﻿Országgyűlési képviselő
Országgyűics Hivatala
líbmányszám:
Érkezett: 2009 FE33 2 3.
Egyéni képviselői indítvány
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
l-§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (l) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)—(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
-	a belföldi székhelyű]
„a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint
szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit
gazdasági társaság, valamint az Ftv.l2l.§-a szerinti intézményi társaság,”
(2)	Az Szht. 2. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem köteles szakképzési hozzájárulásra]
,,d) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és
az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.) 6. számú melléklet
C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a
társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.”
(3)	Az Szht. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő
egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem
közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú
nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi
árbevételéből a 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység
és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési
hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.”
(1)	Az Szht. 4. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági
társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5)
bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az átvett
fejlesztési támogatás 3 százaléka az (5) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás
fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban
meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire használható fel.”
(2)	Az Szht. 4. § (10) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés
megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek bevallási és elszámolási, valamint az
e törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési kötelezettsége van az
állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben.”
(3)	Az Szht. 4. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását,
illetőleg a (13)—(14) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a
különbözetet közvetlenül az Alap kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg
onnan visszaigényelnie.”
3-§
(1)	Az Szht. 4/A. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás
nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket
kell tartalmaznia:
a)	a megállapodást kötő felek]
„ ah) felsőoktatási intézmény esetében, a nevét, adószámát, felsőoktatási intézményi azonosító
jelét,”
(2)	Az Szht. 4/A. § (2) bekezdés b)~d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás
nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket
kell tartalmaznia:]
,,b) a fejlesztési támogatással érintett, a szakképző iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és
gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak
képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó
szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés
helyszínét és időtartamát,
c)	a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulóknak a b) pont
szerinti intézményenkénti bontású szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát,
illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,
2
d)	a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját,
határidejét,”
4-§
Az Szht. a következő 4/B-4/G. §-okkal egészül ki:
„4/B. § (1) A 4. § (10) bekezdése szerint bejelentkezett hozzájárulásra kötelezett éves
bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet
honlapján közzétett „éves bevallás” nyomtatvány kitöltésével, valamint a nyomtatványnak az
állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére a tárgyévet követő második hónap 25.
napjáig történő megküldésével és a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség egyidejű
megfizetésével tesz eleget.
(2)	A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő
megszervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a gyakorlati képzés telephelye szerint
illetékes területi gazdasági kamara által, a gyakorlati képzés telephelyére a tárgyévre
vonatkozóan érvényes tanúsítvány 60 napnál nem régebben kiállított másodlatát. A
tanúsítvány tartalmazza
a)	azt, hogy a hozzájárulásra kötelezett rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez az Szt.-
ben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételekkel,
b)	a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást,
c)	annak tényét, hogy a hozzájárulásra kötelezett az Szt. 54/B. § 24. pontja szerinti tanműhelyt
üzemeltet.
(3)	A tanúsítvány kiadásának feltétele a foglalkozási napló és a tanulószerződés, illetve
hallgatói szerződés esetén fizetendő pénzbeli juttatás kifizetését igazoló dokumentumoknak a
területi gazdasági kamara részére történő bemutatása.
(4)	Ha a hozzájárulásra kötelezett a bevallási és elszámolási kötelezettségének az (1)
bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, az állami szakképzési és felnőttképzési
intézet - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - felhívja a bevallás és elszámolás
pótlására.
(5)	A 4. § (13) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgyévet követő második hónap
25.	napjától válik esedékessé.
(6)	Az éves bevallásban e törvény mellékletében meghatározott költségeknek (kiadásoknak) a
melléklet 1-5. illetve 6. pontjai szerinti elszámolás módját évente - ideértve a 4. § (14)
bekezdés szerinti évközi visszatérítési igényt is - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.
Évközi visszatérítési igény benyújtása esetén az első visszatérítési igényben alkalmazott
elszámolási módot kell a további évközi és a tárgyévre vonatkozó éves bevallásban folytatni.
4/C. § (1) A bevallás és elszámolás helyességét annak benyújtásától számított 30 napon belül
az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló
elírást kijavítja, és a javítás tényéről, továbbá annak eredményéről a hozzájárulásra
kötelezettet a kijavítástól számított 15 napon belül írásban értesíti.
