﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9354. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI.
törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő
törvénymódosításokról
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
2009. március
1
2009. évi .... törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI.
törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő
törvénymódosításokról
I. Fejezet
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1. §
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási per indítására jogosult:
a)	az ügyfél,
b)	a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú
határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye
fellebbezésnek és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem
vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre.”
2
2. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés a) pontjában a „Ket.
130. §-a (4) bekezdésében meghatározott végzés” szövegrész helyébe a „hatósági szerződésben
foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés” szöveg, 324/A. §-ában a
„határozatnak nem minősülő hatósági szerződésekkel” szövegrész helyébe a „szerződés
módosításával és a hatósági szerződés hatóság általi megszegésével” szöveg, 332. § (6)
bekezdésében az „az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja” szövegrész helyébe az „az alperes a
szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza.” szöveg lép.
3.	§
Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés a)
pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 324/A. §-ában
a „[Ket. 77. § (1) és (3) bek.]” szövegrész, 341. § a) pontja.
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet módosítása
4.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek
érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.”
(2)	A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet a következő 29. §-sal egészül ki:
„29. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás
részletes szabályai rendeletben meghatározza.”
3
5.	§
Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 28. § (1) bekezdése.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
6.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő alcímmel és 16/A. §-sal
egészül ki:
„A közúti közlekedési szakértő
16/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és
jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek
hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.”
4
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) és (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az
esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság
engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő
vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a vizsgabiztos tanúsító
szervezetként közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be,
akinek a közlekedési hatóság engedélyezte járművezetői vizsgabiztosi tevékenységét.
Járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki
büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel,
és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet.
A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	lakóhely,
c)	továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d)	képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e)	a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f)	a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g)	a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.”
(3)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az időszakos vizsgálat keretében végzett jármű műszaki megvizsgálás során a közlekedési
hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos tanúsító szervezetként
közreműködik. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak
engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai
5
képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az
engedéllyel rendelkező személyről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi
tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.”
(4)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (9) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(9) A közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik:
a)	a járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának)
engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos eljárás
lefolytatása,
b)	a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének,
forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése,
c)	a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vagy az építés után a tulajdonába kerülő közutak
építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának)
engedélyezése.”
(5)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön
jogszabályban meghatározott)
„a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek
tulajdonosa, kezelője, az az ingatlantulajdonos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű
használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a
közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel
közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik,”
(6)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. §-a a következő (5) és (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az első fokú
engedélyezési eljárásban nem vett részt.
6
(6)	A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban
regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az
eljárás megindításától számított öt munkanapon belül.”
(7)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 44/A. §-a a következő (9) bekezdéssel
egészül ki:
„(9) A (7) bekezdésben meghatározott tachográf kártya kiadására irányuló kérelem kizárólag
személyesen terjeszthető elő a közlekedési hatóságnál.”
(8)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő
28.	és 29. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„28. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
29.	az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői,
szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító
engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartásnak személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
7.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (2) bekezdésében a „vizsgabiztosi”
szövegrész helyébe a „járművezetői vizsgabiztosi” szöveg, az „az erre vonatkozó jogosultság
megszerzése alapján végezhető” szövegrész helyébe a „folytatásához a közlekedési hatóság
engedélye szükséges” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „meghatározott” szövegrész helyébe a
7
„meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra
vonatkozó” szöveg, az „is előterjeszthető” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető elő” szöveg,
24. § (6) bekezdésében a „szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 29. § (5)
bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 29/B. § (1) bekezdésében
a „kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus
úton nem intézhetők. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítőt
vehet igénybe” szövegrész helyébe a „megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit,
valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani” szöveg, 29/B. § (2) bekezdés b) pontjában a
„nyolc napon belül, illetőleg amennyiben” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül, ha”
szöveg, 29/B. § (4) bekezdésében a „helyezési első fokú határozata - a közérdekű közlekedési
infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre” szövegrész helyébe a „helyezése
tárgyában hozott első fokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására
tekintettel - fellebbezésre” szöveg, 46/C. § (1) bekezdésében a „(név, állampolgárság, születési
hely, születési idő, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok”
szöveg lép.
8.	§
Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdés c) pontja,
29.	§ (10)-(12) bekezdése, 46/C. § (1) bekezdésében a „)” szövegrész, 46/F. §-a.
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény
módosítása
9.	§
(1)	A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 2. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
a)	külföldi a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény szerinti devizakülföldi;
b)	külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság,
egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya
8
alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének
és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló
vállalkozásának a vagyona;
c)	külföldiek gazdasági célú letelepedése a Magyar Köztársaság területén önállóan, üzletszerűen
-	rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett
gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra
szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, egyéb hely, rögzített felszerelés vagy
berendezés útján;
d)	EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi
ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes államban van;
e)	határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése
érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység folytatása
gazdasági célú letelepedés nélkül;
f)	önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni
vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója
az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló
jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.”
(2)	A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Külföldi a Magyar Köztársaság területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség
elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - gazdasági célú letelepedés keretében a következő
letelepedési formák keretében végezhet:
a)	önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa
bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
9
b)	külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján, vagy
c)	olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján,
amelyben részesedéssel rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a
tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön
foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését
is:
a)	nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási,
kutatási tevékenység,
b)	előadóművészi tevékenység,
c)	hivatásos sportolói tevékenység,
d)	olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék
értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az
általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
e)	ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és
természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása,
értékesítése, apportálása.”
(3)	A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3/A §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló
szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat a Magyar Köztársaság területén, ha azt törvény vagy
nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.
(2)	Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a
külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.”
(4)	A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény a következő 3/B.
§-sal egészül ki:
10
„3/B. § (1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra
vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében,
gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés
keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha
a)	EGT-államban honos vállalkozás vagy
b)	ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.
(2)	A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges,
jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok
szerint köteles is teljesíteni.
(3)	A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a
szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszereznie.
(4)	Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi
állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.”
(5)	A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 6. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„6. § Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó kötelező jogi aktusa e törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni.”
10.	§
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében
a „külföldi befektetőt” szövegrész helyébe a „külföldit” szöveg, 1. § (3) bekezdésében az „az
államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „a közigazgatási szervnek” szöveg, 1. § (3)
bekezdésében az „államigazgatási határozat” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági
határozat” szöveg lép.
11
11. §
Hatályát veszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 1. § (1)
bekezdésében az „és gazdasági célú letelepedései” szövegrész, 46. § (1) és (2) bekezdése.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása
12. §
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „nyolc
napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 6. § (1) bekezdésében a „negyvenöt
napon” szövegrész helyébe a „harminckét munkanapon” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az
„érvénybe” szövegrész helyébe a „hatályba” szöveg, 13. §-ában az „érvényben” szövegrész
helyébe a „hatályban” szöveg, 15. §-ában az „érvénybelépésével” szövegrész helyébe a
„hatálybalépésével” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló” szöveg lép.
13.	§
Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (4) bekezdése,
17. § (2) bekezdés második mondata, melléklet I. pont B) alpontjában az „55.30.11.0”
szövegrész, az „55.30.12.0” szövegrész, az „55.40.10.0” szövegrész, az „A vendéglátásban
felszámított felszolgálási díj felső mértékének meghatározása” szövegrész és a „kereskedelemért
felelős miniszter” szövegrész.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
14.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság
a)	a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja;
12
b)	az eljárást megszünteti;
c)	az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.”
(2)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet
nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.”
(3)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ideértve a jogorvoslati díjat is -
beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról.
A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a (6) bekezdésben foglaltak
kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók - ideértve a személyes és
tárgyi mentességet is -, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.”
(4)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, a díj megállapításáról
rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás
iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási
szolgáltatási díjat szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.”
(5)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdése a következő w) ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„w) közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti eredeti
birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás,
valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
13
szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés.”
15.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. §-ában az „az államigazgatási” szövegrész
helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „államigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, V. Fejezet címében az „AZ
ÁLLAMIGAZGATÁSI” szövegrész helyébe az „A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI” szöveg,
28. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási
hatósági” szöveg, 28. § (4) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a
közigazgatási hatósági” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe
a „közigazgatási hatósági” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész
helyébe a „közigazgatási” szöveg, 29. § (4) bekezdésében az „az eljárást lezáró határozat”
szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, 30. § (1)
bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 31. §
(1)	bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági”
szöveg, az „egyes államigazgatási” szövegrész helyébe az „egyes közigazgatási hatósági” szöveg,
31.	§ (2) bekezdésében az „egy államigazgatási” szövegrész helyébe az „egy közigazgatási
hatósági” szöveg, az „az államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatóság”
szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 31. § (3) bekezdésében az
„államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (4) bekezdésében
a „szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 31. § (6) bekezdésében a „több határozat”
szövegrész helyébe a „több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés” szöveg, a
„minden határozat” szövegrész helyébe a „minden döntés” szöveg, 31. § (8) bekezdésében a „Ha
a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, az „indul.”
szövegrész helyébe az „indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy
igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.” szöveg,
32.	§ (1) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási” szöveg,
a „felülvizsgált államigazgatási” szövegrész helyébe a „felülvizsgált közigazgatási hatósági”
szöveg, 33. § (2) bekezdés 26. pontjában az „államigazgatási szervnél” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatóságnál” szöveg, 42. § (4) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a
14
„hatóság” szöveg, 57. § (1) bekezdés f) pontjában az „1988. évi VI. törvény 48. §-ának (5)
bekezdésében foglalt esetet is” szövegrész helyébe az „egyszerűsített végelszámolásban - a
végelszámoló személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet” szöveg,
57.	§ (1) bekezdés k) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 57. § (1)
bekezdés p) és s) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 61. § (3)
bekezdésben a „Külföldi” szövegrész helyébe a „Harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgár” szöveg,
67. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági”
szöveg, 68. § (2) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „közigazgatási
hatóság” szöveg, a „bíróság mulasztása” szövegrész helyébe a „bíróság vagy közjegyző
mulasztása” szöveg, 73. §-t megelőző alcímében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az
„A közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész
helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (2) bekezdésében az „államigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (3) bekezdésében a
„kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 73. § (4) bekezdésében az
„államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, a „szerv” szövegrész
helyébe a „hatóság” szöveg, az „az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó
szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „az
elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály” szöveg, 73. §
(5)	bekezdésében a „szervvel” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 73. § (6) bekezdésében
az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (9)
bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság” szöveg,
73/A. § (1) bekezdésében a „8 napon belül nem fizeti meg” szövegrész helyébe a „8 napon belül
nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel
végzéssel nem szüntette meg” szöveg, 73/A. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben
meghatározott határidőben” szövegrész helyébe az „illeték megfizetésére vonatkozó felhívás
közlését követő 8 napon belül” szöveg, 78. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. §-ának (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe
az „általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására vagy visszavonására nyitva
álló időtartamon belül” szöveg, 78. § (4) bekezdésében a „kézbesítésétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 78. § (5) bekezdésében a „kézbesítéstől” szövegrész helyébe a „közléstől”
15
szöveg, 97. § (6) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hatósági” szöveg, melléklet VII. alcímében az „Az állami levéltár” szövegrész helyébe az „A
levéltár” szöveg, melléklet VII. alcím 1. pontjában az „Az állami levéltár által készített egyszerű
vagy hiteles” szövegrész helyébe az „A levéltár által készített hitelesített” szöveg, melléklet VII.
alcím 2. pontjában az „Állami levéltárban” szövegrész helyébe az „A levéltárban” szöveg lép.
16. §
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (7) bekezdése, 57. § (1)
bekezdés k) pontjában az „iránti per” szövegrész, mellékletének megjelölésében az „a törvény 29.
§ (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről” szövegrész.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
17. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. § (2) bekezdésében a „mentességre vonatkozó
igényét az adóhatóságnak bejelenti” szövegrész helyébe a „mentességet az adóhatóságnál
kérelmezheti” szöveg, 13/A. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10
munkanapon” szöveg, 14/A. § (1) bekezdésében az „igénnyel” szövegrész helyébe a
„kérelemmel” szöveg, az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „jelentheti”
szövegrész helyébe a „nyújthatja” szöveg, az „igényeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket”
szöveg, 14/A. § (2) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 14/A. §
(3)	bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, az „eső esedékessé”
szövegrész helyébe az „eső, esedékessé” szöveg, az „adót és annak kamatát az adófelfüggesztés
megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel” szövegrész helyébe az „adó és annak
kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz” szöveg, 51. §
(2)	bekezdésében az „azonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosító” szöveg lép.
16
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
18.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6.
§ (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-
munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni,
köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A
bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a
tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(2)	Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország
jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.
(3)	Az, aki magán munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve,
ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem
igényelhet.
(4)	A magán munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti
bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Ennek során
a)	egyes munkavállalói csoportok vagy a magán munkaközvetítő által nyújtott egyes
szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá
b)	vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a
magán munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.”
17
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből
finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson
meg.”
(3)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
54.	§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
közigazgatási ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon
belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának
megállapításától számított tíz munkanapon belül kell dönteni.”
(4)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
58.	§-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési
tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e
tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,
valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben
szabályozza.”
19.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. §
(2)	bekezdés a) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (2) bekezdés d)
pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (4) bekezdésében az „és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 138. §-a
(3)	bekezdése” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi
pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „szerv” szövegrész
18
helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (7) bekezdésében a „szervnek” szövegrész helyébe a
„hatóságnak” szöveg, 27. § (8) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanapon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon”
szöveg, 41/A. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
(a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg, 46/A. § (4) bekezdésében az
„államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 54. § (2) bekezdésében
a „kilencven napban” szövegrész helyébe a „három hónapban” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a
„60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 54. § (5) bekezdés a)
pontjában az „a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható” szövegrész helyébe
az „az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni” szöveg, 54. § (5) bekezdés b)
pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „az 57/A. § (2) bekezdésének a)
pontjában meghatározott személyi adatait” szövegrész helyébe az „a természetes
személyazonosító adatait” szöveg, 54. § (14) bekezdésében a „Ket. 87-94. §-ában foglaltakat”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági
ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 56. § (2) bekezdésében az „azonnali végrehajtása
elrendelhető” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható”
szöveg, 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg, 57/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyi
adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatok” szöveg lép.
20.	§
Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 21. § (2) bekezdés b) pontjában a „TAJ számát, adószámát, adóazonosító jelét,”
szövegrész, 41/A. § (2) bekezdésében az „1996. évi XLIII.” szövegrész és a „2001. évi XCV.”
szövegrész, 54. § (1) bekezdése, 54. § (11) bekezdés b) pontjában az „1993. évi III.” szövegrész,
55.	§ (2) bekezdése.
19
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
21.	§
(1)	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a
következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Szúnyogirtó szer és szúnyoglárvairtó szer légi úton történő környezetbe juttatása az
egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető. Az engedélyes a szúnyogirtás
tényleges időpontját és helyét legkésőbb 48 órával a tevékenység megkezdése előtt bejelenti az
egészségügyi államigazgatási szervnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szúnyogirtási tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad
szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében
történő folytatására is alkalmazni kell.”
(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. §-a a
következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a szúnyogirtó szer és
szúnyoglárvairtó szer légi úton történő környezetbe juttatásának feltételeit és az egészségügyi
államigazgatási szervnek teljesítendő bejelentésekre és az engedélyezésre vonatkozó eljárás
részletes szabályait rendeletben határozza meg.”
22. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (2)
bekezdésében az „ellenőrzést tűrni és az ahhoz” szövegrész helyébe az „ellenőrzéshez” szöveg, a
„bocsátani.” szövegrész helyébe a „bocsátani. Közegészségügyi vagy járványügyi érdekből a
szemle haladéktalanul megtartható.” szöveg, 10. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész
helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „Határozattal kell elrendelni”
szövegrész helyébe az „Az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli” szöveg lép.
20
23.	§
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
10. § (2) bekezdésében a „minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre
beléphet,” szövegrész és az „anyagokat, adatokat, eszközöket és” szövegrész, 10. § (3) bekezdés
második mondata, 10. § (4) bekezdésében a „tértivevénnyel” szövegrész, 10. § (5) bekezdés
második mondata.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi
XXV. törvény módosítása
24.	§
(1)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
(2)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 12. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától
számított hat hónap, amelyet a hivatal vezetője egy ízben legfeljebb három hónappal
meghosszabbíthat.”
25.	§
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5)
bekezdésében az „az Országos Kárrendezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási
21
hatóság” szöveg, 6. § (1) bekezdés f) pontjában az „az Országos Kárrendezési Hivatal”
szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „első fokon a
megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal, másodfokon az Országos Kárrendezési Hivatal (a
továbbiakban együtt: hivatal)” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (2)
bekezdésében a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási
hatóság” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a
„kárpótlási hatóság” szöveg, 11 . § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal”
szövegrészek helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 12. § (6) bekezdésében a „hivatal”
szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi)
kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a
„megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, az
„államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 24. § (4) bekezdésében
a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivataltól” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóságtól”
szöveg, 28. §-ában a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe a
„kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.
26. §
Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény
10.	§ (3) bekezdés első és harmadik mondata, 12. § (3) és (4) bekezdése.
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
27. §
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991.	évi XXXIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása során a
bizottság felügyeleti szerve a helyi önkormányzatokért felelős miniszter.”
22
28. §
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991.	évi XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „határozatába” szövegrész helyébe a
„döntésébe” szöveg lép.
29.	§
Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. § (2) bekezdése.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
30.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„33/A. § (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője
köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását
megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és
ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége
miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és
megfizetni.
(2)	Az üzemeltető játékadó fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az
állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén
az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.”
31.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a
„2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, az „a
Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe
az „az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal” szöveg,
23
7/A. § (2) bekezdésében az „adóhatóság szerencsejáték” szövegrész helyébe az „adóhatóság
szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata üzemeltetés tekintetében a
nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló
eljárásban” szöveg, az „A szerencsejáték” szövegrész helyébe az „Az e törvényben
meghatározott” szöveg, 7/A. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10
munkanapon” szöveg, 7/A. § (4) bekezdésében az „a kérelemnek az állami adóhatósághoz történt
beérkezésétől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon, játékautomata
nyilvántartásba vételéről pedig 10 munkanapon” szöveg, 7/A. § (6) bekezdésében az „érdekében”
szövegrész helyébe az „érdekében a következők szerint” szöveg, a „feldolgozására. Az”
szövegrész helyébe a „feldolgozására: az” szöveg, a „személy családi és utónevét, születési
családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét” szövegrész
helyébe a „személyazonosító adatait” szöveg, 13. § (6) bekezdésében a „Ket. 61. §-ában foglalt”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti eljárási” szöveg, 26/A. §-ában a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész
helyébe a „kereskedelmi hatóság” szöveg, 29/A. § (3) bekezdésében a „játékautomatát.”
szövegrész helyébe a „játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben
foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba.” szöveg,
36/A. § (2) bekezdésében az „ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni”
szövegrész helyébe az „intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot
megkeresni” szöveg lép.
32.	§
Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1)
bekezdésében az „és méltányossági” szövegrész, 11. § (5) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 26/A.
§ második mondata, 27. § (10) bekezdése, 29/A. § (2) bekezdése, 29/A. § (3) bekezdésében a
„félévente” szövegrész, 36. § (4) és (5) bekezdése, 37. § 21. pontjában az „ , az ajándéksorsolás,
valamint a játékautomata-üzemeltetés” szövegrész.
24
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása
33.	§
(1)	A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 37. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül
ki:
(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott végzését.”
(2)	A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (4) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
(A döntés megváltoztatását kérheti:)
„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”
34.	§
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontjában
a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés”
szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és
viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, a „döntés többi” szövegrész helyébe a „végzés többi”
szöveg, 37. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
25
35.	§
Hatályát veszti a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (1)
bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a
továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 27. § (2) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész.
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi
XXXIX. törvény módosítása
36.	§
(1)	A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX.
törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 23. § (1) bekezdése
a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
e)	az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott végzését.”
(2)	A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX.
törvény 23. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A döntés megváltoztatását kérheti:)
„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”
37.	§
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX.
törvény 22. § (2) bekezdésében az „el kell utasítani” szövegrész helyébe az „érdemi vizsgálat
nélkül el kell utasítani” szöveg, 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 23. § (2)
bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási
26
bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés”
szöveg, a „döntés többi” szövegrész helyébe a „végzés többi” szöveg, 23. § (8) bekezdésében a
„Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény”
szöveg lép.
38.	§
Hatályát veszti a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi
XXXIX. törvény 17. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.”
szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében a „ , méltányossági”
szövegrész.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
39.	§
(1)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli
kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem
telefaxon nem nyújtható be.
(4)	A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség
döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél
nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.”
(2)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését
követő első ülésén, de legkésőbb tíz munkanapon belül kell kibocsátania.”
(3)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
27
„(8) Ha a közjegyzői iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara
az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzői iroda bejegyzését végző cégbíróságot.”
40.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (1) bekezdésében az „A közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő
ügyekben” szövegrész helyébe az „A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó
közigazgatási hatósági ügyek a következők” szöveg, 11/A. § (6) bekezdésében a „Ket.”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény”
szöveg, 11/A. § (9) bekezdés d) pontjában az „a közjegyzői irodák nyilvántartásába történő
felvétel” szövegrész helyébe a „szükség” szöveg, 31/D. § (2) bekezdésében a „60 napon”
szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 49/A. § (2) bekezdés a) pontjában a
„családi és utónév, leánykori név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok”
szöveg, 49/A. § (5) bekezdésében a „közjegyzői irodák nyilvántartása a következő adatokat
tartalmazza” szövegrész helyébe a „cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a
működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a
közjegyzői irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni” szöveg, 54. §
(3)	bekezdésében a „tanúsítvány kiállítása során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal,
hogy” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárásokban” szöveg, a „kapcsolattartással”
szövegrész helyébe az „írásbeli kapcsolattartással” szöveg lép.
41.	§
Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (5) bekezdése, 11/A. § (10)
bekezdése, 23. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.”
szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 23. § (6) bekezdése, 31/C. § (1)
bekezdésében az „és a közjegyzői irodáknak a területi kamara elnöksége által vezetett
nyilvántartásába felvett közjegyzői” szövegrész, 31/D. § (5) bekezdése, 49. § (1) bekezdés b)
pontja, 177-182. §-a.
28
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása
42.	§
(1)	A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A hitelesítési engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidő 45 munkanap.”
(2)	A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a mérésügyi szerv vagy szervek kijelölését, a mérésügyi szerv hatósági eljárásának részletes
szabályait,
b)	a Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységeit,
c)	a Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységeit,
d)	a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes
mértékegységeket,
e)	a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen
használható törvényes mértékegységeket,
f)	a kötelező hitelesítésű mérőeszközöket,
g)	a mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jeleket, hitelesítési bélyegzőket, valamint
a hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzait és alkalmazásuk módját
rendeletben állapítsa meg.”
(3)	A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a kötelező hitelesítésű
mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítési általános feltételeit és eljárási szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
29
43.	§
Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 5. § (1) bekezdés második mondata,
7. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt”
szövegrész, a „használati” szövegrész, az „(a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz)”
szövegrész, 10. § (3) bekezdés második mondata, 10. § (4) bekezdése, 12. § (1) és (2) bekezdése,
14.	§ (1) bekezdésében a „jellegű” szövegrész, 14. § (2) bekezdése.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
44.	§
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (6) bekezdésében az „igényét”
szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg lép.
45.	§
Hatályát veszti a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (6) bekezdésében az „ ,
amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el” szövegrész,
17. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott
jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXIV. törvény módosítása
46.	§
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939.
május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény 6. §-ában a
„megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatósághoz”
szöveg lép.
30
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény
módosítása
47.	§
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 3. § (1) bekezdésében
az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „kézbesítésétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, a „jelentheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja” szöveg, 3. § (2)
bekezdésében az „Az igénybejelentésében” szövegrész helyébe az „A kérelemben” szöveg, 4. §
(1)	bekezdésében az „Az igény” szövegrész helyébe az „A kérelem” szöveg, a „vissza”
szövegrész helyébe az „el” szöveg lép.
48.	§
Hatályát veszti a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 3. § (2)
bekezdésében a „ , valamint - az 1. § b) pontjában foglalt esetben - a munkaképesség legalább
67%-os elvesztését igazoló okiratokat” szövegrész, 4. § (1) bekezdés első mondata, 4. § (2)
bekezdése, 11. § (1) bekezdés első mondata.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása
49.	§
(1)	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992.	évi XXXII. törvény 14. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991. évi XXV. törvény 10-12.
§-ában foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:)
„e) a kárpótlási hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a határozat
jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt;”
(2)	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992.	évi XXXII. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:
31
„14/A. § A kérelmező nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a kárpótlási
hatósággal.”
50.	§
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992.
évi XXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanap” szöveg, az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak” szövegrész helyébe
az „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, 14. § a) pontjában az „az állandó lakóhelye szerint illetékes
megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási
Hivatalhoz nyújthatja be a kárpótlás iránti kérelmét; a kárpótlás iránti kérelmeket első fokon az
Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bírálja el” szövegrész helyébe az „a kárpótlási
hatósághoz kárpótlás iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 14. § c) pontjában az „az Országos
Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, az „a
bírósági eljárás jogerős befejezéséig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az eljárását
felfüggeszti” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg, 14. § d) pontjában az „az Országos
Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 20/A. §
(1)	bekezdésében az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata” szövegrész
helyébe a „kárpótlási hatóság döntése” szöveg lép.
51.	§
Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 12. § (4) bekezdés második mondata.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
52.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/J. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására
vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban: törzskönyvi jogi
32
személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás
vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár
hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg.
Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (4) bekezdés l) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)
„l) a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító
engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező
szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel
iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti
eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,”
(rendeletben szabályozza.)
53.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/C. §-ában a „nem téríthető meg”
szövegrész helyébe a „nem téríthető meg, és az igazgatási szolgáltatási díjmérték számításánál
költségelemként nem vehető figyelembe” szöveg, 12/A. § (1) bekezdésében az „államigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 18/C. § (14) bekezdésében a „jelére,” szövegrész
helyébe a „jelére vagy” szöveg, 18/J. § (2) bekezdésében az „ , azok beérkezésétől számított
tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt, vagy - legfeljebb
húsznapos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító szervet” szövegrész helyébe a
„veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt” szöveg, 18/J. § (3) bekezdésében a
„határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „jogszabálysértésre hivatkozással a
határozat kézhezvételétől” szövegrész helyébe az „a döntés közlésétől” szöveg, a „belül a
határozat” szövegrész helyébe a „belül a határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható
33
végzés” szöveg, 18/J. § (4) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel
határoz” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni
bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt” szöveg, a „határozatát” szövegrész
helyébe a „döntését” szöveg, 18/J. § (6) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szöveg, 64/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás általános szabályairól
szóló” szöveg, 64/D. § (2) bekezdésében a „nyolcnapos” szövegrész helyébe az „öt munkanapos”
szöveg, 64/D. § (3) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg, a „tizenöt nap” szövegrész helyébe a „tíz
munkanap” szöveg, 64/D. § (6) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a
„harminckét munkanapon” szöveg, 64/D. § (7) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a
„tíz munkanapon” szöveg, 64/D. § (8) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szöveg, 121/C. § (1) bekezdésében a „tevékenységet végzőkről (e §-ban a
továbbiakban: belső ellenőr) nyilvántartást kell vezetni.” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési
tevékenység folytatásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges.” szöveg,
121/C. § (4) bekezdésében az „A nyilvántartásba fel kell venni azt a belső ellenőrzési
tevékenység végzésére jelentkező természetes személyt, aki” szövegrész helyébe az „Az (1)
bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak
engedélyezi, aki” szöveg, 121/C. § (7) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás”
szövegrész helyébe az „Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység
folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza”
szöveg, 121/C. § (7) bekezdés a) pontjában a „név” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatok” szöveg, 121/C. § (11) bekezdésében az „a nyilvántartásba vétele iránti
eljárásért” szövegrész helyébe az „az engedélyezési eljárásáért” szöveg, a „60 nap” szövegrész
helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, 121/C. § (12) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel
iránti kérelmét” szövegrész helyébe az „engedélykérelmét” szöveg, a „30 napon” szövegrész
helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 122/B. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló”
szöveg lép.
34
54.	§
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/B. §-a, 18/J. § (4)
bekezdés hatodik mondata, 64/D. § (10) bekezdésében a „ , vagy hatályon kívül helyezheti és -
szükség esetén - a kincstárt új eljárás lefolytatására utasítja” szövegrész, 121/C. § (1) bekezdés
második és harmadik mondata, 121/C. § (2) bekezdése, 121/C. § (3) bekezdésében az „a
nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes
szabályait,” szövegrész, 121/C. § (3) bekezdés második mondata, 121/C. § (4) bekezdés c)
pontja, 121/C. § (7) bekezdés b), d), e) pontja.
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása
55.	§
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A
méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére
hivatkozva lehet kérni.”
56.	§
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „igényét”
szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „bejelentés” szövegrész helyébe a „kérelem
előterjesztése” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „az OKKH elnöke” szövegrész helyébe a
„kárpótlási hatóság vezetője” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „igénybejelentések” szövegrész
helyébe a „kérelmek” szöveg lép.
57.	§
Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdés második
mondata.
35
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
58.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
15.	§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:)
„a) természetes személyazonosító adatait;”
59.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
13. § (2) bekezdésében a „nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét” szövegrész
helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „név-
„ szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az
„eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni” szövegrész helyébe az „eljárásokban a hatóság
nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel” szöveg lép.
60.	§
Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése, 15. § (1) bekezdés b) és c) pontja, 17. § (2) bekezdés b)
pontjában az „anyja neve,” szövegrész, a „születési hely, születési idő,” szövegrész, 34. §-a.
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
61. §
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 17. §-sal
egészül ki:
36
„17. § Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a földkiadó bizottságok által
lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a szakértő kirendelésére, valamint szakértői
névjegyzék összeállítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
62. §
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4) bekezdésében a
„60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 7/A. § (5) bekezdésében a
„határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és” szövegrész helyébe a „kártalanítási
eljárásban hozott határozatot közölni kell” szöveg, a „hatóságnak” szövegrész helyébe a
„hatósággal” szöveg, az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „
fellebbezésnek” szöveg, az „az FM hivatal határozatát” szövegrész helyébe az „a határozatot”
szöveg, 9/D. § (1) bekezdésében az „illeti meg” szövegrész helyébe az „illeti meg. A kérelmet a
szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó
sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani” szöveg, a „Kérelem előterjesztésének
hiánya” szövegrész helyébe az „E határidő elmulasztása” szöveg, az „egyik juttatásról sem
dönthet hivatalból induló eljárás keretében” szövegrész helyébe a „pénzbeli kártalanításról dönt”
szöveg, 9/D. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon”
szöveg, az „annak hiányáról.” szövegrész helyébe az „annak hiányáról. A földalapkezelő
szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról
dönt.” szöveg, 9/D. § (4) bekezdésében a „határozat alapján megkeresi” szövegrész helyébe a
„határozatot közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 9/D. § (5)
bekezdésében a „hozott a mezőgazdasági igazgatási szervi, ingatlanügyi hatósági” szövegrész
helyébe az „a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott”
szöveg, a „szerv részére is meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni kell”
szöveg, 10. § (2) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a
„fellebbezésnek” szöveg, 11. § (1) bekezdés d) pontjában a „vonatkozó határozata” szövegrész
helyébe az „irányuló eljárásában” szöveg, az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minősül” szövegrész helyébe az
„általános szabályiról szóló törvényt kell alkalmazni” szöveg, 11. § (6) bekezdésében a
„határozatot a mezőgazdasági igazgatási szerv hirdetőtábláján kívül” szövegrész helyébe a
„döntést” szöveg, 11/B. § (1) bekezdésében a „bekezdésében meghatározott határozatát
37
előkészítő” szövegrész helyébe a „bekezdése szerinti” szöveg, 11/B. § (2) bekezdésében a
„dolgozói közül” szövegrész helyébe a „dolgozói közül kell kirendelni” szöveg, a „rendelettel”
szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 12/A. §
(3)	bekezdésében az „a kiadás lezárását követő 30 napon belül határozattal értesíti az
önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert” szövegrész helyébe a „dönt”
szöveg, a „kézbesítéstől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „döntés közlésétől számított
negyvenöt munkanapon” szöveg, 12/B. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész
helyébe a „közlésétől” szöveg, a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal”
szöveg, 12/D. § (3) bekezdésében a „határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a
fővárosban a főpolgármestert” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kézbesítéstől számított 60
napon” szövegrész helyébe a „döntés közlésétől számított negyvenöt munkanapon” szöveg, 12/F.
§ (12) bekezdésében a „kézbesítésére” szövegrész helyébe a „közlésére” szöveg, 13. § (4)
bekezdésében az „ezt a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben”
szövegrész helyébe az „az erről szóló közleményt a sorsolást megelőzően legalább huszonkét
munkanappal a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján” szöveg, a
„hirdetménynek” szövegrész helyébe a „közleménynek” szöveg, a „hirdetményben” szövegrész
helyébe a „közleményben” szöveg lép.
63.	§
Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. § (5)
bekezdése, 11/B. § (1) bekezdésében a „kirendelt” szövegrész, 11/B. § (2) bekezdésében az „a
földkiadó bizottság megkeresése szerint” szövegrész és a „rendeli ki a saját” szövegrész, 11/B. §
(3)-(5) bekezdése.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
64.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6)
bekezdésében a „kedvezményeiről szóló jogszabály által meghatározott” szövegrész helyébe a
„kedvezményeivel kapcsolatos” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a
38
„bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „nincs helye fellebbezésnek” szöveg,
5. § (1) bekezdésében a „szociális ellátásra” szövegrész helyébe a „pénzbeli és a természetben
nyújtott ellátásra” szöveg 7. § (2) bekezdésében a „megtérítését” szövegrész helyébe a
„megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől” szöveg, 8. § (1) bekezdésében
a „határidőt” szövegrész helyébe a „határidőt annak letelte előtt” szöveg, a „15 nappal”
szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelmező
kötelezhető arra” szövegrész helyébe a „hatóság felhívhatja a kérelmezőt” szöveg, 10. § (7)
bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 10. § (8)
bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező”
szöveg, 10. § (9) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, a
„(4)” szövegrész helyébe a „(8)” szöveg, 18. § a) pontjában az „adatok)” szövegrész helyébe az
„adatait” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók”
szövegrész helyébe a „- külön törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - eseti
megkeresésük alapján továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető” szöveg, 20/A. § (2)
bekezdés b) pontjában a „kérelmező” szövegrész helyébe a „kérelmező természetes” szöveg, 24.
§ (1) bekezdésében a „személyes azonosító” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „feltételeit” szövegrész helyébe a
„feltételeinek fennállását” szöveg, 25. § (5) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a
„három hónapon” szöveg, 32/D. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát meg kell küldeni”
szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell” szöveg, a „főjegyző” szövegrész helyébe a
„főjegyzővel” szöveg, 32/D. § (3) bekezdésében az „a tényről” szövegrész helyébe a „szóló
végzését” szöveg, a „jegyzőt tájékoztatja” szövegrész helyébe a „jegyzővel közli” szöveg 32/D. §
(4)	bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „jegyzőt” szövegrész
helyébe a „jegyzővel” szöveg, 37/A. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szöveg, 37/C. § (4) bekezdésében a „megállapodásban” szövegrész helyébe a
„hatósági szerződésben” szöveg, a „megállapodás” szövegrész helyébe a „hatósági szerződés”
szöveg, a „megállapodást” szövegrészek helyébe a „hatósági szerződést” szöveg, 37/D. § (1)
bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásba veteti magát” szövegrész helyébe a „kérelmezi a
nyilvántartásba vételét” szöveg, 37/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „programról” szövegrész
helyébe a „programban való részvételről” szöveg, 37/F. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a
„kezdeményezi” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, a „nyilvántartását illetőleg”
39
szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét, vagy” szöveg, 37/G. § (1) bekezdésében a
„határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „határozatot
közölni kell a főjegyzővel” szöveg, az „5 napon belül értesíti” szövegrész helyébe a „megkeresi”
szöveg, 37/G. § (3) bekezdésében az „a tényről” szövegrész helyébe a „szóló végzését” szöveg, a
„jegyzőt tájékoztatja” szövegrész helyébe a „jegyzővel közli” szöveg, 37/G. § (4) bekezdésében a
„tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „jegyzővel”
szöveg, a „megszüntetéséről” szövegrész helyébe a „megszüntetéséről szóló határozatát” szöveg,
43/A. § (3) bekezdésében az „az érvényesség időtartamát” szövegrész helyébe az „annak
hatályát” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanapon” szöveg, 48. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két
hónapon” szöveg, 50/A. § (3) bekezdésében a „személyes azonosító adatait (név, születési név,
anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási
azonosító jelét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és
tartózkodási helyét, TAJ számát” szöveg, 50/A. § (10) bekezdésében a „8 napon belül
határozattal” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg, 50/C. § (3) bekezdés a)
pontjában a „személyes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „nevét, lakóhelyét és
tartózkodási helyét” szöveg, 50/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „társadalombiztosítási azonosító
jelét” szövegrész helyébe a „TAJ számát” szöveg, 50/E. § (3) bekezdésében az „érvényessége”
szövegrész helyébe a „hatályossága” szöveg, 54. § (2) bekezdésében az „érvényességi ideje”
szövegrész helyébe a „hatályossága” szöveg, az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe a
„hatályosságát” szöveg, 55. § (7) bekezdésében a „hatósághoz meg kell küldeni” szövegrész
helyébe a „hatósággal közölni kell” szöveg, 68/B. § (2) bekezdésében a „96/B.” szövegrész
helyébe a „94/B.” szöveg, 68/B. § (3) bekezdésében a „kezdeményezni” szövegrész helyébe a
„kérelmezni” szöveg, 92/F. § (1) bekezdés a) pontjában a „neve (leánykori neve), születési helye
és ideje, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 94/E. §
(13) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező” szöveg, 94/K. § (2) bekezdés d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a
„hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 94/K. § (2) bekezdés h) pontjában az „az
illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 96. § (3)
bekezdés c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító” szöveg, 99. § (4) bekezdés d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a
40
„hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 119. § (3) bekezdésében a „határozat egy
példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „határozatot az
ingatlanügyi hatósággal közölni kell” szöveg, 119/C. § (3) bekezdésében az „érvényességgel”
szövegrész helyébe a „hatállyal” szöveg, 119/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „érvényességi
idejét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 119/C. § (7) bekezdésében az „érvényességét”
szövegrész helyébe a „hatályosságát” szöveg, 127/A. § (4) bekezdésében az „és a (3) bekezdés
szerinti határozatát megküldi a kincstárnak” szövegrész helyébe a „bekezdés szerinti határozatát
közli a kincstárral” szöveg lép.
65.	§
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 5. §
(1)	bekezdésében az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 7. § (2) bekezdésében az „az (1)
bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező
illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 12. §-ában az
„érdemi” szövegrész, 15. §-a, 18. § a) pontjában a „nevét, születésének helyét, idejét, anyja
leánykori nevét (a továbbiakban együtt:” szövegrész, 25. § (6) bekezdésében a „jogosult
bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a” szövegrész, 32/D. § (1) bekezdésében a
„részére” szövegrész, 41. § (2) bekezdésében a „ , 2007. január 1-jétől annak” szövegrész, 43/A.
§ (1) bekezdésében a „ , 2007. január 1-jétől a települési önkormányzat” szövegrész, 43/A. § (4)
bekezdésében a „2006. évben esetenként 20 000 forint összegű” szövegrész és a „2006. évet
követően a” szövegrész, 50. § (6) bekezdésében az „a Ket. 30. §-ának e) pontja alapján”
szövegrész, 55. § (7) bekezdésében az „egy példányát” szövegrész, 92/K. § (7) bekezdés b)
pontjában az „a Ket. rendelkezései szerint” szövegrész.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
66.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdésében az „országos hatáskörű
közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervek” szöveg, 21. § (3)
bekezdésében az „országos hatáskörű közigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „központi
államigazgatási szervet” szöveg lép.
41
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
67. §
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal
egészül ki:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
„i) a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását,
j) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását.”
(2)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül
ki:
„(4) A bányafelügyelet és az állami földtani feladatokat ellátó szerv központi szervének döntéseit
felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”
(3)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A bányafelügyelet az eljárás megindításáról az ügyfelet 8 munkanapon belül értesíti.”
(4)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet)
„a) a műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló határozatát munkavédelmi, környezet- vagy
természetvédelmi okból, továbbá közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az
energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,
b)	a 41. § (1)-(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására irányuló határozatát
munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekű közlekedési
infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,”
(fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.)
42
(5)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel
egészül ki:
„(2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység
végzését a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott
feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről
nyilvántartást vezet.
(3)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási
tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni.
(4)	A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységek folytatását a
bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről
nyilvántartást vezet.”
(6)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„44/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a bányafelügyelet
engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak
engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter
rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
43
(3)	A bányafelügyelet a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység
végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(7)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § (1) Hites bányamérői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a
bányafelügyelet engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes
személyazonosító adatait.
(2)	A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folyatását, aki megfelel
az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
A bányafelügyelet az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3)	A bányafelügyelet a hites bányamérői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(8)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„d) a bányajáradékra, annak befizetésére, természetben történő teljesítésére, továbbá a
szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló
térítésre, illetve díjfizetésre,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(9)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
44
„k) az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási, a
nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes
feltételeire, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjére, az e tevékenységeket
végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a
nyilvántartás vezetésére, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, a
robbanóanyag forgalmazására, és e tevékenységek hatósági felügyeletére,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(10)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő t)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„t) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére és
hatósági felügyeletére”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(11)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, és 50/A. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
„j) az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e
tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a szakértők nyilvántartásának személyes
adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények,
k) a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és
rendjére vonatkozó szabályok,
l) a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító
engedély kiadásának rendje, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalma,
valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a
45
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”
(rendeletben történő megállapítására.)
(12)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap
a)	a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 43. § (9) bekezdésében
megállapított felügyeleti díj fizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási
díjak körét, mértékét és a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának szabályait
rendeletben állapítsa meg,
b)	a miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős
miniszter arra, hogy a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény az
engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa által, a vezetékjog alapján történő
megközelítését, keresztezését együttes rendeletben szabályozzák.”
68. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „előzetes
hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének
birtokában” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „Bt. 13. §-ának” szövegrész helyébe a „13. §”
szöveg, 22. § (8) bekezdésében a „kezdeményezi” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg,
26/A. § (1) bekezdésében a „kézbesítés útján közli a kérelmezővel, a szakhatóság közreműködése
esetén a szakhatósággal, továbbá külfejtéses és mélyműveléses bányaművelésre megállapított
bányatelek esetében a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival” szövegrész helyébe a
„külfejtéses és mélyműveléses bányaművelésre megállapított bányatelek esetében közli a
bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival is” szöveg, 26/A. § (5) bekezdésében a
„határozatban dönt” szövegrész helyébe a „dönt” szövegrész, 26/B. § (5) bekezdésében a
„bányafelügyelet határozattal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg, 36. § (1)
bekezdésében a „tájrendezés” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: tájrendezés” szöveg, 39. §
(2)	bekezdésében a „bányavállalkozót, a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi
46
építési vagy telekalakítási eljárásba ügyfélként kell bevonni” szövegrész helyébe a
„bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy
telekalakítási eljárásban ügyfélnek minősül” szöveg, 41. § (9) bekezdésében a „közigazgatási
szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 43/A. § (1) bekezdésében az „az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra
vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,” szöveg, 43/B. § (1) bekezdésében a
„90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap”
szövegrész helyébe a „három hónap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás
ügyintézési határideje 15 munkanap” szöveg, 43/B. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész
helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 43/B. § (4) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogszerű használója” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg, 43/B. § (6) bekezdés c) pontjában a
„munkabiztonsági” szövegrész helyébe a „munkavédelmi” szöveg, 43/C. § (1) bekezdésében a
„szolgalomalapítási” szövegrész helyébe a „szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapítási”
szöveg, a „szolgalomalapításra” szövegrész helyébe a „szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-
alapításra” szöveg, 43/C. § (2) bekezdésében az „a bányatelket megállapító határozat jogerőre
emelkedésétől számított hat hónapon” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogvesztő határidőn” szöveg, 49. §-ában a
„törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák” szövegrész helyébe a
„törvény alkalmazásában” szöveg, 50/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „valamint a kutatási
jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra” szövegrész helyébe az „a kutatási jogadományhoz
tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére” szöveg,
50/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „szabályzatoknak” szövegrész helyébe a „szabályzatoknak,
ezzel összefüggésben a súlyos üzemzavar körének” szöveg lép.
69.	§
Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4) bekezdés második
mondata, 20. § (10) bekezdésében a „ , jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól
eltérően” szövegrész, 20. § (14) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 22. § (5)
bekezdésében a „(14. §)” szövegrész, 22/A. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban
meghatározott tartalmú” szövegrész, 22/A. § (9) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 26. §
47
(3)	bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 31. § (2) bekezdése, 34. § (6) bekezdésében a
„határozatban” szövegrész, 36. § (6) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 38. § (5)
bekezdésében az „ , az eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni” szövegrész,
38.	§ (5) bekezdés hatodik és hetedik mondata, 38/A. § (3) bekezdés első mondata, 38/C. § (4)
bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 41. § (1) bekezdés második mondata, 41. § (9)
bekezdés második mondata, 43/A. § (4) bekezdése, 43/B. § (2) bekezdésében a „- megfelelő
határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -”
szövegrész, 43/B. § (3) bekezdése, 43/B. § (5) bekezdés második mondata, 43/C. § (1)
bekezdésében az „a határozat kézbesítését követő 15. nap elteltével” szövegrész, 43/C. § (3)
bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 49. § 23. pontja.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
70.	§
(1)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke feladatkörébe tarozó szakképesítésekre vonatkozó, az
e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai
Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó
miniszter gyakorolja.
(5)	A Közbeszerzések Tanácsának elnöke feladatkörébe tartozó, az e törvényben meghatározott
rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének
kikérésével az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.”
(2)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy a külön kormányrendeletben
meghatározott szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg:
a)	a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével,
48
b)	a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,
valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát
szervező intézmény) és
c)	a 7. § (1) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit.”
71.	§
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „feljogosított
miniszter, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetőleg a Közbeszerzések
Tanácsának elnökét is” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt minisztert, -
ha a szakmai és vizsgakövetelmények az ő feladatkörébe tartoznak - a Központi Statisztikai
Hivatal elnökét vagy a Közbeszerzések Tanácsának elnökét” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az
„intézkedését” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg, a „a Magyar Köztársaság hivatalos
lapjában” szövegrész helyébe a „a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
Értesítőben ” szöveg, 6/A. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a
„hatósági” szöveg, az „a szakértői névjegyzékben szereplő” szövegrész helyébe az „az Országos
közoktatási szakértői névjegyzék” szöveg, a „miniszternek” szövegrész helyébe a „szervnek és
miniszternek” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a
„rendeletben” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a
„rendeletben” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „vezetője
határozattal” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a
„rendeletben” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „kérelemmel” szövegrész helyébe a „kérelemmel
és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával” szöveg, 19/A. § (1)
bekezdésében a „kizárólag a szakértői” szövegrész helyébe a „kizárólag az Országos közoktatási
szakértői” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „kamara a” szövegrész helyébe a „ kamara a 16. §
(2)	bekezdésében, valamint a” szöveg, 31. § (2) bekezdésében a „határozatával” szövegrész
helyébe a „döntésével” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a
„határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg lép.
72.	§
Hatályát veszti a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjában
az „az Országos szakmai szakértői névjegyzék (továbbiakban szakértői névjegyzék) és”
49
szövegrész, 5. § (2) bekezdés g) pontjában az „a szakértői névjegyzékbe és” szövegrész és az „a
szakértői névjegyzéket és” szövegrész, 5. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben szabályozott eljárás (a
továbbiakban:” szövegrész, a „)” szövegrész, 5. § (5) bekezdése, 5/A. §-a, 6/A. § (1) bekezdése,
6/B. § (2) bekezdése, 14. § (6) bekezdés ötödik mondata, 16. § (2) bekezdés negyedik mondata.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
73.	§
(1)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-
felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”
(2)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásához az
ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”
(3)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/C. § (1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és
közvetítői tevékenység folytatását az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság annak engedélyezi,
aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai
képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Nem adható ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői engedély annak,
50
a)	akit a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tanúsága szerint gazdasági vagy vagyon
elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, és a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b)	aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll,
c)	az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
(3)	Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz
csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt, és az erkölcsi bizonyítványt.
(4)	Az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői
tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen
közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga
látja el, legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a 64/A § (1) bekezdésében, illetve a 64/B. §
(1)	bekezdésében előírt engedéllyel, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben
keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(5)	A gazdálkodó szervezet köteles az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy üzletszerű
ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az
ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az (4)
bekezdés szerinti nemleges köztartozásról szóló igazolást.
(6)	Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok
elkészítésére - a forgalmi értékbecslés, illetőleg az ingatlanvagyon-értékelés kivételével - az
ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is
jogosult.
(7)	Ha a gazdálkodó szervezet a bejelentéshez nem csatolja a nemleges köztartozásról szóló
igazolást, az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság - a bejelentés feltételeinek megállapításához
- adatszolgáltatási kérelemmel fordul a köztartozásokról nyilvántartást vezető hatósághoz. A
megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e
meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”
51
(4)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/D. § (1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről, és az arra jogosult, a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő
gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon
túl - tartalmazza az engedéllyel rendelkező természetes személy vagy az egyéni vállalkozó
természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, az értesítési címét, a szakképzettséget tanúsító
bizonyítvány (oklevél) számát.
(2)	A nyilvántartásba vett természetes személy, egyéni vállalkozó neve, értesítési címe, szakmai
tevékenységének megnevezése és a nyilvántartásba vétel száma nyilvános, amelyről bárki
tájékoztatást kérhet. A nyilvántartásban szereplő minden további adatról a bíróság részére
tájékoztatást lehet adni; a más - kívülálló - harmadik személy részére történő tájékoztatás
megadásához az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3)	A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót:
a)	aki meghalt vagy a törlését kéri,
b)	akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre
ítéltek és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült,
c)	aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.
(4)	A nyilvántartásban szereplő személy köteles az (1) bekezdésben foglalt adatok
megváltozásáról az eljáró hatóságot a változástól számított nyolc munkanapon belül
tájékoztatni.”
(5)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény az „A közös tulajdonra vonatkozó szabályok” alcímet
megelőzően a következő 87/A. §-sal és 87/B. §-sal egészül ki:
„87/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot vagy
hatóságokat rendeletben jelölje ki.
52
87/B. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő
és közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély
kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint
b)	a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetek tevékenysége
folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és e gazdálkodó szervezetekről
vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket
rendeletben szabályozza.”
74.	§
Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 82. §-a, 85/A-85/E. §-a, 85/A. §-t megelőző
alcíme.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
75.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásra vonatkozó eljárásban, az
oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a
kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus továbbképzési programokkal
összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési
határidő két hónap.”
53
(2)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 80. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül
ki:
„(7) A jegyző, főjegyző törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.”
(3)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„j) a 101. § szerinti közoktatási szakértői és a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, a közoktatási szakértői tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az
Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételnek a részletes eljárási szabályait és a
közoktatási szakértői, illetve a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának további szakmai
feltételeit, a közoktatási szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési
kötelezettség elmulasztásának következményeit, a közoktatási szakértővel és a vizsgaelnökkel
szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását és a közoktatási szakértői és a vizsgaelnöki
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá az Országos közoktatási szakértői
névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat;”
(4)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdése a következő l) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„l) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő nem tantárgyhoz,
szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos
szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem
tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos szakmai szolgáltatások körét, területeit,
megszervezését, az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az
54
országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény kijelölését, a Pedagógus-továbbképzési
Akkreditációs Testület létrehozását és működését;”
(5)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„101. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértő
igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg,
közoktatási szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki
büntetlen előéletű, és
a)	a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges
pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal
rendelkezik, vagy
b)	rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével.
(2)	Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak bejelenteni. A
bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában nem említett esetekben a közoktatási szakértői tevékenység
folytatását a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú
felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és
szakterületének elismert képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes
személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(4)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a közoktatási szakértői tevékenység
végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről és a (3) bekezdés szerinti
engedéllyel rendelkezőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. Az Országos szakértői
névjegyzék tartalmazza a közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult személy
természetes személyazonosító adatait, szakterületét lakcímét és munkahelyét. A névjegyzékből
55
kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható
adat.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását külön jogszabály továbbképzéshez vagy
szakvizsga letételéhez kötheti.
(6)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által vezetett Országos vizsgáztatási
névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga
vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki a
17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott egyetemi szintű tanári - mérnöktanári, műszaki
tanári, közgazdász-tanári -, illetve pedagógia szakos előadói végzettséggel és szakképesítéssel,
szakképzettséggel, továbbá tíz év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző
felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(7)	A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely
ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez,
szakvizsga letételéhez kötheti.
(8)	A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A
pályázatokat az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé
kell tenni. Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a
szakképzésről szóló törvény rendelkezik.
(9)	A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-
oktatás tekintetében közoktatási szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el,
aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-
oktatásban szerezte.
(10)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal - az (1) bekezdés b) pontja szerinti
esetben az engedély visszavonásával egyidejűleg - eltiltja a közoktatási szakértői tevékenység
folytatásától, illetve a vizsgaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakértői
névjegyzékből, illetve törli az Országos vizsgáztatási névjegyzékből azt, aki a tevékenységére
vonatkozó, e törvényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott
szabályokat súlyosan megszegi.”
56
76. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Tanács egyetértését”
szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Tanács véleményét” szövegrész helyébe a „Tanács”
szöveg, a „Bizottság egyetértését” szövegrész helyébe a „Bizottság véleményét” szöveg, 8/B. §
(7)	bekezdésében a „Tanács egyetértésének” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Bizottság
egyetértésének” szövegrész helyébe a „Bizottság véleményének” szöveg, 9. § (2) bekezdésében
az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „eljárás
költségeit” szövegrész helyébe a „költségeket” szöveg, 44. § (1) bekezdésében az „- az Országos
szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen
nyilvántartásba vett - szakértő” szövegrész helyébe az „az adott intézménytípusnak megfelelő
szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő” szöveg, az „az Országos szakértői
névjegyzékben nincs” szövegrész helyébe az „ilyen közoktatási szakértő nincs” szöveg, az „olyan
szakértő véleményét”szövegrész helyébe az „olyan szakember” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a
„ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben” szövegrész helyébe a „ha közoktatási
szakértőként nem járhat el” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az „az Országos szakértői
névjegyzékben szereplő szakértő” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő” szöveg, az
„eljárás költségeit” szövegrész helyébe a „költségeket” szöveg, 80. § (2) bekezdésében a
„hatósági” szövegrész helyébe a „törvényességi” szöveg, 80. § (4) bekezdésében az „elrendelheti
a határozat azonnali” szövegrész helyébe az „ebben az esetben elrendelheti a határozat
fellebbezésre tekintet nélküli” szöveg, 80. § (6) bekezdésében az „államigazgatási határozat
megküldésével” szövegrész helyébe a „határozat közlésével” szöveg, 81. § (12) bekezdésében a
„lát el” szövegrész helyébe a „lát el. Ha az iskola, kollégium több feladatellátási helyen működik,
a feltételek meglétét feladatellátási helyenként kell megvizsgálni” szöveg, 84. § (6) bekezdésében
az „Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők” szövegrész helyébe az „a közoktatási
szakértők” szöveg, 88. § (6) bekezdésében az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő
szakértő véleményét” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő véleményét” szöveg, a
„szakértőnek abban a kérdésben” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértőnek abban a
kérdésben” szöveg, a „független szakértőre” szövegrész helyébe a „független közoktatási
szakértő személyére” szöveg, 91. § (1) bekezdés b) pontjában a „döntéséhez” szövegrész helyébe
a „határozatához” szöveg, az „az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok
jegyzőit” szövegrész helyébe az „a határozatot haladéktalanul közli az általa választott módon az
57
érdekelt önkormányzatok jegyzőivel” szöveg, 91. § (5) bekezdésében a „határozatának egy
példányát megküldi a főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „határozatát közli a főjegyzővel”
szöveg, 91. § (6) bekezdésében az „az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplő
szakértő” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő” szöveg, 91. § (8) bekezdésében az
„Intézkedése” szövegrész helyébe a „Határozathozatal” szöveg, az „intézkedéséről azonnal
értesíti az érdekelt intézményfenntartókat” szövegrész helyébe a „határozatát haladéktalanul közli
az általa választott módon az érdekelt intézményfenntartókkal” szöveg, 93. § (1) bekezdés a)
pontjában az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a
„Tanács egyetértését” szövegrész helyébe a „Tanács véleményét” szöveg, 94. § (6) bekezdésében
az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 95. § (9) bekezdésében a „Magyar
Köztársaság hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként
megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 96. § (3) bekezdés b) pontjában az „egyetértési”
szövegrész helyébe a „véleményezési” szöveg, 102. § (13) bekezdésében az „az Országos
szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértők
közül” szöveg, az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó”
szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértőkre vonatkozó” szöveg, 104. § (4) bekezdés b)
pontjában az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített” szövegrész
helyébe a „közoktatási szakértők által készített” szöveg, 107. § (1) bekezdésében az „az vehet
részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben” szövegrész helyébe a „közoktatási
szakértő vehet részt” szöveg, 107. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha az nem szerepel az Országos
szakértői névjegyzékben” szövegrész helyébe a „ha az nem közoktatási szakértő” szöveg, 108. §
(3)	bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítványt” szöveg, 118. § (9)
bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrészek helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 122. § (6)
bekezdésében az „az ágazatért” szövegrész helyébe az „a honvédelemért, illetve a rendvédelmi
szerv irányításáért” szöveg, 122. § (9) bekezdésében az „Az illetékes miniszter” szövegrész
helyébe a „Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség,
valamint a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szerv
működésének sajátosságaira tekintettel” szöveg, a „miniszterrel közösen - a Magyar Honvédség,
valamint a rendvédelmi szervek működésének sajátosságaira tekintettel - szabályozhatja”
szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével - rendeletben szabályozza” szöveg, 131. § (7)
bekezdésében a „kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja
58
jóvá” szövegrész helyébe a „kikéri az Országos Köznevelési Tanács véleményét a
kerettantervről” szöveg lép.
77.	§
Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/B. § (1) bekezdésében az
„egyetértésével” szövegrész, 8/B. § (6) bekezdésében az „egyetértésének beszerzése” szövegrész,
79.	§ (3) bekezdésében az „az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt” szövegrész, 83. §
(4)	és (5) bekezdésében a „képviselője” szövegrész, 93. § (1) bekezdés a) pontjában az
„egyetértésével” szövegrész, 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyetértésével” szövegrész, 94.
§ (5) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész, 95. § (9) bekezdés harmadik mondata, 95/A. §
(2)	bekezdés b) pontjában a „közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben
meghatározott hatósági feladatok ellátásában,” szövegrész, 95/A. § (2) bekezdés d) pontja, 95/A.
§ (9) bekezdés második mondata, 95/C. § (7) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 122. § (13)-
(15) bekezdése.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
78.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82/B. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„82/B. § A munkavédelmi hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton
kapcsolatot tartani a hatósággal.”
(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„83. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott
szakterületen munkabiztonsági szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi
szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -, szakértőként kizárólag a
munkavédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a
59
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez
fűződnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a munkavédelmi hatóság annak
engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter
rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
(3)	A munkavédelmi hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(3)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 83/D. §-sal egészül ki:
„83/D. § A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított
negyvenöt munkanap:
a)	a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel,
b)	a balesetet munkabalesetnek minősítésével,
c)	a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló
jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével
kapcsolatos eljárásokban.”
(4)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy)
„e) rendeletben állapítsa meg a munkavédelmi szakértői szakterületek, a munkavédelmi szakértői
tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának, a nyilvántartás
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és a vezetésére vonatkozó eljárási rendnek,
továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”
60
(részletes szabályait.)
79.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 68. § (2) bekezdésében a „jogokat a sérült
hozzátartozója gyakorolhatja” szövegrész helyébe az „eljárásban a sérült hozzátartozója
ügyfélnek minősül” szöveg, 84. § (3) bekezdésében a „felügyelő” szövegrész helyébe a
„felügyelő - a munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset
megelőzése céljából -” szöveg lép.
80.	§
Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 16. §-ában az „és szolgáltatás”
szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 82/C. §
(2), (4) és (5) bekezdése, 83/A. §-a, 88. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „1993. évi
XLVIII. törvény” szövegrész.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
81. §
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (2)
bekezdés a) pontjában a „név (házasságkötést megelőző név)” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatok” szöveg, 66. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől számított 15 napon”
szövegrész helyébe a „közlésétől számított 10 munkanapon” szöveg lép.
82. §
Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
59/C. § (2) bekezdés b) és c) pontja.
61
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
83.	§
(1)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési hatóság honlapján
évente közzé kell tenni az elismert fajták jegyzékét.”
(2)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„44. § A tenyésztési hatóság eljárása során minden olyan helyen ellenőrzést végezhet, ahol a
törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak, állati szaporítóanyagot
előállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak.”
84.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „végzi” szövegrész
helyébe a „végzi térítés ellenében” szöveg, 20. § (3) bekezdésében az „eljárást 6 hónapon belül
kell lefolytatni, amely határidőt az eljáró szerv vezetője egyszer” szövegrész helyébe az „eljárás
során az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal” szöveg, a „meghosszabbíthat”
szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „A bejelentő” szövegrész
helyébe az „Az ügyfél” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „pontjában írt” szövegrész helyébe a
„pontja szerinti” szöveg, 44. §-t megelőző alcímében a „Felügyelet, ellenőrzés” szövegrész
helyébe az „Ellenőrzés” szöveg lép.
85.	§
Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 7. § (1) bekezdése, 28. § (1)
bekezdésében a „meghatározott időtartamra és” szövegrész, 29. §-ában a „ , meghatározott
62
időközönként” szövegrész, 30. § (1) bekezdésében az „és határozott időre” szövegrész, 30. § (1)
bekezdés harmadik mondata, 45. § (5) bekezdése.
A hadigondozásról szóló 1994. éviXLV. törvény módosítása
86.	§
(1)	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (3) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki:
(A jegyző a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi
LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül a hadigondozásba vett személyről a
következő betűsoros könyv, vagy kartonrendszerű nyilvántartást vezeti:)
„d) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, családi állapotát, az elhalálozás helyét és
idejét.”
(2)	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A hadigondozási hatóság határozatát a bíróság megváltoztathatja.”
(3)	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hadigondozási hatóságot vagy hatóságokat
rendeletben jelölje ki.”
87.	§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 8. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész
helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 26. § (1) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a
„kérelem” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a
hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A jegyző
határozatban” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 26. § (3) bekezdésében a „jegyző a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. törvény
63
11.	§-ában meghatározott adatokon kívül” szövegrész helyébe a „hadigondozási hatóság” szöveg,
26.	§ (8) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „hadigondozási hatóság” szöveg lép.
88.	§
Hatályát veszti a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (3) bekezdésében a
„betűsoros könyv, vagy kartonrendszerű” szövegrész.
Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása
89.	§
Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 10. §-ában a „nevét” szövegrész
helyébe a „családi és utónevét” szöveg lép.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
90.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (2) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)
„a) természetes személyazonosító adatok,”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (5) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat
tartalmazza:)
„a) természetes személyazonosító adatok,”
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
64
„(4) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara
az adatok közlése iránt megkeresi a végrehajtói iroda bejegyzését végző cégbíróságot.”
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus
úton írásban kapcsolatot tartani.”
91.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/E. § (2) bekezdés a) pontjában a
„neve, anyja neve, születési helye és ideje” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító
adatai” szöveg, 254/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „254/C. §-ban” szövegrész helyébe a
„254/B. §-ban” szöveg, 254/G. § (1) bekezdésében a „kamara a következő adattartalommal vezet
nyilvántartást a végrehajtói irodákról:” szövegrész helyébe a „cégjegyzékbe bejegyzett
végrehajtói iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál
bejelenteni, a kamara pedig a végrehajtói irodát a következő adattartalommal hivatalból
nyilvántartásba venni:” szöveg, 254/H. § (1) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 254/H. § (1)
bekezdés a) pontjában a „240/E. §” szövegrész helyébe a „240/F. §” szöveg, 254/H. § (3)
bekezdésében az „a Ket. 31. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „az eljárást megszüntető”
szöveg, a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép.
92.	§
Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/C. § (1) bekezdésében
az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, a „(a továbbiakban: Ket.)”
szövegrész, 240/C. § (2) bekezdésében a „ , határozat bírósági felülvizsgálata kérhető”
szövegrész, 250/A. § (2) bekezdés b) pontja, 250/A. § (5) bekezdés b) pontja, 254/C. § (1)
bekezdésében az „és a végrehajtói irodáknak a kamaránál vezetett nyilvántartásába felvett”
szövegrész, 254/D. § (4) bekezdés második mondata, 254/H. § (2) bekezdésében az „és az
elektronikus hírközlő eszköz” szöveg, 254/H. § (5) bekezdése.
65
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
93.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8. §-ában a „külön jogszabályok rendelkezései”
szövegrész helyébe az „ , a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében
foglaltak” szöveg, 8/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „igazolását” szövegrész helyébe az „által
kiadott hatósági bizonyítványt” szöveg, 8/A. § (4) bekezdésében az „igazolások” szövegrész
helyébe az „igazolás” szöveg, 8/B. § (1) bekezdésében az „igazolásokat és nyilatkozatokat”
szövegrész helyébe a „bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot” szöveg, 8/C. § (2) bekezdésében
az „a tulajdonost” szövegrész helyébe a „felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és
határidő megállapításával” szöveg, 21. § (4) bekezdésében az „igazolni kell, az igazolást”
szövegrész helyébe az „igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt”
szöveg, 25/B. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Kormány e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 25/B. § (4) bekezdésében a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletében” szöveg, 25/B. § (5) bekezdésében az „annál, amelyet külön jogszabály a behajtható
köztartozás minimális összegeként meghatároz” szövegrész helyébe az „a behajtható köztartozás
minimális összegénél” szöveg, 25/C. § (2) bekezdésében a „Tft. 9. §-ának” szövegrész helyébe a
„9. §” szöveg, 25/C. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a
Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, az „adatszolgáltatásért
külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatásért a miniszter e törvény
felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében”
szöveg, 25/E. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon”
szöveg, az „ , illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg, 25/F. § (3) bekezdésében a
„visszatérítést” szövegrész helyébe a „visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően”
szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 88/C. § (2)
bekezdésében a „felhívja a tulajdonost” szövegrész helyébe a „felhívja a tulajdonos figyelmét a
jogszabálysértésre, valamint határidő tűzésével” szöveg lép.
