﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9303. számú
törvényjavaslat
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti
miniszter
2009. március
2009. évi ... törvény
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapvető rendelkezések
1.	§
(1)	A törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. A
bűnügyi nyilvántartások az abban szereplő adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartások.
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét
a legfőbb ügyész látja el.
(3)	Az e törvény szerinti hatósági nyilvántartások vezetésére és az ahhoz
kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában
a)	belső azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által képzett olyan
alfanumerikus azonosító, amelynek célja a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában kezelt adatok hozzárendelése a bűntettesek nyilvántartásában, a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásában, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában
szereplő adatokhoz;
b)	bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az
Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott
ítéletek nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt központi
közigazgatási szerv;
c)	daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj- és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj- és
tenyérnyom atot (a továbbiakban együtt: ujj- és tenyérnyomat) tartalmazó
nyilvántartás;
d)	DNS elemzés: A DNS-profil meghatározásának folyamata;
e)	DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav molekula meghatározott szakaszainak
vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor;
2
f)	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek
állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi
szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
g)	ellenszegülés: a mintaadásra kötelezett személynek az a célzatos
cselekvése, magatartása, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak
előírások szerinti végrehajtását akadályozza;
h)	érintett: az a természetes személy, akinek adatai az e törvény hatálya alá
tartozó nyilvántartásban szerepelnek;
i)	harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;
j) kapcsolati kód: a bűnügyi nyilvántartó szerv által képzett olyan
alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak a
hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartások, vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásában róla kezelt adatokhoz;
k) minta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének
nyomait hordozó tárgyon rögzített, vagy az e törvény alapján mintaadásra kötelezett
természetes személytől származó ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil
meghatározására alkalmas anyag;
l) szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv;
m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-
profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus
azonosító;
n) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül,
steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag;
o)	testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés,
magatartás abbahagyására, vagy a mintavétel tűrésére kényszerítés.
II.	Fejezet
A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER
A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása
3.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszer
a)	a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
b)	a bűnügyi nyilvántartásokból
áll.
(2)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó
szerv kezeli, abból adatot továbbít, valamint a nyilvántartásokban szereplő adatokról
e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi nyilvántartó szerv a
bűnügyi nyilvántartások vezetése során adatfeldolgozóként más szervet nem vehet
igénybe.
3
A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása
4.	§
(1)	A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő
adatok kezelésének célja
a)	a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett, valamint
b)	a büntetés-végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során
a befogadott személyek
azonosítása.
(2)	A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza:
a)	az érintett
aa)	családi és utónevét,
ab)	születési családi és utónevét,
ac)	nemét,
ad)	születési helyét és idejét,
ae)	anyja születési családi és utónevét,
af)	személyi azonosítóját,
ag)	előző családi és utónevét,
ah)	állampolgárságát, valamint
ai)	lakcímét
(a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok);
b)	az érintett arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben
meghatározott feltételei fennállnak,
c)	a kapcsolati kódot, valamint
d)	a halál tényét és időpontját.
(3)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg kapcsolati kódot képez.
(4)	Ha a szakértői nyilvántartó szerv belső azonosító kódot küld a bűnügyi
nyilvántartó szervnek, az a kapcsolati kódról haladéktalanul tájékoztatja a szakértői
nyilvántartó szervet.
(5)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartásában szereplő adatokat addig kezeli, amíg az érintett adatai a bűnügyi
nyilvántartások vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában
szerepelnek.
5.	§
4
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait,
bejegyzéskor, a nyilvántartások adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint
az adatigénylésre vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást
megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg
összehasonlítja
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek
esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, vagy
b)	az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek
esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv
által kezelt adatokkal.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul
gondoskodik a személyazonosító adatokban bekövetkező változásoknak a
személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.
6. §
(1)	A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett
arcképmását nyilván kell tartani, ha
a)	bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás
alá vonták, vagy
b)	a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott.
(2)	Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,
a)	akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett
magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a
vád képviseletét,
b)	akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,
továbbá
c)	akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést
elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
(3)	Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg
a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.
(4)	Akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett
magánindítvány alapján vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárásban
a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, annak az arcképmását a
büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően haladéktalanul
megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai
7.	§
E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:
5
a)	a bűntettesek nyilvántartása,
b)	a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartása,
c)	a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, valamint
d)	a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása.
8.	§
(1)	A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók
össze.
(2)	Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében szereplő
adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a
nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
(3)	Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény
szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban
meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek,
átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből
az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba
az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az
adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.
A bűntettesek nyilvántartása
9.	§
A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:
a)	a büntető ügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés
végrehajtásának elősegítése,
b)	a büntetett előélet tényének igazolása
ba)	bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági
érdekek védelme,
bb)	az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
bc)	mások jogainak és biztonságának védelme
érdekében.
10.	§
A bűntettesek nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel
szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet
jogerőre emelkedésének napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült.
11. §
6
(1)	A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot;
b)	a belső azonosító kódot;
c)	bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított
ca)	bűncselekmény megnevezését,
cb)	bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,
cc)	elkövetői és elkövetési alakzatot,
cd)	bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
ce)	azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös
visszaeső,
cf)	azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként
követte el;
d)	az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat,
továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság
megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének
napját;
e)	a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét (foglalkozástól eltiltás esetén a
foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát)
és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát
és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett büntetés
végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság
megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
f)	a fő- és mellékbüntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a
korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást
elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének
napját;
g)	összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok
megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított
szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
h)	közkegyelem vagy egyéni kegyelem alapján a bírósági határozatot érintő
változásokat, az egyéni kegyelmi határozat számát, keltét;
i)	a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését
megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és
jogerőre emelkedésének napját;
j) a törvényi mentesítés várható időpontját;
k) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén ennek tényét; továbbá
l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott különleges eljárás során hozott
határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(2)	A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása
tartalmazza
a)	a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a
szabadságvesztés végrehajtása megkezdésének) napját,
b)	a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság leteltének
napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, pártfogó felügyelet
7
elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
a pártfogó felügyelet időtartamát,
c)	a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését,
határozatának számát és keltét, a félbeszakítás időtartamát,
d)	a szabadon bocsátás napját,
e)	a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a
kiutasítás, kitiltás leteltének napját, továbbá e mellékbüntetések végrehajtását
befolyásoló tényezők alapján megállapított időtartama leteltének napját.
12.	§
(1)	A személyazonosító adatokat, valamint a 11. § (1) bekezdés c)-g), i) és k)
pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,
amely előtt az eljárás befejeződött.
(2)	A 11. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben
első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)	A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat a különleges
eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)	A 11. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-
végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli a bűnügyi nyilvántartó
szervvel.
(5)	A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti,
a)	a közügyektől eltiltásra a foglalkozástól eltiltásra, valamint a kitiltásra
vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség;
b)	a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat
ellátó települési önkormányzat jegyzője;
c)	a kiutasításra vonatkozó adatokat
ca)	önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság, amely előtt a
határozat jogerőre emelkedett,
cb)	szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a
büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
13.	§
A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének
időpontjáig kell nyilvántartani.
A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartása
14.	§
8
A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre
vonatkozó adatok nyilvántartásának célja
a)	a büntető ügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés
végrehajtásának elősegítése;
b)	a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása
ba)	bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági
érdekek védelme,
bb)	az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
bc)	mások jogainak és biztonságának védelme
érdekében.
15.	§
A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani,
a)	akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán
törölték,
b)	akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott,
és az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,
c)	akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott,
de büntetés kiszabását mellőzte,
d)	akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést,
elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott,
e)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, valamint
f)	akit az ügyész megrovásban részesített.
16.	§
(1)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot;
b)	a belső azonosító kódot;
c)	a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított
ca)	bűncselekmény megnevezését,
cb)	bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,
cc)	elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,
cd)	bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
ce)	azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös
visszaeső,
cf)	azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként
követte el;
d)	a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát
és keltét;
9
e)	az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat,
továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság
megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének
napját;
f)	a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét (foglalkozástól eltiltás esetén a
foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát)
és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát
és a felfüggesztés leteltének időpontját;
g)	az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott
próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára
bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre
emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a
meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;
h)	összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén
az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az
összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és
mértékét;
i)	a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését
megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és
jogerőre emelkedésének keltét;
j) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén ennek tényét;
k) a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a
nyilvántartásból való törlés várható időpontját; továbbá
l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott különleges eljárás során hozott
határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(2)	A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt
álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
a)	a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a
szabadságvesztés megkezdésének) napját,
b)	a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság leteltének
napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, pártfogó felügyelet
elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
a pártfogó felügyelet időtartamát,
c)	a büntetés félbeszakítása esetén az eljárt hatóság megnevezését,
határozatának számát és keltét, a félbeszakítás időtartamát,
d)	a szabadon bocsátás napját,
e)	a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,
f)	a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes
elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének tényét,
g)	a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,
h)	a közérdekű munka, valamint a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő
átváltoztatásáról szóló határozat számát és keltét, az eljárt bíróság megnevezését,
az így kiszabott büntetés mértékét,
i)	a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a
kiutasítás, a kitiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló
tényezők alapján megállapított időtartam leteltének a napját, továbbá
j) a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.
10
17.	§
(1)	A személyazonosító adatokat, valamint a 16. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely
előtt az eljárás befejeződött.
(2)	A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot
hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)	A 16. § (1) bekezdés e)-j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.
(4)	A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat a különleges
eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)	A 16. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott adatokat a
büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(6)	A 16. § (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott adatokat a
javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)	A 16. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,
a)	a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására
vonatkozó adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság,
b)	a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására
vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(8)	A 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti,
a)	a közügyektől eltiltásra, a foglalkozástól eltiltásra, valamint a kitiltásra
vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség;
b)	a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat
ellátó települési önkormányzat jegyzője;
c)	a kiutasításra vonatkozó adatokat
ca)	önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság, amely előtt a
határozat jogerőre emelkedett,
cb)	szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a
büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(9)	A 16. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi
megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
18.	§
11
(1)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztés kiszabása esetén,
a)	ha a büntetés határozott tartamú,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától
számított tíz évig,
ab)	öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén, a mentesítés
beálltától számított tizenöt évig; vagy
b)	életfogytig tartó szabadságvesztés esetén, az elítélt személy halálát követő
tizenöt évig
kell nyilvántartani.
(2)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig
kell nyilvántartani.
(3)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de
végrehajtásában felfüggesztett
a)	szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b)	pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig
kell nyilvántartani.
(4)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos
bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén - tekintet nélkül arra, hogy
főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett történik - a mellékbüntetés végrehajtása
befejezésétől, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell
nyilvántartani.
19.	§
(1)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt
szabadságvesztésre ítéltek esetén
a)	végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés
beálltától számított nyolc évig,
b)	a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés
beálltától számított öt évig
kell nyilvántartani.
12
(2)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű
munkára, továbbá pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított
három évig kell nyilvántartani.
(3)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan
bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén - tekintet nélkül arra, hogy
főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett történik - a mellékbüntetés végrehajtása
befejezésétől, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell
nyilvántartani.
20. §
A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásába felvett adatokat
a)	megrovás alkalmazása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől vagy
ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,
b)	próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak
meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől,
c)	kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, továbbá
vagyonelkobzás elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,
d)	javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,
e)	büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító
jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől
számított három évig kell nyilvántartani.
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása
21. §
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok
kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése,
törvényességének biztosítása, továbbá az érintett és mások jogainak és
biztonságának védelme.
22. §
(1)	A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell
nyilvántartani, akivel szemben büntetőeljárás indult.
(2)	Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a)	akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas bűncselekmény miatt
előterjesztett magánindítvány alapján indult, függetlenül attól, hogy az ügyész
átvette-e a vád képviseletét,
13
b)	akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,
továbbá
c)	akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést
elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
23.	§
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot;
b)	a belső azonosító kódot;
c)	a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú
szerinti
ca)	megnevezését, minősítését,
cb)	elkövetési helyét, idejét;
d)	a megalapozott gyanú közlésének időpontját;
e)	a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését,
minősítését, a vádirat számát és keltét;
f)	vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás tényét, okát, időtartamát, az
erről szóló határozat számát és keltét;
g)	nyomozás, vagy az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét,
okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint
továbbfolytatásának időpontját;
h)	a büntetőügy iktatószámát;
i)	a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének tényét; továbbá
j) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését.
24.	§
(1)	A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)-e) és h) pontjában
meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.
(2)	A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)	A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat, nyomozás felfüggesztése
esetén a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, az eljárás felfüggesztése
esetén a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)	A 23. § i) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről
vagy elkülönítéséről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)	A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás
megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli
a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
14
25.	§
(1)	A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a)	a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, vagy
b)	a nyomozás megszüntetéséig
kell nyilvántartani.
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása
26.	§
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok
kezelésének célja az érintett, továbbá mások jogainak és biztonságának védelme, a
büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.
27.	§
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell
nyilvántartani, akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi
őrizetet, távoltartást, ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, továbbá akinek
előzetes letartóztatása óvadék letétele miatt szűnt meg.
28.	§
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot;
b)	az elrendelt kényszerintézkedést, annak időtartamát;
c)	az elrendelő határozat szerinti bűncselekmény
ca)	megnevezését,
cb)	Btk. szerinti minősítését,
cc)	elkövetésének helyét, idejét;
d)	a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról
határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.
29.	§
(1)	A személyazonosító adatokat, valamint a 28. § b-d) pontjában
meghatározott adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
kényszerintézkedés elrendeléséről, valamint meghosszabbításáról határozatot hozó
bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(2)	A kényszerintézkedés megszüntetését a határozatot hozó bíróság vagy
ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
30.	§
15
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat a
kényszerintézkedés megszűnéséig vagy megszüntetéséig kell nyilvántartani.
III.	Fejezet
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR
ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA
31.	§
Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek
nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja az Európai Unió tagállamaival
folytatott bűnügyi együttműködés elősegítése érdekében, az Európai Unió más
tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító
jogerős ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt adatok tagállamok közötti
kölcsönös cseréjének elősegítése.
32.	§
A tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az
adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának
bírósága jogerősen megállapította.
33.	§
(1)	A tagállami ítéletek nyilvántartása a tagállami ítéletben szereplő, az
Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött alábbi
adatokat tartalmazza:
a)	az érintett személyazonosító adatait,
b)	az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó
bíróság megnevezését,
c)	az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, a bűncselekmény
jogi minősítését, a bűncselekmény elkövetésének időpontját,
d)	a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó
adatokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a tagállami ítéletek
nyilvántartása - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága azt
a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte - tartalmazza:
a)	az érintett szüleinek nevét,
b)	az ítélet ügyiratszámát,
c)	a bűncselekmény elkövetésének helyét,
d)	az érintett személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító
okmánya típusát és számát,
e)	az érintett ujjnyomatát,
f)	az érintett álnevét, továbbá
16
g) a mentesítés várható időpontját.
(3)	A tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza az elismerő határozat
számát és keltét is, ha az Európai Unió más tagállamának bírósága által meghozott,
e nyilvántartásban szereplő ítélet érvényét a magyar bíróság elismerte.
34.	§
(1)	A 33. §-ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló
tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha e
tájékoztatásban nem szerepel mentesítésre vonatkozó adat, az adatokat akkor kell
törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt az
érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték.
(2)	A 33. §-ban meghatározott adatok változását az érintett tagállam kijelölt
központi hatósága által adott tájékoztatást követően, a bűnügyi nyilvántartó szerv
haladéktalanul átvezeti.
IV.	Fejezet
A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
Közös szabályok
35.	§
A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása a daktiloszkópiai
nyilvántartásból és a DNS-profil nyilvántartásból áll.
36.	§
(1)	A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel
céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat
a)	haladéktalanul nyilvántartásba veszi, kezeli és az e törvény alapján arra
jogosultnak továbbítja,
b)	elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában
szereplő adatokkal összehasonlítja.
(2)	A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján részére megküldött ujj-
és tenyérnyomat, vagy DNS-profil nyilvántartásba vételével egyidejűleg belső
azonosító kódot képez, amelyet haladéktalanul megküld a bűnügyi nyilvántartó
szervnek, annak megjelölésével, hogy a belső azonosító kód a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásának mely nyilvántartásában szerepel.
A daktiloszkópiai nyilvántartás
37.	§
A daktiloszkópiai nyilvántartás célja
17
a)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény
elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
b)	a bűncselekményt elkövető,
c)	rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az
ismeretlen személyazonosságú elhunyt,
d)	büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint rendőrségi fogdába befogadás
során a befogadott, valamint
e)	a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén, az igazoltatott
személy azonosítása.
38.	§
A daktiloszkópiai nyilvántartás
a)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából,
b)	a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásából, valamint
c)	a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásából
áll.
39.	§
(1)	Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj- és tenyérnyomat
nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a
nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és
tenyérnyom atot a 38. § szerinti nyilvántartásokban szereplő ujj- és
tenyérnyomatokkal.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok
azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az
azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely 38. § szerinti nyilvántartásban
található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és
tenyérnyomat
a)	az (1) bekezdés szerint ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét
kezdeményező szervvel, valamint
b)	azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és
tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a 38. § szerinti
nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
40.	§
A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában annak adatait kell
18
nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát bűncselekmény elkövetésének
helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon
rögzítették, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.
41.	§
A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza
a)	a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
aa)	megnevezését,
ab)	elkövetésének helyét és idejét;
b)	a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség
megnevezését;
c)	a büntetőügy iktatószámát;
d)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatot; valamint
e)	a szakrendszeri azonosító kódot.
42.	§
(1)	A 41. § a)-d) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel
alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság
vagy ügyészség - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi
meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(2)	Ha a nyomozás megszüntetésére, vagy a büntetőeljárás jogerős
befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló
cselekmény nem bűncselekmény, vagy a nyomozás adatai alapján nem állapítható
meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,
ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a
szakértői nyilvántartó szervvel.
(3)	Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a
bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó
tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba
vett ujj- és tenyérnyomat olyan személytől származik, aki nem hozható
összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség
vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
43.	§
(1)	A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat
a)	a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének
elévüléséig,
19
b)	el nem évülő bűncselekmények esetén a 42. § (1) bekezdésében
meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,
c)	a 42. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig, vagy
d)	a 42. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2)	A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat a
39.	§ (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha a 39.
§ (1) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj-és tenyérnyomat azonosságát
a)	a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában, vagy
b)	a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásában
szereplő ujj- és tenyérnyomatokkal állapítja meg.
44.	§
(1)	A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és
tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit
a)	öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett
szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja, vagy
b)	öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos,
testi sértés (Btk. 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §), személyi
szabadság megsértése (Btk. 175. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §),
magánlaksértés (Btk. 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk.
184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 185. §), közúti
veszélyeztetés (Btk. 186. §), cserbenhagyás (Btk. 190. §), megrontás (Btk. 201. §),
tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése
(Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), szeméremsértés (Btk.
208. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (Btk. 214. §),
embercsempészés (Btk. 218. §), hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás
hivatalos eljárásban (Btk. 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 229. §),
közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 230. §), hamis vád (Btk. 233. §),
hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra
felhívás (Btk. 242. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), fogolyszökés (Btk. 245. §), zártörés
(Btk. 249. §), vesztegetés (Btk. 250. §), befolyással üzérkedés (Btk. 256. §),
közveszélyokozás (Btk. 259. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés
lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), közveszéllyel
fenyegetés (Btk. 270/A. §), garázdaság (Btk. 271. §), rendbontás (Btk. 271/A. §),
közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §), visszaélés
okirattal (Btk. 277. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (Btk. 277/A. §),
környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés
kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §),
csődbűncselekmény (Btk. 290. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni
20
bűncselekmény (Btk. 300/C. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), adócsalás (Btk. 310. §),
visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), csempészet
(Btk. 312. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 313/B. §), lopás
(Btk. 316. §), sikkasztás (Btk. 317. §) csalás (Btk. 318. §), rongálás (Btk. 324. §),
jármű önkényes elvétele (Btk. 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott
gyanúja
miatt büntetőeljárás alá vontak.
(2)	Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a)	akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett
magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a
vád képviseletét,
b)	akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,
továbbá
c)	akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést
elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
45.	§
A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása
tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot,
b)	a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát,
c)	a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
d)	a belső azonosító kódot.
46.	§
(1)	A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát - a
nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - az a nyomozó hatóság vagy
ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet
büntetőeljárás alá vonta.
47.	§
(1)	A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásába felvett adatokat a 25. §-ban meghatározott időpontig kell
nyilvántartani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv
közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
48.	§
A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen elítélt személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani,
21
a)	akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatának
nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló
büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős bűnösséget megállapító ítéletet
hozott, vagy
b)	akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
49.	§
A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot,
b)	az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát,
c)	a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
d)	a belső azonosító kódot.
50.	§
(1)	A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személy ujj- és
tenyérnyomatát - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett
befogadását követően haladéktalanul, az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási
intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(2)	Ha az ujj- és tenyérnyom atot e törvény alapján a büntetőeljárás során
nyilvántartásba vették, és ebben az ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget
megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomatot az
ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a)	nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt
személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b)	törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásából.
51.	§
(1)	A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat a 18-20. §-ban meghatározott
időpontig kell nyilvántartani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv
közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
A DNS-profil nyilvántartás
52.	§
A DNS-profil nyilvántartás célja
22
a)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével
összefüggésbe nem hozható,
b)	a bűncselekményt elkövető, valamint
c)	a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásokban az
ismeretlen személyazonosságú elhunyt
személy azonosítása.
53.	§
A DNS-profil nyilvántartás
a)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásából,
b)	a büntetőeljárás alatt álló személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából,
valamint
c)	a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásából
áll.
54.	§
(1)	Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv DNS-profil nyilvántartásba
vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt
megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt az 53. § szerinti
nyilvántartásokban szereplő DNS-profilokkal.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát
állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely 53. § szerinti
nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett
DNS-profil a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli
a)	az (1) bekezdés szerint DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményező
szervvel, valamint
b)	azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel
az azonosságot megállapították az 53. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe
korábban felvették.
55.	§
A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában annak adatait kell
nyilvántartani, akinek DNS-profilját bűncselekmény helyszínén, vagy a
bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített
anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat
nem kapcsolható.
56.	§
23
A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása tartalmazza
a)	a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
aa)	megnevezését,
ab)	elkövetésének helyét és idejét;
b)	a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség
megnevezését;
c)	a büntetőügy iktatószámát;
d)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-
profilt; valamint
e)	a szakrendszeri azonosító kódot.
57.	§
(1)	Az 56. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil
meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául
szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy
ügyészség - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - megküldi a
szakértői nyilvántartó szerv részére.
(2)	A DNS-profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény
elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból a szakértői
nyilvántartó szerv határozza meg.
(3)	Ha a nyomozás megszüntetésére, vagy a büntetőeljárás jogerős
befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló
cselekmény nem bűncselekmény, vagy a nyomozás adatai alapján nem állapítható
meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,
ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság közli a
szakértői nyilvántartó szervvel.
(4)	Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a
bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó
tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett DNS-
profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba
vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást
folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó
szervvel.
58.	§
(1)	A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat
24
a)	a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének
elévüléséig,
b)	el nem évülő bűncselekmények esetén az 57. § (1) bekezdésében
meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,
c)	az 57. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig, vagy
d)	az 57. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat az 54. § (2)
bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. § (1)
bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS-profil azonosságát
a)	a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában,
vagy
b)	a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásában
szereplő DNS-profillal állapítja meg.
59.	§
A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak
az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben
a)	öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény,
b)	üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c)	három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő emberkereskedelem
(Btk. 175/B. §), megrontás (Btk. 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk.
204. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), illetve embercsempészés (Btk.
218. §),
d)	kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett
kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (Btk. 282. §),
e)	fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény, vagy
f)	az állam elleni bűncselekményekkel (Btk. X. fejezet), a terrorcselekménnyel
(Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (Btk. 261/A. §), a
visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a pénzmosással (Btk. 303.
§), valamint a szolgálati bűncselekményekkel (Btk. XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban
fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a terrorcselekményre irányuló
előkészület (Btk. 261. §)
miatt indítottak büntetőeljárást.
60.	§
A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása
tartalmazza
25
a)	a kapcsolati kódot,
b)	a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya-törletet,
valamint az abból meghatározott DNS-profilt,
c)	a szakrendszeri azonosító kódot,
d)	a belső azonosító kódot.
61.	§
(1)	A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet - a
nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - az a nyomozó hatóság vagy
ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet
büntetőeljárás alá vonta.
(2)	A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó
szerv határozza meg.
