﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9318. számú
törvényjavaslat
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Szűcs Erika
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2009. március
2009. évi ... törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról
I.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
1.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar
állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a
nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az
elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A
Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és
szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői
felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően
nem rendelkezik.”
2.	§
(1)	A Gyvt. 5. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ n) veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított -
magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a
gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,”
(2)	A Gyvt. 5. §-a ap) pontot követően következő q) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„q) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt:
1
qa) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a
külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító
fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,
qb) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és
gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye
tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal
felnőtt,”
(3)	A Gyvt. 5. §-ának t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„t) személyazonosító adat: az érintett személy természetes személyazonosító
adatai, neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült
jogállása, lakó- és tartózkodási helye,”
(4)	A Gyvt. 5. §-a a v) pontot követően a következő x) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„x) államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvétel: a
lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerinti lakás-
előtakarékossági szerződés megkötése és teljesítése,”
3.	§
A Gyvt. 11/A. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A gyermekjogi képviselő]
„f a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet
fa)	gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1)
bekezdése szerint jogosult szervnek,
fb)	a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel
érintettek között egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak,
fc)	a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.”
4.	§
A Gyvt. 17. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott személy vagy az (1)
bekezdés a)-i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt
jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal -
jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az
2
érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek
sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást
kezdeményez.
(5)	A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a gyermekjóléti
szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.”
5.	§
(1)	A Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermektartás díj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a
kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának
napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig
tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás
eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további
három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.”
(2)	A Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a
felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban - a
felfüggesztés lejárta után - elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a
felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy
összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti. A felfüggesztés
időtartama nem számít be a megelőlegezés időtartamába.”
(3)	A Gyvt. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során a hátralékra a települési
önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében indokolt esetben méltányosságból
részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. A települési önkormányzat
jegyzője adóügyi hatáskörében a hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a
kötelezett gyermeke a reá tekintettel megelőlegezett gyermektartásdíjat hagyatéki
teherként megörökli.”
6.	§
(1)	A Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek]
„b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy
ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb
összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az
3
otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj
legkisebb összegét kell figyelembe venni.”
(2) A Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtását
követő 10 munkanapon belül az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló
fiatal felnőtt részére a lakcím szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat
utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az
utógondozó a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt.”
7.	§
(1)	A Gyvt. 26. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(6) bekezdések jelölése (3)-(7) bekezdésre változik:
„(2) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást bérlakás bérleti díjának
kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való
részvételre használja fel, a gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének
részletekben történő kifizetéséről dönthet.”
(2)	A Gyvt. 26. §-ának - az (1) bekezdéssel átszámozott - (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott
célra történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy
éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve, ha az otthonteremtési támogatást
bérlakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági
programban való részvételre használja fel. Ebben az esetben az otthonteremtési
támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig
számol el.”
(3)	A Gyvt. 26. §-ának - az (1) bekezdéssel átszámozott - (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére,
körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett
elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat előtt hozzájárulhat az államilag
támogatott lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás
összegének a 25. § (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához. A gyámhivatal
az (5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyezteti a korábbi - az
otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnőtt tulajdonába került -
ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt
elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig.”
4
8. §
A Gyvt. 36. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a
gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét
ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal
élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdek-képviseleti fórumánál]
„c) a 136/A. § szerinti iratbetekintés megtagadása esetén.”
9.	§
A Gyvt. 39. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetése érdekében]
„d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően
da)	a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtására,
db)	a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére
vagy annak megváltoztatására.”
10.	§
A Gyvt. 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi
és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és
gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl]
„c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a
települési önkormányzat jegyzőjének felkérésére a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet,”
11. §
A Gyvt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek
átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi,
érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb
szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és
5
egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban:
teljes körű ellátás) kell gondoskodni.”
12. §
(1)	A Gyvt. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb
négy gyermek gondozását végezheti.”
(2)	A Gyvt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a
helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott
gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.”
13.	§
(1)	A Gyvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban
meghatározott képesítési előírásoknak megfelel, azzal, hogy a hivatásos nevelőszülő
esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem kell megvalósulnia. A
képesítési előírásoktól - külön jogszabályban foglaltak szerint - a gyermek érdekében
kivételesen el lehet térni.”
(2)	A Gyvt. 54. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(5) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek
és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(6)	A hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három,
legfeljebb hét gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(7)	A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva -
legfeljebb négy gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.”
(3)	A Gyvt. 54. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a
nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (5)-(7) bekezdésben meghatározott
gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.”
6
14.	§
A Gyvt. 55. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával]
„c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nevelőszülőnél
elhelyezhető gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg az 54. § (5)-(7)
bekezdésében meghatározott létszámot,”
15.	§
(1)	A Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos
segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a
települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat
családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében
intézkedést tesz, így különösen
a)	kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni
ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos
nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,”
(2)	A Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának
következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a
szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre,”
(3)	A Gyvt. 68. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
„h) kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban
érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak
miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen
meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő
szolgáltatást.”
(4)	A Gyvt. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A települési önkormányzat jegyzője - kérelemre bármikor, hivatalból
legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A települési
önkormányzat jegyzője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges
intézkedések megtétele céljából, ha
7
a)	a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem
lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi
környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy
b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek
veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.”
16. §
A Gyvt. a következő 68/A-68/C. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt
áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az
alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de
alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek
fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a
védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során
-	a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi
pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat.
(2)	A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év
időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása az (1) bekezdésben foglalt
feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.
(3)	Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a
települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A
gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a
települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint
javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell
megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.
(4)	Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő
nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket
gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását
követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és
szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának
figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő
nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.
(5)	A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat
jegyzője dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának mértékéről,
időtartamáról és módjáról, így a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott
összegének a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő
települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási
8
folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról és ezzel
egyidejűleg eseti gondnok kirendeléséről.
(6)	A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék meghatározott
mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról szóló rendelkezését és szükség
szerint az eseti gondnok kirendelését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a
védelembe vétel elrendelését egy határozatba foglalja.
68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére -
figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő
gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki.
(2)	A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási
folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő
felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök
természetbeni biztosításáról.
(3)	Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában
gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról.
(4)	A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási
folyószámlára átutalt családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő
hónap ötödik napjáig elszámol a települési önkormányzat jegyzőjének.
68/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente
felülvizsgálja.
(2)	A települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálat eredményeként dönthet
a)	a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának,
mértékének és módjának megváltoztatásáról,
b)	a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának
megszüntetéséről, ha az intézkedés fenntartása a továbbiakban nem indokolt.
(3)	A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának
megszüntetésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője szükség szerint dönt
a védelembe vétel megszüntetéséről.”
17. §
(1)	A Gyvt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal
a)	a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő kérelmére,
9
b)	a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik
szülő meghallgatásával -, vagy
c)	az átmeneti nevelt gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel
előtt gyakorló szülő kérelmére - az átmeneti nevelt gyermek gyámjának
meghallgatásával -
hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más
családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család
átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a
gyermek érdekében áll.”
(2)	A Gyvt. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a családba fogadással
egyidejűleg meg kell szüntetni a gyermek átmeneti nevelésbe vételét.”
18. §
A Gyvt. 73. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány által kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek
-	ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes
hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal,
illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az
ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, a gondozási hely megváltoztatásáról vagy
-	ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem zárja ki - az ideiglenes hatályú
elhelyezés megszüntetésével egyidejűleg a gyermek gyámságáról, örökbefogadásáról.”
19.	§
A Gyvt. a következő 75/A. §-sal egészül ki:
„75/A. § Ha a szülő hozzájárult
a)	gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a gyámhivatal
hivatásos gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendő
örökbefogadó szülőnél helyezi el,
b)	gyermekének ismert személy általi örökbefogadásához és az örökbefogadás
engedélyezését a leendő örökbefogadó szülő és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó
gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhivatal a leendő örökbefogadó
szülőt a gyermek gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi.”
20.	§
A Gyvt. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
10
„(7) Ha a nevelőszülő a gyermek gyámja, a gyám nem képviselheti a
gyermeket annak örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárásban. Ebben az
esetben a gyermek képviseletében a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok jár el.”
21. §
A Gyvt. 100. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával
kapcsolatos eljárás illetékmentes.”
22. §
A Gyvt. a XV. Fejezetet megelőzően a következő alcímmel és 100/A-100/B. §-
sal egészül ki:
„A gyermekvédelmi igazgatási bírság
100/A. § (1) A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési
jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi
igazgatási bírságot szabhat ki
a)	a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a
működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek az e
törvényben biztosított jogait megsérti,
b)	a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a
működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a tájékoztatási
kötelezettséget megszegi, vagy a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt,
az érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a
működést engedélyező szervhez, a gyermekjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz
forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem
vizsgálja ki,
c)	a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha
a fenntartó a külön jogszabály szerinti esetekben nem kéri a működési engedély
módosítását, ismételt kiadását, vagy nem teljesíti a működést engedélyező szerv felé
fennálló, külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét,
d)	a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha
a fenntartó a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás biztosításával jogellenesen
hagy fel.
(2)	A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértéssel
érintett gyermekek számára, a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem
nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására
és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás
színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.
11
(3)	A bírság - a jogsértés jellegétől, a jogsértők számától, illetve a felelősség
mértékétől függően - több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható.
(4)	Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv
vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró gyámhivatal által megállapított határidőn belül
nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten
kiszabható.
(5)	A bírság más jogkövetkezményekkel, illetve a feljelentési kötelezettség
teljesítésével egyidejűleg is alkalmazható.
(6)	Az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekjóléti,
gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni
kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja,
amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést
elkövették.