66
94.	§
Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8/A. § (2) bekezdés b) pontjában az
„érvényes” szövegrész, 8/C. § (1) bekezdés második mondata, 25/B. § (1) bekezdésében a
„(családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, anyja neve, születési idő, hely)”
szövegrész, 25/E. § (4) bekezdése, 88. § (3) bekezdésében az „előzetes” szövegrész.
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása
95.	§
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 17. § (2) bekezdés d) pontjában a
„közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az
„a külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelete” szöveg, 27. § (4) bekezdésében a „tagsági jogviszony
megszüntetéséről,” szövegrész helyébe a „tagsági jogviszony megszüntetéséről, ezzel
összefüggésben a névjegyzékből való törlésről,” szöveg, 27. § (6) bekezdésében a „bejelentés”
szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának” szöveg, 37. § (4) bekezdésében a „közigazgatási
ügyben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyben” szöveg, 39. § b) és c) pontjában a
„közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 40. § (4) bekezdésében a
„harmincadik napon válik érvényessé és kihirdethetővé” szövegrész helyébe a „harminc nap
elteltével kell közzétenni” szöveg, 40. § (5) bekezdésében az „Az érvényes” szövegrész helyébe
az „A” szöveg, 43. §-t megelőző alcímében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a
„Közigazgatási hatósági” szöveg, 44. §-ában a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt
munkanapon” szöveg, 45. § (4) bekezdésében az „előzetes hozzájárulásával” szövegrész helyébe
az „engedélyével” szöveg, 46. § (1) bekezdés h) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe
a „közigazgatási hatósági” szöveg, 47. § e) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági” szöveg, 47. § i) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági” szöveg, 49. §-t megelőző alcímében a „Közigazgatási” szövegrész
helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „közigazgatási ügyekben”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyekben” szöveg, az „és szolgáltatás általános
67
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól
szóló törvény” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a
„Közigazgatási hatósági” szöveg, 49. § (4) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági” szöveg, 53. § (2) bekezdésében az „évre érvényes” szövegrész helyébe a
„naptári évre vonatkozó” szöveg, 55/A. § (2) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe
a „közigazgatási hatósági” szöveg, 59. § (1) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „A
közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatok kivételével a” szöveg lép.
96.	§
Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 38. § i) pontjában a „- szükség
esetén helyszíni ellenőrzéssel -” szövegrész és az „ , és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít”
szövegrész, 39. § a) pontjában az „érvényű” szövegrész, 41. § (1) és (2) bekezdésében a
„határozattal” szövegrész, 43. § (1) bekezdése, 45. § (5) bekezdésében az „1996. évi LV.”
szövegrész, 46. § (1) bekezdés i) pontja, 49. § (4) bekezdésében a „(Ket. 42-43. §)” szövegrész,
59.	§ (2) bekezdésében a „névjegyzékkel kapcsolatos, valamint” szövegrész.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
97.	§
(1)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.”
(2)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 46. §-a a következő
(7)	bekezdéssel egészül ki:
„(7) Szabadalmi ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.”
(3)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 47. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
68
„(5) Szabadalmi ügyben nincs helye közmeghallgatásnak.”
(4)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 48. §-a a következő
(8)	bekezdéssel egészül ki:
„(8) Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidőhöz képest
elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott
küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát
követő két hónap eltelte után érkezett be.”
(5)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. §-a a következő
(5)-(6)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik.
(6)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a
folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az
eljárás felfüggesztése nem érinti.”
(6)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott
eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg
a)	a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint
b)	a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát
mellőzni kérte.”
(7)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/C. §-a a következő
(2)	bekezdéssel egészül ki:
69
„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben
mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek
során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló
rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.”
(8)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem
jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az
ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”
(9)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján
nincs helye.”
(10)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés
d)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 85. § (1) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
e)	az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott végzését.”
(11)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (4)
bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A döntés megváltoztatását kérheti:)
„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”
70
98.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (1) bekezdésében az
„és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)”
szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a
„Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek” szöveg, a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „és az első kapcsolatfelvétellel
összefüggő” szöveg, az „értesítésre” szövegrész helyébe az „értesítésre és figyelemfelhívásra”
szöveg, 46. § (5) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „állításai” szövegrész
helyébe az „állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok” szöveg, 48. § (2) bekezdésében az
„a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „képviseletet
igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba” szövegrész
helyébe a „meghatalmazást írásba” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „írhatja elő.” szövegrész
helyébe az „írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor
írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak
valódisága.” szöveg, 85. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 85. § (2)
bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási
bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés”
szöveg, a „döntés többi” szövegrész helyébe a „végzés többi” szöveg, 85. § (8) bekezdésében a
„Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény”
szöveg, 114/G. § (9) bekezdésében az „ügyek elektronikus úton nem intézhetők” szövegrész
helyébe az „ügyekben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a
Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus
úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel” szöveg lép.
99.	§
Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 46. § (1)
bekezdése, 52. § (2) bekezdésében az „- indokolt esetben hitelesített -” szövegrész, a „vagy
felülhitelesített okirat” szövegrész, 53/A. § (1) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész, 57.
§ (6) bekezdés második mondata, 57/A. § (6) bekezdése, 81. § (6) bekezdés második mondata,
71
83/H. § (3) bekezdés harmadik mondata, 115/E. § (4) és (5) bekezdése, 115/H. § (2)
bekezdésében a „ , továbbá eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkező egyéb hatósági
megkereséseknek is” szövegrész.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
100.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (2)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 64/A. § (2) bekezdése a következő d)
ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra]
„c) egyéni vállalkozó esetében
ca)	neve,
cb)	vállalkozói igazolvány kiállítója és száma,
cc)	székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító
törzsszámmal;
d)	az a)-c) pont esetében
da)	a környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,
db)	a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott
adatszolgáltatások szerinti adatok”
(tarthatók nyilván.)
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát - annak
jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.”
72
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelmi hatóság - kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatását követően -
dönt:
a)	a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat,
b)	a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve
módosításához szükséges környezetvédelmi engedély,
c)	a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedély,
d)	ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati
engedély
kiadásáról.”
(4)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A környezetvédelmi hatóság határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül -
nyilvánosan közzéteszi.”
(5)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 73. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az
eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.”
(6)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(2) Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a
tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.
73
(3)	A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a környezetvédelmi hatóság egyszerűsített
határozatot hoz, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával
jár el.”
(7)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 85. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„85. § A környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala,
forgalmazása, technológiák alkalmazása a minősítésen túl csak a Kormány rendeletében
meghatározottak szerinti hatósági engedéllyel végezhető.”
(8)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a környezetvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy
tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell
kirendelni.”
(9)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az
végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha
jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő
igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít
meg szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki
rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt
a)	természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság,
b)	környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint
építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a
továbbiakban: kamara)
74
adja ki.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve
a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a
kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a
kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.
(4)	A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a
szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait,
értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A
nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.”
(10)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7)
bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„30. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek minősítésének részletes
szabályait.”
101.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (8)
bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánított” szöveg, a „közigazgatási szerződést” szövegrész helyébe a
„hatósági szerződést” szöveg, 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „személyi”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 64/A. § (2) bekezdés a) pont ab)
alpontjában az „ , illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei
75
településazonosító törzsszámmal,” szövegrész helyébe a „;” szöveg, 64/A. § (5) bekezdésében a
„személyazonosító” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg, 67. § (3) bekezdésében az „a
külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 67. § (6)
bekezdésében a „45 napon” szövegrész helyébe a „33 munkanapon” szöveg, az „a határidő 60
nap” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidő 45 munkanap” szöveg, az „Amennyiben
országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az eljárást egy alkalommal
legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség
teljesítése érdekében” szövegrész helyébe az „Országhatáron átterjedő jelentős környezeti
hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési
határidőbe nem számít be” szöveg, 90. § (2) bekezdésében a „valamint jogszerű használója”
szövegrész helyébe a „jogszerű használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,” szöveg, 90. § (3) bekezdésében a „mellékletét” szövegrész
helyébe a „mellékletét egy példányban” szöveg, 91. § (1) bekezdésében a „kilencven nap”
szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész
helyébe a „kapcsolatos nem hatósági” szöveg, 98. § (2) bekezdésében a „joga” szövegrész
helyébe a „joga továbbá” szöveg, 110. § (7) bekezdés 5. pontjában a „ , minősítése és
engedélyezése részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes feltételeit, és az e
tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezők
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységre jogszabályban vagy
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket” szöveg, 110. § (7) bekezdés 19. pontjában az „és” szövegrész helyébe az
„és az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem tartalmi elemeit;” szöveg, 110. § (7) bekezdés 20.
pontjában a „szakterületeket és a szakértői jogosultság szabályait” szövegrész helyébe a
„tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket és részszakterületeket,
az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket” szöveg lép.
76
102. §
Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. §
(8)	bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, 64. § (2) bekezdése, 64/A. § (1) bekezdés b)
pontjában az „ , így különösen szakértői” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „ ,
illetve egyéni vállalkozó” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „(név,
születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja)” szövegrész, 64/A. § (2)
bekezdés a) pont ac) alpontja, 67. § (2) bekezdésében az „ , illetve más hatósági” szövegrész, 67.
§ (4) bekezdése, 71. § (2) bekezdése, 73. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ha a tevékenység
gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az
ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti.” szövegrész, 76. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés b)
pontjában a „külön” szövegrész, 79. § (1) bekezdés c) pontjában az „A korlátozás és a
felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.”
szövegrész, 90. § (1) bekezdése, 96. §-a, 97. § (1) bekezdésében az „a 98. § (1)-(2) bekezdésében,
valamint” szövegrész, 98. § (2) bekezdés b) pontja, 110. § (8) bekezdés f) pontja.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása
103.	§
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1995. évi LVI. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által
az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó
szabályokat.”
104.	§
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1995. évi LVI. törvény 3. § (3) bekezdésében a „2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)”
szövegrész helyébe a „törvényt” szöveg lép.
77
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
105.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„5/A. § (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy az
ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi
szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő
kivételével - szakértőként kizárólag a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai
kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara)
engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki
büntetlen előéletű, rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről
nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői
tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A
nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.”
(2)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken
építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek
hiányában az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.”
78
(3) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés p) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„p) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre
jogosító engedély kiadásának rendje és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények;”
(rendeletben történő megállapítására)
106.	§
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/D. § (4) bekezdése, 30/A. §-
a, 31. §-a, 33. § (1) és (2) bekezdése.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása
107.	§
(1)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki:
a)	a szakmai irányítást ellátó miniszter vagy a központi államigazgatási szerv vezetője a területi
és helyi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek - kivéve
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért
felelős miniszterrel, valamint a Magyar Országos Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltárral
egyetértésben,
b)	az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok, a legfőbb ügyész az ügyészségek részére
a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben,
79
c)	az igazságügyért felelős miniszter a közjegyzők és bírósági végrehajtók, valamint ezek
kamarái, továbbá az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított természetes
személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok,
hiteles szakfordítók és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédek tekintetében a
köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős
miniszterrel egyetértésben.”
(2)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagban kutatást végző személy részére - a
kutatás megkezdése előtt - látogatói jegyet ad ki. A látogatói jegy tartalmazza a kutató
természetes személyazonosító adatait és lakcímét. A látogatói jegy az adott közlevéltárban -
évenkénti meghosszabbítással - folyamatosan használható.”
(3)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a köziratok kezelésének
szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az
igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok,
igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntető ügyekben
közvetítői tevékenységet végző ügyvédek iratkezelését.”
(4)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a köziratok kezelésének
szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben
az önkormányzati hivatalok számára egységes irattári tervet adjon ki.”
(5)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 35/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
80
„(3) A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletet a bíróságok és az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, az ügyészségek, a közjegyzők, a bírósági
végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az ügyvédi kamara, az igazságügyi szakértői
névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői
intézmények, hiteles szakfordítók, tolmácsok, a jogi segítségnyújtást, kárpótlást, áldozatsegítést,
valamint büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző szervek és személyek tekintetében az
igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben kell kiadni.”
(6)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény a következő 36. §-sal egészül ki:
„36. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a
köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános
magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával
és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári
anyagban végezhető selejtezés rendjét.”
(7)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett]
„d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány kezelő szervének vagy
szervezetének tagja, illetve egyéb tisztségviselője, továbbá”
(8)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-a a
következő d) ponttal egészül ki:
(A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget)
„d) a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen
minőségében alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában”
(fel kell tüntetni.)
81
(9)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. § a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vagyonnyilatkozat őrzéséért)
„a) közszolgálatban álló személy, valamint a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett
esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara
elnöksége,”
(10)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 12. §-
a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó
jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett
által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó
jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.”
(11)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 14. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet
meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető,
hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve
az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem
igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a
bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért
felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra - a kötelezett kérelme alapján -
érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a
jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.”
(12)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 16. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
82
108.	§„(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni,
ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.”
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 10. § (3) bekezdésében az „aa) alpontja” szövegrész helyébe az „a) pontja” szöveg, 10. §
(4)	bekezdésében az „Indokolt esetben a szakmai” szövegrész helyébe az „A szakmai” szöveg, a
„Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszterrel” szöveg, az
„adhat” szövegrész helyébe az „ad” szöveg, 10. § (5) bekezdésében a „Magyar Országos
Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszterrel” szöveg, a „minta” szövegrész
helyébe az „egységes” szöveg, 10. § (7) bekezdésében az „illetőleg az illetékes közlevéltár”
szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár és a kultúráért felelős miniszter” szöveg, 10. § (8)
bekezdésében a „területi” szövegrész helyébe a „területi és helyi” szöveg, 10. § (9) bekezdésében
a „kivéve” szövegrész helyébe a „kivéve az önkormányzati hivatalok,” szöveg, 19. § (3)
bekezdésében a „törvény 1. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 19. §
(5)	bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe az „államigazgatási” szöveg, 22. § (3)
bekezdésében a „nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatait és” szöveg, 30. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész
helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 30. § (3) bekezdésében az „elrendelheti” szövegrész helyébe az
„elrendeli” szöveg, 33. § (1) bekezdés b) pontjában a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és
a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 53. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe
a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a
„javaslatot tesz a hatóságnak az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítására” szövegrész helyébe a
„kezdeményezi a hatóságnál az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítását” szöveg, 35. § (10)
bekezdésében a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős
miniszterrel” szöveg, 35/A. § (1) bekezdésében a „követelményeit” szövegrész helyébe a
„követelményeit, valamint a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az
önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenőrzési rendjét” szöveg
lép.
83
109.	§
Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény 3. § p) pontja, 10. § (3) bekezdésében az „összefoglalva” szövegrész,
10. § (8) bekezdésében az „és a helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja”
szövegrész és az „és irattári tervek, illetve az önkormányzati hivatalok minta irattári terve”
szövegrész, 10. § (10) bekezdése, 22. § (3) bekezdésében a „ , továbbá a személyazonosságát
igazoló okmány számát” szövegrész, 23. § (2) bekezdésében a „ , továbbá az 1991. évi LXXXIII.
törvény 2. §-ában meghatározott iratokban” szövegrész, 35. § (11) bekezdése.
110.	§
(1)	Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38.
§ b) pontjában az „a közjegyzők, országos kamarák és a területi kamarák iratkezelési szabályait,
valamint” szövegrész, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés
g)	pontjában a „ , továbbá a végrehajtási ügyek irattározására, valamint a kamara iratainak
iratkezelésére” szövegrész, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami
kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint az
iratkezelés szabályait” szövegrész, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
szóló 2006. évi CXXIII. törvény 24. § (3) bekezdésében az „és a közvetítői eljárás iratkezelési
szabályait” szövegrész.
(2)	A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény
24. § (4) bekezdésében a „díjazásának és iratkezelésének szabályait” szövegrész helyébe a
„valamint díjazásának szabályait” szöveg lép.
(3)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3)
bekezdés e) pont ea) alpontjában a „közalapítvány közbeszerzési eljárásban” szövegrész helyébe
a „közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban” szöveg, 3. § (3) bekezdés e) pont eb)
alpontjában a „közalapítvány támogatási pénzeszköz” szövegrész helyébe a „közalapítvány
számára nyújtott támogatási pénzeszköz” szöveg lép.
84
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény módosítása
111. §
(1)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A kamarának a tagfelvétellel és kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint - a fegyelmi és
etikai eljárás kivételével - a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való
törléssel kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tagfelvételt elutasító határozatot a határozat meghozatalától számított huszonkét
munkanapon belül kell a kérelmezővel közölni. A jogerős határozat bírósági felülvizsgálata során
bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.”
(3)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Magán-állatorvosi tevékenységet az az állatorvos végezhet, aki rendelkezik
a)	a (2) bekezdésre tekintettel kamarai tagsággal,
b)	a tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,
c)	a kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, illetve a
külön jogszabályban foglalt feltételeknek is megfelelő helyiséggel,
d)	a magán-állatorvosi tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással, valamint
e)	a névjegyzékbe bejegyzett székhellyel.
85
(2)	Azt a kérelmezőt, aki a magán-állatorvosi tevékenység végzésére jogosító engedély iránti
kérelem benyújtásakor nem rendelkezik kamarai tagsággal, a kamara az engedély megadásával
egyidejűleg felveszi tagjai közé, amennyiben megfelel a 17. § (1) bekezdése szerinti
feltételeknek.”
112. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló
1995. évi XCIV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „utónevét” szövegrész helyébe az
„utónevét, születési családi és utónevét” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában az „a tagsági”
szövegrész helyébe az „a tagfelvételt elutasító, a tagsági” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „ ,
egyidejűleg a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről
tájékoztatja.” szövegrész helyébe az „ . A területi szervezet a határozatot megküldi a többi
illetékes területi szervezetnek is.” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „indokolt írásbeli
határozatával ki kell zárni” szövegrész helyébe a „kizárja” szöveg, 28. § (3) bekezdésében a
„magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt az állatorvos székhelye
szerinti területi szervezet vezetősége állítja ki” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe vétellel
egyidejűleg az állatorvos székhelye szerinti területi szervezet magán-állatorvosi igazolványt állít
ki” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „bejelentésben foglaltaktól” szövegrész helyébe a „magán-
állatorvos kérelmében megjelölt működési területtől” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a
„gyógyíthat.” szövegrész helyébe a „gyógyíthat, a kötelezettségei sérelme nélkül, a munka- és,
ügyeleti idején kívül jogosult az ország egész területén magán-állatorvosi tevékenységet
folytatni.” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „nevét” szövegrész helyébe a „családi és utónevét”
szöveg lép.
113.	§
Hatályát veszti a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (3) bekezdés első mondata, 18. § (5)
bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 28. § (4) bekezdése, 29. § (3) bekezdés első és második mondata,
42. § (5) bekezdése.
86
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
114.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„3/D. § (1) A következő ügyekben az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus
úton kapcsolatot tartani:
a)	légijármű lajstromba vétele,
b)	légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
c)	légijármű üzemben tartási engedély kiadása és módosítása,
d)	a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos
légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
e)	a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz szerinti karbantartó oktató
szervezetek jóváhagyása,
f)	légijármű típusalkalmassági vizsgálata,
g)	légijármű légialkalmassági felülvizsgálat,
h)	légijárművet terhelő jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése,
i)	szakszolgálati engedély kiadása, módosítása, érvényességi idejének meghosszabbítása,
j) a léginavigációs szolgálatok tanúsítása a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai
égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet alapján,
k) üzemben tartók műszaki dokumentációjának jóváhagyása,
l) földi kiszolgálási engedély kiadása,
m) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének,
megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése,
állapotának és üzemben tartásának vizsgálata,
87
n) repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kiadása,
o)	zaj gátló védőövezet kijelölése,
p) a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági
eljárás lefolytatása.
(2) A légiközlekedési hatóságnak a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési
szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április
29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a korlátozott légiközlekedési jog
igénybevétele tárgyában hozott határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.”
(2)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 20/A. § és 20/B. §-sal
egészül ki:
„20/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a légiközlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.
(3)	A légiközlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és
iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való
jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	Ha hatósági eljárásban légiközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és
jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek
88
hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.
20/B. § (1) A 20. § (3) és (4) bekezdését a tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad
szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében
történő folytatására is alkalmazni kell.
(2)	A 22. §-t, a 29. §-t, a 30. §-t és a 34. §-t a légiközlekedési tevékenységnek és a
légiközlekedéssel összefüggő tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával
rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is
alkalmazni kell.
(3)	A légijárművel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minősülő
személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba
jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a
mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés, a légijárművel
végzett egészségügyi mentőrepülés és az állami légijárművel végzett repülés határon átnyúló
szolgáltatás keretében nem folytatható.”
(3)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén
székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, ha)
„b) önálló vállalkozó esetén, büntetlen előéletű és nem áll büntetőeljárás, illetve a légiközlekedési
vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;”
(4)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
(A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén
székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, ha)
89
„e) nem áll a tevékenység végzését korlátozó vagy megtiltó hatósági határozat hatálya alatt.”
(5)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez, e légijárművek
és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (6)
bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati
engedély szükséges.”
(6)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez
kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati
engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a
felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett
jogosultságot igazoló bejegyzéseket, és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő
jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek
vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami célú
légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért
felelős miniszterrel, rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az
elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg. A szakszolgálati
engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés
tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel
együttesen határozza meg.”
(7)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„73. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a légiközlekedési hatóság feladat- és hatáskörét,
b)	a katonai légügyi hatóság feladat- és hatáskörét,
90
c)	a nemzetközi repülések végrehajtásával összefüggésben a repülőterek igénybevételének
általános szabályait,
d)	a lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének a
szabályait,
e)	az üzemben tartási engedély kötelező tartalmi elemeit,
f)	a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó
engedély tartalmával összefüggő általános szabályokat,
g)	a polgári légijármű és a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának
és karbantartásának általános szabályait,
h)	a légiközlekedési szakszemélyzet tagjainak körét, akiknek képzéséhez a légiközlekedési
hatóság engedélye szükséges, továbbá a képzési engedély tartalmára vonatkozó általános
szabályokat,
i)	a bérbeadott légijármű üzemben tartásával kapcsolatos általános szabályokat,
j) a nemzetközi repülőtérré nyilvánítás szabályait,
k) a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassági
bizonyítványa felfüggesztésének és bevonásának általános szabályait,
l) a légialkalmassági bizonyítvány kötelező tartalmi elemeit, valamint az üzemben tartónak a
légialkalmasság fenntartásával és igazolásával összefüggő általános feladatait,
m) a nyilvános repülőtér biztonságos használatával összefüggésben az üzemben tartó általános
feladatait,
n) a légvédelmi készenléti gyakorló repülések végrehajtásának általános szabályait;
o)	a légijármű fel- és leszállásához igénybe vehető területeket és a nem nyilvános fel- és
leszállóhely engedélyezésének a szabályait,
p) a külföldi szakszolgálati engedélyek elfogadásának általános szabályait és a gazdasági célú
légiközlekedési tevékenység ellátásához a szakszolgálati engedéllyel rendelkező által teljesítendő
általános feltételeket,
91
q) a légijármű parancsnoka kijelölésének módját, valamint a légijármű parancsnokának a repülés
megkezdésével összefüggő általános feladatait,
r) a magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának
a szabályait,
s) a 10. § (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan
igénybevétele esetén követendő eljárás szabályait,
t) a légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás -, a légi
árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás, veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések
továbbításának szabályait,
u) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági,
akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a
szabályait,
v) a légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és
működésének rendjét,
w) a kötelező felelősségbiztosítás szabályait,
x) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó
megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-ei 847/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait,
y) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni
védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat
szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének
a rendjét, valamint
z) a lajstromozásra nem kötelezett légijárművekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem
közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet lát el, továbbá az azokkal kapcsolatos
eljárási szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki:
a)	a légiközlekedési hatóságot vagy hatóságokat,
92
b)	a katonai légügyi hatóságot vagy hatóságokat,
c)	a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket, valamint
d)	az állami közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket.”
(8) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„74. § (1) Felhatalmazás kap
a)	az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, a környezetvédelemért felelős
miniszterrel együttesen a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés feltételeinek a részletes
szabályait,
b)	a miniszter, hogy a légiközlekedés biztonságos és zavartalan végrehajtását biztosító
léginavigációs, távközlő, meteorológiai és egyéb berendezések létesítésének, megváltoztatásának,
megszüntetésének, üzemben tartásának a részletes szabályait, valamint hatósági felügyeletének
szabályait és rendjét,
c)	a miniszter, hogy - az állami repülések céljára szolgáló, valamint a közös felhasználású
katonai és polgári repülőtér kivételével - a Magyar Köztársaság területén lévő repülőtereket
használó légijárművek földi ellenőrzései végrehajtásának a részletes szabályait,
d)	az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az ország területére légi
közlekedési úton bejutó fertőző betegségek megelőzése érdekében történő ideiglenes
korlátozások szabályait,
e)	a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy a törvény 20. § (3) bekezdésében említett
tevékenység engedélyezése rendjének a részletes szabályait együttes,
f)	a miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdésében említett repülőmodellek és repülőeszközök körét,
g)	az egészségügyért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a
miniszterrel együttesen a közegészségügyi légi beavatkozás szabályait,
h)	az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttesen a légi személyszállítással
és a légi árufuvarozással összefüggő növény-egészségügyi szabályokat,
93
i)	a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a honvédelemért felelős
miniszterrel együttesen - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a
repülésmeteorológiai tájékoztatások és előrejelzések szolgáltatásával, ellenőrzésével, ezek
díjazása és költségei megosztásával összefüggő feladatok rendjét és szabályait,
j) a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a motoros légi
járművek zajkibocsátásának korlátozására vonatkozó szabályokat,
k) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légtér igénybevételi
díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit,
l)	a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet körét,
a szakszemélyzetre vonatkozó részletes szabályokat, a szakszemélyzet képzésének a részletes
szabályait, továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, kiadásának, meghosszabbításának,
felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait, a szakszolgálati engedélyek időbeni
hatályát, a szakszolgálati engedélybe tett bejegyzések és a szakszolgálati tevékenység ellátásával
összefüggő jogokat és kötelezettségeket, a szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének és
visszavonásának a szabályait - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok
tekintetében az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - ,
m) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen a nem nyilvános fel- és
leszállóhely létesítésének részletes szabályait,
n) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint az 5. § (1) bekezdés b) pont
ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben a
magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét,
o)	a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének a részletes
szabályait,
p) a miniszter, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének a részletes szabályait,
q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légi
közlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható
munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési eljárás
rendjét,
94
r) a miniszter, hogy a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó
szabályokat,
s) a miniszter, hogy a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat,
t) a rendészetért felelős miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - az utasbiztonsági
ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának a szabályait,
u) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az utasbiztonsági ellenőrzést
végzők felügyeletének és szakmai irányításának a szabályait,
v) a miniszter, hogy a légiforgalmi tájékoztatás rendjét és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat
ellátásának a szabályait,
w) a miniszter, hogy a lajstromozásra nem kötelezett légijárművel folytatott repülések és az
azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának a szabályait,
x) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen a 37. § (1) bekezdés a) pont
ac) és ad) alpontjában említett repülőterek üzemeltetésének a részletes szabályait,
y) a miniszter, hogy a légijárművek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos műszaki
előírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az egységes légügyi előírások
alapján alkalmazandó szabályokat, valamint
z) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen a nemzetközi kereskedelmi
repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveit és
módszereit
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap
a)	a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési
hatóságok eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét,
b)	a miniszter a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy az üzemben tartás
feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a
részletes szabályait,
95
c)	a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás
feltételeinek a részletes szabályait, és az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének
és visszavonásának a szabályait,
d)	a miniszter, hogy a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai
Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet,
1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó
légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a
légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait,
e)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében - a
rendészetért felelős miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a
miniszter egyetértésével - a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének a részletes szabályait,
f)	a miniszter, hogy a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában - a
zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - a 39.
§ (1) bekezdésében említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben
tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,
g)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében
a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős
miniszterrel együttesen - a 39. § (1) bekezdésében említett szabályok részletes műszaki
követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,
h)	a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem
tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága
feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait,
i)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben az állami légijármű jelzéseinek és nyilvántartásának részletes szabályait, az állami
légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a
légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait, az állami légijármű, illetve a légiközlekedéssel
96
kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és a típusalkalmassági vizsgálatának a
részletes szabályait,
j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a
miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel - a rádiószolgálatok állomáskezelőire
vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is -
egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, szakmai feltételeinek, kiadásának,
felfüggesztésének, valamint helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait,
k) a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy a szakszolgálati
engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit,
l)	a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy az
állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi
feltételeit,
m) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések részletes
szabályait,
n) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség
légvédelmi készenléti repüléseinek a részletes szabályait,
o)	a miniszter, hogy a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek, a légialkalmassági
vizsgálatának, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának,
felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a
szabályait,
p) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben az állami légijármű légialkalmassági feltételeinek, a légialkalmassági vizsgálat
rendjének, a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait,
valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait,
q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedély, a
légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány rendőr által történő helyszíni
elvételének a szabályait,
97
r) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az állami célú
légiközlekedés tekintetében a nyilvános repülőrendezvény szabályait,
s) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési
hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a
légiközlekedési bírság kivetésének a részletes szabályait és a beszedett bírság összegének
felhasználási rendjét,
t) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel - valamint közös felhasználású
repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben és a légiközlekedési
hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a
zajvédelmi díj megállapításának a részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási
rendjét,
u) a miniszter, illetve az állami célú légiközlekedés területén a honvédelemért felelős miniszter a
miniszterrel egyetértésben, hogy az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint
v) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Köztársaság
légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának a
részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
115.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (3) bekezdésében a „díjat kell fizetni. A
díj” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási
díj” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „eljárási díj” szövegrész helyébe az „eljárással összefüggő
igazgatási szolgáltatási díj” szöveg, 3/A. § (1) bekezdésében a „személyes és” szövegrész
helyébe a „természetes személyazonosító és lakcím adatait, elérhetőségét, valamint” szöveg, 3/B.
§ (3) bekezdésében az „Európai Unió tagállamainak” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági
98
Térségről szóló megállapodásban részes államok” szöveg, 3/B. § (4) bekezdésében az „Európai
Unió valamennyi tagállama” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes valamennyi állam” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „miniszter”
szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „díjat kell fizetni. A díj
fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter” szövegrész helyébe az „igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj
összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg, 19. § (3)
bekezdésében az „a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés” szövegrész
helyébe az „az üzemben tartási engedély tárgya rádióberendezés vagy rádióberendezést foglal
magában” szöveg, a „hatósággal egyetértésben - a külön jogszabály alapján kiadott
rádióengedély megléte esetén -” szövegrész helyébe a „hatóság által külön jogszabály alapján
kiadott rádióengedély megléte esetén” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „rendjét” szövegrész
helyébe a „részletes szabályait” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész
helyébe a „hírközlési hatóság által külön jogszabály” szöveg, a „hatóságnak a hírközlési
hatósággal egyetértésben kiadott” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében
a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben” szöveg, 20. § (3)
bekezdésében a „jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „a rendészetért felelős
miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter által együtt rendeletben meghatározott” szöveg, 20. § (4) bekezdésében a „hatóságnak
az illetékes hatóság hozzájárulásával kiadott” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 22. § (1)
bekezdésében a „tevékenység kivételével” szövegrész helyébe a „tevékenység kivételével,
valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a
„Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy - a 20/B. § (2) bekezdése szerinti
esetben - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett
gazdálkodó szervezet” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „Magyarországon” szövegrész helyébe
az „Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban” szöveg, 23. § (3)
bekezdésében a „megsérti” szövegrész helyébe a „megsérti, vagy azoknak később nem felel meg”
szöveg, 23. § (6) bekezdésében az „Unió tagállamain” szövegrész helyébe a „Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes államokon” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a
„Nemzetközi” szövegrész helyébe az „A légiközlekedési hatóság a nemzetközi” szöveg, az
99
„érvényes” szövegrész helyébe a „jogosító” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „szakmai”
szövegrész helyébe a „részletes” szöveg, 30. § (3) bekezdésében a „képzésének” szövegrész
helyébe a „képzésének részletes” szöveg, 34. §-ában a „céljából létesített vállalkozás
létrehozásához a légiközlekedési hatóság engedélye” szövegrész helyébe a „tevékenység
folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a
„feltételeit” szövegrész helyébe a „részletes szabályait” szöveg, 41. § (3) bekezdésében a
„nyilvánosságra hozza” szövegrész helyébe a „nyilvánosan közzéteszi” szöveg, 47. §-ában a
„típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a
„típusalkalmassága feltételeinek és a típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait”
szöveg, 48. § (4) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe az „időbeli hatályát”
szöveg, 48. § (5) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe az „időbeli
hatályán” szöveg, 48. § (6) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg,
49. § (1) bekezdésében a „polgári légijármű légialkalmassági követelményeit és a
légialkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „216/2008/EK rendelet hatálya alá nem
tartozó esetekben a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek és a légialkalmassági
vizsgálatának a részletes szabályait” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „feltételeit és a
légialkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „feltételeinek és a légialkalmassági
vizsgálatának a részletes szabályait” szöveg lép.
116. §
Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/C. § (7) bekezdésében az „ ,
azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági
felülvizsgálatnak helye van” szövegrész, 3/C. § (10) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 20. § (4)
bekezdésében az „- a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szórótevékenység kivételével -”
szövegrész, 24. § (2) bekezdésében az „a légiközlekedési hatóság” szövegrész, 39. § (4) bekezdés
b)	pontjában az „a légi közlekedés biztonsága szempontjából kifogástalan megoldás nem érhető
el, vagy” szövegrész, 39. § (4) bekezdés c) pontja, 44. § (1) bekezdésében az „az érintett
hatóságokkal egyetértésben” szövegrész, 73/A. §-a.
100
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
117.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. §-a a következő (4) és (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az
alkalmai falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység folytatásának feltételeit és
bejelentésének szabályait.
(5)	Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a
felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.”
118.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 56. pontjában az „a
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján”
szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott” szöveg, 3. § 57. pontjában az „a
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben” szövegrész
helyébe az „a külön jogszabályban” szöveg, a „falusi és agroturisztikai szolgáltató
tevékenységről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „külön jogszabály” szöveg, 40. §
(8)	bekezdésében az „azonosító adatainak,” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak,
lakcímének” szöveg, 48. § (14) bekezdés a) és b) pontjában az „azonosító adatait” szövegrész
helyébe a „személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 77/C. § (23) bekezdésében az „elintézési”
szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg lép.
119. §
Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (2)
bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 77/C. § (21) bekezdésében az „(idegen nyelven
kiállított okirat esetében a hiteles magyar nyelvű fordítást)” szövegrész, 77/C. § (23) bekezdés
első mondata.
101
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
120. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A polgárt
a)	természetes személyazonosító adataival,
b)	a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges
és megfelelő mértékű adattal vagy
c)	törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben
meghatározott azonosító kóddal
(a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani.
(2)	A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet
kötelezni.
(3)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a polgár az (1) bekezdés szerinti adatok igazolásának
módját szabadon megválaszthatja.
(4)	Természetes személyazonosító adat a polgár
a)	családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b)	születési helye,
c)	születési ideje és
d)	anyja születési családi és utóneve.”
121.	§
Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § a) pontja, 13. §-a, 17. § c) és d) pontja.
102
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
módosítása
122.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott
térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez
az állami főépítész térségi terület-felhasználási engedélye szükséges.
(2)	A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű
lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti
tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki
infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami
főépítész térségi terület-felhasználási engedélye alapján történik.
(3)	A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú
erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az
erdősítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térségek területrendezési tervére
vonatkozó törvények hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél
közelebbi területen a beépítésre szánt területek kivételes kijelölése az állami főépítész térségi
terület-felhasználási engedélye alapján történik.
(4)	A térségi terület-felhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett
hálózat, vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv előírásainak.
(5)	A térségi terület-felhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni.
(6)	Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi terület-felhasználási
engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos
illetékességgel, soron kívül bírálja el.
103
(7)	Az állami főépítész a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei
önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi terület-felhasználási engedélyt,
valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei
önkormányzattal.
(8)	Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak,
-	programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak
a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott
területrendezési tanulmánytervről.”
(2)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő 24/A.
§-sal egészül ki:
„24/A. § A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő
dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról
a miniszter gondoskodik.”
(3)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés
d)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi
követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk, és közzétételük részletes szabályait,
valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;”
(4)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdése
a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„q) az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a területrendezési tervek
szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési
hatósági eljárás részletes szabályait;”
104
(5)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés
t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 27. § (1) bekezdése a következő u)-z) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„t) a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-
hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési
hatósági eljárás részletes szabályait;
u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt
területek kivételes kijelölésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti
határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok
nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági
eljárás részletes szabályait;
z) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő - személyes adatot
nem tartalmazó - dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és
hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés
összegét és megfizetésének szabályait.”
(6)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok feladatait és működésük részletes szabályait.”
123.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (1) bekezdés b)
pontjában a „külön jogszabály alapján lefolytatott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, a
„hatásvizsgálat nagyobb eltérést indokol” szövegrész helyébe a „hatásvizsgálat alapján
lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt” szöveg, 23/A. § (2)
bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
105
az „a nagyobb eltérést indokolja” szövegrész helyébe az „alapján lefolytatott területrendezési
hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt” szöveg, 23/C. § (1) bekezdésében a „60 nap”
szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 23/C. § (5) bekezdésében a „90 nap” szövegrész
helyébe a „három hónap” szöveg, 27. § (1) bekezdés p) pontjában a „hatásvizsgálat” szövegrész
helyébe a „hatásvizsgálat köteles eljárások körét,” szöveg lép.
124.	§
Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. §
(15) bekezdésében az „(a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet)”
szövegrész, 27. § (1) bekezdés j) pontja, 27. § (2) bekezdés b) és e) pontja.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
125.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Aki
a)	tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata,
b)	tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és annak területi szervei, hivatásos önkormányzati tűzoltóság,
önkéntes tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás
által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó,
c)	beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezés, karbantartása,
javítása, telepítése, felülvizsgálata,
d)	tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok
távfelügyelete,
e)	tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés,
106
f)	tűzvédelmi szakvizsgáztatás
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak
bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról
nyilvántartást vezet, mely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza
a)	a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét,
b)	a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány
számát és jogosultsági idejét.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására való jogosultságot a tűzvédelmi hatóság
ellenőrzi.
(5)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az (1) bekezdés d)-e)
pontjai szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására
irányuló szándékát köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.”
(2)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 46/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy
szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe,
107
valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy
igénybevételéhez fűződnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak
engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott
egyéb feltételeknek.
(3)	A tűzvédelmi hatóság a szakértő tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a)	a természetes személyazonosító adatokat,
b)	az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail),
c)	a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint
d)	a tűzvédelmi szakterület megnevezését.
(4)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak a (3) bekezdés b)-d) pontjában
szereplő adatai is nyilvánosak.
(5)	A tűzvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg tűzvédelmi szakértői igazolványt
állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a
tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját. A
hatósági igazolványon a hitelessége igazolásához szükséges további - nem személyes adatok - is
feltüntethetőek.
(6)	A szakértő szakértői tevékenységének megszüntetése, illetőleg halála esetén adatainak a
nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő
kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb tíz évig a központi katasztrófavédelmi szerv a
szakértői vélemény jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.”
(3)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 47. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
108
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„2. a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre
jogosító engedély kiadásának rendjét, szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(4)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 47. § (2) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„24. az e törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatásának részletes
feltételeit, a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket.”
126.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
13/A. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt piacfelügyeleti hatóság”
szövegrész helyébe a „tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó
szerv” szöveg lép.
A közraktározásról szóló 1996. éviXLVIII. törvény módosítása
127.	§
(1)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
109
„(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a
közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján - engedélyezte. A
közraktár vámszabad területen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.”
(2)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához
szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha
a)	igazolja a részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatokat, a cég raktározás és tárolás
besorolású főtevékenységét, záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás besorolást,
b)	a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,
c)	rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára
működéséhez szükséges telepengedéllyel, vagy bejelentés-kötelezettség alá tartozó tevékenység
esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával, valamint
d)	a részvénytársaságnak és az igazgatóság tagjainak belföldön köztartozása nincs.
(4)	A 2. § (5) bekezdés alapján a közraktári engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár
részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték.
(5)	Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a
közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3)
bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
(3)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„5/B. § (1) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély
iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:
110
a)	a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy
a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső
szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről,
b)	az 5. § (2) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat,
c)	a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek)
állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat,
d)	a fióktelep vezetőjének vagy vezetőinek a büntetlen előéletet igazoló okiratot,
e)	az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves
beszámolóját,
f)	nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei
vannak,
g)	a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a
kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem
érvényesek,
h)	nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy
felszámolási eljárás,
i)	nyilatkozatot a fióktelep telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről.
(2)	A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges
engedélyt akkor kaphat, ha
a)	igazolja a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba
történő bejegyzését,
b)	igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,
c)	rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára
működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentés-kötelezettség alá tartozó tevékenység
esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával,
d)	a fióktelep ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás, valamint
e)	a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása.
111
(3)	Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a
fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem
elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott
adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
(4)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A közraktárnak a közraktári jegy jóváhagyott tervezete után készült, nyomdai úton előállított
mintapéldányt az első kibocsátás előtt archiválás céljából meg kell küldenie a felügyelet részére.”
(5)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (3)-(5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek, és 8. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az
előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	természetes személyazonosító adatait vagy a természetes személy azonosítására alkalmas, a
közraktár-felügyelet által kezelhető azonosító kódot, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét,
b)	nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes
jövedelméből származik.
(4)	A természetes személy kérelmező a minősített befolyás szerzéséhez előzetes engedélyt akkor
kaphat, ha
a)	büntetlen előéletű és
b)	jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.
(5)	Ha a kérelmező a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet
a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához
adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról
nyilvántartást vezető hatósághoz.
(6)	Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az
előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
112
a)	külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást
arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték,
b)	a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített
éves beszámolóját,
c)	nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni
kötelezettségei vannak.
(7)	Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez
szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha
a)	igazolja a cégjogi adatait, cégjegyzékszámát, adószámát és
b)	jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.
(8)	Ha a kérelmező a (7) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a
minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához
adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (7) bekezdésben meghatározott adatokról
nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(9)	A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges
előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tíz munkanapon belül elbírálja. A
felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a
közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését
veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a
hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.”
(6)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) A felügyeleti biztos a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szerint helyszíni szemlét végezhet.”
113
128.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés i) pontjában a „tagjainak
belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak” szövegrész helyébe a „tagjai” szöveg, 6. § (2)
bekezdésében az „5. § (2)” szövegrész helyébe az „5. § (2) és (3)” szöveg, az „5/B. §-ban”
szövegrész helyébe az „5/B. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg, az „engedélyezési” szövegrész
helyébe az „engedélyezési kérelemhez” szöveg, a „szükséges mellékletek” szövegrész helyébe a
„szükséges mellékletek, igazolások és nyilatkozatok” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „harminc
napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „hatvan
napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a
„harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 9. § (1) bekezdésében
a „felügyeletét” szövegrész helyébe az „ellenőrzését” szöveg, 9. § (5) bekezdésében a „tizenöt
napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 9/A. § (5) bekezdésében a „kilencven
nap” szövegrész helyébe a „hatvanöt munkanap” szöveg, 9/A. § (8) bekezdésében a „meg”
szövegrész helyébe a „meg, valamint nem semmisítheti meg” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a
„harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „szakhatósági”
szövegrész helyébe az „a zálogkölcsönnyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége
tekintetében kiadott” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (4) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg, a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg,
28. § (1) bekezdésében és 28/B. § (1) bekezdésében a „Hpt.” szövegrész helyébe a
„hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.
129.	§
Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában
a „létesítő okiratát, amely a cég főtevékenységeként a raktározás, tárolás besorolást tartalmazza,
továbbá záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás besorolás megjelölést, valamint a”
szövegrész,- 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „(2) és” szövegrész, 5. § (2) bekezdés c) pontja, 5. §
(2)	bekezdés i) pontjában a „nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint”
szövegrész, 5. § (2) bekezdés j) pontja, 5. § (2) bekezdés k) pontjában a „cégjegyzékszámáról,
adószámáról,” szövegrész, 6. § (2) bekezdésében a „(2) és” szövegrész, 9. § (2) bekezdése, 9/A. §
(3)	bekezdése, 10. § (3) bekezdésében a „ , de határozatait - a kézbesítéstől számított tizenöt
114
napon belül - bíróság előtt megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz”
szövegrész, 12/A. § (1) és (2) bekezdésében az „eljárási” szövegrészek.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
130.	§
(1)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A kártalanítás igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen
nincs helye fellebbezésnek.”
131.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 13. § (2) bekezdésében a „miniszter - a
vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulásával kiadott -” szövegrész helyébe a
„természetvédelmi hatóság” szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „- a vadgazdálkodásért felelős
miniszter hozzájárulásával - a miniszter” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság”
szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „jóváhagyásához” szövegrész helyébe a „kiadásához” szöveg,
27. § (1) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg,
27. § (3) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg,
33. § (4) bekezdésében a „kivételesen indokolt esetben (pl. növényegészségügyi okból), a
természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „ , természetvédelmi kezelési,
növényegészségügyi, erdővédelmi okból vagy havária helyzetben, a természetvédelmi hatóság
engedélyével” szöveg, 42. § (5) bekezdésében az „engedélyről” szövegrész helyébe az
„engedélyezés tárgyában hozott határozatot” szöveg, a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a
„közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 76. § (1) bekezdésében
a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 78. § (4) bekezdésében a „határozattal
lefoglalja, illetőleg elkobozza” szövegrész helyébe a „birtokát ideiglenesen elvonja (a
továbbiakban: lefoglalás), vagy birtokát véglegesen elvonja és állami tulajdonba veszi (a
továbbiakban: elkobzás)” szöveg lép.
115
132.	§
Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdése, 17. § (4)
bekezdésében az „ , az engedélyezéshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges”
szövegrész, 18. § (3) bekezdés második mondata, 24. § (2) bekezdés negyedik mondata, 33. § (1)
bekezdésében az „ , a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész, 75. §-a, 76. § (4)
bekezdése, 78. § (1) és (2) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 78. § (3) bekezdésében a
„határozattal” szövegrész és az „ , illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett
terhére és költségére elvégeztetheti” szövegrész, 78. § (4) bekezdésében a „(68. §)” szövegrész.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény módosítása
133.	§
(1)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
az „A vadászterület rendeltetésének megállapítása” alcímet megelőzően a következő 20/A. §-sal
egészül ki:
„20/A. § A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban az ügyféli jogok csak
akkor gyakorolhatók, ha az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett.”
(2)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelező, valamint a vadászati jog
kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni.”
(3)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
az „A miniszter feladatai és hatásköre” alcímet megelőzően a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott
szakterületen szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
116
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A vadászati hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(4)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
100. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„30. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
134.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1. §
(2)	bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben” szöveg, 12. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 16. § (3) bekezdésében a
„rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben”
117
szöveg, 24. § (2) bekezdésében az „Az engedélyben” szövegrész helyébe az „A határozatban”
szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „érvényességének lejártát” szövegrész helyébe a „hatályának
megszűnését” szöveg, 27. § (3) bekezdés a) pontjában az „érvényességének időtartamáig”
szövegrész helyébe a „hatályának megszűnéséig” szöveg, 44. § (2) bekezdésében az
„érvényességének időtartamát” szövegrészek helyébe a „hatályát” szöveg, 46. § (1) bekezdésében
az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „rendeletben”
szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 47. § (4)
bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „rendeletben”
szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 57. § (3)
bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben” szöveg, 58. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 60. § (2) bekezdésében az
„érvénytelenítését” szövegrész helyébe a „bevonását” szöveg, 61. § (3) és (4) bekezdésében a
„rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben”
szöveg, 63. § (3) és (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 65. § (1) bekezdésében a „rendeletben”
szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 65. § (2)
bekezdés a) pontjában az „érvényességi ideje alatt” szövegrész helyébe a „lejártáig” szöveg, 65. §
(5)	bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben” szöveg, 66. § (3)-(5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az
„az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 67. § (5) bekezdésében a
„rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben”
szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (2) bekezdésében az „igazolást ad”
szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítványt ad ki” szöveg, az „az igazolás” szövegrész helyébe
az „a hatósági bizonyítvány” szöveg, 74. § (4) bekezdésében az „igazolással” szövegrész helyébe
a „hatósági bizonyítvány alapján” szöveg, 74. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész
helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (8)
bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
118
rendeletben” szöveg, 91. §-ában a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg lép.
135.	§
Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 5. §-ában a „külön” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében a „külön törvény szerint”
szövegrész, 17. § (3) bekezdésében az „érvényességének” szövegrész, 27. § (2) bekezdés
második mondata, 35. § (3) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölésével -” szövegrész
és a „ , melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és
felelősségére elvégeztetheti” szövegrész, 46. § (1) bekezdésében az „- annak érvényességi idején
belül -” szövegrész, 51. § (2) bekezdése, 60. § (3) bekezdésében az „érvényessége” szövegrész,
65. § (3) bekezdése, 71. § (3) bekezdésében az „ , a törvényben, illetve külön jogszabályban
meghatározott” szövegrész, 74. § (5) bekezdés második mondata, 80. § (3) bekezdése, 80. § (4)
bekezdés második mondata, 89. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , ott helyszíni szemlét,
vizsgálatot tartani” szövegrész, 89. § (1) bekezdés b) pontjában az „a jogosulttól,” szövegrész és
a „ , valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba
betekinteni” szövegrész, 89. § (1) bekezdés c) pontja, 89. § (1) bekezdés f)-i) pontja.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény módosítása
136.	§
(1)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határozat a közlésétől számított öt éven belül
vonható vissza.”
(2)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 43/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
119
„(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t,
a 40-40/A. §-t, az 58-59. §-t, a 69. § (1) bekezdését, a 72-73. §-t, a 78-80. §-t, a 81-81/B. §-t és a
153. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.”
(3)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni a 18. §, a 29. § (3)-(11) bekezdés, a 30. §, a 33. § (1) bekezdés, a 33/A-33/B. §, a
36. § (2)-(4) bekezdés, a 38. §, a 46. § (2) bekezdés, a 47. §, az 51. § (1) és (5) bekezdés, a 61. §
(1)	bekezdés, a 70. §, a 72. § (4) bekezdése, a 74. § (2)-(5) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés, a 94.
§, a 109. § (2)-(4) bekezdés, a 127-129. § kivételével.”
(4)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A versenyfelügyeleti eljárásban újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.”
137.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
43/C. § (2) bekezdésében a „felvilágosítás iránti kérelem” szövegrész helyébe a „Gazdasági
Versenyhivatal elnöke felvilágosítás iránti felhívásának” szöveg, 43/C. § (3) bekezdésében az „A
Gazdasági” szövegrész helyébe a „Ha a Gazdasági” szöveg, az „is kérheti. E” szövegrész helyébe
a „belföldi jogsegély keretében kéri, e” szöveg, 43/E. § (3) bekezdés b) pontjában az „illetékes”
szövegrész helyébe a „feladatkörrel rendelkező” szöveg, a „minisztériumot” szövegrész helyébe a
„minisztert” szöveg, 43/F. §-ában a „jogorvoslati kérelemmel élhet” szövegrész helyébe a
„kezdeményezheti a végzés bírósági felülvizsgálatát” szöveg, 43/H. § (8) bekezdésében a „hatvan
napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 43/H. § (9) bekezdésében a „hatvan nappal”
szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 43/H. § (11) bekezdésében a „közigazgatási
nemperes eljárásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés
elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 43/I. § (2) bekezdésében a
„tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 43/I. § (3) bekezdésében a
120
„harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „harminc napnál”
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „dönt”
szövegrész helyébe a „dönt a kizárási ok bejelentésétől számított tíz munkanapon belül” szöveg,
53. § (1) bekezdésében az „Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a” szövegrész
helyébe az „A” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon”
szöveg, az „önként beléphet” szövegrész helyébe a „kérheti a jogutódlás megállapítását” szöveg,
57. § (1) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 57. § (3)
bekezdésében a „nemzetközi szerződés” szövegrész helyébe a „törvényben kihirdetett
nemzetközi szerződés” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a
„tíz munkanapon” szöveg, 63. §-át megelőző alcímében az „elintézési” szövegrész helyébe az
„ügyintézési” szöveg, 63. § (2) bekezdés a) pontjában a „kilencven napon” szövegrész helyébe a
„három hónapon” szöveg, 63. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „száznyolcvan napon”
szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg, 63. § (3) bekezdés a) pontjában a „negyvenöt
napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 63. § (3) bekezdés b) pontjában a
„százhúsz napon” szövegrész helyébe a „négy hónapon” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a
„negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 63. § (5)
bekezdésében az „elintézési határidő számításánál” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő
számításánál - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben
foglaltakon túl -” szöveg, 63. § (6) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az
„ügyintézési” szöveg, a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg,
a „száznyolcvan nappal” szövegrész helyébe a „hat hónappal” szöveg, a „húsz munkanappal”
szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 64. §-ában a „teljesítettnek” szövegrész
helyébe a „megadottnak” szöveg, 65. § (6) bekezdésében a „A zár alá vétel foganatosításakor a
vizsgáló” szövegrész helyébe az „A vizsgáló az iratokat jegyzőkönyv készítése nélkül úgy is
lefoglalhatja, hogy” szöveg, 65. § (10) bekezdésében a „védett adatának minősülő tényről”
szövegrész helyébe az „üzleti titokról” szöveg, 65/A. § (5) bekezdésében a „kilencven napig”
szövegrész helyébe „három hónapig” szöveg, 65/A. § (9) bekezdésében a „harminc napon”
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az
„öt munkanapon” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szöveg, 70. § (5) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az
„ügyintézési” szöveg, 71/A. §-ában a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti
121
akkor is” szöveg, 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a
„megszünteti akkor is” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az
„öt munkanapon” szöveg, 82. § (3) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban”
szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági
felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 85. § (1) bekezdésében a „közigazgatási
döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntést” szöveg, a „közigazgatási szervet” szövegrész
helyébe a „hatóságot” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrészek
helyébe a „hatóság” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon”
szöveg, a „közigazgatási döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés” szöveg, 85. § (3)
bekezdésében az „1952. évi III. törvény XX. Fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény
közigazgatási perekre vonatkozó szabályai” szöveg, 91. § (2) bekezdésében a „nyolc napon”
szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 91/C. §-ában az „elintézési” szövegrész helyébe
az „ügyintézési” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal”
szöveg, 91/I. §-ában a „Fogyasztóvédelmi” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi” szöveg
lép.
138.	§
Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény 43/C. § (2) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 43/C. § (3) bekezdésében az
„a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető” szövegrész, 43/D. § (3)
bekezdésében a „döntéssel egyidejűleg” szövegrész, a „végzéssel” szövegrész, 43/F. § második
mondata, 43/F. §-ában a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész, 43/H. § (4)
bekezdésében az „ , illetve más hatóság vagy szakértő közreműködésével tisztázza a bejelentés
elbírálásához szükséges tényeket” szövegrész, 50. § (3) bekezdése, 53. § (1) bekezdés második
mondata, 54. § (1) bekezdése, 54. § (4) bekezdése, 55. § (1) bekezdésében az „és képviselője”
szövegrészek és a „végzéssel” szövegrész, 61. § (2) bekezdése, 61. § (3) bekezdésében az „(1) és
(2)	bekezdés alapján kiszabott” szövegrész, 62. § (7) bekezdés első és második mondata, 63. § (5)
bekezdés c)-f) pontja, 63. § (6) bekezdés második mondata, 65. § (6) bekezdés első mondata, 65.
§ (8) bekezdése, 65/A. § (8) bekezdésében az „ , a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban
megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja” szövegrész, 67. § (1)
bekezdése, 67. § (5) bekezdésében a „ , kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárás pedig a
122
kérelem beérkezésének napján” szövegrész, 71/A. §-ában az „a vizsgálat elrendelésére okot adó,
a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha”
szövegrész, 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1)
bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor,” szövegrész, 77. § (1)
bekezdésében a „határozatában” szövegrész, 77. § (1) bekezdés j) pontjában a „(32. §, 76. §, Ket.
114.	§)” szövegrész.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény módosítása
139.	§
Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény 5. § (4) és (5) bekezdésében a „vezetője” szövegrész, 5. § (4) bekezdésében az „a
sportigazgatási szerv vezetője” szövegrészek, 7. § (1) bekezdésében a „vezetője” szövegrész.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
140.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felügyelő
a)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (2) bekezdése,
valamint 36/G. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági
nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben megállapító, továbbá
b)	a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdése, valamint 13.
§ (1) bekezdése szerinti jogsértést a rehabilitációs járadékban részesülő személy
foglalkoztatásával összefüggésben megállapító
jogerős vagy egyébként végrehajtható határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.”
123
(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog
szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve,
hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat
jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a
kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát
kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.”
141.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 4. § (3) bekezdés d) pontjában a
„személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi
azonosságuk” szövegrész helyébe a „személyek személyi azonosságának” szöveg, 6. § (2)
bekezdésében az „az azonnali” szövegrész helyébe a „munkavédelmi okból fellebbezésre tekintet
nélküli” szöveg, 8/A. § (1) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanap” szöveg, 8/A. § (2) bekezdésében a „Ket. 54. §-a (4) bekezdése” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére
vonatkozó szabályai” szöveg, 8/A. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
142.	§
Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdésében
az „(amelynek)” szövegrész és a „vagy jogi helyzetét” szövegrész, 4. § (3) bekezdés a)-c) pontja,
5. § (1) bekezdése, 8. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.”
szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 8/A. § (1)
bekezdésében az „a Ket. szabályaitól eltérően” szövegrész, 8/A. § (1) bekezdés második
mondata, 8/A. § (2) bekezdésében a „(bejelentő)” szövegrész, 8/A. § (3) bekezdése.
124
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény
módosítása
143.	§
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 3. § 6. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Levegőből végzett távérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas légi
távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai,
geológiai és navigációs adatok gyűjtése.”
(2)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 17. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A földmérő mérési jogosultságának igazolásához földmérői igazolvány kiállítását kérheti a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől.”
(3)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 21. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítést adó
engedély szükséges:
a)	az alaptérkép készítésének, illetve állami átvételi vizsgálatának, továbbá az alaptérkép
tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása,
b)	a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép, változási vázrajz minőségének tanúsítása,
c)	a változási vázrajz hatósági vizsgálata és záradékolása,
d)	a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,
e)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési
szakfelügyelői feladatok ellátása.
125
(5)	A (4) bekezdésben megjelölt tevékenységeket a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv annak engedélyezi, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott feltételeknek. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedély
megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a jogosultat.
(6)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti tevékenység
folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a
tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A
nyilvántartásból kizárólag e tevékenységek végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.”
(4)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 26. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben felügyeleti eljárásnak nincs helye.”
(5)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (1)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben
szabályozza)
„a) az ingatlanrendezői földmérői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az
ingatlanrendező földmérői minősítést adó engedély kiadásának feltételeit, az engedélyezési
eljárás részletes szabályait, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,”
(6)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) megállapítsa az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének,
tárolásának rendjét, és a változások átvezetésének szabályait.”
126
144.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 5. § (3)
bekezdésében az „a külön jogszabály szerint” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási
jogszabályában” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az
„az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 12. § (5) bekezdésében a „külön
jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában
meghatározott” szöveg, 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „honvédség térképész szolgálata”
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség geoinformációs támogatásáért felelős szervezete”
szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény
végrehajtási jogszabályában” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész
helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabálya” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „honvédség
térképész szolgálata” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség geoinformációs támogatásáért
felelős szervezete” szöveg, 29. § (1) bekezdés c) pontjában, 29. § (3) bekezdés c) pontjában a
„mérőkamarás légi fényképezés” szövegrész helyébe a „levegőből végzett távérzékelés” szöveg
lép.
145.	§
Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 3. §
10. pontjában az „Az ingatlanrendező földmérői minősítésű szakemberekről hivatalos névjegyzék
készül.” szövegrész, 12. § (5) bekezdésében az „ , amelyet az ingatlanügyi hatóság határozattal
állapít meg” szövegrész, 12. § (6) bekezdés második mondata, 20. § (2) bekezdés harmadik
mondata, 29. § (5) bekezdés - az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény által beiktatott
-	d) pontja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
127
„36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság
által a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre
készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított
igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,
illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.”
(2)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való
jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai
hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében
meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az
Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.”
(3)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a a
következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai nem
alkalmazhatók.”
(4)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bekezdés d)
pontjában a „közigazgatási határozat” szövegrészek helyébe a „hatósági határozat” szöveg 22/B.
§ (18) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a feladatkörükben érintett” szöveg
lép.
146.	§
Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. §
(1)	és (2) bekezdése, 29/B. § (5) bekezdésében az „1988. évi VI.” szövegrész.
128
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény módosítása
147.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdésében
az „az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy
intézkedés” szövegrész helyébe az „a felülvizsgált hatósági döntés” szöveg, 32. § (3)
bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 32/A. §
(10)	bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az ingatlan-
nyilvántartásért felelős miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg, 32/E. § (3) bekezdésében a „15
napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „ , illetve igazolni a díj” szövegrész
helyébe az „a díjat és igazolni annak” szöveg, 32/F. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatóság
vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés” szövegrész helyébe a „felülvizsgált
hatósági döntés” szöveg, 32/F. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanapon” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „díj” szövegrész helyébe a „díj
befizetésére,” szöveg lép.
148.	§
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1)
bekezdésében az „- az ügyfél szóbeli vagy írásbeli bejelentésének az ingatlanügyi hatósághoz
történő beérkezése alapján -” szövegrész.
129
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
149.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 19/A. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés c) pontjában, illetve a (3) bekezdés d) pontjában
meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja az MNB
megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt,
meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja az MNB-t.”
(2)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény az „Az
alapszabály módosításának engedélyezése” alcímet megelőzően a következő 19/F. §-sal egészül
ki:
„19/F. § Ha a kérelmező a 19/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokat nem
mellékeli az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást
vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
150.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (7)
bekezdésében az „az MNB a Felügyeletet értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatot az
MNB közli a Felügyelettel” szöveg, az „az értesítés” szövegrész helyébe az „a határozat” szöveg,
14/B. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg,
19/B. § a) pontjában az „erkölcsi” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg, 19/C. § a)
pontjában az „erkölcsi” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg, 44. § (2) bekezdésében
a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 87/B. § (1)
bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg lép.
130
151.	§
Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
38/A. § (4) bekezdés második mondata, 38/A. § (6) bekezdése.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
152.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18. §-a a következő második mondattal
egészül ki:
„A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az
ügyintézési határidőbe beszámít.”
153.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „határozatai és
végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat” szövegrész
helyébe a „döntéseit” szöveg, 11/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra
vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés a)
pontjában a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés b)
pontjában a „10 napon” szövegrész helyébe a „7 munkanapon” szöveg, 11/A. § (4) bekezdésében
a „120 napon” szövegrész helyébe a „4 hónapon” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „22
munkanapon” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési
határidő kezdőnapjaként meghatározott időponttól számítva meg kell hozni” szövegrész helyébe
az „Az ügyintézés határideje:” szöveg, 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „180 napon belül”
szövegrész helyébe a „6 hónap” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „60 napon belül”
szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 12. § (2) bekezdésében a „90 nappal” szövegrész
helyébe a „három hónappal” szöveg, 12/A. § (5) bekezdésében a „minőségbiztosítását, a
személyzet képzését érintő dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhető, ha az”
szövegrész helyébe a „minőségbiztosításában, a személyzet képzését érintő dokumentumban,
131
adatbázisban rögzített” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „esetében az engedélykérelmet”
szövegrész helyébe az „engedélyezése esetében a kérelmet” szöveg, az „az engedélykérelem
részeként benyújtja” szövegrész helyébe az „a kérelem mellékleteként nyújtja be” szöveg, 14. §
(2)	bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 14. § (3) és (4)
bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe az „időbeli hatályát” szöveg, 14. § (5)
bekezdésében az „érvényének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg lép.
154.	§
Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, 11/A. § (1)
bekezdésében az „a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérően” szövegrész, 11/A. §
(3)	bekezdésében az „ismert ellenérdekű, illetve érintett” szövegrész, 11/A. § (4) bekezdésében a
„- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés
mellett -” szövegrész, 12. § (2) bekezdésében a „ , míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p)
és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal” szövegrész, 12/A. § (5) bekezdésében az „is tartalmaz.
Ezeket az adatokat” szövegrész, 13. § (1) bekezdése, 19. §-a, 42. § (2) bekezdés első mondata,
47. § (2) és (3) bekezdése.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
155.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.”
156.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. 5. § (8) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló
törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó” szöveg, 7. § (6) bekezdésében az „egyedi
132
azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész helyébe az „ügyfélkapuval” szöveg, 7. § (11)
bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adóhatóság fellebbezéssel meg nem
támadható” szöveg lép.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
módosítása
157.	§
(1)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.”
(2)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 39. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Védjegyügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a
határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”
(3)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 40. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Védjegyügyben nincs helye közmeghallgatásnak.”
(4)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 41. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Védjegyügyben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidőhöz képest
elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott
küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát
követő két hónap eltelte után érkezett be.”
133
(5)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 43. §-a a
következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik.
(6)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a
folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az
eljárás felfüggesztése nem érinti.”
(6)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 45. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi
Hivatal azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy
felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás
pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.”
(7)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/C. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„46/C. § (1) Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben
mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek
során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló
rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.”
(8)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Védjegyügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem
jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az
ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”
134
(9)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján
nincs helye.”
(10)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 64/A. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Magyar
Szabadalmi Hivatal elrendeli a gyorsított eljárást.”
(11)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 65/A. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseten kívül a megújítási eljárásban az ügyfél nem jogosult
elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar
Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.”
(12)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli jogállást megtagadó
végzését;
e)	az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott végzését.”
(13)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (4)
bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A döntés megváltoztatását kérheti:)
„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”
135
(14) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a földrajzi árujelzőoltalmi ügyekben az
ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi
Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot
tartani az ügyféllel.”
158.	§
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (3)
bekezdésében a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvénynek” szöveg, a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „és az első
kapcsolatfelvétellel összefüggő” szöveg, az „értesítésre” szövegrész helyébe az „értesítésre és
figyelemfelhívásra” szöveg, 39. § (5) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az
„állításai” szövegrész helyébe az „állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok” szöveg, 41. §
(2)	bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, 44. § (2)
bekezdésében a „képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba” szövegrész helyébe a „meghatalmazást írásba” szöveg, 73. § (5) bekezdésében a
„végzéseket és a határozatot” szövegrész helyébe a „döntéseket” szöveg, 77. § (1) bekezdés c)
pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény” szöveg, 77. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos
döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség
megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, a „döntés többi” szövegrész helyébe
a „végzés” szöveg, 77. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
159.	§
Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. §
(1)	bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a
136
továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 39. § (1) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdésében a „ ,
méltányossági” szövegrész, 50. § (6) bekezdés második mondata, 50/A. § (6) bekezdése, 61/D. §
(6)	bekezdés második mondata, 64/A. § (3) bekezdése, 73. § (7) bekezdés második mondata.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
módosítása
160.	§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve
kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és
hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.”
161. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. § (7)
bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában” szöveg, a „8 napon belül
intézi el” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül dönt” szöveg lép.
162. §
Hatályát veszti a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. §
(6)-(9) bekezdése, 27. § (2) bekezdés c) pontja.
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
163.	§
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdése a következő l)
ponttal egészül ki:
137
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes
szabályokat:)
„l) a halászati hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos
részletes szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
164.	§
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 4. § (3) bekezdésében az
„igazolással” szövegrész helyébe az „igazolvánnyal” szöveg, 6. §-ában a „jelentenie.” szövegrész
helyébe a „jelentenie. Ha a bejelentés megfelel a 7. § szerinti formai követelményeknek, a
halászati hatóság a halászati vízterületet a nyilvántartásba bejegyzi.” szöveg, 7. § (1)
bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg, 14. § (1)
bekezdésében a „bejelenteni” szövegrész helyébe a „benyújtani” szöveg, 14. § (2) bekezdésében
az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvben” szöveg, 18. § (1)
bekezdésében az „engedéllyel” szövegrész helyébe az „igazolvánnyal” szöveg, 18. § (2)
bekezdésében a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 19. § (3)
bekezdésében a „kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter rendeletben jelöli
ki” szövegrész helyébe a „kiadása céljából a halászati hatóság megbízási szerződést köthet. A
szerződéskötés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg” szöveg, 22. § (3) bekezdésében
az „érvényteleníti” szövegrész helyébe a „visszavonja” szöveg, 29. §-ában az „érvényben”
szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „nevét
(megnevezését), címét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait,
(megnevezését), és címét” szöveg, 34. § (5) bekezdésében a „rendőrhatósággal” szövegrész
helyébe a „rendőrséggel” szöveg, 42. § (3) bekezdésében az „a sajtóban is” szövegrész helyébe a
„nyilvánosan - a sajtóban is -” szöveg lép.
165.	§
Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14. § (1)
bekezdésében a „nyilvántartásba vétel céljából” szövegrész, 18. § (1) bekezdésében az
138
„érvényes” szövegrész, 22. § (7) bekezdés c) pontjában az „érvényességének” szövegrész, 33. §
(2)	bekezdés első mondata, 34. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint létesített”
szövegrész, 34. § (2) bekezdésében a „ , külön jogszabály szerinti” szövegrész, 35. § (4)
bekezdésében a „- határidő megjelölésével -” szövegrész és a „ , melynek elmulasztása esetén a
szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégezteti” szövegrész, 37. § (1) bekezdésében a „
, külön jogszabály szerinti” szövegrész, 37. § (1) bekezdés második mondata, 48. § (2) bekezdés
h)	pontja.
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása
166. §
(1)	Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény a II. Fejezetet
megelőzően a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos eljárásában a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A kamarának a hivatásos vadászok tagfelvételével és kamarai nyilvántartásba vételével,
valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszonyuk megszüntetésével és kamarai
nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos vadász tagfelvételi kérelmét, valamint vadászjegy kiállítására, illetve
érvényesítésére irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat bírósági felülvizsgálata esetén a
határozatot a bíróság megváltoztathatja.”
(3)	Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
139
„(4) A (2) bekezdés alapján a hivatásos vadász kizárásáról és nyilvántartásból való törléséről
rendelkező jogerős határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság
megváltoztathatja.”
167.	§
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdésében a
„létesíthető.” szövegrész helyébe a „létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a
kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül.” szöveg, 15. § (1)
bekezdésében a „kérelem benyújtásával egyidejűleg” szövegrész helyébe a „kérelemben” szöveg,
17. § (2) bekezdésében a „kamarából” szövegrész helyébe a „kamarából, és törölni kell a
névjegyzékből, illetve a nyilvántartásból” szöveg, 20. § (4) bekezdésében az „érvényes”
szövegrész helyébe a „vonatkozó” szöveg, 25. § (3) bekezdésében a „határozat a közigazgatási
határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható” szövegrész helyébe a
„határozatával szembeni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni” szöveg, 26. § (7)
bekezdésében a „bevonására” szövegrész helyébe a „visszavonására” szöveg lép.
168.	§
Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § h)
pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész, 15. § (2)
bekezdésében az „az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá”
szövegrész, 15. § (3) bekezdése, 26. § (7) bekezdés második mondata.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. éviXLVII. törvény módosítása
169.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
140
[A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és
személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének
megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat:]
„e) közigazgatási hatósági ügyben a tényállás tisztázásához szükséges mértékben az
Egészségbiztosítási Felügyelet.”
170.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés j) pontjában az „eljárás” szövegrész helyébe a
„hatósági eljárás” szöveg, 22/B. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „személyazonosító adatait” szövegrész
helyébe az „a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges
személyazonosító adatait” szöveg, az „adatokat:” szövegrész helyébe az „adatokat. A megkereső
szervek a következők lehetnek:” szöveg, 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 25. §-ában a „közigazgatási” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg lép.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény módosítása
171.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény az „Az
alapító okirat” alcímet megelőzően a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett nem természetes személy
alapító esetében kérelmező a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti
okiratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős szervet a
kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi.”
(2)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a
következő 18/A. §-sal egészül ki:
141
„18/A. § Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős
határozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok
szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető bíróságot.”
172.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 10. §
(1)	bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 13. § (6)
bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, a „kézhezvételétől”
szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész
helyébe a „közlésétől” szöveg, 20/A. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe
a „közlésétől” szöveg, 20/A. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a
„közlését” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését”
szöveg, 79/C. § (1) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 2.
számú melléklet 1. pont a) alpontjában a „név, leánykori név” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatok” szöveg lép.
(2)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 13. §
(3)	bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a 13/A. §-ban foglaltak
figyelembevételével -” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „pénztárnak” szövegrész helyébe a
„pénztárnak - a 18/A. §-ban foglaltak figyelembevételével -” szöveg lép.
173.	§
Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 120/A. § (7) bekezdés ötödik mondata, 2. számú melléklet 1. pont b)-d) alpontja.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
174.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
142
„(2) A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A
méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére
hivatkozva lehet kérni.”
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2)
bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„f) a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve
megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság
szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése,
elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,”
(meghatározására.)
175.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a)
pont aa) alpontjában az „a külön jogszabályban meghatározott hatóság” szövegrész helyébe az
„az egészségbiztosító” szöveg, 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „feladatra” szövegrész helyébe a
„jogosultságra” szöveg, 21. § (1) bekezdés d) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározott
hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosító” szöveg, 21/A. § (1) bekezdésében az „A
21. § (1) bekezdésének aa) és d) pontja szerinti hatóság” szövegrész helyébe az „Az
egészségbiztosító” szöveg, 29. § (4) bekezdésében az „okmányt” szövegrész helyébe a „hatósági
igazolványát” szöveg, 29. § (7) bekezdésében az „igény elbírálására” szövegrész helyébe a
„kérelem elbírálására” szöveg, 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „szakterületenkénti” szövegrész
helyébe a „szakmánkénti” szöveg, a „más” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg, 31. §
(1)	bekezdés b) pontjában az „a szolgáltatás” szövegrész helyébe az „a tárgyi és személyi
feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vezetett
nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás” szöveg, 31. § (1) bekezdés c) pontjában a
„személyek azonosító adatait” szövegrész helyébe az „orvos családi és utónevét, orvosi
bélyegzőjének számát” szöveg, 31. § (1) bekezdés i) pontjában a „személy(ek) azonosító adatait”
szövegrész helyébe az „orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát, vagy az
143
intézményi várólista kezelésére jogosult egészségügyi szakdolgozó nevét, nyilvántartási számát”
szöveg, 61. § (2) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási pénzbeli
ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „az igény
átvételének - vagy ha az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásának - vagy ha a
kérelmet” szöveg, 61. § (4) bekezdésében az „Az e törvényben” szövegrész helyébe az „Az
egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában
kizárólag az e törvényben” szöveg, az „az igényt teljes mértékben teljesítik” szövegrész helyébe
az „a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad” szöveg, 61. § (6) bekezdésében az
„igénylőt” szövegrész helyébe az „ügyfelet” szöveg, a „meghallgatás, orvosi felülvizsgálat,
kórházi megfigyelés stb. céljából” szövegrész helyébe az „az igény elbírálása érdekében” szöveg,
az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, 61. § (7) bekezdésében az „az igény”
szövegrész helyébe az „a kérelem” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet”
szöveg, 62. § (1) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, a
„bejelenteni” szövegrész helyébe az „előterjeszteni” szöveg, 62. § (2) bekezdésében az „igényt”
szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, 62. § (4) bekezdésében az „Az igény elbírálásánál az
igény” szövegrész helyébe az „A kérelemben foglaltak” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az
„igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a
kérelmet” szöveg, az „Az igény” szövegrész helyébe az „A kérelem” szöveg, 64. § (1)
bekezdésében a „tényét” szövegrész helyébe a „tényéről” szöveg, a „határozattal állapítja meg”
szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 64. § (5) bekezdésében a „meg kell küldeni a biztosítottnak”
szövegrész helyébe a „közölni kell a biztosítottal” szöveg, az „orvosnak” szövegrészek helyébe
az „orvossal” szöveg, 65. § (3) bekezdésében az „elbírálására és” szövegrész helyébe az „a
kérelem elbírálására és a baleseti táppénz” szöveg, a „meghosszabbítása” szövegrész helyébe a
„folyósításának meghosszabbítása” szöveg, 65. § (5) bekezdésében az „igény” szövegrész
helyébe a „kérelem” szöveg, 68/A. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanapon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedett határozat,
illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási” szövegrész helyébe a „fizetési
meghagyás fellebbezéssel meg nem támadható hatósági” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a
„kiadására” szövegrész helyébe a „meghozatalára” szöveg, 74. §-ában az „az igény elbírálása,
illetőleg” szövegrész helyébe az „a kérelem elbírálása vagy” szöveg, a „bíróság” szövegrész
helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság” szöveg, a
144
„vagy az igényt” szövegrész helyébe a „vagy a kérelmet” szöveg, az „az ellátást” szövegrész
helyébe a „vagy az ellátást” szöveg, a „határozatot hozó szerv” szövegrész helyébe a „hatóság”
szöveg, az „ , illetőleg visszavonja” szövegrész helyébe a „vagy visszavonja” szöveg, 77. § (1)
bekezdésében az „E bizottság” szövegrész helyébe az „Az orvosszakértői szerv” szöveg, 79. § (2)
bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési
hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 79. §
(2)	bekezdés c) pontjában a „(tartózkodási hely)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási hely”
szöveg, 80. § (6) bekezdésében a „kötelezhető” szövegrész helyébe a „kötelezhető. A mulasztási
bírságot kiszabó első fokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye” szöveg lép.
176.	§
Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §
(6) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 61. § (4) bekezdés első mondata, 61. § (5) bekezdése, 61. §
(6)	bekezdés harmadik mondata, 64. § (2) bekezdése, 74. §-ában a „(fizetési meghagyás)”
szövegrészek, a „(követelés)” szövegrész, a „(fizetési meghagyást)” szövegrész, 76. §-a.
Az agrárgazdaságfejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosítása
177.	§
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5/B. § (3) bekezdésében az
„engedélyező szerv” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a „névjegyzékbe” szövegrész
helyébe a „nyilvántartásba” szöveg, 5/B. § (4) bekezdésében a „névjegyzékben” szövegrész
helyébe a „nyilvántartásban” szöveg, az „az engedélyező szervnek a névjegyzékben
nyilvántartott” szövegrész helyébe az „a miniszternek a nyilvántartásban szereplő” szöveg, 8/A. §
(1)	és (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 8/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „név”
szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg lép.
178.	§
Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5/A. §-a, 5/B. § (1)
és (2) bekezdése.
145
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
179.	§
(1)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) vállalkozási tevékenység: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében,
gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység;”
(2)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és
ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep
cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.”
(3)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény előírhatja, hogy valamely
vállalkozási tevékenység folytatására a kizárólag valamely EGT-államban letelepedett
vállalkozás, vagy az ilyen vállalkozás legalább többségi tulajdonában lévő, valamely EGT-
államban letelepedett szervezet jogosult.”
(4)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
146
„(1) Az EGT-államnak nem minősülő államban bejegyzett külföldi vállalkozásnak a
magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan
tulajdonának megszerzéséhez nem szükséges engedély
a)	nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy
b)	ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre
vonatkozóan viszonosság áll fenn.”
(5)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a
munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.”
(6)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3 8/A. § Ez a törvény az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43-48. cikkével, valamint a
fizetésképtelenségi eljárásról szóló 346/2000/EK (2000. február 17.) tanácsi rendelettel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
(7)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 38/B. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A 6. § (2) bekezdése és a 26. § (3) bekezdése szerinti követelményt nem kell alkalmazni a
valamely EGT-államban letelepedett külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepére, illetve
kereskedelmi képviseletére.”
180.	§
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § c) pontjában a „külföldi vállalkozás” szövegrész helyébe a
„külföldi vállalkozás saját nevében” szöveg, 2. § e) pontjában a „nemzetközi szerződés alapján az
147
Európai Gazdasági Térségről szóló” szövegrész helyébe a „nemzetközi szerződés alapján a
letelepedés és a szolgáltatásnyújtás tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló” szöveg,
7. § (2) bekezdésében a „székhellyel rendelkező vállalkozás” szövegrész helyébe a „letelepedett
vállalkozás” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon”
szöveg, 27. § (4) bekezdésében a „kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet”
szövegrész helyébe a „kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet” szöveg,
30.	§ (1) bekezdésében a „90 napon” szövegrész a „hatvan napon” szöveg lép.
181.	§
Hatályát veszti a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 5. §-a, 7. § (1) bekezdése, 17. § (3) bekezdése,
17. § (4) bekezdésben az „és (3)” szövegrész, 18. § (1) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 29. § (1)
bekezdése, 38/B. § (1) bekezdése, 38/B. § (3) és (4) bekezdése.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
182. §
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § (1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben
kulturális szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.
148
(3)	A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő
személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„r) az e törvény szerinti kulturális szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
183.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 39. § (8) bekezdésében „muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság”
szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „név, anyja neve, születési
helye és ideje,” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok és” szöveg, 69. § e)
pontjában a „szakfelügyelet keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe a „szakfelügyelet keretében
könyvtári szakértő bevonásával ellenőrzi” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „kihirdeti”
szövegrész helyébe a „teszi közzé” szöveg, a „kihirdetéstől” szövegrész helyébe a „közzétételtől”
szöveg, 88. § i) pontjában a „szakfelügyelet keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe a
„szakfelügyelet keretében közművelődési szakértő bevonásával ellenőrzi” szöveg lép.
184.	§
Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 57. § (1) bekezdésében a „ , személyi igazolványának vagy
útlevelének száma” szövegrész, 57. § (1) bekezdés második mondata, valamint 88. § f) pontja.
149
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
185.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 54. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a döntés fellebbezés folytán történő
módosítását, illetve visszavonását kivéve az ingatlanügyi hatóság a döntést nem vonhatja vissza
és nem módosíthatja.”
(2)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 58. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelmet csak a bejegyzés napjától számított egy éven belül lehet előterjeszteni.”
186.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (7) bekezdésében a „külön
jogszabály” szövegrész helyébe az „a földmérésről szóló jogszabályok” szöveg, 15. § (1)
bekezdésében a „magánszemélyek azonosítására a családi és utónevet - ideértve a születési
családi és utónevet is -, a jogosult születési helyét és idejét, az anyja születési nevét (a
továbbiakban: természetes személyazonosító adatok)” szövegrész helyébe a „magánszemély
azonosítására természetes személyazonosító adatait” szöveg, 21. § (1) bekezdésében az „a külön
jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a
„megindító” szövegrész helyébe a „kezdeményező” szöveg, a „bejelentő személy” szövegrész
helyébe a „bejelentő személy is” szöveg, 25. § (3) bekezdésében az „eljárási cselekmények”
szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartás” szöveg, az „elektronikus úton nem
gyakorolhatók” szövegrész helyébe a „kizárt” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „2007. január 1-
jétől az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a
miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, a „nyomtatvány”
szövegrész helyébe az „elektronikus űrlap” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „jogszabályban”
szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében”
150
szöveg, a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresés alapján” szöveg, 26. § (5)
bekezdésében az „illetékekről” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről” szöveg, 28. § (1)
bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 28. § (3) bekezdésében az
„érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 32. § (1) bekezdés a) pontjában az „érdekelt
magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és
idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját” szövegrész helyébe az „ügyfél
természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját” szöveg, 35. § (3)
bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az
„a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a határidő megjelölésével” szövegrész helyébe
a „tíz munkanapon belül” szöveg, az „elintézésének napjától számított 15 napon” szövegrész
helyébe az „elbírálásának napjától számított tíz munkanapon” szöveg, 39. § (3) bekezdés h)
pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 39. § (4) bekezdésében a
„felhívás” szövegrész helyébe a „felhívás és érdemi vizsgálat” szöveg, az „akkor” szövegrész
helyébe az „akkor is” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „jogkör gyakorlásának” szövegrész
helyébe az „eljárásnak” szöveg, 45. § (2) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe
az „- az általános ügyintézési határidőtől eltérően - három hónapon” szöveg, 47. § (4)
bekezdésében az „az ingatlanügyi hatóság végzésben dönt, e végzése” szövegrész helyébe a
„szóló végzés” szöveg, a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg,
47/A. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 49. §
(4)	bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 52. § (1) bekezdés h)
pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervének” szöveg, 52/A. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész
helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 54. § (3) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrészek
helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, a „8 nap” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg, 54. §
(6) bekezdésében a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 56. § (4)
bekezdésében a „nyolc nap” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg, 58. § (1)
bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „jogorvoslati” szövegrész
helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, 59. § (1) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a
„felülvizsgálati” szöveg, a „felterjesztéstől számított 8 napon” szövegrész helyébe a
„felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon” szöveg, az „az illetékes”
szövegrész helyébe az „a” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a
151
„felülvizsgálati” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „Polgári
Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény” szöveg, 67. § (1) bekezdésében a „nevét, anyja
születési nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító
adatait” szöveg, 68. § (1) bekezdésében a „nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „előzőekben felsorolt
természetes azonosítóit” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg,
68. § (3) bekezdésében a „külön kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a Kormány e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 68. § (6) bekezdésében a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletében” szöveg, 68. § (7) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a
„miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 75. § (3) bekezdésében
a „nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatait” szöveg, az „előzőekben felsorolt természetes azonosítóit” szövegrész
helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében” szöveg, 89. § (3)
bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép.
187.	§
Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (3) bekezdés b)
pontja, 28. § (3) bekezdésében a „hivatalból is” szövegrész, 28. § (4) bekezdésében a „külön
jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész, 33. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdése, 36.
§ (1) bekezdés harmadik mondata, 37. § (1) bekezdésében a „külön” szövegrész, 45. § (1)
bekezdése, 49. § (3) bekezdés első mondata, 49/A. §-a, 51. § (2) bekezdés első mondata, 52. § (1)
bekezdés h) pontjában az „1994. évi LV.” szövegrész, 52. § (1) bekezdés l) pontjában az „1994.
évi LV.” szövegrész, 52/A. § (2) bekezdés első mondata, 52/A. § (2) bekezdésében a „külön
jogszabály szerinti” szövegrész, 57. § (3) bekezdés második mondata, 61/A. §-ában az „és
méltányossági” szövegrész.
152
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
188. §
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/C. § (4) és (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek, és 140/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény
a)	hatósági közvetítőre,
b)	eljárási költség viselésére,
c)	költségmentességre,
d)	elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(5)	A másodfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására jogosultak kérhetnek bírósági
felülvizsgálatot.
(6)	Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező az eljárást nyilvánvalóan
rosszhiszeműen indította meg, az eljáró etikai szerv - ha egyes költségek tekintetében törvény
másként nem rendelkezik - az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezőt.”
(2)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/D. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„140/D. § (1) A bizonyítási eljárást tárgyalás keretében kell lefolytatni.
(2)	Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet.
A kizárási okot az eljáró etikai bizottság elnökének, az elnökkel szembeni kizárási okot az OET
elnökének, az OET elnökével szembeni kizárási okot az egészségügyért felelős miniszternek kell
bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.”
153
(3)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) A klinikai vizsgálat engedélyezését az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági
feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó orvostechnikai eszköz esetén a klinikai
vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem
beérkezését követő hatvan napon belül nem hoz döntést.”
(4)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály - a 106. §-ban, 234/A. § illetőleg a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel
- egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő
igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével rendelkező személy
vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen
személy igénybevételéhez fűződnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes
személyazonosító adatait.”
(5)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását az egészségügyi államigazgatási
szerv annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a külön jogszabályban
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(4)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(6)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 234/A. §-sal egészül ki:
154
„234/A. § (1) Ha jogszabály az egészségügyi szociális intézmény működésével kapcsolatban
meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi
szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a
személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak
annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a külön
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni
a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2)
bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a
szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A
nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.”
(7)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a XVII. Fejezetet megelőzően a következő
alcímmel és 242/A. §-sal egészül ki:
„Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély
242/A. § (1) Természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és
laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi
államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az eljáró hatóság az engedély megadásával
egyidejűleg hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységének
folytatására irányuló szándékát köteles a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi
államigazgatási szervnek bejelenteni.”
155
(8)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 246. §-sal egészül ki:
„246. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervet,
b)	a 159. § (7) bekezdés szerinti szervet vagy szerveket
rendeletben kijelölje.”
(9)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdése a következő t) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„t) a természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi
vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, az engedély kiadásával, illetve bejelentés
megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait”
(rendeletben megállapítsa.)
(10)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pontja a
következő gg) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:)
„gg) az egészségügyi szakértői szakterületeket, a szakértői tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, a szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának kiadásával, illetve
bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési
eljárás részletes szabályait, a bejelentés és nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
156
189.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 9. § (2) bekezdésében a „legfontosabb
személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely,
társadalombiztosítási azonosító jel)” szövegrész helyébe a „családi és utónevét, nemét, születési
évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét” szöveg, 12. § (3) bekezdésében az „az
illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 30. § (2)
bekezdés c) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező” szöveg, 52. § (1) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe az „arra
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 58. § (3) bekezdésében a „kezdeményezheti”
szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 58. § (4) bekezdésében a „védőoltás határozattal
való” szövegrész helyébe a „védőoltás” szöveg, a „korábban határozattal” szövegrész helyébe a
„korábban” szöveg, a „mentesítés tárgyában hozott határozattal szemben a beteg, a beteg
törvényes képviselője vagy a kezelőorvos élhet jogorvoslattal” szövegrész helyébe a „mentesítési
eljárásban a kezelőorvos külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül” szöveg, 58. § (7)
bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, az „A
határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései irányadóak,
azzal, hogy a” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 59. § (7) bekezdésében az „a
személyazonosító” szövegrész helyébe az „az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító” szöveg, 59.
§ (9) bekezdésében a „szükséges” szövegrész helyébe a „szükséges, az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben
meghatározott” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az
„elrendeli” szöveg, a „- jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható” szövegrész
helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 64. § (3) bekezdésében az „erre határozattal kötelezi”
szövegrész helyébe a „kötelezi erre” szöveg, az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal
végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „a jogorvoslatra
való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy
járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 68. § (4)
157
bekezdésében az „a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „-
közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható” szöveg, 70/A. § (2) bekezdésében a „határozatot meg kell küldeni” szövegrész
helyébe a „felkutatást elrendelő határozatot közölni kell” szöveg, a „rendőrkapitánysághoz”
szövegrész helyébe a „rendőrkapitánysággal” szöveg, 70/A. § (3) bekezdésében az „a
jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy
járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 70/A. §
(4)	bekezdésében a „meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „közölni kell” szöveg, a
„rendőrkapitánysághoz” szövegrész helyébe a „rendőrkapitánysággal” szöveg, 72. § (2)
bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe
a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható” szöveg, 74. § (3) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal
végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 74. § (4) bekezdésében az „elrendelt
intézkedésekről egyidejűleg” szövegrész helyébe a „hozott határozatot” szöveg, a „szervet is
értesíteni” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni” szöveg, 81. § (3) bekezdésében a
„határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, a „- jogorvoslatra való
tekintet nélkül - azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy
járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 110. §
(3)	bekezdés c) pontjában a „több mint 3 éve szünetelteti, a külön jogszabályban” szövegrész
helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott ideig szüneteltette, az abban” szöveg, 110. § (4)
bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110.
§ (10) bekezdésében és (11) bekezdés felvezető szövegrészében a „külön jogszabályban”
szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (11) bekezdés d) pontjában, (12),
(13) és (14) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a
„kormányrendeletben” szöveg, 110. § (11) bekezdés d) pontjában a „nevéről és azonosításukhoz
szükséges” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 110. § (12)
bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe az „a kormányrendeletben meghatározott
hatóság” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, a „határozattal tiltja meg”
szövegrész helyébe a „tiltja meg a kormányrendeletben meghatározott hatóság” szöveg, 110. §
(16) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben”
158
szöveg, a „szervtől” szövegrész helyébe a „hatóságtól” szöveg, 110. § (23) bekezdésében a
„külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 111. § (3)
bekezdés a) pontjában a „neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, a „(tartózkodási helye)”
szövegrész helyébe a „tartózkodási helye” szöveg, 112. § (4) bekezdés a) pontjában a „neve,
születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatai” szöveg, a „(tartózkodási helye)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási
helye,” szöveg, 112. § (14) bekezdésében a „nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja
születési nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 113. § (1)
bekezdés felvezető szövegrészében a „nyilvántartást” szövegrész helyébe a „működési
nyilvántartást” szöveg, 113. § (2) bekezdésében a „hivatalból értesíti a működési nyilvántartást
vezető szervet” szövegrész helyébe a „határozatát közli a működési nyilvántartást vezető
szervvel” szöveg, 113. § (3) bekezdésében az „a működési engedélyt kiadó” szövegrész helyébe
az „az egészségügyi államigazgatási” szöveg, az „az (1) bekezdésben megjelölt” szövegrész
helyébe az „a működési nyilvántartást vezető” szöveg, 113. § (5) bekezdésében a „múlva”
szövegrész helyébe az „elteltével” szöveg, a „nappal határozattal kell megállapítani, hogy - a
határozat napjával -” szövegrész helyébe a „napon” szöveg, a „törlésre kerül” szövegrész helyébe
a „törölni kell” szöveg, 124. § (2) bekezdésében a „kezdeményezhetik” szövegrész helyébe a
„kérelmezhetik” szöveg, 124. § (5) bekezdésében az „érvénytartama” szövegrész helyébe a
„hatálya” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, az „érvényteleníthető”
szövegrész helyébe a „visszavonható” szöveg, 124. § (6) bekezdésében az „érvénytartamának
lejártát” szövegrész helyébe a „hatályvesztését” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a
„Ha” szöveg, 124. § (7) bekezdésében az „érvényességi idejének lejártáról” szövegrész helyébe a
„hatályvesztéséről” szöveg, 136. § (2) bekezdés a) pontjában a „beteg” szövegrész helyébe a
„betegnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló törvényben meghatározott” szöveg, 140/B. § (1) bekezdésében az „ügyben eljáró szerv
hatáskörének meghatározása tekintetében” szövegrész helyébe az „eljárás lefolytatására
hatáskörrel rendelkező szerv megállapítása során” szöveg, 140/B. § (2) bekezdésében a
„tájékoztatni” szövegrész helyébe az „értesíteni” szöveg, 140/B. § (4) bekezdésében az „az ügy
szakterület szerinti megítélésére alkalmas személy szakértőkénti meghallgatását az eljárás során
biztosítani kell” szövegrész helyébe a „szakértőt kell kirendelni” szöveg, 140/C. § (1)
159
bekezdésében a „döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett
egészségügyi dolgozónak, illetőleg” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szöveg, a
„kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezővel is” szöveg, 140/C. § (3)
bekezdésében a „fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi”
szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „dolgozónak” szövegrész helyébe a
„dolgozóval” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezővel” szöveg, a
„bizottságnak” szövegrész helyébe a „bizottsággal” szöveg, az „Az eljárásra” szövegrész helyébe
az „A fellebbezési eljárásra” szöveg, a „döntésétől” szövegrész helyébe a „határozatától” szöveg,
140/E. § (4) bekezdésében a „megfizetésére” szövegrész helyébe a „viselésére” szöveg, 140/E. §
(5)	bekezdésében a „kiszabásáról” szövegrész helyébe a „kiszabása esetén” szöveg, az „- a
határozat megküldésével - értesíteni” szövegrész helyébe az „a határozatot közölni” szöveg,
140/E. § (5) bekezdés a) pontjában a „munkáltatóját” szövegrész helyébe a „munkáltatójával”
szöveg, 140/E. § (5) bekezdés b) pontjában a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg,
140/E. § (6) bekezdésében a „kiszabásáról a határozat megküldésével tájékoztatni” szövegrész
helyébe a „kiszabása esetén a határozatot közölni” szöveg, 158. § (2) bekezdésében a „döntés”
szövegrész helyébe a „határozat” szöveg, 238. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész
helyébe a „Kormány” szöveg, 241. § (1) bekezdésében az „erre a miniszter által jogszabályban
kijelölt” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 243. § (7) bekezdésében az „államigazgatási úton
jogorvoslatnak helye nincs, a határozat bírói úton megtámadható” szövegrész helyébe a
„fellebbezésnek helye nincs” szöveg, 247. § (1) bekezdés o) pontjában az „a” szövegrész helyébe
az „az alapnyilvántartást vezető szervet, az egészségügyi szakértői nyilvántartást vezető szervet
és a” szöveg, 247. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „folytatásának” szövegrész helyébe a
„folytatásának feltételeit” szöveg lép.
190.	§
Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (7) bekezdés harmadik
mondata, 70/A. § (1) bekezdésében a „határozatában” szövegrész, 70/A. § (2) bekezdésében az
„A felkutatást határozattal kell elrendelni.” szövegrész, 101. § (2) bekezdése 112. § (8)
bekezdése, 113. § (6) bekezdése, 140/B. § (2) bekezdésében az „ , és az annak megindításától
számított 30 napon belül le kell folytatni” szövegrész, 140/C. § (2) bekezdésében az „ , a
kézbesítéstől számított 15 napon belül” szövegrész, 140/C. § (3) bekezdés második mondata,
160
140/E. § (3) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 158. § (2) bekezdésében az „államigazgatási
úton” szövegrész, 233. § (2) bekezdése, 245. § (5) bekezdése.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
191.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 49. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
192.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (2) bekezdésében az „eljárását”
szövegrész helyébe az „eljárásában” szöveg, az „ügyfélként” szövegrész helyébe az „az ügyfél”
szöveg, a „kezdeményezhetik” szövegrész helyébe a „jogai illetik meg” szöveg, 46. § (2)
bekezdés a) pontjában a „szervezetek” szövegrész helyébe a „szervezeteket” szöveg, 46. § (2)
bekezdés b) pontjában az „egységek” szövegrész helyébe az „egységeket” szöveg, 47. § (6)
bekezdésében az „elkövetett olyan” szövegrész helyébe az „azon” szöveg, 47. § (8) bekezdésében
az „értesíti” szövegrész helyébe a „szóló döntését közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész
helyébe a „hatósággal” szöveg, 47. § (9) bekezdésében a „szükséges - adatokat” szövegrész
helyébe a „szükséges - adatokat a nyilvános, vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok
kivételével” szöveg, 48. § (6) bekezdésében a „kétszerese” szövegrész helyébe a „kétszeresének
365-öd része” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész
helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, a „döntését”
szövegrész helyébe a „végzését” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe
a „határozatát az alábbi esetekben, illetve okokból is” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a
„határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 51. § (5) bekezdés i)
pontjában a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „határozat,
végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 51. § (5) bekezdés j) pontjában a „határozattal,
illetve végzéssel” szövegrész helyébe a „döntéssel” szöveg, 51. § (6) bekezdésében a „határozat,
161
illetve végzés” szövegrészek helyébe a „döntés” szöveg, a „döntés” szövegrész helyébe a
„hatósági döntés vagy bírósági határozat” szöveg, 51. § (6) bekezdés a) pontjában a „határozatra,
illetve végzésre” szövegrész helyébe a „döntésre” szöveg, 51. § (6) bekezdés b) pontjában a
„döntést” szövegrész helyébe a „hatósági döntést vagy bírósági határozatot” szöveg, 51. § (8)
bekezdésében a „közzétett határozatok között a határozatok” szövegrész helyébe a „honlapon
közzétett hatósági döntések és bírósági határozatok között a dokumentumok” szöveg lép.
193.	§
Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (1) bekezdésében az
„és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)”
szövegrész, 47. § (9) bekezdés második mondata, 49. § (2) bekezdésében az „a Ket. 101. § (3)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl” szövegrész.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény módosítása
194.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező
ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven
belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a
bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő
állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
195.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 23/B. § (1) bekezdésében az „igénybejelentésre” szövegrész helyébe a „kérelemre”
szöveg, 23/C. § (1) bekezdésében a „megállapítását” szövegrész helyébe a „megállapításának
162
kérdésében” szöveg, a „végzi” szövegrész helyébe a „szakhatóságként jár el” szöveg, 23/C. § (2)
bekezdésében a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalás” szöveg, 23/D.
§ (4) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 23/E. § (5) bekezdésében
a „harminc napon belül írásban” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül határozatban”
szöveg, 23/E. § (8) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg lép.
196.	§
Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény 23/D. § (2) bekezdése.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
197.	§
(1)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 23. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy
nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a
természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási
feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell
szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi oltalom alatt
álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a
természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi
oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes
állat esetében a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha
ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat
végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a
jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére
kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét
megengedett módon ki lehet oltani.”
163
(2)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 31. § (3) és (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 31. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az állatvédelmi hatóság annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folyatását,
aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb
feltételeknek. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba
veszi a szolgáltatót.
(4)	Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére
jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag (1) bekezdés
szerinti tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5)	Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztőt és a tenyésztő létesítményt is
nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelős
személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelő ellátására. A
nyilvántartás a tenyésztő, a forgalmazó és a létesítménynél alkalmazott felelős személy
személyes adatai közül a nevet és a levelezési címet tartalmazhatja.”
(3)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 40. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye
szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2)	Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és működtetési tevékenységnek a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(3)	Állandó telephellyel nem rendelkező vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat
tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.
164
(4)	Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása - az (5) bekezdésben
foglalt kivétellel - tilos.
(5)	A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását,
illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.
(6)	Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működtetéséhez a kereskedelmi
hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba
veszi a szolgáltatót.
(7)	A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének,
működtetésének engedélyezésére, működésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatokra, a cirkuszi
állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
állapítja meg.”
(4)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben szabályozott, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult hatósági
eljárásokban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket,
amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul az ügyfél jogállása illeti meg.”
(5)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének és működtetésének engedélyezésére,
működésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a kereskedelmi hatóság
kijelölését valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése működésének ellenőrzésére,
továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem
kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
165
(6) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„e) a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel a kísérleti célú állattenyésztés,
tartás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély
kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
198.	§
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 6. pontjában az „olyan
intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét
ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat
tartásáról külön jogszabály rendelkezik)” szövegrész helyébe az „az elkobzott vagy ideiglenesem
megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó,
ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény” szöveg, 21. § (2)
bekezdésében a „behozatalát” szövegrész helyébe a „behozatalához” szöveg, az „engedélyezi”
szövegrész helyébe a „tartási engedélye szükséges” szöveg, 25. § (2) bekezdésében az „és”
szövegrész helyébe az „ , eseti vagy általános” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „szabad”
szövegrész helyébe a „szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes
személyazonosító adatait” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „engedélyező okiratban - az
engedélyezés indokain túlmenően - meg kell határozni annak időbeli hatályát is” szövegrész
helyébe az „engedélyt határozott időre lehet kiadni” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az
„engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély
megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót” szöveg, 41. § (1) bekezdésében az
„engedélyezi.” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély
megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.” szöveg, 49. § (3) bekezdés e)
pontjában a „valamint fenntartásának,” szövegrész helyébe a „fenntartásának, valamint a
166
nyilvántartás vezetésének” szöveg, a „szabályait,” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá a
nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szöveg lép.
199.	§
Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 9. § (3)
bekezdése, 10. § (2) bekezdésében a „- külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész, 20. §
(1)	bekezdése, 20. § (7) bekezdés harmadik mondata, 21. § (1) bekezdésében az „előzetes”
szövegrész, 24/E. § (4) bekezdésében a „hatósági beavatkozások (” szövegrész és a „)”
szövegrész, 25. § (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdésében a „ , szállítani, valamint forgalomba
hozni” szövegrész, 43. § (2) bekezdésében a „- ha kormányrendelet másként nem rendelkezik -”
szövegrész, 44. § (1), (3) bekezdése, 45. § (2) bekezdésében az „az állatvédelmi hatóság,”
szövegrész, 48. § (3) bekezdése, 49. § (2) bekezdése, 49. § (4) bekezdés f) pontja.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
200.	§
Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (11) bekezdése.
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
201. §
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (1) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temetkezési
szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi.”
167
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„30. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság
engedélyével folytatható.
(2)	A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező
hatóság annak engedélyezi,
a)	aki igazolja büntetlen előéletét, szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi
teljesítőképességét,
b)	aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak
megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet
nem veszélyeztető telephellyel,
c)	aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és
d)	akinek - gazdálkodó szervezet esetében - legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy
alkalmazottja, - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy
foglalkoztatottja rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket
a)	egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,
b)	a gazdasági társaság vezetőjének
kell igazolnia.
(4)	A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról
nyilvántartást vezet.”
(3)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott adatokat nem igazolja, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság - a
168
pénzügyi teljesítőképesség igazolása céljából - megkeresi az (1) bekezdés a) pontjában szereplő
adatokról nyilvántartás vezető hatóságot. A megkeresett hatóság adatszolgáltatása körében arról
ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”
(4)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) az e törvény szerinti temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
tevékenységet folytatókra vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a tevékenység
gyakorlásának műszaki, kegyeleti, közegészségügyi szabályait, az e tevékenységre jogosító
engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
(5)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/A. §-sal
egészül ki:
„41/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező
hatóságot rendeletben jelölje ki.”
(6)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/B. §-sal
egészül ki:
„41/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása
iránti fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”
202. §
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „jegyző a
(2)	bekezdésben meghatározottakon túlmenően” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatást
engedélyező hatóság” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a
169
„temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „családi neve
és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatait” szöveg, 33. § (1) bekezdés felvezető szövegében az „az
alapító (vállalkozó)” szövegrész helyébe az „a gazdasági társaság, vagy az egyéni vállalkozó”
szöveg, 34. §-ában a „jegyző a tevékenység gyakorlására kiadott hozzájárulását” szövegrész
helyébe a „temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a 30. §-ban meghatározott
engedélyt” szöveg, 41. § (3) bekezdés g) pontjában az „eseteit” szövegrész helyébe az „eseteit és
az eljáró önkormányzati szabálysértési hatóságot” szöveg lép.
203.	§
Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (2) bekezdése,
31.	§-a, 32. §-a, 41. § (3) bekezdésében az „a törvény hatálybalépését követő egy éven belül”
szövegrész, 43. § (3) és (4) bekezdése.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
204.	§
(1)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdése a következő e) és f)
ponttal egészül ki:
[A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 5 7/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„e) nincs helye közmeghallgatásnak,
f)	az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton
írásban csak az 57/C. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.”
(2)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) Az 57/B. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet
benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül a Magyar
170
Szabadalmi Hivatal közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott szabályok szerint értesíti
a)	az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
b)	az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem
számító időtartamokról, a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárási kötelezettségének elmulasztása
esetén követendő eljárásról,
c)	az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
d)	arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő
továbbításához való hozzájárulásnak minősül.”
(3)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 57/D. §-sal egészül ki:
„57/D. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására irányuló kérelmet és a
felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet - a Magyar Szabadalmi Hivatal által
erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a
Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus
érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton
benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az
elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4)	Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus
érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével
tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum
értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(5)	Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.”
171
(4)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül
ki:
„(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben elektronikus úton
nem lehet kapcsolatot tartani.”
(5)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történő
felvételre irányuló eljárás kérelemre indul. A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásba vételre
vonatkozó eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvénynek az ügygondnokra, a közmeghallgatásra és az újrafelvételi eljárásra, valamint az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait.
(2)	A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges - a 88. § (1) bekezdésében
meghatározott - feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokat a kérelemhez elektronikus
hordozón is mellékelni kell három példányban. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak,
illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas adatait,
amely a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét tartalmazza.”
205.	§
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. § (2) bekezdésében az „államigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 57/B. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe
az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 57/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Ket.-nek”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek”
szöveg, 57/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.-nek a jogutódlásra” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére”
szöveg, 90. § (12) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
172
206.	§
Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdés d)
pontjában a „ , méltányossági” szövegrész, 57/B. § (3) bekezdés második mondata.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény módosítása
207. §
(1)	A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 31. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bővítését, megszüntetését, illetve azok
veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti területfejlesztési és
településrendezési tervekben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási
rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni.
(2)	Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes ipari üzem,
veszélyes létesítmény bezárását, valamint a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését.
(3)	Az üzemeltető köteles kérelmet benyújtani a hatóságnak, a veszélyes tevékenység ismételt
folytatása, a működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése esetén vagy ha a veszélyes
létesítmény, tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy az alkalmazott veszélyes anyagok
jellege, vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági
jelentést vagy biztonsági elemzést.
(5)	A veszélyes tevékenység egészét, illetőleg a védekezés belső (létesítményi) rendszerét érintő
jelentős változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági elemzést kell készíteni vagy
a meglévőt ki kell egészíteni, amelyet a veszélyes tevékenység megkezdése előtt a kérelemmel
173
együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott
veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.”
(2)	A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 32. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztonsági elemzést, működő veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban
meghatározott időszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja, és szükség
szerint módosítja. Az üzemeltető kérelmet nyújt be a hatósághoz az engedély meghosszabbítása
iránt. A kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat eredményét és - módosítása esetén - a
módosított biztonsági elemzést. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély
meghosszabbításáról. A hatóság az engedély meghosszabbítását kormányrendeletben
meghatározott feltételekhez kötheti.”
(3)	A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 37. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett
települések polgármestereivel, az illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a
fővárosban a főpolgármesterrel közli.”
208. §
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § b) és c)
pontjában a „hatósági-szakhatósági” szövegrész helyébe a „hatósági döntés, és szakhatósági”
szöveg, a „- vélemények” szövegrész helyébe az „állásfoglalás” szöveg, 30. § (1) bekezdésében
az „ , a műszaki biztonsági szerv (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával
kiadott” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelmi” szöveg, 30/A. § (1) bekezdésében az
„Amennyiben a biztonsági jelentés” szövegrész helyébe a „Ha a hatóság hatáskörébe tartozó
eljárásban benyújtott biztonsági jelentés” szöveg, „a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a
„jogszabályban” szöveg, a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon”
174
szöveg, 38/A. §-ában a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg
lép.
209.	§
Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
30/A. § (1) bekezdés második mondata, 30/A. § (3) bekezdése, 32. § (1) bekezdésében az „a
külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész.
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV.
törvény módosítása
210.	§
(1)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. §-
a a következő u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„u) együttműködő szerv: a 4/A. § (3) bekezdésében meghatározott szerv.”
(2)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kereskedelmi hatóság a közbiztonság fenntartása érdekében az (1)-(3) bekezdés
tekintetében a működési engedély visszavonásáról rendelkező határozatot fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”
175
211. §
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 3. §-ában a
„külön törvény” szövegrész helyébe az „a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény” szöveg, 4. § p) pontjában a „visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-
282/C. §)” szövegrész helyébe az „ , a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Btk.) 282-282/C. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel” szöveg, 4/B. § (1)
bekezdés a) és b) pontjában a „személyi azonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosító”
szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)”
szövegrész helyébe az „A kereskedelmi hatóság” szöveg, a „javaslatára” szövegrész helyébe a
„kezdeményezésére” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a
„kereskedelmi hatóság” szöveg, a „javaslatára” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére”
szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatóság” szöveg, a
„javaslatára” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 6. §-ában a „jegyzőt. Az 5. § (3)
bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró
nyomozó hatóságot is értesíteni kell” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatóságot. Az 5. § (3)
bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság az ügydöntő határozatáról az ügyben eljáró
nyomozó hatóságot is értesíti” szöveg, 9. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban”
szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg, 62. § (1)
bekezdésében a „határozza meg” szövegrész helyébe a „határozza meg, hogy” szöveg, a
„pénzösszegek felhasználásának célját” szövegrész helyébe a „pénzösszegeket milyen célra lehet
felhasználni, továbbá e pénzösszegek felhasználásának” szöveg lép.
212. §
Hatályát veszti a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni
fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV.
törvény 1. § (1) bekezdése, 4. § n) pontjában az „1986. évi II.” és az „1996. évi I.” szövegrész.
176
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
213.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 3. §-ában a
„körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban:
körzetközponti jegyző)” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 5. § (1)
bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési
önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 5. § (1)
bekezdés j) pontjában a „nyolc nap” szövegrész helyébe a „három munkanap” szöveg, 8. § a)
pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg,
8/A. § a) és d) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító” szöveg, 8/A. § j) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe a „személyes
adatnak nem minősülő adatokat” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a
„személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 11. § a)
pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg,
14/A. §-ában a „körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságot”
szöveg, 15/A. § (1) és (2) bekezdésében a „körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe a
„közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „körzetközponti
jegyzőtől” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságtól” szöveg, 21. § b) pontjában a
„személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 24. § (1)
bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító”
szöveg, 33. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőnél”
szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságnál” szöveg, 41. §-ában a „szervet”
szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságot” szöveg lép.
214.	§
Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 4.
pontja, 5. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése.
177
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
215.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a
„tisztességes piaci magatartásra” szövegrész helyébe a „tisztességes piaci magatartásra és
tisztességes kereskedelmi gyakorlatra” szöveg, a „tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a
tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések” szövegrész helyébe a „tilalmáról
szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben
meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára
vonatkozó rendelkezések” szöveg, a „tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó
jogszabályokba” szövegrész helyébe a „tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba” szöveg, a „versenyfelügyeletet
ellátó szervnél” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező szervnél” szöveg, 10. § (1)
bekezdés f) pontjában a „határozatairól” szövegrész helyébe a „határozatokat” szöveg, a
„kamarákat értesítik” szövegrész helyébe a „kamarákkal közlik” szöveg, 10. § (2) bekezdésében
a „versenyfelügyeletet ellátó szerv” szövegrészek helyébe a „Gazdasági Versenyhivatal” szöveg,
27. § (2) bekezdés b) pontjában a „magyar állampolgár,” szövegrész helyébe a „magyar
állampolgár, a külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,”
szöveg 27. § (6) bekezdés b) pontjában az „állandó lakhellyel” szövegrész helyébe a „lakóhellyel
vagy tartózkodási hellyel” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti
államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg lép.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
216.	§
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (5) bekezdésében az
„Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, az „a működtetési jog engedélyezésére
jogosult” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási” szöveg lép.
178
217.	§
Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (6) bekezdése, 3.
§ (7) bekezdés a) pontjában az „az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
szervet,” szövegrész.
Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény
módosítása
218.	§
Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 1. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Karitatív Tanács döntésének előkészítését, a döntés
végrehajtásának koordinálását, felügyeletét, továbbá a közérdekű felhasználás kezdeményezése
és lebonyolítása során az e törvényben meghatározott szakmai feladatok ellátását végző szervet
rendeletben jelölje ki.”
219.	§
Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 1. § (3)
bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 1. § (4)
bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben” szöveg
lép.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
220.	§
(1)	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény a IX. Fejezetet megelőzően a következő
33/A. §-sal egészül ki:
179
„33/A. § (1) Egészségügyi gázmesteri tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik az
egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező
természetes személyazonosító adatait.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti
tevékenység folyatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az
engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3)	Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi gázmesteri tevékenység folytatására
engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az
e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2)	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pontja a következő
ac)	alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)
„ac) az egészségügyi gázmesteri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e
tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben meghatározza.)
221. §
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „benyújtásával”
szövegrész helyébe a „csatolásával” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „veszélyes anyag
bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „bejelentőlaphoz” szöveg, az „A benyújtott
dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző szerv adatkiegészítést kérhet” szövegrész helyébe az
„Az egészségügyi államigazgatási szerv további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt”
szöveg, 8. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 20.
180
§ (6) bekezdésében a „regisztert” szövegrész helyébe a „nyilvántartást” szöveg, 32. § (3)
bekezdésében a „- jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi
államigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „határozatát közli az egészségügyi államigazgatási
szervvel” szöveg lép.
222. §
Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 2. § (6) bekezdése, 6. § (1)
bekezdésében a „magyar nyelvű” szövegrész, 8. § (1) bekezdésében a „magyar nyelvű”
szövegrész, 8. § (5) bekezdésében az „és az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész,
32.	§ (5) bekezdése, 32. § (7) bekezdése.
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
223.	§
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A hajózási hatóságnál kezdeményezett eljárásokban a Kormány által rendeletben
meghatározott dokumentum elektronikus úton nem terjeszthető elő.”
(2)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő alcímmel és 6/A. §-sal
egészül ki:
„Szakértői tevékenység
6/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
181
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a hajózási hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A hajózási hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	Ha hatósági eljárásban víziközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és
jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek
hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.”
(3)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő y) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
„y) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatása részletes feltételeinek, a szakértői
tevékenység bejelentése és a szakértők nyilvántartása személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmának, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályoknak, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek”
(rendeletben történő megállapítására.)
224.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 9. § (3) bekezdésében a „törölni kívánt”
szövegrész helyébe a „törölt” szöveg, a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől”
szöveg, 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét, címét, anyja nevét, születési helyét és idejét”
szövegrészek helyébe a „természetes személyazonosító adatait és címét” szöveg, 24. § (5)
bekezdésében a „döntéssel visszavonja” szövegrész helyébe a „visszavonja” szöveg, 41. § (5)
bekezdésében a „Budapesti V. Kerületi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője illetékes”
182
szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végző hatóság rendelkezik hatáskörrel” szöveg, 56.
§ (4) bekezdésében a „döntésben, illetőleg a hajósoknak szóló hirdetményben” szövegrész
helyébe a „határozatban” szöveg lép.
225.	§
Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 18. § harmadik mondata, 24. §
(5)	bekezdés harmadik mondata, 56. § (3) bekezdése, 78. § (2) bekezdés második mondata, 78/A.
§-a.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
226.	§
(1)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 11. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„11. § (1) A gyártók és a forgalmazók a 6-10. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében
önálló koordináló szervezetet hozhatnak létre vagy ilyen koordináló szervezetet bízhatnak meg,
amely szervezet a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében,
szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja; a tevékenységi körébe tartozó hulladékok
begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hulladékkezelési kötelezettség ellátására létrehozott koordináló
szervezet tevékenységének folytatásához a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(3)	A környezetvédelmi hatóság az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről
nyilvántartást vezet.”
(2)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 44. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„44. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hulladék termelőjétől, birtokosától, illetve a
hulladékkezelőtől - hatósági ellenőrzés keretében - tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést
kérhet kötelezettségei teljesítéséről.
183
(2)	Helyszíni ellenőrzés haladéktalanul végrehajtható akkor, ha azt környezetvédelmi vagy
közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos
súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.”
227.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (1) bekezdés d) pontjában a
„külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 43. § (1)
bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 51. § (3) bekezdésében a
„szerint létrehozott” szövegrész helyébe a „szerinti koordináló” szöveg, 59. § (1) bekezdés q)
pontjában az „és működésének” szövegrész helyébe a „ , működésének részletes feltételeit, a
koordináló szervezeti tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá a koordináló
szervezetek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat” szöveg lép.
228.	§
Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 40. § (2) bekezdése, 42.
§-a, 45. § (1) bekezdés a) pontja, 49. § (7) bekezdésében a „külön” szövegrész, 53. § (4)
bekezdése.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény módosítása
229.	§
(1)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény a III. Fejezetet megelőzően a következő 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki:
„2/A. § A kamarának a tagfelvétellel és kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint a fegyelmi és
etikai ügyek kivételével a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való
törléssel kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
184
2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében
meghatározott szakterületen, növényvédelmi. szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy
az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről
szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez
fűződnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki
büntetlen előéletű, rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység
végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
b)	a növényvédelmi szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét,
c)	a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, valamint
d)	- az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a növényvédelmi szakértői tevékenység
végzésére jogosító engedélyért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.”
230.	§
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
2. § (3) bekezdés p) pontjában a „véleményezi” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a
„kérelmeket” szövegrész helyébe a „kérelmekről” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „ ,
185
egyidejűleg a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről
tájékoztatja.” szövegrész helyébe az „ . A területi szervezet a határozatot megküldi a többi
illetékes területi szervezetnek is.” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „döntést írásbeli, indokolt
határozatba kell foglalni és azt” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg, a „napon” szövegrész
helyébe a „munkanapon” szöveg, 19. § (4) bekezdésében az „írásban indokolt határozattal
rendelkezik” szövegrész helyébe a „határoz” szöveg lép.
231.	§
Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény 17. § (3) bekezdés első mondata, 17. § (4) bekezdés második mondata, 17. §
(5)	bekezdése, 19. § (4) bekezdés második mondata, 31. §-a, 39. § (2), (3) bekezdése.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
232.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok
irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont
(konszolidált) éves beszámoló elkészítésével
a)	olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki
okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az
engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel (ez
utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői képesítés) és a tevékenység ellátására
jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy
b)	olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat
irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az
a)	pontban meghatározott követelményeknek.”
186
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell
vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői képesítéssel
rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok
nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a
továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és tagságát szüneteltető kamarai
tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli
szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző
szervezet hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles
dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy
rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal.
A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező
változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű
tájékoztatást szolgálja.
(4)	A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége
engedélyezéséről és az engedély visszavonásáról, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak
nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törléséről, valamint a 152/B. § szerinti
bejelentésről és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről és a
nyilvántartásból való törléséről, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelöléséről, a
szervezettel szembeni követelményekről, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésről és a
továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáról
külön kormányrendelet intézkedik.
(5)	A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok
a)	könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély iránti kérelme tartalmazza a kérelmező
aa)	természetes személyazonosító adatait
ab)	lakcímét vagy levelezési címét
187
ac)	szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve az engedélyezés
szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai
végzettségét
ad)	az ac) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a
kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
ae)	az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata megszerzésének
helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését,
amelyben a szakmai gyakorlatot megszerezték, és
af)	regisztrálási szakterületét;
b)	részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító
engedélyt meg kell adni és egyidejűleg azokat a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell
venni, ha
ba)	legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik,
bb)	a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi,
ellenőrzési gyakorlatot igazol,
bc)	büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt
nem áll.”
(3)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét
visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába
való újbóli felvételét kérheti:
a)	az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha az engedély
visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,
c)	a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való
eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt,
188
d)	az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e)	az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f)	a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a (6)
bekezdés f) pontja miatt
került sor.
(8)	A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők
a)	regisztrálási számát,
b)	természetes személyazonosító adatait,
c)	lakcímét vagy levelezési címét,
d)	igazolványa számát, az igazolvány kiadásának időpontját,
e)	szakképesítését - mérlegképes könyvelői képesítés esetében a szakot is -, valamintaz
engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi,
főiskolai végzettségét,
f)	az e) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító
intézmény nevét, a kiállítás keltét,
g)	az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét,
időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a
szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,
h)	regisztrálási szakterületét, valamint
i)	az engedélyezést követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.”
(4)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (11) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(11) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett és
nyilvántartásból törölt természetes személyek (10) bekezdés szerinti nyilvános adatait, valamint a
nyilvántartásba vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Hivatalos Értesítőben évente
közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett természetes személy
189
előbbi adatait nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba
vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kapjon.
(5)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvénytől eltérve, ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásáról a rá
irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, akkor a kérelmezőt nem illeti meg a
kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános
szabályait kell alkalmazni.”
(6)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a következő 152/B. §-sal egészül ki:
„152/B. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy
szolgáltató a Magyar Köztársaság területén a 151. § (1) bekezdése szerinti könyvviteli
szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát
köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is
figyelemmel - a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt
végző szervezet a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba
veszi.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező könyvviteli szolgáltatásnyújtó
szervezet határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében a 151. § (1) bekezdése szerinti
könyvviteli szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló
elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési
kötelezettségét.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre és a bejelentést tevők nyilvántartásba vételére
megfelelően alkalmazni kell a 151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában, (6) bekezdés
b)-g) pontjában, (7) bekezdés b)-f) pontjában (8) bekezdés a)-c), e), f) és h) pontjában, valamint
(9)-(11) és (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.”
190
(7) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)
„d) a mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége
engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére
jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, valamint a 152/B. §
szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba
vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző
szervezet kijelölését, továbbá a kötelező szakmai továbbképzés és a továbbképzés szervezésére és
lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának részletes szabályait;”
233.	§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés felvezető szövegrészében a
„nyilvántartásból törölni” szövegrész helyébe a „könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító
engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni” szöveg, 151. § (6) bekezdés d)
pontjában az „a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően” szövegrész
helyébe a „az engedélyezéskor vagy az engedély megadását követően” szöveg, az „a
nyilvántartásból törlésre” szövegrész helyébe az „az engedély visszavonására” szöveg, 151. § (6)
bekezdés e) pontjában a „kéri a nyilvántartásból való törlését” szövegrész helyébe az „azt kéri”
szöveg, 152/A. §-ában a „151. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi” szövegrész helyébe
a „151. § szerinti engedélyezési” szöveg lép.
191
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII.
törvény módosítása
234.	§
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 59. §-a a következő
(1)	bekezdéssel egészül ki:
„59. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein a településrendezési terveket és a
helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően,
a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel,
első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel
összhangban kell felülvizsgálni és módosítani.”
235.	§
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 9. § (4)
bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 9. § (5)
bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az illetékes
környezetvédelmi és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 16. § (7) bekezdés b) pontjában a „-
külön jogszabályokban meghatározott feltételekre figyelemmel -” szövegrész helyébe a
„vonatkozó feltételekre figyelemmel” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „érvényének”
szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 21. §-ában az „az illetékes vízügyi és
környezetvédelmi hatóságok” szövegrész helyébe az „a vízügyi hatóság” szöveg, 26. § b)
pontjában a „váltása” szövegrész helyébe a „megváltoztatása” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az
„örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az
„örökségvédelmi hatóság” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „örökségvédelem tekintetében
illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi hatóság” szöveg,
28/B. § (1) bekezdésében az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási
szervek” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 29. § b)
192
pontjában az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság” szövegrész helyébe az
„állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 30. § d) pontjában az „ásványvagyon-védelem
tekintetében illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv”
szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „a földtani veszélyforrások tekintetében illetékes
államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „az állami földtani feladatokat ellátó szerv”
szöveg, 34. § b) pontjában az „az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével
elhelyezett,” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 35. § h) pontjában a „hatóság” szövegrész
helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg lép.
236.	§
Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 4/B. § c)
pontjában a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 9. § (6) bekezdésében a
„környezetvédelmi és a” szövegrész, 14. § (1) bekezdésében az „ásványvagyon-védelem
tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közigazgatási” szövegrész és a „vagy
hatóság” szövegrész, 16. § (7) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályokban meghatározott”
szövegrész, 16. § (8) bekezdésében az „(a továbbiakban: hatóság), a kikötők létesítéséről a
hatóság vízjogi engedélyének megfelelően a közlekedési hatóság külön jogszabályok szerinti
eljárás során” szövegrész, 16. § (9) bekezdése, 16/A. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi,
természetvédelmi és a” szövegrész, 16/A. § (3) bekezdésében a „természetvédelmi és”
szövegrész, 17. § (2) bekezdésében az „építésügyi hatósági engedélyt” szövegrész, 24. § a)
pontja, 24. § j) pontjában a „hatóság és” szövegrész, 25. § b) pontja, 25. § g) pontjában az „a
természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel” szövegrész, 26. § b) pontjában az „az
illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész, 35. § f) pontja.
A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény módosítása
237.	§
A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 18. § a) pont aa) alpontjában a
„természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és
utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)]” szövegrész
193
helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 19. § a) pont ab) alpontjában a
„személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 28. § (1)
bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 36. §-ában az
„az Rtv.” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló törvény” szöveg lép.
238.	§
Hatályát veszti a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 37. § (1) bekezdése.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
239.	§
(1)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elektronikus aláírási
szolgáltatási szakértő igénybevételét írja elő vagy e szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a Hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.
(3)	A Hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (2) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
194
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel szabályozza)
„e) az e törvény szerinti elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
240.	§
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8/A. § (2) bekezdésében a
„határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „határozatot”
szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon”
szöveg, 17. § (6) bekezdésében a „vehet igénybe” szövegrész helyébe az „is igénybe vehet”
szöveg, 20. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22
munkanapon” szöveg lép.
241.	§
Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (6) bekezdésében
az „és szolgáltatás” szövegrész és a „2004. évi CXL.” szövegrész, 8/A. § (1) bekezdésében a
„határozattal” szövegrész, 16. § (1) bekezdésében a „[6. § (2) bekezdés]” szövegrész, 17. § (6)
bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett” szövegrész,
20. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés b) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész és a „2004.
évi CXL.” szövegrész.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
242.	§
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (1) bekezdésében a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 2. § (4) bekezdésében a „a
külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 2. § (6)
195
bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 4. § (1)
bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős
miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban”
szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 8. § (6) bekezdésében a „kedvezményt
igényelni kell. A normatív” szövegrész helyébe a „kedvezményre” szöveg, a „kérelmet,”
szövegrész helyébe az „igényt” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „109. §-ában foglaltakat”
szövegrész helyébe a „bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 29. § (1)
bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „- a szakképesítésért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendeletben” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „a tankönyvkiadás” szövegrész
helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a tankönyvkiadás” szöveg lép.
243.	§
Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (6) bekezdésében
az „(a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)” szövegrész, 8/B. § (1) bekezdés a)
pontjában az „ , a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát” szövegrész, 11. §
(1)	bekezdés b) pontja, 29. § (2) bekezdése, 31/A. §-a.
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
244.	§
(1)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a
konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli szolgálat a konzuli
védelem ellátása érdekében az e törvényben meghatározott érdekvédelmi és közigazgatási
hatósági feladatokat végzi, ennek során együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel, valamint
magánszemélyekkel.”
(2)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
196
„2. § (1) Konzuli szolgálat: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete - ideértve a
tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a külpolitikáért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter). A Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli
képviseletét a miniszter irányítja.
(2)	A Magyar Köztársaság hivatásos konzuli tisztviselőjét és a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt (a
továbbiakban együtt: konzuli tisztviselő) a miniszter bízza meg.
(3)	A miniszter tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek a fogadó vagy harmadik állam azon
állampolgárát, vagy a fogadó államban élő azt a magyar állampolgárt nevezheti ki, aki a magyar
jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű, alkalmas az e tisztséggel járó feladatok
teljesítésére, és írásban vállalja azok ellátását. A tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a miniszter
jogszabályban meghatározott korlátozásokkal és terjedelemben bízhatja meg konzuli feladatok
ellátásával.
(4)	A tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek jelölt személy igazolja, hogy a magyar jog és a fogadó
állam joga szerint is büntetlen előéletű. A miniszter a büntetlen előéletre vonatkozó adatokat a
tiszteletbeli konzuli kinevezés megszűnéséig kezeli. A miniszter jogosult arra, hogy a tiszteletbeli
konzuli kinevezés időtartama alatt ellenőrizze a tiszteletbeli konzuli kinevezés feltételeinek
fennállását, és ennek keretében felhívhatja a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a (3) bekezdésben
foglaltak igazolására.
(5)	A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli érdekvédelem tekintetében konzuli
kerületében jár el. Indokolt esetben a konzuli képviselet, a fogadó állam egyetértésével konzuli
kerületén kívül is eljárhat.
(6)	A miniszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait, az adott feladat
ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű megjelölésével
korlátozhatja. A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli
jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat három munkanapon
belül közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy
egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok
érdekvédelmét.”
197
(3) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Ha a konzuli szolgálat a birtokába került adatok alapján hivatalból kezdeményez
fellépést a magyar állampolgárok érdekvédelmének ellátására, erről az ügyfelet a helyi
körülményeknek megfelelő módon értesíti, és felkéri, nyilatkozzon arról, hogy igényli-e a
további konzuli eljárást.
(2)	Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott együttműködés kiterjedhet vagyontárgyak,
pénzeszközök, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, valamint okiratok átvételére, és az érintett
magyar állampolgárok részére történő továbbítására is.
(3)	A konzuli szolgálat eljárásáért jogszabály konzuli díj fizetését rendelheti el. A díj nem
akadályozhatja a konzuli védelemhez fűződő jog érvényesülését.”
(4)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos
érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő - az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján -
kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter
rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter
hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés
esedékességéről. Az Európai Unió polgárának nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön
jogszabály rendelkezései irányadóak.”
(5)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben kérelemre a konzuli kölcsön
visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat. A miniszter határozata a
közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt kizárólag semmisségére hivatkozva támadható meg.”
(6)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
198
„11. § (1) Ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül,
megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében,
haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt
számára az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről.
(2)	Ha a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésre kötelezett
Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselő a jogszabályban meghatározott
feltételek megléte esetén a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény rendelkezéseivel
összhangban halottszállítási engedélyt állít ki.
(3)	Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli szolgálat gondoskodik megfelelő ellátásának
biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését,
illetőleg az érintett hazatérését.
(4)	Ha a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy az elhunyt után külföldön hagyaték
maradt, a konzuli tisztviselő megteszi a hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges
intézkedést, és erről az érdekeltet tájékoztatja. A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt
személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el.
(5)	Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a
hagyatéki igény érvényesítésére.”
245.	§
(1)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaságnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére
felhatalmazott konzuli tisztviselője a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó
jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről - a végintézkedést is beleértve - konzuli okiratot állíthat
ki, és a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról
hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja, továbbá okiratot, pénzt és
199
egyéb értéket vehet át megőrzésre. Az okirat-kiállításra és tanúsítványkészítésre felhatalmazott
konzuli tisztviselők jegyzékét a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”
(2)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő e tevékenységének
keretében beszedett konzuli díjat az általa vezetett képviselet fenntartására és a konzuli feladatok
ellátására fordíthatja.”
(3)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a
miniszter felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági
jogkör gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek,
köztestületek, vagy személyek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőnyomatot,
feltéve, hogy e hatóságok aláírás- és bélyegzőmintával rendelkeznek. A miniszter által
felülhitelesítésre irányuló kérelem a konzuli tisztviselőnél is benyújtható.”
(4)	A konzuli védelemről szóló törvény 2001. évi XLVI. törvény 19. §-a és az azt megelőző
alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Közigazgatási hatósági eljárási szabályok
19.	§ (1) A konzuli szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört - a (2)
bekezdésben meghatározott eltéréssel - a miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselő,
valamint a miniszter gyakorolhat.