62. §
(1)	A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába
felvett adatokat a 25. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv
közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
63.	§
A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani,
a)	akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak
nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló
büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet
hozott, vagy
b)	akit jogerősen három évi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó
szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
64.	§
A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot,
b)	az elítélt személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból
meghatározott DNS-profilt,
c)	a szakrendszeri azonosító kódot,
d)	a belső azonosító kódot.
65.	§
26
(1)	A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett befogadását követően, az elítéltet
befogadó büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul megküldi a szakértői
nyilvántartó szervnek.
(2)	Ha a DNS-profilokat e törvény alapján a büntetőeljárás alatt
nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárásban a bíróság jogerős, bűnösséget
megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profilokat az ítélet
jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a)	nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt
személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b)	törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából.
(3)	Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza
meg.
66.	§
(1)	A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a 18-20. §-ban meghatározott időpontig
kell nyilvántartani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv
közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
V.	Fejezet
ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL
Az adattovábbítás formái és tartalma
67.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e
törvényben meghatározottak szerint
a)	az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott
adatokhoz,
b)	az arra jogosult részére, adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy
c)	az arra jogosult kérelmére adatot igazol.
(2)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok statisztikai, valamint
tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és
felhasználhatók.
Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel
68.	§
27
(1)	Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben szereplő adatok teljes körét jogosult átvenni
a)	a bíróság, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés
végrehajtása céljából,
b)	a nyomozó hatóság és az ügyészség, a bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása
céljából,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési,
nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá
nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési
célból.
(2)	A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő
adatokat:
a)	közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp
anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a
pirotechnikai termékre vonatkozó hatósági jogkörben, valamint a fegyver, a lőszer, a
haditechnikai termék, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver és lőszer
tároló hely üzemeltetéséhez, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások
közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez
aa)	a 11. § (1) bekezdés c), e), f) h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
ab)	a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, valamint a 16. § (2) bekezdés
i) pontjában meghatározott adatok, valamint
ac)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
b)	a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a
gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából
ba)	a 11. § (1) bekezdés c), e), h), i) pontjában, valamint a 11. § (2) bekezdés
e)	pontjában meghatározott adatok, valamint
bb)	a 16. § (1) bekezdés c), f), i) pontjában, valamint a 16. § (2) bekezdés i)
pontjában meghatározott adatok;
c)	a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során a
kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 28. § b) és c) pontjában
meghatározott adatok;
d)	a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
da)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
db)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i), pontjában, valamint a 16. § (2)
bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint
dc)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
28
e)	a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából
ea)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
eb)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i), pontjában, valamint a 16. § (2)
bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint
ec)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
f)	külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a
nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével,
építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések
karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a
szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás
közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során
fa)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb) e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,
fb)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i), pontjában meghatározott adatok,
valamint
fc)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
g)	a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági
feltételek ellenőrzése céljából
ga)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), h), i) pontjában meghatározott adatok,
gb)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i), pontjában meghatározott adatok,
valamint
gc)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
h)	a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából
ha)	a 11. § (1) bekezdés c), e), f) h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint
hb)	a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, valamint a 16. § (2) bekezdés
i) pontjában meghatározott adatok,
hc)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
i)	a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági
jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a
közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ia)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
ib)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i), pontjában, valamint a 16. § (2)
bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint
ic)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.
(3)	A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető
szerv közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
29
a)	a 11. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, valamint a 11. § (2) bekezdés
e)	pontjában meghatározott adatok, továbbá
b)	a 16. § (1) bekezdés f) és i) pontjában, valamint a 16. § (2) bekezdés i)
pontjában meghatározott adatok.
(4)	A köztársasági elnök döntésének előkészítése céljából közvetlen
hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a)	az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelem felterjesztésének
előkészítése során a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények
alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában, valamint a büntetőeljárás
hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok,
b)	az állampolgársági ügyekért felelős miniszter az állampolgársági eljárásban
a honosítás és visszahonosítás törvényi feltételeinek vizsgálata során a bűntettesek
nyilvántartásában és a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő
adatok.
(5)	A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, valamint rendkívüli
állapot idején és a megelőző védelmi helyzetben a hadkiegészítő parancsnokság a
hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából jogosult közvetlen
hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:
a)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdésének e) pontjában meghatározott adatok,
b)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok, valamint
c)	a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.
(6)	A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy
befogadottkénti elismerés, vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának
megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő
adatokat:
a)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
b)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i), pontjában, valamint a 16. § (2)
bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint
c)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.
(7)	Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára
tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az
engedély visszavonására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult
átvenni a következő adatokat:
a)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f) h), i) pontjában, valamint a 11. § (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
b)	a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g) i), pontjában, valamint a 16. § (2)
bekezdés i) pontjában meghatározott adatok.
30
(8)	A büntetés-végrehajtási intézet, valamint a rendőrség a befogadás során
közvetlen hozzáféréssel jogosult az elítélt vagy a terhelt személyazonosságának
ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatot átvenni.
(9)	Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek
fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a
következő adatokat:
a)	a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,
b)	a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.
(10)	A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározott találati
adattovábbítás teljesítése, valamint szakvélemény elkészítése céljából közvetlen
hozzáféréssel jogosult a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat átvenni.
Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei
69.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján kizárólag annak az
adatigénylőnek, és abban a körben továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből, amely adatigénylő tekintetében
a)	az adatok átvételét és kezelését törvény az adatkezelés céljának és az
átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint
b)	az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásokból a bűnügyi nyilvántartó szerv
adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével
előírja.
(2)	Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az
igénylő közölte a következő adatokat:
a)	annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa)	a családi és utónevét,
ab)	a születési családi és utónevét,
ac)	a születési helyét és idejét,
ad)	anyja születési családi és utónevét,
ae)	állampolgárságát,
af)	lakcímét; valamint
b)	az adattovábbítás címzettjének pontos megnevezését és címét.
Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen adathozzáférés útján történő
adattovábbítás biztosításának általános követelményei
70.	§
31
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, törvény
rendelkezése alapján, az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított
adatkezelő részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor
biztosíthatja, vagy az adatigénylésre az adatokat akkor továbbíthatja, ha
a)	az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az
adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében, és amely rendelkezés
szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint
b)	a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben
meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2)	A közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a
hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának
személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az
abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a
felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi
nyilvántartó szervet.
(4)	Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az
adatigénylés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.
Kérelemre történő adattovábbítás a kérelmező saját adatairól
71.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítási kérelemre saját adatai
igazolása céljából a bűnügyi nyilvántartásokban tárolt adatokat
a)	az adattovábbítási kérelemben megjelölt címzett részére, vagy
b)	az adattovábbítást kérelmező részére, megjelölt címzett nélküli külföldi
felhasználásra
továbbítja.
(2)	Az adattovábbítási kérelmet ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, az
erre a célra rendszeresített űrlapon is be lehet nyújtani. Kérelmenként egy címzettet
lehet megjelölni.
(3)	A kérelmező az adattovábbítási kérelemben kikötheti, hogy a bűnügyi
nyilvántartó szerv az adatait a címzettnek csak akkor továbbítsa, ha
a)	a bűntettesek nyilvántartásában nyilvántartottként nem szerepel, valamint -
ha az adatigénylés erre is kiterjed az abban foglaltak szerint - nem áll közügyektől,
meghatározott foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt,
vagy
b)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
72.	§
32
(1)	Az adattovábbítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a saját adatai
igazolása céljából adattovábbítást kérelmező 69. § (2) bekezdésében meghatározott
adatait, az adattovábbítás címzettjének pontos megnevezését és címét, továbbá -
ha az a kérelmező rendelkezésére áll - a címzett elektronikus címét.
(2)	Az adattovábbítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy a
kérelmező a következők közül mely tény igazolására kéri a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben tárolt adatainak továbbítását:
a)	a büntetettesek nyilvántartásában nem szerepel, valamint - ha az
adatigénylés erre is kiterjed - nem áll közügyektől, meghatározott foglalkozástól,
járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt,
b)	a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, valamint - ha az
adatigénylés erre is kiterjed - a közügyektől, meghatározott foglalkozástól,
járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt áll,
c)	büntetett előéletű, és - ha az adatigénylés erre is kiterjed - nem áll
közügyektől, valamely meghatározott foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás vagy
intézkedés hatálya alatt,
d)	büntetett előéletű és - ha az adatigénylés erre is kiterjed - közügyektől,
meghatározott foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy
e)	büntetőeljárás hatálya alatt áll vagy büntetőeljárás hatálya alatt nem áll.
(3)	Ha a kérelmező a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, a (2)
bekezdésben meghatározott adatokon kívüli, egyéb nyilvántartott adatai továbbítását
kéri, kérelmében ezen adatok mellett azt a törvényi rendelkezést is meg kell jelölnie,
amely alapján az adattovábbítás címzettje minden egyes igényelt adat tekintetében
törvény alapján jogosult az adat kezelésére. Ennek hiányában az adattovábbítási
eljárást meg kell szüntetni.
(4)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerből a kérelmező kérelmére történő
adattovábbítási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
73.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az adattovábbítási kérelemben megjelölt
adatokat hatósági bizonyítványban igazolja. A hatósági bizonyítvány érvényességi
ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(2)	Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az adattovábbítási kérelemnek a 71. § (1)
bekezdés a) pontja szerint ad helyt, a hatósági bizonyítványt az adattovábbítás
címzettjének, annak másolatát a kérelmezőnek kézbesíti.
(3)	Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a 71. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott adattovábbítási kérelemnek ad helyt, a hatósági bizonyítvány
tartalmazza az arra való utalást is, hogy a hatósági bizonyítvány kiadása a bűnügyi
nyilvántartásokban kezelt adatok igazolásának külföldön történő felhasználása
céljára szolgál.
33
(4)	Ha az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett a 71. § (3)
bekezdése szerinti korlátozó nyilatkozata miatt nem továbbítja, az adattovábbítás
iránti eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzésben a kérelmezőt
tájékoztatni kell a nyilvántartásban szereplő adatairól, és azokról az
adatváltozásokról is, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási
rendszerbe történő felvétel időpontjától kezdve átvezetett.
(5)	A (2)-(4) bekezdés szerinti iratot a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályai szerinti elektronikus úton való kapcsolattartás során
a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül kell továbbítani annak a
címzettnek és a kérelmezőnek, akinél az elektronikus úton való továbbítás feltételei
fennállnak.
(6)	Az elektronikus úton továbbított hatósági bizonyítványon a
kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatósági bélyegző lenyomata informatikai
eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegző lenyomat hitelességét a hatáskör
gyakorlója egyedi döntésével hitelesnek ismerte el.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány
74.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az igazolás alanyának kérelmére a bűnügyi
nyilvántartásokban tárolt adatainak valamely eljárásban vagy jogviszony
létesítéséhez, fenntartásához, valamint törvényben előírt feltételek igazolásához állít
ki hatósági erkölcsi bizonyítványt. A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi
ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(2)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem ügyfélkapun
keresztül elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített űrlapon is benyújtható.
(3)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelemnek tartalmaznia kell az
igazolás alanyának a 69. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatait,
valamint lakcímét vagy azt a címet, amelyre a hatósági erkölcsi bizonyítvány
kézbesítését kéri. A kérelemből mellőzhető annak megjelölése, hogy a hatósági
erkölcsi bizonyítványt az igazolás alanya mely szervnél vagy milyen eljárásban
kívánja felhasználni.
75.	§
(1)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza az igazolás alanyának a 69. §
(2)	bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatait, kiállításának helyét és
időpontját, a kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a
kiadmányozásra jogosult aláírását. A hatósági erkölcsi bizonyítványon a
kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai
eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör
gyakorlója egyedi döntésével hitelesnek ismerte el.
(2)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány a kérelemnek megfelelően a 72. § (2)
bekezdés a), b), c), vagy d) pontjában meghatározott adatokat tartalmazhatja.
34
(3)	A hatósági erkölcsi bizonyítványt az adattartalmának megfelelő típusú
közokiratként, papír alapon biztonsági okmányként kell kiadni.
(4)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
76.	§
(1)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak kijavítása kicseréléssel történik.
A hibás bizonyítványt be kell vonni.
(2)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.
VI.	Fejezet
AZ EURÓPAI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER
KERETEI KÖZÖTT TÖRTÉNŐ ADATCSERE
Automatikus adattovábbítás
77.	§
A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatoknak az Európai Unió más tagállamával való
cseréjével összefüggő adatfogadási, adatátadási és egyéb adatkezelési feladatokat.
78.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Unió
más tagállama központi hatóságát a bűntettesek nyilvántartásába felvett, az érintett
tagállam állampolgáraira vonatkozó bűnösséget megállapító jogerős ítéletben
szereplő alábbi adatokról és azok későbbi változásáról vagy módosulásáról:
a)	az elítélt személyazonosító adatai,
b)	az ítélet kelte, jogerőre emelkedésének időpontja, az ítéletet hozó bíróság
megnevezése,
c)	az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének helye, időpontja, a
bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint azokra a
rendelkezésekre való hivatkozás, amelyeken a bűncselekmény elbírálása alapult,
d)	a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó
adatok.
(2)	A átvevő tagállamot tájékoztatni kell
a)	az adatok átadásával egyidejűleg az adatok törlésének várható időpontjáról,
továbbá
b)	arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásából törlésre kerültek.
35
(3)	Ha az érintett személy két vagy több, az Európai Unió más tagállamának
állampolgára, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat valamennyi érintett
tagállamnak továbbítani kell.
Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából
79.	§
(1)	A 68. § alapján az adatok átvételére jogosult szerv az e törvény
mellékletében meghatározott adatkörben - a bűnügyi nyilvántartó szerv útján -
adatokat igényelhet az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából.
(2)	Az adatok átvételére az (1) bekezdés szerint jogosult szerv az átvett
adatokat csak a kérelemben meghatározott büntetőeljárás céljára használhatja fel.
Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint
harmadik országnak
80.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt
központi hatóságának kérelmére adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt
állók nyilvántartásának kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt
adatokból.
(2)	Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan
magyar állampolgárról igényel adatot, akire vonatkozóan a tagállami ítéletek
nyilvántartásában is szerepel adat, a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása e
nyilvántartásban szereplő adatokra is kiterjed. A megkereső tagállam kijelölt központi
hatósága részére - az állampolgárság szerinti tagállam kijelölt központi hatóságát
kivéve - a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő adat csak büntetőeljárás
céljából adható át.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti adattovábbítást megelőzően - ha az
lehetséges - az adatok ellenőrzésével biztosítani kell, hogy azok naprakészek és
pontosak legyenek. Amennyiben utóbb megállapításra került, hogy hibás vagy
hiányos adatok kerültek továbbításra, erről az adatátvevőt haladéktalanul értesíteni
kell.
(4)	Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága nem a
megkeresett tagállam állampolgárságával rendelkező állampolgár tekintetében intéz
megkeresést a bűnügyi nyilvántartások adataira vonatkozóan, annak tekintetében a
bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kell eljárni.
(5)	A tagállami ítéletek nyilvántartásából harmadik ország részére a 33. §-ban
meghatározott adat kizárólag az adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére
megküldő tagállam által meghatározott korlátok között, büntetőeljárás céljából történő
felhasználásra továbbítható.
VII. Fejezet
36
ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK
NYILVÁNTARTÁSA ADATÁLLOMÁNYAIBÓL
Közös szabályok
81. §
(1)	A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározottak szerint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának adatállományból
a)	összehasonlítás kezdeményezése alapján találati adattovábbítást végez,
b)	az arra jogosult igénylése alapján adatokat továbbít, vagy
c)	közvetlen hozzáférés útján az arra jogosultnak automatikus találati
adathozzáférést biztosít.
(2)	A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt
adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra
alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
Találati adattovábbítás
82. §
(1)	A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény szerint arra jogosultak
kezdeményezése alapján, az általuk megküldött mintát elemzi és a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatokkal összehasonlítja.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői
nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a minta és a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásában szereplő adat azonos személytől származik, az azonosság
tényét, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában
szereplő adatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó személyazonosító adatokat
haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői
nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy mintából meghatározott ujj- és
tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat, vagy DNS-profil
nem található a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában, ennek
tényét haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és
adatátvételre
a)	a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása,
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a külön törvény szerinti felderítési,
nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá
nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,
37
c)	az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint
szakvélemény adására jogosult szerv szakvélemény elkészítése, valamint
d)	a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági
eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása
céljából jogosult.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai
nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és
adatátvételre
a)	a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az
igazoltatott személy azonosítása,
b)	a büntetés-végrehajtási szerv a büntetés-végrehajtási intézetbe történő
befogadás során a befogadott személy azonosítása
céljából jogosult.
Igénylés alapján történő adattovábbítás
83.	§
(1)	A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a
bűncselekmények felderítése, illetve a büntetőeljárás lefolytatása céljából a nyomozó
hatóság vagy az ügyészség részére
a)	a daktiloszkópiai nyilvántartásban szereplő ujj- és tenyérnyomat azonos
másolatát,
b)	a 41. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, valamint
c)	az 56. § a)-d) pontjában meghatározott adatokat
továbbítja.
(2)	Az adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, az
adatigénylés célját és jogalapját.
VIII.	Fejezet
A NEMZETKÖZI ADATÁTVÉTEL ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS
SZABÁLYAI
Adatigénylésre jogosultak
84.	§
EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére
történő adattovábbítás céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet:
38
a)	a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján a bűnügyi
jogsegély teljesítésére felhatalmazott magyar hatóság, törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződésen vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló bűnügyi
jogsegélykérelem teljesítése céljából a törvényben, valamint a nemzetközi
szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott
adatkörben,
b)	a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködésről szóló törvény alapján közvetlen
információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv, a bűnüldöző szervek
nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződés alapján, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusain
alapuló információcsere teljesítése céljából a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködésről szóló törvényben, továbbá a nemzetközi szerződésben
meghatározott adatkörben,
c)	a SIRENE Iroda a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő
együttműködésről és információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk
beszerzése és továbbítása céljából a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás
hatálya alatt állók nyilvántartásába, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásába felvett adatokból.
Automatikus találati adathozzáférés
85.	§
(1)	A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol
Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság
és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról,
különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció
leküzdése érdekében létrejött, a 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződésen (a továbbiakban: Prümi Szerződés) alapuló adatigénylés teljesítése
céljából, a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának
kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a
DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2)	Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként
megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában
kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául
szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az
Európai Unió más tagállama nemzeti kapcsolattartó pontja részére ennek tényét,
valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri
azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3)	Ha a (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként
megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában
kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás
alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó
39
szerv az Európai Unió más tagállama nemzeti kapcsolattartó pontjával ezt a tényt
automatikusan közli.
(4)	A szakértői nyilvántartó szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a
bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, valamint DNS-profilt automatikus
találati adathozzáférés útján összehasonlítja az Európai Unió más tagállamának
nyilvántartásaiban található ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal.
(5)	Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) bekezdés szerinti
összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az Európai Unió más
tagállamának nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal, vagy DNS-profillal, az
egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a nyomozó
hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az
értesítés tartalmazza az Európai Unió más tagállamának nyilvántartásaiban kezelt
ujj- és tenyérnyomathoz, vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító
kódot.
(6)	Ha a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői
nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában szereplő ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és
tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal
a nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az egybevetést
elrendelte.
(7)	A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait
hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a szakértői
nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamával egyeztetett időpontban
automatizált módon összehasonlítja e tagállam nyilvántartásában található DNS-
profilokkal.
(8)	Ha a DNS-profiloknak az (7) bekezdés szerinti összehasonlítása
egyértelmű egyezést eredményez, a szakértői nyilvántartó szerv, az egyezés
tényéről, valamint az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett
szakrendszeri azonosító kódról, haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot,
ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának
alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került.
86. §
(1)	A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén
folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett
Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás), alapuló adatigénylés teljesítése
céljából, a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja a Megállapodás alapján kijelölt
nemzeti kapcsolattartó pont részére az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil
elektronikus úton történő összehasonlítását a bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak
nyilvántartásában kezelt adatokkal.
40
(2)	Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként
megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek
ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése
miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és
tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj-
és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás
alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére ennek tényét, valamint az ujj- és
tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot
automatikusan megküldi.
(3)	Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként
megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek
ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése
miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és
tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául
szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az
Európai Unió más tagállama nemzeti kapcsolattartó pontjával ezt a tényt
automatikusan közli.
IX.	Fejezet
ADATVÉDELMI SZABÁLYOK
Az érintett tájékoztatása
87. §
(1)	Az érintett a törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokban szereplő adatai
kezelésére vonatkozó, a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti
tájékoztatásra, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét
ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.
(2)	Az adatkezelő az érintettet a személyes adatok védelméről szóló törvény
szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását
mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével
egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése
a)	a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás
lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét
veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,
b)	nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá
nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési
feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.
(3)	A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni,
annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére a személyes adatok
védelméről szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni
kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.
41
88. §
(1)	Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv, vagy a szakértői nyilvántartó szerv
megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat
helyesbíti.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, továbbá személyes adatok
kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezés betartásának ellenőrzésére vonatkozó
jogkörében eljáró adatvédelmi biztos, valamint az e törvény hatálya alá tartozó
nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a
nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.
Adattovábbítási nyilvántartás
89.	§
Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített
adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az
érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
90.	§
(1)	Az adattovábbítási nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -
tartalmazza:
a)	az érintett személyazonosító adatait,
b)	azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
c)	az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
d)	az adattovábbítás időpontját,
e)	azt a törvényi rendelkezést, vagy az Európai Unió általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az
eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az
adatkezelésre feljogosítja,
f)	az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 70. § (2) bekezdése
szerint felhatalmazott személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot
igazoló azonosító kódját, valamint
g)	a továbbított adatok megnevezését.
(2)	A Prümi Szerződés alapján teljesített adattovábbításról vezetett
adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Prümi Szerződés 39. cikkét kell alkalmazni.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított
húsz évig meg kell őrizni.
91.	§
(1)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
42
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartó
szerv irányításáért felelős szerv, vagy a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért
felelős szerv,
b)	a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés
jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,
c)	az adatvédelmi biztos,
d)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése,
felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a
nyomozó hatóság, továbbá
e)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és
bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2)	Az Európai Unió más tagállama számára a tagállami ítéletek
nyilvántartásából történő adattovábbításról az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti
szervek igényelhetnek adatot.
X.	Fejezet
MINTAVÉTEL RENDJE
Mintavételi eljárás az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából
92.	§
(1)	A büntetőeljárás alá vont személy arcképmásásnak rögzítéséről a 6. § (3)
bekezdés szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, a megalapozott gyanú közlését
követően haladéktalanul gondoskodik.
(2)	A bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy arcképmásának
rögzítéséről a 6. § (4) bekezdés szerinti büntetés-végrehajtási intézet az érintett
befogadását követően haladéktalanul gondoskodik.
(3)	A bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy arcképmásának
rögzítéséről abban az esetben is gondoskodni kell, ha arcképmása már szerepel a
nyilvántartásban.
(4)	A nyilvántartott személy köteles alávetni magát az arcképmás
rögzítésének, ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható.
Mintavételi eljárás az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil
nyilvántartásba vétele céljából
93.	§
(1)	A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről a
46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, a megalapozott gyanú közlését
követően haladéktalanul gondoskodik.
43
(2)	A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és
tenyérnyomat levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet - az
érintett befogadását követően haladéktalanul - gondoskodik.
(3)	Nem kell újból mintavételt elrendelni az 50. § (2) bekezdésben
meghatározott esetben.
94.	§
(1)	A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában e
törvény alapján felvételre kerülő DNS-minta levételéről az 61. § (1) bekezdése
szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, a megalapozott gyanú közlését követően
haladéktalanul gondoskodik.
(2)	A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő DNS-minta
levételéről, az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási szerv intézkedik, a befogadást
követően haladéktalanul gondoskodik.
(3)	Nem kell újból mintavételt elrendelni a 65. § (2) bekezdésben
meghatározott esetben.
(4)	A mintaadásra kötelezett személyt az (1) és (2) bekezdés szerinti szerv
tájékoztatja arról, hogy a DNS-mintát DNS elemzés céljára veszik le.
95.	§.
(1)	A mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai sértetlenségének
biztosításával kell végezni.
(2)	A mintaadásra kötelezett személy köteles alávetni magát a mintavételi
eljárásnak. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén testi kényszer
alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.
(3)	Testi kényszer alkalmazására kizárólag
a)	a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság,
b)	az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel
esetén az ügyészség, valamint a katonai nyomozó hatóság székhelye szerint
illetékes rendőrkapitányság
erre feljogosított tagja jogosult.
(4)	A testi kényszer alkalmazására egyebekben a Rendőrségről szóló 1994.
évi XXXIV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott mintavételi szabályokat az
arcképmás rögzítésére is megfelelően alkalmazni kell.
44
XI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
96.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a bűnügyi nyilvántartó szervet,
b)	a szakértői nyilvántartó szervet.
(2)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a)	a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő
adatközlés szabályait,
b)	a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő
adatközlés, és az e nyilvántartások által teljesített adatszolgáltatás rendjét,
c)	az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta vételének részletes technikai
szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg
a)	a hatósági bizonyítvány bűnügyi nyilvántartások adataiból történő
kiadásának részletes eljárási rendjét,
b)	a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjét.
