﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9257. számú
törvényjavaslat
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. március
2009. évi........törvény
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk
következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési igények
megfelelő mértékű kielégítése, a biztosítási kötelezettség betartásának hatékony ellenőrzése, a
biztosítatlanság csökkentése, a fogyasztói érdekek védelme, a biztosítás és a biztosítók iránti
bizalom növelése, a piac biztonságos működése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió
jogszabályait, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a
piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a
tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§ Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a)	minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami
telephelyű gépjármű - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság -
tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b)	a külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére történő belépésének,
valamint a Magyar Köztársaság területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c)	a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a
Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar
Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott
tevékenységére;
d)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb
vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a
kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön
jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és
a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2.	§ E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti
-	megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő - e törvényben nem
szabályozott - feladatok ellátására;
b)	a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő
gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c)	arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó
vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat
állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a
gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK
2
határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező
szabályzat;
2.	biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés
gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3.	biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a
továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában
engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar
Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4.	biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető
személy;
5.	díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű kategóriánként, és - a flotta
kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a
biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi
korrekciós tényező összessége;
6.	egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e
törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7.	fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási
kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül
eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével -
díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a
Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan
megállapított díj;
8.	forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes
forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár
(quad) igazolólapja;
9.	gépjármű flotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek
együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;
10.	gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és
jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes
rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű,
pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad),
lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett
segédmotoros kerékpár;
11.	gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon)
tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12.	harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13.	harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14.	határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15.	hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott
biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik
személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig
elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek
számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16.	Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott
károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben
meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
3
17.	ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem
azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik,
illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18.	kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-
felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével
megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19.	károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20.	kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító
székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által
biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye
(székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben
képviseli;
21.	Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és
folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére
biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben
meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az
ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás
országa a Magyar Köztársaság;
22.	kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók
által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi
károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a
zöldkártya rendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója
vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények
elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
23.	kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a)	telephely szerinti ország, vagy
b)	baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére
kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel,
illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c)	rendeltetés helye szerinti tagállam;
24.	külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
25.	levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet,
kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti
ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártya rendszerhez tartozó ország biztosítója
jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk
kezelésére és rendezésére;
26.	Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi
gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs,
kárrendezési és elszámolási feladatokat;
27.	rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a
tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam
folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,
a)	ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi
személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b)	amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi
személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a
szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
28.	Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely
alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás
4
helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a
jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
29.	súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti
egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő,
legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
30.	székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
31.	tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
32.	telephely szerinti ország: az az ország,
a)	amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b)	amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos
vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi
személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási
helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
33.	türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvan napos időszak, melynek a díj
megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt
meg - díjnemfizetéssel megszűnik;
34.	üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba
bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
35.	zöldkártya: a zöldkártya rendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak
megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti
iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben
tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet
meglétének igazolására;
36.	zöldkártya rendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen
megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a
zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-
felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I.	Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4.	§ (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény
szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben
meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban
tartani (biztosítási kötelezettség).
(2)	A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori
üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától - a
szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön
jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a
forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3)	A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak
minősül a gépjármű tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím
alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.
5
(4)	Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új
üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést
haladéktalanul megkötni.
(5)	Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély
kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az
ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6)	Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható
meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől
számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a
biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7)	Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű rendeltetés helye
szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - köteles a tulajdonszerzést követően a
rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti
biztosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5.	§ (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint
azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar
Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés
megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1)
bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.
(2)	Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében
meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási
időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát
kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási
időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles
a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4)	Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a
szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a
szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem
köteles elfogadni.
6.	§ (1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2)	A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási
feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre
vonatkozó tájékoztatást követően, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító,
vagy annak képviselője részére átadja, és a biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15
napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján nem utasítja el.
(3)	Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott
feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem
nyilatkozik.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában -
az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.
(5)	A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától
számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő
hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja,
vagy a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatot tehet, melynek 15 napon
belül történő elfogadásával a (4) bekezdésben meghatározott időpontban a szerződés létrejön.
(6)	A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával
egyező tartalommal bocsáthat ki.
6
7.	§ (1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási
évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás
nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben
megérkezik.
(2)	A biztosítási időszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken túl - a szerződés
csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3)	A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az
üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a
kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
(4)	A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a
szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
8.	§ (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló
biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a
gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba
helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi
tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz
kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba
történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett
üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény
járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv
elektronikus úton értesíti.
(2)	A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély
visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot,
a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a
biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3)	A biztosító köteles - a díj nemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével - a
biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben
meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt
tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4)	A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5)	A szerződés létrejöttére és megszűnésére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény
rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9.	§ (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása
szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló
szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási
időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási
időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló
okirat számát.
(2)	Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához
szükséges adatokat a biztosítóval, vagy annak képviselőjével közölni.
(3)	A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben
tartóként megnevezett személy által kötött szerződés ezen üzemben tartó hatósági okiratba
történő bejegyzése napján lép hatályba, ennek hiányában - ha az üzemben tartó hatósági
okiratba történő bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg -
megszűnik.
(4)	Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló
okiratban feltüntetett adatok változását.
10.	§ A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további
biztosítási szerződés érvénytelen.
7
A gépjármű flottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11.	§ (1) Gépjármű flottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben
meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a
díjfizetést illetően.
(2)	A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában - az egyedi szerződéseket
illető díjtarifa meghirdetésével egyidejűleg - a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját
legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.
(3)	A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa
alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
(4)	Gépjármű flottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül
határozott tartamú szerződés is köthető.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12.	§ A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott
kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a
biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt
támasztanak.
13.	§ (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a
biztosító dologi károk esetén káreseményenként legalább 500 millió Ft összeghatárig,
személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legalább 1600 millió Ft összeghatárig
köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen
jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés
időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2)	Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártya rendszer azon
országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást
kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország
gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben
meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti
országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben
vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3)	Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben
összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14.	§ (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési
igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési
igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott
összeghez viszonyított arányában történik.
(2)	Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor
a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék-kifizetések
tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló
összegnél, a biztosító a járadék-kifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a
járadék nagyságát.
(3)	Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár)
meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor
figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a
biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt
olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával
megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból
részesülhetett volna.
8
(4)	A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több
károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását
követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5)	Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak
szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett
károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó
kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az
újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel
egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6)	Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben
meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a
többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő
kártérítésre jogosult.
15.	§ A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a)	a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel
utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b)	a károkozó gépjárműben keletkezett;
c)	a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi
kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d)	sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről
a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e)	a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f)	a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során
keletkezett;
g)	álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h)	üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során
keletkezett;
i)	gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott,
illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16.	§ (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási
szerződés határozatlan tartamú.
(2)	Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel
rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a
négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban
meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. §
(7)	bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú
szerződés köthető.
(3)	A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról
és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú
jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17.	§ (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, valamint
az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a
megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2)	A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
9
(3)	A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések
kivételével - a kockázatviselés kezdete.