(2)	A tiszteletbeli konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter
azonban a megbízásban felhatalmazást adhat számára kérelmek átvételére. A kérelmek
átvételekor a tiszteletbeli konzuli tisztviselő az ügyfél személyazonosságát személyazonosító
okmány alapján ellenőrzi, és a kérelmet - az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező
hatósághoz történő továbbítás érdekében - három munkanapon belül megküldi az irányítási
200
jogkört gyakorló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához
kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is megtehetők.
(3)	A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében a következő közigazgatási
hatósági ügyekben jár el:
a)	az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti úti okmányok kiállítása,
b)	konzuli kölcsön nyújtása,
c)	halottszállítási engedély kiállítása.
(4)	A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási hatósági feladatokon túl a konzuli tisztviselő a
konzuli védelem ellátása érdekében hatósági bizonyítványt állíthat ki.
(5)	A miniszter közigazgatási hatósági jogkörében eljárva hitelesíti felül a külföldön
felhasználásra kerülő okiratokat.
(6)	Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő jár el, a fellebbezés
elbírálására a miniszter jogosult.
(7)	A konzuli tisztviselő a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak,
valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és
hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás
pótlására irányuló utasítás kivételével - nem utasítható.
(8)	Az Európai Unió polgárának érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a
konzuli tisztviselő kizárólag kérelemre indítja meg.
(9)	A konzuli tisztviselő eljárásáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. A konzuli védelemhez való jog fokozottabb érvényesülése
érdekében, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre a konzuli tisztviselő dönthet az
igazgatási szolgáltatási díj elengedéséről vagy mérsékléséről.
(10)	Ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli
futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta
továbbításához szükséges idő az eljárási határidőbe nem számít bele.”
201
(5) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„21. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggő egyes eljárásokra, az Európai Unió
polgárai védelmének ellátására vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel
egyetértésben,
b)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a konzuli díjakat és a konzuli tisztviselő e
törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárásaiban fizetendő igazgatási szolgáltatási
díjakat,
c)	a konzuli tisztviselő 14. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének részletes szabályait az
igazságügyért felelős miniszterrel együttesen.”
246.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „úti
okmány helyett újat állít ki” szövegrész helyébe az „úti okmány helyett a konzuli tisztviselő újat
állít ki” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „kérelemmel összefüggésben köteles vizsgálni”
szövegrész helyébe a „kérelemmel összefüggésben a konzuli szolgálat köteles vizsgálni” szöveg,
6. § (2) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében a
„konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „konzuli szolgálat” szöveg, 14. §-t megelőző
alcímében az „és tanúsítványkészítés” szövegrész helyébe a „tanúsítványkészítés és letét
kezelése” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „hivatásos
konzuli tisztviselő” szöveg, 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „családi és utónév” szövegrész
helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „Ptk. 685. § b)
pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben ilyenként” szöveg lép.
247.	§
Hatályát veszti a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdés a)
pontjában az „1998. évi XII.” szövegrész, 16. § (1) bekezdés b)-c) pontja, 22. § (2) bekezdése.
202
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
248.	§
(1)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem
jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az
ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”
(2)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján
nincs helye.”
(3)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény a következő 51/A. §-sal
egészül ki:
„51/A. § (1) A megújítási kérelmet - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített űrlap
használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2)	Elektronikus úton benyújtott megújítási kérelem esetén a 36/A. § (2)-(5) bekezdését kell
megfelelően alkalmazni.”
(4)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény a következő 61. § (1)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 61. § (1) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott végzését.”
203
(5) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (4) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
(A döntés megváltoztatását kérheti:)
„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”
249.	§
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (2) bekezdésében a
„- 36/A. §-ban” szövegrész helyébe az „és megújítási kérelmet - a 36/A. §-ban és az 51/A. §-
ban” szöveg, 61. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 61. § (2) bekezdésében az „eljárási
költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó,
valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 61. § (8)
bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
250.	§
Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 31. §-ában az
„és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)”
szövegrész, 32. § (1) bekezdése, 32/A. § (1) bekezdésében a „ , méltányossági” szöveg, 36. § (5)
bekezdés második mondata, 36/A. § (6) bekezdése, 58. § (4) bekezdés második mondata.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása
251.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 29. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„29. § (1) A jegybanki ellenőrzés
a)	e törvény rendelkezéseinek,
204
b)	a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek,
c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző
szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseinek,
d)	a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály
rendelkezéseinek,
e)	az MNB elnöke rendeleteinek
a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak
végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére
terjed ki.
(2)	A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból
származó adatok ellenőrzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárás.
Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati
anyagok bekérésére.
(3)	Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
(4)	Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása, vagy a vizsgálati
megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenőrzést végző személy
jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az
(1)	bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.
(5)	A jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.”
(2)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következő alcímmel, valamint
29/A. §-sal és 29/B. §-sal egészül ki:
„Az MNB hatósági eljárásainak közös szabályai
29/A. § Az MNB - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el
205
a)	a jegybanki ellenőrzés,
b)	a hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzata és szabályzatai, valamint módosításuk
jóváhagyása,
c)	a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
engedélyezése, valamint ezen engedélyek visszavonása,
d)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,
e)	a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének és készíttetésének
engedélyezése, valamint
f)	külön törvényben meghatározottak szerinti szakhatósági közreműködése
során.
29/B. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(2)	Az MNB döntését részben vagy egészben a honlapján vagy egyéb módon közzéteheti.
(3)	Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és
önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi
Bíróságtól, azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári
perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc
napon belül bírálja el.
(4)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
(5)	A 29/A. § d) pontjában meghatározott ügyekben az ügyintézési határidő három hónap.
(6)	A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tíz
munkanap.
(7)	Az MNB eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő
időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti
206
a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető
feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye
miatt - halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg.
(8) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen
kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.”
(3)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következő alcímmel, valamint
29/C. §-sal és 29/D. §-sal egészül ki:
„Az MNB intézkedései és szankciói
29/C. § (1) Ha az MNB megállapítja a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban
vagy az MNB hatósági határozatában foglaltaknak az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője,
valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személy általi
megszegését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerinti
intézkedéseket alkalmazza, továbbá bírságot szabhat ki (a továbbiakban együtt: intézkedés). Az
MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele.
(2)	Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja. Ismételt intézkedés
csak ismételt jogsértés esetén vagy abban az esetben alkalmazható, ha a korábbi intézkedés nem
vezetett eredményre.
(3)	Ha a szabályszegést a szervezet az MNB által szabott határidőig nem szünteti meg, az MNB
határidő tűzésével felszólítja a szervezet vezetőjét, a rá irányadó szabályok szerint vezető
állásúnak minősülő személyt a jogszabályok betartására.
(4)	Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van
a)	a szabályszegés vagy a mulasztás súlyosságára,
b)	a cselekménynek a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó
szervezetekre gyakorolt hatására,
207
c)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, valamint a
kárenyhítési hajlandóságra,
d)	a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
e)	az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel
vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
f)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására vagy annak
szándékára, valamint
g)	a szabályszegés, illetve a mulasztás ismétlődésére és gyakoriságára.
(5)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek vagy a mulasztásnak az MNB
tudomására jutásától számított három év, valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az
intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az
ellenőrzött szervezet vagy személy alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött
tevékenységet már nem végzi.
(7)	Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény
fióktelepe, a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti
a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában
foglalt előírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes
helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz
eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet annak érdekében, hogy az értesítse az Európai Unió másik
tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről vagy kezdeményezze, hogy a
felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(8)	A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon
belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
29/D. § (1) Ha a hitelintézet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok
valamely előírását vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja,
késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a bírsággal
208
érintett hitelintézet típusához a Hpt.-ben megállapított minimális jegyzett tőke egytized
százalékától két százalékáig terjedhet.
(2)	A hitelintézet vezető állású személyével szemben - ideértve a bankképviselet vezetőjét -
kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával
elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjedő összeg , de legalább százezer
forint. Kétmillió forintot el nem érő nettó jövedelem esetén a bírság összege egymillió forintig
terjedhet.
(3)	Ha a pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti a 29. § (1) bekezdésében
meghatározott jogszabályok előírását vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését
elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege
kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.
(4)	Pénzügyi vállalkozás, a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés
előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek
felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben
az adott tisztségéből eredően felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg
lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
(5)	Ha a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, vagy a
központi szerződő fél megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely
előírását vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen
vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió
forintig terjedhet.
(6)	Ha az egyéb ellenőrzött állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi vagy más egyéb
szervezet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását vagy
az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan
teljesíti, a vele, a szervezet vezetőjével, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető
209
állásúnak minősülő személyekkel szemben kiszabható bírság összege kétszázezer forinttól
kétmillió forintig terjedhet.”
(4)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következő i)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:)
„i) az MNB kérelemre induló hatósági eljárásáért - ide nem értve a Hpt. alapján az MNB
engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése és az
engedélyek visszavonása, valamint a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben
történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés iránti eljárást -
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj fizetésével kapcsolatos
szabályokat.”
(5)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következő 73. §-sal egészül ki:
„73. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az MNB hatósági eljárásaira 2011. június 30-
ig nem kell alkalmazni. Ez a bekezdés 2011. július 1-jén hatályát veszti.
(2) A 2009. október 1-jét megelőzően elkövetett jogszabálysértés esetén intézkedést csak az
elkövetés időpontjában hatályos rendelkezések alapján lehet alkalmazni.”
(6)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet ellátása során az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó
szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény és a Psztv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról
szóló 2001. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint jár el az e törvényben meghatározott
eltérésekkel.”
210
252.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében az „érdekelt miniszter
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „érdekelt miniszter az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveg
lép.
(2)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 151. § (1)
bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a
pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról
szóló rendeletének - ’szöveg, 151. § (2) bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló
jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az
MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét -” szöveg, 151. § (3) bekezdésében az „az
MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról
szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét -”
szöveg lép.
253.	§
(1)	Hatályát veszti
1.	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 19/E. §-a, 151.
§ (1) bekezdés c) pontjában az „az MNB-vel,” szövegrész, 176. §-a,
2.	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 340. § (1) bekezdés utolsó mondata, 405. § (1)
bekezdésében az „az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg” szövegrész, 405. § (2) bekezdése,
3.	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény 11. § (1), (3) és (5) bekezdése,
4.	a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 7. §-a,
5.	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 47. § (2)
bekezdésében az „az MNB, illetőleg” szövegrész,
6.	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény 35. § (2) bekezdése,
211
7.	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 166. § (2) bekezdése.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
254.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A hatóság az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követően dönt a tevékenység
folytatásának további feltételeiről.”
(2)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Védetté nyilvánított kulturális javak feletti rendelkezési jog bírósági vagy közigazgatási
hatósági eljárás során elrendelt korlátozásáról a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a hatóságot
értesíti. A tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről a hatóságot értesíteni kell.”
(3)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a következő 75/A. §-sal
egészül ki:
„75/A. § (1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő
igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg,
szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen
előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az
ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.
212
(3)	A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(4)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdése a
következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„o) az e törvény hatálya alá tartozó szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
255.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 14. pontjában az „olyan”
szövegrész helyébe az „olyan - az értéknövekedéssel csökkentett -” szöveg, 17. § (1)
bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 17. § (2)
bekezdésében a „védettséget” szövegrész helyébe a „védettség időtartamát” szöveg,a „napra”
szövegrész helyébe a „nappal” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „megszűnik” szövegrész helyébe
a „tárgyában hozott határozat hatályát veszti” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „tartalmazó
határozatot azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 22. § (3)
bekezdésében a „jóváhagyása során” szövegrész helyébe a „jóváhagyására irányuló eljárásra”
szöveg, az „engedélyezését” szövegrész helyébe az „engedélyezése egyben a szerződés
jóváhagyását” szöveg, 24. § (4) bekezdésében az „illetékes hatóságot” szövegrész helyébe a
„hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot” szöveg, 24. § (7) bekezdésében az „illetékes
hatóság” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság” szöveg, 35. §
(2)	bekezdésében az „eljárás esetén” szövegrész helyébe az „eljárásra” szöveg, 48. § (1)
bekezdésében az „eljárást a hatóság indítja” szövegrész helyébe az „eljárás hivatalból indul”
szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „és” szöveg, a „tárgy őrzési
213
helyén” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenőrzés keretében” szöveg, 54. §-ában és 55. §-ában
az „európai közösségi jog” szövegrész helyébe az „Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusa” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „tulajdonosnak a külön
jogszabályban megjelölt közgyűjtemény szakvéleményével együtt a hatóságnál kell benyújtania”
szövegrész helyébe a „tulajdonos terjeszti elő” szöveg, 58. §-ában az „azonnal” szövegrész
helyébe a „kulturális örökségvédelmi okból fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 65. § (1)
bekezdésében az „előzetes” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: előzetes” szöveg, 65. § (2)
bekezdésében az „a körülmények” szövegrész helyébe a „körülmények” szöveg, 72. § (1)
bekezdésében a „hitelesen” szövegrész helyébe a „közhitelesen” szöveg, a „külön jogszabály”
szövegrész helyébe a „miniszteri rendelet” szöveg, 73. § b) pontjában a „(birtokosának) nevét,
anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe az „és birtokosának természetes
személyazonosító adatait” szöveg, 75. § (3) bekezdés a) pontjában a „90 nap” szövegrész helyébe
a „három hónap” szöveg, 75. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyilatkozat” szövegrész helyébe a
„nyilatkozat, előzetes szakhatósági állásfoglalás,” szöveg, a „jár el, 60 nap” szövegrész helyébe a
„jár el, két hónap” szöveg, 75. § (3) bekezdés d) pontjában a „45 nap” szövegrész helyébe a
„harmincöt munkanap” szöveg, 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „15 nap” szövegrész helyébe a
„tíz munkanap” szöveg, 86. § (2) bekezdésében a „bejegyzését a hatóság kezdeményezi”
szövegrész helyébe a „bejegyzése érdekében a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot”
szöveg, 87. §-ában az „eljárást” szövegrész helyébe az „eljárás során” szöveg, a „kezdeményezi”
szövegrész helyébe az „a kisajátítást kérő” szöveg lép.
256.	§
Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 17. § (2)
bekezdésében a „még” szövegrész, 22. § (3) bekezdés ötödik mondata, 22. § (3) bekezdésében a
„szerződés jóváhagyása a” szövegrész, 24. § (7) bekezdésében az „a múzeum nyilatkozata
alapján” szövegrész 24. § (9) bekezdés második mondata, 35. § (2) bekezdésében a
„megfelelően” szövegrész, 47. § (2) bekezdés b) pontjában a „(kiállítás, tudományos vizsgálat
stb. céljából)” szövegrész, 49. §-ában az „az államigazgatási határozatokra vonatkozó általános
előírásokon kívül” szövegrész, 50. § b) pontjában az „esetében akkor, ha annak” szövegrész, 67.
§ (1) bekezdés b) pontjában a „[63. § (2) bekezdése]” szövegrész, 72. § (3) bekezdése, 75. § (1)
214
bekezdése, 75. § (3) bekezdés e) pontja, 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „[Ket. 37. § (2)
bekezdés],” szövegrész és a „[Ket. 83. § (3) bekezdés]” szövegrész, 87. § első mondata.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
257.	§
(1)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 26. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő pénzügyi helyzet
igazolása vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezés esetén lehet gyakorolni, az eljáró
hatóság ennek igazolásaként elfogadja a más tagállam biztosítóintézetének vagy hitelintézetének
az igazolását is, ha az - felelősségbiztosítás esetén a fedezett kockázatok, a kockázatok
fedezésére meghatározott összeg vagy annak felső határa, illetve a kockázatviselés esetleges
korlátai alapján - a célja és tartalma tekintetében megfelel a magyar jogszabályok által
előírtaknak.”
(2)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. §-a a
következő (18)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Önálló vállalkozó az, aki önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése
érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végez gazdasági tevékenységet.
(19)	Letelepedés szerinti tagállam az a tagállam ahol az önálló vállalkozó gazdasági
tevékenységét ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel, erre a célra szolgáló vagy rendszeresített
létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján
folytatja.
(20)	Határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak minősül a tevékenységnek a Magyar Köztársaság
területén letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel történő folytatása.”
215
(3)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény X.
Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„X. Fejezet
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA”
(4)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 38. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A valamely más tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó
szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytató személy határon átnyúló szolgáltatási
tevékenysége keretében e fejezet rendelkezéseinek megfelelően jogosult a Magyar Köztársaság
területén az ugyanazon szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni, és e
tevékenysége - az e fejezetben meghatározott esetek kivételével - a szakmai képesítésre
vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható.
(2)	Ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, az (1)
bekezdés szerinti jog csak azt a szolgáltatásnyújtót illeti meg, aki a letelepedés szerinti
tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig folytatta a
tevékenységet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat akkor sem követelhető meg a
szolgáltatásnyújtótól, ha a letelepedés szerinti tagállamban a szakma gyakorlására felkészítő
képzés szabályozott képzésnek minősül.
(4)	Az (1) bekezdés szerint folytatott szolgáltatási tevékenységre alkalmazni kell a Magyar
Köztársaság területén letelepedett szolgáltatásnyújtók tevékenységére alkalmazandó, a szakmai
képesítéssel közvetlen összefüggő így különösen a szakmához tartozó tevékenységi kör
meghatározására, a szakmai címek használatára, a szolgáltatást igénybe vevők biztonságával és
érdekeinek védelemével közvetlenül és kifejezetten összefüggő súlyos mulasztások esetén
irányadó fegyelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályi, közigazgatási és szakmai magatartási
szabályokat.”
216
(5)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 39. §-t
megelőző alcíme és 39. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A szolgáltatásnyújtó mentességei
39.	§ (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a
Magyar Köztársaság területén folytatott, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása tekintetében
mentesül az alábbi, más jogszabály által előírt követelmények teljesítése alól:
a)	valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy
testület általi nyilvántartásba vétel vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése,
b)	társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára
végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve
folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38 § (4) bekezdésében meghatározott
rendelkezések érvényesítés céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy
testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való
ideiglenes felvételét kötelezővé teheti.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a szolgáltatásnyújtót a 40. § szerinti hiánytalan bejelentés
alapján bármilyen további előzetes vizsgálat nélkül nyilvántartásba kell venni, illetve fel kell
venni a szakmai szervezet vagy testület tagjai közé. A nyilvántartásba vétel, illetve a tagsági
jogviszony a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, illetve folytatásának nem feltétele.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja nem érinti a szolgáltatásnyújtó azon kötelezettségét, hogy az általa
folytatott szolgáltatási tevékenységről annak megkezdése előtt, vagy sürgős esetben utólag
tájékoztassa az illetékes társadalombiztosítási szervet.”
(6)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 40. §-t
megelőző alcíme és 40. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentése, a külföldi és a hazai szakmai cím használata,
a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzése
217
40.	§ (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a
Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott
szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való
megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért
felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmát, a bejelentés esetleges megújítása szabályait,
valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)	A szolgáltatásnyújtó a tevékenysége e fejezet szerinti folytatásakor - a (4) bekezdésben és a
41.	§ (7) bekezdésében foglalt kivétellel - a letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához
tartozó szakmai címét köteles használni, a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén. Ha a
szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthető valamely magyar szakmai címmel, a
szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytathatja, hogy a külföldi szakmai címet odaítélő
intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet.
Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához nem tartozik
szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata
által tanúsított idegen nyelvű cím használatával folytathatja.
(4)	A szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai címet használva folytathatja tevékenységét,
ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.”
(7)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 41. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a
szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét vagy vagyonát
érintő kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását - ide nem értve a IX.
Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy az
előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján a Magyar Köztársaság
területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt
a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes
ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja - a feltétlenül szükséges
218
mértékben -, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelő-e annak elkerülésére,
hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életét, testi épségét vagy vagyonát súlyos
károsodás vagy sérelem érje.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóság a bejelentés és a
bejelentéssel együtt benyújtandó iratok beérkezését követő egy hónapon belül dönt.
(3)	Az előzetes ellenőrzést végző hatóság
a)	a szolgáltatásnyújtást a képesítés előzetes ellenőrzése nélkül engedélyezi, ha azonos képesítés
előzetes ellenőrzése alapján az adott szakma folytatását korábban már az (5) bekezdés szerinti
feltétel kikötése nélkül engedélyezte,
b)	a szolgáltatásnyújtást engedélyezi,
c)	a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy
d)	a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei
hiányoznak.
(4)	Indokolt esetben az előzetes ellenőrzést végző hatóság vezetője a (2) bekezdés szerinti
határidőt a határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belül egy hónappal
meghosszabbíthatja.
(5)	Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által
előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a
szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére vagy vagyonára nézve, az
előzetes ellenőrzést végző hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően
folytathatja tevékenységét, hogy - elsősorban alkalmassági vizsga letételével - igazolta, hogy a
hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte.
(6)	Az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének
körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetében a szolgáltatásnyújtó
tevékenységét a szolgáltatásnyújtást feltétellel engedélyező döntés meghozatalától számított egy
hónapon belül megkezdhesse.
219
(7)	Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság ellenőrizte a külföldi szakmai képesítést, a
szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai cím használatával folytathatja tevékenységét.
(8)	Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn
belül nem hozza meg döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni.
(9)	Az előzetes ellenőrzést végző hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a
képesítéseknek a felsorolását, amelyek esetében az (3) bekezdés a) pontja szerint eltekint az
előzetes ellenőrzéstől.”
(8)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény az 53/A. §-t
megelőzően a következő fejezet-megjelöléssel és fejezetcímmel egészül ki:
„X/A. Fejezet
A MÉRGEZŐ TERMÉKEK KERESKEDELEMÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS
RENDELKEZÉSEK”
258.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 7. § (2)
bekezdésében az „Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok
nem hiteles fordításban is benyújthatók” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság internetes
honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást
is elfogad” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „nyújtania.” szövegrész helyébe a „nyújtania. Az
eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek
esetében nem hiteles fordítást is elfogad.” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „Lisszaboni
Egyezményt” szövegrész helyébe a „2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási
képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én,
Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény)” szöveg, 8. § (8)
bekezdésében az „Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben” szövegrész helyébe a „Ha a
külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró
hatóság” szöveg, 9. § (1) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon”
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „60 napon”
220
szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „Harmadik rész” szövegrész helyébe az „a VIII-
IX. fejezet” szöveg, a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 13. § (1)
bekezdésében a „2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az
európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt” szövegrész
helyébe a „Lisszaboni” szöveg, 15. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha
a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség
van, az eljáró” szöveg, 16. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha a
kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség
van, az eljáró” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha a
kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség
van, az eljáró” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „rész rendelkezéseit” szövegrész helyébe a
„törvény rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a
„be kell nyújtania” szövegrész helyébe a „mellékelnie kell” szöveg, a „tagállami” szövegrész
helyébe a „más tagállami” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „nyújtson be” szövegrész helyébe a
„mellékeljen” szöveg, a „tagállami” szövegrész helyébe a „más tagállami” szöveg, 25. §-ában a
„30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az
„alapján” szövegrész helyébe az „alapján a szakképesítések elismerése vagy - a X. fejezet
alkalmazásában - a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében” szöveg, 28. § (2) bekezdés a)
pontjában a „tagállam” szövegrész helyébe a „valamely tagállam” szöveg, 29. § (1) és (2)
bekezdésében a „VIII., IX. vagy X.” szövegrész helyébe a „VIII. vagy IX.” szöveg, 34. § (1)
bekezdés b), c) és e) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg,
35. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott
tagállam” szöveg, 36. § (1) bekezdés b) és d) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az
„az adott tagállam” szöveg, 53/A. § (2) bekezdés c) és e) pontjában az „a tagállam” szövegrész
helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 53/A. § (8) bekezdésében az „a tagállam” szövegrész
helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 60/A. § (2) bekezdésében a „hiteles másolatát, az eljáró
hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja” szövegrész
helyébe a „másolatát” szöveg, 67. § (1) bekezdésében a „szolgáltatásnyújtások” szövegrész
helyébe a „szabályozott szakmák” szöveg, a „szolgáltatásnyújtó” szövegrész helyébe a „Magyar
Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó” szöveg, az „írásbeli
nyilatkozattételére kötelezett” szövegrész helyébe a „bejelentésre kötelezett, illetve amelyek
221
előzetes ellenőrzés alá esnek, valamint az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó
kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, valamint a bejelentéssel együtt
benyújtandó iratok körét” szöveg lép.
259.	§
Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 1.
§ (5) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi. CXL.” szövegrész és az „(a
továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 2. § (3) és (5) bekezdése, 8. § (3) bekezdésében az „az eljárást
felfüggesztve” szövegrész, 8. § (5)-(7) bekezdése, 9. § (3) bekezdése, 10. § második mondata, 26.
§ (1) bekezdés első mondata, 26. § (4) bekezdése,64. § (8) bekezdésében a „ , vagy ha a X.
fejezet szerint nem szándékozik Magyarországon letelepedni” szövegrész, 67. § (2) bekezdés e)
pontja.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
260.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed)
„b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan
ba)	a közoktatási intézményekre,
bb)	a felsőoktatási intézményekre,
bc)	a felnőttképzést folytató költségvetési szervekre,
bd)	a központi képzőhelyekre,
bd)	a közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra,
be)	az egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni
vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira,
továbbá
222
bf)	a Magyar Köztársaság területén felnőttképzési tevékenységet folytató 3/C. § (1)-(3) bekezdés
szerinti külföldi szolgáltatókra.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény a következő alcímmel és 3/C. §-sal egészül ki:
„Letelepedett szolgáltatókra, határon átnyúló felnőttképzési tevékenység folytatására, valamint a
harmadik állambeli szolgáltatókra vonatkozó szabályok
3/C. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti, EGT-államban honos, a Magyar Köztársaság területén letelepedett
szolgáltató felnőttképzési tevékenységet az e törvényben foglaltak szerint folytathat.
(2)	Az a szolgáltató, aki olyan államban letelepedett, amelynek állampolgára nemzetközi
szerződés alapján a határon átnyúló szolgáltatások szabad nyújtása tekintetében az EGT-ről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az (1) bekezdés szerint
jogosult naptári évenként kilencven napot meg nem haladó szolgáltatásnyújtásra.
(3)	Az a szolgáltató, aki az (1)-(2) bekezdésekben foglalt szolgáltatóktól eltérő harmadik
állambeli szolgáltatónak minősül, ha a képzést a Magyar Köztársaság területén valósítja meg, a
felnőttképzési tevékenységet e törvényben foglaltaknak megfelelően folytathatja.”
(3)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (3) bekezdése a következő d)-f) ponttal
egészül ki:
[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben
határozza meg:]
„d) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
e)	az EGT-hez tartozó államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar
Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az
elfogadhatóakat,
f)	az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
223
eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
(4)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül
ki:
„(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen,
felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi
szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a
személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak
annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a
miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott
egyéb feltételeknek.
(5)	Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.
(6)	A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(5)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok a felnőttképzési tevékenység
megkezdését kötelesek bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. Az állami foglalkoztatási
szerv a bejelentés alapján azt a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményt veszi
nyilvántartásba, amely a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a bejelentés alapján azt a felnőttképzési tevékenységet folytató
intézményt veszi nyilvántartásba, amely a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek
megfelel. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásba vételről határozattal dönt.
224
Amennyiben a bejelentésre indult eljárásban a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételét az
állami foglalkoztatási szerv elutasítja, azonban a felnőttképzési intézmény a képzést már
megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kárért a
felnőttképzési intézményt terheli a felelősség.”
(6)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 9. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
(A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:)
„h) a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert
képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képesítés megnevezését, az OKJ-ban szereplő
szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és
azonosítási számát,
i) általános képzés esetén a képzés megnevezését,”
(7)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy)
„ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére
felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő képzési
programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,”
(8)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy)
„be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatók, valamint a
képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében
meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését,”
225
(9)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (2) helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a
felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartás alapjául szolgáló bejelentési kötelezettségét
elmulasztotta, és ezért nem szerepel a 9. § (1) bekezdésében meghatározott felnőttképzést
folytató intézmények nyilvántartásában, felszólítja a bejelentés megtételére és a felszólítással
egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű
bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja
meg, hogy a felnőttképzési intézmény bejelentési kötelezettségének továbbra sem tett eleget, az e
bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab
ki. Ha az intézmény bejelentési kötelezettségének a megadott határidőn belül a bírság kiszabása
ellenére sem tesz eleget, az intézményt két évre eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.”
(10)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (5)-(9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény a
tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét a
nyilvántartásba vétel elutasítása ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv -
szükség esetén a minisztérium által vezetett országos felnőttképzési szakértői nyilvántartásban
szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a kötelező legkisebb munkabér havi
összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6)
bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a
felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata
alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja,
illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a
felnőttképzési tevékenységtől és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.
(6)	A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az
intézmény:
a)	nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,
b)	nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,
226
c)	a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a
képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,
d)	a 9. § (2) és (5) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget.
(7)	Az állami foglalkoztatási szerv a külön jogszabályban meghatározott esetekben a
felnőttképzést folytató intézmény tevékenységét felfüggeszti, illetve az intézményt a
nyilvántartásból törli.
(8)	Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési
tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara - külön
jogszabályban meghatározottak szerint történő - bevonásával látja el.
(9)	Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell
befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.”
(11)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 12. §-a a következő (7), (8) és (11)
bekezdéssel egészül ki, valamint 12. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(7) Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató
határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történő felnőttképzési tevékenységét
akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert
minősítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést
szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak.
(8)	A (7) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni a 3/C. § (2) bekezdésében
meghatározott államban letelepedett kérelmezőre is, az ott meghatározott időtartamú szolgáltatás
nyújtása esetén.
(9)	A 3/C. § (3) bekezdésében meghatározott kérelmező az e törvényben foglaltaknak megfelelő
feltételek szerint kérheti az akkreditálását.
227
(10)	A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző
intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le.
(11)	Az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás esetén az
intézménynek bejelentési kötelezettsége áll fenn.”
(12)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 13. § (4) bekezdése a következő negyedik
mondattal egészül ki:
„Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szervezetnek, illetve
e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az
alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet
ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban
tulajdonosa.”
(13)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20. § (2) bekezdése a következő k) ponttal
egészül ki:
(A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:)
„k) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve elutasításával
összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó
rendelkezéseket.”
(14)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 29. § 3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való
megismerkedés, elsajátítás és az elsajátított tudásról történő számadás a tanuló/hallgató önálló
tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, mely
megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának
biztosítását, a tanulási folyamat tanuló/hallgató által történő ellenőrzésének lehetőségét. A
távoktatás időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének
formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést
228
folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelező oktatás
keretében, vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.”
(15)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 29. §-a a következő 19. és 20. ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez
szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.
20. Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésben meghatározott tevékenység
bármelyik fogalmi elemének megvalósulása, vagy a felnőttképzési tevékenységnek a
felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.”
261. §
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 2. § (2) bekezdésében az „Ftv.) rendelkezéseit”
szövegrész helyébe az „Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit” szöveg,
4.	§ (2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány felhatalmazást kap arra,
hogy” szöveg, 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „akkreditációjának” szövegrész helyébe az
„akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a
kölcsönös elismerés biztosításának” szöveg, 4. § (3) bekezdésében az „(a továbbiakban:
miniszter)” szövegrész helyébe a „felhatalmazást kap arra, hogy” szöveg, 4. § (3) bekezdés a)
pontjában a „nyilvántartásba vételének részletes” szövegrész helyébe a „nyilvántartásával, a 29. §
13.	pontja szerinti belső képzést biztosító intézmények egyszerűsített nyilvántartásával, valamint
a nyilvántartásba vételi eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos eljárás”
szöveg, 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „akkreditációs” szövegrész helyébe az „intézmény és
program akkreditációs” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, az akkreditációs
eljárási díjak meghatározásával és felhasználásával kapcsolatos szabályokat” szöveg, 4. § (3)
bekezdés c) pontjában az „a gyakorlati” szövegrész helyébe az „az Országos Képzési Jegyzékbe
(a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati” szöveg, 9. § (1) bekezdés a)
pontjában a „megnevezését” szövegrész helyébe a „megnevezését, cégjegyzék számát, illetve
229
bírósági nyilvántartásba vételének számát” szöveg, a „telephelyét” szövegrész helyébe a
„telephelyét, levelezési címét, telefon-, és fax számát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének
nevét” szöveg, 9. § (3) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény külön
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni” szövegrész helyébe a
„fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a 8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg
kell megfizetni” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „felnőttképzési tevékenységet” szövegrész
helyébe a „felnőttképzést” szöveg, a „nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez” szövegrész helyébe
a „bejelentéshez” szöveg, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásba vételi” szövegrész
helyébe a „nyilvántartás alapjául szolgáló bejelentési” szöveg, 10. § (1) bekezdés a) pont ab)
alpontjában az „a nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „bejelentésben, illetve a
nyilvántartásban” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti
felnőttképzési tevékenység végzésétől eltiltott” szöveg, a „nyilvántartásra vonatkozó kérelmet
nem nyújthat be” szövegrész helyébe a „nem jelentheti be felnőttképzési tevékenység
folytatásának megkezdését” szöveg, 10. § (4) bekezdésében a „minisztérium hivatalos lapjában”
szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg,
10/A. § c) pontjában az „a képzésnek” szövegrész helyébe az „a felnőttképzési szerződést, a
képzési programot, a képzésnek” szöveg, a „megvalósítását” szövegrész helyébe a
„megvalósítását igazoló dokumentumokat” szöveg, 12. § (4) bekezdésében az „érvényét”
szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „annak az állami szakképzési
és felnőttképzési intézethez történő megérkezése napjától számított 60 napon” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében
a „kéri fel” szövegrész helyébe a „nevezi ki” szöveg, a „felkért” szövegrész helyébe a
„kinevezett” szöveg, 13. § (5) bekezdésében a „minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész
helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 13. § (6)
bekezdésében a „kéri fel” szövegrész helyébe a „nevezi ki” szöveg, 16. § (2) bekezdés d)
pontjában a „módszereit” szövegrész helyébe a „formáit” szöveg, a „távoktatás stb.” szövegrész
helyébe a „távoktatás” szöveg, 16. § (2) bekezdés e) pontjában a „terjedelmét” szövegrész
helyébe a „terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot” szöveg,
19.	§ (2) bekezdésében az „érvényességének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 20. §
(2) bekezdés a) pontjában az „f)-j) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f)-i) pontjaiban” szöveg,
20.	§ (2) bekezdés j) pontjában a „más” szövegrész helyébe a „külön” szöveg, 21. § (3) bekezdés
230
a)	pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 25. §-ában az „a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben”
szövegrész helyébe az „az Szht.-ban” szöveg lép.
262. §
Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (5) bekezdés b) pontja, 9. § (1)
bekezdés a) pontjában a „levelezési címét, vezetőjének nevét,” szövegrész, 9. § (1) bekezdés g)
pontjában a „valamint azt, hogy a képzés milyen szintű nyelvtudás megszerzésére irányul,”
szövegrész, 9. § (1) bekezdés e), j) és k) pontja, 9. § (5) bekezdése 10. § (1) bekezdés a) pont ae)
alpontja 10/A. §-ában az „a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben
vállalt képzés teljesítésével összefüggésben” szövegrész, 12. § (3) bekezdésében a „ , valamint a
14.	§-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel”
szövegrész, 13. § (1) bekezdés harmadik mondata, 14. §-a, 15. §-a, 18. §-a, 20. § (3)
bekezdésében az „ , és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni” szöveg, 29.
§ 7. pontjában a „Formái különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs
és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az
elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.” szövegrész, 30. § (3)
bekezdése Melléklet 2. pontja.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény
263.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (4) bekezdése a
következő harmadik mondattal egészül ki:
„A Hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet a Hatóság Tanácsának elnöke
bírál el.”
231
264.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § i) pontjában a „2001. évi C.
törvény 25. §-a (4) bekezdésében megjelölt” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározott”
szöveg, 13/A. § (1) bekezdésében az „és elégséges azonosító adatokat” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatokat és lakcímet” szöveg, 13/A. § (2) bekezdésében a
„személyes adatokat, amelyek a díj meghatározása és a számlázás céljából elengedhetetlenek, így
különösen” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint”
szöveg, 13/A. § (7) bekezdésében az „A számvitelről szóló törvény vagy más törvény”
szövegrész helyébe a „Törvény” szöveg, 16/A. § (2) bekezdésében az „az Fttv.-ben” szövegrész
helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvényben” szöveg, 16/A. § (3) bekezdésében az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a
fogyasztóvédelemről szóló törvény” szöveg, 16/A. § (4) bekezdésében az „esetén” szövegrész
helyébe az „esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos
felügyeleti eljárás)” szöveg, 16/C. § (4) bekezdésében az „eljárása” szövegrész helyébe az
„eljárás” szöveg, 16/D. § (1) bekezdésé felvezető szövegében a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-
ában foglalt” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő” szöveg, 16/D.
§ (1) bekezdés c) pontjában a „14/B. §, illetve a Grt. 6. §-a rendelkezéseivel” szövegrész helyébe
a „kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel” szöveg, 16/D. § (5)
bekezdésében a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe a
„kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó” szöveg, 16/E. § (4) bekezdés felvezető
szövegében a „dokumentumnak a Ket. 80. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szöveg,
16/E. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés”
szöveg lép.
265.	§
Hatályát veszti az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 3. §
(2)	bekezdés b) pontjában a „2003. évi C.” szövegrész, 16/A. § (1) bekezdésében az „1997. évi
CLV.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Fgytv.)” szövegrész, 16/A. § (2) bekezdésében a
232
„2008. évi XLVII.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Fttv.)” szövegrész, 16/B. § (1) bekezdése,
16/C. § (4) bekezdésében a „Hatóság” szövegrész, 16/E. § (1) bekezdésében a „14/B. §-ban vagy
a Grt. 6. §-ában foglalt” szövegrész.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
266. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kérelmező az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja a
Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető
hatósághoz vagy bírósághoz.”
(2)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül
ki:
„(4) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja a
Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető
hatósághoz vagy bírósághoz.”
(3)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 300. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) pontjában
meghatározott adatokat nem igazolja a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(6)	Ha a kérelmező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely magyarországi
köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról
nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárat meg nem fizetett köztartozás
fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.”
(4)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a XLV. Fejezetet megelőzően a következő
340/G. §-sal egészül ki:
233
„340/G. § Ha a kérelmező a 340/B. § a) pont aa) alpontjában, valamint a 340/E. § a) pontjában
meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
267.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 30. pont a) alpontjában a
„(személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott
hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal”
szövegrész helyébe a „van, illetve azzal” szöveg, 22. § (7) bekezdésében az „eljárásban tizenöt
napon” szövegrész helyébe az „eljárásban tíz munkanapon” szöveg, a „Felügyelet tizenöt napon
belül” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „hirdetmény
megjelenését követő harminc nap” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában huszonkét
munkanap” szöveg, a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminc munkanapon” szöveg,
70. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az
„ötnapos” szövegrész helyébe a „három munkanapos” szöveg, az „öt napon” szövegrész helyébe
a „három munkanapon” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a
„tíz munkanapon” szöveg, az „öt napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg,
201/D. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „családi és utónevét (születési név), amennyiben
van, házassági nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg,
201/D. § (3) bekezdés a) pont af) alpontjában az „aa)-ae)” szövegrész helyébe az „aa), ab) és ad)”
szöveg, 205. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „családi és utónevét (születési név),
amennyiben van, házassági nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító
adatokat” szöveg, 251. § (2) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a
„nyújthatja be” szöveg, 296/N. § (3) bekezdésében a „kettő” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
394. § (1) bekezdés e) pontjában a „személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési
hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye)” szövegrész
helyébe a „természetes személyazonosító adatot, állampolgárságát, lakóhelyét, tartózkodási
helyét” szöveg, 394. § (1) bekezdés l) pontjában az „adatait” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatait” szöveg, 394. § (2) bekezdésében a „személyazonosító adatait (családi
és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság)
234
és lakcímét (tartózkodási helyét)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait,
állampolgárságát és lakcímét, tartózkodási helyét” szöveg lép.
268.	§
Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. § (3) bekezdése, 60. § (3)
bekezdésében az „az engedély megadásáról vagy megtagadásáról” szövegrész, 70. § (3)
bekezdése, 80/A. § (2) bekezdés második mondata, 181/U. § (6) bekezdése, 201/D. § (3)
bekezdés a) pont ac) és ae) alpontja, 205. § (2) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja, 206. § (1)
bekezdés második mondata, 206. § (2) bekezdés a) pontja, 251. § (5) bekezdésében a
„határozatban” szövegrész, 256. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 296/N. § (2)
bekezdésében a „határozatban” szövegrész.
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
269.	§
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény 11. § (4) bekezdésében a „kijelölés” szövegrész helyébe az „kérelmező
a 10. § d) pont da) alpontja szerinti tevékenységre való jogosultságát az engedélynek a kijelölés
iránti kérelem mellékleteként való benyújtásával igazolhatja, ennek hiányában a kijelölő az adat
igazolása iránt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét keresi meg. A kijelölés” szöveg, 11.
§ (4) bekezdés a) pontjában a „da)-dc)” szövegrész helyébe a „d) pont dc)” szöveg, 11. § (4)
bekezdés d) pontjában a „bejegyzett” szövegrész helyébe a „magyarországi bejegyzett” szöveg,
az „átvette” szövegrész helyébe az „átvette, külföldi székhelyű cég esetében az alapítás és a
bejegyzés igazolására alkalmas, három hónapnál nem régebben kiállított okiratot, ennek
hiányában az alapítás és bejegyzés iránti kérelem benyújtásának az igazolására alkalmas okiratot”
szöveg lép.
235
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
270.	§
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek
készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével
kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes
szabályait,
b)	az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő atomerőműnek nem minősülő erőművek,
villamosenergia-átviteli hálózatok, továbbá szénhidrogén szállítóvezeték területi elhelyezésére
vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.”
271.	§
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdésében az
„elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik” szövegrész
helyébe az „elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki” szöveg,
9/B. § (2) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 9/B. § (2)
bekezdés b) pontjában a „területfelhasználási” szövegrész helyébe a „térségi területfelhasználási”
szöveg, a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 9/B. § (2) bekezdés c)
pontjában a „területfelhasználási engedélykérelemről” szövegrész helyébe a „térségi
területfelhasználási engedélykérelem tárgyában” szöveg, az „1952. évi III. törvény XX. Fejezete”
szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.
272.	§
Hatályát veszti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 13/A. §-
ában, 13/B. § (1) bekezdésében az „ , a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 17. § (2)
bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 18. § (2) bekezdésében az „a külön
236
jogszabály szerinti” szövegrész, 19/A. §-ában az „ , a külön jogszabályban meghatározott”
szövegrész.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
273.	§
(1)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 14. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. Bejelentő: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, aki fajta állami elismerése iránti kérelmet nyújt be.”
(2)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) Szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti- és fás szárú energetikai
szaporítóanyagok előállításhoz és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság
engedélye szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító
adatait.
(8)	A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a (7) bekezdés szerinti tevékenység
folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba
veszi a szolgáltatót.
(9)	Vetőmag forgalomba hozatali tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki vetőmag
forgalomba hozatali tevékenységet kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát a
237
növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes
személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(10)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a (7), illetve a (9)
bekezdés szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására
irányuló szándékát köteles a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell
jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(11)	A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről, valamint a
(7)	vagy (9) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosult, a (9) vagy a (10) bekezdés szerinti
bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a természetes személy engedélyes
vagy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(3)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 20. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Mintavevői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság
engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(5)	A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a mintavevői tevékenység folyatását, aki
megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb
feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba
veszi a szolgáltatót.
(6)	A növénytermesztési hatóság a mintavevői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a mintavevői tevékenység
végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
238
(4)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A növénytermesztési hatóság)
„a) nyilvántartást vezet
aa)	a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekről;
ab)	a szaporítóanyag előállítókról és szaporítóanyag forgalmazókról;”
(5)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (1) bekezdés i) pontja a következő ig)
alponttal egészül ki:
(A növénytermesztési hatóság engedélyezi)
„ig) a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti- és fás szárú energetikai
szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát;”
(6)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatok és vizsgálatok díjtétellel nem
ellentételezett részét a központi költségvetésből kell biztosítani.”
(7)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) az állami elismerésre köteles növényfajták körét tartalmazó fajjegyzéket, a Nemzeti
Fajtajegyzék, a Leíró Fajtajegyzék és az Ajánlott Fajták Jegyzéke összeállításával és
közzétételével összefüggő feladatokat,
239
b)	az állami elismerés növényfajonkénti, valamint növényfajon belüli felhasználási cél szerinti
feltételeit, eljárási rendjét, a fajtavizsgálatokat, a növényfajták egyedi engedély alapján való
szaporításának, továbbá a fajtafenntartás eredményessége ellenőrzésének feltételeit, továbbá a
Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó előírásokat,”
274.	§
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 10., 11. pontjában az „Unió Bizottsága” szövegrész
helyébe a „Bizottság” szöveg, 2. § 11. pontjában a „Közös Kiindulási” szövegrész helyébe a
„Szaporítóanyag-forrás” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „Bejelentő, illetve képviselő”
szövegrész helyébe a „Képviselő” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „kiadják” szövegrész helyébe
a „közzéteszik” szöveg, 15. § (1) bekezdés d) pontjában a „Közös Kiindulási” szövegrész helyébe
a „Szaporítóanyag-forrás” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész
helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 18. § (3)
bekezdésében a „zárt körzet kialakításának tervezetét” szövegrész helyébe a „zárt körzet
engedélyezése iránti kérelmet” szöveg, a „megküldi” szövegrész helyébe a „nyújthatja be”
szöveg, az „együtt 8 napon” szövegrész helyébe az „együtt öt munkanapon” szöveg, a
„hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet
kialakításának tervezetét” szöveg, a „hatóság 8 napon” szövegrész helyébe a „hatóság a kérelem
kézhezvételétől számított öt munkanapon” szöveg, a „hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a
„honlapján” szöveg, 23. § (3) bekezdésében a „hatósági jogkörrel felruházott” szövegrész
helyébe az „ellenőrzést végző” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban”
szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében”
szöveg, 27. § d) pontjában az „ennek tényét a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a
minisztérium honlapján” szövegrész helyébe az „az erről szóló határozatot a növénytermesztési
hatóság honlapján” szöveg, 28. § (4) bekezdésében a „kamatot” szövegrész helyébe a „pótlékot”
szöveg, 30. § (2) bekezdés c) pontjában a „mintavétel szabályait” szövegrész helyébe a
„mintavétel szabályait, a mintavevői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e
tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
240
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szöveg, 30. § (2)
bekezdés e) pontjában a „tárgyi feltételeit” szövegrész helyébe a „tárgyi feltételeit, valamint a 15.
§ (7) bekezdése szerinti engedély kiadásának rendjét és a 15. § (9) és (10) bekezdése szerinti
bejelentés részletes szabályait, az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés, valamint a
nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket” szöveg lép.
275.	§
Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 15. pontja, 7. § (1) bekezdésében a „-
magyar nyelven -” szövegrész, 14. § (3) bekezdésében a „Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása
alapján a bejelentett” szövegrész, 17. §-ában a „nagykereskedelmi” szövegrész, 23. § (2)
bekezdése, 23. § (3) bekezdés második mondata, 25. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban
meghatározott mértékű,” szövegrész, 27. § b) pontjában az „a külön jogszabály szerinti”
szövegrész, 28. § (4) bekezdés első mondata.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
módosítása
276.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 58/A.
§-sal egészül ki:
„58/A. § Ha a kérelmező az 58. § a), f)-g) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet -
a biztosító alapítási engedélyéhez - adatszolgáltatás kérelemmel fordul a szükséges adatokról
nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
(2)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 60. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
241
„60. § (1) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás
alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az
alapítási engedély iránti kérelemhez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelnie kell:
a)	a 111. § (3) bekezdés b)-g) és i)-k) pontjaiban,
b)	a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint
c)	a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának
igazolását.
(2)	Ha a kérelmező a 111. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a
Felügyelet - a részesedésszerzés engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
(3)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 68. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételeket nem igazolja, a Felügyelet
-	a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyhez - adatszolgáltatási
kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartás vezető bírósághoz.”
(4)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 92. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a
biztosító tevékenység módosításának engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, illetőleg hatósághoz.”
(5)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 111. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kérelmező a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a
Felügyelet - a részesedésszerzés engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”
242
(6) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 112. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet érdemi döntését határidőben nem hozza meg a kérelmező engedély
hiányában is részesedést szerez, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.”
277.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés
3.	pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, idő” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatai” szöveg, 83. § (1) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész
helyébe a „22 munkanappal” szöveg, a „megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt
elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül
meghozni” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt
elutasító határozatot hozni” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „30 napon belül azt nem utasítja el,
az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik”
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést” szöveg, 85. § (2)
bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, a „megválasztását,
illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a
hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „megválasztásáról,
illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni” szöveg, 85. § (3)
bekezdésében a „30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel,
vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon
belül nem hoz döntést” szöveg, 94. § (3) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a
„jogsegélykérelem” szöveg, 94. § (7) és (8) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a
„jogsegélykérelem” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 129. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanapon” szöveg, 130. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 130. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanapon” szöveg, 131. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 131. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanapon” szöveg, 203. § (1) bekezdés b) pontjában a „kézhezvételétől” szövegrészek
helyébe a „közlésétől” szöveg lép.
243
(2)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 58. §-ában a
„kérelméhez” szövegrész helyébe a „kérelméhez - az 58/A. §-ban foglalt eltéréssel -” szöveg,
68. § (1) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „kérelemnek - a (6) bekezdésben
foglalt eltéréssel -” szöveg lép.
278.	§
Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1)
bekezdés 3. pont a) alpontjában a „személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a
személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,” szövegrész, 111/B. § (4)
bekezdés második mondata, 111/B. § (7) bekezdése, 129. § (3) bekezdés második mondata.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
279.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a
„Társas vállalkozás” alcímet megelőzően a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi
dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott
egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a kérelmező az egészségügyi dolgozók működési
nyilvántartásába vételéről szóló igazolványával igazolhatja.
(3)	Ha az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásba vett kérelmező az (1) bekezdés
szerinti jogosultságát nem igazolja, a működési nyilvántartást vezető szervet kell megkeresni a
jogosultságra vonatkozó adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt.”
244
280. §
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
23. § (3) bekezdésében az „erről a működési nyilvántartást vezető szervet értesíteni” szövegrész
helyébe az „az erről szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel közölni”
szöveg lép.
281. §
Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény 8. § (4) bekezdés második mondata.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
282. §
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény)
„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, valamint - a
határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével - a végrehajtási eljárásra
vonatkozó szabályait,
b)	a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soron kívüliségére és határidejére vonatkozó
szabályait.”
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek, és 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy
típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait, az ügyre
vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
245
(4)	Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy -
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más
szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.
(5)	E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa,
törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet.
A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter
együttes állásfoglalása az irányadó.”
(3)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Adóügyekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30
nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
(2)	Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az
adóhatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény
teljesítéséről.
(3)	Adóügyekben:
a)	az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az
ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz;
b)	az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró
adóhatóságot;
c)	az adóhatósághoz érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja
ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult;
d)	belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést,
da)	ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási
cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,
15 napon belül,
db)	egyéb esetben 8 napon belül
246
teljesíti;
e)	az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal
hosszabbíthatja meg;
f)	az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el;
g)	a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási
felhívást;
h)	a kizárási ok fennállását
ha)	az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5
napon belül köteles bejelenteni, illetve
hb)	az ügyfél a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be;
i)	az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést
vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól
vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(4)	A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben valamint e § (3) bekezdés
g)	pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár
megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló
eljárásokban nem kell alkalmazni.”
(4)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a „Bevallás utólagos ellenőrzése” alcímet
megelőzően a következő 105/A. §-sal egészül ki:
„105/A. § A jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó
ellenőrzésével kapcsolatban hozott jogerős és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított határozatot nem kell közzétenni.”
(5)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 120. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
247
„(8) Adózói adatigazolás hiányában az adóhatóság adóügyben nem köteles az ügyfél által nem
igazolt nyilvános, vagy valamely hatóság, bíróság, valamint a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában kezelt adat beszerzésére.”
(6)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) és (17) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(16) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért
felelős miniszter engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős
miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű és nem áll az adott tevékenység
vonatkozásában foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e
törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel,
szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
Az adópolitikáért felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az engedély megadásával
egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az
igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő
eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály szerinti igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb
szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor
folytathat, ha legalább egy tagja, vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban
szerepel.
(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a (16)
bekezdés szerinti engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás
vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az
engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy
az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
(7)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (20) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
248
„(20) A (16) bekezdés szerinti igazolvány pótlásával, cseréjével kapcsolatos hatósági eljárás
ügyintézési határideje 45 munkanap azzal, hogy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve - ha a (16) bekezdés szerinti
engedélyező szerv a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet
nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására
vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”
283.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 120. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	az adózótól - az azonosításához szükséges adatok kivételével - nem kérhető olyan adat
igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
jogszabállyal rendszeresített nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen
nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az
adatszolgáltatásért díj nem számítható fel,
b)	- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az
(1)	bekezdésen túlmenően más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.”
284.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében a „személyi adatait
(neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatait” szöveg, 17. § (5) bekezdésében a „regisztráltatni magát a
központi elektronikus szolgáltató rendszer használatának biztosítása érdekében” szövegrész
helyébe az „ügyfélkapu létesítését kezdeményezni” szöveg, a „regisztrációt” szövegrész helyébe
a „létesítést” szöveg, 17. § (11) bekezdés a) pontjában az „azonosító adatait” szövegrész helyébe
a „személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „nevét, születési helyét,
idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok)”
249
szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, az „azonosító
adatokat,” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat, lakcímet” szöveg, az
„igazolványának” szövegrész helyébe az „igazolványának, lakcímet igazoló hatósági
igazolványának” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „azonosító adatokat,” szövegrész helyébe a
„személyazonosító adatokat, lakcímet” szöveg, 20. § (11) bekezdésében az „azonosító adatok”
szövegrész helyébe a „személyazonosító adatok és lakcím” szöveg, 20/A. § (2) bekezdés a)
pontjában a „neve, születési ideje, születési helye, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatai” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdése szerinti
természetes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait és
lakcímét” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „azonosító adatok” szövegrész helyébe a
„személyazonosító adatok, lakcím” szöveg, 24. § (3) bekezdésében az „e törvény 20. § (1)
bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 24. § (6) bekezdés a) pontjában az „az e
törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatait” szövegrész helyébe
a „természetes személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 31. § (2) bekezdés 3. pontjában a
„személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatairól” szöveg, 52. § (3) bekezdésében
az „azonosító adattal” szövegrész helyébe a „személyazonosító adattal, lakcímmel” szöveg, 52. §
(8)	bekezdésében az „adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve és
lakóhely)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével”
szöveg, 52. § (9) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító
adatainak, lakcímének” szöveg, 52. § (10) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész
helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 107. § (3) bekezdésében az „az
adózót határozattal tájékoztatja” szövegrész helyébe a „határozatot hoz” szöveg, 125. § (7)
bekezdésében az „adómegállapítást megszakítja” szövegrész helyébe az „adómegállapítási
eljárást felfüggeszti” szöveg, 132. § (3) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe az „a
kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap”
szöveg, 132. § (4) bekezdésében a „300 ezer, és legfeljebb 7” szövegrész helyébe az „1 millió, és
legfeljebb 8” szöveg, 156/A. § (1) bekezdésében a „66-67. §-ait, 163. §-át” szövegrész helyébe az
„igazolási kérelemre vonatkozó szabályait” szöveg, 156/A. § (4) bekezdésében a „keresztül, a
rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval történő belépéssel”
250
szövegrész helyébe az „ , ügyfélkapun keresztül” szöveg, 173. § (1) bekezdésében a
„lefoglalásról” szövegrész helyébe a „lefoglalást” szöveg, a „jelenlétében” szövegrész helyébe a
„jelenlétében végzi, és arról” szöveg, 175. § (8) bekezdésében a „számítógépes programokat”
szövegrész helyébe az „informatikai alkalmazásokat” szöveg, 175. § (18) bekezdésében a
„nyilvántartások” szövegrész helyébe a „nyilvántartások - a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon
túl -” szöveg, 175. § (18) bekezdés a) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatok” szöveg, 175. § (21) bekezdésében az „engedély kiadása,
pótlása, cseréje” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „22
munkanapon” szöveg, 175. § (22) bekezdésében az „engedély kiadására, pótlására, cseréjére
vonatkozó” szövegrész helyébe az „eljárás iránti” szöveg, a „kell” szövegrész helyébe a „lehet”
szöveg lép.
285.	§
Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (16) bekezdésében az „ , a
rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész, 88. § (1)
bekezdése, 102. § (2) bekezdése, 175. § (2) bekezdése, 175. § (15) bekezdésében az „ , annak
használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész, 175. § (18)
bekezdés b) és c) pontja, 175. § (18) bekezdés f) pontjában az „és érvényesség” szövegrész.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
286.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 23. §-a és az azt megelőző alcím
helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
23. § A hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e
törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezései szerint jár el.”
251
(2)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.
Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. §
(3)	bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a
Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.”
(3)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 68. § (8) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(8) A piacfelügyeleti eljárás során a hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet,
közbiztonság védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető,
továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és
közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideiglenes intézkedést
a hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya
az eljárás jogerős befejezéséig tart. Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló
fellebbezésnek van helye.”
(4)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a következő 163/A. §-sal egészül ki:
„163/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hírközlési szakértő
igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az
igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.
252
(3)	A hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(5)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következő (9) bekezdéssel
egészül ki:
„(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti hírközlési szakértői tevékenység
folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”
287.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. § (9) bekezdésében a „szervezeti
egységei” szövegrész helyébe az „önálló hatáskörrel rendelkező szervei” szöveg, 21. § (4)
bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „hatóság részére” szövegrész
helyébe a „hatósággal is” szöveg, 25. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatát” szöveg helyébe az
„a döntését” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „Ket. 42. és 43. §-ában” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó
rendelkezéseiben” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „határozatban szöveg helyébe a „végzésben”
szöveg, 26. § (6) és (7) bekezdésében a „határozat” szöveg helyébe a „döntés” szöveg, 26. § (7)
bekezdésében az „érdemi határozat” szövegrész helyébe az „eljárást lezáró döntés” szöveg, 27. §-
ában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény” szöveg, 30. § (5) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében”
szöveg, 30. § (6) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg, 32. § (3)
bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést” szöveg, 34. § (2) bekezdésében a
„30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a
„15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 35. § (1) bekezdésében az „5
nappal” szövegrész helyébe az „öt munkanappal” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „30 napon”
253
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „30
nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a „20
napon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a
„határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „határozatát”
szövegrész helyébe az „a döntését” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „határozatait” szövegrész
helyébe az „a döntéseit” szöveg, 44. §-át megelőző alcímben az „elintézési” szövegrész helyébe
az „ügyintézési” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „45 napon” szövegrész helyébe a „harmincöt
munkanapon” szöveg, 44. § (2) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az
„ügyintézési” szöveg, a „75 nap” szövegrész helyébe az „ötvenöt munkanap” szöveg, 44. § (3)
bekezdésében a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 45. §-t megelőző
alcímében a „határozatai” szövegrész helyébe a „döntései” szöveg, 45. § (1) bekezdés felvezető
szövegrészében a „határozatában” szövegrész helyébe az „a döntésében” szöveg, 50. § (2)
bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „tíz munkanapos” szöveg, 63. § (2)
bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg, 63. § (5) bekezdés
b)	pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 65. § (6)
bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „érdemi
határozatában” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „Ket.”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény”
szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg
lép.
288.	§
Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. § (1) bekezdésében az
„a Ket.-ben foglaltakon túlmenően” szövegrész, 37. § (2) bekezdésében az „ügy érdemében”
szöveg, 41. § (3)-(4) bekezdése, 43. § (1) bekezdése második mondata, 46. § (2) bekezdése, 66. §
(2)	bekezdés j) pontja, 95. § (4) bekezdése.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
289.	§
(1)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
254
„9/A. § (1) Az egyéni vállalkozó, a cégnyilvántartásban szereplő, valamint az a kérelmező,
amelynek létrejötte más nyilvántartásba vételhez kötött, jogszerű működését a kérelemhez
benyújtott 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, vállalkozói igazolványának másolatával vagy a
nyilvántartásba vételt igazoló okirattal vagy annak hitelesített másolatával igazolhatja.
(2)	Ha a kérelmező a jogszerű működését nem igazolja, a hírközlési hatóság a jogszerű működés
elbírálásához szükséges adatok igazolása vagy szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást
vezető szervet.
(3)	A kérelmező a 8. § (4) bekezdés szerinti személy büntetlen előéletét a kérelemhez mellékelt
hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolhatja.”
(2)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben
foglaltak alapján a bejelentést tevő megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához előírt
jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a 9/A. § szerint jár el. Ha a bejelentésben foglaltak
alapján a bejelentő megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a bejelentett szolgáltatást
nyilvántartásba kell venni.”
(3)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény a következő alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki:
„Postai szakértő
48/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben
szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg -
az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
255
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A hírközlési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(4)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„j) az e törvény szerinti nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatási
tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet
folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a
bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
(5)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül
ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„h) a postai szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálásával
kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait;
i)	az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
256
290.	§
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9. § (7) bekezdésében a „kérelemnek tartalmaznia kell”
szövegrész helyébe a „kérelem a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvényben foglaltakon túl tartalmazza” szöveg, 9. § (8) bekezdés b) pontjában a „cégjegyzékben
nyilván nem tartott jogi személy esetén” szövegrész helyébe a „ha a jogi személy létrejötte
nyilvántartásba vételhez nem kötött,” szöveg, 9. § (8) bekezdés f) pontjában az „a (4)
bekezdésben” szövegrész helyébe az „a büntetlen előélet kivételével a (4) bekezdésben” szöveg,
10. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás megkezdésére irányuló szándékot” szövegrész helyébe a
„szolgáltatást nyújtó köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát” szöveg, a „be
kell jelenteni” szövegrész helyébe a „bejelenteni” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a
„bejelentésnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek a szolgáltatást nyújtani kívánó személy,
illetve szervezet, valamint képviselője nevét, illetve cégnevét, lakcímét, illetve székhelyét,
továbbá” szöveg, 10. § (4) bekezdés első mondatában a „foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok
rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „foglaltak alapján a bejelentést tevő megfelel-e a postai
szolgáltatás folytatásához előírt jogszabályi rendelkezéseknek” szöveg, 10. § (4) bekezdés
második mondatában a „foglaltak megfelelnek” szövegrész helyébe a „foglaltak alapján a
bejelentő megfelel” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „abban az esetben tagadja meg”
szövegrész helyébe a „megtagadja” szöveg lép.
291.	§
Hatályát veszti a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. § (2) bekezdésében az „ , a nem
egyetemes postai szolgáltatás a hírközlési hatósághoz történt bejelentés alapján” szövegrész, 9. §
(7)	bekezdés a) pontja, 9. § (7) bekezdés c) pontjában az „a kérelmező képviselőjének, valamint”
szövegrész, 9. § (8) bekezdés a) pontja, 9. § (8) bekezdés b) pontjában az „és - ha a
cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez van kötve - a
nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolatát,” szövegrész, 10. § (1) bekezdésében a „legalább
harminc nappal,” szövegrész, 10. § (4) bekezdésében az „ , és a szolgáltatót a nyilvántartásba
vételről értesíteni kell” szövegrész, 10. § (6) bekezdése, 36. § (5) bekezdésében a „harminc napon
belül” szövegrész, 52. § (1)-(3) és (5) bekezdése.
257
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény módosítása
292.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
4.	§ e) pontjában az „a köztestületek” szövegrész helyébe „köztestületek, valamint munkavállalók
és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei” szöveg, 6. § (2) bekezdés a) pontjában a
„megszüntetése” szövegrész helyébe a „megszüntetése, valamint - a közalapítványok kivételével
-	a 4. § e) pontja szerinti szervezetek esetében a tagsági és a részvételi jogok gyakorlása” szöveg
17. § (1) bekezdésében a „határozata és végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, 17. §
(2)	bekezdésében a „hozott határozatát és végzését” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő
eljárásban hozott döntését” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „határozata és végzése ellen a
közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak van
helye. Az” szövegrész helyébe a „döntésének bírósági felülvizsgálata iránti” szöveg lép.
293.	§
Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 17. § (1) bekezdés második mondata.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
294.	§
(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény 48/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél - a 48/A. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti kérelmek benyújtása során - telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren
kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a
kapcsolatot a vámhatósággal.”
258
(2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény 48/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.”
295.	§
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 24. § (9) bekezdésében a „kereskedőnek a kérelem hiánytalan benyújtását
követő 45 napon” szövegrész helyébe a „kereskedő esetében negyvenöt napon” szöveg, a
„kereskedőnek 15 napon” szövegrész helyébe a „kereskedő esetében tizenöt napon” szöveg, az
„adja ki az engedélyt vagy utasítja el” szövegrész helyébe a „bírálja el” szöveg, 26. § (4)
bekezdésében a „kérelem hiánytalan benyújtását követő 45 napon belül adja ki az engedélyt vagy
utasítja el a kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában negyvenöt napon belül dönt”
szöveg, 37. § (3) bekezdésében a „kell” szövegrész helyébe a „kell - a 35. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában foglaltak kivételével -” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „a kérelem benyújtásától
számított 60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „hatvan
napon belül bírálja el” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „benyújtását követő 30 napon belül a
felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és az adómentes beszerzést engedélyezi vagy a
kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „tárgyában harminc napon belül dönt” szöveg, 48. § (2)
bekezdés b) pontjában a „2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a
„törvényt” szöveg, 48. § (10) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését”
szöveg, 48/A. § (1) bekezdésében a „Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át
és 113. §-át” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait” szöveg, 48/A. § (2)
bekezdés e) pontjában az „a)-c)” szövegrész helyébe az „a)-b)” szöveg, 48/A. § (3) bekezdésében
az „az ügyintézés” szövegrész helyébe az „a kapcsolattartás” szöveg, 48/A. § (7) bekezdésében a
„felettes” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „60 napon belül
engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül bírálja el”
szöveg, 111/A. § (3) bekezdésében a „kifogást a felettes szerv” szövegrész helyébe a „kifogást a
vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 119. § (5) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész
helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 128/A. § (2) bekezdésében a
„kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg lép.
259
296.	§
Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (7) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 48. § (8)
bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 48/A. § (7) bekezdésében az „a Ket. 68. § (2)
bekezdésében felsoroltakon túl” szövegrész és a „sem” szövegrész, 48/A. § (8) bekezdés a)-e),
g)-i) pontja, 128/A. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
297.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/F. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött
ügyfél működési rendjét figyelembe véve - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített
jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben
szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.”
