﻿-riisj 3
ÉifceMtt: 2099 HARC 51
2009. évi.....törvény
a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről
Az Országgyűlés a felsőoktatás továbbfejlesztése, az európai és más korszerű felsőoktatási
intézmények hagyományainak és tapasztalatainak magyarországi meghonosítása érdekében, a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CX5ÖCIX. törvény 151. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a
következő törvényt alkotja:
l.§
(1)	E törvény célja a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekben folytatott tanítás és
tanulás - más törvényben szabályozott felsőoktatási intézményektől eltérő - feltételeinek
megteremtése.
(2)	A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekre a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
2.§
(1)	Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az a főiskola vagy egyetem, amelynek alapító
okirata és szervezeti és működési szabályzata a felsőoktatási intézményt nemzetközi
felsőoktatási intézményként határozza meg, amely beiratkozott hallgatóinak és oktatóinak
éves átlagban legalább 30%-a nem magyar állampolgár, valamint működése e törvény,
valamint az Ftv. előírásainak megfelel.
(2)	E törvény melléklete tartalmazza azokat a nemzetközi jellegű felsőoktatási
intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek.
3.§
(1)	Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményt - az Ftv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakon
túl - külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthat.
(2)	Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény alapításakor az alapító látja el az előkészítő
bizottság feladatait, gazdasági tanácsot és szenátust hoz létre. Az intézményt az alapító által
megbízott vezető vezeti és képviseli, amely tisztség megnevezése eltérhet az Ftv. 20. § (3)
bekezdésében foglalttól. Az intézmény vezetőjének felmentésére a fenntartó jogosult.
(3)	Az alapító adja ki a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatát, amelyben meghatározza az intézmény szervezeti felépítését és működését. A
nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata az Ftv. 23-
30.	§-aiban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. A szervezeti és működési
szabályzat módosítására az intézmény fenntartója jogosult.
(4)	A szervezeti és működési szabályzat a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményben
oktatói tevékenységet végző munkakörének, munkaköre elnevezésének, munkaköri címe
meghatározásának és díjazása megállapításának során, valamint a vezetői állások és vezetői
megbízások, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek meghatározása során az
Ftv. 83-97. §-aiban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.
(5)	Ha az államilag elismert felsőoktatási intézmény megfelel a 2. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeknek, nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménnyé alakulhat át. Az átalakulásra az
Ftv. 15. § (l)-(4) és (6)-(ll) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
1
4-§
(1)	A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény a részismeretek megszerzése érdekében
folytatott képzés időtartamára - az Ftv. 44/A. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően -
hallgatói jogviszonyt létesíthet azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban.
(2)	Az Ftv. 106. § (7) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezést a szakirányú
továbbképzésre is alkalmazni kell.
(3)	Amennyiben jogszabály a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményben alkalmazási,
foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon - az Ftv. 149. § (5)
bekezdésében foglaltakon túl - az OECD valamely tagállamában szerzett doktori fokozatot, a
tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot is érteni kell.
(4)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény rendelkezései szerinti közfeladatot ellátó szervezeteket terhelő kötelezettségek
a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményt nem terhelik.
5-§
(1)	Ha a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatóinak vagy
oktatóinak három egymást követő éven keresztül éves átlagban kevesebb mint 30%-a nem
magyar állampolgár, a felsőoktatási intézmény elveszíti nemzetközi jellegét, nemzetközi
jellegének állami elismerését vissza kell vonni.
(2)	A felsőoktatási intézmény nemzetközi jellege állami elismerésének visszavonásával
kapcsolatos eljárás megindítását a regisztrációs központ - a fenntartó megkeresésére, a
bíróság jogerős ítélete alapján, továbbá bejelentés hiányában hivatalból - kezdeményezi a
miniszternél. A felsőoktatási intézmény nemzetközi jellege állami elismerésének
visszavonását a Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél. A felsőoktatási intézmény
nemzetközi jellege állami elismerésének visszavonásával kapcsolatos eljárás megindulásáról
szóló közleményt a regisztrációs központ a miniszter által vezetett minisztérium honlapján
közzéteszi.
