﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9368. számú
törvényjavaslat
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2009. április
2
2009. évi ... törvény
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a
hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény
módosításáról
1.	§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Btv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Ez a törvény szabályozza a borszőlő telepítését, művelését, kivágását,
a borászati termékek előállítását, forgalomba hozatalát, nyilvántartásuk rendszerét,
továbbá a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat
és hatásköröket.
(2)	A borászati termékekre az e törvényben, illetve e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó
előírásokat kell alkalmazni.”
2. §
A Btv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek
vonatkozásában:
1.	házikerti szőlő: az a borszőlővel beültetett szőlőterület, amely az 1000
négyzetmétert nem haladja meg.
2.	árutermő szőlő: az 1000 négyzetméternél nagyobb területű borszőlővel
beültetett szőlőültetvény.
3.	termőhely: ökológiai szempontból minősített, egyértelműen körülhatárolt
terület, amelyet a borszőlő termőhelyi kataszterében tartanak nyilván (a továbbiakban:
termőhelyi kataszter).
4.	borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási
területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző
fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési
hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek
származnak; borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi
kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított
területének 7%-át eléri, vagy olyan település, illetve fővárosi vagy megyei jogú városi
kerület, amelynek területén borászati üzem működik.
5.	borvidéki dűlő: borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt,
mikroökológiájában egységes termőhely, amelynek adottságai a bor karakterére
jelentős hatással vannak.
6.	borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, amelyet borkészítés céljára osztályba
soroltak.
7.	szőlőfajták osztályba sorolása: a borszőlőfajták e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett kategóriába
sorolása.
3
8.	törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás
után prebázis állomány, központi és üzemi törzsültetvény kategóriában a
növénytermesztési hatóság által - a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok
szerint - elismert borszőlő.
9.	kísérleti szőlő: az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a
szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepített borszőlő ültetvény.
10.	telepítés: a földterület beültetése borszőlővel, ideértve a terület
előkészítését, az ültetvény ápolását az ültetvény termőre fordulásáig, illetve a
támrendszer létesítését is.
11.	pótlás: a borszőlő ültetvény hiányzó tőkéi helyének beültetése, ideértve a
döntést és a bujtást is.
12.	kivágás: a borszőlő ültetvény felszámolása, amelynek során a tőkéket és a
támrendszert a földterületről eltávolítják.
13.	VINGIS: a szőlőágazati kataszterek közösségi szabályozásnak megfelelő
térinformatikai rendszere, amely a kivágási-, szerkezetátalakítási és -átállítási
támogatások kifizetésének, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve az
oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borok termőhelyei földrajzi lehatárolásának
térképi ellenőrzési alapja.
14.	borászati üzem: borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására
vonatkozó működési engedéllyel rendelkező üzem.
15.	borászati termék: a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az
1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a
2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 479/2008/EK rendelet) IV.
mellékletében szereplő szőlészeti és borászati termékek, továbbá a friss borszőlő, a
töppedt borszőlő és az aszúsodott borszőlő.”
3. §
A Btv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A borszőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes
nyilvántartási rendszere, amely borszőlő termesztésére való alkalmasság
szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek
nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a
környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) be kell határolni, és
azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel kell ellátni.
(2)	A borszőlő termőhelyi kataszterét e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben kijelölt szerv vezeti (a továbbiakban: termőhelyi katasztert vezető szerv).
(3)	A termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, vagy a
kataszterből való törlés iránti kérelmet a termőhely szerint illetékes hegyközség
hegybírójához kell benyújtani. A hegybíró a kérelmet véleményével továbbítja a
termőhelyi katasztert vezető szervnek. A termőhelyi katasztert vezető szerv új
kataszteri besorolásról, módosításról vagy törlésről az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott szakértő szakvéleménye alapján hoz döntést.
4
(4)	A (3) bekezdés szerinti döntést nyilvánosan közzé kell tenni a termőhely
szerinti települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi lapban.
(5)	Ha a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a termőhelyi
kataszterben nyilvántartott területet érinti, a települési önkormányzat indokolt esetben
a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban kezdeményezheti a termőhelyi kataszter
módosítását, vagy a kataszterből történő törlést.
(6)	Termőhelyi kataszterbe sorolás kezdeményezéséről a termőhelyi katasztert
vezető szerv a termőhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjét értesíti. A jegyző
a kezdeményezést a települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi
lapban nyilvánosan közzéteszi.
(7)	Borszőlő ültetvényt telepíteni csak termőhelyi kataszterbe sorolt területen
lehet.”
4.	§
A Btv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a
§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„ (2) A termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő
telepítést kivéve -, erdő, halastó és nádas művelési ágra történő változtatás, valamint a
művelés alól történő kivétel csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges.
Erdő telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 10
méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb
területen, az ingatlan határától legalább 5 m-es védősáv megtartásával adható
hozzájárulás.
(3)	Amennyiben a hegybíró megállapítja, hogy a hegyközség hozzájárulása
nélkül került sor a termőhelyi kataszterbe sorolt területen erdő telepítésére vagy
halastó, nádas létesítésére, kezdeményezi az arra jogosult szervnél az eredeti állapot
helyreállításának elrendelését. ”
5.	§
A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, engedélyezettként osztályba
sorolt borszőlőfajta használható fel.
(2)	A Szőlőfajta Használati Bizottság (a továbbiakban: SZHB) a borkészítésre
alkalmas fajták engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett osztályba sorolására
javaslatot tesz. Az SZHB tagjait az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) kéri fel, és a tagok kétharmadát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelöli.
(3)	Az osztályba sorolást megalapozó kísérleti és törzsszőlő létesítésére
bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely
a)	a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, vagy
b)	állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkezik.
(4)	Az a borszőlőfajta sorolható osztályba engedélyezett fajtaként, amely
a)	államilag elismert,
5
b)	a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel,
vagy
c)	állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkezik.
(5)	Ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a
borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető.”
6. §
A Btv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv engedélyével lehet. A telepítéskori
tőkeszám 25%-ot meghaladó hiányának pótlása, vagy az ültetvény más fajtára történő
cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az
engedélyezési eljárás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendelet tartalmazza.
(2)	Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem
hegyközségi településen az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt
javaslatával együtt 8 munkanapon belül továbbítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnek.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyekről
nyilvántartást vezet, amelyből havonta adatot szolgáltat a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv részére, amely rögzíti azokat a VINGIS-ben.”
7. §
A Btv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Telepítés vagy kivágás esetén annak megtörténtét az engedélyes 10
munkanapon belül köteles az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró részére
írásban bejelenteni. A hegybíró a bejelentést 8 munkanapon belül továbbítja a
növénytermesztési hatóság részére.
(2)	A bejelentés alapján a művelettel érintett területet a növénytermesztési
hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró,
valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jegyzőkönyv
alapján az újratelepítési jogok nyilvántartásából telepítés esetén törli a felhasznált
újratelepítési jogot, kivágás esetén a nyilvántartáson átvezeti a keletkezett
újratelepítési jogot.
(4)	A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a borszőlőültetvény
kataszterébe bejegyzi, és a kataszterből adatot szolgáltat az illetékes hegyközségi
tanácsnak. A hegyközségi tanács a hegybírótól kapott adatokat megküldi a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.”
6
8. §
A Btv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Magyarországon az 1996. május 1. és 2004. április 30. között
engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján újratelepítési jog áll fenn. A kivágási
engedéllyel rendelkező újratelepítési jogát 2010. július 31-ig használhatja fel. Az ezen
időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek. A
telepítési jogtartalékról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
nyilvántartást vezet.
(2)	2004. május 1-je után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján
újratelepítési jogot szerző és kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési
jogát a kivágástól számított nyolcadik borpiaci év (augusztus 1-július 31.) végéig
jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a
telepítési jogtartalékba kerülnek. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint
a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendelet határozza meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott újratelepítési jogok nyilvántartásában
szereplő újratelepítési jog fajtakísérleti célra térítés nélkül adható.”
9.	§
A Btv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A borszőlő ültetvénykatasztere valamennyi árutermő szőlő tekintetében
tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám,
területnagyság), az ültetvény használójának nevét, lakcímét, illetve székhelyét,
adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi kódszámát és a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát.”
10.	§
A Btv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A borszőlő ültetvénykataszterét a hegybíró vezeti. A hegybíró az
ültetvénykataszterből a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a
VINGIS-ben való rögzítés céljából a 11. § (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat
továbbítja. Az adatközlés módját, a kataszter vezetésének szabályait, a telepítések
nyilvántartásának rendszerét, valamint a telepítések, átoltások és kivágások
ellenőrzésére vonatkozó előírásokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendelet határozza meg.”
11. §
A Btv. a következő II/A. fejezettel és 13/A-13/C. §-okkal egészül ki:
„II/A. Fejezet
7
BORÁSZATI TERMÉKEK EREDETMEGJELÖLÉSEI ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEI
13/A. §
(1)	A 479/2008/EK rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel
rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:
a)	meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 120 hl/ha seprős újbor hozamú
szőlőültetvény terméséből készítik,
b)	természetes alkoholtartalma nem kisebb 8 térfogatszázaléknál (% vol).
(2)	A 479/2008/EK rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel
rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:
a)	meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 100 hl/ha seprős újbor hozamú
szőlőültetvény terméséből készítik,
b)	természetes alkoholtartalma nem kisebb 9 térfogatszázaléknál (% vol),
c)	összes savtartalma, (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3,50
gramm/liter.