298.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 3.
pontjában az „Az a)” szövegrész helyébe az „Az a) és b)” szöveg, az „adóhatóságtól,” szövegrész
helyébe az „adóhatóságtól, illetőleg az ügyfél cégjogi adatairól nyilvántartást vezető bíróságtól,”
szöveg, az „ezen adótitoknak minősülő adatai kezelésére az ügyfél a vámhatóságot írásban
felhatalmazza” szövegrész helyébe az „az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta” szöveg, 1. §
(3)	bekezdés 11. pontjában a „szervek” szövegrész helyébe a „hatóságok” szöveg, 2. § (4)
bekezdésében az „1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a
„törvényben” szöveg, 2. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló
törvény” szöveg, 2. § (6) bekezdésében a „Ket. VIII. fejezete” szövegrész helyébe a
260
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló
rendelkezései” szöveg, az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazhatók” szöveg, a
„Ket.-ben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvényben” szöveg, az „ügyintézési” szövegrész helyébe a „kapcsolattartási” szöveg, 4. § (2)
bekezdésében a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben”
szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 7/C. § (2) bekezdésében a „másodfokon eljáró
szerv” szövegrész helyébe a „felügyeleti szerv” szöveg, 7/E. § (3) bekezdés g) pontjában a
„szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 7/G. § (1) bekezdésében a „szervet”
szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 7/J. § (3) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a
„hatóság” szöveg, 7/J. § (4) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság
másodfokú szerve” szöveg, 7/P. § (4) bekezdés b) pontjában a „határozat (végzés)” szövegrész
helyébe a „döntés” szöveg, 7/P. § (6) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „a
vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 7/Q. §-ában a „felettes szervéhez” szövegrész helyébe a
„másodfokú szervéhez” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság”
szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „Pmt.-ben” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szöveg, 56. § (4)
bekezdésében a „felettes szerve” szövegrész helyébe a „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg,
60. § (1) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú
szerve” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv” szövegrész
helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a
„kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg lép.
299.	§
Hatályát veszti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2. § (6)
bekezdésében az „az ügyfelek elektronikus aláírására, valamint” szövegrész, 5. § (1) bekezdés
második mondata, 7/C. § (2) bekezdés második mondata, 56. § (3) bekezdésében a „határozattal”
szövegrész, 72. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrészek, 73. § (2) bekezdés második
mondata.
261
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
300.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény 17/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok
figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet,
és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza:
a)	az engedély nyilvántartási számát (betű, szám kombinációkkal és az autópálya számával),
b)	az engedély számát és jogerőre emelkedésének (végrehajthatóságának) időpontját,
c)	a kérelmező (jogosított) megnevezését, székhelyét,
d)	a célkitermelőhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,
e)	a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya szakaszokat km
szelvényekkel),
f)	a célkitermelőhelyről kitermelhető töltésanyag mennyiségét m3-ben,
g)	a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,
h)	a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányakapitányság megnevezését.”
301.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „1952. évi III. törvény XX.
Fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó” szöveg, 9. § (2)
bekezdésében a „szakvéleményét” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 9. § (3)
bekezdésében a „hatósággal együtt,” szövegrész helyébe a „hatóság és” szöveg, 13. §-ában a „15
napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 14. §-ában a „közigazgatási szervek”
szövegrész helyébe a „hatóságok” szöveg, 15. §-ában az „1952. évi III. törvény XX. Fejezetének”
szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó” szöveg, 15. § b) pontjában a
262
„bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő”
szöveg, 16. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg,
17.	§ (5) bekezdésében az „(„és elkészíti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába
foglaló műszaki tanulmányt”)” szövegrész helyébe a „műszaki” szöveg lép.
302.	§
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja, 1. § (3)
bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 10. § (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdése, 13. §-
ában az „építésének engedélyezéséhez,” szövegrész, 16. § (2) bekezdésében az „a külön
jogszabály szerinti” szövegrész, 17. § (10) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 17/B. § (2)
bekezdés a) pontja.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
303.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 11. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„11. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik a
Közbeszerzések Tanácsa engedélyével.
(2)	A Közbeszerzések Tanácsa annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység
folytatását,
a)	aki - természetes személy esetén - rendelkezik felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves
szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt
közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és
legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal,
b)	amelynek - szervezet esetén - a tevékenységében közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg
a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között
legalább egy olyan személy van, aki megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek.
263
(3)	Az engedély kiadásának további feltétele, hogy a személy, illetve a szervezet rendelkezzen a
külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik
egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a
külön jogszabályban meghatározott mértéket.
(4)	Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki
a)	a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c)	közbeszerzési biztos;
d)	a Közbeszerzések Tanácsának tagja.
(5)	A Közbeszerzések Tanácsa az engedély megadásával egyidejűleg a szolgáltatót bejegyzi a
névjegyzékbe.
(6)	Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy
nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő
részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési
tanácsadói névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (2) bekezdés a) pontja
szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát igazolja.
(7)	Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos
közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.
(8)	Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
5.	§-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására
egyébként jogosult.”
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 325. § (3) bekezdése a következő g)
ponttal egészül ki:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül
határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy)
264
„g) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen
visszavonta.”
(3)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az „Ideiglenes intézkedések” alcímet
megelőzően a következő 331/A. §-sal egészül ki:
„331/A. § A kérelmező ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a
Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.”
(4)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában, ha a közbeszerzési ügy e törvény második
része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, az eljárási
cselekmények kizárólag elektronikus kapcsolattartás keretében gyakorolhatók.”
(5)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 324. §-a a következő (2) bekezdéssel
egészül ki:
„(2) A kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát
tartalmazó dokumentumot.”
(6)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 380. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről névjegyzéket vezet. A névjegyzékből kizárólag a hivatalos
közbeszerzési tanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat. A Tanács által vezetett névjegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok
valódiságát ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.”
265
304.	§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdésében a „11. § (3)
bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, a „11. § (2) bekezdése”
szöveg helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „(3)
bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szöveg, 48. § (4) bekezdésében a „(2)
bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg, 261. § (1) bekezdésében a „250-254. §”
szövegrész helyébe a „249-253. §” szöveg, 317. § (2) bekezdésében az „a Ket. 160-162. §-a
szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak” szövegrész helyébe a „nem
végezhetőek elektronikus úton történő írásbeli kapcsolattartással” szöveg, 325. § (3) és (4)
bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szöveg, 345. § (1) bekezdésében
a „végzés ellen” szövegrész helyébe a „végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító
végzés, az eljárást megszüntető végzés ellen” szöveg, 380. § (4) bekezdés b) pontjában a „11. §
(3)	bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, 382. § (3)
bekezdésében a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg,
a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 382. § (5)
bekezdésében a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg,
a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 383. § (1) bekezdés
a)	pontjában a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg,
383. § (1) bekezdés b) pontjában „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4)
bekezdése” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „11. § (2) bekezdés” szövegrész
helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 383/A. (1) bekezdés c) pontjában a „11. § (3)
bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/A. (1) bekezdés c)
pont ca) alpontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b)
pontjában” szöveg, a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja”
szöveg, 383/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a
„11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „11. § (3) bekezdés”
szövegrész helyébe „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/B. § (6) bekezdésében a „11. § (2)
bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, a „11. § (3) bekezdése”
szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 384. §-ában a „381. §” szövegrészek
helyébe a „11. § (2)-(4), (6), (8) és (9) bekezdése” szöveg, 386. § (1) bekezdésében a
266
„közzéteszi” szövegrész helyébe a „közzéteszi. A Tanács által vezetett jegyzék közhiteles, az
abban foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításig vélelmezni kell” szöveg, 387. § (5)
bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, a
„harminc nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg lép.
305.	§
(1)	Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 48. § (2) bekezdése,
304.	§ (2) bekezdése, 317. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi
CXL.” szövegrész, 321. § (2) bekezdésében a „ , szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját,
továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a
kizárt közbeszerzési biztos járt el” szövegrész, 321. § (4) bekezdése, 324. § (2) bekezdése, 325. §
(6)	bekezdése, 326. §-a, 334. § (3) bekezdése, 338. § (2) bekezdése, 341. § (5) bekezdés utolsó
mondata, 343. § (2) bekezdése, 346. § (1) bekezdésében az „és méltányossági” szövegrész, 381.
§-a, 383. § (3) bekezdése, 387. § (5) bekezdés harmadik és negyedik mondata, 387. § (6)
bekezdése, 388. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (3) bekezdése,
(3)	Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) bekezdésében
a „ , ha a közbeszerzési ügy e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak
mellőzéséhez kapcsolódik,” szövegrész,
(4)	Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
2008. évi CVIII. törvény 74. §-ában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. §
(2)	bekezdését megállapító szövegrész, 76. § (2) bekezdése, 111. § (2) bekezdés e) pontja.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
306.	§
(1)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
267
„(1) Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.”
(2)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Aki üzletszerűen kíván ingatlankezelői tevékenységet folytatni, köteles erre irányuló
szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.”
(3)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„54. § (1) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői
tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
(2)	Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői
tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen
közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga
látja el, legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a
hatóságnak bejelenteni.
(3)	A ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő
személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet.”
(4)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági
eljárásokban rendeletben közreműködő hatóságot jelöljön ki.”
(5)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következő 65. §-sal és 66. §-sal egészül
ki:
268
„65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot
rendeletben kijelölje.
66. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-
kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
307.	§
(1)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék,
valamint a (3) bekezdésben a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmis
minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen
vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog
használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.”
(2)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény az „A Nemzet Sportolója” alcímet megelőzően a
következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt az érmest, az özvegyet, az edzőt
megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a
kérelem beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést.
(2)	Az érmes, halála esetén az özvegye, illetőleg edzője az olimpiai járadék, az özvegyi járadék,
valamint az edzői járadék megállapítása iránti eljárásban a sportigazgatási szerv elektronikus úton
nem tarthat kapcsolatot.”
269
(3)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének - e törvényben, valamint a külön
jogszabályban meghatározott - feltételei hiányoznak, a rendőrség a sportrendezvény nézők
részvételével való megtartását megtilthatja. Ha a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen
megtartása előtt megállapítható, hogy az Stv.-ben és a biztonsági tervben meghatározott
biztonsági követelményeknek a szervező nem tett eleget és ennek következtében a
sportrendezvényen résztvevők személyi biztonsága nem biztosítható, a rendőrség a
sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását megtilthatja. A rendőrség határozatát
haladéktalanul közölni kell a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(4)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	rendeletben jelölje ki
aa)	a sportigazgatási szervet vagy szerveket és
ab)	a kötvénynyilvántartó szervet, valamint
b)	rendeletben állapítsa meg
ba)	a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat,
bb)	a sportfegyelmi felelősségre és a sportfegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
bc)	a sportrendezvények biztonságára vonatkozó részletes szabályokat,
bd)	az olimpiai központokra vonatkozó részletes szabályokat,
be)	az olimpiai járadékra és a Nemzet Sportolója címre vonatkozó részletes szabályokat,
bf)	a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó részletes
szabályokat,
bg)	a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra vonatkozó részletes szabályokat,
bh)	az állami sportinformációs rendszerre vonatkozó részletes szabályokat és
270
bi)	a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen vagy edzésen részt vevő
gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat.”
308.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv”
szöveg, 16. § (1) bekezdésében az „1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk.”
szövegrész helyébe a „törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv” szöveg, 17. § (1) bekezdés a)
pontjában a „2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)” szövegrész helyébe a „törvény”
szöveg, 17. § (5) bekezdésében az „1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.)” szövegrész
helyébe a „törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvben” szöveg, 21. § (2) bekezdésében az „1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban:
Kszt.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „Et.” szövegrész
helyébe az „egyesülési jogról szóló törvény” szöveg, 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „Cstv.”
szövegrész helyébe a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
törvény” szöveg, 35. § (5) és (6) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg, 38. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében,
43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében a „Kszt.” szövegrész helyébe a „közhasznú
szervezetekről szóló törvény” szöveg, 39. § (4) bekezdésében az „a sportigazgatási szerv
vezetője,” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg, 45. § (3)
bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetője” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős
miniszter” szöveg, 46. § (2) bekezdésében az „az Sztv.” szövegrész helyébe az „a számvitelről
szóló törvény” szöveg, 49. § b) pontjában az „1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban:
Kt.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „Kt.-ben” szövegrész
helyébe a „közoktatásról szóló törvényben” szöveg, 57. § (2) bekezdés a) pontjában a „Cstv.”
szövegrész helyébe a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
törvény” szöveg, 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „Et.” szövegrész helyébe az „egyesülési
jogról szóló törvény” szöveg, 57. § (2) bekezdés c) pontjában a „Cstv.” szövegrészek helyébe a
„csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szöveg, 61. § (1)
bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 62. §
(1)	bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetőjének a miniszter útján tett” szövegrész helyébe
271
a „miniszter” szöveg, 63. § (3) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz
munkanappal” szöveg, 76. § (2) bekezdésében a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvnek” szöveg lép.
309.	§
Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 11. § (2) bekezdése, 18. § (1) bekezdésében
az „1997. évi CXLV.” szövegrész, 18. § (2) bekezdésében az „1997. évi CXLIV.” szövegrész,
47. § (1) bekezdésében az „1994. évi LXXI.” szövegrész, 47. § (3) bekezdésében az „1994. évi
LXXI.” szövegrész, 48. § (4) bekezdésében az „a sportigazgatási szerv vezetőjének -”
szövegrész, az „útján tett -” szövegrész, az „a sportigazgatási szerv vezetőjének” szövegrész, 50.
§ (3) bekezdés b) pontjában az „- a sportigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését
követően tett - szövegrész, 56. § (3) bekezdésében az „- a sportigazgatási szerv vezetője útján
tett -” szövegrész, 64. § (2) bekezdésében a „vezetője” szövegrész, 64. § (4) bekezdésében a
„vezetőjének” szövegrész, 64. § (5) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész, 64. § (6)
bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
310.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 30. §-ában a „kivéve a személyes adatokat”
szövegrész helyébe a „kivéve a személyes adatokat. A mozgóképszakmai hatóság honlapján
bárki számára ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi az
adatokat” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „Kulturális Közlönyben” szövegrész helyébe a
„Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg lép.
311.	§
Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontjában az „az
adókedvezményekre jogosító,” szövegrész, az „1996. évi LXXXI.” szövegrész és a „4. § 36.
pontja” szövegrész, 19. § (2) bekezdése, 28. § (8) bekezdése, 31. § (4) bekezdése.
272
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása
312.	§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 9. § (5) bekezdésében a „felettes
szervhez” szövegrészek helyébe a „vámhatóság másodfokú szervéhez” szöveg, 9. § (6)
bekezdésében a „felettes szerv a fellebbezés” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú
szerve a fellebbezés” szöveg, az „a felettes szerv” szövegrész helyébe az „a vámhatóság
másodfokú szerve” szöveg, a „felettes szerv határozatát” szövegrész helyébe a „vámhatóság
másodfokú szerve határozatát” szöveg, a „felettes szerv határozata” szövegrész helyébe a
„vámhatóság másodfokú szervének határozata” szöveg, 35. § (3) és (5) bekezdésében a
„személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 38. § (1)-(3)
bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító”
szöveg, 39/A. §-t megelőző alcímében az „Elektronikus ügyintézéssel” szövegrész helyébe az
„Elektronikus kapcsolattartással” szöveg, 39/A. §-ában az „ügyintézéshez szükséges ügyféli”
szövegrész helyébe az „úton kapcsolatot tartó ügyfél” szöveg, az „ügyintézést elektronikusan
végző” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg, 39/A. § a) pontjában
a „nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg lép.
313.	§
Hatályát veszti a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 39/A. § b)-d) pontja.
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi
XXXIII. törvény módosítása
314.	§
Hatályát veszti az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi
XXXIII. törvény 13. § (3) bekezdése.
273
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása
315.	§
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 6. §-ában a „földrészlet árvízi tározóba történő
sorolásának megszűnése esetén a vízügyi hatóság, a hatósági eljárás során hoz határozatot a
megszüntetésről” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság dönt az árvízi tározóba történő sorolás
megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn” szöveg, 14. § (3) bekezdésében a „15
napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „érvényüket”
szövegrész helyébe a „hatályukat” szöveg lép.
316.	§
Hatályát veszti a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-
és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 1. § (3) bekezdése, 4. §-ában a „maga vagy
megbízottja útján” szövegrész, 5. § (2) bekezdésében az „a hatósági eljárás során” szövegrész,
11.	§-a, 18. § (3) bekezdés második mondata.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény módosítása
317.	§
(1)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kibocsátási jelentést az üzemeltető a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni
hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel (a továbbiakban együtt: hitelesítő) hitelesítteti.”
274
(2)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény az „A Nemzeti Kiosztási Terv és a Nemzeti Kiosztási Lista” alcímet megelőzően a
következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5)
bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.
(2)	Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki
a)	egyéni hitelesítő esetén, büntetlen előéletű és rendelkezik a Kormány rendeletében
meghatározott szakmai feltételekkel,
b)	hitelesítő szervezet esetén, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony
keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt
foglalkoztat; és
c)	megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítő természetes
személyazonosító adatait, valamint a hitelesítő által foglalkoztatott legalább egy hitelesítő
szakértő és legalább egy vezető hitelesítő szakértő természetes személyazonosító adatait és
levelezési címét.
(4)	A hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítő szakértő útján folytathatja.
(5)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát
köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végző
természetes személy természetes személyazonosító adatait.
(6)	Hitelesítő szakértőként, illetve vezető hitelesítő szakértőként az vehető igénybe, aki
rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító
engedéllyel.
275
(7)	A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység
folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében
meghatározott szakmai feltételekkel és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek.
Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és
levelezési címét.
(8)	A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti hitelesitői engedéllyel rendelkezőkről
valamint a hitelesítő szakértői, illetve vezető hitelesítő szakértői tevékenység végzésére jogosító
az (6) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről, továbbá az (5) bekezdés szerinti bejelentést
tevőkről nyilvántartást vezet.
(9)	A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - az egyéni hitelesítők és a hitelesítő
szakértők, vezető hitelesítő szakértők tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes
személyazonosító adatait és levelezési címét és - ha e célból rendelkezésre bocsátotta -
telefonszámát, faxszámát vagy elektronikus levelezési címét.
(10)	A környezetvédelmi hatóság e § szerinti engedélyezési eljárásáért a miniszter rendeletében
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(3)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény 20. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„f) a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, a hitelesítési tevékenységre, valamint a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő
szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti
bejelentés részletes szabályait, továbbá a hitelesítők, valamint a hitelesítő szakértők, vezető
hitelesítő szakértők, és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevők nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
276
(4) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a hitelesítés szabályait,
b)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a környezetvédelmi hatóság részére a
hitelesítési, hitelesítő szakértői és a vezető hitelesítő szakértői tevékenység engedélyezésével
összefüggő eljárásért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a
beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
318.	§
Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény 20. § (5) bekezdés a) pontjában a „ , valamint a hitelesítőre vonatkozó személyi és
szakmai követelményeket” szövegrész.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes
közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi
XVII. törvény módosítása
319.	§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
esetben, ha a közigazgatási hatóság eljárási kötelezettségének nem tesz eleget a megyei bíróság
kérelemre - az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül - nemperes
eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására.”
277
320.	§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (2)
bekezdésében a „kérelemben ki kell térni arra” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia
kell azt is” szöveg, 3. § (1) bekezdésében a „Ket. 109. §-ának (2) bekezdésében megjelölt jogerős
közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósági
felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott” szöveg lép.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
321.	§
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az eljárás megindításáról az ügyfelet 10 munkanapon belül értesíti.”
(2)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. §-ában a jelöletlen bekezdés
számozása (1) bekezdésre változik, valamint a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárásában az ügyintézés határideje 45 munkanap,
engedélyezési eljárások esetében három hónap. Az önkormányzat jegyzőjének határozata ellen
nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az önkormányzat jegyzőjének határozatát jogosult
megváltoztatni.”
(3)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következő l)
ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben állapítja meg)
„l) a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás feltételeire, a jogviszonyban lévők jogaira,
kötelezettségeire, a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó szabályokat.”
278
322.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében a „90 nap”
szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, az „A bíróság a Hivatal határozatát” szövegrész
helyébe az „A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági
felülvizsgálata során a határozatot” szöveg, 5. § (5) bekezdésében a „20 napon” szövegrész
helyébe a „15 munkanapon” szöveg, 5. § (9) bekezdésében a „felügyeleti szerve a 4. §-ban
meghatározott eljárásokban nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott
felügyeleti jogkörét” szövegrész helyébe a „döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy
megsemmisíteni nem lehet” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „nyilvánosságra hozni. A Hivatal
az egyéb jogerős határozatait” szövegrész helyébe a „nyilvánosan közzétenni. A Hivatal az egyéb
jogerős határozatait nyilvánosan” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „A kérelemhez mellékelni
kell a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben annak megszerzését külön jogszabály előírja”
szövegrész helyébe a „Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a
kérelemhez mellékelni kell” szöveg, 14. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a
„hatályos” szöveg, 22. § (5) bekezdésében az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe az
„időbeli hatálya” szöveg, 22. § (6) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az
„engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton
kapcsolatot tartani” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az
„engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton
kapcsolatot tartani” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a „közreműködni” szövegrész helyébe a
„közreműködni és nyilatkozni” szöveg, 57/A. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész
helyébe a „22 munkanapon” szöveg, az „a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan”
szöveg, 57/A. § (8) bekezdésében az „a távhőszolgáltató kezdeményezésének kézhezvételétől
számított 30 napon” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidőn” szöveg, 57/B. § (1)
bekezdésében az „a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 57/B. § (2)
bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésében” szöveg, 60. § (1)
bekezdésében a „kormány” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg lép.
279
323.	§
Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdés második,
harmadik és ötödik mondata, 5. § (1) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, 5. §
(3)	bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 5. § (5) bekezdésében a
„- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés
mellett -” szövegrész, 5. § (6) és (7) bekezdése, 5. § (10) bekezdése, 7. § h) pontja, 14. § (2)
bekezdése, 21. § (3) bekezdése, 22. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 23. § (3)
bekezdés a) pontjában a „- szakhatóság közreműködése esetén a szakhatósági hozzájárulásokban
foglaltak megtartásával -” szövegrész, 57/A. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban
meghatározott” szövegrész.
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítása
324.	§
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló
2005. évi LXXVIII. törvény 13. § (6) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt
munkanap” szöveg, 18. § (5) bekezdésében a „határozatban rendelkezik” szövegrész helyébe a
„határoz” szöveg, 18. § (9) bekezdésében a „hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „165 nap” szövegrész
helyébe az „öt hónap” szöveg, a „20 nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal”
szöveg, 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon”
szöveg, 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „30 napos”
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „30 napos”
szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg, 19. § (5) bekezdés b) pontjában a „30
napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „szóló
végzést az ügyvezető igazgató írja alá” szövegrész helyébe az „az ügyvezető igazgató dönt”
szöveg, 19. § (8) bekezdésében a „15 nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, a „10
280
nappal” szövegrész helyébe a „nyolc munkanappal” szöveg, 19. § (12) bekezdésében az
„érvényességi idejének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az
„írja alá” szövegrész helyébe az „állítja ki” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „kezdeményezni”
szövegrész helyébe a „kérelmezni” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „80 nap” szövegrész
helyébe a „hatvan munkanap” szöveg, a „20 nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt
munkanappal” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapos” szöveg, 21. § (7) bekezdésében a „végzést bocsát ki” szövegrész helyébe a
„végzésben dönt” szöveg, 21. § (8) bekezdésében a „10 nap” szövegrész helyébe a „nyolc
munkanap” szöveg, a „10 nappal” szövegrész helyébe a „nyolc munkanappal” szöveg lép.
325.	§
Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése, 18. § (6) bekezdése, 18. § (8)
bekezdése, 19. § (10) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 21. § (2) bekezdés harmadik
mondata, 21. § (6) bekezdésében a „ , végzéssel” szövegrész, 22. § (2) bekezdésében a
„határozatban” szövegrész, 23. §-ában a „határozatban” szövegrész, 24. § (4) bekezdésében az „ ,
a határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX.
fejezetének ( Közigazgatási perek) rendelkezéseit kell alkalmazni” szövegrész.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
326.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „egyetértésével”
szövegrész helyébe a „véleményének figyelembevételével” szöveg, 3. § (4) bekezdésében az
„időtartama a kérelem benyújtását követő” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje”
szöveg, a „jóváhagyás” szövegrészek helyébe a „vélemény” szöveg, az „időtartama a kérelem
benyújtásától számított” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, az „időtartama a
kérelem benyújtásától számított” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, 4. § (4)
bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott adatlapon” szövegrész helyébe a „miniszteri
281
rendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatványon” szöveg, 4. § (11) bekezdésében az „E”
szövegrész helyébe az „A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési” szöveg, 5. §-ában
az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 5. § (7)
bekezdésében az „érvényes” szövegrészek helyébe a „hatályos” szöveg, az „az érvényességi
idejének” szövegrész helyébe az „a hatályosság” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „- a
forgalomba hozatali engedély jogosultjának erre irányuló kérelme hiányában is -” szövegrész
helyébe a „hivatalból is” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelemmel egyidejűleg” szövegrész
helyébe a „kérelem mellékleteként” szöveg, 11. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti”
szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 17. §
(3)	bekezdésében az „eredményéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a bejelentőt”
szövegrész helyébe az „eredményét és döntését közli a bejelentővel” szöveg, a „jogosultját”
szövegrész helyébe a „jogosultjával” szöveg, 17. § (4) bekezdésében az „az egészségügyi
szolgáltatókat hirdetmény útján haladéktalanul értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát
nyilvánosan közzéteszi” szöveg, a „hirdetményt az egészségügyért felelős és az
egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész
helyébe a „határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben”
szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg, az „értesíti”
szövegrész helyébe az „értesíti, valamint az intézkedéseiről szóló döntését nyilvánosan
közzéteszi” szöveg, a „hirdetményt az egészségügyért felelős és az egészségbiztosításért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „ döntést a Magyar
Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 25. § (8) bekezdésében a „20
napon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg, 26. § (6) bekezdésében a
„nyilvántartásáról” szövegrész helyébe a „nyilvántartása” szöveg, a „hozataláról szóló külön
jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „hozatala tárgyában hozott” szöveg lép.
327.	§
Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdésében a
„külön jogszabály szerinti” szövegrész, 3. § (3) bekezdése, 3. § (8) bekezdésében a „külön
jogszabály szerinti” szövegrész, 4. § (5) bekezdésében az „a határozat meghozatalát megelőzően”
szövegrész, 4. § (6) bekezdésében az „a kézhezvételtől számított” szövegrész, 4. § (11)
282
bekezdésében az „a bejelentés kézhezvételétől számított” szövegrész, 5. § (5) bekezdés első
mondata, 10. § (2) bekezdésében a „vagy képviselője” szövegrész, 15. § (1) bekezdés második és
harmadik mondata, 20. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 20. § (4) bekezdésében a
„határozatával” szövegrész, 21. § (2) bekezdésében a „(3)-” szövegrész, 26. § (6) bekezdés
második és harmadik mondata.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
módosítása
328.	§
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés a)
pontjában a „közeli” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli” szöveg, 14.
§ (1) bekezdés a) pontjában a „nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban:
személyazonosító adat),” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg,
14. § (1) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg lép.
329.	§
Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1)
bekezdés a) pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja” szövegrész, 2. § (3) bekezdés b) pontjában az „1995.
évi CXVII.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Szja. tv.)” szövegrész és az „[Szja. tv. 3. számú
melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont]” szövegrész.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása
330.	§
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1) bekezdése a
következő mondatokkal egészül ki:
283
„A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet
korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. Ha az időbélyegzőben szereplő naptári nap
és a megjelenés dátuma egybeesik, az adott lapszámban kihirdetett, a kihirdetés napján hatályba
lépő jogszabály hatálybalépésének időpontját a kihirdetés napjának órájában kell meghatározni.”
331.	§
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12/A. § (2) bekezdésében
az „a köztársasági elnök,” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés, a köztársasági elnök,”
szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv
megküldésével egyidejűleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül” szövegrész
helyébe az „annak kiadmányozását követően haladéktalanul, elektronikusan, a Kormány által
rendeletben kijelölt szerven keresztül” szöveg lép.
332.	§
Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1)
bekezdésében az „a közzététel időpontjában” szövegrész, valamint 12. § (3) bekezdésében az „az
Országgyűlés határozatait,” szövegrész.
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások
nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
333.	§
(1)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az
engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba
veszi a szolgáltatót.”
284
(2)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő haditechnikai szolgáltatási tevékenység folytatásához a
hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély szükséges. Az engedély
megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi a
szolgáltatót.”
(3)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek, és 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek fennállását a hadiipari gyártás- és
szolgáltatásfelügyelet az érintett szerv nyilvántartásában ellenőrzi.
(4)	A 2/A. § szerinti esetben a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki
a)	az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában
vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban
gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik;
b)	a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön
jogszerűen végezhet;
c)	a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön
jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik;
d)	megfelel a törvény vagy felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb
feltételeknek.
(5)	El kell tekinteni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől, ha a kérelmező
285
a)	a korábban hadiipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek az állam tulajdonában lévő
vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerinti értékesítése, illetve a
gazdasági társaság átalakulása folytán létrejött gazdasági társaság,
b)	többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással bíró tagja vagy részvényese hadiipari
tevékenységet folytat.
(6)	Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje harmincöt munkanap.”
(4)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, és 10. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„b) szabályozza a hadiipari tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre
jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
c)	szabályozza a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának,
transzferjének és tranzitjának engedélyezését.”
334.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (1) bekezdésében az „és egyéni vállalkozó”
szövegrész helyébe az „ , egyéni vállalkozó, valamint - 2/A. § szerinti esetben - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti más
EGT-államban letelepedett vállalkozásnak” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „A kérelmezőnek a
kérelem benyújtásakor okirattal igazolnia kell, hogy” szövegrész helyébe az „Engedély csak
annak a kérelmezőnek adható, amelynek” szöveg, 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevét és
székhelyét” szövegrész helyébe a „nevét, székhelyét vagy lakcímét” szöveg, a „jelét” szövegrész
helyébe a „számát” szöveg, 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét, születési helyét és időpontját,
286
anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 6. § (3)
bekezdésében a „hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet munkatársai, valamint a bizottság az
előttük” szövegrész helyébe a „haditechnikai ipari bizottság a hatóság előtt” szöveg, a
„jogosultak” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg lép.
335.	§
Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások
nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „ ;
továbbá egyéni vállalkozó esetén a születési helyét és időpontját, anyja nevét, lakcímét”
szövegrész, 9. § (2) bekezdése.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
336.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 116. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a regisztrációs központ az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét
megállapította, a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt - határozatlan
időre - megadja. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása - a (6) bekezdés
kivételével - megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi
elismerésére nincs lehetőség. A külföldi felsőoktatási intézményt a regisztrációs központ veszi
nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a
105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között - legalább nyolcévenként - kérheti, hogy
igazolják az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A regisztrációs központ az
engedélyezési eljárásban és a 105. § (4) bekezdésében meghatározott közreműködése során,
valamint a miniszter a 105. §-ban meghatározott jogköre gyakorlása során kérheti, hogy a
külföldi felsőoktatási intézmény az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását
igazoló okiratokat hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban nyújtsa be. A
regisztrációs központ honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az
okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.”
287
(2)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 116. §-a a következő (6) és (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének
megkezdéséhez szükséges engedély kiadása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy az
intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére
nincs lehetőség. A regisztrációs központ az (1)-(2) bekezdésben meghatározott engedélyezési
eljárásban hivatalból vizsgálja, hogy a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási
intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére
van-e lehetőség. Ez az adat a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás részét képezi. Ha a
más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi
oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az
intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívnia a képzésre jelentkező figyelmét,
melynek teljesülését a regisztrációs központ ellenőrzi.
(7)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyar Köztársaság
területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási
tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a regisztrációs központnak bejelenteni.
A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót a regisztrációs központ akkor veszi
nyilvántartásba, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsőoktatási
intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig ilyen felsőoktatási intézménynek megfelelő
oklevélnek jogszerűen elismerik. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató
felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között a
miniszter, valamint az ellenőrzésben közreműködő regisztrációs központ kérheti, hogy működése
jogszerű feltételeinek fennállását hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban benyújtott
okiratok alapján igazolja. A regisztrációs központ honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját,
amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.”
(3)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
288
„9. az érettségi vizsgatárgyakat, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések
elbírálási rendjét, a jelentkezők tájékoztatásának rendjét, a felvétel feltételeit, az eljárási díj
összegét [39. § (6) bekezdés, 42. § (2) és (5) bekezdés, 116. § (6) bekezdés],”
337.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 15. § (3) bekezdésében a „megkeresésére”
szövegrész helyébe a „kérelmére” szöveg, 15. § (6) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész
helyébe a „fenntartó által kérelmezett,” szöveg, az „engedélyt akkor kérheti, ha” szövegrész
helyébe az „engedély akkor adható meg, ha a fenntartó” szöveg, 15. § (9) bekezdésében az
„eljárásokkal összefüggő” szövegrész helyébe az „eljárási” szöveg, a „kiadásához százhúsz nap
áll rendelkezésre” szövegrész helyébe az „engedély kiadásának ügyintézési határideje 4 hónap”
szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „határozatának
jogerőre emelkedésével” szöveg, 39. § (6) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a
„Kormány rendeletben” szöveg, 73. § (7) bekezdésében az „1952. évi III. törvény XX. Fejezetét”
szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait” szöveg, 106. § (9)
bekezdésében az „eljárási” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási” szöveg, 115. § (4)
bekezdésében az „Az e bekezdésben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásról és
szolgáltatásról szóló törvény VI. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni” szövegrész helyébe az
„Az ellenőrzés keretében történő adatszolgáltatásra, a helyszíni ellenőrzés lefolytatására -
valamint ezzel kapcsolatban az értesítésre és a helyszíni ellenőrzés akadályozására - , az
ellenőrzés eredményének közlésére, az ellenőrzés eredményeként megteendő intézkedésekre, a
tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és
közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére,
módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni” szöveg, 116. § (3)
bekezdésében a „rendelkezéseket a” szövegrész helyébe a „rendelkezéseket a törvényben
kihirdetett” szöveg, 116. § (4) bekezdésében a „nemzetközi” szövegrész helyébe a „törvényben
kihirdetett nemzetközi” szöveg, 153. § (1) bekezdés 3. pontjában a „minimális” szövegrész
helyébe a „minimális valamint a diákotthon” szöveg lép.
289
338.	§
Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdés i) pontja,
151. § (6) bekezdése.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
339.	§
(1)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1-3. §-a és 3. §-t megelőző alcíme
helyébe a következő rendelkezések és alcím lépnek, valamint a következő 4. §-sal egészül ki:
„1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben meghatározott
egészségügyi szolgáltatás kivételével - a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló
szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának,
továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki.
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási
céllal értékesíti;
2.	beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére,
beszerzési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött
megállapodás;
3.	bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású vegyes rendeltetésű épület, amelyben
rendeltetése szerint egymással szerves egységben állandó jelleggel több kereskedő folytat
túlnyomórészt önálló üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett
egyéb, jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak;
4.	csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a
termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó
ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló
rendelkezésére és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja
(szállíttatja) a megjelölt címre;
290
5.	forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás
vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása;
6.	idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai
szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a
helyszínen való részletes ismertetése, és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert
helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása;
7.	jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító
számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen
megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált és forgalmi részesedésének mértéke
miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni;
8.	kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a
lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati
szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;
9.	kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi
ügynöki tevékenység;
10.	kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más
javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás
alapján szerződést köt;
11.	kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
12.	kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység
keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek
raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának
elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását;
13.	kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek
forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások
nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is;
14.	közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett
kiskereskedelmi tevékenység;
291
15.	közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása
közvetlenül az előállítás helyén;
16.	lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló
igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás;
17.	mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre
szerelt, vagy általa vontatott eszköz;
18.	nagykereskedelem: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás
(feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási,
szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a
nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
19.	piac: olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen
általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet;
20.	saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott
termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető
megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket;
21.	termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az
értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt;
22.	szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület vagy
önálló rendeltetési egységet képező épületrész;
23.	szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem
huzamos jellegű, éjszakai ott tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szállás
nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása;
24.	tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében
éjszakai ott tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás
rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata
jogának (üdülési jog) biztosítása;
25.	utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási,
szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató,
292
illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a
továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása;
26.	utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási
szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése;
27.	üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve
önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás,
tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet
folytatnak;
28.	üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy a termék
forgalmazása céljából a vásárlót - annak kifejezett kérése nélkül - lakásán, munkahelyén vagy
más tartózkodási helyén felkeresve vagy e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával
folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
29.	vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak
idényjellegű, vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű
kiskereskedelmi tevékenységet;
30.	vendéglátás: kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából
történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató
tevékenységet is.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei
3.	§ (1) A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki a Magyar
Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2)	A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a kereskedő az e
törvényben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szabályok szerint maga választhatja
meg.
293
(3)	Külön törvény, vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a
közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet
védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban
meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott
meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.
(4)	Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet, vagy - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve - az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek,
az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi
követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek
forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák
valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való
folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja
a)	üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
b)	mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
c)	bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység
d)	vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
e)	közterületi értékesítés,
f)	közvetlen értékesítés,
g)	üzleten kívüli kereskedelem,
h)	csomagküldő kereskedelem,
i)	automatából történő értékesítés.
(5)	Engedélyköteles kereskedelmi tevékenység esetén az engedélyező hatóság az engedélye
megadásával egyidejűleg értesíti a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységet folytató
kereskedők nyilvántartását vezető kereskedelmi hatóságot.
(6)	Üzlet
294
a)	ha a (4) bekezdés szerint, vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a
kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel;
b)	egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére
történő bejelentését követően
üzemeltethető.
(7)	A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek
körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben
megjelölt termékek forgalmazhatóak.
(8)	A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására előírt
követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazását vagy tevékenységek
folytatását a működési engedélyben korlátozhatja, vagy megtilthatja.
4.	§ (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru, és egyéb
tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység csak a kereskedelmi hatóság által
kiadott engedéllyel folytatható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedély csak annak a vállalkozásnak adható, amelynek
a)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az
egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
b)	nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”
(2)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a és 6. §-a, valamint 6. §-t megelőző
alcíme helyébe a következő rendelkezések és alcím lépnek:
„5. § (1) A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját előállítású termék
esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazoló
bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti
bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni.
295
(2)	A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől
függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy - egyéb
kereskedési formák esetében - ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő, vagy
annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.
(3)	Az üzletben kiskereskedelmi tevékenységet végző személyeknek a külön jogszabályban
meghatározott szakképesítéssel kell rendelkezniük.
(4)	Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által
hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a
vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi
tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában
megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
(5)	A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti. A vásárlók
könyvében - annak használatbavétele előtt - fel kell tüntetni a vásárlók könyve megnyitásának
időpontját.
(6)	Egyes termékek forgalmazását, illetve egyes tevékenységek folytatását külön jogszabály
további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötheti.
Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje
6.	§ (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet
érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
(2)	A kereskedő köteles
a)	az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési
engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt
munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni;
b)	az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3)	December 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az
üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren,
296
illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzlet kivételével - az üzletek 14 óráig
tarthatnak nyitva.
(4)	A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok
figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben
szabályozhatja.
(5)	A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges
életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban
meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva
tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot
megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.
(6)	A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy
figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban
meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár.
(7)	Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás,
táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető,
hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal.”
(3)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő, a 6/A. §-t, 6/B. §-t és 6/G.
§-t megelőző alcímmel és 6/A-6/G. §-sal egészül ki:
„A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei
6/A. § (1) Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a
kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2)	Vásár, valamint piac kizárólag a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve
piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető.
A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei
297
6/B § (1) Idegenvezetői tevékenységet az folytathat, aki a külön jogszabályban előírt
idegenvezetői szakképesítéssel rendelkezik.
(2)	Aki idegenvezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a
kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(3)	Idegenvezetői tevékenységet folytató nem természetes személy vállalkozás esetén a
vállalkozás nevében a tevékenységet ténylegesen végző személynek meg kell felelnie az (1)
bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ebben az esetben az (1) szerinti bejelentési
kötelezettség tagjai és alkalmazottai tekintetében a vállalkozást terheli.
(4)	Az idegenvezetői tevékenységet folytató személynek a kereskedelmi hatóság a bejelentés
alapján történő nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hatósági igazolványt állít ki.
6/C. § (1) Aki lovas szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát
a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2)	A lovas szolgáltató tevékenységet folytatón kívül más személy lovagoltatásával is járó lovas
szolgáltató tevékenységet az a vállalkozás folytathat,
a)	amelynek nincs hatvan napot meghaladóan lejárt esedékességű, az adózás rendjéről szóló
jogszabály szerint végrehajtható köztartozása,
b)	amelynek vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás
esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője,
vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző egy éven belül a
lovas szolgáltató tevékenységével összefüggésben az állategészségügyi és az állattartási
körülményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt jogerős hatósági
határozatban eltiltottak a lovas szolgáltató tevékenység végzésétől,
c)	amely által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján
foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel.
6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési
engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.
298
6/E. § (1) Aki tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2)	Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az
egyéni vállalkozó büntetlen előéletű
b)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az
egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető
beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül a tartós
szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése
miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban
eltiltottak a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétől.
(3)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység
folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
6/F. § (1) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység a kereskedelmi hatóság engedélyével
folytatható.
(2)	Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a)	által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott
legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön
jogszabályban meghatározott utazásszervezői minősítő vizsgával vagy szakképesítéssel és
szakmai gyakorlattal (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy),
b)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy,
illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
c)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy,
illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa,
tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység
299
megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre
vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli
folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői
tevékenység végzésétől,
d)	az utazásközvetítő kivételével, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni
biztosítékkal.
(3)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység
folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
Kereskedelmi nyilvántartások
6/G. § A kereskedelmi hatóság
a)	a kereskedőkről,
b)	a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
c)	a bejelentett bevásárlóközpontokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,
d)	az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
e)	a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
f)	a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyekről
g)	a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
h)	az engedéllyel rendelkező utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről,
nyilvántartást vezet.”
(4)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. §-a és 9. §-a, valamint 9. §-t megelőző
alcíme helyébe a következő rendelkezések és alcím lépnek:
„8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai
szolgáltatási tevékenységet folytatók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása
300
illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban, ideértve
a versenyfelügyeleti eljárást is, amely a kereskedők, a beszállítók vagy a kereskedelmi jellegű
turisztikai szolgáltatási tevékenységet végzők, széles körét érinti, vagy a vállalkozások
működésére jelentős hátrányt okoz.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás
azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse.
A kereskedelmi tevékenységek, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek, valamint a
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának ellenőrzése,
jogkövetkezmények
9.	§ (1) A kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre,
valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi
és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi és - a (2) és a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - eljár
ezek megsértése esetén.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság jár el - a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint -
az 5. § (2) és (4) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése
esetén. E rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi
rendelkezések.
(3)	A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos
felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok
alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén
irányadó rendelkezéseket alkalmazza.
(4)	A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén - a külön
jogszabályban foglaltak szerint - a kereskedelmi hatóság
a)	elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását,
b)	elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,
301
c)	ha a kereskedő tevékenysége a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű
környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében
lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében,
ca)	korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve az üzlet kötelező
éjszakai zárva tartását rendeli el,
cb)	korlátozza, vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott
szolgáltatást, tevékenységet,
cc)	korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó
eszköz használatát
d)	megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör
értékesítését,
e)	ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,
f)	ha a tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésének nem tesz eleget, az
engedély megszerzéséig a tevékenység folytatását felfüggeszti,
g)	bírságot szab ki, illetve
h)	a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.
(5)	A kereskedelmi hatóságnak az (4) bekezdés a), valamint c)-f) pontban foglaltak megsértése
esetén hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(5)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenységek bejelentésének,
valamint a kereskedők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,
302
b)	az üzletek bejelentésének, valamint működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, , az
üzletek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá meghatározott termékek egyes
kereskedési formákban való forgalmazásának részletes feltételeit, valamint a kereskedelmi
tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatására vonatkozó, jogszabályban vagy
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén a jogkövetkezmények
alkalmazásának szabályait,
c)	a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét,
d)	a vásár- és piactartás részletes szabályait, a bevásárlóközpont, a vásár, és a piac
üzemeltetésének részletes feltételeit, valamint a bevásárlóközpont bejelentésének, illetve a vásár-
és a piacüzemeltetési engedély kiadásának részletes szabályait, valamint a kereskedelemsegítő
szolgáltatást nyújtók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban, vagy
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,
e)	a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tartós
szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban, illetve hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
f)	a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, és a szálláshely-
üzemeltetési engedély kiadásának rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási
kötelezettségeit, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be
nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
g)	az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, és
feltételeit, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység végzésének feltételeit, valamint az
utazásszervezők és az utazásközvetítők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a
303
jogszabályban, vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket,
h)	a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
i)	a kereskedelmi hatóság által kiszabható bírság megállapításának, mértékének és
felhasználásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
(6)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy)
„b) a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazására irányuló
kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély
kiadásának rendjét és feltételeit, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot
nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem
tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(7)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a következő d) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy)
d)	a vidámparki, mutatványos és hasonló szórakoztató berendezések és szerkezetek időszakos
műszaki vizsgáztatásának rendjét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
340.	§
(1)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés b)-c) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
304
(Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy)
„b) az idegenvezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint az idegenvezetői
tevékenység bejelentésének és az idegenvezetők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
c)	a lovas szolgáltató tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a lovas szolgáltató
tevékenység bejelentésének és a lovas szolgáltatók nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.)
európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”
341.	§
Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. § (5) bekezdés második
mondata, 12. § (2) bekezdés a) pontjában az „az” szövegrész és az „és vendéglátóipari”
szövegrész, 12. § (2) bekezdés c) és e) pontja, 12. § (4) bekezdés d)-f) pontja.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
342.	§
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében az
„azonosítóinak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak” szöveg, 3. § (5)
bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg, a „Hpt.”
szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, 3.
§ (6) bekezdésében az „Áht.” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 1992. évi
305
XXXVIII. törvény” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról
szóló törvény” szöveg, 7. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hpt.” szövegrész helyébe a
„hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, a „Tpt.” szövegrész
helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „Hpt.” szövegrész helyébe
a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, a „Tpt.” szövegrész
helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg lép.
343.	§
Hatályát veszti a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 7.
pontjában az „1996. évi CXII.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész, a „2001. évi
CXX.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Tpt.)” szövegrész, 3. § (2) bekezdésében az „és/”
szövegrész, 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, 5. § (1) bekezdés a)
pontjában a „2003. évi XCII.” szövegrész, 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „és természetes
azonosító adatait, azok változásait” szövegrész, 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „1997. évi
XXXI.” szövegrész, 6. § (3) bekezdésében a „ ,vagy természetes személyazonosító adatait,”
szövegrész, 8. § (2) bekezdésében az „1991. évi XLIX.” szövegrész, 9. § (2) bekezdésében az
„1995. évi CXVII.” szövegrész, 9. § (3) bekezdésében a „2003. évi XCII.” szövegrész.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
344.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 74. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem
beérkezésétől számított 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.”
(2)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (10) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(10) A közlekedési hatóság ellenőrzése, illetve egyéb hivatalból indított eljárása során, az ügyfél
köteles az érdemi döntéshez szükséges adatokat a hatóság felhívására megadni.”
306
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 80/A. §-sal és 80/B.
§-sal egészül ki:
„80/A. § (1) A 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban az ügyféli jogok
akkor gyakorolhatók, ha az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz.
(2)	A 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárások megindítására irányuló
kérelem elektronikus úton nem nyújtható be.
(3)	A hatóság a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a
kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az
általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül
értesíti.
(4)	A kiemelt jelentőségű ügynek nyilvánított, illetve jogszabályban közérdekűnek minősített
vasúti pálya kialakításával kapcsolatos műszaki engedély - a közérdekű közlekedési
infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható.
(5)	A 80. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem
támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen
nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a
fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
80/B. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek
az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
307
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	Ha hatósági eljárásban vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és
jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek
hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.”
(4)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„1. a működési engedélyezés részletes szabályait, a működési engedély felfüggesztésének és
visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának a részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti szakértői tevékenység
folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”
308
345.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 7. § (1) és (2) bekezdésében az
„érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 53/C. § (4) bekezdésében a „60 napon”
szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „érvényes” szövegrész
helyébe a „hatályos” szöveg, 61. § (7) bekezdésében az „eljárást kezdeményezhet” szövegrész
helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 61. § (8) bekezdésében
az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 64. § (6) bekezdésében az „eljárást
kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be”
szöveg, 65. § (3) bekezdésében az „eljárást kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „eljárás
megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 68/H. § (4) bekezdés a) pontjában a „név,
születési név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg, 74. §
(2)	bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 75. § (3)
bekezdésében a „szakértőt vehet igénybe. A szakértőre,” szövegrész helyébe „igénybe vett
szakértőre” szöveg, 77. § (1) bekezdésében a „jogvitát kezdeményezhet” szövegrész helyébe a
„jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti” szöveg, 77. § (6) bekezdésében a „kezdeményeztek”
szövegrész helyébe a „kérelmeztek” szöveg, 78. § (1) bekezdésében a „kezdeményező”
szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 78. § (3) bekezdésében az „ , információk (beleértve
az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ
becsatolása” szövegrész helyébe a „(beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok
bemutatására kötelezheti. Amennyiben valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása” szöveg, a
„csatolja” szövegrész helyébe a „nyújtja” szöveg, 80. § (8) bekezdésében a „30 napon”
szövegrész helyébe a „20 munkanapon” szöveg, 80. § (9) bekezdésében a „90 nap” szövegrész
helyébe a „három hónap” szöveg, a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg,
a „30 nap” szövegrész helyébe a „20 munkanap” szöveg, 81. § (1) bekezdés a) pontjában az
„utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 82. § (1) bekezdés a)-c) pontjában a
„személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 82. § (9)
bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító”
szöveg lép.
309
346.	§
Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) bekezdésében
a „határozatban” szövegrész, 59. § (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 74. § (1)
bekezdése, 74. § (2) bekezdésében a „77-79. §-ok szerinti” szövegrész, 76. § (1) bekezdésében az
„a jogsértés tényét határozatban állapítja meg, és” szövegrész, 77. § (3) bekezdésében az „a Ket.
35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl,” szövegrész, 78. § (2) bekezdés második mondata,
79. § (4) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 80. § (6) bekezdésében a „- külön
jogszabályban meghatározott -” szövegrész, 84. § (1) bekezdése.
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
347.	§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „határozatai és
végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat” szövegrész
helyébe a „döntéseit” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai megfelelően alkalmazandók”
szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt megfelelően kell alkalmazni”
szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „Ket. VIII. fejezete nem alkalmazható” szövegrész helyébe a
„hatósági döntés végrehajtására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak” szöveg, 9. § (1)
bekezdés a) pontjában a „haladéktalanul és akadálytalanul (Ket. 57. §)” szövegrész helyébe az „a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai
szerint haladéktalanul és akadálytalanul” szöveg, 16. § (4) bekezdésében az „ajánlás” szövegrész
helyébe az „ajánlás - a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett
személyekre vonatkozó -” szöveg, 16. § (12) bekezdésében a „kicserélésére a Ket. 122. §-ában
foglaltakat” szövegrész helyébe a „kiegészítésére a hatósági döntés kijavítására és kiegészítésére
vonatkozó szabályokat” szöveg, 17. § a) pont aa) alpontjában a „neve” szövegrész helyébe a
„családi és utóneve, születési családi és utóneve” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „Ket. 43. §-
310
ának (4) és (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerint” szöveg lép.
348.	§
Hatályát veszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése.
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása
349.	§
Hatályát veszti a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. § b)
pontja.
Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és
a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása
350.	§
Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006.
évi XLVII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény módosítása
351.	§
(1)	A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 5. § a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
311
„a) lobbista: az a természetes személy, aki e törvény előírásainak megfelel és e tevékenység
folytatására irányuló szándékát bejelentette;
b)	lobbiszervezet: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely
e törvény előírásainak megfelel és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette;”
(2)	A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„6. § Ha természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
lobbitevékenységet kíván folytatni, ideértve a határon átnyúló tevékenység keretében ilyen
tevékenységet folytatni kívánó külföldi természetes személyt és szervezetet is, köteles az erre
irányuló szándékát a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.”
(3)	A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbitevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő
személyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a lobbitevékenység végzésére
való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(4)	A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„8. § (1) A természetes személy bejelentése - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a
bejelentő természetes személyazonosító adatait és a bejelentéshez csatolni kell:
a)	három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, és
b)	a 7. § (2) bekezdés c) pont szerinti végzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát.
(2)	A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bejelentése - a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza:
312
a)	külföldi szervezet esetén annak az okiratnak a hitelesített másolatát és hiteles magyar
fordítását, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen
megalakult, illetve - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ha a működése megkezdéséhez
nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét, továbbá szervezet képviseletére jogosultak
nevét és lakcímét,
b)	azon lobbisták nevét, akik a lobbi szervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak,
c)	a lobbiszervezet képviseletére jogosult aláírási címpéldány másolatát.
(3)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi szervezetnek a (2)
bekezdés a) pontja szerinti okiratok egyszerű másolatát, illetve egyszerű fordítását kell
benyújtani.”
352.	§
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (2) bekezdésében az „A lobbisták
nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki” szövegrész helyébe a
„Lobbitevékenységet az a természetes személy folytathat, aki” szöveg, 7. § (3) bekezdésében az
„A lobbiszervezetek nyilvántartásába olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetet lehet felvenni, amely” szövegrész helyébe a „Lobbitevékenységet az a
jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végezhet, amely” szöveg, 7. §
(3)	bekezdés c) pontjában a „nyilvántartásba vételre irányuló kérelem” szövegrész helyébe a
„tevékenység végzésére irányuló szándék” szöveg, 12. §-ában a „8. § (1) bekezdés a) és d),
valamint (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokat” szövegrész helyébe a „lobbista
nevét, a lobbiszervezet nevét és képviseletére jogosultak nevét” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a
„8. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „bejelentésben” szöveg, 32. § (3) bekezdésében
az „annak kézhezvételétől számított 15 napon belül” szövegrész helyébe a „határidőre” szöveg,
33. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, 33. §
(5)	bekezdésében a „nem vehető nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „nem folytathat
lobbitevékenységet” szöveg, 33. § (6) bekezdésében a „nem vehető nyilvántartásba” helyébe a
„nem folytathat lobbitevékenységet” szöveg lép.
313
353.	§
Hatályát veszti a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 9. §-a.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosítása
354.	§
(1)	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az etikai bizottság etikai felelősség tárgyában hozott határozata elleni fellebbezés
elbírálására az OET jogosult. A 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétség esetében az
etikai eljárás megindítását kezdeményező is fellebbezhet. A 20. § (1) bekezdésének a) pontja
szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozat ellen az etikai eljárás megindítását
kezdeményező, továbbá az (1) bekezdés szerinti MET is fellebbezhet.”
(2)	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) és
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény
a)	hatósági közvetítőre,
b)	eljárási költség viselésére,
c)	költségmentességre,
d)	elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6)	Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező az eljárást nyilvánvalóan
rosszhiszeműen indította meg, az eljáró etikai szerv - ha egyes költségek tekintetében törvény
másként nem rendelkezik - az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezőt.”
314
(3) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 24. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában
bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével
szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság
elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik döntést
hoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.”
355.	§
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. § (2)
bekezdésében az „érintettet” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személyt” szöveg, a
„tájékoztatni” szövegrész helyébe az „értesíteni” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „döntését
írásbeli, indokolt határozatba foglalja és megküldi az eljárás alá vont személynek, illetőleg”
szövegrész helyébe a „határozatát közli” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a
„kezdeményezővel” szöveg, az „annak” szövegrész helyébe az „azzal” szöveg, a „Tanácsnak”
szövegrész helyébe a „Tanáccsal” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „fellebbezés tárgyában
írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az eljárás alá vont személynek,” szövegrész
helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a
„kezdeményezővel” szöveg, a „bizottságnak” szövegrész helyébe a „bizottsággal” szöveg, 25. §
(7)	bekezdésében az „értesíteni kell az érintett” szövegrész helyébe a „szóló döntést közölni kell
az eljárás alá vont” szöveg, a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel is” szöveg lép.
356.	§
Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
22.	§ (2) bekezdésében az „ , és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell
folytatni” szövegrész, 23. § (4) bekezdés második mondata, 25. § (4) bekezdésében az „érdemi”
szövegrész.
315
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény módosítása
357.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 11. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Finanszírozási szerződés, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással
történő rendelésére jogosító szerződés csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető, amely
teljesíti a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gazdaságosság e törvényben meghatározott,
valamint az egészségbiztosítási szerv által előírt feltételeit, így a hatékony és gazdaságos
gyógyszerrendelést elősegítő, minősített számítógépes program használatát.
(2)	Gyógyászati segédeszközt forgalmazni, javítani és kölcsönözni - a (3)-(4) bekezdés szerinti
kivételekkel - az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével, kizárólag külön
jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő üzletben lehet.
(3)	Gyógyszertárnak gyógyászati segédeszköz forgalmazó szakképesítéssel rendelkező személy
foglalkoztatása esetén nem kell rendelkeznie a (2) bekezdés szerinti engedéllyel. Gyógyászati
segédeszköz forgalmazó szakképesítéssel rendelkező személy hiányában a (2) bekezdés szerinti
engedély nélkül csak sorozatgyártású gyógyászati segédeszköz forgalmazható, javítási és
kölcsönzési tevékenység nem végezhető. Ez a javítási és kölcsönzési tilalom nem érinti a - külön
jogszabályban vagy a felek közötti szerződésben meghatározott - szavatosságra és jótállásra
vonatkozó kötelezettség érvényesítését.
(4)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és
kölcsönözési tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles az egészségügyi
államigazgatási szervnek bejelenteni. A külön törvény szerinti egészségbiztosító a szabad
316
szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóval is köthet a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti szerződést.
(5)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről,
valamint a gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységre
jogosult, a (4) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból
kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható
adat.”
(2)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 12. § (4)-(6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmaznia
kell:
a)	a kérelmező meghatalmazottja nevét, címét, illetve cégjegyzékszámát,
b)	gyógyszer esetén a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, forgalmazójának, illetve
meghatalmazottjának nevét, gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz gyártója
vagy annak meghatalmazott képviselője nevét.
(5)	A (3) bekezdés szerint ismertetői tevékenység végzésére jogosult a bejelentésben részletezett
adatokban történt változást nyolc napon belül bejelenti az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóságnak.
(6)	E § rendelkezéseit a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenységnek a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.”
(3)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 24. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
317
„(4) Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján - figyelemmel a (6)
bekezdésben foglaltakra - a támogatott gyógyszerek teljes körét minden naptári hónap 20.
napjáig tájékoztató jelleggel közzéteszi honlapján.”
(4)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító a végrehajtható határozatok alapján a támogatott gyógyászati segédeszközök
teljes körét minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel közzéteszi honlapján.”
(5)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdése
a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„l) a 24. § (4) bekezdésben, valamint a 33. § (3) bekezdésben foglalt, a társadalombiztosítási
támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök körét tartalmazó
közlemény adattartalmát és a közzététel eljárási rendjét.”
(6)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 87. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a
gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának és kölcsönzésének engedélyezésével
illetve bejelentésével összefüggő eljárás, valamint a nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
továbbá a gyógyászati segédeszközök forgalmazására, javítására és kölcsönzésére jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket.”
318
358.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § d) pontjában
az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 3. § e)
pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg,
3.	§ g) pontjában a „külön jogszabály alapján az arra illetékes” szövegrész helyébe az „amelyet
az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 3. § x) pontjában a „2008. évi XLVII.
törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontja” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 12. §
(1) bekezdésében az „ismertetés)” szövegrész helyébe az „ismertetés) olyan kereskedelmi
tevékenység, amely” szöveg, a „segédeszközökre” szövegrész helyébe a „segédeszközökre
vonatkozóan” szöveg, az „alkalmazására vonatkozóan” szövegrész helyébe az „alkalmazása
tekintetében” szöveg, a „szóló vagy velük” szövegrész helyébe a „szól vagy amelyet velük”
szöveg, az „alkalmazott kereskedelmi gyakorlat” szövegrész helyébe az „alkalmaznak” szöveg,
12.	§ (3) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Ha a” szöveg, a „kizárólag engedély
birtokában folytathat” szövegrész helyébe a „kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát az
egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak bejelenteni” szöveg, 13. § (1) bekezdés a) pontjában az
„engedéllyel rendelkezik” szövegrész helyébe a „bejelentést megtette” szöveg, 13. § (1) bekezdés
b)	pontjában a „személyt” szövegrész helyébe a „személy” szöveg, a „hatóság nyilvántartásba
vette és ismertető igazolvánnyal látta el” szövegrész helyébe a „hatóságnál e tevékenység
végzésére irányuló szándékát bejelentette” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „A nyilvántartás”
szövegrész helyébe az „A bejelentés alapján az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az
ismertetést végző személyt nyilvántartásba veszi és ezzel egyidejűleg részére ismertető
igazolványt állít ki. A nyilvántartás” szöveg, 13. § (2) bekezdés c) pontjában az „engedély
jogosultjának nevét és annak 12. § (6) bekezdés szerinti adatait” szövegrész helyébe az
„ismertetői tevékenység végzésére jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét, valamint
cégjegyzékszámát” szöveg, 13. § (3) bekezdésében az „az egészségügyi tevékenység végzésének
egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész
helyébe az „egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító”
szöveg, 14. § (9) bekezdésében az „engedély jogosultja” szövegrész helyébe az „ismertetői
tevékenység végzésére jogosult” szöveg, 18. § (3) bekezdésében az „engedély jogosultja”
szövegrész helyébe az „ismertetői tevékenység végzésére jogosultra” szöveg, a „jogosult, az”
319
szövegrész helyébe a „jogosult, a 13. § szerinti” szöveg, 18/A. § (1) bekezdésében az „az Fttv.-
ben” szövegrészek helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló törvényben” szöveg, 18/A. § (2) bekezdésében az „1997. évi CLV. törvényben (a
továbbiakban: Fgytv.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 18/A. § (3) bekezdésében az
„eljárást ügyfélként kezdeményezhetik” szövegrész helyébe az „eljárásban ügyfélnek
minősülnek” szöveg, 18/A. § (5) bekezdésében az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a
fogyasztóvédelemről szóló törvény” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Fttv.”
szövegrész helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „kiadott engedély jogosultja”
szövegrész helyébe az „ismertetői tevékenység végzésére jogosult” szöveg, 19. § (2) bekezdés e)
pontjában az „engedélyt a határozatában” szövegrész helyébe a „jogosultságát” szöveg, 19. § (2)
bekezdés f) pontjában az „értesíti a” szövegrész helyébe a „megkeresi a jogsértést elkövető”
szöveg, 19/A. §-ában az „az ügydöntő határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az
eljárást megszüntető végzés” szöveg, a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a
„fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, az „az érdeksérelem köre vagy
súlya” szövegrész helyébe az „a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye”
szöveg, a „döntését” szövegrész helyébe a „végzését” szöveg, a „hozza meg.” szövegrész helyébe
a „hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye.” szöveg, 20. § (7)
bekezdésében az „az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt” szövegrész helyébe a „helyszíni
ellenőrzést” szöveg, 22. § a) pontjában a „kéri” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, 22. §
e)	pontjában a „kérő” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 23. § (4) bekezdésében az
„amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „jogorvoslati
kérelmet a kérelem kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „fellebbezést” szöveg, 25. §
(3)	bekezdésében az „eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem
benyújtásának nincs helye” szövegrész helyébe az „eljárásban nincs helye újrafelvételi
eljárásnak” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „döntését
közegészségügyi, valamint járványügyi okból” szöveg, 25. § (5) bekezdés b) pontjában a
„kérelmezőnek” szövegrész helyébe a „kérelmezővel” szöveg, a „kézbesítésen” szövegrész
helyébe a „közlésen” szöveg, a „döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy” szövegrész
helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot a
kérelem” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „kérelmére” szövegrész helyébe a
320
„kezdeményezésére” szöveg, 27. § (2) bekezdésében a „döntéséig” szövegrész helyébe a
„rendeletének hatályba lépéséig” szöveg, 29. § (4) bekezdésében a „jogosultjának (” szövegrész
helyébe a „jogosultjának - ” szöveg, a „forgalmazónak)” szövegrész helyébe a „forgalmazónak -
” szöveg, 31. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő 120
napon belül határozatban” szövegrész helyébe a „120 napon belül” szöveg, 32. § (3)
bekezdésében az „eljárásban a kérelem benyújtását követő 90 napon belül határozatban”
szövegrész helyébe az „eljárásrend alapján, 90 napon belül” szöveg, 32. § (4) bekezdésében az „a
kérelem benyújtását követő 90 napon belül dönt, amennyiben” szövegrész helyébe a „90 napon
belül dönt, ha” szöveg, 32. § (8) bekezdésében az „eljárások során hozott döntésekkel szemben
újrafelvételi kérelem benyújtásának” szövegrész helyébe az „eljárásban újrafelvételi eljárásnak”
szöveg, 32. § (9) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát közegészségügyi,
valamint járványügyi okból” szöveg, 32. § (10) bekezdés b) pontjában a „kérelmezőnek való
kézbesítésen” szövegrész helyébe a „kérelmezővel való közlésen” szöveg, a „döntést és a
jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy” szövegrész helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot a kérelem” szöveg, 34. § (1)
bekezdésében az „Amennyiben a kérelmező” szövegrész helyébe a „Ha a gyógyászati
segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője” szöveg, 36. § (4) bekezdésében a
„vonatkozó engedéllyel rendelkezőt” szövegrész helyébe a „jogosultat” szöveg, 37. § (4)
bekezdésében a „szerinti, ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező”
szövegrész helyébe a „szerinti ismertetői tevékenység végzésére jogosult” szöveg, 37. § (7)
bekezdésében az „engedély” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, 38/A. §-ában a
„vonatkozó engedéllyel rendelkezőt” szövegrész helyébe a „jogosultat” szöveg, 43. § (4)
bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a
„döntést” szöveg, a „Rendkívüli” szövegrész helyébe az „Indokolt” szöveg, 43. § (5)
bekezdésében az „intézkedés érvényessége” szövegrész helyébe az „időszak” szöveg, 48. § (1)
bekezdésében a „határozat egy példányát” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg, az
„önkormányzatnak is megküldi” szövegrész helyébe az „önkormányzattal is közli” szöveg, 48. §
(3)	bekezdésében az „egészségügyi érdekből” szövegrész helyébe a „közegészségügyi okból”
szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „15 napon belül határozattal” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon belül” szöveg, 56. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a
321
„kérelmezheti” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „az Fgytv.-ben” szövegrész helyébe az „a
fogyasztóvédelemről szóló törvényben” szöveg, 68. § (1) bekezdésében az „engedély másolatát”
szövegrész helyébe az „engedélyt” szöveg, a „hatóságnak is megküldi” szövegrész helyébe a
„hatósággal is közli” szöveg, 76. § (5) bekezdésében az „az Fgytv.-ben” szövegrész helyébe az „a
fogyasztóvédelemről szóló törvényben” szöveg, az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a
fogyasztóvédelemről szóló törvény” szöveg, 77. § (2) bekezdés j) pontjában az „ismertetésére”
szövegrész helyébe az „ismertetésének” szöveg, a „tevékenységet végző személyek
nyilvántartására, valamint” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
az ismertetői tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyszer és gyógyászati
segédeszköz ismertetésére jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be
nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá” szöveg, 77. § (4) bekezdés
a)	pontjában az „ismertetésének engedélyezésére” szövegrész helyébe az „ismertetési
tevékenység bejelentésére” szöveg lép.
