﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9302. számú
törvényjavaslat
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
2009. március
2009. évi ... törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy
fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való
egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen
gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme
érdekében a következő törvényt alkotja:”
2.	§
A Cstv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése
érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.”
3.	§
(1)	A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda,
a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a
lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat
kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai
területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek
központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az
Európai Unió területén található;”
(2)	A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő
időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági
határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy
2
pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a
csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett
vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az
adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ide értve a
jóteljesítési, illetve szavatossági garanciából eredő, függő követeléseket is, amelyeknek
beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló
nyilvántartásba vette;
d)	gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és
képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű
társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az
ügyvezetésre feljogosított személy(ek), ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi
ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető
hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az
ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács),
a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az
Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi
nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok
előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;”
(3)	A Cstv. 3. §-ának (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
„f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam.”
4.	§
A Cstv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási
eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni
a)	a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a bejelentett és elismert hitelezői
követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és
pénzügyi helyzetéről,
b)	a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi
megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő
kérdésekről.”
5.	§
A Cstv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői
választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló
tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a
3
vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során,
továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
(2)	Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet.
Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő -
választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először
jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell
hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít.
(3)	Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 18.
§ (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada
hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a
választmány tagjainak száma utóbb csökken, és ennek következtében a tagjainak száma már
nem éri el az említett mértéket, a választmány 30 napon belül megszűnik, kivéve, ha az
említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
(4)	Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt
legalább a 28. § (2) bekezdésénekf) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza
létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult
hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmány tagjainak száma utóbb
csökken, és ennek következtében a tagjainak száma már nem éri el az említett mértéket, a
választmány 30 napon belül megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő
számú hitelező csatlakozott.
(5)	A hitelezői választmányhoz később is csatlakozhatnak hitelezők. A választmány
jogosultságait, képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének
és elszámolásnak szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A
választmány a megalakításáról, tagjairól, jogairól, a tagok képviseletéről - az erről készített
jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül
értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5
munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell azt is, hogy a
választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányban részt
vevő hitelezők véleményét.
(6)	A választmány megalakításakor és működésekor a szavazati jog a tagokat a 18. §
(4)-(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A
döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza.
(7)	A választmány legalább három, de legfeljebb hét tagú választmányi tanácsot
alakíthat vagy elnököt választ a választmány ügyeinek vitelére és tagjai képviseletének
ellátására. A választmány elnöke vagy a választmányi tanács tagja nem lehet az adós, vagy a
12.	§ (2) bekezdés bc-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak
legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelő
bizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója [(Ptk. 685. §].
(8)	A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. §
szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet. A választmányi tanácsnak
(elnöknek) a választmányi tagok képviseletére szóló megbízatását a tagok megállapodással
meghosszabbíthatják a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő
4
időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése,
valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.”
6.	§
(1)	A Cstv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló
kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi)
bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó,
nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az
eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégíróság illetékességi
területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból
el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás
iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.”
(2)	A Cstv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) 2010. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos
iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben
foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos
iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni."
7.	§
A Cstv. II. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„II. Fejezet
Csődeljárás
Csődeljárás megindítása, fizetési haladék
7.	§ (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása
iránti kérelmet nyújthat be.
(2)	Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás
iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet
nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
(3)	Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,
a)	amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak
során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és
b)	a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még
nem telt el.
5
(4)	A hitelező akkor nyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet, ha az
adóssal szemben a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti követeléssel rendelkezik, azonban
felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni.
(5)	A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban
meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem
értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
8.	§ (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós
gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése
szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott
szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(2)	Az adós által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve
ahhoz csatolni kell
a)	az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b)	az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot,
c)	három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót, vagy közbenső
mérleget, és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni
helyzetéről valós és megbízható képet ad,
d)	az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy
közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások
történtek,
e)	ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy
tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
f)	az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint
azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3)
bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények,
g)	a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel
költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,
h)	az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzügyi intézménynél
vezet számlát, a számlaszámok megnevezésével,
i)	az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás
iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a számlavezetőket a csődeljárás iránti
kérelem benyújtásáról,
j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály
szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.
(3)	Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy
a)	ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás
elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények
kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva
két év eltelt-e,
b)	van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem
benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról.
(4)	A hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a
kérelemhez csatolni kell
a)	az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
6
b)	nyilatkozatot az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdése szerinti követelés
fennállásáról, és az ezzel összefüggő nyilatkozatokat, okiratokat,
c)	nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a követelés kiegyenlítésre kerül, azt
haladéktalanul bejelenti a bíróságnak,
d)	az adós (3) bekezdés szerinti, továbbá arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás
megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a 8. § (1) bekezdés szerinti legfőbb szerv
előzetes egyetértését megszerezte,
e)	az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hitelező
csődeljárás iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg értesíti számlavezetőit a csődeljárás
iránti kérelem benyújtásáról,
f)	a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel
költségtérítésének befizetését igazoló okiratot.
(5)	A (2) bekezdés i) pontja és a (4) bekezdés e) pontja szerinti bejelentést követően a
számlavezető a bejelentést banktitokként kezeli, az adós számlájával szemben nem
érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más
olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz
képest.
9.	§ (1) Az adós kérelme alapján a bíróság 1 munkanapon belül intézkedik a
kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön
jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről, és a
cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A végzés ellen külön
fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján
napi feltöltéssel kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst.
Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	A csődeljárás kezdő időpontja az (1) bekezdés szerinti közzététel napja. Az adós
ettől az időponttól a cégnevét a „cs. a.” toldattal használhatja.
(3)	Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az
adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a
kérelemnek az elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a
csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be,
de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak
elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás jogerős befejezéséig
felfüggeszti.
(4)	A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de
legkésőbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül
megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a
kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós
által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha
a)	a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem
egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b)	nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c)	a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d)	a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem
telt el,
e)	az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
7
f)	az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a
felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak, vagy
g)	az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás
megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.
(5)	A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az
adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a
csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint azt, hogy az ideiglenes fizetési
haladék a végzés jogerőre emelkedésével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból
elutasító végzés elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell
elbírálni.
(6)	A hitelező által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a
bíróság megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 8. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a
kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. Ha a kérelem a
hiánypótlás ellenére sem felel meg a feltételeknek, a bíróság a hitelező csődeljárás iránti
kérelmét 5 munkanapon belül elutasítja. Ha a kérelem az említett követelményeknek
megfelel, a bíróság azt 5 munkanapon belül megküldi az adósnak azzal, hogy a kézhezvételtől
számított 15 napon belül csatolja a 8. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt iratokat, és
nyilatkozzon arról, hogy
a)	a követelést elismeri-e,
b)	van-e ellene csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban, felszámolási eljárás
folyamatban léte esetén a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről
hoztak-e végzést,
c)	volt-e ellene korábban csődeljárás folyamatban, ha igen, csatolja az erre vonatkozó
adatokat, és nyilatkozzon arról is, hogy a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában
fennállt és az annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került-e.
(7)	Ha az adós a (6) bekezdés szerint megküldött hitelezői kérelemben meghatározott
követelést nem vitatja, és eleget tesz a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási, illetve nyilatkozat
tételi kötelezettségének, a bíróság a határidő lejártát követő 8 munkanapon belül hozza meg a
10.	§ szerinti végzést. A követelést nem lehet vitatni, ha az a 27. § (2)-(3) bekezdés szerinti
feltételeknek megfelel.
(8)	Ha az adós a követelés fennállását vitatja, vagy igazolja, hogy a követelést
kiegyenlítette, vagy a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget, a
bíróság az adós említett nyilatkozatának és dokumentumainak beérkezésétől, illetve a (6)
bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított 8 munkanapon belül hivatalból
elutasítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét.
(9)	A bíróság megszünteti a csődeljárást akkor is, ha hitelt érdemlően tudomást szerez
arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő
végzést hoztak, vagy az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti
főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.
(10)	A bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól
800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a
csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt,
valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési
kötelezettségét elmulasztja, a hitelező pedig a 8. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti
8
bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja. A bírság megfizetéséért az adós
gazdálkodó szervezetnek - a 8. § (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti kötelezettséggel
összefüggésben kiszabott bírság esetén pedig a hitelezőnek - a többségi befolyással [Ptk.
685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi
székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem
teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
10.	§ (1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el,
haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és ezt követően haladéktalanul
intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a
Cégközlönyben való közzétételéről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny
honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló
végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen külön
fellebbezésnek nincs helye.
(2)	A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a)	az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b)	a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,
c)	a bíróság nevét és az ügy számát,
d)	a csődeljárás kezdő időpontját,
e)	azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a
vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé
váló pénzkövetelések vonatkozásában, amely a közzétételtől számított 80 nap elteltét követő
első munkanapon jár le,
f)	a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás
elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő
időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül - jelentsék be az
adósnak és a vagyonfelügyelőnek.
(3)	A hitelező által kezdeményezett csődeljárásban a csődeljárás kezdő időpontja a
csődeljárás elrendeléséről szóló - (2) bekezdés szerinti - bírósági végzés közzétételének
napja.
(4)	A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 80 napot
követő első munkanapon megszűnik, kivéve, ha a vagyonfelügyelő a fizetési haladék
meghosszabbításáról szóló, általa ellenjegyzett, a 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi
határozat megküldésével kéri annak közzétételét a Cégközlönyben, hogy az abban foglalt
határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék megszűnik, a
bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 8 munkanapon
belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.
11.	§ (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt:
fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében,
annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek
tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési
haladék
a)	a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett
munkabérkövetelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket
terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a
9
magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő
járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati
keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő
tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott
szolgáltatási kötelezettség alapján járó közműdíjak, a pénzügyi intézmény által felszámított
számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a
nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei; valamint
b)	a csődeljárás kezdő időpontja után az adósra a számlában áthárított, vagy az adós
ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó és termékdíj fizetési
kötelezettség,
c)	az adós számlájára történt téves átutalás visszatérítésének
kifizetése alól nem mentesít.
(2)	A fizetési haladék időtartama alatt
a)	az adóssal szemben beszámítással csak az a hitelező élhet, akivel szemben az adós
követelést érvényesít, és a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően keletkezett
követelését a vagyonfelügyelő elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vette,
továbbá ez a követelés nem került engedményezésre,
b)	az adós számláinak terhére azonnali beszedési megbízás nem teljesíthető, az adóssal
szemben nem lehet azonnali beszedési megbízást benyújtani,
c)	az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt
követelések kivételével - szünetel,
d)	az adós vagyonával szemben követelésen alapuló zálogjog alapján, valamint
zálogtárgyból, óvadék tárgyából - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek
közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a
csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot (ide értve a biztosítéki célú vételi jogot
is) nem lehet érvényesíteni, a biztosítéki célú tulajdon átruházás esetén pedig az adós csak a
vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett adhatja ki a hitelező tulajdonjoga
ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges okiratot, ingóság esetén pedig csak a
vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett adhatja át a biztosíték tárgyát a hitelezőnek,
e)	az adós - az (1) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás
kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező
pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem
érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,
f)	az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a hitelezői választmány
által meghatározott kereteken belül a vagyonfelügyelő hozzájárult,
g)	a hitelezői választmány által meghatározott esetekben az adós vagyona terhére
kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők.
(3)	A fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha mind az óvadéki
jogosult, mind pedig az óvadéki kötelezett
a)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács
2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint
közszektorbeli intézmény, vagy
b)	a Magyar Nemzeti Bank, más EGT állam központi bankja, az Európai Központi
Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott
nemzetközi pénzügyi intézmény,
10
c)	EGT államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az
európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban
meghatározott szervezeteket is,
d)	EGT államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament
és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési
vállalkozás),
e)	EGT államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament
és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi
vállalkozás),
f)	EGT államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és
a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),
g)	EGT államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető
EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozás (a továbbiakban: ÁEKBV),
h)	ÁEKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i)	EGT államban székhellyel rendelkező (az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK
irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti) központi szerződő
fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.
(4)	A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból
eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a
kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A
fizetési haladék időtartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nemteljesítéséhez vagy
késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - az (5) bekezdésben foglaltak
kivételével - nem állnak be.
(5)	A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a hitelező és az adós
közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak, és a fizetési haladék megszűnését
követően késedelmi kötbérkövetelés is érvényesíthető.
(6)	A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti,
vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra
meghatározott határidők meghosszabbodnak.
(7)	A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2)
bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2)
bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett
összeg 10 %-a. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi
befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) kezesként felel.
(8)	A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a
vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog
illesse meg.
12.	§ (1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5
munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha
ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában
meghatározott határidőn belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok
csatolására azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére
11
nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket nem kell bejelenteni. A követelés
nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1 %-át - de legalább 5 000
forintot és legfeljebb 100 000 forintot - nyilvántartásba vételi díjként - befizessen a
vagyonfelügyelő bankszámlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni,
és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére
használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a hitelezői gyűlésnek
(választmánynak) a vagyonfelügyelő elszámol. Amennyiben a hitelezők által fizetett
nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós
köteles.
(2)	A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a
követeléseket a következőképpen:
a)	a 11. § (1) bekezdés szerinti követelések,
b)	a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés
szerinti nyilvántartásba vételi díj megfizetésével bejelentett követelések, ezen belül külön-
külön
ba)	az elismert vagy nem vitatott (ezen belül a biztosított és a nem biztosított
követelések),
bb)	a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság
vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban),
bc)	azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az
adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós
kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó
szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott
elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,
bd)	azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását
megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy
amelyek jogosultja olyan hitelező, akire az adós a csődeljárás iránti kérelem benyújtását
megelőzően kevesebb mint 180 nappal valamely követelését engedményezte.
(3)	A (2) bekezdés ba) pontja szerinti biztosított követelések, amelyekre zálogjogot,
óvadékot, vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a
végrehajtási jog van bejegyezve.
(4)	Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. Nem lehet
vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követeléseket [Pp.
195. §]. A követelés nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek.
(5)	Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés
összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra
biztosítani arra, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a
vagyonfelügyelő dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az
erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a
bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen. A bíróság a kifogás
elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen
külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként
nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel
szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.
12
Vagyonfelügyelő
13.	§ (1) A vagyonfelügyelő kijelölésére, a kijelölés visszautasítására, a
vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak
jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére (ide nem értve a 27/A. § (8)
bekezdés szerinti felmentést) a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
(2)	Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb
szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése
nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 500 000 forintig
terjedő bírsággal sújthatja, ha a vagyonfelügyelővel szemben az e törvényben előírt
együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható.
(3)	A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a
hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági
tevékenységét. Ennek keretében
a)	áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az
adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó
szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelő bizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól, -
a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó
tagtól - felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően
tájékoztatja,
b)	az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba vételével,
besorolásával kapcsolatos feladatokat [12. § (2)-(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés],
c)	a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a
csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, az
(5)	bekezdésben foglaltak figyelembe vételével,
d)	felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását,
ennek elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelő bizottságnak és a
könyvvizsgálónak,
e)	megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a
c)	pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött,
f)	az adós közreműködésével ellátja a 14. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatokat,
g)	a 11. § (8) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, továbbá a 18. § (10) bekezdése szerinti
esetekben együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg,
h)	ellátja a fizetési haladék meghosszabbítás Cégközlönyben való közzététele
kezdeményezésének feladatait [18. § (11) bekezdés].
(4)	A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek eredményes megtámadása esetén
a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait, ha azok a
hitelezői választmány által, illetve a fizetési haladék meghosszabbításához szükséges arányú
hitelezők által meghatározott összeget meghaladják. Ennek során azonban csak olyan
kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű -
veszteséget mérséklő - működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek, és
ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a
13
szavazati joggal [18. § (4)-(5) bekezdés] bíró hitelezők követeléseinek többségét képviselő
hitelezők.
(6)	A vagyonfelügyelőnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető
pénzügyi intézménynek a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben
meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.
