﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9398. számú
törvényjavaslat
a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. április
2009. évi ... törvény
a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
A vállalkozások közötti jogviták gyors és hatékony elintézése, a gazdasági élet szereplői
egyszerűbb és hatékonyabb jogérvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a
következő törvényt alkotja:
1.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (1)
bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A perben meghatalmazottként eljárhat:]
„i) a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó
szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi
személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is,
amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;”
(2)	A Pp. 67. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A perben a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb
gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.”
(3)	A Pp. 69. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó
szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően
rendelkezhet.”
2.	§
(1)	A Pp. 121. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a
keresetlevélben fel kell tüntetnie.”
(2)	A Pp. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül
elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében
foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az
eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.”
1
3. §
A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható,
hogy]
„i) a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében
foglaltakat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az
eljárási illetéket;”
4.	§
(1)	A Pp. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első
tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen lévő felek meghallgatása
alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt
azonosságának megállapításához szükségesek (természetes személy esetében születési hely, idő,
anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c)
pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet esetében székhely, nyilvántartási szám,
adószám, a bankszámla száma és a számlát vezető pénzügyi intézmény neve).”
(2)	A Pp. 155/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali eljárás
kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”
(3)	A Pp. 196. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az
abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el,
feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:]
„d) a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó
szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;”
(4)	A Pp. 196. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó
szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen
adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú
okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval,
feltéve, hogy a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb
gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel
vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c)
pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült
elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti
okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha
jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott
eljárás szerint készítette el. A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott
egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az
2
okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes
bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”
5.	§
A Pp. 341. §-ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a
rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„f) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot - a méltányossági jogkörben hozott határozat
kivételével - megváltoztathatja,”
6.	§
A Pp. a 386. §-t követően a következő ÖTÖDIK RÉSZ-szel, XXVI. fejezettel és 386/A-386/V. §-
sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi ÖTÖDIK RÉSZ számozása HATODIK RÉSZ-re, a XXVI.
fejezet számozása XXVII. fejezetre, a HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII.
fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik:
„ÖTÖDIK RÉSZ
VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI PEREI
XXVI. FEJEZET
A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó rendelkezések hatálya
386/A. § (1) A Pp. I-XIV. fejezetének szabályait a XXVI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni a vállalkozások (396. §) egymás közötti - a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó
-	vagyonjogi pereiben.
(2)	A pert az általános szabályok szerint kell elbírálni, ha abban vállalkozásnak nem minősülő fél is
részt vesz.
A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző
386/B. § (1) A bírósági titkárra vonatkozó általános szabályokat (12/A. §) a következő eltérésekkel
kell alkalmazni:
a)	a bírósági titkár nem dönthet bizonyítási indítványról, és a peres eljárás menetrendjéről szóló
végzést nem hozhatja meg,
b)	a bírósági titkár eljárhat a másodfokú eljárásban is, nem hozhat meg azonban olyan határozatot,
amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(2)	A bírósági ügyintéző külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal,
tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - eljárhat a vállalkozások egymás közötti
pereiben.
Bírósági intézkedések a keresetlevél benyújtását megelőzően
386/C. § (1) Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó általános szabályokat (156. §) a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
3
a)	a keresetlevél benyújtását megelőzően, a per előtti kötelező egyeztetés alatt - a 386/D. § (1)-(3)
bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén - a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei
bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti az okirati bizonyíték átadását;
b)	az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem tárgyában a bíróság a 386/D. § (4) bekezdésében
foglalt határidőn belül határoz;
c)	a végzés meghozatala előtt a bíróság a felek nyilatkozatát telefonon, faxon vagy e-mailben (a
továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: rövid úton) beszerezheti;
d)	a végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van;
e)	a bíróság a kötelezett kérelmére az ideiglenes intézkedésről szóló végzést hatályon kívül helyezi,
ha az annak jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a kérelmező nem indítja meg a pert.
(2)	A bíróság - külön törvényben foglaltak szerint - a keresetlevél benyújtását megelőzően is
elrendelhet biztosítási intézkedést.
Okirat kiadása
386/D. § (1) A felek a jogvita egyezséggel történő mielőbbi rendezése céljából a pert megelőzően is
kötelesek együttműködni. Ennek keretében a tényállás megállapítása szempontjából lényeges
okiratokat - a másik fél felhívására - eredetiben vagy másolati formában kötelesek egymásnak
átadni. Mentesül a fél a kötelezettség alól, ha az okirat tartalma nem függ össze a tényállással, vagy
ha az okirat kiadása a fél üzleti titokhoz fűződő jogát aránytalan mértékben korlátozná.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre nem kerül sor, akkor a másik félnél
fellelhető okirati bizonyíték átadására való kötelezést a fél a pert megelőzően ideiglenes intézkedés
iránti kérelemben, a per során írásbeli beadványában vagy a tárgyaláson kérheti a bíróságtól.
(3)	A félnek bizonyítania kell, hogy az okirat beszerzését sikertelenül kísérelte meg, és az a pert
megelőzően az egyezség megkötéséhez, illetve egyébként a tényállás megállapításához szükséges,
ellenkező esetben a bíróság elutasítja a kérelmet.
(4)	Az okirat átadására kötelezésről a bíróság az erre vonatkozó beadvány bírósághoz érkezésétől
számított tizenöt napon belül, illetve tárgyaláson előterjesztett kérelem esetén a tárgyaláson határoz.
(5)	Elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a döntés meghozatalához a bíróság a felek
nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.
(6)	Az okirati bizonyíték átadását elrendelő, illetve az átadás indítványozását elutasító végzés ellen
fellebbezésnek van helye. A fellebbezést tárgyaláson kívül, harminc napon belül kell elbírálni. A
másodfokú határozat meghozatalához a bíróság a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.
(7)	Az okirat átadásának megtörténtét a kötelezést kérő félnek három napon belül kell bejelentenie a
bíróságnak.
(8)	A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújthatja azt a felet (képviselőt), aki a (4) bekezdés alapján
meghozott végzésben foglaltakat nem teljesíti, illetve aki az átadás tényét nem jelenti be.
Per előtti kötelező egyeztetés
386/E. § (1) A keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül
történő elintézését. Ebből a célból a fél a vitás kérdésben képviselt jogi és ténybeli álláspontját az
ügyben érintett valamennyi féllel részletesen közli bizonyítékainak előadásával, illetve a
rendelkezésre álló okirati bizonyítékok bemutatásával. A felek a kézhezvételtől számított harminc
4
napon belül valamennyi felvetett jogkérdésre, a teljes tényállásra kiterjedő, valamint az
ellenbizonyítékok előadását is tartalmazó részletes választ adnak, a rendelkezésre álló okirati
bizonyítékok bemutatásával.
(2)	Ha az előzetes egyeztetés során bármelyik fél a másik fél által kért okiratokat nem adja át, az
annak átadására kötelezés a 386/D. § alapján kérhető.
(3)	Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, az elektronikusan
benyújtandó keresetlevélhez - törvény eltérő rendelkezése hiányában - elektronikus formában
mellékelnie kell
a)	az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó
okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy
b)	azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell:
a)	a feleknek a jogvitára vonatkozó részletes ténybeli és jogi álláspontját a bizonyítékok
megjelölésével;
b)	azt, hogy az alperes a felperesi követelésre milyen indokok alapján hogyan nyilatkozott;
c)	az előzetes levélváltás, illetve az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült
véleményeltérés adatait;
d)	az esetleges előzetes elszámolás eredményét;
e)	az üggyel kapcsolatos korábbi bírósági vagy más hatósági határozat ügyszámát és tartalmának
lényegét;
f)	a felek és képviselőik rövid úton való elérhetőségeire vonatkozó adatokat.
(5)	Ha a felperes bizonyítja, hogy a per előtti kötelező egyeztetés során a későbbi alperes nem
működött együtt, és az első tárgyaláson bírósági meghagyás kibocsátására kerül sor, a bírósági
meghagyással szembeni ellentmondás az arra vonatkozó megemelt mértékű illeték megfizetése
ellenében terjeszthető elő.
(6)	A bíróság az ügy összes körülményére figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezi az
alperesként részt vevő vállalkozást a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által
viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a jogvita peren kívüli rendezésében
neki felróható módon nem működött együtt, vagy azt kifejezetten akadályozta.
(7)	E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem
hosszabb határidőt állapít meg, továbbá a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban.
A peres felek és a bíróság, illetve a bíróságok közötti kommunikáció
386/F. § (1) A keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítését követően a fél a perre
vonatkozó nyilatkozatát, beadványát a bíróságnak és egyidejűleg - tájékoztatásul - az ellenérdekű
félnek is köteles közvetlenül, elektronikus úton megküldeni.
(2)	Ha a bíróság valamelyik felet nyilatkozattételre hívja fel, törvény vagy a bíróság eltérő
rendelkezése hiányában a nyilatkozatot a felhívástól számított tizenöt napon belül kell megtenni. A
határidőt a bíróság fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással
együtt - harminc napnál hosszabb nem lehet.
5
(3)	A nyilatkozatokat, beadványokat a felek minden esetben elektronikus tértivevényes
küldeménnyel kézbesíttetik egymásnak, kivéve, ha a bíróság rövid úton szerzi be a fél nyilatkozatát.
(4)	Az iratok papír alapú megküldésére és megőrzésére a 386/S. § (8)-(9) bekezdését kell
alkalmazni.
(5)	A bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére
kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti, kivéve, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat
papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg
papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna,
vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
Beavatkozás a perbe, változás a felek személyében és a költségek előlegezése
386/G. § (1) A beavatkozásra az általános szabályok (54-60. §) alkalmazandók azzal az eltéréssel,
hogy a beavatkozást az elsőfokú tárgyalás első tárgyalási napján szóban vagy az attól számított
harminc napos határidőn belül írásban kell bejelenteni.
(2)	A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában a határozathozatal előtt a felek és a beavatkozó
nyilatkozatát szükség esetén rövid úton szerzi be.
(3)	A felek személyében történő változásra vonatkozó általános szabályokat (61-65. §) azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 62. § (1) bekezdése szerinti jogutód perbelépését, illetve
perbevonását a perbeli jogutódlásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított harminc napos
határidőn belül - a tárgyaláson szóban vagy egyébként írásban - kell bejelenteni.
(4)	A költségek előlegezésére vonatkozó általános szabályokat (76. §) azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a 76. § (1) bekezdés első mondatának második fordulata alkalmazásának nincs
helye.
