﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9179. számú
törvényjavaslat
ifit*	r	i r	1 ••	ff	rí . ••	r	1	r i	f. r r r 1
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. március
2009. évi ... törvény
1 r j ••	r	1 r	1 ••	n**	rr	r 1 j ••	r	1
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról
ELSŐ RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
1.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke az adó alapjának 23 százaléka.”
2.	§ Az Áfa tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/83. § Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint
amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához/
„a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 18,7 százalékot,”
/kell alkalmazni./
II.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
3.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. §-a (1) bekezdésének a)-d)
pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(1) Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:/
„a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti
ólmozatlan benzinre 109 000 Ft/ezer liter,
b)	a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a
2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 117 300 Ft/ezer liter,
c)	a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú
gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,
d)	a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,”
(2)	A Jöt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra
a)	- figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d)
pont szerinti, az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra
számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1)
bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzataként meghatározott összeg,
b)	az a) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak
megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá
2
legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá
tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti adómérték,
c)	benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás,
értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,
d)	az a)-c) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-,
fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak
megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá
legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés
rendelkezésére is.”
4.	§ A Jöt. a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a
földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt
követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj
megfizetett adójából literenként 84,30 Ft-ot visszaigényelni, ha azt
a)	a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt
munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és
b)	olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgáz-
teljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-
technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak
bejelentett
(a továbbiakban: jogosított felhasználó).
(2)	E § alkalmazásában
a)	felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.)
meghatározott felhasználó;
b)	felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;
c)	minősített földgázellátási üzemzavar:
ca)	a GET. 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak
külön jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős
részének földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének
csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős
részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint
cb)	a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;
d)	minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar
külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított
megszűnése közötti időtartam;
e)	nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű
felhasználó.
(3)	A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles
a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de
legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az
adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével
egyidejűleg
a)	csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,
b)	csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra
számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási
helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára
3
történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett
gázolajat használ fel,
c)	megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont
szerinti bontásban és összesen.
(4)	Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles
a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de
legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a
vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj
mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a
(3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.
(5)	Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal,
hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni.”
5.	§ A Jöt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti
adóalapra 251 000 forint.
(3)	A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20
19,	2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71
vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy
bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra
számítva 125 500 forint, 50 liter felett 251 000 forint. Amennyiben egy háztartásban több
bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.”
6.	§ A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 575 forint.”
7.	§ A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 8550 forint.”
8.	§ A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 12 950 forint.”
9.	§ A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 20 100 forint.”
10.	§ A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/(2) Az adó mértéke/
„a) a cigarettára 8550 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3
százaléka, de legalább 16 000 forint/ezer darab,”
„c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 6720 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 6720 forint/kilogramm.”
4
MÁSODIK RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT,
VALAMINT A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
III.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
11.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra, oktatási támogatásra
jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársa,
illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársa az adóbevallásában feltünteti
házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes
személyazonosító adatait és lakcímét). E rendelkezést munkáltatói adómegállapítás esetében
is alkalmazni kell.”
12.	§ Az Szja tv. 28. §-a a következő (18)-(19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Családi pótlék, oktatási támogatás címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb
jövedelem
a)	a családok támogatásáról szóló törvény szerint jogosult magánszemélynél, a vele együtt
élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék,
b)	a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlékra, oktatási támogatásra
egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél - az a)
pontban foglaltaktól eltérően - 50 százalék.
(19) A (18) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi pótlék, oktatási támogatás címén
megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha az a családok támogatásáról
szóló törvény szerint
a)	saját jogon jogosultként kapott támogatás;
b)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi
pótlék vagy a magasabb összegű családi pótlékkal azonos összegű oktatási támogatás;
c)	vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti
gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási
intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;
d)	szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre)
tekintettel kapott támogatás.”
13.	§ Az Szja tv. 30. és 31. §-ait megelőző alcímek, 30-31. §-ai helyébe a következő
alcímek és rendelkezések lépnek:
„A számított adó
30.	§ (1) A számított adót az összevont adóalapra a 2009. évben a (2) bekezdés
rendelkezései szerint kell megállapítani.
(2) A számított adó, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelemének
összege:
0-1 900 000 forint	18 százalék,
1	900 001 forinttól
5
342 000 forint és az 1 900 000 forinton felüli rész 36 százaléka.
Az összevont adóalap adója
31.	§ Az összevont adóalap adóját a számított adóból a 32-34. § rendelkezéseinek
figyelembevételével kell meghatározni.”
14.	§ (1) Az Szja tv. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az
adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak, az
oktatási támogatásnak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott
részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres
bevétele. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaviszonyból származó rendszeres
bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg,
ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i)
összegét. Azonban a nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a
magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől
származik, a munkáltató, a bér kifizetője - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a
rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében
a)	kiszámítja az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az
adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla
szerint várható számított adót, majd
b)	az a) pont szerinti várható számított adóból levonja az adott havi adóterhet nem viselő
járandóság(ok) tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és
c)	a b) pont szerinti különbséget elosztja tizenkettővel.”
(2)	Az Szja tv. 48. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az
adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak, az
oktatási támogatásnak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott
részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres
bevétele. Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaviszonyból származó nem
rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával
számított összeg, ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő
járandósága(i) összegét. Azonban a nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy
egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér
kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője - az (5) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében
a)	a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján
meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok)
összegének tizenkétszereséhez hozzáadja a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott
adóelőleg-alapot, majd
b)	az a) pont szerinti megemelt összegre kiszámítja az adótábla szerint várható számított
adót, és
c)	a b) pont szerinti várható számított adóból levonja a megelőző egész havi
munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a
megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla
szerint várható számított adót.
(7) A magánszemély a (2) és a (6) bekezdésben említett nyilatkozatot az adóterhet nem
viselő járandóságnak az adóévben történt első kifizetését követően haladéktalanul teszi meg,
6
és azt a munkáltató, a bér kifizetője a tőle származó bevételt eredményező, még nem
számfejtett összeg(ek) adóelőlegének megállapításánál figyelembe veszi az adóévben
mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja vagy vissza nem vonja. Ezt a
rendelkezést, valamint az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a
munkáltató, a bér kifizetője által kifizetett az (1)-(6) bekezdésben nem említett bevételt
terhelő adóelőleg megállapítására is.”
15.	§ Az Szja tv. 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a magánszemély - a (6) bekezdésben foglalt feltételek szerint megszerzett bevétel
mellett - az adóévben adóterhet nem viselő járandóságot is szerez (ideértve különösen a
családi pótléknak, oktatási támogatásnak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek
minősülő megosztott részét), akkor a megszerzett más bevételt terhelő adóelőleg
megállapításához az adóelőleg-alapok összegéhez hozzá kell adni az adóterhet nem viselő
járandóság(ok) várható éves összegét is. Ilyenkor a bevételt terhelő adóelőleg - a (6)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adóelőleg-alapok megnövelt összegére az adótábla
szerint várható számított adó, csökkentve
a)	az adóévben megszerzett bevétel(ek) alapján a magánszemély által már megállapított
adóelőleg(ek) összegével, valamint
b)	az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegére az adótábla szerint
meghatározott várható számított adóval.”
16.	§ Az Szja tv. 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való
jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei
fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4
adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi
rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az
adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi
értékhatár növekedett.”
IV.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
17.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi
személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött
külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az említett
személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének
időpontjában nem haladja meg a 75 százalékot, és az adózó a részesedés megszerzését a
szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a be nem jelentett részesedés kivezetésével az
említett személyek átalakulása során szerzett részesedés nem jelenthető be; ”
18.	§ A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében
végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve
a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi
7
jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve
igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt
közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a
költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - az
értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig;
az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a
fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés
napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül -
kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás,
juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,”
19.	§ (1) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
„r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési
értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen
elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás
előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben
foglaltakra,”
(2)	A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
„t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés
bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely
jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az
adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7)
bekezdésben foglaltakra,”
(3)	A Tao. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb
kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő
részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat
alkalmazni. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként
számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett
átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti
eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.”
20.	§ (1) A Tao. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/
„c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), m), n), o), r), t), u) pontja, továbbá a 7. §
(10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez
közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási
tevékenység bevételével arányos összeggel;”
(2)	A Tao. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m),
p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási
tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a
vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.”
8
21.	§ A Tao. 10. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában
meghatározott összeg.
(3)	A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. §
(5)	bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem
minősülő elengedett követelés.”
22.	§ (1) A Tao. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. §
(10)	bekezdése szerinti összeg,”
(2)	A Tao. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m),
p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg.”
23.	§ A Tao. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági
társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1)
bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), m), n) o), p), r), t), u) pontjaiban és a 7. § (10) és (18)
bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p)
és r) pontjaiban, valamint a 8. § (5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket
figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.”
24.	§ A Tao. 19. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget
az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként
köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben”
25.	§ A Tao. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában
adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a)-b)
pontjában meghatározott összeggel.”
26.	§ A Tao. a következő 29/I. §-sal egészül ki:
„29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének
i) pontja rendelkezését alkalmazhatja azon tanulók után, amelyek gyakorlati képzését 2009.
december 31-éig megkötött tanulószerződés, iskolával kötött megállapodás alapján végzi.
(2)	Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésénekj) pontja
és (3) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja a 2009. december 31-én foglalkoztatott, a
sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló, a korábban munkanélküli személy, a
szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy,
illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után.
(3)	Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja
és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs
képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést
alkalmazta.
9
(4)	Az adózó a 2009. december 31-éig
a)	elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
b)	kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre
az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése
rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál,
amelynek utolsó napja 2012. évben van.
(5)	Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w)
pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést
2014. december 31-éig ruházza át.
(6)	Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 8. §-a (1) bekezdésének v) pontja
szerint növeli adózás előtti eredményét, ha jogutód nélkül megszűnik vagy
foglalkoztatottainak átlagos létszáma a megelőző adóévhez viszonyítva csökkent, feltéve,
hogy a megelőző adóév(ek)ben a 7. § (1) bekezdésének y) pontjában és (19) bekezdésében
foglaltakat alkalmazta.
(7)	Az adózó a 2009. december 31-ig megkötött tartós adományozási szerződés alapján
adott adományra, az ennek alapján kiadott igazolásra, illetve az adózás előtti eredmény
módosítására vonatkozóan - utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja 2013. évben
van - a törvény 2009. december 31-én hatályos 7., 8., 9., 13., 13/A. és 16. §-aiban foglalt
rendelkezéseket alkalmazza.
27.	§ A Tao. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a
csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült
szabályozást tartalmaz:/
„c) Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes
gyakorlatára.”
28.	§ A Tao. 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.
V.	Fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXII. évi törvény módosítása
29. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. §-a a
következő új g) ponttal egészül ki:
/Mentes az adó alól /
„g) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,”
HARMADIK RÉSZ
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VI.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
30. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §-a
(4) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
/A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz
bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:/
„h) egyes adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi
pótlékot, oktatási támogatást) folyósító szerv,”
(2)	Az Art. 52. §-a a következő új (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az adóhatóság a telefonos ügy fél tájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott
beszélgetést - a közösségi adószám érvényességéről történő meggyőződés ügytípus
kivételével - elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához
való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetőleg a
folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme
alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit
meghallgathatja.”
31.	§ Az Art. 3. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
NEGYEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS EGYES ELKÜLÖNÜLT
ÁLLAMI PÉNZALAPOKAT MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VII.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
32.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási
járulék mértéke:
a)	a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíj -
biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a
természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék
0,5 százalék,
b)	a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a
nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a
természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék
0,5 százalék,”
33.	§ A Tbj. 34. §-ának (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen
sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő
gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11)	A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a)	nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b)	18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.”
34.	§ A Tbj. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes
személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok
11
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint
bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egyéves időtartamba
beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem
rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel.”
VIII.	Fejezet
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
35.	§ A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban/
„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási
jogviszony megszűnését követően 30 napon át;”
36.	§ Az Ebtv. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe
vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő
esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka, azzal, hogy a
biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított táppénz egy napra járó összege
nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 150 százalékának
harmincad részét.”
37.	§ Az Ebtv. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott
keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és
táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges
biztosítási idővel nem rendelkezik.
(2)	A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az
egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.
(3)	A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét
az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben
foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
a)	terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
b)	gyermekgondozási díj esetén a 42/D. § (3) bekezdése szerinti összeget,
c)	az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. §
(8)	bekezdése szerinti összeget,
d)	a (2) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után
folyósított táppénz összegét.
(4)	Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben
részesítheti.”
38.	§ Az Ebtv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a finanszírozási
eljárásrendeket - a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak
megfelelően - rendeletben határozza meg.”
12
IX. Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
39.	§ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap
alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap
minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.”
40.	§ Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér
kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét
meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik
arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy
arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas
vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is
áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.”
X.	Fejezet
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
41.	§ A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/4. § (2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés
megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak
mértékéig/
„b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására,
karbantartására a tárgyévben fordított összeg 50 százalékával,”
/csökkentheti./
42.	§ Az Szht. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai
tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv.
hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben
meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben
meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított
közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.”
ÖTÖDIK RÉSZ
XI.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
43.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20. §-ának (2)-(5)
bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
13
„(2) Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - ezer
forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének
mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell
megadni.