359.	§
Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 12. §
(7)-(9) bekezdése, 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozatában” szövegrész, 19. § (2)
bekezdés c) pontjában a „határozattal” szövegrész, 19. § (4) bekezdésében az „ , illetve”
szövegrész, 20. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályainak
az e törvényben meghatározott eltérésekkel való alkalmazásával” szöveg, 20. § (3) bekezdésében
az „ , illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható” szövegrész, 20.
§ (4) bekezdése, 20. § (6) bekezdése, 20. § (9) bekezdés harmadik mondata, 23. § (3)
bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő” szövegrész, 29. § (1) bekezdése, 32. § (7)
bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 33. § (2) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételétől
számított” szövegrész, 34. § (6) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 43. §
(4)	bekezdésében az „ , amelyről a kérelmezőt értesíteni kell” szövegrész, 48. § (1) bekezdésében
az „érvényes” szövegrész, 48. § (2) bekezdésében a „vagy elektronikus úton” szövegrész, 48. §
322
(3)	bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 54. § (1) bekezdésében az „- a tudomásra jutást
követő 5 napon belül -” szövegrész, 72. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 72. § (5)
bekezdésében a „határozatával” szövegrész, 77. § (4) bekezdés a) pontjában az „az engedély
kiadásáért, módosításáért,” szövegrész, 85. §-a, 86. § (1)-(4) bekezdése, 86. § (6) és (7)
bekezdése, 87. § (3) és (4) bekezdése, 89. §-a.
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény
módosítása
360.	§
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 6. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakértő eljárására irányadó határidő tizenöt munkanap, amely indokolt esetben további
tizenöt munkanappal meghosszabbítható.”
361.	§
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (7)
bekezdésében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérése szükséges az
egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés általános feltételeinek
jóváhagyásához, valamint” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „döntése ellen közigazgatási eljárás
keretében fellebbezésnek nincs helye, azt” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 11. § (1)
bekezdésében a „biztosítottak” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg, a „panaszait,
bejelentéseit (a továbbiakban együtt: kérelem)” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 11. §
(5)	bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 11.
§ (6) bekezdésében az „-a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - a
honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, a „vizsgálati eredményét és
intézkedéseit” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott határozatát, valamint a (7) bekezdés
szerinti végzését” szöveg, 11. § (7) bekezdésében az „az ügydöntő határozat” szövegrész helyébe
az „a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, a „végzésében azonnali hatállyal”
szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, az „az
323
élet, egészség, testi épség vagy a biztosítottak széles körét érintő, súlyos kárral fenyegető veszély
elhárítása érdekében - annak valószínűsíthetősége miatt -” szövegrész helyébe az „az
életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros
következményeinek enyhítése miatt” szöveg, a „döntését a hatóság soron kívül hozza meg.”
szövegrész helyébe a „végzését a hatóság soron kívül hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló
fellebbezésnek van helye.” szöveg, 13. § (9) bekezdésében a „honlapján” szövegrész helyébe a
„nyilvánosan” szöveg, 13. § (9) bekezdés c) pontjában a „személyes adatok nélkül az (1)-(7)”
szövegrész helyébe a „(2) és (5)” szöveg, a „vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit”
szövegrész helyébe a „határozatát, valamint a (6)-(7) bekezdés szerinti intézkedését” szöveg lép.
362.	§
Hatályát veszti az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. §
(7) bekezdésében az „a 7. § első fordulata,” szövegrész, 6. § (4) bekezdésében a „Felügyelet
hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a” szövegrész, 6. § (4) bekezdés második és
negyedik mondata, 11. § (1) bekezdésében az „és a szakértő költségét” szövegrész, 19. §-a, 19. §-
t megelőző alcíme, 20. § (5) bekezdése.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
363.	§
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (5)
bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 4. § (7)
bekezdésében a „döntésével” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg, a „döntése”
szövegrész helyébe a „határozata” szöveg, 4. § (8) bekezdésében a „döntésével” szövegrész
helyébe a „határozatával” szöveg, 4. § (9) bekezdésében a „határozatának a - jogerőre
emelkedéstől számított 5 napon belül történő - megküldésével tájékoztatja döntéséről a RET-tet,
az egészségbiztosítót, az érintett fenntartókat/tulajdonosokat” szövegrész helyébe a „határozatot
közli a RET-tel” szöveg, a „minisztert” szövegrész helyébe a „miniszterrel. Az egészségügyi
államigazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja az egészségbiztosítót”
324
szöveg, 5/B. § (2)-(4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon”
szöveg, 7. § (7) bekezdésében az „a kérelem tárgyában annak beérkezését követő 60 napon”
szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg lép.
364.	§
Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4.
§ (11) bekezdése, 5/A. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 5/B. § (7) bekezdése, 6.
§ (6) bekezdés első mondata, 16. § (16) bekezdése.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
365.	§
(1)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (2) és
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a
kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltől be nem kérhető adatok és
mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügyfél kérésére a más hatóságtól
beszerzendő adatokra vonatkozó rendelkezései.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz
kapcsolódó hatósági eljárás keretében kizárólagos.”
(2)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
325
„(2) Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerződéses
kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve
ellenőrzését teszi lehetővé.”
(3)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt ügyben az
ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja,
és a támogatás folyósítása még nem történt meg - ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy
az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön
jogkövetkezményt nem fűz - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben
hozott határozatát visszavonja.”
(4)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1)
bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:)
„g) az automatizált döntés e törvény szerinti eljárásokban való alkalmazásának eseteit és részletes
szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
366.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 10. § (2)
bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló
törvény” szöveg, 12. § (4) bekezdésében az „A Ket. 112. §-ában, valamint 115. §-ában
foglaltakat” szövegrész helyébe az „Újrafelvételi eljárásnak és felügyeleti eljárásnak” szöveg, a
326
„lehet alkalmazni” szövegrész helyébe a „van helye” szöveg, a „115. § (2) bekezdése
alkalmazásakor” szövegrész helyébe a „felügyeleti eljárás során” szöveg, a „határozatot”
szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 12. § (5) bekezdésében az „ügyintézésre” szövegrészek
helyébe a „kapcsolattartásra” szöveg, az „a törvény” szövegrész helyébe az „az e törvény”
szöveg, a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény” szöveg, az „a külön” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartást lehetővé
tevő” szöveg, 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „Ket. 115. §-ában foglaltak” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra
vonatkozó szabályai” szöveg, 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosítására szolgáló adatokat
(név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és
adóazonosító jel)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,
regisztrációs számát” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „adatok feltüntetésével (név, születési
hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám és lakóhely)” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatok feltüntetésével” szöveg, 23. § (4) bekezdésében az
„alkalmas” szövegrész helyébe az „alkalmatlan” szöveg, 24. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve”
szövegrész helyébe a „családi és utóneve” szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész
helyébe az „Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartás céljából a” szöveg, a
„kérelemben be kell jelenteni” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia kell” szöveg, 28. §
(2)	bekezdés a) pontjában a „nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, természetes személyre
vonatkozóan továbbá születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét,
állampolgárságát, külföldi természetes személyre vonatkozóan - amennyiben az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító
számmal nem rendelkezik - úti okmányának vagy személyazonosító igazolványának számát”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elnevezését,
rövidített cégnevét” szöveg, 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „2003. évi XCII. törvény 178. § 1.
pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát” szövegrész helyébe a „törvény szerinti
adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél nem
természetes személy, valamint” szöveg, 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „számjelét” szövegrész
helyébe a „számjelét, amennyiben az ügyfél nem természetes személy” szöveg, 28. § (2)
bekezdés f) pontjában az „elektronikus levélcímét, amennyiben az elektronikus ügyintézést
választja” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét”
327
szöveg, 28/A. § (2) bekezdésében a „kérelmében, de legkésőbb” szövegrész helyébe a
„kérelmének vagy” szöveg, az „intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg
bejelentette” szövegrész helyébe az „intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló
kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél” szöveg, 28/A. § (3) bekezdésében a „bankszámlaszám
bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a
„nyilvántartásba bejelentett” szövegrész helyébe a „nyilvántartásban szereplő” szöveg, 30. § (4)
bekezdésében a „technikai” szövegrész helyébe az „az ügyfél azonosítása céljából technikai”
szöveg, 31/A. § (3) bekezdésében a „bejelentkezés alkalmával” szövegrész helyébe a „felvétel
iránt benyújtott kérelem alapján” szöveg, a „bejelentkezés nélkül” szövegrész helyébe a
„hivatalból” szöveg, 38. § (7) bekezdésében a „feltétek” szövegrész helyébe a „feltételek”
szöveg, 40. § (2) bekezdésében a „hibajavításáról” szövegrész helyébe a „hiba javításáról”
szöveg, 41. § (1) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „kérelemben található hiba”
szöveg, az „az ügyintézési határidőn belül - megfelelő határidő tűzésével -” szövegrész helyébe
a „legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő negyvenöt
munkanapon belül” szöveg, a „felszólítani.” szövegrész helyébe a „felszólítani. Jogszabály ennél
rövidebb határidőt is meghatározhat.” szöveg, 42. § (2) bekezdésében a „döntést” szövegrész
helyébe a „határozat meghozatalát” szöveg, 42. § (3) bekezdésében az „adatokra,” szövegrész
helyébe az „adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt” szöveg, a „legkésőbb a” szövegrész
helyébe a „legkésőbb az elsőfokú eljárás során hozott” szöveg, 45/A. § (3) bekezdésében a
„kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, az „ellen” szövegrész helyébe az „ellen
önálló” szöveg, 48. § (3) bekezdésében az „az ellenőr illetékességi területét is” szövegrész
helyébe az „azt a területet is, amelyen az ellenőr ellenőrzést végezhet” szöveg, 49. § (1)
bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 49. § (2)
bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 51. § (1)
bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 52. § (6)
bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, a „nyolc napon”
szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 54. § (1) bekezdés d) pontjában az „a helyszíni
ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a” szövegrész helyébe az „a jegyzőkönyvben
szereplő” szöveg, az „azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a
jegyzőkönyvet megismerni, és” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg, a „nyolc napon”
szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „hatvan napig”
328
szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapig” szöveg, 54. § (3) bekezdésében az „ellenőrzés
elhalasztása” szövegrész helyébe az „ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az
ellenőrzési cselekmények szüneteltetése” szöveg, 54. § (4) bekezdésében az „a vizsgálat”
szövegrész helyébe az „az ellenőrzés” szöveg, a „vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó
vizsgálat” szövegrész helyébe a „végzett kapcsolódó ellenőrzés” szöveg, a „szóló irat”
szövegrész helyébe a „készült jegyzőkönyv” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „hatvan napon”
szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 55. § (3) bekezdésében a „kilencven
napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „harminc
napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 57. § (4) bekezdésében a
„jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős,” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „törölt tételekről
értesíti” szövegrész helyébe a „tartozás törléséről hozott végzését” szöveg, az „adóhatóságot”
szövegrész helyébe az „adóhatósággal is közli” szöveg, az „amennyiben annak” szövegrész
helyébe az „amennyiben a tartozás” szöveg, 71. § (1) bekezdésében a „kihirdetett” szövegrész
helyébe az „alkotott” szöveg, 73. § (1) bekezdésében a „során felvett jegyzőkönyvben”
szövegrész helyébe az „alapján hozott döntésben” szöveg, a „jogkövetkezménynek” szövegrész
helyébe a „jogkövetkezmény jogalapjául” szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „kérelem
jóváhagyásáról” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vétel iránti kérelemről” szöveg, a „hatvan
napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, a „határozatban dönt, és ezzel
egy időben intézkedik a mezőgazdasági vagyoni értékű jognak az általa vezetett nyilvántartásban
történő átvezetéséről” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 81. § (1) bekezdés f) pontjában az
„ügyintézés” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás” szöveg, 81. § (3) bekezdés a) pontjában a
„szabályokat” szövegrész helyébe a „ , valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos
általános szabályokat” szöveg, 81. § (3) bekezdés p) pontjában az „ügyintézés” szövegrész
helyébe a „kapcsolattartás” szöveg, az „ügyintézéssel” szövegrész helyébe a „kapcsolattartással”
szöveg lép.
367.	§
Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28. §
(2)	bekezdés f) pontjában az „a Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező
külföldi ügyfél esetében magyarországi” szövegrész, 28. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy
329
törvény” szövegrész, 28/A. § (1) bekezdésében a „2004. évi XXXIV.” szövegrész, 28/A. § (2)
bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó,
pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a” szövegrész és a „vehet részt, aki
(amely) a” szövegrész, 29. § (2) bekezdésében a „(végzésben)” szövegrész, 30. § (3)
bekezdésében a „valótlanok vagy” szövegrész, 34. § második mondata, 42. § (5) bekezdésében a
„- külön jogszabály rendelkezése alapján -” szövegrész, 44. § (3) bekezdésében a
„nyilatkozattételről, illetve a” szövegrész és az „érintett” szövegrész, 45/A. § (3) bekezdésében a
„kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha annak feltételei fennállnak
-	a felek kérelmére indított eljárásokat egyesíti. Az” szövegrész, 47. § (5) bekezdésében a
„helyszíni szemle,” szövegrész, 49. § (2) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott”
szövegrész, 50. § (4) bekezdése, 51. § (3) bekezdése, 52. § (4) bekezdésében az „ , erre történő
külön felhívás nélkül,” szövegrész és a „magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben
előírt módon igazolni, valamint” szövegrész, 53. § (1) bekezdés a)-d), f) pontja, 53. § (2) és (3)
bekezdése, 54. § (1) bekezdés b) pontja, 55. § (1) bekezdésében az „ , és közli döntését az
ügyféllel” szövegrész, 55. § (2) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55.
§ (3) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. § (6) bekezdésében az „és
közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 56. § (1) bekezdése, 56. § (3) bekezdésében a
„végzéssel” szövegrész, 57. § (4) bekezdésében a „rendelkezésében” szövegrész, 58. §-a, 59. §
(1)	és (2) bekezdése, 60. § (3) bekezdése, 63. § (1) bekezdés b) pontja, 63. § (3) bekezdés
második mondata, 64. § (3) bekezdése, 70. § (1)-(3) bekezdése, 70. § (4) bekezdés második
mondata, 70. § (5) bekezdése, 71. § (1) bekezdés f) pontja, 71. § (4) bekezdése, 73. § (1)
bekezdésében az „alapul” szövegrész.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
368.	§
(1)	Az ENSZ Éghaj latváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:
„20. akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló
Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének
330
végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat)
felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat
rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő;
21. más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai
Gazdasági Társulásról szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam)
területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-
állam által feljogosított független hitelesítő.”
(2) Az ENSZ Éghaj latváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény a „Záró rendelkezések” alcímet megelőzően a
következő 13/A-13/E. §-sal egészül ki:
„13/A. § Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és
működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a
Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti.
13/B. § (1) Együttes végrehajtás hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével
rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított
hitelesítő vehető igénybe.
(2)	Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak a
szervezetnek engedélyezi, amely
a)	munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább három a
(3)	bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt foglalkoztat, és
b)	rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három
olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek
(továbbiakban: együttes végrehajtás hitelesítő szakértő).
331
(4)	A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás
hitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás hitelesítő szakértő nevét,
levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét, és e személyek
nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletűek.
13/C. § (1) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság
annak az akkreditált független hitelesítőnek engedélyezi, amely
a)	a hitelesítői tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság
akkreditációja folytán jogosult,
b)	rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, más EGT-államban feljogosított
hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külön engedély nélkül folytathatja
tevékenységét, köteles azonban az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység folytatására
irányuló szándékát a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni.
13/D. § A környezetvédelmi hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdés szerinti együttes
végrehajtás hitelesitői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás
hitelesitői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről
nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az
együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő
szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A
nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.
13/E. § A környezetvédelmi hatóság e § szerinti engedélyezési eljárásáért a miniszter
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
332
(3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„a) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
tevékenységre jogosító engedély kiadásának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek a
részletes szabályait, az együttes végrehajtás hitelesítő tevékenységet folytatók nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket.”
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
369.	§
(1)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül
ki:
„8/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvénytől eltérve, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot,
az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga,
és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására
vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”
(2)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
333
„(5) A kérelmező kérheti, hogy az (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására szolgáló
hatósági erkölcsi bizonyítványt a kamara szerezze be.”
370.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdésében a „20
napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő
figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kell felhívni” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül
kell felhívni hiánypótlásra” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „45
munkanapon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22
munkanappal” szöveg, 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „nevét, születési helyét, idejét, anyja
nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 33. § (1) bekezdés
c)	pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és
utónév” szöveg, 33. § (1) bekezdés e) pontjában az „anyja neve” szövegrész helyébe az „anyja
születési családi és utóneve” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a
„10 munkanapon” szöveg, 170. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10
munkanapon” szöveg, 170. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10
munkanapon” szöveg, 178. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „22
munkanapon” szöveg, 178. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „45
munkanapon” szöveg, 178. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe a „10
munkanapon” szöveg lép.
371.	§
Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 5. §-ában az „és szolgáltatás”
szövegrész, 6. § (3) és (5) bekezdése, 7. § (3), (4) és (6) bekezdése, 8. § (1) bekezdésében az „a
döntés közlésétől számított 15 napon belül” szövegrész, 8. § (1) bekezdés második mondata, 8. §
(3)	bekezdés második mondata, 8. § (4) és (5) bekezdése, 173/A. § (7) bekezdése, 180. § (5)
bekezdése.
334
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
372.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A Hivatal az ügyfél kérelmére hatósági ellenőrzést folytathat le.”
(2)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(10) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata
során - a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet
esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés kivételével -
a határozatot jogosult megváltoztatni.”
(3)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (13) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(13) A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”
(4)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
1.	a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan
robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-
biztonsági minősítésének, megfelelőség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe
helyezésének a szabályait,
2.	a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai
képesítést és gyakorlatot,
3.	a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági
követelményeit,
335
4.	az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel
egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat
is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével
kapcsolatos részletes szabályokat,
5.	a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre
vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján
építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét
rendeletben állapítsa meg.”
373.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 13. pontjában az „érvényes”
szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 27. § (4) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe
a „kötelezi” szöveg, 36. § (8) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg,
58. § (2) bekezdésében az „érvényességi idejével”szövegrész helyébe a „hatályával” szöveg, 66.
§ (9) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 66. § (10)
bekezdésében az „engedélyt kérhet” szövegrész helyébe az „engedély iránti kérelmet nyújthat be”
szöveg, 70. § (7) bekezdésében a „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 72. § (4)
bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben” szöveg, 80. § (3) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a
„közlését” szöveg, 80. § (5) bekezdésében az „érvényességi időtartamát” szövegrész helyébe a
„hatályát” szöveg, 81. § (1) bekezdésében a „Hivataltól engedélyt kell kérni” szövegrész helyébe
a „Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani” szöveg, 81. § (3) bekezdésében az
„érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „Hivataltól
engedélyt kérni” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani” szöveg,
83. § (2) bekezdésében az „érvényességi időtartamát” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg,
85. § (4) bekezdésében a „kiadott külön” szövegrész helyébe a „kiadott” szöveg, 86. § (5)
bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben” szöveg, 88. § (3) bekezdésében a „kaphat az a külföldi gazdálkodó
szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kap az az Európai Unió
tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más
államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-
336
kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban” szöveg, 90. § (4) bekezdésében az „A (3)
bekezdés szerinti elégséges” szövegrész helyébe az „Elégséges” szöveg, 106. § (2) bekezdésében
a „20 nap” szövegrész helyébe a „15 munkanap” szöveg, 109. § (4) bekezdésében az
„állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szövegrész, 112. §-ában az „álláspontját”
szövegrész helyébe az „álláspontját tartalmazó véleményét” szöveg, 113. § (3) bekezdésében a
„határozatának” szövegrész helyébe az „által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat”
szöveg, az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. Fejezetét” szövegrész helyébe a
„törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg lép, 114. § (1) bekezdésében a
„kézbesítésétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 117. § (2) bekezdésében a „60 nap”
szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 117. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban
meghatározott biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minősülnek ügyfélnek”
szövegrész helyébe a „biztonsági övezetében lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ilyen
ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték ügyfélnek minősül” szöveg,
122. § (1) bekezdésében az „engedélyezését kérheti” szövegrész helyébe az „engedélyezése iránti
kérelmet nyújthat be” szöveg, 126. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a
„hatályát” szöveg, az „az érvényességi idő” szövegrész helyébe az „a hatály” szöveg, 129. § (2)
bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az érvényességi
idő” szövegrész helyébe az „a hatály” szöveg, 133. § (2) bekezdésében a „Hatóságtól 90 napon
belül a külön jogszabályban előírtak szerint üzemeltetési engedélyt köteles kérni” szövegrész
helyébe a „Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani”
szöveg, 134. §-ában a „Hatóságtól a külön jogszabályban előírtak szerint használatbavételi
engedélyt köteles kérni” szövegrész helyébe a „Hatósághoz használatbavételi engedély iránti
kérelmet köteles benyújtani” szöveg, 143. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a
„22 munkanapon” szöveg, 161. § (1) bekezdésében a „saját bevételéből” szövegrész helyébe az
„- a bírságok kivételével - saját bevételeiből” szöveg, 162. § (2) bekezdésében az „álláspontját”
szövegrész helyébe az „álláspontját tartalmazó véleményét” szöveg, 168. § (4) bekezdés a)
pontjában a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 168. § (4) bekezdés b) pont
bb) alpontjában a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 168. § (4) bekezdés c)
és d) pontjában a „30 nap” szövegrész helyébe a „22 munkanap” szöveg, 168. § (4) bekezdés e)
pontjában a „180 nap” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg, „90 nappal” szövegrész helyébe
337
a „három hónappal” szöveg, 168. § (6) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22
munkanapon” szöveg, 168. § (17) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három
hónap”szöveg, 173. § (1) bekezdésében a „Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt
éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedélyt kérhet” szövegrész helyébe a „Hatósághoz e
törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedély iránti
kérelmet nyújthat be” szöveg, 178. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a
„hatályát” szöveg lép.
374.	§
Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 25. § (3) bekezdésében a
„vagy elektronikusan” szövegrész, 27. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott
követelményekkel összhangban álló” szövegrész, 72. § (4) bekezdésében a „- határidő
kitűzésével, valamint az okok megjelölésével -” szövegrész, 75. § (2) bekezdése, 85. § (2)
bekezdése, 85. § (4) bekezdésében a „hivatalból indított eljárás során” szövegrész, 86. § (3)
bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 89. § (5) bekezdése, 90. § (1) bekezdésében az „ , amennyiben a
kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel”
szövegrész, 90. § (3) bekezdése, 96. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy a közigazgatási hatósági
eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan”
szövegrész, 109. § (4) bekezdés második mondata, 110. § (2) bekezdés második mondata, 113. §
(1)	és (2) bekezdése, 114. § (3) bekezdés a) pontja, 117. § (1) bekezdése, 119. §-a, 136. § (2)
bekezdés második mondata, 161. § (6) és (7) bekezdése, 168. § (1) bekezdése, 168. § (3)
bekezdésében az „ , amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni”
szövegrész, 168. § (6) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett -” szövegrész, 168. § (8) bekezdése, 168. §
(9) bekezdésében az „a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint” szövegrész,
168. § (11) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, 168. § (14) bekezdése, 168. §
(16) bekezdésében az „a Ket. 29. § (7) bekezdésében meghatározott” szövegrész, 170. § (2)
bekezdés 8. pontja, 170. § (2) bekezdés 19. pont b) alpontjában a „továbbá a műszaki biztonsági
hatóság eljárásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a
beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,”
szövegrész.
338
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
módosítása
375.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény az „A vezető állású
személy” alcímet megelőzően a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Ha a kérelmező a 9. § (4) bekezdés a)-d) és f)-i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja,
a Felügyelet - a tevékenység engedélyezéséhez - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
cégjogi adatai iránt adatszolgáltatási megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartás vezető
bírósághoz.”
376.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (1)
bekezdésében a „megválasztását, illetve kinevezését” szövegrész helyébe a „megválasztásáról,
illetve kinevezéséről” szöveg, a „határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított
harminc napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „határozatot hozni” szöveg, 10. § (2)
bekezdésében az „a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, az
engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás
ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon” szövegrész
helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „megválasztását, illetve
kinevezését” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezéséről” szöveg, a
„határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított harminc napon belül meghozni”
szövegrész helyébe a „határozatot hozni” szöveg, 11. § (3) bekezdésében az „a kérelem
kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem
függeszti fel, a hiánypótlásra nem szólít fel, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a
hiánypótlás megtételét követő harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon”
szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanapon” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „megtagadja, ezt” szövegrész helyébe a
„megtagadja, erről” szöveg, a „harminc napon belül köteles határozatban közölni a bejelentő
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon
339
belül köteles határozatot hozni” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész
helyébe a „három hónapon” szöveg, 24. § (4) bekezdésében a „kilencven napon belül köteles
határozatban közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel” szövegrész
helyébe a „három hónapon belül köteles határozatot hozni” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a
„hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a
„nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatait” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe
a „huszonkét munkanapon” szöveg, 43. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész
helyébe a „közlésétől” szöveg, 43. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a
„negyvenöt munkanapon” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész
helyébe a „közlésétől” szöveg, 44. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a
„negyvenöt munkanapon” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe
a „huszonkét munkanapon” szöveg, 72. § (4) bekezdés a) pontjában a „név (születési név)”
szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a
„hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 83. § (4) bekezdésében a
„harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg lép.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. § (4)
bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak
figyelembevételével -” szöveg lép.
377.	§
Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 42.
§ (3) bekezdés második mondata, 46. § (2) bekezdés harmadik mondata, 72. § (4) bekezdés b) és
c)	pontja.
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
378.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
340
„(2) A gyámhatóság az eljáró hatóság megkeresésére ügygondnokot rendel ki abban az esetben
is, ha a tulajdonos, vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg
egyértelműen.”
(2)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül
ki:
„(7) Ha a kisajátítást kérő nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános, vagy valamely
hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített
nyilvántartásában szereplő adatokat, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve az adatokat hivatalból szerzi be.”
(3)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Ha a kisajátítást kérő harmadik személy a kérelemhez a létesítő okiratát nem csatolja, a
Kormány általános hatáskörű szerve - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt -
megkeresi a kisajátítást kérő harmadik személyről nyilvántartást vezető szervet.”
(4)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető
meg.”
379.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében az „(illetve a
folytatásához hozzájárult)” szövegrész helyébe a „vagy a más célú hasznosítás folytatásához
hozzájárult” szöveg, 8. § (4) bekezdésében a „megszűnéséről szükség szerint kell rendelkezni”
szövegrész helyébe a „megszűnéséről akkor kell rendelkezni, a kisajátítás célja más módon nem
valósítható meg, vagy ha a jogosult a megszüntetéshez hozzájárult” szöveg, 21. § (4) és (5)
bekezdésében a „késedelmi kamat” szövegrész helyébe a „polgári törvénykönyv szerinti
késedelmi kamat” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „határozattal
kötelezi” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a
24/A. § szerinti eltéréssel” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „határozatát megküldi” szövegrész
341
helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „végrehajtónak” szövegrész helyébe a „végrehajtóval”
szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „véleménnyel összhangban van, megfelel a jogszabályi
feltételeknek” szövegrész helyébe a „véleménnyel is összhangban van” szöveg, 38. § (3)
bekezdésében a „meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „postai úton közölni kell” szöveg, az
„ingatlan tulajdonosának, használójának” szövegrész helyébe az „ingatlan tulajdonosával,
használójával” szöveg, az „egyéb jogosultnak” szövegrész helyébe az „egyéb jogosulttal” szöveg
lép.
380.	§
Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében a „- külön
jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően-” szövegrész, 22. § (1) bekezdése, 24. § (3)
bekezdésében az „önálló” és az „ , azt a kisajátítási határozat elleni bírósági felülvizsgálat során
lehet megtámadni” szövegrész, 24. § (5) bekezdés f) pontja, 26. § (1) bekezdése, 28. § (3)
bekezdése, 29. § (3) bekezdés második mondata, 31. §-ában a „ , a határozat bírósági
felülvizsgálatát lehet kérni” szövegrész, 32. § (1) bekezdés f) pontja, 32. § (3) bekezdésében az „a
Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, az „ , és a határozat módosítását vagy visszavonását a Ket.
113. §-a szerinti méltányossági eljárás keretében nem lehet kérni” szövegrész, 42. §-a.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
381.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6. § (4) bekezdésében a „szemlével”
szövegrész helyébe az „ellenőrzés keretében” szöveg, 12. § (2) bekezdés a) pontjában a
„földrészlet(ek)” szövegrész helyébe a „földrészlet vagy földrészletek” szöveg, 13. § (1)
bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „Érvényét veszti az
engedély akkor is” szövegrész helyébe a „Hatályon kívül kell helyezni az engedélyt” szöveg, 13.
§ (2) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe az „időbeli hatályán” szöveg,
13.	§ (3) bekezdésében a „külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak” szövegrész helyébe
az „e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik” szöveg,
14.	§ (4) bekezdésében a „szemlével” szövegrész helyébe az „ellenőrzés keretében” szöveg, 15. §
(2)	bekezdésében a „kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak” szövegrész helyébe a
342
„kérelemhez csatolni kell” szöveg, a „döntéssel” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a
„kivonatával kell igazolnia” szövegrész helyébe a „kivonatát” szöveg, 16. § (1) bekezdésében a
„nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „nyilatkozatát is” szöveg, 16. § (2) bekezdésében a
„(haszonélvezőt) nyilatkozat” szövegrész helyébe a „ , haszonélvezet fennállása esetén a
haszonélvezőt is nyilatkozat” szöveg, a „(haszonélvezőt) kell” szövegrész helyébe a „ ,
haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezőt kell” szöveg, 16. § (5) bekezdésében a
„Mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatatását”
szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság nem indít engedély nélküli más célú
hasznosítással kapcsolatos eljárást, illetve az eljárást megszünteti” szöveg, a „(haszonélvezőt)”
szövegrész helyébe a „ , haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt” szöveg, 19. § (3)
bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „ , illetve”
szövegrész helyébe az „és” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „visszatérítést” szövegrész helyébe
a „visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően” szöveg, a „30 napon” szövegrész
helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály
rendelkezései” szövegrész helyébe az „a földügyért felelős miniszter rendelete” szöveg, 32. § (1)
bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kapcsolatos talajvédelmi hatósági és egyéb”
szöveg, 32. § (2) bekezdésben a „működteti a” szövegrész helyébe a „működteti a személyes
adatokat nem tartalmazó” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész
helyébe az „a földügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész
helyébe a „földügyért felelős miniszter rendelete” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „alkalmas”
szövegrész helyébe az „alkalmatlan” szöveg lép.
382.	§
Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (2) bekezdés
második mondata, 9. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályok szerint” szövegrész, 9. § (2)
bekezdésében az „- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján -” szövegrész, 10. § (1) bekezdés c)
pontjában az „1996. évi LIV.” szövegrész, 12. § (1) bekezdés d) pontja, 13. § (1) bekezdés
harmadik mondata, 16. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész, 16. § (4) bekezdésében az
„érvényes” szövegrész, 17. § (4) bekezdés harmadik mondata, 19. § (4) bekezdése, 32. § (3)
bekezdése, 34. § (5) bekezdése, 49. § (2) bekezdésében az „ettől külön” szövegrész, 52. § (1)
343
bekezdése, 52. § (2) bekezdésében a „- külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész, 53. §
(2) bekezdése, 58. § (1) bekezdés második mondata, 58. § (4) bekezdésében az „ , a külön
jogszabályban meghatározott” szövegrész, 59. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban
meghatározott” szövegrész, 61. § (1) bekezdésében a „ , külön jogszabály szerinti” szövegrész,
61. § (3) bekezdésében a „külön törvény alapján” szövegrész, 63. § (1) bekezdése, 65. § (3)
bekezdése.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény
módosítása
383.	§
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26/B. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentési eljárásra alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény adatkezelésre, belföldi jogsegélyre, ügyintézési határidőre, a kérelem tartalom
szerinti elbírálásának elvére, a képviseletre, a szakértőkre, a végzés tartalmi elemeire, a döntés
megfogalmazására, a döntés közlésére és a döntés kijavítására vonatkozó rendelkezéseit azzal,
hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ,
azon a bejelentőt kell érteni.”
(2)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 34. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a Felügyelet döntését megváltoztathatja.”
(3)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 35. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartására vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban
meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése tekintetében
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.”
344
(4)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 40. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló
eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.”
(5)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 40. § (3)-(5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az állomány-átruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két
hónappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a
Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal huszonkét munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.”
384.	§
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 2. § (4)
bekezdésében a „határozatát és végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 9. § (1)
bekezdés c) és d) pontjában a „határozata vagy végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg,
a „határozatot vagy végzést” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 26/B. § (4) bekezdésében a
„banktitkot” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény szerint nem megismerhető iratot, valamint banktitkot” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés a)
pontjában az „ellenőrzést” szövegrész helyébe az „ellenőrzési eljárást” szöveg, 26/B. § (6)
bekezdés b) pontjában az „ellenőrzést” szövegrész helyébe az „ellenőrzési eljárás” szöveg, 26/B.
§ (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzési eljárás”
szöveg, 26/B. § (9) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe az
„a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó
szabályok szerint” szöveg, 26/C. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szöveg, 26/C. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanapon” szöveg, 27. §-ában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „fél”
345
szövegrész helyébe az „ügyfél” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „a határozatát, a végzését”
szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 33. § (2) bekezdésében a „közleményt” szövegrész
helyébe a „hirdetményt” szöveg, a „közleménynek” szövegrész helyébe a „hirdetménynek”
szöveg, 35. § (1) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szöveg, az „alkalmazható”
szövegrész helyébe az „alkalmazhatók” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „Ket.” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 39. § (1)
bekezdésében a „Harminc napos” szövegrész helyébe a „Huszonkét munkanapos” szöveg, az „a
kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg,
39. § (2) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(6)” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az „A
Felügyelet az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a „határidőt” szövegrész helyébe a „határidő”
szöveg, a „kilencven nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, a
„meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg, 40. § (6) bekezdésében
a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 44. § (1)
bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 44. § (3)
bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, az „írásban közli”
szövegrész helyébe a „közli” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész
helyébe a „harminckét munkanapon” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanappal” szöveg, 44/A. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész
helyébe a „két hónapon” szöveg, 46. §-ában az „az ügydöntő határozat” szövegrész helyébe az „a
határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, a „végzésben azonnali hatállyal”
szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben” szöveg, az „e
döntését” szövegrész helyébe az „e végzését” szöveg, az „az ügydöntő határozat elleni
jogorvoslat keretében támadható meg” szövegrész helyébe az „ellen önálló fellebbezésnek van
helye” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanapon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében az „A Felügyelet az” szövegrész helyébe az „Az”
szöveg, az „a határozatot” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidő” szöveg, a „kilencven
napon belül hozza meg” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 49. § (3) bekezdésében az
„a határozatot” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidő” szöveg, a „száznyolcvan napon
belül kell meghozni” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg, a „határidőt a Felügyelet”
szövegrész helyébe a „határidő” szöveg, a „kilencven nappal” szövegrész helyébe a „három
346
hónappal” szöveg, a „meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg
lép.
385.	§
Hatályát veszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény
2.	§ (4) bekezdésében a „ , módosítani” szövegrész, 26. § (5) és (7) bekezdése, 26/B. § (6)
bekezdésében a „bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül a” szövegrész, 26/B. §
(7) bekezdése, 26/B. § (8) bekezdésében az „és d)” szövegrész, 30. §-a, 31. § (2) bekezdése, 33. §
(2)	bekezdés a)-c) pontja, 34. § (2) bekezdése, 35. § (1) bekezdésében a „ , 69. §-ának (1), (2) és
(4)	bekezdése, valamint 162. §-a (3) bekezdésének a) pontja” szövegrész, 37. §-a, 38. § (1) és (2)
bekezdése, 40. § (8) bekezdése, 44. § (6) bekezdés első mondata, 49. § (2) bekezdés második
mondata, 49. § (3) bekezdésében az „az ügyfelet és” szövegrész, 49. § (6) bekezdése.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
386.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól
szóló törvény” szöveg, 27. § (3) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe az „a tőkepiacról
szóló 2001. évi CXX. törvény” szöveg lép.
387.	§
Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja.
347
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
módosítása
388.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 6. pont a)
alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatok” szöveg, 4. § (2) bekezdés 67. pont a) alpont aa)
alpontjában a „családi és utónév (születési név)” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatok” szöveg, 37. § (2) bekezdés a) pontjában a „kérelmező azonosító”
szövegrész helyébe a „kérelmező természetes személyazonosító” szöveg, 114. § (4) bekezdés a)
pontjában a „születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakhelyének,
tartózkodási helyének címét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait”
szöveg, 126. § (1) bekezdésében a „határozatában lehet elrendelni” szövegrész helyébe a
„rendelheti el” szöveg, 126. § (2) bekezdésében az „elrendelő határozatot hoz” szövegrész
helyébe az „abban az esetben rendeli el” szöveg, 159. § (1) bekezdés f) pontjában a „személyes
azonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 161. § (2)
bekezdésében a „személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő,
anyja leánykori családi és utóneve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait”
szöveg, az „állampolgárság)” szövegrész helyébe az „állampolgárságát” szöveg lép.
389.	§
Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 67.
pont a) alpont ab)-ad) alpontja, 37. § (2) bekezdés l) pontja, 38. § (3) bekezdés második mondata,
38. § (5) bekezdése, 168. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész, 174. § (4)
bekezdésében az „és a kérelmezőnek” szövegrész.
348
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a
borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi
CLV. törvény módosítása
390.	§
Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és
a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLV. törvény
37. § (4) bekezdése, 38. §-a, 39. § (7) bekezdésében az „ , amellyel összefüggő valamennyi
költséget a telepítő köteles megtéríteni” szövegrész.
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
391.	§
(1)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. §-a a következő (6) és (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a Magyarországon bejegyzett nem természetes személy a (3) bekezdés d) pontjában
meghatározott okiratokat a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet az adatok szolgáltatása
érdekében megkeresi a nem természetes személy bejegyzéséről nyilvántartást vezető szervet.
(7) Ha az a kérelmező, amelynek személyes joga a magyar a kérelemhez nem csatolja a (3)
bekezdés e) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető
szervet. A megkeresett szerv az adatszolgáltatás során arról tájékoztatja, hogy a kérelmezőnek
van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”
(2)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 55. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet érdemi döntését határidőben nem hozza meg a kérelmező engedély
hiányában is részesedést szerez, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.”
349
392.	§
(1)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában
a „név, születési név, anyja neve, születési hely, idő” szövegrész helyébe a „természetes
személyazonosító adatai” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe
a „közlésétől” szöveg, 69. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 69. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanapon” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanapon” szöveg, 71. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg, 71. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanapon” szöveg, 120. § (1) bekezdés b) pontjában a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a
„közlésétől” szöveg lép.
(2)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. § (3) bekezdésében a „kérelemhez”
szövegrész helyébe a „kérelemhez - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg lép.
393.	§
Hatályát veszti a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a)
alpontjában a „személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
szerint alkalmas igazolvány száma,” szövegrész, 54/A. § (4) bekezdés második mondata, 54/A. §
(7)	bekezdése, 69. § (3) bekezdés második mondata.
350
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény
módosítása
394.	§
Hatályát veszti a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 27. § (6)
bekezdése.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
395.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 80. § (4) és (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Hivatal a kérelmet indokoltnak tartja, a határkeresztező vezetékhez való hozzáférés
korlátozása vagy megtagadása tárgyában határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű
felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul
megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a határozattal kapcsolatban módosító
javaslatot tesz, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát megfelelően
módosítja.
(5)	Ha az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 8 héten belül nem értesíti a
Hivatalt a (4) bekezdés szerinti határozattal kapcsolatos kifogásairól vagy a határozatot ezt
megelőzően jóváhagyja, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát közli az
ügyfelekkel.”
(2)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 85. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyet - az eljárás
egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt
351
haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a mentesség megadása
feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését
megszünteti, és módosítja határozatát.”
(3)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 85. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért vagy arra az értesítés
kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt
nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti.”
(4)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítési, biztonsági előírást érintő
felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységek folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság
által kiadott engedély szükséges. A tevékenység folytatását a műszaki-biztonsági hatóság annak
engedélyezi, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A műszaki-biztonsági hatóság az engedély
megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. A jogosultságot a földgázelosztónál és az
ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.
(3)	Az engedéllyel rendelkező gázszerelőkről és gázkészülék javítókról (a továbbiakban:
gázszerelő) a műszaki-biztonsági hatóság közhitelű hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
-	a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és
időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek
meghatározását, valamint az igazolvány számát.”
(5)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 114. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
352
„(2) Az (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti tevékenységek határozatlan időre szóló engedély
alapján végezhetők, míg az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység 10 évre szóló,
meghosszabbítható engedély alapján végezhető.”
(6)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 118/A. §-sal egészül ki:
„118/A. § (1) Cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban
történő forgalmazási, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz átfejtési tevékenység
folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság engedélye szükséges. A műszaki-biztonsági hatóság
az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban
vagy palackban történő forgalmazási, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz
átfejtési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a műszaki-biztonsági hatóságnak
bejelenteni.”
(7)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(3) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata
során - a földgázellátási üzemzavar vagy válsághelyzet esetén a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés kivételével - a
határozatot jogosult megváltoztatni.”
(8)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, valamint a következő 6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„2. a gázszerelők és gázkészülék javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, az e
tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet végzőkről vezetett
nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági
353
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,”
(9) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, valamint a következő 6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„5. az e törvény szerint a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy
palackban történő forgalmazásának, valamint a PB-gáz turista palackba történő átfejtésének
szabályait és hatósági felügyeletét, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a
tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,
valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
6. az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel
egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak és a gázszerelők engedélyének kiadásáért fizetendő díj - ideértve a
jogorvoslati díjat is - mértékét, és a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
396.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 23. pontjában a „28. pont” szövegrész
helyébe a „26. pont” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „megkérésére” szövegrész helyébe az
„iránti kérelem benyújtására” szöveg, 57. § (4) bekezdésében az „állásfoglalást” szövegrész
helyébe a „véleményt” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „jár” szövegrész helyébe a „jár el”
szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szöveg, 67.
§ (3) bekezdésében a „panaszával a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a panasz kivizsgálását
követően” szövegrész helyébe a „kérelmére a Hivatal” szöveg, 71. § (8) bekezdésében a „15
napon belül köteles határozatban dönteni” szövegrész helyébe a „10 munkanapon belül dönt”
szöveg, 80. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti”
szöveg, 80. § (2) és (3) bekezdésében a „kezdeményezést” szövegrész helyébe a „kérelmet”
354
szöveg, 97. § (5) bekezdésében az „az Fbkt.” szövegrész helyébe az „a földgáz biztonsági
készletezéséről szóló törvény (a továbbiakban: Fbkt.)” szöveg, 104. § (5) bekezdésében az „ár
mikor lép érvénybe” szövegrész helyébe az „árat mikortól kell alkalmazni” szöveg, 107. § (3)
bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 119. § (1)
bekezdésében a „gyakorolja,” szövegrész helyébe a „gyakorolja, azzal szemben” szöveg, 122. §
(1) bekezdésében a „jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg, 122. §
(3)	bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 123. §
(1)	bekezdésében a „hozzájáruló határozata” szövegrész helyébe a „hozzájárulása” szöveg, 123. §
(2)	bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 124. §
(1)	bekezdésében a „jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg, 124. §
(4)	bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 127. §
s) pontjában az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 17. §-ában
meghatározott szabályok” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény
adatkezelésre vonatkozó szabályai” szöveg, 127. § v) pontjában a „honlapján” szövegrész
helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „VET. 168. §-ában foglaltakat”
szövegrész helyébe a „villamos energiáról szóló törvényben foglalt - a Hivatal eljárására
vonatkozó - általános szabályokat” szöveg, a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap”
szöveg, 132. § 37. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság vagy hatóságok” szöveg
lép.
397.	§
Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (4) bekezdése, 21. § (2)
bekezdése, 55. § (2) bekezdés második mondata, 57. § (4) bekezdés második mondata, 81. § (3)
bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvényben (a továbbiakban: Avtv.) meghatározott” szövegrész, 85. § (3)
bekezdés második mondata, 109. §-ában a „határozattal” szövegrész, 110. § (3) és (4)
bekezdésében a „határozattal” szövegrészek, 110. § (4) bekezdésében a „határozatban”
szövegrész, 113. § (3) bekezdésében a „határozatban” és a „határozattal” szövegrész, 114. § (6)
bekezdése, 114. § (12) bekezdése, 129. § (2) bekezdésében a „panaszokkal kapcsolatos”
szövegrész, 132. § 45. pontja, 159. § (1) bekezdés b) pontjában a „(98-99. §)” szövegrész, 159. §
(2)	bekezdésében a „[10. §, 12. §, 73. §, 75. §, 106. § 128. § z)]” szövegrész.
355
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosítása
398.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a III. Fejezetet
megelőzően a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:
„A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések
23/A. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az e törvény
szerint engedélyköteles tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő
folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszerlánc felügyeleti szervnek bejelenteni. A
bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a természetes személy bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(2)	Az élelmiszerlánc felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult,
az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatokon túl - tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes
személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való
jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 39. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a 39. § (2)-(4) bekezdésben, a 42. §-ban, a 44. §-ban, a
49-50. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 40. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
356
„(5) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának,
gyártásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának
engedélyezéséről szóló határozatot kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az
állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló határozatot
kétszáztíz napon belül kell meghozni.”
(4)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 46. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha hivatalból indított eljárásban a hatóság határozata az ügyfél részére részletkötelezettséget
állapít meg, az ügyfél a felmerült eljárási költségeknek csak azt a részét viseli, amely a
megállapított részletkötelezettséghez kapcsolódik.”
399.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 27. § (3)
bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 34. §
(1)	bekezdés i) pontjában a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „készítmények” szöveg, a
„hatóanyagaival végzett kereskedelmi tevékenységet” szövegrész helyébe a „hatóanyagainak
forgalomba hozatalát” szöveg, 38. § (3) bekezdésében a „határozatát az azt kiadó szerv köteles
megküldeni az” szövegrész helyébe a „határozatot az” szöveg, a „szerv részére” szövegrész
helyébe a „szervvel is közölni kell,” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „hatvan nappal”
szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg, 39. § (4) bekezdés d) pontjában a
„forgalmazásával” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalával” szöveg, 40. § (2)
bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 40. § (4)
bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, a „harminc
nap” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanap” szöveg, 44. § (1) bekezdés g) pontjában a
„lezárt terület” szövegrész helyébe a „lezárt terület, épület, helyiség” szöveg, a „belépni”
szövegrész helyébe a „belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a
„hatósági eljárása” szövegrész helyébe az „a hatósági ellenőrzés” szöveg, 45. § (3) bekezdésében
a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 46. § (3) bekezdésében a „külön
jogszabályok rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „ , e törvény felhatalmazása alapján kiadott
357
végrehajtási jogszabály rendelkezéseit” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „az” szövegrész
helyébe az „a miniszter” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „rendelete” szöveg,
51. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletében” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „elrendeléséről” szövegrész
helyébe az „elrendeléséről szóló határozatot” szöveg, a „település önkormányzatát is értesíteni”
szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjével (a fővárosban a kerületi jegyzővel) is
közölni” szöveg, 76. § (2) bekezdés 33. pontjában a „forgalmazásának” szövegrész helyébe a
„forgalomba hozatalának” szöveg, melléklet 29. pontjában az „a 178/2002/EK rendelet 3.
cikkének 8. pontja szerinti fogalom” szövegrész helyébe az „az élelmiszerek vagy takarmányok
tekintetében a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom, egyéb esetben a
termék készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálását, vagy ingyenes vagy
ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az eladását,
forgalmazását vagy átadásának egyéb módját” szöveg lép.
400.	§
Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 4. §
b)	pontjában a „ , kereskedelmére” szövegrész, 5. § (6) bekezdésében a „külön” szövegrész, 10. §
(3)	bekezdésében a „külön” szövegrész, 25. § (2) bekezdése, 25. § (4) bekezdés második és
harmadik mondata, 43. §-ában a „- külön jogszabály szerint -” szövegrész, 44. § (1) bekezdés c)
pontjában a „külön” szövegrész, 44. § (1) bekezdés g) pontjában a „ , dokumentációt”
szövegrész, 45. § (5) bekezdése, 50. § (2) bekezdésében a „ , késedelmes fizetés esetén a
mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben” szövegrész, 50. § (6)
bekezdés harmadik mondata, 52. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban foglaltak szerint”
szövegrész, 63. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „ , kereskedelmére” szövegrész, 64. § (3)
bekezdés első mondata, 64. § (5) bekezdésében a „ , vagy - a bírságfizetési kötelezettség
teljesítésének biztosítása érdekében - biztosítási intézkedés” szövegrész.
358
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvény módosítása
401.	§
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény 2. § d) pontjában a „marketingtevékenységek” szövegrész helyébe a
„marketingtevékenysége” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „külön törvény” szövegrész helyébe a
„külön törvény vagy kormányrendelet” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „külön törvényben
meghatározott bármely” szövegrész helyébe a „külön törvényben vagy a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban meghatározott bármely” szöveg, a „lehetővé tevő törvény rendelkezései”
szövegrész helyébe a „lehetővé tevő rendelkezések” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „harminc
napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. §-ában az „és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23. §-át és 24. §-át” szövegrész helyébe az
„általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 23. § (1)
bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 25. §
(1)	bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23. §-át
és 24. §-át” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára
vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe
a „huszonkét munkanapon” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész helyébe a
„végzéssel hivatalból” szöveg, Mellékletének 28. pontjában a „kiskorúak” szövegrész helyébe a
„gyermekkorúak” szöveg, a „felszólítása” szövegrész helyébe az „ösztönzése” szöveg lép.
402.	§
Hatályát veszti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvény 20. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 25. § (3)
bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében az „öt napon belül” szövegrész, 26. § (1) bekezdésében a
„Tpvt. 70. §-ának (1) bekezdésétől eltérően, a” szövegrész.
359
A gazdasági reklámtevékenység alapvetőfeltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény módosítása
403.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében az „eljárást ügyfélként kezdeményezni jogosultak”
szövegrész helyébe az „eljárásban” szöveg, a „szervezetek is” szövegrész helyébe a „szervezetet
az ügyfél jogai illetik meg” szöveg lép.
404.	§
Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az „és lakcímét” szövegrész, 26. § (3)
bekezdésében az „ , azt mint szemletárgyat lefoglalhatja” szövegrész.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
405.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A beszámoló központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint külön jogszabályban
meghatározott adatait az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján bárki számára
ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi.”
406.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „kiállításával” szövegrész helyébe a
„kiállításával, valamint a hatósági ellenőrzéssel” szöveg, 38. § (5) bekezdésében a „10. § (2)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (3) bekezdésében” szövegrész, a 46. § (4)
360
bekezdésében a „10. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „10. § (6) bekezdés b)
pontjában” szöveg lép.
407.	§
Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése, 15. § (6) bekezdésében a „ ,
valamint a 7. § (2) bekezdésében szereplő” szövegrész és az „- a személyes adatok kivételével -
közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, és” szövegrész.
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló
2008. évi CI. törvény módosítása
408.	§
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI.
törvény 3. § j) pontjában a „termékek külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „termékeknek
az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletében” szöveg, 3. § k) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az
„a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 5. § (1)
bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendelete” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott”
szövegrész helyébe az „- a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében
meghatározott -” szöveg, 7. §-ában az „az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „igények”
szövegrész helyébe a „kérelmek” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a
„miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 9. § (1) bekezdés b)
pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletében” szöveg, 9. § (1) bekezdés c) pontjában az „igénye” szövegrész
helyébe a „kérelme” szöveg, a „beérkezett, és” szövegrész helyébe a „beérkezett, illetve” szöveg,
9. § (2) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 9. § (4) bekezdésében
az „igényének” szövegrész helyébe a „kérelmének” szöveg, az „igényével” szövegrész helyébe a
„kérelmével” szöveg, az „az igénybejelentést” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtását”
361
szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „igénylő” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 14. § (1)
bekezdés b) pontjában az „igénybejelentéseket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 14. §
(3)	bekezdés b) pontjában az „igényeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 15. § (11)
bekezdés a) pontjában az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 15. § (11) bekezdés c)
pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá az agrárkár-enyhítési
szervnek a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére szolgáló számláját” szöveg lép.
409.	§
Hatályát veszti a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló
2008.	évi CI. törvény 15. § (5) és (6) bekezdése.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény
módosítása
410.	§
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 3. § (2)
bekezdésében a „megszüntetéséhez, valamint” szövegrész helyébe a „megszüntetéséhez, a
szervre vonatkozó alapítói jogok átadásához, átvételéhez, valamint a szerv” szöveg, 5. § (1)
bekezdésében a „törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint újrafelvételi
eljárás.” szövegrész helyébe a „§-ban foglaltak az irányadók. A kincstár a nyilvántartás
vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási
felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az
eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.” szöveg, 5. § (2) bekezdésében az „ , azok
beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a költségvetési szervet, vagy -
legfeljebb húsznapos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító, illetve az alapításra
jogosult szervet” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „határozata”
szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „jogszabálysértésre hivatkozással a határozat
kézhezvételétől” szövegrész helyébe az „a döntés közlésétől” szöveg, a „határozat” szövegrész
helyébe a „határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés” szöveg, 5. § (4)
362
bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz” szövegrész helyébe az „a
közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó
szabályok szerint dönt” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 13. § (4)
bekezdés b) pontjában a „harminc napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg lép.
411.	§
Hatályát veszti a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvény 5. § (4) bekezdés ötödik mondata, 13. § (7) bekezdés második mondata.
II.	Fejezet
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
412.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 5. § c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„c) a nyugdíjmegállapító szervre és a nyugdíjfolyósító szervre (a továbbiakban együtt:
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv), valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szervre.”
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra
való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati
időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj
folyósításának időtartamát.”
(3)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-a a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
363
„(4) Az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell
figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának
időtartamát.”
(4)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás
folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem
együttes összegét el kell osztani tizenkettővel.”
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. §-a a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett
volna, az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári
hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rokkantsági nyugdíj megállapítását
kéri.”
(6)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
a)	a nyugdíjas már nem rokkant, vagy
b)	a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el
nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti kereső tevékenységet folytató rokkant hat egymást
követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
ba)	a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét, és
bb)	a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági
nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.”
364
(7)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/G. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
a)	a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis)
következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy
b)	a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el
nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti kereső tevékenységet folytató rokkant hat egymást
követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
ba)	a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét, és
bb)	a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti
rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.”
(8)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzés
alóli mentesítés és a bíróság által jogerősen jogszerűtlennek minősített sztrájkban való részvétel
időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem
történt.”
(9)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (2) és (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról,
valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - az állami adóhatóság által
közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.
(3)	Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjának
folyósítását a 83/A. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.”
365
(10)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szolgálati nyugdíjra azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a szolgálati nyugdíj folyósításának kötelező szüneteltetésére a hivatásos
szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának betöltését követően nem kerülhet sor.”
(11)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 84. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni
a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálat keretében
úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása nem volt jogszerű.”
(12)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 89. § (4) bekezdés
c)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti egyösszegű megtérítés címén a megtérítési kötelezettség alapjául
szolgáló]
„c) rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, illetve
baleseti hozzátartozói nyugellátás egyhavi összegének az ellátásban részesülő személyre irányadó
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra, de legalább négy évre számított
összegét, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, ellátásban részesülő személy esetén
négy évre számított összegét”
(kell megtéríteni.)
(13)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 30. § (2)
bekezdésében az „újra bekövetkeznek” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugdíj
megállapításra a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak”
szöveg, 36/D. § (4) bekezdésében az „újra bekövetkeznek” szövegrész helyébe az „a rokkantsági
nyugdíj megállapításra a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét
fennállnak” szöveg, 70. § (4) bekezdésében az „a munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe
az „az egészségkárosodás” szöveg, 75. §-ában az „a rokkantságon” szövegrész helyébe az „az
366
egészségkárosodáson” szöveg, 76. §-ában a „határozat” szövegrész helyébe az „első fokú
határozat” szöveg, 88. § (1) bekezdésében a „megrokkanásáért” szövegrész helyébe az
„egészségkárosodásáért, megrokkanásáért” szöveg, 101. § (1) bekezdés a) pontjában a
„közzétett” szövegrész helyébe az „utoljára közzétett” szöveg lép.
(14)	Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 32.
§ (2) bekezdésében az „a baleseti nyugellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét,”
szövegrész.
(15)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. §-ában
az „az állami szerv a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami” szövegrész helyébe az „a
Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog
érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel,” szöveg lép.
(16)	A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) A 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a
betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem
lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a nyolc évet.”
413.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-a a következő
(6)	bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett összegű előrehozott öregségi
nyugdíjra
a)	az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy, aki EGT-államban,
b)	az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban
367
-	az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv
adatszolgáltatása alapján - a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.”
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra
a)	az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy, aki EGT-államban,
b)	az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban
-	az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv
adatszolgáltatása alapján - a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.”
(3)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. §-a a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
végzett kereső tevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - az igénylő nyilatkozata,
illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe
kell venni.”
(4)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-a a következő
(6)	bekezdéssel egészül ki:
368
„(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
végzett kereső tevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - a nyugdíjas nyilatkozata,
illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe
kell venni.”
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-a a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
végzett kereső tevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - az igénylő nyilatkozata,
illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe
kell venni.”
(6)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/G. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
369
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
végzett kereső tevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - a nyugdíjas nyilatkozata,
illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe
kell venni.”
(7)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 69. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást
folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás
folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.”
414.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a
nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási
információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói
jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a
hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, hallgató nevének,
társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével -
hivatalból igazolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény
által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén
félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.”
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az
azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell
370
a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni
kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással
összefüggő iratokat.”
(3)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) és (9)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve
a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - a
rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az
igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz
eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén
az ellátást az erről szóló első fokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.
(9) Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is
elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására,
amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, illetve az
egészségkárosodás nem áll fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.”
(4)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 74. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„74. § Ha az igénylő az igénybejelentését a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés
jogerőre emelkedéséig visszavonja, a felvett nyugellátást harminc napon belül köteles
visszafizetni.”
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az
eljárása során jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem
folyósították vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor
a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5)
bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni.
371
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértés a foglalkoztató vagy egyéb szerv
jogszabálysértése - különösen jogszabálysértő adatszolgáltatása, eljárása vagy mulasztása - miatt
következett be, a késedelmikamat-fizetési kötelezettség a foglalkoztatót vagy az egyéb szervet
terheli.”
(6)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettet a késedelmi kamat megfizetésére a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kötelezi.”
(7)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 81. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások,
valamint az e törvény szerinti más eljárások - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - illeték- és
költségmentesek.
(2)	Ha a 84. § (2) bekezdése alapján visszafizetésre kötelezett, illetve a 85. §,a 87. § vagy a 88. §
szerint megtérítésre kötelezett a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény
engedélyezése iránt nyújt be kérelmet, általános tételű eljárási illetéket köteles fizetni.”
(8)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-t megelőző
alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat”
(9)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedését követően kérelemre
vagy hivatalból a tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az
ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb
hat hónapra visszamenőleg jár.
372
(2)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában újrafelvételi eljárásnak nincs helye.”
(10)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (5) bekezdés
felvezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a
fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése
jogszabályt sért, döntését”
(11)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § a következő
(8)	bekezdéssel egészül ki:
„(8) A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás megállapítása során
-	az (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az
ügyfél terhére nem módosíthatja.”
(12)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve
törvényben meghatározott]
„a) természetes személyazonosító adatok,”
(tarthatók nyilván.)
(13)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (3)
bekezdésében a „szerint illetékes ágazati minisztérium” szövegrész helyébe az „alapján
feladatkörrel rendelkező miniszter” szöveg, 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a
„szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 64. § (1)
bekezdésében a „nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap)” szövegrész helyébe a
„nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap)” szöveg,
64. § (3) bekezdésében az „igénybejelentés” szövegrész helyébe az „igény érvényesítésének”
szöveg, 68. § (1) és (2) bekezdésében az „az igényelbíráló” szövegrész helyébe az „a nyugdíj -
megállapító” szöveg, 68. § (3) bekezdésében az „Az igazgatási” szövegrész helyébe az „A
nyugdíj-megállapító” szöveg, 70. § (4) bekezdésében a „véleménye” szövegrész helyébe a
373
„szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 70/A. §-ában az „Az Eb. 64. §-ának (1) bekezdésben
meghatározott szerv” szövegrész helyébe az „A baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv”
szöveg, a „társadalombiztosítási igazgatási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-megállapító” szöveg,
72. § (1) bekezdésében a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalást”
szöveg, 75. §-ában a „szakvéleményére” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalására”
szöveg, 79. § (2) bekezdésében a „határozat beérkezését követő tizenöt napon belül” szövegrész
helyébe a „határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül” szöveg, 80. § (3)
bekezdésében a „hibáért” szövegrész helyébe a „jogszabálysértésért” szöveg, 88/A. §-ában a „30
napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 90. §-ában a „határozat
kézbesítését követő 15 napon belül” szövegrész helyébe a „határozat közlését követő tíz
munkanapon belül” szöveg, 91. § (4) bekezdésében az „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez”
szövegrész helyébe az „az első fokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szöveg, 91. § (5)
bekezdésében az „a kiszabott mulasztási bírság” szövegrész helyébe a „- késedelmi pótlék
helyett - a kiszabott mulasztási bírság” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „a határozatot hozó”
szövegrész helyébe az „az elsőfokú” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon”
szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 97. § (5) bekezdésében a „15 napon”
szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 98. § (1) bekezdésében a „vagy posta útján”
szövegrész helyébe a „ , posta útján vagy elektronikus úton” szöveg, 101. § (1) bekezdés f)
pontjában a „nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait” szövegrész
helyébe a „nyugellátás emelésének részletes szabályait” szöveg lép.
(14)	Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3.
§ (2) és (3) bekezdése, 36/D. § (3) bekezdése, 36/G. § (3) bekezdése, 43. § (3) bekezdése, 55. §
(3)	bekezdés a) pontjában az „az iskola igazolása szerint” szövegrész, 55. § (5) bekezdésében az
„az oktatási intézmény igazolása szerint” szövegrész, 64. § (10) bekezdése, 65. § (1) bekezdése,
66. § (2) bekezdése, 71. §-a, 72. § (1) bekezdés második mondata, 72/A. §-a, 77. §-a, 78. §-ában a
„határozattal” szövegrész, 79. § (2) bekezdés c) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, a
„(hivatalos gyám)” szövegrész, 79. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 79. § (3)
bekezdésében az „1994. évi LIII.” szövegrész, 89. § (3) bekezdés b) pontjában az „a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
szerinti” szövegrész, az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
374
szóló 2006. évi V. törvény szerinti” szövegrész, 89. § (8) bekezdése, 91. § (4) bekezdés első
mondata, 95. § (3) bekezdése.
(15)	Hatályát veszti a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény
6.	§ (1) bekezdés első mondata.
415.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,
a)	előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
b)	korkedvezményes nyugdíjban,
c)	bányásznyugdíjban,
d)	korengedményes nyugdíjban,
e)	az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában,
f)	az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy
g)	a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban
részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg
egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő
nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér
havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését
követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.
Ha az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja
az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem
kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.”
375
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99. § (1) bekezdése a
következő első mondattal egészül ki:
„Az adatszolgáltatást - ha jogszabály kivételt nem tesz - elektronikus úton, ügyfélkapun
keresztül kell teljesíteni.”
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosítása
416.	§
(1)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése a következő
második mondattal egészül ki:
„Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett volna,
az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári
hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rehabilitációs járadék megállapítását
kéri.”
(2)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése a következő
második mondattal egészül ki:
„A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálata során megállapított rehabilitációs járadék összege nem
lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.”
(3)	Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1)
bekezdés b) pontjában az „az ellátás megszüntetését” szövegrész, 13. § (5) bekezdésében a „b),”
szövegrész.
417.	§
(1)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés felvezető
szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„Rehabilitációs járadékra az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki”
376
(2)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki)
„d) munkanélküliség esetére járó ellátásban,”
(részesül.)
(3)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
végzett kereső tevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - az igénylő nyilatkozata,
illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe
kell venni.”
(4)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
377
végzett kereső tevékenységet és ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is - a rehabilitációs
járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv
adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”
(5)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha)
„d) a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően
külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszűnik,”
(6)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása során
a)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó személy esetén EGT-államban,
b)	szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az
egyezmény eltérően nem rendelkezik -, a szerződő államban
végzett kereső tevékenységet és az ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is - a rehabilitációs
járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv
adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”
(7)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3) bekezdésében a „10
éven belül” szövegrész helyébe az „öt éven belül” szöveg lép.
(8)	Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2. § (2)
bekezdésében az „ , és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik” szövegrész.
378
418.	§
(1)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére
rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni.”
(2)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálása során az igénylő a rehabilitációs szakértői
szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő a személyes
megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.”
(3)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 15. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„15. § A rehabilitációs szakértői szerv a 6. § szerinti komplex minősítés elvégzése céljából
a)	a rehabilitációs járadékban részesülő természetes személyazonosító adataira,
b)	a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett,
menekült vagy hontalan jogállására,
c)	a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére,
d)	a jogosultsági feltételekre,
e)	a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az azokban bekövetkezett
változásokra,
f)	a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére,
g)	a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására,
h)	az ellátás megállapítására és megszüntetésére,
i)	az ellátás kezdő és befejező időpontjára, valamint
j) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére
379
vonatkozó adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az ellátás megszűnését követően öt
évig kezelheti.”
(4)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésében a „15
napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 6. §-ának (1) bekezdésében a
„szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalást” szöveg, 6. § (4)
bekezdésében a „szakvéleményében” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalásában”
szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül” szövegrész
helyébe a „közlésétől számított tizenöt munkanapon belül” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a
„határozat meghozataláról és annak jogerőre emelkedéséről haladéktalanul értesíti az állami
foglalkoztatási szervet” szövegrész helyébe a „határozatot közli az állami foglalkoztatási
szervvel, és haladéktalanul értesíti annak jogerőre emelkedéséről” szöveg, 7. § (4) bekezdésének
második mondatában a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül”
szöveg, 7. § (9) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvénynek az” szöveg, 10. § (5) és (7) bekezdésében a
„szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 13. § (2)
bekezdésében az „5 napon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg lép.