(4)	A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos
értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási
időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a besorolás és a
korrekciós tényezők szerint várható díjról.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján
-	elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18.	§ A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártya
rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti
Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19.	§ (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben
meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3)
bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó
járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik.
(2)	Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét
megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó
nyilatkozata szükséges.
(3)	A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben
fennáll.
(4)	A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a
forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a
szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog
átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének
időpontjával szűnik meg.
(5)	A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése
esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére
történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(6)	A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító
kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
Díjfizetés
20.	§ (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2)	A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését
követelheti.
(3)	A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy
összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21.	§ (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a
szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a
szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első
napján esedékes.
(2)	Az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szerződés
létrejöttekor kell megfizetni.
10
(3)	A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti
meg.
(4)	Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől
számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a
szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvan napos póthatáridővel, igazolható
módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a
szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított
hatvanadik napon megszűnik.
(5)	A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak
igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt
következett be.
(6)	Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső
okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon
belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát
alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve - egy adott
biztosítási időszakon belül - az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
(7)	Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására nem
jogosult, ha a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot
helyreállításáig a gépjárművel kárt okoztak.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22.	§ (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2)	A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az
üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
(3)	A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően
haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4)	A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell
alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem
alkalmazható.
(5)	Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított
fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjjal együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes
megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.
(6)	Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz
eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)	A fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó - egy naptári évre
számított tarifáját gépjármű kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla
kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
Díjtarifa, díjhirdetés
23.	§ (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett
díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
(2)	A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a
tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
(3)	A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját
október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4)	A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
11
(5)	A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint
október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra
rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(6)	Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében
nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles
gondoskodni arról, hogy a (5) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén
vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24.	§ (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő
biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben
meghatározottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály
kifejezetten lehetővé teszi.
Bonus-malus rendszer
25.	§ (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus)
jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények
számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2)	A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat
felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a
kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26.	§ (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek
esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére, vagy hivatalból történő eljárás
következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2)	A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint
annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3)	A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás
napjától a szünetelés lejártának napjáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének
napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4)	Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem
történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5)	A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésének a napja.
(6)	A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a
biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az
üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező
károkozás következményeiről.
(7)	A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos
díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8)	A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs
helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27.	§ A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési
megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e
törvényben foglaltak szerint megtéríti.
12
28.	§ (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei
között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az
e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult
érvényesíteni.
(2)	A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat
a károkozó Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a
lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti
tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől
(székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3)	A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a
kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29.	§ (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek
átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges
-	a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset
lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben
meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a
Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési
megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási
szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2)	A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított
-	30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve,
ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés
jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti
időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla
kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
30.	§ (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok
megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos
hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a
biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2)	Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben
meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének
bejelenteni.
(3)	Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel
kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az
eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4)	Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben
meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének
bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes
biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5)	Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés
időpontjától kell számítani.
(6)	A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a
levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást
nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó -
46.	§ (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott - személyes adatairól, a gépjármű
hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint
a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez
szükséges alapvető adatokról.
13
31.	§ A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a
Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától
számított három hónapon belül a károsultnak:
a)	kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a
felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,
jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította,
vagy
b)	indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az
esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt
összegszerűen nem állapította meg.
32.	§ (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó
nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a
biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2)	A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. §
(1)	bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha
azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla
kezelője közötti perben hozta a bíróság.
Törvényi engedmény
33.	§ Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt
megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat -
a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt - illették
meg a kárért felelős személlyel szemben.
Visszkereset
34.	§ (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott
esetben eljárva a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg
megtérítését követelheti:
a)	attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan
használó engedélye nélkül vezette;
b)	a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt
jogellenesen és szándékosan okozták;
c)	a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható
szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését
ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos
befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l
értéket meghaladó légalkohol szint);
d)	a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve
bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja,
hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos
okból feltételezte;
e)	az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota
okozta;
f)	a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében
elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g)	az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási
esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési,
14
kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési
kötelezettséget befolyásolta.
(2)	Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban
felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy
biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási
Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3)	Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a
megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb
750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4)	Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában
meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda,
valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei
között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5)	Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a
Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
II.	Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége
35.	§ (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy
ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar
Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt
bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-
ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A
Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles
helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a
kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.
(2)	Ha biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartó magyarországi telephelyű
gépjárművével más tagállam területén kárt okoz, vagy ha a károkozó gépjármű rendeltetés
helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, a Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (2)
bekezdésében meghatározott mértékig megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti
iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési
igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelőjét e
kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.
(3)	A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk
rendezésével és perbeli képviselete ellátásával.
36.	§ (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni,
amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és
felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.
(2)	A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő
megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.
(3)	A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az
ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési
műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek
tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.
15
(4)	Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel
jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.
(5)	A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az
ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a
károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges
körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési
kötelezettsége nem áll fenn.
(6)	Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen
károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi,
és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a
kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen
károsult kárát megtéríteni.
(7)	A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor
téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában
hasonló esetben kártalanítás jár.
(8)	A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult
követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben
is megállapítható - költsége megtérítését követelheti:
a)	egyetemlegesen a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartótól és attól a
vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül, vagy a biztosítási fedezet
hiányának tudatában vezette;
b)	egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű
üzemben tartójától és vezetőjétől;
c)	az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezetőjétől;
d)	az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért
felelős;
e)	az üzemben tartótól, ha a káresemény a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt
következik be.
(9)	A Kártalanítási Számla kezelője e törvény alapján feladatainak ellátása, illetve őt
megillető igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.
(10)	A Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt az elhunyt
üzemben tartó, illetve vezető örököseivel szemben.
A kárrendezési megbízott
37.	§ (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító a (2)
bekezdésben meghatározott feladatok ellátására kárrendezési megbízottat jelöl ki.
(2)	Ha a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő
országában magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a
károkozónak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a
más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsultnak e károk miatt
kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési igényét lakóhelye (székhelye) szerinti
tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is
benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó
biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
(3)	A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító kárrendezési
megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények
rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez
szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye,
illetve székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.
16
(4)	Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - a zöldkártya rendszer valamely országában
más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű (nem magyarországi telephelyű
gépjármű) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel
(székhellyel) rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-
felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési
igényét a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési
megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a
károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
A kárképviselő
38.	§ (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező
biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar
Köztársaság területén csak akkor nyújthat, ha a tevékenység folytatásához kárképviselőt bízott
meg.
(2)	A kárképviselőnek a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel vagy székhellyel
kell rendelkeznie.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak a kárképviselővel kapcsolatos adatokat,
annak kijelölését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat 8
napon belül a Felügyeletnek be kell jelentenie.
(4)	A (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a
kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján
folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzéteszi.
(5)	A (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a
tevékenység megkezdése előtt 30 nappal a szerződésre vonatkozó magyar nyelvű
dokumentumokat - ideértve a szerződési feltételeket is - a Felügyelet részére be kell nyújtani.