(3)	A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a
devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves
beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban
rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai
részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az
adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben
kell megadni.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően bármely vállalkozó euróban készítheti el
éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első
napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. A
vállalkozó - a (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a
döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli
politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített - eurótól
eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység
elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő
deviza, feltéve, hogy
a)	bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b)	pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 %-ban az adott devizában
merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt
tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a
mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet
figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.”
XII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
44.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben és a 45. §-ban meghatározott kivételekkel -
2009. július 1-jén lép hatályba.
(2)	2009. augusztus 1-jén lép hatályba a VIII. fejezet .
(3)	2009. szeptember 1-jén lép hatályba a 11. §, 12. §, a 48. § (2) bekezdés és a 60. § (1)
bekezdés.
(4)	2010. január 1-jén lép hatályba a IV. fejezet, a XI. fejezet, a 46. § (1) bekezdése, 48. §
(3)	bekezdése, a 49. §, az 50. §, az 52. §, az 53. §, az 57. §, a 60. § (2) bekezdése, a 61. §, a
62.	§, a 63. § és a 67. §.
45.	§ (1) A 4. §, a 46. § (2) bekezdése és a 47. § az Európai Bizottság jóváhagyó
határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.
14
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1)
bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően
haladéktalanul - a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.
XIII.	Fejezet
Módosító rendelkezések
46.	§ (1) A Jöt.
a)	52. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában a „90 500 Ft/ezer liter” szövegrész helyébe
a „97 000 Ft/ezer liter” szövegrész, valamint b) pontjában a „117 300 Ft/ezer liter ”
szövegrész helyébe a „124 500Ft/ezer liter” szövegrész,
b)	57. §-ának (1) bekezdésében a „84,30 Ft-ot’ szövegrész helyébe a „90,80 Ft-ot’
szövegrész,
c)	97. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „8550 forint ezer darabonként és a
kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 16 000 forint/ezer darab” szövegrész
helyébe a „9500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de
legalább 17 350 forint/ezer darab” szövegrész,
d)	97. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában a „6720 forint/kilogramm’” szövegrész
helyébe a „ 7290forint/kilogramm’” szövegrész
lép.
(2)	A Jöt. 128/B. §-ában a „földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban:
Get.)” szövegrész helyébe a „GET.” szövegrész és a „Get.-ben” szövegrész helyébe a
„GET.-ben” szövegrész lép.
47.	§ A földgázellátásról szóló 2008. év XL. törvény 133. §-ának (1) bekezdése a következő
11.	ponttal egészül ki:
/(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg/
„11. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. év CXXVII. törvény 57. §-a (2) bekezdése c) pontjának ca) alpontjában meghatározott
minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és
időpontját,”
48.	§ (1) Az Szja tv.
1.	7. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „azzal, hogy ezt a rendelkezést lehet
alkalmazni az olyan utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is,
amely a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását
követően első alkalommal történik” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ezt a rendelkezést
lehet alkalmazni az utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is”
szövegrész,
2.	1. számú mellékletének 1.3. pontjában a „munkanélküliekjövedelempótló támogatása”
szövegrész helyébe a „rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás”
szövegrész
lép.
(2) Az Szja tv.
15
1.	3. §-a 60. pontjának a) alpontjában a „családipótlékot” szövegrész helyébe a „családi
pótlékot, oktatási támogatást” szövegrész, b) alpontjában a „családi pótlékra” szövegrész
helyébe a „családi pótlékra, oktatási támogatásra” szövegrész,
2.	3. §-a 72. pontjának b) alpontjában „a családok támogatásáról szóló törvényben
meghatározott gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe „ a családok támogatásáról
szóló törvényben meghatározott családi pótlék, oktatási támogatás címén megszerzett
bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, gyermekgondozási segély, anyasági
támogatás” szövegrész,
3.	40. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben a „családi pótlékot” szövegrész helyébe a
„családi pótlékot, oktatási támogatást” szövegrész, a „családi pótlékra” szövegrész helyébe
a „családipótlékra, oktatási támogatásra” szövegrész, (5) bekezdésében a „családipótlék”
szövegrész helyébe a „családi pótlék, oktatási támogatás” szövegrész, (9) bekezdésében a
„családi pótlékát” szövegrész helyébe a „családi pótlékát, oktatási támogatását” szövegrész,
4.	48. §-a (13) bekezdésének a) pontjában az „a családi pótlékot a munkáltató, a kifizető
folyósítja a jogosult részére, valamint a jogosult” szövegrész helyébe az „a családi pótlékra,
oktatási támogatásra jogosult” szövegrész
5.	1. számú mellékletének 8.30. pontjában a „családi pótlékra” szövegrész helyébe a
„családi pótlékra, oktatási támogatásra” szövegrész
lép.
(3)	Az Szja tv.
1.	3. §-ának 22. pontjában a „bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára
a)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,
b)	a foglakoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói
hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is” szövegrész helyébe a „bevétel”
szövegrész,
2.	40. §-át megelőző alcímben a „Személyi és családi kedvezmények” szövegrész helyébe
a „Családi kedvezmény” szövegrész,
3.	43. §-ában „A 35-42. § rendelkezései szerint figyelembe vett csökkentő tételek”
szövegrész helyébe „Az e törvény szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját
csökkentő kedvezmények” szövegrész,
4.	44/A. §-a (3) bekezdésében az „alapjául szolgáló összeget” szövegrész helyébe az
„alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások
összegét is)” szövegrész, az „ Ezen igazolás alapján kell figyelembe venni az adóköteles
jóváírások összegét is. A munkáltató, az önkéntes” szövegrész helyébe az „Az önkéntes”
szövegrész,
5.	44/B. §-ának (8) bekezdésében a „január 31-éig” szövegrész helyébe a „február 15-
éig” szövegrész,
6.	48. §-ának (17) bekezdésében a „18 százalék” szövegrész helyébe a „19 százalék”
szövegrész,
7.	49. §-ának (10) bekezdésében az „összege, azzal, hogy a fogyatékos állapot
véglegessége esetén azt elegendő egyszer, annak megállapítását követően igazolni”
szövegrész helyébe az „összege” szövegrész,
16
8.	49/B. §-ának (9) és (11) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „19
százaléka” szövegrész, (10) bekezdésében a „16 százalék” szövegrész helyébe a „19
százalék” szövegrész,
9.	69. §-a (4) bekezdésében, (7) bekezdésének aa) alpontjában az „54 százaléka”
szövegrész helyébe a „62 százaléka” szövegrész, (7) bekezdésének felvezető szövegében az
„a kifizető - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ” szövegrész helyébe az „a kifizető az
adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel után ” szövegrész,
(7)	bekezdésének ab) alpontjában és b) pontjában az „54. százalékát” szövegrész helyébe a
„62 százalékát” szövegrész,
10.	72. §-ának (2) bekezdésében a „44 százaléka” szövegrész helyébe a „62 százaléka”
szövegrész,
11.	72/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében a ,,44 százalék” szövegrész helyébe a „62
százalék” szövegrész
12.	84. §-ának (2) bekezdésében a „modellegyezmény” szövegrész helyébe a
„modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés
felméréseinek egységes gyakorlatára” szövegrész
lép.
49.	§ (1) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő t)-x) alpontokkal egészül ki:
/Adóterhet nem viselő járandóság:/
„t) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési
(vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása címen megszerzett bevételből az
egyéb jövedelemnek minősülő rész;
u) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak
igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által
lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) egyéb jövedelemnek
minősülő része;
v) a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított
juttatás;
w) a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának
illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása;
x) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak
alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett
azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi
tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak.”
(2)	Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
„i) azt az összeget, amelyet
ia)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nyugellátásra jogosító szolgálati
idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy a nem
biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából
a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGT-
államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is);
17
ib)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint
tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet
meg;”
(3)	Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
„k) annak az összegnek az 50 százalékát, amelyet
ka) a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény
rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú
kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet;
kb) a munkáltató a magánszemély javára havonta munkáltatói hozzájárulásként önkéntes
kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen fizet, de legfeljebb a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó részét;
kc) a munkáltató a magánszemély javára havonta munkáltatói hozzájárulásként önkéntes
kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba együttesen fizet, de legfeljebb a
minimálbér 30 százalékát meg nem haladó részét;
kd) a munkáltató a magánszemély javára havonta foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizet, de legfeljebb a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó részét,
azzal, hogy az adóköteles bevételt - figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére is -
természetbeni juttatásként kell figyelembe venni;”
(4)	Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésénekp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
„p) a képzés kifizető által átvállalt költségének az 50 százalékát, ha a képzés
pa) - függetlenül attól, hogy a költséget a munkáltató viseli-e - munkáltatói elrendelés
alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését,
pb) a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás
tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas
vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését,
pc) a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner,
szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését (ide nem értve az iskolai rendszerű
képzést)
szolgálja azzal, hogy a pa)-pb) pontban említett esetben az iskolai rendszerű képzés
adóévben átvállalt költségének e rendelkezés szerint jövedelemnek nem számító része nem
haladhatja meg a minimálbér két és félszeresét, továbbá azzal, hogy a bevétel adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles; bármely esetben feltéve, hogy az említett átvállalt
költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója
adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel; továbbá
egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;”
(5)	Az Szja tv. 28. §-a a következő (20)-(23) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési
(vásárlási) kedvezményt, fiatalok otthonteremtési támogatását (e rendelkezés alkalmazásában
együtt: támogatás) a támogatás igénybevétele napját követő 24 hónap türelmi idő elteltét
követően
18
a)	a támogatás 20 százalékát évente, egymást követő öt adóévben, az adóév utolsó napján
megszerzett jövedelemnek kell tekinteni;
b)	megelőlegező kölcsönként igénybe vett támogatás esetében a 24 hónap türelmi időt a
megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához
szükséges szerződés keltének napjától kell számítani;
c)	a támogatást együtt igénylő magánszemélyek az a) illetve b) pont szerint jövedelemként
figyelembe veendő összeget egymás között egyenlő arányban megosztják;
d)	a támogatást egyedülállóként igénylő magánszemély az a) pont szerinti összeg felét
veszi figyelembe jövedelemként;
e)	amennyiben a támogatást az azt igénybe vevő magánszemélyek visszafizették, a
visszafizetés igazolása mellett jogosultak az a)-d) pontok rendelkezései alkalmazásának
betudható adótöbblet visszatérítését kérni az adóhatóságtól; az adóhatóság a visszatérítést az
adó utólagos megállapításához való jog elévülési idején túl is teljesíti.
(21)	Egyéb jövedelemnek minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a
munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő
támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett
összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is
a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1
millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami
támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt
(lakáscélú munkáltatói támogatás). A hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott
támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január
31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
(22)	A (21) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:
a)	a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak
adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
b)	a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c)	a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával
történő bővítést eredményez,
d)	a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott
korszerűsítés.
(23)	A (21) bekezdés rendelkezésében említett munkáltatói lakáscélú támogatás cél
szerinti felhasználását a következő okiratok, bizonylatok igazolják:
a)	lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése
esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem,
valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b)	lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős
használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi
engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése
határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c)	lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és
azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek,
megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes
szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített -
19
termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről
kiállított bizonylat.”
(6)	Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A számított adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-3 000 000 forint	19 százalék,
3 000 001 forinttól
570 000 forint és a 3 000 000 forinton felüli rész 38 százaléka.”
(7)	Az Szja tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a)	az adóévben megszerzett bér 19 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként
11 970 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg
a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b)	az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes
jövedelem 7 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély a) pont szerinti éves összes
jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 2 millió 52 ezer
forinttal növelt összegét.”
(8)	Az Szja tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogosultsági határ az adóévre 1 millió 500 ezer forint.”
(9)	Az Szja tv. 48. §-a (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A bevételt terhelő adóelőleg megállapításánál az (1)-(10) bekezdés rendelkezései szerint
kiszámított összeget csökkenti:/
„a) a magánszemély által legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozat
alapján a havi adójóváírás, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is
-	az adott havi bér(ek) összegének 19 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb
11	970 forint azzal, hogy az adóelőleg megállapításánál a havi adójóváírás nem
érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek
alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe
véve - meghaladja az 1 millió 500 ezer forintot;”
(10)	Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
50.	§ A Tao.
a)	7. §-ának (14) bekezdésében az „(1) bekezdés e), k) ny) és s) pontjában foglaltakat”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés k) és s) pontjában foglaltakat,” szövegrész lép,
b)	19. §-ának (1) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe „19 százaléka”
szövegrész lép,
c)	19. §-ának (2) bekezdésében a „16 százalék” szövegrész helyébe „19 százalék”
szövegrész lép,
d)	19. §-ának (3) bekezdés c) pontjában az „adóalapja az adóévben” szövegrész helyébe
„az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben” szövegrész lép,
20
e) 19. §-ának (4) bekezdésében a „6 százaléka” szövegrész helyébe „9 százaléka”
szövegrész lép.
51.	§ Az Art. 24. §-ának (5) bekezdés második mondatában a „keletkezik, és” szövegrész
helyébe a „keletkezik, vagy” szövegrész lép.
52.	§ A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási
járulék mértéke 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az
egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék
1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.”
53.	§ (1) Az Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap
alapulvételével 1 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.”
(2)	Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 578 700 Ft/fő/év.”
(3)	Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után 2,5 százalék
vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell
vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói
tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény
nappali tagozatán tanulmányokat folytat.”