Határidők és a mulasztás igazolása
386/H. § (1) A mulasztás igazolására az általános szabályok (106-110. §) alkalmazandók azzal,
hogy az igazolási kérelmet nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott
határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha a mulasztás csak
később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az
igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét.
A mulasztástól számított két hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(2)	Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a
mulasztás vétlenségét bizonyítják.
(3)	Az igazolási kérelem elbírálásához a bíróság a felek nyilatkozatát szükség esetén rövid úton is
beszerezheti.
Pénzbírság, kényszerítő eszközök a tanúkkal és szakértőkkel szemben, a szakértők díjazása
386/I. § (1) A bíróság a 8. § (3) és (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a perben félként
részt vevő vállalkozás mellett az annak képviseletében eljáró vagy meghatalmazást adó törvényes
képviselőjét is pénzbírsággal sújthatja.
6
(2)	A pénzbírságra vonatkozó általános szabályokat (120. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a pénzbírság legmagasabb összege ötmillió forint azzal, hogy nem haladhatja meg a pertárgy
értékét.
(3)	A tanúkkal és szakértőkkel szembeni kényszerítő eszközökre vonatkozó általános szabályokat
(185. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az okozott költségek megtérítésére kötelezésen túl
a bíróság a tanút vagy a szakértőt pénzbírsággal sújtja, ha nem tesz eleget a törvény vagy a bíróság
által előírt kötelezettségének.
(4)	A szakértők díjazására vonatkozó általános szabályokat (187. §) azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a bíróság
a)	a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény
beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb
tizenöt napon belül végzéssel megállapítja, és
b)	a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét a szakértő által benyújtott számla alapján
nyolc napon belül kiutalja; az összeg előlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni.
Jegyzőkönyv
386/J. § (1) A jegyzőkönyvre vonatkozó általános szabályokat (115-118. §) az e §-ban írt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A tárgyaláson elektronikus okirati formában kell rögzíteni a jegyzőkönyvet.
(3)	A tárgyalás elhalasztását vagy berekesztését megelőzően a jelenlévő felek kérhetik a
jegyzőkönyv azonnali, papír alapon történő átadását. A bíróság a tárgyalást követően a
jegyzőkönyvet egy munkanapon belül elektronikusan is kézbesítteti az általános szabályok szerint.
(4)	Ha a bíróság az ítéletet a tárgyaláson kihirdeti, annak rendelkező részét jegyzőkönyvbe kell
foglalni. A jegyzőkönyvet a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell kézbesíteni. Ez az eljárási
cselekmény nem jelenti az ítélet írásba foglalását.
(5)	Ha a bíróság az ítéletet a kihirdetésekor nyomban írásba foglalja, azt a (3) bekezdésben foglaltak
szerint kell kézbesíteni.
(6)	Az írásba foglalt, jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat
rendelkező részét a Cégközlöny honlapján - külön törvényben meghatározott módon - teljes
terjedelmében, változtatás nélkül közzé kell tenni, feltüntetve az eljáró bíróságot, az ügyszámot,
valamint a peres felek nevét. A vállalkozás azonosítására alkalmas adatokat a közzétett határozatból
nem kell törölni.
A keresetlevél benyújtása és kellékei
386/K. § (1) A keresetlevél benyújtására és kellékeire vonatkozó általános szabályokat (121-123. §)
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a keresetlevelet az arra rendszeresített, külön
jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell rögzíteni, és azt elektronikusan kell
benyújtani, továbbá ahhoz mellékelni kell a 386/E. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint, ha a
keresetlevél benyújtása előtt ideiglenes intézkedés vagy biztosítási intézkedés elrendelésére került
sor, az erről szóló végzést.
7
(2)	A fél nem kötelezhető olyan, általa megjelölt adat igazolására vonatkozó okirat csatolására,
amely adatot a bíróság törvényben meghatározott, közhiteles nyilvántartásokból elektronikus úton
lekérdezhet.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti adatok lekérdezésének szükségessége a tárgyalás alatt merül fel, a
lekérdezést a bíróság - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyalás során hajtja végre.
(4)	Ha technikai hiba vagy üzemzavar akadályozza a hozzáférést, a lekérdezésre az akadály
elhárulását követően haladéktalanul kerül sor.
(5)	A bíróság az adatokat költségtérítés vagy más díj fizetése nélkül kérdezheti le.
Intézkedések a keresetlevél alapján
386/L. § (1) A keresetlevél megvizsgálására vonatkozó általános szabályokat (124. §) azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	az ott meghatározott intézkedéseket a bíróságnak nyomban, de legkésőbb a keresetlevélnek a
bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtennie, továbbá
b)	a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül
utasítja el akkor is, ha a felperes a keresetlevélhez nem mellékeli a 386/E. § (3) bekezdésében
foglaltakat.
(2)	Ha nincs helye az ügy áttételének (129. §), illetve a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli
elutasításának (130. §), a bíróság a keresetlevelet kézbesíti az alperes részére.
(3)	Az alperes részére a bíróság a keresetlevelet azzal a felhívással küldi meg, hogy arra tizenöt
napon belül - azt a felperesnek is közvetlenül megküldve - érdemben nyilatkozzon, terjessze elő
ellenkérelmét, beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét.
(4)	A felperes az alperesi beadvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül saját ténybeli és
jogi álláspontját közli a bírósággal és az alperessel.
(5)	Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság legkésőbb a (3) bekezdésben
meghatározott alperesi nyilatkozatot követő tizenöt napon belül elrendelheti, hogy az ügyben három
hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb
az ügyben egyesbíró nem járhat el.
A tárgyalás előkészítése, az eljárási menetrend meghatározása
386/M. § (1) A bíróság a 386/L. § (4) bekezdésében meghatározott felperesi nyilatkozatot követően
tizenöt napon belül tárgyalás-előkészítő egyeztetést tart, kivéve, ha a jogvita egyszerű ténybeli
megítélésű és annak érdemi elbírálására - a bíróság szerint - az első tárgyalási napon sor kerülhet.
(2)	A tárgyalás-előkészítő egyeztetés során a felek előterjesztik bizonyítási és az eljárással
összefüggő egyéb indítványaikat; a bíróság ezt követően határoz az eljárás menetrendjéről az
indítványokra is kiterjedően. A bíróság a felek nyilatkozatát a felek személyes jelenléten alapuló
vagy telekommunikációs, illetve informatikai eszközök révén biztosított egyidejű meghallgatásával
szerzi be.
(3)	A bíróság a (2) bekezdés szerinti menetrend meghatározása érdekében a felek nyilatkozatát kéri
8
a)	a fenntartott bizonyítási indítványokról;
b)	a tanúkihallgatás ütemezéséről (minden tanú vonatkozásában);
c)	erre irányuló indítvány esetén a szakértő kirendelésének és meghallgatásának ütemezéséről;
d)	helyszíni szemle esetén annak időpontjáról;
e)	az első tárgyalás és folytatólagos tárgyalás(ok) szükségessége esetén azok - lehetőség szerint
egymást közvetlenül követő napokra tűzött - határnapjairól;
f)	minden egyéb olyan körülményről, amely előreláthatóan befolyásolja az első tárgyalás (és a
folytatólagos tárgyalás) időpontjának kitűzését.
(4)	A (2) bekezdés szerinti egyeztetés alapján a bíróság végzést hoz a peres eljárás menetrendjéről.
A bíróság a végzést csak akkor módosíthatja, ha az abban foglaltak teljesítése előre nem látható
akadály miatt nem lehetséges, vagy ha a menetrend módosítása nélkül az abban foglaltak a jogvita
ésszerű időn belüli elbírálását veszélyeztetnék. Az új tárgyalási határnap(ok) megállapítása céljából
a felekkel az (1)-(5) bekezdésben írtak megfelelő alkalmazásával újabb egyeztetést folytat le.
(5)	Az általános szabályok (125. §) és az (1)-(3) bekezdésben írt különös szabályok
figyelembevételével a bíróság úgy tűzi ki az első tárgyalást, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz
érkezését követően legkésőbb három hónapon belül megtartható legyen. Ha az (1)-(2) bekezdés
szerint lefolytatott menetrend-egyeztetés során - különösen szakértő kirendelése esetén -
szükségesnek mutatkozik, az első tárgyalás három hónapnál későbbi időpontra is kitűzhető. A
tárgyalás azonban ebben az esetben sem tűzhető ki a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől
számított negyedik hónapnál későbbi időpontra.
(6)	Az (1)-(3) bekezdésben írt menetrend-egyeztetést követően a bíróság nyolc napon belül
kézbesítteti az idéző végzést és a peres eljárás menetrendjét rögzítő végzést.
(7)	Ha a per állása nem indokol újabb menetrend-egyeztetést, de folytatólagos tárgyalás kitűzése
válik szükségessé - és az ügy körülményei azt nem zárják ki -, a folytatólagos tárgyalást úgy kell
kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követő legkésőbb három hónapon belül, szükség
esetén több, egymást követő tárgyalási napon megtartható legyen.
(8)	A pernek más perrel történő egyesítéséről legkésőbb a peres eljárás menetrendjéről szóló végzés
meghozataláig, ha pedig a tárgyalás-előkészítő egyeztetés tartására nem került sor, a per más perrel
történő egyesítéséről az első tárgyalási napon határozhat a bíróság.
A bizonyítási indítványok előterjesztése
386/N. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, bizonyítási indítványt legkésőbb az első
tárgyalási napon lehet előterjeszteni. Ha a fél a bizonyítási indítványát a tárgyalás-előkészítő
egyeztetésen elmulasztotta előterjeszteni, pernyertességre tekintet nélkül viseli az ezzel
összefüggésben felmerült költségeket, kivéve, ha bizonyítja, hogy a bizonyítási indítvány alapjául
szolgáló tények a tárgyalás-előkészítő egyeztetésen még nem álltak rendelkezésre.
(2)	Beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására
vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg kell előterjeszteni. Ezt a rendelkezést
az ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a fél akkor is előterjesztheti
bizonyítási indítványát, ha abban olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy
más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként
nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján
9
kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt a tény, bizonyíték, indítvány előterjesztésével
egyidejűleg igazolja.
A tárgyalás elmulasztásának következményei
386/O. § (1) A tárgyalás elmulasztásának következményeiről szóló általános szabályokat (136-
136/B. §) az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a bírósági
meghagyás kibocsátásának.
(3)	A bíróság a folytatólagos tárgyalás elmulasztása esetén is a peres eljárás menetrendjéről szóló
végzésben foglaltak szerint jár el. A bíróság a tárgyalást - az új határnap kitűzésével és a peres
eljárás menetrendjéről szóló végzés módosításával egyidejűleg - csak a 386/M. § (4) bekezdésében
meghatározott ok alapján halaszthatja el.