(7)	Ha a bírságot a települési önkormányzat jegyzője mint működést
engedélyező szerv szabta ki, a bírságról szóló határozatát közli az ellenőrzési jogkört
gyakorló gyámhivatallal.
(8)	A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
(9)	A bírságból befolyt összeget a miniszter a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltatások fejlesztését segítő feladatokra használja fel.
100/B. § A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési
jogkörében a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett
a)	a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás engedélyezésével,
működtetésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a külön jogszabályban
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja,
b)	a fenntartót, működtetőt kötelezheti, hogy a jogsértő személyt küldje az
Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által
minősített továbbképzésre, illetve
c)	a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt
intézkedhet.”
23.	§
A Gyvt. 103/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés
és alcím lép:
„Az országos szakértői névjegyzék
12
103/A. § (1) Az országos szakértői névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék)
-	a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértők nyilvántartása céljából - azoknak a
személyeknek a (2) bekezdés szerinti adatait tartalmazza, akik részt vehetnek a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi, illetve szociális szolgáltató tevékenységet végzők
szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében, a gyermekjóléti
alapellátásokkal, gyermekvédelmi szakellátásokkal, illetve a szociális
szolgáltatásokkal kapcsolatos pályázatok értékelésében és ellenőrzésében, továbbá a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a gyermek személyiségével kapcsolatos,
illetve a szociális igazgatási eljárás során felmerülő - különleges szakértelmet igénylő
-	jelentős tény vagy körülmény megítélésében.
(2)	A Névjegyzék tartalmazza a szakértő
a)	természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, valamint -
ha a szakértő hozzájárult a névjegyzékben való szerepeltetéséhez - egyéb
elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím),
b)	munkahelyének és munkakörének megnevezését, munkahelyének címét,
telefonszámát,
c)	iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének
megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és
időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,
d)	szakvizsgájának, egyetemi doktori címének vagy tudományos fokozatának
megnevezését, az erről kiállított okirat számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító
intézmény megnevezését,
e)	szakterületének(einek) megnevezését,
f)	Névjegyzéken tartásának kezdő időpontját és időtartamát,
g)	felkészítő képzésen, továbbképzésen való részvételének időpontját,
h)	szakmai tevékenységének leírását,
i)	szakértői tevékenysége szüneteltetésének, illetve felfüggesztésének kezdő
időpontját és időtartamát.
(3)	A Névjegyzékbe az vehető fel, aki a külön jogszabályban meghatározott
szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel, továbbá
szakterületén szerzett legalább ötéves gyakorlattal rendelkezik, szakterületének
elismert képviselője, a bűnügyi nyilvántartás büntetett előéletűeket tartalmazó
adatállományában nyilvántartottként nem szerepel és a szakértői tevékenység
végzésével összefüggő foglalkozás gyakorlásától nincs eltiltva.
(4)	A Kormány által kijelölt szerv gondoskodik a Névjegyzék vezetéséről.
(5)	A Névjegyzékben szereplő adatokból - szakterületenkénti tagolásban - a
Kormány által kijelölt szerv a honlapján közzéteszi a szakértő
a)	születési vagy házassági nevét,
b)	értesítési címét,
c)	egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
d)	iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakvizsgájának,
egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését,
13
e)	szakmai tevékenységének leírását,
f)	Névjegyzéken tartásának kezdő időpontját és időtartamát.
(6)	A Kormány által kijelölt szerv az adatokat a szakértőnek a Névjegyzékből
való kikerülése időpontjától számított 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A
Névjegyzékben szereplő szakértők adatait a Névjegyzékből kikerült szakértők
adataitól elkülönítetten kell kezelni.”
24.	§
(1)	A Gyvt. 104. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és
nem állami intézmény fenntartója]
„i) kikéri a gyámhivatal véleményét az intézmény működését érintő lényeges
döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások,
az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása
esetén,”
(2)	A Gyvt. 104. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami
és nem állami intézmény fenntartója a gyámhivatal számára hozzáférhetővé teszi
azokat az információkat, amelyek az intézmény működését érintő lényeges fenntartói
döntés meghozatalához rendelkezésére állnak. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartójának az
intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt úgy kell a gyámhivatal
véleményét kikérnie, hogy a gyámhivatalnak - a szükséges információk
hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább 10 munkanap álljon
rendelkezésre véleménye kialakításához.”
25.	§
A Gyvt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A gyámhatósági eljárásban a 128. § (2)-(3) bekezdése szerinti esetekben
kizárt elektronikus úton a kapcsolattartás.
(3)	A 15. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel
kapcsolatos eljárásokban hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. A 15. § (1)-
(4)	bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban
azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
14
szóló törvény szerint hirdetményi közlésnek lenne helye, kézbesítési ügygondnokot
kell kirendelni.
(4)	A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés - a gyermekjóléti
és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység működésének engedélyezésével és
ellenőrzésével kapcsolatos döntés kivételével - nem nyilvános.”
26.	§
A Gyvt. 128. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő
eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét
szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.
(3)	A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az
örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba
fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak
személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a
gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.”
27.	§
A Gyvt. a következő 130/A. §-sal egészül ki:
„130/A. § A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb
más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett
súlyos veszélyeztető magatartása esetén
a)	a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot,
b)	ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni,
c)	a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott
tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.”
28.	§
A Gyvt. 133. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, csökkentheti,
illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy
családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.”
29.	§
A Gyvt. 133/A. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
15
„(6) A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti
gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli.
(7)	A gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási bírság, eljárási
költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg
nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései szerint. A behajtásról a kötelezett lakóhelye szerinti települési
önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében gondoskodik.”
30.	§
A Gyvt. Ötödik Része a következő 133/B. §-sal egészül ki:
„133/B. § A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló
eljárásban hozott valamennyi döntés ellen fellebbezésnek van helye. A
kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban előterjesztett
fellebbezésnek halasztó hatálya van.”
31.	§
A Gyvt. 134. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatáskört gyakorló szerv a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos
ügyekben, valamint a kiskorúak vagyoni ügyeiben - vagyoni érdekei védelmében - a
gyámság, gondnokság alatt álló, illetve a kiskorú személy valamennyi ingatlanára
vonatkozóan a tulajdoni lapon szereplő adatokról adatszolgáltatást kérhet a polgárok
személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az ingatlanügyi hatóságtól.”
32.	§
(1)	A Gyvt. 135. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A 15. § (l)—(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések
nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben
meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben
meghatározott adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:]
„g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.”
(2)	A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak
a gyermek]
16
„aa) személyazonosító adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelére
vonatkozó,”
[adatainak a kezelésére.]
33.	§
A Gyvt. 136. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„(3) A gyermek személyazonosító adatai és
a)	az egészségbiztosítási szervnek a gyermek társadalombiztosítási azonosító
jele az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére
vonatkozó bejelentéssel összefüggésben,”
„d) a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságra vonatkozó adatok a gyermeknek, fiatal felnőttnek
járó természetbeni ellátások és kedvezmények igénybevétele céljából”
[továbbíthatók.]
34.	§
A Gyvt. XXI. Fejezetének „Általános szabályok” alcíme a következő 136/A. §-
sal egészül ki:
„136/A. § (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató
(intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti
gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba,
valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi
szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel
kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.
(2)	A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben
meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet
betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha
az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy
átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek
elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához
elengedhetetlenül szükséges.”
35.	§
A Gyvt. 145. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
17
„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra
jogosult a jogerős működési engedéllyel rendelkező gyermekjóléti, illetve a
gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó, közfeladatot ellátó”
36.	§
A Gyvt. XXII. Fejezetének „A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai”
alcíme a következő 145/A. §-sal egészül ki:
„145/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában
működő szolgáltatót, intézményt jogutódlással egyházi jogi személy fenntartásába adja
át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a
központi költségvetésnek két éven keresztül folyamatosan megtéríteni. A jogutódlás
tényét a működést engedélyező határozatban rögzíteni kell.
(2)	Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató,
intézmény megszűnésétől számított három hónapon belül egyházi jogi személy új
szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is nyújtott gyermekjóléti,
gyermekvédelmi szolgáltatások után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi
önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül
folyamatosan megtéríteni, feltéve, hogy
a)	a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott
gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint
b)	a megszűnt és a létrehozott intézmény ugyanabban az ingatlanban működik.
(3)	A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a
kincstárral.”
37.	§
A Gyvt. 147. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható
meg.”
38.	§
A Gyvt. 154. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gondozási díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható
meg.”
39.	§
(1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő r)-t) ponttal egészül ki:
18
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„f a központi hatóság vagy hatóságok, továbbá a 102. §-ban, a 103/A. §-ban és
a 137. § (2) bekezdésében meghatározott szerv kijelölését,”
„r) a védelembe vételhez kapcsolódóan a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtására irányuló eljárás részletes szabályait,
s) a nem állami és egyházi fenntartók által igénybe vehető normatív állami
hozzájárulás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait,
t) az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére irányuló eljárás részletes
szabályait,”
(2)	A Gyvt. 162. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
„u) a gyermekvédelmi igazgatási bírság megállapítására és megfizetésére
irányuló eljárás részletes szabályait.”
(3)	A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„d) a 102. §-ban, a 103/A. §-ban és a 137. § (2) bekezdésében meghatározott
eljárás részletes szabályait,”
„f) az országos szakértői névjegyzék elkészítését és az abba történő felvétel
feltételeit és eljárási kérdéseit,”
„j) a gyermekvédelmi szakértői bizottság eljárásának részletes szabályait.”
II.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
40.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
(a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két
éven belül 365 napon át biztosított volt, és”
19
[a)	a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét
napon belül szül, vagy
b)	a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg
baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő
huszonnyolc napon belül szül.]
