, függetlenül attól, hogy melyik Szerződő Fél
területén voltak biztosítva munkanélkülivé válásuk előtt.
(3)	A munkanélküliség esetén járó ellátás összegének az egyik Szerződő Fél jogszabályai
szerint történő megállapításánál a másik Szerződő Félnél szerzett biztosítási időszak alatt elért
kereset helyett az ellátást jóváhagyó Szerződő Félnél ugyanazon vagy ahhoz hasonló
munkakörnek megfelelő kereset átlagát kell figyelembe venni.
IV.	RÉSZ
Vegyes rendelkezések
26.	cikk
Igazgatási megállapodások
(1)	A Szerződő Felek kormányai vagy illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtása
érdekében igazgatási megállapodást kötnek és külön megállapodásokat is köthetnek.
(2)	Az illetékes hatóságok, összekötő és egyéb szervek kölcsönösen tájékoztatják egymást a
jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamennyi intézkedésükről és a jelen Egyezmény
alkalmazásával kapcsolatos összes jogszabályváltozásukról.
27.	cikk
Összekötő szervek
(1)	A jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveket az igazgatási
megállapodás rögzíti.
(2)	Az összekötő szervek és az illetékes teherviselők jogosultak arra, hogy az illetékes
hatóságok bevonásával megállapodjanak az Egyezmény hatékony végrehajtásához szükséges
intézkedésekben, beleértve a pénzbeli ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos
eljárást is.
28.	cikk
Kölcsönös együttműködés
(1)	Az illetékes hatóságok, összekötő szervek és teherviselők a jelen Egyezmény alkalmazása
során kölcsönös térítésmentes segítséget nyújtanak egymásnak.
12
(2)	Azon személyek esetében, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye a másik Szerződő
Fél területén van, kizárólag az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásával
összefüggésben elvégzendő orvosi vizsgálatokat a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti
teherviselő végzi a rá vonatkozó díjszabások szerint és az irányadó jogszabályoknak
megfelelően az illetékes teherviselő kérésére és terhére. Ha az orvosi vizsgálat mindkét
Szerződő Fél teherviselője érdekében történik, akkor nem kerül sor költségtérítésre.
29.	cikk
Átutalások
(1)	A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett teherviselők a pénzbeli ellátásokat a
saját országuk hivatalos valutájában teljesítik.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője a másik Szerződő Fél teherviselője részére
kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos valutájában kell
megtenni, ha a másik Szerződő Fél valutája konvertibilis. Ellenkező esetben a kifizetések
euróban teljesítendők.
(3)	Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő
Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen Egyezmény szerint
járó átutalásokhoz szükséges pénzeszközöket.
(4)	A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon jogszabályok, valamint a jelen
Egyezmény végrehajtási rendelkezései alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Felek
felségterületén az átutalás időpontjában érvényesek.
30.	cikk
Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával
összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vagy
illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásával összefüggésben
bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed.
(2)	A jelen Egyezmény végrehajtásakor csatolandó ügyiratokat, okiratokat és más
beadványokat az illetékes hatóságoknak nem kell felülhitelesíteni.
31.	cikk
Nyelvhasználat
(1)	A Szerződő Felek hatóságai és illetékes teherviselői a jelen Egyezmény és az annak tárgyi
hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során saját országuk hivatalos nyelvén
közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel.
(2)	A Szerződő Felek hatóságai és illetékes teherviselői beadványokat és okiratokat nem
utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
(3)	A jelen Egyezmény végrehajtásában közreműködő szervek határozataikat és egyéb
ügyirataikat közvetlenül küldik meg a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó
személynek.
13
32.	cikk
A kérelmek azonos elbírálása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmeket, okiratokat
és más beadványokat a másik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá
vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor az úgy tekintendő, mintha ezt
az illetékes teherviselőnél nyújtották volna be.
(2)	Az egyik Szerződő Fél azon illetékes hatóságának vagy teherviselőjének, amelynél a
kérelmet, okiratot és más beadványt benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a rá
vonatkozó jogszabályok szerint a másik Szerződő Fél illetékes teherviselőjéhez.
(3)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátás iránti kérelem a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül, kivéve, ha a
kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett
pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.