14.	§ (1) A vagyonfelügyelő az adós bevonásával besorolja a 12. § (2)-(4) bekezdés
szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezőkkel folytatandó, egyezségkötést célzó
tárgyalások előkészítése céljából. A besorolásban a zálogjoggal, vagy óvadékkal biztosított
követeléseket elkülönítetten kell kezelni. Követeléseik nyilvántartásba vételéről és
besorolásáról a vagyonfelügyelő a hitelezőket haladéktalanul tájékoztatja. A hitelezői
követelések elismert összege és besorolása a többi hitelező számára is megismerhető.
(2) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését
célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon,
annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi, és a csődegyezség bírósági jóváhagyásra való
bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a 20. §-ban és a 21/A. § (3) bekezdésben
foglaltaknak.
15.	§ (1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől
elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a
polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
(2)	A vagyonfelügyelő a bíróság vagy a hitelezői gyűlés (hitelezői választmány)
felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről
beszámolni.
(3)	A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos
érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy
szervezet, továbbá a hitelezői választmány - a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon
belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról
soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak
találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés
megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak
megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés
ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
16.	§ (1) A vagyonfelügyelői tisztség
a)	a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával,
b)	a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása vagy a 21/B. § szerint elrendelt
felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével
szűnik meg.
(2)	A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői
nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor,
számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak
fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles,
melynek megfizetéséért az adós - legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel
rendelkező - tulajdonosa kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit
14
folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, az
adósnak és a bíróságnak elszámolni.
(3)	A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 9. §
(6)	bekezdése alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett
mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:
a)	100 000 000 forintig 2 %-a, de legalább 500 000 forint,
b)	100 000 001 forinttól - 500 000 000 forintig 1, 5 %,
c)	500 000 001 forinttól - 1 000 000 000 forintig 1 %,
d)	1 000 000 001 forint felett 0, 5 %.
(4)	Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj
további 25 %-a, de legalább 500 000 forint illeti meg.
(5)	Az összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a
vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté
nyilvánító, illetve - a felszámolási eljárás folytatásakor - a felszámoló kirendelését tartalmazó
végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá.
Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása
17.	§ (1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli
időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében
és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott okiratok megküldésével a vagyonfelügyelőt
és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény
útján hívja meg. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11)
bekezdés szerinti - a fizetési haladék meghosszabbítás közzételének kezdeményezésével
kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés
szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a
tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék
közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az
adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek
elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. §
(10)	bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a
vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a bankszámlák
felett együttes rendelkezési jog illesse meg.
(2)	A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a)	az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,
b)	a csődeljárás kezdő időpontját,
c)	a tárgyalás helyét és idejét,
d)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének
b)	pontjában felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg.
(3)	Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a
fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot
készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező tulajdonosa, - elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az
15
uralkodó tag és a többi tag -, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az
üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők
számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.
18.	§ (1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján
vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a
vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott
szabályok szerint - választmány alakításáról is dönthetnek.
(2)	A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell
a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezőket az egyes
hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezőknek
az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezői
döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyaláson részt vevők cégszerű
meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent
hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesíti.
(3)	Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem
támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást
lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a
8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását
vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. Ha
bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség
megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a
tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a
bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel
késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés
késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt
jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8
munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről és a
fizetési haladék megszűnéséről.
(4)	Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,
a)	aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét,
és
b)	a nyilvántartásba vételi díjat megfizette, valamint
c)	követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.
(5)	A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100 000 forint elismert vagy nem
vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 100 000
forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A 12. § (2) bekezdés bc)-
bd)	pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben
kell figyelembe venni.
(6)	A bíróság 12. § (5) bekezdés szerinti végzése következtében nem vitatottként
nyilvántartásba vett követelésnek az adós részéről történő későbbi visszakövetelhetőségére
hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét kétségbe vonni.
(7)	A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a
fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama
16
a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított
365 napot.
(8)	A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított 180 napig
hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-
(5)	bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a
követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(9)	Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás
kezdő időpontjától számított 365 napig illeti meg, ha ezt a szavazati joggal rendelkező
hitelezők több mint a fele, és mind a biztosított, mind pedig a nem biztosított hitelezői
osztályokban szavazati joggal rendelkező hitelezők [(4)-(5) bekezdés], kétharmados arányban
támogatják.
(10)	A hitelezők (8)-(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának
meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes
cégjegyzési jogot, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson.
Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a
bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a
Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.
(11)	A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló
jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát megküldi a Cégközlöny
szerkesztőségének a Cégközlöny honlapján történő közzététel céljából oly módon, hogy
annak közzétételére még a 10. § (4) bekezdés szerinti határidő előtt sor kerülhessen. A
közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel. A vagyonfelügyelő ezzel
egyidejűleg megküldi a bíróságnak is a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. §
(2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás
(tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők cégszerű aláírással ellátott nyilatkozatait a fizetési
haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról.
(12)	A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétételi kérelemnek tartalmaznia
kell
a)	az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b)	a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,
c)	a bíróság nevét és az ügy számát,
d)	a csődeljárás kezdő időpontját,
e)	azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék
(moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt
követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
(13)	A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is
alkalmazni kell.
(14)	A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti közzétételi
kérelmet az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzügyi
intézményeknek is haladéktalanul bemutatni.
Egyezség a csődeljárásban
17
19.	§ (1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság
rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó
engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy
átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről,
a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós
reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az
az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak,
ide értve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.
(2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)-(5) bekezdésében
foglalt szabályok alkalmazandóak.
20.	§ (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)-(5) bekezdése
szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői
osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed,
akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség
megkötésében nem vettek részt (kényszeregyezség). Az egyezség azonban ez utóbbi
hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az
egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított.
21.	§ (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell
különösen
a)	az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát,
nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,
b)	a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a
végrehajtás és ellenőrzés módját,
c)	a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését
vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése,
az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak,
d)	valamennyi hitelező (képviselője) nevét és postacímét, hitelezői választmány esetén
azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.
(2)	Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és
azt a vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmányi tanács
(elnök) is - ellenjegyzi.
Csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése
21/A. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §)] 5
munkanapon belül, - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig annak lejárta előtt 45
napon belül - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve
egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség
késedelme vagy elmulasztása esetén 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)	A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem
beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló
18
kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A
hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.
(3)	A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a 19-21. §-ban
szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat.
Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a
csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben
foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, és az adós fizetésképtelenségét hivatalból
állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont]. Ha az adós ellen a 9. § (3) bekezdése alapján
felfüggesztett felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróság hivatalból rendeli el annak
folytatását. Ha több felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróság azokat az elsőként
megindítotthoz egyesíti. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre
vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének
megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a
bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére
az adós köteles, ennek megfizetéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező tulajdonosa kezesként felel.
21/C. § (1) A 21/A. és 21/B. § szerinti végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon
belül kell benyújtani, és azt a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el.
A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben,
a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon, és gondoskodni kell arról, hogy a
cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törlésre kerüljön. A közzététel időpontjában a fizetési haladék
megszűnik. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzügyi
intézménynek haladéktalanul bemutatni.”
8. §
A Cstv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás
lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.”
9. §
(1)	A Cstv. 24/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a
feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező]
„c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000
forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 400 000 forintot, amely díjak az általános
forgalmi adó összegét nem tartalmazzák - előlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg
bírósági letétbe helyezi; ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a
bíróság hivatalból rendeli el a felszámolást, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt jelöli ki
19
ideiglenes vagyonfelügyelőnek, és ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az
57. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni.”
(2)	A Cstv. 24/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő
tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban
csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes
gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött
szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő a
felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásában eljárt vagyonfelügyelő, és a
csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog
illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelői működés alatt is.
(5)	Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bejelenteni az
adós számláit vezető pénzügyi intézménynek az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését
tartalmazó végzést és hitelt érdemlő aláírását.”
(3)	A Cstv. 24/A. §-ának (10)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig,
vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság
azonban - a vagyonfelügyelő eljárását kérő és a felszámolási eljárás megindítását kérő más
hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel
ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja,
hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben.
(11)	Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a
felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A
felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes
vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő
kirendelésének megszüntetésére más hitelező kérelmére tekintettel nem került sor, a hitelezők
az ideiglenes vagyonfelügyelő díját közösen viselik. Ha bármelyik hitelező az ideiglenes
vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános
szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő
kirendelése következtében érte.
(12)	Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7)
bekezdését, valamint az 54. §-ban foglaltakat is.”
10.	§
A Cstv. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos
határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül
csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett
20
igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres
eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.”
11.	§
A Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a)	az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő
lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői
írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy
b)	az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül
tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c)	az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d)	az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem
teljesítette, vagy
e)	a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) vagy 21/B. §], vagy
f)	az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai
meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem
tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai
(tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a
tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.”
12. §
(1)	A Cstv. 27/A. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön
jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a
felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró
felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amely
biztosítja az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás
hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és
-	az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszi a felszámoló, valamint az
adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. A
felszámoló kijelöléséről szóló végzés indokolásában fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az
elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés
indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhető ki, amely szerepel a
felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai
nyilvánosak.”
„(3) A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt
felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a
hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a
felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A.
§ (2) bekezdésének c) pontja szerinti díját előlegezi, bírósági letétbe helyezi. A felszámolást
elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámoló az
adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki büntetlen előéletű, nem
áll közügyektől vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak
21
csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámolóbiztos a
felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya
alapján, annak nevében jár el.”
(2)	A Cstv. 27/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:
[b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy]
„bg) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás
körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt.”
(3)	A Cstv. 27/A. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a
következő új (9)-(11) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)-(10) bekezdés számozása (12-
(14)	bekezdésre változik:
„(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási
ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 5 munkanapon belül köteles
bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak
ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a
bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást
elrendelő végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles a kijelölt
felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölő
rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(6)	Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a
felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói
névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás
indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlésről a
nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak,
illetve a Fővárosi Bíróságnak.
(7)	A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az
eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően
megsérti a jogszabályokat. A végzésben a bíróság új felszámolót is kijelöl. A felszámoló
felmentését ezekre az okokra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a
hitelezők képviselője) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől
számított 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén
egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.
(8)	A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül végzést hoz a
felszámoló felmentéséről és új felszámoló kijelöléséről akkor is, ha azt - a (7) bekezdés
szerinti okok megjelölése nélkül - kéri mind a biztosított, mind pedig a nem biztosított
hitelezői osztályokban szavazati joggal rendelkező hitelezők [(4)-(5) bekezdés] több mint a
fele. A hitelezők a felszámoló felmentését a (7) bekezdésben megjelölt ok nélkül csak
egyszer, az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül kérhetik.
(9)	A bíróság (6)-(8) bekezdésben foglalt végzésében rendelkezni kell a felszámoló
számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is, amely legfeljebb
300 000 forint lehet, de a bíróság különösen bonyolult ügyben ennél magasabb összegű
díjazást is megállapíthat.
22
(10)	A (6)-(9) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A
végzés ellen a felmentéssel érintett felszámoló élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül,
amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el.
(11)	A felmentett felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát
átadni az új kijelölt felszámolónak, és tételes kimutatást kell készítenie a szerződésekről,
folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, továbbá közbenső mérleget is kell készítenie,
és nyilatkoznia kell arról, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható
képet ad. Ezek elmulasztása esetén a bíróság 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
13.	§
(1)	A Cstv. 27/C. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ (2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely]
„f írásban vállalja, hogy az a)-e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott
adatokról, feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a
névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő 5
munkanapon napon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a
gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként,
ideiglenes vagyonfelügyelőként vagy vagyonfelügyelőként kijelölték, továbbá a kijelölés
kezdetének és megszűnésének dátumát;”
(2)	A Cstv. 27/C. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 10 000 forinttól 200 000
forintig terjedő bírságot szabhat ki, ha hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot
szolgáltatott, megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat, nem teljesíti vagy késedelmesen
teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét, ismétlődő kötelezettségszegés esetén
pedig törölheti a nyilvántartásból. A bírság 50%-a a nyilvántartó szerv bevétele, amelyet a
nyilvántartás vezetésével összefüggő feladatok ellátására kell felhasználni, a másik 50%-a
pedig a központi költségvetés bevétele, amelyet az 59. § (5) bekezdés szerinti kifizetésekre
kell felhasználni.
(6)	A felszámolók (2) bekezdés f) pontjában említett kijelölésére vonatkozó adatok a
Cégközlöny honlapján keresőprogram segítségével is megismerhetők.”
14.	§
(1)	A Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A közzétételnek tartalmaznia kell]
„f) a hitelezőknek (ide értve a zálogjogosultakat, és a 3. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti függő követelések jogosultjait is) szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve
a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már
23
bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés
közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;”
(2) A Cstv. 28. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a
hitelező a csődeljárásban elismert vagy nem vitatott, és a csődegyezség végrehajtása során
meg nem térült követelését jelentheti be.”
15.	§
A Cstv. 29. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: ]
„g) az adós bankszámláját vezető valamennyi pénzügyi intézményt,”
16.	§
A Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és
a § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: ]
„a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves
beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg)
készíteni, azt a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az
adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és
megbízható képet ad, továbbá nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós
vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
b)	a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat,
az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak, a folyamatban
lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi
vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,”
„g) a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével kapcsolatos
tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni.”
17. §
A Cstv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját
megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg
-	2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31.
§-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat
közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is
kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési
kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői
24
(cégvezetői) minősége megszűnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti
kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a
felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a
szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja.
(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a
költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott
szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói
kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírság és költség
megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító
részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)
kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő
fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.”
18. §
A Cstv. 33/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt
keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a
gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem
a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el és ezáltal a gazdálkodó szervezet
vagyona csökkent, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen közösen
okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy
ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor
kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben pénzbeli biztosíték nyújtása
is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A bíróság által megállapított
pénzbeli biztosíték megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk.
685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi
székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem
teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(2)	Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen
tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői
veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve
intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő
időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált)
éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló
készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek
sérelmét vélelmezni kell.”
19. §
25
A Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos
jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét
a „felszámolás alatt”, illetve „f. a.” toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolónak
haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzügyi intézményeknek a
kijelölését tartalmazó jogerős végzést, és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.”
20. §
A Cstv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló
elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját -
vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor
engedményezésre. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó
szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása
[Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet
többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű
vállalkozás).”
21. §
A Cstv. 37. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás
közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló
nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások
kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a
kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a
követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a
vételárat elkülönítetten kell kezelni. Ha a zálogjogosult a követelését 180 napon belül
bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-
ban foglaltak szerint.
(2)	A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő
követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői
igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni,
aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott
hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül -
legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére
és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása
jogvesztéssel jár.”
26
22. §
Cstv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást
elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba
vett hitelezőket összehívni.
(2)	A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának
kezdeményezésétől, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/B. § szerinti
egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges, de a hitelezői gyűlést ebben az esetben is
össze kell hívnia. A hitelezők érdekeik képviseletére írásban, hitelt érdemlő módon képviselőt
jelölhetnek ki.
(3)	A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően - kivételesen indokolt esetben 8
munkanappal megelőzően - tájékoztatja a választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét az
általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos
szerződések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezéséről azzal, hogy ezekre az
ügyletekre a közléstől számított 8 munkanapon (a 8 munkanapos időtartam esetén 5
munkanapon belül) belül észrevételt tehetnek. A felszámoló a hitelezői választmányt (a
hitelezők képviselőjét) soron kívül tájékoztatja az észrevételről kialakított álláspontjáról, és az
annak következtében tett intézkedésekről.
(4)	A felszámoló a hitelezői választmánynak (a hitelezők képviselőjének)
negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi
helyzetének alakulásáról, és a felszámolási költségekről.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén a hitelezői
választmány (hitelezők képviselője) vagy bármely hitelező kezdeményezheti a bíróságnál a
felszámoló felmentését. A bíróság a kérelem tárgyában soron kívül, de legkésőbb 8
munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új
felszámolót jelöl ki.”
23.	§
(1)	A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő
végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező, vagy
az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az
adósnak
a)	a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése
napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését
eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a
hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
b)	a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése
napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más
jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a
27
vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően
aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
c)	a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése
napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más
jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló
szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező
számára biztosíték nyújtása;
a jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Cstv. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1) bekezdés szerinti 90 napos határidőn belül a felszámoló tudomására jut
az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői
választmányt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az
értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés
megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb
van hátra. A jogvesztő határidő azonban ebben az esetben is irányadó.”