(2)	Az Ebtv. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365
napi biztosítási időbe be kell számítani
a)	a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-
gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
b)	közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél
hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
c)	a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”
41.	§
(1)	Az Ebtv. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a)	a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő
anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
b)	a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási
jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt
megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a
biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven
belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.”
(2)	Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365
napi biztosítási időbe be kell számítani
a)	a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
b)	a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél
hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c)	a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”
42.	§
Az Ebtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi
segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő
20
anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül
megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a
gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
(2)	Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság
megszerzésekor, vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási
díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi
gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen
gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi
terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély
jogosultsági idejével.
(3)	Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó
nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a
gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre
jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.”
III.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény módosítása
43.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős
miniszter, hogy a közszolgáltatások igénybevételének és a személyi segítés
feltételeinek biztosítása érdekében rendeletben állapítsa meg a fogyatékos személyt az
egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában és önálló életvitelében segítő
kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályait.”
IV.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
44.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Cst.) 6. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
21
„(2) A családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben
természetbeni formában is nyújtható.
(3)	A családi pótlék természetben történő nyújtásáról a védelembe vételről
határozatot hozó gyámhatóság dönt. Természetbeni formában a családi pótlék
védelembe vett gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a nyújtható, legfeljebb
egy éves - indokolt esetben ismételten elrendelhető - időtartamra.”
45.	§
A Cst. a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § (1) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói
jogviszonyának fennállásáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal adatot
szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a
kincstár megállapodást köt.
(2)	Külön jogszabály szerint kell igazolni a tanulmányok közoktatási
intézményben történő folytatását
a)	ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
b)	a kincstár hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban
részesülő, azonban az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő gyermek,
illetve személy esetében.”
46.	§
A Cst. 37. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a
kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik a természetben
nyújtott résznek a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő
települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási
folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról.
(6)	A családi pótlék meghatározott mértékét az elrendelést, illetve a
megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli
formában folyósítani.”
47.	§
A Cst. 44. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 22. § és a 43. § (5)-(6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek.”
22
48.	§
A Cst. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igényelbíráló szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult és a jogosult házastársa,
élettársa adóazonosító jelét.”
V.
Záró rendelkezések
49.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. szeptember
1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 23. §-a, 43. §-a és 52. §-a a törvény kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(3)	E törvény 2. §-ának (3) bekezdése, 25-27. §-a, 30. §-a, 37-38. §-a és 53. §-a
2009.	október 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 3. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-ának (2) bekezdése, 22. §-a
és 39. §-ának (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 40-42. §-a és 54. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba.
(6)	E törvény 15. §-ának (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
50.	§
(1)	E törvény 2. §-ának (3) bekezdését, 25-27. §-át, 30. §-át, 37-38. §-át és 53.
§-át a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	A Gyvt. - e törvénnyel megállapított - 49. §-ának (3) bekezdését és 54. §-
ának (5)-(7) bekezdését a 2009. december 31-ét követően átmeneti gondozásban
részesített vagy nevelésbe vett gyermek ügyében és a már átmeneti gondozásban
részesülő vagy nevelésbe vett gyermek gondozási helyének 2009. december 31-ét
követően történő megváltoztatásakor kell alkalmazni.
(3)	A Gyvt. - e törvénnyel megállapított - 68. §-a (5) bekezdésének b) pontját
az e törvény hatálybalépését követően indult védelembe vételi eljárásokban és a
védelembe vételnek az e törvény hatálybalépését követően történő felülvizsgálatakor
kell alkalmazni.
23
(4)	Gyermekvédelmi igazgatási bírságot kiszabni csak a 2009. december 31-ét
követően elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely állapot
fenntartásával valósul meg, a gyermekvédelmi igazgatási bírságot akkor lehet
kiszabni, ha a jogsértő állapot 2009. december 31-e után is fennáll.
(5)	A Gyvt. - e törvénnyel megállapított - 145/A. §-ában foglalt szabályokat
abban az esetben kell alkalmazni, ha az egyházi fenntartó a működési engedély iránti
kérelmét e törvény hatálybalépését követően nyújtotta be.
(6)	A terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében a 49. §
(5)	bekezdés szerinti
a)	időpontban folyamatban levő ügyekben a 2010. április 30-án hatályos
szabályokat kell alkalmazni,
b)	időpontot megelőzően megállapított ellátást az e törvény szerinti módosítás
nem érinti,
c)	időpont előtt született gyermekekre tekintettel igényelt ellátásra akkor is a
2010.	április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az igénylés ezt az
időpontot követően történik.
51.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyvt.
a)	69. §-a (1) bekezdésének c) pontja,
b)	140. §-ának (4) bekezdése,
c)	145. §-ának (2) bekezdése,
d)	156. §-ának (2)-(3) bekezdése,
e)	157. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése,
f)	158-159. §-a,
g)	162. §-a (1) bekezdésének - az egyes szociális tárgyú törvények
módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 63. §-ával beiktatott - q) pontja.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Cst. 37. §-ának (4)
bekezdésében az „ , és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi
kivonatának hátoldalára rávezeti” szövegrész.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.
a)	4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „menekültként,” szövegrész helyébe a
„menekültként, oltalmazottként,” szövegrész,
b)	11/A. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „jogai megismerésében és
érvényesítésében” szövegrész helyébe a „jogai megismerésében és érvényesítésében,
valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében” szövegrész,
c)	19. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „135%-át” szövegrész helyébe a
„140%-át” szövegrész,
d)	19. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „125%-át” szövegrész helyébe a
„130%-át” szövegrész,
24
e)	19. §-a (4) bekezdésének e) pontjában a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-
vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket”
szövegrész helyébe a „fogyatékos gyermeket” szövegrész,
f)	19. §-a (7) bekezdésében a „mozgáskorlátozottságra” szövegrész helyébe a
„mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre” szövegrész,
g)	20/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „további alkalommal” szövegrész
helyébe a „további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig”
szövegrész,
h)	20/C. §-ának (2) bekezdésében a „gyermek törvényes felügyeletét ellátó
szülő” szövegrész helyébe a „gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő,
illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő”
szövegrész,
i)	20/C. §-a (4) bekezdésének második mondatában a „hét munkanapon”
szövegrész helyébe a „legfeljebb 15 munkanapon” szövegrész,
j) 25. §-a (5) bekezdésének első mondatában a „lakásprogramban” szövegrész
helyébe a „lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban” szövegrész,
k) 26. §-ának - e törvénnyel átszámozott - (7) bekezdésében az „A (4)-(5)
bekezdésben” szövegrész helyébe a „Az (5)-(6) bekezdésben” szövegrész,
l) 41. §-ának (3) bekezdésében a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény (a továbbiakban: Kt.)” szövegrész helyébe a „Kt.” szövegrész,
m) 51. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „teljes körű” szövegrész helyébe a
„szükség szerinti” szövegrész,
n) 54. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „korhatárra” szövegrész
helyébe a „korkülönbségre, a nevelőszülőre vonatkozó korhatárra,” szövegrész,
o)	81/A. §-ának (1) bekezdésében az „átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
gyermek” szövegrész helyébe az „ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett gyermek” szövegrész,
p) 81/A. §-a (3) bekezdésének első mondatában a „az átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett gyermek” szövegrész helyébe az „a 4. § (3) bekezdésében
meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, az átmeneti
vagy tartós nevelésbe vett gyermek” szövegrész,
q) 81/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „77. §” szövegrész helyébe a „4. §
(3)	bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett
gyermek, továbbá a 77. §” szövegrész,
r) 102. §-a (3) bekezdésének bevezető első mondatában, 102. §-ának (5)
bekezdésében, 137. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a
„Kormány” szövegrész,
s) 131. §-ának (2) bekezdésében az „a havonta rendszeresen mérhető
jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem
haladhatja meg” szövegrész helyébe a „az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint
kerül megállapításra” szövegrész,
t) 132. §-ának (2) bekezdésében a „vagy a törvényes képviselőt” szövegrész
helyébe az „ , a törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet” szövegrész, a
„közreműködésével” szövegrész helyébe a „közreműködésével, szakértői vizsgálaton
való részvételével” szövegrész,
25
u) 152. §-ának (2) bekezdésében a „felsőfokú iskola” szövegrész helyébe a
„középfokú és felsőfokú iskola” szövegrész
lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 42/C. §-ának c) pontjában
a „pénzellátásban” szövegrész helyébe a „pénzellátásban - ide nem értve az
álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint
az álláskeresést ösztönző juttatást -” szövegrész lép.
52.	§
Hatályát veszti a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági
Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok
ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény II. Része.
53.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	33. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 138. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában a „természetes” szövegrész,
b)	77. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 80. §-a (5) bekezdésének
második mondatában, 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondatában, 152. §-ának (5)
bekezdésében az „azonnal” szövegrész,
c)	81/B. §-a (6) bekezdésének második mondata,
d)	82. §-a (10) bekezdésének első mondata.
(2)	Hatályát veszti a Cst.
a)	34. §-ának (2) bekezdése,
b)	36. §-a,
c)	44. §-ának (4) bekezdése.