54.	§ (1) Az Szht.
a)	4. § (2) bekezdésének d) pontjában a „húsz százalékának” szövegrész helyébe a „10
százalékának” szövegrész, a „negyven százalékának” szövegrész helyébe a „30
százalékának” szövegrész,
b)	4. § (4) bekezdésében „az Flt.-ben” szövegrész helyébe „a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a
továbbiakban: Flt.) ” szövegrész,
c)	4. § (5) bekezdésében a „70 százalékának” szövegrész helyébe a „60 százalékának”
szövegrész, a „35 százalékának” szövegrész helyébe a „30 százalékának” szövegrész,
d)	5. § (2) bekezdés felvezető rendelkezésében a „70 százalékos” szövegrész helyébe a
„60 százalékos” szövegrész,
e)	5. § (2) bekezdésének a) pontjában a „35 százaléka” szövegrész helyébe a „30
százaléka” szövegrész,
f)	5. § (3) bekezdésében a „ 70 százalékát” szövegrész helyébe a „60 százalékát”, a „30
százalékot” szövegrész helyébe a „40 százalékot” szövegrész
lép.
(2) Az Szht. mellékletének
a)	1. pont a) alpontjában az „ötven százalékáig” szövegrész helyébe a „20 százalékáig”
szövegrész,
b)	1. pont b) alpontjában az „ötven százalékát” szövegrész helyébe a „20 százalékát”
szövegrész,
21
c)	4. pont b) alpontjában a „háromszorosa” szövegrész helyébe a „kétszerese”
szövegrész, a „négyszerese” szövegrész helyébe a „két és félszerese” szövegrész, a „négy és
félszerese” szövegrész helyébe a „háromszorosa” szövegrész lép.
55.	§ A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 44. § (2) bekezdésében a „húsz
százaléka” szövegrész helyébe a „harminc százaléka” szövegrész lép.
56.	§ Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 233. § (1) bekezdésének az Szt. 20. §-a (4) bekezdését módosító előírásainak 2009.
január 1-jétől történő alkalmazása során a létesítő okiratban rögzített deviza megváltoztatására
vonatkozó bejelentést a cégbíróság felé legkésőbb 2009. július 31-ig teljesíteni kell.”
57.	§ Az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében és 123. §-ának (11) bekezdésében a „(3)-(4)
bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdése” szövegrész, 145. §-ának (1)
bekezdésében a „(3)-(4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdésének”
szövegrész, 145. §-ának (2) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)-
(5)	bekezdése” szövegrész, 145. §-ának (6) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész
helyébe a „(4) és (5) bekezdése” szövegrész lép.
58.	§ A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V.	törvény 30. §-ának (4) bekezdésében a „24. § (1) bekezdésének b)-h) pontjában”
szövegrész helyébe, a „24. § (1) bekezdésének b)-e) ésg)-h)pontjában” szövegrész lép.
XIV.	Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
59.	§ A Jöt. 7. §-ának 37/A. pontjában az „a kizárólag a Közösségben termelt alapanyagból
gyártott” és az „a Közösségből származó” szövegrész, 129. §-a (2) bekezdésének r)
pontjában az „52. § (1) bekezdés a), illetve d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték,
valamint az” és az „ , illetve a biodízel-” szövegrész hatályát veszti.
60.	§ (1) Hatályát veszti az Szja tv.
a)	3. §-ának 15. pontjában az „a családi pótlékról és” szövegrész,
b)	1. számú mellékletének 1.1. pontjában az „anyasági segély (anyasági támogatás),”
szövegrész, valamint 1.2. pontja.
(2)	Hatályát veszti az Szja tv.
1.	3. §-ának 26., 43. és 44. pontja,
2.	21. §-a
3.	22. §-a (1) bekezdésében az „- a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével
csökkentett - ” szövegrész, (6) bekezdésében az „ - a 21. § rendelkezései szerint
csökkentett - ” szövegrész,
4.	25. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
5.	27. §-ának c) pontja,
6.	28. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése,
7.	35-38. §-ai és a §-okat megelőző alcím,
8.	39. §-a és a §-t megelőző alcím,
9.	40. §-ának (1) bekezdése,
10.	41. §-a és a §-t megelőző alcím,
22
11.	42. §-ának (1) bekezdése,
12.	44. §-a és a §-t megelőző alcím,
13.	44/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az „(ideértve a munkáltatói
hozzájárulás adóköteles részét is)” szövegrész, (3) bekezdésében az „a munkáltatói
hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói
adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében”
szövegrész,
14.	48. §-a (12) bekezdésének d) és e) pontja,
15.	49. §-a (10) bekezdésének a) és b) pontja,
16.	49/B. §-a (6) bekezdésének a), b), e), g), h) pontjai,
17.	69. §-a (1) bekezdésének l) pontjában az „és a juttatás körülményeiből megállapítható,
hogy az nem képezi a magánszemély valamely korábbi vagy későbbi tevékenységének,
kötelezettségvállalásának, vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét”
szövegrész,
18.	72. §-ának (3) bekezdése,
19.	80. §-ának d) pontja,
20.	81. §-ának (2) bekezdése,
21.	83. §-ának (4) bekezdése,
22.	1. számú mellékletének2.7., 4.5., 4.12., 7.19., 9.1.4. és 9.3. pontjai,
23.	1. számú mellékletének 3.1. alpontjában az „az oktatási intézményekben folytatott
tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, ”
szövegrész,
24.	3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 17. pontjában a
„ továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül
elismert költség,” szövegrész, II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének
3.	pontja,
25.	7. számú melléklete
26.	11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában
„ továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül
elismert költség,” szövegrész.
61.	§ Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi
LXXXI. törvény 257. §-ának (6) bekezdése.
62.	§ Hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1/a. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének c), e), i), j, l), ly),
ny,) sz), v), w), x), y) és z) pontja, (5)-(8),(19)-(20) és (22) bekezdése, a 8. §-a (1)
bekezdésének n), s), v) pontja, (4) és (6) bekezdése és a 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
13/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 16. §-a (1) bekezdése c) pontjának ce), illetve ch)
alpontja, (2) bekezdésének h) pontja.
63.	§ Hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló
2006. évi LIX. törvény
a)	1. §-a (1) bekezdéséből a „2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e
törvényben előírt adóalap után különadó, a” szövegrész, 1. §-a (2) bekezdéséből a
„különadóból és a” szövegrész,
b)	2. §-a,
c)	3. §-a,
23
d)	5. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdéséből az „ ,a 3. § szerinti különadót a
társasági adóval azonosan ” szövegrész, 5. §-ának (3) bekezdése,
e)	6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdéséből az „a társas vállalkozásnak
a különadó-előleget a 3. § szerint fizetendő várható különadó összegére ki kell egészítenie,
valamint’ szövegrész, továbbá a „társas vállalkozásra és” szövegrész, 6. §-ának (4)
bekezdéséből a „fizetendő különadót és a” szövegrész, 6. §-ának (5) és (6) bekezdése,
f)	7. §-ának 1., 2., 3., 5., 6., 7., 10-13. pontja, 7/A. §-a,
g)	8. §-ának (3)-(8) bekezdése.
64.	§ E törvény hatálybalépésének napján az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007.
évi CXXVI. törvény 482. §-ának (2) bekezdése hatályát veszi.
65.	§ 2009. július 1-jén a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint
a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi
CXXIII. törvény
a)	4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „három százalékos” szövegrész,
b)	4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „huszonkilenc százalékos” szövegrész
hatályát veszti.
66.	§ (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Szht. 7. § (9)-(10) bekezdése, valamint
b)	az Szht. mellékletének 6. pontja.
67.	§ Az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az ,,(1)-(2) bekezdés” szövegrész hatályát
veszti.
68.	§ Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
233. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
69.	§ Az I-XI. Fejezet, a XIII. fejezet, az 59. §-68. § és 1.-3. mellékletei 2010. január 2-án
hatályát veszti. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.
XV.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
70.	§ Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a 71. §-ban foglalt eltéréssel -
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint
megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.
71.	§ Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a
termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell
megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e
törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény
hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.
72.	§ (1) Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy
számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig az
arra jogosított szervizzel át kell állíttatni.
(2)	Az (1) bekezdésben említett átállításig a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert,
valamint az olyan pénztárgépet használó, amely alkalmas az általános forgalmi adó nyugtán
24
való feltüntetésére vagy számlakiállításra is, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási
kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.
73.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(16) bekezdésekben
foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és
keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	Az Szja tv. 3. §-a 72. pontja e törvénnyel megállapított t) alpontjának, 28. §-a e
törvénnyel megállapított (20) bekezdésének, valamint 1. számú mellékletének e törvénnyel
módosított 2.1.1. alpontja rendelkezését azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a
támogatással érintett lakás vásárlásával, építésével, bővítésével összefüggésben az adásvételi
szerződés megkötése, az építési engedély kiadása 2009. december 31-ét követően történt.
(3)	Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének e törvény 54. §-ának (4) bekezdésével
megállapított p) pontjában foglalt rendelkezést első ízben a 2009. december 31-ét követően
megkezdett képzések esetében kell alkalmazni azzal, hogy
a)	a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű
képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p)
pontját,
b)	a 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az
egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának
(14) bekezdésében foglalt rendelkezést
kell alkalmazni;
(4)	Az Szja tv. e törvénnyel módosított 30. §-ának és 50. §-a e törvénnyel módosított (7)
bekezdésének rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak
adókötelezettségére kell alkalmazni.
(5)	Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 1.3. pontjában foglalt
rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak adókötelezettségére kell
alkalmazni.
(6)	Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont
kedvezmény részeként tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult
magánszemély esetében az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)-(3)
bekezdéseinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell a képzési
költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem
érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának
(5)	bekezdésében foglaltakat.
(7)	Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az
összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv.
2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december
31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is
alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának
(7)	bekezdésében foglaltakat.
(8)	Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a
alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós
adományozás címén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján
érvényesített kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követően a tartós adományozásról
szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e
szerződés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.
25
(9)	Az Szja tv. 47. §-a szerinti göngyölítéses módszer alkalmazása során a 2009. június
30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla szerint várható számított
adót az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani.
(10)	Az Szja tv. 48. §-ának rendelkezéseit a 2009. évben az a) -b) pontokban foglaltakat
figyelembe véve kell alkalmazni.
a)	A 2009-es adóév június 30-át követő időszakára (a továbbiakban: második félévre)
megszerzett bér - társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagjánál a személyes
közreműködésre tekintettel vagy azzal összefüggésben megszerzett nem önálló
tevékenységből származó bevétel - adóelőlege meghatározásakor az Szja tv. 48. §-a (1)-(9) és
(16) bekezdéseinek alkalmazása során az adótábla szerint várható számított adót (ideértve az
adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerint várható adóját is) az Szja tv. 2009. július
1-jén hatályos 30. §-a szabályai szerint kell megállapítani.
b)	A 2009-es adóév második félévben kifizetett (kiutalt), az Szja tv. 48. §-ának (10)
bekezdése szerinti bevétel adóelőlege megállapításakor az ott leírt számítás során az adótábla
szerint várható számított adót az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai
szerint kell megállapítani, azzal, hogy a kifizetés időpontjaként a pénzösszeg postára
adásának, illetve a folyósító szerv bankszámlája megterhelésének napját kell tekinteni.
(11)	A munkáltató, a bér kifizetője, valamint a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a
2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét - az
Szja tv. 48. §-a (12)-(14) bekezdések szerinti csökkentő tételek alkalmazásával - a 2009. év
második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok
szerint is megállapítja az e § (10) bekezdésének a) pontja értelemszerű alkalmazásával.
Amennyiben az előzőek szerint számított adóelőlegek összege kisebb, mint az első félévben
ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet - amíg az el nem fogy, de utoljára a
december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege
terhére - a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell
figyelembe venni az Szja tv. 48. §-ának (12)-(14) bekezdései szerinti csökkentő tételek utáni
sorrendben.
(12)	Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 49/B. §-a 2009. december 31-én hatályos (5)
bekezdése szerint növeli vállalkozói bevételét, ha tevékenységét megszünteti vagy
foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévhez viszonyítva csökkent,
feltéve hogy a 2010. évet megelőző adóév(ek)re az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének akkor
hatályos g) pontjában foglaltakat alkalmazta.
(13)	Azon tanuló után, akinek a gyakorlati képzését 2009. december 31-éig megkötött
tanulószerződés, szakképző iskolával kötött megállapodás alapján 2010. január 1-je előtt
megkezdte,
a)	a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 21. § (1)
bekezdésének a) pontját
b)	az egyéni vállalkozó az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 49/B. §-a (6)
bekezdésének a) pontja rendelkezését
alkalmazhatja.
(14)	Ha a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló, a korábban munkanélküli
személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló
személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy foglalkoztatását
a)	a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 21. § (2)-(3)
bekezdése alapján,
26
b)	az egyéni vállalkozó az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 49/B. §-a (6) bekezdése
b)	pontja alapján
2009. december 31-éig megkezdte meg, a hivatkozott rendelkezések szerint járhat el 2010.
január 1-jét követően is.
(15)	Az Szja tv. 55. §-a (1) bekezdésének rendelkezését a 2009. évre úgy kell alkalmazni,
hogy az adót az Szja tv. 53. § szerinti számított évi jövedelem után az Szja tv. 30. §-ának
2009. július 1-jén hatályos (2) bekezdése szerinti adótáblával kell megállapítani.”
(16)	A 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított
anyasági támogatás adókötelezettségére az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. augusztus
31-én hatályos 1.1. pontjának rendelkezését kell alkalmazni.
74.	§ E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit első ízben a 2010. adóév
adókötelezettségére kell alkalmazni.