(4)	A bíróság a 137. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pert megszünteti.
Keresetváltoztatás
386/P. § (1) Az általános szabályoktól (146. §) eltérően a felperes a keresetét - a (2)-(3)
bekezdésben foglalt kivétellel - az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után legkésőbb az első
tárgyaláson változtathatja meg.
(2)	A felperes legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más
hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a
tudomására, és ezt igazolja.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a felperes
a)	az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést
követelhessen,
b)	a keresetét leszállíthassa, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek,
illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse,
c)	megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. §).
(4)	A bíróság érdemi tárgyalás nélkül elutasítja a (2)-(3) bekezdés szerinti keresetváltoztatást,
egyben a felperest pénzbírsággal sújtja, ha nyilvánvaló, hogy a felperes azt azért terjesztette elő
késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. E végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
Beszámítási kifogás, viszontkereset
386/Q. § (1) A viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztésére vonatkozó általános
szabályokat (147. §) a 386/L. § (3) bekezdésében és az e §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha a felperes a keresetét az első tárgyaláson változtatja meg, az alperes is előterjesztheti
beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét az első tárgyaláson, de legkésőbb az első tárgyalást
követő tizenöt napon belül. Ha a felperes a 386/P. § (2) bekezdése alapján változtatja meg a
keresetét, az alperes a beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét az elsőfokú ítélet meghozatalát
megelőző tárgyalás berekesztéséig terjesztheti elő.
10
(3)	A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, egyben az alperest
pénzbírsággal sújtja, ha nyilvánvaló, hogy az alperes azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a
per befejezését hátráltassa. E végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
A tárgyalás elhalasztása
386/R. § (1) A tárgyalás elhalasztására vonatkozó általános szabályokat (151. §) azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb nyolc nappal előterjesztett
halasztás iránti, indokolt, közös kérelmére a tárgyalást csak akkor halasztja el a bíróság, ha a felek
vállalják, hogy a kérelem bejelentésétől számított harminc napon belül egyezségi kísérletet tesznek,
és az egyezségről szóló okiratot vagy az egyezségi kísérlet során felvett jegyzőkönyvet a bírósághoz
benyújtják. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(2)	A bíróság a feleket pénzbírsággal sújtja, ha az egyezségről szóló okiratot vagy az egyezségi
kísérlet során felvett jegyzőkönyvet az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a bírósághoz
nem nyújtják be.
(3)	Ha a felek nem kötnek egyezséget, a bíróság új tárgyalási határnapot tűz ki a 386/M. §-ban
foglaltak szerint.
Szakértők és okiratok
386/S. § (1) A szakértőkre vonatkozó általános szabályokat (177-183/A. §) az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A bíróság a szakértőt - az elektronikus kézbesítést vállaló szakértők közül - az első tárgyalást
megelőzően rendeli ki, ha az ehhez szükséges tények és adatok rendelkezésre állnak.
(3)	A szakértő a szakvéleményét a bíróságnak és a feleknek közvetlenül, elektronikusan küldi meg.
(4)	A szakvéleményre vonatkozóan a felek a szakvélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül tehetnek észrevételt, melyet a bíróságnak és a szakértőnek elektronikusan el kell küldeniük.
(5)	A bíróság a feleknek a szakvéleményre vonatkozó észrevételeinek kézhezvételétől számított
tizenöt napon belül
a)	a felek észrevételei alapján a szakvélemény homályosságának, hiányosságának, önmagával vagy
a szakvélemény előterjesztését megelőzően a szakértő tudomására hozott, bizonyított tényekkel
való ellentmondásának kiküszöbölésére irányuló kérdések megválaszolására;
b)	a felek indítványai alapján - ha az eredeti kirendelésben nem szereplő kérdések megválaszolását
tartja szükségesnek - kiegészítő szakvélemény adására
hívja fel a szakértőt.
(6)	A szakértő a bíróság (5) bekezdésben meghatározott felhívásának tizenöt napon belül eleget
tesz, válaszát vagy a kiegészítő szakvéleményt a bíróságnak és a feleknek közvetlenül,
elektronikusan küldi meg.
(7)	Az okiratokra vonatkozó általános szabályokat (190-199. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, törvény eltérő rendelkezése hiányában az
okirati bizonyíték elektronikus másolatát kell benyújtania a bírósághoz.
11
(8)	Az okirati bizonyíték papír alapon történő benyújtásakor e tényt és az azt megalapozó okot - a
digitalizálás aránytalan nehézségére való hivatkozás esetén az azt igazoló körülményeket - az
elektronikusan benyújtott keresetlevélben vagy más beadványban meg kell jelölni.
(9)	Az elektronikus okiratok eredeti, papír alapú változatát a felek megőrzik.
Előzetes végrehajthatóság
386/T. § (1) A bíróság - kérelemre - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja a
pénzösszeg megfizetésére kötelező ítéletet (vagy az ítéletnek a pénzösszeg megfizetésére kötelező
részét), ha az a pernyertes fél jogainak, törvényes érdekeinek védelméhez feltétlenül szükséges.
(2) A bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását kérelemre mellőzheti, ha az a pervesztes
félre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a pernyertes
félre. A pervesztes félnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell
előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá
nyilváníthatja.
Fellebbezés
386/U. § (1) A fellebbezésre vonatkozó általános szabályokat (233-259. §) a (2)-(7) bekezdésekben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart. Ha tárgyalás tartására nem kerül sor, a másodfokú bíróság az ügy
érdemében hatvan napon belül határoz.
(3)	Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó
fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a
fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.
(4)	Ha a felek bármelyikének kérelme alapján tárgyalási határnapot kell kitűzni, azt a tanács elnöke
az arra vonatkozó kérelem bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tűzi ki, és arra a
feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek,
megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. Ha az elsőfokú
eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell.
(5)	Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az
iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követő két hónapon belül megtartható legyen.
A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás
napját legkésőbb tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időköz nem rövidíthető le.
(6)	A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs
helye. E tilalom nem érvényesül, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az
elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem
kerülhetett sor.
(7)	A másodfokú eljárásban a 247. § a)-c) pontja alkalmazásának - ha az bizonyítási eljárás
lefolytatását tenné szükségessé - csak akkor van helye, ha a keresetváltoztatásra okot adó
körülmények az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően álltak be.
E tilalom nem érvényesül, ha a (6) bekezdés alapján a bizonyítási eljárás lefolytatásának egyébként
is van helye.
12
Felülvizsgálat
386/V. § A felülvizsgálatra vonatkozó általános szabályokat (270-275. §) azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a felülvizsgálati kérelem tárgyában a Legfelsőbb Bíróság a kérelemnek a hozzá
történő beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt.”
7.	§
(1)	A Pp. 390. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság a folytatólagos tárgyalás elmulasztása esetén a tárgyalást - az új határnap egyidejű
kitűzésével - csak kivételesen indokolt esetben halaszthatja el, ennek hiányában a tárgyalást
berekeszti és a határozatot a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.
(3)	A bíróság a 137. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a pert megszünteti.”
(2)	A Pp. 396. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„396. § E törvény alkalmazásában vállalkozás az olyan - a cégnyilvántartásban nyilvántartott - jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági
tevékenység folytatása céljából jött létre.”
8.	§
(1)	A vállalkozások egymás közötti pereivel összefüggésben a jogerős ítélet rendelkező részét,
illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét, feltüntetve az eljáró bíróságot, az
ügy számot, valamint a peres felek nevét, a Cégközlöny honlapján elektronikus formában, bárki
számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen, keresőprogram-
szolgáltatás biztosításával hozzáférhetővé kell tenni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a bíróság - a polgári perrendtartásban
megjelölt - adatokat a végzés vagy egyéb határozat meghozatalával egyidejűleg a Cégközlöny
honlapján elektronikus úton közzéteszi. A Cégközlöny honlapján történő közzétételre a Cégközlöny
honlapján napi feltöltéssel kerül sor.
9. §
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdésének b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték
mértéke:]
„b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén
ba)	3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
bb)	vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény 386/E. § (5) bekezdésében szabályozott esetben 5%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb
1 000 000 forint;”
(2)	Az Itv. 58. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
13
„(10) Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző,
akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.”
10. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 187. §-át követően a következő 187/A. §-
sal egészül ki:
„187/A. § (1) Biztosítási intézkedés elrendelhető a keresetlevél benyújtását megelőzően, a Pp.
XXVI. fejezete szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben, a per előtti kötelező egyeztetés alatt
is, ha az
a)	közvetlenül fenyegető kár elhárítása,
b)	a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, vagy
c)	a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges,
és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
(2)	A biztosítási intézkedés iránti kérelemről nemperes eljárásban a kérelmező székhelye szerint
illetékes megyei bíróság határoz. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A végzés
meghozatala előtt a bíróság szükség esetén a felek nyilatkozatát telefonon, faxon vagy e-mailben is
beszerezheti.
(3)	A keresetlevél benyújtását követően a perbíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét a
biztosítási intézkedés iránti kérelemben megjelölthöz képest leszállítja, hivatalból - a biztosítási
intézkedést elrendelő végzést maga is megváltoztathatja.
(4)	A bíróság a kötelezett kérelmére a biztosítási intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül
helyezi, ha az annak jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a kérelmező nem indítja meg
a pert.”
11.	§
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a 20. §-át követően a
következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Az e törvényben megjelölt bírósági határozatoknak a gyűjteményben történő közzétételén
túl - külön törvényben meghatározottak szerint - a bíróság közzéteszi a Pp. XXVI. fejezete szerinti
vállalkozások egymás közötti pereiben meghozott jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert
befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét.”
12. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2010. január 1. napján lép hatályba.
(2)	A törvény 1. §-a, 2. §-ának (2) bekezdése, a 3. §-a, 4. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése, a 6. §-a, a
7.	§-ának (2) bekezdése, a 8. §-a, a 9. §-ának (1) bekezdése, a 10-11. §-a, 13. §-a, valamint a 14. §
(1)	bekezdése 2011. január 1. napján lép hatályba.
(3)	A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult ügyekben kell alkalmazni.
14
13.	§
A Pp.
a)	36. § (2) bekezdésében, 73/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 80. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó
szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg,
b)	121/A. § (1) bekezdésében és 149. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész
helyébe a „vállalkozások” szöveg
lép.
14.	§
(1)	A Pp. 80. § (6) bekezdése és a 121/A. §-a hatályát veszti.
(2)	A Pp. 249/A. §-a és a 340. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(3)	A törvény 1-7. §-a, a 9-11. §-a és a 13-14. §-a 2011. január 2. napján hatályát veszti.