(5)	Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (3)
bekezdésében a „[Tny. 28. §, 29. § (2)-(4) és (6) bekezdése]” szövegrész, 4. § (4) bekezdésében a
„(Tny. 62-63. §-ok)” szövegrész, 4. § (4) bekezdés második mondata, 5. § (1) bekezdés első
mondata, 5. § (5) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 6. § (1) bekezdésében az „a
megkereséstől számított 60 napon belül” szövegrész, 6. § (3) bekezdése, 6. § (4) bekezdésében az
„ , illetve a megszüntető végzés” szövegrész, 6. §-a (4) bekezdésének második mondata, 7. § (3)
bekezdésében az „- a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával -”
szövegrész, 7. § (9) bekezdésében a „(66-67. §)” szövegrész, 11. § (1) bekezdésében a „(Tny. 79.
§)” szövegrész, 13. § (4) bekezdése, 17-23. §-a, 17. §-t megelőző alcíme, 27-29. §-a, 31. §-a, 32.
§-a.
380
Átmeneti rendelkezések
419.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel
megállapított - 55. § (4) bekezdését, 64. § (4), (8) és (9) bekezdését, 74. §-át, 80. § (1), (2) és (4)
bekezdését, 95. § (1), (2), (5) és (8) bekezdését, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007.
évi LXXXIV. törvény - e törvénnyel megállapított - 5. § (2) bekezdését és 6. § (2) bekezdését a
2009.	szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	A 414. § (13) bekezdése szerinti módosítások alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2009.
szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(3)	A 418. § (4) bekezdése szerinti módosítások alapján a rehabilitációs járadékról szóló 2007.
évi LXXXIV. törvény 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(4)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (6)
bekezdése, 18/B. § (5) bekezdése, 36/A. § (4) bekezdése, 36/E. § (4) bekezdése és 69. § (2)
bekezdése, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (3)
bekezdés d) pontja és 3. § (4) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2009.
augusztus 31 -ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel
megállapított - 22/A. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a nyugellátás növeléséhez a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdése
szerint szükséges idő e törvény hatálybalépését követően kezdődik. Egyéb esetben a
nyugellátásnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a
szerinti növelésére az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
381
(6)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése
és 36/G. § (1) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit az e törvény
hatálybalépését követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.
420.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (6) bekezdése
és 36/G. § (5) bekezdése, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény
4.	§ (5) bekezdése és 13. § (7) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2009.
augusztus 31 -ét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel
megállapított - 81. § (2) bekezdését a 2009. szeptember 30-át követően benyújtott kérelmek
esetén kell alkalmazni.
(3)	Az országgyűlési képviselő és a polgármester öregségi nyugdíjának a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 83/B. § (1)
bekezdés f)-g) pontja alapján történő szüneteltetése során csak a 2009. december 31 -ét követően
szerzett kereset, jövedelem vehető figyelembe.
(4)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel
megállapított - 84. § (3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell
alkalmazni.
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel
megállapított - 89. § (4) bekezdés c) pontját akkor kell alkalmazni, ha az egyösszegű megtérítést
a megtérítésre kötelezett e törvény hatálybalépését követően kéri, a felszámolást az adós, a
hitelező vagy a végelszámoló e törvény hatálybalépését követően kéri, vagy egyéb esetben a
felszámolást, illetve a végelszámolást e törvény hatálybalépését követően rendelik el.
(6)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel
megállapított - 99. § (1) bekezdését a 2009. december 31-ét követően teljesített adatszolgáltatásra
kell alkalmazni.
382
421.	§
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, 3. § (1)
bekezdése, 13. § (1) bekezdés d) pontja és 30. § (3) bekezdése - e törvénnyel megállapított -
rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a rehabilitációs járadék iránti igénybejelentést 2009.
augusztus 31-ét követően nyújtják be vagy a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatára irányuló
eljárás 2009. augusztus 31 -ét követően indul.
III.	Fejezet
Záró rendelkezések
422.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	Az I. Fejezet és a 425. § - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2009. október
1-jén lép hatályba.
(3)	A 303. § (1)-(3), (6) bekezdése, a 304. §, valamint a 305. § (1) bekezdése 2009. október 2-án
lép hatályba.
(4)	A 149. §, a 171. §, a 172. § (2) bekezdése, a 266. §, a 269. §, a 276. § (1)-(5) bekezdése, a
277. § (2) bekezdése, a 303. § (4) és (5) bekezdése, a 305. § (2) bekezdése, a 375. §, valamint a
376.	§ (2) bekezdése, a 389. § (1) bekezdése, 390. § (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép
hatályba.
(5)	A 283. § és a 305. § (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(6)	A 413. § és a 417. § 2009. szeptember 1-jén, a 414. §, a 418. § és a 424. § 13. pontja 2009.
október 1-jén, a 415. § 2010. január 1-jén lép hatályba.
383
423.	§
Az I. Fejezet rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
424.	§
(1)	Hatályát veszti
1.	a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi
egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1880. évi I. törvény,
2.	a Brasiliával 1883. évi május 21-én Rio de Janeiroban, a közönséges büntettesek kölcsönös
kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában című 1884. évi XXXVII.
törvény,
3.	a Monacoval 1886. évi február 22-én Bécsben, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása
iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában című 1887. évi VI. törvény,
4.	az 1882:XV. törvénycikkbe iktatott nemzetközi phylloxera-egyezmény kiegészitéséről szóló
1889. évi XLI. törvény,
5.	az egyptomi tengeri egészségügyi szolgálat reformja iránt 1892. évi január 30-án
Velenczében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1894. évi VIII. törvény,
6.	cholera-járvány idején a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös védelmi
intézkedésekről szóló 1894. évi IX. törvény,
7.	az Uruguay-jal 1887. évi junius 25-én Montevideóban, a közönséges büntettesek kölcsönös
kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában című 1896. évi XXX. törvény,
8.	a mekkai zarándoklásnál való óvintézkedések és a persa öbölben szervezendő egészségügyi
felügyelet tekintetében követendő eljárás szabályozása iránt 1894. évi ápril hó 3-án Párisban
kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező és 1897. évi október hó 30-
án kelt nyilatkozat beczikkelyezéséről szóló 1898. évi XXXI. törvény,
9.	a pestis elleni védekezés tárgyában, Velenczében 1897. évi márczius 19-én kötött nemzetközi
egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1900. évi XXIII. törvény,
384
10.	a pestis és a kolera ellen való védekezés tárgyában Párisban, 1903. évi deczember 3-án kötött
nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1909. évi XXI. törvény,
11.	a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Párisban 1912. évi január hó
17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1924. évi XXIV. törvény,
12.	a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes
kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt
egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIV. törvény, valamint
13.	a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi
LXXII. törvény.
(2)	Az (1) bekezdés, valamint az 1-148. §, a 150-170. §, a 172. § (1) bekezdése, a 173-265. §, a
267. §, a 268. §, a 270-275. §, 276. § (6) bekezdése, a 277. § (1) bekezdése, a 278-282. §, a 284-
302. §, a 303. § (1), (3) és (6) bekezdése, a 304. §, 305. § (1) bekezdése, a 306-374. §, 376. § (1)
bekezdése, a 377-388. §, 389. § (2) bekezdése, 390. § (1) bekezdése, a 391-414. §, a 416-418. §
2009. október 3-án hatályát veszti.
(3)	Ez a törvény 2010. július 2-án hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
425.	§
E törvény - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi ... törvénnyel együtt - a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006.
december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
385
INDOKOLÁS
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI.
törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő
törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés 2008. december 15-én elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényt (a továbbiakban: Ket.-novella), amely 2009.
október 1-jén lép hatályba. A Ket.-novella megalkotásának célja az volt, hogy az általános
eljárási szabályok módosítása révén a hatósági eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és
hatékonyabbá váljanak. E cél érdekében a Ket.-novella - két lépcsőben - jelentősen
csökkenti az eljárási határidőket, csökkenti az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, a
jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést, és szélesíti az
elektronikus kapcsolattartás eseteit. A Ket. kódexjellege csak akkor tud érvényesülni, az
általános szabályok módosítása pedig akkor tudja a hozzá fűzött reményeket beváltani, ha a
Ket.-novellát - a hatálybalépésével egyidejűleg - követi az ágazati joganyag teljes
felülvizsgálata és harmonizációja.
Közismert az is, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-én elfogadta a
belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet (továbbiakban: Irányelv),
melynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti
jogukba.
A nemzeti közigazgatási eljárásjog általános és különös szabályainak felülvizsgálata szorosan
összefügg az Irányelv átültetéséből fakadó közösségi jogi kötelezettségeinkkel. Számos
386
tevékenység, szakma, foglalkozás, szolgáltatásnyújtás ellátásának és gyakorolhatóságának
előfeltétele az állam jóváhagyása engedély formájában. Az Irányelv célkitűzése, hogy
felszámolja a szolgáltatók belső piaci tevékenységét nehezítő és drágító adminisztrációs
terheket, és a tagállami korlátozó rendelkezések lebontásával megvalósuljon a
szolgáltatások szabadon működő tényleges belső piaca. A tagállamoknak a szolgáltatási
tevékenység végzéséhez szükséges adminisztratív terheket a lehető legkisebb szintre kell
csökkenteniük, valamint meg kell szüntetniük a más tagállamokból letelepedő
vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztető feltételeket, és egyben biztosítani kell, hogy
a szolgáltatók tevékenységét ne akadályozzák hosszadalmas, átláthatatlan és költséges
hatósági engedélyezési eljárások. A tagállami engedélyezési rendszerek csak kivételes
esetekben tarthatók fenn, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá és a
kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg. Az engedélyezési
rendszerek átalakítása bejelentési eljárássá, vagy akár ezek teljes felszámolása ugyanakkor
nem megszünteti az állami beavatkozás lehetőségét és kötelezettségét, hanem átalakítja
annak módját.
Az Irányelv hatóköre így elsősorban a gazdasági jellegű szolgáltatásokkal összefüggő
közigazgatási hatósági eljárásokon keresztül szervesen összekapcsolódik a hatósági eljárási
szabályok felülvizsgálatával, ami azonban azt is jelenti, hogy a Ket.-novellából és az
Irányelv átültetéséből fakadó módosítási javaslatokat egy törvényben indokolt összefogni.
387
A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 2004. ÉVI CXL. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI CXI. TÖRVÉNNYEL ÖSSZEFÜGGŐ
FELÜLVIZSGÁLAT
I.	A Ket.-novellával összefüggő felülvizsgálat koncepcionális elemei
Az ágazati törvények Ket.-novellához kapcsolódó felülvizsgálata a Kormány által több
határozatában, így különösen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításával összefüggő kormányzati
feladatokról szóló 2154/2008. (XI. 5.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm.
határozat 1.), továbbá a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek
csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati
programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozatban is megjelenített szempontok
szerint történt. Ezek alapján a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tartalmaz olyan
horizontális módosításokat, amelyeket valamennyi ágazati törvényen át kell vezetni, és
vannak olyan változtatások is, amelyek csupán az ágazati eljárás sajátosságaiból fakadnak.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy a Javaslat csupán az első lépést jelenti a közigazgatási
hatósági eljárások felülvizsgálata során. Nélkülözhetetlen a részletszabályokról rendelkező
kormányrendeletek és miniszteri rendeletek átfogó revíziója a Ket.-novella
hatálybalépéséig.
1.	A törvénymódosítások jelentős részét a Ket.-novellához való igazodást, a terminológiai
összhangot szolgáló pontosító, valamint kodifikációs jellegű módosítási javaslatok teszik
ki. A Javaslat világossá teszi, hogy a Ket. a közigazgatási hatósági eljárások kódexe,
hatályát maga határozza meg, és hatósági eljárás során csak akkor és annyiban nem
alkalmazható, amikor és amennyiben maga így rendelkezik. Ez a szabályozási módszer
teszi lehetővé, hogy a Ket. reformja valóban valamennyi hatósági eljárás reformjaként
hasson. A jogalkalmazást és az ügyfeleket szolgálja, ha a kódex terminológiájával
összhangban egységes fogalmi rendszert használnak az eljárási szabályok, hiszen ezáltal
csökken a jogrendszer töredezettsége, áttekinthetővé és egyértelművé válik, hogy például a
szemle során a hatóságok milyen jogosítványokkal rendelkeznek, hogy határozat vagy
végzés formájában kell meghozni az egyes döntéseket, és hogy azok ellen milyen
388
jogorvoslat vehető igénybe. Mind a joggyakorlat, mind a jogirodalom által régóta
kárhoztatott az a kodifikációs gyakorlat, amely a Ket. általános rendelkezéseiből
„szemezget”, és az ágazati törvényekben különösebb elvi megfontolás nélkül ezeket
szükségtelenül megismételve és az ügyfelek eligazodását nehezítve felesleges
párhuzamosságokat teremt a jogrendszerben. A Javaslatban a gyakran technikainak tűnő
módosítások így valójában a jogrendszer egységességét, a normavilágosság alkotmányos
követelményének erőteljesebb érvényesítését, az általános és különös eljárási szabályok
viszonyának rendezését szolgálják.
A Javaslat e koncepciójával összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az ágazati eljárási
szabályok deregulációjának elsődleges célja tehát az indokolatlan párhuzamosságok
megszüntetése, de semmiképpen sem jelenti az eljárási garanciák csökkentését. Így például
a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára utaló ágazati szabályok hatályon
kívül helyezése nem a bírósági felülvizsgálat lehetőségének megszüntetését jelenti, hanem
csupán azt, hogy e tárgykört mind a Ket., mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III.	törvény (a továbbiakban: Pp.) teljes körűen szabályozza, így e rendelkezések
megismétlése felesleges. A Javaslat koncepciója szerint ugyanis, ha egy ágazati törvény
szabálya a Ket.-hez képest érdemi változtatást nem hordoz, ilyen többlet-normatartalommal
nem rendelkezik, fenntartása nem egyszerűen célszerűtlen, de egyben értelemzavaró is.
Ehhez hasonlóan a Javaslatban olyan módosítások is szerepelnek, amelyek a Ket.-től való
indokolatlan eltéréseket szüntetik meg. A Ket. maga határozza meg, hogy mely
jogintézmény mely szabályától lehet egyedileg eltérni az ágazati törvényben, valamint az
eltérés jogforrási szintjét is maga írja elő. Összefoglalva elmondható, hogy a Javaslat az
„ahány eljárás, annyi szabály” fenntarthatatlan, a jogbiztonságra veszélyes jogalkotási
gyakorlatot igyekezett felszámolni. Ebben a konstrukcióban ugyanis éppen azok az eljárási
garanciák vesztek el, amelyek miatt általános eljárási törvényt egyáltalán alkotni érdemes.
2.	E felülvizsgálatra a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében azért is szükség volt,
mert a Ket.-novella számos ponton „megemeli” a szabályozás szintjét. A jogforrási szintek
vizsgálata során figyelembe kellett venni, ha az érintett törvények egyes felhatalmazó
rendelkezéseit pótolni vagy kiegészíteni szükséges. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII.
törvény felhatalmazó rendelkezései a légiközlekedéssel összefüggő közigazgatási hatósági
389
eljárások szempontjából kiegészítésre szorulnak, valamint az alkotmányossági követelményeknek
nem felelnek meg. Erre figyelemmel a felhatalmazó rendelkezések teljes felülvizsgálata vált
szükségessé. Ehhez hasonlóan sor kerül a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a
továbbiakban: Fktv.) felhatalmazó rendelkezéseinek további pontosítására és kiegészítésére. Az
Fktv.-vel összefüggésben itt érdemes utalni arra, hogy a Javaslat az Fktv.-nek a felnőttképzést
folytató intézmény szakmai tanácsadó testületére, és az éves képzési tervre vonatkozó
rendelkezéseit is külön felülvizsgálja. A hatályos Fktv. szerint a felnőttképzést folytató intézmény
szakmai tanácsadó testületet hozhat létre, tehát a törvény nem teszi kötelezővé a testület
létrehozását és működtetését. Mivel a szakmai tanácsadó testület létrehozása csak lehetőség a
jogalkalmazó számára, ezért szükségtelen a testület összetételére és működésére vonatkozó
szabályozás fenntartása, és nem indokolt a szakmai tanácsadó testület bármely aktusához
kapcsolni az akkreditációra irányuló eljárást. Ennek megfelelően a Javaslat az Fktv. vonatkozó
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányul. Másrészt a jogalkalmazók visszajelzései
alapján az éves képzési terv nem tölti be a rendeltetését, mivel a képző intézmények a
megrendelő munkaadók igényeihez és a pályázati lehetőségekhez kénytelenek igazodni a
képzéseik kialakításánál. Így a képző intézményeknek nincs módjuk előre tervezni sem a
képzéseket, sem a finanszírozási forrásokat, és egyébként jogalkotói szempontból sincs
relevanciája e rendelkezések hatályban tartásának. Az ismertetett okok alapján indokolt az éves
képzési tervre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A felhatalmazó rendelkezések vizsgálata a 124/2008. (X. 14.) AB határozatra tekintettel is
megtörtént, így a Ket.-novella által érintett törvényekben az Alkotmány alapján jogalkotó
hatáskörrel nem rendelkező, de egyetértési joguk révén mégis jogalkotóként fellépő szervek
státuszát is rendezi a Javaslat. Az Alkotmánybíróság szerint „[A] jogalkotás [...] közvetlenül az
Alkotmányon alapuló és ezért törvénnyel nem korlátozható közhatalmi hatáskör, az Alkotmány
maga határozza meg, hogy mely állami szerv és milyen formában bocsáthat ki jogszabályt.”
[MK. 2008. október, 16846. oldal] A testület szerint az „indítványozó köztársasági elnök a
demokratikus legitimáció hiányát olyan természetű közhatalmi jogosultság (jogalkotó hatáskör
egyetértési jog útján történő gyakorlása) kapcsán állította, melyet [...] az Alkotmány jogforrási
rendszerre vonatkozó szabályainak módosítása nélkül nem lehet létrehozni. Más
megfogalmazással, az OÉT és a szakszervezeti szövetségek még kellő demokratikus legitimáció
mellett sem hatalmazhatók fel törvénnyel a jogalkotásban való egyetértési jog útján történő
390
részvételre, azaz jogalkotásra.” [MK. 2008. október, 16847. oldal] A közigazgatási jogalkotásban
(kormányrendelet, kormány tagjainak rendeletei) az Alkotmányban erre fel nem hatalmazott
szervek és szervezetek esetében a törvényben biztosított egyetértési jog tilalma abszolút és
általános. A Javaslat által bevezetni kívánt változtatás lényege, hogy vagy a szakmai
irányítást végző miniszterhez kerül át az egyetértési jog (pl. a Magyar Országos Levéltár
esetén), vagy az érdek-képviseleti szerv a továbbiakban véleményezési jogot gyakorolhat
(pl. az Országos Köznevelési Tanács esetén). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvényben a Javaslat átalakítja az Országos Kisebbségi Bizottság (a továbbiakban: OKB)
egyetértési jogát véleményezési joggá azokban az esetekben, ahol az OKB jogalkotási eljárásban
vesz részt egyetértési joggal.
3.	Számos közigazgatási hatósági eljárás a Ket. által használt „hatósági ügy” modellhez
képest olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a Ket. feltétlen alkalmazását nem teszik
lehetővé. A Ket. maga rendelkezik több hatósági eljárásban másodlagos (szubszidiárius)
szerepéről (például az adózás eljárásjoga, versenyügyek, közbeszerzési jogorvoslati
eljárások, piacfelügyeleti eljárások, szellemi alkotások joga), és ezekben az eljárásokban az
ágazati jogszabályok időközben szintén a kódexszerű szabályozás igényével léptek fel. Az
megállapítható, hogy a közigazgatási hatósági eljárások magyar szabályozási-fejlődési
tendenciája abba az irányba mutatott az elmúlt években, hogy egyes speciális ismereteket
igénylő ügycsoportok folyamatosan „leszakadnak” az általános eljárási kódex hatálya alól,
és az adott ügy elbírálásához szükséges összes eljárásjogi rendelkezést az ügy
sajátosságaihoz igazodva az ágazati jogszabályban rendezték. Ezekben az esetekben a
Javaslatnak mérlegre kellett tenni azt a megfontolást is, hogy az ilyen eljárásfajtákba
történő mély beavatkozás, a párhuzamos szabályok kiiktatása éppen a kívánt célok elérése
ellen hathat, vagyis a jogkereső ügyfelek számára a jogszabályok közötti eligazodás az
eljárás gyors és szakszerű lefolytatását csak hátráltatná, és megbontaná az ágazati törvény
értelmezési kereteit. A Javaslat e törvényekben is elvégezte a szükséges módosításokat, így
például a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) a
jogalkalmazás által felvetett eljárásjogi értelmezési nehézségekre és divergáló bírósági
joggyakorlatra a Javaslat törvényi szinten ad választ. Ennek megfelelően a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az érdemi vizsgálat nélküli
elutasításnak lesz helye akkor is, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító
391
hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. Az eljárás egyszerűsítése érdekében vezeti be a
Kbt. a jövőben azt a szabályt is, hogy a kérelmező ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó
több kérelmi eleme esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja.
Ebben az esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja. Ez utóbbi esetben
az okoz gondot, ha egy kérelmező különböző kérelmi elemeit eltérő indokok alapján kell elbírálni
(kérelem egyik eleme elkésett, másik kérelem érdemben elbírálható).
4.	A Ket.-novellával összefüggő horizontális módosítások közé tartozik a munkanapokban
történő határidő-számítás átvezetése az ágazati jogszabályokban. A Ket. novella áttér az
eljárási határidők munkanapokban történő számítására, ennek megfelelően a hatóság
számára irányadó határidőket munkanapban, továbbá - hosszabb, legalább két hónapos
határidők esetében a jogalkalmazást megkönnyítendő - hónapokban kell számítani. A
munkanapokban történő határidő-számítás a hatósági eljárással és eljárási cselekményekkel
közvetlenül összefüggő határidőkre vonatkozik (például ügyintézési határidő), de nem érinti
az olyan adminisztratív kötelezettségeket, amelyek esetében ez az összefüggés csak
közvetett (például adatváltozás bejelentésére megállapított határidő). Mivel a Ket.-novella a
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekben a
törvényes határidők napban történő számítását nem érintette, így az ágazati törvényekben is
a Javaslat szerint, ha egyébként az erre vonatkozó rendelkezés fenntartása indokolt volt,
továbbra is a napokban történő határ-időszámítás az irányadó.
5.	A Ket.-novella egyik legfontosabb újítása, hogy ha törvény, eredeti jogalkotói
hatáskörben kiadott kormányrendelet, vagy az önkormányzati hatósági ügyben
önkormányzati rendelet az elektronikus utat nem zárja ki, az eljárás megindítására irányuló
kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha
egyébként ez értelmezhető az adott eljárásban. Ennek megfelelően minden egyes hatósági
eljárásfajtában meg kellett vizsgálni azt, hogy egyrészt a technikai feltételek adottak-e arra,
hogy 2009. október 1-jétől az adott ügyfajtában az elektronikus kapcsolattartás biztosítható-
e az egész eljárásban vagy egyes eljárási cselekmények vonatkozásában. Másrészt az is
külön vizsgálatot igényelt, hogy egyáltalán értelmezhető-e az elektronikus kapcsolattartás
az ügyfajta jellegzetességeire tekintettel. A felülvizsgálat alapján a Javaslat - a Ket. egyedi
felhatalmazása alapján - az elektronikus utat kizáró módosításokat helyez el ott, ahol az
392
ágazati törvényekben - a szaktárcák jelzése alapján - jelenleg még időelőtti az elektronikus
kapcsolattartás bevezetése. Önkormányzati hatósági ügyekben a helyi önkormányzatok
mérlegelésétől függ, hogy képesek-e biztosítani az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét
a fentiekben jelzett időponttól, vagy ennek szervezeti, személyi és anyagi garanciái még
nem teljesültek.
6.	A Javaslat tartalmazza a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítását is. E módosítás
célja kettős: egyrészt egyértelműen meghatározza a lehetséges személyazonosítási módokat,
másrészt bevezeti az egész jogrendszerre vonatkozóan a természetes személyazonosító
adatok fogalmát, és a változásokat következetesen végigvezeti a teljes jogrendszeren.
A Javaslat alapján koncepcionálisan három módon lehetséges a polgár azonosítása. A
polgár természetes személyazonosító adataival, vagy ezek közül egyesekkel - ha ezek az
egyértelmű azonosításhoz elegendőek - vagy pedig törvényi rendelkezés alapján családi és
utónevével, valamint azonosító kóddal azonosítható. Ez utóbbi rendelkezés (azaz az
azonosító kód és a név együttes kérésének előírása) az esetleges elírásokból fakadó téves
azonosítások kiküszöbölését célozza.
Az ügyféli terheket csökkenti, hogy az ügyfél csak egy azonosító mód alkalmazására
kötelezhető, és főszabály szerint az azonosítás módját maga választhatja meg. E szabadsága
arra is kiterjed, hogy az azonosítás során akár természetes személyazonosító adatait, akár
törvény alapján képzett azonosító kódját bármely - hitelt érdemlő módon - bizonyíthatja,
például személyi igazolvány helyett más közokirattal vagy akár teljes bizonyító erejű
magánokirattal is.
A természetes személyazonosító adatok fogalmát a törvény részben a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (1)
bekezdésével azonosan határozza meg. A módosítás a definíciót egyrészt kiemeli az Sztv.-
ből, és már nem csak egy törvény fogalomrendszerében, hanem az egész jogrendszerben
érvényesülő meghatározást vezet be; másrészt pedig a nemet - az azonosításhoz
szükségtelenként - nem tekinti többé természetes személyazonosító adatnak.
393
7.	Az adminisztratív terhek csökkentésének egyik eleme, hogy az állam a hatóságokkal
kapcsolatba kerülő polgároknak időt és pénzt spóroljon meg. Ennek érdekében az ügyféltől
csak annyi irat, dokumentum, igazolás megkövetelése lehet elfogadható, amely a hatékony
és szakszerű ügyintézéshez feltétlenül szükséges. Egy-egy hatósági eljárásban, egy-egy
engedély kiadásánál számtalan, ráadásul különböző hatóságoknál, közigazgatási szerveknél,
kamaráknál, vagy akár bíróságoknál nyilvántartott adatokról követelnek meg a
jogszabályok igazolást. Természetes személyek esetében a hatósági eljárások túlnyomó
többségében be kell nyújtani a büntetlen előélet alátámasztására szolgáló hatósági erkölcsi
bizonyítványt, a köztartozás hiányát bizonyító tanúsítványokat, a gazdálkodó szervezetek
esetében pedig nem ritka, hogy jogszabályok a gazdálkodó szervezetek valamennyi cégjogi
adatát külön igazolni rendelik, és az ezeket tanúsító iratokat - gyakran több példányban -
külön mellékelni kell a kérelemhez.
Már az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény is úgy
rendelkezett, hogy a közigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére,
amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A
Ket.-novella hatálybalépésével pedig a Ket. 36. § (2) bekezdése szerint az ügyfél azonosításához
szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános,
vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ha az ügyfél nem csatolja
valamely, a jogszabályban egyébként előírt mellékletet, a hatóság nem bocsáthat ki hiánypótlási
felhívást, hanem köteles adatszolgáltatási kérelemmel fordulni az eljáráshoz szükséges adatokról
nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.
Az adatszolgáltatás iránti kérelmet öt munkanap alatt kell teljesíteni.
Hangsúlyozni kell, hogy a Ket. 36. § (2) bekezdése jelenleg csupán a belföldi adatszolgáltatási
megkeresésre alkalmazható. Az adattovábbítás technikai garanciáinak hiányában jelenleg még
nem biztosítható, hogy a magyar hatóságok valamennyi hatósági eljárásban - jellemzően külföldi
ügyfelek esetén - adatszolgáltatási kérelemmel forduljanak ahhoz a külföldi hatósághoz,
amelynek a külföldi jog szabályai szerint rendszeresített nyilvántartásában a kért adatok
fellelhetőek. E területen jelentős előrelépést jelent az Európai Bizottság által kidolgozott Belső
Piaci Információs Rendszer (Internal Market Information System - IMI). A tagállamok egymás
394
közötti kapcsolattartásának és az adatcsere elősegítésének céljából a Bizottság egy elektronikus
rendszert hoz létre. A jelenleg még PILOT üzemmódban működő IMI-rendszer lényege, hogy a
tagállamok az előre meghatározott kérdések mentén, elektronikus úton intézhetnek megkeresést
egy másik tagállamhoz anélkül, hogy vesződniük kellene a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező külföldi hatóság felkutatásával és hosszas megkeresésével. E rendszerhez való
csatlakozás illeszkedik az Áe. és a Ket. által e tárgykörben mutatott fejlődési vonalához. E
rendelkezést az eljárás gyorsítása és az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás kialakítására
vonatkozó törekvések indokolták. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a Ket. általános
szabályát a hatóságok a mindennapos ügyintézés során gyakran figyelmen kívül hagyták, az
ágazati törvények pedig nem részletezik, hogy az egyes adatok igazolása érdekében mely
más szervhez kell, vagy lehet fordulni, azaz melyek azok az adatok, amelyek fellelhetőek az
ország valamely hatósági vagy bírósági, jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában. A
Ket. novelláris módosítása alkalmat biztosít arra, hogy az ágazati jogszabályok
felülvizsgálatával a gyakorlatban is hatékonyan érvényesüljön a Ket. rendelkezése.
A Javaslat ezért az egyes ágazati törvényekben tételesen meghatározza, hogy melyek azok
az adatok, amelyek esetén a hatóságnak - hiánypótlási felhívás helyett - adatszolgáltatási
kérelemmel kell fordulnia a nyilvántartást vezető hatósághoz. Természetesen ezután sem
zárható ki, hogy jogszabályok olyan mellékleteket követeljenek meg, amelyek olyan
adatokat igazolnak, vagy amelyekben az ügyfelek olyan adatokról nyilatkoznak, amelyek
nem szerepelnek egyik magyarországi hatósági nyilvántartásban sem. Az ágazati törvények
pontosan megjelölik, hogy a hatóságnak mely adatigazolás elmulasztása esetén kell
adatszolgáltatási kérelemmel fordulnia a megfelelő nyilvántartást vezető szervhez, amely
köteles a megkeresést öt munkanap alatt teljesíteni. Az ügyfélnek nem kell külön kérelmet
vagy nyilatkozatot benyújtania: vélelem szól amellett, hogy az érdemi ügy elbírálása iránt
benyújtott kérelem azt is jelenti, hogy az ügyfél a jogszabályban megismerhető feltételek
tudatában döntött az adatigazolás ilyen formája mellett.
A szabályozási területre vonatkozóan kiemelendő, hogy a Ket. e jogintézménye az ügyfelek
adminisztratív terheinek csökkentésére szolgál, amely azonban nem zárja ki az ügyfél azon jogát,
hogy egyéni döntése alapján a szükséges iratokat maga szerezze be, és bocsássa rendelkezésre a
hatóság részére. Az generálisan nem fogadható el, és nem rögzíthető, hogy meghatározott
hatósági eljárásokban vagy ügyfajtákban nem alkalmazható a hatósági nyilvántartásokban
395
meglévő információk beszerzésére vonatkozó hatósági kötelezettség. E rendelkezés kizárásához
vagy korlátozott alkalmazásához nyomós indok szükséges. Ennek megfelelően az adóigazgatási
eljárásokban az ügyiratforgalom nagysága és a technikai feltételek hiánya miatt jelenleg még nem
lehet maradéktalanul kivitelezni a fenti követelményeknek megfelelő rendszer kialakítását. Ezért
a Javaslat olyan megoldást alkalmaz, amely szerint az adóigazgatási eljárásokban csupán 2010.
július 1-jétől nem kérhető az adózótól olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság
vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvános
nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen
adathozzáféréssel megszerezhet, másrészről az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy a fenti
esetkörön túlmenően más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg. E követelményeket a
Javaslat a pénz-, tőkepiaci és a biztosítási igazgatási ügyfajtákban 2010. január 1-jétől
érvényesíti.
Számos tevékenység vagy szolgáltatás nyújtásához az engedélyezési vagy bejelentési
eljárásokban különleges adatot tartalmazó, a büntetetlen előélet igazolására szolgáló hatósági
erkölcsi bizonyítvány benyújtását követelik meg. Az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB
határozatában - többek között - megsemmisítette a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági
erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 19. § k)
pontját, amely úgy rendelkezik, hogy a Bnytv.-ben meghatározott adatokból, törvényben
meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésre jogosult a tevékenység végzését engedélyező
hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban
meghatározott feltétele a büntetlen előélet; továbbá a foglalkoztatás feltételeként jogszabályban
meghatározott büntetlenség ellenőrzésére törvény alapján jogosult hatóság, illetve szerv. Ezen
adatkezelési és adattovábbítási felhatalmazást az Alkotmánybíróság több indokból is
alkotmányellenesnek találta.
A Ket.-tel összefüggő felülvizsgálat újból rámutatott arra, hogy az ágazati törvények (nemritkán
alacsonyabb szintű jogforrások) meglehetősen „nagyvonalúan” szabályozzák a bűnügyi
személyes adatokkal kapcsolatos hatósági adatkezelési tevékenységet. A Ket. 36. § (2) bekezdése
gyakorlati végrehajtása azonban megköveteli, hogy e különleges adatok beszerzésére is az
adatbiztonsági és adattakarékossági követelményeknek megfelelően kerüljön sor.
396
A Javaslattal párhuzamosan folyik a Bnytv. módosítását tartalmazó törvénytervezet előkészítése,
amelyet az Országgyűlésnek még a tavaszi ülésszakon el kell fogadnia, ugyanis az
Alkotmánybíróság a Bnytv. egyes szakaszait 2009. június 30. napjával semmisítette meg. E
tervezet általános jelleggel, horizontális szabályozással kívánja rendezni a közigazgatási hatósági
eljárásokban az ehhez szükséges bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi
szabályokat alkotmányos korlátok közé szorítva az adatkezelő és az adatigénylő hatóságok
adatkezelési tevékenységét. Így azonban indokolt, hogy az egyes, közigazgatási hatósági
eljárásokat statuáló ágazati törvényekben is a Bnytv.-hez kapcsolódó ágazati jogszabály-
felülvizsgálat hajtsa végre a Ket. 36. § (2) bekezdése alkalmazásához szükséges
törvénymódosításokat a bűnügyi adatkezelés és adattovábbítás tekintetében. Erre tekintettel a
Javaslatban az erre vonatkozó normaszövegek nem kapnak helyet, de az alacsonyabb jogforrási
szinten előírt bűnügyi személyes adatkezelésre vonatkozó előírásokat a Javaslat a törvény erejére
emeli.
8.	A Kormány 2008 végén fogadta el a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában
közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések
megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletet, amely
átfogóan felülvizsgálta és racionalizálta a szakhatósági közreműködéseket célszerűségi,
hatékonysági szempontból egységes tartalmi követelmények alapján. A szakhatósági
felülvizsgálattal összhangban a Javaslat világossá teszi, hogy a kötelező erővel bíró
szakvélemény kiadására jogosult szakértői szerv szakhatóságnak minősül, így eljárásba való
bevonása, az általa megítélendő szakkérdés tekintetében ugyanúgy nem szükséges
törvényben biztosítani közreműködését, ahogy a szakhatósági feladatot ellátó közigazgatási
szervek esetében sem. A Kormány szervezetalakítási szabadságával élve a Ket.
felhatalmazása alapján jelölheti ki az eljárásba bevonandó állásfoglalásra jogosult
hatóságokat és szerveket. Ezzel összefüggésben megjegyezhető, hogy a Javaslat a
kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokkal összefüggő 2006. évi
CIX. törvény szabályozási koncepcióját folytatja akkor, amikor a még hatályos
törvényekben előforduló egyes államigazgatási hatósági jogkörben eljáró szervek konkrét
nevesítése helyett - például a jegyző esetében - a hatóság feladatkör szerinti megjelölésével
a Kormányra bízza annak eldöntését, hogy mely szervhez célszerű telepíteni az adott
közigazgatási hatósági jogkört.
397
9.	A Javaslat koncepcionális változtatást hoz a közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálatával összefüggő közigazgatási perekben is. Egyrészt a Pp. hatályos 332. § (6)
bekezdése szerint az alperes perbe hívhatja a szakhatóságot, ha a határozat szakhatósági
állásfoglaláson alapul. Ha a szakhatóság nem fogadja el a perbehívást, az alperes egy olyan
határozat megvédésére kényszerül a bíróság előtt, amelyben más hatóság határozatához kötve
volt, ám annak szakmai és jogi hátterét csak részben ismeri. A módosítás erre az esetre előírja a
szakhatóság kötelező perben állását oly módon, hogy a perbehívást nem utasíthatja vissza, javítva
ezzel az alperes helyzetén és gyorsítva az eljárásokat.
A Pp. 340. § (2) bekezdésének módosítása megszünteti az országos illetékességgel eljáró és az
alacsonyabb fokú szerv határozatának közigazgatási eljárásjogi szempontból indokolatlan
megkülönböztetését. A módosítás minden esetben lehetővé teszi a bírósági határozat elleni
fellebbezést, ha közigazgatási úton nem volt jogorvoslat biztosítva, abból az elvi alapból
kiindulva, hogy a fellebbezés biztosításának szempontjából közömbös az, hogy a közigazgatási
hatóság illetékességi területe az egész országra kiterjed-e vagy sem.
10.	A Ket.-novella kapcsán elvégzett felülvizsgálat a konzuli védelemről szóló 2001. évi
XLVI. törvényt (a továbbiakban: Kovtv.) is érintette. A Kovtv. felülvizsgálata több
aspektusból vált elengedhetetlenné. Az eljárások kiszámíthatóságával összefüggő kérdés,
hogy a konzul - a konzuli védelem körében - rendkívül sokszínű és különböző eljárásai
során mely esetekben jár el a Ket. rendelkezései szerint, milyen hatósági intézkedéseket
tehet, eljárásaihoz milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ehhez kapcsolódó kérdés a
tiszteletbeli konzulok jogállásának és hatósági jogkör gyakorlásának lehetősége is.
A Kovtv. módosítása rendezni kívánja a külügyi igazgatásban kiépített, a konzuli védelem
körében gyakorolt hatósági jogkörök esetén működő jogorvoslati fórumrendszert, törvényi
alapot teremt a tiszteletbeli konzuli tisztviselők jogállásának és jogköreinek, valamint
egyértelműen meghatározza a konzuli védelem keretében ellátott hatósági ügyek eljárásjogi
hátterét. A Javaslat e tekintetben arra a koncepcióra épül, hogy a sokszínű konzuli feladatok
között a jövőben minden kétséget kizáróan megállapítsa azokat az eseteket, ahol a konzuli
tisztviselőnek a Ket. szabályai szerint kell eljárniuk a konzuli védelem körében, és ahol
ennek nincs helye. Ezzel az ügyfelek számára is egyszerűbbé, átláthatóbbá válnak a
jogérvényesítés eszközei.
398
A Javaslat a külügyi igazgatásban is bevezeti a hatósági szerződés intézményét a konzuli kölcsön
nyújtásának jogi formájaként. A konzuli kölcsön igénybevételi lehetősége külföldön része annak
az állami kötelezettségnek, amelyet az Alkotmány 69. § (3) bekezdése támaszt a Magyar
Köztársasággal szemben, vagyis minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes
külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. A konzuli védelem
körében nyújtott konzuli kölcsön, ahogy a polgári jogi kötelemre utaló elnevezése is mutatja,
magán hordoz konszenzuális elemeket, azzal, hogy a kölcsönt egy hatóság nyújtja - közérdekű
célból, egy alapvető jog érvényre juttatása érdekében - a segítségre szoruló ügyfél kérelmére. A
Kovtv. szerint a konzuli kölcsön adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, ami a hatóság
és az ügyfél közötti jogviszony közjogi jellegét hangsúlyozza. A Javaslat azzal egészíti ki a
hatósági szerződésekre vonatkozó Ket.-beli szabályozást - élve a Ket.-ben foglalt egyedi
felhatalmazással -, hogy a miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági
szerződés érvényességéhez a külpolitikáért felelős miniszter hozzájárulása szükséges, valamint a
hatósági szerződésben kifejezetten meg kell állapítani a visszafizetés esedékességét is. Emellett a
Javaslat egyes, a konzuli védelem körében felmerült gyakorlati problémákat is rendezi a konzuli
védelem hatékonyabb ellátása érdekében.
A Javaslat régóta fennálló adósságot törleszt a tiszteletbeli konzuli tisztviselőkre vonatkozó
alapvető törvényi szabályok rendezésével. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tiszteletbeli
konzuli tisztviselők közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhatnak, jogkörük az ügyfél-
azonosításig terjed, valamint az ügyfél által tett kérelemhez szorosan kapcsolódó nyilatkozatok
felvételére is jogosult. A törvényi szabályozás nem válthatja fel teljeskörűen a rendeleti szintű
jogalkotást, ugyanakkor e tárgykör szabályozására a külpolitikáért felelős miniszter számára
alkotmányosan megfelelő felhatalmazást kell biztosítani. E felhatalmazás megalkotására nem a
Javaslatban, hanem a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény
kihirdetéséről szóló 1987. évi 13. törvényerejű rendelet módosításával kerül sor.
11.	A közigazgatási hatósági eljárási szabályok alkalmazhatóságának egyértelművé tétele vezette
a Javaslatot a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is, amelynek keretében a
Javaslat rendezi a Magyar Nemzeti Bank hatósági jogköreire vonatkozó szabályokat. A Ket. 12.
§ (4) bekezdése értelmében, ha törvény vagy kormányrendelet nem közigazgatási feladat
ellátására létrehozott szervezetet, köztestületet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági
399
jogkör gyakorlására, meg kell határozni azokat az ügyeket, amelyekben a Ket. rendelkezéseit kell
alkalmazni. Ennek alapján az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI.
törvényben, a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvényben, továbbá a Magyar Növényvédő Mérnöki és
Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvényben a Javaslat egyértelműen rögzíti,
hogy a kamarai tagfelvétellel és nyilvántartásba vétellel, valamint az etikai és fegyelmi ügyek
kivételével a tagsági jogviszony megszüntetésével és a nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos
eljárásban a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
12.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a közjegyzőkről szóló 1991. évi
XLI. törvény módosítása részben újraszabályozza a végrehajtói és a közjegyzői irodák alapítását.
A módosítás szerint az iroda működésének megkezdéséhez az alapítási engedélynek megfelelő
cégbejegyzést követően nem lesz szükség a kamara további aktusához, elegendő lesz a
bejegyzéshez, valamint a kamara ellenőrzési feladatainak biztosításához szükséges adatok
bejelentése. E módosítás abba a törekvésbe illik, amely szerint a párhuzamos konstitutív
nyilvántartások létrehozását, továbbá a többszintű engedélyeztetési rendszerek működtetését
lehetőség szerint el kell kerülni, hacsak az ilyen adminisztratív teher fenntartásának nincs
valamilyen közérdekű céllal igazolható magyarázata. E törekvés a Javaslat több pontján
megjelenik mint a módosítások egyik alapvető vezérfonala: így például tarthatatlan, hogy a
temetkezési szolgáltatások engedélyezése területén jelenleg háromszintű engedélyezési rendszer
tornyosul az e szolgáltatási tevékenységet végezni kívánó vállalkozások előtt, annak ellenére,
hogy a közérdek sérelme nélkül a vállalkozás megkezdése gyorsabban, kisebb állami beavatkozás
mellett is megvalósítható volna.
13.	A Ket. és a Ket.-novella a közigazgatási eljárásjogban új jogintézményeket honosított és
honosít meg. A foglalkoztatást elősegítő állami támogatásokat hatósági szerződés formájában
nyújtják, és a Javaslat is - ahogy a fentiekből kitűnik - új területen is bevezeti a magyar
jogrendszer számára a Ket. hatálybalépéséig ismeretlen intézményt. A Javaslatnak nem célja a
minden áron való változtatás. Ehelyett az új jogintézményeket ott és annyiban vezeti be, ahol és
amennyiben ennek szükségessége felmerült, a gyakorlat jelenleg ezt igényelte, és ahol korrekt
működése biztosítható. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) és 24. § (4)
bekezdéseiben a módosítás tanúsító szervezetként határozza meg a közlekedési hatóság
400
eljárásában közreműködő műszaki, illetve járművezetői vizsgabiztost. Ezzel a Javaslat a Ket. új
38/C. §-ában megfogalmazott új jogintézményt vezeti be, amely alapján törvényben
meghatározott tanúsító szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában. A Javaslat él a Ket.
15.	§ (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel és az utak építésének, forgalomba helyezésének és
megszüntetésének engedélyezésével és a közutak igazgatásával összefüggő közlekedési hatósági
eljárásokban a fellebbezési jog gyakorlásának, valamint a vasúti műszaki engedély kiadásával, a
vasútbiztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos eljárásokban az
ügyféli jogok gyakorlását az ügyfélnek az első fokú eljárásban való részvételéhez köti. Ehhez
hasonlóan a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény előírja, hogy a vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban az ügyféli
jogok csak akkor gyakorolhatók, ha az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett.
Az ügyféli jogok visszaélésszerű gyakorlásának megakadályozása, az eljárások ésszerű időn belül
történő lefolytatása érdekében ugyanis a Javaslat szerint elfogadható az ügyféli jogok ilyen
korlátozása. Kiemelt érdek, hogy már az első fokú eljárásban minden szükséges szempontot és tényt a
hatóság elé tárjanak az ügyfelek, hogy a jogerős és végrehajtható döntés meghozatalát ne a
jogorvoslati vagy megismételt eljárás hátráltassa, ehhez pedig a társadalmi és érdekvédelmi
szervezeteknek már az első fokú eljárásba be kell kapcsolódniuk érintettség esetén. A Javaslat e
jogintézményt kivételesen alkalmazza, és a korlátozás ellensúlyaként további garanciális értesítési
szabályokat állapít meg. Eszerint a Ket. szerinti adatbázisban regisztrált ügyfélnek minősülő
szervezeteket külön értesíteni kell az eljárás megindításáról e-mail címükön. Ezzel a Javaslat e
szervezetek eljárásba történő bekapcsolódását segíti elő, hiszen a társadalmi és érdekvédelmi
szervezetek erre irányuló előzetes jelentkezésük esetén garantáltan tudomást szereznek az eljárás
megindulásáról. Az elektronikus levélen keresztül történő értesítés megfelel a modern technikai
elvárásoknak, emellett aránytalan anyagi megterhelést sem jelent a hatóságok számára. A hatóság
ennek megfelelően - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben elhelyezett rendelkezések alapján - az
eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek
minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától
számított öt munkanapon belül értesíti.
401
14.	A Javaslat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítását
célzó javaslatainak egyeztetése során felmerült, hogy a 35. § f) pontjának hatályon kívül
helyezése indokolt. A vízi-állások, stégek engedélyezésével kapcsolatos általános előírások
közelmúltban történő megváltoztatása miatt számos panasz érkezett az országrészenként eltérő
eljárási szabályok áttekinthetetlensége, valamint a szóban forgó létesítmények elhelyezésének
ellenőrizhetetlenségére hivatkozva. Fenntartva a Balaton térségére vonatkozó indokolt tilalmakat,
az eljárási szempontból nem kellően megalapozott eltérések hatályon kívül helyezendők. A
vonatkozó miniszteri rendeleti szabályok kiiktatására is sor kerül majd, egyidejűleg az
engedélyezési eljárást a környezetvédelmi- és vízügyi miniszter az ország egészére érvényes
általános eljárási szabályokkal összhangban, saját hatáskörben szabályozza.
15.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása a tulajdonos és a kisajátítási
kérelem benyújtására kötelezett jogainak és jogos érdekeinek egyenlő figyelembe vétele
érdekében biztosítja a közvetlen bírósághoz fordulás jogát a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve kisajátítási kérelem benyújtására kötelező határozatával szemben. A
kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés ugyanis súlyos érdeksérelmet jelenthet a
kötelezettnek, amely ellen indokolt megteremteni a gyors és hatékony jogorvoslatot. A bírósági
eljárásra nyitva álló rövid határidő biztosítja a tulajdonos érdekeinek megfelelő védelmét is.
16.	A Javaslat szerint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben az egészségügyi
dolgozóval, illetve az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII.
törvényben a kamarai taggal szembeni etikai eljárásra a Ket. a jelenleginél szélesebb körben válik
alkalmazhatóvá egyrészt a jelenlegi párhuzamosságok elkerülése, másrészt annak érdekében,
hogy az etikai bizottságokat eljárásuk során a részletesebb, pontosabb eljárási kódex segíthesse.
Mindez azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve (pl. elektronikus
kapcsolattartás, költségviselési szabályok) az első- és másodfokú etikai bizottság a Ket. szerint
jár el.
402
II.	Az ágazati törvényeket érintő Ket.-novellával összefüggő horizontális
MÓDOSÍTÁSOK
1.	A Ket.-novella áttér az eljárási határidők munkanapokban való számítására, a Javaslat a
következő „átváltási arányt” alkalmazta: 60 nap helyett 45 munkanap, 45 nap helyett 35
munkanap, 30 nap helyett 22 munkanap, 15 nap helyett 10 munkanap, végül 8 nap helyett 5
munkanap. A 60 napos vagy annál hosszabb határidő esetén a Javaslat túlnyomórészt a határidő
hónapokban való számítását állapítja meg, mivel egyszerűsége miatt ez a számítási módszer a
legelőnyösebb mind az ügyfél, mind a hatóság számára.
A Ket.-novella bevezette az általános belső eljárási határidőt, ennek mértéke öt munkanap: eltérő
rendelkezés hiányában ennyi időn belül kell eljárnia a hatóságnak, tehát az öt munkanapos
határidőről az ágazati törvénynek sem kell külön rendelkeznie, párhuzamosság miatt az öt
munkanapos határidők hatályon kívül helyezése is szükségessé vált ott, ahol ez a szabályozás
egységét nem bontja meg.
A napban történő határidő-számítás kivételesen, valamely uniós jogi aktussal való harmonizáció
fenntartása érdekében (így például a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban vagy az emberi
alkalmazásra kerülő gyógyszerek klinikai vizsgálatának engedélyezése esetén) vagy valamely
különös méltánylást érdemlő esetben (adóigazgatási eljárás) maradhatott fenn. Az adóigazgatási
eljárás esetén gyakorlati szempontból okozott volna különös nehézséget a határidő-számítás
megváltoztatása, ezen eljárások kapcsán azonban kiemelkedő problémaként jelentkezett, hogy
mivel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) nem
szabályozott eljárási kérdésekben a Ket.-et kell alkalmazni (belföldi jogsegély, kérelem érdemi
vizsgálat nélküli elutasítása, hiánypótlási felhívás), a határidőkre vonatkozóan vegyes rendszer
alakult volna ki, amely áttekinthetetlenné tette volna az ügyintézést, egyaránt jelentős teherrel
járva az ügyfelek és az ügyintézők számára. A Javaslat ezért az Art.-t úgy egészíti ki, hogy
megállapítja valamennyi olyan eljárási cselekmény határidejét, amelyek tekintetében egyébként a
Ket. szubszidiáriusan érvényesül.
A határidő-módosítás célja kifejezetten csak az eljárási határidők Ket.-hez való igazítása volt, az
igényérvényesítési, adminisztratív - bejelentési, adatszolgáltatási - kötelezettségre vonatkozó
határidők esetében jellemzően maradt a hatályos szabályozás vagy kivételesen a hónapban való
403
számításra tér át a norma. Ágazati okokból, a rövid határidők miatt vagy a jogalkalmazás
megkönnyítése érdekében azonban több esetben az volt inkább a célszerű, hogy a nem hatósági
eljárási határidők tekintetében is a munkanapban való határidő-számítást állapítsa meg a Javaslat.
Ilyen módosításra példa a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben a fegyelmi eljárás
határidejének megváltoztatása.
2.	A Ket.-re, egyes jogintézményeire mereven hivatkozó rendelkezéseket lehetőség szerint
rugalmas hivatkozásra javítja a Javaslat a szabályozás időtállóságának biztosítása érdekében. A
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
helyett a Javaslat elsősorban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvényre utal abban az esetben, ha az adott hatósági eljárás során, ahhoz kapcsolódóan nem szól
a törvény a hatóság szolgáltatási jellegű feladatairól. A Ket. egyes rendelkezéseinek § szerinti
megjelölését pedig - amennyiben ez lehetséges volt - a jogintézményre vagy a szabályozási
tárgykörre való hivatkozás váltja fel, például a hatályos Ket. 122-123. §-ai helyett a kijavítás és
kiegészítés jogintézményeire, a Ket. VIII. fejezete helyett a hatósági döntés végrehajtásának
szabályaira. A hivatkozások ilyetén javítása nem mechanikusan történt, a felülvizsgálat részét
képezte az is, hogy szükséges-e egyáltalán a hivatkozás fenntartása, vagy egyértelműen
következik a szabályozásból, hogy a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Különösen jelentős volt
az ilyen szempontból történő felülvizsgálat azon eljárásoknál, amelyek nem tartoznak a Ket.
hatálya alá, csupán annak alkalmazását rendelik el, vagy amelyek privilegizált eljárásnak
minősülnek, és ennél fogva a Ket. egyes rendelkezéseit kifejezett kizárják. Mindkét esetben
érdemben módosít a Javaslat, ha az alkalmazási, illetve a kizáró kör szűkítése vagy bővítése volt
indokolt. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) a versenyfelügyeleti eljárás és a Ket. közötti viszony
koncepcionális felülvizsgálata volt szükséges, amelynek során a Javaslat azt a koncepciót
követte, hogy indokolatlan a Tpvt. 44. §-ában a Ket. azon rendelkezéseinek alkalmazását kizárni,
amelyek csupán lehetőséget fogalmaznak meg, amelyek a versenyfelügyeleti eljárásban
értelemszerűen nem alkalmazhatók vagy amelyek tekintetében a Tpvt. egyébként is eltérő
szabályozást teremt.
404
3.	A hatóságok jogállását illetően a Javaslat eleget tesz a Ket. 12. § (4) bekezdésében
foglaltaknak, amely szerint, ha törvény vagy kormányrendelet nem közigazgatási feladat
ellátására létrehozott szervezetet, köztestületet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági
jogkör gyakorlására, meg kell határozni azokat az ügyeket, amelyekben a Ket. rendelkezéseit kell
alkalmazni. Ennek alapján például az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI.
törvényben, a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvényben egyértelmű rögzítésre kerül, hogy a kamarai
tagfelvétellel és nyilvántartásba vétellel, valamint az etikai és fegyelmi ügyek kivételével a
tagsági jogviszony megszüntetésével és a nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárásban a
Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A felülvizsgálat a hatóságok jogállása során is tekintettel volt az alkotmánybírósági gyakorlatra:
legutoljára a 109/2008. (IX. 26.) AB határozat rögzítette, hogy a közhatalmi jogosítványok
gyakorlása, így hatósági ügyekben az egyetértési jog gyakorlása is feltételezi, hogy az ilyen
jogkört gyakorló szerv rendelkezik demokratikus legitimációval. Az egészségbiztosítás hatósági
felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény alapján létrehozott Felügyeleti Tanács
megalakulása és összetétele folytán demokratikus legitimációval nem rendelkezik, ezért a
Javaslat alapján közhatalmi kérdésekben a továbbiakban csupán véleményezési jogot
gyakorolhat.
4.	Az ügyféli jogállás tekintetében egyaránt felmerült annak a szükségessége, hogy az ügyféli
jogokat egyes eljárásokban korlátozni kell abban az esetben, ha az ügyfél az első fokú eljárásban
nem vett részt, illetve olyan módosításnak is a szükségessége, hogy a társadalmi szervezeteket
törvény ügyféli jogokkal ruházza fel. Utóbbira példa, hogy az állatvédelmi jogszabályok
megsértése miatt indult hatósági eljárásokban megilleti az ügyfél jogállása a Nemzeti Civil
Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok
védelmére irányul.
A környezetvédelmi szervezetek ügyféli jogállását jelentősen érinti, hogy a Javaslat egyértelműen
tisztázza a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja közötti viszonyt olyan módon,
hogy az utóbbi rendelkezést hatályon kívül helyezi. A Kvt. 98. § (1) bekezdése ugyanis akként
rendelkezik, hogy a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más,
405
politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi
szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági
eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg, a 98. § (2) bekezdés b) pontja
pedig akként, hogy a szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve részt vegyen - e törvény
szabályai szerint - a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban. Értelmezési kérdésként merült
fel tehát, hogy miért különbözik a két eljárás megnevezése, következik-e az eltérésből, hogy az
utóbbi rendelkezés alapján megszorítóan kell értelmezni a környezetvédelmi szervezetek ügyféli
jogállását, azaz nem járhatnak el ügyfélként valamennyi környezetvédelmi közigazgatási hatósági
eljárásban, beleértve a szakhatósági eljárást is. A Javaslat álláspontja megegyezik az uralkodó
állásponttal és a környezetvédelmi szervezetek részvételi jogainak tágabb érvényesülése,
valamint az egységes jogértelmezés érdekében hatályon kívül helyezi a Kvt. 98. § (2) bekezdés b)
pontját.
5.	Terminológiailag helytelen módon több törvény, köztük a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, nem választja el az igény mint anyagi jogi
jogosultságot az eljárásjogi kérelmezéstől. A Ket. rendelkezéseivel történő összhang
megteremtése érdekében szükségessé vált a két fogalom egyértelmű elválasztása, és az eljárási
rendelkezésekben a kérelemre vonatkozó szövegpontosítást végigviszi a Javaslat.
6.	Pontosítónak tekinthető, de érdemi kihatása is van, hogy az ágazati törvényekben a Ket.
29. § (1) bekezdésével összhangban nem az eljárás kezdeményezéséről, hanem a
kérelmezésről van szó abban az esetben, ha a „kezdeményezés” alapján a hatóságnak meg
kell indítania az eljárást a „kezdeményező” jogait érintő ügyben, akit tehát ügyféli jogállás
illet meg.
7.	A kapcsolattartás szabályait a Ket.-novella önálló fejezetben határozta meg, különösen az
elektronikus kapcsolattartás tekintetében hozva forradalminak tekinthető változásokat.
A Ket.-novella egyik legfontosabb újítása, hogy ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben
kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet az
elektronikus utat nem zárja ki, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél
jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha egyébként ez értelmezhető az
adott eljárásban. E rendelkezés „visszájára fordítja” az eddigi szabályozási modellt, amely
406
szerint csak akkor lehetett az elektronikus utat igénybe venni, ha jogszabály úgy
rendelkezett - ilyen rendelkezést pedig igen alacsony számban, számos megszorítással
rögzítettek a jogszabályok. A Ket.-novellával való összhang megteremtése érdekében az
ilyen megengedő jellegű rendelkezés értelmét vesztette, ezzel összhangban deregulálandó.
Számos törvény, így például a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (13)
bekezdésében azzal az eltéréssel tette lehetővé az elektronikus ügyintézést, hogy a határozat
ilyen módon nem közölhető. A felülvizsgálat során tisztázódott, hogy az ilyen biztonsági
szempontú korlátozások fenntartása a továbbiakban indokolatlan.
Az elektronikus ügyintézésről szóló rendelkezésekhez több esetben kapcsolódott olyan
rendelkezés - így például a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (14)
bekezdésében, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 31/A. § (2)
bekezdésében -, amely szerint a kérelem mellékleteként benyújtandó közokirat, illetve
annak hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthető elő. Ez a korlátozás valójában
azon alapult, hogy jelenleg a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül nem
továbbítható hiteles módon az okirat, így a korlátozás elsősorban informatikai okokra
vezethető vissza. A Ket.-novella ugyanakkor megfelelő módon kezeli az ezzel összefüggő
aggályokat: az ügyfél ugyanis nem élhet elektronikus kapcsolattartási jogával, ha az az
adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. Technikai fejlesztés hiányában pedig a
közokirat elektronikus csatolása értelmezhetetlennek minősül, ebből következően egyrészt
az ágazati törvényekben szükségtelen kizárni ezt az esetet, másrészt a várható informatikai
fejlődésre tekintettel ez nem is célszerű, a jövőben így jogszabály-módosítás nélkül is
lehetséges lesz tágabb körben élni az elektronizáció nyújtotta előnyökkel.
Az elektronikus kapcsolattartáshoz kapcsolódóan végül szükségtelen az elektronikus
tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség tételes ágazati nevesítése, mivel a Ket.-novella
valamennyi hatóságra kiterjesztette a Ket. 164. §-a szerinti közzétételi kötelezettséget.
A Ket.-novella egyértelműen amellett foglal állást, hogy az elektronikus kapcsolattartás a
központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül folyik; hatósági eljárásokban az e
szabálytól való eltérés nem is megengedett. Elfogadható azonban az önálló informatikai
rendszer működtetése adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek teljesítése esetében, erre
407
tekintettel a Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi
CXXXV. törvényben kifejezetten lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben jogszabály
eltérjen a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől.
8.	A Ket.-novella alapján a kérelem személyes előterjesztési kötelezettséget, illetve a
személyes eljárást csak törvény írhatja elő, és csak abban az esetben, ha a személyes
megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem
szerezhető meg. A felülvizsgálat kiterjedt arra is, hogy a Ket.-novella alapján törvényi
szintre tartozó kérdések valóban ezen a jogszabályi szinten jelenjenek meg, ezzel
összhangban módosult a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I törvény, amelynek 44/A. §-a
új (9) bekezdéssel egészült ki. A személyes eljárást - az arcképfelvételi kötelezettségre
tekintettel - előíró szabályt eddig a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről
szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló a 124/2005.
(XII. 29.) GKM rendelet tartalmazta.
9.	A közlekedési és hírközlési ágazatban több esetben nem volt egyértelmű egyes hatóságok
adott eljárásban betöltött státusza annyiban, hogy önálló engedélyezési eljárást kell lefolytatnia,
szakhatóságként jár el vagy csupán véleményt bocsát ki. A normavilágosság érdekében a
Javaslat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdést módosítja, így
világossá válik, hogy a Magyar Energia Hivatal nem szakhatóságként vesz részt a
bányafelügyeleti eljárásban, hanem előzetes engedélyezőként. A villamos energiáról szóló 2007.
évi LXXXVI. törvény 109. § (4) bekezdésében pedig mivel a Magyar Energia Hivatalt nem köti a
Gazdasági Versenyhivatal álláspontja, helyesen a vélemény beszerzése iránti kötelezettségez kell
rögzíteni. Végül, ha az volt megállapítható, hogy az adott törvény voltaképpen szakhatósági
közreműködést ír elő, akkor a Javaslat hatályon kívül helyezi az érintett rendelkezést (pl. az
atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 43. § (2) bekezdését), mivel a Ket. 174/A. §-a
alapján a Kormány rendeletben jelöli ki a szakhatóságot és a szakhatóság hatáskörét, a Kormány
szervezetalakítási szabadságát korlátozza a törvényi szintű kijelölés.
10.	Terminológiai jellegű változás, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Javaslat a
Ket. bevett fogalmait érvényesíti, így különösen a hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány
kifejezések tekintetében. A ténylegesen hatósági bizonyítványként funkcionáló, de
megnevezésében igazolásként megjelenő irat a jogszabályban is hatósági bizonyítványként kerül
408
feltüntetésre a módosítás értelmében, pl. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben az
állattartó telep és halastó működtetéséről szóló igazolás esetében. Ugyanilyen megfontolások
alapján a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésében névjegyzék helyett a
nyilvántartás kifejezés alkalmazandó, ez fejezi ki, hogy helyesen deklaratív hatósági
nyilvántartásról van szó.
Ezt a szemléletmódot érvényesíti a Javaslat azzal, hogy a Ket. 71. § (1) bekezdésének
megfelelően a „határozat”, illetve a „végzés” terminológiának megfelelő szóhasználatot,
illetve az utóbbi kettőt magában foglaló „döntés” fogalom következetesen végigvezeti az
ágazati törvényekben. Kivételesen fenntartja a Javaslat egyes döntések speciális
megnevezését, például a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény 70. §-ában szabályozott fizetési meghagyást, amely az egészségbiztosítóval
szemben megtérítésre kötelezett elleni igényérvényesítést szolgálja. Az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az ügyfelek számos
esetben összetévesztik a polgári nemperes eljárás keretében kibocsátott fizetési meghagyást
az egészségbiztosító által határozati formában meghozott, megtérítésre kötelező fizetési
meghagyással. A fentiek következtében vált szükségessé a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon módosítása, hogy a törvény
egyértelműen meghatározza, az egészségbiztosító által kibocsátott fizetési meghagyás
fellebbezéssel meg nem támadható közigazgatási határozat.
11.	A Korm. határozat 1. 4. pontja feladatául tűzte a felülvizsgálatnak, hogy az „ágazati
szabályozásban meg kell vizsgálni, hogy mely eljárásokban érvényesíthető a hallgatás
beleegyezés lehetősége. Ennek megfelelően fel kell mérni, hogy melyek azok az egyszerűbb
megítélésű ügyek, amelyekben ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelmezett jog gyakorlását az
ügyintézési határidő lejárta után az ügyfél anélkül megkezdheti, hogy arról a hatóság formális
döntést hozna. Ezzel a lehetőséggel mind a hatóságok, mind a szakhatóságok eljárása
tekintetében élni kell, a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a hatóságok eljárása mellett a
szakhatósági közreműködésre is.” E kormányzati törekvéssel összhangban a Javaslat például a
sportról szóló 2004. évi I. törvényben „A Nemzet Sportolójának” járó olimpiai járadék
megállapítása iránti eljárásban rendeli alkalmazni a Ket. 71. § (2) bekezdésében foglalt szabályt.
409
12.	A Ket. és az ágazati törvények közötti párhuzamok megszüntetése érdekében jellemzően
módosulnak a döntés közlésére vonatkozó ágazati szabályok, ugyanis ezek jellemzően a Ket. 78.
§-ával egyező módon az ügyfeleket vagy - a Ket. rendelkezéseit korlátozva - az ügyfelek egy
körét külön megjelölték mint a döntésközlés címzettjeit. A Javaslat világossá teszi, hogy a Ket.
rendelkezéseit alkalmazni kell, külön törvény ehhez képest csak bővítheti azon személyek,
szervek körét, amelyekkel a döntést közölni kell.
Több törvény az egyes közigazgatási hatósági döntések kötelező közzététele körében a nyilvános
közzététel Ket. szerinti szabályaihoz képest szűkebb körben (pl. kizárólag a sajtóban, illetve a
minisztérium honlapján való közzététellel) állapítják meg a közzétételi fórumok körét. Ezek a
rendelkezések úgy módosulnak, hogy az adott törvény ezentúl csak a nyilvános közzétételt
rendeli el, amelyhez kapcsolódva a Ket. alapján automatikusan a Ket. hirdetményi közlésre
vonatkozó szabályainak alkalmazására kerül majd sor, és az adott törvényben csak a hirdetményi
közlési fórumokhoz képest meghatározott kiegészítő szabályok maradnak meg. Ilyen módosítás
történik a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényben a kíméleti területté
nyilvánításról szóló határozattal, továbbá a növényfajták állami elismeréséről, valamint a
szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvényben a
növénytermesztési hatóság által hozott, a jogsértő tevékenységet megtiltó határozattal
kapcsolatban.