(3)	Ha az Országgyűlés a felsőoktatási intézmény nemzetközi jellegének állami elismerését
visszavonta - az érintett felsőoktatási intézményt törölte e törvény mellékletéből -, a
felsőoktatási intézmény kérheti az Ftv. szerinti nyilvántartásba vételét és a működés
folytatásához szükséges engedélyt. A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételére és a
működés folytatásához szükséges engedély kiadására irányuló eljárásra az Ftv. felsőoktatási
intézmény létesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
6-§
A felsőoktatási információs rendszer keretében a felsőoktatási intézménytörzsben a
nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény esetében nyilvántartott adatok köre:
a)	fenntartójának neve, székhelye címe, képviselője és magyarországi képviselője neve,
értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail);
b)	tisztségviselői neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail);
c)	a felsőfokú képzések szakfelelősének neve, oktatói azonosítója.
7.§
Nincs szükség munkavállalási engedélyre a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél
külföldiek általi oktatási, tudományos vagy művészeti munka végzéséhez.
2
8. §
Az Ftv. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hatályát veszti az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami
elismeréséről szóló 2001. évi LXVI. törvény, valamint a Közép-európai Egyetem állami
elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű
Egyetem, valamint a Közép-európai Egyetem e törvény rendelkezései, és a nemzetközi jellegű
felsőoktatási intézményre vonatkozó törvény rendelkezései alapján folytatja működését.”
9.§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2)Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
a)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi
székhelyű vállalkozásnál is eltér;
b)	a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi
anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat
leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat
összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;
c)	az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi
vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai
szövetkezet kivételével.
d)	a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél.”
10.	§
E törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
Melléklet a 2009. évi... törvényhez
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
Közép-európai Egyetem, Budapest
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar felsőoktatás minőségének javítása, és sokszínűsége kiemelt oktatáspolitikai
célkitűzés. A Magyar Köztársaság aktívan támogatja a külföldi és nemzetközi felsőoktatási
intézményeknek a Magyar Köztársaság területén történő minél nagyobb számban történő
működését és ezt - a minőség garanciát biztosítva - elő kívánja segíteni magyarországi
megtelepedésüket.
A fenti célkitűzések elérése érdekében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény - a
továbbiakban: az Ftv. - módosításáról szóló 2008. évi XCVII. törvény 20. §-a megteremtette a
nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény elkülönült intézménytípusát. Az Ftv. hivatkozott
rendelkezésének alkalmazásához szükséges a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény
alapítására, működésére, elismerésére, képzésére, meglévő felsőoktatási intézmény esetén az
átalakulási folyamat általános szabályaira vonatkozó külön szabályokat tartalmazó önálló
törvénynek - az Ftv. hatályos szabályaiból következően - az Országgyűlés által 2010.
december 31-ig történő megalkotása és hatályba lépése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A törvényjavaslat 1. §-ához:
A törvényjavaslat rögzíti a legfontosabb célkitűzését, és rögzíti, a nemzetközi jellegű
felsőoktatási intézményekre a törvényjavaslatban nem szabályozott kérdések tekintetében az
Ftv. felsőoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
A törvényjavaslat 2. §-ához:
A törvényjavaslat meghatározza a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény fogalmát, és a
(2)	bekezdésben rögzíti, hogy a melléklete tartalmazza azokat a nemzetközi jellegű
felsőoktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek.
A törvényjavaslat 3. §-ához:
A törvényjavaslat az Ftv. felsőoktatási intézmény alapítására vonatkozó általános szabályai
mellett speciális szabályokat tartalmaz a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények
vonatkozásában. A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények esetében például - az
Ftv. 7. §-a (1) bekezdésében foglaltakon túl - külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel
rendelkező szervezet is lehet alapító, továbbá nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény
alapításakor az alapító látja el az Ftv.-ben rögzített előkészítő bizottság feladatait, gazdasági
tanácsot és szenátust hoz létre. Az intézmény vezetőjét az alapító jogosult kinevezni, és az
intézményvezetői tisztség megnevezése is eltérhet az Ftv. 20. §-a (3) bekezdésében
foglaltaktól.