75.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-a (4)-(5)
bekezdésének alkalmazásakor az adóalanyiság feltételeként előírt bevételi értékhatár a 2009.
adóévre vonatkozó 25 725 ezer forint.
76.	§ Az Art. 3. számú melléklete D/I. pontjának e törvénnyel megállapított új 6. pontjában
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a 2012. adóévről, 2013-ban
kell teljesíteni.
77.	§ (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett
járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	A Tbj. e törvény 32. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől
megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal,
hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A Tbj. e törvény 52. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését a 2010. január 1-jétől
megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal,
hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
78.	§ E törvénynek az Ebtv.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
(2)	Az e törvény 35. § és 36. §-aiban, valamint az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával
megállapított (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azon személyek tekintetében kell
alkalmazni, akiknek a biztosítási jogviszonya e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.
(3)	Az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (3) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket
a)	az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (1) bekezdésében meghatározott
esetben az e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre,
b)	az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (2) bekezdésében meghatározott
esetben a (3) bekezdésben meghatározott személyekre
kell alkalmazni.
27
79.	§ (1) E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett
járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	Az Flt. e törvény 39. §-ával megállapított 40. §-át és az e törvény 40. §-ával
megállapított 46/B. §-ának (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és
keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig
megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	Azt Flt. e törvény 53. §-ának (1) bekezdésével megállapított 40. §-át és az e törvény
53.	§-ának (3) bekezdésével megállapított 46/B. § (1) bekezdését a 2010. január 1-jétől
megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal,
hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
80.	§ Az Szht. - e törvény 66. §-a (1) bekezdésének a) pontjával - hatályon kívül helyezett
7.	§ (9)-(10) bekezdését az e törvény hatályba lépését megelőzően, az Szht. 4. § (2) bekezdés
b)	pontja szerint történt elszámolás esetén az elszámolás időpontjától számított 5 évig
alkalmazni kell.
81.	§ E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti
évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
28
1. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A szociális és más ellátások közül adómentes:/
„1.7. a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a
szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott -
egyébként adóköteles - juttatás együttes értékének 50 százalékáig, de legfeljebb
személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékáig terjedő rész azzal, hogy a
bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles.”
2.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:/
„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott
támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint
megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, de ide nem
értve azt a támogatást, amely e törvény rendelkezése szerint adóterhet nem viselő
járandóságnak minősül;”
3.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
„4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a
Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a
Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság
Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj
tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban
meghatározott művészeti és szakmai díj, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az
olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális
Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea
tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője,
a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-
végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által
adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom
1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;”
4.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.1.-5.3. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:/
„5.1. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek hivatásos és szerződéses
állományú tagjai részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás összegének a
bizonylattal igazolt kiadást meg nem haladó része azzal, hogy a bevétel adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles; a kifizető a bevétel adóköteles részét a juttatás hónapját
követő negyedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, az adót az adóköteles bevétel
megállapítása hónapja kötelezettségeként vallja be és fizeti meg;
5.2.	az egyenruha pénzbeli megtérítésének 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles
része természetbeni juttatásként adóköteles;
29
5.3.	a pedagógusnak szakkönyv vásárlására, valamint a kulturális javak védelméről és a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény
hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben
foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum vásárlására jogszabály alapján adott összegnek
a bizonylattal igazolt kiadást meg nem haladó része azzal, hogy a bevétel adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles; a kifizető a bevétel adóköteles részét a juttatás hónapját
követő negyedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, az adót az adóköteles bevétel
megállapítása hónapja kötelezettségeként vallja be és fizeti meg;”
5.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.5. és 5.6. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„5.5. a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető
ruházati költségtérítés 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni
juttatásként adóköteles;
5.6.	a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény
előírása alapján megillető ruházati költségtérítés 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel
adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles.”
6.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és
internethasználat szokásos piaci értékének 50 százaléka (ideértve különösen az egyszeri, a
havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését
követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése
esetén a juttatás szokásos piaci értékének 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles;”
7.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, a kibocsátó, valamint az
alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes
egyetértésével meghatározott, kizárólag üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-
megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra beváltható, névre szóló üdülési
csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában ugyanazon magánszemélynek ingyenesen
vagy kedvezményesen
a)	juttatott bevétel 50 százalékáig, de legfeljebb a minimálbér összegéig terjedő rész,
feltéve, hogy a juttatást
aa)	a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának, az
elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak,
kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy
annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli
hozzátartozójának adja,
ab)	a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a
szakszervezet a tagjának, e juttatók a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli
hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának adja
b)	a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak
juttatott bevételből legfeljebb a minimálbér összegéig terjedő rész
30
azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles.;”
8.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja-ának g) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.6.	az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott/
,,g) művelődési intézményi szolgáltatás, - ha a juttató
ga)	a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli
hozzátartozója, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai
tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató
vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli
hozzátartozója,
gb)	a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a
személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja,
az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli
hozzátartozója
-	azzal, hogy a g) alpont szerinti juttatás esetén csak a bevétel 50 százaléka, de legfeljebb
a minimálbér összegét meg nem haladó rész lehet adómentes, míg a fennmaradó rész
adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;”
9.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély
tűzifajuttatása értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi öt tonna tűzifajuttatás értékéig
terjedő rész, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment
magánszemély szénjárandósága értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi öt tonna
szénjárandóság (ideértve - ha a juttatást olyan magánszemély kapja, aki a Munka
Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet
alapján természetbeni juttatásként háztartási tüzelőanyagot kaphatott - a természetben adott,
szénnel egyenértékű más háztartási tüzelőanyagot is) értékéig terjedő rész azzal, hogy a
bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;”
10.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17.-8.19. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről
szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi
vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevétel
(ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) 50 százalékáig, de
legfeljebb havi 12 000 forintig terjedő rész (meleg étkeztetés), vagy a kizárólag fogyasztásra
kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra
jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevétel 50 százalékáig, de
legfeljebb havi 6000 forintig terjedő rész (hideg étkeztetés); e rendelkezés alkalmazásában a
munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai
gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja
részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott
hónapban csak egyféle (vagy meleg, vagy hideg étkeztetésre vonatkozó) kedvezményt vehet
31
igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon juttatott bevételnek az
adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.18. a) az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintig
terjedő rész
b)	a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri
ajándék értékének 50 százalékáig, de legfeljebb 15 000 forintig terjedő rész azzal, hogy e
rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír,
c)	a társadalmi szervezettől évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a
verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékének 50 százalékáig, de legfeljebb 5000 forintig
terjedő rész azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül ajándéknak az értékpapír,
d)	a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea értékének 50 százalékáig terjedő rész
azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.	19. a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös
háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli
hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban
élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a
szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak,
továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi
három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékének 50
százalékáig, de legfeljebb alkalmanként a minimálbér 10 százalékáig terjedő rész, azzal, hogy
a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; az adómentes juttatást a
kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekély értékű ajándékként tartja nyilván,
b)	a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős
miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter
által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény
alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) értékének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás
(utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) értékének, valamint az adott ajándék értékének az 50
százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; a
külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a
honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket
külképviselet által közvetve nyújtja;”
11.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.21. a kormányrendeletben meghatározott, fogyasztói árkiegészítésre nem jogosító
közlekedési kedvezmény 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni
juttatásként adóköteles;”
12.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.28.-8.30. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön
jogszabályban meghatározott személyi körben - a villamosenergia-iparban fennálló, vagy
eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben - külön jogszabályban meghatározottak szerint
vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott
általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó
32
kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában - külön
jogszabály előírásai szerint - meghatározott ára alapján számított érték különbsége
formájában nyújtott kedvezmény 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles.
8.29.	a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott,
vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás értékének az 50
százaléka, amellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy
e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak
minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás,
továbbá azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.30.	azon juttatás értékének az 50 százalékáig, de legfeljebb évente a minimálbér 30
százalékáig terjedő rész, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban (vagy
bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermek, tanuló számára a -
rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló
jogszabálya alapján családi pótlékra, oktatási támogatásra vagy hasonló ellátásra jogosult -
szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és
követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér
kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla
ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak
vásárlására jogosító utalvány formájában juttat (iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér
kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként - az
adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban
részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes
személyazonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos
megállapításához való jog elévüléséig megőriz; a bevétel adóköteles része természetbeni
juttatásként adóköteles; a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával
fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy
pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból
származó jövedelmének minősül;”
13.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.33.-8.35. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.33. a munkavállaló részére - figyelemmel a 9.4. alpontban foglaltakra is - a munkáltató
(ideértve a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti
kapcsolt vállalkozását, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervet és a Miniszterelnöki
Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságát is) által a tulajdonában álló, vagy
vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben vagy szakszervezet által belföldi üdülőben
biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevétel 50 százalékáig, de magánszemélyenként
évente a minimálbér összegéig terjedő rész, feltéve, hogy a munkáltató, illetve a szakszervezet
üdülési csekk formájában ugyanazon magánszemélyt a 8.3. pont szerinti juttatásban nem
részesít; a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a munkavállaló
és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló,
kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak
jogutódja) nyújtja részére e juttatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli
hozzátartozója is; a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.34.	a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak
ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló
33
bérlet formájában megszerzett bevétel 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles;
8.35.	a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a
közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű),
azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más
hasonló közösségi rendezvényen
a)	helyben nyújtott szolgáltatás,
b)	helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes
költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék
értékének 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként
adóköteles;”
14.	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.38. ponttal egészül ki:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető
társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni.”
34
2. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
/A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti
ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás.”
2.	A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon,
nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék,
szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése,
forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és
mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb
mennyiséget;”
35
3. melléklet a 2008. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 3. számú mellékletének D/I. pontja a következő új 6. ponttal egészül ki:
„6. A hitelintézet az adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton adatot szolgáltat az
adóévben általa folyósított lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény, valamint a fiatalok
otthonteremtési támogatása összegéről, a támogatásban részesülő igénylők adóazonosító
jeléről, természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről, ha a támogatást a
magánszemély egyedülállóként igényli, erről a körülményről, a támogatás folyósításának
időpontjáról, valamint a megelőlegező kölcsön lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé
alakításához szükséges szerződés keltének napjáról.”
2.	Az Art. 3. számú mellékletének F) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„F) Egyes adóterhet nem viselő járandóságokat folyósító szerv adatszolgáltatása
a)	A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv elektronikus úton az állami
adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek természetes
személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, a részükre kifizetett nyugellátás,
rehabilitációs járadék adóévi összegéről, akik az adóév folyamán nyugellátás vagy
rehabilitációs járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytattak.
b)	A családi pótlékot, oktatási támogatást, anyasági támogatást folyósító szerv
elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat
azon személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről,
akik részére családi pótlékot, oktatási támogatást, anyasági támogatást fizetett ki, valamint az
említett ellátás, támogatás adóévi összegéről, továbbá a gyermekre tekintettel a családi
pótlékra, oktatási támogatásra szintén jogosult másik szülő, házastárs természetes
személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról, hogy az igénylő az
ellátást egyedülállóként vette igénybe.”
36
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2009-2010. évi adóintézkedések szempontjából meghatározó jelentőségű a magyar gazdaság
versenyképességének javítása, a válságkezelés és a növekedés ösztönzése, ezért az
adórendszert illetően legfontosabb, hogy olyan érdemi változtatás valósuljon meg, amely
megalapozhat a későbbi évekre egy a jelenlegihez képest kedvezőbb növekedési pályát.
Ehhez szükséges forrásokat biztosítja:
>	az adóstruktúra átalakítása,
>	a mentességek, kedvezmények szűkítése, megszüntetése.
A versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a törvényjavaslat
elsősorban a munkáltatókat terhelő bérjárulékok csökkentését, a személyi jövedelemadó
sávhatárának emelését, a társas vállalkozások különadójának eltörlését és a társasági adózás
átalakítását tartalmazza. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése,
illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszűntetése
teremti meg. Az intézkedéscsomag eredményeként szélesedik az adóbázis és ezzel
egyidejűleg a kivételek, mentességek, kedvezmények szűkítésével, illetve megszüntetésével
egyszerűsödik az adórendszer.
ELSŐ RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az adórendszer strukturális átalakítása eredményeként növeli a fogyasztás
adóterheit, míg az élőmunka terheit csökkenti úgy, hogy költségvetési hatásukat tekintve az
intézkedések összességében semlegesek legyenek.
Az általános forgalmi adó mértékek Javaslat szerinti emelése ehhez biztosítja a szükséges
bevételi forrást.
A javaslatok között szerepel a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható,
gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap
lekötött kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően, amellyel mintegy napi 2,8 millió m3
földgázfogyasztást lenne kiváltható.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat 2009. július 1-jétől 20 százalékról 23 százalékra emeli a normál áfa kulcsot. Az
ennek eredményeképpen keletkező többlet adóbevétel az élőmunka terhek csökkentésének
fedezetéül szolgál. Az áfa kulcs Javaslat szerinti emelése ugyanakkor az érintett termék- és
szolgáltatáskörben 2,5 százalékos többlet-áremelkedést generálhat, így mintegy 1,0-1,1
százalékponttal emeli a 2009. évi és 1,1-1,2 százalékponttal a jövő évre várható inflációt.
37
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mekkora a normál áfa kulcshoz tartozó „felülről számított” áfa
tartalom, amely 16,67 százalékról 18,7 százalékra emelkedik 2009. július 1-jétől.
