﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9239. számú
törvényjavaslat
a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő
törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból
szükséges intézkedésekről
Előadó:
Szűcs Erika
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2009. március
2009. évi .... törvény
a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és
egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-
ának (3)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (5) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülését nem kell vizsgálni, ha a
támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi
megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát
nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési
jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított
jogsértő eljárása idézte elő.
(4)	A rendezett munkaügyi kapcsolatok (5) bekezdésben meghatározott feltételeinek
való megfelelés hiánya esetén támogatás nem nyújtható.
(5)	Nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben
a)	a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont] elmulasztása,
b)	a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott,
illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács,
illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben
ba)	a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy
bb)	a Munka Törvénykönyve 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a
szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó
kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy
bc)	a Munka Törvénykönyve 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói
kötelezettség elmulasztása,
c)	a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségére vonatkozó rendelkezések közül a munkáltató és a munkavállaló közötti
jogviszony tartalmának meg nem felelő megállapodás kötése [Munka Törvénykönyve 75/A.
§-a],
d)	jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra,
alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegére, valamint a
munkabér védelmével összefüggésben a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos
rendelkezések megsértése,
e)	a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy a munkavállalók jogainak megsértésére
alkalmas kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése [Munka Törvénykönyve 140/A. § (1)
bekezdés a) pont],
f)	külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély
megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztása,
g)	a munkavédelmi szabályoknak a (6) bekezdés b) pontja szerinti megsértése,
h)	a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, a Munka Törvénykönyve 193/D. §-a (1)
bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, valamint
i)	az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének
időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási
határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos
jogkövetkezményt alkalmazott.
(6)	A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét
a)	a munkaügyi hatóság munkaügyi bírsággal sújtotta, vagy az (5) bekezdés f)
pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő
befizetésre kötelezte, vagy
b)	a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok megsértése miatt legalább a
mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) tizenötszörös összegének megfelelő
munkavédelmi bírsággal sújtotta, vagy
c)	az állami adóhatóság az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértés
elkövetése miatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtotta, vagy
d)	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság az (5)
bekezdés i) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján bírsággal sújtotta, és
e)	- amennyiben az a)-d) pontokban meghatározott közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasította.
(7)	Az (5)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha
a)	a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben az (5) bekezdés c)-i)
pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményt
alkalmazták, és
b)	az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre
emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival
azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.
Több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási
határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül
elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és
végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(8)	A támogatást nyújtó szerv a támogatási megállapodás megkötése előtt is köteles
ellenőrizni, hogy a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. Amennyiben - a (7)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -
a)	a támogatás igénylőjével szemben a támogatás igénylése és a támogatási
megállapodás megkötése közötti időszakban az (5) bekezdésben meghatározott jogsértés miatt
a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel sújtott, munkaügyi jogsértést megállapító jogerős
és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatot hoztak, vagy
b)	a támogatás igénylése előtt elkövetett jogsértést megállapító közigazgatási határozat
a támogatás igénylése és a támogatási megállapodás megkötése közötti időszakban emelkedik
jogerőre és válik végrehajthatóvá,
a támogatásra való jogosultság megszűnik. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv -
amennyiben a támogatásról döntést hozott - a támogatást megállapító döntését köteles
2
visszavonni. A támogatástól eleső munkáltató helyébe - új támogatási döntéssel - a rendezett
munkaügyi kapcsolatok e §-ban meghatározott feltételeinek megfelelő új munkáltató léphet.
(9)	A támogatási szerződés megkötését követően jogerőre emelkedett és
végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal megállapított jogsértések, illetve ezeknek a
hatóság honlapján a támogatási szerződés megkötését követő nyilvánosságra hozatala a
támogatásra való jogosultságot nem befolyásolja.
(10)	A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha a támogatás
igénybevételét követően a támogatást nyújtó szerv tudomására jut, hogy a központi
költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás
kedvezményezettje a támogatás igénylésének vagy a támogatási szerződés megkötésének
időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott
feltételeinek. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv a támogatásra vonatkozó
jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a támogatás visszafizetése érdekében. E
rendelkezés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a jogsértést megállapító
közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, és a perben hozott
jogerős érdemi bírósági határozat a keresetet elutasította vagy - a közigazgatási határozat
jogalapját nem érintve - a hatóság által alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény mértéke
tekintetében hozott megváltoztató döntést.
(11)	E § alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt
foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más
szervezetet kell érteni. Amennyiben a támogatás igénylője helyi önkormányzat,
önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás vagy annak
költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének - a támogatás
céljától függően -, amennyiben
a)	a támogatást költségvetési szerv használja fel, vagy a támogatás felhasználása
egyértelműen költségvetési szervet érint, a költségvetési szerv,
b)	a támogatás felhasználása költségvetési szervet nem érint, az önkormányzat
képviselő-testületének hivatala, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete
tekintetében kell teljesülnie.”
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
2.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. §-a
(1)	bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki]
„g) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának
(5)-(6) bekezdésében meghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és
végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi
(munkavédelmi) bírsággal, befizetésre kötelezéssel vagy az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, kivéve, ha az Áht. 15. §-
ának (7) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek;”
3
(2)	A Kbt. 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő
ellenőrzi
a)	a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C.
§-a,
b)	a munkavédelmi hatóságnak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-
a,
c)	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságnak az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. §-
a,
d)	az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)
bekezdése
alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokból.”
(3)	A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a
tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által
megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell
arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja,
illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1)
bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést
követő nyolc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel
megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi
a)	a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C.
§-a,
b)	a munkavédelmi hatóságnak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-
a,
c)	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságnak az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. §-
a,
d)	az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)
bekezdése
alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokból.”
(4)	A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem
tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2)
bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával
kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti
eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g)
pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi
a)	a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C.
§-a,
4
b)	a munkavédelmi hatóságnak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-
a,
c)	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságnak az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. §-
a,
d)	az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)
bekezdése
alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokból.”
(5)	A Kbt. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az
ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás
befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt
idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy
nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. §
(2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a
szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g)
pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi
a)	a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C.
§-a,
b)	a munkavédelmi hatóságnak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-
a,
c)	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságnak az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. §-
a,
d)	az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)
bekezdése
alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokból.”
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
3.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) a
következő új 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A felügyelő a 6. § (1) bekezdésének f) pontjától és a 7. §-ban foglaltaktól
eltérően köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság
kiszabása kötelező, ha a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések
közül
a)	a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségével összefüggésben követett el jogsértést [Munka Törvénykönyve 76. §-ának (2)
bekezdése, valamint 75/A. §-a],
b)	a munkaviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget a külön jogszabályban
foglalt bejelentési kötelezettségének [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. §
(4)	bekezdés a) pont],
5
c)	nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének
[Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) bekezdés a) pont], illetve a hatóság megtévesztése
céljából kettős nyilvántartást vezetett,
d)	nem tartotta be a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat,
e)	- külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén - a külön
jogszabályban meghatározott engedély megkérésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta,
f)	a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenőrzéssel érintett
telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában
megsértette,
g)	hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló
tevékenységet,
h)	a jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra,
alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegére, valamint a
munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket a munkaügyi ellenőrzéssel érintett
telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában
megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót,
i)	a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet
szervezését biztosító alapjogait megsértette, vagy a választott szakszervezeti tisztséget betöltő
munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának vagy a munkavédelmi
képviselőnek a munkajogi védelme tekintetében a Munka Törvénykönyve 28. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettséget elmulasztotta.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem kötelező a bírság kiszabása, ha
a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési
kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes
időtartamára vonatkozóan teljesítette.”