(3)	A Gyvt.
a)	27. §-ának (2) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet”
szövegrész,
b)	32. §-ának (2) bekezdésében a „határozat egy példányának megküldésével
értesíteni kell a működtetőt” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a
működtetővel” szövegrész, valamint a „vezetőjét” szövegrész helyébe a „vezetőjével”
szövegrész,
c)	37/A. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „megszűnését” szövegrész
helyébe a „megszüntetését” szövegrész, a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a
„kérelmezheti” szövegrész,
d)	73. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész
helyébe a „22 munkanapon belül” szövegrész,
e)	73. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész
helyébe a „27 munkanapon belül” szövegrész,
26
f)	73. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „hatvan napon belül” szövegrész
helyébe a „45 munkanapon belül” szövegrész,
g)	74. §-ának (1) bekezdésében, 75. §-ában a „60 napon belül” szövegrész
helyébe a „45 munkanapon belül” szövegrész,
h)	80. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „személyi adatainak” szövegrész
helyébe a „természetes személyazonosító adatainak” szövegrész,
i)	81/B. §-a (6) bekezdésének első mondatában a „8 napon belül” szövegrész
helyébe az „5 munkanapon belül” szövegrész,
j) 83. §-a (4) bekezdésében a „helyét azonnali hatállyal megváltoztatja,”
szövegrész helyébe a „helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet,” szövegrész,
k) 83. §-a (8) bekezdésének első mondatában a „nyolc napon belül” szövegrész
helyébe az „5 munkanapon belül” szövegrész,
l)	83. §-a (8) bekezdésének második mondatában a „nyolc nap alatt” szövegrész
helyébe az „5 munkanap alatt” szövegrész,
m) 85. §-ának (3) bekezdésében a „kézbesítését” szövegrész helyébe a
„közlését” szövegrész,
n) 85. §-ának (6) bekezdésében az „intézkedésével” szövegrész helyébe a
„határozatával” szövegrész,
o)	93. §-ának (8) bekezdésében a „kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül” szövegrész helyébe a „közlésétől számított 10 munkanapon belül” szövegrész,
p) 102. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „neve, születési helye és ideje,
anyja neve;” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai;” szövegrész,
q) 131. §-ának (5) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „10
munkanapon belül” szövegrész
lép.
(4)	A Cst.
a)	29. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, 32. §-ában, valamint 33. §-ának
(2)	bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szövegrész,
b)	34. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (1) bekezdésében, 37. §-ának (4)
bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szövegrész,
c)	34. §-ának (1) bekezdésében „az igényhez” szövegrész helyébe „a
kérelemhez” szövegrész,
d)	34. §-ának (3) bekezdésében az „igény bejelentéséhez” szövegrész helyébe a
„kérelem előterjesztéséhez” szövegrész,
e)	37. §-a (1) bekezdésének első és második mondatában, 37. §-ának (4)
bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdésében „az igény” szövegrész helyébe „a
kérelem” szövegrész,
f)	37. §-ának (1) bekezdésében „az igénybejelentés” szövegrész helyébe „a
kérelem benyújtásának” szövegrész,
g)	38. §-ának (1) bekezdésében „az igényt” szövegrész helyébe „a kérelmet”
szövegrész,
h)	41. §-ának (2) bekezdésében a „30 napon belül írásban” szövegrész helyébe a
„22 munkanapon belül határozattal” szövegrész,
27
i)	43. §-ának (4) bekezdésében és 44. §-ának (1) bekezdésében a „15 napon”
szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szövegrész,
j) 44. §-ának (1) bekezdésében az „ellátást igénylő” szövegrész helyébe az
„ügyfél” szövegrész,
k) 45. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „személyazonosító adatai (név,
leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatai” szövegrész
lép.
54.	§
(1)	Hatályát veszti az Ebtv. 42/D. §-ának (3) bekezdése.
(2)	Az Ebtv.
a)	42/D. §-ának (2) bekezdésében az „(1)-(3)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)”
szövegrész,
b)	42/D. §-ának (4) bekezdésében a „maximális” szövegrész helyébe a „48. §
(2)-(3) bekezdése alapján maximális” szövegrész
lép.
28
Indokolás
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Javaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) vonatkozásában a korábbi évek
törvénymódosításaival kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, a jogalkalmazók által
felvetett problémák alapján tartalmaz nagyobb terjedelmű szakmai módosítást.
A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésének hiányosságaira mind
a jogalkalmazók, mind az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felhívták a
figyelmet. A jelzőrendszer tagjai sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési
kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. A Javaslat értelmében a
gyámhivatal jelzi a kötelezettségszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál és javasolja a
fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását.
A gyermekek szociális biztonságát továbbra is garantálni kell azzal, hogy a
családi pótlék 2009. szeptember 1-jétől történő emelése, és ezzel a család
jövedelmének emelkedése miatt ne essenek ki a rászoruló gyermekek a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményezettek köréből.
A Javaslat úgy módosítja a gyermektartásdíj megelőlegezésének szabályait,
hogy sem a továbbfolyósítás, sem az ismételt megelőlegezés nem függ attól, hogy az
adók módjára történő behajtás 3 éven keresztül hozott-e eredményt vagy sem.
Legtöbbször maga a jogosult fizet be ugyanis bizonyos összeget a jegyzői adóhatóság
felé azért, hogy eredményesnek tűnjön a behajtás, és továbbfolyósításra, ismételt
megelőlegezésre kerülhessen sor.
Az elmúlt 10 év alatt növekedett a nevelőszülőkhöz elhelyezett gyermekek
száma, jelentősen emelkedett továbbá az egy nevelőszülőnél nevelkedett gyermekek
száma is, ami bizonyos esetekben már akadályozza a gyermekek megfelelő
gondozását. Ezt korrigálva a Javaslat 1-1 fővel csökkenti a hagyományos
nevelőszülőknél, a hivatásos nevelőszülőnél, a speciális hivatásos nevelőszülőknél és a
helyettes szülőknél elhelyezhető gyermekek számát.
A Javaslat a gyermek védelembe vételéhez kapcsolódóan - a családi pótlékra
vonatkozó rendelkezések módosításával összhangban - tartalmazza a családi pótlék
természetbeni formában történő nyújtásával összefüggő rendelkezéseket. A települési
önkormányzat jegyzője - akár a védelembe vétellel egyidejűleg, akár a védelembe
vétel fennállása során - elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50%-ának
természetbeni formában történő nyújtását. A korlátozás időtartama egy év, az
intézkedés szükségességét azonban legalább félévenként felül kell vizsgálni.
1
A védelembe vételhez kapcsolódó jegyzői intézkedések köre új elemmel
bővül. Az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében a
Javaslat értelmében a jegyző kötelezheti a szülőt és a gyermeket, valamint felkérheti a
konfliktusban érintett más személyt arra, hogy jelenjenek meg az iskolapszichológusi
vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.
A Javaslat a gyermeki jogok megsértése, valamint a szolgáltatás, intézmény
engedélyezése, működtetése körében felmerülő jogsértések esetén a működést
engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró gyámhivatal számára
lehetővé teszi gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabását. A bírságból befolyt
összeget a szociális tárca a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások
fejlesztésére fordítja.
A Javaslat tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek a 2009. október 1-jétől módosuló
rendelkezéseiből (Ket.-novella) adódó változásokat.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása körében a Javaslat célja a biztosításban töltött idő és a terhességi-
gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási díj szorosabb kapcsolatának
megteremtése, illetve annak biztosítása, hogy a pénzbeli ellátás legfeljebb olyan
időtartamban járjon, mint amennyi időt a szülő ténylegesen biztosításban töltött.
Tekintettel arra, hogy a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási
díj a gyermek otthoni gondozását segítő biztosítási alapú ellátás, meg kell találni azt az
optimális időtartamot, amely ésszerűen hosszú ahhoz, hogy a szülő munkaerőpiactól
való távollétének idejével mind a szülő, mind a munkáltató tervezni tudjon. Ennek
érdekében a Javaslat a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj
igénybevételére jogosultságot teremtő, biztosításban töltött idő legkisebb időtartamát a
jelenlegi 180 nap helyett 365 napban határozza meg.
A terhességi-gyermekágyi segély időtartamát és összegének kiszámítását a
módosítás nem érinti. A gyermekgondozási díj időtartama a Javaslat szerint a
megelőző biztosítási időnek felelne meg, de legfeljebb a gyermek kétéves koráig
járhat.
A gyermekgondozási díj összegének kiszámítására vonatkozó új szabályok
szerint a gyermekgondozási díj összegét a jövőben a táppénzre vonatkozó szabályok
megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
körében a módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek védelembe
vételéhez kapcsolódóan a védelembe vételről döntő jegyző a családi pótlék részbeni
természetben való nyújtását rendelje el. Ennek az intézkedésnek a célja a családi
pótlék célzott felhasználása olyan esetben, amikor a szülő a gyermek neveléséhez
nyújtott állami hozzájárulást nem rendeltetésszerűen költi el.
2
A Javaslat egyes szociális tárgyú további törvények tekintetében - így a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény és a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági
Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok
ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény vonatkozásában -
pontosító jellegű módosításokat tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A gyermekvédelmi törvény személyi hatályát érintő módosítás célja a nem
magyar állampolgárságú gyermek ügyében való eljárás pontosítása. A jogalkalmazók
számára a lehetséges ideiglenes intézkedések egyértelmű felsorolása - ideiglenes
hatályú elhelyezés, nevelési felügyelet elrendelése, eseti gondnok kirendelése -
nagyobb biztonságot jelent a nem magyar állampolgárságú gyermek védelme
érdekében folytatott eljárásaik során. A Magyar Köztársaság területén tartózkodó
gyermekek között egy szűkebb kategória azon gyermekek köre, akik a szüleikkel
együtt érkeznek és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezve létesítenek itt
szokásos tartózkodási helyet. Az ő esetükben - az ideiglenes intézkedéseken túl - a
gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit akkor lehet alkalmazni, ha a vonatkozó
közösségi jogszabály [a Tanács 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendelete a
házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról,
valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről], vagy nemzetközi szerződés eltérően nem
rendelkezik.
A 2. §-hoz:
A § a gyermekvédelmi törvény értelmező rendelkezéseit módosítja. A
veszélyeztetettség fogalmánál egyértelműen kimondásra kerül, hogy a gyermek
fejlődését mind a gyermek, mind a más személy által tanúsított magatartás, mulasztás
következtében kialakult állapot gátolja. A gyermek vagy más személy által tanúsított
magatartásba beletartozik a bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése is.