3
(2)	Ha a hozzájárulásra kötelezett a javítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő
15 napon belül egyeztetés végett az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez fordulhat.
Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az
egyeztetés eredménytelenségéről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a
szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése tekintetében az Art. rendelkezései szerint
jár el.
(3)	Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet a bevallottnál kisebb fizetési
kötelezettség terheli, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a befizetés teljesítésének
igazolását követően, a hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó összeget 30 napon belül
visszatéríti. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a befizetési kötelezettségének még nem
tett eleget, a kijavított összeget kell megfizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára.
(4)	Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet további fizetési kötelezettség terheli,
ezt az összeget az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét, a (2) bekezdés szerinti
egyeztetés eredményes lezárását követő 30 napon belül kell megfizetni az Alap kincstárnál
vezetett számlájára.
(5)	Ha a bevallás, elszámolás a hozzájárulásra kötelezett közreműködése nélkül nem javítható
ki, vagy a bevalláshoz, illetve feldolgozásához további adatokra, dokumentumok
becsatolására van szükség, vagy a hozzájárulásra kötelezett fennálló köztartozásáról a
nyilatkozattételt vagy a külön jogszabályokban előírt igazolások benyújtásának
kötelezettségét elmulasztotta, a hozzájárulásra kötelezettet az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - a bevallás és elszámolás
kijavítására, kiegészítésére, illetve hiánypótlásra szólítja fel.
4/D. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a 4/B. § (1) bekezdése szerinti bevallási és
elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet felhívása
ellenére sem tesz eleget, vagy hiánypótlásra szoruló bevallását és elszámolását felszólítás
ellenére sem rendezi, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az 5. § hatálya alá tartozó
hozzájárulásra kötelezettnek tekinti, törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra
kötelezettet, valamint a dokumentáció csatolásával az állami adóhatóságot. Az állami
adóhatóság a kötelezettség teljesítése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.
(2)	Ha a hozzájárulásra kötelezett az (1) bekezdés szerinti bevallás időszakában, illetve azt
követően gyakorlati képzést szervezett, továbbra is az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra
kötelezettnek kell tekinteni, ezért nem csökkentheti a 4. § (2) bekezdése alapján bruttó
kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat a 4. § (8)
bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. Az elmulasztott évekre vonatkozó, illetve
tárgyévi bevallását az állami adóhatósághoz kell benyújtania, és ha ezt követően a 4. § (1)
bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési
hozzájárulási kötelezettségét, a 4. § (10) bekezdése szerint kell eljárnia.
4/E. § (1) Önellenőrzéssel a hozzájárulás alapját, a hozzájárulási kötelezettséget, az
elszámolható költségeket és kiadásokat, a befizetési kötelezettség, illetve a többletköltség-
igénylés összegét a bevallási kötelezettség eredeti időszakában hatályos szabályok szerint, a
helyesbítendő hozzájárulási kötelezettség előírt bevallási időszakára, az Art. 164. §-ában
meghatározott adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.
4
(2)	A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az állami szakképzési és felnőttképzési
intézet honlapján közzétett, az adott önellenőrzéssel érintett év „éves bevallás” nyomtatványát
használja fel és nyújtja be, az önellenőrzés időpontját követő 15 napon belül az állami
szakképzési és felnőttképzési intézethez. A nyomtatványon fel kell tüntetni az önellenőrzés
tényét, időpontját és esedékességét is.
(3)	Az önellenőrzésről benyújtott bevallás és elszámolás esetében is alkalmazni kell a
4/C-4/D. §-ban előírtakat, azzal, hogy a hiánypótlás, illetve kijavítás nem teljesítése esetén az
önellenőrzést az állami szakképzési és felnőttképzési intézet elutasítja, és erről a
hozzájárulásra kötelezettet a hiánypótlásra, kijavításra való felhívásban megállapított határidő
leteltétől számított 30 napon belül értesíti.