4. §
A Met. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai
rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása
céljából hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az
adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és
végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős
bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a)	a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes
személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának időpontját,
c)	a jogsértés megjelölését,
d)	az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló
jogszabályhelyre történő utalással,
e)	a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat
keltét és számát, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal
összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új
eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott,
6
f)	a 3. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott jogsértések közül a munka- és
pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése esetén, valamint a Met. 3. § (1) bekezdésének g)
pontjában meghatározott jogsértés esetén a jogsértéssel érintett munkavállalók számát,
valamint a jogsértéssel érintett munkavállalóknak az ellenőrzéssel érintett foglalkoztatónál a
munkaügyi ellenőrzés időpontjában foglalkoztatott munkavállalók teljes létszámához
viszonyított arányát.
(2)	A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai
rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai
adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által, illetve területi szervei útján történik
a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.
(3)	A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon
nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre
emelkedésének napjától számított két év elteltével törli.
(4)	A munkaügyi hatóság - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett
nyilvántartás adataiból az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 15. §-a (5) bekezdésében meghatározott jogsértést elkövetett, jogerős és
végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén -
bírósági határozattal munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatók nevét, székhelyét, adószámát
(adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét,
adóazonosító jelét), az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és
az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és
végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza. E
rendelkezés alkalmazása során a határozat végrehajthatóvá válásán a Ket. szabályai szerinti
végrehajthatóvá válást kell érteni.
(5)	Ha a munkaügyi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata
iránt keresetet indítottak,
a)	a (4) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában
foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b)	- amennyiben a (4) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került -
intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
5.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 83/B. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„83/B. § (1) A munkavédelmi hatóság a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai
rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása
céljából hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az e
törvényben meghatározott adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során a
hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata
esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.
7
(2)	A hatósági nyilvántartás tartalmazza
a)	a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes
személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának időpontját,
c)	a jogsértés megjelölését,
d)	az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét a jogszabályhelyre történő utalással,
e)	a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat
keltét és számát, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal
összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül helyező vagy hatályon kívül helyező
és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott,
f)	a jogsértéssel érintett munkavállalók számát, valamint a jogsértéssel érintett
munkavállalóknak az ellenőrzéssel érintett foglalkoztató telephelyén a munkavédelmi
ellenőrzés időpontjában foglalkoztatott munkavállalók teljes létszámához viszonyított arányát.
(3)	A hatósági nyilvántartás adatait a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében
kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő
rögzítése a munkavédelmi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat
jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság
határozata jogerőre emelkedésének napján.
(4)	A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő, valamint a nyilvántartásból a
honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre
emelkedésének napjától számított két év elteltével törli.
(5)	A munkavédelmi hatóság - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett
nyilvántartás adataiból a jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási
határozat bírósági felülvizsgálata esetén - bírósági határozattal két éven belül azonos jogsértés
ismételt elkövetése miatt munkavédelmi bírsággal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét,
adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét,
adóazonosító jelét), az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését, a
munkavédelmi bírság kiszabásának tényét és mértékét, valamint a jogsértést megállapító
határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján
akkor hozza nyilvánosságra, amikor a korábbival azonos munkavédelmi jogsértés két éven
belüli ismételt elkövetésének megállapítására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján jogerős és
végrehajtható közigazgatási határozattal sor került. E rendelkezés alkalmazásában a határozat
végrehajthatóvá válásán a Ket. szabályai szerinti végrehajthatóvá válást kell érteni azzal, hogy
-	a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén - az adatok közzétételére a jogerős
bírósági határozat alapján kerül sor.
(6)	Az (5) bekezdés alkalmazásában - több telephellyel rendelkező munkáltató esetében -
azonos jogsértés ismételt elkövetésén az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül
jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(7)	Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági
felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a)	az (5)-(6) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható
határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
8
b)	- amennyiben az (5)-(6) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor
került - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
6.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 55. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek
más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan
nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal
nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik
(amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat
megállapította, hogy nem tettek eleget a 16. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt
bejelentési kötelezettségüknek. Az adóhatóság a honlapján ezen adózók nevének
(székhelyének, adószámának) feltüntetése mellett a jogsértést megállapító határozat keltét és
végrehajthatóvá válásának napját nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozatának
bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és
végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók
adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem
követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli. ”
(2)	Az Art. 172. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más
adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha”
(3)	Az Art. 172. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-,
egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát,
egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió
forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat
foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére
vonatkozó bejelentési kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges
foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság a (6) bekezdésben,
illetőleg a (21) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
7.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 17/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„HlA. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásával kapcsolatos
adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást
vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a
hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata
esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a)	a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes
személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának időpontját,
c)	a jogsértés megjelölését,
d)	az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló
jogszabályhelyre történő utalással,
e)	a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat
keltét és számát, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal
összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új
eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott.
(2)	A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben
kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő
rögzítését a hatóság végzi, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a
bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.
(3)	A hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon
nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre
emelkedésének napjától számított két év elteltével törli.
(4)	A hatóság - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett nyilvántartás
adataiból a jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata esetén - bírósági határozattal két éven belül azonos jogsértés ismételt
elkövetése miatt bírsággal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal
nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), az
elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott
jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá
válásának napját a honlapján történő közzététel útján akkor hozza nyilvánosságra, amikor a
korábbival azonos jogsértés két éven belüli ismételt elkövetésének megállapítására az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (7)
bekezdésének b) pontja alapján jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal sor került.
E rendelkezés alkalmazásában a határozat végrehajthatóvá válásán a Ket. szabályai szerinti
végrehajthatóvá válást kell érteni azzal, hogy - a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata esetén - az adatok közzétételére a jogerős bírósági határozat alapján kerül sor.
(5)	A (4) bekezdés alkalmazásában - több telephellyel rendelkező munkáltató esetében -
azonos jogsértés ismételt elkövetésén az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül
jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(6)	Ha a hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt
keresetet indítottak,
10
a)	a (4)-(5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában
foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b)	- amennyiben a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor
került - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
8.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) a
következő 117/C. §-sal egészül ki:
„117/C. § (1) Ha a 117/B. § (2) bekezdés alapján rövidebb teljes munkaidőt állapítottak
meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a (2) bekezdésben foglaltak
szerint a munkaidő mértékének 2010. január 1. és 2011. december 31. közötti felemeléséről.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a munkaidő mértéke a 117/B. §
(1)	bekezdése szerinti teljes munkaidő és az (1) bekezdés szerinti rövidebb teljes munkaidő
mértéke - legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra számított -
különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly módon, hogy a teljes munkaidő heti
mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg.