24.	§
A Cstv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a
felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van
egyezségnek, kivéve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (5) bekezdésében foglaltakat.
Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés
esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem
érvényesíthetik.”
25.	§
A Cstv. 44. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult
hitelezők legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai]
hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes
követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok számításánál a 18. § (4)-(5)
bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a hitelezők számát nem
befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való
engedményezése. Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt
követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).
(2)	A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti
zárómérleget, valamint az 52. § (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról
készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni és azokat az állami és az
önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni.”
28
26. §
A Cstv. „Egyezség a felszámolás során” cím alatt a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi
nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti (ide értve a 46. § (8)
bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is),
a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.
(2)	Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja
szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a
felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez
csatolni kell
a)	a felszámoló által ellenjegyzett - felszámolási zárómérleget,
b)	a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós a tartozásait (ide értve annak kamatait
is) és a felszámolás költségeit megfizette,
c)	a vitatott követeléssel rendelkező hitelező, továbbá a felszámoló nyilatkozatát arról,
hogy adós az (1) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtotta, továbbá
d)	a felszámolás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő költségtérítés
megfizetését igazoló okiratot.
(3)	A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és
az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem
érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az erről szóló
jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A végzésben a bíróság a felszámoló
díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében
szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2 %-a, de legalább 300 000 forint, amely az
általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.
(4)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni a Ctv. 116. § (5)
bekezdése szerinti esetekben.”
27.	§
(1)	A Cstv. 46. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi]
„b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket (ide
értve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett, és
nyilvántartásba vett követeléseket is, továbbá a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bejelentett
függő követeléseket is), és
c)	a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő
határidőn belül bejelentett követeléseket.”
(2)	A Cstv. 46. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(6) A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési
határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a
vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 munkanapon belül a felszámolást
elrendelő bíróságnak megküldeni, és ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2)
bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.
(7)	Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és
c)	pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a
követelése 1%-át, de legalább 5 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság
Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással -
befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás
előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba vételi
díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a
felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett
összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésénekf) pontja szerint kell besorolni. A
Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.
(8)	Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7)
bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni -, a jogosult kérésére a
felszámoló az elismert követelésről 2 000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése
ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4)
bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást,
feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem
engedményezték, és a hitelező igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A
költségtérítés a felszámolót illeti meg.”
28.	§
A Cstv. 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felszámoló haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert, ha az
57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegű követelések jogosultja igényének
kielégítésével összefüggésben kötelezettséget kíván vállalni, vagy ezzel összefüggésben
eljárás van folyamatban.”
29.	§
(1)	A Cstv. 49. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értékesítést - ha a választmány (választmány hiányában a hitelezők
képviselője) ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától
számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a
felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az
értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. A
hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési
hirdetmény szövegéről és az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen,
észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a
30
hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét
előlegezni köteles. A szakértő díját a felszámolási költségek [57. § (2) bekezdés e) pont]
terhére kell elszámolni, amennyiben az általa megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a
szakértői vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a
választmányban résztvevő hitelezők viselik, a szakértő kirendelésének kezdeményezésével
összefüggő megállapodásuk szerinti arányban.
(3)	Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő),
annak tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), illetve az említett szervezet vezető
tisztségviselője, cégvezetője) felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az
előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy
más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.”
30.	§
A Cstv. 49/A. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdést követő újabb sikertelen pályázat esetén - a hitelezői választmány
egyetértésével - a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat
becsértéken az azt igénylő zálogjogosult hitelezőnek értékesítheti oly módon, hogy több
igénylő esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A
tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles
megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti
különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fővárosi Bíróság Gazdasági
Hivatala által vezetett számlára történő átutalásra, a díjból történő levonásnak a mértékére és
annak elszámolására a 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
31.	§
(1)	Cstv. 49/B. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a
§ a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb
árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat - a hitelezői választmány egyetértésével -
legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló
az árverést sikertelennek nyilvánítja.”
„(6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző
az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek - a hitelezői
választmánynak és kérésükre a hitelezőknek - másolatot kell adni.
(7)	A (3) bekezdést követő újabb sikertelen árverés esetén - a hitelezői választmány
egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat
becsértéken az azt igénylő zálogjogosult hitelezőnek értékesítheti oly módon, hogy több
igénylő esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A
tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles
megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti
különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fővárosi Bíróság Gazdasági
31
Hivatala által vezetett számlára történő átutalásra, a díjból történő levonásnak a mértékére és
annak elszámolására a 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
32.	§
A Cstv. 49/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési
kötelezettségét teljesítette - és követelése nem a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő
követelés -, a felszámoló a következőképpen jár el: Ha a zálogjog a felszámolás kezdő
időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból
kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit
(követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből a behajtás
költségeit) valamint a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5 %-ának
megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le, a fennmaradó összeget pedig haladéktalanul
az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles
fordítani, több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési
sorrend figyelembevételével. A felszámolót az említett felszámolói díjból 4 % illeti meg
(megnövelve az általános forgalmi adó összegével), a fennmaradó összeget a Fővárosi
Bíróság Gazdasági Hivatala részére juttatja el, amely azt elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5)
bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel.”
33. §
(1)	A Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő
pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után,
közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső
mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1)
bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A
közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített
kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges
jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg
eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.”
(2)	A Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon
belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs
halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg
elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett,
behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4 %-át (ha pedig a felszámolási eljárást a
csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el [21/B. §] akkor 2 %-át) - az adós
felszámolás alatti tevékenysége esetén továbbá az ebből eredő bevétel 2 %-át -, de legalább
200 000 forintot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a
felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből
rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján
32
rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak
kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó
megfizetéséhez szükséges összeggel.”
34.	§
A Cstv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a kifogás felől soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a
határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ha a kifogás elbírálása során a
felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt
intézkedés felfüggesztését rendeli el. A felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön
fellebbezésnek.”
35.	§
A Cstv. 52. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:]
„c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét,”
36.	§
A Cstv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől
elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a
polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a
felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával [4.
§ (2) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe
tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban
jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen
vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az
eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.”
37.	§
(1)	A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a
tartozásokat a következő sorrend figyelembe vételével kell kielégíteni]
„h) azok a követelések (ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő,
hat havi átlagkeresetet nem meghaladó munkabér- és bérjellegű követeléseket [ (2) bekezdés
a)	pont]), amelyek jogosultja
33
ha)	a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja
(részvényese),
hb)	a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
hc)	az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
hd)	a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
élettársa,
he)	az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet,
hf)	az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).”
(2)	A Cstv. 57. §-a (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[ (2) A felszámolási költségek a következők: ]
,,h) a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől
meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg.”
(3)	A Cstv. 57. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a
felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív
szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli
felmentés időtartamára jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe,
amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése és 93. §-a (1) és (3) bekezdése, illetve
a 95. §-a alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós - (1) bekezdés hc)
pontjában nem említett - vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag az Mt.-ben
megállapított, a felszámolás kezdő időpontjában esedékes összeg vehető figyelembe.
(4)	Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és
valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők
kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket
követeléseik arányában kell kielégíteni.”
38.	§
A Cstv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felszámoló az eljárás során a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, függő
követelések rendezésére a hitelezői igénybejelentés szerinti összegben tartalékot képez. Ha a
követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem válik esedékessé, az elkülönített
összeget bírósági letétbe kell helyezni. A letét felhasználására a Ctv. IX. fejezete szerinti
vagyonrendezési eljárásban kerül sor oly módon, hogy az eljárást a garancia lejártát követő
legfeljebb 40 napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti a függő követelés jogosultja,
ezt követően pedig bármelyik hitelező, akinek a követelése a felszámolási eljárásban és a 63.
§ szerinti eljárásokban nem került kielégítésre.”
39.	§
A Cstv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
34
„59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak
bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések
pénzbevétele együttes összegének 5 %-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás
megszüntetésével egyidejűleg rendelték el, akkor 3 %-a), de legalább 300 000 forint. Az adós
felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként
figyelembe. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló
díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a
felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és
a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele
együttes összegének 1 %-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható
vagyon értékének [42. §] 5 %-a, de legalább 300 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott
felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A
felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett
tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell
megállapítani.
(2)	Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen
kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a
felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének
4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti
díjemelésnek megfelelő hányadot - be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által
vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 300 000
forintot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 300 000 forintot meghaladja, de a 400
000 forintot nem éri el, akkor csak a 300 000 forint feletti összeget kell befizetni a
díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános
forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1 %-ot
meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett
díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben
beszámításnak nincs helye.
(3)	Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető
díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi
Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére
megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege.
Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj - ide nem értve az egyszerűsített felszámolási
eljárásokat - a 300 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános
forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 300 000 forintra egészíti ki.
(4)	A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az
általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az
értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán
az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az
esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet
esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.
(5)	Egyszerűsített felszámolás esetén 150 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság
Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó
ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges
pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági
35
Hivatala - figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is -
minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az
államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az
egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy
a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel
arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter -
a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére
bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók
részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő
elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az
államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év
május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni,
ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.”
40.	§
A Cstv. 60. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló
összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget
meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni
(kivéve a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés nyilvántartásba vételekor
befizetett összeget, amennyiben erre a követelésre - az 58. § (5) bekezdése szerinti - tartalékot
kellett képezni, és annak felhasználása még nem történt meg). Amennyiben az egy
hitelezőnek visszajáró összeg az 5000 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság
Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.”
41.	§
A Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű
követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint
állami követelést - az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. §
(2)	bekezdésének b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és
kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.”
42.	§
A Cstv. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül
-	ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1)
bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze
az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező
36
terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről
rendelkezik.”
43.	§
A Cstv. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63/B. § (1) Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem
elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás
az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt
bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti
kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Egyúttal felhívja a hitelezőket, hogy ha tudomásuk
van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes
szabályok szerinti lebonyolításához, azt 30 napon belül jelentsék be. A felszámoló - az adós
gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós
gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet
nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített
felszámolási eljárást fog kezdeményezni.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a
felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli
jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának,
illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A vagyonfelosztási
kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló
költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány
felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a
bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a
hitelezőknek (a (3) bekezdés szerinti eltéréssel), továbbá az állami és az önkormányzati
adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra
vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.
(3)	Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem
alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a
felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az
önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni.
(4)	A bíróság a jelentés és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel
rendeli el az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti
felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre
észrevételt vagy kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és
vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben
észrevételt vagy kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 8 munkanapon belül dönt.
(5)	A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzésnek a Cégközlönyben
való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.
(6)	A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét
az eljárás költségeinek viselésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a
37
könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető
tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az
éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves
beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének. Az eljárási költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi
befolyást biztosító részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság
esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi
székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi
kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére
bocsátott vagyonból.”
44.	§
A Cstv. 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás számviteli
feladatait, a felszámolási eljárásban adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg, továbbá rendeletben jelölje ki a
felszámolói névjegyzéket vezető szervet, meghatározza a felszámolói névjegyzékbe való
felvétel és az onnan való törlés feltételeit és eljárásrendjét, valamint azoknak a
biztosítékoknak a körét, amellyel a felszámolónak rendelkeznie kell.”
45.	§
A Cstv. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése, 36. §-ának (2)
bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a
pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
46.	§
(1)	A Cstv. 85. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza
a)	a csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatvány, továbbá az
ahhoz csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap formáját, tartalmai elemeit,
b)	a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor, továbbá a követelésen alapuló zálogjog
esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait,
c)	az ideiglenes vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak és a vagyonfelügyelőnek a
felszámolási és a csődeljárásban történő elektronikus kijelölése részletes szabályait.”
(2) A Cstv. 85. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
38
„(8) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Bíróság
Gazdasági Hivatalának az 59. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a központi költségvetéssel
történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.”
47.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 89. §-a
(1)	bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ (1) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni]
„a) a vállalkozónál, ha ellene csődeljárás indult, felszámolását vagy végelszámolását
rendelték el, kivéve, ha a hitelezői követelés bejelentését az adóhatóság a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-ának (1) bekezdése alapján
mellőzte,”
(2)	Az Art. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének
és befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a
megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró
adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás
közzétételétől számított egy éven belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül), a
felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon
belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás
esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró
adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a
tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló
által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített
végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.”
48.	§
(1)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-
a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek -
mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy
legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a
felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági
határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A
tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított
öt év.”
(2)	A Gt. 279. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
39
„(6) Amennyiben az egyesülő részvénytársaságok valamennyi részvényese egyhangú
határozattal úgy határoz, az egyesülés során a (3)-(4) bekezdések rendelkezései nem
alkalmazandóak.”
(3)	A Gt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési
szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési szerződés
tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli
beszámolót, valamint - amennyiben készült - a könyvvizsgálónak, illetve a független
szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó
álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét
vezető cégbírósághoz.”
(4)	A Gt. 337. §-a - 2007. évi CXXVI. törvény 308. §-ával beiktatott - g) pontjának
számozása h) pontra változik, és a § a következő i) ponttal egészül ki:
[337. § E törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvénnyel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:]
„i) az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a
Tanács 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvének a független szakértő által a
részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó
követelmény tekintetében történő módosításáról.”
49.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül
ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi b)-e) pont számozása c)-f) pontra változik:
[(1) A megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)
feladata]
„b) külön törvényben foglaltak alapján a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság
volt vezető tisztségviselőjével és cégvezetőjével kapcsolatos adatok bejegyzése és törlése,”
(2)	A Ctv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b.
a.”) toldattal, a cég elleni csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”) toldattal,
felszámolási, illetve végelszámolási eljárás esetén pedig „felszámolás alatt” („f. a.”) és
„végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni.”
(3)	A Ctv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
40
„(3) Az eltiltás hatályának fennállása alatt teljeskörűen nyilvánosak a
cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével
szemben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-a
alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően ezeket az adatokat
vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből véglegesen törölni.”
(4)	A Ctv. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Csoportosított céginformációként nem ismerhetőek meg e törvény 27. § (1)
bekezdésének c) pontjában, 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, 27. § (3) bekezdésének d)
pontjában, 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá 27. § (5) bekezdésének c) pontjában
feltüntetett adatok. Ezen adatok ingyenes céginformációként - külön jogszabályban
meghatározott módon - keresőprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján
ismerhetőek meg.”
(5)	A Ctv. 24. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza:]
,,h) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),
adóazonosító jelét (adószámát), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját,
határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve
ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a
megszűnés tényleges időpontját,”
(6)	A Ctv. 26. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles
nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]
„m) azt a tényt, ha a cég képviseletére jogosult személyének, továbbá, ha a cég
minősített többséggel rendelkező tagjának (részvényesének), vagy uralkodó tagjának korlátlan
felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért; a képviselő, tag nevét és lakóhelyét, a jogerős
bírósági döntés számát és keltét.”
(7)	A Ctv. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján hivatalból
jegyzi be az (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott adatokat. A cég cégjegyzékadatait
tartalmazó céginformációban a perre vonatkozó adat kizárólag abban az esetben tüntethető
fel, ha a per jogerősen még nem fejeződött be. A cégbíróság a perben eljáró bíróság
elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be az (1) bekezdés m) pontjában
meghatározott adatokat. E törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 27. § (2)
bekezdésének d) pontjában, a 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (4) bekezdésének
ad) pontjában, továbbá a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatot a
cégbíróság az eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján szintén hivatalból jegyzi be.”