33.	cikk
A diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti joga
A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseletei az érdekelt kérésére külön
meghatalmazás nélkül közvetlenül fordulhatnak a másik Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz,
összekötő szerveihez és illetékes teherviselőihez állampolgáraik érdekvédelme céljából.
34.	cikk
Végrehajtás
(1)	A bíróságok végrehajtható határozatait, valamint az illetékes hatóságoknak és
teherviselőknek a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre
vonatkozó végrehajtható döntéseit és okiratait a másik Szerződő Fél elismeri, amennyiben
ezek összhangban állnak saját jogszabályaival, illetve közrendjével.
(2)	Ajelen cikk (1) bekezdése szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat a másik
Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon
Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek
felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntéseken
és okiratokon feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).
(3)	A teherviselők kölcsönös segítségnyújtása a jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja
magában a bírósági eljárásban való képviseletet.
35.	cikk
Kártérítés
(1)	Amennyiben az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik
Szerződő Fél területén bekövetkezett károsodás miatt részesül ellátásban és ezen állam
jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítésre jogosult, abban az esetben a
14
kártérítési igényjogosultság az első Szerződő Fél teherviselőjére száll át, a rá vonatkozó
jogszabályok szerint.
(2)	Amennyiben egyazon káresetből származó, azonos jellegű ellátásra vonatkozó kártérítési
igényjogosultság mindkét Szerződő Fél teherviselőjét megilleti, a harmadik személy a
teherviselőkre az (1) bekezdés szerint átszállt kártérítési igényt vagy az egyik, vagy a másik
teherviselő javára történő befizetéssel is kiegyenlítheti. A teherviselők az általuk folyósított
ellátások arányában tartoznak elszámolni egymásnak.
36.	cikk
Jogalap nélküli ellátások visszatérítése
Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli
ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított
megfelelő típusú pénzbeli ellátásból az illető teherviselő javára levonható. A levonás a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerint történik.
37.	cikk
Adatvédelem
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott
jogszabályok szerint személyes adatok továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek
felségterületén hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett az alábbi rendelkezések
érvényesek:
a)	Az Egyezmény végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél csak olyan személyes adatokat
közölhet a másik Szerződő Fél teherviselői részére, amely a nyújtandó ellátás teljesítéséhez
szükséges. A fogadó fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja
fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé eszik az átadó teherviselő
előzetes beleegyezésével, valamint az ezen teherviselőkre vonatkozó hazai jogszabályoknak
megfelelően adhatók át.
b)	A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az
adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért
eredményekről.
c)	Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok
helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való
szükségességére és arányosságára. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél
mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben
kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az
adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről
haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt. A fogadó teherviselő, amennyiben az
helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni.
d)	A teherviselő, illetve illetékes szerv azt a személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla
szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról,
továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére
tájékoztatja. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való
15
tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak,
amelynek valamely teherviselőjétől, illetve illetékes szervétől a tájékoztatást kérik.
e)	Ha az egyik Szerződő Fél valamely teherviselője a jelen Egyezmény alapján személyes
adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá vonatkozó belső jog által
előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy
a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a
jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó.
f)	Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek
azon cél érdekében, amiért közölték őket.
g)	A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles
rögzíteni.
h)	Az átadó és a fogadó teherviselő köteles gondoskodni az átadott személyes adatok
hatékony védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az
illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.
i)	Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére - az
általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A
helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.
j) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése
esetén az érintett személyek ajogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga alapján jogorvoslatra,
ideértve a bírói jogorvoslatot, jogosultak legyenek.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az üzleti titokra is, azzal,
hogy ez nem járhat a személyes adatokhoz fűződő jogok korlátozásával.
38.	cikk
A vitás kérdések rendezése
(1)	A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitás
kérdéseket a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel oldják meg.
(2)	Amennyiben a fennálló probléma az ezen cikk (1) bekezdése szerinti módon nem
rendezhető, akkor azt diplomáciai úton kell rendezni.
V.	RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések
39.	cikk
Átmeneti rendelkezések
(1)	A jelen Egyezmény nem biztosítja az ellátásra való jogosultságot a hatálybalépése előtti
időszakra.
16
(2)	Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a hatálybalépése előtt
bekövetkezett, a Szerződő Felek jogszabályai szerint jogilag jelentős körülményeket is.
(3)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott elutasító döntések a jelen
Egyezményen alapuló új döntéshozatalt nem akadályozzák.