(4)	Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint
a)	a bűnügyi nyilvántartásokból az igazolás alanyának kérelmére történő
adattovábbítási eljárásért,
b)	a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem teljesítésére
irányuló eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének
szabályait rendeletben állapítsa meg.
Hatályba lépés
97.	§
Ez a törvény 2009. június 30-án lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
45
98.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a)	a Tanács 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott
rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok
védelméről,
b)	a Tanács 2009/.../IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó
információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról.
99.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartó szerv e törvény hatálybalépését követően
haladéktalanul, de legfeljebb tizenöt napon belül köteles
a)	törölni azokat az - e törvény hatálybalépéséig a bűnügyi nyilvántartásban
kezelt - adatokat, amelyeknek a kezelését e törvény a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásában nem teszi lehetővé,
b)	átmeneti adatállományba helyezni és átadni a szakértői nyilvántartó szerv
részére azokat az adatokat, amelyek kezelésére e törvény szerint a szakértői
nyilvántartó szerv jogosult, valamint
c)	az átadást követően törölni a b) pont szerint átadott adatok átmeneti
adatállományát.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásáig a bűnügyi
nyilvántartó szerv és a szakértői nyilvántartó szerv e törvény hatálya alá tartozó
a)	nyilvántartások adataihoz közvetlen hozzáférést csak a 68. § (1) bekezdése
szerint biztosíthat,
b)	adatigénylést a folyamatban lévő adatigénylési eljárásokban is csak e
törvény rendelkezései szerint teljesíthet,
c)	a kérelmező saját adatairól való adattovábbítási eljárást és a hatósági
erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást a folyamatban lévő adattovábbítási
kérelmek és a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárások esetében is csak e
törvény szerint teljesíthet és folytathat.
Módosuló jogszabályok
100.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. §
(1)	Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
46
a)	szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi
el, vagy
b)	foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2)	A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából
foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános
vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy
felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve
felügyelő bizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta,
de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges
szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.”
(2)	A Btk. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az
elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
(2)	A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre
nézve mentesítésben részesült.
(3)	Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki
azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez
fűz.”
(3)	A Btk. 102. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés]
„a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott
mellékbüntetés esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a
foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre
emelkedésének napján;”
(4)	A Btk. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem
mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy
végrehajthatósága meg nem szűnt.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a
pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint arra
az esetre, ha kizárólag a foglalkozástól eltiltás, vagy a járművezetéstől eltiltás
végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg. Ebben az
47
esetben az elítélt - a foglalkozás, vagy a járművezetés gyakorlásának joga
kivételével - mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.”
(5)	A Btk. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből
mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs
helye.
(2)	A kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez fűződő
büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen
előéletűnek tekintendő.”
101.	§
(1)	A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.)
53.	§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai
légügyi hatóság adja ki. A szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban a
rendőrség szakhatóságként jár el. A rendőrség a szakhatósági eljárásban azt
vizsgálja, hogy a kérelmező a légiközlekedés biztonsága szempontjából a
tevékenység folytatását kizáró ok hatálya alatt áll-e.”
(2)	Az Ltv. 67. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A légi közlekedés védelme érdekében - külön jogszabályban
meghatározott eljárási rend szerint - a munkavállalókat, továbbá az eseti
munkavégzés céljából a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt
területére kíséret nélkül belépő személyeket ellenőrizni kell.
(7)	A légi közlekedés területén nem foglalkoztatható, a repülőtér zárt területére
nem léphet be
a)	aki büntetett előéletű,
b)	akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni
bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §,
170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §,
175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], vasúti, légi vagy vízi közlekedés
veszélyeztetése [Btk. 185. §], járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2)
bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. §
(3)	bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos
személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk.
218. §), államtitoksértés [Btk. 221. §], szolgálati titoksértés [Btk. 222. §],
közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének
megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési
vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §),
visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés
48
lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és
szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §),
bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk.
264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §),
közveszéllyel fenyegetés [Btk. 270/A. §], garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás
(Btk. 273. §), közokirat-hamisítás [Btk. 274.], visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-
282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai
rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. (300/C. §), számítástechnikai
rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §),
pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet
(Btk. 312. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása [Btk. 313/B. §], visszaélés
készpénz-helyettesítő eszközzel [Btk. 313/C. §], vagyon elleni szándékos
bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. és 327. §), vagy olyan bűntett miatt, amelyet
bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (8) bekezdésben meghatározott
időtartam még nem telt el,
c)	aki bűntett, illetve 3 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel
büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll,
a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
d)	aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért.
(8)	Nem foglalkoztatható és a repülőtér zárt területére nem léphet be, akivel
szemben a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott
a)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak
ki,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától
számított tíz évig,
ab)	öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén, a mentesítés
beálltától számított tizenöt évig;
b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést
szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.”
(3)	Az Ltv. 67. §-a a következő új (9) és (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés megjelölése (11) bekezdésre változik:
„(9) A rendőrség a légi közlekedés biztonsága és a közbiztonsági feltételek
vizsgálata céljából jogosult kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek
nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásából és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából a (7)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az
arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e a munkakörének
megfelelő foglalkozástól vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt,
a)	a szakszolgálati engedély kiadására irányuló szakhatósági eljárásban,
valamint a repülőtér zárt területére való belépést megelőző ellenőrzés során,
49
b)	annak ellenőrzése céljából, hogy a foglalkoztatott személy foglalkoztatásra
irányuló jogviszonya létesítésekor és annak fennállása alatt rendelkezik-e e
feltételekkel.
(10)	A (9) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a szakhatósági
eljárásában a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárás jogerős
befejezéséig, továbbá a légiközlekedés biztonsága és a közbiztonsági feltételek
vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok
alapján indult hivatalbóli eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. A
rendőrség a (9) bekezdésben meghatározott adatokat a repülőtér zárt területére való
belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság, illetve a
katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy
hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása jogerős befejezéséig.”
102.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. §-a a következő (3)-(7)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével,
a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris
berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával,
szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben nem
foglalkoztatható az a személy,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni
bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §,
170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §,, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §,
175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos
bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény
(Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV.
fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-
(3)	bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),
terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk.
261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással,
illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel
(Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk.
266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk.
273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-
prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni
bűncselekmény (Btk. (300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító
technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §),
pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), vagyon elleni
szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. és 327. §), vagy olyan bűntett
50
miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (3) bekezdésben
meghatározott időtartam még nem telt el,
c)	akivel szemben szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott
gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4)	Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott
a)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak
ki,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától
számított tíz évig,
ab)	öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén, a mentesítés
beálltától számított tizenöt évig;
b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést
szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben
történő foglalkoztatáshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély
szükséges. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a
foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. A
közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, az
ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a
bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4)
bekezdésben foglalt feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó
adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e foglalkozástól vagy közügyektől eltiltás
hatálya alatt.
(6)	Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a foglalkoztatottal
szemben kizáró ok áll fenn, az atomenergia alkalmazójának a kizáró ok
fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett az engedélyt
visszavonja. A rendőrség az ellenőrzés alapján indított, az engedély visszavonására
irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti az (5) bekezdés szerint átvett
adatokat.
(7)	Külföldi foglalkoztatásakor a (3) és (4) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállását a munkavállalónak azon állam irányadó jogszabályai szerint kell
igazolnia, melynek állampolgára, illetve hontalan esetében, amely állam területén a
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.”
103. §
51
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fmbt.) 6. § (2)-(4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fegyveres biztonsági őr az a magyar állampolgár, illetve külön törvény
szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki
tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a
szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség
parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell
rendelkeznie.
(3)	Nem lehet fegyveres biztonsági őr,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni
bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §,
170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §,, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §,
175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos
bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény
(Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV.
fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-
(3)	bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),
terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk.
261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással,
illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel
(Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §),
önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés
kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény
(Btk. 316-324. §, 326. és 327. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni
erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek.,
valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet
bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott
időtartam még nem telt el;
c)	aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel
fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás
folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4)	Nem lehet fegyveres biztonsági őr, akivel szemben a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott
a)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak
ki,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától
számított tíz évig,
52
ab)	öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén, a mentesítés
beálltától számított tizenöt évig,
b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést
szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig,
c)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.”
(2)	Az Fmbt. 6. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja.
Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását
kizáró foglalkozástól vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági
őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt
a rendőrség ellenőrzi.
(6)	Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a
rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya
alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)-(5) bekezdésben
meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.
(7)	A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenőrzést
évente lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a fegyveres
biztonsági őrrel szemben közbiztonsági szempontból kizáró ok áll fenn, a fegyveres
biztonsági őrséget működtető szervezetnek a kizáró ok tényére vonatkozó egyidejű
tájékoztatása mellett intézkedik a fegyveres biztonsági őr szolgálati hatósági
igazolványának visszavonására.
(8)	A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat
a)	az ellenőrzés befejezéséig kezelheti és ellenőrzést követően az adatokat
törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy
b)	ha a fegyveres biztonsági őr szolgálati hatósági igazolványának
visszavonására eljárást indított, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(9)	Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt
büntetőeljárás indul, a rendőrség az őrséget működtető szervezet vezetőjénél
kezdeményezheti az őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig tartó - felfüggesztését.”
104.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 5. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
53
„(5) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint
magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az az egyéni vállalkozó aki, vagy
az a vállalkozás, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e
törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya
alatt áll, továbbá az a jogi személy vállalkozás, amelyet jogerős ítélet a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben
foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység
gyakorlásától eltiltott.”
(2)	Az Szmtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység
(ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) - ha e törvény
kivételt nem tesz - személyre szóló, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvány (a
továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.
(2)	Igazolványt - kérelmére - az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes,
külön jogszabályban meghatározott, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel,
továbbá a magánnyomozó tevékenység végzéséhez legalább középiskolai
végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező
a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll. A tevékenység
gyakorlásának feltételeit, továbbá azt, hogy a kérelmező nem áll-e az e törvény
hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának
foglalkoztatását kizáró foglalkozástól vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt, az
igazolvány kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező
igazolja.
(3)	Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem
végezhet:
a)	aki büntetett előéletű,
b)	akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni
bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §,
170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §,, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §,
175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos
bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény
(Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV.
fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-
(3)	bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),
terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk.
261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással,
illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel
(Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk.
266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk.
54
273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-
prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324.
§, 326. és 327. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint
Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet
keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még
nem telt el;
c)	aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel
fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás
folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4)	Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem
végezhet, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
a)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak
ki,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától
számított tíz évig,
ab)	öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén, a mentesítés
beálltától számított tizenöt évig;
b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést
szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.”
(3)	Az Szmtv. 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor 6. § (3) és (4) bekezdésében
meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. Az ellenőrzés során a közbiztonsági
feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a rendőrség a bűntettesek
nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásából jogosult közvetlen adathozzáférés útján a 6. § (3) és (4)
bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozó közvetlen hozzáféréssel
átvenni, és azt az ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a
rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány
visszavonására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig
kezelheti.
(4)	A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés
során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll
fenn, a működési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja.”
(4) Az Szmtv. 11. § (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
55
[Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha]
„c) az igazolvány birtokosa ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult
büntetőeljárás.”
105.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény 100. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „büntetőeljárásról
szóló 1973. évi I. törvényben” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 1998.
évi XIX. törvényben” szöveg, valamint a „bűnügyi nyilvántartás (a bűntettesek, a
kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a daktiloszkópiai és
fénykép, valamint a DNS-profilok nyilvántartása)” szövegrész helyébe a „külön
törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásából” szöveg lép.
(2)	A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 35. §-ának (3)
bekezdésében a „a bűnügyi nyilvántartásból” szövegrész helyébe a „a külön törvény
szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásából” szöveg lép.
(3)	Az Ltv. 67. §-ának (9) bekezdésében a „a (8) bekezdésben” szövegrész
helyébe a „a (7) és (8) bekezdésben” szöveg lép.
106.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999.
évi LXXXV. törvény;
b)	a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-ának (4)
bekezdése.
(2)	A 100-105. §, valamint e § (1) és (2) bekezdése e törvény hatályba lépését
követő napon hatályát veszti.
(3)	A 99. §, valamint ez a bekezdés 2009. augusztus 1-jén hatályát veszti.
56
Melléklet a 2009. évi .... törvényhez
A bűnügyi nyilvántartásból származó
információik iránti megkeresés
A fonranyomtatvány helye? kitöltéséhez a tagállami:!; 11 ah figyelembe kell venniük a. kitöloési
útmutatót.
a)	A megkereső tagállamra vonatkozó adataik
Tagállam:
Központi hatóságiak):
Kapcsolattartó:
Telefbo (előhívószáminal):
Fax (előhívószámmal):
E-aiail dm:
Levelezési cim:
Ügyiratszám (amennyiben ismert):
57
b)	A térelemben megfelölt személy 'zemélyazonQ'ságÉra vonatkozó infonnádak*:
Telje? óév (valamennyi vezetéknév és utónév):
Előző nevet:
Esedeges álnevet és/vagy felvert nevet:
Nem:...F D...N □
Állampolgárság:
Születeti idő (számmal: éééé/hh.'nn):
Születési hely (város és állam):
Apja oe\Te:
Anyja new:
Lakóhely vagy i'iiner: lakcica:
Személyazonosító szám. vagy a személyt azonosító dokumentum dpuía és izámi:
Ujjlenyomat:
A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll:
i A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni
58
0 A megkenné' c élj a:
Kérjük, jelölje meg a megfejelő négyzetet
1.	E büntetőeljárás {kérjük, nevezze meg azc a hatóságot, amely elét: az eljárás folyamatban
van. és - amennyiben rendelkezésre áll - az ügyszámct)........................................
2.	□ tiiutecőeliárás keretén. kiviili megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével
nevezze meg azl a hatóságot, amely előd az eljárás folyamatban van, és - ameoDviben
rendelkezésre áll - az iigyszámot)
i)	□ igazságügyi hatóságtól származó megkeresés................................................
ii)	II illetékes közigazgatási hatóságról származó megkeresés...................................
iii)	□ az érintett személynek a bűnügyi nyilvántarcásban rá vonatkozóan szereplő
információkra irányuló kérelme...............................................................
Az információ Lránti megkeresés célja:
Megkereső hatóság:
□	Az érintett személy nem járni: hozzá ahlrcz, hogy az információt kiadj ák (amennyiben az
érintet: személytől a megkereső tagállam jogának megfe.elöen ilyen hozzájárulást kértek).
59
Kapcsolattartó, amennyiben további infcnnációk:a v:m szüli ség:
Név:
Telefonsz ám:
E-mail cím:
Egyéb mfcnmádó (például a kérelem süigö&sése):
Válasz a megkerete^re
Az érinted személlyel kapcsolatos infbnnátiók
Kérjük, jelölje meg a megfelelő nég^'zeter
Alulírott hatóság megerősíti. hogy:
□	nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett íze mely büniigyi
nyilvántartásában:
□	rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett
ítélet{ek)ről; az Ítéletek jegyzéke e válasz mellékletét képezi:
□	reudelkezesre áll{nak) az érintett személy büniigyi nyilvántartásába felvett egyéb
infomiáriőOO; ezen infonnációíka)t csatolták (nem kötelező);
□	rendelkezésre áll míonrádo az érintett szemé.y bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett
ítéletről, de az Ítélethozatal szerinti tagállam tájék cztatása szerint az Ítéletre vonatkozó
infonnádói kizárólag büntetőeljárás céljára lehet továbbítani. További információra
vonatkozó kérelem közvetlenül.....................-nak.'-nek küldendő (kérjük. nevezze
meg az Ítélethozatal szenna tagállamot);
□	a megkeresés a megkeresed tagállam joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen
egyéb cél érdekében Dem teljesíthető.
Kapcsolattartó, amennyiben további micnnációk:a van szükség:
Név:
Telefonsz ám:
E-mail cím:
Egyéb információ CtiünjDetöeljáiá': teredén kívüli mesteretekkel kapcsolatban az adatok
felhasználásán vonatkozó korlátozások):
Kérjük, jelezze a válaszadó forzoanyomtatványlioz csatolt oldalak számát:
Kék
........................................-aL'-én
Aláirá' és (adotc ecetben) hivatalos pecsét:
Név és beosztás / szervezet:
Kérjük. adod esetben csatolja az Ítéletek jegyzékén és a teljes dokumentucacsoaiagot küldje el a
megkereső tagáüaimiik. A ícnnanvomtacványt és az ítéletek jegyzékét nem ízük^éges lefordítani a
megkereső tagállam nyékiére.
61
INDOKOLÁS
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata megállapította, hogy a
bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV.
törvény (a továbbiakban: Bnyt.) több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e
rendelkezéseket 2009. június 30. napjával megsemmisítette.
A Javaslat - tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata a Bnyt.
rendszerének alkotmányosságát alapjaiban kérdőjelezte meg - új elvi és szakmai
alapokra építi fel a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét,
figyelemmel ezen adatok különleges védelmének indokoltságára.
Az Alkotmánybíróság több szempontból vizsgálta a Bnyt. szabályainak
alkotmányosságát, indokolásában a nyilvántartással szemben megfogalmazott kifogások
túlnyomó többsége az Alkotmány 59. §-ában foglalt információs önrendelkezési jog
korlátozásának szükségtelen és aránytalan voltára mutatott rá. Megállapította többek
között, hogy a Bnyt. rendelkezései nem biztosítják maradéktalanul a személyes adatok
kezelése célhoz kötöttségének követelményét, a cél eléréséhez szükséges időtartamnál
hosszabb ideig kerül sor ezen adatok kezelésére, valamint, hogy a nyilvántartásokból
történő adatigénylésre jogosultak köre nem állapítható meg egyértelműen, továbbá ezen
jogosultak törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály alapján, a felhasználás céljától
függetlenül a nyilvántartott adatok teljes köréből adatokat vehettek át a nyilvántartásból.
Alapvető kifogást fogalmazott meg az Alkotmánybíróság ezeken kívül abban a tekintetben,
hogy az egyes nyilvántartásokba felvett adatok nem különülnek el a büntetett előélethez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alatt állók és ezen jogkövetkezmények alól
mentesült személyek tekintetében, e nem kellően differenciált szabályozás pedig
aránytalanul korlátozza a rehabilitált személyek alapvető jogait.
A Javaslat a jelzett kifogások figyelembevételével a hatálya alatt álló nyilvántartások
alábbi rendszerét az alábbiak szerint alakítja ki:
1.	A bűnügyi nyilvántartási rendszer két, jellege, valamint adattartalma alapján
elkülönülő egységből áll: a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából,
valamint a bűnügyi nyilvántartásokból. Ez utóbbi egység különálló, egymással össze nem
kapcsolható nyilvántartásokra tagozódik, ezek a bűntettesek nyilvántartása, a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása, a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, valamint a kényszerintézkedés hatálya
alatt állók nyilvántartása.
2.	A bűnügyi nyilvántartási rendszertől teljes mértékben elkülönített és a hatályos
Bnyt.-ben eddig nem szabályozott nyilvántartás az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, amelynek
létrehozása az Európai Unió átültetést igénylő, kötelező aktusa miatt indokolt.
62
3.	A Bnyt. által korábban is szabályozott daktiloszkópiai, valamint DNS-profil
nyilvántartásoknak, amelyeket a Javaslat összefoglaló néven, bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásként vezet be, a bűnügyi nyilvántartási rendszertől való
teljes elkülönítése azért indokolt, mert e nyilvántartások elsősorban szakértői
nyilvántartások, amelyek különleges szakértelmet igénylő műveletek elvégzését követően
az érintettek személyazonosságának pontos megállapítását szolgálják. A biometrikus
nyilvántartások két alapnyilvántartása változatlanul a daktiloszkópiai nyilvántartás,
valamint a DNS-profil nyilvántartás, amelyek további három-három regiszterre tagozódnak
annak alapján, hogy a felvett biometrikus adatot a bűncselekmény helyszínén és a
bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették (ún. „nyílt nyomok”),
olyan személytől vették le, akivel szemben meghatározott bűncselekmények miatt
büntetőeljárás indult, vagy akit meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
elítéltek.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer és a biometrikus adatokat tartalmazó
nyilvántartások különböző jellege indokolja azt, hogy a Javaslat két különböző szervezetet
jelöl ki e nyilvántartásokba felvett adatok adatkezelőjeként. Így a bűnügyi nyilvántartás
esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv (jelenleg e feladatot a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala látja el), a biometrikus nyilvántartások esetén a
szakértői nyilvántartó szerv (jelenleg e feladatot a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet látja
el) látja el az adatkezelői feladatokat.
A fentebb elmondottaknak megfelelően a Javaslat létrehoz az egyes
nyilvántartásoktól különálló személyazonosító adatokat tartalmazó törzset. Ez az
adatállomány a bűnügyi nyilvántartás rendszerén belül helyezkedik el, de a bűnügyi
nyilvántartástól elkülönülten. Az ilyen jellegű, elkülönült elhelyezésnek garanciális okai
vannak: a személyazonosító adatokat - a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokhoz
hasonlóan - az e törvény szerint meghatározott bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli,
ugyanakkor az elkülönült kezelés miatt a személyazonosító adatok nem kapcsolhatóak
össze közvetlenül a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokkal.
Ehhez kapcsolódó fontos újítás, hogy a személyazonosító adatokhoz mind a
bűnügyi nyilvántartásokban, mind a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásban szereplő adatok egy technikai kóddal, az ún. kapcsolati kóddal
kapcsolhatók. Ezen kód alkalmazásával teljes mértékben biztosítható, hogy az egyes
nyilvántartásokban szereplő adatokat csak az ahhoz hozzáférési jogosultsággal
rendelkezők ismerhetik meg.
A kapcsolati kód mellett bevezeti a Javaslat az ún. belső azonosító kódot, amely a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok
összekapcsolását biztosítja a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában, valamint a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatokhoz anélkül, hogy az
összekapcsolás során a személyazonosító adatok hozzáférhetők lennének a szakértői
nyilvántartó szerv számára. E kód fő célja, hogy a nyilvántartott biometrikus adatok csak
addig legyenek nyilvántarthatók, amíg az ehhez kapcsolódó bűnügyi adatok szerepelnek a
megfelelő nyilvántartásban. Emellett a Javaslat bevezeti a szakrendszeri azonosító kódot,
amely a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi
azonosító, és amelyik a nemzetközi adattovábbítás szempontjából bír kiemelt
jelentőséggel.
63
4.	További alapvető újítása a Javaslatnak, hogy a fényképek (illetve az azokból
készült arcképmások) a személyazonosító adatokhoz kapcsolva, de attól különálló
nyilvántartásban kerülnek nyilvántartásba vételre, ezáltal az arcképek nyilvántartása
kikerül a szakértői nyilvántartások közül, és azok kezelése is a bűnügyi nyilvántartó szerv
kezelésébe kerül.
5.	Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a Javaslat a hatályos
szabályozás szerinti bűntettesek nyilvántartásában szereplő adattartalmat két, egymástól
elkülönülő nyilvántartásba osztja szét. Ennek nyomán az így kialakított bűntettesek
nyilvántartásában csak azoknak a személyeknek az adatai szerepelnek, akiket a
büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerősen elítélt, és velük szemben olyan
büntetést szabott ki, amelyre tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvényben (Btk.) meghatározott törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének
napján nem állt be.
Ehhez képest a Javaslat szerinti új nyilvántartás, a hátrányos jogkövetkezmények
alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza azoknak a
személyeknek az adatait
-	akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés - ideértve a
kegyelmi mentesítés esetét is - folytán törölték,
-	akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és a
mentesítésben az ítélet jogerőre emelkedésének napján részesült,
-	akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de
büntetés kiszabását mellőzte,
-	akivel szemben a bíróság felmentő ítéletet hozott, de vele szemben
kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott,
-	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott,
-	akit az ügyész megrovásban részesített.
Az ebben a nyilvántartásban nyilvántartott személyek adatait elsősorban a
bűnismétlés, visszaesés megállapítása, valamint az elítéléshez fűződő, a büntetlen
előélethez képest szigorúbb követelményeket meghatározó foglalkoztatási, engedélyezési
szabályok végrehajtása érdekében szükséges nyilvántartani.
A fentiekhez kapcsolódóan a Javaslat módosítja a Btk. mentesítésre vonatkozó
szabályait úgy, hogy az a jövőben megteremtse az alapját a foglalkozástól eltiltás és
járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tényleges végrehajtásának. A Javaslat Btk-t
módosító rendelkezése nyomán a Btk. mentesítésre vonatkozó szabályaiba bevezetésre
kerül egy olyan „köztes állapot” is, amely szerint az elítélt személy nem mentesült ugyan
teljes körűen minden joghátrány alól, mégis büntetlen előéletűnek tekintendő.