(8)	A Ctv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
41
[27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(1)	Közkereseti társaság esetében:]
„c) azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-ában foglalt eltiltás
hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;”
(9)	A Ctv. 27. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(2)	Betéti társaság esetében:]
„d) azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-
ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;”
(10)	A Ctv. 27. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki::
[27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(3)	Korlátolt felelősségű társaság esetében:]
„d) azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-
ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;”
(11)	A Ctv. 27. §-a (4) bekezdésének a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
[27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(4)	a) Részvénytársaság esetében:]
„ad) azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-
ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét,”
(12)	A Ctv. 27. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:
(5)	Egyesülés esetében:]
„c) azt a tényt, ha a társaság vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője a Gt. 23. §-
ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;”
(13)	A Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül
megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan
e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem
alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint
csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság
42
elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi továbbá, hogy a cégjegyzék nem
tartalmaz-e a cég tagjai, vezető tisztségviselői, illetve cégvezetői vonatkozásában e törvény
27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének
d)	pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. § (5) bekezdésének c) pontja
szerinti bejegyzést. Amennyiben a cégjegyzék a bejegyzési kérelemben feltüntetett vezető
tisztségviselő, illetőleg cégvezető tekintetében a fent említett bejegyzést tartalmazza a
cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb a kérelem beérkezését követő 8.
munkanap lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.”
(14)	A Ctv. 48. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a
bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi
képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak,
valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-
e kérelméhez, továbbá, hogy - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti
névfoglalás lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e. A cégbíróság
elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a
bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető
vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d)
pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. §
(5)	bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történő
felhívásra nem kerül sor.
(15)	A Ctv. 48. §-ának (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(7) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha]
„e) a cégjegyzék a cég vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a
27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének
d)	pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. § (5) bekezdésének c) pontja
szerinti bejegyzést tartalmaz.”
(16)	A Ctv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül
változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. Törvényben
meghatározott esetekben a cégbíróság hivatalból rendeli el végelszámolást és az ezzel
összefüggő cégjegyzékadat-változásokat is hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. A cégbíróság
a végelszámolás elrendeléséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami
adóhatóságot. A végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások
bejegyzésének részletes szabályait a VIII. Fejezet tartalmazza.”
(17)	A Ctv. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a
létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt
érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4)
bekezdésében foglaltak szerint jár el. A Gt.-ben nem említett más érvénytelenségi ok
fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést
43
hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a
szükséges intézkedések megtételére.”
(18)	A Ctv. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a cégnek nincs
megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos - a cégbíróság végzésében
meghatározottak szerint - a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a
cégbíróság a felügyelőbiztost - szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő törlésével
egyidejűleg - a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi. Ha a felügyelőbiztos kirendelése a cég tagja
(részvényese) kérelmére történt, a cégbíróság feljogosíthatja a felügyelőbiztost arra is, hogy
betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhassa.”
(19)	A Ctv. 1. számú melléklete I. részének 7. pontja a következő, új d) alponttal
egészül ki:
[I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég
bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
„d) a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-
ában foglalt eltiltás hatálya alatt.”
(20)	A Ctv. 3. számú mellékletének I. pontja a következő 8. ponttal egészül ki:
[I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:]
„8. A vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-
ában foglalt eltiltás hatálya alatt.”
Záró rendelkezések
50.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (11) bekezdés kivételével - 2009. szeptember 1-jén lép
hatályba, egyidejűleg
a)	a Cstv. 23. §-ának (1) bekezdésében és 24. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézet”
szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény”, 31. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában a „30
napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül” szövegrész lép,
b)	a Gt. 23. §-ának (3) bekezdésében a „törlést követő két évig” szövegrész helyébe a
„törlést követő három évig” szövegrész lép,
c)	hatályát veszti
ca)	a Cstv. 27. §-ának (5) bekezdése,
cb)	a Ctv. 55. §-ának (3) bekezdése, 101. §-ának (2) bekezdése, 1. számú
mellékletében a IV. rész 2. pontja és az V. rész 1. pontjának c) alpontja.
44
(2)	E bekezdés, továbbá e törvény 48. §-ának (2)-(4) bekezdése és e § (11) bekezdése a
kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 1-49. §-a a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(4)	E törvény rendelkezéseit - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel és az (6)-
(10)	bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ezt követően kezdeményezett
csődeljárásokra, felszámolási eljárásokra, illetve végelszámolási eljárásokra kell alkalmazni.
A Cstv. 7. § (3) bekezdés b) pontja szerinti - a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének
közzétételétől számított legalább két éves időtartamra vonatkozó - követelményt a hatályba
lépést követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell
alkalmazni.
(5)	A Cstv. 59. §-ában foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,
amennyiben a zárómérleget még nem készítették el.
(6)	A Cstv. 59. § (6) bekezdése szerinti visszapótlást először a 2010. tárgyévre
vonatkozóan kell teljesíteni.
(7)	A Cstv. 11. § (3) bekezdése szerinti szabályokat az e törvény hatályba lépését
követően kikötött óvadékokra kell alkalmazni, a hatályba lépést megelőzően kikötött
óvadékokra pedig a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat oly módon kell alkalmazni, hogy a
fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3)
bekezdés a)-i) pontja szerinti szervezet.
(8)	A felszámolók és vagyonfelügyelők Cstv. 27/A. §-ában említett módon történő
kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket 2010. július 1-jétől kell alkalmazni. A felszámolók
a folyamatban lévő kijelöléseikre vonatkozó adatokat 2010. június 1-jéig kötelesek a
honlapjukon közzétenni.
(9)	A Gt. - e § (1) bekezdés b) pontjával megállapított - 23. § (3) bekezdésében foglalt
három éves tilalmat a hatályba lépést követően indult megszüntetési eljárásokra kell
alkalmazni. A Gt. 23. § (4) bekezdése szerinti tilalmat a hatályba lépést követően indult
felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.
(10)	A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a cég képviseletére
jogosultak adóazonosító jelének (adószámának) bejegyzését a cégnek kell kérnie a
cégbíróságon a cégbejegyzéskor, illetve a cégjegyzékben vezetett egyéb adatának első
változásakor.
(11)	E törvény 48. §-ának (2)-(3) bekezdései a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi
irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása
alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról
szóló 2007. november 13-i 2007/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálják.
45
Általános indokolás
A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.) módosításával kedvezőbb
szabályozási környezetet teremtsen a gazdasági élet szereplőinek. A módosítás korszerűsíti a
sok tekintetben már elavultnak tekinthető Csődtörvényt, egyszerűsíti, gyorsítja és ésszerűsíti a
szabályozást, továbbá olyan új jogintézményeket vezet be, amely igazodik a jelenlegi
gazdasági helyzethez, egyrészről gazdaságosabbá teszi az eljárásokat, másrészről a
visszaélésszerű magatartások vonatkozásában új szankciókat vezet be.
Csődeljárás:
A törvényjavaslat újraszabályozza a Csődtörvény csődeljárásról szóló II. fejezetét, tekintettel
arra, hogy a hatályos szabályozás alapján a csődeljárás a gyakorlatban csak egészen
kivételesen kerül alkalmazásra. A hatályos szabályozás ugyanis egy előzetes hitelezői
konszenzust követel meg a fizetési haladékhoz, és viszonylag nehéz a csődegyezség feltételeit
is teljesíteni. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy az adós és a hitelező méltányos érdekeit
szem előtt tartó új csődszabályozás elősegítheti, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges
gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább
idejekorán csődöt jelentsenek, mintsem később, egy jelentős adósságfelhalmozást követően
felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy
bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük
újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak
kötni, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti,
hosszadalmas eljárást követő, jogutód nélküli megszüntetésüket.
Annak érdekében, hogy az adós - ha erre képes - ki tudja használni a csődeljárás előnyeit, a
még elsőfokon el nem rendelt felszámolások is felfüggesztésre kerülnének a csődeljárás
jogerős befejezéséig.
A tárgybeli módosítás elsődleges célja tehát, hogy a csődeljárás vonzóbbá váljon mind az
adós, mind a hitelezői részére, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a
csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási
eljárások száma csökkenjen. Mindezek közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások
munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez, a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a
hitelezők számára is biztosítja követelésük gyorsabb, és a felszámolási eljáráshoz képest jóval
nagyobb arányú kielégítését. Ennek alapján elmondható, hogy egy sikeres csődegyezség a
piaci partnereknél is elősegíti a pénzügyi helyzetük megőrzését, kintlevőségeik csökkentését.
A módosítás egyik lényeges újítása, hogy bevezetésre kerül a bíróság által automatikusan
engedélyezett, annak közzétételétől érvényesülő ideiglenes fizetési haladék (moratórium),
majd a kérelem formai vizsgálata után elrendelt csődeljárás szerinti fizetési haladék. Az ún.
csődmoratórium tehát a csődeljárás elrendelésétől kezdve csődvédelmet jelent az adósnak a
hitelezők követelés-érvényesítésével szemben, azonban - a visszaélések elkerülése érdekében
-	az adós gazdálkodását sajátos szabályok szerint a vagyonfelügyelő ellenőrzi,
kötelezettségvállalásait jóváhagyja. A csődmoratórium alatt főszabályként tilos a hitelezők
számára kifizetéseket teljesíteni, az adós ellen ebben az időszakban nem is lehet igényeket
érvényesíteni, azonnali beszedési megbízásokat teljesíteni, .. .stb.). A moratórium ugyanis arra
szolgál, hogy az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés részletes feltételeit. A
46
csődmoratórium a hitelezők konszenzusa esetén hosszabbítható meg, és csak akkor, ha
valóban van remény az egyezség megkötésére. A moratórium meghosszabbításának végső
határideje egy év. Ez az időszak még egy nagyvállalkozás és jelentős számú hitelező (bankok,
APEH, beszállítók) esetében is elegendő arra, hogy egy végrehajtható csődmegállapodással
sikeresen befejezetté lehessen nyilvánítani a csődeljárást.
Az esetek többségében azonban a csődszakasz jóval rövidebb lehet, akár azért, mert a
hitelezők kevesebb haladékot adnak az adósnak, akár azért, mert rögtön az eljárás elején
kiderül: az eljárás alá vont vállalkozásnak olyan nagy és olyan jellegű adósságállománya van,
hogy nincs esély a hitelezőkkel való megegyezésre. Ezekben az esetekben a csődszakasz célja
az adós meglévő vagyonának megőrzése, a veszteségforrások csökkentése, az adós és egyes
hitelezők csalárd vagyonkimentési technikáinak megakadályozása, és a megindított
felszámolási eljárás alapos előkészítése.
A törvényjavaslatban az adós mellé - a bíróság által kirendelt - vagyonfelügyelő szerepe és
jogköre nagyobb lesz, mint a hatályos szabályozás szerint. A hitelezők a fizetési moratórium
meghosszabbítását ahhoz is köthetik, hogy a vagyonfelügyelő teljes jogkörű ellenőrzést
kapjon az adós kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire. Ezt a szigorítást az indokolja, hogy az
adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, és őrizze meg a csődvagyont.
A hitelezői választmányra, annak vezető testületére, létrehozatalára, megszüntetésére, a
tagokat képviselő jogosítványaira vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek, mind a
csődeljárásban, mind pedig a felszámolási eljárásban.
Amennyiben a hitelezői tárgyalásokon a moratórium (meghosszabbított moratórium)
időtartama alatt az adós nem tudja megszerezni az egyezséghez szükséges konszenzust, a
tárgyalásokat le kell zárni és erről a bíróságot értesíteni kell, aki hivatalból dönt a csődeljárás
megszüntetéséről, a korábban felfüggesztett felszámolási eljárások folytatásáról, illetve az
adós felszámolásának elrendeléséről.
Ha viszont az adós sikeres tárgyalásokat folytat a hitelezőkkel, akkor egyezség keretében
állapodik meg velük az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen az adósságra
vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről,
esetleg a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a
követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós
reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az
adós és a hitelezők az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében
szükségesnek tartanak, ide értve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.
A csődegyezség megkötésének feltételei lényegesen kedvezőbbek lesznek a hatályos
szabályozáshoz képest, ugyanakkor azonban jóval ellenőrzöttebb és dokumentáltabb lesz ez a
folyamat, mind a vagyonfelügyelő, mind a hitelezők, mind pedig a bíróság által. Az
egyezségkötés azért lesz egyszerűbb, mert az egyes hitelezői osztályokban a
követelésarányosan számított többség már elegendő a szabályszerű egyezséghez. A
törvényjavaslat azonban megtartja a hatályos szabályozásból azt a garanciális szabályt, hogy
az egyezségből kimaradó, vagy azt nem támogató hitelezők számára sem lehet az egyezség
diszkriminatív. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá, miután megállapította, hogy az megfelel
a törvényes feltételeknek. Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ezzel nyilvánítja
befejezettnek a csődeljárást, és a jogerős végzés közzétételével szűnik meg a fizetési haladék,
kezdődik meg a csődegyezség végrehajtása. Ha az egyezség nem felel meg a törvényes
47
feltételeknek vagy a szükséges arányú hitelezői jóváhagyás hiányzik, a csődeljárás
sikertelenül fejeződik be.
Felszámolási eljárás:
A törvénymódosítás az ún. egyszerűsített felszámolási eljárásban differenciáltabb
szabályrendszert teremt meg annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégek
gyorsított eljárásban kerüljenek megszüntetésre, jelentősen csökkentve ezáltal az eljárás
lefolytatásából keletkező állami költségeket is. Az új szabály különbséget tesz az
egyszerűsített felszámolási eljárásokban aközött, amikor az adós cég vagyona az eljárás
időtartama alatt változik, és aközött, amikor egy tevékenységet már nem folytató, kiüresített,
vagyontalan cég felszámolására kerül sor. Ha a cég iratanyaga olyan mértékben hiányos,
rendezetlen, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása gyakorlatilag ellehetetlenül, akkor a
cégvezetőknek, sőt a többségi cégtulajdonosoknak is megteremtődik az anyagi felelőssége
annak érdekében, hogy a vagyontalan cég megszüntetésével kapcsolatos eljárások költségeit
ne az állam fizesse. A törvénymódosítás azonban kínál még egy utolsó lehetőséget a
cégvezetésnek arra, hogy ezt a jogkövetkezményt elkerüljék, rendezett és szabályos irat- és
vagyonátadást teljesítsenek a felszámoló részére.
A törvénymódosítás a felszámolási eljárás általános szabályait is a megváltozott
csődszabályokhoz igazítja. Törvényi szintre emeli a felszámolók1 kijelölésével összefüggő
eljárás főbb szabályait (elektronikus módszer, véletlenszerű kiválasztással, és a kijelöléskor
nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró.) A felszámoló kiválasztásakor figyelembe
kell venni a felszámolók arányos munkaterhelését, az adós szervezet sajátosságaihoz igazodó
szakértelmet, továbbá - költséghatékonysági okokból - az adós és a felszámoló székhelyének
fióktelepeinek földrajzi távolságát ..stb.)
A törvényjavaslat néhány ponton rövidíti a felszámolási eljárás határidőit, részletesebbé teszi
az adós gazdálkodó szervezet volt vezetőinek kötelezettségeit az iratok, vagyon
felszámolónak való átadása során, és előírja a felszámolóval való együttműködést. Mindezek
megszegése esetén szigorúbb szankciókat vezet be. Gyakori ugyanis, hogy a volt cégvezetők
mulasztása miatt a felszámoló csak jelentős nehézségekkel tudja a vállalkozás iratanyagát
összegyűjteni, vagyonát fellelni. Mindez meghosszabbítja, és a csalárd cégvezetői
magatartások esetén meghiúsíthatja a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását, továbbá a
hitelezők érdekeinek sérelmével jár.
A felszámoló eljárása is részletesebb lesz, és felelősségi szabályai szigorodnak. A már régóta
nem valorizált minimum felszámolói díjak minimális emelésére is javaslatot tesz a
törvényjavaslat. A módosítás eredményeképpen a felszámoló még inkább érdekeltté válik a
minél nagyobb értékesítési bevételben, az eljárás gyorsabb lefolytatásában, továbbá a
hitelezők érdekeit sértő, vagyonkimentő cselekmények elleni fellépésben, eljárások
indításában, illetve kezdeményezésében.
A hitelezői választmány az értékesítési eljárás előkészítésére, lefolytatására (pályázat, árverés)
nagyobb befolyást, illetve tájékozódási lehetőséget kap.
A törvényjavaslat lehetővé teszi a felszámolási eljárás megszüntetését, ha az adós valamennyi
tartozását rendezi, és kifizeti az eljárás költségeit is.
1 A felszámoló alatt a vagyonfelügyelőket (ideiglenes vagyonfelügyelőket) is érteni kell, tekintettel arra, hogy az
említetteket is a felszámolók jegyzékéből kell kijelölnie a bíróságnak.