(4)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat nem kell újra
megállapítani.
40.	cikk
A Magyar Köztársaság jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettségei
A jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország
európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései sem
együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek
érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak
különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből,
az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges
és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
41.	cikk
Hatálybalépés
(1)	Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik
egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről. Jelen Egyezmény az
utolsó értesítés megküldésének hónapját követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és
a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális
biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. október 7-én
aláírt Egyezmény hatályát veszti a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina
vonatkozásában, kivéve a megszerzett igényjogosultságok vagy a folyamatban lévő igények
elbírálása tekintetében, ha azok azon időszakra vonatkoznak, amikor a jelen Egyezménnyel
hatályon kívül helyezett korábbi egyezmény hatályban volt.
42.	cikk
Időbeli hatály és felmondás
(1)	A jelen Egyezmény határozatlan időre kerül megkötésre. Mindkét Szerződő Fél jogosult a
jelen Egyezményt - diplomáciai úton - bármely naptári év december 31-ével legalább három
hónapos határidővel írásban felmondani.
(2)	A jelen Egyezmény felmondása esetén annak rendelkezéseit a megszerzett jogokra
továbbra is alkalmazni kell.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és
pecsétjükkel látták el.
17
Készült Szarajevóban, 2008. június 12-én magyar és Bosznia és Hercegovina hivatalos
nyelvein - horvát, bosnyák, szerb nyelven -, két eredeti példányban, azzal, hogy mind a nyolc
szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások) ”
4-§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 41. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve a törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter
gondoskodik.
18
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szociális biztonsági egyezmények elsősorban a társadalombiztosítás alapvető
ágazataira terjednek ki. Mint az Európai Unió tagállama, Magyarország a szociális biztonsági
koordináció európai uniós szabályait a többi tagállammal szemben 2004. május 1-jét követően
alkalmazza. Már az uniós tagságra való felkészülésünk folyamatában kiemelt szerepet kapott,
hogy a közösségi elveknek és ajánlásoknak megfelelően újítsuk meg azon kétoldalú
szociálpolitikai egyezményeinket, amelyeket az 1950-es és az 1960-as években írtunk alá az
akkori európai szocialista országokkal.
Az új szociális biztonsági egyezmények létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel
kell lenni azokra a szociális biztonsági koordinációs eszközökre (alapvetően a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra
történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletet felváltó, a szociális biztonsági
koordinációról szóló 883/2004/EK rendeletre), amelyekkel az Európai Unió tagállamai között
szabályozzák a munkaerő szabad áramlásához kapcsolódó eljárásokat. így meghatározó
jellegű	•
•	az ellátásokhoz való jog biztosítása,
•	a már megszerzett j ogok fenntartása,
•	a jogosultsági időtartamok egybeszámítása,
•	az ellátások exportja,
•	az arányos teherviselés és
•	főszabályként az, hogy a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti
jogszabályok vonatkozzanak.
Tekintettel Bosznia és Hercegovina uniós taggá válására irányuló törekvéseire,
mindenképp előremutató egy olyan egyezmény megkötése országaink viszonylatában,
amelynek szabályozási elvei és az ezen elveken alapuló egyes rendelkezései EU-konformak
és így az uniós szabályozás szellemét tükrözik.
Az 1950-es, 1960-as években aláírt szociálpolitikai egyezmények felülvizsgálatára
irányuló és ezen korábbi egyezményeket felváltó, új szociális biztonsági egyezmények
létrehozását célzó szakértői szintű tárgyalások valamennyi jugoszláv utódállam
viszonylatában megkezdődtek. Horvátország tekintetében már hatályba lépett az új
egyezmény, míg a többi utódállammal a szakértői szintű tárgyalások még folyamatban
vannak. Bosznia és Hercegovina viszonylatában 2006-2007 folyamán két szakértői tárgyalási
fordulóra került sor, amelyek alkalmával a tárgyaló feleknek sikerült megállapodniuk az
Egyezmény szövegében. Az Egyezményt a miniszterelnök szarajevói látogatása keretében
2008. június 12-én aláírták.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
Az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére - tekintettel arra, hogy az közjogi
természetű jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a magyar állam tekintetében és
törvényhozási tárgykörbe tartozó kérdéseket szabályoz - a nemzetközi szerződésekkel
19
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (Nsztv.) 7. §-ának megfelelően az
Országgyűlés adhat felhatalmazást. Az Nsztv. 9. §-a értelmében, ha a nemzetközi szerződés
kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, azt törvényben kell
kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az Egyezmény az egyenlő elbánás alapelvén nyugodva szabályozza az egészség-, a
baleset- és a nyugdíjbiztosítás egyes kérdéseit, valamint a munkanélküli ellátás tekintetében a
jogszerző idő figyelembevételét.