(4)	Amennyiben önellenőrzéssel a hozzájárulásra kötelezett befizetési kötelezettséget állapít
meg, a rendezendő különbözetet az önellenőrzött év eredeti bevallásbenyújtási határidejének
időpontjától az önellenőrzés időpontjáig számított, kamattal növelt összegben kell befizetnie
az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki
alapkamat 365-öd része. A hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó helyesbítés esetén
kamatot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.
(5)	Az önellenőrzéssel feltárt hozzájárulási kötelezettséget vagy többletköltségigényt a
feltárás időpontjában a hozzájárulásra kötelezettnek nyilvántartásba kell vennie. A
nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának,
a helyesbített szakképzési hozzájárulás alapjának és összegének. A nyilvántartásnak
tartalmaznia kell továbbá a helyesbítés szöveges indokolását.
4/F. § (1) A szakképzési hozzájárulás bevallásának és elszámolásának ellenőrzését az állami
szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Ellenőrzési jogosultsága a 4-5. §-ban
meghatározottak teljesítésének ellenőrzésére terjed ki.
(2)	Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során
vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot
készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban
felvilágosítást kérhet.
(3)	Az ellenőrzés alá vont hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont)
köteles
a)	az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megkeresésének soron kívül eleget tenni,
b)	az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére szóban vagy írásban tájékoztatást,
magyarázatot adni, a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,
c)	az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve az ellenőrzést végző személy (a
továbbiakban: ellenőrzést végző) kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre
bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,
d)	az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.
(4)	Az ellenőrzést végző az ellenőrzés alá vontat előzetesen értesíti az ellenőrzésről, továbbá a
szükséges iratok másolatát bekéri. Az előzetes értesítés mellőzhető, ha az ellenőrzés során a
bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, egyéb iratok megsemmisítésének vagy
megváltoztatásának veszélye áll fenn, illetve az ellenőrzés eredményességét az ellenőrzés alá
vont egyéb módon veszélyeztetné.
5
4/G. § (1) Az ellenőrzést végző az ellenőrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek,
nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb
tények, adatok, körülmények megvizsgálásával - a dokumentáció bekérése, illetőleg helyszíni
ellenőrzés útján - folytatja le.
(2)	Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről az
ellenőrzés alá vont által is aláírt jegyzőkönyvet készít.
(3)	Az ellenőrzés alá vontnak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a
megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a
jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül
észrevételt tenni.
(4)	Az ellenőrzés alá vontat a hozzájárulási kötelezettség jogszabálysértő elmulasztása vagy
felhasználása esetén befizetési, az ellenőrzés alá vont részére e törvény szerint járó összeg
jogszabálysértő igénybevétele esetén pedig visszafizetési és a (6) bekezdés szerinti
kamatfizetési kötelezettség terheli.
(5)	A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség mellett ötvenezer forinttól százezer forintig
terjedő eljárásibírság-fizetési kötelezettség is terheli az ellenőrzés alá vontat, ha
a)	az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy
b)	az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre,vagy
c)	a külön jogszabályban előírt elkülönített nyilvántartási kötelezettségét nem teljesítette.
(6)	Az ellenőrzés alá vontat befizetési, illetve visszafizetési kötelezettség a (4)-(5)
bekezdésben meghatározott cselekmény megállapításától, kamatfizetési kötelezettség a
(4)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli.
A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.”
5-§
Az Szht. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése
szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe
vehetők, feltéve, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörtént.”
6.§
(1)	Az Szht. 7. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Gyakorlati képzés szervezésének vagy az adott szakképesítés gyakorlati képzése
szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a
szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással
korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköznek és beruházásnak
-	a megszűnés, szüneteltetés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettség
idejével arányos bekerülési értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli,
6
és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be
kell fizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező
hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének
megszűnését jelenti.
(10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jogutóddal megszűnő
gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amelynek jogutódja hozzájárulásra
kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá az a
jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati
képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló
tárgyi eszközök tulajdonjogát a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató
hozzájárulásra kötelezettnek, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott
intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott
társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában
meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak térítésmentesen átadja. Az eszközátadást
más adókötelezettség nem terheli.”
(2)	Az Szht. 7. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az Szt. 2. § (5) bekezdés b)~c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2.
§ (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2.