II.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az adórendszer strukturális átalakítása eredményeként növeli a fogyasztás
adóterheit, míg az élőmunka terheit csökkenti úgy, hogy költségvetési hatásukat tekintve az
intézkedések összességében semlegesek legyenek. A jövedéki adó mértékek Javaslat szerinti
emelése ehhez biztosítja a szükséges bevételi forrást.
A javaslatok között szerepel a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható,
gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap
lekötött kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően, amellyel mintegy napi 2,8 millió m3
földgázfogyasztás lenne kiváltható.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 3. §-hoz
Az üzemanyagok jövedéki adótételei 2009. július 1-jei hatállyal ezer literenként egységesen
5500 forinttal, azaz literenként 5,5 forinttal növekednek. A jövedéki adóemelés hatására az
árak - az áfa kulcs emelés hatásán túlmenően - a jelenlegi kútárakhoz képest 2,2-2,3%-kal
növekedhetnek.
a(z) 4. §-hoz
A Javaslat célja a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj
utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött
kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően. A jövedéki adó-visszatérítés csak az adóraktárból
adózottan, legkorábban az üzemzavar - rendeletben történő - kihirdetését öt munkanappal
megelőzően beszerzett és az üzemzavar fennállása alatt, valamint az azt követő két
munkanapon felhasznált gázolajra érvényesíthető, és a tüzelési célú gázolajra megállapított
EU minimumszintig történik. A visszaigényléseket, illetve a tényleges felhasználást a
vámhatóság a kötelezően benyújtandó adatok (gázolaj nyitó- és zárókészlet, napi felhasználás
felhasználási helyek szerinti bontásban és összesítve) alapján ellenőrzi, és helyszíni
ellenőrzéseket is végezhet. A Javaslat előírja továbbá, hogy a jövedéki adó-visszatérítésre
jogosultnak belső bizonylatokkal kell igazolnia a gázolaj földgáz helyett történő
felhasználását.
a(z) 5. §-hoz
Az alkoholok jövedéki adótételei 2009. július 1-jei hatállyal 6-7% közötti mértékben,
átlagosan 6,5%-kal emelkednek, mely a legkeresettebb termékek esetében - az áfa kulcs
emelés hatásán túlmenően - 1-2%-os áremelkedést eredményezhet.
a(z) 6. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 7. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
38
a(z) 8. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 9. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 10. §-hoz
2009. július 1-jei hatállyal a cigaretta jövedéki adója a jelenleg hatályos adómértékekhez
képest a tételes adó esetében ezer szálanként 285 forinttal emelkedik, értékarányos jövedéki
adója változatlan marad. Az intézkedés a legkeresettebb árkategóriában - a 3 százalékpontos
áfakulcs emelés értékarányos jövedéki adóra gyakorolt hatásával együtt - 5 %-os,
csomagonként 15-16 Ft-os jövedéki adóemelést jelent.
Nő továbbá a minimumadó is, mind a cigarettára, mind a fogyasztási dohányokra. A cigaretta
minimumadója ezer szálanként 15.175 Ft-ról 16.000 Ft-ra emelkedik. A finomra vágott
fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány minimumadója kilogrammonként 650
forinttal nő, mely átlagosan 10,7% jövedéki adóemelést jelent. Az intézkedés eredményeképp
a fogyasztási dohányok minimumadójának a cigaretta minimumadójához mért aránya 40%-
ról 42%-ra nő.
MÁSODIK RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT,
VALAMINT A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
III.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) módosításai a gazdaság dinamizálása, hosszú távú fejlődésének
biztosítása érdekében tett lépéseket tartalmazzák.
Az adótábla a 2009. év teljes egészére (tehát visszamenőleg) megváltozik, a kulcsok nem
módosulnak, az alsó kulcs sávhatára azonban emelkedik 1 millió 700 ezer forintról 1 millió
900 ezer forintra. Az adójóváírás szabályai 2009-ben nem változnak.
2010-től ismét változik az adótábla, jelentős mértékben tovább emelkedik a sávhatár, 1 millió
900 ezer forintról 3 millió forintra, ugyanakkor emelkednek a kulcsok is. Az alsó kulcs 18
százalékról 19 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 38 százalékra nő. Az adótábla
változásával párhuzamosan módosulnak az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések.
Az adótábla módosulásával összhangban emelkedik 2010-től a természetbeni juttatás és a
kamatkedvezmény után a kifizetői adó mértéke 62 százalékra.
A társasági adó mértékének változásával összhangban emelkedik 2010-től a vállalkozói
személyi jövedelemadó 16 százalékról 19 százalékra.
Az adókedvezmények, az adómentes jövedelmek rendszerének átalakítását a Javaslat az
adóbázis szélesítése érdekében tartalmazza. Ennek részeként 2009. szeptember 1-jétől az
adómentes családi pótlék (oktatási támogatás) adóterhet nem viselő járandósággá válik, és
ezzel összefüggésben változnak az adóelőleg-megállapítás magánszemélyre és munkáltatóra
39
vonatkozó szabályai. Hasonlóan, a 2010. április 1-je után született gyermekekre tekintettel
kapott anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandóság lesz.
2010-től szintén adóterhet nem viselő járandóság lesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet szerinti lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési
támogatása (szocpol.), amelynek összegét 2 év türelmi idő eltelte után (tehát első ízben 2012-
ben) 5 évre elosztva kell az adóalap megállapításakor figyelembe venni.
2010-től a családi kedvezmény kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját
csökkentő kedvezmények. Az önkéntes pénztári számlák, illetve a nyugdíj-el őtakarékossági
számla javára történő rendelkezés szabályai változatlanok maradnak, illetve továbbra is
lehetőség van az adó 1 százalékáról való rendelkezésre.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek az egyéni vállalkozó egyes adóalap-
kedvezményei (a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények, a szabadalom, mintaoltalom
költsége alapján érvényesíthető kedvezmény).
Az adómentes jövedelmek egy része teljes mértékben adókötelessé válik (például üzemanyag-
megtakarítás, napidíj, falusi vendégfogadás), egy része - főszabályként - felerészben
adóköteles lesz (például üdülési csekk, étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás,
munkáltatói magánnyugdíjpénztári, önkéntes biztosító pénztári, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulások, képzés térítése). A részben adókötelessé váló
juttatások esetében az adómentes rész a juttatás 50 százaléka. Amennyiben azonban a jelenleg
hatályos szabályok alapján a juttatás korlátos, az 50 százalék és a korlát közül a kisebb összeg
határozza meg a juttatás összegének adómentes részét. A részben adóköteles juttatások
esetében az adóköteles rész után a kifizetőt terheli 62 százalék személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettség.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat szerint 2009. szeptember 1-jétől megszűnik a családi pótlék és meghatározott
életkortól annak helyébe lépő oktatási támogatás adómentessége. Ezek adóterhet nem viselő
járandósággá alakulnak át, azaz olyan jövedelemmé, amelynek összegét az összevont adóalap
meghatározásakor figyelembe kell venni (növeli az adóalapot), de amelyre eső adót nem kell
megfizetni.
Ezek szerint egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - a családi pótlék
50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra
jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő
élettársánál. A családi pótlékot tehát nem csak annál a magánszemélynél kell az adóalapjába
beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra
egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülőnél, élettársnál is, annak
érdekében, hogy a jövedelmük nagyságától függetlenül történjen a beszámítás. Ennek
megfelelően tartalmazza a Javaslat azt, hogy az egyedülálló szülőnek (jogosultnak) is csak a
családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.
A Javaslat a szabályozás alóli kivételként említi a saját jogon jogosultként kapott támogatást,
a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi
pótlékot, a különböző állami intézményekben nevelt gyermekekre tekintettel kapott
támogatást, a nevelőszülőként kapott támogatást, így esetükben a szabályozás nem jelent
változást.
40
A családi pótlék megosztásával összefüggésben a magánszemélyeknek az adóbevallásukban
fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szülő, élettárs adatait. A magánszemély
ezen adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatói adómegállapítás során is fennáll.
A szabályozás azonosan alkalmazandó a meghatározott életkortól a családi pótlék helyébe
lépő oktatási támogatásra is.
a(z) 12. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 13. §-hoz
A 2009-es adótábla a teljes évre vonatkozóan (tehát 2009. január 1-jére visszamenőleg)
megváltozik. Az adókulcsok (18 százalék és 36 százalék) változatlansága mellett az adótábla
alsó kulcsának sávhatára 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik. Az
adójóváírás szabályai a jelenleg hatályoshoz képest nem módosulnak.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat az adóelőleg-szabályokat a családi pótlék adóalapba történő beszámításával
összefüggésben módosítja.
Az adóbevallással egyidejűleg fizetendő adó minimalizálása érdekében a munkáltató által
történő adóelőleg-megállapításhoz a magánszemélynek - ha adóterhet nem viselő
járandóságot (családi pótlékot, oktatási támogatást, nyugdíjat stb.) vett fel az adóévben - erről
nyilatkoznia kell, és választása szerint nyilatkozhat annak adóévi várható összegéről. A
munkáltató a tőle származó adóterhet nem viselő járandóságok mellett a nyilatkozat szerinti
összegeket mindaddig figyelembe veszi a további számfejtéseknél, ameddig a magánszemély
a nyilatkozatot nem módosítja vagy vissza nem vonja. Amennyiben a magánszemély az
adóterhet nem viselő járandóság várható éves összegét nyilatkozatában nem jelöli meg, akkor
a munkáltató az adótábla felső kulcsával vonja a kifizetésből az adóelőleget.
A Javaslat a magánszemély adóelőleg-megállapítási szabályait is módosítja, hangsúlyozva,
hogy az adóelőleg megállapításánál az adóterhet nem viselő járandóságok között a családi
pótlék, oktatási támogatás meghatározott összegét is figyelembe kell venni.
A kifizetőre vonatkozó adóelőleg-szabályok nem módosulnak.
a(z) 15. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat 2009. január 1-től visszamenőleges hatállyal lehetővé teszi, hogy azok az egyéni
vállalkozók, akik az átalányadózásra való jogosultságukat a bevételi értékhatár túllépése miatt
veszítik el, ne kényszerüljenek 4 évig tartó várakozásra az újabb választás lehetőségéig, ha
időközben a törvény szerint a bevételi értékhatár emelkedik és egyébként az összes feltételnek
-	beleértve az új értékhatár alatti bevételt is - megfelelnek.
IV.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társasági adó érintően - alapvetően a különadó megszűnésével - a versenyképesség
megtartása jelenik meg a Javaslatban figyelemmel az adóátrendezés forrás igényére is. Ez az
41
adózás előtti eredmény korrekciós tételeinek részbeni megmaradását, illetve megszűnését,
valamint a 16 százalékos adómérték 19 százalékra emelését jelenti:
1.	megmaradó korrekciós tételek:
a)	Beruházáshoz, innovációhoz és holding tevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó
kedvezmények
-	fejlesztési tartalék-képzés kedvezménye,
-	számviteli elszámolástól eltérő értékcsökkenési leírási szabályok, köztük
valamennyi gyorsított értékcsökkenés megtartása,
-	kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye,
-	bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek,
-	K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezmények,
-	kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága,
-	kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történő módosítások.
b)	Számviteli elszámolás és az adózás eltérése által indokolt módosítás
-	kapott osztalék levonhatósága,
-	kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentő tétel,
-	visszavásárolt részesedés bevonása alapján érvényesíthető levonás,
-	társasháztól kapott, személyi jövedelemadóval adózott bevétel miatti csökkentés,
-	átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme,
-	céltartalék képzés és felhasználás korrekciói,
-	követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók,
-	nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók,
-	ellenőrzési, önellenőrzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók,
c)	Nemzetközi (közösségi) adózási előírások érvényesítése
-	szokásos piaci ár miatti korrekciók,
-	kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és
kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók,
-	alultőkésítés miatti növelő tétel,
-	elhatárolt veszteség levonhatósága,
d)	Egyéb
-	bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók,
-	hitelezési veszteség miatti növelő tétel,
-	vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/elismert költségek példálózó
felsorolása,
-	nonprofit szervezetek (például alapítvány, társadalmai szervezet, egyház,
közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság ) speciális korrekciós tételei, (pl.
42
a nonprofit gazdasági társaság által tagnak adott vagyon az adómentes saját tőke
terhére), másrészt adóalapot csökkentő tételek (például közhasznú jogállású
alapítványnál a vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az
adózás előtti nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követő adóévben
a célszerinti tevékenység bevételt meghaladó költségével egyezik meg).
2.	megszűnő adóalap módosító tételek (kedvezmények):
-	szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés,
-	üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség
alapján történő adóalap-csökkentés,
-	szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény,
-	kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség
levonhatósága,
-	iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző
kedvezmény,
-	munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
-	legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló
foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
-	képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,
-	helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése,
-	mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye,
-	adomány miatti kedvezmény.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat szigorítja a bejelentett részesedés fogalmát. A módosítás szerint nem minősül
bejelentett részesedésnek a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi
személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedés, ha
ezen személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés
megszerzésének időpontjában meghaladja a 75 százalékot. A másik szigorítás szerint
átalakulás során a korábban be nem jelentett részesedés kivezetésével szerzett részesedés nem
jelenthető be.
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat a K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezménynél egyértelművé teszi,
hogy csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás
előtti eredményből, továbbá, hogy nem vonható le a közvetlen költségnek az a része, amelyet
-	közvetlenül vagy közvetve - másik adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye vagy
egyéni vállalkozó kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásként nyújtott az adózó számára. A
K+F tevékenység meghatározásánál a Frascati Kézikönyvre is tekintettel kell lenni, a
számviteli törvényben szereplő fogalom mellett.