(3)	A védett eredetű bor (vagy a Districtus Hungaricus Controllatus, vagy a
földrajzi névvel a DHC) kifejezéssel - mint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel
egyenértékű kifejezéssel - csak az a bor jelölhető,
a)	amelyet 2009. augusztus 1-je előtt védett eredetű borként jelöltek, vagy
b)	amely termékleírással rendelkezik.
(4)	Dűlő vagy település neve csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel
együtt szerepelhet a címkén.
(5)	A tájbor kifejezéssel - mint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel
egyenértékű kifejezéssel - az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor
jelölhető.
(6)	A minőségi bor kifejezéssel - mint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel
egyenértékű kifejezéssel - a termékleírásnak a 479/2008/EK rendelet 46. cikke szerinti
nyilvántartásban történő közzétételét követően kezdődő szüretből származó bor nem
jelölhető.
(7)	A termékleírásnak a 479/2008/EK rendelet 46. cikke szerinti
nyilvántartásban történő közzétételét követően az oltalomban részesített
eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és a hozzá kapcsoló termékleírás közzétételéről a
miniszter gondoskodik.
(8)	A 479/2008/EK rendelet 51. cikke alapján benyújtott termékleírást a 46.
cikk szerinti nyilvántartásban történő közzétételét követően kezdődő szüretben
szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.
13/B. §
(1)	A Bor Eredetvédelmi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) a miniszter hozza
létre. A Tanács összetételével, működésével és eljárásával kapcsolatos részletes
szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.
8
(2)	A Tanács a miniszter döntésének meghozatala előtt a közösségi, illetve a
nemzeti jogszabályokban előírtak teljesülésének vizsgálatával véleményezi
a)	a borászati termék eredetmegjelölésének és földrajzi jelzésének közösségi
oltalmára, a termékleírás módosítására, a közösségi oltalom törlésére irányuló, a
miniszterhez benyújtott kérelmeket, illetve
b)	a 479/2008/EK rendelet 51. cikke alapján közösségi oltalmat élvező
eredetmegjelölésnek és földrajzi jelzésnek a miniszterhez benyújtott termékleírását.
13/C. §
(1)	A kései szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor, a töppedt borszőlőből
készült bor, a jégbor és a muzeális bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy
földrajzi jelzéssel rendelkező bortípus lehet.
(2)	A tokaji borkülönlegesség, a főbor, a szekszárdi és egri bikavér bor
kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bortípus lehet.”
12.	§
A Btv. III. fejezetének címe helyébe a „BORÁSZATI TERMÉKEK
TÁROLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA” cím lép.
13.	§
A Btv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A borszőlő- és a borkészítés melléktermékeinek kötelező kivonásával
kapcsolatos nemzeti szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet
tartalmazza.”
14.	§
A Btv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal borászati üzemben tárolt
borászati terméket - friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő kivételével -
a pincekönyvben kell nyilvántartani. A pincekönyv vezetésének szabályait az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.
(2)	A termelő, felvásárló és nem palackozott bort forgalomba hozó az (1)
bekezdésben meghatározott termékéről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben szabályozott módon adatot szolgáltat. Ez a rendelkezés arra a házikerti
szőlőbirtokosra is vonatkozik, aki borszőlőtermését vagy borát forgalomba hozza.
(3)	Nem borszőlőalapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a
borászati üzemben nem tárolható.”
9
15.	§
A Btv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett
anyagokat és borászati terméket borászati termék előállítására, kezelésére,
raktározására szolgáló helyiségben tartani tilos. A borászati hatóság a meg nem
engedett anyag tárolása miatt minőségvédelmi bírságot szabhat ki.
(2)	Az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett
anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel
állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak.
(3)	A (2) bekezdés szerinti terméket birtokban tartani tilos.”
16.	§
A Btv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező
borszőlőből, mustból, borból lehet előállítani, illetve továbbfeldolgozás céljából
forgalomba hozni.
(2)	Borszőlő alapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal igazolt
szőlőmustból vagy szőlőmustsűrítményből lehet előállítani.”
17.	§
A Btv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A borszőlő, illetve a bor származási bizonyítványa igazolja:
a)	a származási helyet,
b)	a borszőlőtermés, illetve a bor mennyiségét,
c)	a borszőlő mustfokból számított potenciális alkoholtartalmát,
d)	a bor alkoholtartalmát, és az annak módosítására vonatkozó tényt,
e)	hogy a borszőlőtermés, illetve a bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel
vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bor, illetve valamely, a 13/C. §-ban - kivéve a
muzeális bort - meghatározott bortípus készítésére alkalmas,
f)	a borszőlő fajtáját,
g)	az évjáratot,
h)	a bor savtartalmának módosítására vonatkozó tényt.
(2)	A borszőlő származási bizonyítványát a borszőlőültetvény fekvése szerinti
illetékes hegybíró adja ki.
(3)	A borászati termék első borszármazási bizonyítványát a borszőlőültetvény
fekvése szerint illetékes hegybíró adja ki. Ezzel egyidejűleg a borszőlő származási
bizonyítványát be kell vonni. A bor továbbfeldolgozása esetén új származási
bizonyítványt - az előző bevonásával egyidejűleg - a feldolgozás helye szerint
illetékes hegybíró adja ki.
10
(4)	A nem hegyközségi területről származó borszőlőre, illetve borra vonatkozó
származási bizonyítványt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
felsorolt hegyközség hegybírója adja ki.
(5)	A forgalomba hozatali engedély kérelemhez csatolni kell a származási
bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése
esetén a borászati hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki.
(6)	Továbbfeldolgozás céljára a Magyar Köztársaság területére behozott bor
esetén a származási bizonyítványt a bor tárolási helye szerint illetékes hegybíró állítja
ki, a borkísérő okmányok alapján.
(7)	A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de továbbfeldolgozásra szánt
bor esetén a származási bizonyítványt a forgalomba hozatali engedély helyettesíti. A
forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de továbbfeldolgozásra szánt bornak az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott adatait a
továbbfeldolgozás megkezdése előtt 3 munkanappal a borászati üzem köteles írásban
megküldeni a borászati hatóságnak.
(8)	Nem minősül a borászati termék továbbfeldolgozásának a változatlan
formában történő palackozás, illetve tárolás céljából történő átvétel, illetve vásárlás.
(9)	Továbbfeldolgozás, illetve kiszerelés céljából a Magyar Köztársaság
területére behozott bor készletváltozásáról a borászati üzem adatot szolgáltat a
borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére. Az adatszolgáltatás a borászati
üzem nevére, adószámára, a származási ország nevére, a behozott bor mennyiségére és
kategóriájára terjed ki. Az adatszolgáltatás részletes szabályait az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.
(10)	A hegybíró a (9) bekezdésben meghatározott adatokat 10 munkanapon
belül továbbítja a borászati hatóság részére.”
18.	§
A Btv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni, kezelni,
kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A
borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, melyet a borászati üzem helye
szerint illetékes hegybíróval is közöl. A hegybíró a borászati üzemet nyilvántartásba
veszi.
(2)	A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról - az
érintett engedélyes nevére (cégnevére), lakhelyére (székhelyére), az engedély
visszavonásának tényére és időpontjára vonatkozó adatok megadásával - értesíti a
borászati hatóságot és az illetékes hegyközséget.”
19. §
(1) A Btv. 24/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„ (1) Borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni vagy tovább-
feldolgozás céljából a Magyar Köztársaság területéről kivinni csak abban az esetben
lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és
érzékszervi vizsgálatok alá vetette és ennek alapján minőségét megállapította és
megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő
államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, közösségi jogi aktusban
meghatározott szervezet a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és
megfelelőnek minősítette.”
(2)	A Btv. 24/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra forgalomba hozott bor
minden literje után a forgalomba hozónak forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie,
amely ellenőrzési járulékrészből és marketing-járulékrészből áll. A járulékot a
jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 83. § (4) bekezdése szerinti
tárgyidőszakban forgalomba hozott bor mennyisége után a 83. § (5) bekezdésében
foglalt határidőig kell megfizetni. Az ellenőrzési járulékrész összege literenként 3,20
Ft. A marketing-járulékrész összege:
a)	földrajzi jelzést nem viselő és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel
rendelkező borok esetében 1,80 forint literenként;
b)	az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borok esetében 6,80
forint literenként.”
(3)	A Btv. 24/A. §-ának (6)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„ (6) Akinek forgalomba hozatali járulék tartozása van, az újonnan forgalomba
hozni kívánt borra vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedélyt
nem kaphat. A borászati hatóság ellenőrzi a forgalomba hozatali járulék megfizetését.
A vámhatóság a forgalomba hozott bor forgalomba hozójára (név, cégnév, lakcím,
székhely, telephely), illetve a forgalomba hozott borra vonatkozó adatokat az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott időközönként továbbítja a
borászati hatóságnak.
(7)	A forgalomba hozatali járulék marketing-járulékrész címén befizetett
összegét közösségi bormarketing programok kidolgozására és végrehajtására, az
Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketing programok nemzeti
társfinanszírozására kell fordítani. A marketing-járulékrész címén befizetett összeg
legfeljebb 10%-a a marketing tevékenységhez szükséges minőségvédelmi és
eredetvédelmi rendszer kidolgozására fordítható.
(8)	A forgalomba hozatali járulék ellenőrzési járulékrész címén befizetett
összege a borászati hatóságot illeti meg. A borászati hatóság a járulékbevételt a
származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzésére, az 500 hl feletti
bormennyiség esetében a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásban hatósági
mintavételre, a forgalomba hozott borok minőség-ellenőrzésére és tervszerű
célvizsgálatokra köteles fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi
vizsgálattal. A borászati hatóság köteles a járulékbevételből végzett ellenőrzésekről és
12
a felhasznált összegről félévente, július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a
miniszternek. ”
20. §
A Btv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék az, amelyet a
fogyasztónak vagy kereskedelmi szervnek közvetlenül értékesítenek.