(3)	A munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra
alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról
szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje - e §-ban foglaltak
alapján - heti negyven óránál hosszabb.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás,
illetőleg tájékoztatás jogellenes.
(5)	A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e
§-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltak alapján az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét
arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.”
9.	§
Az Mt. 118/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 117/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a
munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható.”
10.	§
Az Mt. 123. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet
követően nem illeti meg pihenőidő.”
11
11. §
Az Mt. 127/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás olyan munkavállalóval köthető meg, akinek a
munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön
jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt
eredménnyel.”
Záró rendelkezések
12.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő ötödik
napon lép hatályba. Rendelkezéseit
a)	a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre [Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése és
179. §-ának (3) bekezdése], valamint
b)	a hatálybalépését követően megindított támogatási programokra, illetve az ilyen
programok alapján indult támogatási eljárásokban
kell alkalmazni az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A Met. e törvénnyel
megállapított 6/A. §-ában, valamint az Art. e törvénnyel megállapított 55. §-ának (6)
bekezdésében és 172. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat csak az e törvény
hatálybalépése után elvégzett hatósági ellenőrzés alapján megindult eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	2009. november 1-jén lép hatályba
a)	az Áht. 15. §-ának e törvény 1. §-ával megállapított (5) bekezdésének c)-i) pontja,
valamint (7) bekezdése,
b)	a Met. e § (18) bekezdésével megállapított 8/C. §-ának (4)-(6) bekezdése,
c)	e törvény 5. §-a,
d)	az Ebktv. e törvénnyel megállapított 17/A. §-ának (4)-(6) bekezdése,
e)	e § (17) bekezdése.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Mt. 127/A. §-ának (3) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész,
b)	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55/A. §-ának (2)
bekezdése,
c)	a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja,
d)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-a (6) bekezdésének második mondata.
(4)	E törvény, valamint az Mt. e törvény 8. §-ával megállapított 117/C. §-a 2011.
december 31-én hatályát veszti.
(5)	Az Áht. 15. §-a e törvény 1. §-ával megállapított (5) bekezdésének
a)	a) pontjában meghatározott jogsértés tekintetében csak e törvény kihirdetését követő
ötödik nap eltelte után elkövetett,
b)	f)-h) pontjaiban meghatározott jogsértések tekintetében csak a 2009. november 1-je
után elkövetett,
12
jogerős és végrehajtható határozattal megállapított és bírsággal sújtott jogsértések miatt van
helye az Áht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának.
(6)	Az Áht. 15. §-a e törvény 1. §-ával megállapított (5) bekezdésének
a)	b) pontjában meghatározott jogsértés tekintetében csak e törvény kihirdetését követő
ötödik nap eltelte után elkövetett,
b)	d)-e), valamint g)-h) pontjaiban meghatározott jogsértések tekintetében csak a 2009.
november 1-je után elkövetett,
jogerős és végrehajtható határozattal megállapított és bírsággal sújtott jogsértések miatt van
helye a Kbt. szabályai szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának.
Ha az Áht. 15. §-a e törvény 1. §-ával megállapított (5) bekezdésének a) pontja szerinti
jogsértés elkövetését az adóhatóság állapította meg, a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g)
pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának csak az e törvény hatálybalépése
után elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított jogsértések esetében van
helye.
(7)	Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a honlapján
nyilvánosságra hozott adatok közül az Áht. e törvény hatálybalépése előtt hatályos 15. §-a (7)
bekezdésének c) pontja, valamint (9) bekezdése szerinti munkaügyi jogsértésekkel
kapcsolatos adatokat e törvény kihirdetését követő ötödik napon törli. Az Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az Áht. 15. §-a e törvénnyel megállapított (5)
bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott jogsértésekkel kapcsolatos adatot csak a 2009.
november 1-je után elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetve bírósági
határozattal megállapított jogsértésnek két éven belüli ismételt elkövetése, valamint jogerős és
végrehajtható közigazgatási, illetve bírósági határozattal történő megállapítása esetén hozhat
nyilvánosságra.
(8)	Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a honlapján e törvény hatálybalépéséig
nyilvánosságra hozott adatokat e törvény kihirdetését követő ötödik napon törli. Az Egyenlő
Bánásmód Hatóság az Áht. 15. §-a e törvénnyel megállapított (5) bekezdésének i) pontjában
meghatározott jogsértésre vonatkozó adatot csak a 2009. november 1-je után elkövetett,
jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetve bírósági határozattal megállapított jogsértésnek
két éven belüli ismételt elkövetése, valamint jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetve
bírósági határozattal történő megállapítása esetén hozhat nyilvánosságra.
(9)	Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának e
törvénnyel megállapított (6) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépése
után elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított jogsértésekre vonatkozóan
hoz nyilvánosságra.
(10)	Az Flt. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A 13/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások, a 14. §-ban, a 16-
18. §-okban, valamint a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások a Társadalmi
Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével
megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.”
13
(11)	Az Flt. 39. §-ának (12) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:]
„j) uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok
finanszírozására szolgáló pénzeszközöket.”
(12)	Az Flt. 39/C. §-ának (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[A Munkaerőpiaci Alap bevétele:]
„j) uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló
előleg.”
(13)	Az Flt. 39/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás
Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása
érdekében a Munkaerőpiaci Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt
pénzeszköz - a miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján
-	a tárgyévet követően felhasználható.”
(14)	Az Flt. a következő 43/D. §-sal egészül ki:
„43/D. § A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi
Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével
megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap mint a központi program kedvezményezettje
az uniós források terhére finanszírozza. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió
által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
(15)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közcélú munkavégzés keretében
a)	az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési
önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján gondoskodik,
b)	az a jogszabályon alapuló állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek
ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
c)	az a)-b) pontban foglalt feladatok ellátásához szükséges feltételeket megteremtő,
javító tevékenység
látható el.”
(16)	Az Szt. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a § a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerinti, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést
munkáltatóként
a)	a települési önkormányzat, vagy
b)	a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás, vagy
14
c)	a települési önkormányzat által a közcélú munka megszervezésével megbízott
szervezet, vagy
d)	az a)-c) pontok hatálya alá nem tartozó, a (2) bekezdés szerinti feladatokat ellátó
szervezet
kötheti meg.
(6)	Az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti munkáltató által megkötött, közcélú
munkavégzésre irányuló munkaszerződésben a munkavégzés helyére vonatkozó, a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76/C. §-a szerinti rendelkezéseket azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzés helyeként az (5) bekezdés d) pontja szerinti
szervezet székhelye, illetve telephelye is megjelölhető.
(7)	Ha az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti munkáltató által megkötött, közcélú
munkavégzésre irányuló munkaszerződésben a munkavégzés helyeként az (5) bekezdés d)
pontja szerinti szervezet székhelye, illetve telephelye kerül megjelölésre, úgy a munkáltatót
megillető jogok és kötelezettségek - a munkaszerződés módosítását, megszüntetését és a
munkabér kifizetését kivéve - az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezetet illetik meg, illetve
terhelik.
(8)	Az (5) bekezdés szerinti munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó
szolgálatnál kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti személy adott munkakörre való
alkalmasságának körében adott vélemény felülvizsgálatát.”