A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés tényleges végrehajtását segíti elő a
foglalkozástól eltiltásra vonatkozó szabályok teljes újraszabályozása is. Ennek keretében
a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkövetőt nem általában egy foglalkozástól, hanem
az általa gyakorolt foglalkozástól lehet eltiltani. Emellett - új szabályként - a foglalkozástól
eltiltás szabályai azzal szemben is alkalmazhatóak lesznek, akinek a bűncselekmény
elkövetésekor más volt a foglalkozása, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a
gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a
bűncselekményt elkövette.
64
6.	A Javaslat a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvántartási idejét is
újraszabályozza az Alkotmánybíróság által lefektetett elvek alapulvételével, így egy olyan
szabályozás került kialakításra, amelynek főbb elvei a következők:
-	A nyilvántartási idő - egy kivételtől eltekintve - legalább a mentesítés beálltától
számított három év.
-	A nyilvántartási idő - bizonyos e törvényben meghatározott kivételekkel - nem
lehet több mint a mentesítés beálltától számított tizenöt év.
-	Minél súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt kerültek be a nyilvántartott
személy adatai a nyilvántartásba, annál hosszabb ideig legyenek nyilvántartva az adatai.
-	A fenti pontnak megfelelően különböző nyilvántartási idő vonatkozik a szándékos
és a gondatlan elkövetésre, amely megkülönböztetés a visszaesés és a bűnismétlés
szempontjából is indokolt.
-	A különböző nyilvántartásokban meghatározott nyilvántartási idők összhangban
vannak egymással: így például ha egy nyilvántartott adatait a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában tizenöt évig
kell nyilvántartani, akkor a DNS-profil nyilvántartásban tőle származó DNS-profil (amit az
elkövetett bűncselekmény jellege miatt tartanak nyilván) is ennyi ideig legyen
nyilvántartva. Ennek köszönhetően a különböző nyilvántartásokban meghatározott
nyilvántartási idők minden esetben összhangban vannak a más nyilvántartásban szereplő
nyilvántartási időkkel.
-	A nyilvántartott adatok nem kerülnek törlésre a nyilvántartott személy halálakor.
Utóbbi elv egy fontos biztosíték azokra az esetekre, amikor a halál időpontját
követően is indokolt lehet bizonyos adatok nyilvántartásból való megállapíthatósága,
például holttá nyilvánítás esetén. A Javaslat azt az elvet követi, hogy az adatokat addig
kell nyilvántartani, amíg azokra nézve a törvényi mentesítés ideje el nem telt, illetve
életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén - amikor az elítélt törvényi
mentesítése kizárt - az elítélt személy halálát követő tizenöt évig.
További fontos alapelve a Javaslatnak, hogy azokra a személyekre vonatkozóan,
akikkel szemben a büntetőeljárást megszüntették, vagy akikkel szemben felmentő ítélet
született - ide nem értve azt, ha a felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést,
elkobzást vagy vagyonelkobzást rendeltek el - ha a nyilvántartásba vételnek egyébként
más indoka nincsen, nem szerepelhetnek adatok a bűnügyi nyilvántartásban. Vagyis a
felmentő ítéletekre és büntetőeljárást megszüntető határozatokra vonatkozó adatok nem
kerülnek a bűnügyi nyilvántartásba.
Ugyan a tárgybeli AB határozat nem rendelkezett erről, a bűnügyi nyilvántartást
újraszabályozó törvény előkészítése megfelelő alkalmat teremtett arra, hogy külön
nyilvántartás kerüljön kialakításra az európai uniós tagállamok bíróságai által magyar
állampolgárok tekintetében hozott ítéletek tekintetében. Ennek kialakítása olyan uniós
kötelezettségvállalásokra tekintettel indokolt, amelyeknek a magyar jogrendszer eddig
nem tudott megfelelni. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a Javaslat már nem a bűnügyi
nyilvántartásban szereplő információk cseréjéről szóló 2005/876/IB határozat
rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését végzi el, hanem az ezen határozatott
felváltó - a 2009. február 26-27-i BIÜT ülésen aláírt - a 2009/.../IB kerethatározatot
szabályainak átültetését, ami várhatóan áprilisban kerül kihirdetésre.
7.	A Javaslat teljesen átalakítja a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó
szabályozást. Amellett, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány elektronikus úton,
ügyfélkapun keresztül is igényelhetővé válik, adattartalma a kérelem kifejezett
65
rendelkezéséhez igazodik, azaz annyi és olyan adatkörben tartalmaz adatot, ahogy azt a
kérelmező igényli.
A hatósági erkölcsi bizonyítványnak nincs címzettje, azt az érintett szabadon
használhatja fel. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kilencven napig érvényes, kiadására a
hamisítás elleni magas fokú védelmet biztosító biztonsági okmányként kerül sor.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány biztonsági jellege miatt akkor sem kerülhet sor
kijavításra, ha a benne szereplő adatok hibásak. Ebben az esetben a hatósági erkölcsi
bizonyítványt ki kell cserélni.
66
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontja alapján közigazgatási hatósági ügy minden
olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet
állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy
hatósági ellenőrzést végez.
Tekintettel arra, hogy a bűnügyi nyilvántartásokba felvett adatokról a Javaslat
alapján mind az érintett mind az általa megjelölt címzett részére hatósági bizonyítvány
kiállítása kérelmezhető, és ezen igazolásra jóhiszemű jogok gyakorlása (pl. büntetlen
előélethez mint feltételhez kötött foglalkozás gyakorlása, tevékenység végzése) épül, a
Javaslat expressis verbis kimondja, hogy a bűnügyi nyilvántartások az abban szereplő
adatok tekintetében közhitelű hatósági nyilvántartások. Ennek következménye, hogy e
nyilvántartásokba bejegyzett adatok, tények fennállását, a törölt adatok fenn nem állását -
ellenkező bizonyításig - vélelmezni kell.
A Javaslat háttérjogszabálya továbbra is a Ket. marad, aminek elsősorban a
hatósági bizonyítvány, kiállítása valamint a jogorvoslati lehetőségek szempontjából van
kiemelkedő jelentősége.
A törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a jövőben is
a legfőbb ügyész látja el.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a törvény által használt - egyben eddig más
jogszabályban nem definiált - fogalmak meghatározását tartalmazzák. Az újonnan
meghatározott fogalmak közül kiemelendő, hogy a Javaslat három azonosító kódot vezet
be a különböző nyilvántartások közötti anonim kapcsolattartás biztosítása érdekében.
Ezek a kapcsolati kód, a belső azonosító kód, és a szakrendszeri azonosító kód.
A Javaslat a személyazonosító adatokat a bűnügyi nyilvántartásoktól elkülönült
nyilvántartásban kezeli. Ehhez kapcsolódó fontos újítás, hogy a személyi adatokhoz a
különböző bűnügyi nyilvántartásokban, illetve a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában szereplő egyes adatok nem közvetlenül, hanem egy technikai kóddal, a
kapcsolati kóddal kapcsolhatók.
A kapcsolati kód mellett a Javaslat bevezeti a belső azonosító kódot és
szakrendszeri azonosító kódot. Előbbi célja a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában kezelt adatok hozzárendelése a bűntettesek, a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek, valamint a büntetőeljárás alatt
állók nyilvántartásában szereplő adatokkal. Tekintettel ugyanis arra, hogy a biometrikus
adatok nyilvántartási ideje a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok törlési idejéhez
kapcsolódnak, indokolt a különböző nyilvántartások közötti kapcsolat kialakítása, mindezt
azonban annak garantálásával, hogy a szakértői nyilvántartó szerv indokolatlanul nem
férhet hozzá a személyazonosító adatokhoz.
67
A szakrendszeri azonosító kód a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz,
valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító,
amelynek célja az ujj-és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil „szabványosított”, betűkkel
és számokkal való megjelenítése, az ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal
végzett szakértői műveletek elősegítése érdekében. Ennek a kódnak elsősorban a
biometrikus adatok nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló adattovábbítás során van
kiemelkedő szerepe.
Mindezek mellett a Javaslat egyértelműen meghatározza az ellenszegülés és a testi
kényszer fogalmát, tekintettel arra, hogy az AB határozat megsemmisíti az ujj- és
tenyérnyomat-vétel, a fényképkészítés, valamint a DNS-mintavétel szabályairól szóló
8/2000. (II. 16.) BM-IM-pM együttes rendelet több, a mintavételre vonatkozó
rendelkezését, és hogy a mintavételre vonatkozó szabályozást is tartalmaz a Javaslat.
A 3. §-hoz
A Javaslat által kialakított bűnügyi nyilvántartás három teljesen elkülönülő részből
áll. Ezek a bűnügyi nyilvántartási rendszer, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, valamint bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása. A Javaslat II. Fejezete tartalmazza a
bűnügyi nyilvántartási rendszerre vonatkozó részletes szabályokat.
A Javaslat 3. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bűnügyi nyilvántartási
rendszer két nagy részre osztható: egyfelől a személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartására, másfelől pedig a bűnügyi nyilvántartásokra. A § (2) bekezdése
egyértelműen rendelkezik arról, hogy a bűnügyi nyilvántartó rendszerbe felvett adatokat
kezelése, valamint az adatokból történő igazolás kiállítása a bűnügyi nyilvántartó szerv,
egy, a Kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv feladata.
Ennek a rendelkezésnek abból a szempontból is kiemelt jelentősége van, hogy a
Javaslat a valós helyzetnek megfelelően rendezi azt, hogy a bűnügyi nyilvántartási
rendszer, illetve a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása tekintetében
más-más adatkezelőt kell kijelölni. Így a bűnügyi nyilvántartási rendszer - valamint az
Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott
ítéletek nyilvántartása - tekintetében a bűnügyi nyilvántartó szerv, a biometrikus adatok
nyilvántartásai esetén a szakértői nyilvántartó szerv nyilvántartásokban szereplő adatok
kezelője.
A 3. § (2) bekezdésének második mondata arról rendelkezik, hogy „a bűnügyi
nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartások vezetése során adatfeldolgozóként más
szervet nem vehet igénybe”. Ez a rendelkezés 1995. október 24-én kelt, a személyes
adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról szóló Ez Európai Parlamenti és Tanácsi 95/46/EK irányelv 8. cikk (5)
bekezdésének való megfelelést szolgája. Az irányelv ezen rendelkezése ugyanis úgy
rendelkezik, hogy „a bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági
intézkedésekre vonatkozó adatok feldolgozása kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett
történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is
figyelemmel, amelyet a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti
rendelkezések alapján engedélyezhetnek. Mindazonáltal a büntetőítéletekről teljes körű
nyilvántartást csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni”. Kiemelendő, hogy ez a
rendelkezés összhangban van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avt.) 2. § 8. pontja szerinti értelmező
68
rendelkezéssel, miszerint „adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját
meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket
meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja".
A 4. §-hoz
A Bnyt. hatálya alá tartozó minden nyilvántartásban szerepeltek a
személyazonosító adatok is. Ez indokolatlanul megtöbbszörözte az egyes nyilvántartások
adattartalmát, ráadásul ezen adatok karbantartása során is megnövelte a hibák
lehetőségét az adatok bejegyzésekor, amely különösen a bűnügyi személyes adatok
kezelése tekintetében az érintettek jogai csorbulásának veszélyét hordozta magában. A
Javaslat ennek megfelelően a hatálya alá tartozó nyilvántartások tekintetében - a
tagállami ítéleteket kivéve - csupán egyetlen „törzsnyilvántartást” hoz létre a
személyazonosító adatok kezelésére, amelyhez a bűnügyi nyilvántartások, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása az ún. kapcsolati kóddal
kötődnek, így anonimizálva az azokban szereplő adatkört.
A Bnyt.-től szintén eltér a Javaslat abban a tekintetben, hogy a büntetőügyekben az
érintettekről készített fényképeket nem az elsődlegesen szakértői jellegű, biometrikus
adatokat tartalmazó nyilvántartásokban, hanem a személyazonosító adatok között kezeli.
Ennek oka, hogy az ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint a DNS-profilokkal szemben a
fényképek büntetőügyekben történő felhasználása nem igényel speciális szakértelmet,
azokkal a szakértői nyilvántartásokban szereplő adatoktól eltérően szakértői műveleteket
nem végeznek, így nem indokolt, hogy a fényképek adatkezelője a szakértői nyilvántartó
szerv legyen.
A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásának célját a Javaslat ezen
adatok felhasználási körét megjelölve rendezi, nevezetesen ezen adatok rendeltetése
elsősorban a bűnügyi nyilvántartások, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus
nyilvántartásában kezelt adatokhoz kapcsolódó személyek - szükség esetén és az annak
megismerésére jogosult szervek, személyek részére történő - azonosítása és ezen
adatoknak az arra jogosultak részére történő továbbítása. Ezen kívül az érintett
arcképmása tekintetében a nyilvántartás célja annak biztosítása is, hogy - sajnálatos
gyakorlati tapasztalatok miatt - a ténylegesen elítélt személyen, ne pedig az elítélt
személynek magát - általában ellenszolgáltatás fejében - feltüntető személyen hajtsák
végre a szabadságvesztés büntetést.
A (2) bekezdés meghatározza azt az adatkört, amelyet e nyilvántartásban nyilván
kell tartani. Ezen adatok egy része [a) pont] a természetes személyazonosító adatokat, és
egyéb a büntetőeljárás során szükséges, az érintett azonosítására, fellelhetőségére
vonatkozó adat. Az érintett arcképmása nyilvántartásának okait, valamint a kapcsolati kód
rendeltetését [b)-c) pontok] már ismertettük. A halál tényének és időpontjának
nyilvántartása azért szükséges, mert noha a halál ténye nem mentesít a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, büntethetőséget, valamint büntetés
végrehajtását megszüntető ok, ezért a nyilvántartási idők számítása tekintetében bír
jelentőséggel.
A (3) bekezdés a bűnügyi nyilvántartó szerv részére kötelezettségként írja elő, hogy
azzal egyidejűleg, hogy az érintett adatainak nyilvántartásba vételét kezdeményezik
(általában a nyomozó hatóság, ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően),
69
kapcsolati kódot képezzen és a bűnügyi nyilvántartásokban e kapcsolati kódot feltüntetve
-	személyazonosító adatok nélkül - kezelje a bűnügyi információkat.
A (4) bekezdés azt az esetet szabályozza, amikor a szakértői nyilvántartó szerv az
általa képzett, az ujj- és tenyérnyomatokhoz vagy DNS-profilokhoz kapcsolódó belső
azonosító kódot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldi, ekkor ugyanis, tekintettel
arra, hogy a szakértői szerv csak kivételesen, a Javaslatban meghatározott esetben
jogosult megismerni az érintett személyazonosító adatait, a kapcsolati kódról a szakértői
nyilvántartó szervet tájékoztatni kell, e kód nyilvántartása számára is kötelezettség.
Az (5) bekezdés meghatározza a személyazonosító adatok, valamint az
arcképmások nyilvántartásának időtartamát, amely időtartam ahhoz az időponthoz
kötődik, amely időpontig az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikében vagy
a bűnügyi és rendészeti biometrikus nyilvántartásban - az arra vonatkozó szabályok
szerint - nyilván kell tartani. Ezt követően a személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartása okafogyottá válik, azokat törölni kell.
Az 5. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerbe, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásába felvett adatok nagy része statikus, azok pl. a bűnösséget
megállapító jogerős ítéleten, a kényszerintézkedést elrendelő határozaton, stb. alapulnak,
az adatfelvételt követően is változatlanok. A személyazonosító adatok egy része azonban
tipikusan dinamikus adatállomány, pl. az érintett neve, lakcíme megváltozhat a
nyilvántartásba történő felvétel időpontját követően. Tekintettel a bűnügyi nyilvántartások
közhitelességére és az azokban nyilvántartott adatokhoz kapcsolódó vélelemre
szükséges, hogy a személyazonosító adatok változásait a nyilvántartás megfelelően
kövesse. E célt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére a Javaslat által előírt személyiadat-
és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve, az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá
tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által
kezelt adatokkal történő elektronikus úton való adategyeztetés kötelezettsége valósítja
meg. Ezt az adategyeztetést rendszeresen, minden, az érintett adataival végzett művelet
esetén végre kell hajtani, így biztosítható, hogy az érintett személyazonosító adatai
naprakészek legyenek.
A 6. §-hoz
Az érintett arcképmásának nyilvántartását - főszabály szerint - a Javaslat minden
olyan személy tekintetében előírja, akivel szemben büntetőeljárást indítottak, valamint akit
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.
A büntetőeljárás összefoglaló fogalmába azonban az ún. közvádas büntető ügyek,
a magánvádas büntető ügyek és a pótmagánvádas büntető ügyek is beleértendők. Erre
tekintettel a Javaslat több kivételt is tartalmaz, amely esetekben bár büntetőeljárás indult,
a gyanúsított arcképmását mégsem kell nyilvántartásba venni.
Nem indokolt ugyanis nyilvántartásba venni annak a személynek az adatait, akivel
szemben egy másik magánszemély eljárást kezdeményezett.
Minderre tekintettel annak arcképmását, akivel szemben a büntetőeljárás
magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult,
70
függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét, továbbá akivel szemben
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás csak akkor kell nyilvántartani, ha ezen
eljárásokban a bíróság bűnösséget megállapító ítéletet hozott.
Az arcképmás megküldése a büntetőeljárást megindító nyomozó hatóság vagy
ügyészség, elítélt személyek esetén a büntetés-végrehajtási intézet feladata.
A fentieken túl nem kell nyilvántartani annak arcképmását sem a nyilvántartásban,
akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az
elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, e cselekmények tárgyi súlya ugyanis nem indokolná az
információs önrendelkezési jog korlátozását.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. §-a rendelkezik arról, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszeren belül
milyen bűnügyi nyilvántartások vannak. E szerint meg kell különböztetni
a)	a bűntettesek nyilvántartását,
b)	a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartását,
c)	a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartását, valamint
d)	a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartását.
A Javaslat egyik fontos újítása a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásának kialakítása, ilyen nyilvántartást a Bnyt. ugyanis nem
ismert. Az AB határozat - részben a nyilvántartási időkre vonatkozó kifogásai kapcsán -
egyértelműen kifejtette, hogy nem megengedhető az, hogy a bűntettesek
nyilvántartásában együtt legyenek nyilvántartva olyan elkövetőkhöz kapcsolódó adatok,
aki nem mentesültek, és így büntetett előéletnek tekintendők, illetve olyan elkövetőkhöz
kapcsolódó adatok, akik büntetlen előéletűnek tekintendők.
Az AB határozat szerint ugyanis „a büntetőjogi felelősségre vonáshoz kapcsolt
joghátrányok alkalmazásának végső tartományát jelentő mentesítés bekövetkeztével az
önazonossághoz való joga alapján az adatalanynak megnyílik az igénye arra is, hogy a
büntettesek nyilvántartása a továbbiakban személyes és különleges személyes adatait ne
kezelje, és főként nem a még a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem
mentesültek adataival együtt. A „bűntettes" státus a Btk. rendelkezései folytán a
mentesítéssel megszűnik, így ahhoz — általános következményként — a továbbiakban
nem kapcsolódhatnak a terhelti állapothoz fűződővel azonos tartalmú alapjogi
korlátozások, és különösen nem a mentesítés időtartamát lényegesen meghaladó,
esetenként azt megtöbbszöröző időtartamban.
Az Alkotmánybíróság elismeri, hogy lehetnek olyan alkotmányosan is igazolható
indokok, amelyek kivételesen, a bűncselekmények és/vagy a bűntettesek között
ésszerűen differenciálva megkívánják az adatalany egyes bűnügyi személyes adatainak a
mentesítést követő időn túli megismerését vagy más módon történő felhasználását (pl.
múltbeli eljárások célhoz kötött dokumentálása, jövőbeli bűnüldözési célok). Ebből a
szempontból — céljaikat figyelembe véve — lehetnek különbségek a Bnyt. hatálya alá eső
különböző nyilvántartások között (pl. a kriminalisztikai jellegű nyilvántartások). Ez lehetővé
teszi, hogy azokra vonatkozóan, az arányosság követelményeit is figyelembe véve a
jogalkotó eltérő szabályokat alkosson. A most vizsgált bűntettesek nyilvántartásának
azonban nincs olyan igazolható funkciója, amely az ilyen, minden differenciálás nélküli
alapjogi korlátozás kényszerű és elkerülhetetlen voltát igazolná. Mindez azt is jelenti, hogy
71
a büntetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány ellenére a várakozási idő alatt, a hátrányos
jogkövetkezmények alól már mentesült és törvény által deklaráltan büntetlennek minősülő
személyek a bűntettesek nyilvántartásban éppen úgy szerepelnek, mint azok, akiknek
mentesülése még nem következett be.
A bűnügyi személyes adatoknak a még büntetett előélethez fűződő hátrányok
hatálya alatt álló adatalanyokkal megegyező módon és adattartamban való kezelése
szükségtelen és aránytalan különbséget hoz létre a büntetlennek tekintendő személyek
között, ezért az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközően alkotmányellenes. A
jelenleg érvényesülő megoldást alkotmányosan nem igazolja az sem, hogy a bűnügyi
személyes adatok büntetőjogon kívül is felhasználhatók, illetve hogy az elítéltetéshez a
jogrend a mentesítést követően is fűz következményeket. A bűntettesek nyilvántartásának
célját a Bnyt. 9. §-a világosan körülírja, s ebbe ezen igények kielégítése nem fér fele. A
bűntettesek nyilvántartásához büntetőjogon kívüli, esetlegesen indokolható érdekek
korlátlan hozzárendelése, s ennek folytán a bűnügyi személyes adatok teljes körének,
szélsőségesen hosszú időbeli határok között a bűntettesek nyilvántartásában történő
kezelése sérti az osztott nyilvántartási rendszerek követelményét és lényegében jövőbeni,
készletre történő adatgyűjtést jelent.”
A fentiekre tekintettel a Javaslat kettéválasztja a Bnyt. szerinti bűntettesek
nyilvántartását, kialakítva két, egymástól teljesen elkülönült nyilvántartást.
A 8. §-hoz
1.	A Javaslat meghatároz alapvető, közös szabályokat, valamennyi bűnügyi
nyilvántartásra vonatkozóan. Az (1) bekezdés szerinti garanciális szabály értelmében a
bűnügyi nyilvántartások - és így az abban szereplő adatok - egymással nem
kapcsolhatók össze, arra tekintettel, hogy különböző nyilvántartásokban kezelt adatok
egymástól eltérő jogi helyzetben lévő adatalanyokra vonatkoznak.
A (2) bekezdés értelmében az egyes nyilvántartásokban szereplő adatok kizárólag
addig tarthatóak nyilván, amíg az adott nyilvántartásra vonatkozó nyilvántartásba vételi
feltételek fennállnak, ha pedig az e törvényben meghatározott feltételek megszűnnek, az
adatot haladéktalanul törölni kell.
A bűnügyi nyilvántartás rendszerében előfordulhat azonban az, hogy egy személy
adatai az egyik nyilvántartásból törlésre kerülnek, mert az abban való nyilvántartás
feltételei megszűnnek, de ezzel egyidejűleg egy másik nyilvántartásban nyilvántartásba
kell venni az adatait. Legkézenfekvőbb példa erre, hogy az elítélt adatai a mentesülés
beálltáig a bűntettesek nyilvántartásában, ezt követően a hátrányos jogkövetkezmények
alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepelnek, vagy hasonló eset
fordulhat elő, ha a büntetőeljárás jogerős, bűnösséget megállapító ítélettel zárul. Ebben az
esetben az adatalany adatai a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában tovább
nem szerepelhetnek, ugyanakkor meghatározott adatai nyilvántartásba vételre kerülnek a
bűntettesek nyilvántartásában, vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásában.
Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a bűnügyi nyilvántartások egymástól teljesen
elkülönültek, a nyilvántartott adatokat sem helyezhetők át közvetlenül egyik
nyilvántartásból a másikba, ezért szükség van átmeneti elhelyezésükre annak érdekében,
hogy a (2) bekezdésben meghatározott elv mindenképpen érvényesüljön.
72
Ez a rendelkezés emellett további két cél megvalósulását is biztosítja. Fontos
szerepet játszik az adattakarékosság elvének érvényesülésében azzal, hogy a
nyilvántartásban kezelt adatok csak egyszer kerülnek megküldésre. Amennyiben az
adatokat az egyik nyilvántartásból törölni kell, és egy másikban nyilvántartásba kell venni,
akkor az adatokat nem kell újból közölni, hanem a már meglévő adatok áthelyezésével kell
nyilvántartásba venni azokat.
A fentiekre vonatkozóan rendelkezik úgy a (3) bekezdés, hogy „ha az érintett
adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok
közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásban
való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni
úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen
helyreállítható. Ha a másik nyilvántartásba való felvétel feltétele bekövetkezett, a másik
nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell
felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.
2.	A bűnügyi nyilvántartás közös szabályai kapcsán kiemelendő, hogy a Javaslat
szerinti szabályozás minden nyilvántartás esetében úgy épül fel, hogy meghatározásra
kerül
-	az adott nyilvántartás célja,
-	az, hogy kiknek az adatait tartalmazza az nyilvántartás
-	az, hogy pontosan milyen adatokat tartalmaz az nyilvántartás,
-	az, hogy az nyilvántartásban szereplő adatokat milyen szerv, hatóság közli a
bűnügyi nyilvántartó szervvel, valamint
-	az, hogy az nyilvántartásban szereplő adatok meddig tarthatók nyilván.