(2)	A vámhatóság a Jöt.-ben az egyszerűsített adóraktár-engedélyesekre előírt
tárgyidőszakonkénti mennyiségi elszámolás benyújtási határideje hónapját követő
három hónapon belül megküldi a borászati hatóságnak a tárgyidőszakra vonatkozóan -
egyszerűsített adóraktár engedélyesenként (nevét, címét, cégnevét, székhelyét,
adószámát is feltüntetve) részletezve - az Európai Unió tagállamaiból összesen,
továbbfeldolgozás céljából beszerzett bor mennyiségére vonatkozó adatokat, mely
adatokat a borászati hatóság átadhatja az illetékes hegyközségnek.
(3)	Italmérésre, termelői borkimérésre való jogosultságot biztosító engedélyező
határozatot az engedélyező hatóság a borászati hatósággal és a hegyközséggel is közli.
(4)	Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni
a)	olyan borászati terméket, amely az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusa, e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet
előírásainak nem felel meg;
b)	hibás, romlott, beteg, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott terméket vagy
olyan borászati terméket, amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett
mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek;
c)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben osztályba nem sorolt
borszőlőfajtából készült borászati terméket, kivéve a kísérleti borszőlőültetvényről
származó, illetve a telepítés idején hatályos jogszabály szerint engedélyezhető
borszőlőfajta terméséből készült borászati terméket.”
21. §
A Btv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó
előírásokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.
(2)	Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji
borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba
hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a
termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.”
22. §
A Btv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Amennyiben a Tokaji borvidék területéről borszőlőt, mustot és bort
szállítanak ki, a kiszállításhoz - minőségi pezsgő készítéséhez felhasználandó bort
13
kivéve - a hegyközségi tanácstól kérelmezni kell a származási helyre utaló
megnevezés használatára vonatkozó engedélyt. A származási helyre utaló megnevezés
használata csak abban az esetben engedélyezhető, ha a bor kiszállítása palackozási
szándékkal történik. A hegyközségi tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat rendelkező részében foglaltakat a származási bizonyítványra rá kell
jegyezni. A származási helyre utaló megnevezés használatára vonatkozó rájegyzés
hiányában a származási bizonyítvány érvénytelen.
(2)	A származási helyre utaló megnevezés használatáról szóló határozatot a
hegyközségi tanács közli a borászati hatósággal is.”
23.	§
(1)	A Btv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tokaji borvidéken készített tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji
szamorodni, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia tokaji
borkülönlegességnek minősülnek és önálló névhasználatra jogosultak.”
(2)	A Btv. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tokaji aszú: a Tokaji borvidék területén oltalom alatt álló
eredetmegjelöléssel rendelkező bor készítésére az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott borszőlő Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt,
tőkén aszúsodott, szüretkor külön szedett, feldolgozott szőlőbogyóinak a Tokaji
borvidék területén oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bor készítésére az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott borszőlőből
származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy ilyen minőségű azonos évjáratú borral
történő áztatását követő, szeszes erjedés útján nyert; az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben meghatározott 3-6 puttonyszámtól függő mennyiségű
cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmazó, és a forgalomba hozatal előtt
legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelt tokaji
borkülönlegesség. ”
24.	§
(1)	A Btv. 40. §-a (4) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv:]
„b) engedélyezi az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlő telepítését és kivágását,
c)	elrendeli az engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól
eltérően telepített borszőlő kivágását.”
(2)	A Btv. 40. §-ának (5) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek, valamint a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
14
„ (5) A borászati hatóság a borászati termékek - ide nem értve a friss borszőlőt,
töppedt borszőlőt, aszúsodott borszőlőt - előállítását, kiszerelését és forgalomba
hozatalát végző üzemek működésének engedélyezésével, továbbá a borászati termékek
származási bizonyítványával, előállításával, kezelésével, minőségével és forgalomba
hozatalával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.
(6)	A növénytermesztési hatóság ellenőrzi az ültetvénytelepítéseket és
ültetvénykivágásokat.
(7)	A borászati hatóság a 479/2008/EK rendelet 65. cikke szerinti szőlő- és
borágazati szakmaközi szervezetet ismerhet el.”
25.	§
A Btv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség,
illetve a vámhatóság közreműködését kérheti.”
26.	§
A Btv. 43. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során
megállapítja, hogy szőlőültetvényen engedély nélkül fajtaváltást vagy
borszőlőültetvényen engedély nélkül a 7. § (1) bekezdése szerinti pótlást (e §, valamint
a 43/A-43/C. § vonatkozásában a továbbiakban: pótlás) végeztek, tájékoztatja a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa észlelt jogsértésről. A
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől
számított 10 munkanapon belül határidő megjelölésével felszólítja a fajtaváltást, vagy
pótlást végzőt, hogy - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint -
nyújtsa be a fennmaradási engedély iránti kérelmét a borszőlőültetvény utólagos
engedélyezése céljából.
(2)	Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a
fajtaváltást, vagy pótlást végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja,
hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi,
hogy a fajtaváltást, vagy pótlást végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított
egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő 22 munkanapon belül
bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az
átalakított ültetvényt ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervet.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a fajtaváltást, vagy
pótlást végző kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek
bekövetkezése esetén:
a)	a fajtaváltást, vagy pótlást végző hosszú távú munkaképtelensége;
15
b)	az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben
ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt
előrelátható;
c)	az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási
körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár,
fagykár.
(4)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
fennmaradási engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában megállapítja, hogy a
borszőlőültetvény (átalakított borszőlőültetvény) fennmaradásának akadálya nincs,
úgy a fajtaváltást, vagy pótlást utólagosan engedélyezi.
(5)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § (2)
bekezdés alapján benyújtott telepítési engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott
helyszíni szemle során megállapítja, hogy a telepítést az engedély kiadását
megelőzően már megkezdték, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv - amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel - az engedélyt
megadja.
(6)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az
engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a borszőlőültetvény (átalakított
borszőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi
követelményeknek, az engedély iránti kérelmet elutasítja és megfelelő határidő
tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített borszőlőültetvény
kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz
eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a borszőlőültetvényt
kivágattatja.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti borszőlőültetvényről származó borszőlőre csak az
utólagos engedélyezés esetén adható származási bizonyítvány.”
27.	§
(1)	A Btv. 43/A. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja,
hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, erről tájékoztatja a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv az értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül határidő
megjelölésével felszólítja a kivágást végző személyt, hogy - a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a
kivágás utólagos engedélyezése céljából.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az
eljárása során azt állapítja meg, hogy a kivágás az előírt követelményeknek megfelel, a
kivágást utólagosan engedélyezi.
(3)	Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § (2)
bekezdése alapján benyújtott kivágási engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott
helyszíni szemle során megállapítja, hogy a kivágás már megvalósult - amennyiben a
kérelem az előírt követelményeknek megfelel -, az engedélyt megadja.”
16
28. §
A Btv. 43/B. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja,
hogy a telepítést - a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően - a termőhelyre nem
engedélyezett borszőlőfajtával vagy a termőhelyen fel nem használható
szaporítóanyaggal végezték, a növénytermesztési hatóság kezdeményezi a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a borszőlőültetvény
kivágásának elrendelését.
(3)	Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a borszőlőültetvényt kivágattatja.”
29.	§
A Btv. 43/C. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„43/C. § (1) Azt a személyt, aki engedély nélkül végzett fajtaváltást, pótlást,
vagy borszőlőt engedélytől eltérően telepített, vagy engedély nélkül vágott ki (a
továbbiakban: mulasztó), a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 500
000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.
(2)	Amennyiben az engedély nélküli fajtaváltást, pótlást, kivágást, illetve az
engedélytől eltérő telepítést (a továbbiakban együtt: engedély nélküli művelet) végző
személy a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1)
bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget,
úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztót 500 000 forintig
terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet
vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi.”
30.	§
(1)	A Btv. 44. §-ának (1) bekezdése a következő i)-l) pontokkal egészül ki:
[A borászati hatóság ellenőrzi:]
„i) a bor forgalomba hozatali járulék befizetését,
j) a bor származási bizonyítványok valóságtartalmát,
k) a borszőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek
kivonását,
l) a termékleírásnak való megfelelést. ”
(2)	A Btv. 44. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
17
„(2) A helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az
ellenőrzés keretében elrendelt ideiglenes intézkedést is. A borászati hatóság a hegybíró
hatáskörébe is tartozó esetekben a jegyzőkönyv egy példányát a borászati üzem helye
szerint illetékes hegyközségnek is megküldi.
(3)	A borászati hatóság ellátja a lepárlási, valamint a mustsűrítménnyel való
mustjavítási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai ellenőrzési feladatokat.”
31.	§
A Btv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A hatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavétel szabályait az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.”
32.	§
A Btv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján laboratóriumi
vizsgálatot végez, a költségeket a megbízó hatóság megtéríti.”
33.	§
A Btv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Ha a vizsgált borászati termék
a)	a jogszabályokban meghatározott, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket
nem elégíti ki,
b)	a jogszabályokban megengedett anyagokat nem megengedett mértékben
tartalmaz,
c)	a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben
foglaltaktól eltérően jelölt,
d)	a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,
és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék
előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság
esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A
határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősülnek. A borászati hatóság az állami adóhatóságot a 60 napon túli tartozásokról
értesíti.