43
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy ismételt kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett
részesedéscsere esetén ne keletkezzen adókötelezettség az átalakuló, a részesedéscserét
kezdeményező társaság tagjánál addig, amíg a részesedést véglegesen nem vonja ki.
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a
lakásszövetkezet, az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási
intézmény és az európai területi együttműködési csoportosulás vállalkozási tevékenységből
származó adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek
figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő
hivatkozás módosítását jelenti).
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat az iskolaszövetkezet, az MRP, a közhasznú társaság, a vízitársulat, a közhasznú,
kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet adózás előtti
eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza
meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre hivatkozás módosítását jelenti).
a(z) 22. §-hoz
Lásd a(z) 21. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 23. §-hoz
Lásd a(z) 21. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat a társasági adó általános mértékének 19 százalékra emelése miatt módosítja a 10
százalékos adókulcsot alkalmazók számára az adómegtakarítás lekötött tartalékba történő
helyezésére vonatkozó előírást.
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az
adómentességnél figyelembe vehető adóalapot nem kell az adománnyal csökkenteni, illetve az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére adott támogatással nem kell növelni. A
módosítás indoka az adomány miatti adózás előtti eredmény módosítás kikerülése a
törvényből.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek változásához átmeneti
előírásokat fogalmaz meg, annak érdekében, hogy az adózókat a változás előtt meghozott
döntések miatt ne érje hátrány (például, ha a munkanélkülit már a módosítás előtt alkalmazta
az adózó, akkor a 12 hónapra korábban járó adóalap-kedvezményt még érvényesítheti, vagy
ha kis- és középvállalkozásba pénzben tőkét emelt 2009. december 31-éig, akkor, annak
elidegenítésekor lehetősége legyen az árfolyamnyereség adóalapból történő levonására).
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy egy adott tevékenység kutatásként történő
meghatározásakor az OECD által kiadott a - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés
felméréseinek egységes gyakorlatára című - Frascati Kézikönyvben foglaltakat is figyelembe
kell venni.
44
a(z) 28. §-hoz
A törvény 2. számú melléklete módosítja az Tao. 3. számú mellékletét.
V.	Fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításához
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításával mentességet
irányoz elő a belföldi gépjárművek adójában a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott
személygépkocsira, ösztönözve ezzel annak elterjedését.
HARMADIK RÉSZ
VI.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 30. §-hoz
Az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó-bevallások adatainak ellenőrzésével,
illetőleg az egyszerűsített bevallás adatainak előállításával összefüggő feladatai ellátásához
kontrolladatként vagy alapadatként szüksége van egyes adóterhet nem viselő járandóságok
(pl. nyugdíj, rehabilitációs járadék, családi pótlék, oktatási támogatás) adóévi összegének
ismeretére. Ezen adatok biztosítása érdekében - a célhoz kötöttség elvére is figyelemmel - a
módosítás adatszolgáltatásra kötelezi az ezen adóterhet nem viselő járandóságot folyósító
intézményeket.
A telefonon történő ügyintézés során adathordozóra rögzített beszélgetés tekintetében az
adózó vagy képviselője élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvényből következő tájékoztatáshoz fűződő jogával. Az ehhez
szükséges adatkezelést (adatmegőrzést) és a rögzített beszélgetés meghallgatásának
lehetőségét törvényben kell szabályozni.
a(z) 31. §-hoz
A törvény 3. számú melléklete módosítja az Art. 3. számú mellékletét.
45
NEGYEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS EGYES ELKÜLÖNÜLT
ÁLLAMI PÉNZALAPOKAT MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VII.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkáltatói járulékcsökkentés segíti a foglalkoztatást a versenyszférában.
Modellszámítások alapján a fajlagos munkaerőköltség 1%-os csökkenése három év alatt kb.
0,15 százalékkal növeli a munkaerő keresletet. Az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs
csökkentés összességében 0,8 %-kal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben.
Ugyanakkor a válság miatt erőteljesen romló vállalati jövedelmezőség hatására a vállalati
szektor jelentős létszámleépítésre kényszerül, amit a kb. 300 milliárd forintos
járulékkönnyítés érdemben tud tompítani.
Három év alatt összességében 1,5 százalékponttal lehet nagyobb a foglalkoztatottak száma az
intézkedés hatására. Mivel az első évben az 5%-os munkaerőköltség csökkenés csak a
minimálbér kétszereséig érvényesül, összességében a foglalkoztatást az intézkedés még csak
0,2 százalékponttal növeli, viszont éppen az alacsony képzettségűek foglakoztatásának
bővítését jelentheti, ahol egyébként is jelentősebb a munkanélküliség és az inaktivitás. 2010-
ben, amikor a járulékcsökkentés már bérkorlát nélkül megvalósul, a teljes foglalkoztatás-
ösztönző hatás érvényesülni tud.
A vállalati szektor versenyképességét is javítja a járulékok mérséklése. Ezáltal az ország
tőkevonzó képessége erősödik. Ilyen módon már 2010-ben is, de főképpen 2011-ben a
beruházás és az export intenzívebb növekedésével lehet számolni változatlan külső környezet
mellett is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 32. §-hoz
2009. július 1-jétől a foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak a minimálbér kétszeres
összegéig a korábbi 29% helyett 26% TB-járulékot kell fizetni.
A javasolt változtatás alapján a 26%-os TB-járulékon belül a jelenlegi 5%-os munkáltatói
egészségbiztosítási járulék 2%-ra csökken (ebből 0,5% a pénzbeli-, 1,5% a természetbeni
járulék); a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24%.
A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a TB-járulék mértéke
változatlanul 29%.
a(z) 33. §-hoz
Annak érdekében, hogy a külföldinek minősülő nagykorú személyek egészségügyi
szolgáltatásra történő megállapodásainak száma emelkedjen, a megállapodás megkötésével
kapcsolatos havi járulékfizetési kötelezettség csökkenne. Jelenleg a megállapodás havi díja a
nagykorú állampolgár esetén a minimálbér összegével egyenlő, 18. évnél fiatalabb gyermek,
vagy külföldi diák esetében a minimálbér 30 százaléka. A javaslat alapján a nagykorú
állampolgárok járulékfizetési kötelezettsége a mindenkori minimálbér 50 százalékára
mérséklődne, a gyermekek esetében változatlanul a minimálbér 30 százaléka maradna.
46
a(z) 34. §-hoz
A javasolt módosítás alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre bejelentkező
személy esetén az adóhatóság azt a feltételt is vizsgálja, hogy az illető rendelkezik-e legalább
egy éve magyarországi állandó lakóhellyel.
VIII.	Fejezet
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása által az E. Alap
egyensúlyának megtartása érdekében a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított
táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökkenne, felső határa
pedig a minimálbér másfélszeresében kerülne meghatározásra. E változással összefüggésben a
passzív táppénz méltányosságból történő meghosszabbításának lehetősége is 45 napról
30 napra csökkenne.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 35. §-hoz
A javasolt módosítás alapján a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz
(passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökkenne.
a(z) 36. §-hoz
A passzív táppénzjogosultság időtartamának mérséklésével egyidejűleg meghatározásra kerül
a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határa is. A javaslat alapján ez az összeg
nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 150%-ának harmincad
részét. Ez 2009. évben legfeljebb napi 3 575 forintot jelent.
a(z) 37. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a passzív táppénz folyósítása esetén nincs változás a
táppénz mértékében akkor sem, ha annak engedélyezésére méltányosságból kerül sor. A
javasolt változtatás alapján a méltányosságból történő táppénz-megállapítás során az
egészségbiztosítási szerv az összes körülményt vizsgálva állapíthatja meg az ellátás
időtartamát és összegét is
a(z) 38. §-hoz
A javaslat alapján felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a
finanszírozási eljárásrendeket miniszteri rendeletben határozza meg.
IX.	Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkáltatók által a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulék csökkentésével összhangban, a
vállalkozói járulék 1,5 százalékponttal csökken 2009. július 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény
módosításának részeként:
47
•	Csökken a kötelezettek által elszámolható költségek mértéke, megszűnik az eddigi
„átalány-elszámolás” lehetősége.
•	A nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulási kötelezettek esetében a
képzési alaprészbe történő kötelező befizetés mértéke emelkedik.
A javasolt módosítások alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze kiadásainak és
bevételeinek egyenlege ez évben 10,3 milliárd Ft többletet eredményez (7,3 milliárd forint
kiadáscsökkentés + 3 milliárd forint bevétel-növekedés).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 39. §-hoz
2009.	július 1-jétől a munkáltatóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3% helyett
1% munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó
része után a járulék mértéke 3%.
a(z) 40. §-hoz
2009.	július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók után a minimálbér kétszeres összegéig a
korábbi 4% helyett 2,5% vállalkozói járulékot kell fizetni. A jövedelemnek a minimálbér
kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke 4%.
X.	Fejezet
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 41. §-hoz
A csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára,
felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére elszámolható költségelem törlése indokolt, mert a
hozzájárulásra kötelezett tárgyi eszköz beszerzésére pályázati forrásból (MPA decentralizált
keret) is támogatást nyerhet. Ezzel hatékonyabb eszközfejlesztés valósulhat meg, tekintettel
arra, hogy a pályázaton elnyerhető eszköztámogatás célhoz kötött és közvetlenül
ellenőrizhető.
a(z) 42. §-hoz
A hozzájárulásra kötelezettek által az iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek átadott
fejlesztési támogatás jogszerű felhasználásának és a felhasználás hatékonyságának ellenőrzése
alapján maximalizálni szükséges a fogadható fejlesztési támogatás mértékét a
tanulólétszámmal arányos felső korlát előírásával, ugyanis eddig a felsőoktatási intézmények
kivételével a fejlesztési támogatás fogadására jogosultak korlátlanul fogadhattak ilyen
fejlesztési támogatást. A korrekcióval lényegesen csökkenthetőek a fejlesztési támogatás
felhasználásánál kimutatható szabálytalanságok, holtsúlyok, elfolyások. Ezen túlmenően
elmarad az egyes térségi integrált szakképző központok (TISZK) kiugró támogatása, a
fejlesztési támogatási összeg nivellálódik a TISZK-ek között.
48
ÖTÖDIK RÉSZ
XI.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat bármely vállalkozó részére lehetővé teszi 2010. január 1-jétől, hogy saját
döntésétől függően, külön feltételek nélkül számviteli nyilvántartási, valamint éves
beszámoló készítési kötelezettségét euróban teljesítse, ha az erre vonatkozó döntését
számviteli politikájában rögzítette és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosította. A
vállalkozónak az euróra való áttérést követő ötödik évben nyílik csak lehetősége arra, hogy
visszatérjen a forintban való könyvvezetésre és beszámoló készítésre.
XII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 44. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként 2009. július 1-jén lépnek hatályba.
A családi pótlék, oktatási támogatás, anyasági támogatás adóterhet nem viselő járandósággá
válásával összefüggő szabályok 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
A 2010-es adótábla, az ehhez kapcsolódóan változó adójóváírás szabályok, a meghatározott
adómentes jövedelmekkel, illetve az adókedvezményekkel kapcsolatos módosítások 2010.
január 1-jén lépnek hatályba. Az egyes külön adózó jövedelmeket terhelő adó szintén 2010-
től emelkedik.
a(z) 45. §-hoz
A földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj utáni jövedéki adó-
visszatérítés bevezetésének hatályba lépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges,
tekintettel arra, hogy azt állami támogatási szempontból előzetesen el kell fogadtatni. Így az
új rendelkezés hatálybalépése ehhez igazodik. A bizottsági jóváhagyás időpontja a Magyar
Közlönyben közzétételre kerül. Ezzel egyidejűleg lép hatályba a Get. felhatalmazó
rendelkezésének ehhez kapcsolódó kiegészítése is.
Az Ebtv.-t módosító rendelkezések 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat értelmében a számviteli törvényt és a társasági adó törvényt módosító
rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
XIII.	Fejezet
Módosító rendelkezések
a(z) 46. §-hoz
2010.	január 1-jei hatállyal - EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk (adóminimumok)
teljesítésére való tekintettel - növekszik a gázolaj és a dohánytermékek jövedéki adója.
Gázolaj esetében - tekintettel arra, hogy az uniós adóminimum 2010. január 1-től 302
euró/ezer literről 330 euró/ezer literre nő - a jövedéki adó mértéke ezer literenként 6500
49
forinttal, azaz literenként 6,5 forinttal szükséges megemelni (a 2009. július 1-jén hatályba
lépő adómértékekhez képest), mely a kútárak 2,3-2,4 %-os emelkedésével járhat együtt.
Szükséges továbbá a forintárfolyam hatás miatt emelni a cigaretta jövedéki adóját is annak
érdekében, hogy 2010. január 1-jétől - az uniós szabályok szerint a 2010. évre alkalmazandó
árfolyam mellett - is megfeleljünk az uniós minimumkövetelményeknek. Ennek alapján a
cigaretta tételes jövedéki adója (a 2009. július 1-jén hatályba lépő adómértékekhez képest)
ezer szálanként 950 forinttal emelkedik. Ez a legkeresettebb árkategóriában 8,7 %-os,
csomagonként mintegy 29 forintos adóemelést jelent, mely a fogyasztói árak 6,4 %-os (38
forintos) emelkedését eredményezheti.
Az uniós követelményeknek eleget tevő, fentiek szerinti új adómértékek meghatározásánál
295 forint/euró árfolyamot feltételeztünk.