Emellett minden nyilvántartás tartalmazza azt a kapcsolati kódot, amely a
személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő személyazonosító adatok
megállapítását lehetővé teszi, valamint - a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartása kivételével - azt a belső azonosító kódot, amely az adott nyilvántartásban
szereplő adatot közvetlenül köti össze a megfelelő biometrikus nyilvántartásban szereplő
adattal, annak érdekében, hogy az adatok azonos időpontban kerüljenek törlésre.
Mindemellett fontos alapelve az új törvénynek, hogy azokra a személyekre
vonatkozóan, akikkel szemben a büntetőeljárást megszüntették, vagy akikkel szemben
felmentő ítélet született - ide nem értve azt, ha a felmentő ítélet mellett
kényszergyógykezelést, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendeltek el - ha a
nyilvántartásba vételnek egyébként más indoka nincsen, nem szerepelhetnek adatok a
bűnügyi nyilvántartásokban. Vagyis a felmentő ítéletekre és büntetőeljárást megszüntető
határozatokra vonatkozó adatok nem kerülnek a bűnügyi nyilvántartásokba.
A hatályos Bnyt. szabályozása ezzel kapcsolatban ellentmondásos, mivel a törvény
tárgyi hatályát meghatározó 7. § nem rendelkezik a felmentő ítéletekről, ugyanakkor a 10.
§ (1) bekezdés b) pontja értelmében a bűntettesek nyilvántartásában felmentés esetén is
nyilván kell tartani az ott meghatározott adatokat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a
16. §, amely a bűnügyi nyilvántartásba felvett adatok kezelésének időtartamát határozza
meg, nem rendelkezik a felmentés esetén a nyilvántartásba kerülő adatok nyilvántartási
idejéről, ami azt sugallja, hogy azokat nem kell törölni meghatározott idő elteltével, és így
bármeddig nyilvántarthatók.
A 9. §-hoz
73
A Javaslat az Avtv.-nek megfelelően meghatározza azokat a konkrét célokat,
amelyek a törvényen alapuló kötelező adatkezelést indokolttá teszik, vagyis azt, hogy a
nyilvántartásban felvett és kezelt adatok milyen célból kerültek nyilvántartásba vételre,
illetve hogy milyen célból használhatók fel. Ennek értelmében a bűntettesek
nyilvántartásának célja a büntetett előélet tényének igazolása, valamint a bűnösséget
megállapító ítéletben foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése.
A 10. §-hoz
A bűntettesek nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a
bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, szabott ki és az ítélet jogerőre
emelkedésének napján a Btk. alapján nem mentesült. Ennek következtében a jövőben
nem mondható el általánosságban, hogy a bűntettesek nyilvántartásában olyan személyek
adatait kell kezelni, akikkel szemben a bíróság büntetést szabott ki. Közérdekű munka,
pénzbüntetés, vagy főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén ugyanis az
elítélt adatai nem kezelhetőek ebben a nyilvántartásban, hiszen a Btk. 102. § (1) bekezdés
a)	pontja értelmében ezekben az esetekben az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének
napján mentesül.
A nyilvántartáshoz egyébként szorosan kapcsolódik a hatósági erkölcsi
bizonyítvány szabályozása is, hiszen egy nyilvántartott csak abban az esetben kaphat
„tiszta” erkölcsi bizonyítványt, ha ebben a nyilvántartásban nem szerepelnek róla adatok.
A 11. §-hoz
A Javaslat részletesen felsorolja, hogy a bűntettesek nyilvántartásban melyek azok
az adatok, amelyeket a nyilvántartásba vétellel érintett személyekkel kapcsolatban, illetve
az őket érintő büntetőjogi jogkövetkezményekkel kapcsolatban nyilván kell tartani.
Az (1) bekezdés a) pontja szerint, a nyilvántartás tartalmazza a személyazonosító
adatokhoz tartozó kapcsolati kódot. Ennek értelmében a nyilvántartásban nem
szerepelnek személyazonosító adatok, hanem csak azokkal való kapcsolatot megteremtő
kód.
A b) pont szerint, a nyilvántartás tartalmaz belső azonosító kódot is, amelyik a
nyilvántartásban szereplő adatok összekapcsolhatóságát biztosítja a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatokkal. Ennek kapcsán
kiemelendő, hogy a belső azonosító kód csak akkor biztosít a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásával, ha ugyanazon büntetőeljárás eredményeként került
felvételre az adat mindkét nyilvántartásban: ha az elítélt szerepel a bűntettesek
nyilvántartásában, de egy másik ügyből kifolyólag kerül levételre a DNS-profilja, akkor
azzal értelemszerűen nem lesznek összekapcsolhatók a bűntettesek nyilvántartásában
szereplő adatok.
A c) pont szerint nyilvántartott adatok alapján tartalmazza a nyilvántartás a
bűncselekményre vonatkozó adatokat, így a bűncselekmény megnevezését, Btk. szerinti
minősítését, elkövetésének helyét, idejét, megjelölve az elkövetői és elkövetési alakzatot,
azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös visszaeső,
valamint hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el.
74
A d)-g) pontok szerint nyilvántartott adatok az egyes jogkövetkezményeket és az
azokat megállapító, illetve azzal kapcsolatban döntést hozó bíróság megnevezését,
határozatának számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját
rendelik nyilvántartani a különböző jogkövetkezmények szerinti csoportosításban.
A h)-i) és l) pontok szerint nyilvántartott adatok biztosítják, hogy a bíróság ítéletét a
jogerőre emelkedés után, illetve a nyilvántartásba vételt követően érintő változások is
bekerüljenek a nyilvántartásba, így az a nyilvántartott személy vonatkozásában mindig az
aktuális állapotot tükrözze.
A j) pont értelmében a nyilvántartás tartalmazza a törvényi mentesítés várható
időpontját, vagyis azt az időpontot, ameddig a nyilvántartásban az adatok szerepelnek.
A k) pont arra vonatkozó jelzés elhelyezését írja elő a nyilvántartásban, ha a
nyilvántartásba vétel alapja egy más uniós tagállam bírósága által magyar állampolgárral
szemben hozott jogerős, bűnösséget megállapító ítélet volt, és ez a tagállami ítélet utóbb
a magyar bíróság által elismerésre került. Ebben az esetben az elismert ítéletet úgy kell
tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
A § (2) bekezdése a büntetés-végrehajtási adatoknak a nyilvántartásáról
rendelkezik elsősorban arra tekintettel, hogy jelenleg nincsen egységes büntetés-
végrehajtási nyilvántartás, azonban ezeknek az adatoknak a nyilvántartása feltétlenül
indokolt a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának elősegítése
céljából.
A 12. §-hoz
A Javaslat egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a bűntettesek nyilvántartásában
szereplő adatok szolgáltatására vonatkozóan, vagyis pontosan meghatározza, hogy mely
adatot, mely hatóság közli kötelezően a bűnügyi nyilvántartó szervvel. A nyilvántartásban
szereplő kapcsolati kódot [11. § (1) bekezdés a) pont] és belső azonosító kódot [11. § (1)
bekezdés b) pont] maga a bűnügyi nyilvántartó szerv képezi, a törvényi mentesítés
várható időpontját [11. § (1) bekezdés j) pont] pedig a megküldött ítélet alapján maga
határozza meg.
A 13. §-hoz
A bűntettesek nyilvántartásában a mentesítés beálltáig kell megőrizni a
nyilvántartott adatokat. A mentesítés alatt természetesen nem feltétlenül csak a törvényi
mentesítést, hanem éppúgy a bírósági határozat alapján vagy a kegyelem útján való
mentesítést is érteni kell.
A 14. §-hoz
A Javaslat 7. §-ához fűzött indokolásánál elmondottaknak, illetve kifejezetten az AB
határozatban meghatározott elveknek megfelelően szükséges a Bnyt. bűntettesek
nyilvántartásában szereplő adatok megfelelően elkülönült nyilvántartása.
A Javaslat egyértelműen a mentesítés beállásánál húzza meg azt a
választóvonalat, amely alapján az eddig egységes nyilvántartásban kezelt adatokat
„szétválasztja”. Erre tekintettel került kialakításra a hátrányos jogkövetkezmények alatt
álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása, amelynek célja kettős:
75
Egyrészt - a bűntettesek nyilvántartásához hasonlóan - a bírósági ítéletben foglalt
büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése, különösen abban az esetben, amikor
a korábbi büntetőjogi szankció megismerésének alkotmányos indoka van, azt az arra
törvény alapján jogosult szervek megismerhessék. Ez elsősorban a büntetőbíróságok
esetében merül fel a visszaesés megállapítása, illetőleg a bűnismétlés mérlegelése
esetén.
Ehhez kapcsolódóan a nyilvántartás további célja, hogy a mellékbüntetések, illetve
intézkedések (pl. foglakoztatástól eltiltás, gépjárművezetéstől eltiltás) végrehajtása akkor
is lehetővé váljon, ha egyébként az érintett a főbüntetés alól már mentesült, vagy csak
mellékbüntetés kiszabására került sor.
Másrészt a nyilvántartás további célja a hátrányos jogkövetkezmények
végrehajtásának biztosítása. Egyes különösen bizalmas munkakörök betöltése, illetőleg
közbiztonságra veszélyes tevékenységek végzése esetén ugyanis alkotmányosan
indokolható, hogy törvény olyan feltételt írjon elő, amely a büntetlen előéleten túl,
meghatározott ideig, bizonyos bűncselekmények miatti marasztalás esetén is kizárja a
tevékenység végzésére való jogosultságot. E feltételek igazolását, illetőleg ellenőrzésének
lehetőségét biztosítja ez az adatállomány.
Ezek a Javaslatban meghatározott adatkezelési célok összhangban vannak az AB
határozatban kifejtettekkel, miszerint maga „az Alkotmánybíróság elismeri, hogy lehetnek
olyan alkotmányosan is igazolható indokok, amelyek kivételesen, a bűncselekmények
és/vagy a bűntettesek között ésszerűen differenciálva megkívánják az adatalany egyes
bűnügyi személyes adatainak a mentesítést követő időn túli megismerését vagy más
módon történő felhasználását (pl. múltbeli eljárások célhoz kötött dokumentálása, jövőbeli
bűnüldözési célok). Ebből a szempontból - céljaikat figyelembe véve - lehetnek
különbségek a Bnyt. hatálya alá eső különböző nyilvántartások között (pl. a kriminalisztikai
jellegű nyilvántartások)".
A 15. §-hoz
A Javaslat pontosan meghatározza, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alatt
álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása annak adatait kell nyilvántartani,
a)	akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,
b)	akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az
ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,
c)	akivel szemben a bíróság - a Be. 330. § (2) bekezdés c) pont alapján -
bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,
d)	akivel szemben a bíróság felmentő ítéletet hozott, de vele szemben
kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott,
e)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott,
f)	akit az ügyész megrovásban részesített.
Ebből látható, hogy ez a nyilvántartás olyan nyilvántartottakra vonatkozóan
tartalmaz adatot, akik már mentesültek, tehát büntetlen előéletűeknek tekintendők [Btk.
100.	(2) bekezdés], és így „tiszta” erkölcsi bizonyítványt kaphatnak, azonban e személyek
nyilvántartása a 14. §-ban meghatározott célokból indokolt.
A 16. §-hoz
76
A Javaslat részletesen felsorolja, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában melyek azok az adatok, amelyeket a
nyilvántartásba vétellel érintett személyekkel kapcsolatban, illetve az őket érintő
büntetőjogi jogkövetkezményekkel kapcsolatban nyilván kell tartani.
Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, a nyilvántartás tartalmazza a
személyazonosító adatokhoz tartozó kapcsolati kódot, valamint a belső azonosító kódot is.
Ezekre a 11. §-hoz fűzött indokolásban elmondottak vonatkoznak.
A c) pont szerint nyilvántartott adatok alapján tartalmazza a nyilvántartás a bíróság
által megállapított bűncselekményre vonatkozó adatokat, így a bűncselekmény
megnevezését, Btk. szerinti minősítését, elkövetésének helyét, idejét, megjelölve az
elkövetői és elkövetési alakzatot, azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső
vagy többszörös visszaeső, valamint hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet
tagjaként követte el.
A d) pont az ügyészi megrovásra vonatkozó adatok nyilvántartását írja elő, ilyen
adatok értelemszerűen nem szerepelnek a bűntettesek nyilvántartásában.
Az e)-h) pontok szerint nyilvántartott adatok az egyes jogkövetkezményeket és az
azokat megállapító, illetve azzal kapcsolatban döntést hozó bíróság megnevezését,
határozatának számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját
rendelik nyilvántartani a különböző jogkövetkezmények szerinti csoportosításban.
Az i) és l) pontok szerint nyilvántartott adatok biztosítják, hogy a bíróság ítéletét a
jogerőre emelkedés után, illetve a nyilvántartásba vételt követően érintő változások is
bekerüljenek a nyilvántartásba, így az a nyilvántartott személy vonatkozásában mindig az
aktuális állapotot tükrözze.
A j) pont arra vonatkozó jelzés elhelyezését írja elő a nyilvántartásban, ha a
nyilvántartásba vétel alapja egy más uniós tagállam bírósága által magyar állampolgárral
szemben hozott jogerős, bűnösséget megállapító ítélet volt, és ez a tagállami ítélet utóbb
a magyar bíróság által elismerésre került. Ebben az esetben az elismert ítéletet úgy kell
tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
A k) pont értelmében a nyilvántartás nem csak az esetleges mentesítés, időpontját
tartalmazza - ami bizonyos esetekben megegyezik a nyilvántartásba vétel időpontjával -,
hanem a nyilvántartásból való törlés időpontját is az e törvényben meghatározott
nyilvántartási idővel számolva.
A § (2) bekezdése a büntetés-végrehajtási adatoknak a nyilvántartásban való
kezeléséről rendelkezik elsősorban arra tekintettel, hogy jelenleg nincsen egységes
büntetés-végrehajtási nyilvántartás, azonban ezeknek az adatoknak a nyilvántartása
feltétlenül indokolt a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának
elősegítése céljából.
A bűntettesek nyilvántartásban szereplő büntetés-végrehajtási adatokhoz képest
ebben a nyilvántartásban több adatot kell kezelni. A (2) bekezdés e)-g) pontjai alapján kell
nyilvántartani a javítóintézeti nevelésre vonatkozó adatokat, amely - tekintettel arra, hogy
intézkedés - nem okoz bűntetett előéletet a marasztalt személynek. Hasonló indok miatt
77
kell csak ebben a nyilvántartásban nyilvántartani a j) pont szerinti kényszergyógykezelésre
vonatkozó adatokat.
A 17. §-hoz
A Javaslat egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a hátrányos jogkövetkezmények
alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására
vonatkozóan, vagyis pontosan meghatározza, hogy mely adatot, mely hatóság közli
kötelezően a bűnügyi nyilvántartó szervvel. A nyilvántartásban szereplő kapcsolati kódot
[16. § (1) bekezdés a) pont] és belső azonosító kódot [16. § (1) bekezdés b) pont] maga a
bűnügyi nyilvántartó szerv képezi, a mentesítés, a nyilvántartásba vétel, valamint a
nyilvántartásból való törlés várható időpontját [16. § (1) bekezdés k) pont] pedig a
megküldött ítélet alapján maga határozza meg.
A 18-20. §-hoz
Az AB határozat a Bnyt. 16. §-át, az Alkotmány 70/A § (1) bekezdésébe ütközően
alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért megsemmisítette, az alábbi indokok miatt: „A
bűnügyi személyes adatoknak a még büntetett előélethez fűződő hátrányok hatálya alatt
álló adatalanyokkal megegyező módon és adattartamban való kezelése szükségtelen és
aránytalan különbséget hoz létre a büntetlennek tekintendő személyek között, ezért az
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközően alkotmányellenes. A jelenleg érvényesülő
megoldást alkotmányosan nem igazolja az sem, hogy a bűnügyi személyes adatok
büntetőjogon kívül is felhasználhatók, illetve hogy az elítéltetéshez a jogrend a mentesítést
követően is fűz következményeket. A bűntettesek nyilvántartásának célját a Bnyt. 9. §-a
világosan körülírja, s ebbe ezen igények kielégítése nem fér fele. A bűntettesek
nyilvántartásához büntetőjogon kívüli, esetlegesen indokolható érdekek korlátlan
hozzárendelése, s ennek folytán a bűnügyi személyes adatok teljes körének,
szélsőségesen hosszú időbeli határok között a bűntettesek nyilvántartásában történő
kezelése sérti az osztott nyilvántartási rendszerek követelményét és lényegében jövőbeni,
készletre történő adatgyűjtést jelent.
Az információs önrendelkezéshez való jog szoros kapcsolatban áll az emberi
méltóságoz, a személyiség szabad kibontakozásához való joggal. Ebből az is következik,
hogy adatalanyt megilleti az a garancia, hogy adatait azok valóságtartalmának
megfelelően csak a legszükségesebb időtartamban és adatmennyiségben, az
adatbiztonság szabályainak megfelelően kezeljék. A büntetett előélethez fűződő hátrányok
alól már mentesült személyek esetében nincs a további adatkezelésnek olyan általános
célja, amely meggyőzően indokolná, hogy ezek az adatalanyok miért a büntetőeljárás
hatálya, vagy a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állókkal esnek azonos
megítélés alá, nem pedig más büntetlen előéletű természetes személyekkel. Az egyenlő
méltóságú személyként történő kezelés szempontjából a büntetlenség „állapota"
szolgálhat az adatalanyok helyzetének összehasonlításául. Megfelelő alkotmányossági
követelmények érvényesülése mellett ezen belül lehet ugyan eltérés az adatalanyok
között, minthogy a büntetlenek kategóriája is legalább három csoportot takar, de ez nem
terjedhet odáig, hogy az e kategóriába tartozók a büntettet előéletűekkel esnek azonos
megítélés alá".
A Javaslat ezen indokokra tekintettel választja külön az eddig egységes bűntettesek
nyilvántartását, és alakít ki külön nyilvántartást a még nem mentesült, tehát büntetett
előéletű személyek adatainak kezelése, illetve a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
78
büntetlen előéletű személyek adatinak nyilvántartására. Az utóbbiakra vonatkozó adatok
nyilvántartási idejét határozzák meg a Javaslat 18-20. §-ai.
A Bnyt. 16. §-a - egységesen a büntetett és a büntetlen előéletű személyek
tekintetében is - az adatok nyilvántartási idejét főszabály szerint a mentesítés beálltától
számított három, öt vagy tizenöt évben határozta meg, a nyilvántartási idők meglehetősen
kevés differenciálással. A Javaslat a nyilvántartási a hátrányos jogkövetkezmények alatt
álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokra - az
Alkotmánybíróság által lefektetett elvek alapulvételével - egy olyan szabályozás került
kialakításra, amelynek főbb elvei a következők:
-	a nyilvántartási idő - egy kivétellel, ahol a nyilvántartási idő két év - legalább a
mentesítés beálltától számított három év,
-	a nyilvántartási idő - bizonyos e törvényben meghatározott kivételekkel - nem
lehet több mint a mentesítés beálltától számított tizenöt év,
-	minél súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt kerültek be a nyilvántartott
személy adatai a nyilvántartásba, annál hosszabb ideig lesznek nyilvántartva az adatai,
-	a fenti pontnak megfelelően különböző nyilvántartási idő vonatkozik a szándékos
és a gondatlan elkövetésre, amely megkülönböztetés a visszaesés és a bűnismétlés
szempontjából is indokolt,
-	a nyilvántartott adatok nem kerülnek törlésre a nyilvántartott személy halálakor,
-	a különböző nyilvántartásokban meghatározott nyilvántartási idők összhangban
legyenek egymással. Így például ha egy nyilvántartott adatait a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában tizenöt évig
kell nyilvántartani, akkor a DNS-profil nyilvántartásban tőle származó DNS-profil (amit az
elkövetett bűncselekmény jellege miatt tartanak nyilván) is ennyi ideig legyen
nyilvántartva. Ezen elvnek köszönhetően a különböző nyilvántartásokban meghatározott
nyilvántartási idők minden esetben összhangban vannak a más nyilvántartásban szereplő
nyilvántartási időkkel [lásd az 51. § (1) bekezdését és a 66. § (1) bekezdését],
-	a nyilvántartási idők a Bnyt. szabályaihoz képest jobban differenciáltak, hiszen
kettő, három, öt, nyolc, tíz és tizenöt éves nyilvántartási időt különböztet meg.
A Javaslat 18. §-a határozza meg a szándékos bűncselekmény elkövetése elítélt
személyek adataira vonatkozó nyilvántartási időt, megkülönböztetve a végrehajtandó
szabadságvesztés kiszabását [(1) bekezdés], a végrehajtás felfüggesztését [(3)
bekezdés], szabadságvesztés büntetés, közérdekű munka és pénzbüntetés kiszabását,
valamint mellékbüntetés kiszabását [(4) bekezdés]. Ennek kapcsán mindenképpen
kiemelendő, hogy a pénzbüntetésre vonatkozó nyilvántartási idők mind a végrehajtandó,
mind a végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetésre vonatkoznak.
A Javaslat 19. §-a a gondatlan elkövetésre vonatkozó nyilvántartási időket
határozza meg, míg a 20. § az „egyéb”, nyilvántartásba való felvétel miatt meghatározott
nyilvántartási időket határozza meg.
A nyilvántartott adatok nyilvántartási idejének meghatározásánál a Javaslat abból
indul ki, hogy mi lehet az a leghosszabb időpont, amikor a Btk. anyagi jogi szabályainak
alkalmazása során egy marasztaló ítéletnek még kihatása lehet az elkövető jogi
helyzetére. Példaként említhető, hogy ha valakit 2009. január 1-jén bűnismétlőként
elkövetett lopás vétsége miatt jogerősen egy év végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélnek börtön fokozatban. Ebben az esetben a szabadságvesztés végrehajthatósága
2010. január 1-jén szűnik meg, és az elítélt ehhez képest három év múlva, azaz 2013
79
január 1-jén mentesül a Btk. 102. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Az elítélt adatai
ekkor törlésre kerülnek a bűntettesek nyilvántartásából.
Ha a bíróság az elkövetőt feltételes szabadságra bocsátja, akkor az a körülmény,
hogy a feltételes szabadságra bocsátás eredményesen telt-e el nemcsak annak egy éves
tartama alatt, azaz 2010. október 1-jéig állapítható meg. Ha a feltételes szabadság 364.
napján, azaz 2010. szeptember 30-án az elítélt elkövet egy újabb bűncselekményt, ami
miatt a feltételes szabadságot meg kell vagy meg lehet szüntetni, azt a 2009. január 1-jén
jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajthatóságának elévüléséig, azaz
esetünkben az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított öt évig figyelembe kell
venni. Jelen esetben 2014. január 1-jéig.
Ha az elítélt által elkövetett újabb bűncselekmény például egy lopás vétsége, akkor
-	a büntethetőség elévülése miatt - 2013. szeptember 30-ig lehet meggyanúsítani az
elkövetőt. A gyanúsítás napján az elévülés félbeszakad, és a határidő számítása
újrakezdődik [Btk. 35. § (1) bekezdés]. Mindez azt jelenti, hogyha az elítél a mentesítés
beálltának napján teljesen törlésre kerülne a nyilvántartásból, és nem kerülne át a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába,
akkor 2013. január 1-jéig lenne nyilvántartva. Ugyanakkor a fenti példa alapján mivel őt
2013 szeptember 30-ig gyanúsíthatják újabb bűncselekmény elkövetésével, ő valójában
úgy került ki a nyilvántartásból, hogy nem mentesült. Ezen elméleti példa nem is számol
azzal, hogy a nyomozás a megalapozott gyanú közlésétől számított két évig tarthat, ezt
követően pedig a tárgyalási szaknak végső határideje sincs.
Tovább gondolva az eddigieket, a példa szerinti elkövető 2012. december 31-én
elkövet egy újabb lopás vétségét, ami az elévülési időn belül (három év) bármikor
kiderülhet. Ha őt ez idő alatt gyanúsítják újabb bűncselekmény elkövetésével, akkor a
gyanúsítás napján az elévülés félbeszakad, és a határidő számítása újrakezdődik [Btk. 35.
§ (1) bekezdés]. Azaz 2015. december 31-ig meggyanúsítható lesz olyan bűncselekmény
miatt, amit a visszaesés megítélésénél számításba kell venni. Ha a nyomozás határideje a
gyanúsítástól számított két év, akkor 2017. december 31-én még mindig
megállapíthatónak kell lennie a bűnügyi nyilvántartásból a korábbi elítélésére vonatkozó
adatoknak. A fentebb említetteknek megfelelően a tárgyalási szak befejezésének nincsen
törvényben előírt befejezési ideje, ráadásul ez a határidő még tolódik is, ha az első
ítéletben kiszabott szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás miatt a
szabadságvesztés végrehajthatóságának megszűnése a fent írt módon kitolódik.
Ha feltesszük, hogy az elkövetőt 2019. június 30-án jogerősen visszaesőként, lopás
vétségéért egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A visszaesést
megalapozó bűncselekmény alóli mentesüléstől hat év hat hónap telt el.