(17)	Az Áht. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendezett munkaügyi kapcsolatok (5) bekezdésben meghatározott feltételeinek
való megfelelés hiánya esetén - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - támogatás nem
nyújtható.”
(18)	A Met. 8/C. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő (4)-(6) bekezdés lép:
„(4) A munkaügyi hatóság - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett
nyilvántartás adataiból az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 15. §-a (5) bekezdésében meghatározott jogsértést elkövetett, jogerős és
végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén -
bírósági határozattal munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatók nevét, székhelyét, adószámát
(adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét,
adóazonosító jelét), az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és
az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és
végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza. E
rendelkezés alkalmazása során a határozat végrehajthatóvá válásán a Ket. szabályai szerinti
végrehajthatóvá válást kell érteni.
(5)	A munkaügyi hatóság az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott
munkaügyi jogsértést elkövető foglalkoztatókra vonatkozó adatokat az Áht. 15. §-a (7)
bekezdésének b) pontja szerinti ismételt jogsértés jogerős és végrehajtható határozattal történő
megállapítása esetén hozza nyilvánosságra. E rendelkezés alkalmazásában - több telephellyel
rendelkező munkáltató esetében - ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves
időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell
érteni.
15
(6)	Ha a munkaügyi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata
iránt keresetet indítottak,
a)	a (4)-(5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában
foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b)	- amennyiben a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor
került - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
16
Általános indokolás
A Javaslat a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit tartalmazó egyes törvények
módosítását célozza. Ennek keretében módosul az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény [Áht.], a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény [Kbt.], a
munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény [Met.], az egyenlő bánásmódról és
az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény [Ebktv.], valamint az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [Art.] és a munkavédelemről szóló 1993. évi
XCIII. törvény [Mvt.]. A Javaslat fő célja, hogy egyszerűbbé, a jogalkalmazók számára
áttekinthetőbbé és könnyebben alkalmazhatóvá tegye a szabályozást. Másrészt törekszik arra,
hogy egyensúlyt teremtsen kétféle állami érdek, a jogalanyok jogkövető magatartásának
követelménye és a nemzetgazdaság szempontjából a társadalom számára előnyt hordozó
beruházások megvalósulása között.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével összefüggő törvényeken túlmenően a
Javaslat tartalmaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt [Mt.], a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szól 1991. évi IV. törvényt [Flt.],
valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt [Szt.]
érintő módosításokat is.
A Javaslat lényegi tartalmi elemei:
1.)	A Javaslat megszünteti a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös
feltételeire épülő dichotóm rendszert, mely több jogértelmezési kérdést vetett fel. A
differenciálás megteremtésének alapja a jogsértés súlyos vagy kevésbé súlyos volta, illetve a
munkáltatónak a jogszerű állapot létrehozására irányuló, a hatóság kötelező határozatát
végrehajtó magatartása lehet. A Javaslat ezért elkülöníti, illetve külön kezeli a súlyos, illetve a
kevésbé súlyos jogsértéseket. A súlyos jogsértések - alapvetően a fekete foglalkoztatás
lényegi elkövetési formája (munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó munkáltatói bejelentési
kötelezettség elmulasztása, valamint a munkavállalók érdekeinek képviseletére hivatott
szakszervezetekkel, illetve a szakszervezeti tisztségviselővel szemben elkövetett munkáltatói
jogsértések) - automatikusan, a hatóságnak a munkaügyi ellenőrzés során tett megállapítását,
illetve a megállapítás alapján hozott határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá
válását, majd a munkáltatónak és a jogsértésnek az OMMF nyilvántartása alapján történő
nyilvánosságra hozatalát követően a támogatásból való kizárással járnak. Ezzel szemben a
kevésbé súlyos jogsértések esetében lehetőséget kell teremteni a jogsértést elkövető
munkáltatónak arra, hogy a jogszerű állapotot meghatározott időszakon belül helyreállítsa.
Ezért e jogsértések esetében csak a két éven belüli ismételt elkövetés alapozza meg az állami
támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárást. Az ilyen
„enyhébb” súlyú jogsértés első alkalommal való elkövetése az OMMF nyilvántartásába
bekerül, azonban az OMMF honlapján nem hozzák nyilvánosságra. Így a kisebb súlyú
jogsértést elkövető, de a munkaügyi ellenőrzést követően a jogszerű állapotot helyreállító
munkáltatók nem kerülnek kizárásra sem a közbeszerzésekből, sem az állami támogatásokból.
2.)	Az Áht. 15. §-a kiegészül egyéb, olyan súlyosnak tekintendő jogsértésekkel,
amelyek elkövetése miatt a munkáltató - ismételt jogsértés esetén - nem vehet igénybe állami
támogatást. Ilyen jogsértés a munkaviszony létesítésének bejelentésével összefüggő
bejelentési kötelezettség elmulasztása, a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő
kötelezettségek megsértése, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos súlyos jogsértések
elkövetése, továbbá egyes, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos jogsértések és a súlyosabb
munkavédelmi jogsértések.
3.)	A Javaslat a közbeszerzési eljárást lebonyolító és az állami támogatások
nyújtásával foglalkozó szervek jogalkalmazásának egyszerűsítését, a jogszabályok könnyebb
megértését kívánja elérni azáltal, hogy az Áht. és a Kbt. szabályait egymáshoz közelíti,
egységesíti. Az egységesítés három fő kérdésben jelentkezik:
a)	a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként, illetve alvállalkozóként történő
közreműködés, valamint az állami támogatásokból való részesülés szempontjából azonos
feltételeket állítása;
b)	a jogsértésekhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények időbeli kihatásának
egységesen két évben történő meghatározása;
c)	a jövőben a bányafelügyelet munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési hatáskörébe
tartozóan a munkaügyi és munkavédelmi jogsértést elkövető munkáltatók, és az általuk
elkövetett jogsértések nyilvánosságra hozatala is megvalósul, a Magyar Bányászati és
Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletnek a Javaslat hatálybalépésével
egyidejűleg megvalósuló módosításával.
4.)	A közbeszerzésekből, valamint az állami támogatásokból való kizárás alapját a
jogsértés elkövetése és az ahhoz kapcsolódóan kiszabott bírság (vagy más pénzügyi szankció)
együtt képezi majd. Annak érdekében, hogy a hatóság eljárásának objektivitása, elfogulatlan
volta biztosítható legyen, meghatározásra kerül a Met.-ben, hogy mely jogsértés-típusok
esetén kötelező munkaügyi bírság kiszabására javaslatot tenni, illetve munkaügyi bírságot
kiszabni, szűkítve ezzel a munkaügyi felügyelők jelenleg korlátlan mérlegelési jogkörét.
5.)	A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési kötelezettség
elmulasztása súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát. A bejelentési
kötelezettség elmulasztását a Kbt. eddig is az eljárásból való kizárással sújtotta; e jogsértés
elkövetése a jövőben a Javaslat szerint az állami támogatásokból való kizárást is
eredményezni fogja. Emellett - tekintettel arra, hogy a bejelentési kötelezettség munkáltatók
részéről való teljesítését nem csak a munkaügyi hatóság, hanem az adóhatóság is vizsgálja, e
jogsértés elkövetését abban az esetben is szankcionálja a Javaslat, ha a bejelentési
kötelezettség elmulasztását az adóhatóság állapította meg.