Fokozott körültekintéssel kell vizsgálni a bűncselekmények és szabálysértések
vonatkozásában mind az áldozattá, mind pedig az elkövetővé váló gyermekek
veszélyeztetettségének fennállását.
A gyermekvédelmi törvény jelenleg csak a tartós betegség fogalmát határozza
meg. A jogalkalmazás során problémát jelent a fogyatékos gyermek fogalmának
értelmezése. Ezt a hiányt orvosolja a Javaslat. Az értelmező rendelkezések közül
pontosító jelleggel módosul a személyazonosító adat fogalma, valamint az
otthonteremtési támogatásra vonatkozó szabályok módosulása miatt a lakás-
előtakarékossági programban való részvétel definíciója.
3
A 3. §-hoz
A Javaslat értelmében 2010. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerül a
gyermekvédelmi igazgatási bírság. Ezzel egyidejűleg célszerű lehetőséget teremteni a
gyermekjogi képviselőnek arra, hogy javasolhassa mind a bírság kiszabását, mind - a
bírság alternatívájaként - a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés
tartását vagy a jogsértő személy továbbképzését. A gyermekjogi képviselő feladata a
gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme, a gyermek
segítése jogai gyakorlásában és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő - az
intézményben, szolgáltatónál tett látogatásai, fogadóórái révén - az elsők között szerez
tudomást a gyermeki jogok sérelméről. Mivel nem hatóság, kötelező erejű döntést az
intézményvezető, működtető, fenntartó vonatkozásában nem hozhat, csupán
közvetíthet a konfliktus feloldásában, javaslatot tehet a felmerülő problémák
megoldására.
A 4. §-hoz:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy 13 hónapos korában éhen halt
kisfiú ügye kapcsán a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésének
hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Így arra, hogy a jelzőrendszer tagjai sok esetben
nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció
nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi
jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a gyámhivatal
jelezze a kötelezettségszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál és javasolja a fegyelmi
felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását. (Figyelemmel arra, hogy a
gyámhivatal a jelzőrendszeri tagok vonatkozásában jellemzően nem tekinthető a
munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve felettes szervnek, kizárólag javaslatot tehet a
fegyelmi eljárás megindítására.) Bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatalnak
kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.
Az 5. §-hoz:
Pontosításra kerülnek a gyermektartásdíj megelőlegezésének szabályai. A
folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok
előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Indokolt esetben a
megelőlegezés egy alkalommal, legfeljebb további három évre továbbfolyósítható,
illetve ismételten elrendelhető. A Javaslat értelmében a továbbfolyósítás, az ismételt
megelőlegezés nem függ attól, hogy az adók módjára történő behajtás 3 éven keresztül
hozott-e eredményt vagy sem. Legtöbbször maga a jogosult fizet be ugyanis bizonyos
összeget a jegyzői adóhatóság felé azért, hogy eredményesnek tűnjön a behajtás, és
továbbfolyósításra, ismételt megelőlegezésre sor kerülhessen.
Az államnak meg nem térített megelőlegezett gyermektartásdíj hagyatéki
tehernek minősül. Súlyosan méltánytalan lenne, ha a kötelezett gyermekének -
örökösként - a rá tekintettel megállapított tartásdíj-hátralékot meg kellene térítenie az
4
államnak. A Javaslat ezért ebben az esetben lehetővé teszi, hogy a hátralék teljes
összegét el lehessen engedni.
A 6-7. §-okhoz:
Részben a Legfőbb Ügyészség jelzései nyomán módosulnak az otthonteremtési
támogatás szabályai. Egyrészt azzal, hogy a Javaslat egyértelműen kimondja, hogy az
öregségi nyugdíjminimum összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása
időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét kell figyelembe venni.
Másrészt azzal, hogy a fiatal felnőtt részére már az otthonteremtési támogatás iránti
igény benyújtását követő 10 munkanapon belül utógondozót kell kirendelni, akivel
elkészítik a pénzfelhasználási tervet. Főszabályként az otthonteremtési támogatás
felhasználásáról továbbra is a támogatás megállapításától számított 1 éven belül kell
elszámolni. Ha azonban a fiatal felnőtt a támogatást bérlakás bérleti díjának
kifizetésére vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel, a
támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig
kell elszámolni. A Javaslat lehetővé teszi az otthonteremtési támogatásnak államilag
támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre történő felhasználását.
A lakás-előtakarékossági programban való részvétel alatt a lakástakarékpénztárakról
szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. §-a szerinti lakás-előtakarékossági szerződés
megkötését és teljesítését kell érteni.
A 8. §-hoz:
A Javaslat részletesen meghatározza a gyermekvédelmi nyilvántartásba,
valamint a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárás során keletkezett iratokba való
betekintés rendjét. Ehhez kapcsolódóan indokolt megteremteni annak lehetőségét,
hogy az iratbetekintés megtagadása esetén az érintettek - a gyermek, a gyermek
szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermekönkormányzat, a fiatal felnőtt, a
gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek -
panasszal élhessenek az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál.
A 9-10. §-okhoz:
A családi pótlék természetben történő nyújtására irányuló eljárás meghatározó
szereplője a gyermekjóléti szolgálat. A gyermekjóléti szolgálat egyrészt maga is
észlelheti a gyermek anyagi okból fennálló veszélyeztetettségét, másrészt a települési
önkormányzat jegyzőjének felkérésére meg kell győződnie róla, hogy a családi pótlék
feletti szülői rendelkezési jog korlátozása valóban indokolt-e. A gyermekjóléti
szolgálatnak kell továbbá elkészítenie a családi pótlék természetbeni formában történő
nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet. E kötelezettségeknek a gyermekjóléti
szolgálat feladatkörének meghatározásánál is szükséges megjelennie a
gyermekvédelmi törvényben.
5
A 11. §-hoz:
A gyermeknek az átmeneti gondozás keretében főszabályként teljes körű
ellátást kell biztosítani, tehát a helyettes szülőnek, a gyermekek átmeneti otthonának és
a családok átmeneti otthonának a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését
elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő
étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról,
gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodnia. A Javaslat a gondozás ideje
alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja
hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti
otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke
ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a
gondozási helyen (a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek szükség szerinti
ellátást kell biztosítani.
A 12-14. §-okhoz:
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján hivatásos nevelőszülő az a
nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel. Tekintettel arra, hogy a hivatásos
nevelőszülők főfoglalkozásban, egy speciális foglalkoztatási jogviszony, a hivatásos
nevelőszülői jogviszony keretében látják el nevelőszülői feladatukat, esetükben a
Javaslat eltekint a nevelőszülőknél megkövetelt - a gyermek és a nevelőszülő között
fennálló - korkülönbség előírásától.
A gyermekvédelmi törvény a családból kiemelt gyermekek gondozási helyéül
elsősorban a nevelőszülői formát jelöli meg. Az elmúlt 10 év alatt növekedett a
nevelőszülőkhöz elhelyezett gyermekek száma és aránya is a szakellátásban élő
gyermekekhez viszonyítva. Jentősen növekedett az egy nevelőszülőnél nevelkedett
gyermekek száma is, ami adott esetben olyan megnövekedett terhet jelent a
nevelőszülő számára, ami a gyermek megfelelő gondozását akadályozza. A
nevelőszülők terheinek enyhítését több petícióban is kezdeményezték a szakmai
szervezetek. A gyermekvédelmi szakellátáson belüli átrendeződést mutatja, hogy míg
az l970-es években az ellátottak 28%-a élt nevelőszülőnél, l997-ben arányuk 40% volt.
1998-tól is fokozatosan nő a nevelőszülőknél elhelyezettek aránya, 2007-re pedig már
a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek 56%-a nevelkedik nevelőcsaládban.
A gyermekek magasabb színvonalú ellátása, a nevelőszülők terheinek csökkentése
érdekében a Javaslat 1-1 fővel csökkenti a hagyományos nevelőszülőnél (5-ről 4-re), a
hivatásos nevelőszülőnél (8-ről 7-re) és a speciális hivatásos nevelőszülőknél (5-ről 4-
re) elhelyezhető gyermekek számát. Hasonló okok miatt a Javaslat 5-ről 4-re csökkenti
az átmeneti gondozásban részesített gyermekeknek ellátást nyújtó helyettes szülőknél
elhelyezhető gyermekek számát. Annak érdekében, hogy a jelenleg ellátásban
részesülő gyermekeket megszokott gondozási helyükről - kizárólag az új
rendelkezések miatt - ne kelljen elköltöztetni, a helyettes szülőknél, nevelőszülőknél
elhelyezhető gyermekek számára vonatkozó rendelkezést az annak hatálybalépését
követően, azaz a 2009. december 31-ét követően átmeneti gondozásban részesített
vagy nevelésbe vett gyermek ügyében és a már átmeneti gondozásban részesülő vagy
6
nevelésbe vett gyermek gondozási helyének 2009. december 31-ét követően történő
megváltoztatásakor kell alkalmazni. A Javaslat hangsúlyozza, hogy a nevelőszülőknél
elhelyezhető gyermekek számától a gyermek érdekében, így különösen testvérek
együttes elhelyezése esetén, el lehet térni.
A 15. §-hoz:
Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes
igénybevételével megszüntetni nem tudja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel
a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési
önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Ezzel egyidejűleg a jegyző a
gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői
nevelés támogatása érdekében kirendeli a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat
családgondozóját. A Javaslat hangsúlyossá teszi, hogy a védelembe vétellel
egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést kell
megtennie (a szülő kötelezése a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére,
egészségügyi szolgáltatás igénybevételére stb.).
Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai
erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjenek meg az
iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő
szolgáltatást. (A konfliktuskezelést segítő szolgáltatás egyik formája lehet a
pedagógiai-szakmai szolgáltatás.) A jegyző a konfliktusban érintett más személyeket is
felkérheti arra, hogy vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást, illetve az
iskolapszichológus segítségét. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az
erőszak minden formáját tiltja. A nevelési-oktatási intézmény elsődleges feladata a
megelőzés, az intézménynek mindent meg kell tennie az intézmény biztonsága
érdekében. Elengedhetetlen azonban az is, hogy az intézményekben előforduló
konfliktusok szakszerű kezeléséhez tanácsadó pszichológusok bevonása legyen
elérhető az óvodák, iskolák és kollégiumok számára a pedagógiai szakszolgálatok
keretei között, a nevelési tanácsadókban. E mellett az óvodákban, iskolákban,
kollégiumokban mindennapos gyakorlattá kell válnia a konfliktust megelőző,
erőszakot csökkentő eljárásoknak. A szolgáltatások kiépítése folyamatban van, a
Javaslat e rendelkezése 2010. július 1-jén lép hatályba.
A Javaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásra épülését, az
alrendszerek együttműködését azzal is elő kívánja segíteni, hogy a két éve zajló
sikertelen védelembe vétel esetén kötelező jelleggel írja elő az illetékes gyámhivatal
értesítését. A gyámhivatalt a továbbiakban is időkorlát nélkül értesíteni kell, ha a
védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és
alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi
környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése.
7
A 16. §-hoz:
A gyakorlati tapasztalatok alapján a gyermek veszélyeztetettsége gyakran
elhanyagolása következtében áll fenn. A szülő ezekben az esetekben a rendelkezésére
álló anyagi forrásokból, a családtámogatási ellátásokból nem biztosítja a gyermek
iskolába járásához szükséges feltételeket, a megfelelő ruházatot, tanszert, gyógyszert,
illetve nem gondoskodik gyermeke megfelelő élelmezéséről, lakhatási körülményeiről.
A családi pótlék legfeljebb 50%-ának természetbeni formában történő nyújtása
ezeknek a problémáknak a megoldásában segíthet.
A Javaslat a fokozatosság elvét követi, azaz amennyiben felmerül a családi
pótlék természetbeni formában történő biztosításának szükségessége, először a család
együttműködésével, a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével kell kísérletet
tenni a probléma megoldására. Abban az esetben kerülhet sor a családi pótlék feletti
rendelkezési jog korlátozására, ha a szülő nem együttműködő és a gyermek
veszélyeztetettsége az alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg. Ez az
intézkedés a veszélyeztetettség megszüntetését szolgáló védelembe vétel fennállása
alatt vagy annak egyidejű elrendelésével alkalmazható.
A gyermek anyagi természetű veszélyeztetettségéről a jelzés legnagyobb
valószínűséggel a gyermekjóléti szolgálathoz érkezik be a gyermekvédelmi
jelzőrendszer tagjaitól (védőnőtől, iskolától, családsegítő szolgálattól stb.). A
gyermekjóléti szolgálat a Javaslat értelmében ilyen jelzés alapján felkeresi a családot
és szükség esetén javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék
természetbeni formában történő nyújtására. Ha a családi pótlék természetbeni
biztosításának szükségessége iránti jelzés a települési önkormányzat jegyzőjéhez
érkezik, a korlátozás indokoltságának vizsgálata érdekében a jegyző megkeresi a
gyermekjóléti szolgálatot. Ha a gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtására tesz javaslatot, először egy ún. pénzfelhasználási tervet
kell készíteni. A terv előkészítésébe be kell vonni a szülőt, a korlátozottan
cselekvőképes gyermeket és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait. A
pénzfelhasználási terv figyelembevételével tudja a jegyző megítélni, hogy a családi
pótlék hány százalékát - tekintettel természetesen az 50%-os felső határra - indokolt
természetben nyújtani, mennyi ideig szükséges korlátozni a szülő rendelkezési jogát és
milyen formában a legcélszerűbb biztosítani a családi pótlékot.
A családi pótlék meghatározott mértékének a gyermek érdekében történő
felhasználását két formában segítheti elő a jegyzői gyámhatóság. A jegyző
rendelkezhet a családi pótlék meghatározott mértékének a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban
megnyitott családtámogatási folyószámlára történő átutalásáról és ezzel egyidejűleg
eseti gondnok kirendeléséről.
A gyermek részére - véleményére figyelemmel - kirendelt eseti gondnok a
családi támogatás meghatározott részének a gyermek szükségleteihez igazodó
felhasználását segíti elő, havonta történő elszámolás mellett. Az eseti gondnoknak
8
különösen ruházat, tanszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet
és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök (játékok) természetbeni
biztosításáról kell gondoskodnia.
A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását a jegyző legfeljebb
egy év időtartamra rendelheti el. Ha a gyermek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll,
a korlátozás ismételten elrendelhető. Annak érdekében, hogy a családi pótlék feletti
szülői rendelkezési jog csak a legszükségesebb időtartamra kerüljön korlátozásra, a
jegyző legalább félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt
esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának
mértékét, időtartamát és módját, természetesen az általános szabályok keretein belül.
A 17. §-hoz:
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy - a saját családban történő
nevelkedéshez fűződő gyermeki jog érvényesülése érdekében - meg kell teremteni az
átmeneti nevelésbe vétel családba fogadással történő megszüntetésének lehetőségét. A
jelenleg hatályos szabályozás alapján erre nincs mód, mivel az átmeneti nevelt
gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel, a családba fogadás viszont a
szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére indul. Több esetben az átmeneti
nevelésbe vételt követően lelhető fel olyan személy, aki a gyermeket családba fogadná
és erre alkalmas is.
A 18-20. §-okhoz:
Az ideiglenes hatályú elhelyezésnek a jelenleg hatályos szabályok értelmében
két együttes feltétele van, egyrészt a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, másrészt az
azonnali intézkedés szükségessége. Ezen nem kíván változtatni a Javaslat. Szükséges
hangsúlyozni, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezést bármelyik elsőfokú gyámhatóság
elrendelheti, azonban erről haladéktalanul értesítenie kell az illetékes gyámhivatalt,
külföldi gyermek esetében a kijelölt gyámhivatalt (Budapest V. kerületi gyámhivatalt).
A külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a
gyámhivatal dönthet az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, megszüntetéséről,
illetve a Javaslat értelmében adott esetben a gondozási hely megváltoztatásáról (más
személyhez, más gyermekotthonba való kerülésről). Az ideiglenes hatályú elhelyezés
speciális esetét jelenti, ha a gyermeket azért helyezi el a gyámhivatal a leendő
örökbefogadó személynél, mert a szülő hozzájárult gyermeke örökbefogadásához. A
Javaslat kitér a gyermek törvényes képviseletének ellátására is (hivatásos gyám vagy
gyám kirendelése), szabályozza továbbá, hogy ha a nevelőszülő a gyermek gyámja,
akkor ő - az esetleges érdekellentét miatt - nem képviselheti a gyermeket az
örökbefogadhatóvá nyilvánításra irányuló eljárásban.
A 21. §-hoz:
A Javaslat rögzíti, hogy a gyermekjóléti, gyermekvédelmi
szolgáltatótevékenység működésének engedélyezésével kapcsolatos eljárások
9
illetékmentesek. Ezen eljárások jelenleg is illetékmentesek. A szociális
szolgáltatótevékenység engedélyezéséhez hasonlóan azért vált szükségessé a
gyermekvédelmi törvényben is kimondani az illetékmentességet, mert eltérő
jogalkalmazási gyakorlat alakult ki a tekintetben, hogy ezen eljárások illeték- és
költségmentesek-e. A módosítás révén egyértelművé válik, hogy a működési
engedélyezési eljárás során felmerülő költséget meg kell fizetni, ezen eljárások
tekintetében csak az illetékmentesség áll fenn.
A 22. §-hoz:
A működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró
gyámhivatal a fenntartóval, működtetővel, intézményvezetővel, szolgáltatóval,
valamint más jogsértő személlyel szemben a gyermek jogainak megsértése és a
Javaslatban meghatározott, a szolgáltatások, intézmények engedélyezésével,
működtetésével összefüggő jogsértések esetén legfeljebb 200 ezer forint
gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki. Jogsértésnek minősül, ha a
tájékoztatási kötelezettséget megszegik, vagy a gyermeket, a szülőt vagy más
törvényes képviselőt, az érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában,
illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, a gyermekjogi képviselőhöz
vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt
határidőben nem vizsgálja ki. A gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabását
megalapozó jogsértésnek minősíti továbbá a Javaslat, ha a fenntartó nem kéri a
működési engedély módosítását, ismételt kiadását, vagy nem teljesíti a működést
engedélyező szerv felé fennálló, külön jogszabályban meghatározott bejelentési
kötelezettségét, valamint, ha a fenntartó a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás
biztosításával jogellenesen hagy fel. A gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése
elősegíti a gyermeki jogok érvényesülését, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltatások jogszerű működtetését, valamint eszközt ad az ellenőrző szervek
számára a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésének kikényszerítésére.
2008. január 1-jei hatállyal - hasonló tartalommal - került bevezetésre a szociális
igazgatási bírság. A szociális igazgatási bírság bevezetésének pozitív tapasztalatai is
alátámasztják a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetésének indokoltságát.
A szabályozás kialakítása a szociális igazgatási bírság rendszeréhez hasonló.
Így a Javaslat előírja, hogy a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel
kell meghatározni. A bírság több személlyel, illetve szervezettel szemben - akár
ismételten is - kiszabható. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A befolyt bírság összegét a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére kell felhasználni.