15
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a polgári peres eljárások gyorsítására irányuló kormányzati célkitűzés
megvalósítása annak érdekében, hogy a minőségi ítélkezés feltételei erősödjenek, és az igazságügyi
szolgáltatások hatékonysága és időszerűsége növekedjen. Ennek érdekében szükséges a per
elhúzására lehetőséget adó rendelkezések hatályon kívül helyezése, illetve korrigálása, a pert
megelőző és pert elhárító eljárások szerepének növelése, az elektronikus ügyintézés lehetőségének
szélesítése, mellyel felgyorsíthatók és lerövidíthetők a bírósági eljárások.
A törvényjavaslat mindezen célok elérése érdekében módosítja a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: Pp.), az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a
továbbiakban: Itv.) és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban:
Vht.). A módosítással megtörténik az általános szabályok egyes rendelkezéseinek modernizációja,
valamint a vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó külön eljárási rend létrehozása.
A törvényjavaslat egy már korábban, az igazságszolgáltatás korszerűsítését megcélzó
intézkedéssorozat része. Ezek között meg kell említeni a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon
felhalmozódott ügyhátralék kezelése és országos szinten az eljárások időszerűségének elősegítése
érdekében szükséges intézkedésekről szóló 144/2008. (VI. 9.) OIT határozatot, melynek I.
pontjában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felkérte az igazságügyért felelős minisztert - a
bírósági eljárások hatékonyságának és időszerűségének növelése érdekében - a hatályos
szabályozás áttekintésére és az eljárások gyorsítását szolgáló szabályozás előkészítésére. A
célkitűzések meghatározására és a tézisek megállapítására 2008-ban sor került, és azzal
kapcsolatban a 10/2009. (II. 13.) OIT határozat kimondta, hogy az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács a bírósági eljárások gyorsítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló
előterjesztés tartalmát támogatja, az abban foglalt célkitűzésekkel egyetért.
A törvényjavaslat által kialakítandó szabályozást megalapozta a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény (a
továbbiakban: Ppn.), amely bizonyos körben már meghatároz külön szabályokat azokra a perekre,
amelyekben a felek a gazdasági élet szereplői.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény bevezette a közjegyző
előtti előzetes bizonyítást. Ez a lehetőség nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a pert
megelőzően a jogvita eldöntése szempontjából jelentős tényeket a felek feltárják, esetlegesen az
eljárás alatt (vagy azt követően) egyezséget kössenek. Ez a perelhárító funkció egyben a bíróságok
tehermentesítését is szolgálja.
A törvényjavaslat szorosan összefügg a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslattal (mely már benyújtásra került az
Országgyűléshez), mivel az megteremti az elektronikus kommunikáció alapjait, ami elemi feltétele
az általánostól eltérő, lényegesen rövidebb eljárási határidők, valamint a felek közötti aktív
információcsere megkövetelésének. Ez teszi lehetővé a per előtti és a per alatti folyamatos érdemi
egyeztetést, és erre épülhet a szoros tárgyalási menetrend kialakítása és betartása.
1.	Az általános szabályok egyes rendelkezéseinek modernizációja
A vállalkozás fogalmának bevezetésével szükségessé váló módosítás
A törvényjavaslat bevezeti a vállalkozás fogalmát, amelynek következtében a Pp.-ből eltűnik a
gazdálkodó szervezet megjelölés. A gazdálkodó szervezet és a vállalkozás fogalma alatt értendő
szerveket összehasonlítva azonban megállapítható, hogy a vállalkozás jóval szűkebb kört ölel fel,
16
mint a korábbi, gazdálkodó szervezet fogalma. Ez a szűkítés nem minden rendelkezés esetében
indokolt, ezért a törvényjavaslat a képviselet, illetve az okirati bizonyítékok szabályozása körében a
vállalkozásra és a gazdálkodó szervezetre való utalást együttesen jeleníti meg.
Az Itv. kiegészítése
Az Itv. kiegészítésével megjelenik az előzetes bizonyításhoz fűződő illetékkedvezmény lehetősége
is, ami arra ösztönzi a feleket, hogy polgári per kezdeményezése előtt vegyék igénybe ezt, a
bíróságokat tehermentesítő eljárást.
A Cartesio-ügy
A törvényjavaslat az Európai Bíróság által 2008. december 16-án, a C-210/06. sz. Cartesio-ügyben
hozott ítéletében foglalt megállapításokra tekintettel mellőzi az előzetes döntéshozatali eljárást
kezdeményező végzés elleni külön fellebbezési lehetőség biztosítását.
2.	A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó külön eljárási rend
A törvényjavaslat a Pp.-be beiktatásra kerülő új fejezetben a gazdasági élet szereplői számára
kialakított külön eljárási renddel a jelenleginél hatékonyabban biztosítja az anyagi jog által
biztosított jogosultságok érvényre jutását. Ez hozzájárulhat a gazdasági életben meglévő
visszásságok egy részének felszámolásához: a jogviták könnyebb és gyorsabb rendezése nagy
mértékben elősegíti a körbetartozások számának csökkenését, egyúttal a külön szabályok
bevezetése a vállalkozások jogainak, üzleti érdekeinek érvényre jutását is magasabb szinten
biztosítja, ez pedig pozitív hatással van a vállalkozások versenyképességére.
A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó - rövid határidőket megadó, szigorú menetrend
betartását megkövetelő, az e-kommunikációt előíró, a határidők elmulasztását, a rosszhiszemű
pervitelt szankcionáló - előírások kialakításakor az előterjesztő figyelemmel volt arra, hogy a
gazdasági élet szereplői, a vállalkozások professzionális jogi képviselőkkel (ügyvédekkel) járnak el,
akiktől ügyfeleik elvárhatják, hogy az eljárások gyorsabb befejeződése érdekében teljesítsék az új
eljárási rend által rájuk rótt kötelezettségeket. A törvényjavaslat ennek köszönhetően kiemelt
hangsúlyt fektet a per előtti egyeztetésre, a bizonyítékok mielőbbi feltárására, és általánosságban
ösztönzi a feleket arra, hogy ha perre kerül sor, jóhiszemű pervitelt tanúsítva járuljanak hozzá a
peres eljárás mielőbbi befejezéséhez.
A bíróság munkaterhét csökkenti, ha a per előtti kötelező egyeztetés során a felek aktívan
együttműködnek, ezért indokolt, hogy ezt a jogalkotó illetékkedvezménnyel értékelje, érdekeltté
téve ezáltal a feleket abban, hogy a jogvitájukat képező tényállást és bizonyítékaikat már a per
indítása előtt teljeskörűen feltárják.
Ha a felperes az egyeztetést kezdeményezte, de bizonyítja, hogy az alperes ennek során nem
működött együtt, a bírósági meghagyás kibocsátását követően az alperes csak emelt összegű illeték
fizetése ellenében terjesztheti elő joghatályosan az ellentmondását. Ez a szabály fokozottan
érdekeltté teszi az alperest az érdemi együttműködésben. (Amennyiben a felperes nem igazolja az
egyeztetés kezdeményezését, úgy a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.)
Az eljárások egyszerűbb és gyorsabb lefolytatásához, a vállalkozások adminisztratív terheinek
csökkentéséhez járul hozzá az a szabály, amely a bíróságok kötelezettségévé teszi, hogy a fél által
megjelölt olyan adatot, amely a törvényben meghatározott, közhiteles nyilvántartásokban szerepel
(pl. a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban) elektronikus úton kérdezze le; ezek
csatolására a fél nem köteles.
17
3. Hatálybalépés
A törvényjavaslat a törvény hatálybalépésének időpontját a vállalkozások egymás közötti pereinek
vonatkozásában 2011. január 1. napjában határozza meg, mivel e rendelkezések alkalmazására
megfelelő felkészülési időt indokolt biztosítani. Az egyéb, általános szabályok vonatkozásában
rövidebb felkészülési idő is elegendő, így azok már 2010. január 1. napján hatályba lépnek.
18
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Pp. jelenleg hatályos szövegében a „gazdálkodó szervezet” fogalmát a 396. § határozza meg,
mely szerint gazdálkodó szervezet a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában felsorolt
valamennyi szerv, illetőleg szervezet. Így tehát gazdálkodó szervezet az állami vállalat, az egyéb
állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági
társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai
területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a
vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni
vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület,
valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a
gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi
személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.
A törvényjavaslat bevezeti a vállalkozás fogalmát [a Pp. 396. §-át módosító 7. § (2) bekezdésében],
amely szerint vállalkozás az olyan - a cégnyilvántartásban nyilvántartott - jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása
céljából jött létre.
A gazdálkodó szervezet és a vállalkozás fogalmakat összehasonlítva látható, hogy a vállalkozás
jóval szűkebb kört ölel fel, mint a korábbi, gazdálkodó szervezet fogalma.
Mindez szükségessé tette a Pp.-ben annak felülvizsgálatát, hogy mely helyeken indokolt az új
vállalkozásfogalom használata, illetve melyek azok a rendelkezések, amelyek tartalma okán a
vállalkozás által felölelt szervezeteken túl egyéb szervezetek szerepeltetése is indokolt.
A szűkítést indokolatlan bevezetni a képviselet [67. § (1) bekezdés i) pont, 67. § (2) bekezdés, 69. §
(5)	bekezdés] szabályainál, továbbá a Pp. 141. §-ának (1) bekezdésében, ahol a végrehajtási
eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükséges adatatok felsorolásáról
rendelkezik a törvény, valamint az okirati bizonyítás szabályainál [196. § (1) bekezdés d) pont, 196.
§ (2) bekezdés]. Ezeken a pontokon a vállalkozás és a gazdálkodó szervezetekre való utalás
együttesen jelenik meg a normaszövegben, míg az egyéb esetekben a törvényjavaslat a „gazdálkodó
szervezet” kifejezést „vállalkozás” szóra cseréli.
A 2-3. §-hoz
A keresetlevél benyújtására és kellékeire vonatkozó szabályokat egészíti ki e § (1) bekezdése, mely
a keresetlevél opcionális tartalmi elemeként írja elő a telefonszámot, faxszámot és az e-mail címet.
Ezeket tehát akkor kell feltüntetni a keresetlevélben, ha azzal a felperes rendelkezik. Tekintettel
arra, hogy ezek feltüntetése nyilvánvalóan nem lehet kötelező, ezért a feltüntetés elmulasztásához
sem fűződik semmilyen jogkövetkezmény. Az elérni kívánt cél az, hogy a modern kommunikációs
eszközök igénybevételére ösztönözze a feleket, amely hozzájárul a célszerű pervitelhez és az eljárás
ésszerű időn belüli befejezéséhez.