6.)	A Javaslat a jogalkalmazási gyakorlatot segítő rendelkezéseket tartalmaz annak
egyértelmű meghatározására, hogy az Áht. 15. §-a alapján mely időpontot kell a támogatás
igénylése időpontjának tekinteni, illetve hogy a támogatást nyújtó szervnek mely időpontig
kell vizsgálnia a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek teljesülését, figyelemmel arra,
hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának, a támogatás megállapításáról szóló
döntésnek, a támogatási szerződés megkötésének, illetve a támogatás folyósításának az
időpontja ténylegesen elválik egymástól.
7.)	A Javaslat több Mt.-szabály módosítását tartalmazza, alapvetően a munkaidő-
szervezést érintően.
8.)	Folyamatban van az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás
Operatív Program keretében a rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő program
indítása. Ennek érdekében szükséges módosítani a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt is.
9.)	Az Szt. 2009. január 1-jén hatályba lépett új szabályai a közcélú foglalkoztatás
kérdésében nem adtak egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a közcélú foglalkoztatás esetén
ki jogosult munkáltatóként munkaszerződés kötésére, illetőleg nem rendezte az Szt. azt a
kérdést sem, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben
meghatározott, a helyi önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok esetén - ha a
feladatot nem költségvetési szerv látja el - a közcélú munkát végző munkavállaló ilyen,
egyébként közfeladatot ellátó „magánmunkáltatónál” foglalkoztatható-e. A Javaslat ezekben a
kérdésekben tartalmaz pontosító, illetve kiegészítő szabályozást.
2
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A Javaslat 1. §-a az Áht.-t módosító rendelkezéseket tartalmazza. A Javaslat pontosítja és
egységesíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét az Áht.-ben, szélesebb
értelemben értelmezve a „munkaügyi kapcsolatok” fogalmát. Ennek megfelelően megszünteti
a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételei közötti kettősséget,
egységes feltételrendszert állítva. A Javaslat a súlyos munkaügyi jogsértéseket (a bejelentési
kötelezettség munkáltató általi elmulasztását, valamint a munkavállalók képviselőivel, a
szakszervezetekkel, illetve a szakszervezeti képviselőkkel szemben elkövetett egyes
jogsértéseket) tekinti a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból
történő támogatások nyújtásából való kizárást „automatikusan” eredményező körülménynek.
A jogsértések másik köre - a kevésbé súlyos jogsértések - ezzel szemben csupán abban az
esetben fog kizárást eredményezni az állami támogatásokból és az elkülönített állami
pénzalapokból, ha a támogatást igénylő munkáltató két éven belül követi el ugyanazt a
bírsággal sújtott jogsértést. Több telephellyel rendelkező munkáltató esetében az is szükséges
a kizáráshoz, hogy az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének c)-i) pontjában felsorolt, két éven belül
ismételten elkövetett, azonos jogsértést a munkáltató azonos telephelyén kövessék el.
Az Áht.-ben korábban nevesített - az állami támogatásokból való kizárást eredményező -
jogsértések köre egyrészt kibővül: a munkaviszony létesítésének bejelentésével összefüggő
bejelentési kötelezettség elmulasztásával, a külföldi munkavállaló munkavállalási
engedélyének megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztásával, a
munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos súlyos jogsértések elkövetésével, továbbá egyes,
munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos, valamint a súlyosabb munkavédelmi jogsértésekkel.
A kizárást eredményező jogsértések köre másrészt szűkül, fő szabály szerint alapvetően azon
jogsértések kerülnek ki a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye köréből, amelynek
ellenőrzésére a munkaügyi hatóság vagy más, a munkaügyi szabályok betartását ellenőrizni
hivatott hatóság hatásköre nem terjed ki. Ebből következően elhagyásra kerül az Áht. 15. §-
ának (9) bekezdésében korábban szereplő jogsértések egy része, valamint az európai üzemi
tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt
szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések megtartására
vonatkozó feltétel.
A Javaslat új alapokra helyezi az Áht.-ben és a Kbt.-ben szereplő hátrányos jogkövetkezmény
bekövetkezését; kizárólag a munkaügyi bírsággal - munkavédelmi jogsértés elkövetése
esetében pedig a minimálbér tizenötszörös összegét meghaladó összegű munkavédelmi
bírsággal - vagy a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetéssel kötelezéssel, továbbá az
egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén az Ebktv.-ben meghatározott
bírsággal, illetve az Art.-ben foglalt bejelentési kötelezettség munkáltató általi elmulasztása
esetén az Art.-ben meghatározott mulasztási bírsággal sújtott jogsértés esetében nincs helye
támogatás nyújtásának.
A Javaslat egyértelművé teszi, miszerint az Áht. 15. §-ának alkalmazásában mely időpontot
kell a támogatás igénylése időpontjának tekinteni, illetve, hogy a támogatást nyújtó szervnek
mely időpontig kell vizsgálnia a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek teljesülését. A
támogatás iránti kérelem benyújtásának, a támogatás megállapításáról szóló döntésnek, a
3
támogatási szerződés megkötésének, illetve a támogatás folyósításának az időpontja
ténylegesen elválik egymástól, ezért a jogalkalmazás során bizonytalanság volt érzékelhető
annak megítélésében, hogy a támogatási döntés meghozatalát követően a munkaügyi hatóság
honlapjára felkerülő jogsértések hogyan befolyásolják a támogatási szerződések megkötését,
illetve a megkötött szerződések alapján a támogatások folyósítását.
A Javaslat szerinti jogalkotói cél az, hogy a megkötött megállapodással
(kötelezettségvállalással) lekötött támogatások folyósítását ne kelljen leállítani a támogatási
szerződés megkötése után elkövetett jogsértések, illetve a jogsértéseket megállapító
munkaügyi határozatoknak a támogatási szerződés megkötését követő jogerőre emelkedése és
végrehajthatóvá válása miatt, tekintettel arra, hogy egy ilyen szabályozás a jogbiztonságot
sértené, és megakadályozná az állam szempontjából fontos beruházások, az ahhoz kapcsolódó
foglalkoztatási célú vagy más - a közérdek szempontjából fontos - fejlesztés megvalósulását.
Az eddig hatályos szabályozás is azt a célt szolgálta, hogy a munkaügyi jogsértést elkövető
munkáltatók kétéves időszakot tekintve kerüljenek kizárásra az állami támogatásokból. Ez
következett abból, hogy a támogatás igénylését megelőző kétéves időszak lehetett a vizsgálat
tárgya, másrészt abból is, hogy a támogatás visszakövetelésére csak akkor lehet sort keríteni,
ha a támogatás igénylője a támogatás igénylésének időpontjában sem lehetett volna jogosult a
támogatásra. A „jogalkalmazó jogot nem alkothat” elvből következően az Áht. 15. §-ának
szabályait jelenleg sem lehet úgy értelmezni, hogy a támogatási megállapodás megkötését
követően elkövetett jogsértést jogerős és végrehajthatóvá vált döntéssel megállapított
jogsértések alapján vissza kell azokat vonni. Ugyanez vonatkozik az olyan jogsértésekre is,
amelyeket a munkáltató ugyan a támogatási igénye benyújtását követően követett el, de a
jogsértést megállapító határozat csak a támogatási megállapodás megkötését követően
emelkedik jogerőre, válik végrehajthatóvá. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek a
kérdéseknek az értelmezésével összefüggésben a jogalkalmazási gyakorlat során
bizonytalanság volt érzékelhető, indokolt azokat az írott norma szintjén szabályozni.