48
A törvényjavaslat a fentieken kívül a Csődtörvény számos §-át módosítja, egyrészt az
időközben megváltozott jogszabályi környezethez igazítás érdekében, másrészt az eljárási
határidők rövidítése céljából. Ezenkívül szövegpontosításokat is eszközöl a belső koherencia
megteremtése érdekében.
Kapcsolódó törvénymódosítások:
A gazdasági társaságokról szóló törvény hitelezővédelmi szabályai kiegészülnek a -
fizetésképtelenségi eljárások kapcsán külön perekben vagyonkimentés vagy a hitelezők
érdekeit csalárd módon sértő - cégvezetők szankcionálásával, Ezek a személyek bizonyos
időtartamra el lesznek tiltva a vállalkozások vezető tisztségének viselésétől, amennyiben nem
fizetik meg a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezők számára azt az összeget (ide
értve a köztartozásokat is), amiben a bíróság jogerősen marasztalta őket a megszűnt cég
tartozásaiért való helytállási kötelezettségükre tekintettel.
A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényben a cégeljárási szabályok a megújult
csődeljáráshoz és a felszámolási eljárás módosításához, továbbá a fent említett vezető
tisztségviseléstől való eltiltással összefüggő céginformációkhoz kapcsolódnak.
Az adózás rendjéről szóló törvényben az egyszerűsített felszámolási eljárás és az
egyszerűsített végelszámolás során az adóhatóság ellenőrzési határidők rövidülnek, az
eljárások gyorsítása érdekében.
A törvényjavaslat tartalmaz végül egy jogharmonizációs célú módosítást is a gazdasági
társaságokról szóló törvényben, amely a részvénytársaságok átalakulásával összefüggő
eljárások egyszerűsítését szolgálja, tehát nincs összefüggése a fizetésképtelenségi
eljárásokkal, hanem a 2007/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A módosítás a törvény preambulumát a megváltozott csődeljárási szabályozáshoz igazítja,
továbbá kimarad a végelszámolásra utaló szövegrész, mert azt az eljárást már a cégeljárási
törvény tartalmazza.
a 2. §-hoz
A Cstv. 1. § (2) bekezdésének módosítása a megváltozott csődszabályozással függ össze,
tekintettel arra, hogy a moratóriumot az adós a törvényi feltételek teljesítése esetén megkapja.
a 3. §-hoz
A Cstv. fogalmi definíciói korszerűsítésre szorulnak. Egyrészt célszerű elhagyni a már nem
létező szervezeti formákat, másrészt indokolt a társasági formák között kifejezetten nevesíteni
az ügyvédi irodát, közjegyzői irodát, szabadalmi ügyvivői irodát is, tekintettel az 1998. évi
49
XI. törvény VII. fejezetében, az 1991. évi XLI. törvény IV. fejezetében és az 1995. évi
XXXII- törvény 7-9. §-ában foglaltakra.
A hitelező fogalmát indokolt kiegészíteni az ún. jóteljesítési, illetve szavatossági garanciát
nyújtó azon szervezetekkel is, amelyek az adós kötelezettségeiért helytállási kötelezettséggel
tartoznak, melynek beállta és az adós helyett történő fizetési kötelezettségük teljesítése esetén
az adóssal szemben a megtérítési igénnyel léphetnek fel, ennek bekövetkeztéig azonban még
csak ún. függő követeléssel rendelkeznek.
a 4. §-hoz
A Cstv. 5. §-ában a vagyonfelügyelőnek, felszámolónak 8 munkanapon belül kell tájékoztatni
-	kérésükre - a hitelezői választmányt, illetve a hitelezőket az adós vagyoni és pénzügyi
helyzetéről, a munkavállalókat azok érdekvédelmi szervezeteit, továbbá az állami
foglalkoztatási szolgálatot a munkavállalókat érintő kérdésekről. (A hatályos szabályozásban
15 napos volt ez a határidő.)
az 5. §-hoz
A javaslat nagyobb szerepet kíván adni a hitelezők érdekeit védő és képviselő
szerveződéseknek, ezért került beiktatásra a hitelezői választmány megalakulásáról,
működéséről, szervezetéről, jogköreiről és megszüntetéséről rendelkező új 5/A. §. Csak egy
hitelező választmány ismerhető el, amelynek viszont tömörítenie kell legalább a hitelezők
egyharmadát, hogy kellő felhatalmazással lehessen felruházni a törvényben meghatározott
érdekvédelmi és képviseleti jogkörökkel. Ha választmány tagjainak száma utóbb a törvényes
mérték alá csökken, és 30 napig nem csatlakoznak hozzá új hitelezők, a választmány
megszűnik. A választmány megalakulásakor egy írásbeli megállapodást kell kötni, és ebben a
választmány megalakulásáról, jogosítványairól, szervezetéről (ügyeinek vitelére tanácsot vagy
elnököt választ), működésének, finanszírozásának főbb kérdéseiről kell rendelkezni, és azt a
bíróságnak, továbbá a vagyonfelügyelőnek (felszámolónak) is el kell juttatni. Új szabály,
hogy a csődeljárásban megalakult hitelezői választmány a csődeljárást a 21/B. § szerint
követő felszámolási eljárásban is tovább lehet működtetni.
a 6. §-hoz
A törvényjavaslat azzal egészíti ki a hatályos szabályozást, hogy az eljárás megindításakor az
adós székhelye szerinti illetékességi szabály rögzül, ez irányadó akkor is, ha az adós az eljárás
alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégíróság
illetékességi területére helyezi át. Annak érdekében, hogy ne induljanak vagy ne maradjanak
folyamatban több bíróság előtt egyazon adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárások, a
törvényjavaslat kimondja, hogy a más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket
hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a
felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
A Cstv. 6. § új (5) bekezdése - figyelemmel a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és
az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú törvényjavaslatban foglaltakra -
kimondja, hogy 2010. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos
iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben
50
foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos
iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
a 7. §-hoz
A törvényjavaslat újraszabályozza a hatályos Cstv. II. fejezete szerinti csődeljárást, jelentős
változtatásokat vezet be, különösen az eljárásban megszerezhető fizetési haladék, annak
meghosszabbítása, a hitelezőkkel való egyezségkötési folyamat, a vagyonfelügyelő
megnövekedett szerepe és felelőssége, a csődegyezség megkötése, továbbá a sikertelen
csődeljárást követő bírósági teendők vonatkozásában.
A szabályozás célja, hogy a reorganizációra, a hitelezőkkel való egyezségkötésre képes, és
felkészült adós és hitelezői inkább csődeljárás megindításában és az abban való aktív
közreműködésben legyenek érdekeltek, mintsem abban, hogy az adós fizetési képességének
megrendülését követően egy hosszabb időtartamú, az adós tevékenységének teljes
leépítésével, megszüntetésével járó felszámolási eljárás induljon. A munkahelyek megőrzése,
és az adós üzleti partnerei bizalmának megtartása, a további piacvesztés megakadályozása is
eredménye lehet egy sikeres csődeljárásnak, amelynek részletes eljárási szabályait tartalmazza
a Cstv. új 7-21/B.§-a.
A Cstv. új 7-8. §-a tartalmazza a csődeljárás iránti kérelem benyújtásának szabályait,
követelményeit.
Ha az adós gazdálkodó szervezet indítja az eljárást, a vezetőjének be kell szereznie a
vállalkozás legfőbb szervének egyetértését. Ez a ma hatályos szabályozásban is így van. Az is
rokonítható a hatályos szabályozáshoz, hogy akkor nem lehet ilyen kérelmet benyújtani, ha
már van az adós ellen csődeljárás folyamatban, vagy a korábbi csődeljárás során fennállt
tartozását nem fizette ki. Annak érdekében, hogy az adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, a
törvény kimondja, hogy nem lehet a csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet benyújtani, ha az
adós elleni korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem
telt el. Az adós ellen nem indulhat akkor sem csődeljárás, ha már van ellene felszámolási
eljárás folyamatban, és ennek során első fokon már megállapították a fizetésképtelenségét.
Újdonság, hogy a hitelező is indíthat az adós ellen csődeljárást, de csak akkor, ha felszámolási
eljárást is indíthatna, ám az az érdeke, hogy felszámolási eljárás helyett inkább csődeljárásban
érvényesítse az igényét.
A törvény részletesen tartalmazza a kérelem tartalmai és formai követelményeit, a csatolandó
dokumentumok, okiratok nyilatkozatok körét pedig úgy határozza meg, hogy az mind az adós,
mind a hitelező alapos felkészültségét és informáltságát szolgálja. A csődeljárás hitelezők
érdekeit védő, feszes határidői ugyanis csak akkor tarthatók be, ha az adós kellő
felkészültséggel kezdeményezi és folytatja le az eljárást, segíti a hitelezőket abban, hogy
átlássák az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét, felkészüljenek ara, hogy ahhoz képest milyen
adósságrendezési lehetőségekre számítsanak. A csődkérelem és mellékleteinek
részletezettsége továbbá azt szolgálja, hogy a bíróság is minden adatot, okiratot megkapjon a
csődeljárás megindíthatóságának elbírásához.
Tekintettel arra, hogy a bíróság az ideiglenes moratóriumot a csődeljárás iránti kérelem
benyújtását követően automatikusan és soron kívül elrendeli, az adós kötelessége, hogy a
51
kérelem benyújtásáról a számláit vezető pénzügyi intézményeket értesítse. Annak érdekében,
hogy a számlavezető ezzel a még nem nyilvános információval ne élhessen vissza, a
törvényjavaslat kimondja, hogy a számlavezetőnek az adós ezen bejelentését banktitokként
kell kezelnie, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló
jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt
vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.
A Cstv. új 9. §-a rendelkezik a csődeljárás iránti kérelem beérkezését követő azonnali fizetési
haladék (moratórium) közzétételéről, és jogi hatásairól. Az adós cégneve ettől kezdve a „cs.
a.” toldattal használható. Ha az adós ellen felszámolás iránti kérelem érkezik, annak
elbírálását a bíróság a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Az adósnak a csődeljárás
iráni érdekeire tekintettel a bíróság az első fokon még el nem bírált felszámolási kérelmek
elbírálását is felfüggeszti. Ha a csődeljárás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a csődeljárás
csődegyezség nélkül kerül megszüntetésre, ezeket a felszámolási eljárásokat (az elsőként
indítotthoz egyesítve) hivatalból folytatja a bíróság. Ezek a szabályok azt szolgálják, hogy az
adós visszaélésszerűen ne meneküljön csődeljárásba, ha valóban fizetésképtelen.
A 9. § részletesen szabályozza a csődeljárás iránti kérelem megvizsgálásának és az annak
alapján hozandó bírósági végzések meghozatalának szabályait. Ha a kérelem nem felel meg a
törvényi kellékeknek vagy hiányos, még van mód hiánypótlásra. Ennek elmulasztása esetén a
bíróság elutasítja a csődeljárás iránti kérelmet, melynek eredményeképpen a moratórium is
megszűnik. Ha az adós időközben kiegyenlítette a tartozásait, akkor is okafogyottá válik a
csődeljárás megindításának elrendelése.
A bíróság megszünteti a csődeljárást, ha utóbb derül ki, hogy annak megindításakor sem
álltak fenn a feltételek.
Ha az eljárás kezdeményezői csalárdul jártak el (pl. valótlan tartalmú okiratokat csatoltak,
vagy valótlanul nyilatkoztak, illetve elmulasztják a törvény általi nyilatkozattételt), a bíróság
bírságot szab ki. A törvényjavaslat a bíróság megfizetésért kezesként jelöli meg a
cégtulajdonosokat. Ezek a szabályok vélhetően alkalmasak lesznek az adós vagy a hitelezők
visszaélésszerű magatartásainak visszatartó erejű szankcionálására.
A Cstv. új 10. §-a a csődeljárás elrendelésének feltételeit és eljárásrendjét tartalmazza.
Meghatározza az erről szóló végzés kötelező tartalmi elemeit, közzétételének módját és a
közzététel joghatásait. Ez a csődeljárás kezdő időpontja, ekkor kerül kijelölésre az adóshoz a
vagyonfelügyelő, ekkortól indul a 80 napos „rendes” moratórium, a hitelezők ekkortól
számított 30 napon belül jelenthetik be a csődeljárásban érvényesíteni kívánt követelésüket.
A Cstv. új 11. §-a tartalmazza a fizetési haladék (moratórium) joghatásait, az adós, hitelezői
és harmadik személyek jogait, kötelezettségeit. A moratórium célja a csődvagyon megőrzése
a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, ezért annak időtartama alatt az adós, a
vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan
intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja.
A Cstv. 11. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat a kifizetéseket, amelyeket a moratórium
alatt is lehet teljesíteni. Ezek lényegében a hatályos szabályozással egyeznek meg azzal, hogy
ide került az adós számlájára tévesen került összegek visszafizetésének megengedése, továbbá
az adósra a számlában áthárított forgalmi adók felsorolása.
52
Lényeges szabály, hogy a fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben nem lehet
beszámítási igényeket érvényesíteni, az adós számláinak terhére azonnali beszedési megbízás
nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet azonnali beszedési megbízást benyújtani, az
adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, az adóssal szemben az egyes
pénzügyi biztosítékok alapján (pl. zálogtárgyból) sem lehet kielégítést szerezni.
Az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem
teljesítheti, a hitelező pedig nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó
igényeket. A csődvagyon megőrzését szolgálja, hogy az adós új kötelezettséget csak akkor
vállalhat, ha ahhoz a hitelezői választmány által meghatározott kereteken belül a
vagyonfelügyelő hozzájárult, továbbá a hitelezői választmány által meghatározott esetekben
az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők.
Az óvadék érvényesítésének korlátozása alól a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló
2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által minimálisan megkövetelt körben
teremt a javaslat kivételt. Ennek az az oka, hogy az adós minél nagyobb csődvagyon
birtokában tudjon sikeres tárgyalásokat folytatni a hitelezőivel.
A fizetési haladék egyébként nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból
eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a
kötelezettségek teljesítése a Cstv-ben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési
haladék időtartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nemteljesítéséhez vagy késedelmes
teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények (kivéve a kamatozást és a késedelmi kötbérfizetési
kötelezettséget) nem állnak be. A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön
jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben
keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak.
A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a moratórium
időtartama alatt a jogszabályba ütköző kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők
törvénysértő módon érvényesítsék követeléseiket. Ilyen esetben a bíróság még azt is
elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes
rendelkezési jog illesse meg.
A Cstv. 12. §-a szól a hitelezők igényeinek bejelentéséről, azok megvizsgálásáról,
besorolásáról és nyilvántartásba vételéről. A megalapozatlan hitelezői bejelentések
visszaszorítása, és a hitelezőknek a csődeljárás és az adósságrendezés költségei viselésében
való részesítése érdekében a hitelezőknek egy minimális összegű nyilvántartásba vételi díjat
kell fizetniük a bejelentett követeléseik után. Ezt a díjat a vagyonfelügyelő használhatna fel
költségeire és a díjára, elszámolási kötelezettség mellett.
Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a hitelezői követeléseket nem az adós, hanem
a vagyonfelügyelő vizsgálja meg, de az adós bevonásával. A vagyonfelügyelő feladata az is,
hogy a követlelést minősítse, és besorolja a 12. § (2) bekezdéses szerinti kategóriákba, és a
hitelezőket minderről értesítse. Ezek a kategóriák arra is szolgálnak, hogy azok alapján lehet
megítélni, hogy azokra a moratórium alatt is teljesíthető-e kifizetés vagy csak a csődegyezség
szerint. Az egyik leglényegesebb szempont, hogy egy követelés jogossága és összegszerűsége
elismerhető-e. Nem lehet pl. vitatni a közokiratba foglalt követeléseket.
Ha a vagyonfelügyelő a követelést vitásnak tartja, a hitelező ez ellen kifogást nyújthat be a
bírósághoz, aki soron kívül jár el. Az a tény, hogy a bíróság döntése értelmében egy
53
követelést nem vitatottként kell nyilvántartásba venni, az adóst nem zárja el egy esetleges
később igényérvényesítéstől.