Bár az Egyezmény tárgya a szociális biztonság kérdéseinek rendezése, a tárgyi hatály a két
fél egyetértése alapján csak azon jogszabályokra terjed ki, amelyek a társadalombiztosítási
jogviszony alapján nyújtott ellátásokat szabályozzák, továbbá a munkanélküli ellátások
tekintetében határoznak meg szabályokat. Az Egyezmény személyi hatálya kiteljed
mindazokra, akik az Egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy
tartoztak, valamint azon személyekre, akik jogaikat ilyen személyektől származtatják.
Az Egyezmény az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú
egyezményekhez hasonlóan - főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló biztosítási
kötelezettsége annak a szerződő államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a
keresőtevékenységet folytatja, akkor is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató
székhelye a másik szerződő állam területén van. Az általános szabály alól kivételt képeznek
többek között a másik Szerződő Fél területére küldött közszolgálatban foglalkoztatott
személyek, a munkaadó által a másik ország területére munka végzésére kiküldött dolgozók, a
hajókon vagy egyéb vízi járművön foglalkoztatottak, a külképviseletek tagjai és alkalmazottai
biztosítására vonatkozó rendelkezések.
A különleges rendelkezések között az egészség- és a nyugdíjbiztosítás speciális kérdései, a
munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés egyes kérdései, valamint a munkanélküliség
esetén járó ellátások tekintetében a jogszerző idő figyelembevételének szabálya szerepelnek.
Az egészségbiztosítás különleges rendelkezéseinek lényege, hogy a biztosítási
kötelezettség, az ellátásokra való igényjogosultság és az ellátások nyújtásának időtartama
tekintetében mindkét Szerződő Félre a saját jogszabályai az irányadóak. A magyar-jugoszláv
szociális biztonsági egyezményhez képest alapvető változást jelent, hogy az egészségügyi
természetbeni ellátásokat minden esetben az illetékes teherviselő finanszírozza.
A balesetbiztosítással kapcsolatos szabályok az üzemi baleset és a foglalkozási
megbetegedés esetére járó biztosítás speciális kérdéseit rendezik. Az általános szabály szerint
az illetékes biztosítási teherviselő a saját jogszabályai szerint állapítja meg és folyósítja az
ellátásokat ezen esetekben. A jelenleg hatályos egyezményhez képest eltérést jelent, hogy a
jövőben állapotrosszabbodás esetén megjelenik a teherviselők között a költségek
megosztásának elve.
A nyugdíjbiztosításra vonatkozó elvek azonosak a jelenleg hatályos egyezményben
lefektetett elvekkel. Azok a személyek, akik a két államban szerzett biztosítási idejük alapján
mindegyik államban külön-külön nyugdíjjogosultságot szereztek, az Egyezmény arányos
nyugdíj számítási szabályainak alkalmazása nélkül jogosultak lesznek az adott állam szabályai
szerint nyugellátásra. Azon személyek esetében, akik nem szerezték meg valamelyik
államban a nyugellátásra jogosító minimális biztosítási időt, a jogosultság megállapításához a
20
másik államban szerzett biztosítási idő is figyelembevételre kerül. A nyugdíj mértékének
megállapításához azonban csak a saját országban szerzett biztosítási időt veszik figyelembe.
Változást jelent, hogy az Egyezmény nemcsak a két ország állampolgára számára biztosítja
a biztosítási idők összeszámítását, hanem minden biztosított számára állampolgárságtól
függetlenül. Ez a változás azonban az érintettek számát a közeljövőben érdemben nem
változtatja, mert jellemzően a két országban biztosítási időt szerzett személyek a két ország
állampolgárai.
Kisebb, érdemi kihatással nem járó változás, hogy az egyik országban szerzett 1 évnél
rövidebb biztosítási időt - mivel erre ellátás egyik országban sem jár - a másik ország a
nyugdíj megállapításánál figyelembe veszi.