A 2. §-hoz:
A Kbt. szabályainak módosítását tartalmazza. A Javaslat módosítja a Kbt. 60. §-a (1)
bekezdésének g) pontját, illetőleg az ezzel összefüggő rendelkezéseket. A közbeszerzési
eljárásban ajánlatevőként, illetve alvállalkozóként történő közreműködés egyes
követelményeit a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott
feltételekhez igazítja, egységesen öt évről két évre lecsökkentve a jogsértésekhez fűződő
jogkövetkezmények (kizárás) időbeli kihatását. Az új szabályok kizárólag a törvénymódosítás
hatálybalépését követően kiírt közbeszerzési eljárásokban alkalmazhatóak.
A 3-4. §-okhoz:
A Met. szabályai módosításának fő célja az, hogy biztosítsa az objektív eljárást a munkaügyi
szabályok betartásának ellenőrzését végző hatóságok részéről, valamint egyértelmű
szabályokat állítson a munkaügyi hatóság által - a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai
rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása
céljából - vezetett hatósági nyilvántartásra, és az abban szereplő adatok nyilvánosságra
hozatalára.
A munkaügyi bírság kiszabása jelenleg a munkaügyi hatóság illetékes szerve igazgatójának
hatáskörébe tartozik. A munkaügyi felügyelő a bírság kiszabására javaslatot tehet, jogszabály
azonban nem rendezi, hogy a bírság kiszabására milyen esetekben vagy milyen jogsértéstípus
4
esetében kötelező javaslatot tenni. A munkaügyi felügyelő tehát széles mérlegelési jogkörrel
rendelkezik abban a kérdésben, hogy munkaügyi bírság kiszabására javaslatot tesz-e. A
munkaügyi felügyelőség vezetőjét is széles (diszkrecionális) jogkör illeti meg a munkaügyi
bírság kiszabásának kérdésében; bírság kiszabásáról rendelkezhet abban az esetben is, ha a
felügyelő bírság kiszabására nem tett javaslatot, de bírság kiszabására irányuló javaslat
esetében is dönthet úgy, hogy a jogsértést elkövető munkáltatót nem sújtja bírsággal.
Annak érdekében, hogy a támogatásokhoz való hozzájutás, illetve a közbeszerzési eljárásban
az állami megrendelések elnyerése során a szubjektív tényező ne érvényesülhessen, a Javaslat
a Met. szabályait úgy módosítja, hogy, nem hagy mérlegelési lehetőséget a hatóság, illetve a
hatóság nevében eljáró köztisztviselő számára abban a kérdésben, hogy milyen esetekben kell
bírság kiszabására javaslatot tennie, illetve bírságot kiszabnia.
A Met. módosítása másik oldalról a munkaügyi hatóság által a Met. 8/C. §-a szerint vezetett
nyilvántartást, és a nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatok körét érinti. A hatóság
nyilvántartása továbbra is a munkaügyi jogsértéseket elkövető valamennyi munkáltatót,
illetve valamennyi jogsértést tartalmazni fogja, azonban a nyilvántartásból csak azon
munkáltatók és az általuk elkövetett jogsértésekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala
fog megtörténni, akik, illetve amelyek az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzésekből
való kizárást eredményezik. E módosítás egyszerűsíti az ajánlatkérők, valamint a támogatást
nyújtó szervek eljárását, hiszen az OMMF honlapján a jövőben már csak a „kizárt”
munkáltatók adatai jelennek meg. A nyilvántartásra, illetve az abban szereplő adatokra
vonatkozó rendelkezések másrészt a nyilvántartás céljára is tartalmaznak pontosító
rendelkezéseket. Miután a 2006. év őszétől a rendezett munkaügyi kapcsolatok hatósági
bizonyítvánnyal történő igazolásának rendszerét felváltotta a jogsértést elkövetőknek a
hatóság honlapján történő nyilvános közzététele, és a közbeszerzési eljárást lefolytatók, illetve
az állami támogatásokkal összefüggésben eljáró szervek a saját eljárásukban ezen
nyilvánosságra hozott adatokhoz közvetlenül hozzáférhetnek, a Met. 8/C. §-ának felvezető
szövegében már nem a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek más szervek előtti
eljárásban történő igazolását, hanem a nyilvántartás adatainak a más szervek előtti eljárásban
történő felhasználását indokolt szerepeltetni.
A Javaslat - koherens módon igazodva az Áht. és a Kbt. szabályainak módosításához - a Met.
módosításában is átvezeti, hogy a munkaügyi hatóság nyilvántartásában szereplő adatok az
annak alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével kerülnek
törlésre. Pontosítja, illetve kiegészíti egyben a Javaslat a hatósági nyilvántartás adattartalmát,
figyelemmel a másodfokú határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos lényegi
kérdésekre.
Az 5. §-hoz:
Az Mvt. szabályait módosítja, a Met. módosításával nagyrészt azonos célok elérése érdekében
(egységesség, a támogatást nyújtó és a közbeszerzési ajánlatkérők eljárásának egyszerűsítése,
hatékonnyá tétele).
Az Mvt. szabályainak betartása szoros értelemben véve ugyan nem a munkaügyi
kapcsolatokhoz, illetve azok rendezettségéhez kapcsolódik, azonban nagyon fontos szerepet
tölt be a munkaviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek oldaláról. A munkáltató köteles a
munka egészséget nem veszélyeztető, biztonságos végzése feltételeit biztosítani, ennek
érdekében köteles az Mvt.-ben és végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat betartani. A
5
munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek a munkavállalók munkahelyi biztonsága és
egészségének védelme érdekében a megelőzés területén számtalan eszközzel élnek (oktatás,
felvilágosítás, hatósági ellenőrzés, ennek során a jogszabályok betartására vonatkozó
figyelemfelhívás, szükség esetén szankcionálás).
A munkavédelmi szabályok fokozottabb betartására ösztönözhet a munkaügyi ellenőrzés
területén már megvalósult szabályozás, mely alapján a meghatározott jogsértéstípusokat
elkövető munkáltatók nem részesülhetnek a központi költségvetésből és az elkülönített
pénzalapokból támogatásban, illetve állami megrendelésekben. A munkavédelem területén
azonban a kirívó munkavédelmi jogsértések köre nehezen meghatározható, a jogsértések
bármelyike súlyos munkabalesethez, illetve foglalkozási megbetegedéshez vezethet. Ezért
nem lehetséges a munkavédelmi jogsértések között súlyossági sorrendet felállítani, azok közül
néhányat - mint súlyosabbat - kiemelni. Ezért a Javaslat abból indul ki, hogy a mindenkori
legkisebb munkabér (minimálbér) tizenötszörös összegét elérő munkavédelmi bírsággal
sújtott jogsértéseket kell olyannak tekinteni, amelyek az állami támogatásokból és a
közbeszerzésekből való kizárást eredményezik. A munkavédelmi hatóság gyakorlata alapján
az ilyen nagyságrendű bírság olyan mértékű veszélyeztetést szankcionál, amely esetében már
megvalósul a munkavállalók súlyos és közvetlen veszélyeztetése.