13.	A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 67. § (5)
bekezdésének, valamint 71. § (3) bekezdésének módosítása lehetővé teszi a környezetvédelmi
hatóságok számára, hogy a jelentős környezeti hatással kapcsolatos határozataikat már a jogerőre
emelkedést megelőzően is nyilvánosan közzétehessék, összhangban a környezeti információhoz
való hozzáférés biztosításának különböző nemzetközi egyezményekben megfogalmazott
kötelezettségével.
14.	A felülvizsgálat figyelemmel volt a jogorvoslati fórumrendszert érintő alkotmánybírósági
gyakorlatra: a szervezeti elkülönültség követelményének való megfelelés érdekében is eszközöl
módosításokat a Javaslat (például a konzuli törvény kapcsán), valamint a fellebbezés kizárására
vonatkozóan is. A 90/2007. (XI. 14.) AB határozat megsemmisítette a Ket. azon rendelkezését,
amely alapján a fellebbezés kormányrendeletben is kizárható volt. Ha a fellebbezés kizárása
valamely szempontra tekintettel továbbra is szükséges, a hivatkozott AB határozattal
410
összhangban a kizárás törvényi szinten történik. Példaként felhozható, hogy a sportrendezvények
biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdése a rendőrség határozata
ellen, a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó
megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról szóló
198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a légiközlekedési hatóság ellen zárta ki a fellebbezést, e
rendelkezések a Javaslat értelmében törvényi szintre kerülnek.
A Javaslat ugyanakkor több speciális ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló
fellebbezési jogot vezet be, így az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény 16/D. § (4) bekezdésében, a fogyasztóvédelemről 1997. évi CLV. törvény 49. § (3)
bekezdésében, vagy például a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
19/A. §-ában. Az önálló jogorvoslat biztosításának indoka, hogy a Javaslat most tisztázza, hogy e
döntéseket végzés formájában kell meghozni, emiatt azonban csak a határozat elleni jogorvoslat
keretében lennének megtámadhatók, amely azonban komoly joghátrányt jelentene az
intézkedésben érintett ügyfél számára.
A Ket.-novella módosította a Ket. 100. §-át is, amely alapján nincs helye fellebbezésnek, ha az
első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vezetője vagy kormányhivatal
vezetője hozza meg, továbbá - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - ha
az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozza meg. Azáltal, hogy a Ket. a
hatósági eljárásokra általános érvénnyel rögzíti e szabályt, számos törvényben vált
szükségtelenné az ezzel megegyező tartalmú rendelkezés, így az egészségbiztosítás hatósági
felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvényben az Egészségbiztosítási Felügyelet
kormányhivatal jogállására tekintettel, vagy az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és
egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényben
az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hatóság központi hivatal jogállására tekintettel.
A módosítás egyben eleget tesz annak a megfontolásnak is, hogy ha az Országgyűlés - autonóm
államigazgatási szerv vagy kormányhivatal esetén - törvénymódosítás során vagy ettől
függetlenül, a Kormány szervezetalakítási szabadságánál fogva rendeletében más, a 100. § (1)
411
bekezdés d)-e) pontjában fel nem sorolt szervre telepíti a hatáskört, akkor e hatóság döntései ellen
az általános szabályok szerint lesz helye fellebbezésnek.
Számos törvényben volt található olyan rendelkezés, amely az első fokú döntéssel szemben
fellebbezésre jogosult személyeket sorolta fel, ez a szabályozás azonban ellentétes a Ket.-tel
annyiban, amennyiben alkalmas annak korlátozására, hogy az ügyfél, azaz olyan személy, akinek
jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, élhessen jogorvoslati jogával. A Javaslat alapkoncepciója,
hogy azon rendelkezéseket, amelyek részben vagy egészben megismétlik a Ket.-et,
párhuzamosak azzal, hatályon kívül kell helyezni, mert a Ket. a hatósági eljárások kódexe, ennek
kell elsődlegesen érvényesülnie. Különösen nagy a jelentősége azon párhuzamos
rendelkezéseknek, amely valamely körülmény alapján alkalmasak a Ket. „lerontására”, a Ket.
alkalmazásának kizárására, korlátozására. Erre tekintettel a Javaslat hatályon kívül helyezi a
fellebbezésre jogosult ügyfelek felsorolását tartalmazó rendelkezéseket. A fellebbezésre jogosult
személyeket meghatározó rendelkezés ugyanis csak az ügyfélre vonatkozó szabályok szerint
szabályozható: törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azon személyek körét, akik külön
vizsgálat nélkül ügyfélnek minősülnek. Ilyen szellemben módosítja a Javaslat az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvényt (a továbbiakban: Eütv.): az Eütv. alapján az egészségügyi
államigazgatási szerv jogosult a beteget a kötelező védőoltás alól mentesíteni. A Ket. alapján a
beteg és a beteg törvényes képviselőjének - egyértelmű ügyféli jogállásukra tekintettel -
fellebbezési joga biztosított, így azt felesleges az Eütv.-ben megismételni. A Ket. szabályai
szerint emellett azonban törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákban
megállapíthatja azon személyek körét, akik külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősülnek. A
kezelőorvos érintettsége, a beteggel való szoros kapcsolata, ismeretei miatt, a közérdek
védelmében indokolt számára ilyen egyszerűsített módon az ügyféli jogállást biztosítani.
15.	A Ket.-novella megszünteti a méltányossági eljárást, ugyanakkor a méltányosság
gyakorlására az egyes hatósági eljárásokban különböző okok alapján nagy szükség lehet, erre
viszont az ágazati joganyag eddig csak hézagosan teremtett lehetőséget. Az általános eljárásjogi
méltányosság helyett ezért a Javaslat több törvényben kifejezetten feljogosítja a hatóságot, hogy
döntését méltányosságból, az ott meghatározott mérlegelési szempontok szerint módosítsa,
visszavonja, vagy más engedményeket tegyen.
412
16.	A Ket.-tel való összhangot kívánja megteremteni az a módosítás is, amely az ágazati
törvényekben az „azonnali végrehajthatóságot” a Ket.-novellának megfelelően egységesen
„fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás” szövegre módosítja. A Ket. 101. § (3)
bekezdése állapítja meg azokat az eseteket, amelyek során fellebbezésre tekintet nélküli
végrehajthatóságnak van helye, az ágazati törvényeknek - ha egyébként teljes mértékben a
Ket. hatálya alá tartoznak - csupán a 101. § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetekben, azok
keretein - pl. a honvédelmi, közegészségügyi érdeken - belül van módjuk további
differenciálásra. A Javaslat ehhez képest hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket,
amelyek csupán megismétlik vagy a Ket.-tel ellentétes módon kiegészítik annak eseteit,
hogy a hatóság döntése fellebbezésre tekintet nélkül való végrehajthatóságát rendelhesse el.
17.	Dogmatikai jelentősége van annak a módosításnak, amely a normához hasonlóan definiálja és
különbözteti meg az egyedi hatósági aktusok érvényességét és hatályát. Az érvényesség ennek
alapján a hatósági döntés hibáktól mentes létrejöttét takarja, míg a hatály terminus alkalmazandó
a döntés időbeli, személyi, térbeli érvényesülése, végrehajthatósága vonatkozásában. Ennek a
dogmatikai szemléletváltásnak megfelelően a Javaslat egységesen módosítja az érintett
rendelkezéseket: például egy engedély ötéves érvényessége helyett ötéves hatályosságáról
rendelkezik.
18.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a rehabilitációs
járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény javasolt módosításának célja elsősorban a Ket.-
novellával való összhang megteremtése, emellett a Javaslat időközben szükségessé vált, érdemi
módosításokat is tartalmaz.
A Javaslat pontosítja a nyugdíj melletti kereset esetén a 0,5%-os nyugdíjemelés alapjának
kiszámítását, megfelelő alkalmazását vállalkozók, munkavállalók esetében egyaránt,
összehangolja a rokkantsági nyugdíj és a rehabilitációs járadék egyes részletszabályait. A Javaslat
változtat a rokkantsági nyugdíj mellett szerezhető kereset összegszerű korlátjának számításán. A
mai bonyolult, a nyugdíj alapjául szolgáló nettó átlagkereset valorizált értékének 90 százalékához
kötött számítási mód egyszerűsödik, elősegítve a nyugdíjasok és a munkáltatók jogkövető
magatartását, a folyamatos hathavi bruttó kereset havi átlaga a továbbiakban nem haladhatja meg
a nyugdíj összegének 200%-át.
413
A Javaslat szerint - más öregségi nyugdíjakhoz hasonlóan - 2010-től a polgármesterek és az
országgyűlési képviselők speciális nyugdíjára is kiterjed a jövedelemszerző tevékenység melletti
korhatár alatt igénybevett nyugdíj folyósításának kötelező szüneteltetése. Az előrehozott öregségi
nyugdíjra való jogosultság megállapítása során továbbra is figyelembe kell venni a rokkantsági
nyugdíj folyósításának idejét.
A Javaslat értelmében - az ellátás-halmozódás tilalma elvének megfelelően - a más EGT-
államban, illetve szociális biztonsági egyezménnyel érintett országban folyósított munkanélküli
ellátást is figyelembe kell venni a nyugellátásra jogosultság megállapításánál. Az egyenlő
elbírálás követelményeinek megfelelően a nyugdíjjogosultságra és megszűnése feltételeire
vonatkozó szabályokat a jövőben a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló
rendelet és a kétoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre is alkalmazni kell.
414
A BELSŐ PIACI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ 2006/123/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS
TANÁCSI IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELÜLVIZSGÁLAT
I.	A BELSŐ PIACI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ 2006/123/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS
TANÁCSI IRÁNYELV
A Javaslat - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvényjavaslattal együtt - a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a magyar jogba történő átültetését is szolgálja. A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényjavaslatban (a továbbiakban: Kerettörvény-javaslat) foglalt keretszabályok mellett az
Irányelv maradéktalan átültetéséhez szükség van az ágazati törvények megfelelő
módosítására és a Kerettörvény-javaslattal való illeszkedéshez szükséges szabályok
megalkotására.
A szolgáltatásnyújtás szabadsága az Európai Közösséget létrehozó szerződésben (a
továbbiakban: EKSZ.) meghatározott négy gazdasági szabadság egyike. Az EKSZ. alapvető
célkitűzése ugyanis egy olyan közös piac létrehozása, melyben megvalósul az áruk, a
személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok eltörlése.
A szolgáltatások nyújtása kétféle módon történhet: letelepedés útján, illetve határon átnyúló
szolgáltatásként. Az előbbire az EKSZ. III. cím 2. fejezet (Letelepedési jog) 43-48. cikke,
az utóbbira az EKSZ. III. cím 3. fejezet (Szolgáltatások) 49-55. cikke vonatkozik.
Az Európai Bizottság a korábbi években végzett elemzései alapján megállapította, hogy a
négy gazdasági szabadság közül a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás ütközik a belső
piacon a legtöbb akadályba. Ez elsősorban azokra az eltérő tagállami intézkedésekre,
korlátozásokra vezethető vissza, melyek célja a szolgáltatók ellenőrizhetősége és a
fogyasztók érdekeinek védelme. Az akadályok a szolgáltatások különböző területén a
szolgáltatók tevékenységének valamennyi létszakaszát érintik, és számos közös jellemzővel
rendelkeznek, beleértve különösen azt a tényt, hogy az akadályok gyakran adminisztratív
terhekből, a határokon átnyúló tevékenységgel kapcsolatos szabályozási, jogalkalmazási
bizonytalanságból és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom hiányából fakadnak.
415
Az ezen akadályok megszüntetése céljából 2006-ban elfogadott Irányelv abból indul ki,
hogy a fogyasztók számára szélesebb körű, jobb és olcsóbb szolgáltatásokat biztosíthatna
egy olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra késztetné, hogy megszüntessék egyrészt a
letelepedéssel járó, másrészt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait is,
ugyanakkor növeljék az átláthatóságot, és bővítsék a fogyasztók számára nyújtott
tájékoztatást, a szolgáltatás igénybevételének biztonságát.
Az Irányelv úgynevezett keretirányelv, azaz általános jogi keretet határoz meg a
szolgáltatások széles körére vonatkozóan. A szolgáltatás fogalmának meghatározásánál az
EKSZ. vonatkozó definícióját veszi alapul, amennyiben szolgáltatás az EKSZ. 50. cikkében
említett, rendszerint díjazás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység. Nem
tartoznak az Irányelv hatálya alá a nem gazdasági szolgáltatások és azok a tételesen
meghatározott kivételek, amelyeket az Irányelv 1. cikk (2) és (3) bekezdései felsorolnak.
Így nem vonatkozik az Irányelv a pénzügyi szolgáltatásokra, elektronikus hírközlési
szolgáltatásokra és hírközlő hálózatok, valamint a kapcsolódó létesítmények és
szolgáltatásaira, a közlekedés területén végzett szolgáltatásokra, munkaerő-kölcsönzők
szolgáltatásaira, az egészségügyi szolgáltatásokra, az audiovizuális szolgáltatásokra, a
szerencsejátékra, a közhatalmi tevékenységekre, egyes szociális szolgáltatásokra, a magán
biztonsági szolgáltatásokra, a közjegyzők és bírósági végrehajtók szolgáltatásaira, valamint
az adózásra. Továbbá - annyiban, amennyiben a vonatkozó közösségi szabályozás az
Irányelv által szabályozott területen rendelkezéseket tartalmaz - azokat a szolgáltatásokat,
amelyekre már külön közösségi szabályozás létezik, az Irányelv nem érinti. Olyan kérdések
tekintetében azonban, amelyekről a speciális közösségi szabályozás nem rendelkezik,
alkalmazni kell az Irányelv rendelkezéseit.
Biztosítani kell, hogy a szolgáltatók a feltételként előírt összes formalitást és szükséges
eljárást „egyablakos rendszeren” keresztül, elektronikus úton is el tudják intézni. Az
Irányelvnek az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és az elektronikus kapcsolattartás
lehetővé tételét célzó rendelkezései jó részét már a Ket.-novella megvalósítja, így az ágazati
törvények ezzel összefüggő módosítása az Irányelv átültetését is szolgálja.
Az Irányelv rendszere külön rendelkezéseket tartalmaz a letelepedés keretében (III. fejezet),
illetve a határon átnyúló jelleggel (IV. fejezet) nyújtott szolgáltatásra. Letelepedés esetében
416
a tagállamok a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, és annak
gyakorlását csak szigorú követelmények szerint köthetik engedélyezési rendszerhez és ez
esetben is az engedélyezésnek további követelményeknek kell megfelelnie.
Az Irányelv részletesen szól azokról a követelményekről, amelyeket a tagállamok
egyáltalán nem írhatnak elő a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultság vagy az
engedélyezés feltételeként (tiltott követelmények - 14. cikk) vagy amelyeket csak bizonyos
feltételek fennállása esetén írhatnak elő (értékelendő követelmények - 15. cikk). Ez utóbbi
követelmények csak akkor tarthatók fenn, ha azok diszkriminációmentesek, szükségesek,
azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá és az elérni kívánt céllal
arányosak.
A határon átnyúló szolgáltatások esetében az Irányelv a fogadó tagállam számára
kötelezővé teszi a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítását és kimondja, hogy a
szolgáltatásnyújtáshoz való jogosultságot nem lehet olyan követelményekhez kötni,
amelyek diszkriminatívak, szükségtelenek és aránytalanok lennének. Az Irányelv
meghatározott, a szolgáltatás nyújtását korlátozó feltételeket kifejezetten tilt [16. cikk (2)
bekezdés], például azt, hogy a szolgáltatást nyújtó telephellyel rendelkezzen a fogadó
államban, engedélyt szerezzen az adott tagállam illetékes hatóságaitól - beleértve az adott
állam területén való nyilvántartásba vételt vagy szakmai szervezetbe vagy testületbe való
felvételt -, azt a feltételt, hogy a fogadó állam területén nem rendelkezhet bizonyos
infrastruktúrával. Külön rendelkezik az Irányelv arról, hogy mely okokra való hivatkozással
állapíthat meg egy tagállam követelményeket a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban. Ezek a
közrendi, közbiztonság, közegészségügyi, környezetvédelmi szempontok. E szempontok
köre azonban jóval szűkebb, mint a letelepedettekre vonatkozóan az engedélyezés
fenntartása indokául megengedett közérdeken alapuló kényszerítő okok köre. A 17. cikk a
szolgáltatásnyújtás szabadsága alóli kivételek taxatív felsorolását tartalmazza.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az Irányelv hatálya alól kivett határon átnyúló
szolgáltatásokra az EKSZ. 49. cikkét továbbra is alkalmazni kell.
A szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozhatják olyan - esetleg burkolt - tagállami
intézkedések, gyakorlatok is, melyek a szolgáltatásokat igénybevevők, különösen a
fogyasztók jogosultságait érintik. Az Irányelv ezért kitér az ilyen esetekre is annak
417
érdekében, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága a fogyasztó oldaláról se sérüljön azáltal,
hogy indokolatlanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtók közötti választást. Korlátozó
feltételeket a szolgáltatók általános szerződési feltételei sem tartalmazhatnak, kivéve, ha
azokat objektív kritériumok közvetlenül indokolják.
418
II.	Az ágazati törvényeket érintő, az Irányelvvel összefüggő horizontális
MÓDOSÍTÁSOK
1.	Engedélyezés, bejelentés, a szolgáltatók nyilvántartása
Letelepedés esetében a tagállamok a szolgáltatási tevékenység nyújtására való
jogosultságot, illetve annak gyakorlását - főszabály szerint - nem köthetik engedélyezési
rendszerhez. A tagállami engedélyezési rendszerek csak kivételes esetekben tarthatók fenn,
ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá és a kitűzött cél kevésbé
korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg.
Az Irányelv fogalomrendszerében engedélyezésnek minősül bármely olyan közigazgatási
hatósági eljárás, amelynek lefolytatása a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, illetve
gyakorlásának vagy igénybevételének jogszabályban előírt feltétele, ha a tevékenység a
hatóság kérelemnek helyt adó határozatának meghozataláig vagy - ha jogszabály
tevékenység megkezdését, vagy igénybevételét ahhoz a feltételhez köti, hogy meghatározott
határidőn belül a hatóság nem hoz a kérelmet elutasító határozatot - a hatóság határidőben
meghozott elutasító határozatának hiányában jogszerűen nem kezdhető meg, illetve nem
folytatható, vagy jogszerűen nem vehető igénybe.
Az engedélyezési eljárásoknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Az
engedélyezés feltételeinek diszkriminációmentesnek, a közérdeken alapuló kényszerítő
indokhoz kapcsolódó céllal arányosnak és egyértelműnek, objektívnek, átláthatónak, egyes
megengedett kivételektől eltekintve időben korlátlannak és a szolgáltató számára előzetesen
megismerhetőnek kell lenniük.
A Kerettörvény-javaslat II. fejezete az engedélyezés mellett szabályozza az engedélyezések
visszaszorításából következően a hatósági ellenőrzésre épülő új rendszert, amikor is
megteremti az engedélyezési rendszert az ágazati törvényekben felváltó új eljárás, a
bejelentési eljárás alapjait (19-26. §, 30. §).
Az Irányelv fogalomrendszerében mind az engedélyezés, mind a bejelentés korlátozó
követelménynek minősül. Csak abban az esetben tartható fenn, ha nem diszkriminatív,
419
szükséges (azaz közérdeken alapuló kényszerítő ok indokolja), és arányos (kevésbé
korlátozó eszközzel nem érhető el a kitűzött cél).
A Kerettörvény-javaslatban meghatározott engedélyezés és bejelentési eljárás az arányosság
elve mentén „válik el egymástól”, azaz a bejelentés kevésbé korlátozó eszköz az
engedélyhez képest.
A legfőbb különbség a két eljárás között az, hogy míg engedélyezés esetében csak a
határozat közlését követően, addig bejelentés esetében - ha a szolgáltató ténylegesen
megfelel a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételeknek - lényegében azonnal
megkezdheti az adott szolgáltatási tevékenységet, köteles erről azonban a hatóságot
értesíteni (bejelentés), amelynek elmaradása a Kerettörvény-javaslat szerinti bírsággal
szankcionálható. Az új rendszer értelmében a vonatkozó jogszabályi követelményeknek
való megfelelés biztosítása érdekében a szolgáltatási tevékenységek ellenőrzésére kell
helyezni a szabályozás fő hangsúlyát, ami koncepcionális jellegű eltérést jelent az eddigi
rendszerhez képest.
Az új bejelentési eljárás lényege tehát, hogy - szemben az engedélyezési rendszerrel - ha a
szolgáltató teljesíti a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételeket, a tevékenység
folytatását megkezdheti, azonban köteles ezt bejelenteni az érintett hatóságnak. A
bejelentés közvetlenül nem feltétele tevékenység megkezdésének, elmulasztása ugyanakkor
külön szankcionálható. A bejelentés alapján a hatóság nyomban ellenőrizni tudja, hogy a
szolgáltató megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és ha ellenőrzése során a
megfelelés hiányát állapítja meg a szolgáltatási tevékenység jogszerűtlen folytatást
szankcionálhatja, végső esetben megtilthatja a szolgáltatási tevékenység folytatását.
A Kerettörvény-javaslatban szabályozott bejelentéssel összefüggő eljárás ennek
megfelelően nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározott közigazgatási hatósági
ügynek, ugyanakkor megfelelően alkalmazni kell e törvénynek a nyelvhasználatra és a
tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatásra, hatáskörre, illetékességre, a
kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az ügyfélkapun keresztül történő
elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a
420
határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a költségmentességre vonatkozó
rendelkezéseit.
A Kerettörvény-javaslat e rendszert azzal egészíti ki, hogy mind engedélyezés, mind
bejelentés esetén hivatalból egyidejűleg nyilvántartásba kell venni a szolgáltatókat, és a
nyilvántartás meghatározott adatait bárki számára nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A
hivatalból történő nyilvántartásba vétel a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, illetve
folytatásának nem feltétele, a nyilvántartás kizárólag tájékoztatási és ellenőrzési célt
szolgál. Garanciális szabály ugyanakkor, hogy bejelentésköteles tevékenység esetén már a
nyilvántartásba vételre sem kerülhet sor, ha a hatóság az arra előírt határidőn belül (amely
főszabályként tíz munkanap) a Ket. szerinti ellenőrzési eljárása során megállapította, hogy a
szolgáltató bejelentése ellenére nem teljesíti a tevékenység gyakorlására való jogosultság
feltételeit, ha pedig későbbi ellenőrzés során állapítja meg ugyanezt, a tevékenység
folytatása megtiltásával egyidejűleg törli az adott szolgáltatót a nyilvántartásból.
Az ágazati jogszabályok megfelelő illeszkedési szabályaival együtt e rendszer képes
biztosítani, hogy a hatóságoknak a bejelentésköteles tevékenységről is megfelelő
tudomásuk legyen és a szolgáltatók tevékenységét megfelelően ellenőrizni tudják, másrészt
-	a nyilvántartási szabályokból következően - biztosított, hogy a nyilvántartásokban csak
olyan szolgáltatók szerepeljenek, amelyek megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek, ami
a nyilvántartások meghatározott adatainak nyilvánossága révén a más hatóságok ellenőrzési
lehetőségeit, illetve az igénybevevők biztonságát is szolgálja.
A Kerettörvény-javaslat értelmében, ha külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben
kiadott kormányrendelet - közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján - kifejezetten
eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató szolgáltatási tevékenységének folytatásához és
igénybevételéhez nincs szükség engedélyezésre, vagy a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének a bejelentésére. Azokban az esetekben tehát, ahol az engedélyezési
rendszer az Irányelv alapján fenntartható (nem diszkriminatív, szükséges és arányos), az
engedélyezés feltételét törvényi szintre kell emelni. Ugyanígy azon esetekben, ahol az
engedélyezési rendszer nem tartható fenn, de a bejelentés nem diszkriminatív, indokolt
(szükséges) és arányos, a bejelentés feltételét szintén törvényi szintre kell emelni.
421
A Javaslat emellett a rendszer átláthatósága érdekében több helyen terminológiai
pontosítások révén világossá teszi, hogy az eddig az ágazati jogszabályban különböző
megjelöléssel említett eljárások engedélyezésnek minősülnek.
2.	Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont („elektronikus egyablak”)
Az Irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók az
„egyablakos ügyintézési pontoknál” távolról és elektronikusan minden eljárást és alaki
követelményt teljesíthessenek, ami a szolgáltatási tevékenység nyújtására való
jogosultsághoz és a szolgáltatási tevékenység gyakorlásához szükséges. Ez nem
korlátozhatja a szolgáltatókat a „hagyományos”, nem elektronikus „közigazgatási út”
választásában. Tehát míg az elektronikus „egyablak” a szolgáltató részére lehetőségként,
addig a hatóságok vonatkozásában kötelezettségként jelenik meg. Ennek megfelelően atz
irányelv hatálya alá tartozó esetekben deregulálni kell azokat a szabályokat, amelyek
korlátozzák, vagy kizárják az elektronikus út igénybevételét. Természetesen ez alól kivétel
a szolgáltatás nyújtásához használt helyiség, eszközök ellenőrzése, a szolgáltató és
alkalmazottainak képességével vagy személyes sértetlenségével kapcsolatos fizikai
vizsgálat.
A Kerettörvény-javaslat a központi elektronikus szolgáltató rendszer keretében egy
Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont létrehozásáról rendelkezik, amely elektronikus
úton elérhető, átlátható, az egyes szolgáltatási tevékenységek szerint egységes szempontok
alapján rendszerezett módon korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetően
tájékoztatást nyújt a szolgáltatók és a szolgáltatások igénybe vevői számára, továbbá
biztosítja, hogy a szolgáltatók az adott szolgáltatási tevékenységének megkezdésével,
illetve folytatásával összefüggésben lefolytatandó eljárásokhoz, ideértve
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti
cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárást, valamint az egyéni vállalkozásról szóló
törvény szerinti egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárást is, szükséges
valamennyi eljárási cselekményt, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségeiket egységes
felületen, a szükséges eljárások lehető legrövidebb időn belül való befejezéséhez leginkább
igazodó - a lehető legegyszerűbb és legkevesebb lépéssel járó - módon megtehessék.
422
3. Szakértőkre vonatkozó előírások, szabályozott szakmák
Az előterjesztő az Irányelv átültetése során abból indult ki, hogy egy adott szakértői
tevékenység engedélyezése vagy bejelentési rendszere csak abban az esetben tartható fenn,
ha az adott szakértő kötelező igénybevételét jogszabály írja elő, vagy az ilyen szakértő
igénybevételéhez jogszabály külön jogkövetkezményt állapít meg.
Ha ilyen előírás nem található, a vonatkozó szakértői rendszert meg kell szüntetni. A
Kerettörvény-javaslat 3. § és 7. §-ai szerint pedig kizárólag törvényben vagy eredeti
jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben lehet rendelkezni arról, hogy az adott
tevékenység csak engedély birtokában/bejelentést követően kezdhető meg. Tehát,
amennyiben a szakértő igénybevételére vonatkozóan van jogszabályi rendelkezés, úgy a
szakértő engedélyezését/bejelentésére irányuló követelményt törvényi vagy eredeti
jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeleti szinten kell elhelyezni. A
részletszabályozás továbbra is a végrehajtási jogszabályokban jelennek meg.
Ezen koncepció mentén megszüntetésre kerül például a szakképzési szakértőre, a
felnőttképzési szakértőre vonatkozó szabályozás, törvényi szinten kerül kimondásra a
környezetvédelmi, vízügyi, munkabiztonsági szakértő engedélyezése, és szintén törvényi
szintre emelve, de bejelentés után lesz folytatható a kulturális szakértői tevékenység. A
foglalkozási rehabilitációs szakértőre vonatkozó rendelkezéseket eredeti jogalkotói
hatáskörben kiadott kormányrendelet tartalmazza majd.
Tekintettel arra, hogy a szakértők a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv (továbbiakban: Elismerési Irányelv) alapján
szabályozott szakmának minősülnek, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében nem
az Irányelv (és nem a Kerettörvény-javaslat) vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók,
hanem a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és
annak végrehajtási rendeletei abban a körben, amelyben a Elismerési Irányelv, illetve annak
nyomán a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
(annak X. fejezete) eltérően szabályoz. A két irányelv, a Kerettörvény-javaslat és a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény ennek megfelelően
kiegészítik egymást.
423
Ennek értelmében, ha az ágazati szabályozást tartalmazó törvény vagy eredeti jogalkotói
hatáskörben kiadott kormányrendelet valamely szabályozott szakma folytatását engedélyhez
vagy bejelentéshez köti, akkor a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás az elismerési törvény
X. fejezete alapján nem köthető előzetes engedélyeztetéshez.
Fontos kiemelni, hogy e rendszer értelmében az ágazati törvények, illetve eredeti jogalkotói
hatáskörben kiadott kormányrendeletek egyáltalán nem tartalmaznak a határon átnyúló
szolgáltatásra rendelkezést. Az Elismerési Irányelv és a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei
alapján három eset jöhet szóba a szakértők - és minden szabályozott szakma - határon
átnyúló szolgáltatásnyújtásánál:
a)	teljesen szabadon, vagyis az elismerési törvény 40. § szerinti bejelentés nélkül
folytatható a szolgáltatás, ha a tevékenység megjelölése nem szerepel a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó
ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső
szolgáltatások felsorolásáról szóló kormányrendelet mellékletében.
b)	lehetőség van előzetes bejelentést kérni a szolgáltatótól, de az ilyen tevékenységeknek
meg kell jelenniük a kormányrendelet mellékletében.
c)	ha közbiztonsági vagy közegészségügyi vonatkozású szolgáltatásról van szó, akkor
lehetőség van arra, hogy a bejelentési kötelezettségen túl csak a képesítés előzetes
ellenőrzése mellett lehessen a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet folytatni. E
tevékenységeknek is szerepelniük kell a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről
szóló 2001. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet mellékletében.
4.	Határon átnyúló szolgáltatások szabályozása az ágazati törvényekben nem
szabályozott szakmák esetén
A Kerettörvény-javaslat értelmében valamely EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen
szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató Magyar Köztársaság területén, vagy
területére irányuló határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához főszabály szerint nincs szükség
engedélyezésre vagy bejelentésre. A közrend védelme, közbiztonság védelme,
424
közegészségügyi vagy környezetvédelmi indokok (kizárólag e négy indok) alapján azonban
az ágazati törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet ettől
eltérően rendelkezhet.
A Kerettörvény-javaslat alapján három eset jöhet szóba határon átnyúló
szolgáltatásnyújtásnál:
a)	Amennyiben az ágazati törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendelet nem tartalmaz rendelkezést a határon átnyúló szolgáltatásra, akkor a
tevékenység teljesen szabadon folytatható.
b)	A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás engedély-, vagy bejelentés-köteles, és ez
megjelenik az ágazati törvényben, illetve eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendeletben.
c)	Ha a határon átnyúló szolgáltató tevékenysége szabályozott szakmának minősül, úgy a
fentebb ismertetett rendszer szerint (teljesen szabadon, előzetes bejelentés alapján, előzetes
ellenőrzést követően), az elismerési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazandók.
425
III. Az ágazati törvényekben az Irányelvből következő egyes módosítások
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítását a közúti közlekedési szakértők,
az iskolavezetői, a szakoktatói és a járművezetői vizsgabiztosi, illetve a műszaki vizsgabiztosi
tevékenységek engedélyezésének törvényi szintű szabályozása indokolja. A Javaslat alapján - a
hatályos szabályozást tükrözve, a közúti közlekedési szakértők kivételével - továbbra is csak a
közlekedési hatóság által kiadott engedély alapján lehet e tevékenységeket folytatni. A hatóság az
engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.
A közúti közlekedési szakértői tevékenység bejelentés alapján folytatható, amennyiben
rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott
egyéb követelményeknek. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmákról van szó, a határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi
C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIv. törvény módosítása
szükséges egyrészt a gazdasági célú letelepedés fogalma tekintetében a Kerettörvény-javaslattal
való összhang biztosítása (és a fogalom, illetve szabályozás a társasági adóról szóló törvényekhez
kötésének megszüntetése) érdekében, másrészt annak egyértelművé tétele érdekében, hogy
főszabály szerint letelepedés keretében szükséges valamely a törvényben előírt jogi forma
választás. Emellett a törvény módosításával e törvénybe kerülnek a külföldiek önálló
vállalkozására vonatkozó általános szabályok.
A módosítások révén egyértelművé válnak a törvény rendszerében a határon átnyúló gazdasági
tevékenységre vonatkozó szabályok, és az is, hogy az EGT-államban letelepedett vállalkozások
számára ez főszabály szerint szabad, harmadik országok vállalkozásai pedig főszabály szerint
kötelesek tevékenységüket letelepedés keretében folytatni.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben a vendéglátásban felszámított
felszolgálási díj felső mértékének meghatározása ellentétes az Irányelvvel, ezért deregulálni kell
a szabályozást.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényben a magán-munkaközvetítők tevékenysége tartozik az irányelv hatálya alá. A hatályos
426
engedélyezést bejelentési rendszer fogja felváltani. A más EGT-államban letelepedett
szolgáltatók határon átnyúló szolgáltatásnyújtása szabadon folytatható.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben
szabályozza a Javaslat a szúnyogirtó szer és szúnyoglárva-irtószer légi úton történő környezetbe
juttatásának engedélyezése, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével
végezhető. A más EGT-államban letelepedett szolgáltató által végzett légi szúnyogirtás ugyanígy
engedélyköteles marad.
A szerencsejáték szervezésről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben szabályozott játékautomata
üzemeltetése az Irányelv hatálya alá tartozik. A Javaslat szerint az állami adóhatóság 10
munkanapon belül dönt a játékautomata nyilvántartásba vételéről. Az üzemeltető korábban
félévente volt köteles - nyilvántartásba vétel céljából - az állami adóhatósághoz bejelenteni az
általa működtetni kívánt játékautomatát. A javasolt szabályozás értelmében ez megszűnik és az
állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének
időtartamára veszi nyilvántartásba, figyelemmel arra is, hogy a játékautomatákat műszaki
szempontból külön engedélyeztetni kell. E szabályozás az Irányelv szerint tiltott kettős
engedélyezést is kiküszöböli.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény tekintetében javasolt módosítás
értelmében a költségvetési szerveknél történő belső ellenőrzési tevékenyég folytatásához
továbbra is az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges. A tevékenységet a
miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és rendelkezik az előírt végzettséggel és
gyakorlattal. A miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A bányászatról 1993. évi XLVIIL törvény módosítását a polgári felhasználású robbanóanyag
forgalmazási tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló
427
szakértői és felügyeleti tevékenységek, valamint a földtani szakértői és a hites bányamérői
tevékenység engedélyezésének törvényi szintű szabályozása indokolja.
A Javaslat alapján - a hatályos szabályozást tükrözve - továbbra is csak a bányafelügyelet által
kiadott engedély alapján lehet e tevékenységeket folytatni. A hatóság az engedéllyel
rendelkezőkről nyilvántartást vezet. A Javaslat a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében
történő polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási tevékenységet is szabályozza. Ez
esetben a javasolt módosítás szerint nem engedély, hanem bejelentési kötelezettség terheli a
szolgáltatót. Tekintettel arra, hogy a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti
tevékenység, a földtani szakértői és a hites bányamérői tevékenység esetében szabályozott
szakmákról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a közoktatási szakértők a továbbiakban
bejelentés alapján folytathatják tevékenységüket. Jelenleg a vizsgaelnöki szabályozással együtt
szerepelnek a közoktatási szakértőre vonatkozó szabályok, ezért ezek különválasztása volt
szükséges, mivel a vizsgaelnök nem tartozik az irányelv hatálya alá.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben hatályukat vesztik a szakképzési
szakértőre vonatkozó rendelkezések.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatályos szabályozása értelmében a
szakképesítést tanúsító bizonyítványt, valamint a többi dokumentumot a természetes személy
esetében a jegyzőnek, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalanyok esetén az illetékes
cégbíróságnak kell bemutatni, akik ennek alapján vezetik az ingatlanközvetítői, továbbá az
ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői névjegyzéket.
428
A javaslat szerint az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve az ingatlanvagyon-értékelő és
közvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye
szükséges. A tevékenység folytatását a hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
Ha a tevékenységet gazdálkodó szervezet kívánja folytatni, ezt csak akkor teheti meg, ha legalább
egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a
tevékenységet nem maga látja el -, legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a hatóság
engedélyével, valamint köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel a jogszabályban
meghatározott egyéb feltételeknek. A gazdálkodó szervezet is köteles a tevékenység folytatására
irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni.
A Javaslat tehát külön szabályozza a természetes személyeket és a gazdálkodó szervezetet. Ez
utóbbi tevékenysége csak bejelentésköteles, azzal, hogy az általa foglalkoztatott, alkalmazott
személy tevékenysége viszont már engedélyköteles. A hatóság a tevékenység folytatására
engedéllyel rendelkező személyekről, és a bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről
nyilvántartást vezet. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról is szó van, ebben a
vonatkozásban a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben a munkavédelmi szakértőre
vonatkozóan jelenleg a kötelező kamarai tagságon kívül még egy szintű engedélyezés létezik,
ennek fenntartása nem tűnik indokolhatónak az Irányelv alapján. Az engedélyezés a letelepedett
szakértők tekintetében tehát fennmarad, de a korábbival ellentétben egyszintű lesz. Hatáskörrel
rendelkező hatóságként továbbra is az OMMF és a mérnöki kamarák fognak eljárni. Tekintettel
arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
Bár az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben a mesterséges megtermékenyítő
állomás, embrióültető állomás engedélyezése közösségi rendelkezés miatt fennmarad, egyablakos
429
ügyintézésbe bekapcsolásra kerül. A kiadott engedélyek időbeli korlátozása nem tartható fenn,
ezért az erre vonatkozó rendelkezést deregulálni kell.
Az Országgyűlés előtt lévő, egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/7042. számú
javaslatban kerül sor a mesterséges megtermékenyítést végző (ún. inszeminátor)
tevékenységének rendezésére, amely engedélyköteles lesz, és mivel szabályozott szakmának
minősül, ezért a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt a vízügyi szakértői engedélyezés törvényi
szintű alapjainak megteremtése miatt kell módosítani. Bár jelenleg nincs olyan jogszabály, amely
előírná vízügyi szakértő kötelező igénybevételét, folyamatban van ennek kidolgozása, ezért
fenntartható lesz a hatályos rendszer. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a
határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben rendezi a
Javaslat a környezetvédelmi szakértőkre vonatkozó engedélyezést. Tekintettel arra, hogy
szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
Itt kellett elhelyezni az illékony szerves oldószer-tartalmú termékek forgalomba hozatalának
engedélyezését is. A hatályos szabályozással összhangban a környezetre súlyos veszélyt jelentő,
meghatározott anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, technológiák
alkalmazása a minősítésen túl csak a hatóság engedélyével végezhető. Az EGT-államban
letelepedett szolgáltatók határon átnyúló szolgáltatásnyújtása bejelentésköteles.
Bár a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIv. törvényben a magán-állatorvosi tevékenységnél
letelepedés esetén fennmarad a kötelező kamarai tagság, de pontosítani szükséges a szabályozást,
mivel úgy tűnik, mintha a kamarai tagság már előzetes feltétel lenne a szakmai igazolvány
430
kiállítására irányuló eljárásnál. Ennek megfelelően, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor még
nem rendelkezik kamarai tagsággal, akkor a kamara egyúttal felveszi tagjai közé, természetesen
csak abban az esetben, ha megfelel a tagsági feltételeknek.
A magyarországi lakóhely a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás lehetősége miatt problémás, ezért
a szabályozást pontosítani szükséges. Tekintettel továbbá arra, hogy szabályozott szakmáról van
szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről
szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A magán-állatorvosra vonatkozó szabályozás a működési terület korlátozása tekintetében is
ellentétes az Irányelvvel. A tervezett módosítást követően a magán-állatorvosnál csak az ellátási
kötelezettség tekintetében lesz kötelező működési terület kialakítása, az azonban nem tartható
fenn, hogy az ellátási kötelezettségen túli területen való tevékenységfolytatáshoz külön engedély
lenne szükséges.
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben szabályozott kérdések a közösségi jog
szerint nem csupán az Európai Unió, hanem az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államok vonatkozásában is relevánsak, így szükségessé vált a törvény
ilyen irányú kiigazítása.
A törvényben szabályozott egyes tevékenységek (például a légi járművel végzett egyes gazdasági
tevékenységek, a légi közlekedéssel összefüggő egyes tevékenységek, stb.) az Irányelv hatálya
alá tartoznak. A javaslat értelmében a letelepedettek vonatkozásában előírt engedélyezési
rendszer szabályait a tevékenységek határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő
folytatására is alkalmazni kell. E rendelkezés megjelenítésére azért van szükség, mert a
Kerettörvény-javaslat értelmében, ha az ágazati jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik
erről, úgy kell tekinteni, hogy az adott tevékenység szabadon, azaz engedély és bejelentés nélkül
folytatható.
A Javaslat szerint a légiközlekedési szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység bejelentés
alapján folytatható, amennyiben a bejelentő rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai
képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Tekintettel arra, hogy
szabályozott szakmákról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok
431
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény
módosítását a következő szolgáltatási tevékenységek törvényi szintű szabályozása indokolja:
1.	tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata,
2.	tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei, hivatásos önkormányzati tűzoltóság,
önkéntes tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás
által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozik,
3.	beépített jelzőrendszer vagy oltórendszer, valamint jelző- és oltórendszer tervezése,
kivitelezés, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata,
4.	tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok
távfelügyelete,
5.	tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés,
6.	tűzvédelmi szakvizsgáztatás.
Aki ilyen tevékenységet kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak
bejelenteni. A nem szabályozott szakmák (4-5. pontok) esetében a szolgáltató a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a tűzvédelmi
hatóságnak bejelenteni. A szabályozott szakmák esetében (1-3. pontok és 6. pont) a határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi
C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A törvény módosítását a tűzvédelmi szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység
engedélyezésének törvényi szintű szabályozása is indokolja. A Javaslat értelmében a tűzvédelmi
szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység engedély alapján folytatható, ha a bejelentő
rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb követelményeknek. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a
432
határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben szabályozott közraktározás esetében is
meg kell teremteni az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Ennek érdekében a javaslat kisebb
szövegszerű pontosításokat tartalmaz, valamint egyszerűsödik a benyújtandó dokumentumok
formátuma is. A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti meg, illetve szüntetheti
meg, ha azt a közraktár-felügyelet a PSZÁF egyetértésével engedélyezte. A közraktár vámszabad
területen történő működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvényben a vadaskert, vadaspark engedélyezése indokolásköteles, de fenntartható, és sor kerül
az egyablakos ügyintézésbe történő bekapcsolására.
A vadkárbecslő szakértőre és a vadgazdálkodási tervezési szakértőre vonatkozó szabályokat is
törvényi szinten kell kimondani. Aki ilyen szakértőként kíván eljárni, köteles erre irányuló
szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. Tekintettel arra, hogy mindkét esetben szabályozott
szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény szerint a
földmérői tevékenység végzésének nem közvetlen feltétele az igazolvány, de az ingatlanokra
történő bejutás érdekében a földmérőnek érdeke, hogy rendelkezzen ilyennel. Erre tekintettel
szükséges kimondani, hogy földmérést végző kérheti a hatóságtól igazolvány kiállítását.
Az ingatlanrendezői földmérői tevékenység esetén azonban jelenleg szükséges a minősítés
megszerzése, amely valójában egy engedélyezési eljárás, ez a letelepedett szolgáltatónál nem is
változik, csak pontosítani szükséges a szabályozást, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen,
hogy a minősítési eljárás voltaképpen engedélyezés. Tekintettel arra, hogy szabályozott
szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
433
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben a jelzálog-
hitelintézeti ingatlanértékelő névjegyzékére vonatkozó szabályozást a Javaslat deregulálja.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény kisebb módosítása szükséges az EGT-ben
honos vállalkozások letelepedése egyes korlátainak megszüntetése, a kereskedelmi képviselet
fogalmának pontosítása érdekében, illetve a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988.
évi XXIV. törvény módosításával összhangban.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben az egészségügyi szakértők tevékenysége
nem minősül egészségügyi szolgáltatásnak, ezért az Irányelv hatálya alá tartozik. Tekintettel arra,
hogy nem minden esetben volt indokolható az engedélyezés fenntartása, vizsgálni kellett az egyes
szakterületeket, amelynek megfelelően az egészségügyi szociális intézmény működésével
kapcsolatban meghatározott szakterületen eljáró szakértők tevékenysége a javaslat szerint
bejelentéshez, az egyéb szakterületek esetében pedig továbbra is engedélyhez lesz kötve.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni. A Javaslat törvényi szinten szabályozza a
mintavételre és laboratóriumi kutatásokra vonatkozó engedélyezési rendszert is. A határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentésköteles lesz.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvényt a könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltári kulturális szakértőkre
vonatkozó szabályozás pontosítása miatt szükséges módosítani. E szakértői tevékenységek
végzése bejelentésköteles lesz. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmákról van szó, a határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi
C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben a Javaslat pontosítja
a kísérleti célú állattartás, állattenyésztés engedélyezésére vonatkozó szabályozást, mivel a
szállítást és forgalomba-hozatalt nem szükséges itt szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy
szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok
434
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
Az állatotthon engedélyezése kisebb pontosítással szintén fenntartható.
Törvényi szinten kell ugyanakkor kimondani a cirkuszi menazséria létesítésének,
működtetésének engedélyezését, és ez vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére is,
melyet működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet folytatni.
Az állatkert létesítésének és működtetésének engedélyezésére vonatkozó szabályok pontosítása is
szükséges.
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény hatályos szabályozása alapján
a szolgáltató többszintű engedélyezést követően kezdheti meg a tevékenységét. A temetkezési
vállalkozónak elsőként előzetes alapítási engedélyt kell kérnie az illetékes jegyzőtől. Ezt
követően kezdődhet a cégbírósági eljárás, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzésére
irányuló eljárás. Végezetül ismét a jegyző következik, aki telephelyengedélyezési-eljárást folytat
le.
A Javaslat értelmében a ma három lépcsős engedélyezési rendszert egy egyszerűbb szabályozási
rezsim váltaná fel. Megszűnne az alapítási engedély, és a jogszerűen megalakult vállalkozás
egyetlen engedélyezési eljárást követően kezdhetné meg tevékenységét, azaz a módosítás
értelmében a telephely-engedélyezés és tevékenység-engedélyezés egy eljárás keretében történne.
A Javaslat értelmében a temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást
engedélyező hatóság engedélyével folytatható. A temetkezési szolgáltatási tevékenység
folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi, aki megfelel a
jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítására irányuló javaslat
értelmében a küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének
megválasztható személyek köre kibővül a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyekkel. A tisztségviselés állandó lakóhelyhez kötése helyett a tervezet
értelmében lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkezni.
435
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben kell rendezni az egészségügyi
gázmesteri tevékenységre vonatkozó engedélyezési szabályozást. Tekintettel arra, hogy
szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítását a vízi közlekedési
szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység törvényi szintű szabályozása indokolja. A szakértői
tevékenység bejelentés alapján folytatható, amennyiben a bejelentő rendelkezik a jogszabályban
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmákról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben szabályozza a Javaslat az elemek
és az akkumulátorok, valamint betétdíjas termékek visszavételét végző koordináló szervezetek
engedélyeztetését.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvényben a növényvédelmi diplomához kötött tevékenységnél a kötelező kamarai tagság a
letelepedés melletti tevékenységvégzésnél fenntartható, kisebb pontosítás szükséges a
szabályozásban. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
Törvényi szintre kell emelni a növényvédelmi szakértőre vonatkozó szabályozást, amely e
tevékenység továbbra is engedélyhez lesz kötve. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben is
szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe
tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló,
436
az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személy bízható
meg, illetve alkalmazható ezen feladatok végzésére, aki a kamara tagja, vagy e tevékenységek
folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik. A hatóság (nyilvántartást vezető szerv/kamara)
annak engedélyezi a tevékenység folytatását, aki rendelkezik a törvény és felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, ismeretekkel, szakmai gyakorlattal, és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A vállalkozók számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot is megbízhatnak, amennyiben annak a
feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja
megfelel a fent meghatározott követelményeknek.
A Kerettörvény-javaslattól eltérve a Javaslat értelmében, ha a nyilvántartást vezető szerv a rá
irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a
kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános
szabályait kell alkalmazni.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szükséges rendezni az
elektronikus aláírási szolgáltatási szakértőre vonatkozó szabályozását, aki a hatósághoz történő
bejelentést követően kezdheti meg tevékenységét. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról
van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítását nem közvetlenül az
Irányelv átültetése teszi szükségessé, hiszen a törvény szerinti testületi tagság önkéntes. A testület
tagfelvételi szabályai, a magyarországi lakóhely, székhely előírása diszkriminatív a más EGT-
államokban letelepedett szolgáltatókkal szemben.
437
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben szükséges rendezni a
kulturális szakértőkre vonatkozó szabályozást, ahol is a jelenlegi engedélyezési rendszert
bejelentés fogja felváltani. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi
C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt
(továbbiakban: elismerési törvény) a kerettörvény-javaslattal való összhang megteremtése
érdekében szükséges módosítani. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/3 6/EK
irányelv (továbbiakban: elismerési irányelv) hatálya alá tartozó szabályozott szakmák nagy része
ugyanis egyben a szolgáltatás-irányelv hatálya alá is tartozik. Másrészt az elismerési irányelv
címével ellentétben nem csak a képesítések elismeréséről, de szakmagyakorlási jogosultságról is
szól (különösen a törvény X. fejezete érintett e tekintetben), így még inkább indokolt a két
törvény közötti (a vonatkozó irányelvekben rögzített) viszony megfelelő rendezése és az, hogy a
két törvény - akár terminológiájában is - ott és csak ott térjen el, ahol a vonatkozó irányelvek is
eltérő szabályokat állapítanak meg.
Az addicionalitás elvének megfelelően, ha az elismerési irányelv rendelkezést tartalmaz valamely
kérdésre, abban a tekintetben nem kell alkalmazni a szolgáltatási irányelvet. A szolgáltatási
irányelv 17. cikke konkrétan is kiemeli, hogy a szabályozott szakmát gyakorlók határon átnyúló
szolgáltatásnyújtására az elismerési irányelv II. címe vonatkozik. A határon átnyúló
szolgáltatásnyújtó tevékenysége a 6. cikk alapján nem köthető előzetes engedélyezéshez, de a 7.
cikk értelmében bejelentés megkövetelhető. Bár e rendelkezéseket az elismerési törvény és annak
végrehajtási rendeletei átültetik, a bejelentési rendszer alapjait a Kerettörvény-javaslat teremti
meg. Ugyanígy célszerű lesz ezen bejelentéseket az egyablakos ügyintézésbe bekapcsolni.
A Kerettörvény-javaslat rendszerével ellentétben, amely törvénynek és eredeti hatáskörben
kiadott kormányrendeletnek enged meg eltérést a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
korlátozásához, az elismerési törvény 39. §-a értelmében az ágazati jogszabályokban előírt
engedélyezés/bejelentés nem vonatkozik a határon átnyúló szolgáltatásnyújtókra. Az elismerési
irányelv 7. cikke szerinti előzetes bejelentést, illetve előzetes ellenőrzést csak akkor lehet előírni,
illetve lefolytatni, ha a tevékenység megjelölése szerepel a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok
438
kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló
33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet mellékletében.
Ennek értelmében, ha az ágazati jogszabály (vagyis a Kerettörvény-javaslat rendszerének
megfelelően törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet) valamely
szabályozott szakma folytatását engedély- vagy bejelentésköteles, akkor a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtásra a 2001.évi C. törvény X. fejezete alkalmazandó. Így, ha a törvény
végrehajtását szolgáló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet nem tartalmazza azon tevékenységet,
mint előzetes bejelentést igénylő szolgáltatás, akkor a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesen
szabadon, vagyis bejelentés nélkül folytatható. Ezzel összefüggésben a vonatkozó
kormányrendelet is felülvizsgálatra szorul majd. Emellett indokolt a bejelentés tartalmi szabályait
egyrészt a törvényben rendezi (a bejelentés személyes adattartalma), másrészt éppen a több
ágazatot érintő volta miatt kormányrendeleti szinten szabályozni.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása értelmében a felnőttképzési
tevékenység az eddigi engedélyezés helyett bejelentés után lesz folytatható. Az EGT-államban
letelepedett szolgáltatók határon átnyúló szolgáltatásnyújtása szabadon folytatható, kérhetik
azonban az általuk végzett képzés akkreditációját.
Törvényi szintre kerül a felnőttképzési szakértőkre vonatkozó szabályozás is, ahol az
engedélyezést szintén bejelentés váltja fel. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó,
a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvényben rögzíti a Javaslat, hogy a szőlő-,
gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti- és fásszárú energetikai szaporítóanyagok
előállítása és forgalmazása engedélyköteles lesz, míg a vetőmag forgalmazás bejelentésköteles. A
határon átnyúló tevékenységvégzés az illetékes hatósághoz történő bejelentésköteles lesz.
A mintavevői tevékenység engedélyeztetését szintén törvényi szintre kell emelni, amelyet csak a
megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezhet. Tekintettel arra, hogy szabályozott
szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
439
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozásában a Javaslat értelmében
adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység továbbra is az
adópolitikáért felelős miniszter engedélyével folytatható. A tevékenység folytatását annak
engedélyezik, aki büntetlen előéletű, rendelkezik e törvény és felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel. Az adópolitikáért felelős miniszter a
tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, valamint az
engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A Kerettörvény-javaslattól eltérve a Javaslat értelmében, ha az adópolitikáért felelős miniszter a
rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a
kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános
szabályait kell alkalmazni.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a hírközlési szakértőre vonatkozó
szabályok törvényi szintre emelése indokolja, amely a jelenleg hatályos rendelkezések szerinti
engedélyezés helyett csak bejelentésköteles lesz. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról
van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény kisebb módosítását a közbeszerzési
tanácsadóra vonatkozó szabályok pontosítása indokolja, mivel egyértelművé kellett tenni, hogy a
jelenlegi névjegyzékbevétel tulajdonképpen engedélyezés. A hatályos rendszer érdemben nem
változik, vagyis továbbra is a Tanács engedélyével folytatható a tevékenység. Tekintettel arra,
hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi
440
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítására irányuló javaslat szerint, aki
üzletszerűen kíván társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet folytatni, köteles erre
irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. Üzletszerűen
végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az
folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői
tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen
közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga
látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a
hatóságnak bejelenteni.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
Az Irányelv értelmében a tagállami engedélyezési rendszerek csak kivételes esetekben tarthatók
fenn, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá (szükségesség) és a kitűzött
cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg (arányosság).
A bejelentési kötelezettség megfelel a szükségesség és arányosság irányelvi követelményeinek.
Az engedélyezés nem lenne arányos, ugyanis a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedéssel
(engedély helyett bejelentéssel) is elérhető.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítását a Kerettörvény-javaslattal való összhang
megteremtése, valamint a postai szakértői tevékenység törvényi szintű szabályozása indokolja.
441
A nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatást nyújtó továbbra is köteles az e
tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a hírközlési hatóságnál nyilvántartásba vétel
céljából bejelenteni, egyértelművé válik azonban, hogy ez a Kerettörvény-javaslat szerinti
bejelentés. A hírközlési hatóság vizsgálja, hogy a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentést
tevő megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához előírt jogszabályi rendelkezéseknek. Ha a
bejelentésben foglaltak alapján a bejelentő megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a
bejelentett szolgáltatást nyilvántartásba kell venni. A határidők vonatkozásában a Kerettörvény-
javaslat szabályozása lesz az irányadó.
A postai hírközlési szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység bejelentés alapján folytatható,
amennyiben a bejelentő rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és
megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Tekintettel arra, hogy szabályozott
szakmákról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog
megvalósulni.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény esetében a Javaslat hatályon kívül helyezi a hivatásos
sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződéseknél eljáró kereskedelmi
ügynökre vonatkozó szabályozást.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedeleméről szóló 2005. évi XV.
törvény módosítását a kibocsátás-hitelesítőre vonatkozó engedélyezés törvényi szintre emelése
indokolja.
A szabályozás elkülönül abban a tekintetben, hogy a hitelesítő szervezetről, vagy a - természetes
személy - hitelesítő szakértőről van-e szó. A szervezetek esetében letelepedésnél a
környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges, míg határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
kereskedelmi hatóságnál történő bejelentést követően folytatható. Szervezet azonban hitelesítő
tevékenységet csak hitelesítő szakértő útján folytathat.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
442
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény szerinti gyógyszer-nagykereskedelem
továbbra is engedélyköteles marad, csak a szabályozás pontosítása szükséges. Mivel az
engedélyezés a nagykereskedő raktárában zajló tevékenységre vonatkozik, amennyiben a
kereskedő nem rendelkezik Magyarországon raktárral, vagyis határon átnyúló szolgáltatást nyújt,
szabadon végezheti a tevékenységét.
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény esetében a javaslat alapján - a hatályos
szabályozást tükrözve - haditechnikai szolgáltatási tevékenységet továbbra is csak a hadiipari
gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély alapján lehet végezni. A hatóság az
engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.
A letelepedettek vonatkozásában előírt engedélyezési rendszer szabályait a tevékenység határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell. Ez utóbbi esetben a
hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki az engedélyezési eljárásban
hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként
bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik, valamint a bejegyzés helye szerinti
országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a
bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet.
A Javaslat értelmében felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a haditechnikai eszközök és
szolgáltatások kivitele, behozatala, transzferje és tranzitja engedélyezésének részletes szabályait
rendeletben határozza meg. Jelenleg e szabályokat egy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendelet tartalmazza, a módosítás egyértelművé teszi, hogy a kormányrendelet szabályai
e törvény rendszerébe illeszkednek.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvényben nem tartható fenn az a szabályozás,
miszerint a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működési engedélyének kiadása
megtagadható arra tekintettel, hogy az általa kibocsátott oklevél nem ismerhető el
Magyarországon. A Javaslat szerint a jelentkezők megfelelő tájékoztatása mellett a hallgatókra
443
kell bízni, hogy jelentkeznek-e ilyen képzésre, vagy sem, de ennek lehetőségét megtiltani nem
lehet.
A határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnál bejelentés elfogadható, arra tekintettel is, hogy a
hallgatók élvezhessék a különböző juttatásokat, kedvezményeket (például diákigazolvány).
Szintén a törvényben található a felsőoktatási szakértők névjegyzékének vezetését előíró
rendelkezés. Mivel azonban felsőoktatási szakértővel kapcsolatban jogszabály nem tartalmaz
rendelkezést, ilyen szakértő igénybevételét sem írja elő, ezért a vonatkozó rendelkezést hatályon
kívül kell helyezni.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása a belső piaci szolgáltatásokról
szóló irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja. A jelenlegi üzletekre vonatkozó
engedélyezési rendszert főszabály szerint bejelentési rendszer váltja fel és világosan elválik
egymástól a kereskedelmi tevékenység és az üzlet üzemeltetésének szabályozása.
Az új szabályozás értelmében, az, aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi
tevékenységet kíván folytatni, főszabály szerint köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi
hatóságnak bejelenteni. Külön törvény, vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendelet - meghatározott közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján - előírhatja,
hogy meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag
engedéllyel folytatható.
A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent, hogy míg ma főszabályként kereskedelmi
tevékenység üzletben folytatható, addig a tervezet értelmében a kereskedelmi tevékenység
formáját (üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi
tevékenység, bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység vásáron vagy piacon
folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli
kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés) a kereskedő
szabadon maga választhatja meg.
A javasolt szabályozásban tehát elválik a kereskedelmi tevékenység engedélyezése/bejelentése,
illetve az üzlet, mint létesítmény engedélyezése/bejelentése. A Kerettörvény-javaslat
444
főszabályként rendelkezik arról, hogy valamilyen kereskedelmi tevékenységet törvény vagy
eredeti hatáskörben kiadott kormányrendelet tehet engedélykötelessé.
A kereskedési forma tekintetében ugyanakkor a kereskedelemről szóló törvény eltér a
Kerettörvény-javaslattól, amikor is kimondja, hogy a felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet is meghatározhat - meghatározott közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján
-	üzletköteles termékeket, illetve működési engedély kötelezettséget az üzlet tekintetében. Erre a
kereskedelmi törvény szintén általános, horizontális jellege miatt van szükség.
Az új szabályozás értelmében a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek fogalmilag
is elvállnak a kereskedelmi tevékenységtől, és törvényi szintű szabályozást nyernek. Míg a
bevásárlóközpont üzemeltetése bejelentésköteles tevékenység lesz, addig a vásár, valamint a piac
engedély birtokában lesz üzemeltethető.
A javaslat értelmében a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatások is elválnak fogalmilag a
kereskedelmi tevékenységtől, és szintén törvényi szinten szabályozza a Javaslat az e
tevékenységek megkezdésre, folytatására vonatkozó alapvető szabályokat a Kerettörvény-
javaslattal való összhang megteremtése érdekében; az üzletkötelezettség ezekben az esetekben
értelemszerűen megszűnik.
Idegenvezetői tevékenységet idegenvezetői szakmai vizsgát tett személy folytathat, ha erre
irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenti. Vállalkozás esetében a bejelentési
kötelezettség a vállalkozást terheli.
Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely üzemeltetési engedélyével
folytatható.
A tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
keretében történő tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységgel együtt bejelentésköteles
lesz.
Aki lovas szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a
kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
445
Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység a kereskedelmi hatóság engedélyével
folytatható. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő utazásszervezői vagy
utazásközvetítői tevékenység bejelentés köteles.
Szabályozott szakmák esetében a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
A Javaslat a módosításoknak megfelelően a pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását a vasúti közlekedési
szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység törvényi szintű szabályozása indokolja. A vasúti
közlekedési szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység bejelentés alapján folytatható, ha a
bejelentő rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb követelményeknek. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmákról van szó,
a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény hatályos szabályozása szerint mind a
lobbistákat, mind a lobbiszervezeteket nyilvántartásba kell venni, amely a gyakorlatilag
engedélyezésnek minősül. A módosítást követően mindkét esetben bejelentés rendszer váltja fel
az engedélyezést, és a benyújtandó dokumentumok köre is egyszerűsödik.
Tekintettel arra, hogy a lobbista szabályozott szakmának minősül, a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni. A más EGT-
államban letelepedett lobbiszervezet pedig szintén bejelentést követően végezheti tevékenységét.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben a
gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése jelenleg engedélyköteles tevékenység, mind a
tényleges ismertetést végző személy, mind az őt alkalmazó, megbízó esetén. Az engedélyezést
mindkét tekintetben bejelentés fogja felváltani.
446
Az ismertetést végzőt alkalmazó (gyártó, forgalmazó) határon átnyúló szolgáltatásnyújtása
szintén bejelentéshez kötött, míg az ismertetést ténylegesen végző esetében szabályozott
szakmáról van szó, vagyis a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései
szerint fog megvalósulni.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás kapcsán rögzítésre került, hogy az nem minősül
egészségügyi szolgáltatásnak, ezért az irányelv hatálya alá tartozik. Az engedélyezés fennmarad,
de az egyablakos ügyintézési ponton keresztül lehet intézni.
A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai
követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet szerint. Törvényi szintre kell emelni a
gyógyászati segédeszközt forgalmazási, javítási, kölcsönzési tevékenység engedélyezését is,
melyet csak üzletben lehet folytatni. Emellett meg kellett teremteni a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás lehetőségét is, amelynél külön rendezi a Javaslat, hogy az egészségbiztosító a
más EGT-államban letelepedett szolgáltatóval is köthet finanszírozási szerződést, ha az a Magyar
Köztársaság területére irányuló szolgáltatást nyújt. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
egyebekben bejelentéshez kötött tevékenységnek minősül.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítását a kibocsátási projekthitelesítőkre
vonatkozó szabályozás törvényi szintre emelése indokolja. Együttes végrehajtás hitelesítőként a
környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő
vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe.
Az együttes végrehajtás hitelesítő szakértői tevékenység folytatása viszont a tervezet szerint nem
lesz sem engedély-, sem bejelentésköteles. A szervezet működésének ugyanakkor feltétele marad,
hogy hitelesítő tevékenységet csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen
előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az
ott meghatározott egyéb feltételeknek.
Határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként a hitelesítés bejelentést követően folytatható.
447
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítására irányuló
javaslat értelmében, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott
határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve
folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a
hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes működési engedélyeket időben
korlátoz. Az Irányelv ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy az engedély időtartamát csak akkor lehet
korlátozni, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, a kiadott engedély az
időtartam lejártával automatikusan megújul, illetve abban az esetben, ha a kiadható engedélyek
száma korlátozott. Ennek megfelelően a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési
engedély, a szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély, valamint az
egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély időtartama korlátlan lesz.
A törvény szabályozza a korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító, külföldi
gazdálkodó szervezet - lényegében határon átnyúló -villamosenergia-kereskedelmi
tevékenységére vonatkozó, korlátozott működési engedélyt is. A törvényi szabályozás pontosítása
szükséges, hogy egyértelművé váljon, hogy csak az Európai Unió tagállamában vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági
társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi
tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet kaphat engedélyt, ha megfelel a törvény és
felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény egyes működési engedélyeket időben korlátoz.
Az Irányelv ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy az engedély időtartamát csak akkor lehet korlátozni,
ha azt közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, a kiadott engedély az időtartam
lejártával automatikusan megújul, illetve abban az esetben, ha a kiadható engedélyek száma
korlátozott. Ennek megfelelően a javaslat alapján - a rendszerirányításon kívül - a tevékenységi
engedélyek időtartama korlátlan lesz.
A törvény módosítását gázszerelői és gázkészülék javítói tevékenységek engedélyezésének
törvényi szintű szabályozása is indokolja. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés
létesítési, biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatásához
448
a javaslat alapján - a hatályos szabályozást tükrözve - továbbra is engedély szükséges. A hatóság
az engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.
Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmáról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási
rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni.
A törvény azon rendelkezése, miszerint telephelyi szolgáltatói tevékenységet csak belföldi
székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet folytathat, indokolatlan korlátozást tartalmaz, ezért
deregulálni szükséges.
A törvény módosítását a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy
palackban történő forgalmazási, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz átfejtési
tevékenység engedélyezésének törvényi szintű szabályozása is indokolja. A Javaslat alapján - a
hatályos szabályozást tükrözve - továbbra is csak a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott
engedély alapján lehet e tevékenységeket folytatni. A hatóság az engedéllyel rendelkezőkről
nyilvántartást vezet.
A Javaslat szerint a szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő cseppfolyós
propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazási, valamint
turista használatú palackba történő PB-gáz átfejtési tevékenység folytatására irányuló szándékát
köteles a műszaki-biztonsági hatóságnak bejelenteni.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben
szabályozott egyes tevékenységek az Irányelv hatálya alá esnek, így ezek határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő végzésének az élelmiszerlánc felügyeleti szervhez történő
bejelentés lesz a feltétele.
A törvény fogalomrendszerének pontosítása is szükséges volt, annak érdekében, hogy egyértelmű
legyen, hogy a forgalomba hozatal az azt követő forgalmazást is jelenti, vagyis egyes helyeken ne
szerepeljen a kereskedelmi tevékenység engedélyezése is külön.
449
A külföldiek önálló vállalkozóként történő letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvényt a
Javaslat hatályon kívül helyezi a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi
XXIV. törvény módosításával összhangban.