Az új Egyezménynek a hatálybalépését követően megállapítandó nyugdíjakra vonatkoznak
a rendelkezései, a régi egyezmény alapján megállapított nyugdíjak nem kerülnek átszámításra,
de a régi egyezmény alapján elutasított igényt meg lehet ismételni és az új szabályok szerint
kerül elbírálásra a jogosultság.
Az Egyezmény önálló fejezetben tárgyalja a munkanélküli ellátásokra vonatkozó
szabályokat. Rögzítésre kerül, hogy ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos
hosszúságú időtartam teljesítésétől teszik függővé a munkanélküliség esetén járó ellátás
folyósítását vagy az ellátás időtartamát, ugyanezen Szerződő Fél illetékes teherviselője úgy
tekinti a másik Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített időtartamot, mintha azok a
saját jogszabályai szerint teljesültek volna, ha a Szerződő Fél jogszabályai értelmében is
biztosítási időtartamnak minősülnek és nem esnek egybe. Az új Egyezmény állampolgársági
elven rögzíti az ellátások igénybevételének helyét, amikor kimondja, hogy a Szerződő Felek
állampolgárai azon Szerződő Fél területén jogosultak munkanélküliség esetén járó ellátásra,
amely Szerződő Félnek az állampolgárai, függetlenül attól, hogy melyik Szerződő Fél
területén voltak biztosítva munkanélkülivé válásuk előtt. Ezen rendelkezések, különös
tekintettel a jogszerző idők összeszámítása elvének rögzítésére, kedvezőek az érintett
személyek részére, hiszen a jelenleg hatályos egyezmény csak azt rögzíti, hogy a
munkanélküli segély csak arra az időre folyósítható, amíg a jogosult annak a Szerződő Félnek
a területén tartózkodik, ahol a munkanélküli segélyre való jogát megszerezte.
A vegyes rendelkezések között szerepelnek a jogsegélyről, a harmadik féllel szembeni
kártérítési igény érvényesítéséről, a jogalap nélküli ellátások visszatérítéséről, az okiratok
illetékmentességéről, az Egyezmény végrehajtása során az illetékes szervek közötti
érintkezésről és annak hivatalos nyelvéről, a kérelmek benyújtásának joghatályáról, a
külképviseletek közreműködéséről, az adatvédelem szabályairól, a kifizetések pénzneméről,
valamint az Egyezmény alkalmazása során felmerülő vitás kérdések rendezési módjáról
rendelkező szabályok.
A jelenleg hatályos magyar-jugoszláv szociális biztonsági egyezmény végrehajtásának
adatai alapján a következő költségek prognosztizálhatóak.
Az új Egyezmény a nyugellátások tekintetében érdemi változást nem eredményez.
Amennyiben a két ország viszonylatában a későbbiekben nő a mindkét országban biztosítást
szerezett személyek száma, Magyarország nyugdíjat csak az itt történt járulékfizetés
arányában fizet. A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007. júliusában két fő részére utalt
21
nyugellátást Bosznia és Hercegovinába. Összességében az új Egyezmény hatálybalépése után,
a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában költségnövekedés nem várható.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint az egészségügyi ellátások
terhei jelentős kiadásokat nem jelentenek az Egészségbiztosítási Alap számára. Az új
Egyezmény alapján a jövőben egyértelművé válik, hogy a magyar jog szerint jogosultnak
minősülő személyeket az Egészségbiztosítási Alap terhére milyen ellátások illetik meg.
Az új Egyezmény alkalmazása mind az állampolgárok, mind a gazdasági szervezetek
számára egyértelmű, pontos szabályokat teremt a járulékfizetési kötelezettség, a nyugdíj-
megállapítás, valamint az igénybe vehető ellátások tekintetében.
A 4. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezések - az Nsztv. 10. §-ában foglalt rendelkezéseknek
megfelelően - rögzítik, hogy az Egyezményt kihirdető törvénynek az Egyezmény szövegét
tartalmazó része az Egyezmény 41., a hatálybalépését kimondó cikke szerinti időpontban lép
hatályba. Ennek konkrét napját nem a törvény, hanem a naptári nap ismertté válását követően
a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával a külügyminiszter
állapítja meg.
22