Előfordulhat, hogy a jogsértést a gyermekvédelmi szakember ismerethiánya
vagy a feladat- és hatáskörök tisztázatlansága okozza. Ilyen esetekben a bírság
kiszabása helyett vagy mellett más jellegű intézkedéseket is szükséges megtenni. A
Javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a működést engedélyező szerv a gyermekvédelmi
10
igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett a fenntartót, működtetőt
kötelezhesse, hogy a jogsértő személyt küldje továbbképzésre, illetve a jogsértéssel
érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet. Továbbképzés alatt
az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság
által minősített továbbképzéseket kell érteni. A bírság kiszabása helyett vagy mellett
lehetőség van továbbá a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás
engedélyezésével, működtetésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló külön jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására.
A 23. §-hoz:
A Javaslat törvényi szintre emeli az országos szakértői névjegyzék - az
Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai
Szakértői Névjegyzék - adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel
arra, hogy mind a gyermekvédelmi, mind a szociálpolitikai szakértőkre ugyanazok a
szabályok vonatkoznak, célszerű - figyelemmel a két terület szoros
összekapcsolódására is - egységesen, egy törvényben meghatározni a rájuk vonatkozó
rendelkezéseket. A módosítás meghatározza, hogy a Névjegyzék adatait a
Névjegyzékből való kikerülés időpontjától számított 5 évig lehet kezelni. Az 5 éves
időtartam meghatározása azért szükséges, mert az Országos Gyermekvédelmi
Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről
szóló jogszabályok panaszeljárást biztosítanak a szakértő tevékenységével
kapcsolatban. A panasz kivizsgálásához szükség lehet az adott esetben a
Névjegyzékben már nem szereplő szakértő adataira is.
A 24. §-hoz:
A gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény átszervezésére, megszüntetésére,
feladatkörének megváltoztatására, a fenntartó személyét érintő változásokra vonatkozó
tervezett fenntartói döntések, intézkedések működést engedélyező gyámhivatal
részéről történő előzetes véleményezése elősegíti a gyermeki jogok védelmét, a
szakmai szempontok érvényesülését. A gyámhivatal véleményének
figyelembevételével megelőzhetőek a törvénysértések. Ahhoz, hogy a gyámhivatal
véleményezési jogával ténylegesen élni tudjon, meg kell teremteni annak feltételét,
hogy a gyámhivatal hozzájuthasson a szükséges információkhoz. Ugyancsak
garantálni kell, hogy a vélemény kialakításához megfelelő idő álljon rendelkezésére.
A 25-27., 30., 37-38., 54. §-okhoz:
A 2008. évi CXI. törvény (Ket.-novella) 2009. október 1-jei hatállyal jelentős
mértékben módosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
11
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. Ennek megfelelően kerültek módosításra
a gyermekvédelmi törvényben is az eljárási rendelkezések, így elsősorban az eddig
naptári napokban megadott határidők munkanapokban történő meghatározása,
valamint a Ket.-novella alapján törvényi szinten előírható eljárási cselekmények
szabályozása (személyes megjelenés előírása, fellebbezés kizárása, elektronikus
kapcsolattartás szabályozása, hirdetményi úton történő közlés kizárása, döntés
nyilvánosságának kizárása, késedelmi pótlék-fizetés kizárása, a végrehajtási eljárásban
a fellebbezés halasztó hatályának kimondása).
A határidők munkanapokban történő átszámolása során egy helyen, a
gyermekvédelmi törvény 73. §-a (1) bekezdésének b) pontjánál történt eltérés az
általános átszámítási szabályoktól. Az ideiglenes hatályú elhelyezés esetén a
gyámhivatalnak a jelenleg hatályos szabályok alapján 30 napon belül kell elrendelni a
gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. A gyámhivatalok körében történt
vizsgálat azt mutatta, hogy ez az eljárási határidő rendkívül rövid, szinte minden
esetben az eljárási határidő meghosszabbítására került sor. Az ideiglenes hatályú
elhelyezés esetén annak eldöntését, hogy szükség van-e a gyermek nevelésbe vételére,
megalapozott eljárásnak kell megelőznie, a személyes meghallgatás lefolytatása, a
környezettanulmány elkészítése és a további eljárási cselekmények elvégzése hosszabb
időt igényel. Az eljárási határidő ezért ebben az esetben nem 22, hanem 27
munkanapra módosul.
A 28-29. §-okhoz:
A rendelkezések a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése és az
eljárási költség vonatkozásában tartalmaznak pontosításokat.
A 31-34. §-okhoz:
A §-ok a gyermekvédelmi törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit
pontosítják. Így a Javaslat rendezi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó
szervtől és az ingatlanügyi hatóságtól való adatkérést. A gyámsági, gondnoksági
ügyekben és a kiskorú vagyoni ügyeinek intézése során, az érintettek vagyoni
érdekeinek megóvását célzó hatósági beavatkozásokhoz - gondnokság alá helyezési
per megindítása, zárgondnok kirendelése, szerződésben foglalt törvényes képviselői
jognyilatkozat jóváhagyása stb. - a teljes tulajdoni lap adattartamára szüksége lehet a
gyámhatóságnak. A tulajdonos-változások nyomon követésére sokszor szükség van
ezekben az ügyekben, így nem elegendő csupán a fennálló bejegyzések megismerése.
Természetesen a gyámhatóság mindig csak az adott ügy elintézéséhez
elengedhetetlenül szükséges adatok tekintetében kér adatszolgáltatást az ingatlanügyi
hatóságtól, az elvi lehetőséget azonban meg kell teremteni arra, hogy a teljes tulajdoni
lap tartalmát megismerje a gyámhatóság.
A Javaslat értelmében az adatkezelésre jogosultak köre kiegészül a
gyermekvédelmi szakértői bizottsággal. A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottságok, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság végzik a
12
gyermekek személyiségvizsgálatát. Feladatuk ellátásához, szakvéleményük
kialakításához elengedhetetlen, hogy felhatalmazást kapjanak a gyermek adatainak
kezelésére.
A gyermekvédelmi ellátások megállapítása, a gyermekjóléti alapellátásban és
gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek egészségügyi szolgáltatásokhoz
való hozzáférésének megszervezése, biztosítása érdekében szükséges, hogy a
gyermekvédelmi intézményrendszer szervei is felhatalmazást kapjanak a gyermek TAJ
számának kezelésére. E mellett a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
44/A. § (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak - a gyermekvédelmi gondoskodásban
részesülő gyermekek esetén az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére
és megszűnésére vonatkozó bejelentés megtétele - megvalósulásához is szükséges,
hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer szervei kezelhessék és az
egészségbiztosítási szervnek továbbíthassák a gyermek TAJ-számát.
A Legfőbb Ügyészség jelzése nyomán a gyermekvédelmi törvény adatkezelésre
vonatkozó rendelkezései kiegészülnek azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságra vonatkozó adatok a közoktatási és felsőoktatási
intézménynek a gyermeknek, fiatal felnőttnek járó természetbeni ellátások és
kedvezmények igénybevétele céljából továbbíthatók. Előfordul ugyanis, hogy a szülő
nem jelenti be az oktatási intézménynek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságát, aki emiatt ellátásoktól, kedvezményektől (pl.
ingyenes étkeztetés) esik el.
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű országosan egységes nyilvántartási
rendszer végigkíséri a gyermeket az egész gondozási folyamaton, attól kezdve, hogy a
gyermekjóléti alapellátás keretében családgondozásban részesül, az esetleges későbbi,
súlyosabb, a gyermekvédelmi gondoskodás beavatkozási formáin - védelembe vétel,
átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel - át egészen addig, hogy kikerül a
gyermekvédelmi rendszerből. Az adatlapok végső soron összekötik és összefoglalják a
gyermekkel kapcsolatos teljes gondozási folyamatot. A Javaslat ezért külön
rendelkezik az adatlaprendszer gyermekre vonatkozó adatlapjaiba való betekintésről,
annak engedélyezéséről. Az iratbetekintés kérdésében a szolgáltatóknak kell
dönteniük. A Javaslat értelmében az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem
lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba,
kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett bizonyos gyámhatósági
(védelembe vétel, átmeneti nevelésbe vétel), illetve bírósági eljárás (gyermek
elhelyezésének megváltoztatása) megindításához elengedhetetlenül szükséges. A
kivételes szabály megalkotásának indoka, hogy bizonyos esetekben a másik szülőre
vonatkozó irat megismerése nélkül a szülő nem tudja kezdeményezni a gyermek
védelembe vételét, átmeneti nevelésbe vételét vagy a bíróság előtt a gyermek
elhelyezésének megváltoztatását.
13
A 35. §-hoz:
A rendelkezés jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.
A 36. §-hoz:
A módosítás szerint, ha az önkormányzat jogutódlással egyházi fenntartásba ad
át gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatót, illetve intézményt, a helyi
önkormányzat két évig köteles az egyházi kiegészítő normatívát a központi
költségvetésnek megtéríteni. A rendelkezés az önkormányzatok ellátási kötelezettségét
kívánja hangsúlyosabbá tenni. A módosítás nem érinti azt a lehetőséget, hogy az
egyházi fenntartó ellátási szerződéssel nyújtson szolgáltatást, mert ha az önkormányzat
az egyházi fenntartóval ellátási szerződést köt, és ezért saját maga hívja le az őt
megillető normatívát, a megtérítési kötelezettség fel sem merülhet. A módosítás a
közoktatási intézményeknél és a szociális intézményeknél már bevált rendszert ülteti át
-	azonos szabályokkal - a gyermekvédelem területére, megteremtve ezzel a három
rendszer e szempontból történő egységes működését.
A 39. §-hoz:
A rendelkezés egyrészt a gyermekvédelmi törvény meglévő felhatalmazó
rendelkezéseit pontosítja, másrészt a Javaslatban szereplő módosítások végrehajtása
érdekében határoz meg új felhatalmazó rendelkezéseket.
A 40-41. §-hoz:
A Javaslat a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj
igénybevételére jogosultságot teremtő, biztosításban töltött idő legkisebb időtartamát a
jelenlegi 180 nap helyett 365 napban határozza meg. Rendelkezik a Javaslat továbbá
arról, hogy a biztosításban töltött időszak mellett milyen további időtartamok vehetők
figyelembe a 365 nap számításánál.
Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díj időtartamának lejártát követően a
biztosított szülőnek két éven belül ismét gyermeke születik, akkor a korábban
folyósított gyermekgondozási díjra jogosító biztosítási idejére tekintettel ismét jogosult
lehet terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra.
Mind a terhességi-gyermekágyi segély, mind pedig a gyermekgondozási díj
esetében változnak a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytatókra vonatkozó szabályok: a jövőben az egy évnél hosszabb
ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 nap lesz beszámítható. A Javaslat rendezi
továbbá az álláskeresési támogatásban részesülő személyek gyermekgondozási díjra
való jogosultságát.
14
A 42. §-hoz:
A gyermekgondozási díj időtartama a Javaslat szerint a megelőző biztosítási
időnek felel meg, de legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat. A folyósítás
időtartamának számításánál továbbra is a szülést, illetve a gyermekgondozási díj
igénylését megelőző két évben szerzett biztosítási időt kell figyelembe venni.
Ha a gyermekgondozási díj megállapított időtartamának lejártát követően a
biztosított szülőnek két éven belül ismét gyermeke születik, a gyermekgondozási díj
folyósításának időtartama és összege a korábban folyósított gyermekgondozási díjjal
egyezik meg, kivéve, ha a gyermekgondozási díj folyósítását követően a jogosult
további biztosításban töltött időt szerzett. Ilyen esetben az újabb gyermekgondozási díj
időtartama a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően szerzett biztosítási idővel
meghosszabbodik. Nem hosszabbítja meg az újabb gyermekgondozási díj időtartamát
a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási
segély folyósításának időtartama.
A 43. §-hoz:
Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre
vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat
III.	6. pontja előírja, hogy meg kell alkotni a vakvezető-, jelző-, asszisztens- és terápiás
kutyák alkalmazásának és kiképzésük minőségi követelményeinek szakmai szabályait.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény módosítására, felhatalmazó rendelkezéssel való kiegészítésére a fenti
feladat végrehajtása céljából van szükség. Az érintetteknek a törvényben
meghatározott jogaik gyakorlásához, a társadalmi életben való részvételükhöz
meghatározó segítséget jelent a speciálisan erre kiképzett kutyák alkalmazása.
A 44. §-hoz:
A módosítás a gyermek védelembe vételéhez kapcsolódóan a védelembe
vételről döntő jegyző számára biztosítja azt a jogkört, hogy a családi pótlék részbeni
természetben való nyújtását elrendelhesse. A természetben nyújtott arány legfeljebb a
védelembe vett gyermekre tekintettel nyújtott családi pótlék 50%-a lehet. A családi
pótlék feletti rendelkezési jog ilyen felfüggesztése határozott időre, egy évre szól,
félévente azonban a jegyző felülvizsgálja a további felfüggesztés szükségességét.
A 45. §-hoz:
A nagykorú, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személyek
esetében a tanulmányokra igazolást az Oktatási Hivatal elektronikusan küldi meg a
Magyar Államkincstárnak. Abban az esetben, ha az Oktatási Hivatal nyilvántartása
szerint a gyermek tanulói jogviszonyának fennállása nem igazolt, a Magyar
15
Államkincstár megkeresi az ügyfelet az iskolalátogatás igazolása iránt. Amennyiben
az iskolalátogatás ilyen módon sem igazolható, a kincstár az ellátást megszünteti.
A 46. §-hoz:
A családi pótlék részben természetbeni formában nyújtása esetén a Magyar
Államkincstár illetékes regionális igazgatósága az ellátásnak a jegyzői határozatban
meghatározott részét a határozatban foglaltak szerint a korlátozást elrendelő
önkormányzat részére nyitott családtámogatási számlára utalja át. Utóbbi esetben a
jegyző által kirendelt eseti gondnok biztosítja a családi pótlék célzott, a gyermek
szükségleteihez igazodó felhasználását.
A 47. §-hoz:
A törvény szerint a kincstár vezetője méltányossági jogkörében a törvényben
meghatározott keretek között gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat
meg, továbbá a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt
családtámogatási ellátásra vonatkozó visszafizetési kötelezettséget kivételesen
elengedheti. A jogszabály - meghatározott keretek között - a kincstár elnökére bízza
azt a döntést, hogy az ellátásra való jogosultságot megállapítja-e vagy sem, illetve,
hogy a jogalap nélkül felvett ellátást elengedi vagy sem. A méltányosság törvényben
szabályozott eseteiben a jogorvoslati eljárásban csak a mérlegelés jogszerűsége és
okszerűsége vizsgálható felül, a fellebbezés lehetőségének biztosítása nem indokolt. A
mérlegelés jogszerűségének és okszerűségének vizsgálata a bírói felülvizsgálat
igénybe vételének lehetőségével biztosítható.
A 48. §-hoz:
A módosítás a családi pótlék adóalapba történő beszámíthatóságát megteremtő
törvényi rendelkezésekhez kapcsolódik. A családtámogatási ellátásokat megállapító
igényelbíráló szerv célhoz kötötten, kizárólag az állami adóhatóság felé fennálló
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult és a
jogosult házastársa, élettársa adóazonosító jelét.
A 49. §-hoz:
A Javaslat általános hatálybalépésének időpontja 2009. szeptember 1-je. A
megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a gyermekvédelmi igazgatási bírságra
és a nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számának csökkentésére irányuló
rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba. A Ket.-novellával kapcsolatos
módosítások - a Ket.-novella hatálybalépéséhez igazodva - 2009. szeptember 1-jén
lépnek hatályba.
Tekintettel az Alkotmánybíróság 43/1995. (VI. 30.) AB határozatában foglalt
követelményekre, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény módosítására vonatkozó rendelkezések a törvény kihirdetését követő 300.
16
napon túl lépnek hatályba, és a rendelkezéseket csak a hatályba lépés időpontját
követően született gyermekek vonatkozásában lehet alkalmazni.
Az 50. §-hoz:
A rendelkezés a Javaslat végrehajtásához szükséges átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza.
Az 51-54. §-okhoz:
A rendelkezések a pontosító jellegű módosításokat tartalmazzák.
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés alapján a gyermek védelembe vételét
meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el. A Javaslat
hatályon kívül helyezi ezt a rendelkezést, ezzel is megteremtve a fiatalkorú több
szempontú, más tartalmú támogatását. Ezzel a változtatással mintegy megtörténik az
első szakmai harmonizáció a gyermekvédelmi és a fiatalkorúak igazságszolgáltatási
rendszere között.
A gyermekvédelmi törvény személyi hatályának kiterjesztésével a
menekültként elismert gyermek védelméhez hasonlóan megteremtődik az
oltalmazottként elismert gyermek védelme is.
A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági
Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok
ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény módosítására a
közalapítvány megszűnése miatt van szükség.
A gyermekek szociális biztonságát továbbra is garantálni kell azzal, hogy a
családi pótlék 2009. szeptember 1-jei emelése, és ezzel a család jövedelmének
emelkedése miatt ne essenek ki a rászoruló gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményezettek köréből. Ennek érdekében a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény igénybevételéhez előírt jövedelmi küszöböt is módosítani szükséges. Így,
ha a gyermeket egyedülálló szülő (más törvényes képviselő) gondozza, vagy a
gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, vagy a nappali oktatás munkarendje
szerint tanulmányokat folytat, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul, akkor az
egy főre jutó jövedelem összege az öregségi nyugdíjminimum 140%-át nem haladhatja
meg (jelenleg a 135%-át). Más esetben az egy főre jutó jövedelem összege az
öregségi nyugdíjminimum 130%-át nem haladhatja meg (jelenleg a 125%-át). A
jövedelmi küszöb emelése nem jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülők számának emelkedésével, mert a módosítás épp azt célozza, hogy a
jelenlegi jogosulti kör ne essen ki a kedvezményezettek köréből.
Nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen
előéletű személy lehet, aki a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc,
legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei
17
alapján - amit legalább háromévente felül kell vizsgálni - alkalmas a nála elhelyezett
gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő
visszakerülésének támogatására, vele szemben nem áll fenn kizáró ok és a felkészítő
tanfolyamon eredménnyel részt vett. A Javaslat a gyermek érdekében rugalmasabb
szabályokat határoz meg, vagyis lehetőséget ad arra, hogy a nevelőszülőre vonatkozó
korhatárra, korkülönbségre, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésére vonatkozó
rendelkezéstől a gyermek érdekében kivételesen el lehessen térni.
Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások
életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű
ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, akkor a
speciális gyermekotthon vezetője személyes szabadságában - 36 óráig - korlátozhatja
a gyermeket. A Javaslat értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással
érintett, vagy már átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeken kívül az ideiglenes
hatállyal elhelyezett gyermek esetén is elrendelhető a személyes szabadság
korlátozása.
Módosulnak a gyed összegének kiszámítására vonatkozó szabályok: a gyed
összegét a jövőben a táppénzre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell
megállapítani. Annak a jogosultnak a gyermekgondozási díját, aki nem rendelkezik
180 napnyi, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelemmel, a
minimálbér kétszerese helyett a minimálbér alapulvételével kell kiszámítani. A szabály
kiküszöböli azt az igazságtalan helyzetet, hogy a megelőző 180 napnyi
járulékfizetéssel fedezett időtartammal sem rendelkező jogosultak gyermekgondozási
díja több lehetett a hosszú évek óta stabilan, de a minimálbér kétszeresét el nem érő
jövedelem után járulékot fizetők gyermekgondozási díjánál. Amennyiben a
jogosultnak azért nincs 180 napnyi, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjául
szolgáló jövedelme, mert gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi
segélyben, táppénzben részesült, akkor az ellátás összegét a korábban folyósított
ellátás alapulvételével kell megállapítani, ha az kedvezőbb.
18