A Kártalanítási Szervezet
39.	§ (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 37. § (4)
bekezdése szerinti biztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben - helyette is -
szolgáltatást nyújtani.
(2)	A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor
érvényesítheti, ha
a)	a balesetet okozó gépjármű 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítója vagy ennek
kárrendezési megbízottja a károsult kárigényének benyújtását követő három hónap elteltével
sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre a 31. §-ban szabályozottaknak megfelelő
választ,
b)	a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve,
ha a károsult igényét közvetlenül a biztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a
kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
c)	a gépjármű vagy a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító a balesetet követő két hónap
elteltével sem volt azonosítható.
(3)	A követelést a (2) bekezdés szerinti határidők elteltét követő két hónapon belül, a (2)
bekezdés b) pontjában szereplő esetben attól az időponttól számítva kell érvényesíteni, amint
arról a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési
megbízott kijelölésére nem került sor.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 37. § (4) bekezdése szerinti
biztosítóval szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy
kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.
17
(5)	A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól annak megállapítását
kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a
követelés még nem szűnt meg.
(6)	A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő
megtérítési követeléseket a Kártalanítási Szervezet nem fedezi.
40.	§ (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követően
haladéktalanul értesíti a károkozó 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítóját vagy ennek
kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették e törvény szerinti kötelezettségüket,
haladéktalanul értesíti a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti tagállamának
kártalanítási szervezetét. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a
körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési
kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.
(2)	A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megillető
követelés a Kártalanítási Szervezetre száll át.
(3)	A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre
jogosult a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti tagállamának kártalanítási
szervezetével szemben.
(4)	A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyújtott
kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, ha a
biztosítási szerződést a 37. § (2) bekezdése szerinti biztosítóval kötötték.
(5)	A Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a 39. § (2) bekezdésének c) pontjában
meghatározott esetben a gépjármű telephely szerinti országának kártalanítási számlájával
szemben érvényesítheti.
(6)	A kártalanítási szervezetek és garanciaalapok egymással szembeni megtérítési
követelésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodások
irányadók.
Külföldi telephelyű gépjárművekre vonatkozó rendelkezések
41.	§ A külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére harmadik ország,
valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről csak akkor léphet
be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha
a)	üzemben tartója (vezetője) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet igazoló
nemzetközi igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b)	a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a
Rendszámegyezmény részese.
42.	§ (1) Ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az érvényes
gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet fennállását a 41. §-ban meghatározott módon nem
igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az e törvény szerinti
biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést
(határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító
okiratot magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell
nyújtania a tagállamok területén okozott károkra.
(2)	A (1) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek
esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy
ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármű állandó telephelye a
Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén
állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek esetében, ha azok vonatkozásában
nemzetközi egyezmény, illetve jogszabály e törvénytől eltérő szabályokat állapít meg.
18
(4)	A külföldi telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a
vámhatóság ellenőrzi a 41. §-ban foglaltak fennállását.
(5)	A (2) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben végezhetnek a
jogszabályokban a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó
ellenőrzést, ha az nem rendszeres és nem megkülönböztető jellegű, és olyan ellenőrzés
részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenőrzésére irányul.
Nemzeti Iroda
43.	§ (1) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével
okoztak kárt, a kártérítési igényt - a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt
figyelembe véve - a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a
károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi
képviselőjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója - a Nemzeti Iroda
hozzájárulásával - a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk
rendezésére a levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli
képviselete ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában - e levelező,
illetőleg képviselője végzi.
(2)	A Nemzeti Iroda ellátja a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e
jogszabályban meghatározott feladatait.
(3)	Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével
okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállam
területén van, a külföldi károsult a Nemzeti Irodával szemben az (1) bekezdés alapján
kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset
időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.
(4)	A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha
a)	a zöldkártya rendszerben részes azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a
Nemzeti Iroda (a többi tagállammal egyezően) kétoldalú megállapodást kötött,
b)	a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében,
c)	azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda egyoldalú
elismerésről külön megállapodást kötött,
változás következik be.
(5)	A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról
minden év január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a
tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben közzéteszi, és
egyben gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapján folyamatosan elérhetőek
legyenek.
(6)	Az Európai Bizottság - a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási
kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i,
72/166/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdése alapján - a csatlakozással kapcsolatosan a
Hivatalos Lapban közzétett határozatában megjelölt időponttól kell az országot a
Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak tekinteni.
HARMADIK RÉSZ
KÖZPONTI FELADATOK
III.	Fejezet
ELLENŐRZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS
19
A biztosítási fedezet fennállásának igazolása
44.	§ Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval
kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt
meghosszabbítani, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű
időszakos vizsgálatát elvégezni abban az esetben lehet, ha az e törvény szerinti biztosítási
kötelezettségnek eleget tettek.
45.	§ (1) A gépjármű üzemben tartója vagy vezetője köteles a jogszabályok által
meghatározott esetekben a biztosítási fedezet fennállását tanúsító - külön rendeletben
meghatározott - igazolóeszközt az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni.
(2)	Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi
negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást
nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a hatóság értesítése alapján az
üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző haladéktalanul felhívja az
üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha ezen igazolás a külön
rendeletben meghatározott adattartalommal kiállított biztosítást igazoló okirattal történik,
ahhoz az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás
feladóvevénye (csekk) vagy díjfizetést igazoló bizonylat bemutatása szükséges.
(3)	Ha az üzemben tartó a (2) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételétől számított 8 napon
belül a külön rendeletben meghatározott igazolóeszközök valamelyikével nem igazolja a
biztosítási fedezet fennállását, a jegyző fellebbezési jogra tekintet nélkül, a külön
jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból és egyidejűleg
gondoskodik a kivonás tényének járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről. Törölni kell a
járműnyilvántartásból a forgalomból való kivonásra vonatkozó döntés alapján tett bejegyzést,
ha a jegyző a döntést visszavonta, a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság a
döntés végrehajtását felfüggesztette vagy a döntést megsemmisítette.
(4)	A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási fedezetének
igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.
Kötvénynyilvántartás
46.	§ (1) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének ellenőrzése, a
káresettel kapcsolatos igények, megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok
szolgáltatása, a gépjárművekkel kapcsolatban e törvényben előírt feladatok ellátása céljából
nyilvántartást vezet a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre megkötött biztosítás
igazoló okirataiban szereplő adatokról és a kockázatviselésnek a (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott adatairól (kötvénynyilvántartás).
(2)	A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű és a
szerződés alább felsorolt adatait:
a)	a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési
helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b)	a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát;
c)	rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d)	a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e)	a kockázatviselés - ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a biztosítási időszak -
kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát.
(3)	A kötvénynyilvántartó szerv a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a biztosítási
jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli.