A (2) bekezdés technikai jellegű módosítást tartalmaz. A Pp. jelenleg hatályos szövege tartalmazza
a 121/A. §-ra (a per előtti kötelező egyeztetés szabályaira) történő utalást, azonban a 121/A. § a
vállalkozások egymás közötti perei szabályainak hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, így
19
a 121/A. §-ra történő utalásokat a Pp.-ből el kell hagyni. Ez a bekezdés a Pp. 124. §-ának (2)
bekezdéséből mellőzi a 121/A. §-ra való utalást, más módosítást nem hajt végre.
A 3. §-ban ugyanilyen, technikai jellegű módosításra kerül sor, a Pp. 130. § (1) bekezdésének i)
pontjából történik meg a 121/A. §-ra történő utalás elhagyása.
A 4. §-hoz
Az 1. §-nál leírt indokok miatt a vállalkozás fogalmának bevezetése mellett indokolt fenntartani a
Ptk.-ban felsorolt, egyéb gazdálkodó szervezetekre történő utalást a Pp. 141. §-ában (a végrehajtási
eljárásban az érdekelt személyazonosságának megállapításához szükséges adatok), valamint a Pp.
196. §-ában (a magánokiratokra vonatkozó szabályok).
A Pp. 155/A. § (3) bekezdésének módosítása az ún. Cartesio-ügy miatt indokolt.
Az Európai Bíróság által 2008. december 16-án, a C-210/06. sz. Cartesio-ügyben hozott ítéletében
az Európai Bíróság úgy rendelkezett, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzéssel szembeni
fellebbezésre vonatkozó olyan nemzeti szabályok fennállása esetén, amelyek értelmében az alapügy
egésze továbbra is a kérdést előterjesztő bíróság előtt marad folyamatban, és a fellebbezés kizárólag
az előzetes döntéshozatalra utaló végzést érinti, az EK 234. cikk második bekezdését úgy kell
értelmezni, hogy a Szerződés e rendelkezése által minden nemzeti bíróság számára biztosított az a
hatáskör, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről határozzanak,
nem kérdőjelezhető meg olyan szabályok alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a fellebbviteli
bíróság számára, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzést
megváltoztassa, e kezdeményezést mellőzze és az említett végzést meghozó bíróságot a
felfüggesztett nemzeti eljárás folytatására utasítsa. E megállapításból következik, hogy a Pp. 155/A.
§-ának (3) bekezdését, amely szerint az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye, módosítani szükséges olyan értelemben, amely nem engedi meg a
végzés elleni külön fellebbezést. Ezzel összhangban hatályon kívül kell helyezni a Pp. 249/A. §-át
és a 340. §-ának (3) bekezdését is.
Az 5. §-hoz
Ez a § a Pp. 341. §-ának f) pontját változtatja meg egy kivétel beiktatásával, mely szerint a
közigazgatási perben a bíróság a társadalombiztosítási határozatot a méltányossági jogkörben hozott
határozat kivételével változtathatja meg. A kivétel beiktatására azért van szükség, mert a bíróságnak
nincs információja arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálni kért határozatban megállapított
összegnek milyen fedezete van. Így célszerűnek mutatkozik, hogy a bíróság - keresetnek helyt adás
esetén - megváltoztatás helyett a felülvizsgálni kért határozatot helyezze hatályon kívül, és a
közigazgatási szervet kötelezze új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára, tekintettel
arra, hogy a közigazgatási szerv - az anyagi fedezet ismeretében - megalapozottabb új határozatot
tud majd hozni, mintha a bíróság változtatná meg a felülvizsgálni kért határozatot.
A 6. §-hoz
A vállalkozások egymás közötti jogvitáira vonatkozó új fejezet a végrehajtási pereket követően, a
kisértékű perek fejezete elé kerül a Pp.-be. A beiktatandó §-ok jelölése 386/A-386/V. §-ig terjed.
E külön eljárási rend kiindulópontja az, hogy a gazdasági élet szereplői, a vállalkozások
professzionális jogi képviselőkkel (ügyvédekkel) járnak el, és ez lehetőséget teremt arra, hogy a per
eljárási szabályait az általános szabályoktól részben eltérően állapítsa meg a jogalkotó.
20
A 386/A. §-hoz
E fejezetben leírt eljárási rend a polgári perrendtartás általános részéhez képest új, helyenként
alapvetően eltérő szabályokat tartalmaz, ezért elengedhetetlen, hogy ez az új fejezet egy pontosan
meghatározott pertípusban, jól körülírt alanyi körre vonatkozzon. Ezért a vállalkozások egymás
közötti pereinek hatályát úgy határozza meg a törvényjavaslat, hogy a fejezet szabályait a
vállalkozások egymás közötti pereiben kell alkalmazni, ha a közöttük létrejövő vagyonjogi per a
megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozik. E pertípusra az általános szabályok kötelező jogi
képviseletet írnak elő. Ez teszi lehetővé azt, hogy az általánostól eltérő - szigorúbb keretek között
lefolytatandó - eljárást tegyen kötelezővé a törvény a pereknek erre a körére.
Tekintettel az általánostól eltérő eljárási rendre, a törvény garanciális szabályként azt is kimondja,
hogy ha a perben vállalkozásokon kívül más fél (tehát vállalkozásnak nem minősülő fél) is részt
vesz, akkor a vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó fejezetben írt szabályok helyett az
általános szabályok szerint kell elbírálni a pert.
A vállalkozások egymás közötti perei esetében sem kizárt, hogy a peres szakaszt fizetési
meghagyásos eljárás előzi meg, és az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett
ellentmondás folytán alakul perré. Erre tekintettel szükséges a két speciális eljárás egymáshoz való
viszonyának rendezése, amire a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatban kerül sor.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat speciálisan a vállalkozások egymás közötti
perei tekintetében rögzíti, hogy a jogosultnak az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésétől
számított 15 napon belül - az illeték megfelelő kiegészítése mellett - a keresetlevelet a külön
jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan kell előterjesztenie, illetve hogy
ha a jogosult ezt a kötelezettségét teljesíti, a pert a továbbiakban a vállalkozások egymás közötti
pereire vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.
A 386/B. §-hoz
Az ügyintézés megkönnyítése érdekében lehetőség lesz arra, hogy meghatározott eljárási
cselekményeknél a bírósági titkár vagy a bírósági ügyintéző járjon el. Az általános szabályok
alkalmazása mellett a bírósági titkár nem dönthet bizonyítási indítványról, és a peres eljárás
menetrendjéről szóló végzést nem hozhatja meg, ugyanakkor a bírósági titkár eljárhat a másodfokú
eljárásban is, nem hozhat meg azonban olyan határozatot, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. A
külön jogszabályban [a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III.
26.) Korm. rendeletben] meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró
irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat a vállalkozások egymás közötti
pereiben.
A 386/C. §-hoz
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások közötti jogviták esetén - már a per
előtti kötelező egyeztetés során - a keresetlevél benyújtása előtt a bíróság ideiglenes intézkedést
vagy biztosítási intézkedést rendeljen el. Mindkét jogintézmény alkalmazási lehetőségének
kiszélesítése a per előtti egyeztetetés súlyát és jelentőségét hivatott kiemelni.
Ideiglenes intézkedés keretében a keresetlevél benyújtását megelőzően kizárólag a tényállás
megállapítása szempontjából releváns okirati bizonyíték átadása rendelhető el. Az új szabályozás a
per előtti kötelező egyeztetés sikeres lefolytatását segíti elő.
Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, így különösen, ha az okirat beszerzését
sikertelenül kísérelték meg, akkor a kérelmező a székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól
21
kérheti ideiglenes intézkedésként az okirati bizonyíték átadására való kötelezést. A kérelem
tárgyában a bíróság tizenöt napon belül határoz. A végzés meghozatala előtt a bíróság a felek
nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti. A végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van. A
bíróság a kötelezett kérelmére az ideiglenes intézkedésről szóló végzést hatályon kívül helyezi, ha
az annak jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a kérelmező nem indítja meg a pert.
Ez a § vezeti be a vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó fejezet alkalmazásában a „rövid
úton” való megkeresés módját. E szerint rövid úton történő megkeresésnek minősül, ha a bíróság a
feleket telefonon, faxon vagy e-mailben keresi meg.
A 386/D. §-hoz
A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó külön fejezet különös hangsúlyt fektet a pert
megelőző szakaszra, amely során a feleknek egymástól be kell szerezniük az álláspontjuk
alátámasztására szolgáló okiratokat, és ha ezt a felek nem adják ki egymásnak, a kiadás akár
bírósági úton is kikényszeríthető már a per előtt, de erre lehetőség van a per folyamán is.
Ha a pert kötelezően megelőző egyeztetés során nem sikerül egyezséget kötniük a feleknek, az
előzetes egyeztetést akkor sem folytatták le fölöslegesen, hiszen a perindítás időpontjára már a
rendelkezésükre fog állni valamennyi okirati bizonyíték, amelyet a bírósági eljárás során fel tudnak
majd használni.
A fél csak akkor mentesül az okirat kiadásának kötelezettsége alól, ha az okirat tartalma nem függ
össze a tényállással, vagy ha az okirat kiadása a fél üzleti titokhoz fűződő jogát aránytalan
mértékben korlátozná.
Ha a fél bíróságtól kéri, hogy ellenfelét kötelezze az okirat átadására, a bíróság erről végzésben
határoz, mellyel kapcsolatban a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti. Az okirat átadásának
fontos eljárási következményei miatt a végzés ellen célszerű fellebbezési jogot engedni. Abból a
célból azonban, hogy az eljárást a fellebbezés ne húzza el, azt harminc napon belül, tárgyalás tartása
nélkül kell elbírálnia a másodfokú bíróságnak.
A 386/E. §-hoz
A keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül történő
elintézését. Ebből a célból a fél a vitás kérdésben képviselt jogi és ténybeli álláspontját az ügyben
érintett valamennyi féllel részletesen közli bizonyítékainak előadásával, illetve a rendelkezésére álló
okirati bizonyítékok bemutatásával.
A felek a kézhezvételtől számított harminc napon belül valamennyi felvetett jogkérdésre, a teljes
tényállásra kiterjedő, valamint az ellenbizonyítékok előadását is tartalmazó részletes választ adnak,
a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok bemutatásával.
Ha az alperes a pert megelőző egyeztetés során együttműködött, akkor az így összegyűlt okiratokat
(pl. egyeztetési jegyzőkönyvet, okirati bizonyítékot) a felperesnek mellékelnie kell a
keresetleveléhez.