Ezzel egyidejűleg a cigaretta minimumadója 16 000 Ft-ról 17 350 forintra nő, és emelkedik a
fogyasztási dohányok minimumadója is, a cigaretta minimumadó arányában.
a(z) 47. §-hoz
A Javaslat szerint az energiapolitikáért felelős miniszter felhatalmazás kap arra, hogy a
földgázellátási üzemzavarban földgáz helyett felhasznált gázolaj jövedéki adó
visszatérítéséhez kapcsolódóan rendeletben határozza meg a ilyennek minősülő üzemzavar
bekövetkezését és idejét.
a(z) 48. §-hoz
A Javaslat 2009. július 1-jétől
-	lehetővé teszi, hogy a munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba befizetett
munkáltatói hozzájárulást ne csak a tagi jogviszony keletkezésekor, hanem általában is
teljesíthesse három hónapra utólagosan is, megoldva ezzel a béren kívüli juttatási
rendszerek éves átállása miatt rendszerint tolódó kifizetések problémáját;
-	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozásával való
összhang megteremtése céljából a megszűnt munkanélküliek jövedelempótló támogatása
helyett a rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás adómentességéről
rendelkezik (2009. január 1-jéig visszamenőleges alkalmazással).
2009.	szeptember 1-jétől a Javaslat kimondja, hogy adóterhet nem viselő járandóságnak
minősül a családi pótlék, az oktatási támogatás egyéb jövedelemnek minősülő összege,
valamint a - 2010. április 1-jét követően születendő gyermekekre tekintettel folyósított -
anyasági segély.
2010.	január 1-jétől a Javaslat kimondja, hogy
-	az adótábla módosulása révén változó adóterheléshez igazodva emelkedik egyes külön
adózó jövedelmeket terhelő adó, 54 százalékról 62 százalékra nő a természetbeni
juttatások után fizetendő kifizetői személyi jövedelemadó, illetve 44 százalékról 62
százalékra nő a kamatkedvezmény, valamint az érdekképviseletek adómentes
kifizetéseinek korlátját meghaladó juttatás után fizetendő adó mértéke;
-	a társasági adó mértékének emelkedésével párhozamosan változik az egyéni vállalkozók
vállalkozói személyi jövedelemadójának a mértéke 16 százalékról 19 százalékra.
a(z) 49. §-hoz
Az adómentes jövedelmek átalakításának részeként adóterhet nem viselő járandósággá válik
-	a szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított juttatás;
50
-	a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja és egyéb juttatása;
-	az alapítványok, közalapítványok ösztöndíj-jellegű juttatásai;
-	a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési (vásárlási)
kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása (köznyelvileg szocpol.); valamint
-	a lakáscélú munkáltatói támogatás.
A Javaslat alapján a 2010. január 1-jét követően kötött szerződések alapján folyósított
lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatását 2 év türelmi idő
elteltétől kell bevételnek tekinteni a következők szerint:
-	a támogatás 20 százalékát kell évente, egymást követő öt adóévben, az adóév utolsó
napján megszerzett bevétenek tekinteni;
-	megelőlegező kölcsönként igénybe vett támogatás esetében a 24 hónap türelmi időt a
megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához
szükséges szerződés keltének napjától kell számítani;
-	a támogatást együtt igénylő magánszemélyek a bevételként figyelembe veendő összeget
egymás között egyenlő arányban megosztják;
-	a támogatást egyedülállóként igénylő magánszemély a támogatási összeg felét veszi
figyelembe bevételként;
-	amennyiben a támogatást az azt igénybe vevő magánszemélyek visszafizették, a
visszafizetés igazolása mellett jogosultak visszatérítést kérni az adóhatóságtól, az
adóhatóság a visszatérítést az adó utólagos megállapításához való jog elévülési idején túl
is teljesíti.
Az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként, illetve az adómentes jövedelmek
átalakításának részeként 2010-től meghatározott juttatások részben adókötelessé válnak. A
Javaslat alapján a juttatás fele lesz csak adómentes, illetve a hatályos szabályok alapján
korlátosan adómentes juttatások esetében, ha a juttatás fele az értékhatárt meghaladja,
legfeljebb az értékhatárig lehet adómentes részt figyelembe venni, a többi rész után 62
százalék adót kell a juttatónak fizetnie.
Amennyiben tehát 2010-ben a munkáltató a jelenleg hatályos szabályok szerint 6 ezer forintig
adómentes hideg étkezési utalványt kíván alkalmazottainak juttatni:
-	a 6 ezer forint értékben juttatott hideg étkezési utalvány esetén 3 ezer forint (a juttatás
fele) adómentes, 3 ezer forint adóköteles (a juttatás másik fele);
-	a 10 ezer forint értékben juttatott hideg étkezési utalvány esetén 5 ezer forint (a juttatás
fele) adómentes, 5 ezer forint adóköteles;
-	a 16 ezer forint értékben juttatott hideg étkezési utalvány esetén 6 ezer forint (a juttatás
fele, de legfeljebb 6 ezer forint) adómentes, 10 ezer forint adóköteles lesz.
A Javaslat szerint 2010-től a munkáltató által a magánnyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás
fele, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményekbe befizetett munkáltatói hozzájárulásnak szintén a fele adómentes, de azon belül
is maximum a meglévő korlátnak megfelelő összeg (a minimálbér 30 vagy 50 százaléka).
Ugyanígy módosul a képzés kifizető által átvállalt költsége is, adómentesnek az átvállalt
költségek fele minősül, míg az iskolai rendszerű képzés esetében a fele, de legfeljebb a
minimálbér két és félszerese lehet az adómentes rész.
51
2010.	január 1-jétől módosul az adótábla, a változás érinti mind a kulcsokat, mind a sávhatárt.
Az alsó kulcs 18 százalékról 19 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 38 százalékra
emelkedik, az alsó kulcs sávhatára pedig jelentősen, az e Javaslat szerint 2009-re megemelt 1
millió 900 ezer forintról 3 millió forintra módosul.
Az adótábla módosulásával összhangban változnak az adójóváírás szabályai is 2010-től, az a
bér 19 százaléka lesz, de legfeljebb havi 11 970 forint (tehát évente összesen maximum
143 640 forint), amely teljes összegben 1 millió 500 ezer forint éves összes jövedelemig, 7
százalékkal számolt csökkenő összegben pedig 3 millió 552 ezer forintig jár. A változásokhoz
kapcsolódóan módosul az adójóváírás adóelőlegnél történő figyelembe vételére vonatkozó
szabály is.
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat a társasági adó általános mértékének 16 százalékról 19 százalékra történő
emelésére vonatkozó, illetve ezzel összefüggő rendelkezéseket (például az adómegtakarítás
mértékének 6 százalék helyett 9 százalékban történő meghatározását) tartalmaz.
a(z) 51. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
a(z) 52. §-hoz
2010.	január 1-jétől a TB-járulék mértéke a járulékalapot képező jövedelem összegétől
függetlenül egységesen 26%.
a(z) 53. §-hoz
2010.	január 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem összegétől függetlenül a munkaadói
járulék mértéke egységesen 1%, a vállalkozói járuléké 2,5%.
A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében
szükségessé válik a hozzájárulás mértékének emelése. A kötelező foglalkoztatási szint (5%)
nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető és szociálisan érzékenyebb vállalkozási
környezet kialakulását segíti elő.
a(z) 54. §-hoz
Indokolt, hogy a gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltségnek a minimálbér eddigi 20
százalékáig, hiányszakmák esetén 40 százalékáig történő elszámolhatósága 10 százalékkal
csökkenjen, mellyel csökken a gyakorlati képzés során „termelt” selejt elszámolhatósága és a
visszaélés lehetősége.
A fejlesztési támogatás felhasználásának hasznosulásával kapcsolatban végzett ellenőrzési
tapasztalatok alapján indokolt, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által a
gyakorlati képzés fejlesztésére átadható támogatás vonatkozásában a maximálisan átadható, a
szakképzési hozzájárulás eddigi 70 százalékos mértékének 60 százalékra, a felsőoktatási
intézmények vonatkozásában az eddigi 35 százalékos mérték 30 százalékra csökkenjen,
mellyel az MPA képzési alaprészben többletbevétel keletkezik. Egyúttal e többletbevétel
révén ugyanezen fejlesztési célt szolgáló, de pályázati úton elnyerhető és decentralizált
támogatási keret növelhető
A tanulószerződés alapján a tanulók részére a hozzájárulásra kötelezett által adott pénzbeli
juttatásnak az eddigi, legalább a minimálbér 20 százalékos (hiányszakmák esetén 40
százalékos) mértékének 10 százalékkal való emelésével, és ezzel egyidejűleg e pénzbeli
juttatásnak és járulékainak a minimálbér eddigi 50 százalékos (hiányszakmák esetén 70
százalékos) mértékű elszámolhatóságának 30 százalékkal történő csökkentésével lehetőség
52
nyílik egyrészt a hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható tételek csökkentésére,
amivel csökken a visszaélés lehetősége is. Másrészt a hozzájárulásra kötelezett részére
legalább 10 százalékos mértékű önrész előírásával a hozzájárulásra kötelezett is részt vállal a
tanuló eddigi, a gyakorlati képzést végző vállalkozás számára ingyenes és értéket teremtő
tevékenységéhez adott pénzbeli juttatás terhében. A tanuló számára ez nem jelent jövedelem
elmaradást, mert a kiesett pénzösszeg a bevezetésre tervezett szakiskolai tanulmányi ösztöndíj
keretében pótolható, sőt, jó tanulmányi eredmény elérése esetén többletjuttatást is biztosít.
A gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként
alkalmazott személy bérének és járulékainak a minimálbér (iskolai végzettségtől függő) 3,0-
4,5-szeres mértékig történő elszámolhatóságának 2,0-3,0-szorosra történő csökkentésével
lényegesen csökken az oktatókra, vagy oktatóként foglalkoztatottak bérére és járulékaira
elszámolt költség és a visszaélés lehetősége, továbbá jelen előírás motiváló erővel bír a
kötelezettek részéről az önrésszel való hozzájárulásra.
a(z) 55. §-hoz
Az előző §-ban leírtakhoz kapcsolódik, melynek teljesüléséhez szükséges a kötelező pénzbeli
juttatás 10 %-os mértékű emelése.
a(z) 56. §-hoz
A Javaslat a számviteli törvényt módosító, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról
szóló 2008. évi LXXXI. törvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával biztosítja, hogy
azon vállalkozók, amelyek 2009. január 1-jétől az új szabályok alapján áttértek a devizában
való könyvvezetésre, de a létesítő okirat szerinti deviza módosítását a cégbíróság felé ez
időpontig nem jelentették be, azok - haladékként - ezt a kötelezettségüket legkésőbb 2009.
július 31-ig kötelesek teljesíteni.
a(z) 57. §-hoz
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó
rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat pontosítja.
a(z) 58. §-hoz
A Javaslat biztosítja a cégnyilvántartási törvény 30. §-a és a számviteli törvény 35. §-a közötti
összhang megteremtését. A Ctv. 30. § (4) bekezdése alapján lehetővé vált a jegyzett tőke
visszamenőleges hatályú bejegyzése, ez viszont ellentétben áll a könyvviteli nyilvántartásra
vonatkozó szabályokkal, azaz a beszámoló adattartalma egy adott időintervallumban eltérhet a
cégjegyzékbe bejegyzett jegyzett tőke adattartalmától. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a mérleg
sem a valós jegyzett tőkét mutatja, ha a mérleg elfogadását követően jegyzi be a cégbíróság a
jegyzett tőke módosulását. Mivel a cégeljárásban a változásbejegyzés elbírálása minden
esetben 15 munkanap, előfordulhat egy olyan, nem is rövid időintervallum, amikor a
cégjegyzék és a beszámoló nem tartalmaz azonos adatokat a jegyzett tőke vonatkozásában.
XIV.	Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
a(z) 59. §-hoz
A Javaslat a biotartalom szerinti adódifferenciálás megszüntetése miatt szükséges technikai
jellegű módosítást tartalmaz.
53
a(z) 60. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül
helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
A Javaslat szerint 2010-től megszűnik az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, az ilyen
címen juttatott összeg az adott tevékenységből (például munkaviszonyból) származó
jövedelemként adóköteles lesz.
Megszűnnek a napidíjra vonatkozó külön rendelkezések is, az ekként kifizetett összegek
minden esetben és teljes összegükben a juttató és a juttatásban részesülő jogviszony szerint
(munkaviszonyos jövedelemként, önálló tevékenységből származó jövedelemként) válnak
adókötelessé.
Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adókedvezmények a családi
kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és
nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek.
Megszűnik tehát az összevont adókedvezmény, ezen belül a három társadalombiztosítási és
magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, a tandíj, a biztosítások, a
közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.
Megszűnik továbbá az őstermelői kedvezmény, a személyi kedvezmény, az alkalmi
foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény.
Hatályon kívül kerülnek a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó, azok megszűnésével
feleslegessé váló - az adókedvezmények korlátozásáról, az adókedvezmények sorrendjéről, a
személyi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételéről rendelkező -
részletszabályok. A biztosítások kedvezményének megszűnéséhez kapcsolódóan hatályon
kívül kerül az Szja tv. kedvezmény érvényesítése részletszabályait tartalmazó 7. számú
melléklete is.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek az egyéni vállalkozó vállalkozói
adóalapnál érvényesíthető egyes kedvezményei. Megszűnik a megváltozott munkaképességű
alkalmazott foglalkoztatásához, a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez és
továbbfoglalkoztatásához, a korábban munkanélküli személy, a fogva tartott személy
foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény, a helyi iparűzési adó megfizetésének
kedvezménye, a foglalkoztatási kedvezmény, valamint a szabadalom, mintaoltalom költsége
alapján érvényesíthető kedvezmény.