47.	§ (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:
20
a)	a 46. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontjaiban foglalt adatok tekintetében - az e
törvényben meghatározott feladatai ellátásához - a biztosító, az adatigénylés időpontja
szerinti adatokra vonatkozóan;
b)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkező
vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott
károk megtérítése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés időpontja
szerinti és a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
c)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az e törvényben meghatározott
koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatok ellátása céljából - a Nemzeti Iroda, a
káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
d)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és rendezése
céljából - a levelező, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
e)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a kárigények érvényesítése
érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása céljából -
az Információs Központ, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
f)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
pénzügyi felügyeleti, ellenőrzési eljárások lefolytatása céljából - a Felügyelet, az adatigénylés
időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti
adatokra vonatkozóan;
g)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
igazságszolgáltatási eljárások lefolytatása céljából - a bíróság, az adatigénylés időpontja
szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra
vonatkozóan;
h)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti
eljárásának lefolytatása céljából - az ügyészség, az adatigénylés időpontja szerinti és az
adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
i)	a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából - a nyomozó
hatóság, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
j) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági védelem,
felderítés vagy elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági
ellenőrzés céljából - a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adatigénylés időpontja szerinti és az
adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
k) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
szabálysértési hatósági eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal
kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a rendőrség, az adatigénylés időpontja szerinti és
az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra
vonatkozóan;
l) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - közúti közlekedési feladatokkal
kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a közlekedési igazgatási hatóság, az adatigénylés
időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti
adatokra vonatkozóan;
m) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az Egészségbiztosítási Alapot,
illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető megtérítési követelések érvényesítése céljából -
az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv, a káresemény időpontja szerinti
adatokra vonatkozóan;
n) a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében - jogának vagy jogos
érdekének érvényesítése céljából, indokolt körben - bármely természetes személy, illetve jogi
21
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és
jogalapjának igazolása mellett.
(2)	A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e) és h) pontjában szereplő
adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az
adatigénylő közötti számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével - teljesíti.
(3)	Az (1) bekezdés n) pontjában szereplő adatigénylő az adatszolgáltatásért a mindenkori
általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű díjat köteles fizetni a
kötvénynyilvántartó szerv részére.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges
számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos működtetéséért és az
adatigénylésért a biztosítók kötelesek a kötvénynyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a
biztosítók a magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük 0,5 %-át kötelesek a
tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a kötvénynyilvántartó szerv részére átutalni.
(5)	Az (1) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott adatigénylők részére történő
adatszolgáltatás díjmentes.
48.	§ (1) A kötvénynyilvántartó szerv negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a
kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és
összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó
listát, majd a 45. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az
üzemben tartó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes jegyző részére továbbítani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összekapcsolás útján létrejött adatállomány
más célra nem használható fel és azt az eljárási feladatok elvégzése után 90 nappal törölni
kell.
49.	§ A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve megszűnésétől, továbbá a biztosítást
igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb - a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező -
változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet
informatikai rendszerén keresztül értesíteni - a 46. § (2) bekezdésében megjelölt adatok
feltüntetésével - a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az
adatokban bekövetkező egyéb változásokról.
50.	§ (1) A kötvénynyilvántartásban kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelő a
kötvénynyilvántartó szerv.
(2)	A kötvénynyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra
jogosult az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi,
nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján
korlátozta vagy megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó
szervet értesíteni kell.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes
adatainak kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró
bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény
szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése ezt - bűnüldözési,
bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a
kötvénynyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az érintettet a személyes adataival kapcsolatos
adattovábbításról.
Kártörténeti nyilvántartás
51.	§ (1) Az e törvény szerinti biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége
terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos
megállapítása érdekében a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos
22
feladatok ellátása, továbbá a kártörténeti igazolások kiadása céljából kártörténeti
nyilvántartást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre.
(2)	A kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a kárnyilvántartó szerv látja el.
(3)	A kárnyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplő
biztosítási szerződésekhez kapcsolódó kármentes időszakokról, a káreseményekről, a
károkozó üzemben tartóról, illetve a 36. § (8) bekezdésében meghatározott károkozóról, a
kártérítésre kötelezett személyekről, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg
károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események
dátumairól.
(4)	A kárnyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés, a
káresemény, és a károkozó üzemben tartó alább felsorolt adatait:
a)	az üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét,
születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b)	a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát, típusát, kategóriáját;
c)	rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d)	a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e)	a biztosítási időszak kezdő és záró időpontját, továbbá a kockázatviselés kezdetének
időpontját, megszűnésének dátumát és a megszűnés okát;
f)	a káresemény dátumát;
g)	a 36. § (8) bekezdésében meghatározott károkozó vonatkozásában az a) pontban
meghatározott adatokat;
h)	a kártérítés kötelezettjét, a kötelezettség ismertté válásának dátumát (az első kárkifizetés,
vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma);
i)	a kifizetett kárösszeg meghatározott szabályok szerinti visszafizetésének tényét és
dátumát;
j) a bonus-malus osztályt.
(5)	A 36. § (8) bekezdésében meghatározott károkozó esetében a káresemény kapcsán a (4)
bekezdés f)-i) pontjaiban meghatározott adatok kerülnek nyilvántartásra.
(6)	A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat egy üzemben tartó
vonatkozásában az utolsó biztosítási szerződéssel kapcsolatos bármely adat keletkezését
követő 7 évig kezeli.
(7)	A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat a 36. § (8) bekezdésében
meghatározott károkozót illetően a káresetre vonatkozó utolsó adat keletkezését követő 7 évig
kezeli.
(8)	A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdés f), h) és i) pontjában felsorolt adatokat azok
keletkezésétől számított 30 év elteltével törli.
(9)	A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:
a)	a (4) bekezdésben meghatározott adatokat - az e törvényben meghatározott feladatai
ellátásához - az üzemben tartóval szerződést kötő biztosító;
b)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és rendezése céljából -
a Kártalanítási Számla kezelője, a levelező;
c)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott pénzügyi
felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása céljából - a Felügyelet;
d)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
igazságszolgáltatási feladatok ellátása céljából - a bíróság;
e)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti
eljárásának lefolytatása céljából - az ügyészség;
23
f)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából - a nyomozó
hatóság;
g)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági védelem, felderítés
vagy elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés
céljából - a nemzetbiztonsági szolgálatok;
h)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott szabálysértési
hatósági eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások
lefolytatása céljából - a rendőrség;
i)	a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - közúti közlekedési feladatokkal
kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a közlekedési igazgatási hatóság
részére.
52.	§ (1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését, a határozatlan tartamú
szerződés megújítását (biztosítási időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel illetve a
káreseménnyel kapcsolatos adatok keletkezését követő 15 napon belül köteles a
kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) bekezdésében
megjelölt adatokról.
(2)	A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolásban szereplő - az 51. § (3)-(4)
bekezdéseiben foglaltakkal összemérhető - adatokat az (1) bekezdésnek megfelelő módon a
kárnyilvántartó szerv részére továbbítani.
(3)	A Kártalanítási Számla kezelője az adatok keletkezését követően 15 napon belül köteles
a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (5)
bekezdésében meghatározott adatokról.
(4)	A kárnyilvántartó szerv a biztosító által a részére megküldött, az üzemben tartó
természetes személy természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő,
anyja neve) és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és
lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és
lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a
kárnyilvántartó szerv részére.
(5)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy
adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól a (4)
bekezdésben meghatározott kapcsolati kódon értesíti a kárnyilvántartó szervet.
53.	§ (1) A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az
Információs Központ.
(2)	A kártörténeti nyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra
jogosult az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi,
nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján
korlátozta vagy megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó
szervet értesíteni kell.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes
adatainak kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró
bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény
szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése ezt - bűnüldözési,
bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a
kárnyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az érintettet a személyes adataival kapcsolatos
adattovábbításról.