§ (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság a kapott fejlesztési
támogatást a térségi integrált szakképző központ részét képező, a fejlesztési megállapodásnak
megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató és a Kt.-ben előírt pályakövetési rendszerrel
összefüggő jelentéstételi kötelezettségének eleget tevő közoktatási intézménynek,
felsőoktatási intézménynek, központi képzőhelynek (továbbiakban együtt: támogatást
felhasználó) továbbadhatja, feltéve, hogy a támogatás felhasználásáról, valamint a
támogatással összefüggő, jogszabályban rögzített jogokról és kötelezettségekről a támogatást
felhasználóval megállapodást köt.
(12) Az Szt. 2. § (5) bekezdés b) pontja szerint meghatározott intézmény önkormányzati
fenntartója a kapott fejlesztési támogatás térségi integrált szakképző központ részét képező
szakképző iskolák között történő elosztásának, forrásátadásának, illetve felhasználásának
részletes szabályait - a (11) bekezdésben foglalt megállapodás helyett - rendeletben
határozhatja meg.”
7-§
(1)	Az Szht. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési
törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel”
elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat)
együttes összegét csökkenteni kell:
a)	a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós
társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre
biztosított összeggel, valamint a Kormány által elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi
program teljesítését szolgáló előirányzattal,
7
b)	a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek visszatérítési igényeinek kielégítésére biztosított
keretösszeggel,
c)	a szakképzési hozzájárulás, valamint a szakképzési és felnőttképzési célú támogatások
lebonyolításával és kezelésével összefüggő nyilvántartási, felhasználási, beszedési,
szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési, a pénzügyi garanciák érvényesítési feladatait
ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint a szakképzési és felnőttképzési
tanács működtetésére, továbbá a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak a 13. § (2)
bekezdésben előírt feladatai ellátásának finanszírozására a tárgyévi eredeti bevételi
előirányzat 3 százalékának megfelelő összeggel,
d)	a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására a
bevételi előirányzat 2 százalékának megfelelő összeggel,
e)	a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképző évfolyamon
szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott
régióban igényelt szakképesítéseket tanulókat megillető szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és
az ezzel összefüggésben felmerült - a külön kormányrendeletben meghatározott - költségek
támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeggel,
j) a Nemzeti Tehetség Programról szóló külön jogszabályban meghatározott célok
megvalósításához szükséges feladatok támogatására a tárgyévi eredeti bevételi előirányzat 3
százalékának megfelelő összeggel,
g)	a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-f) pontok levonását követően
fennmaradó keretösszegnek az egyharmadával,
h)	a szakiskolai fejlesztési programra és az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához
alprogramjára az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter által együttesen a költségvetési évre megállapított keretösszeggel, valamint
i)	a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)~h) pontok levonását követően
fennmaradó keretösszeg felével.”
(2)	Az Szht. 9. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.”
(3)	Az Szht. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott keretösszeget át kell csoportosítani a külön
jogszabályban meghatározott Szülőföld Alapba.”
(4)	Az Szht. 9. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdés j) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott keretösszeg együttesen alkotják az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter
rendelkezési jogkörében felhasználható keretösszegét.”
8.§
(1)	Az Szht. 10. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része]
8
,,c) az e bekezdésben meghatározott támogatási célok megvalósítására az Oktatásért
Közalapítvány, valamint legfeljebb 4 százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti
országos közalapítvány támogatására,”
[használható fel.]
(2)	Az Szht. 10. § (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a
bekezdés egyidejűleg a következő l) ponttal egészül ki:
[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része]
,,h) az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos
szakmai vizsgák szervezésére és ellenőrzésére, valamint az oktatásért felelős miniszter
felelősségébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgái tekintetében általános vizsgaszervezési
feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére és működtetésére,”
J) a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célok megvalósítására”
[használható fel.]
(3)	Az Szht. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 9. § (2) bekezdés i) pontja szerinti decentralizált keret
a)	a \4. § (1) és (10) bekezdése szerinti célok, valamint
b)	a 14. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a
szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti,
gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált
továbbképzésének
támogatására használható fel.”
9-§
Az Szht. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
együttesen is dönthetnek a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti támogatás felhasználásáról,
amelynek során meghatározzák a támogatásnak a két miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó
részek közötti százalékos megosztását.”