A 6. §-hoz:
A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása
súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát. A bejelentési kötelezettség elmulasztását
a Kbt. eddig is a közbeszerzési eljárásból való kizárással sújtotta; e jogsértés elkövetése a
jövőben a Javaslat szerint az állami támogatásokból való kizárást is eredményezni fogja.
Emellett - tekintettel arra, hogy a bejelentési kötelezettség munkáltatók részéről való
teljesítését nemcsak a munkaügyi hatóság, hanem az adóhatóság is vizsgálja - e jogsértés
elkövetését abban az esetben is szankcionálni indokolt a Kbt.-ben és az Áht.-ben, ha a
bejelentési kötelezettség elmulasztását nem a munkaügyi hatóság, hanem az adóhatóság
állapította meg. Ennek érdekében szükséges az adóhatóság honlapján nyilvánosságra hozni az
ilyen jogsértést elkövető munkáltatókat. Ezt célozzák a Javaslatnak az Art. módosítására
irányuló rendelkezései.
Ezen túlmenően a különböző hatóságok eljárásának „összehangolása” érdekében a Javaslat az
Art. 172. §-ának a mulasztási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezéseinek - a Met.
szabályaihoz hasonló módon történő - módosítására is megfogalmaz rendelkezést, mely
szabály szerint kötelezővé válik az adóhatóság számára a mulasztási bírság kiszabása,
amennyiben a munkáltató a foglalkoztatottak bejelentési kötelezettségét nem teljesítette. Ez a
komoly problémát jelentő „fekete foglalkoztatás” visszaszorítása, a generális prevenció
elérése érdekében szükséges intézkedésként értékelhető. Természetesen abban az esetben,
amikor
-	az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az
adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el a munkaviszony bejelentése
érdekében, vagy
-	amikor az adózó ugyan késedelmesen, de az adóellenőrzés megkezdésének
időpontjáig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamát „lefedően” utólag bejelentette a
munkavállalót,
a körülmények mérlegelése alapján lehetőség van a bírság kiszabásának mellőzésére is.
6
A 7. §-hoz:
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a kisebb súlyú, a két éven belül
ismételten elkövetett, bírsággal sújtott jogsértések körében fogja az állami támogatásokból és
a közbeszerzésekből kizárást eredményezni. A Javaslat ehhez igazoldóan módosítja az Ebktv.
szabályait, továbbá a Met.-hez és az Mvt.-hez igazodóan állapítja meg a nyilvántartás
vezetésére, valamint a nyilvántartásból nyilvánosságra hozandó adatokra vonatkozó
rendelkezéseket.
A 8-11. §-okhoz:
Az Mt. módosítására a Javaslat a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményétől
függetlenül tesz javaslatot. A módosítások célja a jelenlegi gazdasági helyzet által indokolt
változások - egyes esetekben átmeneti időtartamra történő - bevezetése, amely alapvetően a
munkáltatóknak a megváltozott gazdasági helyzethez történő alkalmazkodását, a rugalmasabb
munkaszervezést, ezáltal közvetve a munkahelyek megőrzését kívánja elősegíteni a következő
eszközökkel:
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i a munkaidő-szervezés egyes
szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelve általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret
alkalmazását. Jelenleg a munkáltató háromhavi munkaidőkeretet határozhat meg egyoldalúan,
idénymunka esetén van lehetőség négyhavi munkaidőkeret megállapítására a munkáltató által.
Az uniós szabályozás adta kereteken belül a rugalmas foglalkoztatás biztosítása érdekében a
Javaslat lehetővé tenné a munkáltató egyoldalú döntése alapján a négyhavi munkaidőkeret
alkalmazását.
2.	Az Mt. 123. §-ának (3) bekezdése1 helyébe lépő rendelkezés szerint nem indokolt kötelező
pihenőidő kiadása abban az esetben, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, vagyis a
munkavállaló a készenlét teljesítése alatt pihenhetett. A javasolt szabály a meglévő
gyakorlatot emeli be az Mt.-be. Ugyanez a szabály került be a Kjt.-be is a legutóbbi
módosításakor.
3.	Jelenleg három feltétel szükséges a rendkívüli munka mértékének egyéni megállapodás
alapján történő felemeléséhez. A Javaslat a szabályt úgy módosítja, hogy elhagyja a feltételek
közül a magas szintű vagy kivételes ismeretek, illetve gyakorlat (kulcsszemélyzet)
követelményét. Nem célszerű ugyanis leszűkíteni a kulcsszemélyzetre azt a munkavállalói
kört, akivel a munkáltató ilyen megállapodást köthet, mert jelentős problémákat okozhat az is
a munkáltatónak, ha - a munkaköri feladatok jellegétől függetlenül - egy „egyszerű”
szakképzettséget igénylő munkakörre nem közvetít ki 30 napon belül a munkaügyi központ
megfelelő munkaerőt. Ezzel egyidejűleg az Mt. 127/A. §-án is átvezetésre kerül a technikai
szempontból indokolt módosítás.
4.	Ha a munkáltatónál 2009-től kezdődően 2011. december 31-ig rövidebb teljes munkaidőt
állapítottak meg, az ily módon csökkentett munkaidő mértéke a felek megállapodásával e
törvény hatálybalépése és 2011. december 31. között a munkaidő mértékének megemelésére
használható fel a következő feltételek teljesülése esetén:
a)	A teljes munkaidő heti mértéke a 44 órát nem haladhatja meg.
1 A 123. § (3) bekezdés hatályos szövege: Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet
követően nem illeti meg pihenőidő.
7
b)	Legfeljebb annyi órával emelkedhet meg összességében egy munkavállaló
munkaidejének időtartama 2010-2011-ben, ahány órával 2009-2010. folyamán a
munkavállaló munkaideje összességében csökkent, de egy évben legfeljebb 204 órával (4 óra
x 52 hét = 204 órával).
c)	A felhasználás időtartama továbbá nem függ attól, hogy a rövidebb teljes munkaidő
mennyi időn keresztül volt érvényben. Ebből következően a korábban alkalmazott rövidebb
munkaidőből „nyert” órákat szabadon oszthatja el a munkáltató akár a teljes két év
időtartamában. Szabadon dönt arról is a munkáltató, hogy heti egy, két, három vagy négy
órával emeli fel a munkavállaló munkaidejének heti mértékét. Példákkal bemutatva:
Például, ha csak 2009 decemberében csökkentették le a munkáltatónál a teljes munkaidő
mértékét heti 36 órára (40-36=4 óra csökkentés/hét), akkor csak 16 órával (4 hét x 4 óra = 16
óra) lehet a rendes munkaidő időtartamát - a munkáltató döntése szerint - legkésőbb 2011.
december 31-ig megemelni. Dönthet úgy a munkáltató, hogy rögtön 2010 januárjában -
vagyis egy hónapra - emeli fel 16 órával a munkavállalók munkaidejének mértékét, de
eloszthatja a 16 órát akár úgy is, hogy 16 hónapon keresztül csak 1 órával emeli fel a heti
munkaidő mértékét. Vagy például, ha 2009. szeptembertől decemberig csökkentették a teljes
munkaidőt heti 20 órára (40-20 = 20 óra csökkentés/hét), akkor a csökkentés 320 óra (16 hét x
20 óra = 320 óra). A 320 órát - legkésőbb 2011. december 31-ig terjedő időszakon belül -
rugalmasan használhatja fel a munkáltató azzal, hogy egy naptári évben legfeljebb 204 órával
(52 x 4 = 204) emelheti fel a teljes munkaidő mértékét. Például dönthet úgy a munkáltató,
hogy 2010-ben felhasznál 204 órát, 2011-ben pedig a maradék 116 órát. De dönthet úgy is,
hogy mind 2010 mind pedig 2011 folyamán 160-160 órával emeli meg a munkaidő éves
mértékét, vagy akár úgy is, hogy nem használja fel az összes órát a munkaidő megemelésére.