(2)	A borászati hatóság az ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés
súlyától függően
a)	a borászati üzemet legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezárhatja, gép,
felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy
szállítóeszköz használatát megtilthatja, újbóli működését, használatba vételét,
használatban tartását feltételhez kötheti;
18
b)	alapanyagot, kiegészítő anyagot, segédanyagot, adalékanyagot, készterméket
közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását,
forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ennek
érvényesítése céljából zárolhatja;
c)	elrendelheti a borászati termék zárlatát, valamint a közfogyasztásra,
továbbfeldolgozásra alkalmatlan termék megsemmisítését vagy lepárlását;
d)	minőségvédelmi bírságot szabhat ki;
e)	megtilthatja a származási helyre utaló megnevezés használatát.
(3)	Ha a 24/A. § (5) bekezdése, illetve az 51/A. § szerinti mulasztási, vagy a
minőségvédelmi bírságot a határozatban megjelölt határidő lejártát követő 60 napon
túl sem fizetik meg, a borászati hatóság a kötelezettségszegés súlyától és
gyakoriságától függően - a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartamra -
felfüggesztheti a borászati üzem működési engedélyét.
(4)	A borászati hatóság a (2) bekezdés a), c), e) pontjában felsorolt esetben a
határozatot a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközséggel is közli.
(5)	Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzésekor a 20.
§ (2) bekezdése szerinti terméket talál, kezdeményezi az engedélyező hatóságnál a
kereskedelmi egység legfeljebb 30 napig tartó bezárását.
(6)	Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzése során
két éven belül ismételten jogsértést állapít meg, kezdeményezi a kereskedelmi egység
működési engedélyének visszavonását.
(7)	A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti határozatok fellebbezésre tekintet nélkül
azonnal végrehajthatóak.
(8)	A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése
érdekében a (2) bekezdés szerinti intézkedést tartalmazó határozatot - az ügyfél
telephelye szerinti megyei napilapban és legalább egy országos napilapban is -
nyilvánosan közzé kell tenni. A közzététel költsége egyéb eljárási költségnek minősül.
(9)	Ha az észlelt hiányosságot a borászati hatóság által meghatározott határidőig
nem szüntetik meg, vagy ha a tiltott cselekményt két éven belül ismételten elkövetik, a
borászati hatóság a borászati üzem engedélyét visszavonja. A határozatot közölni kell
a vámhatósággal is.”
34.	§
A Btv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A borászati hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja,
hogy az előállított, illetve forgalomba hozott borászati termék nem felel meg az előírt,
illetve megjelölt minőségi jellemzőknek, valamint akkor, ha az előállítás, illetve a
forgalombahozatal nem felel meg a 24-25. §-ban meghatározott szempontoknak.”
35.	§
A Btv. az 51. §-t követően a következő alcímmel és 51/A. §-sal egészül ki:
„Mulasztási bírság
19
51/A. § (1) A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha
a borászati hatóság vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási
kötelezettséget elmulasztották vagy az adatszolgáltatást hiányosan teljesítették.
(2)	A mulasztási bírság mértéke legfeljebb ötszázezer forint összeg erejéig
terjedhet.
(3)	A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel
érintett borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát. A borászati hatóság
által kiszabott mulasztási bírság a borászati hatóság bevétele. A befolyt összeget a
borászati hatóság csak a vizsgálati módszerek korszerűsítésére, a hatósági ellenőrzést
elősegítő intézkedésekre használhatja fel.
(4)	A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a szolgáltatandó
adatok körét és a jogsértés gyakoriságát. A hegybíró által kiszabott mulasztási bírság a
hegyközség bevétele.
(5)	A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
36.	§
A Btv. VII. fejezetének címe helyébe a „PINCE- ÉS BORHIGIÉNIAI
KÖVETELMÉNYEK” cím lép.
37.	§
A Btv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy
területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve
értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás
vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (együttesen: adatszolgáltató),
köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről,
szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről nyilvántartást
vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek. Az adatszolgáltatás során meg kell adni
az adatszolgáltató nevét és hegyközségi nyilvántartási számát. A nem hegyközségi
településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközség részére
kell teljesíteni.
(2)	Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.”
38.	§
A Btv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa
20
a)	a szőlő termőhelyi katasztere felvételezésének, a kataszterbe sorolás, a
kataszteri osztály módosítás, a kataszterből való törlés szabályait;
b)	a borvidékeket és a hozzájuk tartozó települések listáját, a borvidéki régiókat
és működésükre vonatkozó szabályokat, a védett eredetű borokat, a védett eredetű
borok készítésére, kiszerelésére, jelölésére, minősítésének eljárására és ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat;
c)	a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták
osztályba sorolásának rendjét, a Szőlőfajta Használati Bizottság működési rendjét;
d)	a termelési potenciálra (újratelepítési jog, új telepítési jog, valamint telepítési
jogtartalék) vonatkozó szabályokat, valamint a telepítés és kivágás engedélyezésének,
utólagos engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét;
e)	a borászati termékek, valamint a bortípusok meghatározását, az előállításukra
és kezelésükre, kiszerelésükre, minősítésükre, jelölésükre, forgalomba hozatalukra és
ellenőrzésükre vonatkozó előírásokat, a borászati termékek megsemmisítésének
rendjét;
f)	a borászati melléktermékek kötelező kivonásának rendjét;
g)	a származási bizonyítványok kiadásának rendjét;
h)	az adatszolgáltatás rendjét;
i)	a VINGIS részletes tartalmát, valamint a szőlészeti borászati szakigazgatás
szerveinek a VINGIS adataihoz való hozzáférési jogosultságát;
j) a nem hegyközségi települések esetén az e törvényben meghatározott
közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározását;
k) a pince- és borhigiéniai követelményeket, a borászati üzemek működését,
illetve a borászati üzemek működésének és a borászati termékek kiszerelésének
engedélyezési rendjét;
1) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a forgalomba hozatali
járulék megfizetésének, megfizetése ellenőrzésének, az ellenőrzéshez kapcsolódó
adatok szolgáltatásának, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait;
m) a forgalomba hozatali, illetve a Magyar Köztársaság területéről történő
kiszállítás esetén a továbbfeldolgozásra vonatkozó engedély kiadásához szükséges
kémiai és érzékszervi vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének
feltételeit, valamint a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok rendjét;
n) a Bor Eredetvédelmi Tanács összetételével, működésével és eljárásával
kapcsolatos részletes szabályokat;
o) a szőlő- és borágazat szakmaközi szervezetének elismerési rendjét.”
39.	§
A Btv. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ez a törvény a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az
1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a
2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.”
21
40.	§
A Btv. 4. § (1) bekezdésének bevezető szövegében a „szőlő” szövegrész
helyébe a „borszőlő” szövegrész, a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban a
„szőlőtermesztésre” szövegrész helyébe a „borszőlőtermesztésre” szövegrész, a 9. §-
ában a „szőlőfajta” szövegrész helyébe a „borszőlőfajta” szövegrész, a 13. § (1)
bekezdésében a „szőlő” szövegrész helyébe a „ borszőlőültetvény” szövegrész, a 37. §
(1)	bekezdésében a „szőlőből” szövegrész helyébe a „borszőlőből” szövegrész, a 43/B.
§ (1) bekezdésében a „szőlőültetvényt” szövegrész helyébe a „borszőlőültetvényt”
szövegrész, az 51. § (2) bekezdésében a „jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény” szövegrész
helyébe a „Jöt.” szövegrész lép.
41.	§
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 4. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek
alkalmazásában:
a)	szőlészeti és borászati termelő (a továbbiakban: termelő): aki 1000 m2-nél
nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül
borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít,
b)	szőlészeti és borászati felvásárló (a továbbiakban: felvásárló): aki borszőlőt,
mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából
vásárol.”
42.	§
A Htv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A hegyközség - a jogszabályok keretein belül, a hegyközségi tanács által
a borvidék területére meghatározott borszőlőfajták közül - a működési területére
kiterjedően meghatározhatja a telepíthető szőlőfajtákat, továbbá fajtánként az
egységnyi területen termelhető szőlő, must és bor mennyiségét, valamint a
legalacsonyabb szüretelési mustfokot.”
43.	§
E törvény 2009. augusztus 1-jén lép hatályba.
22
44. §
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Btv. 6. §-a, 13. §
(3)	bekezdése, 14-15. §-a, 17-18. §-a és a §-okhoz tartozó alcím, 21. §-ának (1)
bekezdése, 26-27. §-a, 34-35. §-a, 38. §-ának (1) bekezdésében az „, amelyek védett
eredetű borok,” szövegrész, a 41. §-t megelőző alcím, 41. §-ának (2)-(3) bekezdése,
42. §-a, 45. §-a, 47. §-ának (1) bekezdése, 49-50. §-a, 51. § (2) bekezdésében a
„,valamint a 49. § (1) bekezdésében” szövegrész, 53-55. §-a, valamint a Htv. 43. §-
ának (2) bekezdése, 45. §-ának (2)-(4) bekezdése, 46. §-ának (2) bekezdése.
(2)	2009. október 1-jén hatályát veszti a Btv. 3. § (4) bekezdésének „a
termőhely szerinti települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi
lapban” szövegrésze.
45.	§
(1)	A Btv. 4. §-ának (1) bekezdés szerinti kataszteri osztályozás egyikébe sem
tartozó, de 2009. augusztus 1-jén a Btv. 11. §-a szerint ültetvénykataszterben szereplő
borszőlőültetvényeket 2014. december 31-ig a Btv. 4. § (1) bekezdés b) pont 2.
alpontja szerinti, borszőlőtermesztésre alkalmas kataszteri besorolással rendelkező
földterületen fekvő ültetvénynek kell tekinteni.