Abban az esetben, ha ilyen módon sikertelen a per előtti egyeztetés, a felperesnek a keresetlevél
benyújtásával együtt igazolnia kell, hogy a per előtti egyeztetést megkísérelte, és az alperes abban
nem vett részt, esetlegesen nem adta ki az okiratokat.
22
A bíróság az ügy összes körülményére figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezi az
alperesként részt vevő vállalkozást a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által
viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a jogvita peren kívüli rendezésében
neki felróható módon nem működött együtt, vagy azt kifejezetten akadályozta.
A per előtti egyeztetés kötelezettségét nem írja elő a törvényjavaslat az idő rövidségére tekintettel,
ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt biztosít, illetve az eljárás
sajátosságai okán, arra az esetre, ha az eljárás a fizetési meghagyással szemben előterjesztett
ellentmondás folytán alakul perré.
A 386/F. §-hoz
A vállalkozások egymás közötti pereiben a felek egymással és a bírósággal, továbbá a szakértővel is
elektronikusan kommunikálnak. Ez nagy mértékben hozzájárul az eljárás gyors lefolytatásához,
hiszen a lehetőségekhez képest a papír alapú iratforgalom teljesen kiszorul az eljárásból. (Kivétel,
ha a bizonyítékokat papír alapon kell megszemlélni a tárgyaláson.) Ez a rendelkezés összhangban
van az elektronikus kézbesítési renddel, melyet a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló törvény ír elő.
A törvényjavaslat bevezeti azt a lehetőséget, hogy a bíróság a felekkel rövid úton egyeztessen
bizonyos kérdésekben, ezekben az esetekben a kommunikációs eszköz a telefon, fax lehet, illetve e-
mail útján is be lehet szerezni a felek véleményét adott eljárási kérdésben.
A gyors és hatékony információáramlást hivatott biztosítani az a rendelkezés, mely szerint a
keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítését követően a fél a perre vonatkozó
nyilatkozatát, beadványát a bíróságnak és egyidejűleg - tájékoztatásul - az ellenérdekű félnek is
köteles közvetlenül, elektronikus úton megküldeni.
A nyilatkozatokat, beadványokat a feleknek minden esetben elektronikus tértivevényes
küldeménnyel kell egymás részére kézbesíttetniük. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor
a bíróság rövid úton szerzi be a fél (felek) nyilatkozatát.
A papír alapú iratküldés kivételként megengedett. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az
eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan
nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
A 386/G. §-hoz
A vállalkozások egymás közötti pereinek gyorsabb lefolytatását szolgálja, hogy a beavatkozást,
illetve a felek személyében bekövetkező változást törvényben meghatározott időn belül kell
bejelenteni. A beavatkozást az elsőfokú tárgyalás első tárgyalási napján szóban vagy az attól
számított harminc napos határidőn belül, írásban kell bejelenteni. A bíróság a beavatkozás
megengedése tárgyában a határozathozatal előtt a felek és a beavatkozó nyilatkozatát szükség
esetén rövid úton szerzi be.
A felek személyében bekövetkező változásra az általános szabályokat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a jogutód perbelépését, illetve perbevonását a perbeli jogutódlásra okot adó
körülmény bekövetkezésétől számított harminc napos határidőn belül - a tárgyaláson szóban vagy
egyébként írásban - kell bejelenteni.
E § rendelkezik a költségek előlegezésének különös szabályáról is, mely szerint nem lehet
alkalmazni azt az általános szabályt, hogy a bíróság - ha ezt méltányosnak tartja - kivételesen a
23
bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülő költségeknek vagy azok egy
részének előlegezésére. Tekintettel a fejezet hatályára (így a perben részt vevő felekre), e szabály
alkalmazása indokolatlan lenne a vállalkozások egymás közötti pereiben.
A 386/H. §-hoz
Tekintettel a vállalkozások egymás közötti pereinek sajátos eljárási rendjére, megengedhetőnek
mutatkozik - és ez egyben az eljárás ésszerű időn belüli elbírálását segíti elő -, hogy az általános
szabályok szerinti tizenöt nap (illetve három hónapos) igazolási határidőt a vállalkozások egymás
közötti pereiben nyolc napban (illetve két hónapban) állapítsa meg a törvény. Az igazolási kérelem
elbírálásához a bíróság a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.
A 386/I. §-hoz
A törvényjavaslat a vállalkozások egymás közötti pereiben jelentősen megnöveli a kiszabható
pénzbírság összegét, és a perben félként részt vevő vállalkozás mellett az annak képviseletében
eljáró vagy meghatalmazást adó törvényes képviselő bírságolására is lehetőséget ad. Ha az eljárási
jogait valamely peres fél törvényes képviselője nem gyakorolja jóhiszeműen, akkor a bíróság őt -
legfeljebb ötmillió forint összegű - pénzbírsággal sújthatja. Az eljárásban tanúként vagy
szakértőként részt vevő személyekkel szembeni pénzbírság kiszabása során - az általános
szabályoktól eltérően - a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, ha a tanú vagy a szakértő nem
vesz részt jóhiszeműen az eljárásban, és nem segíti a jogvita mielőbbi eldöntését, akkor a
bíróságnak pénzbírsággal kell őt sújtania.
A szakértői díj megállapítására és kiutalására az általános szabálynál jóval rövidebb határidőt ír elő
a törvényjavaslat. Az eljárás egyéb szereplőire vonatkozó szigorúbb rendelkezések elősegítik azt,
hogy a perben aktívan vegyenek részt, és járuljanak hozzá a bizonyítási eljárás mielőbbi
lefolytatásához. Ezzel együtt a szakértők számára kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a
törvényjavaslat a munkadíjuk kiutalására vonatkozóan. A bíróság a szakértő díját - a szakértő által
benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő
meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb tizenöt napon belül végzéssel
megállapítja, és a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét a szakértő által benyújtott
számla alapján nyolc napon belül kiutalja.
A 386/J. §-hoz
A vállalkozások egymás közötti pereiben a törvényjavaslat meghonosítja azt az eljárási rendet,
amelyben a tárgyalás során elektronikus jegyzőkönyv készül, és a felek jogi képviselői a tárgyalás
elhalasztását vagy berekesztését megelőzően abból nyomban kaphatnak egy-egy papír alapú
példányt, továbbá a jegyzőkönyvet elektronikus úton is kézbesítik számukra (és az általános
szabályok szerint elektronikus úton azoknak a feleknek is, akik nem voltak jelen a tárgyaláson). A
jegyzőkönyv kézbesítésének ez az elektronikus elküldés számít.
Az ítéletekkel kapcsolatos garanciális szabály kerül a Pp.-be, mely szerint, ha a bíróság az ítéletet a
tárgyaláson kihirdeti, annak rendelkező részét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ennek az átadására,
illetve kézbesítésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más, elektronikusan
elkészült jegyzőkönyvre.
A gazdasági forgalom tájékoztatására szolgál az az új rendelkezés, mely szerint a jogerőre
emelkedett ítéletek rendelkező részét a Cégközlöny honlapján közzé kell tenni nem anonimizált
formában. Adott vállalkozással szerződni kívánó fél így tájékozódhat arról, hogy a vállalkozás
24
milyen jogvitákban volt érintett, és abban elmarasztalták-e vagy sem. Ez lehetőséget teremt a
leendő szerződő partner jogkövető magatartásának feltérképezésére.
A 386/K. §-hoz
A keresetlevélre vonatkozóan új szabály az, hogy azt arra rendszeresített, külön jogszabályban
meghatározott formanyomtatványon kell rögzíteni, és azt elektronikusan kell benyújtani. Ez a
szabály természetesen nem korlátozza a keresetlevelet terjedelmében, a formanyomtatvány
használatát az elektronikus benyújtás miatti technikai háttér indokolja. Az Állami Elektronikus
Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül ugyanis csak formanyomtatványokkal lehet
„megszólítani” a címzett hivatalos szervet. A per előtti kötelező egyeztetésre tekintettel a
keresetlevél speciális mellékleteként csatolni kell a felperes és alperes közötti per előtti egyeztetés
során tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezést, jegyzőkönyvet) vagy azt az
iratot, amely igazolja, hogy a felperes megkísérelte a jogvita peren kívüli elintézését.
Az eljárások egyszerűbb és gyorsabb lefolytatásához, a vállalkozások adminisztratív terheinek
csökkentéséhez járul hozzá az a szabály, amely a bíróságok kötelezettségévé teszi, hogy a fél által
megjelölt olyan adatot, amely a törvényben meghatározott, közhiteles nyilvántartásokban szerepel
(pl. a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban) elektronikus úton kérdezze le; ezek
csatolására a fél nem köteles.
A 386/L. §-hoz
Az általános szabályoktól eltérően a beérkezett keresetlevelet a bíróságnak tizenöt napon belül kell
megvizsgálnia. Ha azt nem kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy nincs helye áttételnek,
akkor azt a bíróság még a tárgyalás kitűzését megelőzően megküldi az alperesnek, akinek arra
tizenöt napon belül érdemben nyilatkoznia kell, előterjesztve az ellenkérelmét, az esetleges
beszámítási kifogását és viszontkeresetét.
Az alperesi nyilatkozatot a felperes részére kézbesíteni kell, aki saját ténybeli és jogi álláspontját
közli a bírósággal és az alperessel.
Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság legkésőbb az alperesi nyilatkozatot
követő tizenöt napon belül elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon
el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.
A 386/M. §-hoz
A felek aktív közreműködése mellett kerül sor az eljárás menetrendjének meghatározására. (Erre
akkor nem kerül csak sor, ha a jogvita egyszerű ténybeli megítélésű és annak érdemi elbírálására - a
bíróság szerint - az első tárgyalási napon sor kerülhet.)
A tárgyalás-előkészítő egyeztetés során a felek előterjesztik bizonyítási és az eljárással összefüggő
egyéb indítványaikat; a bíróság ezt követően határoz az eljárás menetrendjéről az indítványokra is
kiterjedően. A bíróság a felek nyilatkozatát a felek személyes jelenléten alapuló vagy
telekommunikációs, illetve informatikai eszközök révén biztosított egyidejű meghallgatásával
szerzi be. Ez biztosítja a kétoldalú meghallgatás elvének érvényesülését.