10. §
Az Szht. 13. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizottság]
,j) javaslatot tesz az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe
sorolására, valamint dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az
adott régióban igényelt szakképesítésekről,”
9
11. §
Az Szht. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű
iskolai oktatásban szakképző évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói
jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére
szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával támogatást nyújt. A szakiskolai tanulmányi
ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.”
12. §
(1)	Az Szht. 19. § 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
[E törvény alkalmazásában
1.	gyakorlati képzés:]
,,b) az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási
forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek
és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon
kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el
azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési
és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák, és a képzés az ehhez
szükséges képzési, illetve szakképzési programok alapján folyik;”
(2)	Az Szht. 19. §-a a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„7. kiegészítő gyakorlati képzés: az adott szakképesítés tekintetében meghatározott gyakorlati
képzési időnek legfeljebb 50 százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervező
hozzájárulásra kötelezettnél folytatott gyakorlati képzés.
8.	főállású oktató: a Munka Törvénykönyve 117/B. § szerinti teljes munkaidőben
foglalkoztatott szakoktató, gyakorlati oktató, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati
képzésével megbízott egyéb olyan szakember, aki minden munkanapján tanulók, illetve
hallgatók gyakorlati képzését végzi.”
13.	§
(1)	Az Szht. 28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az
a)-c) és e) pontok tekintetében az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben, a d) pont
tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést
érintően az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével, továbbá az a) e) pontok
tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendeletben határozza meg:]
10
„a) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásához a 4. § (10) bekezdése szerinti
bejelentkezési kötelezettség teljesítésének, a hallgatók gyakorlati képzéssel kapcsolatos
kötelező juttatásainak, a fejlesztési támogatás nyújtásának, fogadásának és felhasználásának,
az arról kötelezően nyújtandó adatszolgáltatásnak az eljárási szabályait, a 4. § (13)
bekezdésében szereplő visszatérítés igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait,
valamint az ellenőrzés rendszerét,”
(2)	Az Szht. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösztöndíj
folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésével, valamint az ösztöndíjban
részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok
díjazásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(3)	Az Szht. 28. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Tehetség Program céljait szolgáló
keretösszeg finanszírozásának kérdéseit és a keretösszeg felhasználásával kapcsolatos
szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
14.	§
Az Szht. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás nyújtható a 2007. szeptember 1-jét
megelőzően létrejött térségi integrált szakképző központ keretei között működtetett központi
képzőhelyen folyó gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére is.”
15.	§
Az Szht. a következő 33. §-sal egészül ki:
„33. § (1) A 4. § (5) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 32. §-
bán meghatározott, a bizottság által a 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott döntés
szerinti képzésben részt vevő 1500 fős létszám számításánál
a)	az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók létszámát is
figyelembe kell venni, továbbá
b)	egy intézmény tanulói, illetve az a) pont szerinti hallgatói létszáma csak egy térségi
integrált szakképző központ létszámába vehető figyelembe.
(2)	A 4. § (5) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt fejlesztési
támogatást csak az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja, amely eleget tett a Kt.-ben
meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének.
(3)	A (2) bekezdés szerinti fejlesztési támogatás fogadására jogosult részére kizárólag azon
szakképző iskola és központi képzőhely vonatkozásában nyújtható fejlesztési támogatás,
amely a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási
kötelezettségének eleget tett.”
11
16. §
(1)	Az Szht. mellékletének 1. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolható]
,,d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni
védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgára való utazás
költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség, amely
szállítási naponként legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 1,5
százaléka lehet fejenként, feltéve, hogy az útiköltség nem a tömegközlekedés
igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt
összeg számolható el. Ugyancsak elszámolható az ideiglenes átirányítással kapcsolatban
felmerült számlával igazolt szállásköltség-térítés, naponként a minimálbér 2 százaléka
összeghatárig, fejenként,”
(2)	Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elszámolható]
„4. a) A gyakorlati képzésben oktatók díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a
munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és
felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
h)	Ha a főállású oktatóhoz beosztott tanulók, illetve az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati
képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a Kt.-ben a szakközépiskolai és szakiskolai
gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a
főállású oktató díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű
főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai
végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező főállású oktató esetében a kötelező legkisebb
munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező
legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az
átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni,
amilyen arányban a tanulók, illetve hallgatók száma kevesebb az átlaglétszámnál.
c)	Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el - legfeljebb a h)
pontban meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati
oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók
létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e pontban meghatározott oktatói díjazást olyan
arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az
átlaglétszámnál.”