A természetbeni juttatásként történő adóztatásnak nem feltétele 2010-től a kifizető (nem
foglalkoztató) által történő juttatásnál, hogy az nem lehet tevékenység ellenértéke.
A kamatkedvezményből származó jövedelem szabályainak egyszerűsítése céljából 2010-től a
munkaviszonyban kapott kamatkedvezményre is az általános szabályok az irányadóak (a
kamatkedvezmény nem munkaviszonyos jövedelem, az után a kifizetőt terheli 2010-től 62
százalék adófizetési kötelezettség).
Megszűnnek a falusi vendégfogadás mentességi szabályai, aminek következtében az e
tevékenységből származó jövedelem az általános szabályok szerint (önálló tevékenységből
származó jövedelemként) és teljes mértékben adókötelessé válik.
Az üdülési csekkre vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítése céljából megszűnik a kifizető
éves adatszolgáltatási kötelezettsége.
54
a(z) 61. §-hoz
A közcélú adományok kedvezményének megszűnésével összefüggésben hatályon kívül kerül
a tartós adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség.
a(z) 62. §-hoz
A Javaslat a megszűnő adózás előtti eredményt módosító tételek hatályon kívül helyezéséről
rendelkezik.
a(z) 63. §-hoz
A Javaslat a különadó 2010. január 1-jétől történő megszűnésére vonatkozó döntéssel
összhangban hatályon kívül helyezi a Kjtv. azon rendelkezéseit, amelyek a magánszemélyek,
az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozások számára ír elő különadó kötelezettséget.
a(z) 64. §-hoz
A 2007. évi adómódosító törvényben előírt, az egészségügyi szolgáltatási járulék
inflációkövető emelése 2009. január 1-jétől megvalósult, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos
átmeneti szabály hatályon kívül helyezése.
a(z) 65. §-hoz
A járulékmértékek változásával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 66. §-hoz
A módosítással a későbbiekben az Szht. nem teszi lehetővé tárgyi eszköz beszerzésének a
támogatását. Átmeneti rendelkezésként azonban - az egyéb jogszabályban foglaltak
érvényesülése miatt - szükséges kimondani, hogy az e törvény hatályba lépése előtt beszerzett
tárgyi eszközök vonatkozásában az érintett rendelkezéseket 5 évig fenntartani és alkalmazni
szükséges.
Indokolt a jelenleg a gyakorlati képzést végzők esetében a bevallás (elszámolás) módjára a
hozzájárulásra kötelezett által választható lehetőségként a tanulószerződéses tanulók pénzbeli
juttatásán felüli, tanulónként a minimálbér 200 százalékának megfelelő mértékű átalány
módjára történő bevallás (normatív módon történő „átalány-elszámolás”) eltörlése, mellyel
átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik a visszaigényelt összegek felhasználása.
a(z) 67. §-hoz
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó
rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat pontosítja.
a(z) 68. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló
2008.	évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdését, amely kimondta, hogy 2010. január 1-
jétől - a devizában történő könyvvezetés és beszámoló készítés lehetőségéről rendelkező - a
számvitelről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdésében a „több mint 50%-ban” szövegrész
helyébe a „több mint 25%-ban” szövegrész lép. Mivel a Javaslat szerinti törvénymódosítás a
számviteli törvénynek ezeket a rendelkezéseit is érinti e tekintetben változatlan tartalommal
(de bizonyos bekezdés számozása megváltozik), 2010. január 1-jével való hatálybalépés
mellett, így a hivatkozott rendelkezés hatálytalanítása indokolt.
a(z) 69. §-hoz
Generális hatályon kívül helyező rendelkezés.
55
XV.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
a(z) 70. §-hoz
A Javaslat az Áfa tv-t módosító rendelkezések alkalmazására vonatkozó általános előírásokat
tartalmazza.
a(z) 71. §-hoz
A Javaslat a normál áfa-kulcs emelését célzó rendelkezések alkalmazására vonatkozóan
speciális előírásokat is tartalmaz.
Ennek keretében, az ellenérték megfizetéséhez kötött adóztatás alá eső ügyletekkel [Áfa tv.
58.	§] összefüggésben, a Javaslat biztosítja, hogy a 2009. július 1-jét megelőzően lezáruló
elszámolási időszakok tekintetében kizárólag a 20%-os adómérték alkalmazandó (még akkor
is, ha az említett időszakokra vonatkozó fizetési esedékesség a jelzett időpontban vagy azt
követően merül fel).
a(z) 72. §-hoz
A normál áfa-kulcs emelése szükségessé teszi az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek
és taxaméterek átállíttatását, amelyhez kapcsolódóan a Javaslat átmeneti rendelkezéseket
fogalmaz meg. Ezek egyrészt az átállíttatás végső határidejét 2009. augusztus 31. napjában
határozzák meg, másrészt előírják, hogy az említett pénztárgépeket és taxamétereket használó
adóalanyok, a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylatkibocsátási
kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni.
a(z) 73. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéssel a következőket mondja ki.
A lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása (szocpol.) csak
abban az esetben minősül adóterhet nem viselő járandóságnak, ha a támogatással érintett
lakás vásárlása, építése 2009. december 31-ét követően történik.
A munkáltató, kifizető által térített képzés költségeinek részbeni adókötelessé válása kizárólag
a 2009. december 31-ét követően megkezdett képzések esetében alkalmazandó.
A 2009. évre vonatkozó adótábla teljes évre történő visszamenőleges alkalmazásáról átmeneti
szabály rendelkezik.
Átmeneti szabállyal, 2009. január 1-jéig visszamenőleges alkalmazással rendelkezik a
Javaslat a munkanélküliek megszűnt jövedelempótló támogatása helyett a rendszeres szociális
segély és rendelkezésre állási támogatás adómentességéről.
A Javaslat az összevont adóalapnál érvényesíthető kedvezmények megszűnésével
összefüggésben is tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. A tandíj, felnőttképzés díjának 2009.
december 31-ét megelőzően elhalasztott kedvezménye ezen időpontot követően is
érvényesíthető. A 2009. december 31-ét megelőzően érvényesített biztosítási kedvezményhez
kapcsolódó visszafizetési kötelezettség ezen időpontot követően is alkalmazandó.
Átmeneti rendelkezések biztosítják azt is, hogy az adótábla év közben történő
visszamenőleges módosítása miatt az első félévben keletkező adóelőleg-túlfizetést a
munkáltatók a második félévi adóelőleg számításánál figyelembe vegyék.
Az egyéni vállalkozó megszűnő kedvezményeivel kapcsolatosan a Javaslat átmeneti
rendelkezéssel biztosítja, hogy az adózókat a változás előtt meghozott döntések miatt ne érje
hátrány (például, ha a munkanélkülit már a módosítás előtt alkalmazta az adózó, akkor a 12
56
hónapra korábban járó adóalap-kedvezményt még érvényesítheti). A foglalkoztatási
kedvezményhez kapcsolódó, az átlagos állományi létszám csökkenésével járó szankció a
2009.	december 31-ét megelőzően érvényesített kedvezmény tekintetében továbbra is
megmarad annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozó a korábban alkalmazott
munkavállalóit ne bocsássa el a kedvezmény megszűnése miatt.
A Javaslat az átalányadózókra vonatkozóan is kimondja, hogy az átalányadó összegét a 2009.
adóévben az e törvénnyel 2009-re megállapított, új adótábla alkalmazásával kell
meghatározni.
Az anyasági támogatás adóterhet nem viselő járandósággá alakításával kapcsolatos átmeneti
szabály szerint a hatályba lépéskor már megfogant, 2010. április 1-jét megelőzően született
gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás még adómentes.
a(z) 74. §-hoz
A Tao.-t módosító rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba, első ízben a 2010.
adóévi kötelezettségekre kell alkalmazni.
a(z) 75. §-hoz
Az általános forgalmi adó mértékére 2009. július 1-jéről javasolt 23 százalék adómértékre
tekintettel a 2009. adóévre vonatkozóan a Javaslat az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság
feltételeként előírt 25 000 ezer forint bevételi értékhatárt 25 725 ezer forintban határozza meg.
Ez azt jelenti, hogy nem veszíti el adóalanyiságát az az egyéni vállalkozó, illetve gazdasági
társaság, szövetkezet, amelynek 2009-ben a törvényben meghatározott bevétele nem több
25 725 ezer forintnál.
a(z) 76. §-hoz
A hitelintézetek részére előírt az általuk folyósított lakásépítési (-vásárlási) kedvezményről,
valamint a fiatalok otthonteremtési támogatása összegéről szóló adatszolgáltatási
kötelezettséget első alkalommal a 2012. adóévről 2013-ban kell teljesíteni.
a(z) 77. §-hoz
Rendelkezést tartalmaz a járuléktörvényt módosító szabályok alkalmazásának időpontjára. A
javaslat szerint a járuléktörvény módosító rendelkezéseit főszabályként a törvény
hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési
kötelezettségekre kell alkalmazni.
A minimálbér kétszereséig érvényesülő járulékcsökkentést a 2009. július 1-jétől megszerzett
jövedelmekre kell alkalmazni azzal az átmeneti szabállyal, hogy a 2009. július 10-éig
megszerzett jövedelmekre még a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
A felső határ nélkül érvényesülő járulékcsökkentést a 2010. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre
még a 2009. december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni.
a(z) 78. §-hoz
Az Eb tv. módosításaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
57
a(z) 79. §-hoz
Az Flt módosításaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
a(z) 80. §-hoz
Az Szht. Módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
a(z) 81. §-hoz
A Javaslat átmeneti előírás keretében rendelkezik arról, hogy a számviteli törvényt módosító
rendelkezéseket először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell
alkalmazni.
MELLÉKLETEK
az 1. melléklet
Az adóbázis szélesítése érdekében 2010-től egyes adómentes természetbeni és pénzbeli
juttatások részben adókötelessé válnak. A Javaslat alapján a juttatásnak csak a fele adómentes,
míg a hatályos szabályok alapján korlátosan adómentes juttatások esetében is a fele, de
legfeljebb az eddigi értékhatárig számított rész lehet adómentes. A juttatások adóköteles része
természetbeni juttatásként adóköteles, utána a kifizetőt terheli 62 százalék személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettség. A részben adókötelessé váló juttatások:
•	üdülési csekk (kivéve a szociális alapon, pályázat útján juttatott üdülési csekket),
•	étkezési utalvány,
•	iskolakezdési támogatás,
•	köztisztviselők, bírák, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak ruházati költségtérítése,
•	egyenruha pénzbeli megtérítése,
•	a csekély értékű ajándék,
•	szövetkezeti tag természetbeni juttatása,
•	a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és
internethasználat, számítógép-juttatás,
•	művelődési intézményi szolgáltatás,
•	a dolgozó üdültetése céges üdülőben,
•	helyi utazási bérlet,
•	nyugdíjba vonuláskor, illetve vetélkedő, verseny díjaként kapott tárgyi ajándék,
•	közösségi rendezvényekkel kapcsolatos juttatások, vendéglátás,
•	juttatások csoportos létszámleépítésnél,
•	villamos-energiaipari dolgozók és onnan nyugdíjba vonultak árkedvezménye,
•	közlekedési kedvezmény a költségvetésből finanszírozottak kivételével,
•	a bányászatban és az erdőgazdálkodásban dolgozók és onnan nyugdíjba vonulók szén- és
tűzifa járandósága,
•	közjogi méltóságok, egyes miniszterek által nyújtott ajándék, vendéglátás.
Költségtérítés-jellegű juttatássá válik a pedagógusok szakkönyvvásárlásra, múzeumi dolgozók
dokumentumvásárlásra kapott juttatása, amelyből az igazolt kiadásokat meghaladó rész
adóköteles természetbeni juttatásként. Ugyanígy a katonák és rendőrök lakhatási
támogatásából is az igazolt költségek fölötti rész után kell a kifizetőnek 62 százalék adót
fizetnie.
Az egyes állami kitüntetésekkel járó díj tárgyiasult formája adómentességének
változatlansága mellett a kitüntetéssel járó pénzjutalom teljes mértékben adókötelessé válik.
A társasági adóalany kifizetők által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék a társasági adóalapot
növelő tétellé válik, ezért a Javaslat a kétszeres adóztatás elkerülése végett kimondja az ilyen
58
reprezentáció és üzleti ajándék adómentességét. A módosítás ugyanakkor nem érinti a
társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány által, illetve a nem
társasági adóalany kifizetők (egyéni vállalkozó, költségvetésből gazdálkodó intézmény)
reprezentációs és üzleti ajándék juttatásait.
a 2. melléklethez
A Javaslat a reprezentáció és üzleti ajándék (amelyek fogalmát a személyi jövedelemadó
törvény tartalmazza) nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,
azaz ezen költségekkel meg kell növelni az adóalapot. Változatlanul elismert költség viszont
az üzletpolitikai célból adott engedmény, kedvezmény.
a 3. melléklethez
Az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó-bevallások adatainak ellenőrzésével,
illetőleg az egyszerűsített bevallás adatainak előállításával összefüggő feladatai ellátásához
kontrolladatként vagy alapadatként szüksége van egyes adóterhet nem viselő járandóságok
(pl. nyugdíj, rehabilitációs járadék, családi pótlék, oktatási támogatás) adóévi összegének
ismeretére. Ezen adatok biztosítása érdekében - a célhoz kötöttség elvére is figyelemmel - a
módosítás adatszolgáltatásra kötelezi az ezen adóterhet nem viselő járandóságot folyósító
intézményeket.
59