(2)	A 479/2008/EK rendelet 51. cikke alapján 2009. augusztus 1-jén oltalom
alatt álló földrajzi jelzés kategóriában közösségi oltalmat élvező bor a
termékleírásának a 479/2008/EK rendelet 46. cikke szerinti nyilvántartásban történő
közzétételéig a 2009. július 31-én hatályos, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel
rendelkező bor termőterületét alkotó megyékben osztályba sorolt borszőlőfajtából
készíthető.
46.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	e törvény hatálybalépését követő napon az 1-42. §, valamint a 44. § (1)
bekezdése;
b)	2009. október 2-án a 44. § (2) bekezdése.
(2)	E törvény 2015. január 31-én hatályát veszti.
47.	§
Ez a törvény a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az
1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a
2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.
23
Általános indoklás
Az Európai Unió borpiaci szabályozása sok tekintetben új fogalmakkal, szabályozási
megoldásokkal, a korábbi borpiaci szabályozáshoz képest más eszközökkel ismertette
meg az államigazgatást és az ágazat szereplőit.
A borpiaci szabályozás egyik fele (támogatási programok, termelési potenciál,
harmadik országokkal folytatott kereskedelem, szakmai és szakmaközi szervezetekre
vonatkozó szabályok) már 2008. augusztus 1-jétől hatályban van. A teljes jogi
szabályozást átölelő reform működésének első teljes borpiaci éve a 2009/2010-es
borpiaci év lesz, ugyanis 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba teljes egészében a
közösségi rendelkezések.
A jelenlegi törvényi szabályozást érintő változásokat 2009. augusztus 1-jétől
szükséges hatályba léptetni. Ezeket a változásokat döntően a bor eredetvédelmét érintő
közösségi szabályozás módosulása indokolja. A borpiaci reform során a borok
eredetvédelmét érintő szabályozás alapvetően megváltozott.
Az Európai Unióban 2008-ban átfogó módon vizsgálták felül a szőlészeti és borászati
termékekre vonatkozó közösségi szabályozást. Ennek eredményeképpen született meg
a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a borpiac
közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a
3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK rendelet (a
továbbiakban: 479/2008/EK rendelet). E rendelet újraszabályozta a szőlészeti és
borászati termékek közösségi földrajzi árujelzőire vonatkozó rendelkezéseket. A
szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény a
továbbiakban: Bortörvény) módosítása azért szükséges, mert a Közösségi Rendelet
előírja a tagállamok számára, hogy az új szabályozás tagállami alkalmazásához
szükséges rendelkezéseket a borpiaci év kezdetéig léptessék hatályba, azaz 2009.
augusztus 1-jéig.
A Bortörvény módosítása néhány ponton szükségessé teszi a hegyközségekről szóló
1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) módosítását is, annak érdekében, hogy a
két ágazati törvény összhangja biztosított legyen.
A 479/2008/EK rendelet III., IV. és V. fejezete tartalmazza a szőlészeti és borászati
termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmával kapcsolatos rendelkezéseket. A
borok esetében a rendelet bevezeti az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés
megkülönböztetését, a termékleírás készítésének kötelezettségét, a borra vonatkozó
földrajzi árujelzők közösségi lajstromozását és az oltalom iránti kérelem elbírálásának
szabályozott rendjét. A 479/2008/EK rendelet kötelező jelleggel írja elő az oltalom
megadására irányuló eljárás részeként az előzetes nemzeti eljárást.
24
A 479/2008/EK rendelet 51. cikke értelmében a közösségi szinten, a rendelet
hatálybalépésének időpontjában oltalom alatt álló, borokra vonatkozó földrajzi
árujelzők automatikusan, a 479/2008/EK rendelet erejénél fogva élvezik tovább a
közösségi oltalmat. Az oltalom fennmaradásának azonban feltétele, hogy az oltalmat
élvező borokra vonatkozó termékleírást 2011. december 31-ig benyújtják.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) T/8837. számú törvényjavaslatban foglalt módosítása tartalmazza a
szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó
új közösségi szabályozás nemzeti végrehajtására vonatkozó legalapvetőbb
szabályokat. A Vt. feladata a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek
közösségi oltalmára vonatkozó eljárás nemzeti szakaszának szabályozása.
A Bortörvényben szükséges rendezni az alapvető szakmai szabályokat, nem sértve a
Vt. módosítással megállapított szabályokat.
A Bortörvény 2004-es hatálybalépése óta a törvény végrehajtásával kapcsolatban
összegyűlt tapasztalatok, illetve az azóta bekövetkezett változások igénylik a
Bortörvény technikai pontosítását és kiigazítását is.
A Bortörvény módosítása során a Kormány figyelembe vette a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban
Ket.) 2009. október 1-jétől hatályos szabályait is, ezért a Bortörvény hatósági eljárási
kérdéseket szabályozó részeinél megteremtette az összhangot a Ket-tel.
A Bortörvény 24/A. §-a nyomán fizetendő bor forgalomba hozatali járulék összegével
kapcsolatban számos termelői kifogás látott napvilágot az elmúlt időszakban. E
kifogások jelentős része arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulék összege egységes
volta miatt aránytalanul nagy terhet jelent az alacsonyabb árú borok termelői számára.
Ezért a járulékfizetés módjára vonatkozó szabályok módosítása szükséges. A
módosítások előkészítése során figyelembe vettük azt a szempontot, hogy az
ellenőrzésre fordítandó források esetében a javaslat lehetőleg költségvetés-semleges
legyen, azaz megőrizze tervezett költségvetési bevétel nagyságát.
A Bortörvény módosítása négy területet érint:
I.	Jogharmonizációs kötelezettségből adódó módosítások, amelyek döntő részben az új
eredetvédelmi szabályok miatt indokoltak;
II.	Technikai jellegű módosítások, amelyek a törvény megjelenése óta szükségessé
váló módosításokat tartalmazzák, illetve a Ket. új szabályaival történő összhang
megteremtése;
III.	Tokaj névhasználattal kapcsolatos szabályok;
IV.	A bor forgalomba hozatali járulékának megfizetésére vonatkozó szabályok.
Jogharmonizációs kötelezettségből adódó módosítások
25
A 479/2008/EK rendelet III., IV. és V. fejezete tartalmazza a szőlészeti és borászati
termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmával kapcsolatos rendelkezéseket. A
borok esetében a rendelet bevezeti az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés
megkülönböztetését, a termékleírás készítésének kötelezettségét, a borra vonatkozó
földrajzi árujelzők közösségi lajstromozását és az oltalom iránti kérelem elbírálásának
szabályozott rendjét.
A 479/2008/EK rendelet 51. cikke értelmében a közösségi szinten a rendelet
hatálybalépésének időpontjában oltalom alatt álló, borokra vonatkozó földrajzi
árujelzők automatikusan, a 479/2008/EK rendelet erejénél fogva élvezik tovább a
közösségi oltalmat. Az oltalom fennmaradásának azonban feltétele, hogy az oltalmat
élvező borokra vonatkozó termékleírást 2011. december 31-ig benyújtják. A
bortörvény módosítása során ezért figyelemmel kell lenni arra is, hogy a 2011.
december 31-ig tartó átmeneti időszakra vonatkozóan a közösségi oltalmat élvező, de
termékleírással még nem rendelkező borok esetében a tagállami szabályozás a borok
előállítására, kiszerelésére és forgalmazására vonatkozóan kielégítő szabályozást
adjon.
A 479/2008/EK rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek (oltalmat még
nem élvező földrajzi árujelzők védelmére vonatkozó kérelmek) esetében a
479/2008/EK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi
árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek
földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i
510/2006/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelő eljárást írja elő. Ezekben az
esetekben a közösségi szabályozás, a törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek
keretszabályozásán belül a rendelet hatálybalépését követően közösségi oltalmat
kapott borok alapvető szabályait a termékleírások fogják tartalmazni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 479/2008/EK rendelet 35. cikk (2) bekezdés h) pontja
értelmében a földrajzi árujelzőt viselő, borokra vonatkozóan nemzeti jogszabályok
tartalmazhatnak bizonyos - a közösségi szabályozással nem ellentétes -
rendelkezéseket. Ezeket a szabályokat a Bortörvény módosításába a jelenlegi
szabályok megtartásával szükségesnek tartjuk megőrizni. Az egyes borkategóriákra
vonatkozó legalacsonyabb mértékek meghatározásával, illetve a címkézésre vonatkozó
legalapvetőbb szabályok kimondásával az egyes borkategóriák megfelelő átmenetét
szükséges biztosítani a termékleírások elkészüléséig. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy
az élelmiszerekkel ellentétben a borok eredetvédelmét garantáló szabályok
hagyományosan a nemzeti szabályozás részét képezik. Ezért az eredetvédelem nem az
elkészült termékleírások alapján valósul meg, hanem a nemzeti szabályozást veszi át
fokozatosan a termékleírások rendszere. A 2009. augusztus 1-jétől oltalmat élvező
földrajzi nevekhez tartozó termékleírások elkészítéséhez a nemzeti keretszabályozás
fenntartása indokolt.
Az elfogadott termékleírások megismerésének lehetőségét egyrészt az Európai Unió
honlapján történő megjelenés biztosítja, másrészt szükségesnek tartjuk a
termékleírások közzétételét az FVM honlapján is. A termékleírások tartalmának
26
megismertetésében a termékleírást készítő közösség is érdekelt, mivel a termékleírások
alapján készített borok ellenőrzésének dokumentuma a termékleírás lesz, így annak
alapos ismerete szükséges az érintett termelők részéről is.
A borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó
eljárási szabályok
A borok, valamint a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek
közösségi oltalmára vonatkozó közösségi szabályok túlnyomórészt párhuzamosak. A
Vt. módosításai tartalmazzák a közösségi oltalom iránti kérelmek elbírálásának
nemzeti szakaszára vonatkozó, alapvető szabályokat. A Vt. módosításában a XVII/A.
fejezetében a közösségi oltalom iránti kérelmek elbírálásának nemzeti szakasza
egységes szabályokat tartalmaz - figyelemmel a két rendszer közötti eltérésekre.
Ezek alapján borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára irányuló
kérelmeket (új földrajzi árujelző esetén) az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell
benyújtani. Az agrárpolitikáért felelős miniszter a kérelmet a nemzeti eljárás első
szakaszában a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) felé továbbítja.
A MSZH eljárása során a földrajzi árujelzőnek a védjegyekkel való kapcsolatát
vizsgálja meg abból a célból, hogy a Vt. hatálya alá tartozó kérdéseket tekintve a
földrajzi árujelző oltalomképesnek minősül-e, vagy sem.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter ezt követően a benyújtott kérelmet annak szakmai
tartalma alapján megvizsgálja. A termékleírások részletes szakmai vizsgálata a
Bortörvény alapján felállított Bor Eredetvédelmi Tanács feladata lesz, amelynek
működésére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az agrárpolitikáért felelős
miniszter rendeletben határozza meg. A Bor Eredetvédelmi Tanács vizsgálatának
eredményét az agrárpolitikáért felelős miniszter felé vélemény formájában közli.
A kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő továbbításáról az agrárpolitikáért
felelős miniszter határozatban dönt.
A borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó
szakmai szabályok
A borászati termékek eredetvédelmére vonatkozó, nemzeti hatáskörbe utalt, illetve
nemzeti hatáskörben szabályozható alapvető kérdéseket továbbra is a Bortörvény
rendezi. A módosítás során törekedtünk arra, hogy a bortörvény jelenleg hatályos
szabályozását - figyelemmel a közösségi új szabályozásra - megőrizzük, ahol
szükséges módosítsunk.
A Bortörvény módosításával a borok egyes kategóriájára vonatkozó alapvető
szabályokat szükséges az új közösségi szabályokhoz igazítani.
27
A 479/2008/EK rendelet három kategóriát határoz meg a szőlészeti és borászati
termékek esetében: „földrajzi jelzés nélküli borok”, „oltalom alatt álló földrajzi jelzésű
bor”, „oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor”.
Az első a „földrajzi jelzés nélküli borok” kategóriája. Itt jelentős újítás, hogy míg
korábban az asztali borokon (tehát a földrajzi jelzést, illetve eredetmegjelölést nem
viselő borokon) tilos volt az évjárat és a fajta jelölése, most ennek megnyílik a
lehetősége, ha az évjárat, illetve- a fajtaazonosság eléri a 85 %-ot. Természetesen a
termelő neve vagy védjegye továbbra is feltüntethető marad mindhárom kategórián. A
fajta és az évjárat feltüntetése esetén a borászati üzemek előzetes akkreditációja
szükséges - az új közösségi szabályok alapján -, annak érdekében, hogy az évjárat-,
illetve a fajta azonossága ellenőrizhetően biztosítható legyen.
A második a „oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor” kategóriája. Jellemzői a
következőek:
•	olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, melyek e
földrajzi eredethez kapcsolhatók,
•	legalább 85 %-ban a földrajzi területen termett szőlőből készült,
•	készítését az adott földrajzi területen végzik,
•	Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőből, és annak a Vitis nemzetséghez tartozó
fajokkal történt keresztezéséből származó szőlőfajtából készül (tehát az
interspecifikus szőlőfajtákból készült borok ebben a kategóriában hozhatók
forgalomba).
A harmadik az „oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor” kategóriája. Jellemzői a
következők:
•	minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi
környezethez és ahhoz kötött természeti tényezőkhöz köthetlek,
•	kizárólag a földrajzi területen termett szőlőből készül,
•	készítését az adott földrajzi területen végzik,
•	Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából készül.
Az új borkategóriák meghatározásuk alapján nagyon hasonlónak tűnnek egymáshoz,
lényegi eltérést első látásra nem mutatnak. Az egyes termékleírások esetében azonban
a különbségek lényegessé válnak azzal, hogy az OFJ borok esetében a földrajzi név és
a bor közötti kapcsolat lényegesen lazább, mint az OEM borok esetében, ahol a
kapcsolatnak a földrajzi hellyel alapvetőnek kell lennie. Jól érzékelteti ezt a
különbséget a jelenlegi jelölési rendszerünk is, a tájborok és a védett eredetű borok
esetében mutatkozó tartalmi és jelölésbeli különbségek. A bevezetett OEM
kategóriának gyakorlatilag a védett eredetű bor kategória felel meg, míg a tájbor
kategória a készítésükre vonatkozó szabályok pontosításával az OFJ kategóriának felel
meg. Magyarországon az OFJ kategóriának leginkább a mai borvidéki régiós borok
felelnek meg.
A fentiekből következik, hogy a település és a dűlő feltüntetésének lehetőségét az
OEM borok számára szükséges fenntartani.
28
A Bortörvény módosítására tett javaslatok az OEM és az OFJ kategóriákra vonatkozó,
a 479/2008/EK rendeletben meghatározott definíciókat csak kiegészítik, a nemzeti
sajátosságok szerint pontosítják.
Várható szakmai, gazdasági, társadalmi hatások:
A 479/2008/EK rendelet borok eredetvédelmét érintő szabályai alapvetően változtatták
meg a borok földrajzi árujelzőinek használatára vonatkozó szabályokat. Az új
szabályozás a földrajzi árujelzőt használó közösség alapvető feladatává tette a földrajzi
árujelzőt viselő termékek készítésére vonatkozó szabályok részletes elkészítését, annak
bizonyítását, hogy a szőlészeti és borászati termék és a földrajzi árujelző között
kapcsolat van. Az új szabályok alapján elkészített termékleírások közép-, illetve
hosszútávon jelentős mértékben megváltoztathatják a használatban lévő földrajzi
árujelzők értékét, attól függően, hogy a termékleírásban a felelős termelői közösség
milyen szabályokat fogalmaz meg. A Bortörvény módosításakor a tájbor (a leendő
OFJ bor), illetve a meghatározott termőhelyű minőségi bor (leendő OEM bor)
legalapvetőbb szabályait javasolt megtartani. A termékleírások elkészítésekor ezeket a
szabályokat - mint a 479/2008/EK rendelethez kapcsolódó nemzeti keretszabályokat -
figyelembe kell venni. A minimális követelmények törvényi szintű szabályozásának
fenntartása azért fontos, hogy a borok földrajzi árujelzőinek piaci értéke ne romoljon
azzal, hogy egyes termékleírások a jelenleg érvényben lévő minimális
követelményeknél is alacsonyabb értéket kívánnának meghatározni.
Fontos azonban kiemelni, hogy a Bortörvény csak a legalapvetőbb, ma is törvényi
szinten szabályozott kérdéseket hivatott rendezni, a termékleírások konkrét tartalmát a
földrajzi árujelzőt használó termelői közösségnek kell meghatároznia.
A készítendő termékleírásoknak alaposaknak, szakmailag indokolhatónak kell lenniük.
29
Részletes indoklás
1.	§
A paragrafus kiegészül annak kimondásával, hogy a borászati termékekre az e
törvényben, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben
meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
2.	§
Mivel a bor közös piaci szervezete csak a borszőlővel és az abból készült szőlészeti és
borászati termékek (a törvényjavaslat alkalmazásában borászati termékek)
előállításával foglalkozik, ezért a bortörvénynek is csak az erre vonatkozó szabályokat
szükséges meghatároznia. A csemegeszőlő gyümölcsnek minősül, ezért a
gyümölcságazatra vonatkozó szabályoknak kell vonatkozniuk a nem borszőlőként
osztályba sorolt szőlő telepítésére és kivágására vonatkozóan. A telepítési, illetve
kivágási engedély kötelezettségének 1000 négyzetméterre történő emelése a
hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvénnyel történő összhang megteremtése miatt
indokolt, mivel a hegyközségi tagság kötelezettsége is ehhez az ültetvénymérethez van
kötve, így az árutermő ültetvények ellenőrzése is ezen ültetvények esetében
valósítható meg. A 479/2008/EK rendelet végrehajtására készülő bizottsági rendelet is
csak a 0,1 hektárnál nagyobb ültetvényekre vonatkozóan határoz meg ellenőrzési,
nyilvántartási és jelentési kötelezettségeket (hasonlóan a hatályon kívül helyezett
1493/1999/EK rendelethez).
A fogalmak közül hatályon kívül szükséges helyezni mindazokat a fogalmakat,
amelyre vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet pontos definíciót ad. Az egyes
borkategóriákat tekintve a szabályozás elemei egyrészt közösségi rendeleti szinten
jelennek meg, másrészt a termékleírások fogják tartalmazni. Ezért a fogalmak között a
borkategóriákra vonatkozó fogalmak elhagyhatók.
3.	§
Szükséges pontosítani, illetve egyértelművé tenni a termőhelyi kataszterbe sorolással,
módosítással és kataszterből történő törlésre vonatkozó szabályokat is. Ennek
szükségességét egyrészt az indokolja, hogy a gyakorlat során kiderült, a termőhelyi
kataszterbe sorolás, annak módosítása, vagy a termőhelyi kataszterből történő törlés
kezdeményezése, illetve az eljárás menete is pontosabb és egyértelműbb szabályozást
igényel.