24
Az Információs Központ feladatai
54.	§ (1) Az e törvény szerinti biztosítók Információs Központot működtetnek.
(2)	Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló
együttműködési szerződés alapján harmadik ország - információs központja kérésére
haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról:
a)	a károkozó biztosítójának neve, címe és egyéb elérhetőségi adatai;
b)	a biztosítást igazoló okirat száma;
c)	a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának
neve és címe;
d)	a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának neve és címe, amennyiben
a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
(3)	Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő információs
központokkal annak érdekében, hogy a károsult az (2) bekezdésben foglalt adatokat a
balesetet követő 7 év során
a)	a károkozó lakóhelye szerinti tagállam információs központjától, vagy
b)	a gépjármű telephelye szerinti tagállamának információs központjától, vagy
c)	a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától
késedelem nélkül megkapja.
(4)	A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény időpontjára
vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz
időpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok
közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja
megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles
közölni a megkeresővel.
(5)	Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában érvényes biztosítási
fedezettel nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási
Számla kezelőjének adatait a megkeresővel közli.
(6)	Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az Információs Központ
jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére,
amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi
szabályozással rendelkeznek.
(7)	Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az
azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam
információs központjaival, illetve erre irányuló együttműködési szerződés esetén harmadik
ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölő
biztosító a felelős. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján
keresztül is elérhetővé kell tenni.
55.	§ A kárnyilvántartó szerv feladatait az Információs Központ látja el.
IV.	Fejezet
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
RENDSZERÉBEN ELLÁTOTT FELADATOK
56.	§ (1) A Nemzeti Iroda feladatait és a Kártalanítási Számla kezelését a MABISZ látja el.
(2)	Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási
Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult
kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése,
25
illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető követelés érvényesítése
céljából továbbítható.
(3)	A MABISZ kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk
(1)	bekezdésében meghatározottaknak megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel
és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival. Ellátja az e testületek jogairól és
kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló
megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.
(4)	A MABISZ hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló
feladatokat ellátó szervezeteivel.
57.	§ (1) A biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó
tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet
és a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok
fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési
költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió
forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e törvény
szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a
Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
(2)	A Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója köteles
legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek erejéig
elszámolni.
(3)	A Kártalanítási Számla kezelője köteles minden évben a külön jogszabály szerint
elkészített eredményelszámolást a Felügyelet részére megküldeni.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
58.	§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2010. január 1-jén
lép hatályba.
(2)	E törvény 51. §-ának (1)-(8) bekezdései, valamint az 52. és 53. §-ok 2010. július 1-jén
lépnek hatályba.
(3)	E törvény 51. §-ának (9) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 63-67. §-ai a hatálybalépést követő napon hatályukat vesztik.
(5)	E törvény 61. §-ának (2) bekezdése a hatályba lépését követő 6. napon hatályát veszti.
(6)	E törvény 62. §-a 2011. július 2-án hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
59.	§ (1) E törvény rendelkezéseit - a határozott időre szóló szerződések kivételével -
figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, a hatálybalépéskor már megkötött szerződésekre
is alkalmazni kell.
(2)	E törvény hatályba lépését követően, amennyiben az e törvény szerint szerződéskötésre
kötelezett személye és az e törvény hatályba lépését megelőzően megkötött - határozatlan
tartamú - szerződésben szereplő szerződő személye eltér, az adott gépjármű vonatkozásában
csak abban az esetben köteles az e törvény szerinti szerződéskötésre kötelezett személy új
szerződést kötni, ha akár a tulajdonos, akár az üzemben tartó személyében változás állt be.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerződés esetében az új
szerződés - a 10. §-ban meghatározott rendelkezések ellenére - érvényes, a korábban fennálló
szerződés hatályát veszti.
26
(4)	A hatálybalépés napját megelőzően bekövetkezett káresetekhez kapcsolódóan a
kártérítési igények érvényesítésével összefüggő eljárásokra, a helytállási kötelezettség
mértékére a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
60.	§ A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből
származó, a káresemények időpontjában hatályos jogszabályok alapján még nem teljesített
állami kötelezettségek teljesítésére a külön jogszabályban foglaltak irányadók.
61.	§ (1) E törvény 22. §-ában meghatározott rendelkezéseket azon fedezetlenségi díj
megfizetésére kell alkalmazni, ahol a fedezetlenség időtartama e törvény hatálybalépését
követően kezdődik.
(2) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díj 2010. évre vonatkozó - gépjármű-
kategóriánként megállapított - tarifáját a hatályba lépést követő 5 napon belül köteles
közzétenni.
62.	§ (1) A 2011. január 1-én megújuló szerződések esetében - az 52. § (1) bekezdésében
meghatározottaktól eltérően - a biztosító a szerződés megújítását (biztosítási időszak kezdő
napját) követő 90 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén
keresztül értesíteni az 51. § (4) bekezdésében megjelölt adatokról.
(2) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a szerződés megszűnésével, a
szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatokról a biztosító azt követően köteles
értesítést küldeni a kárnyilvántartó szerv részére, ha a megszűnéssel, a szüneteléssel, illetve a
káreseménnyel érintett szerződés vonatkozásában az 51. § (4) bekezdésében meghatározott
adatokról a szerződéskötéssel, illetve megújítással kapcsolatban korábban értesítés történt,
vagy erre vonatkozó kötelezettség fennállt.
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések
63.	§ A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:]
„m) az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a
nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a
kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó
személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához.”
64.	§ (1) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„27. Információs Központ: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi
.. .tv.-ben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom;”
(2)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„31. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(3)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„32. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(4)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
27
[E törvény alkalmazásában:]
„33. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(5)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a)	az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
aa)	a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy
ab)	a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye
található;
b)	a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének
helye:
ba)	ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a
biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bb)	bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott
kötelezettségvállalás országának minősül,
bc)	legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló
szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a
szerződő fél a szerződést megkötötte,
bd)	minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc)
alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye
van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a
telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;”
(6)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„47. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(7)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„87. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(8)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„88. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
65.	§ A Bit. 157. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes
szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra
nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval”
[szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a
kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban
megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
28
66.	§ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 7. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata:]
„n) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi ... törvényben (a
továbbiakban: Gfbt.) meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási
Szervezet és az Információs Központ tevékenységének ellenőrzése, valamint”
67.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. §-a (1)
bekezdésének 86. és 89. pontja, 105. §-ának (3)-(5) bekezdése, 106-109/A. §-a, 234. §-ának c)
és f) pontja;
b)	a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.)
Korm. rendelet.
Felhatalmazó rendelkezések
68.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötvénynyilvántartó szerv kijelölését
rendeletben állapítsa meg.
69.	§ (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter, hogy
a)	a díjtarifa megállapításának alapjául szolgáló gépjármű kategóriákat,
b)	a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának, a kártörténeti adatokon
alapuló bonus-malus rendszer, továbbá a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre
vonatkozó szabályokat.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
70.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről,
b)	a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
c)	a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
d)	a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-használattal
kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről,
e)	a Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a
gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról,
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a
29
73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási
irányelv),
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK
tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
30
Általános indokolás
A közel két évtizedes tapasztalatok alapján szakmai konszenzus alakult ki abban, hogy a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszert célszerű általános felülvizsgálat alá venni
azzal a céllal, hogy egy korszerű, ügyfélbarát, kevesebb adminisztratív terhet jelentő, ám
hatékonyabb ellenőrzést lehetővé tévő modern megoldás születhessen.
A gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer szabályozása a javaslat szerint egy önálló
törvényben valósul meg, amelyet a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek
egészítenek ki.
A jelenlegi korszerűtlen bonus-malus rendszerrel szemben a szabályozás az európai
összehasonlítást és következetes alkalmazást lehetővé tévő központi kártörténeti nyilvántartás
irányába mozdul el. A korábbiaktól eltérően és egyértelműen kerül meghatározásra a
felelősségbiztosítás kötésére kötelezett személye, az elsősorban kötelezett a gépjármű
üzemben tartója lesz. A biztosítási évforduló naptári évhez való kötődésének feladása és
rugalmassá tétele úgy valósul meg, hogy a díjhirdetési időszak továbbra is kötött, a
szerződéses időszak továbbra is 12 hónap marad (a transzparencia és a versenyhelyzet
biztosítása érdekében), hasonlóan az európai gyakorlathoz és más biztosítások területén ma is
érvényes rendszerhez. A biztosítási évforduló naptári évhez kötésének megszűnésével az év
végi szerződéskötők diszkriminációja megszűnik, az év végi kampányidőszak költségterhei
elmaradnak, a piaci és a felügyeleti munka is kiegyensúlyozottabbá válik, pontosabbá és
hatékonyabbá válik a szerződések feldolgozása. A biztosítási évforduló változása által az
ügyfélpanaszok jelentős csökkenése várható.
A nyilvántartás elektronikusan lekérdezhető funkcióinak bővülésével az ügyfelek és a piaci
szereplők részéről egyaránt lehetővé válik az adminisztrációs terhek csökkenése, az
elektronikus ügyintézés és az elektronikus szolgáltatások köre kiszélesedik.
Az új szabályrendszer a nyilvántartások hatékonyabb kihasználása és az azokkal kapcsolatos
eljárások további fejlődése felé mutat, a tervezet a jelenlegi rendszerhez képest is előremutató
megoldásokat tartalmaz. Középtávon eredményeket hozhat a kötvénynyilvántartás
adatminőségének javítása azáltal, hogy a rendszer központi nyilvántartási alapra helyeződik,
elektronikus úton történő eljárások kerülnek bevezetésre, továbbá azáltal, hogy a biztosítási
időszak naptári évhez kötésének megszüntetésével az adminisztratív terhek egyenletesebben
oszlanak el. Ezzel összefüggésben célszerűnek mutatkozik, hogy az új szabályozás
tapasztalatainak függvényében a nyilvántartások összevetésével - az ügyfeleket terhelő
igazolási kötelezettség körének csökkentésével - történő ellenőrzés gyakoriságának
növelésére, valamint a biztosítók adatbeviteli kötelezettségére vonatkozó határidő
csökkentésére a jövőben további intézkedések szülessenek.
Egyértelműbbé, követhetőbbé válik a díjfizetés, a szerződés létrejöttének és megszűnésének
szabályozása, egyúttal összhangba kerültek a kockázatviselés meghatározásával.
Meghatározásra kerültek a gépjármű-flottára vonatkozó keretszabályok. A gépjármű
kategóriák és az igazolóeszközök felülvizsgálata megtörtént, melyek részletes szabályai
miniszteri rendeletbe kerülnek.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg.
31
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) hatálya nem terjed ki az uniós tagállamok és
harmadik országok nemzeti irodái közötti nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból
és a kapcsolódó megállapodásokból eredő bizonyos feladatokra, a gépjárműversenyen részt
vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre. A Magyar Köztársaság
területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek esetén - azok speciális
jellege miatt - jogszabály eltérő szabályokat állapíthat meg.
A 3. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazása szempontjából az értelmezéshez szükséges fogalmakat
állapít meg, felhasználva a jelenleg hatályos kormányrendeleti szintű szabályozás
terminológiáját, illetve szükség szerint továbbfejleszti azokat.
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza az üzemben tartót terhelő biztosítási (szerződéskötési)
kötelezettséget, annak időbeli terjedelmét. Meghatározza továbbá az üzemben tartó személyét
is arra az esetre, ha az az okiratba (forgalmi engedélybe) még nem került volna bejegyzésre,
tekintettel arra, hogy - a hatályos garanciális szabályok szerint - biztosítás hiányában az
okmányiroda azt nem teheti meg.
Az 5. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ajánlattétel szabályait, a biztosító elfogadási kötelezettségének
deklarálása mellett, illetve annak korlátaival.
A 6-7. §-okhoz
A szerződés létrejöttének, és megszűnésének eseteit szabályozza.
A Javaslat a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötéséhez írásbeli alakot kíván
meg, megteremtve a rendszeresített ajánlati lap alkalmazásának lehetőségét is, egyértelműen
rögzítve a szerződés létrejöttének időpontját.
A 8. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a járműnyilvántartásban szereplő
gépjárművekkel kapcsolatosan a biztosítók a biztosítási szerződéseiket érintő lényeges
tényekről (gépjármű forgalomból történő kivonása, a tulajdonjog átruházása, üzemben tartó
változása stb.) a kötvénynyilvántartásból értesüljenek. Ezzel az adminisztrációs terhek
lényegesen csökkenthetők, mivel az ügyfeleket a továbbiakban - a külön jogszabály alapján -
az okmányirodák felé fennálló értesítési, bejelentési kötelezettség terheli. Lényeges
garanciális szabályként továbbra is megmarad a biztosítót az ügyfele irányában terhelő
tájékoztatási kötelezettség.
Megfogalmazásra kerül továbbá, hogy a Polgári Törvénykönyv szerződés létrejöttére, és
megszűnésére vonatkozó szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha azokra vonatkozó
szabályokat e törvény nem állapít meg.
32
A 9. §-hoz
A Javaslat értelmében az üzemben tartó köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, illetve a
biztosítás fennállása alatt minden lényeges körülményt, illetve azok változását közölni a
biztosítóval.
A biztosítatlanság elkerülése érdekében rögzítésre kerül, hogy tulajdonosváltás esetén az új
tulajdonos haladéktalanul köteles megkötni a szerződést. Tekintettel arra, hogy az üzemben
tartó változása az okiratba (nyilvántartásba) történő bejegyzéssel következik be, ezért
szükséges, hogy - üzemben tartó váltás esetén - az új biztosítási szerződés hatályba lépése is
ehhez az időponthoz alkalmazkodjon.
A 10. §-hoz
A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy hatályos szerződés esetén további
felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.
A 11. §-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezések között meghatározza a gépjárműflotta fogalmát, és
ennek megfelelően eltérő szabályokat állapít meg a gépjármű flottaszerződésekre is.
Gépjármű flottaszerződések esetén nem indokolt a nagymértékű beavatkozás a felek
szerződéskötési szabadságába, a potenciális károsultak védelme az elsődleges cél.