4
A törvényjavaslat 4. §-ához:
A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekben jellemző, nagy számban előforduló
hallgatói és oktatói mobilitás elősegítése és támogatása érdekében a törvényjavaslat a
hallgatói jogviszony létesítése tekintetében rögzíti, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási
intézmény a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés időtartamára - az Ftv.
44/A. §-a (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - is létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a
személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban. A külföldi oktatók, illetőleg a külföldön
szerzett diplomával vagy tudományos fokozattal rendelkező magyar oktatók magyarországi
oktatói tevékenységének megkezdését jelentősen késleltette, esetenként lehetetlenné tette az
Ftv. 149. §-a (5) bekezdése, amely előírja, hogy a jogszabály által alkalmazási,
foglalkoztatási, képesítési előírásként megkövetelt tudományos fokozat alatt a külföldön
szerzett és Magyarországon honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni. A
nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekben nagy számban oktató külföldön szerzett
diplomával, illetőleg tudományos fokozattal rendelkező oktatók alkalmazása elősegítése
érdekében a törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy az alkalmazási, foglalkoztatási,
képesítési előírásként megkövetelt tudományos fokozaton - az Ftv. 149. §-a (5) bekezdésében
foglaltakon túl - az OECD valamely tagállamában szerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok)
kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot is érteni kell annak magyarországi honosítása,
illetőleg elismertetése nélkül is.
A törvényjavaslat 5. §-ához:
Ahogyan bármely felsőoktatási intézmény a törvényi feltételek teljesítése esetén nemzetközi
jellegű felsőoktatási intézménnyé válhat, ugyanúgy a nemzetközi jellegű felsőoktatási
intézmény is megszűnhet nemzetközi jellegűnek lenni. Ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy
mely esetben és milyen eljárási rend szerint szűnik meg a felsőoktatási intézmény nemzetközi
jellege.
A törvényjavaslat 6. §-ához:
A törvényjavaslat értelemszerűen kiegészíti, hogy a felsőoktatási információs rendszer
keretében a felsőoktatási intézménytörzsben a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény
esetében melyek a nyilvántartott adatok.
A törvényjavaslat 7. §-ához:
A törvényjavaslat a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél oktatási, tudományos vagy
művészeti tevékenységet végző személyek foglalkoztatása megkönnyítése érdekében lehetővé
teszi a munkavállalási engedély nélkül történő munkavégzést.
A törvényjavaslat 8. §-ához:
A törvényjavaslat elfogadása esetén szükséges az Ftv. 151. §-a (4) bekezdésének értelemszerű
módosítása.
5
A törvényjavaslat 9. §-ához:
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-a (2) bekezdésének a nemzetközi jellegű
felsőoktatási intézménnyel való kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a felsőoktatási
intézmény - nemzetközi jellegéből adódóan - az üzleti éve tekintetében is megőrizhesse a
nemzeti joga által előírt üzleti évet. Ezen speciális rendelkezés alkalmazása esetén a
nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények mentesülhetnek az üzleti évük kötelező magyar
jogszabályok által előírt módon történő átalakítása alól, amelynek révén súlyos adminisztratív
terhektől mentesülnek.
A törvényjavaslat 10. §-ához:
A hatályba léptető rendelkezések körében a törvény úgy rendelkezik, hogy a kihirdetését
követő 15. napon lép hatályba. Ezen időtartam elegendő a hatóságok, valamint az érintett
intézmények részére, mivel a törvény nem ró rájuk új feladatokat, amelyek ellátására
hosszabb felkészülési időre lenne szükség.
6
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Mellékelten - a Házszabály 85. §-ának (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a nemzetközi
jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2009. március 31.
SZDSZ
ML
Sándor Klára
SZDSZ
MSZP
MSZP