(3)	Az Szht. mellékletének 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi a főállású
oktató - 4. b) pont szerinti - bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az ezen oktató
részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési
költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.
12
6.	A melléklet 1-5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt.
27.	§-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés
alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja
a)	a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást,
továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli
juttatást terhelik, valamint
b)	további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200
százalékának megfelelő összeget.”
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az Szht. - e törvény 4. §-ával megállapított - 4/B. § (6) bekezdése 2009. szeptember 1-jén
lép hatályba.
(3)	E törvény 16. §-ának (3) bekezdése 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények
módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény 42. § (4) bekezdésének második mondata helyébe
a következő rendelkezés lép:
„Az átalakulási kötelezettségüknek eleget nem tevő térségi integrált szakképző központok
keretei között működtetett központi képzőhelyek 2010. január 1-je után nem jogosultak
fejlesztési támogatás átvételére.”
(5)	Az Szht. 4. § (5) bekezdésében „az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint folytatott gyakorlati
képzés” és „az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati képzés”, valamint az 5. § (2)
bekezdésének a) pontjában az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint - folytatott gyakorlati
képzés” és „az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyakorlati képzés” szövegrész helyébe „az
Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés” szöveg lép.
(6)	Hatályát veszti
a)	a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdés
g)	pontjában az „az Országos szakmai szakértői névjegyzék (a továbbiakban: szakértői
névjegyzék) és” szövegrész, valamint
b)	az Szht. 10. § (3) bekezdésének k) pontjában a „legfeljebb négy százaléka” szövegrész.
(7)	A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj első alkalommal a 2009/2010. tanévet megkezdett, az
Szht. - e törvény 11. §-ával megállapított - 14/A. §-ában meghatározott tanulókat illeti meg.
(8)	Az Szt. 48. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján
az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében tegye közzé.”
(9)	Az Szt. 54/B. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
13
[54/B. § E törvény alkalmazásában:]
„8. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés', jogszabályban meghatározott, illetve
hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, melynek eredményeként hatóság által
meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző
intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor;”
(10)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pont e) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
72. Adóterhet nem viselő járandóság:]
,,e) a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak -
külön jogszabályban meghatározott - tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján
kifizetett pénzbeli juttatás, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő
tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára
jogszabály alapján kifizetett díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi
minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része, valamint a tanulószerződéses tanulót
jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi
ösztöndíj.”
14
Indokolás
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
r
Általános indokolás
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény (a továbbiakban. Szht.) módosítását elsősorban a szakiskolai tanulmányi
ösztöndíj rendszer bevezethetősége, a szakképzési hozzájárulásra kötelezetti körrel
összefüggő harmonizációs kötelezettség - ideértve az új non-profit gazdasági társaságként
megalakuló térségi integrált szakképző központ (TISZK) hozzájárulási kötelezettségét is -,az
Szht. végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendeletben foglalt - az IRM által a
végrehajtási rendelet 2008. májusi tárcakörözése során észrevételezett - egyes kérdések
törvényi szintű szabályozási igénye, valamint az ellenőrzési tapasztalatok alapján az
elszámolható költségek körének a visszaélések kiküszöbölését célzó pontosítása indokolja.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény változása miatt a közhasznú társaságok 2009. június
30-ig kötelesek nonprofit gazdasági társasággá átalakulni a továbbműködésükhöz. A
módosítással - a korábbi elv megtartásának érdekében - a kedvezményezetti tevékenység
tekintetében kivételre kerülnek a nonprofit gazdasági társaságok az Szht. hatálya alól.