A 12-14.§-okhoz
A Javaslat - a vonatkozó 2005/14/EK irányelv 2. cikkének megfelelően - meghatározza a
helytállási kötelezettség terjedelmét, illetve annak mértékét, rendelkezéseket állapít meg
továbbá azokra az esetekre, ha egy káreset vonatkozásában az itt meghatározott
minimumösszegek nem biztosítanának teljes fedezetet. Tisztázásra kerül, hogy e
rendelkezések alkalmazása szempontjából mi minősül egy biztosítási eseménynek.
A 15. §-hoz
A Javaslat meghatározza azoknak az eseteknek a körét, amelyre a biztosítás nem terjed ki.
A 16-18. §-okhoz
Főszabályként megállapításra kerül, hogy a biztosítási szerződés határozatlan tartamra kötött
szerződés, mely alól - meghatározott esetekben - kivételek kerülnek megállapításra. A
Javaslat rendelkezik a biztosítási időszak tartamáról, illetve annak a kezdő időpontjáról. A
tervezet szakít a korábbi szabályozás azon elemével, hogy a biztosítási időszak megegyezik a
naptári évvel, garanciális szabályként rögzíti ellenben, hogy a szerződő megfelelő
tájékoztatást kapjon a biztosítási időszak végéről, illetve a következő időszak várható díjáról.
A 2000/26/EK irányelv 1. cikkével összhangban meghatározásra kerül továbbá a biztosítási
szerződés területi hatálya is.
A 19. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kockázatviselés kezdetét, illetve végét. Főszabályként a felek
állapodhatnak meg a kezdő időpontban. Speciális szabály, hogy az okiratba be nem jegyzett
üzemben tartó által kötött szerződés esetén a kockázatviselés kezdete az okiratba történő
bejegyzés (nyilvántartásba vétel) időpontja, további speciális szabályként rögzítésre kerül,
33
hogy a kockázatviselés kezdete megelőzheti a szerződés megkötésének időpontját. Minden
egyéb esetben a kockázatviselés a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. Egyértelmű
meghatározásra kerül továbbá a kockázatviselés záró időpontja.
A 20-21. §-okhoz
A Javaslat kimondja, hogy a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti
meg a biztosítót. Meghatározásra kerül az egyszeri díj. A felek szabadon állapodhatnak meg a
díjfizetés gyakoriságában, illetve annak esedékességében.
Egyértelműen rögzítésre kerül a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnésének időpontja,
amely a díj esedékességétől számított hatvanadik nap. Garanciális szabályként jelenik meg a
biztosítót a megszűnés előtt, illetve után terhelő értesítési kötelezettség, továbbá ha a
szerződés az üzemben tartó önhibáján kívül szűnt meg díjnemfizetéssel, akkor lehetőség van
az eredetivel egyező szerződéses állapotot a jövőre nézve helyreállítani.
A 22. §-hoz
A károsultak védelme érdekében fokozottabb hangsúlyt kap a biztosítatlanság elkerülése,
illetve annak megfelelő szankcionálása.
Ezzel összefüggésben az értelmező rendelkezések között meghatározásra kerül a
fedezetlenségi díj fogalma, amelyet az üzemben tartó akkor köteles megfizetni, ha biztosítási
kötelezettsége ellenére nem rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással. Az elmaradt díj
mértékét a Kártalanítási Számla kezelője állapítja meg előre, a megfizetendő díj a
biztosítatlanság időtartamától függően változhat, illetve ahhoz igazodik.
A 23-24. §-okhoz
A korábbi szabályozástól eltérően meghatározásra kerül a díjtarifa fogalma, amelyet a
biztosító az egyedi szerződések vonatkozásában alkalmaz, így az ügyfelek (üzemben tartó)
számára egyszerűbbé, illetve átláthatóbbá válik az egyedi díjak képzése. Továbbra is
megmarad az a korábbi szabály, hogy a következő naptári évben kötött szerződésekre
alkalmazandó díjakat (díjtarifát) október 30-ig kell közzétenni. Rögzítésre kerül, hogy a
határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak
első napjától kezdődően módosul.
A 25. §-hoz
A központi kártörténeti nyilvántartás bevezetésével a bonus-malus rendszer nagymértékben
átalakul, a helyét a jövőben a nyilvántartás adatainak felhasználása alapján működő - a
veszélyközösség érdekét jobban szolgáló - díjszámítási rendszer veszi át. Mindezek alapján a
tervezetben csak a bonus-malus rendszer legalapvetőbb rendelkezései kapnak helyet, a
részletszabályok kidolgozására végrehajtási rendelet formájában kerül sor.
A 26. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályokhoz hasonlóan szabályozza a szünetelés kérdéskörét, így az a
forgalomból történő kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig, vagy a gépjármű
ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. Lényeges eltérés
azonban, hogy a biztosító a gépjármű forgalomból történő kivonásáról a
kötvénynyilvántartásból érkezett értesítés alapján szerez tudomást, az üzemben tartót a
biztosító irányába külön bejelentési kötelezettség nem terheli. Garanciális szabályként
34
megjelenik, hogy ha a forgalomból történő kivonás hivatalból történik, akkor a biztosító
köteles értesíteni az üzemben tartót ennek tényéről, és a lehetséges következményekről.
A 27-28. §-okhoz
Főszabályként rögzítésre kerül, hogy a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti
Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet - a törvényben
meghatározottak szerint - megtéríti a károsult kárát. A károsult a kártérítési igényét a
károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül érvényesítheti,
illetve a kárképviselőn keresztül. Meghatározott esetekben a károsult a kárát - szükségképpen
-	csak a Kártalanítási Számla kezelőjénél terjesztheti elő.
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i, 44/2001/EK tanácsi rendelet 9. cikkével, valamint
a 2000/26/EK irányelv 3. cikkével összhangban meghatározásra kerül, hogy más tagállami
károsult a lakóhelyén keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság területén székhellyel
rendelkező biztosítójával szemben.
A 29-32. §-okhoz
A Javaslat arra állapít meg rendelkezéseket, hogy a károsult személyt, illetve a biztosítottat a
káresemény bekövetkezésekor nyomban, illetve azt követően milyen kötelezettségek terhelik.
Részletezésre kerül továbbá a biztosítót, a kárrendezési megbízottat, a levelezőt, a
kárképviselőt, a Kártalanítási Számla kezelőjét és a Nemzeti Irodát a kártérítési igény
benyújtását követően terhelő kötelezettségek köre.
A korábbi szabályokhoz hasonlóan deklarálásra kerül, hogy a károsult kártérítési követelését
elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, annak ellenére, hogy nem köztük
zajlott a bírósági eljárás.
A 33-34. §-hoz
A Javaslat a biztosító megtérítése esetén a biztosítottnak harmadik személyekkel szembeni
követelése átszállására vonatkozó törvényi engedményt szabályozza.
Meghatározásra kerül továbbá a biztosítónak, a Kártalanítási Számla kezelőjének, valamint a
Nemzeti Irodának a visszkereseti joga meghatározott esetekre, ez azonban a nemzetközi
gyakorlattal összhangban - és a 84/5/EGK irányelv 1. cikkének megfelelően - maximalizált
összegbeli korlátokat épít be a visszkereset rendszerébe. Nem illeti meg a visszkereseti jog a
biztosítót az örökösökkel szemben.