A Cstv. 13. §-a szól a vagyonfelügyelőként való kijelölésről. A hatályos szabályozáshoz
hasonlóan a vagyonfelügyelők is a felszámolók névjegyzékében szereplő társaságok közül
jelölhetők ki. A kijelölésre, annak visszautasíthatóságára, az összeférhetetlenségi esetekre és a
felmentésükre is a felszámolókra vonatkozó szabályokat (Cstv. 27/A. §) kell alkalmazni azzal
a kivétellel, hogy csődeljárásban a hitelezők jogszabálysértésre vagy kizárási okra hivatkozás
nélkül nem mentethetik fel a bírósággal a vagyonfelügyelőt. A Cstv. 13. §-a részletesen
szabályozza, hogy a vagyonfelügyelőnek milyen kötelezettségei vannak a csődvagyon
megőrzése, a hitelező követeléseinek megvizsgálása, besorolása és nyilvántartása, a
hitelezőkkel folytatott tárgyalások előkészítés és levezetése, végül a csődegyezség megkötése
és a bíróság számára való továbbítása tekintetében. Említést érdemel, hogy az adós cég
vezetésének a jogosítványai a vagyonfelügyelő kirendelésével jóval szűkebbek lesznek, mint
a ma hatályos szabályozásban volt. Ennek oka a hitelezők azon méltánylást érdemlő érdeke,
hogy ha a törvény a moratórium első szakaszához nem kívánja meg a hozzájárulásukat, és a
moratórium akadályát képezi a követeléseik közvetlen érvényesítésének, akkor ehhez indokolt
azt társítani, hogy a moratórium alatt az adós vagyonkimentésének vagy vagyonfelélésének
megakadályozására hatékony eszközöket teremt a jogalkotó. A vagyonfelügyelő kirendelése,
és az adós kötelezettségvállalásainak a vagyonfelügyelő ellenjegyzéséhez kötése a hitelezők
érdekeinek védelmét szolgálja a csődszakaszban.
A Cstv. új 15. §-ában vagyonfelügyelő polgári jogi felelőssége a hatályos szabályozáshoz
képest szigorúbban van megfogalmazva, hiszen az ilyen tisztséget betöltőktől elvárható
gondosságot köteles tanúsítani a feladatai teljesítése és a csődvagyon megőrzése során. A
vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedéseit vagy mulasztásait az érintett személy vagy
szervezet a bíróságnál kifogással támadhatja meg.
A Cstv. új 16. §-a szól a vagyonfelügyelői tisztség megszűnéséről és a vagyonfelügyelő
díjazásáról. A bíróság a vagyonfelügyelőt a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy
eredményes befejezetté nyilvánításával egyidej űleg menti fel, ha pedig a sikertelen
csődeljárást követően felszámolási eljárás indul, akkor a vagyonfelügyelő a felszámoló
kirendeléséig látja el a feladatait. Ennek az az oka, hogy a csődvagyon védelmét és
felügyeletét folyamatosan biztosítani kell. A vagyonfelügyelő jogosult a számlával igazolt
költségei megtérítésére. Díját a törvény állapítja meg, melynek mértéke az adós cég
eszközértékétől függ, annak százalékéban van meghatározza, degresszív kulccsal. Annak
érdekében, hogy a vagyonfelügyelő is érdekeltté váljon az egyezség megkötésében, a törvény
kimondja, hogy ilyenkor a díja egynegyedének megfelelő külön javadalmazásra is jogosult.
A Cstv. új 17. §-a szól az egyezségi tárgyalások előkészítésről, annak eljárásrendjéről,
eredményének jegyzőkönyvbe foglalásáról. Említést érdemel, hogy ha bármelyik tárgyaláson
nyilvánvalóvá válik, hogy az adós egyezségi javaslatát nem fogadják el a hitelezők, nem kapja
meg a törvényben előírt mértékű hozzájárulást, akkor a tárgyalásokat le kell zárni, erről
jegyzőkönyvet kell felvenni, és a bíróságnak be kell jelenteni az egyezségi tárgyalások
sikertelenségét. A bíróság ebben az esetben döntést hoz a csődeljárás megszüntetéséről, és
ennek jogerőre emelkedésével megszűnik a moratórium is.
Az első 80 napos moratórium is csak akkor hosszabbodik meg, ha ahhoz az adós az egyes
hitelezői osztályokban a követelésarányos többséget megszerezte. Ebben az esetben 180 napra
hosszabbodik meg a haladék. A hitelezők érdekeinek védelme érdekében az egyes hitelezői
54
osztályokban kétharmados támogatást kell szerezni ahhoz, hogy a moratórium teljes
időtartama elérje az egy évet. Ennél hosszabb időszakra már nem lehet a haladékot
meghosszabbítani, ez alatt feltétlenül meg kell állapodni a hitelezőkkel.
Az egyes hitelezői osztályokat, azokban hitelezők szavazati jogát és szavazati joga
beszámítását a Cstv. új 12. és 18. §-a tartalmazza. Szavazati joggal rendelkeznek a
határidőben bejelentkezett, nem vitatott követeléssel rendelkezők, amennyiben befizették a
nyilvántartásba vételi díjat. A hitelezők követelésarányos szavazati joggal rendelkeznek,
minden 100 000 Ft követelésük után megilleti őket egy szavazat (a 100 000 Ft alatti
hitelezőket is 1-1-szavazat illeti meg). Az adóssal tulajdoni összefonódásban lévő személy
(szervezet), továbbá az, akire az adós korábban követelését engedményezte vagy tőle tartozást
vállalt át, kevesebb értékű szavazati joggal rendelkezik. Ennek az az oka, hogy az adós és
ezek a hitelezők ne tudják kijátszani a többieket.
A Cstv. új 19-20. §-a tartalmazza az egyezségkötés törvényi feltételeit, lehetséges tartalmi
elemeit, meghozatalának szavazati rendjét, írásba foglalását, alaki kellékeit. Említést érdemel,
hogy a törvény nem köti meg az adós és a hitezők kezét az egyezség tartamát illetően:
bármiben megállapodhatnak, amit fontosnak tartanak az adósság rendezése, az adós
fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében. Gyakori megoldás lesz
vélhetőleg, hogy az adós fizetési könnyítéseket kap, viszont a hitelezők is újabb biztosítékokat
várnak a fizetési engedmények ellentételezéseképpen, vagy akár az adós vállalkozásban
részesedést is szereznek a tartozás fejében.
Egyezség akkor köthető, ha ahhoz mindkét hitelezői osztályban megvan a követelésarányos
többségi támogatás. Két hitelező osztály van: az egyik a biztosított hitelezőké, akik a
zálogjoggal, óvadékkal, biztosítéki célú vételi joggal vagy végrehajtási joggal rendelkező
hitelezői követeléssel rendelkezőket tömörítik, a másik hitelezői osztályban olyan hitelezők
vannak, akik nem rendelkeznek ilyen biztosítékokkal.
A Cstv. 20. §-a megtartja a hatályos Cstv. garanciális szabályát, amely szerint a csődegyezség
hatálya ugyan kiterjed az annak megkötésében részt nem vevő (azt nem támogató) hitelezőkre
is, ám rájuk nézve nem lehet diszkriminatív.
Annak érdekében, hogy a bíróság és a felek számára bizonyíthatóan megállapítható legyen a
csődegyezség törvényi követelményeknek való megfelelése, a Cstv. új 21. §-a részletesen
szabályozza, hogy mit és milyen formában kell írásba foglalni, mit kell a bíróság számára
csatolni. Az egyezségi megállapodást a vagyonfelügyelőnek ellenjegyzésével kell ellátnia.
Ha az egyezség megfelel a törvényi feltételeknek, azt a bíróság jóváhagyja, és végzéssel a
csődeljárást befejezetté nyilvánítja (Cstv. új 21. §). A felek a sikeres csődegyezséget
végrehajtani kötelesek. Ha az adós nem teljesíti az egyezségben foglaltakat, a bíróság az erre
irányuló kérelem alapján ebből az okból is megállapítja az adós fizetésképtelenségét, és
elrendeli a felszámolását (Cstv. 27. §).
Ha az egyezség a szükséges konszenzus hiánya miatt nem jött létre, vagy az egyezség alaki
vagy tartalmi okokból nem felel meg a törvényi feltétételeknek, a bíróság megszünteti a
csődeljárást, megállapítja az adós fizetésképtelenségét, hiszen az adósságok rendezése nem
történt meg. A korábban felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását is hivatalból rendeli el
a bíróság. A Cstv. új 21/B. §-a az említetteken kívül arról is rendelkezik, hogy a
55
csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő - ideiglenes vagyonfelügyelőként - a hivatalában
marad addig, amíg a felszámoló át nem tudja venni a feladatait.
A Cstv. 21/C. §-a szabályozza a csődeljárást lezáró - fent említett - végzések elleni
jogorvoslatok szabályait. A jogerős végzéseket közzé kell tenni a Cégközlönyben, és a
cégnyilvántartásban is gondoskodni kell arról, hogy az adós cégneve mellett már ne
szerepeljen a csődeljárásra utaló toldat. A jogerős végzés Cégközlöny honlapján való
közzétételével szűnik meg a fizetési haladék is. Erről a tényről az adós és a vagyonfelügyelő a
számlavezető pénzügyi intézményt is köteles haladéktalanul értesíteni.
a 8. §-hoz
A Cstv. 23. § (2) bekezdésének módosítása a csődeljárás új szabályozásával való összhangot
szolgálja: felhívja a figyelmet arra, hogy a hitelező csődeljárás keretében is kezdeményezheti
a követelései kiegyenlítését az adóssal szemben.
a 9. §-hoz
A Cstv. 24/A. §-ának módosításában a felszámolási eljárás kezdeti szakaszában eljáró
ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó szabályok kerülnek pontosításra, elsősorban a
megváltozott csődeljárási szabályokhoz való igazítás érdekében. A változtatások és
pontosítások a korábbi csődeljárásban vagyonfelügyelőként közreműködők kijelölésének
meghosszabbításával, korábbi eljárási jogosítványaik megőrzésével kapcsolatosak, de érinti a
az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását, annak megfizetését is.
a 10. §-hoz
A Cstv. 26. §-ának módosításában az kerül kimondásra, hogy ha a felszámolási eljárást
közvetlenül csődeljárás előzte meg, az adós további haladékot a felszámolási eljárásban már
nem igényelhet.
a 11. §-hoz
A Cstv. fizetésképtelenségi eseteket tételesen felsoroló 27. § (2) bekezdését a jelen
törvénymódosítás a csődszabályozással való összhang biztosítása és szövegpontosítási célból
módosítja.
a 12. §-hoz
A Cstv. 27/A. §-ának módosítása törvényi szintre emeli a felszámolók kijelölésekor
alkalmazandó, elektronikus, véletlenszerű kiválasztási módszert, és kimondja, hogy ezt a
feladatot nem az ügyben eljáró bíró látja el. A végrehajtási jogszabályban részletezése kerülő
algoritmus alapján működő rendszernek biztosítania kell, hogy a program olyan elvek alapján
működjön, amely biztosítja az átláthatóságot, ellenőrizhetőséget, és azt a jogalkotói
szándékot, hogy az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelemmel
56
rendelkező, szabad kapacitásokkal is bíró, továbbá az adós székhelyéhez, telephelyeihez
viszonylag kis földrajzi távolságban működő felszámoló cégek közül legyen kijelölve az
eljáró felszámoló.
A Cstv. 27/A. §-ának módosításában továbbá szigorodnak a felszámolók összeférhetetlenségi
szabályai. A felszámolói és a felszámolóbiztosi kijelölésre, a névjegyzékből való törlésről
szóló bírósági tájékoztatásra, az ezzel kapcsolatos eljárás határidők rövidítésére is javaslatot
tesz a törvénymódosítás. A felszámoló jogszabálysértő vagy kifogásolható működése miatt
visszahívhatósága megerősítésre kerül. Új szabály, hogy a hitelezők - mindkét hitelezői
osztályban szavazatarányos többséggel - formális ok nélkül is kezdeményezhetik új
felszámoló kijelölését, de csak az első hitelezői gyűlést követő 15 napig, és az egész eljárás
során csak egyszer élhetnek ezzel a kivételes lehetőséggel. A törvénymódosítás rendezi a régi
és az új felszámoló közötti feladatátadással, a felmentett felszámoló díjazásával összefüggő
kérdéseket is.
a 14. §-hoz
A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában a kiegészítés egyértelművé teszi, hogy a zálogjogosult
hitelezőknek is be kell jelenteniük követeléseiket a felszámolónak.
Úgyszintén hitelezőként be kell jelentkezniük az ún. függő követeléssel rendelkező
jogosultaknak. Ez utóbbiak azok a szervezetek, amelyek az adós javára ún. jóteljesítési vagy
szavatossági garanciát vállaltak, azonban a helytállási kötelezettségük beállta és esedékessége
még bizonytalan, ezért amíg ez be nem következik, a felszámolás alatt csak arra jogosultak,
hogy a felszámoló tartalékot képezzen az esetleges követeléseik fedezetére.
Nem kell azonban bejelenteniük ismételten a követeléseiket a felszámolási eljárást
közvetlenül megelőző csődeljárásban - amelynek a 21/B. § szerinti megszüntetése okából a
bíróság az adós fizetésképtelenségét a 27. § (2) bekezdés e) pontja alapján állapította meg -
már bejelentkezett hitelezőknek, hiszen a vagyonfelügyelő már nyilvántartásba vette az
adóssal szembeni követelésüket.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha az adós a korábbi csődegyezséget nem tartja be, és
emiatt indul ellene felszámolási eljárás, akkor a hitelező a csődeljárásban elismert vagy nem
vitatott követelését (tehát nem a csődegyezségben szereplő, csökkentett követelését!)
jelentheti be, levonva belőle azt az összeget, amit az adóstól időközben megkapott.
a 15. §-hoz
A Cstv. 29. § g) pontjának módosítása terminológiai pontosítás, a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénnyel való összhangot szolgálja.
a 16. §-hoz
A Cstv. 31. §-ában az adós vezetőjének a leltárkészítési, illetve beszámolókészítési
kötelezettsége határideje 45 napról 30 napra csökken. A vezetőnek továbbá nyilatkoznia kell
arról is, hogy a mérleg elfogadása óta milyen változások következtek be az adós vagyonában
57
a felszámolónak történő átadásig. A módosítás során továbbá egyértelművé válik, hogy a
felszámolónak nemcsak az iratokat kell átadni, hanem leltár szerint a vagyont is. Az adós volt
vezetőjét továbbá az itt nem említetteken kívül is terheli a felszámolóval való együttműködési
kötelezettség annak érdekében, hogy a felszámoló el tudja látni a törvényben meghatározott
feladatait.
a 17. §-hoz
A Cstv. 31. §-a sorolja fel a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet vezetőjének azon
kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás elindításához és lefolytatásához szükségesek
(záró leltár, beszámoló készítése, iratok, vagyon összegyűjtése és a felszámolónak történő
átadása, felszámoló tájékoztatása a jelentősebb ügyletekről és kötelezettségvállalásokról,
környezeti terhekről történő nyilatkozattétel a környezetvédelmi felügyelőség számára, az
adóstól járadékszolgáltatásra jogosultak tájékoztatása a felszámolási eljárás elrendeléséről). A
Cstv. 33. §-a alapján az említett kötelezettségeket elmulasztó vagy hamis adatokat,
nyilatkozatokat tevő cégvezetőt a bíróság pénzbírsággal sújthatja, továbbá marasztalhatja
azokban a költségekben is, amelyek azzal összefüggésben merültek fel, hogy ezeket a
feladatokat a felszámoló csak szakértő megbízásával tudta az adós helyett elvégezni. A Cstv.
33.	§ (1) bekezdésében a bírság összege felemelésre kerül, továbbá kiegészül azzal, hogy ha a
volt cégvezető a felszámoló számára nem elérhető, akkor az ő költségére a felszámoló a neki
szóló felszólításokat a bírósági végrehajtásról szóló törvényben és a külön jogszabályban
meghatározott módon, ún. végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja. A Cstv. 33. § (2)
bekezdésének hatályos szövege kiegészülne azzal, hogy a cégtulajdonosok (a legalább
többségi befolyással rendelkező tag, az egyszemélyi tulajdonos, a külföldi anyacég) a volt
vezető bírság- és költségviselési tartozásaiért kezesként felelnek. Mindezzel a
cégtulajdonosoknak is megteremtődik az érdekeltsége és a felelőssége annak érdekében, hogy
a felszámolás alá került cég minden releváns gazdálkodási adatáról a felszámoló, illetve az
egyes érintett jogosultak hitelt érdemlően tudomást szerezzenek.
a 18. §-hoz
A Cstv. 33/A. §-a a fenyegető fizetésképtelenség esetén az ügyvezetők marasztalásának jogi
lehetőségét már ma is tartalmazza. Annak érdekében, hogy a marasztaló bírósági döntés
alapján a felszámolási eljárásnak már ezen szakaszában fedezet keletkezzék a hitelezők
kielégítésére, a jelen módosítás lehetővé teszi, hogy a keresetben biztosíték nyújtását is
lehessen kérni a marasztalt cégvezetőtől. Ennek a biztosítéknak a megfizetéséért a
cégtulajdonosok kezesként felelnek. Ez a kiegészítés elősegítené a Cstv. 33/A. § szerinti
eljárások sikerét, következésképpen a jövőben kevesebb egyszerűsített felszámolásra kerülne
sor. A volt vezető felelősség alóli mentesülésének esetei is pontosításra kerülnek.
a 19. §-hoz
A Cstv. 34. § (2) bekezdése kiegészül egy olyan szabállyal, amely szerint a felszámolónak
haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzintézményeknek a kijelölését és
hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A felszámoló ezen kötelezettsége a pénzforgalomról
szóló kormányrendeletből kerülne át a Cstv-be.