Ha az egyszerűbb esetet nézzük, és ebből már nem bocsátják feltételes
szabadságra, akkor 2021. december 30-án tölti ki a büntetését és ettől számít az a három
év, ami alatt, ha újabb szándékos bűncselekményt követ el, és emiatt újabb végrehajtandó
szabadságvesztést szabnak ki, akkor többszörös visszaesőnek minősül. Ha 2024.
december 29-én követi el az újabb lopás vétségét, akkor újabb három éven, azaz az
elévülési időn belül lehet meggyanúsítani, ennek határideje 2027. december 29. A
nyomozás határideje ebben az esetben is a gyanúsítástól számított két év, 2029.
december 29.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az elítélt az első végrehajtandó
szabadságvesztéssel büntetett lopás vétsége alól 16 éve mentesült! Vagyis a fenti példa is
80
jól mutatja, hogy a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő
végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítéstől számított nyolc éves
nyilvántartási idő teljesen indokolt.
A 21. §-hoz
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének
célja kettős. Egyfelől az igazságszolgáltatás hatékony működése érdekében indokolt, hogy
ha valaki ellen büntetőeljárás folyik, az - a hozzáférésre jogosult hatóságok számára -
megismerhető legyen, hiszen a gyors és érdemi döntéshozatalt számottevően hátráltatja,
illetve ellehetetleníti, ha az eljáró hatóságok nem rendelkeznek információval arról, hogy
az általuk büntetőeljárás alá vont személy ellen más hatóság folytat-e büntetőeljárást, s ha
igen, az milyen stádiumban van. Ilyen jellegű ismeret hiányában nincs mód az ügyek
egyesítésére sem, emiatt párhuzamosan folynának büntetőeljárások. Másfelől viszont
önmagában a büntetőeljárás hatálya alatt állás bizonyos foglalkozások gyakorlásának,
tevékenységek ellátásának tényleges akadálya. Az erre vonatkozó korlátozásokat az
egyes ágazati törvények (például a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény)
tartalmazzák, nyilvántartásban szereplő adatok pedig lehetővé teszik ezen korlátozások
tényleges érvényesítését.
Megemlítendő ugyanakkor, hogy a jogállamiság követelményének érvényesülése
és az eljárás alá vont személyek jogainak védelme szintén a nyilvántartás céljaként
fogalmazódik meg.
A 22. §-hoz
A Javaslat főszabályként meghatározza, hogy a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben büntetőeljárás indult.
A büntetőeljárás összefoglaló fogalmába azonban az ún. közvádas büntető ügyek,
a magánvádas büntető ügyek és a pótmagánvádas büntető ügyek is beleértendők. Erre
tekintettel a Javaslat több kivételt is tartalmaz, amely esetekben bár büntetőeljárás indult,
a gyanúsított adatait mégsem kell nyilvántartásba venni.
Nem indokolt ugyanis nyilvántartásba venni annak a személynek az adatait, akivel
szemben egy másik magánszemély eljárást kezdeményezett, különös tekintettel arra,
hogy a jogalkalmazásban a pótmagánvádas eljárások gyakran kifejezetten abból célból
indulnak hogy az eljárás elszenvedőjét joghátrány érje. Elég csak utalni arra, hogy
bizonyos foglalkozások nem gyakorolhatóak, bizonyos tisztségek nem tölthetők be a
büntetőeljárás hatálya alatt állás ideje alatt, illetve hogy a jövőben kiadásra kerülő hatósági
bizonyítvány feltüntetné azoknak az adatait, akik a büntetőeljárás hatálya alatt állnak.
Minderre tekintettel nem kell nyilvántartásba venni annak adatait,
-	akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett
magánindítvány alapján indult, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád
képviseletét, vagy
-	akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás.
Vagyis e nyilvántartásban csak a közvádas büntető ügyek miatt indult büntetőeljárás
hatálya alatt állókra vonatkozó adatok szerepelnek.
81
A fentieken túl nem kell nyilvántartani annak adatait sem a nyilvántartásban, akinek
katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást
fegyelmi eljárásra utalta.
A 23. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza büntetőeljárás hatálya alatt állókkal
kapcsolatban nyilvántartandó adatok körét. Eszerint - a Javaslat 9. §-ához fűzött
indokolásnál elmondottaknak megfelelően - a nyilvántartás tartalmazza a
személyazonosító adatokhoz tartozó kapcsolati kódot, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatokkal való összekapcsolhatóságot
biztosító belső azonosító kódot.
A nyilvántartás tartalmazza a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény
megalapozott gyanú szerinti megnevezését, minősítését, az elkövetési helyét, idejét,
valamint a megalapozott gyanú közlésének időpontját. Tekintettel arra, hogy a terhelt
mindaddig szerepel a nyilvántartásban, amíg a büntetőeljárás jogerősen befejeződött,
vagy a nyomozás megszűnt, ezért a nyilvántartásban indokolt nyilvántartani a
vádemeléssel, a vádemelés elhalasztásával, nyomozás vagy eljárás felfüggesztésével
kapcsolatos adatokat is. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a Bnyt.-ben a vádemelés
elhalasztására vonatkozó adatok - tévesen - a bűntettesek nyilvántartásában szerepeltek.
A h)-j) pontok alapján a nyilvántartás egyéb, az eljárás szempontjából jelentőséggel
bíró adatokat is tartalmaz.
A 24. §-hoz
A Javaslat egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására vonatkozóan, vagyis pontosan
meghatározza, hogy mely adatot, mely hatóság közli kötelezően a bűnügyi nyilvántartó
szervvel. A nyilvántartásban szereplő kapcsolati kódot [23. § a) pont] és belső azonosító
kódot [23. § b) pont] maga a bűnügyi nyilvántartó szerv képezi.
A 25. §-hoz
A Bnyt. 29. §-a úgy rendelkezett, hogy „a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásába
felvett adatokat a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve a nyomozás, a büntetőeljárás
megszüntetése esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig kell
nyilvántartani".
A Javaslat alapvetően nem változtat a nyilvántartásban szereplő adatok
nyilvántartási idején, azonban az alábbi pontosítást tesz. „A büntetőeljárás
megszüntetésének, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontja" kifejezés
kapcsán fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a
büntetőeljárás jogerős befejezése kifejezés kizárólag a büntetőeljárás bírósági
szakaszában értelmezhető, a korábbi eljárási szakaszokban a Be. szerint nem a
büntetőeljárást, hanem a nyomozást szüntetik meg, illetve fejezik be. Megjegyzendő
továbbá, hogy a megszüntetés is a befejezés egyik módja, ezért nem érthető a külön
nevesítés oka. Emellett jogerőre csupán a bírósági határozat „képes”, a nyomozó hatóság,
illetve az ügyész határozata nem.
82
A fentiekre tekintettel a Javaslat a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába
felvett adatokat nyilvántartási idejére vonatkozó rendelkezést úgy alakítja át a
célhozkötöttség elvének szem előtt tartásával, hogy kimondja: az adatokat a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig, vagy a nyomozás megszüntetéséig kell nyilvántartani.
A büntetőeljárás jogerős befejezése nyomán e nyilvántartásban nyilvántartott adatok vagy
a bűntettesek nyilvántartásába, vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásába kerülnek, vagy felmentő ítélet esetén törlésre
kerülnek (kikerülnek a nyilvántartásból).
A 26. §-hoz
Az igazságszolgáltatási és bűnüldözési feladatok - a nemzetközi egyezmények által
is megkövetelt ésszerű időn belüli - ellátásában meghatározó szerepe van a
bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy aktuális hollétéről információt adó
adatoknak. Az említett okokból nem csak az minősül releváns adatnak, hogy egy adott
személlyel szemben éppen folyik-e büntetőeljárás, hanem az is, hogy annak keretében
elrendelték-e előzetes letartóztatását, vagy lakhelyelhagyási tilalom házi őrizet, távoltartás,
ideiglenes kényszergyógykezelés foganatosítását. Emellett indokolt nyilvántartani azt is,
hogy ha óvadék letétele ellenében került sor az előzetes letartóztatás megszüntetését.
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának céljaként ennek
megfelelően az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelmét, illetve a
büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítését határozza meg a törvény.
Ezzel a nyilvántartással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a bűnügyi nyilvántartás
rendszerének egészét tekintve a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásához is
kapcsolódhatni, hiszen arra a személyre vonatkozóan, akihez kapcsolódó adatokat ebben
a nyilvántartásban kezelni kell, biztosan kell adatokat kezelni a büntetőeljárás hatálya alatt
állók nyilvántartásában is. Egyszerűbben fogalmazva, a kényszerintézkedés hatálya alatt
állás ténye összefügg a büntetőeljárás hatálya alatt állás tényével. Ugyanakkor a Javaslat
részben a nyilvántartások teljes elkülönítése érdekében, részben pedig a
nyilvántartásokban kezelt adatok eltérő volta miatt nem kapcsolja össze a két
nyilvántartást, hanem két, teljesen elkülönülő nyilvántartásról rendelkezik.
A 27. §-hoz
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása azokkal a személyekkel
kapcsolatban tartalmaz adatot, akikkel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási
tilalmat, házi őrizetet, távoltartást, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el,
továbbá akinek előzetes letartóztatása óvadék letétele miatt szűnt meg.
A 28. §-hoz
A kényszerintézkedés hatálya alatt állók - a Javaslat 9. §-ához fűzött indokolásnál
elmondottaknak megfelelően - nyilvántartása tartalmazza a személyazonosító adatokhoz
tartozó kapcsolati kódot, az elrendelt kényszerintézkedést és annak időtartamát, az
elrendelő határozat szerinti bűncselekmény megnevezését, Btk. szerinti minősítését,
valamint elkövetésének helyét, idejét. A nyilvántartás adatai között kell kezelni a
kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó
bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is.
83
A nyilvántartott adatoknak nem képezi részét a kényszerintézkedés
megszüntetésének időpontja, ugyanis ekkor - a nyilvántartás okafogyottá válása, így a
további adatkezelés célhozkötöttségének hiánya miatt - törölni kell az érintett személyre
vonatkozó adatokat. A megszüntetés időpontjának nyilvántartásba vétele pedig azt
jelentené, hogy továbbra is nyilván lenne tartva az, akivel szemben megszüntették a
kényszerintézkedést. Szintén nem képezi részét a nyilvántartásnak - a bűnügyi
nyilvántartások közül egyedüliként - a belső azonosító kód, tekintettel arra, hogy egy
biometrikus adatnak a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába való
felvételének nem a kényszerintézkedés elrendelése, hanem a büntetőeljárás megindítása
lehet oka (lásd a Javaslat 44. § és 59. §-át).
A törvény szerint nyilvántartani rendelt adatoknak az ismerete annak
megállapíthatóságához szükséges, hogy egy adott hatóság által folytatott
büntetőeljárásban gyanúsítottként eljárás alá vont személy nem áll-e kényszerintézkedés
hatálya alatt más hatóság előtt indult eljárásban. Ezen információk elengedhetetlenek az
adott büntetőeljárásban végzendő eljárási cselekmények, illetve kényszerintézkedések
foganatosításának indokoltságáról történő döntéshez. Az előzetes letartóztatás óvadék
letétele ellenében való megszüntetésének nyilvántartása elsősorban arra tekintettel
indokolt, hogy a bíróság bizonyos esetekben [lásd Be. 148. § (1) bekezdés] az óvadék
letételét követően szabadlábra helyezett terhelt előzetes letartóztatását rendelheti el.
A 29. §-hoz
A Javaslat egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedések hatálya
alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására vonatkozóan, vagyis
pontosan meghatározza, hogy a nyilvántartásban szereplő valamennyi adatot a
kényszerintézkedés elrendeléséről, valamint meghosszabbításáról határozatot hozó
bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel. A nyilvántartásban szereplő kapcsolati kódot
[28. § bekezdés a) pont] maga a bűnügyi nyilvántartó szerv képezi. Tekintettel arra, hogy a
kényszerintézkedések megszüntetéséről az ügyészség is határozhat, ezért ezen adat
tekintetében az adatközlésre kötelezettek között a bíróság mellett az ügyészséget is meg
kell jelölni.
A 30. §-hoz
Az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás során nincs szükség annak utólagos
megállapíthatóságára, hogy a terhelt ellen korábban folyamatban volt büntetőeljárás során
alkalmaztak-e kényszerintézkedést. Abból kifolyólag, hogy az adatkezelés céljának
megléte csak a kényszerintézkedés elrendelésétől annak megszüntetéséig tartó időre
korlátozódik, a kényszerintézkedés alatt állókat addig indokolt nyilvántartani, amíg velük
szemben meg nem szüntetik az elrendelt kényszerintézkedést.
A 31-34. §-okhoz
Indokolt kialakítani egy olyan különálló nyilvántartást, amely „ideiglenes”
nyilvántartásként tartalmazza az európai uniós tagállamokban született magyar
állampolgárokra vonatkozó, bűnösséget megállapító ítéletekben szereplő adatokat,
függetlenül attól, hogy azt a Fővárosi Bíróság elismerte-e vagy sem. Ennek célja az, hogy
Magyarország be tudjon kapcsolódni a bűnügyi nyilvántartások adatainak Európai Unión
belüli cseréjébe, amely ma még mechanikus úton történik, de az Európai Unió
meghatározott időn (3 év) belül erre egységes elektronikus hálózatot, illetőleg
információcsere-rendszert fog létrehozni, amelyen belül az adatok egységes kódrendszer
84
alkalmazásával kerülnek majd kicserélésére (ECRIS). E szabályozás és rendszer nem
érinti, és nem harmonizálja a tagállami büntetőjogi anyagi jogi szabályokat, hanem csak az
adatcserét segíti elő. Sőt, a tárgybeli uniós kerethatározat hatálybalépése után az Európai
Unión belül a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok cseréjére nem a bűnügyi
jogsegély keretében, hanem e rendszer alapján kerül sor.
A Javaslat nem a Tanács 2005. november 21-én kelt, a bűnügyi nyilvántartásban
szereplő információk cseréjéről szóló 2005/876/IB határozat rendelkezéseinek, hanem a
határozatot felváltó 2009/.../IB kerethatározat rendelkezéseinek hazai jogba való
átültetését végzi el. A kerethatározat és annak végrehajtási határozata ugyanis a 2009.
februári BIÜT ülésen elfogadásra került, és hamarosan - még a tavasz folyamán -
kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában és így hatályba lép. A
kerethatározat a határozat szabályaihoz képest az információcserével szemben
magasabb fokú alakiságot követel meg, ugyanakkor több garanciát is biztosít az adatok
védelmére.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezete
rendelkezik a külföldi ítéletek érvényének elismeréséről. Ennek értelmében a Fővárosi
Bíróság minden külföldi ítélet érvényének elismerését egyedileg megvizsgálja és
amennyiben az érvényét elismeri, azt a külföldi ítéletet úgy kell tekinteni, mintha a
cselekményt eredetileg is magyar bíróság bírálta volna el jogerősen [1996. évi XXXVIII.
törvény 47. § (3) bekezdés]. Erre tekintettel a külföldi ítéletben szereplő adatok csak ekkor
kerülnek felvételre a bűnügyi nyilvántartás megfelelő nyilvántartásába.
Itt említendő meg, hogy az 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezései minden külföldi
-	tehát uniós tagállami és harmadik országból származó - ítélet átültetésére vonatkozik,
ugyanakkor a kerethatározat csak tagállami ítéletekre vonatkozóan ír elő tájékoztatási
kötelezettséget.
A tagállami ítéletek nyilvántartásának célja az, hogy valamennyi tagállam
„naprakész” legyen a saját állampolgáraival szemben valamely másik tagállamban hozott,
bűnösséget megállapító ítéletek tartalmáról. Emellett további cél, hogy az így a
nyilvántartásba került adatokról a tagállamok megfelelő tájékoztatást tudjanak adni akkor,
amikor egy erre feljogosított tagállami hatóság egy magyar állampolgár bűnügyi
nyilvántartásban szereplő adatait kívánja megismerni. Ugyanakkor mivel a Fővárosi
Bíróság fentebb ismertetett elismerési eljárása időben elhúzódhat, és mert a külföldi ítélet
érvényének elismeréséig a külföldi ítéletben szereplő adatok a bűnügyi nyilvántartásba
nem kerülhetnek felvételre, a Javaslat kialakítja a bűnügyi nyilvántartáson belül ezt az
ideiglenes nyilvántartást, amely a magyar állampolgárokra vonatkozó tagállami ítéletekre
vonatkozóan naprakész adatokat biztosít. Ugyanakkor az itt szereplő adatok - a külföldi
ítélet érvényének elismerése hiányában - még nem kerülnek be a bűntettesek, vagy a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába.
A tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő adatokat a tagállami ítéletről szóló
tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha
azonban ez a tájékoztatás nem tartalmaz mentesítésre vonatkozó adatot, az adatokat
akkor kell törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt
az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték. Erre vonatkozó rendelkezést
tartalmaz a Javaslat 34. §-ának (1) bekezdése.
Mindemellett kiemelendő, hogy amennyiben a Fővárosi Bíróság a tagállami - és
ezen nyilvántartásban szereplő - ítélet érvényét elismeri, akkor az adatok bevezetésre
85
kerülnek a bűnügyi nyilvántartás megfelelő nyilvántartásába, azzal a jelzéssel, hogy azok
egy külföldi ítélet érvényének elismerése útján kerültek be, de ezzel párhuzamosan
megmaradnak a tagállami ítéletek nyilvántartásában is.
Egy magyar állampolgárral szemben harmadik országban született marasztaló ítélet
-	tekintettel arra, hogy ebbe a nyilvántartásba nem kerülhet be, hiszen nem uniós
tagállamban született - csak akkor „jelenik meg” a bűnügyi nyilvántartásban, ha annak
érvényét a Fővárosi Bíróság elismerte. Ugyanakkor mivel a harmadik országokban
született marasztaló ítéletek vonatkozásban nem áll fenn az uniós tájékoztatási
kötelezettség, ezért ez a rendszer nem ellentétes sem uniós, sem hazai jogszabállyal.
A Javaslat 31. §-a határozza meg az Európai Unió tagállamainak bírósága által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának fentebb
meghatározott célját.
A 32. § meghatározza, hogy tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar
állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más
tagállamának bírósága jogerősen megállapította. Ennek kapcsán említést kell tenni arról,
hogy az Európai Közösségek Bírósága 2006. szeptember 28-i ítélete (C-150/05. sz. ügy
Jean Leon Van Straaten kontra Staat der Nederlanden, Republiek Italie) értelmében a
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt
egyezmény 54. cikkét akként kell értelmezni, hogy az ezen egyezmény 54. cikkében
rögzített ne bis in idem elvét valamely részes állam igazságügyi hatóságainak a terheltet
bizonyítékok hiányában felmentő jogerős határozatára alkalmazni kell. Ugyanakkor
tekintettel arra, hogy a kerethatározat nyomán a felmentő ítéletek nem kerülnek
megküldésre, valamint hogy a bűnügyi nyilvántartás egésze sem tartalmaz felmentő
ítéletekre vonatkozó adatokat, ezért azok a tagállami ítéletek nyilvántartásában sem
szerepelhetnek.
A 33. § határozza meg azt - az unió más tagállamának kijelölt központi hatósága
által megküldött - adatkört, amit tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmaz. Ebből
kiemelendő, hogy a nyilvántartás tartalmazza az érintett ujjnyomatát is, ha az megküldésre
kerül. Ez az ujjnyomat mindaddig nem kerül átvételre az e törvény szerint szabályozott
daktiloszkópiai nyilvántartásba, ha a külföldi ítélet érvényét magyar bíróság nem ismert el.
Ha elismerte, és a daktiloszkópiai nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a megküldött
ujjnyomatot ott kell nyilvántartásba venni. Ha a nyilvántartott adatokban a nyilvántartás
során bármilyen változás következik be, az erről szóló tájékoztatást követően
haladéktalanul át kell azt vezetni a nyilvántartásban szereplő adatokon. Erről rendelkezik a
34. § (2) bekezdése.
A nyilvántartás a többi nyilvántartástól teljesen különálló, a benne szereplő adatok
igénylésére is speciális szabályok vonatkoznak. Ezt a rendszerbeli elkülönülést mutatja az
is, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok sem a bűnügyi nyilvántartásokban, sem a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatokkal nem
kapcsolható össze, ezért nem tartalmaz a nyilvántartás egyetlen kódot sem, amely más
nyilvántartással kapcsolatot teremthetne.
A 33. § (3) bekezdése arra vonatkozó jelzés elhelyezését írja elő a
nyilvántartásban, hogy a tagállami ítélet érvénye elismerésre került a magyar bíróság által.
A 35. §-hoz
86
A Javaslat újraszabályozza az ujj- és tenyérnyomatokat, valamint DNS-profilokat
tartalmazó nyilvántartások rendszerét és adattartalmát. Egyrészt - a Bnyt.-től eltérő
módon - a fényképek nyilvántartása már nem a szakértői nyilvántartások körében, a
daktiloszkópiai nyilvántartással együtt, hanem a személyazonosító adatokhoz kapcsoltan
kerül szabályozásra, másrészt mind a daktiloszkópiai mind a DNS-profil nyilvántartások (a
továbbiakban együtt: bűnügyi és rendészeti biometrikus nyilvántartás) további egymástól
elkülönülő nyilvántartásokra tagozódnak, annak érdekében, hogy a büntetőügyekben
rögzített adatok, az AB határozatnak megfelelő, az adatalanyok eltérő helyzete alapján
differenciált kezelése biztosított legyen.
A 36. §-hoz
Az (1) bekezdés a szakértői nyilvántartó szerv feladatait állapítja meg. A
nyilvántartás vezetése és karbantartása, valamint az ezzel együtt járó adatkezelés mellett
a szakértői nyilvántartó szerv különleges szakértelmet igénylő feladata a biometrikus
adatok elemzése és az adatállományban kezelt adatokkal való összehasonlítása, annak
érdekében, hogy a biometrikus adatok nyilvántartásának célja, a bűnüldözés elősegítése,
valamint ismeretlen személyek személyazonosítása hatékonyan teljesíthető legyen.
A Javaslat a bűnügyi személyes adatok védelmének biztosítására különleges
hangsúlyt fektet, a bűnügyi és rendészeti biometrikus nyilvántartása ezért
személyazonosító adatokat nem tartalmaz, ilyen adatokat a szakértői szerv nem kezel.
A (2) bekezdés alapján a szakértői nyilvántartó szerv a hozzá beérkező biometrikus
adatok nyilvántartásba vételekor belső azonosító kódot képez és ezt megküldi a
személyazonosító adatokat kezelő bűnügyi nyilvántartó szervnek, így biztosítva, hogy a
biometrikus adatok nyilvántartási ideje a bűnügyi nyilvántartási rendszerben az érintettről
kezelt adatokkal összhangba kerüljön, valamint, hogy a szakértői szerv a biometrikus
adatokhoz kapcsolható adatalany személyazonosító adatait ne kezelje, azokhoz konkrét
személyt ne tudjon kapcsolni, hiszen arra a nyilvántartás céljának megvalósulásához a
szakértői tevékenység ellátásához általános jelleggel nincs szükség.
A 37. §-hoz
E rendelkezés az - Avtv.-nek megfelelően - meghatározza azokat a konkrét
célokat, amelyek a törvényen alapuló, kötelező adatkezelést indokolttá teszik a
daktiloszkópiai nyilvántartásban. E célok egy része [a), b), d) pontok] a bűnüldözéshez
kapcsolódik, funkciója a bűncselekményeket elkövető személyek azonosítása, illetve a
bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható személyek tisztázása. A Bnyt-
ben eddig meghatározott célokhoz képest a Javaslat egy új célt is meghatároz, mégpedig
a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint rendőrségi fogdába történő befogadás során a
befogadott személy azonosítására, ami arra a gyakorlatban felmerülő problémára
igyekszik megnyugtató megoldást kínálni, hogy a ténylegesen elítélt személy, és helyette
ne valaki más töltse le a kiszabott büntetést másik része pedig meghatározott
közigazgatási eljárásban olyan ismeretlen személyek azonosítása, akik
személyazonossága más módon nem megállapítható.
A 38. §-hoz
A daktiloszkópiai nyilvántartást annak érdekében, hogy a nyilvántartásban kezelt
adatok alanyainak eltérő jogi helyzete és a büntetőügyekben betöltött szerepe
87
tekintetében az AB határozatban előírt követelményeknek teljes mértékben megfeleljen, a
Javaslat további három, egymástól elkülönülő nyilvántartásra bontja.
A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó
tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása olyan ujj- és tenyérnyomatok,
valamint az ahhoz kapcsolódó adatok nyilvántartására szolgál, amelyek egy
bűncselekmény elkövetésével összefüggésben keletkeztek, és rögzítésre kerültek (ún.
„nyílt nyomok”). Hangsúlyozni kell, hogy az e nyilvántartásba felvett nyomok
meghatározott személyhez tartozását még nem állapították meg, így az sem tudható, hogy
azok az elkövetőt azonosítják-e, vagy olyan személyt, akinek az elkövetéshez nincs köze,
csupán valamely módon a bűncselekmény helyszínére vagy az elkövetés nyomati hordozó
tárgyra került az ujj- és tenyérnyomata (pl. a bűncselekmény helyszínén az elkövetést
megelőzően korábban járt barát, alkalmazott). A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában ezzel szemben
ismert, a belső azonosító kód segítségével személyazonosító adatok alapján
azonosítható, büntetőeljárás alá vont vagy elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatait kell
nyilvántartani.