A 35-36. §-okhoz
A 84/5/EGK irányelv 1. cikkében foglaltaknak megfelelően a biztosítási kötelezettség ellenére
szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az
ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítésére a Kártalanítási Számla (Garanciaalap)
kötelezett. A tervezet szabályozza a megtérítés eseteit, felsorolja a megtérítési kötelezettség
alóli kivételeket, meghatározza a kárbejelentés és a megtérítés szabályait, továbbá a
Kártalanítási Számlát illető megtérítésre kötelezettek körét.
35
A 37. §-hoz
A biztosító a székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban - a 2000/26/EK irányelv 4.
cikkével összhangban - köteles kárrendezési megbízottat kijelölni, aki a biztosító által
biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye
(székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben
képviseli, miközben köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést
megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti
tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.
A 38. §-hoz
A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító
határon átnyúló szolgáltatást akkor nyújthat, ha kárképviselőt bízott meg. A tervezet
meghatározza a kárképviselőre vonatkozó rendelkezéseket, bejelentési kötelezettségeket.
A 39-40. §-okhoz
A tervezet szerint a Kártalanítási Szervezet - a 2000/26/EK irányelv 6. cikkével összhangban
-	köteles a biztosító, illetve annak kárrendezési megbízottja helyett szolgáltatást nyújtani, ha a
károsult igényérvényesítését követő három hónap elteltével sem kapott megfelelő választ. A
tervezet meghatározza a Kártalanítási Szervezet eljárását és az őt megillető megtérítés
szabályait.
A 41-42. §-okhoz
A tervezet meghatározza a külföldi telephelyű gépjármű harmadik ország, valamint a
Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről a Magyar Köztársaság
területére történő belépésének szabályait a Tanács 72/166/EGK irányelvének 6. és 7. cikkében
foglaltaknak megfelelően. Ha a gépjármű nem rendelkezik érvényes fedezetet igazoló
nemzetközi bizonylattal, vagy nem viseli a Rendszámegyezményben részes ország hatósági
jelzését és országjelét, úgy a gépjárműre határbiztosítást kell kötni. A tervezet meghatározza a
biztosítás ellenőrzésének rendjét.
A 43. §-hoz
A tervezetben meghatározott Nemzeti Iroda a biztosítók szervezete, amely ellátja a
nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő
koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat a Tanács 72/166/EGK irányelvének 1.,
2.	és 7. cikkében foglaltaknak megfelelően. Nem tagállami külföldi károsult esetén a
kártérítés viszonossági elven történik. Más országok nemzeti irodáival a
Rendszámegyezmény és a zöldkártya rendszer keretében a Nemzeti Iroda köt megállapodást,
valamint ezen országokon kívüli országokkal külön kétoldalú megállapodást köthet.
A 44-45. §-okhoz
Alapvető elvárásként fogalmazódik meg a gépjárművel kapcsolatos közlekedési igazgatási
hatósági eljárásokhoz, hogy az üzemben tartó eleget tegyen a biztosítási kötelezettségének. Az
igazolóeszközök köre külön végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra. A tervezetben
külön nevesítésre kerülnek a Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási
fedezetének igazolására vonatkozó speciális szabályok.
36
A biztosítási fedezet igazolására vonatkozóan speciális szabályként rögzíti a tervezet a
körzetközponti jegyző eljárását.
A 46-50. §-okhoz
A tervezet meghatározza a kötvénynyilvántartásra irányadó szabályokat. A korábbiakban ezek
a szabályok a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben
kerültek rögzítésre, azonban a szabályozás egységesítése érdekében átkerültek a Javaslatba. A
tervezet szabályozza a kötvénynyilvántartásban szereplő adatok, illetve az adatigénylésre
jogosultak körét, valamint a szolgáltatás fedezetének a biztosítására fogalmaz meg
rendelkezéseket.
A tervezet szabályokat állapít meg a kötelező felelősségbiztosítási fedezet meglétének a
kötvénynyilvántartó szerv általi ellenőrzésére, illetve a biztosító értesítésére vonatkozóan.
Megfogalmazásra kerül továbbá a biztosító kötvénynyilvántartó szerv irányában fennálló
értesítési kötelezettsége.
Az 51-53. §-okhoz
Új intézményként kerül bevezetésre a központi kártörténeti nyilvántartás intézménye, amely a
bonus-malus rendszer helyett a valódi káralapú besorolás alapját teremti meg. A
kárnyilvántartás lehetővé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és - a bonus-malus
igazolásokkal ellentétben - megbízható, hiteles információforrást jelent a biztosítók számára a
díjmegállapítás során. Nem utolsó sorban megteremti az európai kompatibilitást is.
A tervezet meghatározza a kárnyilvántartás célját, az abban kezelt adatok, illetve az
adatszolgáltatásra kötelezettek körét. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelési idejét
tekintve a tervezet egy adott üzemben tartó vonatkozásában az utolsó biztosítási szerződéssel,
illetőleg káreseménnyel kapcsolatos bármely adat keletkezésétől számított 7 évben határozza
meg, az adatkezelés végső (objektív) korlátja 30 év. Mindez - a kockázatarányos
díjkalkuláció érdekében - kellőképpen kibővíti a jelenlegi 15 osztályból álló rendszer által
felölelt időtávot.
A bonus-malus rendszerrel ellentétben - a Kártalanítási Számla közreműködésével - a
rendszer képes a biztosítással nem rendelkező üzemben tartók által okozott károk
nyilvántartására, amely akkor bír jelentőséggel, ha ilyen károkozó a gépjármű-
felelősségbiztosítás rendszerébe újonnan bekerül.
A 2000/26/EK irányelv 6. cikkével összhangban a kárnyilvántartó szerv feladatait az
Információs Központ látja el.
Az 54-55. §-okhoz
A vonatkozó 2000/26/EK irányelv 6. cikkének megfelelően meghatározásra kerülnek az
Információs Központ által ellátott feladatok, amelyek a károsultak igényérvényesítésének a
megkönnyítését hivatottak szolgálni. Az Információs Központ akár a károsult, akár más
országok információs központjai számára lehetővé teszi - megfelelő garanciális szabályok
mellett - a felelősségbiztosításra vonatkozó legfontosabb információk megismerését. Ez
természetesen kétirányú információáramlást jelent, így hazai károsult esetén is rendelkezésre
állnak a károkozóra vonatkozó szükséges információk.
37
Az 56-57. §-okhoz
Hasonlóan a korábbi szabályozáshoz, a tervezetben nevesítésre kerül a Magyar Biztosítók
Szövetsége. A MABISZ fontos információtovábbítási, kártalanítási-kárrendezési feladatokat
lát el a gépjármű-felelősségbiztosítás hazai, illetve nemzetközi rendszerében. A MABISZ
kezeli a Kártalanítási Számlát, és ellátja a Nemzeti Iroda feladatait, amelyen keresztül a
Kártalanítási Szervezet illetve az Információs Központ e jogszabályban meghatározott
feladatai is ellátásra kerülnek. A MABISZ részére ezen feladatainak ellátásával
összefüggésben felmerült költségek fedezésére, a Kártalanítási Számla fenntartására a
biztosítók szolgáltatják a fedezetet.
Az 58. §-hoz
A hatályba lépésre fogalmaz meg rendelkezéseket.
Az 59-67. §-okhoz
Átmeneti, módosító, illetve hatályon kívül helyezésre irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
A 68-69. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket állapítanak meg.
A 70. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
38