Továbbá az új térségi integrált szakképző központ (TISZK) típusok közül a szakképzésről
szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) 2. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nonprofit gazdasági
társaság és a d) pontban nevesített kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 121. §-a szerinti
intézményi társaság - mint közoktatási feladat-ellátást szervező társaságok - nem lehetnek
hozzájárulásra kötelezettek is egyben.
A 2. §-hoz
A módosítás megteremti a lehetőségét az új szakképzés-szervezés feladat-ellátási típusok
közül a társulás, a nonprofit gazdasági társaság, valamint a kiemelkedően közhasznú nonprofit
gazdasági társaság megalakításával felmerülő többletműködtetési költség - a központi
költségvetést nem érintő - finanszírozásának.
A 3. §-hoz
A Javaslat a fejlesztési támogatás fogadására vonatkozó megállapodás tartalmának
pontosítása, amely a fejlesztési támogatás szabályinak egyértelműsítését szolgálja.
A módosítása az Ftv. végrehajtási rendeletében foglaltaknak megfelelő pontosítás. A
felsőoktatási intézmények nem - a jelenleg hatályos Szht.-ben szereplő - OM azonosítóval
rendelkeznek, hanem intézményi azonosító jellel.
15
A 4. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulási kötelezettek által
teljesítendő bejelentkezésre, bevallásra, önellenőrzésre és az ellenőrzésre vonatkozó törvényi
szintű szabályokat tartalmazza az Szht. végrehajtási rendeletének 2008. májusi tárcakörözése
során tett IRM észrevételnek megfelelően. A végrehajtási rendeletből átemelésre kerültek a
vonatkozó hatályos szabályok, azaz a rendeleti szintű szabályozást törvényi szintű
szabályozás váltja fel.
A 5. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzést nem folytató hozzájárulásra kötelezettek esetében a fizetendő
hozzájárulási előleg számításának pontosítása, a jelenlegi nem egyértelműen pénzforgalmi
szemléletű szabályozás korrigálása.
A 6. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzés megszűnésével, illetve megszüntetésével egyidejűleg keletkező
visszafizetési kötelezettség pontosítása, valamint a visszafizetési kötelezettség előírása abban
az esetben is, amikor nem csak a teljes gyakorlati képzést szünteti meg a hozzájárulásra
kötelezett, hanem csak egy adott szakképesítés gyakorlati képzését. Ezen túlmenően a
befizetési kötelezettség mentesítésének eddigi lehetősége kiegészül a TISZK részére történő
térítésmentes átadás esetével is.
Továbbá - mivel a fejlesztési támogatás felhasználása a szakképző intézményekben történő
fejlesztésekre fordítható - a TISZK keretében támogatást fogadó fenntartók lehetőséget
kapnak a fejlesztési támogatás továbbadására a TISZK keretei között működő szakképző
intézmények részére megállapodás alapján. Az önkormányzati fenntartó esetében - a
megállapodás helyett - az önkormányzati rendeletalkotás lehetőségének megteremtésével
csökkenthető az adminisztrációs teher. Akár több száz megállapodás elkészítése, megkötése
és nyilvántartása is kiváltható ily módon.
A 7. §-hoz
A Javaslat egyrészt - a Kormány döntésének megfelelően - a Nemzeti Tehetség Program
finanszírozhatóságához szükséges, másrészt megteremteni a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj
támogatás nyújtásának lehetőségét a Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprészből.
A 8. §-hoz
A Javaslat egyrészt az alaprész oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó
részének felhasználására vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazza, másrészt a
decentralizált keretből nyújtható támogatások eddig nem szabályozott lehetőségeit határozza
meg.
A 9. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a képzési alaprészből az oktatásért felelős miniszter és a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter együttes döntésével támogatott program is
16
finanszírozható legyen, mely a két miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó keretrészeket
együttesen terheli.
A 10. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad az RFKB-nak arra, hogy az adott régióban a gazdaság által
igényelt szakképesítéseket meghatározza.
A 11. §-hoz
A Javaslat a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosultak körét, a támogatás forrását, és
folyósítójának megnevezését tartalmazza.
A 12. §-hoz
A Javaslat a törvényben eddig is használt, a szakképzési hozzájárulás elszámolásának és a
visszaigénylésnek alapját meghatározó fogalmak pontosítását szolgálja, a jogtalan
visszaigénylések ellenőrizhetősége és visszakövetelhetősége céljából.