4.	§
A termőhelyi kataszterbe sorolt területeken a művelési ág változását - egy adott
földterület vonatkozásában - követő földterület hasznosítás jelentős befolyással lehet a
szomszédos szőlőültetvényekre, ezért az erre vonatkozó szabályozás pontosítása,
egyértelművé tétele is szükséges. A szőlőültetvények közvetlen környezetében a
30
művelési ág változását követő területhasznosítás lehetetlenné teheti a szőlőültetvények
gazdaságos művelését (például a talaj vízgazdálkodásának megváltozása, árnyékoltság
miatt).
5.	§
Változnak a szőlőfajták osztályba sorolásával kapcsolatos rendelkezések is.
Szükségtelen fenntartani a megyei fajtabesorolás rendszerét, mivel a szőlőfajták
használata a borok termékleírásában egyértelműen szerepelni fog. A 479/2008/EK
rendelet sem követeli meg a megyei szintű osztályba sorolás fenntartását. Ezért a
szőlőfajták osztályba sorolását elegendő országos szinten megtenni. A szőlőfajták
osztályba sorolását az új közösségi rendelet továbbra is kötelezettségként írja elő a
tagállamoknak.
6.	§
Technikai jellegű módosítások: a telepítési, kivágási szabályok egyértelműbbé tétele,
valamint a Ket.-tel való összhang biztosítása indokolja a módosítást.
7.	§
A paragrafus technikai jellegű módosításokat tartalmaz, melynek során
egyértelműbben kerültek megfogalmazásra a telepítés és a kivágás esetén
alkalmazandó eljárások.
8.	§
A telepítési jogok szabályozásában alapvető változás történik. Korábban a telepítési
jogok nyilvántartását a hegybírók vezették. Ahogy a telepítési jogok felhasználása,
adás-vétele fejlődött, annál nehezebben vált kezelhetővé a jogok nyilvántartása a
hegyközségeknél. A telepítési jogok mozgása, keletkezése, felhasználása minden
tekintetben az MVH-hoz kötődik (telepítés, kivágás engedélyezése, adás-vétel
jóváhagyása).
A telepítési jogokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetést a T/7042. számú
törvényjavaslat 14. § (2) bekezdése az MVH feladataként határozza meg. A
hegyközségek adatátadásával, illetve az MVH adatátvételével kapcsolatos
részletszabályok megalkotására az agrárpolitikáért felelős miniszter szintén abban a
törvényjavaslatban kap felhatalmazást. A (2) bekezdésben meghatározott újratelepítési
jogok nyilvántartásában szereplő újratelepítési jog fajtakísérleti célra térítés nélkül
adható.
9. §
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek a személyes adatok
védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
31
10. §
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek a személyes adatok
védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
11.	§
A könnyebb átláthatóság és értelmezhetőség érdekében az eredetvédelemre vonatkozó
szabályok egy fejezetben kerülnek elhelyezésre. A II/A. fejezetben ezért az egyes
borkategóriák legalapvetőbb jellemzőivel (minimális és maximális alkoholtartalomra
vonatkozó szabályok, az egy hektárról származó bormennyiség maximumának
meghatározása), illetve a jelöléssel kapcsolatos legalapvetőbb szabályok kerülnek
meghatározásra.
Ebben a fejezetben kapnak helyet a Bor Eredetvédelmi Tanács meghatározására és
alapvető feladatára vonatkozó lényegesebb szabályok. Fontos hangsúlyozni, hogy a
Bor Eredetvédelmi Tanács feladata a javaslattétel az agrárpolitikáért felelős miniszter
részére, a döntést minden esetben a miniszter hozza meg. A Tanács működésére
azonban szükség van, mivel az egyes földrajzi jelzésekhez tartozó termékleírások
tartalmának vizsgálata alapos munkát, több szakterületet is érintő szakmai megítélést
igényel. A Tanács összetételét és működését végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.
Az eredetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok alapján a borvidéki régiók nevei
is OEM-ként élveznek oltalmat 2009. augusztus 1-je után. A borvidéki régió esetében
nehézségekbe ütközhet annak igazolása, hogy az adott borvidéki régióban termett
borok minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag az adott földrajzi környezethez
és az ott érvényesülő természeti tényezőkhöz köthetlek. A 479/2008/EK rendelet
eredetvédelmi szabályaihoz kapcsolódó - az Európai Bizottság által előkészített, a
Közös Piaci Szervezetek Egységes Irányító Bizottságában tárgyalt - végrehajtási
rendelet tervezete alapján lehetőség van arra, hogy az OEM borok egyszerűsített
módon, a fentebb bemutatott eljárásokat mellőzve, kerüljenek átsorolásra az OFJ
besorolás alá - amennyiben az OFJ borokra vonatkozó követelményeknek
megfelelnek. A készülő végrehajtási rendelet értelmében az átsorolást az Európai
Bizottság végzi el, ezért nem igényli a nemzeti, illetve a közösségi eljárási szakaszt az
átsorolás ténye. Természetesen a termékleírás elfogadása a leírt eljárásnak megfelelően
történhet meg.
A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor fogalma megváltozik minőségi
bor kifejezésre, és a mellékelt táblázat szerint csak átmeneti ideig jelölhetőek az OEM
borok. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő bor a védett eredetű bor kifejezést
is viselheti, mint az OEM szinonimája.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő bor maximális szüretelhető
termésmennyiségének törvényi előírását továbbra is szükséges megtartani, illetve ki
kell egészíteni az OFJ borokra vonatkozó maximális termésmennyiség előírásával is.
32
Az OFJ borok esetében javasolt 120 hl/hektáros termésmennyiség maximalizálása
olyan szakmai követelménynek tekinthető, amely az OFJ borok esetében biztosítja,
hogy a bor és a földrajzi hely közötti kapcsolat még igazolható legyen. A maximális
terméshozam meghatározását azért szükséges egyértelműen kimondani, mert a
termékleírások egyik eleme éppen a terméshozam meghatározása lesz, amelyben
szintén számszerűen szükséges előírni a maximális terméshozamot.
A tájbor fogalma az új közösségi szabályozás szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzést
viselő bor fogalmára változik, de szinonimaként a fogalom továbbra is használható
marad.
A különböző bortípusok megnevezésének mint hagyományos kifejezések
használatának szabályozása az új közösségi szabályok szerint továbbra is tagállami
hatáskörben maradhat (a tagállami szabályozás szükségességét a 479/2008/EK
rendelet 34. cikk b) pontjának ii alpontja kifejezetten meg is követeli). A főbor és a
bikavér kifejezések szabályozásuk folytán egyértelműen az OEM kategóriához
köthetők, míg a többi bortípus esetén az évjárat jellege, illetve az eltelt évek száma
határozza meg a bortípus nevének viselési lehetőségét, ezért használatuk
engedélyezhető az OFJ borok esetében is.
Jelentősen változik az asztali bor fogalma, amely földrajzi jelzés nélküli (FN) bor
fogalmára változik. A földrajzi jelzés nélküli borok évjárat és/vagy fajta jelölést
viselhetnek.
Szükséges a Bortörvény 14. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése, mivel a
479/2008/EK rendelet IV. melléklete tartalmazza a szőlészeti és borászati termékek
körét, fogalmát, definícióit, így erre vonatkozóan a Bortörvényben egy ismételt
meghatározással és felsorolással kitérni nem szükséges. A borászati termékekre
vonatkozó tagállami eltéréseket szükséges csak a Bortörvényben szabályozni, amelyet
a közösségi rendelet - a fent említett helyen - is megkövetel.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bevezetendő új fogalmak és a jelenleg használt
fogalmak között a szükséges átmenet biztosítva legyen az OEM borok esetén, amelyet
a táblázatban mutatunk be. Az átmenetre vonatkozó szabályok kidolgozása során
hangsúlyt helyeztünk arra, hogy az átmenet a termelők és a fogyasztók számára
zökkenőmentes legyen.__
Javasolt új megnevezés	Megjegyzés
Minőségi bor kifejezés	A megnevezés csak a termékleírás elfogadásáig használható az OEM borok esetén. A termékleírás elfogadását megelőzően készült és így címkézett borok teljes mennyisége forgalomba hozható.
Védett eredetű bor kifejezés	A kifejezés az OEM borok esetén használható azzal a megkötéssel, hogy a jelenlegi védett eredetű borok 2009. augusztus 1-től használhatják a kifejezést, míg a meghatározott termőhelyű minőségi borok csak a termékleírás elfogadását követően.
33
Az átmeneti időszakot követően az OEM borok a védett eredetű bor kifejezéssel, mint
az OEM szinonimájaként elfogadott kifejezéssel, jelölhetők.
12. §
A fejezet címe módosul.
13. §
Jogtechnikai jellegű módosítás a miniszteri rendeletre történő hivatkozás egységesítése
érdekében.
14.	§
Jogtechnikai jellegű módosítás a miniszteri rendeletre történő hivatkozás, valamint a
borászati üzem egységes használata érdekében.
15.	§
Technikai jellegű módosítás: borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg
nem engedett anyagok és borászati termék borászati termék előállítására, kezelésére,
raktározására szolgáló helyiségben tartására vonatkozó szabályok egyértelművé tétele.
16.	§
Technikai jellegű módosítás: a borszőlő következetes használata, valamint a
származási bizonyítványra vonatkozó szabályok egyértelműbb megfogalmazása
indokolja az új szabályozást.
17.	§
A szőlő, illetve a bor származási bizonyítványa a szőlészeti és borászati termék-
előállítás ellenőrzésének egyik legfontosabb bizonylata. Az OFJ, az OEM, illetve az
FN borok esetében a szőlőfajta és/vagy az évjárat feltüntethetőségének igazolása
szükséges a származási igazolásokon keresztül. A származási igazolásokra vonatkozó
részletszabályokat továbbra is az agrárpolitikáért felelős miniszter által kiadott
rendeletben indokolt szabályozni.