A menetrend egyeztetése során a bíróság egyezteti a felekkel, hogy mely bizonyítási indítványaikat
tartják fenn, és azok ismeretében rögzíti az első és - folytatólagos tárgyalás szükségessége esetén -
a folytatólagos tárgyalások, lehetőleg egymást követő napokra tűzendő határnapjait, és az egyes
eljárási cselekmények (tanúkihallgatás, szakértő kirendelése, meghallgatása, helyszíni szemle)
25
lefolytatásának ütemezését és mindezt végzésbe foglalja. A menetrendet tartalmazó végzést a
bíróság csak akkor módosíthatja, ha az abban foglaltak teljesítése előre nem látható akadály miatt
nem lehetséges, vagy ha a menetrendben foglaltak módosítása nélkül az abban foglaltak a jogvita
ésszerű időn belüli elbírálását veszélyeztetnék. Ebben az esetben az új tárgyalási határnap(ok)
megállapítása céljából a felekkel újabb egyeztetést folytat le. Ha a per állása nem indokol újabb
menetrend-egyeztetést, de folytatólagos tárgyalás kitűzése válik szükségessé - és az ügy
körülményei azt nem zárják ki -, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott
tárgyalás napját követő legkésőbb három hónapon belül, szükség esetén több, egymást követő
tárgyalási napon megtartható legyen.
A vállalkozások egymás közötti pereiben az eljárási menetrend új jogintézményként kerül
bevezetésre, azonban az a polgári eljárás alapelveitől nem idegen, hiszen a hatékony és ésszerű
pervezetés alapkövetelményének érvényesülését csak akkor biztosíthatja az eljáró bíróság
valamennyi perben már ma is, ha - ugyan nem formalizáltan, de - előre „megtervezi” az eljárási
cselekmények sorrendjét.
Azzal, hogy az új előírás megköveteli a felekkel történő egyeztetést és a menetrend végzésben való
rögzítését, a jelenlegitől aktívabb pervezetést vár el a bíróságtól, illetve tevékenyebb közreműködést
igényel a felektől, és biztosítja, hogy az eljárás szigorúan a kereseti kérelem, illetve a
viszontkereseti kérelem keretein belül maradjon, felesleges eljárási cselekmények ne növeljék a
pertartamot. A szabályozás ugyanakkor kellő rugalmasságot is nyújt, hiszen meghatározott
esetekben lehetőséget teremt a menetrendtől való eltérésre. Összességében a jogintézmény tehát
jelentősen hozzájárulhat az eljárások kiszámítható, valóban ésszerű időben való lezárásához.
A bíróság úgy tűzi ki az első tárgyalást, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követően
legkésőbb három hónapon belül megtartható legyen. Ha a lefolytatott menetrend-egyeztetés során -
különösen szakértő kirendelése esetén - szükségesnek mutatkozik, az első tárgyalás három
hónapnál későbbi időpontra is kitűzhető. A tárgyalás azonban ebben az esetben sem tűzhető ki a
keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított negyedik hónapnál későbbi időpontra.
A pernek más perrel történő egyesítésére legkésőbb a peres eljárás menetrendjéről szóló végzés
meghozataláig kerülhet sor, ha pedig tárgyalás-előkészítő egyeztetést nem tart a bíróság, a per más
perrel történő egyesítéséről az első tárgyalási napon határozhat a bíróság. Ez garantálja azt, hogy a
perek egyesítése nem vezet adott eljárás elhúzódásához.
A 386/N. §-hoz
Fő szabályként bizonyítási indítványt legkésőbb az első tárgyalási napon lehet előterjeszteni. Ez
alól kivétel az az eset, amikor a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás
berekesztéséig akkor is előterjesztheti bizonyítási indítványát, ha abban olyan tényre vagy
bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján
kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására,
illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és
ezt a tény, bizonyíték, indítvány előterjesztésével egyidejűleg igazolja. Szintén az első tárgyalási
napot követően terjeszthető elő bizonyíték akkor, ha a felperes megváltoztatja keresetét. Ezt az
elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megteheti, ha olyan tényre,
bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján
kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja. A harmadik kivétel a
másodfokú eljáráshoz kapcsolódik. Fő szabályként a másodfokú eljárásban új tények állításának,
illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye, azonban e tilalom nem érvényesül, ha a tények
előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási
szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
26
Ha a fél a bizonyítási indítványát a tárgyalás-előkészítő egyeztetésen elmulasztotta előterjeszteni,
pernyertességre tekintet nélkül viseli az ezzel összefüggésben felmerült költségeket, kivéve, ha
bizonyítja, hogy a bizonyítási indítvány alapjául szolgáló tények a tárgyalás-előkészítő egyeztetésen
még nem álltak rendelkezésre.
Beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására vonatkozó
indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg kell előterjeszteni. Ezt a rendelkezést az
ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
A bizonyítási indítványra vonatkozó szigorúbb szabályok megakadályozzák a perek elhúzódását, és
lehetőséget adnak a bíróság számára, hogy az elkésett vagy rosszhiszeműen előterjesztett
indítványokat szankcionálja.
A 386/O. §-hoz
E § a tárgyalás elmulasztásának különös szabályait határozza meg. Deklarálja, hogy fizetési
meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a bírósági meghagyás
kibocsátásának. Ez a bírósági meghagyással való „fenyegetettség” biztosítja azt, hogy annak
ellenére, hogy a kötelezett (azaz a későbbi alperes) már tett nyilatkozatot, az eljárás peres
szakaszában is elvárt tőle az aktív közreműködés.
Szintén a menetrendet megállapító végzésre vonatkozó garanciális elem az a rendelkezés, mely
szerint a tárgyalás elmulasztásának ténye önmagában nincs hatással a menetrendben megállapított
tárgyalási határnapokra.
Az eljárás gyorsabb lezárulását biztosítja az a szabály, mely szerint nem szünetelésre, hanem a per
megszüntetésére kerül sor, ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyikük sem jelenik meg, vagy a
megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a
távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is
tartsa meg.
A 386/P. §-hoz
Fő szabályként - az eljárás elhúzódásának (illetve elhúzásának) megakadályozása érdekében - a
felperes a keresetét az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után legkésőbb az első tárgyaláson
változtathatja meg.
A fő szabály alóli első kivétel az, hogy a felperes legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát
megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve
olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első
tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja.
Második kivételként említhető a célszerűségi szempontból engedett keresetváltoztatás. E szerint a
felperes az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy
kártérítést követelhet, a keresetét leszállíthatja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a
követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjesztheti,
megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhet.
Mindkét kivétel esetében azonban a bíróságnak van mérlegelési jogköre. Így a bíróság érdemi
tárgyalás nélkül - nem megfellebbezhető végzéssel - elutasítja a kivételként szabályozott
27
keresetváltoztatást, egyben a felperest pénzbírsággal sújtja, ha nyilvánvaló, hogy a felperes azt azért
terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.
A 386/Q. §-hoz
Az általános szabályok mellett a pert megelőző nyilatkozattétel szabályait is alkalmazni kell
beszámítási kifogás és a viszontkereset különös szabályainál.
Ha a felperes a keresetét az első tárgyaláson változtatja meg, az alperes is előterjesztheti
beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét az első tárgyaláson, de legkésőbb az első tárgyalást
követő tizenöt napon belül.
A beszámítási kifogás vagy a viszontkereset ettől későbbi időpontban való előterjesztésére akkor
van lehetőség, ha a felperes - az arra irányadó kivételes szabályok alapján - legkésőbb az elsőfokú
ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig változtatja meg a keresetét.
A törvény pénzbírságot helyez kilátásba arra az esetre, ha az alperes a per elhúzásának szándékával
terjeszti elő a beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét. Ha a bíróság ezt észleli, a beszámítási
kifogást vagy a viszontkeresetet meg nem fellebbezhető végzéssel elutasítja és kiszabja a
pénzbírságot.
A 386/R. §-hoz
Az e §-ban megfogalmazott többletkövetelmény biztosítja, hogy a felek közös - a tárgyalás
elhalasztására vonatkozó - nyilatkozatukkal ne hátráltassák az eljárás befejezését. Ebben az új
konstrukcióban a feleknek a kitűzött tárgyalási határnap előtt legkésőbb nyolc nappal előterjesztett
halasztás iránti, indokolt, közös kérelmére a tárgyalást csak akkor halasztja el a bíróság, ha a felek
vállalják, hogy a kérelem bejelentésétől számított harminc napon belül egyezségi kísérletet tesznek,
és az egyezségről szóló okiratot vagy az egyezségi kísérlet során felvett jegyzőkönyvet a bírósághoz
benyújtják. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
A törvényjavaslat tehát megköveteli a felektől, hogy csak akkor kérjék a tárgyalás elhalasztását, ha
egyben megkísérlik jogvitájukat peren kívül lezárni, azaz aktívan közreműködnek abban, hogy az
eljárás elérje a kívánt célt, és ne csak a pertartam növekedjen eredmény nélkül, fölöslegesen. Éppen
ezért a törvény pénzbírságot helyez kilátásba arra az esetre, ha a felek nem nyújtják be az
egyezségről szóló okiratot vagy az egyezségi kísérlet során felvett jegyzőkönyvet harminc napon
belül. (Az ugyanis nyilvánvalóan nem garantálható, hogy a peren kívüli egyezségi kísérlet során
ténylegesen sikerül is megegyezniük a feleknek.) Ha nem jön létre az egyezség, a bíróságnak az
eljárási menetrendre vonatkozó szabályok szerint kell folytatnia az eljárást. (Azaz a megállapított
menetrend szerint, illetve ha szükséges, annak módosításával.)
A 386/S. §-hoz
Bár az általános szabályok szerint a szakértő maga dönthet arról, hogy vállalja-e az elektronikus
kommunikációt, a vállalkozások egymás közötti pereiben a törvény szűkítést tartalmaz. E szerint a
vállalkozások egymás közötti pereiben kizárólag olyan szakértő járhat el, aki vállalja az
elektronikus kézbesítést. Ennek az az oka, hogy az eljárást ne akadályozza a szakértővel folytatott
papír alapú kommunikáció. Kivételes esetben természetesen itt is helye lehet a papír alapú
iratküldésnek (pl. ha azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy a papír alapú okirat
szemrevételezése elengedhetetlen), de az egyébként is szövegszerkesztővel készített szakértői
vélemény megküldését elektronikus úton kell lebonyolítani.
28
A feleknek az általános szabályok szerint van észrevételezési joguk. Ezt a szakvélemény
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a bíróságnak és közvetlenül a szakértőnek is
elektronikusan megküldeniük.