A 39. §-hoz
A daktiloszkópiai nyilvántartás rendeltetését akkor tölti be, ha az ujj- és
tenyérnyomatokat nem pusztán nyilvántartja, hanem azokat egymással összehasonlítva
és elemezve olyan következtetéseket tud levonni (pl. hogy egy elítélt személy ujj- és
tenyérnyomatát egy évekkel korábban elkövetett, le nem zárt ügyben megtalálták az
elkövetéshez használt fegyver markolatán), amelyek a bűnfelderítés hatékonyabbá
válásához nélkülözhetetlenek.
A (2) bekezdés alapján az összehasonlítás eredményéről a szakértői nyilvántartó
szerv tájékoztatja azokat a bűnüldöző szerveket, amelyek az összehasonlítás alapjául
szolgáló ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásba vételét kezdeményezték, így segítve az
egymással összefüggő bűncselekmények felderítését.
A 40. §-hoz
E rendelkezés azon személyek körét állapítja meg, akik adatait a bűncselekmény
helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és
tenyérnyomatok nyilvántartásában nyilván kell tartani. Kizárólag olyan adatok
nyilvántartására kerülhet sor, amelyekhez kapcsolódó adatalanyok nem ismertek. Ha e
nyomokhoz kapcsolódó személy kilétére fény derül, e nyilvántartásból törölni kell az
adatalany adatait, és - ha a Javaslatban meghatározott feltételek fennállnak -
nyilvántartásba kell venni a büntetőeljárás alatt állók, vagy az elítélt személyek
daktiloszkópiai nyilvántartásában.
A 41. §-hoz
A Javaslat az adatvédelmi követelményeknek megfelelően pontosan meghatározza
azt az adatkört, amelyet nyilván kell tartani a bűncselekmény helyszínén és a
bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok
nyilvántartásában. Ezen adatok többsége [a)-c) pontok] a bűncselekményre, valamint az
azzal kapcsolatban eljárást folytató szervvel kapcsolatos információkra vonatkozik. A
szakrendszeri azonosító kód a Javaslat értelmező rendelkezéseiben meghatározottak
szerint a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és
88
tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító. Ennek célja a grafikusan
megjelenő nyomtöredék jellegzetességeinek, a számítástechnikai rendszerekben való
könnyebb kezelhetősége érdekében a szabványosított betűk- és számok által történő
megjelenítése.
A 42. §-hoz
A nyilvántartásba kerülő adatok - köztük az ujj- és tenyérnyomat - megküldését a
Javaslat azon szervek számára írja elő kötelezettségként, ahol ezen adatok keletkeztek
vagy rögzítésre kerültek.
A (2)-(3) bekezdések a következő §-ban szabályozott nyilvántartási időkkel együtt a
nyilvántartás időtartama tekintetében olyan garanciális szabályokat tartalmaznak, amelyek
biztosítják, hogy az adatok kezelésére kizárólag addig az időpontig kerülhessen sor, amíg
az adatkezelés célja azt szükségessé teszi. Így nyilvánvalóan nem felelne meg a célhoz
kötöttség, valamint az információs önrendelkezési jog szükséges és arányos korlátozása
követelményének, ha olyan személyek adatainak nyilvántartására kerülhetne sor, akik
biztosan megállapíthatóan bűncselekmény elkövetésével nem hozhatóak összefüggésbe.
A 43. §-hoz
E rendelkezés meghatározza a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény
elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában
kezelt adatok nyilvántartásának időtartamát. A célhoz kötöttség elvére figyelemmel ezen
adatok csak addig kezelhetőek, amíg feltétlenül szükségesek. Így az adatokat a
bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon
rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló
bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, el nem évülő bűncselekmény esetén a
nyilvántartásba vétel kezdeményezésétől számított húsz évig, olyan személyek
tekintetében, akik bűncselekmény elkövetésével nyilvánvalóan megállapíthatóan nem
hozhatóak összefüggésbe, az e tény megállapítása és annak a szakértői szervvel való
közlése időpontjáig lehet nyilvántartani.
A (2) bekezdés azt az esetet szabályozza, ha a bűncselekmény helyszínén és a
bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok
nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat azonosságát a meghatározott személyhez
köthető (büntetőeljárás alatt állók, elítéltek) nyilvántartásokban kezelt ujj- és
tenyérnyomattal állapítják meg. Ekkor ugyanis a nyilvántartott személye egyértelműen
meghatározható lesz, így ujj- és tenyérnyomata nem minősül továbbá „nyílt nyomnak”
ezen nyilvántartásban való kezelése szükségtelenné válik.
A 44. §-hoz
A Bnyt. 31. § a) pontja szerint a daktiloszkópiai nyilvántartásban annak adatait kell
főszabály szerint nyilvántartani, akit szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja
miatt büntetőeljárás alá vontak. Az AB ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek találata,
azon indok alapján, hogy „a jogalkotó a daktiloszkópiai adatokra és a fényképekre
vonatkozó nyilvántartásba-vételi kötelezettséget, a bűnösség formáját meghatározó egyik
anyagi jogi kategóriához: a szándékossághoz, a törlés egyes eseteit pedig további,
részben anyagi, részben eljárásjogi jogintézményekhez kötötte. Ez a megoldás azonban a
nyilvántartási kategóriák Bnyt. 36. §-a szerinti meghatározásával együtt indokolatlanul
széles adatbázis létrehozásához vezet, amely — figyelemmel az adatkezelés Bnyt.-ben
89
meghatározott céljára — a személyes adatok védelme és az információs önrendelkezési
jog szempontjából önmagában is szükségtelen és aránytalan korlátozást eredményez”.
Erre tekintettel a Javaslat - azon túlmenően, hogy a daktiloszkópiai nyilvántartást
három részre osztja - egyértelmű rendelkezéseket határoz meg arra nézve, hogy a
büntetőeljárás alá vont személyek közül kinek az ujj- és tenyérnyomatát kell
nyilvántartásba venni. A szabályozás különösen arra tekintettel határozza meg a
büntetőeljárás alatt állók ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásba vételi kötelezettségét -
ahogy azt az AB határozat is elismeri -, hogy a daktiloszkópiai nyilvántartás legitim célja
szükségképpen csak a jövőbeli bűncselekmények elkövetőinek felderítése és azonosítása
lehet.
Az (1) bekezdés a) pontja értelmében kell nyilvántartani annak ujj- és
tenyérnyomatát, aki öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett
szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt
áll. Ebben a körben az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya indokolja a nyilvántartásba
vételt.
Az (1) bekezdés b) pontja tételesen felsorolja azokat az öt évet el nem érő - tehát
az a) pontba nem tartozó - szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos
bűncselekményi tényállásokat, amelyek alapján ha eljárás indul, a terhelt ujj- és
tenyérnyomatát nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételt egyes esetekben a
bűncselekményi tényállás tárgyi súlya indokolja (emberkereskedelem). Más esetekben a
2002. és 2008. közötti statisztikai adatok igazolják, hogy vannak olyan bűncselekményi
tényállások, ahol a visszaesés jól kimutatható (hamis vád, csődbűntett). Emellett a
felderítési tapasztalatok alapján vannak olyan bűncselekményi tényállások, amelyek
elkövetésének felderítésekor - az ott rögzített nyomok alapján - az eredetileg felderítettnél
nagyobb súlyú bűncselekmények felderítésére is sor kerül (közlekedési
bűncselekmények).
A § (2) bekezdése meghatározza, hogy nem kell nyilvántartásba venni annak az ujj-
és tenyérnyomatát, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett
magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád
képviseletét, akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá
akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította és az
elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
A 45. §-hoz
A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában
kezelt adatok köre a „nyílt nyomokat” tartalmazó nyilvántartásban kezelt adatok körétől
eltérően nem tartalmaz a bűncselekménnyel, valamint az eljáró hatósággal kapcsolatos
adatokat, tekintettel arra, hogy azon adatok a bűnügyi nyilvántartó szerv által vezetett
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szerepelnek. E nyilvántartáshoz a d)
pont szerinti belső azonosító kód alapján férhet hozzá az arra a Javaslat alapján jogosult
szerv, amelyek között nem szerepel a szakértői nyilvántartó szerv, tekintettel arra, hogy
tevékenysége ellátásához ezen adatok kezelésére nincs szüksége. Így - figyelemmel az
adattakarékosság elvére - nem jön létre több párhuzamos adattartalmat tartalmazó
nyilvántartás. E megállapítás irányadó a személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartásához hozzáférést biztosító kapcsolati kód tekintetében is.
A 46. §-hoz
90
A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában
kezelt adatok megküldéséről az a szerv köteles gondoskodni, amely az érintettet
büntetőeljárás alá vonta.
A 47. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásában olyan személyek ujj- és tenyérnyomatát kell kezelni,
akikkel szemben a Javaslatban meghatározott bűncselekmények elkövetésének
megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, indokolt a nyilvántartási idő
összehangolása a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában meghatározott
nyilvántartási idővel. Az adatok törlésének időpontja így a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásában kezelt adatok nyilvántartási idejéhez igazodik, amely időpontot a a
bűnügyi nyilvántartó szerv közöl a szakértői nyilvántartó szervvel.
A 48. §-hoz
A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartása a daktiloszkópiai nyilvántartás harmadik, önálló
nyilvántartása, amelyben nyilván kell tartani egyrészt annak a személynek az adatait,
akinek adatait a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásába felvették és a büntetőeljárásban a bíróság jogerős ítéletével
megállapította a bűnösségét. E rendelkezés célja, hogy a szükségesség-arányosság
követelményére figyelemmel tárgyi súlyuk, illetve a visszaesés gyakorisága miatt kiemelt
bűncselekményeket elkövetők adatai, társadalmi veszélyességük miatt akkor is szolgálják
a bűnüldözés érdekét, ha e személyek nem végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre
ítéltetnek. E körön kívül minden, a Btk.-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése
miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása is megalapozza a
nyilvántartásba vételt.
A 49. §-hoz
A Javaslat csakúgy, mint a büntetőeljárás alá vontak daktiloszkópiai
nyilvántartásában, az azonosító kódok mellett tartalmazza az elítélt személy ujj- és
tenyérnyomatát. A belső azonosító kód ebben az esetben értelemszerűen a bűntettesek
nyilvántartásához, valamint a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásához kapcsolódik.
Az 50. §-hoz
Az (1) bekezdés az elítélt személyek adatait kezelő daktiloszkópiai nyilvántartásába
felveendő adatok megküldésének kötelezettségét az elítéltet befogadó büntetés-
végrehajtási intézet kötelezettségévé teszik.
Tekintettel a Javaslat 48. § a) pontjában meghatározott személyi körre, indokolt
arról rendelkezni, hogy a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásába felvett adatok törlését megelőzően az adatok áthelyezésre kerüljenek az
elítélt személyek daktiloszkópiai nyilvántartásába, így szükségtelenné téve ezen adatok
újbóli megküldését a szakértői nyilvántartó szervnek. Ezen szabályt tartalmazza a (2)
bekezdés.
91
Az 51. §-hoz
A nyilvántartási idők tekintetében a Javaslat 47. §-ában meghatározottak itt is
irányadóak, értelemszerűen azzal a különbséggel, hogy a bűncselekmény elkövetése
miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatok
törlésének időpontja a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásában meghatározott időponthoz kapcsolódik.
Az 52. §-hoz
Az ujj- és tenyérnyomat mellett az emberi dezoxiribonukleinsav (DNS) molekula is
olyan egyedi jellegzetességekkel rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy egy
személyt közel kétséget kizáró módon jellemezzen és másoktól elkülöníthető módon
azonosítson. E jellemzője miatt a DNS-profilok (a DNS molekula meghatározott szakaszai
alapján képzett adatsor) elemzése és nyilvántartása - többek között - egyes büntetőügyek
felderítése szempontjából ma már nélkülözhetetlen bűnüldözési eszköz világszerte.
A DNS-profilok nyilvántartásának célja megegyezik a daktiloszkópiai nyilvántartás
céljával, azzal a különbséggel, hogy előbbi felhasználását - a rendelkezésre álló
korlátozott technikai és anyagi lehetőségek miatt - a Javaslat sem a büntetés-végrehajtási
intézetbe történő befogadás, sem az igazoltatást megtagadó személy azonosítása céljából
nem teszi lehetővé.
Az 53. §-hoz
A DNS-nyilvántartás a daktiloszkópiai nyilvántartással analóg módon és azonos
indokból három elkülönült nyilvántartásra tagozódik.
Az 54-55. §-okhoz
E rendelkezések tartalma és indoka a DNS-profilok tekintetében megegyezik a
Javaslat 39-40. §§-aiban meghatározottakkal.
Az 56. §-hoz
A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó
tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában kezelt adatok köre megegyezik a Javaslat
41. §-ában meghatározott adatkörrel, két különbséggel. Egyrészt, e nyilvántartás nem az
ujj- és tenyérnyomatot, hanem a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény
elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt (pl. hajszál, vér)
tartalmazza, amely alkalmas további vizsgálatok és elemzés végzésére, másrészt azokat
a DNS-profilokat, amelyeket ezen anyagmaradványokból határoztak meg.
Az 57. §-hoz
A (2) bekezdés a szakértői nyilvántartó szerv feladatává teszi a DNS-profil
meghatározását a rögzített anyagmaradvány alapján. A többi rendelkezés tekintetében a
Javaslat 42. §-ában kifejtettek az irányadóak.
Az 58. §-hoz
92
E rendelkezés tartalmilag megegyezik a Javaslat 43. §-ában szabályozottakkal, az
annak kapcsán kifejtettek irányadóak e rendelkezés tekintetében is.
Az 59. §-hoz
Bár az Alkotmánybíróság nem állapította meg a Bnyt. 39. §-ának
alkotmányellenességét, a Javaslat - azon túlmenően, hogy a DNS-profil nyilvántartást
három részre bontja - új alapokra helyezi a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásba vételét előíró rendelkezést. Az új szabályozás alapját a 2/2007.
(I. 24.) AB határozatban meghatározott elvek jelentik, ennek következtében a Bnyt-ben
használt, nem kellően pontos fogalmak [Bnyt. 39. § (1) bekezdés b) pont „nemzetközi
bűnözéssel kapcsolatba hozható”] helyett szinte tételesen meghatározza, hogy mely
bűncselekményi tényállások elkövetésének megalapozott gyanúja esetén kell a DNS-
profilt már a büntetőeljárás alatt nyilvántartásba venni.
A 60. §-hoz
A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásának
adattartalma megegyezik a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában kezelt adattartalommal. Különbség csupán annyi, hogy e
nyilvántartásban a DNS-profil meghatározására alkalmaz szájnyálkahártya-törletet,
valamint a DNS-profilt kell nyilvántartani, az azonosító kódok mellett.
A 61-62. §§-okhoz
E rendelkezések analóg szabályokat tartalmaznak a Javaslat 46-47. §§-aiban
foglaltakkal, azzal kiegészülve, hogy a DNS-profilok meghatározásának kötelezettségét a
szakértői nyilvántartó szerv számára írja elő a Javaslat.
A 63. §-hoz
A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak
nyilvántartásába felvett adatok alanyainak köre megegyezik az elítélt személyek
daktiloszkópiai nyilvántartásában meghatározottakkal, azonban a kiemelt
bűncselekmények elkövetőin túl, a bűncselekmények elkövetőinek adatait csak akkor kell
nyilvántartani, ha a kiszabott büntetés eléri vagy meghaladja a háromévi
szabadságvesztés büntetést.
A 64-66. §-okhoz
E rendelkezések tartalmilag megegyeznek a Javaslat 49-51. §§-aiban foglalt
szabályokkal, a DNS-profilok nyilvántartás sajátosságainak megfelelő, az előbbiekben már
kifejtett különbségekkel (szájnyálkahártya-törlet, DNS-profil meghatározásának
kötelezettsége).
A 67-70. §-hoz
1.	A bűnügyi nyilvántartás rendszerében kezelt adatok megismerésének három
alapvető módját különbözteti meg a Javaslat, a közvetlen hozzáférést, az arra jogosult
kérelmére végzett adattovábbítást, és az arra jogosult részére történő adatigazolást.
93
2.	A Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokhoz csak a
büntetőeljárás lefolytatása céljából, büntetés és intézkedés végrehajtása,
bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából, felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési célból enged közvetlen hozzáférést, konkrétan
meghatározott szervek részére.
Ha a Javaslatban megjelölt konkrét, törvényben meghatározott szerv részére
valósul meg a közvetlen hozzáférés biztosítása, a Javaslat szerint kizárólag azokhoz az
adatokhoz lehet hozzáférni, amelyek nem haladják meg az eljáráshoz szükséges
legszűkebb mértéket. A Javaslat minden egyes szerv hozzáférését meghatározott célhoz
köti. Az adathozzáférés biztosítása mögött törvényi szintű ágazati anyagi jogi szabály,
illetve eljárási rendelkezés áll. Azokban az esetekben, ahol a hatályos szabályozás szerint
hiányzott az adatátvételre jogosult szerv adatkezelésre való megfelelő felhatalmazása,
illetve a szükséges eljárási rendelkezések megfogalmazása, a Javaslat a szükséges
módosításokat a XI. Fejezetben elvégzi.
3.	Igénylés alapján adatot akkor lehet továbbítani, ha az adatot igénylő szerv
számára ezt törvény az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos
meghatározásával minden egyes adat tekintetében lehetővé teszi. A Javaslat az
adatigénylőt kötelezi arra, hogy az adatigényléssel érintett személy adatait közölje. Ez
garanciális szabály arra az esetre, ha az adatigénylésben megjelölt személyes adatok és
a nyilvántartásban kezelt személyes adatok nem egyeznek meg. Addig ugyanis nem
történhet meg az adattovábbítás, amíg az adatok között eltérés van. Mindenekelőtt a
nyilvántartásban kezelt adatok helyességét kell ellenőrizni. Ha ezt követően sem egyeznek
meg a személyes adatok, az adattovábbításra nem kerülhet sor.
4.	A Javaslat közös garanciális szabályokat iktat be a közvetlen hozzáférésre és az
adattovábbításra. Ezek a rendelkezések biztosítják annak ellenőrzését, hogy az adatokhoz
közvetlen hozzáféréssel rendelkező szerv vagy az adatigénylő csak akkor férjen hozzá az
adathoz, illetve csak akkor teljesítse a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatigénylését, ha az
adatkezelés törvényi feltételei az adatátvevőnél fennállnak. A közvetlen hozzáférés esetén
a Javaslat csak a felhatalmazással rendelkező személy részére engedi meg azoknak az
adatoknak a megismerését, amelyek kezelésére a törvény a szervet feljogosította. Az
azonosítás egy, az erre a célra képzett kóddal történik.
A 71-73. §-okhoz
A Javaslat új, korszerű és gyors adatszolgáltatást lehetővé tevő jogintézményt
vezet be arra az esetre, amikor a saját adatai tekintetében a kérelmező már ismeri azt a
szervet, amelynél az igényelt adatokat fel kívánja használni. Nincs szükség tehát arra,
hogy a kérelmező maga „vigye” az adatait tartalmazó hatósági igazolványt az adatok
megismerésére jogosult szerv részére, hanem rendelkezhet arról, hogy a hatósági
bizonyítványt az általa megjelölt címzettnek továbbítsák.
A Javaslat egyértelműen meghatározza a hatósági bizonyítvány adattartalmát.
Fontos garanciális szabály, hogy ettől eltérő tartalmú hatósági bizonyítvány kiállítására
nem kerülhet sor. Ha a kérelmező több, az igazolható adatokat meghaladó mértékű adatot
igényel, azokat a címzett részére csak akkor lehet továbbítani (a kérelmet teljesíteni), ha a
címzettet törvény kifejezetten feljogosította arra - minden egyes adat tekintetében -, hogy
ezeket az adatokat kezelje. Ezzel elkerülhető, hogy munkáltatók, szerződő felek olyan
igazolásra késztessék a kérelmezőket, amelyek például egy foglalkoztatási jogviszony
létesítéséhez anyagi jogi szabály hiányában alaptalanok és indokolatlanok.
94
Ha a címzett rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel, a Javaslat lehetőséget
ad a hatósági bizonyítvány elektronikus úton történő megküldésére is.
Fontos elem, hogy a kérelmező rendelkezhet arról, hogy az adattovábbítási
kérelmét a bűnügyi nyilvántartó szerv csak akkor teljesítse, ha adatai a nyilvántartásban
nem szerepelnek. Ha az adattovábbítási kérelem teljesítésére e korlátozó nyilatkozat miatt
nem kerül sor, a bűnügyi nyilvántartó szerv az eljárást megszünteti, de az adatokat a
kérelmezőnek ebben az esetben is továbbítja.
A 74-76. §-hoz
A Javaslat teljesen átalakítja a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó
szabályozást. Amellett, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány elektronikus úton,
ügyfélkapun keresztül is igényelhetővé válik, adattartalma a kérelem kifejezett
rendelkezéséhez igazodik, azaz annyi és olyan adatkörben tartalmaz adatot, ahogy azt a
kérelmező igényli.
A hatósági erkölcsi bizonyítványnak nincs címzettje, azt az érintett szabadon
használhatja fel. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kilencven napig érvényes, kiadására a
hamisítás elleni magas fokú védelmet biztosító biztonsági okmányként kerül sor.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány biztonsági jellege miatt akkor sem kerülhet sor
kijavításra, ha a benne szereplő adatok hibásak. Ebben az esetben a hatósági erkölcsi
bizonyítványt ki kell cserélni.
A 77-80. §-okhoz
A Javaslat külön fejezetben rendelkezik az Európai Bűnügyi Nyilvántartási
Rendszer keretei között történő adatcseréről. Ezek a szabályok - a Javaslat 31-34. §-
aihoz hasonlóan - szintén a Tanács 2005. november 21-én kelt, a bűnügyi
nyilvántartásban szereplő információk cseréjéről szóló 2005/876/IB határozatot felváltó
2009/.../IB kerethatározat rendelkezéseinek hazai jogba való átültetését végzik el.
A 77. § egy feladat meghatározó rendelkezést tartalmaz a bűnügyi nyilvántartó
szerv számára. Ez a rendelkezés nem új, hiszen a Bnyt. 5. §-ának (2) bekezdésében is
szerepelt, igaz, a Bnyt. ezen túlmenően nem rendelkezett az Európai Unió más
tagállamával folytatott adatcsere szabályairól.
A 78. § arra vonatkozóan tartalmaz részletes szabályokat, hogy ha magyar bíróság
egy más tagállam állampolgárával szemben bűnösséget megállapító, jogerős ítéletet hoz,
akkor annak tényét, illetve abból a Javaslat melléklete szerinti, illetve az (1) bekezdés a)-
d) pontjában meghatározott adatokat közöl a tagállam erre kijelölt szervével. Kiemelendő,
hogy a másik tagállamot a magyar nyilvántartásból való törlés várható időpontjáról,
valamint a mentesítés beálltának tényéről is tájékoztatni kell. Ha pedig az elítélt több uniós
tagállam állampolgára - de nem magyar állampolgár -, akkor valamennyi érintett tagállam
erre kijelölt hatóságát tájékoztatni kell a fenti adatokról.
A 79. § a Javaslat 68. §-a alapján adatok átvételére jogosult szervek
adatigénylésének lehetőségét biztosítja más tagállam bűnügyi nyilvántartásából. A
kérelmet a Javaslat melléklete szerinti formanyomtatványon, a bűnügyi nyilvántartó szerv
95
útján kell előterjeszteni, az átvett adatok pedig csak büntetőeljárási célból használhatók
fel.
A 80. § arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy ha a magyar bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokról - vagyis a kerethatározat értelmében egy magyar
állampolgárról - igényel adatot egy másik tagállam erre kijelölt központi hatósága. Ilyenkor
az adatigénylés főszabály szerint nem a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt
adatokra, hanem a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatokra terjed ki, azonban ha az
illető magyar állampolgárról a tagállami ítéletek nyilvántartásban is szerepel adat - mert
egy másik tagállam már elítélte, és erről értesítette a bűnügyi nyilvántartó szervet -, akkor
erről is tájékoztatni kell. Fontos garanciális szabály, hogy bár a kerethatározat nem szűkíti
kötelezően az adatátadást büntetőeljárás céljából, Magyarország csak ebből a célból fog
adatot átadni.
Bizonyos esetekben előfordulhat az is, hogy egy másik tagállam erre feljogosított
szerve nem magyar állampolgárra vonatkozóan kér adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől,
hanem a magyar nyilvántartásokban szereplő külföldi állampolgárról. Ebben az esetben az
adatátadás nem a kerethatározat szerinti „egyszerűsített”, hanem a bűnügyi jogsegély
szerinti módon fog történni.
Kiemelendő az is, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásából harmadik ország
részére a Javaslat 33. §-ában meghatározott adat kizárólag az adatot a bűnügyi
nyilvántartó szerv részére megküldő tagállam által meghatározott korlátok között,
büntetőeljárás céljából történő felhasználásra továbbítható.