A növekvő (az EU más tagállamából érkező) borbehozatal miatt egyértelmű, a jelenleg
hatályosnál szigorúbb szabályt szükséges hozni a továbbfeldolgozásra szánt borok
nyilvántartásának javítása érdekében. A módosítással a nem magyarországi eredetű,
továbbfeldolgozásra szánt bor forgalomba hozatalára így adminisztrált és ellenőrzött
módon van lehetőség.
34
18. §
Jogtechnikai jellegű módosítás a miniszteri rendeletre történő hivatkozás, valamint a
borászati üzem egységes használata érdekében.
19.	§
Az eddigi tapasztalatok, illetve a szakmai szervezetek javaslatai alapján a bor
forgalomba hozatali járulék összegét differenciált módon szükséges megállapítani. A
járulék összege két részre bomlik:
1.	ellenőrzési járulékrészre, ennek értéke: 3,20 Ft/liter, valamint
2.	marketing-járulékrészre, melynek mértéke:
a.	OEM borok esetén: 6,80 Ft/liter,
b.	OFJ és FN borok esetén: 1,80 Ft/liter.
A Bortörvény 24/A. §-a nyomán fizetendő bor forgalomba hozatali járulék összegével
kapcsolatban számos termelői kifogás látott napvilágot az elmúlt időszakban. E
kifogások jelentős része arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulék összege egységes
volta miatt aránytalanul nagy terhet jelent az alacsonyabb árú borok termelői számára.
A bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének ezért egy új elvét javasoljuk, a
használatarányos fizetést. Jelenleg a bor forgalomba hozatali járulékból két cél
finanszírozható: az ellenőrzés és a közösségi bormarketing. Könnyen belátható, hogy
az ellenőrzés gyümölcseiből a borpiac minden szereplője egyenlő mértékben részesül,
a közösségi bormarketingéből viszont nem.
A közösségi bormarketing kiadások jelenleg két célra kerülnek felhasználásra:
általános és regionális célra. Az általános bormarketing a borfogyasztás növelését
célozza, ezért minden, a magyarországi borpiacon jelenlévő termék részesül
előnyeiből.
A közösségi bormarketing regionális promóciós intézkedéseinek alapját azonban a
védett földrajzi árujelzők (a tájborok, a borvidéki régiók, a borvidékek és a védett
eredetű borok elnevezései) képezik - a hatályos európai jog alapján államilag
támogatott közösségi agrármarketing más megkülönböztetést (pl. származási ország)
nem is alkalmazhat. Így a regionális intézkedésekből nagyrészt a földrajzi árujelzőt
viselő borok profitálnak.
A javaslat kidolgozása során a költségvetés-semlegesség elve meghatározó volt. Ezt
azzal érjük el, hogy a jelenleg fizetendő 8 Forint/liter 40%-ának összegét szükségesnek
tartjuk megtartani, azaz a 3,20 forint/litert. Az e fölötti részt szükséges az egyes
borkategóriák esetében úgy módosítani, hogy az figyelembe vegye a kategóriában
megjelenő borok piaci árát és az adott kategóriában a várható profitot is, amelynek
terhére a járulék a bortermelő részéről befizetésre kerül.
35
Javasoljuk, hogy a forgalomba hozatali járulék marketingre fordítható részének
legfeljebb 10%-áig terjedő összeget a marketing tevékenységhez szükséges
minőségvédelmi és eredetvédelmi rendszerek kidolgozására is lehessen fordítani.
20.	§
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek, pontosítva a vámhatóság
adatszolgáltatási szerepét, annak érdekében, hogy a Magyarországra behozott borászati
termékek feldolgozási útja adminisztrált, a hatóságok által követhető legyen.
21. §
Jogtechnikai jellegű módosítás: a miniszteri rendeletre történő hivatkozás, valamint a
szabályozás egyértelművé tétele, egyszerűsítése a módosítás indoka.
22. §
A tokaji borokra vonatkozó alapvető törvényi szabályozás fenntartása - figyelembe
véve az eredetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok változását - továbbra is
indokolt. Az új eredetvédelmi szabályok alapján a tokaji borok szabályait azok
termékleírása fogja tartalmazni, de a termékleírás lehetőségeinek kereteit törvényben -
a Tokaj név kiemelt fontossága miatt - szükséges megőrizni.
Szükséges volt pontosítani a Tokaj névhasználat engedélyezésére vonatkozó szabályt.
A javaslat szerint a névhasználatot a hegyközségi tanács csak abban az esetben
engedélyezheti, ha a tokaji bort kizárólag palackozás céljából szállítják ki a
borvidékről. Más esetben a névhasználat nem engedélyezhető. Ezzel a borvidék
eredetvédelmi szempontból zárttá tehető más borvidékekhez képest, ahol a borkészítés
más területen is történhet.
23.	§
Technikai jellegű módosítások: a tokaji borkülönlegességek, valamint a tokaji aszú
precízebb, egyértelműbb meghatározása.
24.	§
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek. A szakmai szervezetek
részéről igényként merült fel, hogy a borágazatban szakmaközi szervezet
működhessen. Ezért a törvényjavaslat lehetőséget kíván nyújtani, hogy az
agrárpolitikáért felelős miniszter - borászati hatóságként - a szakmaközi szervezetet
elismerhesse.
36
25.	§
Technikai jellegű módosítás: a Ket.-tel való összhang biztosítása érdekében.
26.	§
Technikai jellegű módosítások: a Ket.-tel való összhang biztosítása, az ültetvények
ellenőrzésének egyértelműbb szabályozása a módosítás indoka.
27.	§
Technikai jellegű módosítások: a Ket.-tel való összhang biztosítása, az ültetvények
ellenőrzésének egyértelműbb szabályozása a módosítás indoka.
28.	§
Technikai jellegű módosítások: a Ket.-tel való összhang biztosítása, az ültetvények
ellenőrzésének egyértelműbb szabályozása a módosítás indoka.
29.	§
Technikai jellegű módosítások: a Ket.-tel való összhang biztosítása, az ültetvények
ellenőrzésének egyértelműbb szabályozása a módosítás indoka.
30.	§
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek, kiegészülve az új borpiaci
szabályozásból eredő, végrehajtást szolgáló szabályokkal.
31.	§
Jogtechnikai jellegű módosítás a miniszteri rendeletre történő hivatkozás egységes
használata, valamint a Ket.-tel való összhang biztosítása érdekében.
32.	§
Technikai jellegű módosítás: a Ket.-tel való összhang biztosítása érdekében.
33.	§
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek, kiegészülve az új borpiaci
szabályozásból eredő, végrehajtást szolgáló szabályokkal. Továbbá szükséges
szigorítani a borászati hatóság által alkalmazható szankciókon. Szükséges bevezetni
továbbá arra vonatkozó szabályozást is, hogy kiszabott bírság alól nehezebben
lehessen kibújni, a szankcióval sújtott üzemet más cégnév alatt tovább üzemeltetni.
37
34.	§
Technikai jellegű módosítás, a minőségvédelmi bírság kiszabásának egyértelműbb,
precízebb megfogalmazása.
35.	§
A törvényben meghatározott jelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségek
teljesülése érdekében szükséges a nem teljesítés esetére szankció bevezetése.
36.	§
A fejezet címének pontosítása történik meg.
37.	§
Technikai jellegű módosítások: a borszőlő fogalom következetes használata, valamint
az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok pontosabb meghatározása indokolja.
38.	§
A paragrafusban technikai jellegű módosítások történnek, kiegészülve az új borpiaci
szabályozásból eredő, végrehajtást szolgáló szabályok megállapításához szükséges
felhatalmazásokkal.
41.	§
Technikai jellegű módosítás: a borszőlő fogalom következetes használata érdekében.
42.	§
Technikai jellegű módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a hegyközség - a
jogszabályok keretein belül, a hegyközségi tanács által a borvidék területére
meghatározott borszőlőfajták közül - a működési területére kiterjedően
meghatározhatja a telepíthető szőlőfajtákat. A szabályozást a Bortv. módosítása
indokolja megteremtve az összhangot a két törvény között.
45. §
A termőhelyi kataszteri területek átfogó vizsgálata kimutatta (a szőlő-bor ágazat
komplex ökológiai, termelési és piaci potenciáljának meghatározása ágazati stratégiai
döntések megalapozásához - 2006-2008, NKFP-B3-2006-0014, Budapesti Corvinus
Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa,
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika
38
Tanszék, Földmérési és Távérzékelési Intézet), hogy a meglévő szőlőterületek
nyilvántartásaival összevetve - az ökotópok mintegy 21 %-a nem fedi teljes mértékben
az ültetvények területeit. Ennek egy része technikai jellegű probléma, amely a
nyilvántartások pontosításával kiküszöbölhető, de a nyilvánvalóan termőhelyi
kataszteren kívül fekvő szőlőültetvények helyzetét rendezni kell. A rendezésben
elsődleges felelőssége a szőlőültetvények használóinak, illetve az illetékes
hegközségeknek van. A területek termőhelyi kataszteri értékelésének elvégzéséig,
termőhelyi kataszterbe sorolásáig szükséges biztosítani az ezeken az ültetvényeken
termett szőlő legális forgalomba kerülésének lehetőségét. Ezért az átmeneti
rendelkezésekben egy legfeljebb 5 éves időszakra vonatkozóan a hegybíró által
vezetett ültetvénykataszterben szereplő szőlőültetvényeket - amelyek jelenleg nem
szerepelnek termőhelyi kataszterben - a legalacsonyabb termőhelyi besorolású
területen fekvő ültetvénynek kell tekinteni. Az átmeneti időszakban az ültetvények
használói a területük termőhelyi kataszteri rendezését elvégezhetik.