A bíróságnak mérlegelési joga van arra vonatkozóan, hogy a felek észrevételeiből ténylegesen mit
tart relevánsnak, olyan felvetésnek, észrevételnek, amelyre vonatkozóan a szakértőnek
mindenképpen válaszolnia kell. Ezért a bíróság a feleknek a szakvéleményre vonatkozó észrevételei
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, a felek észrevételei alapján, a szakvélemény
homályosságának, hiányosságának, önmagával vagy a szakvélemény előterjesztését megelőzően a
szakértő tudomására hozott, bizonyított tényekkel való ellentmondásának kiküszöbölésére irányuló
kérdések megválaszolására, továbbá a felek indítványai alapján - ha az eredeti kirendelésben nem
szereplő kérdések megválaszolását tartja szükségesnek - kiegészítő szakvélemény adására hívja fel
a szakértőt.
A szakértőnek tizenöt napon belül eleget kell tennie a bíróság felhívásának, válaszát vagy a
kiegészítő szakvéleményt a bíróságnak és a feleknek is közvetlenül, elektronikusan meg kell
küldenie.
Az okiratokra vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a fél
tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, törvény eltérő rendelkezése hiányában az okirati
bizonyíték elektronikus másolatát kell benyújtania a bírósághoz. Az okirati bizonyíték papír alapon
történő benyújtásakor e tényt és az azt megalapozó okot - a digitalizálás aránytalan nehézségére
való hivatkozás esetén az azt igazoló körülményeket - az elektronikusan benyújtott keresetlevélben
vagy más beadványban meg kell jelölni. Az elektronikus okiratok eredeti, papír alapú változatát a
feleknek meg kell őrizniük.
A 386/T. §-hoz
A gazdasági forgalom biztonsága és a jogérvényesítés elősegítése érdekében a bíróság - kérelemre
-	fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja a pénzösszeg megfizetésére kötelező
ítéletet (vagy az ítéletnek a pénzösszeg megfizetésére kötelező részét), ha az a pernyertes fél
jogainak, törvényes érdekeinek védelméhez feltétlenül szükséges.
A bíróságnak természetesen megvan az a lehetősége, hogy az előzetes végrehajthatóság kimondását
kérelemre mellőzze, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes
végrehajthatóság mellőzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás
berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is
végrehajthatóvá nyilváníthatja.
A 386/U-386/V. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a vállalkozások egymás közötti pereiben a fellebbezésre és a
felülvizsgálatra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni néhány, az eljárás ésszerű időn
belüli befejezését biztosító különös rendelkezéssel.
A vállalkozások egymás közötti pereiben a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül
határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Ha tárgyalás tartására nem kerül
sor, a másodfokú bíróság az ügy érdemében hatvan napon belül határoz. Tárgyalás tartását a
fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől
számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított
nyolc napon belül kérheti.
29
Ha a felek bármelyikének kérelme alapján tárgyalási határnapot kell kitűzni, azt a tanács elnöke az
arra vonatkozó kérelem bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tűzi ki és arra a
feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek,
megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. Ha az első fokú
eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell. Ha az ügy
körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az iratoknak a
másodfokú bírósághoz való beérkezését követő két hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást
úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját
legkésőbb tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időköz nem rövidíthető le.
A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye.
E tilalom nem érvényesül, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú
eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
A másodfokú eljárásban a keresetváltoztatásra vonatkozóan további korlátokat vezet be a
törvényjavaslat. E szerint a másodfokú eljárásban az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott
változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelni, a keresetet felemelni vagy leszállítani,
illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per
folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszteni, valamint megállapítás helyett teljesítést vagy
teljesítés helyett megállapítást követelni - ha az bizonyítási eljárás lefolytatását tenné szükségessé -
csak akkor lehet, ha a keresetváltoztatásra okot adó körülmények az elsőfokú ítélet meghozatalát
megelőző tárgyalás berekesztését követően álltak be. Ez, a keresetváltozatásra vonatkozó korlátozás
nem érvényesül, ha a másodfokú eljárásban bizonyítási eljárás folytatásának egyébként is van helye.
A felülvizsgálatra vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
felülvizsgálati kérelem tárgyában a Legfelsőbb Bíróság a kérelemnek a hozzá történő beérkezésétől
számított kilencven napon belül dönt.
A 7. §-hoz
E § (1) bekezdése a kisértékű perek fejezetének a tárgyalás elmulasztása következményeire
vonatkozó két bekezdését korrigálja tartalmi változtatás nélkül annak érdekében, hogy a
normavilágosság és normapontosság követelménye érvényre jusson. Új szabályt tehát nem vezet be,
csupán szövegpontosítást hajt végre.
A (2) bekezdés a Pp. 396. §-át módosítja, és a gazdálkodó szervezet fogalmát lecseréli a vállalkozás
fogalmára, egyben annak új tartalmat is ad. E szerint a Pp. alkalmazásában vállalkozás az olyan - a
cégnyilvántartásban nyilvántartott - jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely
elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre. Ez az új fogalom
összhangban van az új Ptk.-j avaslatban foglalt vállalkozás fogalmával, annál azonban szűkebb
körben határozza meg a felölelt szervezeti kört, mivel a Ptk. számos olyan szervezetre is kiterjeszti
a vállalkozás fogalmát, amelyekre indokolatlan lenne a Pp. hatályát is kiterjeszteni.
A 8. §-hoz
A nyilvánosság elvének speciális kiterjesztéseként a Cégközlöny honlapjáról bárki értesülhet arról,
hogy a vállalkozások egymás közötti pereiben milyen jogerős ítéletek, illetve pert befejező egyéb
jogerős határozatok születtek. A gazdasági élet biztonságát szolgálja az a rendelkezés, hogy a
jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét a
Cégközlöny honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól
mentesen, díjmentesen, keresőprogram-szolgáltatás biztosításával hozzáférhetővé kell tenni.
30
Így bárki meggyőződhet arról, hogy azon vállalkozás tekintetében, amellyel jogviszonyt kíván
létesíteni, vagy amelyikkel jogviszonyban áll, milyen - ítélettel megállapított - kötelezettségek
terhelik.
E rendelkezéshez kapcsolódik az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
módosítása, amely rögzíti, hogy a törvényben megjelölt bírósági határozatoknak a gyűjteményben
történő közzétételén túl - külön törvényben meghatározottak szerint - a bíróság közzéteszi a Pp.
XXVI. fejezete szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben meghozott jogerős ítélet rendelkező
részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét.
A 9. §-hoz
A feleket aktív jogkövető magatartásra ösztönzi az is, hogy - ha a felperes az egyeztetést
kezdeményezte, de bizonyítja, hogy az alperes ennek során nem működött együtt - a bírósági
meghagyás kibocsátását követően az alperes csak emelt összegű illeték fizetése ellenében
terjesztheti elő joghatályosan az ellentmondását. A tényleges érdekeltség biztosítása érdekében ez
egy jelentős illetékemelést jelent, hiszen az ellentmondáson az illetékalap után 3%, de legalább
5000 forint, legfeljebb 450 000 forint illeték helyett 5%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb
1 000 000 forint illetéket kell leróni a törvényjavaslat szerint.
A per előtti kötelező egyeztetés során aktívan együttműködő felek magatartásának köszönhetően a
bíróság munkaterhe csökken, ezért indokolt, hogy ezt a jogalkotó jelentős - 50%-os -
illetékkedvezménnyel értékelje, érdekeltté téve ezáltal a feleket abban, hogy a jogvitájukat képező
tényállást és bizonyítékaikat már a per indítása előtt teljeskörűen feltárják. Erre a tervezet
általánosságban - tehát nem kizárólag a vállalkozások egymás közötti perei vonatkozásában -
teremt lehetőséget.
A 10. §-hoz
Már a per előtti kötelező egyeztetés során felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek alapján
indokoltnak mutatkozhat a biztosítási intézkedés elrendelése annak érdekében, hogy a követelés
későbbi kielégítése ne kerüljön veszélybe. A tervezet a Vht. módosításával meghatározza a
biztosítási intézkedés elrendelésének speciális feltételeit (közvetlenül fenyegető kár elhárítása, a
jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása vagy a kérelmező különös méltánylást érdemlő
jogvédelme érdekében lehetséges, ha az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az
intézkedéssel elérhető előnyöket) és az eljárás módját. A biztosítási intézkedés iránti kérelemről
nemperes eljárásban a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei bíróság határoz, a felek
nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.
Arra tekintettel, hogy a biztosítási intézkedés elrendelésére a törvényjavaslat a per megindítását
megelőzően is lehetőséget ad, rendelkezni kell arról az esetről is, hogy mi a teendő, ha a
keresetlevél benyújtására nem kerül sor, illetve ha a keresetlevél benyújtásra kerül, de a perben a
felperes leszállítja a keresetét a biztosítási intézkedés iránti kérelemben megjelöltekhez képest. A
fentiekre figyelemmel a törvényjavaslat szerint a bíróság a kötelezett kérelmére a biztosítási
intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül helyezi, ha az annak jogerőre emelkedésétől számított
60 napon belül a kérelmező nem indítja meg a pert, illetve a keresetlevél benyújtását követően a
perbíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét a biztosítási intézkedés iránti kérelemben
megjelölthöz képest leszállítja, hivatalból - a biztosítási intézkedést elrendelő végzést maga is
megváltoztathatja.
31
A 11. §-hoz
A 8. §-sal összefüggő módosítás az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC.
törvénybe iktat egy új, 20/A. §-t, amely rögzíti, hogy a törvényben megjelölt bírósági
határozatoknak a gyűjteményben történő közzétételén túl - külön törvényben meghatározottak
szerint - a bíróság közzéteszi a Pp. XXVI. fejezete szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben
meghozott jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat
rendelkező részét.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat a törvény hatálybalépésének időpontját a vállalkozások egymás közötti pereinek
vonatkozásában 2011. január 1. napjában határozza meg, mivel e rendelkezések alkalmazására
megfelelő felkészülési időt indokolt biztosítani. Az egyéb, általános szabályok vonatkozásában
rövidebb felkészülési idő is elegendő, így azok már 2010. január 1. napján hatályba lépnek.
A 13. §-hoz
Ez a § az egységes fogalomhasználat érdekében a Pp.-ben a gazdálkodó szervezet kifejezést a
vállalkozás szóra cseréli azon előírások esetében, ahol a gazdálkodó szervezetekhez képest szűkebb
tartalmú vállalkozásfogalom alkalmazása elegendőnek bizonyul.
A 14. §-hoz
Ez a § a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. Az (1) bekezdésben foglalt hatályon
kívül helyező rendelkezések a 121/A. § tartalmának a vállalkozások egymás közötti pereiről szóló
részbe történő átültetése miatt szükségesek, a (2) bekezdésben rögzített hatályon kívül helyezések a
Cartesio-ügy miatt indokoltak, míg a (3) bekezdés a deregulációs követelményeket teljesíti.
32