A 13. §-hoz
A Javaslat az Szht. végrehajtási rendeletének 2008. májusi tárcakörözése során tett IRM
észrevételnek megfelelően, a törvényből jelenleg hiányzó felhatalmazás megteremtésére
irányul. A módosítás tartalmazza a szükséges felhatalmazást a Kormány számára a
szakiskolai tanulmányi ösztöndíj Kormányrendeletben való létrehozatalára és szabályozására,
továbbá a Nemzeti Tehetség Program céljait szolgáló keretösszeg finanszírozásának rendeleti
szabályozására.
A 14. §-hoz
A Javaslat a „Régi” TISZK esetében az önálló jogi személyiséggel rendelkező központi
képzőhelyek fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás közvetlen formában történő
fogadásának lehetőségét, illetve ennek pontos meghatározását tartalmazza.
A 15. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható
fejlesztési támogatás fogadására vonatkozó szabályok pontosítása a létszám számításának
tekintetében.
A módosítással kiegészülnek a fejlesztési támogatás fogadásának és nyújtásának feltételei
annak kimondásával, hogy fejlesztési támogatást csak az az intézmény fogadhat és az a
hozzájárulásra kötelezett nyújthat, aki eleget tett a Kt. 2. számú mellékletében előírt - 2009.
január 1-jén hatályba lépő - pályakövetési rendszerrel összefüggő jelentéstételi
kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének. Ezzel összhangba kerülnek az Szht. és a Kt.
szabályai, egyúttal előremutató szabályozás érvényesül.
A 16. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek által az Szht.
mellékletében feltüntetett elszámolható, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások
meghatározásának pontosítását tartalmazza az ellenőrzési tapasztalatok alapján.
17
A 17. §-hoz
A Javaslat a 2007. szeptember 1-je előtt létrejött TISZK keretei között működő központi
képzőhelynek nyújtott fejlesztési támogatás fogadási szabályainak koherenciájának
megteremtése érdekében módosítja a 2007. évi CII. törvény vonatkozó rendelkezését.
Továbbá átmeneti rendelkezés szükséges a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj
finanszírozásának megkezdésére a beiskolázási és a tanévkezdési határidők eltérése miatt. A
törvény egységes, 2009. július 1-jei hatályba léptetése mellett szükséges előírni, hogy az
ösztöndíj először a 2009/2010. tanév megkezdésétől nyújtható.
A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj közterhek alóli mentességének megállapításához szükség
van a személyi jövedelemadóról szóló törvény ennek megfelelő módosítására, és ezzel az
összhang megteremtésére. Ezen túlmenően szükséges megteremteni a tanulóknak és a
felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatóknak kifizetett, a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség terhére elszámolható és adóterhet nem viselő járandóság fogalmának az Szt-vei
és az Szht-val koherens szabályozását.
A hiány-szakképesítésekkel kapcsolatos Szt-ben lévő rendelkezés tartalmában nem változik,
kizárólag formai szempontból - a felhatalmazásra vonatkozó alkotmányossági követelmények
megtartása és érvényre juttatása érdekében - szükséges a módosítás.
Az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés fogalmát az elszámolások ellenőrzési
gyakorlata miatt indokolt pontosítani.
Az Szht. mellékletében szereplő költségek elszámolását és az elszámolás módját a
jogalkotásról szóló 1987. évi XI törvény 12. § (3) bekezdésében foglalt, kellő felkészülési idő
biztosítására vonatkozó követelmény érvényesülése miatt indokolt későbbi időpontban
hatályba léptetni.
Budapest,
, *
VJ ^
Tatai-Tóth András
MSZP
Sós Tamás
MSZP
/
Rózsa Endre
MSZP
//h
Bókáy Endre
/ MSZP /
Kiss
18
Országgyűlési képviselő
Egyéni képviselői önálló indítvány
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Mellékelten - a Házszabály 85 . §-a alapján - benyújtjuk a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat általános és részletes indokolását mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2009. február 23.
t/am
Tatai-Tóth András
MSZP
ySós Tamás
' MSZP
Í4-
Rózsa Endre
MSZP
B^kayT2ndr^
MSZP
vöt?