A 81. §-hoz
A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományából
három, technikailag eltérő adattovábbításra kerülhet sor.
Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott találati adattovábbítás lényege, hogy
ekkor az adattovábbítást igénylő szerv ujj-és tenyérnyomatot, vagy DNS-profilt küld a
szakértői nyilvántartó szerv részére, amely a nyilvántartott biometrikus adatokkal azt
összehasonlítja, és ha azonosságot talál, a nyilvántartott adatokat közli az
összehasonlítást kezdeményező szervvel.
A (1) bekezdés b) pontja szerinti adattovábbítás esetén szakértelmet igénylő
tevékenységre nincs szükség, ekkor csupán a nyilvántartott adatok továbbítására kerül
sor.
A (1) bekezdés c) pontja egy különleges, elektronikus úton történő adattovábbítási
módot jelöl, amelyet a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt
kötelezettségei teljesítésének igénye indokol, ezen adattovábbítás részletes szabályait
ezért a Javaslat VIII. fejezete tartalmazza.
A Javaslat a (2) bekezdésben rendelkezik az anonim statisztikai, tudományos
kutatási célú adatátadásról.
A 82. §-hoz
A találati adattovábbítás keretei között - az előzőekben kifejtett módon - a
szakértői nyilvántartó szerv elemzi a részére megküldött mintát (pl. bűncselekmény
96
helyszínén talált hajszál, vér) és - találat esetén - a nyilvántartott adatállományból
adatokat továbbít az arra jogosult szerveknek. E feladatának ellátásához a szakértői
nyilvántartó szerv a személyazonosító adatokhoz is hozzáférhet a Javaslat 68. § (10)
bekezdése alapján, így azokat is továbbítja az arra jogosultaknak.
A (4)-(5) bekezdés azon szervek körét határozza meg, akik a találati adattovábbítás
igénylésére jogosultak, azon célok megjelölésével, amelyek céljából e jogosultságot
gyakorolhatják. Az (5) bekezdés szerinti jogosultság a (4) bekezdésben meghatározottnál
szűkebb körű, a DNS-profilok nyilvántartására nem, kizárólag a daktiloszkópiai
nyilvántartás adatállományára terjed ki.
A 83. §-hoz
A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományából
bizonyos esetekben indokolt úgy is adatot továbbítani, hogy ezen adatokkal kapcsolatos
szakértői műveletek végzésére nem kerül sor. Tipikusan ilyen eset lehet például, ha egy
bűncselekmény helyszínén talált nyom nyilvántartásba vételének kezdeményezésekor a
szakértői nyilvántartó szerv - a Javaslat 39. §-ában, valamint 54. §-ában meghatározottak
alapján - arról tájékoztatja a nyilvántartásba vételt kezdeményező szervet, hogy az általa
a „nyílt nyomokat” tartalmazó adatállományban kezelt adatok között, a megküldött
nyommal azonosságot talált, és közli, hogy azt mikor vették nyilvántartásba, milyen
bűncselekménnyel kapcsolatban, stb. Ezen tájékoztatás a nyomozó hatóságok részére
olyan többletinformációval szolgálhat, amelyek végül a bűncselekmények eredményes
felderítését eredményezhetik, megvalósítva ezzel a biometrikus nyilvántartások egyik
legfontosabb célját. Az adatigénylés természetesen a Javaslat alapján itt is csak a cél és
jogalap megjelölésével teljesíthető
A 84. §-hoz
Az Alkotmánybíróság az AB határozatban a Bnyt. nemzetközi adattovábbításra
vonatkozó részét megsemmisítette. Indokolásában rámutatott, hogy „[e]llenőrizhetetlenné
teszik az adatáramlást, és így nem igazolják a korlátozás szükségességének
megengedhetőségét azok a rendelkezések is, amelyek általában nemzetközi
egyezményekre, még inkább nemzetközi kötelezettségvállalásra hivatkozással biztosítják
a bűnügyi nyilvántartás adatainak felhasználását”.
A Javaslat e megállapításból kiindulva a Magyar Köztársaság által kötelező
hatályúként elismert nemzetközi szerződései, valamint az Európai Unió kötelező jogi
aktusainak rendelkezései alapján konkrétan meghatározza azon eseteket, amikor a
Javaslat hatálya alá tartozó nyilvántartásokból külföldre történő adattovábbításra kerül sor.
E szabályok közül a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő adattovábbítást, annak
sajátos jellegzetességeire figyelemmel, a Javaslat VI. Fejezete tartalmazza, amely
szabályokról az előzőekben szóltunk.
A külföldre történő adattovábbítás „címzettjei” között a Javaslat az Avtv. EGT-
tagállamba történő adattovábbításra vonatkozó szabályai szerint tesz különbséget.
Az a)-c) pontokban meghatározott esetek meghatározzák azon szerveket,
normákat, célokat és adatkört amelyek keretei között és amelyek alapján az
adattovábbításra sor kerülhet. Az AB határozatnak való teljes körű megfelelést és az Avtv.
rendelkezéseivel való összhang biztosítását szolgálja, hogy csak a törvényi szinten
(törvényben, törvényerejű rendeletben) kihirdetett nemzetközi szerződések, valamint a
97
törvényi szinten a magyar jogrendszerbe átültetett, vagy átültetést nem igénylő,
kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktusok szolgálhatnak az adattovábbítás
alapjául. E normák megismerhetőek, kötelezően alkalmazandóak így az érintettek
információs önrendelkezési joga a nyilvántartott adatok tekintetében maradéktalanul
biztosítható azzal, hogy személyes adataik sorsának nyomon követése a külföldre történő
adattovábbítás tekintetében is biztosított. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996.
évi XXXVIII. törvényre [a) pont], a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló
2002. évi LIV. törvényre [b) pont], valamint a Schengeni Végrehajtási Egyezmény
keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényre
[c) pont] a Javaslat kodifikációs szempontból nem tartalmaz ún. merev - a törvény számát,
valamint kihirdetésének időpontját feltüntető - hivatkozást.
A 85. §-hoz
Az ún. Prümi Szerződés (a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés
fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció
leküzdése érdekében létrejött, a 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződés) alapján a szerződésben részes felek kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontjai
számára kölcsönös lehetőséget kell biztosítani elektronikus úton történő hozzáférésre a
részes felek ujj-és tenyérnyomatot, valamint DNS-profilt tartalmazó nyilvántartásaiban
kezelt adatokhoz, abból a célból , hogy ha a kereső fél által összehasonlított biometrikus
adat a megkeresett fél nyilvántartásában szerepel, e találatról értesítést kapjon, amely
értesítés alapján - immár a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok szerint - lehetőség
van további együttműködésre.
Az (1)-(3) bekezdések a Prümi Szerződés 3. cikke alapján azt az esetet
szabályozzák, amikor a külföldi kapcsolattartó pont a magyar biometrikus adatokat
tartalmazó nyilvántartásának adatállományában végez keresést. Ha a keresés találati
eredményt hoz, a szakértői nyilvántartó szerv ennek tényéről, valamint a szakrendszeri
azonosító kódról tájékoztatja a külföldi nemzeti kapcsolattartó pontot, ha találati eredmény
nincs, a külföldi szervet erről kell tájékoztatni.
A (4)-(6) bekezdés azokat a szabályokat tartalmazza, amely alapján a magyar
hatóság rendelkezésére történik külföldi adatállományban végzett keresés, találati
eredmény esetén e szervet kell értesíteni a szakrendszeri azonosító kódról, ennek alapján
történhet a hatóságok közötti jogsegély iránti kérelem megküldése.
A (7)-(8) bekezdés - a Prümi Szerződés 4. cikkében foglaltaknak megfelelően - a
Szerződésben részes államok nyílt nyomokat tartalmazó DNS-profil nyilvántartásai
adatbázisainak rendszeres, nem egyedi ügyben történő összehasonlítását szabályozza.
Ezen összehasonlítás találati eredményét a „nyílt nyom” nyilvántartásba vételét
kezdeményező magyar bűnüldöző szervnek kell jelezni.
A 86. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, a Magyar
Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés
fokozásáról szóló Megállapodás alapvetően a Prümi Szerződés mintájára készült, az azzal
kapcsolatban kifejtettek irányadóak azzal, hogy ezen Megállapodás alapján rendszeres,
98
elektronikus úton történő adat összehasonlításra nem kerül sor, valamint, hogy a
Megállapodás alapján adatcsere a Javaslat benyújtásakor még nem történik. A
Megállapodás által szabályozott adatcsere technikai részleteit, így annak megvalósulása
feltételeit - különösen a nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölését, valamint egyéb eljárási
szabályokat - a Megállapodás alapján létrehozandó kétoldalú végrehajtási
megállapodásoknak kell meghatározniuk, azok elfogadásáig tényleges adatcserére nem
kerülhet sor. A végrehajtási megállapodások jövőbeli elfogadása előrevetíti a Javaslat
ezen rendelkezéseinek - különösen a szakértői nyilvántartó szerv feladataival történő -
kiegészítését.
A 87-88. §-okhoz
Az Avtv. egyértelműen szabályozza, hogy az érintett tájékoztatást kérhet személyes
adatairól, illetve azok törlését és helyesbítését is kérheti. A Javaslat rendelkezései alapján
az érintettre vonatkozó adatok kezelésének minden fázisa nyomon követhető. A Javaslat
azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az érintett a rá vonatkozó adatok nyilvántartásáról (ide
értve azt is, hogy mely nyilvántartásban, milyen adatok kezeléséről és milyen időtartamig
kerül sor) elektronikus úton is kérhessen tájékoztatást. Mivel a Javaslat a tájékoztatás
költségeiről nem rendelkezik, ez a tájékoztatás minden esetben ingyenes, függetlenül
attól, hogy az érintett a tájékoztatásához való jogát hányszor gyakorolja.
A Javaslat az érintettnek csak az adattovábbításról való tájékoztatását korlátozza,
ha annak a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása miatt,
büntetés vagy intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyeztető vagy
akadályozó eredménye elkerülésére, illetve nemzetbiztonsági védelmi, elhárítási,
információszerzési okból van szükség. A tájékoztatás ebben az esetben is csak akkor
mellőzhető, ha a nyilvántartásokból adatigénylésre vagy közvetlen hozzáférésre jogosult
szerv az igényléskor vagy az átvételkor már jelezte a korlátozás szükségességét. A
tájékoztatás mellőzését írásban indokolni kell.
A Javaslat az érintett tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket csak abban az esetben
fogalmaz meg, ha azok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 11-16. § végrehajtásához szükségesek.
A 89-91. §-okhoz
Az adatkezelőnek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvényből fakadó kötelezettsége, hogy az érintettnek tájékoztatást
tudjon adni arról, hogy személyes adatait kik és milyen célból kapták meg ezzel is eleget
téve az adatkezelés átláthatóságából, követhetőségéből fakadó követelményeknek. Az
előbbi kötelezettség teljesítése érdekében az adatkezelő szerv a Javaslat alapján a
törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról
adattovábbítási nyilvántartást vezet. Ebből a nyilvántartásból az érintett mellett csak az
adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzési feladatainak
ellátásához igényelhetnek adatot. Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre csak
azok a szervek jogosultak, amelyeknek törvényben meghatározott feladata a
bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés vagy
intézkedés végrehajtása, illetve nemzetbiztonsági védelem, elhárítás vagy
információszerzés.
A 92-95. §-okhoz
99
A Javaslat rendelkezik a fényképnyilvántartásban szereplő arcképmás, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása céljából végzett mintavételi
eljárásról. Ennek keretében egyértelműen meghatározásra kerül, hogy az arcképmás,
valamint az ujj- és tenyérnyomatot levétele érdekében melyik nyomozó hatóság vagy
ügyészség intézkedik. Ezek a rendelkezések alapvetően nem különböznek a Bnyt. által
meghatározott szabályoktól.
Ami újdonság a szabályozás kapcsán, az az AB határozat azon rendelkezéséből
fakad, amely az ujj- és tenyérnyomat-vétel, a fényképkészítés, valamint a DNS-mintavétel
szabályairól szóló 8/2000. (II. 16.) BM-IM-PM együttes rendelet 1. § (2) bekezdés a)
pontja, 5. §-a, valamint a 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességét állapította meg, és
ezért ezeket a szabályokat 2009. június 30. napjával megsemmisítette. A döntés
indokolásaként az Alkotmánybíróság a következőket hozza fel:
„Más a helyzet a rendelet 5. §-a, illetve 6. § (2) bekezdése tekintetében. E
jogszabályhelyek előírják, hogy a gyanúsított köteles magát alávetni az ujj- és
tenyérnyomat-vételnek, illetve a DNS vizsgálatnak, valamint a fényképezésnek. Rögzítik
azt is, hogy ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható, amely
megfogásból, lefogásból, valamely magatartás abbahagyására irányuló testi erő
alkalmazásából, illetve a mintavétel tűrésére kényszerítésből áll. E rendelkezések
közvetlen kapcsolatban állnak az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerinti emberi
méltósághoz való joggal, illetve az 59. § (1) bekezdéséből levezetett információs
önrendelkezési joggal. Alapvető jogokra vonatkozó korlátozás pedig csak törvényben
írható elő, így az alacsonyabb jogforrási szinten való szabályozásuk alkotmányellenes".
(4.3.)
A Javaslat szerinti szabályozás egyik fő újdonsága, hogy a büntetés-végrehajtási
intézet is bevonásra kerül, mint mintavételre kötelezett hatóság. Az arcképmás
rögzítéséről az érintett befogadását követően minden esetben kell gondoskodnia,
függetlenül attól, hogy az adott személy arcképmása már levéltelre került-e a
büntetőeljárás során, illetve hogy más ügyből kifolyólag már szerepelt a nyilvántartásban.
Az ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil levéltele esetében szintén a befogadáskor
kell erről gondoskodnia a büntetés-végrehajtási szervnek a mintavételről, ha a
nyilvántartásba vétel törvényi feltételei fennállnak. Nem kell azonban újból mintavételt
elrendelni, ha az adott személy ujj- és tenyérnyomata már szerepel a daktiloszkópiai vagy
DNS-profil nyilvántartásban.
Amennyiben a befogadott személy arcképmása, ujj- és tenyérnyomata már
szerepel a megfelelő nyilvántartásban, úgy az ott szereplő arcképmást, vagy ujj- és
tenyérnyomatot személyazonosításra kell felhasználni. Erről rendelkezik a Javaslat 4. § (1)
bekezdés b) pontja, illetve a 37. § d) pontja.
A Javaslat az új szabályozás kialakítása tekintetében az AB határozat
indokolásának azon megállapításából indult ki, miszerint „a testi kényszer tartalmát a Bnyt.
nem is határozza meg, így ebben a tekintetben kizárólag a rendelet támadott szabályai
vehetők figyelembe. A testi kényszer alkalmazásával a mintavétel végrehajtásában
közreműködő hatóság tagjai fizikailag is akadályozzák a terheltet a szándékának
megfelelő magatartás tanúsításában. Mindez az Alkotmánybíróság a 723/B/1991. AB
határozatában foglaltak szerint a büntetőeljárás során nem szükségképpen tilos, sőt
számos esetben szükségszerű megoldás (ABH 1991, 632, 637.). Az ilyen korlátozás
azonban nyilvánvalóan érinti a kényszer alkalmazásával érintettnek az Alkotmány 54. § (1)
bekezdésében védett emberi méltósághoz, s azon belül az önrendelkezéshez, a testi
100
integritáshoz való jogát. Azokat az eseteket azonban, amikor a testi erő alkalmazása
megengedett - a szükségesség és arányosság követelményének szem előtt tartásával -
törvényben előre meg kell határozni, s alkalmazásukat törvényi garanciákkal kell
körülvenni”.
Erre tekintettel egyértelműen meghatározásra kerülnek a mintavételi eljárás
alapvető szabályait is. Eszerint a mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai
sértetlenségének biztosításával kell végezni. A mintaadásra kötelezett személy köteles
alávetni magát a mintavételi eljárásnak. Ha a mintaadási kötelezettségnek az erre
kötelezett személy ellenszegül, vele szemben testi kényszer alkalmazható. Ennek
„lehetőségéről” még a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell. A Javaslat ezen felül
pontosan körülírja, hogy testi kényszert ki alkalmazhat a mintaadásra kötelezett személlyel
szemben, valamint meghatározza az ellenszegülés és a testi kényszer fogalmát az
értelmező rendelkezések között. Mindemellett a Javaslat a testi kényszer alkalmazásának
megengedettségére vonatkozó rendelkezést úgy szabályozza, hogy arra alapvetően a
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény testi kényszerre vonatkozó (47. §), valamint
általában a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat (VI. Fejezet) kell
alkalmazni.
A 96. §-hoz
1.	A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletben jelölje ki azt
a szervet, amely bűnügyi nyilvántartó szervként, illetve szakértői nyilvántartó szervként
jogosult a törvényben számára kifejezetten meghatározott jogok és kötelezettségek
gyakorlására.
2.	A törvény végrehajtása egyrészt a közigazgatási hatósági eljárások általános
szabályainak előkészítéséért, azaz a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter
feladatkörébe, másrészt - a büntetőeljárásokkal összefüggésben - az igazságügyért
felelős miniszter feladatkörébe tartozik.
A Javaslat kizárólag olyan rendelkezések megalkotására ad rendeletalkotási
felhatalmazást, amelyek az eljárás részletszabályai, technikai feltételei, illetve az eljárásért
fizetendő díj tekintetében nem igényelnek törvényi szabályozást.
A 97-98. §-okhoz
1.	Az Alkotmánybíróság döntése a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi
bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvényt 2009. június 30-i hatállyal semmisített
meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja alkotmányosan is elismert célként fogadja el azt,
hogy a kriminalisztikai nyilvántartások rendeltetése a bűnüldözés elősegítése.
Elengedhetetlen tehát, hogy a Javaslat, amely az adatvédelem és a bűnüldözési érdek
közötti egyensúly megteremtésével törvényes funkcióit immár képes betölteni, 2009.
június 30-án hatályba lépjen.
2.	A Javaslat közvetlenül szolgálja az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségek
végrehajtását, a 98. §-ban foglalt uniós jogi aktusok tekintetében.
A 99. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezésekkel biztosítja a hatályos törvény szerinti bűnügyi
nyilvántartás adataival kapcsolatos, alkotmányos garanciákkal övezett adatkezelés
101
megvalósítását. Ennek megfelelően a jelenleg kezelt adatállományok mindegyikéből
törölni kell azokat az adatokat, amelyeknek a kezelését a Javaslat már nem teszi lehetővé.
Szintén garanciális okból a Javaslat úgy rendelkezik, hogy mindazokat az adatokat,
amelyek kezelését az új nyilvántartások valamelyikében a Javaslat lehetővé teszi, egy
átmeneti adatállományba kell helyezni, és onnan kell átadni az adatkezelésre feljogosított
szervnek. A Javaslat szerint a nyilvántartásokból történő közvetlen adatátvétel,
adatigénylés, sőt az érintett kérelmére folytatott hatósági bizonyítvány kiadására irányuló
folyamatban lévő eljárás is csak a Javaslat szerinti eljárási rendben, módon és csak a
Javaslatban meghatározott adatkörnek megfelelően történhet.
A 100. §-hoz
1. A Javaslat két tekintetben módosítja a Btk. szabályait. Egyfelől újraszabályozza a
foglakozástól eltiltás szabályait, másfelől pedig módosítja a mentesítés szabályait. Előbbi
módosítása nyomán egyértelművé válik, hogy az elkövetőt nem általában egy
foglalkozástól, hanem az általa gyakorolt foglakozástól lehet eltiltani. Ez a rendelkezés
egyébként összhangban van a joggyakorlat által kialakított elvekkel. A Legfelsőbb Bíróság
a 18/2007. BK véleményben ezzel kapcsolatban a következőket fejtette ki:
„a) Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 56. §-a (1) bekezdésének b)
pontja azokról az esetekről rendelkezik, amikor a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a
bűncselekmény elkövetésének. Ilyen esetben a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás
is számításba jöhet. A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a
foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűncselekményt.
Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a
bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető
munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen
betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak
felhasználni, így az említett mellékbüntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat.
Ebből következik, hogy nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez nem
kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási ágaktól (pl. gyári munkás,
vállalati alkalmazott stb.) minden megszorítás nélkül az elkövetőt eltiltani, hanem ennek
csupán az említett foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan meghatározott
munkaköröktől (pl. pénzbeszedő, pénztáros, raktáros stb.) lehet helye. Amennyiben ilyen
munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor.
A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a
Btk. 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja vonatkozásában a munkakört kell érteni.
b) A „foglalkozásának felhasználásával” kitétel lényegileg arra utal, hogy az
elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül
használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül
kihasználta.
Ennek nem mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kell fennállnia. Meg kell tehát
állapítani, hogy az elkövető ténylegesen milyen módon használta fel a foglalkozása
nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél.
Ez az adott esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből stb.
állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás
felhasználására szükség nem volt, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 56. §-a
(1) bekezdésének b) pontja alkalmazására nincs alap.”
A Javaslat egy új (3) bekezdés bevezetésével egyértelművé teszi azt is, hogy a
foglalkozástól eltiltás szabályai azzal szemben is alkalmazhatóak, akinek a
102
bűncselekmény elkövetésekor más volt a foglalkozása, de rendelkezik annak a
foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak
megszegésével a bűncselekményt elkövette.
Emellett a Javaslat átalakítja a törvényi mentesítés szabályait arra tekintettel, hogy
a hatályos Btk. szabályai nyomán a foglalkozástól eltiltás, valamint a járművezetéstől
eltiltás mellékbüntetések a gyakorlatban végrehajthatatlanok. A Btk. 100. §-ának
módosítása nyomán a jövőben nem minden esetben mentesül az elítélt azon hátrányos
jogkövetkezmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. Ezzel összefüggésben
pedig, bizonyos esetekben számot kell adnia olyan elítéltetésről, amelyre nézve
mentesítésben részesült.
Mindez azt jelenti, hogy az eddig egyértelműen meghatározható kategóriák
miszerint a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, aki pedig nem mentesült
az büntetett előéletű, némileg „feloldódnak” és szabályozásra kerül egy olyan köztes
állapot is, amelyben az elítélt személy nem mentesült ugyan teljes körűen, de büntetlen
előéletűnek tekintendő.
A 101.-104. §-hoz
A Javaslat módosítja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, az
atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a fegyveres biztonsági őrségről, a
természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, valamint a
személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit annak érdekében, hogy a bennük
meghatározott tevékenységek, foglalkozások vagy magatartások szempontjából úgy
állapítson meg az érintett büntetőjogi előéletével kapcsolatos követelményeket, hogy
azokhoz differenciált adatvédelmi követelményeket társítson. Ezeknek a foglalkozásoknak,
tevékenységeknek vagy magatartásoknak a gyakorlása a Javaslat szerint korlátozás alá
esik, meghatározott időtartamig vagy a később bekövetkező feltétel esetén nem
gyakorolható. E tevékenységek gyakorlása egyrészt bizalmi jellegű (magánnyomozó), ami
a megbízó és a megbízott közötti jogviszony tartalma alapján szorul kiemelt védelemre,
másrészt közvetlen összefüggésben áll az élethez és az emberi méltósághoz való jog
védelmével, amelyek érvényesülése szigorú és határozott intézkedéseket is megkövetel,
harmadrészt a tevékenység, magatartás olyan területre korlátozódik (fegyveres biztonsági
őrséggel védett objektum, repülőtér), amelyeket veszélyeztető magatartások elhárítására
csak objektíve korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre.
Mindezekre figyelemmel a Javaslat a jogviszony létesítésekor, vagy a repülőtér
területére kíséret nélküli belépéskor előírja, hogy az érintettnek kell igazolnia, hogy
ezeknek a - a közbiztonság érdekében szigorúbb - feltételeknek megfelel. Ezek a szigorú
anyagi jogi feltételek csak meghatározott bűncselekményekre vonatkoznak, és a
bűncselekmény súlyához igazodnak. A tevékenységet engedélyező hatóságok és az
ellenőrzést végző hatóságok ugyanakkor eszköztelenek maradnának, és képtelenek
lennének a jogviszony fennállása alatt a követelmények érvényesítésére, ha a törvény az
ellenőrzési kötelezettség mellé (amely ellenőrzés egy adott pillanatban, rendkívül rövid idő
alatt válik szükségessé) nem társítana adatkezelésre (közvetlen adatátvételre) való
jogosultságot.
A Javaslat szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataihoz való közvetlen
hozzáférés az eljáró hatóságok részére kizárólag az anyagi jogi feltételek ellenőrzésének
103
mértékéig terjedhet, az adatkezelés időtartama pedig nem terjed tovább az ellenőrzés
időpontján, illetve az eljárás jogerős befejezésének időpontján.
A Javaslat az adatvédelmi követelmények érvényesülését a garanciák teljes
körének beépítésével biztosítja.
A 105-106. §-hoz
A Javaslat szerint adatkezelésre jogosult szervek tevékenységét szabályozó törvények
fogalmi pontosítását, és a Javaslattal ellentétes vagy végrehajtott szabályok hatályon kívül
helyezését is elvégzi a Javaslat.
104