Továbbá természetesen - a fentiek figyelembevételével - ebben az esetben is belátása szerint
osztja el a plusz órákat a 24 hónap alatt.
d)	Azon munkavállalók, akiknek a munkaideje - a munkaidő-átcsoportosítás miatt -
heti negyven óránál hosszabb, felmondási védelem alatt állnak. Vagyis nem közölhet a
munkáltató velük egyrészt a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes
felmondást, másrészt a csoportos létszámcsökkentésére vonatkozó döntéséről, a rendes
felmondásra vonatkozó tájékoztatást 2011. december 31-ig.
e)	A rövidebb teljes munkaidő abban különbözik a részmunkaidőtől, hogy nem érinti a
munkavállalók munkaszerződésében megállapított személyi alapbérét. A rövidebb teljes
munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére ugyanis továbbra is a munkaszerződésében
meghatározott személyi alapbére jár. A hosszabb teljes munkaidő vonatkozásában ugyanez a
szabály érvényesül. Ha a munkáltató 2010-2011-re hosszabb teljes munkaidőt állapít meg, ez
a munkavállalók személyi alapbérét szintén nem érinti. Ezért, ez utóbbi esetre - figyelemmel
arra, hogy a munkaidő mértékének megemelésére eddig nem volt lehetőség - célszerű egy
átmeneti szabály jogszabályba iktatása.
További fontos szabályok, amelyek alkalmazandóak a munkaidő mértékének felemelése
esetén:
-	A munkaidő-beosztási szabályok természetesen továbbra is alkalmazandóak, vagyis
a napi munkavégzés továbbra sem haladhatja meg a 12 órát, illetve ügyelet esetén a 24 órát
(az Mt. 119. §-a alapján).
-	Esetükben csak az emelt heti munkaidőn (ami legfeljebb heti 44 óra) felüli rész
vonatkozásában lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni, hiszen a heti munkavégzés
munkaidőkeret átlagában meghatározott 48 órás korlátja szigorúan betartandó továbbra is.
8
A 12. §-hoz:
A hatályba léptető, hatályon kívül helyező, az átmeneti és a módosuló rendelkezéseket
tartalmazza. A törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ettől eltérően az Áht.-nak
a törvényjavaslattal megállapított 15. §-a (5) bekezdésének c)-i) pontjai 2009. november 1-
jével épülnek be a jogrendszerbe. A rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a Javaslattal
megállapított új követelményrendszerét csak a hatálybalépését követően kiírt támogatási
eljárásokban, illetőleg a hatálybalépését követően megindított közbeszerzési eljárásokban
lehet alkalmazni. Tartalmazza a Javaslat az új szabályok alkalmazásához szükséges átmeneti
rendelkezéseket is.
Az átmeneti rendelkezések alapján a hatósági nyilvántartást korábban is vezető hatóságok
(OMMF, Egyenlő Bánásmód Hatóság) kötelesek 2009. július 1-jén törölni a nyilvántartásából
azokat az adatokat, amelyek a Javaslat hatálybalépésének időpontjától kezdődően már nem
minősülnek a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárást eredményező
jogsértésnek. A hatósági nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatok között 2009. július 1-
ján már csak olyan adatok szerepelhetnek, amelyek már az első jogsértés elkövetése esetében
is az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásból való „automatikus” kizárást
eredményezik. Ezért az átmeneti szabályok a hatósági nyilvántartás vezetésére hatáskörrel
rendelkező hatóságok számára kötelezettséget írnak elő meghatározott adatok törlésére, illetve
meghatározzák az egyes jogsértésekkel összefüggésben az egyes hatóságok számára
követendő eljárást.
A módosuló rendelkezések között szerepel az Flt. módosítása is. Ennek indoka az, hogy az Új
Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében több
intézkedés indul a rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő foglalkoztatás
elősegítésére. Ezek egy része többletforrás felhasználását jelenti a 2009-2010. évekre
eredetileg tervezetthez képest.
A regionális munkaügyi központok által megvalósított uniós programok finanszírozása a
Munkaerőpiaci Alapon [MPA] keresztül történik oly módon, hogy az MPA előfinanszírozza
az uniós programokat. A munkanélküliség kezelésére a munkaügyi központok számára is
többletforrás áll majd rendelkezésre uniós forrásból. A forrásbővítésre tekintettel - az
előfinanszírozás lehetőségének megtartása mellett - indokolt megteremteni annak lehetőségét
is, hogy az MPA-n keresztül finanszírozott egyes programok esetében az uniós források
terhére történjen az előleg lehívása, és az ne az MPA költségvetésének terhére valósuljon
meg.
Ezt olyan programok esetében lehetséges alkalmazni, amelyek végrehajtása még nem
kezdődött meg. Ilyen a TÁMOP 1.1.3. program, amely a rendszeres szociális segélyezettek
munkaerő-piaci integrációját segíti az Út a munkához programban meghatározott kormányzati
elvek alapján. A program megvalósítását a Munkaerőpiaci Alap a kiépített bázisán az uniós
forrás terhére finanszírozza. A Javaslat e program finanszírozásának jogszabályi hátterét
teremti meg.
Az Flt. módosításának másik célja, hogy lehetővé tegye a munkaerő-piaci szolgáltatások,
valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtását a Társadalmi Megújulás Operatív
Program keretében az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő
munkaerő-piaci programok esetében is. A javasolt módosítás ezt a lehetőséget teremti meg.
9
Az Szt. módosítása pontosító, kiegészítő rendelkezéseket fogalmaz meg. Ezek célja, hogy a
jogalkalmazók számára egyértelműen meghatározza, hogy a közcélú foglalkoztatás esetén ki
jogosult munkáltatóként munkaszerződés kötésére, illetőleg rendezze azt a kérdést, miszerint
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott, a helyi
önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok esetén - ha a feladatot nem költségvetési
szerv látja el - a közcélú munkát végző munkavállaló ilyen, egyébként közfeladatot ellátó
„magánmunkáltatónál” foglalkoztatható-e, illetőleg ilyen esetekben az egyes munkáltatói
jogokat ki gyakorolja felette. A Javaslat egyértelműen határozza meg, hogy a közcélú
foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést munkáltatóként ki köthet, a közcélú foglalkoztatott
tekintetében ki jogosult az egyes munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlására, illetve
teljesítésére.
10