58
a 20. §-hoz
A Cstv. 36. § (1) bekezdés módosításának célja a vezető tisztségviselő, a cégtulajdonos, a
leányvállalat és az anyacég beszámítási joggal élésének kizárása, tekintettel arra, hogy az
említettek a kielégítési sorrendben az 57. § (1) bekezdés h) pontjába tartoznak, ezért a
beszámítási jog megengedése indokolatlanul hozza őket kedvezőbb helyzetbe - a kielégítési
sorrendben előbb szereplő - többi hitelezőkhöz képest.
a 21. §-hoz
A Cstv. 37. §-ában - az eljárások gyorsítása érdekében - a hitelezői igények bejelentésére
nyitva álló jogvesztő határidőt a törvényjavaslat 1 évről 180 napra csökkenti. A gyakorlati
tapasztalatok szerint ugyanis a hitelezők - még akkor is, ha a 28. § (2) bekezdésének f) pontja
szerinti 40 napos határidőt elmulasztják - általában 90-100 napon belül bejelentik az
igényeiket.
A módosítás ezenkívül egyértelművé teszi, hogy a zálogtárgy értékesítése megtörténhet, de az
ebből származó bevételt elkülönítetten kell kezelni. A zálogjogosult kielégítése ugyanis akkor
történhet meg a 49/D. § szerinti sajátos eljárásban, ha a zálogjogosult az igényét a jogvesztő
határidőn belül bejelentette, és a regisztrációs díjat is befizette.
a 22. §-hoz
A Cstv. 39. § (1) bekezdésében a most hatályos 90 nap helyett 75 napon belül kell a
felszámolónak összehívnia a hitelezőket. Erre akkor is köteles, ha egyszerűsített felszámolásra
fog sor kerülni. A hitelezőknek - ha nem élnek a hitelezői választmány megalakításának
lehetőségéve - módjuk van érdekeik képviseletére megbízni egy képviselőt. A felszámolónak
a választmány (képviselő) tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége részletesebbé válik
Kötelezettségei elmulasztása esetén felmentése kezdeményezhető a bíróságánál, aki ezt a
kérelmet soron kívül köteles elbírálni.
a 23. §-hoz
A Cstv. most hatályos 40. §-a tartalmazza az adós cég korábbi szerződéseinek,
jognyilatkozatainak a felszámoló, illetve a hitelező általi megtámadására nyitva álló határidőt.
A jelen módosítás egyértelművé teszi, hogy az 1 éves határidő jogvesztő.
a 24. §-hoz
A módosítás a Cstv. 41. §-a és a cégeljárási törvény ún. kényszer-végelszámolási szabályai
között teremti meg az összhangot.
a 25. § -hoz
59
A javaslat a Cstv. 44. § (1) bekezdésében - a felszámolási eljárás során megkötendő
egyezségnél - szabályozza a hitelezők szavazati joga követelésarányos számítását. A
törvényszöveg továbbá pontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy a hitelezők egymás
közötti engedményezési ügyletei ne legyenek kihatással az egyezségkötéshez szükséges
számarányra.
Tekintettel arra, hogy az egyezségkötés is a felszámolási eljárás befejeződését eredményezheti
a 45. § és a 60. § (2) bekezdése alapján, pontosítani kell a felszámoló számviteli és az
adózással összefüggő feladatait a Cstv. 44. § (2) bekezdésében.
a 26. §-hoz
A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az adós ellen indított felszámolási eljárást meg
lehessen szüntetni, ha minden tartozását kifizette vagy arra biztosítékot nyújtott.
a 27. §-hoz
A Cstv. 46. §-ában a felszámoló kötelezettségeként előírásra kerül a felszámolási eljárást
közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett követelések nyilvántartásba vétele és
besorolása. A felszámolónak nyilvántartásba kell venni a pénzügyi intézményeknek az ún.
függő követelésként bejelentett jóteljesítési vagy bankgaranciájából eredő lehetséges
követeléseit is.
A felszámolási eljárások gyorsítása érdekében célszerű a hitelezői igények bejelentésének
végső, jogvesztő határidejét 1 évről 180 napra csökkenteni, ez jelenik meg a Cstv. 46. §-ának
módosításában is, összhangban a 37. § módosításával. A gyakorlati tapasztalatok szerint
ugyanis a hitelezők - még akkor is, ha a 28. § (2) bekezdés f) pontja szerinti 40 napos
határidőt elmulasztják - többnyire 90-100 napon belül bejelentik az igényeiket.
A Cstv. 46. (6) bekezdésben az (5) bekezdés alpontjaira való hivatkozás kijavításra kerül.
A módosítás célja továbbá a hitelezői követelések regisztrációs díjának valorizálása (1999. óta
nem növekedett), másfelől a felszámoló részére költségtérítés fizetése az ún.
behajthatatlansági igazolás kiadásáért, amely fedezni hivatott a felszámolónak a bejelentett
követelés elismerésével és az igazolás kiadásával összefüggő kiadásait, postaköltségét, ..stb.
A módosítás a Cstv-ben a jogszabályi hivatkozást is korrigálja, hiszen a behajthatatlan
követelés fogalmát nem a társasági adóról szóló törvény, hanem a számviteli törvény
határozza meg.
a 28. §-hoz
A Cstv. 47. § kiegészítése azt célozza, hogy az államot képviselő miniszter tudomást
szerezzen a felszámolónak a járadékjellegű jogosultak igényének kielégítésével
összefüggésben történő kötelezettségvállalásairól, illetve ezzel összefüggésben eljárások
indulásáról. Ez a tájékoztatás az államnak a Cstv. 62. § (2) bekezdése szerinti helytállási
kötelezettsége miatt indokolt.
60
a 29. §-hoz
A módosítás 120 napról 100 napra rövidíti az adós vagyona értékesítése megkezdésének
határidejét. Ez olyan határidő, amelytől a hitelező választmány (választmány hiányában a
hitelezők képviselője) felhívása alapján lehet eltérni. A Cstv. 49. § (2) bekezdésének célja,
hogy a hitelezők több információval és ellenőrzési joggal rendelkezzenek az értékesítések
előkészítése (különösen a becsérték megállapítása) és az értékesítés folyamatáról. A Cstv. 49.
§ (3) bekezdésében bővül az a személyi kör, akik nem szerezhetnek tulajdonjogot vagy más
vagyoni értékű jogot az adós vagyontárgyain.
a 30. §-hoz
A módosítás a második sikertelen értékesítési pályázat esetén lehetővé teszi - amennyiben azt
azzal a hitelezői választmány is egyetért - hogy az adós vagyonába tarozó elemeket a
zálogjogosult a becsértéken megvásárolhatja. A Cstv. 49/A. §-ának új (5) bekezdése rendezi
ennek feltételeit és az ezzel összefüggő eljárásrendet.
a 31. §-hoz
A Cstv. 49/B. §-ában az árverés szabályai úgy változnak, hogy a felszámoló a hitelezői
választmány egyetértésével szállíthatja le a becsértéket. Ha sem az újabb árverés, sem a
becsérték csökkentésével kikiáltott áron nem sikeres az árverés, akkor a - a hitelezői
választmány egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a
zálogjogosultnak értékesítheti a vagyontárgyat, becsértéken. A Cstv. 49/B. §-ának új (7)
bekezdése rendezi ennek feltételeit és az ezzel összefüggő eljárásrendet.
További módosítás, hogy az árverési jegyzőkönyvről a hitelezők is kaphatnak másolatot.
a 32. §-hoz
A Cstv. 49/D. §-ának módosítása egyértelművé teszi, hogy a zálogjogosult hitelező követelése
kielégítésének feltétele a követelése bejelentésén túl a regisztrációs díj befizetése is.
A módosítás ezenkívül megszünteti a követelésen alapuló zálogjogból történő kielégítésre
vonatkozó joghézagot. Ezenkívül meghatározza a felszámolói díj mértékét is ezekben az
eljárásokban (a bevétel 5 %-a). A 49/D. § kiegészítése arról is rendelkezik, hogy a felszámolói
díjból a 4%-ot meghaladó hányadot nem a díjkiegészítési számlára kell utalni, hanem az
egyszerűsített felszámolási eljárásokban a felszámolók minimum díjazására kell fordítani.
Ennek kimondását az indokolja, hogy a minimumdíjakra történő kiegészítések nem
teljesíthetők az 59. § (3) bekezdés szerinti díj kiegészítési számláról, azokat a központi
költségvetés finanszírozza.
a 33. §-hoz
61
A Cstv. 50. § (1) bekezdése a következők miatt módosul: A felszámoló a felszámolás kezdő
napjával nyitó felszámolási mérleget készít, mely nyitómérleg szerkezetében a felszámolási
zárómérleg struktúrájával egyezik meg. Emiatt a Cstv. jelenlegi előírása - mely szerint a
közbenső mérlegnek a tevékenységet lezáró mérleg adatait kell tartalmaznia - kiegészítésre
szorul.
A Cstv. 50. § (6) bekezdésének módosítása a közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási
javaslat bírósági jóváhagyását követően a felszámoló részére fizetendő díj-minimumot
valorizálja, és a számviteli jogszabályokkal való terminológiai összhangot szolgálja. Ha a
felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el vagy folytatják
(21/B. §), a felszámoló kevesebb díjra jogosult, tekintettel arra, hogy a megelőző
csődeljárásban a vagyonfelügyelő a követelések befogadását, megvizsgálását, besorolását és
nyilvántartásba vételét már elvégezte.
a 34. §-hoz
A Cstv. 51. § (2) bekezdésében a bíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határideje
kerül meghatározásra.
a 35. §-hoz
A most hatályos Cstv. 52. § (4) bekezdés szövege szerint a felszámolási zárómérleg a
felszámolási eljárás során behajtott követelések szerepeltetését a záró egyszerűsített mérleg
készítése esetén írja elő. Indokolt annak kimondása, hogy nemcsak az egyszerűsített
felszámolások esetén tartalmazza a felszámolási zárómérleg a felszámolás időszaka alatt
behajtott követelések összegét.
a 36. §-hoz
A Cstv. 54. §-ának módosítása a felszámoló felelősségére vonatkozó szabályok egyértelművé
tétele és pontosítása. A felszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható
gondossággal köteles eljárni.
a 37. §-hoz
A Cstv. 57. § módosításának célja a jogalkalmazás tapasztalatai által igényelt pontosítás,
továbbá a Munka Törvénykönyvével való összhang megteremtése. Az 57. § (1) bekezdés h)
pontja egyértelművé teszi, hogy ha egy személy a h) pont szerinti jogosult, de egyben
munkavállaló is, akkor munkabérkövetelés jogcímén legfeljebb mekkora összegű kifizetésre
jogosult az 57. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogcímen
és sorrendben.
A módosítás ezenkívül a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése között
összhangot teremti meg, kapcsolódik a Cstv. 38. § (5) bekezdéséhez is, amely az óvadék
jogosultját - az meghatározott feltételek között - a zálogjogosultként kezeli.
62
a 38. §-hoz
A Cstv. 58. §-ának új (5) bekezdése előírja, hogy a felszámolási eljárásban még csak ún.
függő követelésként bejelentett jogosultak később esedékessé váló követeléseire a
felszámolónak tartalékot kell képeznie. Függő követeléssel azok a szervezetek rendelkeznek,
amelyek az adós javára ún. jóteljesítési vagy szavatossági garanciát vállaltak, azonban a
helytállási kötelezettségük beállta és esedékessége bizonytalan, ezért amíg ez be nem
következik, a felszámolás alatt csak arra jogosultak, hogy a felszámoló tartalékot képezzen az
esetleges követeléseik fedezetére. A javaslat szerint ezt a tartalékképzést bírósági letétbe
helyezéssel kell teljesíteni. Ha a letét felhasználására a felszámolási zárómérleg elkészítéséig
nem kerül sor, akkor ez a felszámolási eljárás befejezésének nem akadálya, azonban a
jogosultnak a garancia lejártát követő 40 napos jogvesztő határidőt belül van lehetősége
igénye érvényesítésére. Erre a cégeljárási törvény IX. fejezte szerinti vagyonrendezési
eljárásban kerülhet sor, melynek során a letéti számla egyenlegéből a garantőrt megillető
követelés után megmaradó összeg felosztására a többi hitelező javára kell rendelkezni.
a 39. §-hoz
A Cstv. 59. §-a módosításának célja egyrészt a bevétel fogalmának a számviteli
jogszabályokkal való összhangba hozatala, másrészt a felszámolói díjak minimumösszege és
abból a díjkiegészítési számára utalandó összeg valorizálását is célozza. Az egyszerűsített
felszámolási eljárásban ez többek között úgy valósul meg, hogy itt is ösztönzi felszámolót az
értékesítésből származó minél nagyobb bevétel elérésére.
A szövegtervezet javaslatot tesz arra is, hogy a Cstv. 59. § (5) bekezdés szerinti kifizetéseket
utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díj kiegészítési számláról a központi
költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla
egyenlege a fedezetet biztosítja. Az átmeneti rendelkezések szerint ezt a visszapótlást először
a 2010. tárgyévre vonatkozóan kell teljesíteni. Ez utóbbinak az az indoka, hogy az
egyszerűsített felszámolásoknál a 100 000 Ft-ról a 150 000 Ft-ra történő emelés központi
költségvetésből történő kifizetését előíró szabály is csak 2010-ben lesz alkalmazható.
a 40. §-hoz
A Cstv. 60. §-ban a módosítás célja az elkülönített számláról - túlfizetés miatt - a hitelezőknek
visszajáró összeg ésszerűsítése.
a 41. §-hoz
A Cstv. 62. § (2) bekezdésében jelenleg téves jogszabályi hivatkozás szerepel, amit javítani
kell. Ez a bekezdés azt a helyzetet rendezi, amikor az államnak helytállási kötelezettsége
keletkezik az adós vállalkozást terhelő járadékjellegű követelések megfizetéséért. Ha az állam
ezen helytállási kötelezettsége alapján a jogosultaknak a felszámolás alatt fizetést teljesít,
akkor ez olyan állami követelés, amelyet az állam az adós vállalkozással szemben érvényesít.
A most hatályos 62. § (2) bekezdés szerint ez az állami követelés az 57. § (2) bekezdés c)
pontja szerinti követelésként tartandó nyilván. Az 57. § (2) bekezdés c) pontjára való
hivatkozás nyilvánvalóan téves, hiszen ott a vagyon értékesítésével és a követelések
63
behajtásával összefüggő, igazolt költségek szerepelnek. A jogszabályi hivatkozás tehát
korrekciót igényel. A jelen módosítás (megegyezően a 2004-ig hatályos szabályozással) arra
tesz javaslatot, hogy az állam megtérítési igénye - a felszámolási költségek részét képezve -
az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felszámolási költség kategóriájába tartozzon.
a 42. §-hoz
A Cstv. 63. § (3) bekezdés módosításának célja a jogvesztő keresetindítási határidő 90 napról
60 napra csökkentése. Ez a hitelezők érdekeit nem sérti, mivel a 33/A. § szerinti perben már
megállapított felelősség alapján lehet az adós cég vezetője ellen keresetet indítani.
a 43. §-hoz
A Cstv. egyszerűsített felszámolási eljárást tartalmazó - jelenleg keretjellegű - 63/B. §-a
kibővül, részletesebb lesz. Az új 63/B. § többek között a joggyakorlat által már kimunkált
megoldásokat is törvényi szintre emeli. Az új szabály különbséget tesz az egyszerűsített
felszámolási eljárásokban aközött, amikor az adós cég vagyona az eljárás időtartama alatt
változik, és aközött, amikor egy tevékenységet már nem folytató, kiüresített, vagyontalan cég
felszámolására kerül sor. Ha a felszámoló felhívására a hitelezők nem tudnak olyan
információkat adni, amely alapján a felszámolás az általános szabályok szerint folytatódna,
vagy az adós cég vezetői a felszámoló külön felhívása ellenére sem pótolják a hiányzó
iratokat, és ez a hiányosság olyan mértékű, hogy az általános szabályok szerinti felszámolás
technikailag lebonyolíthatatlan lenne, akkor a felszámoló írásbeli előkészítést és javaslatot
készít a vagyonfelosztásra, és azt megküldi a bíróságnak. A felszámoló bírósághoz benyújtott
kérelmének már tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló
költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követtelések, pénz- és vagyonmaradvány
hitelezők közötti felosztására vonatkozó javaslatot.
A bíróság a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatot is tartalmazó előkészítő iratot megküldi a
hitelezőknek, továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak, amennyiben az írásbeli
előkészítés alapján az adósnál a felszámolási eljárás alatt bevétel keletkezett vagy kiadást
kellett teljesíteni. Az előkészítő iratra vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási
javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 30 napon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.
Az előkészítő iratot az adóhatóságoknak is meg kell küldeni a záró adóellenőrzés céljából.
Nem kell az előkészítő iratot a hitelezőknek megküldeni, ha az adósnál vagyonmozgás nem
volt a felszámolási eljárás alatt. Ilyen esetben az illetékes adóhatóságok értesítése történik
meg. A bíróság a vagyonfelosztásra és az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli
megszüntetésére vonatkozó végzését az előkészítő irat beérkezésétől számított 90 napos
határidővel hozza meg, ha arra észrevétel vagy kifogás nem érkezett. A jelentésre vonatkozó
észrevételeket, továbbá a vagyonfelosztási javaslattal összefüggő kifogásokat 15 munkanapos
jogvesztő határidőn belül kell benyújtani a bíróságnak.
A bíróság a felszámoló előkészítő iratai, továbbá a beérkezett észrevételek, kifogások
elbírálását követően - ahol a kifogások elbírálásának határideje 8 munkanap - rendeli el az
adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti szétosztását, és
mondja ki az adós jogutód nélküli megszüntetését
64
Ha az iratanyag hiányos, rendezetlen, akkor cégvezetőknek, sőt a többségi
cégtulajdonosoknak is megteremtődik az anyagi felelőssége annak érdekében, hogy a
vagyontalan cég megszüntetésével kapcsolatos eljárások költségeit ne az állam fizesse. Az
adós vezetője az iratanyag hiányossága, illetve az éves beszámoló törvény által előírt
nyilvánosságra hozatalának elmulasztása esetében kötelezhető a bíróság által az egyszerűsített
felszámolási eljárás költségeinek viselésére. A cégvezetővel szemben megállapított ezen
eljárási költség követelést - mint az adós cég vagyona részét képező követelést - osztja fel a
bíróság a hitelezők között a 63/B. § (4) bekezdése szerinti végzésben.
(Megjegyzendő, hogy a cégtörvény 87. §-a már 2006. óta bírságolni rendeli az éves
beszámoló közzététele elmulasztásáért a céget és annak vezetőjét is. Eszerint amennyiben a
cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó
kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb a céginformációs szolgálat bejelentésének
érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította,
hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít. A cégbíróságnak a cégtörvény 81. § (1)
bekezdésének b) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaznia kell, azaz
100 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a céget, illetve a
cégvezetőt.) A jelen csődtörvény módosítás ezt a szankciót egészíti ki azzal, hogy ha a cég
egyszerűsített felszámolási eljárásban szűnik meg, akkor a cégvezetőt lehet marasztalni ennek
az egyszerűsített felszámolási eljárásnak a költségeiben.
a 44. §-hoz
A Cstv. felhatalmazó rendelkezéseiben (84/A. §) a Kormány részére - a jogalkotási törvény és
a jogszabályszerkesztés követelményeinek megfelelő - felhatalmazás kerül kimondásra a
felszámolói névjegyzék és nyilvántartást vezető szerv kijelölésére, a névjegyzékbe kerülés és
az onnan való törlés részletes feltételeinek és eljárásrendjének meghatározására, ide értve
azon pénzügyi biztosítékok meghatározását is, amellyel a felszámolónak rendelkeznie kell. A
§ továbbá kiegészül egy kormányrendelet kiadására szóló felhatalmazással is, amely az adós
vagyontárgyai felszámoló általi értékesítésének részletes eljárási szabályait állapítja meg.
a 45. §
A Cstv. 82. §-ában a jogharmonizációs záradék szövege kerül aktualizálásra, figyelemmel a
Cstv. 11. § új (2)-(3) bekezdésében foglaltakra
a 46. §-hoz
A Cstv. 85. §-nak módosítása összefügg a 49/D. §-al. A törvényi felhatalmazást ki kell
egészíteni a követelésen alapuló zálogjoggal összefüggésben is. Mivel a felszámoló díját a
törvény most módosítandó 49/D. §-a határozza meg, a végrehajtási rendelet ezt már nem fogja
tartalmazni, ehelyett a díj elszámolásának részletes szabályait állapítja meg. A most hatályos
16/2006. (IV. 7.) IM rendeletet ennek megfelelően kell majd módosítani, vagy helyette egy
újat kiadni.
Az igazságügyért felelős miniszter továbbá felhatalmazást kap jogszabály kiadására a
csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatvány, továbbá az ahhoz
65
csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap formájáról, tartalmai elemeiről,
továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak és a vagyonfelügyelőnek a
felszámolási és a csődeljárásban történő elektronikus kijelölése részletes szabályairól.
Az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást a Cstv. 59. § (5) bekezdése szerinti
felszámolói díjakkal összefüggésben a központi költségvetéssel fennálló elszámolási és
folyósítási szabályok megállapítására.
a 47. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény 89. §-ában a kötelező adóhatósági ellenőrzés esetkörei
kibővülnek a csődeljárás alá került vállalkozásokkal.
A javaslat módosítja továbbá az adózás rendjéről szóló törvény 92. §-át is, az egyszerűsített
felszámolási eljárások és egyszerűsített végelszámolási eljárások befejezésének gyorsítása
érdekében. A módosítás értelmében rövidebb lenne a tevékenységet lezáró és a záró
adóbevallás adóhatósági ellenőrzési határideje.
a 48. §-hoz
A törvényjavaslat a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)
módosításával a cég valószínűsíthetően csalárd módon eljáró vezető tisztségviselőivel,
cégvezetőivel, sőt egyes esetekben a cég többségi tulajdonosaival szemben új szankciót vezet
be, amelynek révén alapvetően bővíti a Gt. jelenleg hatályos diszkvalifikációs rendelkezéseit.
A gazdasági társaság megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás annak a jogkövetkezménye,
hogy a cégbíróság által, vagy - a beszámoló közzétételre történő benyújtását érintően - az
adóhatóság által a törvényes működés érdekében alkalmazott intézkedések nem vezettek
eredményre. Éppen ezért a jogszabálynak nem megfelelő módon működő társaság vezető
tisztségviselője tekintetében a törvény 3 évre emeli meg azt az időtartamot, amely alatt a
vezető tisztségviselői pozíció az ilyen személy által nem tölthető be.
A további hitelezők kielégítetlenül maradástól, illetőleg károsodástól való megóvása
érdekében a Gt. korlátozza a vezető tisztségviselők mozgásterét, akként, hogy akiknek saját
magatartásukra visszavezethető ok miatt korlátlan felelősségét állapítottak meg, és nem álltak
helyt a társaság tartozásaiért, azok 3 évig nem tölthetnek be vezető tisztségviselői tisztséget.
A Gt. 279. és 280. §-ait a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független
szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő
jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról szóló 2007. november
13-i 2007/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének céljából módosítják. Az
irányelv a Bizottság adminisztratív terhet csökkentő projektjének első eredménye, amely a 3.
és 6. társasági jogi irányelveket módosítja a (határokon átnyúló egyesülésről szóló) 10.
irányelv mintájára. A módosítás lényege, hogy amennyiben az egyesülésben, illetve
szétválásban részt vevő valamennyi társaság összes részvényese ebben megállapodnak, az
egyesülési, illetve szétválási terv vizsgálata, illetve a szakértői jelentés nem kötelező. Ez a
szabály a törvény hatályba lépésétől számított 30. napon lép hatályba, hiszen egyszerűsítést
jelent az érintett társaságok számára.
66
a 49. §-hoz
A cégbíróság a cégjegyzékben adatotokat, tényeket és jogokat rögzít. Ennek keretében, a
cégnyilvántartás hitelezővédelmi funkciójának erősítése végett a cégbíróság gondoskodik a
Gt. szerinti diszkvalifikációk (eltiltások) bejegyzéséről és törléséről a vezető tisztségviselők,
cégvezetők vonatkozásában.
A törvényjavaslat a cég elnevezésére vonatkozó szabályokat kiegészíti azzal, hogy lehetőséget
teremt a csődeljárásnak, mint a cég egyik létszakaszának cégnévben való feltüntetésére.
A törvény további garanciális elemet kölcsönöz a nyilvánosság alapelvének. A cégjegyzék
bejegyzés alatt álló, hatályos és törölt adata, továbbá a cégiratok megismerhetősége mellett a
cégnyilvántartás meghatározott ideig (az eltiltás hatálya alatt) biztosítja a törölt cég vezető
tisztségviselőjével, cégvezetőjével szemben bejegyzett, Gt. szerinti eltiltásra, mint tényre
vonatkozó adat megismerhetőségét. A módosítás megteremti azokat a Cégtörvényben
szabályozott eszközöket is, amelyek lehetővé teszik a Gt. 23. §-ában szabályozott szankciók
ellenőrizhetőségét, kikényszeríthetőségét is, olyan módon, hogy az eltiltásra vonatkozó adat a
cégjegyzékben feltüntetésre kerül, megjelölve az eltiltás kezdetét és végét.
Ezen adatok megismerhetőségének metódusát a Cégtörvény külön rendelkezése határozza
meg. Az eltiltást rögzítő adatok csoportosított céginformációként nem ismerhetők meg,
azonban az adatokhoz bárki, ingyenes módon hozzáférhet.
A Gt. 23. §-ában foglalt valamennyi tilalmat a cégbíróság a gazdasági társaságok vezető
tisztségviselői, cégvezetői tekintetében az eljáró bíró elektronikus értesítése alapján,
hivatalból jegyzi be az egyes gazdasági társasági formákat illetően [Ctv. 27. § (1)-(5)].
Kiemelendő, hogy a cég képviselőjére vonatkozó adatok kiegészülnek a képviselő
adóazonosító jelével (jogi személy esetében az adószámával). Tekintettel arra, hogy a
képviselő adószáma, adóazonosító jele jelenleg még nem része a cégjegyzéknek, ezért a
bejegyzett cégeknek - cégjegyzékadatuk első megváltozásakor - kell ezeket bejelenteniük
(változásbejegyzési kérelemben) a cégbíróság részére.
Fontos arra rámutatni, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás elbírálása során a vezető
tisztségviselő, cégvezető tekintetében esetlegesen bejegyzett tilalom tényét a cégbíróság több
szempont alapján is ellenőrzi. A cégbíróság szerkesztőprogram segítségével, automata útján
ellenőrzi a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, hogy a kérelemben
feltüntetett cég vezetője, vagy a vezető tisztségviselője nem áll-e a tilalom hatálya alatt.
Mindemellett a cégbíróság megvizsgálja a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolt,
e törvényjavaslat által kötelezően előírt azon nyilatkozatot (mellékletet) is, amelyben a cég
vezető tisztségviselője, cégvezetője nyilatkozik önmagára nézve arról, hogy nem áll a Gt. 23.
§-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.
A fentiekkel összefüggésben szükséges kiemelni, hogy e nyilatkozat hiánya esetén a
cégbíróság hiánypótlásra szólíthat fel, azonban abban az esetben, ha a számítógépes program
által lefolytatott keresés eredményeképpen derül fény a vezető tisztségviselő, vagy cégvezető
67
tekintetében bejegyzett - akár a csatolt mellékletben foglalt nyilatkozat tartalmával ellentétes
-	tilalomra, a cégbíróság hiánypótlás nélkül utasítja el a kérelmet.
A törvényjavaslat a felesleges költségek csökkentése érdekében eltörli a Cégtörvénynek azon
rendelkezését, amely szerint a végelszámolónak, felszámolóbiztosnak és felügyelőbiztosnak
be kell nyújtania aláírási címpéldányát annak érdekében, hogy az a cégiratok között
szerepeljen. Természetesen ezzel összefüggésben a vagyonfelügyelő részére sem teremt
benyújtási kötelezettséget a törvényjavaslat.
az 50. §-hoz
A záró rendelkezések között kapott helyet a Cstv. okafogyottá vált 27. § (5) bekezdésének
hatályon kívül helyezése, tekintettel arra, hogy annak szövege pontosított tartalommal a 27. §
(2)	bekezdésébe került át.
A Ctv. a Ctv. 55. §-ának (3) bekezdése, 101. §-ának (2) bekezdése, 1. számú mellékletében a
IV. rész 2. pontja és az V. rész 1. pontjának c) alpontja hatályon kívül helyezésre kerül, ezek
tartalmazták a végelszámoló, vagyonfelügyelő, felszámoló biztos aláírási címpéldányának
kötelező benyújtását.
Az 50. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő szövegcserés módosítások egyrészt terminológiai
pontosítást tartalmaznak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénnyel
való összhang megteremtése érdekében, másrészt a Cstv. 31. §-ában 30 napról 15 napra
rövidítik a felszámolási eljárás alá került vállalkozás vezetőjének azt a kötelezettségét, hogy
nyilatkozatot tegyen a vállalkozás által hátrahagyott környezeti állapotról a környezetvédelmi
felügyelőségnek, továbbá hogy értesítse a felszámolás elrendeléséről a járadékkövetelésre
jogosultakat (57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelezők).
A törvénymódosítás főszabályként 2009. szeptember 1-jén lép hatályba. A Gt.
jogharmonizációs célú módosítása (azaz a 2007/63/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvet átültető szabályok) azonban ennél korábban, a kihirdetést követő 30. napon
hatályba lépnek, mert ezek az érintett társaságok számára a hatályos szabályozáshoz képest
egyszerűsítést jelentenek.
A törvénymódosítás rendelkezéseit főszabályként a hatályba lépést követően kezdeményezett
felszámolási eljárásokra kell alkalmazni. Az eljárás befejezésekor a felszámolók díjának
emelésére vonatkozó szabályokat azonban már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni
kell, kivéve az egyszerűsített felszámolások esetén a központi költségvetésből történő
kiegészítés 100 000 Ft-ról 150 000 Ft-ra történő kiegészítés szabályait, amelyeket csak a
2010-es költségvetési évtől lehet alkalmazni. A díjkiegészítési számláról a Cstv. 59. § új (6)
bekezdése szerint a költségvetésbe történő visszapótlást is először csak a 2010. tárgyévre
vonatkozóan kell teljesíteni.
A csődeljárásban az óvadékokból eredő követelések moratórium alatti érvényesíthetőségére
vonatkozó szabály először a törvény hatályba lépését követően kikötött óvadékokra
alkalmazandó. A Cstv. 11. § (3) bekezdése szerinti szabályokat tehát csak a törvény hatályba
lépését követően kikötött óvadékokra kell alkalmazni, a hatályba lépést megelőzően kikötött
óvadékoknál pedig szélesebb a moratórium alatti kivétel, mert a 11. § (3) bekezdésében
foglaltakat oly módon kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék
68
érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)-i) pontja szerinti -
pénzügyi szektorbeli - szervezet.
A Gt. módosításban a vezető tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabály szigorítása a
módosítás visszamenőleges hatályának elkerülése érdekében kerül később alkalmazásra.
A felszámolóknak a Cstv. új 27/A. §-ában említett módon történő kijelölésére vonatkozó
rendelkezéseket 2010. július 1-jétől kell alkalmazni. A felszámolók (vagyonfelügyelők,
ideiglenes vagyonfelügyelők) a folyamatban lévő ügyeikre vonatkozó, a Cstv. 27/C. § f)
pontjában megjelölt adatokat 2010. június 1-éig kötelesek először a honlapjukra feltenni.
69